A zene hatása a prenatális fejlődési szakaszra

MISKOLCI EGYETEM BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET

A zene hatása a prenatális fejlődési szakaszra

Konzulens tanár:

Készítette:

Gáspárné dr. Tóth Marica

Bolykó Judit

főiskolai adjunktus

tanár-zenetanár (hegedű) OT

Miskolc 2017

Tartalomjegyzék

Bevezetés ......................................................................................................................... 3 1. A prenatális fejlődési szakaszok ................................................................................ 4 1.1 Csíraszakasz .......................................................................................................... 4 1.2 Embrionális szakasz ............................................................................................. 5 1.3 Magzati szakasz .................................................................................................... 6 1.4 A magzat tanul ....................................................................................................... 7 2. Magzati érzékelés ..................................................................................................... 10 2.1 A magzat zenei érzékelése .................................................................................. 10 2.2 Interjúk ............................................................................................................... 11 2.2.1 Interjú I .......................................................................................................... 11 2.2.2 Interjú II ......................................................................................................... 13 3. A zene fejlesztő hatása a kreativitásra ................................................................... 14 4. Zene hatása a magzat személyiségfejlődésére, módszerek az érzelmi és az intelligenciai fejlettségre .............................................................................................. 18 4.1 A muzikalitás gyökerei ....................................................................................... 18 4.2 A zene hatása magzati korban .......................................................................... 18 4.3 Zenei nevelés prenatális korban ........................................................................ 21 Összegzés........................................................................................................................ 24 Irodalomjegyzék ........................................................................................................... 25 Függelék ......................................................................................................................... 26

3

Bevezetés

Egészen kislány koromtól kezdve rajongtam a kisbabákért, már akkor is, amikor gyermek közelébe kerültem nemcsak játszottam, hanem énekeltem is nekik. Zenei tanulmányaim előrehaladtával egyre tudatosabban kezdtem a kisgyermekek felé fordulni a zenei nevelés terén, még ha ez akkoriban csak a saját örömforrás szintjén is rekedt meg. Kortársaim és barátaim közt ma már sok olyan fordul elő, akinek saját gyereke van, vagy éppen most várja babáját. Ezek között az emberek között vannak zenészek és zenét szerető amatőrök is. Zenészként és majdan leendő anyaként is érdekel, hogy milyen hatással van a zene a magzati korra, és lehetséges-e tudatosan befolyásolni a majd megszülető gyermekünk zenei érzékenységét. Bár saját magzati és kisgyermekkoromra nem tudok visszaemlékezni, de édesanyám elbeszéléséből tudom, hogy a várandóssága ideje alatt végig tanított szolfézst, így napjainak nagy része énekléssel telt el, majd születésem után is énekhangjával tudott megnyugtatni. Úgy gondolom, ez pozitív benyomással volt érzelmi életemre. Biztos vagyok benne, hogy ez egy meghatározó élmény volt már akkor is és, a későbbi pályaválasztásomat nagyban befolyásolta. Szakdolgozatom első fejezetében arról fogok írni, hogy milyen fejlődési szakaszok vannak a várandósság alatt. A második fejezetben kifejtem, hogy milyen jótékony hatásai lehetnek a zenének a magzatra nézve, milyen kísérleteket végeztek a magzat érzékelésével és zenei érzékenységével kapcsolatban, majd a témával összefüggésben készített interjúimat szemléltetem. A harmadik fejezetben érintem az érzelmi és intelligenciai fejlesztő módszereket, neves zenészekkel folytatott interjúk részleteit is idézve. A negyedik fejezetben kitérek a zene magzati kori pozitív hatásaira, és bemutatom a Miskolci Szimfonikus Zenekar által szervezett Babakoncerteket is. Végül szót ejtek Suzuki és Kodály pedagógiai koncepciójáról is, mivel ezek a módszerek nagy hangsúlyt fektetnek a minél előbb – lehetőleg már a várandósság alatt – elkezdett zenei nevelésre.

4

1. A prenatális fejlődési szakaszok A fogantatástól a születés pillanatáig tartó időszaknak biológiailag 3 fontos része van, ami nem csak a fizikális változás szempontjából érdekes gyermekünk életében, hanem a külső hatások miatt is. Nem csak az őt veszélyeztető külső tényezőkről van szó, hanem az érzelmi hatásokról is, ami későbbi emocionális életére hatással lehet, leginkább az auditív élmények. Az emberi fejlődés legkülönlegesebb szakasza az anyaméhben töltött időszak, ebből is leginkább a 9. hónap. Életünket zigótaként kezdjük édesanyánk méhében, súlyunk és méretünk a grammtól illetve millimétertől is kisebb. Zigóta korunkban csak nagyon kevés sejtünk van, és azok is szinte egyformák. Azonban néhány hét elteltével sejtjeink sokszorozódnak és már szervekké próbálnak rendeződni. Első a csíraszakasz, ami a fogamzáskor kezdődik és körülbelül 8-10 napig tart. A második szakasz az embrionális szakasz, ami a 8. hét végéig tart. Itt már a sejtek szerv formájában rendeződnek, bár ez csak kezdeményezés, alakjuk még amorf. Harmadik a magzati szakasz, a 9. héttől a születésig tart. A 9. hónapra a kisbaba szervei olyannyira fejlettek, hogy az anyaméhen kívül is képes már önálló létezésre. Azonban a terhességek 31 százalékánál a magzat életképtelen és a zigóta nem fejlődik. 1.1 Csíraszakasz Ez az első 8-10 nap döntő a megtermékenyített petesejtnek. Ha túl hamar érkezik az anyaméhbe, a méh környezete még nem tudja befogadni, ha pedig túl későn, nem fog megtapadni a méhfalhoz.Az első sejtosztódás a fog amzás után egy nappal történik, tehát a megtermékenyülés 24 órán keresztül tart. Az első osztódásnál a zigóta két utód sejtet hoz létre, ez lesz a kétsejtes állapot, ezután a sejtek tovább osztódnak. A sejtek sosem egyszerre hasadnak, ezt a különböző időbeli osztódást nevezzük heterokróniának, ezért a későbbiekben a szervezet részei nagyon változatos fejlettségi szinttel rendelkeznek. Ez utóbbi a heterogenitás. Új formák fognak megjelenni, mint a szedercsíra, korai és késői hólyagcsíra. A szedercsíra szakaszban a sejtek már nem csak közvetlen környezetükkel, hanem a peteburkon kívül is kapcsolatba lépnek, hogy tápanyagot tudjanak felvenni. Amikor a szedercsíra hólyagcsírává alakul, egy folyadékkal teli meder jelenik meg, ez az első igazi alakváltozás. A hólyagcsírában kétféle sejtet különböztetünk meg, a belső sejttömeget és a trofoblasztot. A belső sejttömegből jön létre az élőlény. A trofoblaszt egy olyan hártyává fejlődik, ami a

5 tápanyag továbbításáért felel. a beágyazódásnál a hólyagcsíra a méh felé halad és addig ássa magát, amíg el nem jut az anyaméh szivacsos falába és kapcsolatba lép a vérerekkel. Ilyenkor veszi kezdetét a beágyazódás. 1 1.2 Embrionális szakasz Az anya teste biztosítja a tápanyagot, amit a trofoblasztból kialakult hártyák segítségével jutnak az embrióhoz. Ez a hártya és a belső magzatburok a sérülésektől és hanghatásoktól is megóvja az embriót. A belső magzatburokban található a magzatvíz, ami támaszt biztosít a szervezet lágy csontjainak és megvédi a magzatot, ha az anya mozog. A belső magzatburkon helyezkedik el a külső magzatburok, amely a méhlepény alkotórésze. A méhlepény, a köldökzsinór által összeköttetésben áll az embrióval. A méhlepény egyféle szűrőként is funkcionál, nem csak a tápanyag felszívódásban vállal részt, hanem az oxigén és a salakanyag cserélődésében is. A méhlepény azt is lehetővé teszi, hogy az embrió hulladék anyagai az anya véráramába kerüljenek, majd ezt a vese kiválasztja és kiürül. Ezért van, hogy a terhes nők annyiszor kényszerülnek vizeletürítésre. Az embrió növekedésénél a belső sejttömeg két rétegre válik. A belső sejttömeg sejtjei közül kezdenek kialakulni a szervek, ennek első lépése a belső sejttömeg kettéválása, ezt ektodermának és endodermának nevezzük. Az ektoderma alkotja a bőrt, fogakat, szemlencsét, belső fület és az idegrendszert. Az endodermából pedig a tüdő és az emésztőrendszer fejlődik ki. Ahogy ezek kifejlődtek, kialakul egy harmadik réteg is, a mezoderma. Ez utóbbiból az izmok, csontok,a keringési rendszer és bőr alsó rétegei alakulnak ki. Az embriónál a testrészek kialakulása illetve fejlődése két mintát követ, a cefalokaudális és proximodisztális mintát. A cefalokaudális minta szerint a fejlődés fejtől lefelé halad, a kar kezdeményei előbb láthatóak, mint a lábaké. A proximodisztális minta szerint viszont ellenkezőleg történik a fejlődés, a gerincvelőtől halad felfelé. Amikor ezek a fontos szervek kialakulnak, az embrió képes lesz a fejét és a karját mozgatni, bár ezeket a mozgásokat ilyen fiatal terhesség esetén még nem érzékelheti az anya. 2

1 2

Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan (Osiris Kiadó, Budapest, 2006) 99. o. Ibid. 102. o.

6 1.3 Magzati szakasz Ez a szakasz a 8-9 hétben kezdődik és a születés pillanatáig tart. Ilyenkor a csontok elkezdenek csontosodni, a mozgások rendezettebbé válnak. 10 hetes korban a magzat mozgatja karját, fejét, tenyerét és ujjait. A következő hetekben a mozgások szabályosak lesznek. A negyedik hónap végére már az anya is érzi, hogy a magzat mocorog. A 17-18 hétben a magzati aktivitás csökken, mert az agynak az a része, ami a mozgásért felelős, ilyenkor fokozottan fejlődik. Ez az időszak a hatodik hónap végéig is eltarthat. Victor Hamburger kísérletei alapján azt állapította meg, hogy a a magzati aktivitás meghatározó a végtagok optimális fejlődése érdekében. A méhen belüli fejlődés során a magzatra a külső környezet is hat. Ezek a külső hatások a megszületett gyermek viselkedésére kihathatnak. 3 

Mozgás A középfülben az egyensúlyérzékelő szerv már a negyedik hónapban kialakul, a

születés pillanatára pedig teljesen kifejlődik. A magzat a méhben az édesanya összes mozgás változását érzékeli. 4 

Látás A kicsik a méhen belül is képesek lehetnek a fény érzékelésére, leginkább az

utolsó hónapokban. 5 

Hallás James Grimwade volt az, aki a 70-es években azzal kísérletezett, hogy

hanggenerátort helyezett el az állapotos nők hasára. Ez a hanggenerátor egy speciális érzékelővel volt felszerelve, ami a magzat válaszkészségét mérte. Az anya fejhallgatót viselt, ami folyamatosan hangot adott, hogy ne érezze vagy hallja a hasán lévő hanggenerátort. A magzat a hang bekapcsolása után néhány másodperccel hevesen mozogni kezdett, aktivitása megnövekedett. 6

3

Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan (Osiris Kiadó, Budapest, 2006) 104. o. Ibid. 104. o. 5 Ibid. 104. o. 6 Ibid. 104. o. 4

7 1.4 A magzat tanul Amit egy terhes nő a várandóssága alatt átél, megtapasztal, annak némi hatása van gyermeke születés utáni fejlődésére. Lee Salk elvégzett egy olyan kísérletet, ahol a csecsemőt és az anyát az idő nagy részében elválasztották egymástól. 3 csoportot hozott létre csecsemőkből. Az első csoportban a babák 80-as pulzus számú szívverést hallgattak, a második csoport 120-as pulzus számot, a harmadik csoport pedig semmit. A második csoportban a csecsemők olyan izgalmi állapotba jöttek, hogy a kísérletet félbe kellett szakítani. Az első csoportban lévő babák azonban jóval kevesebbet sírtak, mint a többiek és a súlyuk is könnyebben gyarapodott. Ez a kísérlet arra mutat rá, hogy a csecsemők emlékeznek a méhen belüli hangokra, ezért nyugtató számukra. 7 A 21. századi ember szinte már semmin nem tud meglepődni, de a következő sorok

a

magzatok

zenehallgatása

céljából

készített

hüvelybe

felhelyezhető

hangszórókról sok emberben megdöbbenést válthatnak ki. Hogy ez az eszköz mennyire helyén való, vagy sem, mindenki magának kell eldöntenie. Vannak olyan vélemények, hogy a várandósság alatti zenehallgatás serkenti a magzat agyfejlődését, így friss kutatások alapján a hallórendszer fejlődését segíti. A 28. terhességi héttől kezdődően a magzat hallja a hangokat, s reagál rá. Emiatt gondolják, a pszichológusok, hogy klasszikus zenét hallgatni a terhesség idején előnyös lehet a baba egészségére. 2004-ben egy kanadai vizsgálat azt mutatta, hogy a hatévesek rendszeres zenehallgatása nem túl nagy, de mérhető javulást hozott az intelligenciában és a matematikai képességekben.

7

Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan (Osiris Kiadó, 2006) 109. o.

