VÁRKESZŐ
KÖZSÉG
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS új bányaterület kijelöléséhez
2016.
(véleményezési szakaszra)
MEGBÍZÓ: Várkesző Község Önkormányzata 8523 Várkesző Kossuth u. 36. TERVEZŐ: CITY Pro Ingatlanfejlesztő Kft. tervező: Fercsák Ágnes településmérnök TT-20-0277 munkatárs: Fazekas Róbert településmérnök
2
Közreműködő tervezők
Közreműködő tervezők: Településtervezés: Fercsák Ágnes településtervező településmérnök TT-20-0277
Fazekas Róbert településmérnök
Környezetalakítás: Futó János okl. geológus, geomorfológus földtani természetvédelmi szakértő SZ-034/2011
Mesterházy Attila okl. környezetgazdálkodási agrármérnök élővilágvédelmi szakértő SZ-0060/2012
2016. október
3 TARTALOMJEGYZÉK
1
ELŐZMÉNYEK ....................................................................................................................................4
2
A TERVEZÉSI MUNKA RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ..................................................................................4
3
ELHELYEZKEDÉS ...............................................................................................................................5
4
3.1
A település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ........................................................5
3.2
A tervezési terület településen belüli elhelyezkedése ...................................................................6
3.3
Földrajzi jellemzők ...................................................................................................................6
3.4
A táji és természeti adottságok, Környezeti hatások és feltételek ..................................................7
3.5
Az épített környezet vizsgálata ................................................................................................ 11
3.6
Az épített környezet értékei .................................................................................................... 13
3.7
Közlekedés ............................................................................................................................ 13
3.8
Közművesítés ........................................................................................................................ 13
3.9
Katasztrófavédelem ................................................................................................................ 13
3.10
Ásványi nyersanyag lelőhely .................................................................................................... 14
TERVELLÁTOTTSÁG ......................................................................................................................... 14 4.1
Országos, regionális, térségi ................................................................................................... 14
4.2
Helyi ..................................................................................................................................... 24
4.3
A változással érintett területek összefoglalója és összefüggései .................................................. 24
4
I.
BEVEZETÉS 1 ELŐZMÉNYEK
Heninger Mihály bányavállalkozó azzal a kéréssel kereste meg Várkesző község önkormányzatát, hogy a „Várkesző-I. - agyag” védnevű bányatelek, illetve bánya kialakítását tervezi, amit nem tesz lehetővé a hatályos településrendezési terv övezeti besorolása, ezért kéri azt módosítani. A képviselő-testület jóváhagyta a településrendezési terv módosítására vonatkozó kérelmet, majd felkérte cégünket a tervezési munka elvégzésére. A Településfejlesztési koncepciót megvizsgáltuk, annak módosítására nem volt szükség. Az előzetes tájékoztatási szakasz lezajlott, a kapott válaszok a dokumentáció részét képezik. Az eljárásrendnek megfelelően a tervet a véleményezési szakaszra összeállítottuk.
2 A TERVEZÉSI MUNKA RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA A területfelhasználás módosítást megalapozó adatok és igények az alábbiak: A bányaterület tervezett nagysága: 5,65 ha A bányatelek fedőlapjának jelenlegi szintje: +123,30 mBf. A bányatelek alaplapjának tervezett szintje: +100,0 mBf. Haszonanyag-kitermelés: a humuszos fedőréteg letakarítása után a bányából évente 50.000 m3 haszonanyag bányászatát tervezik, évente 3-4 hónap időtartamban. Az elszállításról naponta 2-2 bányadömper gondoskodik. Technológia: felszíni típusú külfejtés Szállítás: déli, vagy dél-nyugati irányba haladva a Pápa - Kemenesszentpéter összekötő útig földúton, majd Egyházaskesző, Szany érintésével az M86 főút felé. A tervezett bányatelek más területfelhasználást kap. A terület jelenlegi művelési ága: szántó. A bánya kialakítása a környező területek rendeltetésszerű használatát nem fogja korlátozni. A bányászattal érintett területeken a bányaművelés megkezdéséig a jelenlegi művelés folytatható lesz. A módosítás során a módosítás alá vont területekre új területfelhasználást kell hozni, ugyanis a hatályos rendezési tervben Má általános mezőgazdasági területbe soroltak részlegesen a 0116, 0115/1, 0115/2, 0114, 0113/2. hrsz-ú ingatlanok. Az új területfelhasználás KkB különleges beépítésre nem szánt bánya terület lesz. A tervezési terület többi területfelhasználása nem módosul.
5
II. VIZSGÁLATOK és JAVASLATOK 3 ELHELYEZKEDÉS 3.1 A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Várkesző község Veszprém megye észak-nyugati részén, Pápától 21 km-re északnyugatra, Csornától 24 km-re déli irányban található. Szomszédos települések: Kemenesszentpéter, Egyházaskesző, Marcaltő, Rábaszentandrás, Szany.
