Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi - Vízügyi Szakközépiskola
HÁZIRENDJE
Érvényes a 2013-2014. tanévtől
1
TARTALOMJEGYZÉK
Témakör
oldal
1. A tanulók kötelességei és jogai
3
2. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások
5
3. A térítési díj, tandíjbefizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, tanuló által előállított termék, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai. 4. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje
8
10
5. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái
12
6. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
13
7. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
14
8. Az elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja
16
9. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje 10. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rend
16
18
11. Iskolai tanulói munkarend, a tanulók megjelenése
18
12. Tanórai és egyéb foglalkozások rendje
19
13. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések
20
14. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendje 15. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, iskolán kívüli rendezvények, elvárt tanulói magatartás. 16. Egyéb rendelkezések
20 22 23
Melléklet (tanműhelyi házirend)
25
Záró rendelkezések
27
HÁZIREND
2
1.) A TANULÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI 1.1 A tanuló kötelessége
a)
részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,
b)
eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
c)
életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,
d)
megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait,
e)
óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,
f)
megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,
g)
az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,
h)
megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 1.2 A tanuló jogai a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve – a köznevelésről szóló törvény törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, 3
b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) egyházi, magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. i) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. j) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, k) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, l) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, m) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, HÁZIREND
4
n) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, o) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, p) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben q) tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, r) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, s) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, t) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, u) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, v) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, w) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, x) választó és választható legyen a diákképviseletbe, y) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, z) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. 2. A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 2.1 Igazolt a mulasztás a) a tanuló betegsége esetén, ha az orvos igazolja /problémás esetekben a szülő és a nevelőtanár is láttamozza/, HÁZIREND
5
b) hivatalos /hatósági/ távollét esetén, c) jelentős családi esemény kapcsán 3 x 1 napot a szülő igazolhat, ami nem egymást követő napok. d) az osztályfőnök vagy az igazgató által kiadott távolmaradási engedély esetén. e) (az osztályfőnök 4 napot, ennél többet pedig az igazgató engedélyezhet.) f) a nyelvvizsgák előtti felkészülésre egy tanévben összesen maximum 4 nap (vizsga napja és az előtte lévő nap vagy napok) felmentés adható. A távollétet írásbeli kérvény benyújtása után az osztályfőnök engedélyezheti.
2.2 Igazolatlan a mulasztás a) ha a felgyógyulást, vagy a hivatalos távollétet követő 3 munkanapon belül, de legfeljebb a következő osztályfőnöki óráig nem tudja igazolni a tanuló, b) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késését igazolnia kell. Ha a tanuló nem tudja igazolni késéseit, és ezen késések összes időtartama meghaladja a tanóra idejét (45 perc), mulasztása igazolatlan órának minősül.
2.3 A mulasztások iskolai szabályozása a) A szülő/gondviselő gyermeke előre látható mulasztását jelezze, osztályfőnöknek! b) A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. c) Az osztályfőnök a mulasztott órák heti összesítése után a szülői és orvosi igazolásokat tárolja, és a tanév végéig megőrzi. d) Az osztályfőnök a tanuló előző hónapi hiányzásait a következő hónap 10-ig lezárja az osztálynapló haladási részében. e) Három igazolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló. f) Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el. Kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. g) Az iskola által a hivatalos sport- és tanulmányi versenyekre benevezett, valamint az iskola által szervezett tanulmányi utakon, rendezvényeken részt vevő tanulókat a távollét idejére a naplóba nem kell hiányzónak beírni. A verseny(ek) napján a tanuló(k) – előzetes engedély alapján felmentést kaphat(nak) az órákról, esetleg a beszámolás (feleltetés, dolgozatírás) alól. HÁZIREND
6
2.4 Az iskola értesítési kötelezettségei a tanuló igazolatlan mulasztásai esetén a) Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. b) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. c) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. d) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt.
2.5 Szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke a) tanköteles tanuló esetén harminc óra. b) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen: * a kétszázötven tanítási órát, * az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát (9-12,13 évfolyam), valamint az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát (technikusok) meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület
engedélyezi,
hogy
osztályozóvizsgát
tegyen.
