Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi - Vízügyi Szakközépiskola Nyíregyháza PEDAGÓGIAI PROGRAM

Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi - Vízügyi Szakközépiskola Nyíregyháza

PEDAGÓGIAI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK PEDAGÓGIAI PROGRAM .............................................................................................................................................................1 TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................................................ 2 BEVEZETÉS ................................................................................................................................................................................... 4 NEVELÉSI PROGRAM....................................................................................................................................................................6 I. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ............................................................. 7 II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZT ÉSSEL KAPCSOLAT OS PEDAGÓGIAI FELADAT OK ................................................................ 25 III. A Z EGÉSZSÉGFEJLESZT ÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADAT OK ............................................................................................... 26 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZT ÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜT T MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLAT OS FELADAT OK28 V. A PEDAGÓGUSOK INT ÉZMÉNYI FELADAT AI , AZ OSZT ÁLYFŐNÖKI MUNKA T ART ALMA, AZ OSZT ÁLYFŐNÖK FELADAT AI .................................................................................................................................................................................. 30

VI. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ T ANULÓKKAL KAP CSOLAT OS PEDAGÓGIAI T EVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 36 VII. A T ANULÓKNAK AZ INT ÉZMÉNYI DÖNT ÉSI FOLYAMAT BAN VALÓ RÉSZVÉT ELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE .......................................................................................................................................................................................... 47

VIII. A SZÜLŐ, A T ANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INT ÉZMÉNY PART NEREI KAPCSOLAT T ART ÁSÁNAK FORMÁI ...... 49 IX. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJT ÁSI ALAPISMERET EK ELSAJÁT ÍT ÁSÁVAL KAPCSOLAT OS ISKOLAI T ERV......................... 55 HELYI TANTERV .......................................................................................................................................................................... 64 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE .................................................................................................... 65 2. VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMA.......................................................................................................................................... 69 3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI.................................................................................................................................................. 71 4. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI................................................................................................................................................................................ 74 5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ........................................ 76

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2

6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ............................................................................................................................. 76 7. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK.......................................................................................................... 78 8. AZ EGYES ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ............ 80 9. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI...................... 97 10. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVE ..................................... 102 11. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉGEK, ETNIKUMOK KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG......................................................... 106 12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ......................................... 108 13. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK................................................................................. 123 14. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ..................................................................... 130 15. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI , A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE............................................................................................................................................................................. 132 16. EGYÉB ELVEK ..................................................................................................................................................................... 137

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3

BEVEZETÉS

“Minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték legmélyebb sarkalatja a kiművelt emberfő… A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” (Széchenyi István)

Célunk olyan szakmailag és általánosan kiművelt emberfőket adni ennek a városnak, a megyének, a keleti országrésznek, akik a nálunk megalapozott tudásukkal alakítják térségünk arculatát, kultúráját, varázsolják szebbé épített és természeti környezetünket, - ez iskolánk és nevelőtestületünk igazi küldetése, aminek igyekszünk eredményesen megfelelni. Az eredményességet bizonyítja tanulóinkból lett mérnökök, technikusok, értelmiségiek népes tábora. Kezük munkája által alakul megyénk városainak, falvainak az arculata, vagy éppen megőrződnek természeti és építészeti emlékeink. Ők azok, akik biztosítják az éltető vizet, óvják a környezetet, és megzabolázzák a féktelen folyót. Az egykori és mai diákoknak köszönhető, hogy az iskola megalakulása óta az ország szakképző intézményeinek elitjébe tartozik. Tanulóink szívesen látott diákjai a különböző egyetemeknek, főiskoláknak. Egykori tanítványaink ma sikeres vállalatokat, vállalkozásokat vezetnek, tervező cégek híres mérnökei, hivatalok megbecsült szakemberei. Köszönet érte azoknak a pedagógus kollégáknak is, akik már nincsenek közöttünk, akik kitaposták azt az utat, amelyen a maiak is járnak s a jövőben is menniük kell! Iskolánk népszerű, s ezt nemcsak az oktatási tartalom minőségének köszönheti, hanem a nevelés eredményeinek is, mert benne a gyermekek érdeke volt és van a középpontban. Értük történik minden, miközben a belső tartalmi munka minőségét, az iskola állandó munkaerőpiacnak való megfelelését, a létrehozott értékek sokszínűségét elismerik azok a szülők, akik hozzánk irányítják gyermekeiket.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

4

Az iskola Pedagógiai programját a következő jogszabályok alapján készítettük el: 20/2012 (VII.31.) EMMI rendelet 2011. évi CXC. torvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló törvény módosításáról 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 36/2012. (XI.14.) EMMI rendelet

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5

NEVELÉSI PROGRAM

„Két dolog van, amit tanítványainknak adhatunk: a gyökerek és a szárnyak.” (Ismeretlen szerző)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka alapelvei hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban Nat.) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. Célja továbbá, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék — a haza felelős polgárává váljék; — kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága; — reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; — megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában; — törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra; — legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról; — képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; — megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; — tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését

Kiemelt értéknek kell tekinteni azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amely a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A fejlesztési feladatok meghatározásakor az európai humanista értékrendre és azokra a tartalmakra kell összpontosítani, amelyek Európához való tartozásunkat erősítik.

A műveltségtartalmak összetételét, korszerűségét és arányait a társadalmi és munkaerő- piaci igényekhez igazítjuk. Az életre nevelést csak akkor láthatja el intézményünk, ha korszerű ismereteket közvetítve stabil értékrendet is közvetít, mert minden ismeret, amelyet a pedagógus a tanítványaival közöl semmivé válik, ha a társadalmi követelményekhez nem igazodik.

Nevelési-oktatási programunk nem öncélú, reményeink szerint – ha jól valósítjuk meg - alkalmas arra, hogy felkészítsük tanulóinkat az életre, a legjobbakat pedig egyetemi főiskolai tanulmányokra is. Tanáraink jól ismerik feladataikat, mindenki azon fáradozik, hogy a lehető legtöbb segítséget, és valamennyi tanulónk számára esélyegyenlőséget biztosítson a képességeik kifejlesztéséhez.

A kulcskompetenciák Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az unió polgárai egyrészt hamar és hatékonyan alkalmazkodhatnak a gyorsan változó modern világhoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, képességek, attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, és így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez szükséges készségek, képességek, attitűdök körét. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képesség- és tanulásfejlesztési célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a

PEDAGÓGIAI PROGRAM

8

kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban érintkezni tud másokkal, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, új tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá képes információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, az építő jellegű párbeszédre való törekvést, az igényes megnyilvánulás értékének

PEDAGÓGIAI PROGRAM

9

felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét mások megismerésének az igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban, mint hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás és interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően történnek. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmikulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig való tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

10

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának, az elvonatkoztatásnak és a logikus következtetésnek a képessége. Az arra való készséget is jelenti, hogy a mindennapi problémák megoldása során matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában az ismereteknek és a tevékenységeknek egyaránt fontos szerepük van. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szintű tudását. A matematikai kompetencia képessé tesz arra, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a természetben. Elősegíti a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük

természetes

és

mesterséges

környezetünket,

és

ennek

megfelelően

irányítsuk

cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és

PEDAGÓGIAI PROGRAM

11

szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Információs-kommunikációs Technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a

PEDAGÓGIAI PROGRAM

12

szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában való alkalmazását jelenti. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges képességek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet-alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

Szociális és állampolgári kompetencia

PEDAGÓGIAI PROGRAM

13

A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá – ha szükséges – konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé tesz arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket is igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Magába foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján) való részvételt. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség

PEDAGÓGIAI PROGRAM

14

és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a képesség, hogy az ember különféle területeken hatékonyan tud kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, képességeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

15

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben és a munkában.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen is az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotásoknak értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

16

Olyan képességek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, képességeit helyzetek sokaságában alkalmazza, tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő

ismeretekkel kell rendelkeznie

a

szükséges

kompetenciákról,

tudástartalmakról,

képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

17

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: — beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; — tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; — tematizálják az alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit;

PEDAGÓGIAI PROGRAM

18

— témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretekben folyó egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.

A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma.

Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki

PEDAGÓGIAI PROGRAM

19

bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

20

A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

21

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együtt érző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és

PEDAGÓGIAI PROGRAM

22

képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság,

a vállalkozások

és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi

intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.

Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra

nevelés

során

a

tanulók

megismerkednek

a média működésével és

hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

23

A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

24

II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Meghatározott feladatok végrehajtása nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő

tevékenységének

lényegét

adják,

amelyek

célja

elsősorban

a

személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés. Arra törekszünk, hogy az iskolánkban végzett fiatalok önálló személyiségként jussanak el a felnőtt kor küszöbére, rendelkezzenek azokkal a szociális képességekkel, amelyek birtokában erkölcsös társas lényekké váljanak és képesek legyenek a kor aktuális követelményeinek megfelelni. E területen nevelési célunk, hogy pedagógiai munkánk fejlessze tanulóink tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődését oly módon, hogy figyelembe veszi, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, a család, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos területe is. Ennek érdekében a tanítási-tanulási folyamatokat úgy szervezzük, hogy az egyaránt: -

teret adjon a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, szabadidő eltöltésének, munkának,

-

olyan ismeretekkel vértezze fel a tanulókat, hogy az segítse őket eligazodni a világ dolgaiban,

-

fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, intellektuális érettség kialakítását, az emberismeretet, az empátiát, a belső és külső konfliktusok oldásának készségét és a demokratikus viselkedés készségét,

-

megfelelő jártasságot szerezzenek az ismeretelsajátítás, az önálló tanulás módszereiben,

-

olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

25

-

sajátítsák el az előítéletek felismerésének, és tudatosításának képességét,

-

törődjenek szűkebb és tágabb környezetükkel,

-

erősítse az emberi személyiség, a közösségek és az igazi társadalmi szolidaritás kibontakozását elősegítő értékeket (bűnmegelőzés, drogprevenció, fogyasztóvédelmi nevelés,

-

ismerjék saját lehetőségeiket, legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére,

-

legyenek képesek a munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodni, és – ha szükséges – pályakorrekciót végrehajtani,

-

törekedjenek a testi és lelki egészség megőrzésére,

-

rendelkezzenek a harmonikus társas és párkapcsolat kialakításának képességével, valamint a magánélet és a közélet összhangjának megteremtésével.

Nevelőtestületünk

a

tanulók

személyiségfejlesztésében,

képességeinek

kibontakoztatásában

együttműködik a szülőkkel, illetve a szülők közösségével.

III. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási

intézmény

mindennapjaiban

rendszerszerűen

működő

egészségfejlesztő

tevékenységekben. Az intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelésioktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

26

Az intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordít a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. A

helyi

egészségfejlesztési programot

a

nevelőtestület

az iskola-egészségügyi szolgálat

közreműködésével készíti el. A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely

rendelkezik

minőségbiztosított

egészségfejlesztési,

prevenciós

programmal

és

az

egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. Az iskola vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi a) az intézményben dolgozó iskolapszichológus, b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá c) amennyiben működik, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

27

A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki. Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. Az intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. Az intézményben, valamint az intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkoholés dohánytermék nem fogyasztható. Az iskola SZMSZ-e tartalmazza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Nevelő-oktató munkánk elsődleges feladata ezen a területen, hogy biztosítson olyan környezeti kultúrát, amelyben a tanuló megszerezheti azokat a közösségfejlesztő ismereteket, praktikákat, amely segíti az

PEDAGÓGIAI PROGRAM

28

egyén (tanuló) és a társadalom (mikro-makro) közötti kapcsolatok kialakításának folyamatát. Ebben a folyamatban az ismeretközvetítő a tanár, mint erkölcsi és lelki vezető, akinek alapvető szerepe a racionális, kritikai és tudományos gondolkodás közvetítése, fejlesztése. Ebből eredő alapvető feladataink, hogy a tanulók: - ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, - sajátítsák el és gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez vezetnek, - legyenek nyitottak a szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek (kultúra, vallás) megismerésére, megbecsülésére, - ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az ország lakosainak az életében, - törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, - szerezzenek információkat az emberiséget érintő globális problémákról, s ezek kezelésére hozott nemzetközi egyezményekről és együttműködésről, - váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt és legyenek képesek a környezetükkel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására, - a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen az életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, - legyenek tudatában annak, hogy az egyén szocializációjában, társadalmi érintkezéseiben, az egyéni és a közösségi érdekek érvényesítésében, illetve egymás megismerésében a kommunikációs kultúra nélkülözhetetlen képesség,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

29

- legyenek képesek a betegségek megelőzésére, az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére, - tanúsítsanak segítőkész, elfogadó magatartást a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránt.

V. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

A pedagógus feladatai

A pedagógus tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint kell végeznie. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése. Nevelő-oktató munkája során gondoskodik a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. A különleges bánásmódot igénylő tanulóval a szakemberek által meghatározott módon, egyénileg foglalkozzon, szükség esetén együttműködjön a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel. A bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítse. Segítse továbbá a tehetségek felismerését, kiteljesítését, tartsa nyílván a tehetséges tanulókat. Mozdítsa elő a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

30

Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat. A szülőt (törvényes képviselőt) a munkatervben előírt időpontokban megtartott szülői értekezleteken és fogadó órákon rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről. A tanuló testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. A tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon. Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét. A kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint a követelményekhez igazodóan, sokoldalúan érdemjegyekkel vagy szövegesen értékelje a tanulók munkáját. A tanulók érdemjegyeit az osztályozó naplóba folyamatosan írja be. Tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa. Határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket. Megőrizze a hivatali titkot. Hivatásához méltó magatartást tanúsítson. A tanítási órákra, illetve egyéb feladataira megjelölt kezdési időpont előtt legalább tíz perccel a feladatra kijelölt telephelyen jelenjen meg.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

31

A tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon lássa el. Az

elméleti

órákhoz,

osztályfőnöki,

munkaközösség-vezetői tevékenységekhez kapcsolódó

dokumentumokat határidőre készítse el, illetve az éves munkatervekhez, munkaközösségi tervekhez kapcsolódó javaslattételi kötelezettségének tegyen eleget. Dolgozza ki, és határidőre jóváhagyásra nyújtsa be az évközi és év végi vizsgák tételeit, esetleges írásbeli feladatait. Tanmenete alapján haladjon szaktárgyainak tanításában. A kétheti óraszámnál nagyobb eltérést – elmaradást – jelezze a munkaközösség vezetőjének, illetve az igazgatónak vagy helyettesének, akik tanácsaikkal, szervezési eszközökkel segítik a tanmenet rendjének mihamarabbi visszaállításában. A helyettesítési rendnek megfelelően lássa el a „H”-s készenléti feladatokat. Kijelölése időtartamában a tanári szobában tartózkodjon, vagy szakszerű, illetve szakszerűtlen helyettesítést végezzen. Az ügyeleti rend szerint köteles az udvari vagy a folyosóügyeletet ellátni. Az érvényben levő jogszabályok szerint végezze az előírt szervezési, illetve adminisztrációs feladatait, az osztálynaplók naprakész vezetését. Óráit, helyettesítéseit, túlóráit, egyéb tevékenységeit a munkaidőnyilvántartási, illetve a teljesítmény-nyilvántartó lapon pontosan vezesse, és havonta adja át az igazgatóhelyettesnek. Valamennyi tanórával kapcsolatos tevékenységét a naplóban is rögzítse. Aktívan vegyen részt az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségének munkájában; a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre végezze el. Az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken vegyen részt, illetve meghatározott feladatokat vagy tanuló-felügyeletet lássa el.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

32

Részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. A szerzett tudást és tapasztalatot ossza meg kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza. Segítse a diákönkormányzat és a diákkörök tartalmi munkáját. Szükség esetén tanulóit kísérje el az orvosi vizsgálatokra, a vizsgálat ideje alatt felügyeljen rájuk. Betartja és betartatja az iskolai Házirendet. Működjön együtt az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal. Kezelje szaktárgyának eszközeit (megbízás szerint szertárát), gondoskodik rendben tartásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik. A tanítás nélküli munkanapokon a programtól függően végezze feladatát. Ide tartozik a nevelési, tanári, féléves értekezlet, szakmai vagy diáknapok, tanévnyitó, tanévzáró rendezvény, szalagavató, ballagás, és minden elrendelt szorgalmi időn kívüli munkanap. Nyújtson segítséget tanulók beíratásában, egyéb ügyeletek ellátásában – beosztás szerint. A Közösségi szolgálat mentorálási feladatait az előre egyeztetett időpontokban a koordinálásért felelős pedagógus munkáját segítve végezze el. Valamennyi pedagógus feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, a kevésbé eredményes területek felderítése és megszüntetése. A rendelkezésre álló felszerelések hatékony használata, fejlesztése, bővítése, a minőség javítása. Vezetői megbízás alapján vizsgáztató tanári és jegyzői feladatokat lásson el.