8

1. ábra: Hüvelybe helyezhető hangszóró 8 A Helsinki Egyetem munkatársainak friss kutatása szerint az újszülöttek már a megszületéskor rendelkeznek a környező világra vonatkozó tapasztalatokkal és emlékekkel. A kísérleti eredményekből az látszik, hogy minél tovább van kitéve a magzat bizonyos hangingereknek, annál erőteljesebb a fejlődésre gyakorolt hatása – a zenétől függően. A vizsgálathoz komplikációmentes terhességben lévő nőket válogattak be, tizenkettőt a „zenés” csoportba és ugyanennyit kontrollnak. Az első csoportba tartozó kismamák a 29. héttől a szülésig hetente öt alkalommal hallgatták meg ugyanazt a CD-t, összesen 46-64 alkalommal. A CD-re többféle zenét vettek fel, az egyik (a Hull a pelyhes fehér hó feldolgozása), amelyre a későbbi ellenőrző vizsgálat épült, háromszor volt hallható a lemezen. Négy hónappal születésük után EEG vizsgálattal ellenőrizve azt találták, hogy a babák emlékeznek a hallott dallamra, amikor újra lejátszották nekik a CD-t. A tartós pozitív hanginger elősegítette az agyi hallórendszer fejlődését. Az érem másik oldala lehet, hogy a gyakran hallott kellemetlen hangok, mint például a gépek zaja, hosszú távú károkat is okozhatnak a magzat hallórendszerének fejlődésében. Megfontolandó lehet az is, hogy vajon a koraszülött osztályon fekvő babákat milyen akusztikus környezet veszi körül. A zene és a zaj pozitív és negatív hatását 8

https://www.babypod.net/es/ [letöltve: 2017.03.10.]

9 állatkísérletek is alátámasztják. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy ezek a hatások jóval tartósabbak, mint a korábbi kutatások alapján gondolták. 10 Bár a kutatások tudományos szempontból még korántsem tekinthetők befejezettnek, egy spanyol cég úgy gondolta, elegendőek ahhoz, hogy egy eszközzel a zenét közelebb hozzák a magzathoz – nemcsak átvitt értelemben. Hogyan? A szerkezet neve Babypod, és egy mesterséges megtermékenyítéssel és szülészet-nőgyógyászattal foglalkozó barcelonai magánklinika fejlesztette ki. Honlapjuk szerint az első száz babánál, akinek az édesanyja használta az eszközt, semmilyen káros hatást nem tapasztaltak. A fejlesztők szerint a Babypod „serkenti az agy és az idegrendszer fejlődését”. Az agy fejlődése szempontjából fontosak a korai stimulusok, azonban az nem bizonyított, hogy a magzati életben szerzett benyomások valódi előnyökkel járnának. Sok leendő szülő hisz a zene erejében, ezért vannak várandós nők, akik fejhallgatót helyeznek a hasukra. A Babypod hangereje 54 decibel, ami a nyugodt beszélgetés intenzitásának felel meg. A gyártó szerint a szilikonból készült eszköz kényelmes és biztonságos, és a szigorú higiéniás utasítások betartásával gyakran használható. A cég ugyanakkor nem ajánlja a Babypod használatát veszélyeztetett, vagy magas kockázatú terhességben. 12

10

Partanen, Eino-Kujala, Teia-Tervaniemi, Huotilainen, Minna: Prenatal Music Exposure Induces LongTerm Neural Effects. PLOS ONE October 30, 2013. http://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0078946 [letöltve: 2017.03.20.] 12

Glenn Schellenberg: Music lessons enhance IQ. Psychological Science August 2004 vol. 15. No. 8. 511-514. http://www.erin.utoronto.ca/~w3psygs/MusicLessons.pdf [letöltve: 2017.04.17.]

10

2. Magzati érzékelés 2.1 A magzat zenei érzékelése A magzat teljesen máshogy viselkedik ismerős hangok hallatán. Legjobban a mélyebb hangokat kedveli, és az anyja szívritmusához hasonló ritmusokat. A pocaklakó agyát fejleszti, ha a zenehallgatás pozitív hatással van rá, később pedig majd a komolyzenétől

megnyugszik

majd,

ellentétben

az

agresszívabb

zenével.

Zenehallgatáskor a rövid távú memória, az érzelmek és a motoros területek működésbe lépnek. Azok a babák, akik a terhesség alatt zenehallgatásban részesültek, sokkal előrébb tartanak a beszédtanulásban, kiegyensúlyozottabbak, biztonságban érzik magukat, és a későbbiekben könnyebben szocializálódnak. A magzati kor első zenei hangélményét az anya szívdobogása adja. Amikor még a fül/hallás nem alakult ki a korai időszakban, a bőrén keresztül érzékeli a hangokat. Az anyai szívhang a születés után is jó hatással van a babára, jobban alszik, hamarabb abba hagyja a sírást, egyenletesebb a légzése, súlya könnyebben gyarapodik, a betegségeket jobban viseli. A vesztibuláris rendszer, azaz az egyensúlyért felelős szervünk már a magzati kor félidejére kialakul. Ennek segítségével a magzat érzékeli édesanyja összes mozgását, zenei aktivitását, ezért nagy hatással van a baba muzikalitására. A passzív zenehallgatás sem rossz, de a legjobb, ha a terhesség alatt a zenehallgatást valamilyen mozgásformával összekötjük, ami nem túl heves. A magzat idegsejtjeinek osztódása már az első hónapban nagy sebességűek. Ezeket neuronoknak hívjuk. Az értelmi képessége ugyan nem ezek számától függ, hanem a sejtek közötti kapcsolatok számától. Ezért fontos, hogy minél több impulzus érje a magzatot. Lényeges, hogy a születés után is inger gazdag környezetben neveljük kisbabánkat. Meghatározó a további személyiség és értelmi fejlődésben. Már magzati korban nagyon fontos, hogy az anyuka énekeljen, illetve mondókázzon kisbabájának. 13

13

Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan (Osiris Kiadó, 2006) 96. o.

11 2.2 Interjúk 2.2.1 Interjú I Az eddig leírtakkal összefüggésben készítettem interjút egy kolléganőmmel, aki éppen most tölti 22. terhességi hetét. Ő a Babypod elnevezésű hüvelyhangszórót nem alkalmazná saját magán. Ezt azzal magyarázta, hogy félti magzata egészséges fejlődését. A továbbiakban kérdéseket tettem fel neki a zene hatásairól a magzatra és saját állapotára. Anna (a kismama), a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagja, valamint egy zeneiskolában tanít hegedűt a 7 és 12 éves korosztálynak. - Melyik héten érezted először, hogy mozog a magzatod? - Körülbelül a 16-17. héten kezdtem érezni valami olyat, ami talán a baba mozgására utalhatott. Biztos nem volt benne, de mivel korábban még nem éreztem ilyesmit, így reménykedtem abban, hogy kisbabám mozgását érzékelem. Mostanra bebizonyosodott, hogy a baba volt, mivel hasonló mozgásokat érzek a 22. hétben is. Nagyon apró mozgások voltak ezek, amiket nehezen lehet megfogalmazni, de talán olyasmire hasonlít, mintha pillangók repkednének a hasamban. Azt tapasztaltam, hogy már a korai szakaszban is hatással vannak rá a külső környezeti tényezők, mivel ilyenkor mindig aktívabban érzem és éreztem a mocorgását. - Hogy hat rá a zene? - Ez nagyon változó, mert zenéje válogatja. Különböző aktivitással reagál. Például Mahler III. szimfóniájának első tételét kifejezetten nem szerette. Ez volt a legutóbb játszott mű a munkahelyemen. A pici annyira kaparászott, mintha ki akart volna jönni. Alig tudtam koncentrálni. Lehet, hogy nem a zenével volt baja, hanem a hangerővel, de ezt igazából csak ő tudná megmondani. Én csak azt tudom, hogy amikor dallamosabb, lágyabb zenét játszunk, egészen máshogy viselkedik a pocakomban. - Mit érzel, amikor otthon hallgatsz zenét? - Ugyanazt érzem, mint mikor a zenekarban játszom, és ő hallgatja zenét, csak kicsit mérsékeltebb a mozgása, hiszen otthon nem akkora hangerőn hallgatok bármit is. A zenekarban nincs választásom, közvetlen közelről hallok szinte minden szólamot. Próbálok több Mozartot hallgatni, mert azt olvastam, hogy a magzatokra ez van a legjobb hatással. Ha majd megszületik, szeretném kipróbálni, hogy mikor nyűgösebb vagy sír, azt a művet játszom le neki, amit a pocakomban is többször hallott.

12 - Hogyan reagál a baba, amikor egy zajos környezetben vagy, például egy bevásárlóközpontban vagy, ahol kicsit agresszívabb zenét hallasz? - Ahogy azt már említettem, a hangos környezetet nem szereti, de ilyenkor arra gondolok, ha olyan helyen vagyok ahol hangos a zene, hogy ha már a kinti világban lesz, ugyanezeket a zajokat és zenéket fogja hallani nagy valószínűséggel. Lehet, hogy tévedek, viszont ezeket a tényezőket én nem tudom befolyásolni, szóval szegényke kénytelen hallgatni, elviselni a kinti hangosságot. Bármennyire is szeretném most, és majd a későbbiekben is megóvni a gyermekem mindenféle káros hatástól, nem fog menni. Szerintem egy szülőnek el kell fogadnia, hogy mindentől nem lehet, és ez talán így is van rendjén. - Mit érzel, mint zenekari zenész, amikor dolgozol? - Amikor olyat játszunk, amit szeretek, vagy ami tetszik, úgy érzem, a babára is jól hat. Szerintem nagyban befolyásolják jólétét az én érzéseim. Ha nincs kedvem éppen ahhoz, amit játszani kell, akkor érdekesen ficánkol, viszont amikor élvezem, azt ő is élvezi, legalábbis remélem. - Milyen, amikor a saját hangszeres játékod hallja a magzat? - Ha csak én játszom a hangszeren, az nyilván nem is olyan hangos, mint mikor a zenekarban vagyunk. Az itthoni környezet is számít, számára ez sokkal megnyugtatóbb. - Milyen reakciókat ad a magzat, amikor a tanítványaid hegedülnek? - Őszintén szólva, nem tetszik neki. Mivel a növendékeim még kicsik és kezdők, némelyikük nemrég vette először a kezébe a vonót, ami szól, az nem feltétlenül kristálytiszta. Ilyenkor néha befeszül, szinte érzem, ahogy kifeszíti magát. Szerintem ezzel a nem tetszését nyilvánítja ki, de amikor már egy jobban megmunkált (kigyakorolt) darabon dolgozunk, jóval higgadtabb. - Mennyire tartod fontosnak magzati korban a zenehallgatást? - Legalább annyira fontos, mint később, gyermek- és felnőttkorban. Relaxáló hatása van a magzatra és nem utolsó sorban a kismamára. Sokan nem szeretik a komolyzenét, de amikor olvassák, hallják, hogy jótékonyan hat a fejlődő szervezetre, elkezdik hallgatni. Véleményem szerint komoly előnnyel indul az, aki ezzel foglalkozik. - Hogyan hat ez a te állapotodra?

13 - Élvezetet nyújt, és azt az emóciót erősíti fel, amit abban a pillanatban érzek. Sokkal vidámabb leszek. - Hogyan hat szerinted a magzatra? - Szoros kötelék van közöttünk, így hasonlóképp, mint rám. Igyekszem mindig pozitív maradni, nem idegeskedni, ami persze nagyon nehéz, de mindent meg kell tenni az ügy érdekében. Remélem, mikor megszületik, és cseperedik, rá is ugyanilyen hatást fog gyakorolni a zene. 2.2.2 Interjú II Másik interjúalanyom Bukáné Kaskötő Marietta, aki rendszeres szervezője a Szív-hang és Ciróka koncertsorozatoknak. - Milyen indíttatásból kezdted el a kismama koncerteket? - Nos, ami az indíttatást illeti, esetemben egy konkrét, a Miskolci Szimfonikus Zenekar munkatársaitól érkezett felkéréshez vezethető vissza. A 2014/2015-ös koncertévadban tűzték műsorra Szív-Hang elnevezésű koncertsorozatukat, amely kifejezetten egy, a hagyományos koncertlátogatás kereteivel szakítani akaró, kismamáknak és kísérőiknek készült program volt. Mivel már a felkérést megelőzően is érdeklődtem a klasszikus zene pedagógiai, nevelő célzatú felhasználásának módszerei iránt, így igazán nagy örömet jelentett számomra a koncertekre történő felkészülés. - Milyen visszajelzések vannak a kismamák részéről? - A visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. A koncert utáni teázással egybekötött rövid beszélgetések során nem egy kismama számolt be számára addig olykor szokatlannak ható, „magzati aktivitásról”, amit jól érzékelhetően egy-egy különleges hangeffekt, zenei karakter, vagy épp a közönség soraiban ülő várandós édesanyák közös éneke váltott ki (mert bizony ezek a koncertek a maguk sajátos módján időnként interaktív arculatot is hordoztak). Mindezzel azt bizonyítva, hogy az anya szívverésén, illetve a hallószervek kialakulását követően már az érzékelés egyéb csatornáin keresztül is képesek a pocaklakók érzékelni a külvilág hangjait, mi több, reflektálnak is azokra. - Szerinted hogyan hat a zene a magzatokra és miért tartod fontosnak a zenehallgatást már ebben a fejlődési szakaszban?

14 Marietta erre a kérdésre egy cikkben

14

már választ adott, a cikket a Függelékben

közlöm.