A
nevelőtestület
az
osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a értesítési kötelezettségének.
HÁZIREND
7
3. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJBEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, ALKOTÁS VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI. 3.1 A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre -
22/2012. kormány rendelet 33. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladata középfokú iskolában:
a) a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, b) az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, c) a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, d) az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, e) a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap f) az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, g) az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája, h) a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, i) a tanulók – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, j) a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor
HÁZIREND
8
3.2 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások -
22/2012. kormány rendelet 34. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:
a) a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor b) a független vizsga, c) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, d) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. e) A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. 3.3 Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások -
22/2012. kormány rendelet 36. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások:
a) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, b) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, c) a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. d) A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát e) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes HÁZIREND
9
ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. 3.4 Térítési díj és a tandíj mértéke A tandíj és a térítési díj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet és a fenntartó rendelkezései szabályozzák. 4. A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI, A NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE, AZ ELOSZTÁS RENDJE 4.1 . A tanulók szociális ellátása Az
intézmény
a
szociális
támogatások
odaítélésekor
a
hatályos
jogszabályok
figyelembevételével, a valós rászorultságot és annak mértékét veszi figyelembe, mint alapelvet. A rászorultság mértéke alapján a következő tényezőktől függ: -
a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege,
-
az önálló jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma,
-
tartósan beteg családtag jelenléte,
-
munkanélküli eltartó.
4. 2. A DÖK támogatása A
DÖK
támogatásának
felhasználására
az
intézményvezető
megbízása
alapján
a
diákönkormányzat delegált képviselői, valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot. A szülők és egyéb támogatók befizetései alapján az alábbi támogatások nyújthatók: -
iskolai és diák rendezvények teljes vagy részbeni fedezése
-
tablótámogatás
-
jutalmazás
-
ünnepi rendezvények költségei, (pl. terembérleti díjak)
-
mikulásrendezvények és a karácsonyi rendezvények költségei,
-
nőnapi, pedagógusnapi köszöntés költségei,
-
kirándulások, sport és kulturális rendezvények költségeinek fedezése, vagy részbeni támogatása. HÁZIREND
10
4.3. Alapítványi támogatás Az intézményt támogató ÉVISZ ’94 Alapítvány az iskolai költségvetési források hiánya miatt támogatja az arra rászoruló tanulókat. Az alapítvány szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról - az osztályfőnökök és DÖK képviselőjének javaslata alapján - az alapítvány kuratóriuma dönt tanévenként. Az ösztöndíj lehet: -
szociális (egyszeri)
-
tanulmányi (tanévre szóló)
4.4 A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére kedvezményes tanszerellátásban (tankönyv) részesüljön.
A tankönyvtámogatásra vonatkozó igényeket és az igazolásokat a már jogviszonyban lévő tanulóknak a megkezdett tanév november 30-ig, az új beiratkozóknak, jogviszonyt létesítőknek pedig a kötelezően előírt beiratkozáskor kell benyújtani a szeptember 1-jén kezdődő tanévre. A normatív alapon igényelt támogatást, ha a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, a tanuló automatikusan megkapja, amennyiben határidőre beadja az igénylést és csatolja az igazolást. A támogatás csak azokra a tankönyvvé nyilvánított kiadványokra vonatkozik, melyeket felvettek a hivatalos tankönyv jegyzékbe. A támogatás keretében biztosított tankönyv az iskolai könyvtár állományát képezi és lehet használt is, amit a tanuló köteles megfelelő állapotban, az intézmény által meghatározott időben (tanulói jogviszony megszűnésekor, tanév vagy képzés végén) visszaadni vagy értékét megtéríteni. A visszaszolgáltatás idejének megállapításánál az iskola figyelembe veszi a tanuló vizsgakötelezettségét.