Az osztályfőnökök feladatai

PEDAGÓGIAI PROGRAM

33

Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg meghatározott időre. Az osztályfőnök segítője az helyettes-osztályfőnök, akit az osztályfőnökkel egyeztetve szintén az igazgató jelöl ki. Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, szükség esetén a helyettes-osztályfőnök, vagy az igazgatóság által kijelölt tanár segítségével. Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Ennek érdekében, a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik, szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskola gyermek- ifjúságvédelmi felelősével. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi támogatásról. Adott esetben felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azokban elért eredményeiről is. Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett egyéb tevékenységekben (sport, tanulmányi verseny, pályázatok, stb.) is részt vállalnak..

PEDAGÓGIAI PROGRAM

34

A szaktanárokkal együttműködve orientálja a tehetséggondozást és a továbbtanulás irányait. Az osztályfőnöki órákat az iskolában elfogadott tanterv szerint használja fel a pedagógiai és a nevelési kérdések megvitatására. Előfordulhat, hogy egy-egy osztályfőnöki órát „összevontan”, iskolán kívüli program keretében tart meg, amelyeken több szinten is érvényesítheti nevelési elveit. Rendszeres kapcsolatot tart az osztályba járó tanulók szülőivel, gondviselőivel, adott esetben a kollégiummal. A gondviselőknek a szülői értekezleten a gyermekük előmeneteléről tájékoztatást ad. Segítséget nyújt az osztályban tanulóknak a tankönyvellátásuk, étkeztetésük, (szakköri foglalkozásra való jelentkezésük stb.) ügyeinek részben, vagy egészben való intézésében. Magas színvonalon, pontosan, határidőre ellátja az adminisztratív teendőit (napló vezetése, mulasztások igazolása, a mulasztott órák számának statisztikai összegzése, bejegyzések, stb. ellenőrzése, figyelemmel kísérése, tájékoztató füzet –ellenőrző - folyamatos vezetésének ellenőrzése, a félévi és tanév végi tanulmányi statisztikák elkészítése, a bizonyítvány és a törzslap megírása, összeolvasása, stb.) Feladata az osztályprogramok szervezése, ill. ennek segítése. Összefogja, koordinálja az osztályában a közösségi szolgálat teendőit, és elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendőket (Naplóba, törzslapba való bejegyzés, az elvégzett órák nyilvántartása) Segíti a koordináló tanár munkáját az osztályához kapcsolódó közösségi szolgálattal kapcsolatos szervezési munkáiban (jelentkezések, igazolások stb.)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

35

VI. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

Az intézmény a különleges bánásmódot igénylő tanulókat a többi tanulóval együtt, integráltan oktatja. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti.

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esetében a NAT-ban is meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva kell a munkát megszervezni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

36

A tanulási nehézség okait elsősorban a részképesség-zavarok okozzák. A tanuló egyéni vizsgálatával határozhatjuk meg azt a módszert, amellyel segíteni tudunk rajta. Ez történhet: -

tanórai és tanórán kívüli egyénre szabott differenciált foglalkozásokkal,

-

a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölés,

-

több gyakorló vagy ismétlő feladat megoldatásával,

-

a tanulókkal, szülőkkel történő egyéni beszélgetéssel,

-

külső szakember igénybevételével – pl. nevelési tanácsadó, a pedagógiai központ fejlesztő

pedagógusa, iskolaorvos, pszichológus.

Biztosak vagyunk abban, hogy a differenciált képességfejlesztés eredményre vezető, s így a tanuló a kudarcmentes fejlődésen át nem fog a számára teljesíthetetlennek tűnő iskolai és szülői elvárásokra magatartászavarokkal reagálni. Ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. A beilleszkedési, magatartási zavarok hatással vannak a tanulmányi munkára, de közvetetten a tanulási nehézség is okozhat frusztráció miatt beilleszkedési, magatartási zavart. Viszont a nehézségek megelőzése

végett

nélkülözhetetlen

ezeket

nagyon

pontosan

elhatárolni,

okait

felderíteni

nehézségtípusonként. Élesen el kell különítenünk a magatartásból eredő tanulási problémákat a tanulási nehézségektől.

Az iskolára hárul az a feladat is, hogy a tanuló iskolán kívüli szociális, személyiségét érintő hatásokat feltérképezze, s azokon – ha kell, a szülővel együtt – változtasson a tanuló érdekében. A programunk egyik alapeleme a szülővel való együttműködés, mert a problémás eseteket az iskola a szülői

PEDAGÓGIAI PROGRAM

37

közreműködés nélkül megoldani nem tudja, főleg akkor, ha a tanulási, illetve magatartási zavar családi eredetű. A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartáson túl – szülői értekezlet, fogadóóra – a kapcsolatot egyénre szabottan kell tartani, ahogyan azt a tanuló érdeke megkívánja.

A szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatban szervezeti szinten a fő feladat az osztályfőnöké, aki feltérképezi a helyzetet és javaslatot tesz a további intézkedésre -

az Osztályfőnöki Munkaközösség vezetője,

-

az oktatási igazgatóhelyettes és az

-

igazgató felé.

Az osztályfőnökön túl minden egyes pedagógus felelőssége, hogy lehetséges pedagógiai eszközeivel tompítsa a tanulók közötti esélyegyenlőtlenséget, mert minden tanulónak egyformán fontos a személyisége, legyen helyzete bármilyen hátrányos.

A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. Nagyon fontos feladatunk a tehetségek mielőbbi felismerése, azok megbecsülése, számukra a lehetőség biztosítása, hogy tehetségüket kibontakoztathassák. Tanítási órákon ennek érdekében törekszünk a csoportbontásos és differenciált foglalkozások szervezésére. Több, nehezebb, a logikai készséget, kreativitást fejlesztő feladatot adunk a tehetségesebb diákoknak. Lehetőséget biztosítunk számukra olyan beszámoló, illetve kiselőadás megtartására, amelynek témaköre megkívánja a tanulótól a könyvtárhasználatot, a szakirodalomban való búvárkodást.

Tanórán kívüli programok:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

38

- Szakkörök, melyek tanulmányi versenyekre, felsőfokú továbbtanulásra készítenek fel (pl. OKTV, SZÉTV, OSZTV, Arany Dániel Matematika Verseny, matematika tehetséggondozó, informatika szakkör, stb.). - Az Iskolai Diáksport Egyesület feladata főleg a kosárlabda, röplabda, atlétika, labdarúgás sportágakban a megyei és országos versenyekre való felkészítés, a tömegsport illetve a szabadidő programok szervezése. - Táborozás a nyári szünetben: Sport tábor, környezetvédelmi és természetvédelmi tevékenységek gyakorlása. A táborokban részt vevőknek fizetniük kell, de a pályázatokon nyert összegekkel csökkenteni tudjuk a költségeket. - Diákönkormányzati foglalkozások: diáknapi és ünnepi műsorok elkészítése, előadása, verébtábor, verébavató. - A tehetséges tanulók számára rendszeresen háziversenyeket szervezünk, az elért eredményeket az iskolai ünnepélyeken méltó elismeréssel hozzuk nyilvánosságra.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

A felzárkóztatás célja a hiányok pótlása, hogy azok ne akadályozzák az új ismeretek befogadását. Ez különösen fontos a 9. évfolyam, ahová a tanulók – igaz, hogy felvételi vizsgával – de különböző iskolákból és eltérő felkészültséggel érkeznek. Az első két év fő célja az alapozás. Ekkor a tanulók elsajátítják a helyes tanulási módszereket. Ehhez segítséget kapnak az osztályfőnököktől és a szaktanáraiktól egyaránt. Pótolhatják tudásuk esetleges hiányosságait. Fontos a tanulók esetleges lemaradásának okait is feltárni, hogy aszerint lehessen elvégezni a korrekciót, mert nem mindegy, hogy tartós hiányzás, nem kielégítő szorgalom, egyéni adottságok vagy a nem megfelelő tanulási technika áll a háttérben. Indokolt esetben az egyéni problémához igazodó tanórai tanulás megszervezésével, illetve kiscsoportos foglakozás keretében segítjük a nehézségekkel küszködők felzárkóztatását. Alkalmanként felzárkóztató foglalkozásokat – tanulószobai foglalkozások keretében korrepetálásokat – is tartunk.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

39

PEDAGÓGIAI PROGRAM

40

Szükség esetén igénybe vesszük a nevelési szakemberek segítségét, kikérjük szakvéleményüket és bevonjuk őket a megoldási folyamatba. Felzárkóztatási programunknak része a szülőkkel és a kollégiumokkal való együttműködés is. A felsőbb évfolyamokon a továbbtanulás segítésére, és az egyéni okokból a tanév közben lemaradók felzárkóztatására fordítunk nagy gondot.

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége

Iskolánk megyei és területi beiskolázású szakközépiskola. A tanulókkal kapcsolatos nevelési, segítői, szervezői feladatokat az osztályfőnök látja el, akinek munkáját az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével az igazgatóhelyettes koordinálja. Az ifjúságvédelem feladatai a) A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése. b) A gyermek veszélyeztetettségének felismerése. c) Segítségnyújtás (veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel). d) Jelzési kötelezettség. e) Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel). f)

Dokumentációs feladatok.

A fenti feladatok logikailag feloszthatók és csoportosíthatók, de a szakterület jellegéből eredően az egyes teendők a gyakorlatban igen nehezen határolhatók el. Általános prevenció A veszélyeztetettség megelőzése az ifjúságvédelem egyik sarokpontja, rengeteg energiát, odafigyelést igénylő munka, melynek eredménye csak hosszú távon érezhető.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

41

Az iskolában ellátandó prevenciós feladatok a) Tájékoztatni kell a gyermeket, a szülőket és persze a pedagógusokat a gyermekek jogairól, a gyermek jóléte érdekében működő szervezetekről, szolgáltatásokról, azok elérhetőségéről. b) Kortárssegítők, szakemberek bevonásával az egészséges életmódról (drog, alkohol, dohányzás megelőzése) rendszeres tájékoztató programokat kell szervezni. c) Átfogó, tudatos környezet- és egészségnevelést integráló pedagógiai folyamatokkal olyan tudást, ismeretet adni a diáknak, melyek birtokában önállóan is képesek legyenek felismerni a veszélyeket és az elhárítás módszereit. d) Folyamatos konzultációs lehetőséget kell biztosítani a diákok számára. e) Osztályfőnöki órákon, egyéb rendezvényeken segíteni kell a diákokat abban, hogy maguk is felismerjék társaik veszélyeztetett helyzetét, tudják kinek jelezhetik problémáikat. f)

Szükség van rendkívüli osztályfőnöki órák szervezésére az együttműködő szervezetekkel a káros szenvedélyek ártalmáról, ifjúkori bűnözésről, egészséges életmódról, a helyes társas kapcsolatokról, a világ történéseinek megismeréséről.

g) Fontos az őszinte tájékoztató, segítőkész, értő figyelemmel bíró diák-tanár kapcsolat kialakítása. h) Jó kapcsolatra kell törekedni a szülőkkel, hogy a felmerülő problémákat közösen oldjuk meg. i)

A pedagógus kísérje figyelemmel a diák kortárs kapcsolatait, tájékozódjon a diák értékfelfogásáról,

érzelmi állapotáról, szabadidejének felhasználásáról, életcéljairól, tanulmányi

teljesítményéről. j)

Törekedni kell olyan foglalkozások szervezésére ahol a diák kibeszélheti magát, illetve sikerélményeket szerezhet.

k) Szorosan együtt kell működni a nagyobb, gyorsabb információ továbbítására az osztályfőnököknek. A veszélyeztetettség felismerése Az információszerzés igen kényes feladat, nehezen feltárható, sokszor ellenállásba ütközik. Meghatározó személy lehet az osztályfőnök, a DÖK-képviselő, aki a gyermekkel való napi kapcsolatában a “hivatalosnál” sokkal több információt megtudhat, nagy biztonsággal felismerheti az anyagi jellegű veszélyeztető körülményeket, az elhanyagoló szülői magatartást.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

42

A hátrányos helyzetű és a “veszélyeztetettség” kifejezés igen gyakran használt fogalom, mely a gyakorlatban szinte összemosódik. A gyermek veszélyeztetetté nyilvánítása során a hátrányos helyzet felismerése meghatározó jelentőségű, ugyanakkor nem tekinthető minden hátrányos helyzetű gyermek minden esetben, és törvényszerűen veszélyeztetettnek. De tény, hogy a hátrányos helyzetben lévő gyermekek körében nagyobb valószínűséggel alakul ki veszélyeztető élethelyzet. A hátrányos helyzetet a gyermek szociális (bio-pszichoszociális) körülményei alapján lehet meghatározni: a) életmód, b) iskolázottság, c) lakás, d) lakókörnyezet, e) anyagi színvonal, f)

munkamegosztás,

g) érdekérvényesítő-képesség, h) fogyasztás, i)

etnikai hovatartozás,

j)

egészségi állapot,

k) életkor.

Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit a családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, vagy akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Továbbá az a nagykorú tanuló is, akit a jegyző korábban védelembe vett, vagy aki nagykorúvá válása után is jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, vagy az a 23. életévet betöltött tanuló, akinek a háztartásában (családjában) az 1 főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130, illetve 120 %-át. ( A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 19.§.)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

43

Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, aki hátrányos helyzetűnek minősül, és akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője/szülei, gyámja/gyámjai legfeljebb az általános iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte/fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek. Továbbá az a nagykorú tanuló is, aki hátrányos helyzetűnek minősül és akinek a törvényes felügyeletét korábban ellátó szülője/szülei, gyámja/gyámjai legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte/fejezték be sikeresen, vagy akit korábban tartós nevelésbe vettek.

Emberszeretet, tapintatot, türelmet, empátiát követelő munkánk csak akkor eredményes, ha a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett tanulóinkat úgy segítjük, hogy tevékenységünk során ne érezzék magukat hátrányosnak. Az ÉVISZ’ 94” Alapítvány vállalta fel ezen tanulók támogatását.

Adatvédelem, adatszolgáltatási, titoktartási dokumentációs kötelezettség A folyamatos információáramlás érdekében alapvető fontosságú a szervezettség, a rendszeresség. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja információszolgáltatási kötelezettséggel tartozik a gyermekjóléti szolgálat felé. A gyermekjóléti alapellátás igénybevétele önként, ami nem azt jelenti, hogy a szülők vagy a gyermek minden esetben megtagadhatja a szolgálattal való együttműködést. Az együttműködési nehézségeket, illetve a családgondozás eredménytelenségét azonban dokumentálni kell.

Együttműködések más szervezetekkel a)

védőnői szolgálattal,

b) iskolaorvossal, c)

családsegítő szolgálattal,

d) gyermekjóléti szolgálattal, e)

helyi önkormányzatokkal,

f)

nevelési tanácsadóval,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

44

g)

rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal,

h)

ÁNTSZ-szel,

i)

egyéb társadalmi szervezetekkel.

Az ifjúságvédelem alappillérét elsősorban az osztályfőnökök munkája jelenti, hisz tevékenységük során észlelik a tanulók tanulmányaiban, környezetében, magatartásukban, életvezetésükben bekövetkező változásokat.