3. A zene fejlesztő hatása a kreativitásra Tudósok már évekkel ezelőtt megállapították, hogy a zenehallgatás és a hangszeren való gyakorlás segít a kreativitás fejlesztésében, ami már a magzatra is hat. Hámori József agykutató szerint a zene segít a személyiség fejlődésében és a két agyfélteke összehangolásában. A bal agyféltekéhez köthető a ritmus. Tudományosan bizonyították, hogy a ritmusérzék már embrionális korban kialakul, ugyanis az első ritmus, amit a magzat hall, édesanyja szívverése. A muzikalitás hasonló képesség, mint a beszéd, ezért fontos hogy a zenei nevelést minél hamarabb elkezdjük. Egy teljesen süket közegben a gyermek nem tanulna meg beszélni, hasonlóképpen, ha nincs zenei nevelés, akkor a muzikalitása sem fog „felszínre törni”, ezáltal a jobb agyfélteke érzékenysége sem fejlődik. A baba, amit az anyaméhben sokszor hall, később is fel fogja ismerni. A további nevelésbe is be kell iktatni a zenetanulást vagy hallgatást, hogy a későbbiekben zeneszerető emberek legyenek, és mindkét agyféltekéjüket használják személyiségük kiteljesedése érdekében. 19

2. ábra: Zenét a magzatnak20

14

Bukáné Kaskötő Marietta: „Sosem lehet elég korán elkezdeni. Gondolatok a kisgyermekek zenei neveléséről.” Görög katolikus szemlélet XXIV/4 (2015. tél): 32-33. o. 19 http://www.parlando.hu/2015/2015-3/zenei-neveles-magzati-kortol.htm [letöltve?:2017.04.15] 20 http://noivilag.hu/cikkek/klasszikus-zene-elettani-hatasai-hogyan-gyogyit-klasszikus-muveszet [letöltve: 2017.04.16.]

15 A baba akusztikus ingerlésre már a 8. hétben agyi tevékenységet mutat, később a 3. trimeszterben pedig már pislog, esetleg változik szívdobogása. A magzathoz az édesanyja hangja közvetlenül eljut, ugyanis a magzatvíz nem tompítja a hangokat csak a 2 kHz felettieket. Ha a kismama énekel magzatának, az egy hangélmény lesz a babának. A születés előtti hangélmények idővel eltűnhetnek, de a baba kifinomult hallással jöhet világra. Erre utalhat az, hogy érzékenyen reagálnak a hangerőre vagy a rezgésszámra. A terhesség 3. trimeszterében a magzat képes megkülönböztetni azokat a hangokat, amiknek mélysége van. Ez a születés utáni 2. negyed évben megváltozik. A kislány magzatok hallása általában érzékenyebb, mint a fiúké. 21 A következőkben neves zenei szakemberekkel és gyakorló zenészekkel készült interjúkból idézek, ahol kifejtik a magzati kori és a kisgyermekkori zenei nevelés fontosságáról. Mélykútiné Dietrich Helga: „Újszülött Intenzív Osztályon végzett megfigyelések beszámolnak arról is, hogy a zene-dallammotívumok, ritmusminták - kedvezően befolyásolják a koraszülött csecsemők oxigén szaturációs szintjét, pulzusszámát és légzését. Csökkentheti a stressz szintet, sőt hamarabb kerülhetett sor az újszülött elbocsátására. Ez utóbbi tanulmányok eredményei arra utalnak, hogy a zene terápiás hatásai a korai életszakaszban igen fontosak.”23 Szalóki Ági népdalénekesnek igen fontos a gyermekek zenei nevelése. Mint mondja, a kodályi alapelvek közül az egyik legfontosabb, hogy a zenei nevelésnek már magzati korban el kell kezdődnie. „Úgy gondolom, nem feltétlenül a gyerekeknél, inkább a felnőtteknél kellene kezdeni, felébreszteni a bennük szunnyadó, éneklő gyermeket, vagyis »visszatanítani« őket” – vélekedik a felnőttek felelősségéről Szalóki Ági.25 Herczku Ági: „Úgy érzem, hogy a közösséghez tartozás vágya ugyanolyan erős az emberekben, mint régen. Volt belőle vita, amikor egy rádióban azt találtam mondani, mindegy, hogy mit, csak énekeljünk. Amikor egy gyerek megszületik, ő sem azt tanulja meg először, hogyan kell sasszézni, hanem hogy hogyan rakja egyik lábát a másik után. Az, hogy az emberek újra felismerik: magyar népdalokat jó énekelni, már egy következő

http://magyarhirlap.hu online – 2015.04.24. [letöltve:2017.04.15] http://www.parlando.hu/2015/2015-3/zenei-neveles-magzati-kortol.htm [letöltve?:2017.04.15] 25 Ibid. 21 23

16 lépés. Először is le kell küzdeni azt a gátat, hogy a közös éneklés ciki. Az tesz boldoggá, ha ezt a gátat segíthetek áttörni.”26 Gryllus Dániel (Kaláka): Gryllus Dániel, aki több mint negyven éve zenél a Kalákával, azt tartja a legfontosabbnak, hogy természetesen, értéket képviselve, s tartalmat közölve játsszanak a gyerekeknek, mindezt persze szórakoztató formában. A bugyuta dallamokról és dalszövegekről pedig így vélekedett: „Aki manipulálja a közönséget, annak könnyebb a gyerekek előtt játszani. Vannak olyan zenekarok, amelyek elkezdik őket tapsoltatni, és már mindegy is, hogy mit játszanak. Pedig egyáltalán nem könnyebb a gyerekeknek zenélni, mint a felnőtteknek, ők ugyanis sokkal őszintébbek”. Tőlük, mint mondta, nem lehet elvárni, hogy bizalmat előlegezzenek egy előadónak vagy maradjanak csendben. Ha nem tetszik nekik a műsor, akkor bizony elment a hajó. Gryllus szerint a gyerekek mindig is sokfélék voltak, persze sokkal ingergazdagabb környezetből jönnek, mint ezelőtt húsz évvel.

27

Mindezek ellenére a zenésznek ma is ugyanolyan pozitív

tapasztalatai vannak. „Ha elkezdünk muzsikálni, nincs gond”28 – tette hozzá Gryllus Dániel. Nagy Zoltán (Kolompos): Nagy Zoltán, a Kolompos együttes tagja szerint „az a legfontosabb, hogy szeretettel adjunk a gyerekeknek olyasmit, amit mi magunk is szeretünk, ez pedig a népzene.”29 A Kolompos célja, hogy a szülőkkel és a pedagógusokkal együtt részt vehessenek a gyerekek nevelésében. Kérdésünkre, hogy könnyebb vagy nehezebb-e gyerekeknek zenélni, Nagy Zoltán elmondta, nemegyszer kerültek olyan helyzetbe, hogy számukra teljesen egyértelmű szöveggel dolgoztak, a gyerekek viszont nem tudták, miről van szó, nem tudtak mire asszociálni. Az ilyen esetekből tanult az együttes, s igyekeznek ezeket a problémákat elkerülni. „Aki azt mondja, könnyebb a gyerekeknek zenélni, mint a felnőtteknek, az nem is ért az egészhez. Sokan azt gondolják, hogy csak az megy el gyerekeknek játszani, aki kiszorult a felnőttek szórakoztatásából. A mi esetünkben nem így történt, mi csak belecsöppentünk és lassan beletanultunk ebbe a szép hivatásba” – tette hozzá a zenész, aki úgy véli, a mai gyerekek ugyanolyanok, mint a 30-40 évvel ezelőttiek. Mint mondta: „sokszor mi, felnőttek vagyunk hibásak abban, hogy azt hisszük, mást kell adnunk nekik. Nem a sok http://www.parlando.hu/2015/2015-3/zenei-neveles-magzati-kortol.htm [letöltve?:2017.04.15] Ibid. 28 Ibid. 29 Ibid. 26 27

17 idióta rajzfilmet kell nézetni velük, persze lehet, hogy leköti a figyelmüket, de értelme nem sok van, legfeljebb letompítja őket.”30 A Ringató Baráti Társaság Egyesület ötödször rendezi meg Ezer anya énekel című programját. A május 10-i ingyenes rendezvényen az édesanyákat, édesapákat, a gyerekeket, a családi összetartozást ünneplik. A Ringató családi művészeti nevelési program, aminek alapja a zenei élménynyújtás, hogy a résztvevő felnőttek és gyerekek átéljék a közös játék és éneklés örömét. A szülők a programon keresztül megismerhetik, hogyan kezdődhet a családban a zenei nevelés. 31

30 31

http://www.parlando.hu/2015/2015-3/zenei-neveles-magzati-kortol.htm [letöltve?:2017.04.15] Ibid.

18

4. Zene hatása a magzat személyiségfejlődésére, módszerek az érzelmi és az intelligenciai fejlettségre 4.1 A muzikalitás gyökerei Az első hang, amit a magzat hall, az édesanya szívdobogása. Elias Canetti író szerint ez határozza meg a későbbiekben a gyermek zenéhez való viszonyulását, tehát a gyermek az emlékeiből él. Canetti szerint a dobritmust két alapmintára építik: az emberi szív verésére, és az állatok patáinak dobogására. 32 „Clausernek hívják azt az írót, aki azt állítja, hogy a ritmus élményét édesanyánk járása okozta ringatás adja. Ennek viszont kétségtelenül kapcsolata van a szívritmussal. A gyermeket a ringatás az anyaméhbeli nyugodt, kellemes, zajoktól mentes környezetre emlékezteti, ugyanakkor egyes kutatások szerint az anyaméh nem egy nyugodt, csendes hely, ugyanis az anya szívhangja, a gyomor és a belek zajai illetve a placenta morajlása, mind eljut a magzathoz.” 35 A magzat már a 13. héttől kezdve reagál a zenére, de fontos megjegyezni, hogy a durva agresszív zenét nem szeretik, ilyenkor az édesanya azt érzékelheti, hogy erős rugdalózásba kezd a pocaklakó. Clemens vizsgálta azt, hogy Vivaldi és Mozart által komponált művek nyugtatóan hatottak a magzatra. „A ritmusanalízis aztán kimutatta, hogy a két zeneszerző kompozícióinak ritmusképlete áll a legközelebb az anyai szívdobogáshoz, a légzési ritmushoz. A kísérleti csoportban a két zeneszerző műveire minden magzat megnyugodott, szívverésük egyenletessé vált, mozgásuk kisimultabb lett. Ezzel szemben Beethovenre, Brahmsra és a rockzenére heves rugdalózásba kezdtek, zaklatottak lettek tőlük.” 36 A születés után a babák felismerik a dallamot, ugyanis egy Splet nevű kutató Prokofjev: Péter és a farkas című mű fagott szólóját játszotta le magzati és baba korban. A babák a dallamot felismerték és a sírás megszűnésével hozták a kutató tudomására.

37

Még érdekesebb kísérletet végzett De Casper. Egy magnóval összekapcsolható speciális cumit szerkesztett. A cumi eltérő ritmusú szopásával az újszülöttek háromféle zenét tudtak a magnetofonon beindítani. A háromféle zene egyikét a babáknak a

http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/muzikalis_magzat?aid=20081120184059 [letöltve: 2017.04.17.] 35 Ibid. 36 http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/zenerajongo_magzatok?aid=20081120184243 [letöltve: 2017.04.17.] 37 Ibid. 32

19 terhesség harmadik harmadától kezdve rendszeresen lejátszották. A babák rövid időn belül abban a ritmusban kezdtek el szopni, amelytől az ismerős dallam megszólalt.

38

Más vizsgálatok szerint a külső környezetből érkező zajok mintegy 20 dB-es erővel, míg az anyából származók 35 dB-es erővel érik el a magzatok hallószervét. Ez is bizonyíték arra, hogy az anya hangjának speciális jelentősége van a magzatára nézve. Újabban francia akusztikus fiziológusok mutatták ki, hogy ha az anya belső hangján beszél a magzatához, arra a magzat szívfrekvencia-változással reagál. De még ennél is érdekesebb, hogy ha csak gondol rá, a pici arra is szívfrekvencia változással reagál.39 Tehát már az sem mindegy, hogy az anya mit mond a magzatának, vagy mit gondol róla. A muzikalitás fejlődésének másik fontos szerve az egyensúlyi, más néven vesztibuláris rendszerünk. A fej orientációjának és mozgásának regisztrálása a fő funkciója. Egy ugyancsak francia kutató kiderítette, hogy az egyensúlyi rendszerünk a ritmus érzékeléséért is felelős. E rendszer érzékenységének köszönhetően képes a baba az anya összes mozgásának az érzékelésére.