Azoknak a tanulóknak, akiknek nem alanyi jogon jár az ingyenes tankönyv, de szociális helyzetük nem teszi lehetővé, hogy a könyveket megvásárolják az iskola a rendelkezésre álló
könyvállománynak
megfelelően
lehetőséget
biztosít
a
könyvek
könyvtári
kikölcsönzésére. A benyújtott kérelmek elbírálásakor az iskola az alábbi szempontokat veszi figyelembe: -
a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege,
-
az önálló jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma,
-
tartósan beteg családtag jelenléte, HÁZIREND
11
-
munkanélküli eltartó.
-
tanulmányi eredmény
5. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁI 5.1 A diákönkormányzat véleménynyilvánítása A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl ki kell kérni diákönkormányzat véleményét: a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben
5.2 A tanuló véleményt nyilváníthat a) tanórán, a pedagógus által irányított módon, az adott témához kapcsolódó körben, b) osztályfőnöki órán, az órát tartó pedagógus által meghatározott formában, nem sértve a többi tanuló művelődéshez való jogát, c) diákönkormányzat ülésein. A tanuló véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során nem sértheti az iskola alkalmazottjainak és tanulóinak személyiségi jogait, illetve emberi méltóságát. -
A tanuló vagy képviselője valamennyi tanulókat érintő ügyben javaslattal élhet, véleményt nyilváníthat.
-
A tanulók véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek a magatartás és szorgalom értékelése során. A tanulók mind saját, mind osztálytársaik értékelésével kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak. HÁZIREND
12
-
A tanulót a jogszerű és kulturált véleménynyilvánítás miatt hátrány nem érheti.
A tanulók véleménynyilvánításának fórumai -
az DÖK–ön keresztül: nagyobb közösséget érintő kérdésekben (szóban és írásban),
-
osztályfőnökön keresztül: az osztályt vagy az osztály nagyobb csoportját érintő kérdésekben (szóban és írásban),
-
maga a tanuló: saját érdekét érintő kérdésekben a szaktanár, az osztályfőnök és az igazgató felé.
5.3 A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái - személyes találkozás, - diákönkormányzati összejövetelek, - osztályfórum, - osztályfőnöki óra, - körözvények, - iskolarádió, - faliújság. 6. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI 6.1A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: -
tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,
-
kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,
-
eredményes kulturális tevékenységet folytat,
-
kimagasló sportteljesítményt ér el,
-
jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez,
-
egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.
6.2 A dicséret formái A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást HÁZIREND
13
tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók, mely utóbbiakat az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretes és sikeres tanulók nevét közzé lehet tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is. A tanuló részesíthető: - szaktanári dicséretben /szóban, írásban/, - osztályfőnöki dicséretben /szóban, írásban/, - igazgatói dicséretben /írásban, kiemelkedő egyéni, vagy közösségi teljesítményért/, - nevelőtestületi dicséretben /különösen kiemelkedő teljesítményért/ Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. 6.3 A jutalmazás formái A dicséretes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek. Ugyanez az elismerés illeti meg a tanulmányi, kulturális és sport versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulókat.
7. A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI 7.1 Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazása a) Szaktanári figyelmeztetés /szóbeli, írásbeli/: feladatvégzés elhanyagolása, magatartási hibák esetén. b) Osztályfőnöki figyelmeztetés /szóbeli, írásbeli/: kötelezettségek, előírások, önként vállalt tevékenység elhanyagolása, magatartási hibák és három igazolatlan késés esetén. c) Osztályfőnöki intés: negatív magatartási tendencia /tanulmány elhanyagolása, igazolatlan mulasztás, késések, rendbontás, rongálás, stb./ ismételt kötelességszegés esetén, amelyről a szülőt tájékoztatni kell. d) Igazgatói figyelmeztetés: Az osztályfőnök kezdeményezi, ismételt kötelezettségszegés esetén HÁZIREND
14
e) Igazgatói intés:Az osztályfőnök kezdeményezi ismételt hanyagság vagy súlyosabb vétség esetén. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjén kívül az osztálynaplóba is be kell írni. 7.2 Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a köznevelési törvény rendelkezései az irányadók. Fegyelmi büntetések formái: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e)–f) pontokban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.
HÁZIREND
15
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.