A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek Nevelő-oktató munkánkban a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzuk meg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővítésének, a képességek és készségek fejlesztésének a lehetősége. Ehhez szükséges a szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése, az egyénhez igazodó, differenciált módszerek kiválasztása. Így csökkenthetjük a tanulási kudarcok mértékét, amely hozzásegíti a tanulót a szakközépiskolai tanulmányainak eredményes befejezéséhez. A szociális hátrányok enyhítését segíthetik a következő tevékenységi formák: a)

felzárkóztatás, illetve tehetséggondozó foglalkozások szervezése,

b) a tanuló kollégiumi, tanulószobai ellátásban való részesítése, c)

felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, osztályfőnöki órákon,

d) támogatások megszerzésének ösztönzése ( pl. Útravaló pályázat), e)

táborozási (sporttábor, környezetvédelmi-ökológiai tábor) hozzájárulások,

f)

ösztöndíjak,

g)

szociális segélyek,

h)

drog- és bűnmegelőzési programok.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

45

PEDAGÓGIAI PROGRAM

46

VII. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A tanulók közösségei, a diákönkormányzat A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

47

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. e) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, f) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, g) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, h) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, i) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, j) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, k) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

48

A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

VIII. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A szülői szervezet A Szülői Munkaközösséget az iskolába járó tanulók szüleinek legalább ötven százaléka választja meg, ezért iskolába járó valamennyi tanuló szüleinek képviseletét ellátó munkaközösségként tevékenykedik. A Szülői Munkaközösség alapvető célja A Szülői Munkaközösség az iskolába járó diákok szüleinek képviselete a szülői kötelességek és jogok gyakorlásának érdekében. A Szülői Munkaközösség az iskolai közösség részeként fejti ki a tevékenységét. Legfontosabb feladata, hogy megfelelő kapcsolat alakuljon ki a szülők és az iskola valamint a kollégiumok vezetői, pedagógusai és dolgozói között. Elősegíti az iskola - kollégium és otthon közötti aktív együttműködést. Megfogalmazza azt a konkrét szülői érdeket, amelyet az Iskolaszékbe delegált szülőknek képviselniük kell. Elősegíti az oktatás és nevelés szintjének folyamatos emelését az iskolába járó diákok érdekében. A Szülői Munkaközösség alapvető feladata

PEDAGÓGIAI PROGRAM

49

Az iskolai és a kollégiumi oktatói - nevelői munka támogatása a szülők összefogása által. A szülők tájékoztatása és véleményük kikérése a gyermekük oktatásával, nevelésével kapcsolatos kérdésekben. Az Iskolaszékbe delegált szülők segítése véleményük kialakításában, és beszámoltatásuk az Iskolaszék döntéseiről. A szülők, valamint az iskola-kollégium közötti kapcsolattartás megszervezése, illetve a kapcsolat kialakításában, folyamatos fenntartásában való részvétel (szülő és iskola-kollégium, szülő és Iskolaszéki tagok, szülő és szülői szervezet, szülő és szülő között). Részvétel a szülő, iskola- kollégium kapcsolattartás módjainak kialakításában, például a) szülői értekezlet rendje és tartalma; b) a fogadóórák időpontja 6) Az Iskolaszék szülői oldal képviselőinek megválasztása A Szülői Munkaközösség jogai A Szülői Munkaközösség dönt a) saját működési rendjének és munkaprogramjának elfogadásáról; b) tisztségviselőinek megválasztásáról; c) a szülők körében szervezendő, iskolát, kollégiumot segítő és közösségépítő munkáról. d) a Szülői Munkaközösség a szülők Iskolaszéki képviseletét ellátó személyeket választ és delegál az Iskolaszékbe. A Szülői Munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől. Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a gyermekek, tanulók csoportjait érintő kérdésekben döntést hozó nevelőtestületi értekezleteken.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

50

Az iskolaszék Céljai, feladatai Az Iskolaszék alapvető célja segíteni a hatékony oktató-nevelő munka feltételeinek megteremtését. A pedagógusok, a szülők, a diákok és a fenntartó aktív együttműködésének kialakítása az iskola érdekében. Nyitott, toleráns, az emberi értékeket megbecsülő iskola megteremtése. Az Iskolaszék alapvető feladata a helyi társadalom, elsősorban a szülők és a diákok oktatással, neveléssel kapcsolatos érdekeinek képviselete. Az iskola érdekeinek képviselete a külső környezet felé. Az iskola alapvető működési és pedagógiai dokumentumainak egyeztetése a felhasználókkal. Az iskolákat segítő társadalmi erőket (vállalkozókat, vállalatokat, társaságokat stb.) minél nagyobb arányban az iskola támogatására megnyerni, az oktató-nevelő munkához szükséges feltételek megteremtése érdekében. Az Iskolaszék jogai és kötelezettségei Az Iskolaszék jogai: Döntési joga van: a) A működési rendjének és munkaprogramjának elfogadásában b) A tisztségviselőinek megválasztásában c) Azokban az ügyekben, melyekben a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az Iskolaszékre átruházza. Véleményt nyilváníthat:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

51

a) Az Iskolaszék véleményezési joggal részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési - oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. b) A nevelési - oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. c) Ki kell kérni a véleményét a Pedagógiai Program, az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend elfogadása előtt. Az Iskolaszék kötelezettségei a) Köteles a tanuló által feltett – jogait érintő – kérdéseket megvizsgálni és arra a megkereséstől számított 30 napot követő első ülésen választ adni. b) Köteles a szülő írásbeli javaslatát megvizsgálni és arra a megkereséstől számított 30 napot követő első ülésen választ adni. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a 2011. évi CXC. köznevelésről szóló törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

52

i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – a tanulók értékelésével, fegyelmi ügyeivel kapcsolatos kérdések kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. A szakmai munkaközösség A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget, az azonos feladatok ellátására. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

53

A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Az eredményes pedagógiai tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért az iskolának meg kell teremtenie és rendszeresen működtetnie kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozáshoz. A szülők és az iskola nevelőtestületének együttműködése segíti a végzős tanulókat egzisztenciájuk megteremtésében, olyan munkaügyi információkkal, amelyek megteremthetik a lehetőséget az elhelyezkedésre, munkahelyteremésre. Évente a munkatervben meghatározottak szerinti időpontokban szülői értekezletet és fogadóórákat tartunk. Itt lehetőség nyílik a szülőknek négyszemközti beszélgetésre a szaktanárokkal, akiktől nélkülözhetetlen információkat szerezhetnek a gyermekükről, amelyeket otthon, családi körben eredményesen alkalmazhatnak érdekükben. Az iskolának a kollégiumi nevelőkkel való rendszeres kapcsolattartása segíti az iskolai nevelői munkát, és fontos információkat juttat el az iskolában tanító pedagógusokhoz.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

54

IX. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az iskolában bekövetkező tanulóbalesetek A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanulóbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát - az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével - a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével - telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen - azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), b) valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

55

c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az iskolaszék, a szülői szervezet, és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA Az elsősegély-nyújtási alapismereteket iskolánkban a tanulók különböző tantárgyi órák keretében, azok ismeretanyagába integrálva sajátíthatják el. a) Biológia órák keretében: - Az emberi test témakörében, - A szervezet anyagforgalma témakörében b) Szakmai órák keretében: a munkavédelemmel kapcsolatosan c) Osztályfőnöki órák keretében: meghívott szakemberek előadásai segítségével. Elsajátítandó ismeretek Az elsősegélynyújtás célja Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

56

Az elsősegélynyújtás elemi szabályai Alapvető emberi tulajdonság, hogy segíteni szeretnénk azokon, akik bajbajutottak. Sokszor azonban akaratunk ellenére is árthatunk a bajbajutottnak, ha nem ismerjük az elsősegélynyújtás elemi szabályait. A segélynyújtónak néhány általános magatartási szabályt is be kell tartania. Főbb szabályok: A sérültet az orvosnak kell ellátnia, nekünk gondoskodnunk kell a mentők értesítéséről, valamint arról, hogy a segítség megérkezéséig ne romoljon a sérült állapota. Úgy cselekedj, hogy ne okozz további balesetet! További szabályok: Először villámgyorsan tájékozódnunk kell. A tájékozódás során öt kérdésre kell választ kapnunk: -

Mi történt?

-

Hogyan történt?

-

Hány sérült van?

-

Milyen sérüléseik vannak?

-

Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további sérüléseket okozhat?

Ha ezeket a kérdéseket meg tudjuk válaszolni, pontosabb adatokkal tudunk szolgálni a mentőknek, másrészt könnyebben meg tudjuk határozni azokat a teendőket, amit a sérült állapotromlásának megakadályozásáért tennünk kell. A helyszínt úgy kell biztosítani, hogy önmagunkat, a sérültet és a segítőinket ne érhesse további baleset. Ehhez, ha lehet, keressünk segítőtársakat. Sose hősködjünk! A helyszín biztosítása mindig attól függ, hogy hol történt a sérülés és hány segítőnk van. Ha a baleset az úttesten történt, figyelmeztetni kell a közeledő autókat, nehogy belerohanjanak az álló autókba, a sérülteket ellátókba. Ha az épületben történt, attól függően, hogy mi okozta a sérülést, meg kell szüntetnünk a veszélyforrást. (Tűzhely elzárása, villanyóra kikapcsolása, stb.) A kíváncsiskodókat el kell küldeni, mert zavarják a munkát, ráadásul, ha a helyzet olyan, többen pánikba eshetnek, rosszul lehetnek.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

57

Ha többen vagyunk, végezzünk csapatmunkát! A kapkodás és fejetlenség elkerülése végett nevezzünk ki egy „mentésvezetőt", gyorsan határozzuk meg ki, mit csinál. A sérültet lehetőleg ne mozgassuk, ez alól kivétel, ha a baleset körülményei olyanok, hogy a további baleset elkerülése mozgatás nélkül nem lehetséges, pl.: dől az épület, robbanásveszély van, stb. A sérültet le kell ültetni vagy fektetni, ruházatát csak olyan mértékben szabad levenni, amennyire a sérülés megkívánja. A ruha eltávolítását az ép végtagnál, az öltöztetését a sérült végtagnál kezdjük. Sose ráncigáljuk, szükség esetén vágjuk le a ruha ujját. Gondoskodni kell a mentők hívásáról, a beteget tilos egy segítő autójával elszállítani, mert romolhat az állapota. A mentők tájékoztatása tartalmazza: _ A hívó nevét, adatait. _ Mi történt, hol történt (a sérülés pontos helyét és megközelítési útvonalát). _ Hány sérült van, milyen a sérülésük; súlyosság szerinti megoszlásuk. _ Milyen egyéb segítségre van szükség. A segélynyújtó gondoskodjék arról, hogy a közeledő mentőket a sebesülthöz irányítsák, és az odavezető út szabad legyen. Adjon tájékoztatást az elvégzett ténykedésről. Számoljon be arról, hogy hány használható segítőtárs áll rendelkezésre, ajánlja fel munkáját és a továbbiakban a mentők kárhelyparancsnokának utasításai szerint járjon el.

A sérültellátás legfontosabb feladatai -

a légutak felszabadítása,

-

a légút szabadon tartása (ha a sérülés megengedi, stabil oldalfekvő helyzettel),

-

artériás nyomókötés, vénás nyomókötés felhelyezése,

-

törés, lágyrész-sérülés rögzítése,

-

sebfedés,

-

nyugalomban tartás.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

58

A baleseti teendőket az határozza meg, milyen állapotban van a sérült Eszméletlenség Ez az állapot a központi idegrendszer zavarát jelzi. A beteg nincs tudatánál, külső ingerekre nem reagál. Meg kell vizsgálni, hogy vannak-e életműködései, hiszen az életműködések megszűnése a sérült halálához vezethet. Ha vannak életműködései, akkor sem hagyhatjuk magára az eszméletlen sérültet, mert könnyen megfulladhat, ezért biztosítani kell az átjárható légutakat. Ha a beteg sérülései lehetővé teszik, akkor a legjobb módszer a stabil oldalfekvés. Az újraélesztés Az újraélesztés az életműködések pótlását célzó tevékenységek összessége, (reanimáció). A biológiai halál az életműködés megszűnését követő öt perc után kezdődik. Biztos jelei az életfolyamat megszűnését követő fél, egy óra múlva láthatóak. Ilyenek: hullamerevség, hullafoltok. Az újraélesztés ABC-je: „A": Átjárható légutak: Ez azt jelenti, hogy a beteget a hátára fektetjük, fejét oldalra fektetve eltávolítjuk a szájából a vért, hányadékot. „B" Befúvásos lélegeztetés: Az elsősegélynyújtó kilégzett levegője 16% oxigént tartalmaz, amely elég az újraélesztéshez. A befúvást legegyszerűbb szájból szájba végezni. A sérült a hátán fekszik, a fejét és az állat megtámasztva, kicsit hátrahajtva kell biztosítani, hogy a nyelve ne zárja el a befúvott levegő útját. A belégzést percenként 1618-szor kell végezni. „C" Mellkas kompresszió A szegycsont erélyes nyomásával elérhető, hogy a szívben lévő vér az ütőerekbe kerüljön. A sérültet kemény alapra kell fektetni, az elsősegélynyújtó a két tenyerét egymásra merőleges helyzetben ráhelyezi a sérült szegycsontjára (a szegycsont alsó szélétől felfelé három ujjnyira), nyújtott könyökkel, határozottan nyomást kell gyakorolni a mellkasra, majd fel kell engedni. A befúvás és a kompresszió aránya egy elsősegélynyújtóval 2.15, két elsősegélynyújtóval 1:5.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

59

A sokk Olyan állapot, amikor a sejtek vérellátása valamilyen okból csökken, a szervezet „tartalékra „áll, vagyis csak az életfontosságú szerveket igyekszik ellátni vérrel. Sokkos állapotot kiválthatja a baktériumok által termelt anyag, mérgek, erős fájdalom. Ilyenkor az agyban az érmozgató központ működése gyengül. Kiválthatja a vérmennyiség jelentős csökkenése vérzés, égés, nagy vízveszteséggel járó betegségek következtében, (hasmenés, hányás). A sokk egy ideig visszafordítható folyamat, később visszafordíthatatlanná válik, eszméletvesztéshez vezet. Tünetei: gyengeség, sápadtság, hideg verejtékezés, szapora pulzus, nyugtalanság, majd teljes közömbösség, végül eszméletvesztés. A sokkos állapot felismerése tehát fontos feladat, azonnal meg kell kezdeni a sokkot kiváltó ok megszüntetését, vérzéscsillapítást, folyadékpótlást. A sérültet tanácsos a végleges ellátásig laposan, magasra polcolt lábbal fektetni. Sebellátás A seb a bőr folytonosságának megszakadása. Megkülönböztetünk metszett, vágott, zúzott, szúrt, lőtt, harapott, csonkolt sebeket. A sebellátás célja, hogy a további sérüléseket és fertőzéseket megakadályozzuk. Kötelező lépések: -

Sebtisztítás: A seb környékét folyó vízzel alaposan tisztítsuk meg, hogy baktériumok a sebbe ne kerülhessenek. A szennyeződést a seb környékéről távolítsuk el, a sebben lévő idegen testeket tilos kihúzni.

-

Fertőtlenítés: A fertőzések elkerülése céljából a seb környékét fertőtleníteni kell, de meg kell győződni a jódérzékenységről.

-

Sebfedés: Az elsősegélynyújtó ne használjon kenőcsöt. Mindig olyan steril kötszert használjon, amely nem ragad a sebbe, kerüljük a vatta használatát. A kötszer rögzítéséhez öntapadó ragtapasz alkalmazása javasolt. Kisebb sebek sebpárnával ellátott ragasztóval jól befedhetőek. A sérültrészt rögzítsük.

Égési sérülések

PEDAGÓGIAI PROGRAM

60

Az égési sérülések az egyik leggyakrabban előforduló sérülések. Okozhatja gőz, víz, más folyékony forró anyag, forró tárgyak, elektromos áram, vegyszerek, sugárzás, stb. A hideg is okozhat égéshez hasonló sérülést. Az égés tünetei függnek az égés kiterjedésétől és az égés fokától Égési fokozatok: 1. fokozat: bőrpír, fájdalom 2. fokozat: égési hólyag, ami folyadékkal telt 3. fokozat: elhalt szövetek, égési seb Az égési felület kiterjedését többnyire százalékosan lehet megállapítani. Egy tenyérnyi felület a testfelület 1%-ának felel meg. A „kilences szabály" a testet tizenegy 9%-os részre osztja, ami összesen 99%. A gát tájéka a maradék 1%. Fej: 9%, törzs elöl: 2x9%, hát: 2x9%, alsó végtagok: 2x9%, felső végtagok 2x9%, gáttájék: 1% Első teendőnk, hogy megszüntessük az égési sérülést kiváltó okot. Ilyenkor mindig vigyázzunk arra, hogy ne okozzunk további sérüléseket sem magunkban, sem másokban. Minden égési sérülést amilyen gyorsan csak lehet, hűteni kell. Ez azért fontos, mert az égés során szövetpusztulás következhet be. A hűtéssel ezt a pusztulást akadályozhatjuk meg vagy csökkenthetjük. Az égett területre engedjünk 10-15 percig hideg vizet. Vigyázzunk azonban, hogy ne hűtsük túl a sérültet. Az égés másik nagy veszélye, hogy az égett területen az erek fala károsodik és a vérből plazma áramlik a szövetek közé. Ez a keringő vér mennyiségét csökkenti, ami sokkos állapothoz vezethet, ezért minden égési sérültet látnia kell orvosnak. Az égés következménye lehet, hogy az égett felület elfertőződik. A fertőzés forrása lehet a külvilág, de lehetnek az elhalt felületen garázdálkodó baktériumok is. Súlyosabb esetben általános vérmérgezés is bekövetkezhet. A fertőzés megakadályozására feltétlenül törekedni kell! Sose szúrjuk ki a hólyagokat! A sebbe ragadt dolgokat nem szabad kitépni. Borítsuk be az égett felületet steril gézlappal és rögzítsük laza kötéssel.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

61

Vérzések A vérzés az érfal megszakadása, melynek folytán a vér a külvilág felé, a szövetek közé, illetve a testüregekbe folyik. Fajtái: hajszáleres vérzés, vénás vérzés, ütőeres vérzés. Hajszáleres: szivárgó, sötétvörös - Fedőkötés Vénás: Sötétvörös, bőven folyik – A végtag megemelése, nyomókötés, a végtag felkötése, felpolcolása Ütőeres: Élénkpiros, lüktetve folyó - A végtag megemelése az ér leszorítása csontos alaphoz nyomókötés Áramütés Élettani hatása: -

egyszerű izomgörcs

-

rövid ideig tartó izomgörcs

-

légzésbénulás

-

szívbénulás

-

szívkamra remegés

Teendők: -

áramkörből kiszabadítás

-

megakadályozni a test zuhanását

-

áram lekapcsolása – elsősegélynyújtó nem kerülhet az áramkörbe.

