Városi Egészségfejlesztési Terv

Városi Egészségfejlesztési Terv

Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosainak egészségmegőrzését és egészségfejlesztését szolgáló közösségi program stratégiai irányvonalairól a 2004.-2014-ig terjedő időszakra

Készült: 2004. január-szeptember között Békéscsabán

Bevezetés A XXI. században az európai országok gazdasági, társadalmi fejlődésének lényeges előfeltétele az lesz, hogy az állami szervek és közösségek képesek–e társadalmi méretekben elérni azt a szemléletváltást, melyek célja az egyén és a közösségek szerepvállalása a sajátés a közösségek egészségének fejlesztése és megtartása érdekében. Az „egészség” a XXI. századra az életminőséget alapvetően meghatározó értékké vált a fogyasztói társadalom értékrendjében, s ennek következtében jelentős gazdasági és társadalompolitikai tényezővé „nőtte ki magát” az elmúlt 50 év során. A gazdaságilag fejlett országok költségvetésének egyre nagyobb hányadát emésztik fel a betegségek gyógyításnak közvetlen és közvetett költségei. Az egészségügyet kiszolgáló háttéripar soha nem látott technikai- és technológiai forradalma és kínálata a leggazdagabb országok teherbíró képességét is próbára teszik Az egyre kifinomultabb technika és technológia alkalmazása a gyógyításban (eszközök, gyógyszerek, beavatkozások) kétségtelenül fokozottabb diagnosztikai biztonságot, hatásosabb gyógykezelést, ugyanakkor kisebb kockázatot és megterhelést jelentenek a beteg számára a korszerű gyógyító eljárások során, mint korábban. Számos esetben viszont- éppen a betegségek természete miatt- viszonylag csekély állapotjavulást eredményeznek, kitartóan emelkedő költségek mellet. Széles körben elfogadott nézet, hogy a már kialakult betegségek kezelése egyre növekvő ráfordítás ellenére az esetek egy igen jelentős részében szerényebb mértékben járul hozzá az egészségi állapot megtartásához, visszaállításához, mint a betegségek előidézésében legjelentősebb szerepet játszó környezeti ártalmak és az életmódbeli káros hatások időben történő, hatékony kivédése. Az idő előtti megbetegedések száma és súlyossága csökkenthető az egyéni- és közösségi magatartás formálásával. A hatásos egészségfejlesztés tehát, – betegségmegelőző és egészségmegtartó jelentőségénél fogva befektetés a jövő építésébe, miközben a betegségek kezelési költsége és az ahhoz társuló társadalmi költség feltétlenül szükséges, de – a megelőzéssel sok esetben elkerülhető, vagy legalábbis halasztható – kiadás. Míg a betegekről való gondoskodás minden modern jogállam alkotmányos kötelezettsége, az ehhez szükséges költségvetési forrást az egészségipar költségrobbanása miatt a gazdaságilag legfejlettebb országok sem képesek megteremteni. Éppen a jóléti államok kényszerültek a ’80-as években korábbi jól hangzó szlogenjüket -„ az egészségért semmi sem drága”revidiálni és helyette az állampolgárok fokozott öngondoskodó szerepére és a fokozott felelősségvállalására apellálva paradigmaváltást hirdetni. Ez a szemléletváltás szükséges és elkerülhetetlen, de a beavatkozás legfeljebb hosszútávon mérhető eredményessége miatt sokak szemében nem igazán népszerű. Míg a betegségek gyógyítása költséges és egyre költségesebb lesz, a ráfordítások társadalmi szükségességét senki nem kérdőjelezi meg. A beavatkozás eredménye, bármennyibe is kerüljön az, többnyire rövidtávon mérhető. Ezzel szemben a közösségi tudatformálás, környezetünk egészséget károsító hatásainak semlegesítése, az egyéni magatartásformák megváltoztatása szinte „komolytalan vállalkozásnak” tűnik napjaink rövid távú megtérülésre koncentráló, üzleti szemléletű világában. Az Európai Unió vállalta ezt a gyökeres szemléletváltást. Magyarország állami- és kormányzati szerveinek tudatos elkötelezettsége alapján a Kormány megalkotta az „Egészség 2

Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját”. Erre építve és ezzel összhangban Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet szentelve a település lakosainak egészségi állapotára, az életminőség folyamatos javítását és a fenntartható fejlődést szolgálva alkotja meg Békéscsaba M.J.V. Önkormányzatának egészségfejlesztési stratégiai tervét

Békéscsaba, 2004

3


2004-2014

Nyilatkozat… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a város lakosságának jobb életminőségéért, egészségi állapotáért vállalt politikai felelőssége tudatában, számítva a szakmai, gazdasági, politikai szervezetek, civil szerveződések, érdekképviseleti szervek, valamint minden lakos partneri együttműködésére, annak tudatában, alkotja meg 10 évre szóló Városi Egészségfejlesztési Tervét, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása olyan közös ügyünk, melyben kedvező irányú változás nem csupán az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának javításával, hanem az egyén életmódjának kedvező irányú befolyásolásával, fokozott egyéni és közösségi felelősségvállalással és közösségi összefogással érhető el. Közös célként képessé kell tenni az embereket arra, hogy megismerjék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett, annak érdekében, hogy jobb életminőségük, jobb egészségük legyen. A „teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése” (a WHO egészség definíciója) érdekében az egyénnek, és csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megvalósítsa álmait, kielégítse szükségleteit és a környezet változásaihoz rugalmasan alkalmazkodjék, ezzel az egészséget a mindennapi élet erőforrásává tegye. Át kell lépni az egyes ágazatok, az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények, közszolgáltatás és magánszektor, egészségügyi hivatás képviselői és a laikusok között meghúzódó tradicionális határvonalakon. Az együttműködés a fontos, melyben létrejön egy új, egyenlő jogok alapján szervezett partnerség a közösség és az állampolgárok között. A hangsúly a szemléletváltáson és a közösségben rejlő alkotó erő felélesztésén van, mely együttesen képes csak fellépni a hatékony egészségfejlesztés érdekében. Az új szemléletben a két rendszer szervesen kiegészíti egymást. A minőségi ellátást nyújtó, ágazati irányítású egészségügyi ellátórendszer, mely főleg a magas rizikójú veszélyeztetettekre és a betegségek gyógyítására koncentrál, szoros együttműködésben a közösségi részvételt hangsúlyozó, alulról építkező holisztikus szemlélettel rendelkező civil programmal, mely a teljes populációt és környezetét célozza meg. Az egészséget, mint az életminőség meghatározó tényezőjét megóvandó, fejlesztendő értékként hangsúlyozza értékrendjében.

4

A Városi Egészségfejlesztési Terv kapcsolata a város településfejlesztési koncepciójával. A Városi Egészségfejlesztési Terv a továbbiakban: VET ( 1998-ig a WHO ajánlása szerint: Egészségterv) a város Településfejlesztési tervének részeként, annak egyik alprogramjaként, a város szakmai, ágazati koncepcióival, terveivel szoros összhangban, különös tekintettel a település Környezetvédelmi-, Szociális-, Oktatási-, Kulturális-, és Sport koncepciójának egybevetésével készült.

Településfejlesztési Terv

Környezetvédelmi terv

Lakásprogram

Szociális szolgáltatástervezési koncepció

Oktatási-, Kulturális- és Sport koncepció

Városi Egészségfejlesztési T.

Egészségügyi Szakmai Program*

Egészségkép 2000

Szakmai Terv Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet

*Az Egészségügyi Szakmai Program ESzP elkészítését a 2003. évi. XLIII. „ Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről” szóló törvény írta elő az egészségügyi intézménytulajdonos önkormányzatok számára kötelező erővel. Jelenleg ezt a törvényt megsemmisítette az AB döntése. Ennek ellenére célszerű az ESZP jövőbeni szükségességével számolni és tervezni.

5

A Városi Egészségfejlesztési Terv kapcsolódása az Európai Unió-s és hazai egészségfejlesztési programokhoz

Az Egészségügyi Világszervezet /WHO/

„Healt 21” programja

WHO Egészséges Városok Szövetsége pr.

Egészséges Városok Európai hálózata pr

Egészséges Városok Magyarországi Szöv.

EU Népegészségügyi Keretprogram

Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja

Egyezmények, nyilatkozatok, szerződések, állásfoglalások módszertani útmutatók stb.