3. ábra: A magzat élvezi a zenét az anyaméhben40

http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/zenerajongo_magzatok?aid=20081120184243 [letöltve: 2017.04.17.] 39 http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/muzikalis_magzat?aid=20081120184059 [letöltve: 2017.04.17.] 40 http://www.blikk.hu/hoppa/wtf/orulet-vagy-technikai-csoda-vaginaban-szol-a-zene-amagzatnak/ynkr4qf [letöltve: 2017.04.17.] 38

20 A kismamának zenét hallgatni csak úgy érdemes, ha aktívan csinálja, akár táncolgat és énekelget közben, mert így tudja csak fejleszteni a magzat intelligenciáját és ritmus érzékét. Svéd kutatók bizonyították be, hogy azok a babák, akik az anyaméhben Mozartot vagy Vivaldit hallgattak, nagyobb súlyú aggyal születtek. 41 4.2 A zene hatása magzati korban A zenehallgatás a magzati korban nagy szerepet játszik az egészséges személyiség kialakulásában. A magzat már a 12. hétben is jelezhet a hangokra, bár a hallószervek csak 18-20. hétben alakulnak ki, a 22. hétben pedig már édesanyja szívműködését is felismeri. A 24. héttől kezdve már tisztán érzékeli a beszédet, különösképpen anyja hangját. A zenehallgatás pozitívan hat az agy fejlődésére. A klasszikus zenétől megnyugszik a magzat, a gyorsabb, agresszívabb zenétől pedig ideges lesz. A magzati korban hallott zenét születés után felismeri, illetve megnyugszik, és így adja a tudtunkra, hogy ismerősen cseng számára. Érdemes egy kismamának főleg Mozartot, Bachot, vagy Vivaldit hallgatni. A komolyzene áll legközelebb az anya szívdobogásához. Ez az, ami jótékony hatással van a babára. Azok a babák, akik zenei stimulációban részesültek, előrébb járnak a beszédfejlődésben, mint kortársaik. Érzelmileg kiegyensúlyozottabbak, a már ismert zene hatására pozitívan reagálnak: mosolyognak, megnyugszanak, könnyebben alszanak el, biztonságban érzik magukat. Ha egy dalt az anyuka rendszeresen énekelt, a néhány hetes kisbaba is mosolyogva reagál rá később. A zene összehangolja a két agyfélteke működését, segíti a mozgást, szocializálódást, valamint az érzelmi intelligenciát. Ha az édesanyának esetleg hamis a hangja, akkor is énekeljen a magzatnak, mert mindenképp erősíti az idegrendszeri fejlődést, és nem kell attól félni, hogy a későbbiekben a gyermeknek elrontja a hallását. Az első muzsikaszó, amit a magzat meghall, édesanyja szívhangja. Nagyon fontos, hogy zenehallgatás közben az anyuka is jól érezze magát. 42 A Miskolci Szimfonikus Zenekarnak is volt már a témával kapcsolatban koncertje. Az előadás célja az volt, hogy kellemes környezetben egy kis kamarazenekar, és egy narrátor segítségével közelebb hozzuk a kismamákat és kísérőiket és a magzatokat a zenéhez. Az aláfestő zene közben a narrátor relaxációs gyakorlatokat csináltatott velük, illetve nyugodt bizalmas légkört teremtett. A cél az, hogy a koncert idején ki tudjon zárni mindenféle külső hatást. A második részben a magzatra ható http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/muzikalis_magzat?aid=20081120184059 [letöltve: 2017. 04.17.] 42 http://mentalis-magzatneveles.com/news/a-zene-hatasa-a-magzati-fejlodesre-/ [letöltve: 2017.04.12.] 41

21 zenével kapcsolatos tudományos adatok, kísérleti eredményeket mutat be. Ezeket a zenei kísérleteket a koncerten résztvevő kismamák is elvégezhetik. Ezután közös éneklés következik. A baba számára ugyanis a legmeghatározóbb élmény édesanyja hangja. Ha pedig ez a zenével párosul, az a magzatra különleges hatással van. És nem csak a magzatra van nagy hatással a zene, hanem a gyermekekre is. Babakoncertek ország több pontján is látogathatóak már.

4. ábra: Ciróka Babakoncert a Miskolci Szimfonikus Zenekarral 43 4.3 Zenei nevelés prenatális korban Az elmúlt évtizedekben rengeteg zenei fejlődéssel foglalkozó tanulmány jelent meg. Bizonyított tény, hogy a magzat érzékszerveit érdemes ingerelni, mert hatással van a fejlődésére. Amikor a hallószervek teljesen kialakulnak, az auditív memória is működésbe lép, és innentől kezdve tárolja a hallott információt, a hosszú távú memória segítségével. A hallószerv zenei ingerlése a későbbiekben komplex készség – és képességfejlesztő. A zene fejlesztő hatású a koncentrációra, beszéd- és írásképességre, a mozgásra, és a kreativitásra.

43

https://www.mso.hu/hu/media/ciroka-babakoncert-5 [letöltve: 2017.04.17.]

22 A Suzuki–módszer lényege, hogy még óvodás korban (3-4 évesen) megkezdődjön a hegedűtanítás a későbbi csoportos oktatás előtt. Suzuki a legfőbb hangsúlyt a hangképzésre helyezi. Mintaként hallgattatja a zenét a gyermekekkel; tanítja a szülőt, mert oktatási módszere a példaképen (utánzáson) alapul. „Ha az életnek erre a nagy munkájára gondolok, nem tehetek róla, de úgy érzem, tisztelettel kell lennünk a nagyszerű képesség iránt. Meg kell köszönnünk az életnek ezt a képességet, amelyben valamennyien osztozunk. Respektálnunk kell ezt a tényt, és szeretni, tisztelni kell másokat, miután ezt a képességet valamennyien megosztjuk. Emberi lények legszebb társadalma akkor valósul majd meg, ha humán neveléssel olyan világot teremtünk, melyben meg van a komoly, mély, őszinte tisztelet és szeretet minden másik ember iránt. Nem látszik erre lehetőség a közeli jövőben. Négy-, ötszáz évet is igénybe vehet, de a mi célunk most kell, hogy ez legyen.”44 Suzuki szerint, ha megtanultuk az anyanyelvünket, akkor a tehetség is kialakítható, ha megfelelő a nevelés, ahhoz pedig elengedhetetlen a szükséges módszer és a környezet megteremtése, ami az anyanyelvi tanulásban játszott szerepet. Minden szülőnek már a kezdetektől kellene zenével foglalkozni, hogy gyermekeiknek tovább tudják adni ezt az igényt és tudást, és a tehetség, mint képesség, minél hamarabb kibontakozni tudjon. A gyermek azt tanulja, amit otthon a szüleitől hall és lát, többek között ezért is állítja Suzuki, hogy a tehetség nem öröklött, nem a génjeink által száll tovább utódainkra. Módszere szerint a szülőknek rögtön az elejétől kezdve kötelező részt venni a tanulási folyamatban, ezután gondoskodniuk kell a fejlesztő impulzusú zenehallgatásról, egy kvalifikált zenei életről, valamint a megfelelő környezeti tényezőkről. A Suzuki féle módszerben az első hegedű órát az anya kapja, ‒ sőt, még jobb, ha már a várandósság alatt hallgatni kezdi a módszer által javasolt zenei anyagot ‒ , a gyermek csak akkor veheti első leckéjét, ha édesanyja már megtanult hegedülni. Suzuki efféle vezérelve, Kodály Zoltán pedagógiai koncepciójával cseng össze: „Harmadéve Párizsban részt kellett vennem, a művészeti nevelést tárgyaló nemzetközi konferencián. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal születés előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel. Ha az anya alkoholista, ez rányomja bélyegjét a gyermekre. Ha pedig zenei alkoholista – így nevezném, aki csak rossz, selejtes zenével él -, okvetlenül meglátszik a gyermeken.

44

Szőnyi Erzsébet: Zenei nevelési irányzatok a XX. században (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988) 33. o.

23 Ezért ma még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal gyermek zenei nevelése.” Kodály Zoltán pedagógiai elmélete ma is nagy szerepet játszik a magyar zenei oktatásban. 45

45

o.

Szőnyi Erzsébet: Zenei nevelési irányzatok a XX. században (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988) 24-33.

24

Összegzés A gyermek és az édesanya között egy titokzatos és minden tekintetben meghatározó kapcsolat van, ezért a zenei nevelést már nagyon korai életszakaszban el kell kezdeni. De ez nem csupán nevelés, jóval több lehet annál. Hiszen az igényes zene is ráirányítja a figyelmet a bennünket körülvevő értékekre és szépségekre, és nem utolsó sorban jót tesz a léleknek. „Óriási fontossága van a zenei nevelésnek, mert a ritmus és a dallam hatolnak be legjobban a lélek belsejébe, s azt aki helyes elvek szerint nevelkedik, rendezett lelkű emberré teszi." (Platón)48 Régen a zene sokkal nagyobb szerepet játszott, mint manapság. Az egészséges személyiségfejlődés része lenne ma is, véleményem szerint nem lehet elképzelni azt nélküle, és fontos lenne napjainkban is, hogy gyermekünk személyisége megfelelően fejlődjön. A zene fejleszti a kreativitást, a szépérzéket, a nyelvérzéket, a térbeli tájékozódást, elősegíti a logikus gondolkodásmódot, az önkifejezést, az empátiát. Ezekért a készségekért a bal agyfélteke a felelős. A zene képes arra, hogy a két agyfélteke között kapcsolatot teremtsen. Azok a gyermekek, akik tanulnak valamilyen hangszeren, jobb eredményeket érnek el az iskolában. A Miskolci Szimfonikus Zenekarral már több olyan koncerten vettem részt, mint zenekari zenész, ami ezzel a témával foglalkozik. Zenekarunk nagyon fontos küldetésének tekinti, hogy a zenében rejlő hihetetlen élményt és lehetőségeket minden korosztállyal megismertesse. Itt nem a megszokott értelemben vett zenei nevelés a célunk, hanem elsősorban egy élményt szeretnénk nyújtani, amely magával ragadja őket mindenféle kötöttség és elvárás nélkül. Felkelteni a figyelmüket, és olyan zenei ingerekkel körülvenni őket, amelyeket otthoni környezetükben talán nem kapnak meg. Célunk, hogy mind a gyermekek, mind a felnőttek jól érezzék magukat a koncerteken. Két interjúalanyommal készített elbeszélgetésem alapján kiderült számomra, hogy milyen nagy érdeklődést mutatnak a téma felé a kismamák, és hogy mennyire fontos nekik magzatuk zenei nevelése. Többen szeretnének zeneszerető csemetéket nevelni, mint azt gondoltam volna.

48

http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/mikor-kezdjuk-a-zenei-nevelest [letöltve:2017.04.21.]

25

Irodalomjegyzék Könyvek, folyóiratok: Bukáné Kaskötő Marietta: „Sosem lehet elég korán elkezdeni. Gondolatok a kisgyermekek zenei neveléséről.” Görög katolikus szemlélet XXIV/4 (2015. tél): 32-33. Cole, Michael- Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan (Osiris Kiadó, Budapest, 2006) Szőnyi Erzsébet: Zenei nevelési irányzatok a XX. században (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988) Internetes források: Partanen, Eino - Kujala, Teija - Tervaniemi,Mari - Huotilainen, Minna: Prenatal Music Exposure Induces Long-Term Neural Effects. PLOS ONE October 30, 2013. http://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0078946 [letöltve: 2017.03.20.]. Glenn Schellenberg: Music lessons enhance IQ. Psychological Science August 2004 vol. 15. No. 8. 511-514. http://www.erin.utoronto.ca/~w3psygs/MusicLessons.pdf [letöltve: 2017.04.17.] http://magyarhirlap.hu online – 2015.04.24. [letöltve:2017.04.15] http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/zenerajongo_magzatok?aid=200811201842 43 [letöltve: 2017.04.17.] http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/mikor-kezdjuk-a-zenei-nevelest [letöltve:2017.04.21.] https://www.babypod.net/es/ [letöltve: 2017.03.10.] http://www.parlando.hu/2015/2015-3/zenei-neveles-magzati-kortol.htm [letöltve?:2017.04.15] http://noivilag.hu/cikkek/klasszikus-zene-elettani-hatasai-hogyan-gyogyit-klasszikusmuveszet [letöltve: 2017.04.16.] http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/muzikalis_magzat?aid=20081120184059 [letöltve: 2017.04.17.] http://www.blikk.hu/hoppa/wtf/orulet-vagy-technikai-csoda-vaginaban-szol-a-zene-amagzatnak/ynkr4qf [letöltve: 2017.04.17.] http://mentalis-magzatneveles.com/news/a-zene-hatasa-a-magzati-fejlodesre-/ [letöltve: 2017.04.12.] https://www.mso.hu/hu/media/ciroka-babakoncert-5 [letöltve: 2017.04.17.]