6
3.2 A TERVEZÉSI TERÜLET TELEPÜLÉSEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSE A településrendezési terv módosításával érintett ingatlanok a tervezett „Várkesző I. – agyag” védnevű bánya. Helyrajzi szám szerint a következők: részlegesen 0116, 0115/1, 0115/2, 0114, 0113/2 (lila színnel jelölve). Közigazgatási szempontból az ingatlanok Várkesző község külterületén, a belterülettől délre találhatók.
3.3 FÖLDRAJZI JELLEMZŐK A község a Kemeneshátnak a Kám-Csipkerek vonalig terjedő ÉK-i részén helyezkedik el, a Marcal és a Rába között. A terület kevésbé tagolt (átlagos völgysűrűség 2,0 km/km2), egységes fennsík jellegével tűnik ki. Az átlagos magasság (190 m a tszf.) és az átlagos viszonylagos szintkülönbségek (17 m/km2) egyaránt kisebbek, mint a Felső-Kemenesháton. Magassága azonban nem egyveretű, miként domborzata sem egységes lejtősödése sem egyenletes. A Sárvíz völgyétől a Rábaközig felszíne 240 m-ről fokozatosan 125m-re alacsonyodik. Földtani felépítésében a keresztrétegzett folyóközi homoknak és az idős Rába kavicsnak van a legnagyobb szerepe. Utóbbi vastagsága a Rába-menti magas part peremén az 50 métert is meghaladja. Leghomogénabb területe a Sárvár – Marcaltő közötti vonulata, a Cser. Asztalsima felszínét átlagosan 10 méter vastag, laza Rába-kavics fedi. A kis szintkülönbségek miatt lefolyása gyenge, mert a laza kavics és a feküjébe települt vastag (20-30m) keresztrétegzett folyóvízi homok minden vizet elnyel, tehát jó vízvezető és víztározó. A vizsgált terület a földtanilag a Kisalföld medencéjének Rába vonaltól DK-re elhelyezkedő része. Ezen a területen a bizonytalan kifejlődésű kristályos medencealjzatra nagy vastagságú mezozoós képződmények települtek (mészkő, dolomit, márga, agyagmárga), mely rokonságot mutat a Dunántúli – középhegység karsztvíztároló rendszerével. A Kisalföld medencéje az alsó-középső miocéntől kezdődően szakaszosan - haránt és peremi törésvonalakkal határoltan – normálvetők mentén süllyedni kezdett. A medence süllyedése során nagy vastagságú üledékes összlet fejlődött ki. A szakaszos, időben elhúzódó mozgások következtében az üledékes összlet vastagsága területenként eltérő. A medence üledékei közül a pannon üledékek a legjelentősebbek, vastagságuk eléri az 1000 – 1500 m-t. Ezt az üledékösszletet beltengeri és kiédesedő beltavi üledéksorozat képviseli, helyenként folyóvízi üledékképződéssel. Az alsó-pannon összlet alsó szakasza márgás – mészmárgás kifejlődésű, melyre homokkősorozat települ. A felső-pannonban a medence peremein felhalmozódott üledékanyag áthalmozása következett be a süllyedékek feltöltődésével, melynek során nagy vastagságú laza homokkő-homok-aleurit rétegek rakódtak le. A felső-pannon medence feltöltődés utolsó szakaszában a homokos, agyagos üledékek egymást sűrűn váltva rakódtak le térben változó kifejlődésben, így a vízvezető és víztároló rétegek függőlegesen összekapcsolódnak, regionális összefüggő tárolórendszert alkotnak.
7 A pannon üledékek homokos – agyagos rétegeit a területen helyenként a 3 – 6 millió évvel ezelőtti bazaltvulkánosság nyomai szakítják meg (Ság hegy, Hercseg-hegy, Sitkei gyűrű). A kevés lávát tartalmazó, főként tufa és tufit anyagú krátergyűrűk erősen degradálódtak, jórészt pleisztocén - holocén üledékekkel fedettek. A kirobbant vulkáni kráterek ásványi anyagokban gazdag vízzel töltődtek fel. Megfelelő körülmények között a tápanyagban gazdag víz a bemosódott szervetlen törmelékkel keveredve szervesanyagban gazdag, leveles szerkezetű üledéket – alginit (olajpala) – hozott létre (Gérce). A pleisztocén elején a Kisalföld medencéje tovább süllyedt. Az Alpokalja felől érkező folyók (Répce, Rába) hordalékát a mélyebben fekvő területekre érve lerakta. A tavi pannóniai rétegekre az alsó-középső pleisztocénben keresztrétegzett folyóvízi üledékösszlet – kavics, homok, agyag – települt. A Rába vonalát követő kavicsterasz vastagsága több tíz méter vastagságú. A térség a Marcal északnak lejtő alluviális völgysíkja, amihez délnyugaton enyhén tagolt, löszös lejtőüledékes dombsági lejtő csatlakozik. A völgytalp nagyobbrészt jelenkori öntésiszappal, helyenként lápi és réti agyaggal van kitöltve. Helyenként a peremeken tetemes kavics előfordulások is vannak. Alattuk már csekély mélységben iszapos-agyagos-homokos pannóniai rétegek következnek, melyek között kevés a jó víztározó. Aszeizmikus, magas geotermikus grádiensű terület. A mélyebb rétegekből csak 50 ˚C alatti hőmérsékletű víz tárható fel. A község területén, a felszínen található legidősebb képződmény az alsó-középső-pleisztocén folyóvízi kavics hordalékkúp, amely a külterület ÉNy-i, nagyobb részén van a felszínen. A község területén felső-pleisztocén folyóvízi kavics összlet borítja a felszínt, a patak és folyóvölgyek kivételével. A Rába és a kisebb vízfolyások völgyében az idősebb rétegeket folyóvízi iszap, öntésagyag, öntésiszap és homok, réti agyag, tőzeg, lápföld kifejlődésű holocén képződmények borítják. A tervezett bányaterület gyakorlatilag egy bazalt kráterben fekszik, a haszonanyag a bazalt falak között védett helyen terül el. A terület felszíne 120 – 123 mBf-i szintek között változik. A bentonit agyag haszonanyag 15-25 méteres vastagságban található meg a területen, a bánya alaplapja 100 mBf-i szinten került megállapításra.