Egészséges Városok Szövetsége tagvárosai


Régió, megye és a környező települések programja

Egészségügyi Szakmai Program

Intézményi Szakmai Terv

Békéscsaba város Egészségképe

6

z

A VET készítésének folyamata, előkészítő, véleményező és döntéshozó szervei

A döntéselőkészítő munka szintjei és fázisai: 1.fázis: Az egyes alprogramok kidolgozásához, valamint a Városi Egészségfejlesztési Terv célkitűzéseinek összehangolásához szükségessé vált a multiszektoriális együttműködés. Ennek reprezentálására létrehoztuk a multiszektoriális bizottságot, „egészségfejlesztési alkotóműhely” néven. Az ebben résztvevő önkormányzati hivatali szerveztetek, városi szakmai képviseletek, városi intézmények delegált képviselői, civil szervezetek, valamint a város lakosságából jelentkező önkéntes aktívák együttesen alkotják meg és véleményezik az VET általános célkitűzéseit, valamint egyes alprogramok céljait, prioritásait - az alprogramok összeálítására felkért munkacsoportok önálló javaslatai alapján. 2. fázis: A multiszektoriális bizottság a munkacsoportok által benyújtott és a bizottság által controllált programokból összeállítja a város Egészségfejlesztési Stratégiai Tervének 1. sz. változatát, melyet megküld az önkormányzat érintett szakbizottságai számára véleményezésre. 3.fázis: A szakbizottságok által véleményezett tervezetet a szükséges korrekciók elvégzése után az önkormányzat közzé teszi a város internetes honlapján, majd egy alkalommal /szükség esetén több alkalommal is / lakossági fórumot rendez a lakosság véleményének meghallgatására. 4. fázis: A beérkezett módosító javaslatokat a bizottság a munkacsoportok véleményének kikérése után mérlegeli és többségi szavazással beépíti a stratégiai terv 2. sz. változatába. 5.fázis: A szakbizottságok a stratégiai tervről készített véleményüket megküldik az önkormányzat Egészségügyi Bizottsága elnökének. A vélemények bekérése után az Egészségügyi Bizottság a VET-t részleteiben megtárgyalja, majd azt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elé terjeszti elfogadásra. 6. fázis: A döntéshozatal szintje: A Közgyűlés egyszerű többséggel szavaz arról, hogy elfogadja, vagy sem a város Egészségfejlesztési Tervét. Amennyiben nem, úgy a szükséges korrekciók elvégzése után a 4. fázistól újból indul a folyamat.

7

A VET aktualitásának és jelentőségének vizsgálata SWOT analízissel Erősségek:

Az Európai Unió elkötelezettsége az egészségfejlesztés támogatására A kormányok elkötelezettsége az egészség, mint érték és az egészségfejlesztés iránt Az egészséget támogató civil szervezetek számának növekvő aktivitása A magyar társadalom közösségi és humanitárius tradíciója A város önkormányzatának egészséggel kapcsolatos pozitív attitűdje A város önkormányzatának meglévő intézményrendszere A város önkormányzatának kapcsolatrendszere A város elkötelezettsége az egészségfejlesztés területén. /Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége / Előzetesen megszerzett tapasztalatok a tervezésben / részvétel a Dél-Alfödi Regionális Egészségügyi Konzorcium munkájában / Meglévő „multiszektoriális bizottság”. Civil szervezetekkel fenntartott jó kapcsolat Szociális kohézió, mint a város közösségére jellemző attitűd

Gyengeségek:

A magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban rossz egészségi állapota A tervezést megalapozó, megbízható egészségi adatok hiánya Széles körben uralkodó nézet, mely szerint az egészség az egészségügy dolga, az egészségügy működtetése meg az állam dolga A hátrányos helyzetű lakosok kifejezetten nagy száma és passzivitása Az egészséggel kapcsolatos ismeretek hiánya különösen a hátrányos helyzetű rétegekben Számos párhuzamosság, ad hoc jellegű akcióprogram A motivációként ható látványos sikerek hiánya A megelőzés és egészségfejlesztés finanszírozásának hiánya. A programok értékelési módszerének hiánya A megfelelő számú és képzettségű szakember hiánya

Lehetőségek:

az Európai Unióhoz való csatlakozás kötelező szemléletváltása a közéletben. Az Unió támogatja az alulról jövő lakossági kezdeményezéseket, és a különböző szektorok közti együttműködést. Aktualitás: soha vissza nem térő lehetőség az Unió-s csatlakozás évében új szemléletről és célokról beszélni szemléletváltás az egyéni, közösség, gazdasági és politikai szereplők értékrendjében a szubszidiaritás elvén alapuló megoldások fontossága A magyar és külföldi vállalatok, gazdálkodó szervezetek, intézmények egészségberuházási lehetőségeinek kiaknázása Új hangsúlyok megfogalmazásával növelhető az egészségfejlesztés társadalmi presztizse

8

Veszélyek:

Tovább erősödhet a szemlélet, mely szerint: „jogom van az egészségemmel azt tenni, amit akarok, az egészségügynek pedig kötelessége megromlott egészségem helyreállítása” Kellő megfontoltság és támogatottság hiányában tovább romlik az egészségmegőrzés társadalmi megítélése, erősödik a negatív tendenciák népszerűsége. Beavatkozás hiányában tovább fokozódik a hátrányos helyzetű rétegek leszakadása, a káros tendenciák hatásának fokozódása, föl sem becsülhető további egészségkárosodást okozva köreikben. Az egészséget károsító tényezők nagy száma és a potenciálisan veszélyeztetettek egyre növekvő tábora. A potenciális veszélyeztetettek egészségkárosodása 5-15, akár 20 év múlva jelentkezik, tovább rontva a lakosság életesélyeit és életminőségét Az uniós felzárkózás / kisebb / részben gazdasági probléma, nagyobb részben önismeret, életszemlélet és az önmagunkról való gondoskodás készségének kérdése.

A VET értékrendjét meghatározó alapelvek

A terv készítésének főbb szempontjai:

összhang és átjárhatóság az egyes városi szintű programokban a reális célkitűzés, közép- és hosszú-távú megvalósíthatóság az eredmények mérhetősége, kontrollálhatósága a programok finanszírozhatósága a fölösleges párhozamosságok kerülése közösségi részvétel a programok magvalósítása során

Deklarált alapelvek:

A egészséges élethez való jog alapvető emberi jog Az egészség kiemelt fontosságú, megóvandó érték, személyes és egyben nemzeti kincs. Az „egészség ügye” csak társadalmi megközelítésben kezelhető Az egyének és közösségek fokozott szerepe és felelősségvállalása az egészség megőrzésében

Az egészségfejlesztés kulcsfontosságú területei: / A WHO Ottawai Kartája alapján /

Egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése Egészséget segítő környezeti feltételek megteremtése Közösségi cselekvés, egyéni felelősségvállalás Az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása

9

A VET általános célkitűzései Hosszú távú általános célkitűzések 2014-re:

Látványosan javuljon a lakosság életminősége Növekedjen az egészségesen eltölthető életévek száma – 3-4 évvel Csökkenjen a megelőzhető és idő előtti halálozások száma – 5%-kal Csökkenjen a szenvedélybetegek száma átlagban: 7-%-kal Javuljon a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egészségügyi és szociális felzárkózása Az egészséges életmód váljon társadalmi normává Minden szinten alakuljon ki az ágazatközi együttműködés az egészség érdekében Fejlődjenek és gazdagodjanak az egészségügy megelőző célú szolgáltatásai Javuljon az egészségügyi ellátás minősége és költséghatékonysága

Középtávú általános célkitűzések 2009-re:

Jobb egészségi állapot elérését támogató társadalmi környezet kialakítása Hatékony, közösségi szintű egészségfejlesztési programok számának növelése Az egészségügyi ellátórendszer preventív szemléletének javulása A döntéshozók minden közösséget érintő döntésében jelenjen meg az egészségre és környezetre gyakorolt hatás, mint különös méltánylást érdemlő mérlegelési szempont Az egészséges életmód legyen követendő példa a lakosság, különösen a fiatalok szemléletében

Az egészség társadalmi, környezeti és életmódbeli meghatározóiról. Társadalmi tényezők: szegénység munkanélküliség szociális kirekesztettség Környezet:

Levegő szennyezettség Élelmiszer és talaj higénia Hulladék és talajgazdálkodás minősége Ivóvíz és a fürdővizek tisztasága Zajterhelés Sugárártalom Munkahelyi környezet és a stressz Sugárzás ártalmai Lakáshelyzet Szociális környezet Gazdasági környezet

10

Életmódbeli tényezők:

Dohányzás Alkohol Drogok Táplálkozás Fizikai aktivitás Szexuális magatartás Stressz

Szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége:

Oktatás Egészségügyi ellátás Szociális szolgáltatások Közlekedés Szabadidő

Az egyes tényezők egészségi állapotra gyakorolt hatásáról

Társadalmi tényezők: Az emberek társadalmi és gazdasági körülményei jelentősen és egész életükön keresztül befolyásolják egészségi állapotukat. Egy súlyos betegség, vagy idő előtti elhalálozás veszélye kétszer olyan gyakori az alacsonyabb társadalmi szinten élő emberek esetében, mint a társadalom felső osztályaiban. Ennek az ereszkedő szociális görbének a fő okai a hátrányos anyagi helyzet, a nagyobb bizonytalanság érzet és szorongás, illetve a társadalmi beilleszkedés hiánya. Minél hosszabb ideig élnek az emberek megterhelő szociális és gazdasági körülmények között, annál kevesebb a valószínűsége, hogy egészséges, derűs öregkort érnek meg. A jó egészség, viszont hozzájárulhat az oktatási hiányosságok, az elhelyezkedési bizonytalanság és a jövedelmi különbségek leküzdéséhez. Külön kiemelt figyelmet érdemel a társadalmi kirekesztettek csoportja. A közösségek hajlamosak kivetni magukból és a perifériára szorítani a beteg, a fogyatékos és az érzelmileg sebezhető embereket, például a gyermekotthonok, börtönök, és psychiátriai intézetek korábbi lakóit. A testi , vagy mentális problémáktól szenvedő emberek nehezen szereznek megfelelő iskolázottságot és így megélhetési gondjaik vannak. A fogyatékos gyermekek nagy valószínűséggel szegénységben élik le életüket. El kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek nem engedik, hogy mindenki számára elérhető legyen az egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatások köre és egy elfogadható életszínvonal.

11

Sajnálatos módon régiónkban különösen nagy volumenű a munkanélküliek száma. Kutatók kimutatták, hogy a munkahelyi bizonytalanság felerősíti a mentális problémákat ( különösen a szorongást és a depressziót ) a rossz közérzetet, a szívbetegségeket és a szívbetegségek kockázati tényezőit. Ha ez a bizonytalanság folyamatosan fennáll, krónikusan stresszt okoz és hatása arányosan nő az idővel. A stressz pedig növeli a betegségek bekövetkeztének kockázatát. Természeti és épített környezeti hatásokról: Amint azt már városunk Egészségképében részletesen bemutattuk a káros környezeti hatások 19%-ban befolyásolják a lakosság egészségi állapotát hátrányosan. Az összes, - egészségi állapotot meghatározó - hatás közül ezzel a számaránnyal a második legjelentősebb tényező. / Köztudott, hogy az Európai Unió-s csatlakozásra való felkészülés egy fejezetét lezáró Agenda 2000 okmány hazánkban a környezetvédelem jelentős elmaradottságát állapította meg. Az Uniós országok szintjéhez mért lemaradásunk oly mértékű, melyet Magyarország saját erőből belátható időn belül / 15 év / nem képes megoldani. /

Az egyes környezeti ártalmak és az okozott betegségek alakulását városunkban az Egészségterv mutatja be. Sürgős feladatként elhatározzuk, hogy fokozott együttműködést fejlesztünk ki a városi környezet és egészség kölcsönkapcsolatai meghatározásának terén. Most újszerű megközelítésekre és intézkedésekre van szükség a lakosok felhatalmazásához, hogy fejlesszék lakókörnyezetüket annak érdekében, hogy az életminőség negatív tendenciáit megfordítsák. „Közös cél áll előttünk: a mostani generáció egészségügyi és életkörülményeinek javítása, továbbá annak biztosítása, hogy a természet teherbíró képességét ne lépjük túl és megóvjuk a jövő generációk kielégítő és produktív élethez való jogát. Az ember és a természet együttélése az emberiség jövőjének előfeltétele… az egészség elősegítése és a környezet védelme egymást szorosan kiegészítik, nincs közöttük konfliktus. Elkötelezzük magunkat az együttműködés és partnerség megvalósítására a környezet és egészség javítása érdekében oly módon, hogy a célok és megvalósítási tervek meghatározásához nem csak egészségügyi és a környezeti, de más, gazdasági szektorok és valamennyi társadalmi partner hozzájáruljanak ” Helsinki nyilatkozat: A környezetért és egészségért teendő európai intézkedésekről Életmódbeli tényezők: Bár első megközelítésre kétségtelenül mindenki legbelsőbb magánügyének tűnik, hogyan él, mit eszik, mennyit mozog, dohányzik-e, vagy sem, vagy éppen mennyi alkoholt fogyaszt? Mára ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Az életmódbeli tényezők szerepe az egészség károsításában és a betegségek kialakulásában olyan fantasztikus mértékű, hogy egyetlen civilizált ország sem teheti meg, hogy ne vegyen tudomást népegészségügyi jelentőségéről. A fentebb hivatkozott WHO felmérés szerint az életmódbeli káros hatások / dohányzás, alkohol, drog, stressz, helytelen táplálkozás, mozgáshiány / szerepe egészségi állapot meghatározásában 43%. Ez a megdöbbentő számarány az, ami miatt nem lehet magánügynek tekinteni ezt a társadalmi jelenséget. Tudományos tény, melyet statisztikai adatok is alátámasztanak, hogy a káros életmódbeli hatásoknak kitett emberek jelentősen korábban megbetegszenek és halnak meg, mint mások, akik ésszerűen és tudatosan élnek.

12

A magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlenül és meghatározó módon a lakosság életmódjával függ össze. A hazai táplálkozási szokások egészségtelenek: túlzott az energia-, zsír-, és só bevitel, elégtelen a rost-, zöldség-, főzelék-, és gyümölcsfogyasztás. A magyar felnőtt lakosság jelentős része túlsúlyos, illetve elhízott. A felnőtt lakosság napi átlagban alig tölt tíz percnél többet szabadidős mozgással és tíz felnőttből hat, sem hétközben, sem hétvégén nem mozog. A felnőtt férfiak 41, a nők 26%-a dohányzik. Csupán a dohányzással összefüggésben évente 28.000 ember hal meg hazánkban. Magas az alkoholisták száma és terjed a kábítószerfogyasztás. A lakosság jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való megbirkózás képessége, széleskörűen terjednek a lelki élet zavarai. Az életmód egészség szempontjából kedvező irányú befolyásolása nehéz és rendkívül időigényes feladat. Ehhez ad alapot egy tízéves, szakmailag megalapozott társadalmi és politikai egyetértésre támaszkodó stratégia. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége: Az egészségügyi állapot javulása, vagy romlása gyakran olyan társadalmi, gazdasági folyamatokkal függ össze, amelyek közvetlenül nem az egészség változását célozzák. Ilyen például a gazdasági növekedés, az életviszonyok esetleges kedvező változása a jövedelmek pozitív alakulása, melyek együttesen hozzájárulhatnak az utóbbi évek halálozási mutatóinak lassú javulásához. A jó egészség elsősorban nem az egészségügyi ellátás minőségén múlik. Az egészségügy fő feladata a gyógyítás, mely emellett lakossági szűrést és megelőző ellátást is végez Egészségi állapotunkat elsődlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely a lakóhely határozzák meg. Politikusoknak, települési önkormányzatoknak, szakmai és civil szervezeteknek, egyháznak és üzleti szervezeteknek változtatniuk kell az eddigi gyakorlatukon, mert a lakosság egészségi állapota azonnali beavatkozást sürget… és ha arra gondolnánk, hogy ez nem így működik a fejlettebb nyugaton, álljon itt tanúságul a példa: A legtöbbet publikált Észak-Karélia-i program 1972-ben indult el Finnországban egy helyi önkormányzati kezdeményezésre válaszként. A program sikere önkormányzatok közötti és kormányzati együttműködésnek volt köszönhető, amely sürgős és hatásos segítséget nyújtott a rendkívül magas szívkoszorúér-betegség miatti halálozás okozta halálozás csökkentésére. A program 10 éves ideje alatt az Észak–Karélia-i férfi lakosság körében a szívkoszorúérbetegség miatti halálozás mintegy 50%-al csökkent. Megszervezték a magasvérnyomásbetegségben szenvedők gondozását, illetve a felvilágosító tevékenység eredményeként nőtt a lakosság körében azok aránya, akiknek életében a fizikai aktivitás rendszeressé vált, valamint csökkent a dohányzók aránya is. Emellett nemzeti élelmezés-, és táplálkozáspolitikai kampányt működtettek, amelynek keretében teljes körű és folyamatos lakossági egészségnevelést folytattak. Létezik tehát modell, amit alkalmazni tudunk hazai viszonyainkra, melynek következetes végrehajtása a sikert garantálja. A sikerhez azonban nem csak jó programok kellenek. Olyan összefogás kell kis hazánkban, amely történelmünk során már néhányszor, nehéz helyzetben segített rajtunk. Az országnak van népegészségügyi programja, ami jó és megvalósítható: ez az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja.