26

Függelék Sosem lehet elég korán kezdeni- gondolatok a kisgyermekek zenei neveléséről Hogyan leszek jó szülő? Jó anya vagyok? Nap, mint nap szembesülhetnek ezekkel a kérdésekkel azok, akiket a Gondviselés a gyermekáldás csodájával ajándékozott meg. Szülőnek lenni gyönyörű hivatás, ám gyakran komoly kihívás elé állítja még a legelkötelezettebb édesanyákat, édesapákat is. 9 hónappal a születés előtt… Kodály Zoltán, a 20. század magyar zenei életének kiemelkedő alakja, maga is komolyan foglalkozott a gyerekek zenei nevelésének problematikájával. Tőle származik az a gondolat is, miszerint a gyermekek zenei művelését már az anyaméhben el kell kezdeni. Ezt az akkoriban talán még abszurdnak tűnő gondolatot azonban napjainkra számos tudományos eredmény alátámasztja. A legfrissebb kutatások eredményei alapján arra következtethetünk, hogy a hallás sokkal nagyobb szerepet játszik a gyerekek egészséges személyiségének kialakulásában, megőrzésében, mint azt korábban feltételezték. Noha a magzat hallószervei csak a várandósság 18-20. hetében alakulnak ki, sok kutató szerint a pici már a 16. esetleg 12. héten is jelez a hangokra. A 22. héttől pedig egyértelműen képes beazonosítani édesanyja szívműködését. A 24. héttől már el tudja különíteni a méhen belüli zajokat, így például az anya szívverését, a belek kutyorgását, a gyomor korgását vagy éppen a köhögést a külvilág hangjaitól. A magzat ettől kezdve jól érzékeli a beszédet és a zenei hangokat egyaránt. Ezért rendkívül fontos, hogy terhesség alatt minél többet beszéljünk a kisbabánkhoz! Pocaklakók hangversenye Kodály nyomdokain elindulva napjainkra már számos zenei program közül választhatnak a kisgyermekes szülők. Ilyen, kifejezetten a gyerekek zenei fejlesztését célzó rendezvények például a ringató-foglalkozások, vagy a szimfonikus zenekarok matiné és egyéb, a hagyományos koncertlátogatás kereteitől eltérő viszonyok között lezajló mesés-zenés hangversenyei – például a Miskolci Szimfonikus Zenekar által megálmodott két új sorozat, a várandós kismamák számára a Szív-hang, a 0-3 éves

27 korosztály részére pedig a Ciróka elnevezésű koncertek, ahol a picik különleges körülmények között találkozhatnak zenei élményekkel. A magzati korban hallgatott zene pozitív hatást fejt ki a baba agyának fejlődésére. A későbbiekben pedig elősegíti, illetve megkönnyíti bizonyos ismeretek elsajátítását. Ám joggal merülhet fel kérdés: honnan tudhatjuk, hogy a picinek a komolyzene hallgatása valóban kellemesebb, mint napjaink könnyűzenei slágereié? A klasszikus zenétől rendszerint megnyugszik a pici, az élénkebb ritmustól azonban ideges lesz, gyorsul a szívverése, gyorsabban mozog. Mi lehet ennek az oka? A válasz roppant egyszerű: a komolyzene pulzálása, lüktetése áll a legközelebb az anya szívdobogásához, amely megnyugtatja a picit, és ezáltal biztonságérzetet nyújt számára. Épp ezért rendkívül jótékonyan hat a magzat fejlődésére, ha naponta legalább fél órán keresztül komolyzenét hallgat a kismama. Gyere anya, táncoljunk! Az a zene, ami nemcsak a hallókürtöt, hanem az egyensúlyérzékelő rendszert is ingerli, lényegesen nagyobb hatással van a magzatra, mint a csak hallott zene. Mit jelent ez pontosan? A muzikalitás fejlődésének másik fontos szerve az egyensúlyi, más néven vesztibuláris rendszerünk, amely fő funkciója a fej orientációjának és mozgásának érzékelése. Kutatók kiderítették, hogy az egyensúlyi rendszer a ritmus érzékeléséért is felelős. E rendszer érzékenységének köszönhetően képes a baba az anya összes mozgásának érzékelésére. Így sokkal hatékonyabb a zenehallgatás a magzat számára, ha azt valamilyen fizikai aktivitás is kíséri. Ilyen mozgás lehet például a ringatózás, sőt rendkívül jótékony hatással lehet a picire, ha az anyuka táncra perdül. Ily módon, édesanyja közvetítésével a baba is aktív részesévé válhat a zenehallgatás folyamatának. Új gyógymód lázcsillapításra A legújabb kutatás szerint a magzati korban hallott zenei motívumokat a babák születésük után is felismerik. A már ismert zene hatására pozitívan reagálnak: mosolyognak, megnyugszanak, könnyebben alszanak el, biztonságban érzik magukat. Mindez nagy segítséget jelenthet a kisgyermekes szülők számára a nehéz időszakokban, így például a betegségek, nyűgösségek, fogzás idején: sokszor elég csak bekapcsolni azt a muzsikát, amit sokat hallgatott az édesanya a várandóság alatt, és ha a pici meg nem is gyógyul tőle, de a lázat könnyebben viseli, előbb megnyugszik. Természetesen ez

28 fokozottan igaz abban az esetben, ha maga az anyuka énekel egy olyan dalt, amit már a baba születése előtt is gyakran dúdolt neki. Bizonyára akadnak olyan szülők, akik attól félnek, hogy esetleg hamisan cseng a hangjuk, ezért még a saját gyermekük előtt is gátlásaik vannak. Ne tartsanak ettől, egészen bizonyosak lehetnek afelől, hogy gyermekük zenei hallása nem fog ettől kevésbé fejlődni. Mindennél fontosabb, hogy ily módon kettejük kapcsolatát jelentős mértékben tudják erősíteni.

1

MISKOLCI EGYETEM BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET

PORTFÓLIÓ Konzulens: dr. Iván Klára főiskolai tanár Készítette: Bolykó Judit Osztatlan tanári-zenetanár (hegedű)

Miskolc, 2017

2

Tartalomjegyzék Bevezetés……………………………………………………………………………...4 I.

A tanuló személyiségének fejlesztése…………………………………..…....5 Egy kiválasztott növendék jellemzése szakmai szempontból…………..…5 Reflexió a tanuló személyiségének fejlesztésére……………………..…...6

II.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése………………………………………………………………...……7 Szociális kompetenciák fejlesztésének, iskolai gyakorlatának bemutatása…………………………………………………………………7 Reflexió a szociális kompetenciák fejlesztésére……………………........10

III.

A pedagógiai folyamat tervezése…………………………...……………....11 Intézmény bemutatása…………………………………...………….........11 Reflexió az intézmény bemutatására……………………...……………...12 Óraterv……………………………………………………...…………….13 Reflexió az óratervre……………………………………………………...13

IV.

A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával……………………………………………………………...15 Dénes-Lányi hegedűiskola 2.kötetének ismertetése, felhasználhatósága, kritikai értékelése…………………………………………………….........15 Reflexió a Dénes-Lányi hegedűiskola 2. kötetének ismertetésére………………………………………………………………16

V.

Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése……………………………………………………………………..17 Motivációs kérdőív felvétele és elemzése………………………………...17 Reflexió a motivációs kérdőívre………………………………………….23

3

VI.

A tanulási folyamat szervezése és irányítása..……………………………..24 Saját tematikus terv………………..……………………………………..24 Reflexió a saját tematikus tervre…..………………………………..........26

VII.

A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása…………………………...……………………………………..28 Belső szaktárgyi értékelés, mérésértékelés intézményi sajátossága………………………………………………………………..28 Reflexió……..……………………………………………………………28

VIII.

Szakmai együttműködés és kommunikáció……………………………….30 Gyermekekkel, szülőkkel való kapcsolat intézményi bemutatása……………………………………………………………….30 Reflexió………………………………………………………………….34

IX.

Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre……………....................35 Önképzési tervem, elképzeléseim………………………………………..35 Reflexió önképzési tervemre……...……………………………………..38 Befejezés…………………………..…………………………………….40

4

Bevezetés A Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézmény utolsó éves hegedű szakos hallgatója vagyok. Főiskolai tanulmányaim alatt a főtárgy tanárom dr. Farkas Katalin volt. A portfóliómban a főiskolai évek alatt elsajátított tudást és tapasztalatokat rögzítem, amit a hospitálás és tanítási gyakorlat órákon szereztem. Célom, hogy ezt a tudást a későbbiekben használni, alkalmazni tudjam munkám során, segítsem a növendékeket a megfelelő zenei-és személyiségfejlődésben, valamint szeretném megkönnyíteni a jó tanár-diák kapcsolat kialakítását. Mindehhez párosultak a Líra zeneiskolában szerzett tapasztalataim. Ebben az intézményben az elmúlt években bepillantást nyerhettem az alapfokú tanítás rejtelmeibe. A zenetanulás sikere elsősorban a katarzis-élményhez való eljutáson múlik, amelyhez zenetanár részéről nyitottság, rugalmasság, gyermekre figyelő alkalmazkodó gondolkodás és intuíció szükséges. Ez az összefüggő szakmai gyakorlat és a Líra Alapfokú Zeneiskolában eltöltött évek alkalmasak voltak arra, hogy a pedagógiai tevékenységemet gyakorolhassam. Ez nagyon fontos része az életemnek és igyekszem majd a későbbi munkám során megszerettetni a zenét, valamint hangszertanulást a gyerekekkel, hogy legalább zeneszerető csemetéket nevelhessek belőlük. Ez utóbbihoz elengedhetetlen az egyéni (személyre szabott) oktatás, amihez hozzátartozik a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítása és annak folyamatos fenntartása. Először is arról a növendékről fogok jellemzést készíteni, akivel a tanítási gyakorlatom során foglalkoztam. Kifejtem, hogyan zajlik egy hegedű főtárgy óra, mik a tapasztalatok, az alapján pedig azt, hogy mit is kell tanítani egy tanárnak és mennyire fontos, hogy mintaként szerepeljen a tanítvány előtt. Érintem a tanulók szociális hátterét és annak kihatását a zenetanulásra, bemutatom egy zenei intézmény sajátosságait és a Dénes László Lányi Margit Mező Imre Skultéty Antalné Hegedűiskola II. kötetét (továbbiakban: Dénes-Lányi: Hegedűiskola II. kötet). Kitérek a motivációs kérdőívek fontosságára, a jótékony hatásokra a tanuló személyiségfejlődésben, valamint az értékelési formákra a zenetanításban. Összefüggő szakmai gyakorlatomat a miskolci Erkel Ferenc Zeneiskolában végeztem Ács Gyuláné tanárnőnél (továbbiakban: Erzsike néni). Erzsike néni az első alkalommal már javasolta, hogy majd Annával vizsgázzak, mert egy kiemelkedő tehetség. Javaslatát figyelembe véve, Annát választottam.

5

I.

A tanuló személyiségének fejlesztése

Egy kiválasztott növendék jellemzése szakmai szempontból

P. Anna 2. a osztályos zeneiskolai tanuló

Anna négy éve jár zeneiskolába, saját választása volt 8 évesen a hegedű. Igaz zenei pályára nem készül, nagy sajnálatomra, pedig édesanyja is fuvola tanárnő. Kivételesen okos és fogékony kislány, testalkata inkább tömzsi és alacsony a korosztályához mérten. Rendkívül muzikális, jó képességű gyerek, és szinte bármilyen problémát azonnal meg tud oldani. Kissé meggyűlik a baja az ABC-s hangokkal, leginkább az alsó és felső pótvonalon elhelyezkedőek okoznak neki kis nehézséget. Anna ha hibázik, rögtön hallja és próbálja kijavítani. Leginkább az intonáció jelent neki gondot, de ha valami hamis,

6

általában korrigálja. Sokszor nehezen találja az adott hangot. A hegedű hangja szép, de nem ügyel rá eléggé. A jobb csuklója az esetek többségében passzív, a bal könyöke és a hüvelyk ujja kissé merev.

Reflexió a tanuló személyiségének fejlesztésére Nem régiben találkoztam ezzel a problémájával. Egy tiszta kvartot nem sikerült jól billenteni, ezért elég alacsony volt. Megkértem Annát, hogy tegye le a vonóját és adja ide a hegedűt. A következő feladat kérésemre az volt, hogy énekelje a tiszta kvart alaphangját, majd magában lépkedjen fel a negyedik hangra és ez utóbbit szintén hangosan énekelje ki. Meggyőződtem róla, hogy a hallásának semmi baja, ezek után a hegedűjén is sikerült tisztán eljátszani a hangközt. Ezt azóta mondom neki, ha valamit nem jól intonál, előbb képzelje el magában (belső hallás), hogy hova kell lépni és az esetek 90 százalékában sikerrel jár a gyerek és én is. Sokszor nem tudom eldönteni, hogy Anna vajon a fáradtság vagy a lustaság miatt nem koncentrál, de gyanítom, hogy az iskolában is nagyon leterhelik őket. Ritmikailag elég pontos szokott lenni, ritkán fordul elő, hogy valamit pontatlanul játszik. A bal könyökét nem szereti használni, pedig előnyös lenne, a rövid ujjaival sokkal könnyebben elérné a hangokat és tisztábban is billentene. A jobb kezére sajnos nem mondhatom, hogy intenzív, de amikor jelzem neki, rögtön összekapja magát és annak megfelelően csinálja a feladatot. Nem rosszak az anatómiai és technikai adottságai, de van rajta javítani való. Nyilván ezeket az instrukciókat már Erzsike néni is számtalanszor elmondta neki és szerintem jól is gyakorol otthon, csak egyszerűen elfárad a karja vagy a figyelme. A hegedű játékán is azt vettem észre, mintha kicsit lustábbak lennének a karjai, ebben Erzsike néni is megerősített. Mit csináltam volna másképp? Először is, nem tartottam precízen magam a vázlat szerinti menethez. Ezen biztos változtatnék. Tulajdonképpen rájöttem, hogy az időt mindig be kell osztani, (tartani magam az óravázlathoz) ennek hiányában könnyen kicsúszhatok belőle. Jobb lehet, ha egy órán kevesebb dologra tanítom meg a növendéket, viszont azt maximálisan el tudja sajátítani elméletben és gyakorlatban egyaránt. De akár az is megoldást jelenthet, ha a következő órára átviszem az anyagot. Megtanultam, hogy a száraz tudásanyagot jobb az óra végére hagyni, és minél több kreatív, építő jellegű feladatokat csinálni. Szeretik a gyerekek. Szerintem fontos, hogy jól kommunikáljak, és nem csak verbálisan, hanem mimikával, mozdulatokkal is. Akár ezt be is lehet gyakorolni. Jutalmazni lehet mosollyal, szavakkal. A tárgyi jutalom nem vezethet jó felé. Könnyen sértődöttség lehet belőle, vagy egymás ellen is fordulhatnak a diákok. Érdemes lehet tollal kopácsolni a mérőt egy ritmusgyakorlatnál. Ha tapsolom, esetleg meg is ijedhet a növendék (pláne ha olyan a családi háttere). Érdemes ilyen dolgokra is figyelni. Anna az elmúlt egy év alatt egyre nyitottabbá vált, egyre nagyobb élvezettel kapcsolódott be az órába, valamennyire túl tudott lépni lustaságán és ötletei lettek. Úgy gondolom személyisége fejlődött és lelkileg kiegyensúlyozottabbá vált.