3.4 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK 3.4.1
TÁJ- ÉS ZÖLDFELÜLET-RENDEZÉS
A tervezési terület látképe 3.4.1.1
TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ELŐZMÉNYEK
Heninger Mihály, mint bányavállalkozó, Várkesző közigazgatási területén, külterületen a „Várkesző I. – agyag” védnevű bányatelek kialakítását kezdeményezte. A tervezett bányatelek részlegesen a 0116, 0115/1,
8 0115/2, 0114, 0113/2. hrsz-ú földrészleteken került kijelölve. Az agyagbánya bányatelkét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága akkor tudja engedélyezni, ha annak kialakítása összhangban van a településrendezési tervvel. A bányában a kitermelhető nyersanyag: bentonit. A technológia: felszíni típusú külfejtés. A kitermelési tevékenységgel igénybe vett ingatlanok: részlegesen 0116, 0115/1, 0115/2, 0114, 0113/2. hrsz. A bányászati tevékenységgel érintett ingatlanok jelenleg termőföldnek minősülnek. A bányászati tevékenység megkezdése előtt a más célú hasznosítási eljárást le kell folytatni. Az ingatlanok nem védettek és nem tartoznak Natura 2000 területekbe sem, azonban az országos ökológiai hálózat övezetével fedettek. Hatályos településrendezési besorolásuk általános mezőgazdasági terület. A bányászat felhagyása után majd a MÜT szerint a terület rekultivációját el kell végezni.
3.4.1.2
TÁJ ÉS ZÖLDFELÜLET RENDEZÉS
A jelenlegi tervmódosítás a bányaművelés településrendezési megjelenítését hivatott megoldani, mely úgy lehetséges, hogy az érintett ingatlanok különleges beépítésre nem szánt bányaterületbe kerülnek besorolva. A hatályos településrendezési tervlapok módosításán túl a HÉSZ kiegészül a különleges beépítésre nem szánt bányaterület előírásaival. Megállapítható, hogy a bányanyitással, üzemeltetéssel, felhagyással, rekultivációval kapcsolatban annyi vonatkozó jogszabály van, mely reményt keltően biztosítja a bánya felhagyása utáni „tájba illesztését”. A bányászat tájrendezési szempontból semmiképpen nem mondható támogatott tevékenységnek, mert a táj esztétikáját mindenképpen rombolja. Ugyanakkor nem tagadható meg a bányászatnak, - mint az egyik legfontosabb gazdasági tevékenységnek – a létjogosultsága, különösen a ritkábban kitermelhető ásványi nyersanyagok esetén. A tervezett bányaterületen, és környezetében szántó területek vannak. Kissé távolabb észak-nyugatra nagy kiterjedésű erdőség határolja a tájat. A kibányászás kisebb felületeken, évente fokozatosan bővülő felületen történik, majd felhagyás után a területeket a tájrendezési elveket lehetőség szerint a legmesszebbmenőkig figyelembe véve rekultiválják. A bányászat után kialakuló tó, mint vizes élőhely fejlesztendő. Tájépítészeti szakmai álláspont az, hogy lehetőség szerint a rézsűket kisebb lejtéssel (max. 40-50 %, mix. 25-30°) alakítsák ki, hogy azok mind látványban, mind használatban kevésbé meredekek legyenek. A rézsűkre talajmegkötő gyökérzetű talajtakarókat, terjedő tövű fedőcserjéket telepítsenek. 3.4.1.3
ÉLŐVILÁG, TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
Az igénybevételi terület és a környező ingatlanok mezőgazdasági művelés alatt állnak, szántóként hasznosítottak. A terület északi határához közel Várkesző lakott belterülete fekszik. A bányatelken belüli ingatlanok, valamint a hatásterületen belül elhelyezkedő további területek természetvédelmi oltalom alatt nem állnak (nem minősülnek védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak). A legközelebbi természetvédelmi oltalom alatt álló terület a beruházási helyszíntől északi irányban, mintegy 0,6 km távolságban elhelyezkedő Rába (HUFH20011) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A bányászattal érintett területen a szántóföldi művelés megszűnik, nyitott bányafelületek és meddőhányók jönnek létre. A bányászat után kialakuló tavakban hínárnövényzet, iszapnövényzet megjelenése várható a jelenleginél változatosabb élőhely kialakulásával. Bár a táj természetszerű esztétikai értéke jelentősen csorbul a felszíni bánya művelése során, viszont ennek kompenzációja valósul meg a természetes kialakuló tóval, illetve a rekultivációval. A tervezett bánya nyitása a természet- és tájvédelem érdekeit a természet védelméről szóló törvény figyelembe vételével nem sérti. A beruházás a Natura 2000 területre nincs jelentős hatással.