13

Városi Egészségfejlesztési Stratégia Részletes rész

1. Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása 2. Egészséges életmód programjai 3. Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram 4. Az elkerülhető halálozások, megbetegedések megelőzése 5. Szűrővizsgálatok 6. Indikátorrendszer, monitorozás

14

I. / Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása

2004-2014

I/1. Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere. Cél: • A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé • Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre • Fokozatosan el kell érni, hogy az iskolákban az integrált egészségfejlesztési tartalmak oktatása rendszeres és folyamatos legyen

A program tárgya, a probléma megfogalmazása:

A./ Családtervezési tanácsadás közősségi szintű fejlesztése; a nem kívánt terhességek megelőzése érdekében - 2005-től ** B./ Gyermekkori megelőzési programok feltételeinek javítása ( fluor, jód prevenció ) – 2006 ** C ./ A mindennapos egészségfejlesztési testmozgás megvalósítása minden gyermek számára – 2006 *** ( Sportkoncepció 2004 ) D./ Egészségfejlesztési tananyag és képzés intézményi kereteinek kidolgozása beépítése a tantervbe – 2007 **** ( Oktatási koncepció2004 ) E./ A fiatalok egészségesebb szabadidő eltöltési formáinak, az ezt támogató rendszernek, az ösztönzés módjának kidolgozása és bevezetése - 2008 ***** F./ Diákolimpia 2004 ( Sportkoncepció 2004)*** G./ Ingyenes, illetve támogatott sportlétesítmény használat 2004 ( Sportkoncepció) *** hagyományosan, folyamatosan H. / Szabadidősport rendezvények meghirdetése, szervezése lebonyolítása. 2004 ***( Sportkoncepció ) hagyományosan, folyamatosan I./ Utánpótlás-nevelés, diáksport. 2004 *** (Sportkoncepció ) hagyományosan, folyamatosan J./ „Gyümölcsillatú, üdítő, természetes alapanyagú EGÉSZ-ség” program 2006 ***** + K./ Egészségösztönzéssel foglakozó szakmai közösség létrehozása 2007 *****+ L./ Iskolai médiák / faliújság , iskolarádió, iskolaújság / fejlesztése 2006 **** M/ Érted! Érted? – Önismereti csoport felső tagozatosoknak. 2006***** N./ Támasz-Téka Önkéntes segítők képességfejlesztő csoportja 2006 *****

Felelős koordinátorok:

Polgármesteri Hivatal Egészségügyi Irodája* Védőnők, iskolaorvosok**, Sportiroda *** Oktatási intézmények, **** Iskolák mellett működő civil szervezetek ***** Dr Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány, SOS Tini Alapítvány*****+

15

Egészséget támogató társadalmi környezet

2004-2014

A projekt bevezetésének és fenntartásának időpontjai: 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

A B C D E F G H I J K L M N Várható eredmény:

2014-re 10%-kal csökken a nem kívánt terhességek és abortuszok száma 2010-re 10%-kal csökken a korcsoportban a rossz fogak száma 20012-re 15%-kal lesz kevesebb a mozgásszervi betegek száma a vizsgált korosztályokban 2014-re lényegesen javul a korosztály egészségmagatartása. Lényegesen javul az egészség tudatos megóvása és a pozitív egészségbarát életmód – mint példakép elfogadottsága 20014-re kiépül a város fiataljainak szervezett, egészséges szabadidő eltöltését szolgáló társadalmi aktivitásra épülő programrendszere. Csökken a szenvedélybetegségek száma köreikben, csökken a fiatalkorú bűnesetek száma.

A projekt költségigénye:

A./ projekt: évi 650 e Ft / tárgyieszközök és tiszteletdíjak / B./ projekt: Marketing kommunikáció, szórólap, kiadványok évi 160 eFt C./ projekt: szabadidősportok fejlesztésére évi 1 -5m Ft –ig. Pályázatok. D./ projekt: tananyag és oktatási rendszer: évi 500 e Ft- 5 m Ft -ig E./ projekt: nyári szabadidő eltöltési programok: évi 3mFt-5mFt-ig

Forrás: részben önkormányzati, részben EU-s és hazai pályázati támogatásokból!

16

I./ Egészséget támogató társadalmi környezet

2004-2014

I/2. Az idősek életminőségének javítása Cél: • A folyamatosan növekvő számú idős ember életminőségének javítása • Az időskorúak magára hagyatottságának enyhítése • Az időskorúak reszocializációjának elősegítése, hasznosságtudat erősítése, Az időskorúak civil egészségfejlesztő programokba való bevonása


A./ rendszeres tájékoztatás a média segítségével az idős kor betegségeiről és azok életviteli hatásairól – 2004 * B./ A „vészjelző eszköz” használatához szükséges infrastruktúra fejlesztése – 2006 ( ***Szociális szolgáltatástervezési konc. 2004. IV.1 20.) C./ Az otthonápolási lánc továbbfejlesztése 2006 D./ Az önkormányzati fenntartású idősek otthona férőhelyeinek korszerűsítése ( ***Szociális szolgáltatástervezési konc. 2004. VIII.1 38.o.)

E./ Közös szabadidő programok szervezése fiatalok és idősek számára „Idősbarát önkormányzat.” 2008 (*** Szociális szolgáltatástervezési konc. 2004. )

F./ „Zöld telefon” szolgálat, önkéntes felajánlás közösségi programon való részvételre ** 2008 G./ Lakó- és családi környezetben való személyes szociális szolgáltatási rendszerek hatékonyságának növelése. 2009 *** ( Szociális szolgáltatástervezési konc.

2004)

H./ Képességfejlesztő csoportfoglalkozások emlékezetzavarban szenvedő embereknek. Emlékezetzavarban szenvedő családtagot ellátó hozzátartozók klubja. 2005 **** I./ Betegjogi ismeretterjesztő fórum 2006 *

Projektvezető koordinátor:

Polgármesteri Hivatal Egészségügyi Iroda* Békéscsaba Önkormányzat Családsegítő Központ** Békéscsaba M.J.V. Polgármesteri Hivatal Szociális iroda*** Mentálhigiénés Egyesület ****

Kulcsszereplők:

Családsegítők, szociális munkások, gondozók, ápolók, szociális otthonok Media, véleményalkotók, kisközösségek, nyugdíjas klubok, rendezvényszervezők

17


2004-2014

A projekt bevezetésének és fenntartásának időpontjai: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A B C D E F G H I

Várható eredmény:

Széles körűen elfogadottá válnak az egészséges magatartás elvei. Javul a betegek tájékozottsága betegségük mibenlétéről, egészségük megőrzésének életviteli feltételeiről és az állapotuk rosszabbodásának megelőzéséről. - 2008 A legszükségesebb helyeken kiépül az önmaguk ellátására képtelen betegek rosszulléte esetén alkalmazható vészjelző berendezések diszpécser hálózata. - 2009 Kiépül a civil segítő „gondozási lánc” az otthon ápoltak megsegítésére. 2010 Teljes korszerűsítés az idősek otthonaiban a férőhelyek száma. - 2010 Idősek közösségi programjait szervező civil szervezetek integrált együttműködése. - 2012


Tájékoztató anyagok, szórólapok, rendezvények, programok évi 200 eFt „Vészjelző eszközök” infrastrukturális kiépítése / Szociális szolgáltatástervezési koncepció/ Otthonápolási lánc kiépítése évi 2-3 mFt Férőhelyek számának növelése /szoc. szolg. tervezési koncepció szerint / Közösségi programok évi 300-500 e Ft „Zöld telefon” program

Forrás: részben önkormányzati-, részben pályázati forrásokból

18


2004-2014

I/ 3 Esélyegyenlőség az egészségért Cél: • A halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok – romák, fogyatékosok, hajléktalanok, államilag nevelt gyermekek – egészségi állapotának javítása • E csoportok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének racionalizálása • A halmozottan hátrányos helyzetű emberek szűrővizsgálatának fejlesztése • A preventív egészségfejlesztő programok kiterjesztése e társadalmi csoportokra