7

II. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Szociális kompetenciák fejlesztésének, iskolai gyakorlatának bemutatása Egészségnevelés és káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése Erőszak és konfliktuskezelés A tudatos felnőtt életre való felkészülés Részt vettem egy zeneiskolai keretein belül megvalósuló pályázati programban, ami nem közvetlen a zenei tevékenységhez kapcsolódott, hanem tágabb szociálisabb kompetenciák fejlesztését célozta meg, nem formális tanulási módszerekkel, mint társadalmi-, pszichológiai-, egészségvédelmi fejlesztés. A programban egy általános iskola felső osztályos tanulói vettek részt, akik borsod megyei falvakban laknak, melyből több az elmaradott régióba tartozik. Leadott egység megnevezése Egészségnevelés és káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése - A dohányzás, az alkohol, és a kábítószerek élettani hatásai - Az abúzus szerhasználat pszichés hatásai - A droghasználattal összefüggő egyéb veszélyek (AIDS, hepatitisz, stb.) Egészségnevelés és káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése - Az egészséges testi fejlődés összetevőinek (étkezés, mozgás) megismertetése - Társadalmi táplálkozási szokások és tévhitek - Táplálkozási útmutató - Mozgáskoordinációs gyakorlatok (az elméleti alapok ismertetésével) A kapcsolaton belüli erőszak, illetve a gyermekbántalmazás megelőzése, felismertetése, a segítségnyújtás lehetőségeinek ismertetése - Alapvető fogalmak tisztázása (normáktársadalmi, jogi erkölcsi norma-, bűncselekmény, büntethetőség, büntetés stb.) - Iskolai erőszak és ezen körbe tartozó bűncselekmények megvalósulási formái. - A pedagógusokkal szemben tanúsított erőszakos magatartások-

Módszer

Értékelés

Előadás, ppt-s prezentáció, kiscsoportos

Felmérő teszt

munka, közös feldolgozás

Előadás, rövid film megtekintése és elemzése, bemutatók, közös torna, ételkóstolás

Elégedettségmérő teszt Megbeszélés

Felmérő teszt Elégedettségmérő teszt Megbeszélés

Előadás, Felmérő teszt rövid filmek megtekintése és elemzése, helyzet modellek

Elégedettségmérő teszt Megbeszélés

8

- Iskolán belül illetve azon kívül fiatalkorúak által illetve sérelmükre elkövetett vagyon elleni bűncselekmények - családon belüli erőszak megnyilvánulási formáiról, - igénybe vehető intézkedések A gyermekek és környezetük között kialakuló konfliktusok megelőzése, az esetlegesen kialakult helyzetek adekvát kezelése, a problémák békés megoldási módjainak megismertetése. Elméleti megközelítés: - a konfliktus fogalma, típusai, okai, fajtái, intenzitási skálája, kialakulásának folyamata - megoldási típusok (hatalom, jog alapú, érdekalapú) VITARENDEZÉS A vitarendezés típusa: elkerülés, önbíráskodás, békéltetés, közvetítés, döntőbíráskodás.

Előadás (ppt) kiscsoportos munka, nagycsoport előtti prezentáció, egyénileg kitöltött kérdőív a konfliktuskezelési stílusról

Felmérő teszt Elégedettségmérő teszt Megbeszélés

Konfliktusok az iskolában - diákok közötti, tanárok-diákok közötti konfliktusok, ezek okai, jellemző válaszreakciók, s problémák kezelése. Elektronikus zaklatás.

Leadott egység megnevezése

Módszer

Irányított beszélgetés, A tudatos felnőtt életre való felkészülés csoportos és egyéni - 100%-.os felelősségvállalás gyűjtés képek - Az ötletek és a célok közötti különbség felhasználásával, - Célok megfogalmazása 1 év távlatában egyéni írásbeli az élet 7 területére vonatkozóan munka, kiscsoportos feldolgozás A tudatos felnőtt életre való felkészülés - Életpálya építés - Pályaorientációs-, pályaválasztási kompetenciák növelése

Egyéni gyűjtés tanári moderálással, ötletbörze,

Értékelés

Felmérő teszt Elégedettségmérő teszt Megbeszélés

Felmérő teszt Elégedettségmérő teszt

9

- Értékek énkép, önismeret vonatkozásában, munkával kapcsolatos értékek - Tanulási stílus, tanulási környezet

Tudatos felnőtt életre való felkészítés Rendhagyó pénzgazdálkodási és jogi ismeretek: - csere és pénz, fogyasztás és befektetés, tudatos fogyasztóvá válás, jövedelem és hitel, a kamat, mint a pénz időbelisége, deviza árfolyamainak alakulása, veszélyei - jogok és kötelességek, jog etikai alapjai, erkölcs és etika

kulcsszavak gyűjtése, definiálása, vita, értékfeltáró csoportmunka, tanulási szokások elemzése

Megbeszélés

Irányított beszélgetés,

Felmérő teszt

kulcsszavak gyűjtése,

Elégedettségmérő teszt

definiálása, vita, játékos feladatok

Megbeszélés

Egészségnevelés és káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése -A művészeti élmények szerepe a lelki egészség megőrzése szempontjából -A lelki táplálékok – művészetek fontosságának tudatosítása - A gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával - A művészeti ágak közös felfedezése klasszikus és kortárs művészek munkáin keresztül (ami a tankönyvekből kimaradt) - Érzelmi intelligencia fejlesztése - A zene szeretete, élvezete - jobb agyféltekés dominancia - A színek hatása a testre és a lélekre

Ismeretek feltérképezése, vetítés, zenehallgatás, ifjú tehetségek bemutatkozása, „motiváló beszélgetés, együttzenélés és tánc”,

Felmérő teszt Elégedettségmérő teszt Megbeszélés

10

Reflexió a szociális kompetenciák fejlesztésére Az egészségnevelés és káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése című programon belül megismerhették a diákok a dohányzás, alkohol és drog káros hatásait. Ennek közös megbeszélése során a tanulók véleményüket megoszthatták egymással. A program során megismerhették egymást olyan oldalakról, ami a mindennapos iskolai életben nem nyilvánvaló. Az irányított beszélgetés folytán, a prevenció érdekében fontos a pozitív véleményeket kiemelni és példaként tüntetni fel a többi tanuló előtt. Az egészséges táplálkozás megismertetése közben a közös ételkészítés és kóstolás mellett nemcsak az alapanyagok ismeretét nyújtotta, hanem a csoportmunkán belül a munkaterv és a munkamegosztás örömeit és problémáit is tapasztalhatták a gyerekek. A közösen elért eredmény öröme sikerélményhez juttatta a diákokat és az együtt elkövetett hibákból megtanulták, hogy nem csak a sikernek kell örülni, hanem a kudarcot is együtt kell feldolgozni és tanulni belőle. A kapcsolaton belüli erőszak és a gyermekbántalmazás megelőzése felismertetése, a segítségnyújtás lehetőségeinek ismertetése programban alapvető fogalmakat tanulhattak meg a diákok. A rövid filmben látottakból olyan helyzeteket ismerhettek meg, ami nemcsak családon belül, hanem iskolai környezetben is előfordulhat. Ezt azért tartom fontosnak, mert ha az életben nem találkozott még ilyen veszélyhelyzettel, nem biztos hogy felismeri az adandó helyzetben. Nem elegendő azonban a helyzet felismerés képessége, hanem a konfliktuskezelési technikákat is meg kell ismerni a gyerekeknek. Az előadó által irányított közös beszélgetés folyamán ez is előtérbe került. A tudatos felnőtt életre való felkészülés előadás, a motivációról, a célok megfogalmazásáról és azokhoz vezető út nehézségeiről szólt. Az utolsó előadáson megismerték a gyerekek a lelki egészség fogalmát, és ennek megőrzésében a művészetek fontosságát. A program célja ezen az utolsó előadáson teljesült be, ami rávilágította a közönség soraiban ülő gyermekek elméjét, hogy a káros szenvedélyekből eredő pillanatnyi csalóka élményekkel szemben a művészetek adta impresszió sokkal színesebb , változatosabb, akár egy egész életen át tartó lelki táplálékként szolgál.

11

III.

A pedagógiai folyamat tervezése

Intézmény bemutatása A DUETT Kht. 2003. szeptember 1-én létrehozta a Líra Alapfokú Művészeti Iskolát Tiszabábolna székhellyel, amely jelenleg 19 telephelyen működik. Ezek közül 10 az észak-magyarországi régióban, 9 pedig a dél-alföldi régióban található. Ebben a zeneiskolában tanítok jómagam is 2011 óta. Alapelvek, feladatok: A fenntartó, valamint az iskola vezetősége és tantestülete már a kezdetektől elsődleges feladatának tekintette a tantervi irányelvek, valamint a zeneiskola speciális feladataiból adódó legkiemelkedőbb célok megvalósítását. Ezek a következők: •

A zene emberformáló, értékközvetítő szerepe, hatása;

•

A tanuló személyiségének kibontakoztatása;

•

A foglalkozások során az egyéni képességek figyelembe vétele, fejlesztése;

•

Példamutatással történő nevelés

Az iskola eddigi működése során szervesen bekapcsolódott a települések rendezvényeibe (falunapok, karácsonyi koncertek, egyházi ünnepek), a zeneiskola növendékei versenyeken, találkozókon való rendszeres szerepeltetésével. Az általános iskolákkal, művelődési házakkal és a környező egyházakkal szoros kapcsolattarásra törekszik a zeneiskola. Nemzeti ünnepeinken növendékeink már-már rendszeres fellépőknek számítanak, többek között hegedűs tanítványaim is. A különböző telephelyek növendékei az iskola által szervezett háziversenyen mérhetik össze tudásukat. Mint tehetségpont: 2009-ben megalakult a Líra Tehetségpontot. Az elmúlt évek során számos pályázatot nyert, amelyek segítségével tehetségműhelyeket, táborokat és képzéseket valósított meg. Ennek én is részese lehettem. Hiszek az élethosszig történő tanulás eszméjében, ezért növendékeimet bátorítom a minél magasabb szintű végzettség megszerzésére, ezért amennyire lehetőségem engedi, növendékeimet mentorálom, a tehetségeket zenei pályára segítem, és a továbbtanulókat nyomon követem, támogatom. Úgy gondolom, hogy a zenei tehetség nem pusztán adottságot jelent. A környezet (család, kortársak, média…) szerepe meghatározó a tehetség kibontakoztatásában. Ezek közül kiemelten fontos az intézményi nevelés, ebben az esetben a zenei képzés, ami nagyobb részt a pedagóguson múlik.

12

A muzikalitás már egészen kis korban felfedezhető a gyermekeknél, különösen akkor, ha van zenész vagy zenerajongó a családban. Mindazonáltal a korai tehetség nem feltétele a későbbi kiemelkedő teljesítménynek. Természetesen az sem igaz, hogy kizárólag szorgalommal naggyá válhat valaki. A szorgalom szükséges, de nem elégséges feltétele a sikernek.

Reflexió az intézmény bemutatására Sajátos eszközökkel, hangszeres oktatással, tehetséggondozással, érzelmi és esztétikai neveléssel szeretnék hozzá járulni egy sokoldalú zeneileg (is) művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. Ennek megfelelően a zeneiskola pedagógiai programja és helyi tanterve felépítés szempontjából követelmény-központú, pedagógiai koncepciója szerint pedig tanulóközpontú. A cél egy olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát a tanuló és a tanár egyaránt. Ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. A tanulókat érő kudarcélmények számát tudatosan és radikálisan csökkenteni akarom, csak úgy, mint a zeneiskola vezetősége. A sikerélményen keresztül történő munkát tartom célravezetőnek. Arra törekszem, hogy minden növendékem saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig jusson el. Biztosítani kívánom részükre a teret, lehetőséget ahol gyakorolhatják és fejleszthetik képességeiket, felfedezhetik önmagukat. A zeneiskolai felvételik során egyetlen gyermeket sem utasítottam el helyhiányra és egyébre hivatkozva, mindenkinek megadtam a lehetőséget, hogy kipróbálhassa önmagát és ezen a továbbiakban sem kívánok változtatni. Az ország, így Borsod-Abaúj-Zemplén megye hátrányosabb helyzetű régióiban is a családok nem tudják elérni a különféle szolgáltatásokat, nem tudják a nagyobb városokba beutaztatni a gyerekeiket, számukra csak a településen adott lehetőségek elérhetők. A zenetanárok szerepe a kisebb falvakban felbecsülhetetlen, hiszen olyan gyerekek kapnak lehetőséget egy magas szintű képzés bekapcsolódására, akik ezzel a területtel eddig nem találkoztak. A kis települések közművelődésében értéket jelentenek a művészeti ágazatok. Mindig figyelembe veszem a tanulók életkori sajátosságait és érdeklődésükre, tehetségükre építve alakítom készségeiket és gyarapítom ismereteiket. A zeneiskola esélyegyenlőséget biztosít, és lehetőségei szerint csökkenti a hátrányokat.