9 3.4.2
KÖRNYEZETVÉDELEM
A környezetvédelmi érdekek érvényre jutását is jogszabályok biztosítják, ezért azoknál szigorúbb kikötéseket meghatározni – jelen tervtípus mélységéből fakadóan - szakszerűtlen és szükségtelen. Természetesen figyelembe kell venni azt, ahogy az „építési törvény” is fogalmaz: „A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel.” Itt magánérdek pl. a bányavállalkozó bányanyitási igénye, hogy az üzem nyereségesen működhessen vagy az ingatlantulajdonosok igénye, hogy ingatlanaik a bánya működése miatt vagy felhagyása után is hasznosíthatók, értékesek maradjanak viszont közérdek pl. a bányavállalkozó által a településnek fizetett iparűzési adó, melyből közcélú beruházásokat tud az önkormányzat megvalósítani vagy -
a természetvédelemnek az az igénye, hogy a bányászat a természeti környezetet ne veszélyeztethesse annyira, hogy az a flórára vagy a faunára nézve visszafordíthatatlan károkat okozzon, és a bányászat befejezése után a tájrendezés a meglévő állapotoknál jobb, természetközeli vizes élőhelyet eredményezzen.
A fentiek látszólag ellentmondó érdekek, - és e néhánynál még sokkal több van, - mégis majdnem minden érdek érvényesíthető akkor, ha az érintettek – tulajdonosok, vállalkozók, hatóságok, felügyelőségek, önkormányzatok stb. - nem egymás ellen lépnek föl, hanem egymásért kompromisszumra készek.
3.4.2.1
TALAJ- ÉS FÖLDVÉDELEM
A bányászás megkezdése előtt a területről a termőréteget le kell fejteni, deponálni kell, melyet a kiporzás vagy erodálódás ellen védeni kell és lehetőség szerint azt majd - a rekultiváció során - a területen újra fel kell használni. A munkagépek üzemanyaggal történő feltöltését közvetlenül mobil tartálykocsiból kell végezni. Üzemanyag a bányatelek területén nem tárolható. Talajszennyezés, ásványi anyag szennyezés történhet a munkagépek meghibásodása esetén, amikor üzemanyag, fáradt olaj kerülhet a talajra. A szennyezett talajt és a szennyezett ásványi nyersanyagot a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni. A bánya működése alatt a talajból és a fedő agyagos meddőből ideiglenes védőtöltést javasolt építeni a csapadékvizek kizárására, majd az a felhagyás utáni tájrendezés során felhasználható. 3.4.2.2
FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK
A terület közvetlen vízgyüjtője a bányatelek területétől keleti irányba húzódó helyi névtelen árok, ami Egyházaskeszőtől keletre a Magyargencsi övárokba, majd a Marcalba vezet. A bányához legközelebb lévő élő vízfolyás a Rába folyó, mely a bányától északi irányba irányban 0,6 km-re húzódik. A környező területekre jutó csapadékvizeket több mesterségesen kialakított vízelvezető árok gyűjti össze és juttatja befogadó Marcal folyóba. A bányaművelés során, az ütemezetten megvalósításra kerülő rekultiváció következtében nyílt vízfelület alakul ki. A tervezett bányatelek területe a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján érzékeny minősítésű, üzemelő, vagy távlati vízbázis-védelmi védőterületet nem érint. A bánya üzemszerű működése nem veszélyezteti a földtani kőzetet, a felszíni- és a felszín alatti vizeket. Tekintettel arra, hogy a bányaművelés során vízfelület alakul ki, a vízminőség nyomon követése érdekében rendszeres vízminőség-vizsgálat végzése indokolt. A fent leírtak miatt a bányaművelés sem a felszíni, sem a felszín alatti vizekre nem jelent potenciális veszélyt. A bánya felhagyása után a létrejövő legfeljebb 25 m mélységű, szabálytalan alakú tó „vízminőségét elsősorban a talajvíz minősége határozza meg, azonban ez egy” kölcsönhatás, mert a tó vízminőségének változásai pedig a talajvízre hatnak vissza.