-

az elsősegélynyújtás módja a sérült állapotától függ: újraélesztés, mentők értesítése

Az ízületek és a csontok sérülései Rándulás Ha az ízületeket ért behatások következtében az ízületi fej és az ízületi árok eltávolodik egymástól, és az ízületet összekötő ínszalag nagyon meghúzódik, rándulásról beszélünk. Bár nagyon fájdalmas, meg is duzzad, de nem jár maradandó alakváltozással, az ízületi fej visszatér az eredeti helyére.

Ficam

PEDAGÓGIAI PROGRAM

62

A ficam hasonlóan keletkezik, mint a rándulás, de az ízületi fej nem tud visszatérni az ízületi árokba. A végtag eldeformálódik, furcsa alakja lesz, és nagyon fáj. Az ízületek sérülésénél nagyon fontos a sérült terület megszabadítása a ruhától, és a nyugalomba helyezés. A fájdalom csillapítására borogatás alkalmazható. Törés Ha a csontot felépítő csontszövet folytonossága megszakad, törésről beszélünk. A törés lehet zárt és nyílt. Nyílt törésnél a szövetek olyan mélyen megszakadnak, hogy nyílt seb keletkezik, a csontvégek kilátszanak. Zárt törés esetén a törött csontot fedik a szövetek. A csontok sérülésénél rögzíteni kell a végtagot, hogy ne mozduljon el, mert az fokozza a sérült fájdalmát. A rögzítés történhet sínhez, vagy az ép végtaghoz. A nyílt törésnél nem szabad a csontvégek összeillesztésével próbálkozni, mert fontos idegeket vághatunk el. Laza fedőkötéssel fedni kell a sebet, és a mentők megérkezéséig gondoskodni kell a nyugalomról.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

63

Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi - Vízügyi Szakközépiskola Nyíregyháza

HELYI TANTERV

„Mondd és elfelejtik, mutasd meg és emlékeznek, vond be őket és megtanulják!” (Cicero)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján az iskola az alábbi kerettanterv alapján készítette el helyi tantervét:

6. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára

KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK VÁLASZTOTT KERETTANTERVEI

ÉPÍTÉSZET

TANTÁRGY

KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS

SZAKMACSOPORT SZAKMACSOPORT Magyar nyelv és irodalom

magyar nyelv és irodalom

magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv (angol nyelv,

idegen nyelv

idegen nyelv

matematika emelt

matematika emelt óraszámú (B

óraszámú (B változat)

változat)

történelem

történelem

Etika

etika

etika

Biológia-egészségtan

biológia

egy órával emelt óraszámú

német nyelv) Matematika

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

biológia (A változat) Fizika

egy órával emelt óraszámú

fizika

fizika (B változat)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

65

Kémia

kémia

egy órával emelt óraszámú kémia (B változat)

Földrajz

földrajz

földrajz

Művészek:Vizuális kultúra

Vizuális kultúra

Vizuális kultúra

Informatika

Informatika

Informatika a szakközépiskolák számára

Testnevelés és sport

Testnevelés

Testnevelés

A szakmai tantárgyak helyi tanterve: építészet szakmacsoportban: a magasépítő technikus és mélyépítő technikus szakképesítések szakmai kerettanterve alapján, környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoportban a környezetvédelmi technikus és a vízügyi technikus szakképesítések szakmai kerettanterve alapján készült.

Szabadon választható tantárgyat az iskola helyi tanterve nem tartalmaz.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

66

ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORT ÓRATERVE 2013-2014. TANÉVTŐL FELMENŐ RENDSZERBEN Óraterv

9.A

9.B

10.A

10.B

11.A

11.B

12.A

12.B

Tantárgyak

Magasépítő

Mélyépítő

Magasépítő

Mélyépítő

Magasépítő

Mélyépítő

Magasépítő

Mélyépítő

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

1

1

3

3

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (Angol nyelv - Német nyelv) Matematika Etika Történelem, társadalmi és

2

2

2

2

3

3

Fizika

2

2

2

2

2

2

Kémia

2

2

1

1

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

állampolgári ismeretek

Biológia-egészségtan Földrajz

2

2

Vizuális kultúra Informatika

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

Szakmai tárgyak

8

8

8

8

9

9

13

13

35

35

36

36

35

35

35

35

Felhasznált órakeret (heti összes óraszám)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

67

KÖRNYEZETVÉDELEM - VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMACSOPORT ÓRATERVE 2013-2014. TANÉVTŐL FELMENŐ RENDSZERBEN Óraterv

9.C

9.D

10.C

10.D

11.C

11.D

12.C

12.D

Tantárgyak

Környezetv.

Vízügyi

Környezetv.

Vízügyi

Környezetv.

Vízügyi

Környezetv.

Vízügyi

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

1

1

3

3

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (Angol nyelv - Német nyelv) Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári

2

2

2

2

3

3

Fizika

2

2

2

2

1

1

Kémia

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

ismeretek

Biológia-egészségtan Földrajz

2

2

Művészetek Informatika

1

1

0

0

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

8

8

8

8

10

10

12

12

35

35

36

36

35

35

35

35

Szakmacsoportos alapozó oktatás Felhasznált órakeret

PEDAGÓGIAI PROGRAM

68

(heti összes óraszám)

Az órahálóban szereplő közismereti tantárgyak részletes helyi tanterve a pedagógiai program mellékletében található.

2. VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMA

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emelte meg intézmény.

ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORT Óraterv

9.A

9.B

10.A

Tantárgyak

Magasépítő

Mélyépítő

Magasépítő

Idegen nyelv (Angol nyelv - Német nyelv)

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

Fizika

2

2

2

2

1+1

1+1

Informatika

1

1

+1

+1

6+2

6+2

7+1

7+1

8+1

8+1

11+2

11+2

4

4

4

4

4

4

4

4

Szakmai tárgyak Szabadon tervezhető órakeret

PEDAGÓGIAI PROGRAM

10.B

11.A

Mélyépítő Magasépítő

11.B

12.A

Mélyépítő Magasépítő

12.B Mélyépítő

69

KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMACSOPORT Óraterv

9.C

9.D

10.C

10.D

11.C

11.D

12.C

12.D

Tantárgyak

Kv.

Vízügy

Kv.

Vízügy

Kv.

Vízügy

Kv.

Vízügy

Idegen nyelv (Angol nyelv - Német nyelv)

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

2

2

1+1

1+1

2

2

2

2

1+1

1+1

Kémia Biológia-egészségtan Szakmai tárgyak Szabadon tervezhető órakeret

6+2

6+2

7+1

7+1

8+2

8+2

11+1

11+1

4

4

4

4

4

4

4

4

PEDAGÓGIAI PROGRAM

70

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: •

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény)

•

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény)

•

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet)

Az iskola helyi tantervét az állam által központilag szabályozott tantervek alapján alakítja ki, saját igényei érvényesítésével, majd ehhez választ a tankönyvkiadók által kínált és a hivatalos tankönyvjegyzéken található kiadványokból tankönyvet.

Ingyenes tankönyv Az iskola – a korábbi évekhez hasonlóan minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával biztosítjuk a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). Részben iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel. illetve használt tankönyvek biztosításával bocsátja a tankönyveket az intézmény a jogosultak számára. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot PEDAGÓGIAI PROGRAM

71

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

rendel az egyes évfolyamok számára, hogy biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő hozzájárulást nem követel az intézmény. Az

intézményvezető

felelőssége,

hogy

a

munkaközösségek

ellenőrzésén

keresztül a

tankönyvcsomagok ára közelítsen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegéhez. Az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az igazgatónak a könyvtáros tanár bevonásával az iskola könyvtári állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül választ.

A tankönyvválasztás elvei  A tankönyvek egyaránt feleljenek meg a kerettantervi és az érettségi – szakmai vizsga követelményeknek.  Fektessenek nagy hangsúlyt az érettségire és szakmai vizsgára való felkészítésre.  Legyenek korszerűek: ugyanakkor a jól bevált tanítási módszereket is alkalmazzák.  Tárgyalják kellő részletességgel az ismereteket az eredményes felkészüléshez: segítsék logikus és közérthető magyarázatokkal a tanár és a diák munkáját.  Kínáljanak számtalan változatos típusú, különböző nehézségi fokú feladatot a rögzítéshez és a készségfejlesztéshez.  A diákok az érdeklődési körükhöz közelálló témákon keresztül, gyakorlati oldalról is elsajátíthassák az ismereteket.  A tankönyvek minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére. Jellemezze őket a 21. század tanulóinak elvárásaihoz igazodó fiatalos stílus, színes, ötletes formavilág.  Legyenek formai és tartalmi szempontból is egységes felépítésűek, áttekinthetőek.  A tankönyvek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai legyenek.  Amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); PEDAGÓGIAI PROGRAM

72

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

 Amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel;  Amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal;

Tankönyvek kiválasztásának szempontjai az iskolában: Iskolánkban nem használunk egységes tankönyvcsalád csomagot, mivel: •

a szakképzéshez kapcsolódó tankönyveket a közismereti tárgyak oktatásához kapcsolódó

tankönyvkiadók nem forgalmazzák, •

fontos szempont a tankönyvek kiválasztásánál az ár-érték arány

•

az idegen nyelv oktatásánál használt tankönyveket nem biztosítják megfelelő minőségben, a közismereti tankönyvkiadók .

Az iskolában használt tankönyveket, a hivatalos tankönyvlistán szereplő tankönyvek közül választjuk ki. Az alkalmazott tankönyveket szükségszerűen változtatjuk: •

ha a képzés tartalma változik

•

a tankönyv piacon korszerűbb ismereteket nyújtó, vagy kedvezőbb áru tankönyv jelenik meg.

A változtatással kapcsolatos elvek: •

a tankönyv változtatása minden esetben csak felmenő rendszerben történhet

•

az SZMK jóváhagyásával

A tankönyvek megrendelése, a szaktanárok és munkaközösség vezetők javaslata és egyeztetése után az intézményvezető jóváhagyásával történik.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

73

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

4. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Szakközépiskolai nevelés A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. Az iskolában az építészet és a környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoportban tehetőmunkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kulcskompetenciák a következők: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség A hatékony, önálló tanulás A pedagógiai feladatok helyi megvalósítása érdekében a következő fejlesztési területeket és nevelési célokat valósítjuk meg. -

Az erkölcsi nevelés

-

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

-

Állampolgárságra, demokráciára nevelés PEDAGÓGIAI PROGRAM

74

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

-

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

-

A családi életre nevelés

-

A testi és lelki egészségre nevelés

-

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

-

Fenntarthatóság, környezettudatosság

-

Pályaorientáció

-

Gazdasági és pénzügyi nevelés

-

Médiatudatosságra nevelés

-

A tanulás tanítása

Pedagógiai feladatok: -

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

-

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

-

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

-

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

-

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

-

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

-

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

-

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

PEDAGÓGIAI PROGRAM

75

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

Nkt. 27. § (11) bekezdése alapján az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Az intézményben az évfolyamonkénti heti 5 testnevelés óra tanórai keretben, az órarendbe beépítve szervezhető meg.

Ezen órák tartalmi felépítését, követelményeit a testnevelés

tantárgy részletes helyi tanterve tartalmazza.

6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. PEDAGÓGIAI PROGRAM

76

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

(3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 14. § (1) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. (2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak - kiskorú tanuló esetén a szülőnek - írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. (3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. (4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, valamint folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni. (5) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá (6) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. 15. § (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A PEDAGÓGIAI PROGRAM

77

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is. (2) A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. (3) A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. (4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolja. Az iskola a - tanulók igényeit és a jelentkezések számát figyelembe véve- a következő tantárgyakból szervez emeltszintű érettségire történő felkészítést a 2015-2016. tanévig. -

Idegen nyelv

-

Matematika

-

Fizika (építészet szakmacsoportban)

-

Építészeti és építési alapismeretek

-

Kémia (Környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoportban)

-

Biológia (Környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoportban)

-

Környezetvédelmi – vízgazdálkodási alapismeretek

A középiskola biztosítja az általános iskolában megkezdett idegen nyelvfolytatólagos oktatását, illetve lehetőséget adunk az angol nyelv vagy a német nyelv választására a kilencedik évfolyamon. Az adott tanéven tanított tantárgyakat és az azokat tanító pedagógusokat az iskola tantárgyfelosztása rögzíti, a tanulók részéről nincs lehetőség pedagógus választásra.

7. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK

PEDAGÓGIAI PROGRAM

78

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§-ában leírtak alapján: a helyi tanterv tartalmazza középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát.

Válaszható érettségi vizsgatárgyak középszinten Környezetvédelem – vízgazdálkodás

Építészet szakmacsoportban

szakmacsoport Fizika

Biológia

Földrajz

Kémia

Informatika

Földrajz

Testnevelés

Informatika

Építészeti és építési alapismeretek

Testnevelés Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek

PEDAGÓGIAI PROGRAM

79

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Válaszható érettségi vizsgatárgyak emeltszinten Környezetvédelem – vízgazdálkodás

Építészet szakmacsoportban

szakmacsoport Matematika

Matematika

Fizika

Biológia

Építészeti és építési alapismeretek

Kémia Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek

A középszintű vagy emeltszintű érettségi vizsgára történő jelentkezés feltétele az iskola pedagógiai programjában rögzített tantárgyi követelmények évfolyamonkénti teljesítése. Előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés esetén a tanuló a tantárgyi követelményeket osztályozó vizsga letételével is teljesítheti.

8. AZ EGYES ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza tantárgyanként a középszintű érettségi vizsga témaköreit. Iskolákban az alábbi tantárgyakból tehetnek középszinten érettségi vizsgát a tanulók:

1. Angol nyelv 2. Biológia 3. Építészeti és építési alapismeretek 4. Fizika 5. Földrajz

PEDAGÓGIAI PROGRAM

80

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

6. Informatika 7. Kémia 8. Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek 9. Magyar nyelv és irodalom 10. Matematika 11. Német nyelv 12. Testnevelés 13. Történelem TÉMAKÖRÖK MEGNEVEZÉSE 1. ANGOL NYELV A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos 1. Személyes vonatkozások, család

állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok

2. Ember és társadalom

A másik ember külső és belső jellemzése Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a

3. Környezetünk

lakás, a ház bemutatása) Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl.

4. Az iskola

szakmai képzés, tagozat)

5. A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás

6. Életmód

Napirend, időbeosztás

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A közlekedés eszközei, lehetőségei, a

8. Utazás, turizmus

tömegközlekedés

9. Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

2. BIOLÓGIA 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint PEDAGÓGIAI PROGRAM

81

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.2. Önálló sejtek 3.3. Többsejtűség 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.3. A mozgás 4.4. A táplálkozás 4.5. A légzés 4.6. Az anyagszállítás 4.7. A kiválasztás 4.8. A szabályozás 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció 5.2. Életközösségek (élőhely típusok) 5.3. Bioszféra 5.5. Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika 6.2. Mendeli genetika 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.4. A bioszféra evolúciója

3. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK 1. Építési anyagok 1.1 Az építési anyagok tulajdonságai. Fizikai, hidrotechnikai, hőtechnikai,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

82

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

akusztikai tulajdonságok. Az építőanyagok szilárdsági tulajdonságai. 1.2 Építőanyagok. 1.3. Építőanyagok vizsgálata.