13

Óraterv

Skála 2 oktávon keresztül, különböző Vonósebesség és beosztás, laza csukló, ritmusváltozatokkal (pl: triola, szinkópa, húrváltás, billentés, tempótartás, elméleti nyújtott ritmus) tudás Henry Purcell: D-Dúr Bourre

Pontos ritmus, martelé vonás, billentés, zenei összefoglalás

Népdal

Éneklő és hosszú vonó, 4. ujj billentés, vonóbeosztás, pontos ritmus bólogatás nélkül

Cickom, cickom…

Megállított vonó puhán, mutató ujjal

Reflexió az óratervre Véleményem szerint elengedhetetlen, hogy egy pedagógus az órákra előre megtervezett óravázlattal készüljön. Ez a 30 perc nagyon rövid és egy tanárnak ennyi idő alatt kell leadni azt az anyagot, amit a tanterv megkövetel. Precízen be kell osztani az órát, szinte percről percre, figyelembe véve a tanuló szellemi és fizikai adottságait is. Ezért egyéni oktatás, amihez a pedagógus személyre szabottan tervezi meg a tanulók óráját. Ez a táblázat egy tanítási gyakorlat órára készült vázlat, aminek hasznát tudtam venni az adott órán, és sikerült betartanom, hogy a 30 percbe minden beleférjen. Skála Célszerű minden óra előtt skálával kezdeni, mert ezzel a tanuló bejátssza magát, amit egyébként önállóan sokszor nem tesznek meg, mert nem tartják fontosnak. Ezzel bemelegszenek az ujjak, így könnyebb előadni egy gyorsabb tempójú művet, javul a hang minősége és talán a vonóvezetésre is jobban koncentrálnak, ha a skálánál gondosan odafigyeltek a táblázatban felsorolt instrukciókra, de itt van alkalom a jobbkéz-vezetés, balkéz-használat, gyönyörű hang megszólaltatása, vonóvezetés, test bekapcsolás élvezetes kialakítására. Minden hangnemben tisztázni kell a gyerekkel a készhelyzeteket, minden húron. Henry Purcell: D-Dúr Bourrée Annánál mindkét kéznél nehézkes a húrváltás. Ezt először szünettel, majd szünet nélkül gyakoroltattam. Fokozottabb ráfordulást kértem a balkézben, az ujjak nem érhettek az üres húrokhoz. A húrváltásnál szükséges energia, a közös húrsík megérzése és a lehető legkevesebb mozgás. A hüvelykujj legyen állandóan oldott, mindig tő ízületből

14

billentsen, lendítéssel. Amikor Anna nem így billent, egy fátyolos csúnya réteg hang alakul ki. Népdal A jobb kéz feladata mindig meghatározó, vezető szerepet kell, hogy betöltsön. Ha a jobb kar puha, akkor a bal is az lesz. A növendék már tudja, hogy mit kell hallgatni, mi a nem jó, mit kell figyelni gyakorlás közben. Fontos a hangképzés és a lendülettel való vonóbeosztás. Az első ujj már nem szorít. Cickom, cickom… Az ujjaknak időben kell készülni, a vonót időben megállítani a mutató ujjal. Ha az ujját időben leteszi, garantáltan tiszta lesz. A bal karnak is bele kell helyezkednie a hegedűbe, ez is egy karsúly. Nem szabad túlzott energiával dolgozni, érezni kell a szabadságot, lendületet és rugalmasságot.

15

IV. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával

Dénes-Lányi hegedűiskola 2. kötetének ismertetése, felhasználhatósága, kritikai értékelése Ezt a hegedűiskolát csak akkor lehet alkalmazni, ha a tanuló már biztosan tájékozódik 4 kereszt és 4 bé-ig a hangnemekben. Szükséges hozzá a helyes vonóbeosztás és különböző vonás formák elsajátítása. Amik megtalálhatóak ebben a kötetben: - nyújtott 4. ujj - módosító jelek - tizenhatod ritmusok - leggiero, martelé vonás - Béres legény…, Elszaladt a kemence… 4. ujjas dalok - Kánon kis és nagy tercekkel: kézhelyzet beállítása, hangközök tudatosítása, ujjgyakorlat, 2. ujj pozíciójának változása

16

- kromatika lendületből és csúsztatással - hosszú távú etüdök, aminek két része van, a.) és b.) (többféle vonással) - négyes kötés - hangnemek kvintkör szerinti sorrendben - szinkópa (pl: Ha Dunáról fúj a szél…) - bővített kvart - kvintek és szextek(legkezdetibb formája a kettősfogásokhoz) - nyújtott 3. ujj (24-25 oldal) A kotta végén található egy függelék, ezeket még a kettős fogásos darabok előtt el kell kezdeni. Megtalálhatóak azok a fogalmak, mint: - enharmónia - Da capo-s forma - siciliano vonás bár erre, csak a pedagógus világítja rá a tanulót, leírva nincs.

Reflexió a Dénes-Lányi hegedűiskola 2. kötetének ismertetésére

Ez a hegedűiskola kronológiailag nem a legjobb. Sok helyen variálni kell a sorrendet és hiányosságok is előfordulnak. Sok hegedűtanár használ emellett a hegedűiskola mellett több kottát, mint Dénes László hegedű ABC-jét, bár véleményem szerint ez inkább az ügyesebb, jobb képességű tanulóknak való. Kezdő tanulóknál érdemes Szilvay Géza violin ABC-jéből kezdeni a hegedűtanítást. Kreatívan és játékosan ragadja meg a tanulás fontosságát, megkönnyítve ezzel a tanár és természetesen a növendék feladatát is.

17

V. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése Motivációs kérdőív felvétele és elemzése ZENEI TEHETSÉGFELMÉRŐ TESZT Név: P. Anna Életkor: 11 év Tanulsz/tanultál valamilyen hangszeren? igen Ha igen, mennyi ideig tanultál eddig? 4 év Milyen hangszert próbáltál ki a tehetségnap során? hegedű Elégedett vagy a hangszert bemutató tanár tájékoztatásával? Osztályozd (1-5)! 5 Milyen hangszereket próbálnál még ki? cselló, gitár Amennyiben a beiratkozásról és az eredményekről szeretnél további információt, add meg elérhetőségedet! Köszönjük , hogy részt vettél felmérésünkön!

Ezt a szelvényt őrizd meg, mert ezzel vehetsz részt, a gálaműsor utáni sorsoláson!

18

A ZENEI MOTIVÁCIÓ MÉRÉSE • motivációs tényezők Karikázd be a megfelelő betűt az alábbiak szerint: A: rendkívül fontos - E: egyáltalán nem fontos A zenei sikerhez fontos… A

B

C

D

E

keményen küzdeni

A

B

C

D

E

hogy legyenek muzikálisak

A

B

C

D

E

zeneórákon (szolfézs stb.) jól kijönni a többiekkel

A

B

C

D

E

pontosan tartani a tempót

A

B

C

D

E

beleélni magunkat a zenébe

A

B

C

D

E

sokat gyakorolni

A

B

C

D

E

hogy legyen tehetségünk

A

B

C

D

E

barátokkal lenni a zeneórákon

A

B

C

D

E

a jó hallás

A

B

C

D

E

a zenei hangok szeretete

A

B

C

D

E

komolyan venni a zenét

A

B

C

D

E

hogy legyenek olyan rokonaink, akik muzikálisak

A

B

C

D

E

szeretni a tanárt

A

B

C

D

E

a ritmusértékek megértése

a

szülők

természetes

19

A

B

C

D

E

a kreativitás

A

B

C

D

E

a gyakorlásba energiát fektetni

A

B

C

D

E

Kisgyermekkorban elkezdeni a zenetanulást

A

B

C

D

E

hogy a zenetanár ne kivételezzen a tehetségesebb tanulókkal

A

B

C

D

E

a jó kottaolvasási képesség

A

B

C

D

E

A zenehallgatás szeretete

A

B

C

D

E

zenei cél kitűzése és elérése gyakorlással

A

B

C

D

E

hogy a zene természetes közeg legyen a családban

A

B

C

D

E

kedvelni a többi zeneiskolást

A

B

C

D

E

a zenei hangok és a ritmus felismerése, megértése

A

B

C

D

E

hogy akarjunk örömet szerezni másoknak a zenén keresztül

A

B

C

D

E

törődni a zenével

A

B

C

D

E

jó hangszerrel rendelkezni

A

B

C

D

E

a megértő tanár

A

B

C

D

E

megérteni a zenei jeleket és megjegyzéseket (pl. piano, legato )

A

B

C

D

E

a zenét szórakozásnak venni

20

A

B

C

D

E

a szükséges áldozatot meghozni

A

B

C

D

E

a természetes zenei képesség

A

B

C

D

E

hogy a zenetanár ne legyen hirtelen haragú, indulatos

A

B

C

D

E

a ritmusérzék

A

B

C

D

E

hogy szeressünk zenélni

MÉG NINCS VÉGE! FORDÍTS!

21

• a motiváció jelentősége Karikázd be a megfelelő betűt az alábbiak szerint: A: teljesen egyetértek vele

C: nem értek vele egyet

B: egyetértek

D: egyáltalán nem értek vele egyet

A

B

C

D

Jó zenész vagyok

A

B

C

D

A zene nagyon fontos része az életemnek.

A

B

C

D

Keményen dolgozom azért, hogy jól teljesítsek a zeneórákon.

A

B

C

D

Akkor szeretem magam a legjobban, amikor zenélek.

A

B

C

D

A zenehallgatás sokkal fontosabb a számomra, mint a tévénézés.

A

B

C

D

A

B

C

D

A

B

C

D

Inkább játszom hangszeren, énekelek, mint olvasok.

A

B

C

D

A napirendemben a kedvenc óra a zeneóra.

A

B

C

D

Számomra fontosabb dolog részt venni zenei-, mint sportrendezvényeken.

A

B

C

D

Ha tehetném, még több időt töltenék zenehallgatással.

A

B

C

D

A zeneórákat izgalmasabbnak tartom, mint a többi órát.

A

B

C

D

Több időt akarok zenélésre szánni, mint a többi érdeklődési területemre.

Jobban szeretem a zeneórát, mint a többi órát, amin részt veszek. Leginkább zenei jellegű tevékenységekben szeretek részt venni. vagy

22

A

B

C

D

Ha tehetném, egész életemben zenével foglalkoznék.

A

B

C

D

A zeneóra soha sem időpazarlás

A

B

C

D

Inkább lemondok más dolgokról, de a zenéről nem.

A

B

C

D

Gyakran gondolkodok zenéről.

A

B

C

D

A zeneórákat nagyon ösztönzőnek találom.

A

B

C

D

Inkább dolgozom keményen a zenetanulás érdekében, mint bármi másért.

A

B

C

D

A zenélés időtöltésem.

A

B

C

D

Ha rajtam állna, még több zeneórán vennék részt.

A

B

C

D

Szeretnék zenei pályára menni.

A

B

C

D

A zeneiskolában kiváló tanuló vagyok.

az

egyik

kedvenc

23

Személyes adatok (nem kötelező kitölteni)! Név:

Tel.:

E-mail cím:

Hangszer:

Szeretnél-e tájékoztatást kapni az eredményről? (igen/nem) Szeretnél-e tehetséggondozó programban részt venni? (igen/nem) Életkor: Köszönjük válaszaidat!1

Reflexió a motivációs kérdőívre Anna segítőkész kislány, kérdés nélkül kitöltötte a kérdőíveket. A tesztek alapján megállapítottam, hogy egy érzékeny lelkületű gyerek, akinek fontos a zene, szereti hangszerét és kötődik tanárához, Erzsike nénihez. Anna rávilágított arra, hogy mi a szerepe egy pedagógusnak a hegedűtanításban. Szeretni kell hivatásunk és szenvedéllyel űzni azt. Meg kell szerettetni a növendékkel a hegedű hangját, olyannyira, hogy annak elviselhetetlen hiányát érezze. Bizalmas légkört kell kialakítanunk, hogy bízzon a diák a saját sikerében, mert fontos a sikerélmény megszerzése. Ehhez elengedhetetlen, hogy kommunikációra és rávezetésre ösztönözzük a gyermeket. Törekedjünk mindig a minőségre. A növendék előtt egy tanárnak mintaként kell szerepelni. Ha a minőségre törekvést látja tanárától, azt fogja keresni a továbbiakban is. Anna az a növendék, aki mellett a pedagógus is fejlődik, és akit bármelyik tanár szívesen tanítana.

Felhasznált irodalom: Edward P. Asmus, Ph.D.: Measures of Motivation in Music: Motivating Factors And Magnitude of Motivation 1

24

VI. A tanulási folyamat szervezése és irányítása

Saját tematikus terv Először is szeretném bemutatni, a tanítási környezetet, majd egy hegedű óra célját, amihez a tantárgyi kapcsolatok fontossága szükségszerű. A tanítási környezet leírása: Az intézmény egyik telephelye, mely egy Heves megyei község (Maklár) általános iskolájának tanterme. Egy kisebb tanterem, mely az általános iskolai egyéni fejlesztő oktatásnak ad helyet. Megfelelően berendezett, világos. Szükséges álló tükör a falra felszerelve. Kottatartó állvány, metronóm van a tanteremben. Cél: helyes hangszer és testtartás intonáció gyakorlása igényes szép hegedűhang elméleti tudás alaposabb elsajátítása tempó, lüktetés és ritmusérzék fejlesztése, javítása dallamívek formálása Tantárgyi kapcsolatok: szolfézs-zeneelmélet korrepetíciós óra kamarazene Ehhez szükséges taneszközök: Dénes-Lányi: Hegedűiskola II. kötet, kottaállvány, metronóm

25

Felkészülés egy fellépésre A szereplések előtt 3-4 hegedű órával már kész kell lenni a darabbal, hogy az esetleges apróbb tennivalókat még meg tudja valósítani a növendék, hogy a koncerten magához képest maximálisan teljesítsen.