A./ Egészségügyi, higiénés és megelőzést szolgáló felvilágosító és oktatóprogramok megtervezése és bevezetése / szociális munkások, védőnői hálózat / (*) B./ Szűrővizsgálatok rendszeres végrehajtása: gümőkór-, magas vérnyomás-, tüdő és nőgyógyászati és emésztő-szervrendszeri daganatok korai felismerése és kiszűrése érdekében. A szűrővizsgálaton való megjelenési arány javítása! (*) C./ A társadalomból kirekesztetésben élő lakossági csoportok esélyeinek növelése az egyenlő és diszkriminációmentes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében (** Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2004.) D./ A kirekesztett lakossági csoportok egészségmagatartásának javítása (** Szociális szolgáltatástervezési konc. 2004.) E./ Az esélyegyenlőség oktatása a közösségekben (****) F./ Multiszektoriális együttműködés fejlesztése az ágazatok között a lakosság jobb ellátása érdekében. 2008 (****) G./ A roma kisebbség beilleszkedésének elősegítése 2007 ( ***Cigány kisebbségi önkormányzat ) H./ „Utcai szociális munka” kifejlesztése 2006 ***** (Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2004 ) I./ Csoport szervezés- Kismama klubok, Háziasszonyok klubja 2007***** (Szociális szolgáltatás tervezési koncepció 2004) J./ Kortárs csoportok szervezése hátrányos helyzetű, vagy védelembe vett gyermekeknek 2008 ***** K./ Életmód Napok: előadások, alapszintű szűrőprogramok 2005 ***** L./ Munkaerő-piaci képességfejlesztő tréning, rehabilitációs képzésre felkészítő tréning 2005 ******

Projekt koordinátorok:

Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda, Egészségügyi Iroda, (*) Oktatási Közművelődési és Sportcsoport (****) Szociális Iroda, Családsegítő Központ (**) Cigány kisebbségi Önkormányzat (***) Családsegítő központ ***** Mentálhigiénés Egyesület ******

19


2004-2014

Kulcsszereplők:

Civil szervezetek, szociális gondozók, védőnők, orvosok, kisebbségi önkormányzatok, önkéntes segítők, irodák, MB-tagok, munkacsoportok

Projektek kezdési időpontjai: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A B C D E F G H J K L M N

A projekt várható eredménye:

Az egészséges élet feltételeinek tudatosítása lassan, de fokozatosan javul a vizsgált lakossági csoportokban - 2009 A szűrővizsgálatok hatékonyságának fokozódásával nő az időben felismert és ezért eredményesen kezelhető esetek száma - 2008 Csökken a lakosság negatív előítélete a hátrányos helyzetű csoportokkal szemben 2012 Javul az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélye - 2010


Egészségügyi felvilágosító, oktató és szemléltető programok: évi 300 eFt Kampányok, lakossági fórumok a szűrővizsgálatok népszerűsítésére: évi 200 eFt Kiadványok, tájékozató anyagok betegjogról, és a szolgáltatások igénybevehetőségének lehetőségeiről egyszeri: 1 m Ft. Lakossági fórumok, média kampányok évi: 1-2 m Ft

Források: önkormányzati költségvetés + pályázati támogatások

20


2004-2014

I /4. Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein Cél: • A mindennapi élet színterein a településeken, oktatási, egészségügyi, kulturális és sport intézményekben, munkahelyeken és szórakozó helyeken hatékonyan érvényesüljenek az egészségfejlesztés elvei

A program tárgya, a projekt megfogalmazása:

A./ Az egészségfejlesztési terv, mint a településfejlesztési terv része és hangsúlyos eleme * 2004 B./ Egészséges intézmények, egészséges kórház, egészséges munkahelyek mozgalom kiszélesítése 2006 (*) C./ Szemléletváltás a lakosság életvezetési sajátosságaiban: oktatás, lakossági fórumok, kiadványok, előadások, plakátok, szórólapok 2004 (*) D./ Önkéntes segítő hálózat további építése és támogatása. 2007 ( **Szociális szolgáltatástervezési konc. 2004 35.o.) E./ „Közösségi psychiatriai ellátás” kiépítése. 2008 (** Szociális szolgáltatástervezési konc. 2004. ) F./ „Utcai szociális munka”, mint szolgáltatás biztosítása 2009 (** Szociális szolgáltatástervezési konc. 2004. ) G./ Lakossági szabadidősport rendezvények szervezése támogatása. 2004 **** ( Sportkoncepció) H./ Segítőfoglalkozásúak tréningje: frusztráció oldás, közösségépítés 2006 ***** I./ „Gyümölcsillatú, üdítő, természetes alapú EGÉSZ-ség” program 2006 *****++ J./ Egészségösztönzéssel foglakozó szakmai közösség létrehozása 2007 *****++ K./ Iskolai médiák / faliújság , iskolarádió, iskolaújság / fejlesztése 2006 ******++ L./„Családi sportvetélkedő a szabadban” - óvodák közti verseny. 2004 ***** (hagyományosan, folyamatosan)

Projekt koordinátorok:

Polgármesteri Hivatal Egészségügyi Iroda* Polgármesteri Hivatal, Szociális Iroda** Egészségügyi intézmények-, Oktatási-, Közművelődési intézmények vezetői*** Sportcsoport **** Civil szervezetek ***** . Mentálhigiénés Egyesület *****+ Dr Baly Hermina Alapítvány *****++

Kulcsszereplők:

orvosok, védőnők, fizioterápeuták, egészségnevelők, pedagógusok, diákok, civil szervezetek, betegjogi képviseletek, szociális munkások, házi gondozók-, ápolók, egészségügyi intézmények dolgozói.

21


2004-2014

Projekt kezdeti időpontok: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A B C D E F HIJK GL


Az önkormányzati döntéshozók minden fejlesztési célú döntésében megjelenik az egészségre gyakorolt hatás, mint mérlegelési szempont - 2004 „Egészséges kórház, egészséges iskolák, egészséges közösségek” programok megvalósulása – 2008 Szemléletváltás a lakosság egészség szemléletében. Egészség, mint a kultúra meghatározó tényezője 2012

Projektek forrásigénye:

A./ forrásigénye nincs B./ Egészséges közösségek évi: 1-1,5 m Ft C./ Egészségfejlesztés a mindennapokban évi 1-1,5 m Ft D-H./ Sportkoncepció szerint I-L./ Fentiek terhére

Forrás:

önkormányzati költségvetés + pályázati támogatás

22

II./ Egészséges életmód programok

2004-2014

II/1. Dohányzás visszaszorítása Cél: A cigaretta fogyasztás csökkentése, az aktív dohányosok számának 10%-kal való mérséklése A passzív dohányzás ártalmainak csökkentése, a dohányzás további térbeli korlátozásával, a jelenlegi szabályok szigorú ellenőrzésével A dohányzás elleni kampány az egészségügy bevonásával


A./ Dohányzásellenes koordinációs iroda felállítása 2009 */**/*** B./ Dohányzásellenes kampány: szórólapok, plakát, honlap, vetélkedők, műsorok, rendezvények, zöldszám, média akciók támogatása 2005 */** C./ Rendszeres lakossági fórumok, előadások, sajtótájékoztatók szervezése és tájékoztató közlemények megjelentetése e témában 2004 */** D./ Új célokért - a dohányzásmentes társadalmért. 2010 ***/**** E./ „Nemdohányzó közintézmény” megvalósítása 2008 **** F./ Pályázat iskolásoknak: „Te mit tennél a káros szenvedélyek hódítása ellen? „ 2006 */**/***

Projekt vezető koordinátor:

Polgármesteri Hivatal Egészségügyi iroda,* Védőnők** Oktatási intézmények vezetői, gazdasági szervezetek, intézmények*** Civil szervezetek ****

Kulcsszereplők:

Orvosok, védőnők, családsegítők, pedagógusok, kortárs segítők, civil szervezetek

A projekt kezdeti időpontjai és működtetésük időtartama: 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

A./ B./ C./ D./ E F 23

Egészséges életmód programok

2004-2014


A koordinációs iroda létrehozása Csökken a dohányzást választó fiatalok száma az egyes korcsoportokban 2008 5%-kal nő a dohányzásról leszokók aránya – 2012 Mind több nemdohányzó lakos számára elfogadhatatlan a dohányfüstös környezet – 2010

A projektek forrásigénye:

A./ Egyszeri beruházásként 500 e Ft, működési költség évi 1. m Ft B. és C. / folyamatosan évi 1 mFt (együttesen a többi életmód programmal)