2. A műszaki ábrázolás 2.1 A műszaki ábrázolás alapjai. 2.2 Ábrázoló geometria. 2.3 Építészeti műszaki rajz alapjai. 3. Építési ismeretek 3.1. Az épületszerkezetek. 3.2. Alépítményi munkák. 3.3. Segédszerkezetek.

Zsaluzatok.

3.4 Felépítményi munkák. Talajok alkotórészei, alkotórészeinek arányai.

3.4 Talajmechanika.

4. Építésszervezési ismeretek 4.1 Organizációs tervek. 4.2 Anyagmennyiség meghatározása.

Organizációs tervek fogalma, értelmezése Kiviteli tervek alapján idomtervek készítése. Normagyűjtemények. Kiviteli tervek alapján méretkimutatás összeállítása Építési ütemterv és anyagbiztosítás összehangolása,

4.3 Anyagrendelés.

anyagszükségletek. Helyszínre érkező építési anyagok, valamint szerkezetek fogadása, dokumentálása, deponáltatása.

4.4 Segédüzemek működtetése.

A kivitelezés segédüzemei és működtetési előírásai (út, víz, energia). Betonkeverő-telep létesítése.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

83

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Habarcsüzem telepítése. Ácstelep telepítése. Vasszerelő-telep az építés helyszínén.

5. Munkavédelem 5.1 A munkavédelem feladata.

A munkavédelem fogalma, területei és feladatai. A baleset és a munkabaleset fogalma.

5.2 A balesetek megelőzése.

A baleset bekövetkezése. A baleset kivizsgálása.

5.3 Foglalkozás egészségügy.

5.4 A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei.

A foglalkozás egészségügy tárgyköre. Foglalkozási ártalmak, betegségek. A munkavállalók jogai és kötelességei. Munkahelyek munkavédelmi követelményei. Az egyéni (személyi) védelem Újraélesztés. Vérzéses balesetek.

5.5 Elsősegélynyújtás.

Csonttörések. Koponyasérülés. Gerincsérülés. Égési sérülések. Mérgezések. Áramütés.

6. Statika 6.1 Alapfogalmak. 6.2 Erők, erőrendszerek. 6.3 Tartók vizsgálata. A tartószerkezetekre ható terhek 6.4 Tartók terhei.

csoportosítása, hatása.

4.

FIZIKA

1. Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya

PEDAGÓGIAI PROGRAM

84

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

1.3. Mozgásfajták 1.4. Munka, energia 1.5. A speciális relativitáselmélet elemei 2. Termikus kölcsönhatások 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2. Hőtágulás 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6. Kalorimetria 2.7. Halmazállapot-változások 2.8. A termodinamika II. főtétele

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1. Elektromos mező 3.2. Egyenáram 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.5. Elektromágneses hullámok 3.6. A fény mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1. Az anyag szerkezete 4.2. Az atom szerkezete 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.4. Sugárvédelem 4.5. Elemi részek 5. Gravitáció, csillagászat 5.1. A gravitációs mező 5.2. Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek PEDAGÓGIAI PROGRAM

85

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

5.

FÖLDRAJZ

(FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) 1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.1.8. A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél 3.2.4. Az általános légkörzés 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása PEDAGÓGIAI PROGRAM

86

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

3.3.2. A világtenger 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg-mérsékelt öv 4.4.2. Valódi mérsékelt öv 4.4.3. Hideg-mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszer-gazdaságának jellemzői és folyamatai 6.4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok PEDAGÓGIAI PROGRAM

87

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

8. Magyarország földrajz. 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földraj 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép 10.2.2. Országai 10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai Brazília 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai PEDAGÓGIAI PROGRAM

88

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem 6.

INFORMATIKA

1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.2. Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.2. A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.2. A táblázatok felépítése 5.3. Adatok a táblázatokban 5.4. Táblázatformázás 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel

6. Adatbázis-kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások PEDAGÓGIAI PROGRAM

89

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

7.1. Kommunikáció az Interneten 7.2. Web-lap készítés 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.2. Grafika 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.2. Dokumentumok 9.3. Tájékoztató eszközök 7.

KÉMIA

1. Általános kémia 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések 1.3. Molekulák, összetett ionok 1.4. Anyagi halmazok 1.5. Kémiai átalakulások

2. Szervetlen kémia 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7. Fémek 3. Szerves kémia 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2. Szénhidrogének 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5.Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

PEDAGÓGIAI PROGRAM

90

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

3.6. Szénhidrátok 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok 3.10. Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok

Fogalmi szint

4.3. Oldatok, elegyek, keverékek 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5. Termokémia 4.6. Kémiai egyensúly 4.7. Kémhatás 4.8. Elektrokémia

8. KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

1. Az ember és a természeti környezet 1.1. A természeti környezet mint rendszer 1.2. Természetvédelem 2. Környezeti elemek 2.1. A talaj kialakulása, fontosabb tulajdonságai 2.2. Természeti erők hatásai 2.3. Felszíni vizek jellemzői 2.4. A levegő minősége 2.5. Környezeti elemek vizsgálata 3. Települési alapismeretek 3.1. Település-gazdálkodási alapfogalmak 3.2. A települések hálózatai 3.3. Hulladékgazdálkodás 3.4. A zaj PEDAGÓGIAI PROGRAM

91

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

3.5. Radioaktivitás 4. Tájékozódás és mérés a terepen 4.1. Vízszintes mérések 4.2. Magasság mérések 5. Vízgazdálkodási alapismeretek 5.1. Környezet- és hidrometeorológiai alapok 5.2. A víz mennyiségi mérése 5.3. A vizek minősége 5.4. Hidrosztatikai ismeretek 5.5. Hidrodinamikai ismeretek 6. Környezettechnikai eljárások (a víz- és szennyvíz-technológiában) 6.1. Fizikai eljárások 6.2. Kémiai eljárások 6.3. Biológiai eljárások 9. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1.MAGYAR NYELV 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés 2. IRODALOM 2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Életművek

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey

2.1.2. Portrék

Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. PEDAGÓGIAI PROGRAM

92

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák 2.1.3. Látásmódok

Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

2.1.4. A kortárs irodalomból

2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház- és drámatörténet

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). Színház és dráma különböző korszakokban.

2.1.7. Az irodalom

Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, műköltészet,

határterületei

alkalmi költészet.

2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális

Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok.

kultúra 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Műfajok, poétika

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. A műnemek és műfajok felismerése.

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban 2.2.3. Korszakok, stílustörténet a középkortól a szimbolizmusig.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

93

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

10. MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.2. Matematikai logika 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betűkifejezések 2.7. Arányosság 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.3. Sorozatok 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometri 4.1. Elemi geometria 4.2. Geometriai transzformációk 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5. Valószínűség-számítás, statisztika PEDAGÓGIAI PROGRAM

94

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

11. NÉMET NYELV 1. Személyes vonatkozások, család

Családi élet, családi kapcsolatok A másik ember külső és belső jellemzése

2. Ember és társadalom

Baráti kör Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a

3. Környezetünk

lakás, a ház bemutatása) Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl.

4. Az iskola

szakmai képzés, tagozat)

5. A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás

6. Életmód

Napirend, időbeosztás

7. Szabadidő, művelődés,

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

szórakozás

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A közlekedés eszközei, lehetőségei, a

8. Utazás, turizmus

tömegközlekedés

9. Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés 12. TESTNEVELÉS A) Elméleti ismeretek

1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok PEDAGÓGIAI PROGRAM

95

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

B) Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika Futások Ugrások Dobások 3. Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás

Röplabda

13. TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban PEDAGÓGIAI PROGRAM

96

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

9. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI

" Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod őt fejlődésében. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel előre segíted őt életútján. " (Goethe) Tantárgyi értékelés Alapelvei: Az ellenőrzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamatunk szerves része. A pedagógusoknak folyamatosan, rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről nyert adatokat, a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. A nevelésközpontúság azt igényli, hogy folyamatosan értékeljük a tanulók képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését. Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört kell biztosítani. A tanulók érezzék, hogy az értékelés arra szolgál, hogy visszajelzést kapjon arról, hogy megfelelő ütemben, helyen és irányban halad-e a tanulásban. Az értékelés módja Az értékelés legyen objektív, igazságos, nevelő és motiváló is. A tanulók munkáját a tantárgyi sajátosságok figyelembe vételével rendszeresen értékelni kell. Az értékelés hagyományos ötjegyű PEDAGÓGIAI PROGRAM

97

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

skálán történik. A tantárgyi osztályzatban a tanuló órai magatartása nem vehető figyelembe. A félévi, illetve év végi osztályzatot a szaktanár állapítja meg, a fejlődési tendencia figyelembe vételével, és a helyi tantárgyi tanterv értékelési fejezetében foglaltak szerint. A tanév végi osztályzatban a fejlődési tendencia figyelembe vételével az egész évi teljesítményt kell értékelni! Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógusok, osztályfőnök, által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. (Nkt.54.§ 6. bekezdés) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama megismételhető legfeljebb egy alkalommal. (Nkt.57.§ 1. bekezdés) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti: a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, PEDAGÓGIAI PROGRAM

98

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az érettségi vizsgán az előzőekben szereplő tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. (Nkt.56.§ 1.-2. bekezdés)

Az értékelés rendszeressége -

heti 1 órás tantárgynál félévenként legalább 2 alkalommal

-

heti 2, vagy több órás tantárgynál félévenként legalább 3 alkalommal

A számonkérés formái -

szóbeli felelet

-

írásbeli munka

-

gyakorlati munka

-

tanulmány, önálló előadás

-

kísérletek, manuális tevékenységek

-

házi feladatok

-

rajzfeladat

Szummatív mérés: érettségi vizsga A 12. évfolyamot eredményesen elvégző tanulók érettségi vizsgát tehetnek. Az érettségi vizsga letétele feltétel a szakképző évfolyamon való továbbhaladásnak. Az érettségi vizsgát az alábbi jogszabályok rendelkezései alapján kell megszervezni: 

A 100/1997. (VI.13) kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatánakkiadásáról,



Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/ 2002. (V.24.) OM rendelet.

A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei

PEDAGÓGIAI PROGRAM

99

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben rögzített, számára előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette a kötelező és a választott tantárgyakból. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama megismételhető legfeljebb egy alkalommal. (Nkt.57.§ 1. bekezdés) A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d)a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

100

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa.

Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

101

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

10. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVE

Csoportbontások A magas szintű nevelő-oktató munka érdekében a következő tárgyakat csoportbontásban tanítjuk: Idegen nyelvek (angol nyelv, német nyelv) A kilencedik osztályba beiratkozó tanulók esetén az idegen nyelv választásánál figyelembe vesszük a tanulói, szülői igényeket. Angol nyelv tantárgyból minden évfolyamon kezdő középhaladó és haladó csoport indítására van lehetőségünk. A kezdő és haladó csoportokra való bontást év elejiszintfelmérés után a szaktanárok végzik el. Tanév közben a csoportok közötti váltásra nincs lehetőség. Az idegen nyelv oktatása osztályonként 2-2 csoportban történik. Magyar nyelv A magyar nyelvhelyesség és a szóhasználat értékelése nem csak irodalom és magyar nyelv tantárgyaknál része a közép és emelt szintű érettségi vizsgáknak, hanem történelemből, idegen nyelvekből és a szakmacsoportos érettségi tantárgyaknál is. A 11. és 12. évfolyamon a magyar nyelv oktatása az írásbeli és szóbeli érettségire való felkészülést segíti, így ezeken az évfolyamokon a magyar nyelvet csoportbontásban tanítva több tantárgyból segíthetjük a tanulókat a jobb eredmény eléréséhez. Informatika Célunk, hogy az informatikai ismereteket jobban elmélyítsük, több idő jusson a digitális kompetencia kialakítására, az infokommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Csoportbontásra az informatika termek kialakítása miatt is szükség van. A csoportok száma osztályonként kettő.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

102

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Matematika Szervezési okok miatt matematikából heterogén csoportok kialakítására van lehetősége az intézménynek.

Kisebb

létszámú

csoportokban

hatékonyabb,

eredményesebb

oktatás

történhet.Iskolánk műszaki szakközépiskola. Az építészet- és a környezetvédelem vízgazdálkodás szakmacsoportban tanuló diákok megalapozott matematikai felkészültsége szükséges a szakmai tárgyak elsajátításához is. A csoportok száma 9-12.(13.) évfolyamig osztályonként kettő. Testnevelés A mindennapos testnevelés kötelező bevezetése miatt a 2013-2014. tanévben csak a 11-12-13. évfolyamon tudjuk biztosítani a testnevelés órákon a lányok külön foglalkoztatását, a tornaterem maximális kihasználtsága miatt. Szakmai tantárgyak A szakmai tantárgyak közül a csoportbontásban szervezendő tantárgyainak megnevezését az iskola szakmai programja tartalmazza. Tanulószoba A szülők igénye alapján az iskola tanulószobai csoportok alakít ki. Fő feladat a másnapra való felkészülés, az önálló tanulásra nevelés. A csoport létszáma min. 15 fő.

A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek

Nagyon fontos feladatunk a tehetségek mielőbbi felismerése, azok megbecsülése, számukra a lehetőség biztosítása, hogy tehetségüket kibontakoztathassák. Tanítási órákon ennek érdekében törekszünk a csoportbontásos és differenciált foglalkozások szervezésére. Több, nehezebb, a logikai készséget, kreativitást fejlesztő feladatot adunk a tehetségesebb diákoknak. Lehetőséget biztosítunk számukra olyan beszámoló, illetve kiselőadás megtartására, amelynek témaköre megkívánja a tanulótól a könyvtárhasználatot, a szakirodalomban való búvárkodást. Tanórán kívüli programok:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

103

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

-

Szakkörök, melyek tanulmányi versenyekre, felsőfokú továbbtanulásra készítenek fel (pl. OKTV, SZÉTV, OSZTV (SZKTV), Arany Dániel Matematika Verseny, matematika tehetséggondozó, Beszélni nehéz- Anyanyelv ápoló verseny

-

Tanulóink részt vesznek magyar és nemzetközi szakmai pályázaton, diákkonferenciákon is. Pl: Sajó Elemér pályázat, építész pályázat, Porta Speciosa Egyesület Műemléki Kutatás és Kézművesség hálózata által kiírt építész felmérési pályázaton.

-

Az iskolai sportkör feladata főleg a kosárlabda, röplabda, atlétika, kézilabda labdarúgás sportágakban a megyei és országos versenyekre való felkészítés, a tömegsport illetve a szabadidő programok szervezése.

-

Táborozás a nyári szünetben: Sporttábor, környezetvédelmi és természetvédelmi tevékenységek gyakorlása. A táborokban részt vevőknek a részvételi költséget fizetniük kell, de a pályázatokon nyert összegekkel csökkenteni tudjuk a befizetés összegét.

-

Diákönkormányzati foglalkozások: iskolarádió, iskolaújság szerkesztése, ünnepi műsorok elkészítése, előadása, verébtábor, verébavató.

-

A tehetséges tanulók számára rendszeresen háziversenyeket szervezünk, az elért eredményeket az iskolai ünnepélyeken méltó elismeréssel hozzuk nyilvánosságra.

-

Megfelelő számú jelentkezés esetén az iskola külföldi tanulmányutat szervez. Ennek célja, az idegen nyelv, a szakmai nyelv használatának alkalmazása a gyakorlatban. Az utazáson való részvételéhez az iskola igyekszik minden támogatást megszerezni. Támogatás hiányában a tanulóknak és a pedagógusoknak ez a program önköltséges.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

A felzárkóztatás célja a hiányok pótlása, hogy azok ne akadályozzák az új ismeretek befogadását. Ez különösen fontos a 9. évfolyamon, ahová a tanulók – igaz, hogy felvételi vizsgával – de különböző iskolákból és eltérő felkészültséggel érkeznek.Alkalmanként felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat – is tartunk. Tapasztalataink alapján matematikából és magyar nyelvből van szüksége ezekre a foglalkozásokra egyes tanulóknak.

Szakköri foglalkozások, sportkörök rendszere PEDAGÓGIAI PROGRAM

104

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Szakkörök tarthatók tantárgyanként vagy tantárgycsoportonként a tanulók önkéntes jelentkezése alapján Kritériumok: 

létszám: minimum 8 fő



a foglalkozás időtartama: 45 perc



a foglalkozások gyakorisága: heti 1-2 óra



beiratkozás : minden tanév október 1-ig.

A jelentkezéseket a szaktanárok gyűjtik össze. A szakkörök, sportkörök indítását az iskola igazgatója engedélyezheti.