8. ELEKTRONIKUS NAPLÓ HASZNÁLATA ESETÉN A SZÜLŐ RÉSZÉRŐL TÖRTÉNŐ HOZZÁFÉRÉS MÓDJA Az intézmény jelenleg nem használ elektronikus naplót. Bevezetése után szükséges a szülői hozzáférés szabályozásának kidolgozása és házirendbe foglalása.
9. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI, A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK TERVEZETT IDEJE, AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁRA JELENTKEZÉS MÓDJA ÉS HATÁRIDE 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. 9.1 Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az nkt.51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. HÁZIREND
16
Osztályozó vizsgát szóban legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. 9.2 Az osztályozó vizsga részei Írásbeli vizsga Időtartama
Magyar nyelv- és irodalom tantárgyból: 60 perc
Idegen nyelv tantárgyból: 60 perc
A többi tantárgyból 45 perc
Szóbeli vizsga A vizsgázó tételt húz, a felkészülési idő után a szóbeli felelet időtartama: 15 perc Az osztályozó vizsga eredményét az írásbeli, a szóbeli vizsga együttes eredménye adja. A tanuló a vizsga eredményét a vizsgát követő eredményhirdetésen tudja meg. Az eredményhirdetésen a vizsgabizottság tagjai és a tanulók vesznek részt. Amennyiben az osztályozó vizsga eredménye elégtelen, a vizsgát a tanuló a javító vizsga időszakában megismételheti. 9.2 Tantárgyi követelmények Az osztályozó vizsga tantárgyankénti követelményeit évfolyamonként az intézményi Pedagógiai Program helyi tanterve tartalmazza. 9.3 Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Az osztályozó vizsgára történő jelentkezés írásban történik az adott tanévre vonatkozó munkatervben rögzített határidőig. A tanuló által beadott kérelmet az iskola igazgatója bírálja el az érintett szaktanár véleményét figyelembe véve. 9.4 Az osztályozó vizsgák tervezett ideje A tanulmányi alatti vizsgák időpontjait az adott tanév munkaterve tartalmazza. HÁZIREND
17
10. A TANÍTÁSI ÓRÁK, FOGLALKOZÁSOK KÖZÖTTI SZÜNETEK, VALAMINT A FŐÉTKEZÉSRE
BIZTOSÍTOTT
HOSSZABB
SZÜNET
IDŐTARTAMA,
A
CSENGETÉSI REND A csengetés rendje a tanítási órák és az óraközi szünetek időtartamát határozza meg. A tanítás kezdete 7.45 óra. A tanítási órák időtartama 45 perc. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével, és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni! Kicsengetés után az óraközi szünetekben az osztálytermek ajtaját nyitva kell tartani. A csengetés időrendje:
1. óra
7.45 – 8.30
2. óra
8.40 – 9.25
3. óra
9.35 – 10.20
4. óra
10.35 – 11.20
5. óra
11.30 – 12.15
6. óra
12.25 – 13.10
7. óra
13.20 – 14.05
8. óra
14.15 – 15.00
11. ISKOLAI TANULÓI MUNKAREND, A TANULÓK MEGJELENÉSE Az intézmény tanítási napokon 7 órától 20 óráig tart nyitva. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolában kell lennie. Az osztálytermekbe reggel 7 órától lehet bemenni. A tanítási órákon minden tanuló feladata, hogy: -
előkészítse a szükséges tanfelszereléseket,
-
figyeljen, és képességeinek megfelelően aktívan részt vegyen a tanórák munkájában, teljesítse feladatait,
-
kézemeléssel jelezze, ha szólni kíván, és felszólításra állva feleljen,
-
ellenőrző könyvét mindig tartsa magánál, abba az osztályzatokat írja be, a hónap végén (az osztályfőnök ellenőrzése után) a szüleivel írassa alá,
-
a tanítás végén tisztaságot és rendet hagyjon maga után.