Forrás:

Önkormányzati költségvetési forrásból, + nagyobb projektek esetén pályázati támogatással

24

II./ Egészséges életmód programok

2004-2014

II./ 2 Alkohol- és drogprevenció Cél: Az alkohol és drogfogyasztás és az általuk okozott egészségi és szociális károk visszaszorítása és megelőzése A fejenkénti alkoholfogyasztás 20%-kal való csökkentése Az ifjúsági alkoholfogyasztás esetszámának és mennyiségének jelentős csökkentése A drogfüggők számának lehetséges csökkentése, de legalábbis növekedésének megállítása A projekt tárgya, a probléma megfogalmazása:

A./ „Minimal intervenciós programok” az egészségügyi alapellátásban 2006 * B./ Alkoholisták gyermekeinek védelmére irányuló programok 2007 ** C./ Az iskoláskorúak alkoholfogyasztásának felmérése és hatékony fellépés ellene 2005 ** D./ Az antiszociális értékeket képviselő radikális referenciacsoportok meggyőzése, bevonása 2007 **** E./ Ifjúsági megelőző és ártalomcsökkentő programok fejlesztése ( szabadidő és életszínterek ) 2006 * F./ A KEF –ek segítése, kortárs segítők képzése 2004 * G./ Társadalmi integrációt segítő szolgáltatóhálózat fejlesztése 2007 *** ( Szociális szolgáltatástervezési konc. 2004.) H./ Psychiatriai betegek átmeneti otthonának létrehozása, működtetése. 2007 *** ( Szociális szolgáltatástervezési konc. 2004.) I./ Szenvedélybetegek közösségi ellátásának kiépítése 2005 *** ( Szociális szolgáltatástervezési konc. 2004. ) J./ Kábítószer - Környezet - Egyén. Szülők, családok, közösségek a kábítószer fogyasztás csökkentéséért 2008 ***** K./ Támasz-Téka önkéntes segítők képességfejlesztő programja 2007*****+ L./ Kortárs-oktatók esetmegbeszélő csoportja 2006 *****+ M./ Drogkoordinátor munkacsoport működtetése 2006*****+ N./ Városi KEF tevékenység támogatása 2004 *

Projekt vezető kordinátor:

Egészségügyi Iroda * Egészségügyi Alapellátási Intézmény, SOS Lelkisegély-szolgálat, ** Szociális Iroda *** Oktatási Intézmények **** Civil szervezetek ***** Mentálhigiénés Egyesület *****+

Kulcsszereplők: DADA program tagjai, KEF- tagjai, kortárs segítők, védőnők, pedagógusok diákok. Civil szervezetek, önkéntes segítők, orvosok, védőnők

25

II Egészséges életmód programok

2004-2014

A programok kezdeti időpontjai és működtetésük időtartama: 2004 2005 2006 2007 2008

2009 2010 2011 2012 2013 2014

A B C D E F H I J K L M Várható eredmény:

A program következményeként pozitív irányban változik a káros szenvedélyek lakossági megítélése - 2010 Csökken a beavatkozás hatására a rossz családi életminta követésének valószínűsége 2008 Csökken az iskoláskorú alkoholfogyasztók száma és az elfogyasztott alkohol mennyisége - 2006 A szélsőséges életmintákat követő csoportok hatásának csökkentése - 2012 Szaporodik a közösségi színtereken folytatott szabadidőprogramoknak a száma 40%-kal – 2014 A tiltott drogok kínálata nem lépi túl a 2002-es évi szintet. A drogfüggők száma 2008-ban sem lépi túl a 2004. évi szintet.

A projekt forrásigénye:

A./ Tájékoztatók, szórólapok, adatszolgáltatás évi 800 eFt B és C együttesen: évi 1-1,5 mFt D./ felmérés, beavatkozás, bevonás: évi 300 e Ft E./ Szabadidőprogramok szervezése, évi 3 m Ft F./ Kortárs segítők képzése, lakossági fórumok előadások, kiállítások évi 3m Ft

Források:

Kisebb részben önkormányzati költségvetésből, nagyobb részben pályázati forrásokból

26

II / Életmód programok

2004-2014

II./ 3 Az Egészséges táplálkozás elterjesztése Cél: A táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása egészséges táplálkozással Az egészséges táplálékozás ismereteinek elterjesztése a lakosság körében Az egészséges táplálkozás irányelveinek érvényesítése a közétkeztetésben


A./ Az egészséges táplálkozási ismeretek elterjesztése a szakemberek és a teljes lakosság körében 2004 * B./ Az egészséges táplálkozás kampánya rendezvényeken, kiadványokban, plakátokon, media tájékozatókon 2004 */** C./ Közétkeztetés fejlesztése, az iskolai étkeztetési rendszer korszerűsítése – „zöld választék” 2006 *** D./ A közétkeztetésben résztvevő idősek részére napi többszöri étkeztetés biztosítása. 2007**** ( 541/2003 (X.16.) Közgy. Hat. ) E./ A lakosság reprezentatív mintájának táplálkozási, tápláltsági vizsgálata 2006 * F./ Főzőtanfolyamok a Családok Átmeneti Otthonában lakók részére 2005 ***** ( Szociális szolgáltatástervezési koncepció) G./ „Kis kukta” csoport helyettes szülőknél élő gyermekek számára 2005 ***** (Szociális szolgáltatástervezési koncepció) H./ Háziasszonyok klubja, kismama klub bővítése 2005 ***** (Szociális szolgáltatástervezési koncepció) I./ „Főzőcske, de okosan” – nyári ifjúsági főzőtanfolyamok a város területén 2008*/ **/ ****** J./ Mentálhigiénés tanácsadás túlsúlyos gyermekek részére 2006 ******+


Polgármesteri Hivatal Egészségügyi Iroda * Védőnők ** Oktatási iroda *** Szociális iroda **** Családsegítő Központ ***** Civil szervezetek ****** Mentálhigiénés Egyesület ******+

Projekt team tagok:

Védőnők, iskolaorvosok, egészségnevelők, pedagógusok, diákok, civil szervezetek, önkéntes segítők.

27


A projektek kezdeti időpontjai: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A B C D E F G H I J


A zsírfogyasztás a jelenlegiről 10%-kal csökken A zöldség-gyümölcs félék fogyasztása jelentősen növekszik - 2008 A táplálkozással összefüggő betegségek száma 10%-kal csökken – 2012 A táplálkozással összefüggő betegségek okozta halálozás 5%-kal csökken - 2014 A túlsúlyos emberek száma a jelenleginél nem lesz magasabb 2012

Forrás:

Alapvetően önkormányzati költségvetési + pályázati források

28

II/ Életmód programok

2004-2014

II./4 Aktív testmozgás elterjesztése Cél: A lakosság mind szélesebb körében alakuljon ki a mozgás-gazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen Legyen kötelező minden tanuló számára a mindennapos testedzés A szabadidősport bármely korosztály számára legyen elérhető Folyamatos és széleskörű tájékoztatás a médiában a testedzés fontosságáról A program tárgya, a probléma megfogalmazása:

A./ A társadalom értékrendjében a testkultúra hangsúlyozása a média segítségével 2004 * B./ A „Természet sportlétesítmény” felhasználása az egészség érdekében. Vándortáborok újraélesztése. 2005**** C./ Mindennapi egészségfejlesztő testmozgás és sportolás a közoktatásban ** D./ Fogyatékosok rendszeres testedzésének elősegítése 2005 *** E./ Lakossági akciók a rendszeres testmozgás érdekében 2005 ** F./ Élsportolók a szabadidősport érdekében 2006 ** G./ Rendszeres testmozgás az időskorúak körében 2008 ***** ( Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2004.) H./ Egészséges tartást biztosító „ülőpárnák” biztosítása az iskolákban 2010 I../ Életmódnap: torna, jóga programelemei 2007 ****** J. / Komplex lábstatikai és tartásjavító gyakorlatsor bevezetése az óvodai élet mindennapjaiba 2007 **


Polgármesteri Hivatal Oktatási, Közművelődési és Sportcsoport * Oktatási intézmények ** Civil szervezetek *** Körösök völgye turista egyesület **** Szociális iroda ***** Mentálhigiénés Egyesület, Fiziotherápeuták******

Projekt team tagok:

Egészségügyi Iroda, Egészségügyi- és oktatási intézmények vezetői, sportolók, pedagógusok, szervezők, civil szerveztetek, önkéntesek