Iskolánk megfelelő számú jelentkezés esetén az alábbi szakköröket indíthatja: 

Építész SZÉTV-re felkészítő szakkör



Környezetvédelem -vízgazdálkodás SZÉTV-re felkészítő szakkör



Építész OSZTV-re felkészítő szakkör



Környezetvédelem -vízgazdálkodás OSZTV-re felkészítő szakkör



Angol nyelvi szakkör



Német nyelvi szakkör



Fizika szakkör



Matematika felzárkóztatás a 9. évfolyamon



Magyar nyelv felzárkóztatás a 9. évfolyamon



Iskolai sportkör: fiú kosárlabda



Iskolai sportkör: lány kosárlabda



Iskolai sportkör: fiú röplabda



Iskolai sportkör: fiú kézilabda



Tömegsport

PEDAGÓGIAI PROGRAM

105

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Korrepetálás, tehetséggondozás Azokból a tantárgyakból, ahol ez szükségesnek látszik (pl. matematika, magyar) hetenként egy óra áll rendelkezésre a tanárnak ahhoz, hogy a gyengékkel külön foglalkozzon, gyakoroljon, illetve a jobbaknak egy-egy témában mélyebb ismereteket nyújtson. A résztvevő tanulók száma esetenként változhat és a tanár dönti el, hogy kinek lenne szüksége erre a foglalkozásra. A foglalkozások évfolyamonként vagy osztályonként engedéllyel szervezhetők.

Szabadidős foglakozások A szabadidős foglalkozásokat, tanulóknak szervezett eseményeket az iskola az éves munkatervében rögzíti. A tanítási időn kívül szervezett programokon való részvétel önkéntes.

11. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉGEK, ETNIKUMOK KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG

Helyi tantervünk tartalmazza a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot. Jelenleg Nyíregyházán hét települési kisebbségi önkormányzat működik: cigány, lengyel, német, örmény, ruszin, szlovák és ukrán. Történelem és irodalom órák keretében a tanulók ismereteket szereznek ezeknek a nemzetiségeknek a történetéről, kultúrájáról, művészetéről.

1) Lengyelek:  A lengyel állam kialakulása a középkorban (9. évf.)  Az önálló lengyel állam magszűnése: Lengyelország felosztása (1772-1795) (10. évf.)  Napóleon és a Varsói Nagyhercegséget (1807-1815) (10. évf.)  Bécsi kongresszus (1815): Lengyelország Oroszországhoz és Poroszországhoz kerül (10. évf.)  Önálló Lengyelország – az I. világháború után (11. évf.)  Lengyelország szerepe a II. világháborúban (11. évf.) PEDAGÓGIAI PROGRAM

106

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

 A lengyel zsidóság sorsa a II. világháború idején (holokauszt, varsói gettólázadás, koncentrációstáborok) (11. évf.)  Lengyelország helye a keleti blokkban (12. évf.) Irodalom: A lengyel romantika képviselője: Adam Mickiewicz (10. évf.)

2) Ukránok – ruszinok:  Helyzetük az Osztrák-Magyar Monarchiában (11. évf.)  Az OMM felbomlása után Csehszlovákia kialakulása (11. évf.)  1939: Magyarország elfoglalja Kárpátalját (11. évf.)  1945: a terület a SZU része (11-12. évf.)  1991: a SZU felbomlása után önálló Ukrajna (12. évf.)

3) Németek:  Népvándorlás – a germán törzsek helye Európában (9. évf.)  A Német-római Császárság kialakulása (862-1806) (9. évf.)  A Habsburg Birodalom története (10-11. évf.)  Rajnai Államszövetség – Napóleon (1806) (10. évf.)  Német Szövetség (1815) (10. évf.)  Az egységes Németország kialakulása (1871) (11. évf.)  A náci Németország (11. évf.)  Németország a II. világháborúban (11. évf.)  NDK – NSZK (12. évf.)  A német egység - újraegyesítés (12. évf.)  Németország szerepe az EU-ban (1989) (12. évf.) Irodalom:  Lovagi költészet –Walther von der Vogelweide (9. évf.)  A német klasszika – Johann Wolfgang Goethe (10. évf.)  A német romantika – E.T.A. Hoffmann (10. évf.)  Thomas Mann munkássága (12. évf.)  Franz Kafka írói világa (12. évf.)  Bertolt Brecht epikus színháza (12. évf.) PEDAGÓGIAI PROGRAM

107

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

4) Örmények:  Az örmény nép sorsa a Török Birodalomban: üldözések →(11. évf.)  Genocídium: örmény népirtás (11. évf.)  1920-tól a SZU része (11. évf.)  1991-től önálló állam (12. évf.)

5) Zsidóság:  Ókor - Palesztina: a zsidó állam kialakulásának a története (Júdea – Izrael) (9. évf.)  Középkor – újkor: a zsidók szerepe a gazdasági életben (kereskedelem – pénzvilág) (10-11. évf.)  19-20. század: asszimiláció – zsidóüldözések – holokauszt (11. évf.)  Izrael állam kialakulása (12. évf.)  Terrorizmus – vallási ellentétek: a globalizált világ problémái (12. évf.)

6) Cigányság:  2 ezer évvel ezelőtt indult meg vándorlásuk Indiából nyugat felé (9. évf.)  Helyzetük Európa történetében a különböző korszakokban (10-12. évf.)  Globalizáció és a társadalmi ismeretek témákban: a cigányság helyzete napjainkban (12. évf.)

12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

A Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi – Vízügyi Szakközépiskolában, a 2012/13. tanévben a kilencedik évfolyamos tanulók heti öt testnevelésórán vesznek részt. A hatályos jogszabályok alapján a testnevelés tantárgy heti óraszámának növelését felmenőrendszerben kell bevezetni az iskolában.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

108

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Az intézmény testnevelő tanárai elkészítették a testnevelés tantárgy helyi tantervét, melyben megváltozott az eddigi követelményrendszer is. Az iskoláknak meg kell szerveznie a tanulók fizikai állapotának felmérését. Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez/működéséhez, az egészség szempontjából szilárd egyensúlyt biztosító edzettség kialakításához/megtartásához jelentős, optimális idejű és intenzitású mozgásra/testedzésre van szükség. Ha az életvitelünk során mozgás/edzés lehetőségünk, mozgásterünk beszűkül, vagy megszűnik, akkor egyre nehezebben tudjuk elkerülni, a különféle mentális funkciózavarok kialakulását, (pl. terheléstűrés, konfliktuskezelés, problémamegoldóképesség) és a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségek (pl. magas vérnyomás, mozgásszervi megbetegedések, elhízás stb.) kialakulását. A rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására edzettek, fittek leszünk. A fitt egyén fizikai és szellemi tevékenysége hatékony és tartós, testi-lelki egészsége kiegyensúlyozott és szilárd. Minél stabilabb az egyensúly, - testi, lelki és szociális értelemben egyaránt - annál egészségesebb az ember.A fitt egyén a fokozott, fizikai, szellemi munkához és a lelki vagy társadalmi megterhelésekhez jól tud alkalmazkodni. A tanév elején szeptemberben és októberben végezzük el a fizikai állapotfelméréseket, majd év végén áprilisban és májusban megismételjük azt. Így megtudjuk az elvégzett munka szignifikáns volte. Természetesen a nemi éréssel együtt fejlődnek a tanulók fizikai képességei is.

Ezt figyelembe véve állítottuk össze a következő motoros és ügyességi tesztek szintjeit. Az ügyességi szint követelménye nem csak az eredményességben, de a sportág specifikus technikai követelményrendszerében

is

egyre

fokozódik.

Természetesen

a

követelményrendszer

oktatásmetodikai szempontból egymásra épül. Egyetlen változás, hogy a cooper – test helyett a lányoknál az 1600m-es, a fiúknál a 2000 m-es kitartó futást mérünk fel.

Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. PEDAGÓGIAI PROGRAM

109

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

Motoros próbák követelményei fiúk részére: Fekvőtámasz Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

15 db alatt

20 db alatt

25 db alatt

30 db alatt

2,

15 – 20

20 – 30

25 – 35

30 – 40

3.

20 – 30

30 – 40

35 – 45

40 – 50

4,

30 – 40

40 – 50

45 – 55

50 – 60

5,

40 db felett

50 db felett

55 db felett

60 felett

Felülés Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

20 db alatt

25 db alatt

30 db alatt

35 db alatt

2,

20 - 30

25 - 35

30 - 40

35 - 45

3.

30 - 40

35 - 45

40 - 50

45 - 55

4,

40 - 50

45 - 55

50 - 60

55 - 65

5,

50 db felett

55 db felett

60 db felett

65 felett

PEDAGÓGIAI PROGRAM

110

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

111

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Mélyhátizom Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

65 db alatt

70 db alatt

75 db alatt

80 db alatt

2,

65 - 80

70 - 85

75 - 90

80 - 95

3.

80- 90

85 - 95

90 –100

95 -105

4,

90 –110

95 –115

100 - 120

105 - 130

5,

110 db felett

115 db felett

120 db felett

130 db felett

Helyből távolugrás Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

175 cm alatt

180 cm alatt

185 cm alatt

190 cm alatt

2,

175 - 185

180 - 190

185 - 195

190 - 200

3.

185 - 195

190 - 200

195 - 210

200 - 220

4,

195 - 210

200 - 220

210 – 230

220 - 240

5,

210cm felett

220cm felett

230cm felett

240cm felett

PEDAGÓGIAI PROGRAM

112

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

60 m-es síkfutás Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

10, 15 felett

10, 00 felett

9, 50 felett

9,40 felett

2,

10,15 -10,00

10,00 - 9,40

9,50 - 9, 20

9,40 - 9,00

3.

10,00 - 9,20

9,40 - 9,00

9,20 - 8,50

9,00 - 8,30

4,

9,20 - 9,00

9,00 - 8,40

8,50 - 8,30

8,30 - 8,10

5,

9, 00 s alatt

8, 50 s alatt

8,30 s alatt

8,10 s alatt

100 m-es síkfutás Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

16, 20 felett

16, 00 felett

15, 40 felett

15, 20 felett

2,

16,20 - 16,00

16,00 -15,30

15,40 -15,00

15,20 - 14,50

3.

16,00 - 15,00

15,30 -14,30

15,00 -14,20

14,50 - 14,20

4,

15,00 - 14,00

14,30 -13,40

14,20 -13,20

14,20 - 13,00

5,

14,00 s alatt

13,40 s alatt

13,20 s alatt

13,00 s alatt

PEDAGÓGIAI PROGRAM

113

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Távolugrás Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

320cm alatt

340cm alatt

360cm alatt

380cm alatt

2,

320 - 350

340 - 380

360 - 400

380 - 420

3.

350 - 390

380 - 410

400 - 430

420 - 450

4,

390 - 460

410 - 480

430 – 490

5,

460cm felett

480cm felett

490cm felett

500cm felett

450 - 500

Húzódzkodás Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

1 db

2 db

3 db

4 db

2,

2 db

3 db

4 db

5 db

3.

3 db

4 db

5 db

6 db

4,

4 db

5 db

7 db

8 db

5,

5 db

6 db

9 db

10 db

PEDAGÓGIAI PROGRAM

114

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Motoros próbák követelményei lányok részére:

Fekvőtámasz Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

3db alatt

5 db alatt

8 db alatt

10 db alatt

2,

3 –7

5 – 10

8 – 13

10 – 15

3.

8 – 12

11 – 15

14 – 18

16 – 20

4,

13 – 16

16 – 19

19 – 23

21 – 25

5,

16 db felett

19 felett

23 db felett

25 db felett

Felülés Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

15 db alatt

20 db alatt

25 db alatt

30 db alatt

2,

15 – 25

20 – 30

25 – 35

30 – 40

3.

26 – 35

31 – 40

36 – 46

41 – 50

4,

36 – 45

41 – 50

46 – 55

51 – 60

5,

45 db felett

50 db felett

55 db felett

60 db felett

PEDAGÓGIAI PROGRAM

115

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Mélyhátizom Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

25 db alatt

30 db alatt

35 db alatt

40 db alatt

2,

25 – 35

30 – 40

35 – 45

40 – 50

3.

36 – 45

41 – 50

46 – 55

51 – 60

4,

46 – 55

51 – 60

5,

55 db felett

60 db felett

56 – 65

61 – 70

65 db felett

70 db felett

Helyből távolugrás Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

120 cm alatt

130 cm alatt

140 cm alatt

150 cm alatt

2,

120 – 130

130 – 140

140 – 150

150 – 160

3.

130 – 145

140 – 155

150 – 165

160 – 175

155 – 170

165 – 180

175 – 190

170cm felett

180cm felett

190cm felett

4, 5,

145 – 160 160 cm felett

PEDAGÓGIAI PROGRAM

116

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

60 m-es síkfutás Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

12,50 felett

12, 30 felett

10,90 felett

11,50 felett

2,

11,90 - 12,50

10,90 - 12,30

10,50 -10,90

10,10 - 11,50

3.

11,00 - 11,90

10,50 - 10,90

10,10 - 10,50

9,80 - 10,10

4,

11,60 - 11,00

10,10 - 10,50

9,80 - 10,10

9,40 - 9,80

5,

10,60 s alatt

10,10 s alatt

9,80 s alatt

9,40 s alatt

100 m-es síkfutás Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

20,00 felett

19, 50 felett

18, 50 felett

18, 00 felett

2,

19,00 - 20,00

18,50 - 19,50

18,00 - 18,50

17,50 - 18,00

3.

18,40 - 19,00

18,00 - 18,50

17,50 - 18,00

17,20 - 17,50

4,

17,90 - 18,40

17,50 - 18,00

17,20 - 17,50

16,80 - 17,20

5,

17,90 s alatt

17,50 s alatt

17,20 s alatt

16,80 s alatt

PEDAGÓGIAI PROGRAM

117

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Távolugrás Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

260 cm alatt

280 cm alatt

300 cm alatt

320 cm alatt

2,

260 – 280

280 – 300

300 – 320

320 – 340

3.

280 – 300

300 – 320

320 – 340

340 – 360

4,

300 – 320

320 – 340

340 – 360

360 – 380

5,

320 cm felett

340 cm felett

360 cm felett

380 cm felett

Medicinlabda dobás:

Fiúk:

Háttal kétkezes alsó Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

6,00 m alatt

6,50 m alatt

6,70 m alatt

7,20 m alatt

2,

6,00 - 7,20

6,50 - 7,70

6,70 - 8,20

7,20 - 8,70

3.

7,20 - 8,50

7,70 - 9,00

8,20 - 9,50

8,70 - 10,00

4,

8,50 - 10,00

9,00 - 10,50

9,50 - 11,00

10,00 -12,30

5,

10,00m felett

10, 50m felett

11,30m felett

12,30m felett

PEDAGÓGIAI PROGRAM

118

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Kétkezes mellsővel előre Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

5,30 m alatt

6,00 m alatt

6,30 m alatt

7,00 m alatt

2,

5,30 – 6,30

6,00 – 7,30

6,30 – 7,80

7,00 – 8,00

3.

6,30 – 7,30

7,30 – 8,20

7,80 – 8,50

8,00 – 9,00

4,

7,30 – 8,30

8,20 – 9,30

8,50 – 10,00

9,00 – 10,30

5,

8,30m felett

9,30m felett

10,00m felett

10,30m felett

Medicinlabda dobás:

Lányok:

Háttal kétkezes alsó Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

4,80 m alatt

5,10 m alatt

5,40 m alatt

5,70 m alatt

2,

4,80 - 5,80

5,10 – 6,10

5,40 – 6,50

5,70 - 6,80

3.

5,80 – 6,80

6,10 – 6,90

6,50 – 7,20

6,80 -7,50

4,

6,80 – 7,80

6,90 – 8,00

7,20 – 8,20

7,50 – 8,40

5,

7,80 m felett

8,00m felett

8,20m felett

8,40m felett

Kétkezes mellsővel előre

PEDAGÓGIAI PROGRAM

119

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1,

4,00 m alatt

4,30 m alatt

5,00 m alatt

5,30 m alatt

2,

4,00 – 5,00

4,30 – 5,30

5,00 – 6,00

5,30 – 6,30

3.