10 3.4.2.3
LEVEGŐTISZTASÁG ÉS VÉDELME
A bányaművelés időszakában a bányászat, illetve a kapcsolódó szállítási tevékenység légszennyező anyag kibocsátásával jár. A bányaművelés során a környezet porterhelése átmenetileg megnövekszik, mivel azonban elsősorban nedves anyag mozgatásáról van szó, jelentős porterheléssel nem kell számolni. A határértékkel rendelkező gáznemű légszennyező anyagok koncentrációi átlagos légköri helyzetet figyelembe véve lakott területen nem érik el a határérték 1 %-át. A kitermelt hasznosanyag elszállításához naponta 2-2 db nehéz tehergépjármű szükséges a szállítójárművek üzemeltetésekor levegőbe jutó kipufogógázok mértéke, a tervezett szállítási útvonalon jelenleg is meglévő forgalom hatásához képest a levegő minőségében nem okoz érzékelhető változást. 3.4.2.4
ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS
Zajt keltő tevékenység a kotrógépes külfejtés ill. az anyagok szállítása. A kialakuló zajszint a bánya telekhatárán max. 57 dB. Bányaművelést csak nappali időszakban végeznek. A legközelebbi lakott területek távolsága a bánya telekhatárától számítva min. 150 méter, ahol a bányászati tevékenység következtében kialakuló zajszint 30 dB. A tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterületén zajtól védendő objektumok, területek nem találhatók. Zajkibocsátási határérték megállapítást a bánya esetében nem kell kérni. A szállítással érintett útvonal mellett, a jelenlegi zajterheléshez képest jelentős változás nem várható. A szállítással érintett útvonalakon, a védendő objektumok előtt a zajterhelési határérték 60 dB. A 8407. számú út érintett szakaszán a zajterhelés határérték alatti, és a határérték a szállítás megkezdését követően is betartható. Egyéb útvonalak érintett szakaszán a zajterhelés jelenleg határérték feletti, azonban a tervezett kiszállítási volumen a zajterhelés jelenlegi nagyságát nem emeli. A szállításból eredő zajterhelés emelkedése nem éri el a 2 dB értéket, ezért a szállítási tevékenység zajvédelmi hatásterülete nem határolható le. 3.4.2.5
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, HULLADÉKKEZELÉS
A bányaművelési tevékenység során termelési hulladék nem keletkezik. A bánya területén javítási, karbantartási munkákat nem végeznek. A tevékenységből normál üzemi körülmények között veszélyes hulladék nem keletkezik. Az esetlegesen bekövetkező havária esemény során keletkező veszélyes hulladék összegyűjtéséről és ártalmatlanításáról gondoskodni kell.
11 3.5 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 3.5.1
TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA
A tervezési területen meglévő területfelhasználás Má általános mezőgazdasági terület.
Részlet a hatályos Településszerkezeti tervből
Részlet a hatályos szabályozási tervből
A módosítás során részlegesen a 0116, 0115/1, 0115/2, 0114, 0113/2. hrsz-ú ingatlanok területfelhasználása Má-ról KkB különleges beépítésre nem szánt területre módosul, a többi övezet szabályozása nem változik.
12 3.5.1.1
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ADATOK ALAPJÁN, TERMŐFÖLD ESETÉN A MŰVELÉSI ÁGAK
A tervezett bánya területén lévő 0116, 0115/1, 0115/2, 0114, 0113/2. hrsz-ú földrészletek művelési ága szántó. 3.5.1.2
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
A módosítás alá vont terület jelenleg Má Általános mezőgazdasági terület területfelhasználású. A tervezett új területfelhasználás KkB különleges beépítésre nem szánt bányaterület.
A módosítás során új beépítésre szánt terület nem alakul ki. Biológiai aktivitás változással az Étv. 7. § (3) b) pontja értelmében a tervezés során nem kell számolni. 3.5.1.3
TERÜLETFUNKCIÓ VIZSGÁLAT
A módosítás alá vont terület jelenleg szántó. A bányászati tevékenység megkezdéséig szántóként hasznosítható. A bányászat megkezdését követően az érintett telekrészeken felszíni víz jelenik meg. 3.5.1.4
TULAJDONJOGI VIZSGÁLAT
A tervezéssel érintett területek magántulajdonban vannak.
13 3.6 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI 3.6.1
RÉGÉSZET
A tervezett bányaterülettel érintett területen ismert régészeti lelőhely nem található. Az esetleges régészeti maradványok megtalálása esetén a munkát fel kell függeszteni, a bolygatást az érintett részekben abba kell hagyni. Az előkerült leleteket biztonságba kell helyezni. Az esetről haladéktalanul értesíteni kell a település jegyzőjét, és a megyei múzeumot. A lelet helyszínén további tevékenység csak a régészeti szakértő engedélyével lehet. 3.6.2
ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG
A tervezési területen épített érték nincs.