HÁZIREND
18
A tanuló megjelenése, felszerelése legyen iskolába illő, tiszta és gondozott. Ünnepélyeken az iskolai egyenruha viselése kötelező: a fiúknak fehér ing és az iskola címerével ellátott nyakkendő, sötét öltöny; a lányoknak sötét szoknya vagy nadrág és fehér egyenblúz. Testnevelési órákon csak az iskola által előírt tornafelszerelésben, az iskola címerével ellátott pólóban lehet részt venni. A tanuló egészsége védelmében tartsa tisztán és rendben környezetét, ügyeljen a mosdók, mellékhelyiségek tisztaságára is. Tilos az iskolában a hivalkodó megjelenés, valamint tilos a dohányzás, a szeszes italok és kábítószerek fogyasztása! Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer, óra viselése testnevelés órán, illetve gyakorlati foglalkozásokon. Tanítási órán a mobiltelefont csak kikapcsolt állapotban tarthat magánál a tanuló. Telefonon üzeneteket csak szünetben küldhet, illetve fogadhat.
12. TANÓRAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE 12.1A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 7.45-től 15.00-ig tart. A kötelezően választott egyéb tanórákat 18.00 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7.45 órakor kezdődik, kivételes esetben nulladik óra is tartható. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. 12.2 Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. A harmadik szünet 15 perces. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében - lehetőség szerint az udvaron, folyosón töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! A dupla órák az igazgató vagy a helyettese engedélyével - az óraközi szünet eltolásával – csak HÁZIREND
19
dolgozatírás, sportedzések esetén vagy egyéb iskolai érdekből tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig. 12.3 A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény tanév szeptember hónapjában történő tanulói igények alapján hirdeti meg. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni, a foglalkozást vezető szaktanárnál. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.
13.) A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSÁVAL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK Az iskola igazgatója minden évben – az Iskolaszékkel és a DÖK-kel való egyeztetés után - elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról és a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók választhatnak. A választható tantárgyak jegyzékét a tantárgyakat előreláthatóan oktató pedagógusok nevével teszi közzé. A tanulók a tanév végéig adhatják be az iskola által biztosított jelentkezési lapon a tantárgy és a felkészítési szint megválasztásával kapcsolatos döntéseiket. A tanulók az igazgató engedélyével elfogadható indok alapján módosíthatják a tantárgy és a szint választásával kapcsolatos döntéseiket. A módosítási kérelmet írásban kell benyújtani.
14. AZ ISKOLA HELYISÉGEI, BERENDEZÉSI TÁRGYAI, ESZKÖZEI ÉS AZ ISKOLÁHOZ, KOLLÉGIUMHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE 14.1 A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is HÁZIREND
20
csak felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával. 14.2 A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben, a rajz és informatika termekben - jól látható helyen - külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, hibaészlelési füzet, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (informatika terem, tornaterem tanműhely, stb.) használatához. 14.3 A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (a teremért felelős pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése az osztályfőnök és az iskola vezetés kötelessége.
HÁZIREND
21
15. AZ ISKOLA ÁLTAL SZERVEZETT, A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ, ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEK, ELVÁRT TANULÓI MAGATARTÁS. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősök lebonyolításukért. A szervezést a vezető helyettesek irányítják. Szakmai-tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások, tanulmányutak Az intézmény a szülők és a diákok kezdeményezésére, az osztályfőnökök, vagy az iskola más pedagógusának irányításával a diákok részére szakmai-tanulmányi kirándulásokat szervezhet, amelyek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk vagy külföld tájainak és kulturális örökségének megismertetése, az osztályok közösségi életének fejlesztése, valamint a szakmai ismeretek bővítése. A kirándulásokat, tanulmányutakat elsősorban az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, tanítási szünetben vagy tanítási munkanapokon is szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az oktatási igazgatóhelyettesnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit, várható költségeit. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz - amelynek célja idegen nyelvi, tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn HÁZIREND
22
kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. Tanulók magatartása az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken Az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás megegyezik az iskolán belüli rendezvényeken elvárt magatartással.