29


2004-2014

A programok kezdeti időpontjai és működtetésük időtartama: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A B C D E F G H I


Jelentősen változik a lakosság szemlélete a rendszeres testmozgás vonatkozásában - 2006 Fokozódik az aktivitás a szabadidő aktív eltöltése vonatkozásában - 2008 15%-kal növekszik azok száma, akik kellő gyakorisággal sportolnak - 2010 25%-kal növekszik azoké, akiknek testmozgásban gazdagabb lesz az életmódjuk - 2012 Út az edzett, egészséges ifjúság felé – 2010 Szervezett lakossági akciókkal el lehet érni, hogy a többség számára hiányozzon a testmozgás – 2010 Élsportolók bevonásával fokozni lehet a testmozgás népszerűsítését

A projektek forrásigénye:

A./ B./ C./ D./ E./ F./

Népszerűsítés, PR. évi 400e Ft Alkalmas területek kialakítása, sportszerek, felügyelet évi 2-4 m Ft Sportszerek, tornatermek, uszodák, testnevelők ⇒ Fogyatékosok testmozgásának elősegítése. Termek + évi 500 eFt Évi négy szervezett lakossági tömegsport akció évi: 1.0 m Ft Városi élsportolók bevonása évi 200 eFt

Forrás:

Önkormányzat költségvetése ( sport keret egy része) + pályázati pénzek

30

III./ Környezet-egészségügyi Program

20041-2014

III./1 Környezet-egészségügyi Program Cél: A legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása. A megoldási lehetőségek egyeztetése regionális, országos és EU-s tervekkel. Adekvát primér prevenciós rendszer működtetése Allergiás légúti megbetegedések csökkentése. Parlagfű-mentesítő hét. A lakossági felvilágosítás fejlesztése Környezet-egészségügy oktatása az iskolákban

A program tárgya, a probléma megfogalmazása: 1. A./ A legfontosabb környezet-egészségügyi információk áttekintése (törvények, helyi szabályok és rendeletek, környezetterhelés, - szennyezés, - fejlesztés) rendszeres közzététele a médiában. 2004 * ( Környezetvédelmi csoport) 2. B./ Környezet-egészségügyi információs rendszer létrehozása (2006) * 3. C./ Civil szervezetek általi tanácsadás támogatása (2004) * 4. D./ Iskolai környezet-egészségügyi programok indítása és azok támogatása (2005) ** 5. E./ Adekvát primér prevenciós rendszer működtetése (előadás, szűrés, felvilágosítása stb.) (2004) *,** 6. F./ Allergiát okozó pollenterhelések visszaszorítása a város területén (közmunka program keretében, távmunkában stb.) (2004) * 7. G./ Szálló por és ülepedő por tartalmából policiklikus aromás szénhidrogének magasabb arányának csökkentése (2005) * 8. H./ A vezetékes víz bakteriológiai telítettségének csökkentése. (2005) Azrén mentesítés folytatása (2008) Szennyvíz KOHÉZIOS projekt folytatása (2007) (16 Md Ft.) * 9. I./ Környezetszennyezést okozó források felszámolása a város területén (illegális hulladékok, fertőző gócok stb.) (2004-2005) * 10. J./ Városi zajterhelés csökkentése, zajszint szabályozása, zajtérkép készítése (2006) * 11. K./ A 44-47-es főutak Békéscsabát elkerülő szakaszának a megépítése (2006) 12. L./ Hulladék gazdálkodási rendszer kiépítése (rekult.stb) (700 Mo Ft.) * Projekt vezető koordinátor:

Városüzemeltetési iroda *

Egészségügyi iroda

31

Környezet-egészségügyi Program

2004-2014

Kulcsszereplők:

Egészségügyi és környezetvédelmi szakemberek, államigazgatási szakemberek, civil szervezetek, önkéntes segítők, orvosok, védőnők

A program kezdeti időpontjai és működtetésük időtartama: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A B C D E F G H I J Várható eredmény:

Javul a város környezeti ártalmaktól sújtott területeinek minősége ezzel együtt lakóinak egészségi állapota. A környezetei ártalmak identifikálásával és hatásuk közismertté tételével szaporodik az egészséges városért tenni kívánó lakosok száma. Növekszik a környezet megóvásáért a környezeti ártalmak megszüntetéséért harcoló civil szervezetek tekintélye és ezzel mozgósító hatása. A levegőszennyezettség csökkenésével csökken a légúti betegségek száma. Az egészséges ivóvíz és hulladékkezelés korszerűsítésével az esetleges fertőzések száma.


A –E Figyelőrendszer és tájékoztatás évi 300 e Ft F évi 2.2,5 mFt G-J milliárdos nagyságrendű beruházások

Forrás:

Részben önkormányzati – részben pályázati pénzek

32

IV./ Az elkerülhető megbetegedések és halálozások megelőzése

2004-2014

IV/1 Koszorúér- és agyér-betegségek okozta halálozás visszaszorítása Cél: A korai halálozás csökkentése 20%-kal A magas vérnyomás –szűrés hatékonyságának növelése A felnőtt lakosság minél szélesebb körben ismerje meg a fenyegető szívinfarktus és heveny agyér-betegségek tüneteit és azonnali teendőit Egészségtan oktatásának bevezetése az iskolákban


A./ Egészségfejlesztés a lakosság mind szélesebb körében: egészséggel és betegségekkel kapcsolatos ismeretek átadására. Készségek és a magatartás fejlesztés a mindennapi életben 2005 * / *** / **** B./ Felnőtt lakosság megismertetése a kockázati tényezőkkel. Klub hálózatok, rendszeres programok támogatása. 2006 **/ **** C./ Iskolai egészségnevelési programok. A legfontosabb szív –érrendszeri betegségek tünetei, laikus elsősegélynyújtás, az orvoshoz fordulás indikációi és lehetőségei. 2005 *** D./ „Együttélés a betegségekkel” életmód változás idős korban. Szemléletváltás, új élettempó. 2007 **** + II/1 Dohányzás visszaszorítása programok A, B, C, D, E, F alprogramjai + II/2 Alkohol- és dogprevenciós programok A, B, C, D, G, I, J, K, L alprogramjai + II/3 Egészséges táplálkozás elterjesztése A B C D E H I J alprogramjai + II/4 Aktív testmozgás elterjesztése A B C D E F G alprogramjai + III/1 Környezet egészségügyi program


Polgármesteri Hivatal Egészségügyi Iroda * Háziorvosok ** Védőnők, gyógytornászok *** Civil szervezetek ****

Projekt team tagok:

háziorvosok, védőnők, egészségügyi- szociális és oktatási intézmények, civil szervezetek, szociális gondozók

33

Az elkerülhető megbetegedések és halálozás megelőzése

2004-2014

A programok kezdési időpontjai és működtetésük időtartama: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A B C D E F Kimeneti eredmény:

Csökken a lakosság szív és érrendszeri megbetegedése Csökken az ezzel kapcsolatos halálozás Erősödik az egyéni és társadalmi felelősségtudat a betegségek megelőzésében Erősödik a szűrővizsgálatok hatékonysága Széles körben ismertté válik a betegségek megelőzésének lehetősége, minimális tünettana az elsődleges teendők ismeretanyaga.


Az egészséges életmód programoknál részletezett keretekből

34

Az elkerülhető megbetegedések és halálozás megelőzése

2004-2014

IV/2.1 Daganatos betegségek visszaszorítása Cél: A daganatos betegségek növekvő trendjének megállítása Onkológiai figyelőszolgálat létesítése A daganatos megbetegedések általános figyelemfelhívó tüneteinek ismertetése széles körökben A lakossági szűrővizsgálatokon való részvétel fokozása kampányolás, média, plakát tájékoztató előadások szervezésével A program tárgya, a probléma megfogalmazása: A POGRAM ELNEVEZÉSE, A PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA

A./ „Onkológiai portál” üzemeltetése 2008 * B./ Onkológiai alapismeretek az ifjúsági egészségnevelés részeként 2005** C./ Előadások, szórólapok, plakátok, tájékoztató anyagok a daganatos megbetegedések megelőzése és a korai felismerés könnyítése érdekében 2004* D./ Szűrővizsgálatok népszerűsítése 2005 *** E./ Kötelező háziorvosi vizsgálati protokollok bevezetése a mindennapi gyakorlatban 2006 **** F./ Lakossági empirikus felmérések a daganatos megbetegedések kockázati tényezőiről 2007 * G./ Városi onkológiai adatbázis létrehozása 2010 ***** + I/1 Egészségfejlesztési programok.. D, K alprogramjai + I/2 Az idősek életminőségének javítása… A, C alprogramjai + I/3 Esélyegyenlőség… A, B, C, K alprogramjai + I/4 Egészségfejlesztés… B, C, I alprogramjai +II/1 Dohányzás visszaszorítása A B C D E F alprogramjai + II/2 Alkohol és drogprevenció A B C D I alprogramjai