3.7 KÖZLEKEDÉS A meglévő közlekedési felületek nem változnak. Az új terüeltfelhasználás megközelítéséhez és használatához új közcélú közlekedési felületre nincs szükség, a bányaterület közvetlenül a meglévő javított mezőgazdasági útról közelíthető meg, aminek állagmegóvásáról, karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A kiemelt bentonit agyag homlokrakodóval jutna a szállítójárművekre. Szállítási útvonal a bányatelek déli határán húzódó mezőgazdasági út, majd a 8407, 8408. utakon át a 85. (M85) sz. főút, majd azon Szombathely vagy Csorna iránya. A bányaüzem miatt felmerülő többletforgalom napi kétszeri szállítással 2 db bányadömper biztosítja. A forgalomnövekmény jelentős környezeti kibocsátást nem eredményez, azt a meglévő úthálózat el tudja vezetni. A munkagépek energia ellátása dízelüzemű aggregátorról történik. A munkagépek üzemanyaggal való feltöltését közvetlenül mobil tartálykocsiból történik minden telepített napon, így üzemanyagot a bánya területén nem tárolnak.
3.8 KÖZMŰVESÍTÉS A bányán belül hírközlési és világítási rendszer nem lesz kiépítve, az esetleges riasztás mobiltelefonnal történik. Mindhárom mobil szolgáltató lefedettsége megfelelő a területen. A keletkező kommunális szennyvizet zárt gyűjtőben helyezik el, majd elszállítják. A bányaterület a környék ivóvíz bázisának védőterületén kívül helyezkedik el.
3.9 KATASZTRÓFAVÉDELEM 3.9.1
ÉPÍTÉSFÖLDTANI KORLÁTOK
3.9.1.1
ALÁBÁNYÁSZOTT TERÜLETEK
Nem ismertek. Bányászati tevékenység külszínen tervezett. 3.9.2
VÍZRAJZI VESZÉLYEZTETETTSÉG
Árvíz veszélyes területek a tervezési területen nem ismertek. A tervezéssel érintett terület a VTrT övezeti tervlapja szerint belvízveszélyes terület, amely abban nyilvánul meg, hogy a Rába áradáskor a talajvizek szintje megemelkedik, és kilép a talajszint fölé, majd áradás után a laza szerkezetű kavicsos altalaj miatt gyorsan vissza is húzódik. Azonban ez a jelenség a tervezett bányaterületen nem ismert, mivel a bányaterületet határoló vulkanikus bazaltkürtő mintegy gátként zárja el a talajvizeket a területtől. Belvízrendezés A VTrT előírásainak megfelelően az illetékes vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt kell készíteni. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi hatóság a településrendezési terv módosításához adatszolgáltatást nem adott.
14 A tervezési terület geológiailag egy vulkanikus eredetű bazaltkürtő, izolált zárt terület, amely 20-30 méteres mélységig vízzáró. A Rába víznyomása az érintett területen nem eredményez belvizet, ezért a belvíz elleni védekezés az érintett területen nem szükséges. 3.9.3
EGYÉB
3.9.3.1
MAGASSÁGI KORLÁTOZÁS
A meglévő bánya területére a Belügyminisztérium magassági korlátozása nincs bejegyezve.
3.10 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY 3.10.1 BÁNYÁSZATTAL ÉRINTETT TERÜLET LEHATÁROLÁSA A terület a hatályos településrendezési tervben már ásványvagyon által érintett területként jelölt. A tervezett bánya a „Várkesző I. - agyag” elnevezésű bányatelek részlegesen a 0116, 0115/1, 0115/2, 0114, 0113/2. hrsz-ú ingatlanokon. A bányában található haszonanyag bentonit agyag. Ezt kívánja a bányavállalkozó a tervezési területen jelölt új bánya területen kiaknázni. A bányatelek területe kerekítve: 5,65 ha lesz.