16.) EGYÉB RENDELKEZÉSEK 16.1 A hetesek kötelességei A hetesek az iskola tisztségviselői, akik a házirend biztosítása érdekében felelősségteljes szolgálatot látnak el hetenkénti beosztásban a kijelölt területeken. Munkájuk zavarása, utasításaik megszegése fegyelmi vétségnek minősül. Az osztályfőnök minden héten két-két tanulót bíz meg a hetesi feladatokkal. A két hetes feladatát megosztva teljesíti (csoportbontások esetén mindkét csoportból legyen hetes). A megbízott tanulók nevét bejegyzi az osztálynaplóba.
A hetesek feladatai -
felügyel a házirend osztályteremben való betartására,
-
jelenti az igazgatóhelyettesnek, ha a tanteremben 10 perccel a becsengetés után nincs pedagógus,
-
biztosítja a tanítás feltételeit, minden szünetben az ablakokon keresztül szellőzteti a tantermet, letörli a táblát, krétáról gondoskodik,
-
minden óra elején jelenti a hiányzókat a pedagógusnak,
-
azonnal jelenti az ügyeletes tanárnak a tanítás előtt és a szünetekben történő rendbontást, károkozást,
-
folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt a hét eseményeiről,
-
gondoskodik - az utolsó órát tartó pedagógussal együtt - a tanterem tisztaságáról és rendjéről (szemét összeszedése, székek felhelyezése a padra, tábla tisztítása, ablakok zárása, lámpák leoltása, tanterem bezárása).
HÁZIREND
23
16.2 Hivatalos ügyek intézésének rendje
-
A tanulók – a rendkívüli eseteket kivéve – minden kérésükkel osztályfőnökükhöz fordulhatnak.
-
Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt.
-
A tanulók a titkárságot és a gazdasági irodát a szokásos napi ügyek intézése miatt, az irodában folyó nyugodt munkavégzés érdekében csak az ügyfélfogadási időben kereshetik fel, rendkívüli esetben minden nap a 15 perces szünetben.
-
Az osztály több tanulóját érintő ügyekben az osztályfőnök, illetve megbízott képviselője keresi fel a titkárságot.
-
A tanórára való nyugodt felkészülés érdekében, a tanulók a tanári szobánál az első óra előtt óra előtt, valamint az 5-6. óra után kereshetik fel problémás ügyeikkel a tanárokat. A tanulóknak a fénymásoló használatára kizárólag 12.15 óra után kerülhet sor.
HÁZIREND
24
Melléklet TANMŰHELYI HÁZIREND 1./
A tanműhelyi házirend betartása a munkahelyi balesetek elkerülése miatt a tanműhelyben tartózkodó minden tanulónak kötelező!
2./
A szakmai gyakorlati foglalkozások rendjét - kezdés, szünet, befejezés - a foglalkozások időtartamától függően az alábbiak szerint kell tartani: -
a 2 órás gyakorlati foglalkozás időtartama 90 perc, szünet nincs,
-
a 3 órás gyakorlati foglalkozások időtartama 145 perc, ebből egyszeri szünet időtartama 10 perc,
-
a 4 órás gyakorlati foglalkozások időtartama 195 perc, ebből az egyszeri szünet időtartama 15 perc,
-
az 5 órás gyakorlati foglalkozások időtartama 225 perc, ebből az egyszeri szünet időtartama 20 perc,
-
a 6 órás gyakorlati foglalkozások időtartama 290 perc, ebből az egyszeri szünet időtartama 20 perc.
Valamennyi gyakorlati foglalkozás kezdési, befejezési és szünet időpontját a mindenkori órarendhez igazodva kell meghatározni. 3./
A szakmai gyakorlati foglalkozásokról az éves óraszám 20 %-át meghaladó hiányzás évismétléssel járhat.
4./
A tanulók kötelesek a foglalkozás megkezdése előtt 5 perccel (a szakképző évfolyamos tanulók munkaruhába öltözve), a szükséges felszereléssel (füzet, könyv, íróeszköz, számológép) a gyakorlatot vezető tanárt a folyosón fegyelmezetten várni.
5./
A munkavégzéshez kiadott egyéni védőfelszerelés használata minden tanulóra nézve kötelező.