5,00 – 6,00

5,30 – 6,30

6,00 – 7,00

6,30 – 7,30

4,

6,00 – 7,00

6,30 – 7,30

7,00 – 8,00

7,30 – 8,30

5,

7,00m felett

7,30m felett

8,00m felett

8,30m felett

Kitartófutás időérték táblázata: Lányok: 1600 m Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1

13’00 felett

12’40 felett

12’20 felett

12’00 felett

2

13’00-12’00

12’40-11’40

12’20-11’20

12’00-11’00

3

12’00-11’00

11’40-10’40

11’20-10’20

11’00-10’00

4

11’00-10’00

10’40-9’40

10’20-9’20

10’00-9’00

5

10’00 alatt

9’40 alatt

9’20 alatt

9’00 alatt

PEDAGÓGIAI PROGRAM

120

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Fiúk: 2000m! Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1

10’15 felett

10’05 felett

9’55 felett

9’45 felett

2

10’15-10’01

10’05-9’50

9’55-9’30

9’45-9’21

3

10’00-9’35

9’49-9’15

9’29-9’00

9’20-8’51

4

9’34-9’11

9’14-9’00

8’59-8’45

8’50-8’30

5

9’10 alatt

9’00 alatt

8’45 alatt

8’30 alatt

Szlalomlabdavezetés időérték táblázata: Fiúk: Érdemjegy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1

21,00 felett

20,00 felett

19,00 felett

18,00 felett

2

20,0 - 21,0

19,0 – 20,0

18,0 – 19,0

17,0 – 18,0

3

19,0 - 20,0

18,0 – 19,0

17,0 – 18,0

16,0 – 17,0

4

18,0 - 19,0

17,0 – 18,0

16,0 – 17,0

15,0 - 16,0

5

18, 00 alatt

17,00 alatt

16,00 alatt

5,00 alatt

PEDAGÓGIAI PROGRAM

121

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Magasugrás technikai és szintkövetelményei:

Fiúk:

I. Érdemjegy II.

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12.évfolyam

Átlépő technika

Ollózó technika

Flopptechnika

Flopptechnika

1

115 cm alatt

120 cm alatt

125 cm alatt

130 cm alatt

115 cm

120 cm

125 cm

130 cm

120 cm

125 cm

130 cm

135 cm

125 cm

130 cm

135 cm

140 cm

130 cm

135 cm

145 cm

150 cm

2 3

4 5

Lányok: Érdemjegy III.

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

Átlépő technika

Ollózó technika

Flopptechnika

Flopptechnika

1

80 cm alatt

85 cm alatt

90 cm alatt

95 cm alatt

80 cm

85 cm

90 cm

95 cm

85 cm

90 cm

95 cm

100 cm

90 cm

95 cm

100 cm

105 cm

95 cm

100 cm

105 cm

110 cm

2 3

4 5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

122

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

13. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

Az iskola környezeti nevelési elvei

A környezeti nevelés célja természetes, az épített és a társadalmi környezetért felelős környezettudatos magatartás és életvitel elősegítése, az emberi életminőség fenntartása és javítása, valamint az embert és a környezetet tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi értékeinek kialakítása, megalapozása. A fenntartható fejlődésolyan gondolkodásmód kialakítását igényli a felnövekvő nemzedék minden tagjától, amely képes a világ kihívását rendszerben szemlélni és azokra választ adni úgy, hogy nem szül újabb ellentétet az ember és a természet között. Ezért tudatosítani kell a tanulókban, hogy a környezet és a hozzá kapcsolódó problémák megoldása és az újabbak megelőzése megfelelő tudást, felkészültséget, készséget, indítékot, beállítódást, elkötelezettséget, együttműködési szándékot és cselekvési készséget igényel, amelyeknek a biztosítása a környezeti nevelés feladata. A környezeti nevelés a jövőre irányul, a jövő kihívásaira való felkészítés a jelen körülményei között. A környezeti nevelésnek el kell juttatni a tanulót a környezettudatos gondolkodás olyan szintjére, hogy felismerje, hogy a környezeti hatások láncolatát leggyakrabban a civilizációs, a társadalmi hatások okozzák a gazdasági, termelési, közlekedési és életviteli szokásoknak az összességével, más fajok létét és fennmaradását fenyegetve. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, amely a születéstől az élet végéig tart. Az egyes életkoroknak eltérőek a sajátosságaik, s ehhez a környezeti nevelésnek értelemszerűen alkalmazkodnia kell.

A környezeti nevelés legfontosabb színtere a tantárgyi tanítási óra. A környezeti nevelés beépíthető valamennyi tantárgyba, mert minden tantárgynak közös feladata. A különböző tantárgyakban megjelenő környezeti elemeket egésszé kell építeni, s ennek megvalósítása nagymértékben függ a tantestület személyi összetételétől, képzettségétől, orientáltságától és felkészültségétől.

A természettudományi tárgyaknak – biológia, földrajz, kémia, fizika – igen nagy a felelőssége, hiszen a természetre vonatkozó kultúra a környezeti nevelés egyik pillére. A társadalomtudományi tárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a nevelési feladatokat. Ezek a tárgyak – történelem, társadalmi ismeretek, állampolgári ismeretek – adnak útmutatást a környezeti gondok megoldásához és a PEDAGÓGIAI PROGRAM

123

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

közügyekben való részvételhez. A művészeti tárgyak alkalmasak a környezeti nevelés érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek átélésére, a kultúra és a természet szoros kapcsolatának bemutatására. Fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. Azok a művek, amelyek a környezetképek jövőbeni ábrázolásával foglalkoznak (akár nyelvi, akár zenei formanyelvek felhasználásával) fontos környezeti nevelési eszközök lehetnek. Az emberismereti, humán tárgyak – történelem, jogi ismeretek – bemutatják a környezeti válság megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a szükséges jogi és gazdasági eszközöket.

A testnevelés és egészségnevelés tárgyak – testnevelés, biológia – a környezet és az egészség szoros kapcsolatának bemutatására, megértetésére és az igények kialakításának fontosságára törekszik. Az osztályfőnöki órák a tanulók közösségi magatartását, társas szokásait, önismereteiket fejlesztik, elősegítik a helyi közösséghez való kapcsolódás formáinak kialakítását. Össze kell hangolni az egyes tantárgyak mondanivalóját a szemléleti ellentmondások, a készségek, illetve átfedések elkerülése végett. Önmagában egy tárgy sem ér el eredményt, ha egyébként az iskola légköre nem környezetbarát. Ha viszont az iskola képvisel egyfajta környezeti értékrendet, szemléletmódot és ezek megjelennek a tantárgyakban, a tanárok életmódjában, az iskola hagyományaiban, akkor beszélhetünk sikerről. Az egyes tantárgycsoportokba tartozó tárgyakhoz a tárgyat tanító kollégák a kerettantervi tantervet a környezeti és egészségnevelési témakörökkel, feladatokkal kiegészítve elkészítették a helyi tanterveket. A helyi tanterveket az iskola pedagógiai programja tartalmazza. A tanulók személyes jövőképe, a környezettel való harmonikus kapcsolatra való törekvés nagyon fontos. A helyi környezeti nevelésünkben kitérünk:



a globális és helyi problémák és összefüggéseinek tudatosítására,



a saját hely ismeretére (domborzat, vizek, talaj, mikroklíma, természeti értékek, azok veszélyeztetettsége), a vele való azonosulásra,



a globális és helyi (természeti és épített) környezeti értékek tudatosítására,



ökológiai gondolkodás kialakítására, fejlesztésére,



a fenntartható fejlődés szemléletének népszerűsítésére, terjesztésére,



a helyi természet, illetve környezet védelmének stratégiájára, eszközeire, PEDAGÓGIAI PROGRAM

124

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA



a környezeti veszélyforrásokra, a vészhelyzetekre és azok megelőzésére,



a környezet-egészségügyre és a környezettudatos életvitelre,



a helyi fogyasztási szokások környezetbarát szemléletű befolyásolására,



a természet-, illetve környezetvédelemben való aktív közösségi részvételre,



környezetetika hatékony fejlesztésére,



a természettel és egymással való együttélés, együttműködés során kialakult hagyományaink megőrzésére (falusi és városi szokások, hagyományok),



a nevelés fő bázisára, a család és az iskola kapcsolatára, mivel nevelési feladatainkat csak együtt tudjuk ellátni,



a kapcsolattartás fontosságára a szülői munkaközösséggel, civil szervezetekkel, helyi vállalkozókkal.

Az iskolai környezeti nevelés nem szűkíthető le csupán a tanórák adta lehetőségekre. A nevelésnek sok olyan területe van, amely az iskola falain is túlnyúlik. A tanórán kívülitevékenységek gyakran hatékonyabbak a tanórai tevékenységeknél, mert lehetőséget nyújtanak a valósággal való ismerkedésre, a motiváció fokozására. A tanórán kívüli környezetnevelési lehetőségeink igen sokrétűek, amelyeket igyekszünk az iskola nevelési rendszerébe beépíteni. Ezek a lehetőségek a következők: 

szakkörök (biológiai, ökológiai, kémiai, meteorológiai),



terepgyakorlatok: vízi ökoszisztéma vizsgálata, talajvédelem, víztisztítás, települési hulladékkezelés,



kirándulások: optimális színterei a természeti, az épített, a valós társadalmi környezet megtapasztalásának,



üzem- és intézménylátogatások (hőerőmű, vízmű, szennyvíztisztító-telep, konzervgyár, gumigyár, vadaspark, falumúzeum, vizes élőhelyek, kutatóintézetek, védett területek és értékeik, Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóhelyei (Bátorliget, Szálka-puszta, Mohostó, Igrice-mocsár, tiszai árterek),



táborozás (nyáron, védett természeti környezetben: védett értékek megőrzése, védelmet igénylő értékek felkutatása)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

125

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, és ezáltal képessé váljon annak javítására, alakítására. Ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit, egészségkárosító hatásait. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében képes legyen megfogalmazni és megvalósítani vágyait, valamint környezetével együtt változzon, vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészségnevelés élethosszig tartó folyamat, így az egyes életkoroknak eltérőek a sajátosságaik, s ehhez az egészségnevelésnek is alkalmazkodnia kell.

Az egészségnevelés célrendszerén belül fontosabb céljaink: -

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, a kóros állapotok felismerése.

-

Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága.

-

Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe.

-

A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben.

-

Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete.

-

A rizikóvállalás és határai.

Az iskola egészségnevelési szemlélete Az egészségnevelés az iskola egészének a közös feladata, mert csak közösen tudunk eredményt elérni. Mivel az iskola a másodlagos szocializáció intézménye, ezért olyan keretet kell adnunk, ahol mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására.

Iskolánk tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából olyan fejlődési periódusban vannak, amelyben még érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításához.

Az iskola, mint társadalmi intézmény, más társadalmi intézményekkel és szervezetekkel állandó kölcsönhatásban létezik, így hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetével való viszonyaira, a környezet viselkedésére is.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

126

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Az egészségnevelés színterei iskolánkban A./ Hagyományos tanórai keretben Az egészségnevelés klasszikus színtere főleg az osztályfőnöki óra, de szinte minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Hiszen az egészségnevelés jelenti a testi, lelki és szociális jólét állapotát, és így akár a természettudományi vagy társadalomtudományi tárgyakat vesszük, adott témákhoz hozzárendelhetjük az egészségnevelési vonatkozásokat.

A testnevelés és a biológia tárgyaknak igen nagy a felelősségük, hiszen a testmozgás, az emberi szervezet működésének megismerése és védelme fontos részét képezi az egészségnek. A szakmai órák pedig lehetőséget teremtenek a környezeti ártalmak és az egészségkárosodás közötti összefüggések megvilágítására.

B./ Nem hagyományos tanórai keretben Az iskolai egészségnevelés nem szűkíthető le csupán a tantárgyi és az osztályfőnöki órák adta lehetőségekre. A nevelésnek sok olyan területe van, amely az iskola falain is túlnyúlik. Az egészségnevelés szempontjából ezek a tevékenységek sokkal hatékonyabbak, mert lehetőséget nyújtanak a szabadabb, kötetlenebb beszélgetésekre, ezáltal egymás jobb megismerésére, valamint a minket körülvevő „való világ” megismerésére is. Így az egészségnevelés lehetőségei sokrétűebbek, amelyek hangsúlyos szerepet kaphatnak az iskolai nevelés rendszerében.

Ezek a lehetőségek a következők:  Az egészségneveléshez kapcsolódó világnapokon (AIDS Világnapja, Dohányzáselleni Világnap, Az egészség világnapja stb.) kiállítások, előadások, filmvetítések, vetélkedők, beszélgetések szervezése.  A tanév egy bizonyos napján önkéntes véradás lehetősége.  Versenyeken való részvétel, melyeknek témája az egészségvédelem, a káros szenvedélyektől mentes élet.  Sportrendezvények, diáknapon különféle sportversenyek, iskolák közötti sportvetélkedők szervezése.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

127

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

 A tanulók egészségi állapotának követése folyamatosan történik a tanév során az iskolaorvos és a védőnő közreműködésével.

A gyógytestnevelés

egyre nagyobb szerepet kap a mai középiskolás gyerekek életében a

tanulók gyenge fizikuma, állóképessége és ellenállóképessége miatt. Mindezek hiányában elkerülhetetlen a mozgató szervrendszerükbe bekövetkező valamilyen negatív változás.

Céljaink megvalósításához feltétlenül szükségünk van különböző külső intézmények (ÁNTSZ Egészségnevelési

Osztálya,

Városi

Rendőrkapitányság

Bűnmegelőzési

Osztálya,

Drogambulancia, Városi Tüdőgondozó, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat, civil szervezetek stb.) támogatására is, akiknek elsődleges feladata a káros szenvedélyek elleni küzdelem.

Céljainkat a következő módszerek segítségével kívánjuk megvalósítani: -

A probléma interdiszciplináris megközelítése főleg az osztályfőnöki órákra, illetve a szaktárgyi keretbe illeszthető tanórákra (biológia, kémia, testnevelés) koncentrálva.

-

Egészségmegőrző, mentálhigiénés és drogprevenciós közösségi programok szervezése.

-

Drog Modell Táska bemutatás osztályfőnökök, szabadidő szervezők, érdeklődő pedagógusok számára, a drogprevenciós osztályfőnöki órák keretében a diákoknak, valamint szülői értekezleten szülőknek, családtagoknak.

-

Konzultáció, esetmegbeszélés egyéni, illetve kiscsoportos formában azon osztályfőnökök, pedagógusok számára, akik maguk is szeretnének mentálhigiénés, szenvedélyproblémákat megelőző tevékenységet folytatni saját iskolájukban, illetve akik bármilyen mentálhigiénés problémával kapcsolatban szeretnének külső segítséget is igénybe venni.

-

Szülői értekezlet szakember, illetve érintett szülő részvételével.

-

Iskolai életmódnapok szervezése, lebonyolítása külső előadókkal.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

128

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Iskola-egészségügyi szolgálat munkaterve

Az iskolában az oktatás négyosztályos érettségire való felkészítés és szakképzés valósul meg. Az osztályok a képzés szakirányultságát tekintve Építész- illetve, Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportba sorolhatók.

Mivel az iskolában szakmai képzés is történik, ezért az iskola tanulóinak meg kell felelniük az előírt egészségügyi követelményeknek.

A tanulók egészségügyi ellátása az Iskola-egészségügyi Szolgálat keretében hetente három alkalommal történik, amelyből egy alkalom orvosi, két alkalom védőnői szakellátást jelent. Az egészségügyi ellátást igénylő tanulók elsősorban mozgásszervi, érzék- és légzőszervi elváltozások miatt kerülnek gondozásba vételre. Az iskola tanulói az iskola-egészségügyi ellátás keretében rendszeres egészségnevelő oktatásban részesülnek. A felvilágosító előadások témái az iskolában leggyakrabban előforduló egészségügyi problémáknak megfelelően lettek kiépítve. Mivel egy tanulónál daganatos elváltozás miatt került sor gondozásba vételre, ezért kiemelt jelentőséggel bír a rákszűrés formáinak ismertetése. A szakmai képzés sajátossága miatt a tanulók felvilágosítást kapnak az emberi szervezetet érő káros környezeti hatásokról. A technikusképzésben résztvevők egészségnevelési ellátásánál elsősorban a mentálhigiéné témakörébe tartozó ismeretek terjesztése dominál.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

129

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

14. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Az esélyegyenlőségi intézkedések célja, hogy a közoktatás területén az egyenlő esély lehetőségét biztosítsa az iskola mindenki számára, aki a szolgáltatásokat igénybe veszi. Nyilvántartjuk a Sajátos nevelési igényű, a Beilleszkedési, tanulási, magatartási, nehézséggel küzdő (BTMN) és hátrányos helyzetű tanulókat. Biztosítjuk számukra a jogszabályokban és a szakértői véleményekben javasolt lehetőségeket, mentességeket. A tanévi létszámadatok pontos meghatározásánál figyelembe vesszük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámát.

Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.