Egészségügyi Iroda* Oktatási intézmények ** Városi védőnői hálózat *** Háziorvosi rendszer**** Kórház- rendelőintézet *****

Projekt team tagok:

Oktatók, pedagógusok, orvosok , védőnők, civil szervezetek, intézmények, munkahelyek, média, MSZB, lakosok és önkéntes segítők

35

Az elkerülhető megbetegedések és halálozások megelőzése

2004-2014

A program kezdési időpontja, működtetésük időtartama: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A B C D E F


Erősödik a felelősségtudat és az onkológiai éberség a szakmai ellátó szervezetben és a lakosságban egyaránt Onkológiai szűrésekhez kapcsolódó betegirányítás és a daganatos betegek otthoni ellátása Lakossági kampányok az elkerülhető megbetegedések megelőzésére


A 300 e Ft/év B-E a lakossági fórumok keretében F-G 500 e Ft egyszeri kiadás

Részben önkormányzati, részben pályázati pénzekből

36


2004-2014

IV/ 3.1 Mentális betegségek visszaszorítása Cél: A lakosság lelki egészségi állapotának és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek a felmutatása A mentális zavarok elsődleges megelőzése, az egészségfejlesztés oktatása A fiatalkori öngyilkosság számának csökkentése 20%-kal A depressziós betegek kezelésbe vételi arányának növelése 20%-kal


A./ Önsegítő csoport mentális betegeknek 2004 * B./ Önsegítő csoport skizofrén betegeknek 2005 * C,/ Jéték-Tér- Színház improvizációs képességfejlesztő csoport krónikus betegeknek 2006* D./ Filmklub krónikus betegeknek 2006 * E./ Támasz-Téka - önkéntes segítők képességfejlesztő csoportja 2007* F./ Hozzátartozói klub: mentális betegek, skizofrén betegek családtagjainak 2008* G./ „Mindennapok lélektana” című sorozat továbbfejlesztése 2004 ** H./ „Családi vasárnap” szabadidős programok ismeretterjesztéssel 2005 ** I./ Mentális egészségi állapot felmérés: középiskolások és felső tagozatosok körében 2007 ** J./ „Mentálhigiénés kapuőr” funkciót erősítő továbbképzések 2008 ** K./ Autogén tréning, relaxáció 2008 ** + I/1 Egészségfejlesztési programok.. D, J, K L, M alprogramjai + I/2 Idősek életminőségének jevítása A B E F G H alprogramjai + I/3 Esélyegyenlőség…. A C D G K alprogramjai + I/ 4 Egészségfejlesztés C E F H I alprogramjai + II/2 Alkohol és drogprevenció A B C D E F G H I J K L M N alprogram


Mentálhigiénés Egyesület* Egészségügyi Alapellátási Intézmény** Dr Baly Hermina Mentálhigienes Alapítvány *** SOS Tini Telefonos Alapítvány**+

Projekt team tagok:

Egészségügyi Iroda, Egészségügyi Alapellátási Intézmény, SOS Lelkisegélyszolgálat, civil szervezetek, háziorvosok, pszichológusok, pszichiáterek, családok iskolák, segítő foglalkozásúak, egyházak

37

Az elkerülhető megbetegedések és halálozások megelőzése

2004-2014

A programok kezdési időpontjai és a működtetés időtartama: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A B C D E F G H I J K Várható eredmény:

Az iskolák felkészítése lelki egészségvédő szerepének betöltésére Integrált mentális egészségfejlesztés a közoktatásban Lelki egészségvédelmi programok szaporodása A mentális zavarok előfordulásának csökkenése Öngyilkosságok számának csökkenése Depressziós betegek kezelési arányának javulása – legalább 30%-kal Pszichiatriai betegek társadalmi visszailleszkedésének javulása Pszichotherápiás ambulanciák fejlesztése bővítése


A-E: 1-3 m Ft F-G: 800 e Ft H J K: 800 e Ft I: 600 e Ft

38


2004-2014

IV/ 4 A Mozgásszervi megbetegedések csökkentése Cél: A mozgásszervi betegségek számbeli növekedésének lassítása A preventív szemlélet széles körű elterjesztése, oktatása, beteg-felvilágosítással A mozgásszervi betegek életminőségének javítása A csontritkulás, a következményes törések és a mozgásszervi degeneratív betegségek számának csökkentése A program tárgya, a probléma megfogalmazása:

A./ Speciális tartásjavító torna bevezetése az iskolai testnevelés keretében 2006 ** B./ Mindennapi iskolai testmozgás bevezetése 2007** C./ A csontritkulás, az izületi gyulladások, izületi porckopás korai szűrésének népszerűsítése a lakosság körében 2005*** D./ Mozgásszervi megelőzési szemlélet széleskörű elterjesztése egészségneveléssel, betegtájékoztatással **** 2004 +I/1 Egészségfejlesztés.. B C D E F G H I J K L M alprogramok + I/2 Idősek életminőségének javítása… A B C E alprogramok + I/4 Egészségfejlesztés… B C L alprogramjai + II/3 Egészséges táplálkozás… A B C D E F G H I J alprogramok + II/4 Aktív testmozgás elterjesztése A B C D E F G H I J alprogramok

Projekt vezető:

Egészségügyi Iroda, * Oktatási intézmények ** Egészségügyi Intézmények*** Védőnők ****

Projekt team tagok:

Egészségügyi Iroda, szakorvosok, háziorvosok, iskolaorvosok, védőnők, pedagógusok, gyógytornászok, civil szervezetek, media, segítő foglakozásúak, szociális asszisztensek

Kezdési időpont: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A B C D E F

39

Kimeneti eredmény:

A krónikus mozgásszervi betegek életminőségének javulása A mozgásszervi betegségek növekedési ütemének lassítása A napi aktivitásukban gátolt mozgásszervi betegek számarányának csökkenése A mozgásszervi megelőzést szolgáló szemlélet széleskörű javulása a tömegkommunikáció segítségével


A-B attól függően, hogy mekkora beruházást tartalmaz: tornatermek, sportlétesítmények építése A lakossági fórumok keretéből

40


2004-2014

V./ 1.1 Szűrővizsgálatok Cél:

A szervezett és célzott lakossági szűrővizsgálaton megjelentek számának növelése A 45-65 év közötti nők kétévente mammográfiás szűrésen A 25-65 év közötti nők három évente méhnyak-szűrésen Az 50-70év közötti nők és férfiak széklet vér laboratóriumi kimutatásán az irányelvek szerint A szervezettség fokozása, tájékoztatás, plakátok, szórólapok, média, üzenőlánc kialakításával

A projekt tárgya, a probléma megfogalmazása:

A./ A megkezdett emlőszűrés folytatása. Lakossági tájékoztató kampányok, akciók annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe az emlőszűrést 2004 ** B./ A célzott lakosság tájékoztatása a szűrésen való részvételről 2004 * C./ A munkahelyi környezetben végzett szűrővizsgálatok ****2006 + I/2 Idősek életminőségének javítása. A + I/3 Esélyegyenlőség .. A B D alprogramok + I/4 Egészségfejlesztés B C J +II/1 Dohányzás… A B C D E F alprogramok +II/2 Alkohol- és drogprogram.. A B J + II/3 Egészséges táplálkozás.. A B E alprogramok


Egészségügyi ellátószervezet: szakellátás, háziorvosok, védőnők, iskolaorvosok** Védőnők*** Szakmai szervezetek**** Civil szervezetek*

Projekt team tagok:

Egészségügyi Iroda, MSZB, civil szervezetek, egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, gazdálkodó szervezetek, media, önkéntes segítők

Kezdési időpont: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A B C D E

41


A lakossági szűrővizsgálatok bevezetésével és hatékonyságuk növelésével csökken Az emlődaganatok okozta halálozás 15-20 %-kal A méhnyakrák okozta halálozás 40-50 %-kal A vastagbél és végbélrák okozta halálozás 15-20%-kal

A projekt forrásigénye: Lakossági fórumok, szórólapok, tájékoztató kiadványok, media kampányok 1-2 m Ft

42

Városi Egészségfejlesztési Terv

Recommend Documents