6./
A tanulók csak a tanár által kijelölt helyen, a megadott munkafolyamatokat végezhetik. Gépeken, elektromos berendezéseken munkát csak a tanár engedélyével, a tanár jelenlétében, balesetvédelmi és munkavédelmi szempontból kioktatott tanulók végezhetnek.
7./
Minden tanuló köteles utcai ruháját és személyi felszerelését az öltözőszekrénybe elhelyezni és azt saját lakatjával lezárni, valamint a gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt az öltözők ajtaját kulccsal bezárni és azt a tanári szobába elhelyezni.
8./
A tanulók az öltözőkben a foglalkozás időtartamán belül csak a szünetben tartózkodhatnak. Az ott-tartózkodásuk ideje alatt kötelesek az öltözők rendjéért és tisztaságáért felelni. Szünetekben a fiúk a lányok öltözőjében, a lányok a fiúk öltözőjében nem tartózkodhatnak.
HÁZIREND
25
9./
A tanulók kötelesek az iskola által biztosított feltételeken túl az egészséges higiénia és a járványok megelőzése érdekében személyes tisztálkodási eszközt a szakmai gyakorlatra magukkal hozni.
10./ A gyakorlati időn túl a szekrényben munkaruhát, tisztálkodási felszerelést és más tárgyakat nem tárolhatnak a tanulók. 11./ A tanulók a munkavégzéshez részükre kiadott szerszámokért, eszközökért, műszerekért anyagilag felelősek. 12./ A tanulók a tanműhely termeiben vagy annak felszereléseiben, tartozékaiban szándékosan okozott kárért fegyelmileg és anyagilag is felelősek. 13./ A tanműhelyben és külső munkahelyeken dohányozni és szeszes italt fogyasztani a gyakorlat megkezdése előtt vagy közben szigorúan tilos! 14./ A gyakorlati, illetve szakmai gyakorlati foglalkozások ideje alatt a tanulók a munkahelyet csak tanári engedéllyel hagyhatják el. 15./ Szükség esetén a gyakorlatot vezető tanár csoportonként két tanulót csoportvezetőnek, illetve helyettesnek, akik egyben a raktárosi, vételezési feladatokat is ellátják. 16./ A tanuló egészsége védelmében tartsa tisztán és rendben környezetét, ügyeljen a mosdók, mellékhelyiségek tisztaságára is. 17.
Tilos a gyakorlati foglalkozásokon a hivalkodó megjelenés. Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer, óra viselése.
18.
A gyakorlati foglalkozáson részt vevő tanuló mobiltelefont csak kikapcsolt állapotban tarthat magánál.
19./ A laboratóriumokban (anyagtani-szilárdságtani, kémiai, biológiai, környezetvédelmi, hidraulikai) a tanuló tanári jelenlét nélkül nem tartózkodhat. 20./ A munkaterület rendbetétele, szerszámok megtisztítása és leadása a szakmai gyakorlat befejezése után kötelező. 21./ A szerszámokat csak az erre a célra biztosított mosóedényben szabad tisztítani. 22./ Az a tanuló, aki nem részesült balesetelhárítási oktatásban, az a gyakorlati, illetve a szakmai gyakorlati foglalkozásokon nem vehet részt. 23./ A tanuló köteles a rendkívüli eseményt és a legkisebb sérülést is azonnal jelenteni a gyakorlatot vezető tanárnak.
HÁZIREND
26
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen házirend a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően (a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény, a 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről), a nevelőtestület elfogadásával, a jogszabályok által meghatározott közösségek egyetértésével készült. Kijelentjük, hogy a Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi – Vízügyi Szakközépiskola Házirendjének tartalmával egyetértünk.
………………………………………… az Iskolaszék nevében az Iskolaszék elnöke
…………………………………………... az SZMK nevében az SZMK elnöke
………………………………………… a Diákönkormányzat nevében a Diákönkormányzat elnöke
A Nevelőtestület a Házirendet 2012. október 27-én elfogadta.
……………………………… Nevelőtestület képviselője Közalkalmazotti Tanács elnöke
……………………………… igazgató
P.H HÁZIREND
27