4 TERVELLÁTOTTSÁG 4.1 ORSZÁGOS, REGIONÁLIS, TÉRSÉGI 4.1.1
A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSIKONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
Az alábbi aktuális területfejlesztési koncepciókat, stratégiákat, terveket és programokat találtuk:
1
Magyarország: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció javaslat (OFTK) 2014-2020 Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2005. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) 2005. Új Széchenyi Terv (ÚSZT) 2011 Új Széchenyi Terv akciótervei 2011-2013 A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010-20151 Az egészségügy humán erőforrás stratégiája2 Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-20143 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 – Fehér Könyv4 Magyarország Energiapolitikája 2008-2020 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 Nemzeti Energiastratégia 20305 Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia6 Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-20207
készítette: EconoConsult Kft. és a COWN Magyarország Kft.; 2010. Budapest kiadta: az EM megbízásából az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Szerkesztette: Vízvári László és Gyetvai Györgyi; 2010. Budapest 3 kiadta: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 4 kiadta: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 5 kiadta Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2012. Budapest 6 készítették: Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék és Aquaprofit Zrt.; 2008. Veszprém - Budapest 7 készült: 2008. Budapest 2
15 Nyugat-dunántúli Régió: Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Külkapcsolati Stratégiája 2010-20208 Nyugat-dunántúli Regionális Információs Társadalom Stratégia (NYD-RITS)9 Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek Egészségügyi Fejlesztési Terve10 Nyugat-dunántúli Régió koncepciójának célrendszere11 Magyarország Nyugati Határmenti Régiójának Komplex Területfejlesztési Koncepciója12 Nyugat-dunántúli Régió Regionális Átfogó Program13 Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztési Programja14 Pannónia Kincse LEADER Egyesület: Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013 A fejlesztési dokumentumok összességében a következő megállapításokat tartalmazzák települési szintre vetítve: 1. Elmaradott térségek felzárkóztatása 2. A meglévő kulturális örökség megőrzése és hasznosítása 3. Vonzó természeti környezet megőrzése, a vidéki környezet vonzóbbá tétele 4. A biológiai sokféleség, a természet közeli térstruktúra megőrzése 5. P+R rendszerek fejlesztése (pl. kerékpártároló, kölcsönző) 6. Fejlesztést közvetlenül generáló utak, belső úthálózat felújítása 7. Kerékpárutak kiépítése 8. Falugondnoki gépkocsik akadálymentesítése 9. Életminőség javítása 10. Esélyegyenlőség megteremtése 11. Tömegközlekedés fejlesztése 12. Megújuló energia hasznosítás 13. Energiatakarékossági rekonstrukciók 14. Ivóvíz védelem 15. Csapadékvíz elvezetés, záportározók 16. Helyi e-közigazgatás kiépítése 17. Bérlakás állomány fejlesztése, rekonstrukciója 18. Intézményi akadálymentesítés 19. Jövedelemszint növelése 20. Helyi vállalkozások létrehozása és fejlesztése 21. A periférikus területek és a térségi egyenlőtlenségek kompenzálása 22. Turisztikai szempontú gazdaságfejlesztés (öko-, vízi-, bor-, lovas-, szakrális, kerékpáros stb. turizmus) 23. Közösségi célú fejlesztések 24. Egységes marketing 25. Helyi termékek versenyképessége erősödjön 26. Non-profit- és közszféra gazdaságfejlesztési alapjának megteremtése. 27. Multifunkcionális létesítmények létrehozása 28. Településeinek és szervezeteinek szolgáltatásnyújtási kompetenciájának és a háttér infrastruktúrájának a támogatása 29. Sportlétesítmények, kikapcsolódásra és az aktív szabadidő eltöltésére alkalmas területek fejlesztése 30. Infrastrukturális háttér színvonalasabbá tétele
8
készítette: Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség; 2010 készítette: Stratégiakutató Intézet Kht.; 2005. 10 készítette: Szövőszék Kft., Heves István; 2005. 11 készítette: Partnerség 2007-13 Konzorcium; 2006. 12 témafelelős: Dr. Unk Jánosné, Pylon Kft.; 1998. Budapest 13 készítette: Partnerség 2007-13 Konzorcium; 2007 Budapest. 14 készítette: MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet; LRDP; 2001. Győr 9
16 4.1.2
4.1.2.1
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL Az Ország Szerkezeti Terve Figyelembe veendő előírás 6.§ (2) a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; 11.§ A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel
Országos ökológiai hálózat övezete Figyelembe veendő előírás 13.§ (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet..
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Figyelembe veendő előírás Nem érinti a tervezési területet.
17 Jó termőhelyi adottságú erdőterület övezete Figyelembe veendő előírás Nem érinti a tervezési területet.
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Figyelembe veendő előírás Nem érinti a tervezési területet.
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Figyelembe veendő előírás
Nem érinti a tervezési területet.
Világörökségi övezete
és
világörökségi
Figyelembe veendő előírás Nem érinti a tervezési területet.
várományos
terület
18 Országos vízminőségvédelmi terület övezete Figyelembe veendő előírás Nem érinti a tervezési területet.
Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejelsztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szüksgétározók területének övezete Figyelembe veendő előírás Nem érinti a tervezési területet.
Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Figyelembe veendő előírás Nem érinti a tervezési területet.
19 4.1.2.2
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL SZÓLÓ 5/2005. (V.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Térségi Szerkezeti Terv Figyelembe veendő előírás OTrT 6.§ 2) a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; OTrT 6.§ 2) b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; OTrT 6.§ 2) d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; OTrT 6.§ 2) e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni.