Intézkedések

-

a kudarc okainak felderítése a legfontosabb kiindulás, (nem megfelelő otthoni körülmények, képességek alacsony szintje, motiváció hiánya)

-

tapasztalatok összegzése, hasznosítása, fejlesztendő területek meghatározása,

-

a tanulás tanítása: jó tanulási szokások, technikák elsajátíttatása,

-

felzárkóztató programok készítése, szervezése, a lemaradó tanulók számára,

-

egyéni segítségnyújtás a hiányosságok pótlására,

-

képesség-kibontakoztató foglalkozások, fejlesztő foglalkozások szervezése,

-

korrepetálások szervezése,

-

Lehetőség szerint differenciált foglakozás megvalósítása a tanórákon, PEDAGÓGIAI PROGRAM

130

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

-

Csoportbontás bizonyos tanórákon,

-

Pedagógusok munkáját segítő továbbképzéseken való részvétel,

-

Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HHH-s tanulók számának növelése,

-

Az iskolarendszerű oktatásból kikerülő tanulók számának csökkentése,

-

Az iskolai hiányzások óraszámának csökkentése,

-

Az intézmény országos kompetenciamérésen elért eredményeinek szinten tartása, javítása

-

Ingyenes tankönyvellátás a rászorulóknak,

-

Interaktív táblák hatékony használatának növelése

-

Az SNI-s tanulók integrált nevelési módszerinek kidolgozása

-

Hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatása: Alapítványi szociális támogatás odaítélése. Részvétel az Útravaló Ösztöndíj Programban

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős irányításával elsősorban az osztályfőnökök feladata, hogy megismerjék osztályuk tanulóinak szociális körülményeit, s ennek alapján személyes kapcsolatfelvétel útján győzzék meg a szülőket és tanulókat, hogy aktívan vegyenek részt az esélyegyenlőségek javítására szervezett tevékenységeken.

A gyermekeink érdekében iskolánk folyamatos munkakapcsolatot épít ki a

Városi Gyermekjóléti Szolgálattal, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, Önkormányzat Gyámügyi Osztályával, Családsegítő Szolgálattal, Rendőrség Ifjúság- és Gyermekvédelmi Csoportjával, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

131

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

15. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI , A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A dicséret és a jutalmazás elvei

Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.

A dicséret formái

A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók, mely utóbbiakat az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretes és sikeres tanulók nevét közzé lehet tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is.

1./ Tanulóközösség jutalmazása /igazgató, nevelőtestület joga/

2./ A tanuló részesíthető: - szaktanári dicséretben /szóban, írásban/, - osztályfőnöki dicséretben /szóban, írásban/, - igazgatói dicséretben /írásban, kiemelkedő egyéni, vagy közösségi teljesítményért/,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

132

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

- nevelőtestületi dicséretben /különösen kiemelkedő teljesítményért - a bizonyítványba is be kell írni!/.

Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola.

A jutalmazás formái

A dicséretes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek. Ugyanez az elismerés illeti meg a tanulmányi, kulturális és sport versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulókat. Az egyéni és csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi.

A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelésére az osztályban tanító pedagógusok és a ODB véleményét kikérve az osztályfőnök tesz javaslatot. Vitás esetben az értékelésről az osztályban tanító tanárok közössége szótöbbséggel dönt. A magatartás értékelésénél figyelembe veendő szempontok: -

a házirend betartása,

-

a tanuló fegyelmezettsége,

-

viszonya a környezetéhez,

-

felelősségérzete,

-

segítőkészsége,

-

viselkedéskultúrája

PEDAGÓGIAI PROGRAM

133

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A magatartás helyi értékelése: Példás: -

Iskolai magatartása ellen nincs kifogás

-

Iskolán kívüli iskolai rendezvényeken való viselkedése az általánosan elfogadott normáknak megfelel

-

Példamutató munka és teljesítmény az iskolai élet egy-egy területén (tanulás, sport, közösségi tevékenység, kulturális tevékenység), amit a szaktanár vagy osztályfőnök az osztálynaplóban dicsérettel jutalmaz.

-

Igazolatlan mulasztása nincs

Jó: -

Iskolai magatartása ellen nincs kifogás

-

Iskolán kívüli iskolai rendezvényeken való viselkedése az általánosan elfogadott normáknak megfelel

-

Igazolatlan mulasztása nem haladta meg a 2 órát

Változó: -

Az iskolai és iskolán kívüli magatartási problémák miatt fegyelmi büntetésben részesült (szaktanári figyelmeztetést, osztályfőnöki figyelmeztetést kapott)

-

Igazolatlan mulasztása nem haladta meg a 10 órát

Rossz: -

Súlyos iskolai vagy iskolán kívüli magatartási problémák miatt fegyelmi büntetésben részesült (Igazgatói figyelmeztetésben részesült vagy fegyelmi eljárás indult ellene)

-

Igazolatlan mulasztása meghaladta a 10 órát

A szorgalom értékelésénél figyelembe veendő szempontok: -

tanulmányi munkája

-

munkavégzése

-

kötelességtudata

-

érdeklődése

-

önállósága PEDAGÓGIAI PROGRAM

134

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

135

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A szorgalom helyi értékelése:

Példás: -

Kötelességtudatával példaként állítható a közösség elé

-

Kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújt

-

Képességeihez, előző eredményeihez viszonyítva fejlődést mutat, jobb eredmény elérésére törekszik

-

Tevékenyen részt vesz, megbízhatóan dolgozik a tanítási órákon, felkészülését alaposság, rendszeresség jellemzi

Jó: -

Kötelességeit általában teljesíti

-

Képességeihez mérten megfelelően tanul, de többre nemigen törekszik

-

Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt

Változó: -

Kötelesség teljesítése kifogásolható

-

Képességénél gyengébb eredményt ért el

-

Egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott

Hanyag: -

Tanulmányi kötelezettségének nagyrészt nem tesz eleget

-

Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre hajlandó feladatát elvégezni

-

Kettő vagy több tantárgyból elégtelen osztályzat kapott

PEDAGÓGIAI PROGRAM

136

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

16. EGYÉB ELVEK Közösségi szolgálat Jogszabályi háttér 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény



A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet



A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet



A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény)



A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012–2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Korm. Határozat (nemzeti önkéntes stratégia 2011−2020)



Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (civil törvény)

Az iskolai közösségi szolgálat céljai Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit: — kritikus gondolkodás, — érzelmi intelligencia, — önbizalom, — felelősségvállalás, — állampolgári kompetencia, — felelős döntéshozatal, — hiteles vezetői készségek, — szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, — kommunikációs készség, — együttműködés, — empátia, — konfliktuskezelés, PEDAGÓGIAI PROGRAM

137

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

— problémamegoldás.

A közösségi szolgálat területei a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekek-kel, továbbá idős emberekkel.

A közösségi szolgálat dokumentálása A tanuló a Jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenység(ek) megjelölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni, illetve lehet befogadni. A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni. Ebben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma, a fogadó fél/intézmény képviselőjének aláírása, majd a koordináló pedagógus aláírása szerepel. A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban, így a naplóban, törzslapban és a bizonyítvány megjegyzés rovatában. A közösségi szolgálat elvégzéséről szóló dokumentumot addig kell megőriznie a tanulónak, míg nappali iskolarendszerű oktatásban részesülhet, illetve érettségi vizsgát tehet. Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. Az iskola és a fogadó felek együttműködésükről megállapodást kötnek, mely tartalmazza az aláíró felek által vállalt kötelezettségeket és a közösségi szolgálat tevékenységi köreit.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

138

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Az iskolai közösségi szolgálat irányítása

a) A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon – az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva – nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban. b) A középiskola intézményvezetője jelöli ki az iskolai koordinátort, aki felelős: — a tanulók felkészítéséért, — pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), — a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, — adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért, — a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, — a tevékenységek elismeréséért, — az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért. c) Az iskolai koordinátor Iskolai koordinátor lehet az iskola azon munkatársa, aki a nem formális vagy informális képzés, civil önkéntes/közösségi szolgálat területén igazolható szakmai tapasztalattal, és kellő motiváltsággal rendelkezik a feladat ellátásához. Az intézményvezető jelöli ki azt a munkatársat (akár több személyt is), aki munkaköri feladata-ként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a közösségi szolgálat koordinációs, szervezési és adminisztratív feladatait. Az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok elvégzésében a pedagógusok munkáját pedagógiai asszisztens, továbbá az intézményvezető által felkért és bevont pedagógus segítheti. A koordinátor személyével a tanulóknak is egyet kell érteniük. A nevelési-oktatási intézmény lehetőségeihez mérten kedvezményeket és bérpótlékot állapíthat meg a koordinátor részére. Közösségi szolgálat szervezése

PEDAGÓGIAI PROGRAM

139

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A 9-11. évfolyamon lehetőleg egyenlő arányban elosztva kerül megszervezésre (20/2012. EMMI rendelet). A szülő (gondviselő) írásbeli kérelmére a tanuló ettől eltérő módon is részt vehet a közösségi szolgálat teljesítésében.

Fogadó intézmények Intézmény

Tevékenységi kör

Állatbarát Alapítvány

- állatok gondozása, sétáltatása - udvar takarítása, rendben tartása - etetés előkészítése - rendezvények előkészítésében, lebonyolításban történő segédkezés

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei - aktivitást segítő fizikai tevékenységben való segédkezés (pl.

Önkormányzat

Gusztáv séta, sporttevékenység)

Bárczi

Általános Iskola, Készségfejlesztő - szellemi és szórakoztató tevékenységek előkészítésében és Speciális Szakiskola, Kollégium és lebonyolításában történő segítségnyújtás (pl. zenehallgatás, tv Egységes

Gyógypedagógiai nézés,

Módszertani Intézmény

társasjátékok,

vetélkedők,

előadások,

olvasás,

előkészítésében

történő

felolvasás) -

kulturális

tevékenységek

segédkezés (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, születésnapok,

színház-,

mozi-,

múzeumlátogatás,

kirándulások, kiállítások) - egyéni készségfejlesztési órákon asszisztensi feladatok ellátása - udvari játékok esetében a felügyeleti feladatok ellátása, illetve lebonyolítása - nevelési beszélgetésekben való részvétel, illetve egy-egy adott témában kiselőadás készítése Értelmi Fogyatékossággal Élők és

- ünnepi rendezvények előkészítésében és lebonyolításában

Segítőik Országos Érdekvédelmi

segédkezés (pl. Mikulás, Karácsony)

Szövetsége – Szabolcs-Szatmár-

- a Koszorú utcai fejlesztő iskolában délután foglalkozásokban segítségnyújtás PEDAGÓGIAI PROGRAM

140

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Bereg Megyei Egyesülete

- nyári táboroztatásban segédkezés (pl. felügyelet, ételkiosztás, játékok szervezése stb.)

Magyar Lovaskultúra Társaság

- Óvodás és kisiskolás csoportok lovagoltatása, sérültek lovas terápiás foglalkozásában történő segédkezés.

E-misszió Természet- és

- rendezvények előkészítésében, lebonyolításában történő

Környezetvédelmi Egyesület

segédkezés - részvétel természetvédelmi munkákban (pl. magszedés, odúkészítés) - segédkezés kerti munkákban a biogazdálkodás területén

Felső-Tisza Alapítvány

- Az Igrice-mocsár Természetvédelmi Terület szakkezelésével kapcsolatos tevékenységekben való részvétel pl. védett területen található műtárgyak karbantartása, pótlása; bemutató ösvények tisztántartása, gyommentesítése.

Jármi Református Egyházközség

- rendezvények előkészítésében, lebonyolításában történő segédkezés - felvilágosító órák szervezése, lebonyolítása - intézményen belüli fejlesztő felkészítő foglalkozásoban való segédkezés

Kálvineum Idősek Otthona

- aktivitást segítő fizikai tevékenységben való segédkezés (pl. séta, sporttevékenység) - szellemi és szórakoztató tevékenységek előkészítésében és lebonyolításában történő segítségnyújtás (pl. zenehallgatás, tv nézés,

társasjátékok,

vetélkedők,

előadások,

olvasás,

előkészítésében

történő

felolvasás) -

kulturális

tevékenységek

segédkezés (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, születésnapok,

színház-,

mozi-,

múzeumlátogatás,

kirándulások, kiállítások) - gyógypedagógiai és gyógytestnevelés órákon asszisztensi feladatok ellátása - udvari játékok esetében a felügyeleti feladatok ellátása,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

141

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

illetve lebonyolítása - ételkiosztás, illetve az étkeztetések végén a tányérok és evőeszközök összeszedése Móricz

Zsigmond

Megyei

és - segítségnyújtás a portai szolgálatban

Városi Könyvtár

- könyvek portalanítása - könyvek mozgatása

Szabolcs-Szatmár-Bereg Katasztrófavédelmi Nyíregyháza Kirendeltség

Tűzmegelőzés, tűzvédelem

Megyei

Igazgatóság Közreműködés a küldő

Katasztrófavédelmi kidolgozásában,

annak

intézmény tűzriadó begyakorlásában,

tervének

valamint

a

Nyíregyháza tűzvédelmi rendszerének ellenőrzésében. Közreműködés

Hivatásos Tűzoltóparancsnokság

tűzoltó versenyek, bemutatók előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában. Részvétel a tűzoltó laktanya karbantartási tevékenységeiben. Polgári védelem Részvétel a katasztrófakockázati helyszínek bejárásában, a polgári

védelmi

gyakorlatok

előkészítésében

és

végrehajtásában.

Közreműködés az ifjúsági versenyek

előkészítésében

és

lebonyolításában.

Részvétel

a

lakosságfelkészítési tevékenységekben. Iparbiztonság Közreműködés statisztikai – kivéve az ügyfelek üzleti, személyes adatait, valamint a nem nyilvános és minősített adatokat tartalmazó – kimutatások készítésében, továbbá a szakterülethez kapcsolódó

adminisztratív tevékenységek

végrehajtásában. Részvétel veszélyes üzem bejárásokon – az üzemeltetőkkel folytatott előzetes egyeztetésnek megfelelően. Közreműködés a katasztrófavédelmi műveleti labor jármű napi karbantartásában, üzemszerű működtetésében.

Köz-Pont Ifjúsági Egyesület

- rendezvények előkészítésében, lebonyolításában történő segédkezés - felvilágosító órák szervezése, lebonyolítása PEDAGÓGIAI PROGRAM

142

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

- egyesületen belül fejlesztő felkészítő foglalkozásokban való segédkezés Vakok és Gyengénlátók Szabolcs- - besegítés az irodai munkában pl. szkennelés Szatmár-Bereg

Megyei -

Egyesülete

programok

szervezésében,

lebonyolításában történő

segédkezés - érzékenyítő és szemléletformáló foglalkozásokon való részvétel

Sóstói Múzeumfalu

- Rendezvények előkészítésében, lebonyolításában történő segédkezés

Nyírségi Nőket Segítő Egyesület

-

a TÁMOP-5.5.1.B-11/2-2011-0066 sz. projektben

(Családi erőforrás központ Nyíregyházán) a célcsoporttal kapcsolatban

kitöltésre

kerülő

adatlapok,

felmérések

feldolgozásában történő segédkezés - a projektben tervezett rendezvények előkészítésében, lebonyolításában történő segédkezés - ifjúsági klub működtetésében való részvétel Kastélykert Óvoda

- gyerekek öltöztetésében, mosdóba kísérésében történő segédkezés - játékos foglalkozások az óvodásokkal - ünnepi műsorok, illetve egyéb programok előkészítésében, lebonyolításában történő segédkezés

Apagyi Ifjúsági és Kulturális

- szabadidős és kézműves szaktáborok szervezésében történő

Közhasznú Egyesület

segédkezés - kézműves foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában történő segédkezés (pl. anyagmozgatás, pakolás, takarítás) - kiállítások, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában történő segédkezés

PEDAGÓGIAI PROGRAM

143

VÁSÁRHELYI PÁL ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Jelen Pedagógiai Programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 26. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

………..………………………………… Buczóné Venczel Mónika Közalkalmazotti Tanács Elnöke

……………………………………………….. Konrád Elvira megbízott igazgató

P.H.

Az intézmény Pedagógiai programját jóváhagyom:

....................................................................... Kőhegyi Edit Tankerületi Igazgató A Pedagógiai programmal kapcsolatban a diákönkormányzat - a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselője tanúsítja .

………..………………………………… Sebestyén Tímea DÖK patronáló tanár

……………………………………………….. Stekler Klára DÖK elnöke

A Pedagógiai programmal kapcsolatban a Szülői testület és az Iskolaszék - a jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét az szülői testület és az iskolaszék képviselői tanúsítják.

………..………………………………… Dzsugánné Márföldi Ágnes Szülői Választmány elnöke

……………………………………………….. Stekler Klára Iskolaszék elnöke

PEDAGÓGIAI PROGRAM

144