20
Területi mérleg 2011. évi VM TrT szerinti állapot (ha)
A VM TrT szerint betartandó területnagyság (ha)
Az előző szerkezeti terven jelölt terület nagysága (ha)
Erdőgazdálkodási térség
114,38
85% = 97,223
42,23
A jelen módosítás után a szerkezeti terven jelölt terület nagysága (ha) 42,23
Mezőgazdasági térség
483,35
85% = 410,85
472,89
472,89
Vízgazdálkodási térség
0
85% = 0
76,92
76,92
Megfelelőség
A területnagyság nem változik. A terv készítésekor hatályos megyeiterv 42,17 haban állapította meg az erdőgazdálkodási térség nagyságát, akkor az a megyei tervhez képest 100,16 %-ban teljesült. A területnagyság nem változik, a térség a megyei tervhez képest 98,74 %-ban teljesül. Az előírást meghaladja. A megyei terv nem veszi figyelembe a Rába 76,92 ha kiterjedésű meder és hullámtér területét. (A terület az
erdőgazdálkodási térségben került elszámolva)
Hagyományosan vidéki települési térség Összesen:
42,48
640,21
-
48,96
48,96
641
641
Az előző szerkezeti tervhez képest nem változik a térség területe.
21 Magterület övezete, Pufferterület övezete
Ökológiai
folyosó
övezete,
Figyelembe veendő előírás 5.§ (4) b) = OTrT 18. § (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) A 18. § (3) bekezdését a 2013. CCXXIX. törvény 38. § f) pontja hatályon kívül helyezte. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.
Megfeleltetés
Magterület 5 %-os eltéréssel érintett terület
22
A tervezési területen a módosítással érintett ingatlanok rendezésének célja a külszíni agyagbánya kialakítása. A megyei tervben a tervezési területet részben lefedi az országos ökológiai hálózat magterület övezete, így a bánya kialakítására az övezet hatálya alatt nincs mód. Az 1996. évi XXI. törvény 23/A. §. (2) bekezdés c.) pontja szerint az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat. A fentiek szerint a Veszprém Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2005. (V.27.) önkormányzati rendelet (VMTrT) 3.1 számú mellékletében rögzített övezeti határoktól 5%-os mértékben el lehet térni, amennyiben ahhoz az illetékes államigazgatási szervek azt nem kifogásolják. A bánya területén folyó tevékenység nem fogja veszélyeztetni a szomszédos magterület értékeit. A bánya rekultivációja során pedig természeti értéket képviselő vízfelület marad fenn, ami szintén nem veszélyezteti, hanem inkább növeli a környező ökológiai folyosó értékeit. A VMTrT alapján a község területére fedő magterület övezetének területnagysága: 5 %-os eltérés területének nagysága Településrendezési tervben történt-e már módosítás: A kijelölt magterület nagysága: Az ökológiai folyosó területének csökenése
71,77 ha 3,59 ha nem 68,20 ha 4,97 %, 3,57 ha
A fentiek alapján az érintett államigazgatási szervek egyetértő nyilatkozata szükséges a VTrT-től való eltérés elfogadásához.
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete
Figyelembe veendő előírás Nem érinti a tervezési területet.
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete
Figyelembe veendő előírás Nem érinti a tervezési területet.
23 Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete
Figyelembe veendő előírás Nem érinti a tervezési területet..
Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete
Figyelembe veendő előírás Nem érinti a tervezési területet.
Rendszeresen belvízjárta terület övezete, Nagyvízi meder övezete
Figyelembe veendő előírás 23. § A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhetők ki. Megfeleltetés A belvízrendezési munkarészt a 3.9.2 fejezet tartalmazza
Földtani veszélyforrás területének övezete
Figyelembe veendő előírás Nem érinti a tervezési területet.
24 4.2 HELYI 4.2.1 4.2.1.1
HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A HATÁLYOS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Az önkormányzat képviselő-testülete településfejlesztési koncepcióját. 4.2.2 4.2.2.1
19/2003.
(VI.19.)
sz.
határozatával
fogadta
el
Várkesző
A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A HATÁLYBAN LÉVŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK
A település 1997. évi LXXVIII. tv. alapján készített helyi építési szabályzatát és szabályozási tervét a 1/2009. (I. 30.) számú önkormányzati rendelettel, a településszerkezeti tervét és településszerkezeti leírását a 1/2009. (I. 23.) Kt. határozattal hagyta jóvá.
4.3 A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.3.1
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK BEMUTATÁSA
A bánya megvalósítása érdekében a kijelölt ingatlanokat a meglévő általános mezőgazdasági területfelhasználásból különleges beépítésre nem szánt bánya területfelhasználásba kell sorolni. Egyebekben a hatályos szerkezeti terv változtatására nincs szükség. 4.3.2
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA
TERÜLETRENDEZÉSI
TERVEKKEL
VALÓ
Az Országos Területrendezési Terv előírásainak megfelelően készült Veszprém Megye Területrendezési Terve, ami települési szintű előírásokat tartalmaz. A megyei tervvel történő megfeleltetést a 4.1.2.2. pontban részletesen taglaljuk.