1. óra: A diák már kotta nélkül hozza az előadási darabját. Miután eljátszotta és megbeszéltük mire kell még jobban figyelni, zongorakísérettel is megpróbáljuk. Ilyenkor már nem szólok semmit, hogy csak magára és a kíséretre hagyatkozzon. Ezután átbeszéljük mit érzett, mi az amit máshogy csinálna. Ha valami nem megfelelő, természetesen javítani kell. Az óra végén feladok egy otthoni feladatot, ami egy kreativitást is fejlesztő lecke. A feladat a következő: találj ki egy történetet az előadási darabodhoz és írd le, fogalmazd meg melyik zenei részlethez mit gondoltál. 2. óra: A diák már kotta nélkül hozza az előadási darabját. Miután eljátszotta és megbeszéltük mire kell még jobban figyelni, zongorakísérettel is megpróbáljuk. Ilyenkor már nem szólok semmit, hogy csak magára és a kíséretre hagyatkozzon. Ezután átbeszéljük mit érzett, mi az amit máshogy csinálna. Ha valami nem megfelelő, természetesen javítani kell. Az óra végén feladok egy otthoni feladatot, ami egy kreativitást is fejlesztő lecke. A feladat a következő: találj ki egy történetet az előadási darabodhoz és írd le, fogalmazd meg melyik zenei részlethez mit gondoltál. 3. óra: A második órán meg kell kérdezni, mire emlékszik a múlt óráról és számon kérni a házi feladatot. Miután beszámolt a leckéről, arra kérem ezekkel a gondolatokkal, érzésekkel is próbálja meg eljátszani koncert darabját, aztán értékelje. Néhány hasznos instrukciót kell adni, hogy érezze a törődést, ez lehet ujjrend, intonáció, vonósebesség, vonóbeosztás, hangsúly, húrváltás, lüktetés, dallamívek. Ezek közül legalább egy dolgot elfelejtenek a tanítványok. 4. óra: A koncert helyzetet el kell próbálni. Főpróbát kell tartani a koncerthelyszínén. Bekonferálom a növendéket, megtapsolom, ő meghajol és eljátssza darabját, amit ismét meghajlás követ. Az előadásmódot már eddig is gyakoroltuk, ezen az órán még muszáj átismételni, mert ilyenkor a gyerekek megszeppennek, némelyik még lámpalázzal is küzd. Erre nem rossz módszer, hogy a beszorult karokat nagy mozdulatokkal, lendületes vonókkal kimozdítsuk a feszült testhelyzetből.

26

Reflexió a saját tematikus tervre Egy tematikus tervnek mindig célja van. A zenetanításban a cél, hogy a növendéket megfelelően készítsük fel a koncertre. Hogy hogyan készítsünk fel gyereket fellépésre? Muszáj koncertszerűen végigjátszani a darabokat, és azután részekre szedni, de nem a fellépés napján. A szereplési napon ne menjen iskolába, legyen bejátszva, és pihenjen is. Érdemes mindent eljátszani közép tempóban kottából. Nem szabad túl korán berendelni a növendéket a koncerthelyszínre. A pedagógusnak nyugodtnak, higgadtnak és bizakodónak kell maradnia. Nem kell állandóan a növendékkel lenni, viszont játszatni lehet, de új dolgokat mondani szükségtelen, csak összezavarnánk vele a diákot. Erősíteni kell a növendék önbizalmát. Az önbizalomhiány lehet lámpaláz miatt. Ha lámpalázas gyerekkel van dolgom, megpróbálom úgy csinálni, hogy a lámpaláz pozitív oldala legyen túlsúlyban, hogy serkentse az előadót. A lámpaláz nem egy kóros állapot, meg kell tanulni ezzel együtt élni. Sokat segíthet, ha már napokkal a koncert előtt minden este kipihenjük magunkat és jól étkezünk (korszerű zenész életforma). Korszerű zenész életforma feltételei: - légzés, mélylégzés megtanulása - elegendő alvás - mozgásos pihenés - zenész életmódnak megfelelő sport tevékenység - rendezett táplálkozás - gazdaságos gyakorlás Gazdaságos gyakorlás: - hangszerjáték előtt 2-3 perc könnyű bemelegítő gyakorlat - legfeljebb 20 perc legyen egy gyakorlási szakasz - a befejezés mindig mozgás A lámpalázas szereplőt fokozatosan készítjük fel. A meglévő tudásszintjéhez képest mindig könnyebb anyagot kell feladnunk. Korábban kell elkészülni a darabbal és eltenni pihenni. Érdemes először a darab legnehezebb részét feladni, és utána könnyebb részeket. Tudatosan meg kell tanulni, akár abc-s hangokkal is, ismerni és érteni a szerkezeti logikáját. A szereplés helyzetet már a koncert előtt 2-3 héttel gyakoroltatni lehet.

27

Gyakorlás ABC-je 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Tudatos gyakorlás (mit gyakorlok és miért) A gyakorlás pontos időbeosztása (előre megtervezni) Ismétlés a tudás anyja (csak jól hangozhat el) A gyors darabokat lassan kell megtanulni, de gyorsan is kell gyakorolni Első a balkéz utána a jobb, aminek vezető szerepe van (balkéz automatikus) Problémák szeparálása (hibákat egyesével kell javítani) A nehezebb részeket előzménnyel és az utána következő résszel is kell gyakorolni 8. Az előadásmódot is gyakorolni kell 9. Hangszer nélkül is kell gyakorolni 10. Nem szabad elhanyagolni a könnyű részeket

28

VII. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Belső szaktárgyi értékelés, mérésértékelés intézményi sajátossága

Reflexió Az osztályzás a mennyiségi, a szöveges a minőségi értékelésnek az eszköze. A zenetanulásban mennyiségi értékelésről csak olyan szinten beszélünk, hogy a tanuló az előírt tantervet adott időben teljesítette vagy sem, hiszen a félévi és év végi vizsgajegyek, nem a vizsgán előadott darabokra vonatkoznak, hanem a féléves vagy éves teljesítményre. Ugyanakkor hivatalosan a zeneiskolában is havi jegyekkel értékelünk, de a szöveges értékelés, ha nem is írásban, de verbálisan minden órán megtörténik. Az egyéni óra nagyon tág teret ad a szöveges értékelésnek, írásban azonban csak a tájékoztató füzetben jelenik meg, hivatalosan nem. Mostani rálátásom

29

szerint az osztályzásnak a zenetanításban semmilyen jelentősége nincs, sőt mondhatnánk azt, hogy értelmetlen, mert nem motiválja a tanulókat. A mérésértékelést három részre bontják: -

belső szaktárgyi értékelés intézményi értékelés pedagógusi értékelés

A szóbeli értékelés mindig fejlesztő hatású, tehát úgy kell értékelni a tanulót, hogy az segítse őt a szakmai fejlődésében. A hangszeres pedagógus havonta osztályozza a növendéket érdemből és szorgalomból, amit a főtárgyi naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe kell jegyezni. A félévente sorra kerülő vizsgákon egy hangszeres tanárokból álló vizsgabizottság határozza meg a jegyeket, a főtárgy tanár véleményével együtt. Előképzőben viszont kizárólag szövegesen lehet értékelni (pl.: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt). Az értékelésnek a tantervi követelmény teljesítése, állóképesség, alkalmazkodóképesség, tempó, ritmus, hangképzés, felkészültség, technikai tudás, memorizálás, zenei megformálás alapján kell történnie, persze ezek a perspektívák hangszerenként változhatnak. Azonban a legfontosabb az, hogy minden növendéket a saját képességeihez mérten osztályozzunk, akár ezeket a szempontokat félre téve. Ha mégsem ez alapján értékelünk, a tanuló lelkesedése alább hagy, majd kudarc éri, és a sorozatos kudarcélményeket a hangszer tanulás abbahagyása követi.

30

VIII. Szakmai együttműködés és kommunikáció Gyermekekkel, szülőkkel való kapcsolat intézményi bemutatása

2014 telén volt alkalmam részt venni és egyben szervezni is egy programsorozatot és szakmai konferenciát, ahol Borsod-Abaúj-Zemplén megye községeit látogattuk meg zeneiskolai kollégáimmal, vezetőséggel és a meghívott előadókkal.

31

„A ZENE MINDENKIÉ” MEGYEI PROGRAMSOROZAT ÉS SZAKMAI KONFERENCIA Kezdő időpontja: 2014. november 13. (csütörtök) Záró időpontja: 2014. december 23. (szerda) Koncertek és hangszerbemutatók Időtartama községenként: 4 óra Helyszín: Borsod-Abaúj Zemplén megye kilenc község Művelődési Intézménye Nyitórendezvény, szakmai konferencia - időtartama: 7 óra Helyszíne: Borsodivánka A rendezvény kiemelt célja: - A koncertsorozat nyitó programjaként egy szakmai konferencia megvalósítása „A közművelődés, népművészet szerepe a tehetséggondozásban a hátrányos területeken” címmel méltán neves, elismert szakemberek előadásaival. - Borsod megye hátrányos településein élő lakosságának közművelődése zenei élményeken keresztül koncertsorozat formájában. - A nyitottság, az elérhetőség és a személyes kapcsolat a gyerekekkel, szülőkkel, intézmények vezetőivel, pedagógusokkal, szakemberekkel, segítőkkel a hatékonyság érdekében. A zeneiskola irányelve, amit jómagam is így gondolok: a településeken megtartott koncertsorozat által a lakosság zenei élményekhez juttatása, a zenei igények kialakítása/kielégítése, a hétköznapok megszínesítése volt a községekben. Nem utolsó sorban a zeneszeretet, a hangszerek nyújtotta világ becsempészése a hétköznapokba, illetve a klasszikus zene világának bemutatása. A konferenciára meghívott pedagógusok, zenetanárok érintett tehetségkutatók számára segítségnyújtást jelentett. Meghívott előadók segítségével a hátrányos és halmozottan hátrányos területek közművelődését, tehetséggondozását érintő problémákra megoldást talált, vagy erre lehetőségeket kínált a zeneiskola. . A koncertsorozat úgy lett összeállítva, hogy november - december hónapban Borsod megye kilenc településén voltak díjtalan koncertek a lakosságnak, klasszikus népi hangszerbemutatókkal egybekötve. ( Mindenki nagy örömére szolgált, hogy Ács Gyula zenetanár, népzenész, népzenekutató, karmester, zeneszerző bemutatta a különleges, ritka számba menő népi hangszereit is a kiállításon. )

32

A községek közművelődésében - a hátrányos helyzetükből adódóan is – hiányzik vagy igen kevés a kultúrára fordítható pénzösszeg. Csökkentek, illetve teljesen elmaradtak a zenei bérletes koncertsorozatok. ( Pl.: Miskolci Filharmónia bérletes előadás sorozata). Egyre kevesebb a művészek, vagy ifjú zenei tehetségek bemutatkozása, kamaraestek stb… ezeken a helyeken. Ezt a hiányzó rést segít pótolni koncertjeivel a zeneiskola. Feladat a klasszikus zene népszerűsítésén, megismertetésén keresztül a klasszikus- és népzene szeretetének kialakítása. A Karácsony, a szeretet ünnepe még nyitottabbá teszi az emberek szívét a szépségre, a zenére, a közös élményekre. Szívesebben látogatták a koncertet ebben a meghitt időszakban. A rendezvények a helyi Művelődési Házak színháztermeiben voltak, a hangszerbemutatók pedig az intézmény előcsarnokában. Ennek célja az volt, hogy bevezetésként azok a hangszerek legyenek felsorakoztatva az előcsarnokban, amelyek a koncert során megszólalnak. Elsősorban a kisebbeknek lett szánva ez a fajta bemutatóval egybekötött kiállítás, ahol az illető hangszer tanára megszólaltatta és/vagy az érdeklődő kérdéseire választ adva megismerhette, megfoghatta az egyes hangszereket. Vannak olyan halmozottan hátrányos területek, ahol a lakosság számos tagja nem tud sem írni, sem olvasni. Az iskolába járó gyermekek egyik vagy mindkét szülője párhuzamosan jár gyermekével esti iskolába írni, olvasni tanulni. Ezek a gyermekek igen kis eséllyel számíthatnak a művelődésre, esetenként a tehetséggondozáshoz tartozó családi háttér biztosítására, vagy arra, hogy a család az iskola partnere legyen a tehetséggondozásban. Ha gyermekével együtt éli meg a szülő ezt a komplex élményt, talán egy előrelépést tesz a felismerés, az együttműködés, az odafigyelés útján.

33

A PROGRAMSOROZAT „Közművelődés, népművészet szerepe a tehetséggondozásban területeken”c. szakmai konferencia és rendezvénymegnyitó

a

hátrányos

Témák, meghívott előadók - A közművelődés jelenlegi helyzete, Borsod-Abaúj –Zemplén megyében Előadó: Kovács Anikó Nemzeti Művelődési Intézet Megyei Módszertani Iroda vezetője - A Művészeti Iskolák helye és szerepe a hazai közoktatásban, különös tekintettel a zeneoktatásra - „Mindenre jó a gyermekkori zenélés” Előadó: Ember Csaba a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke - A gyermek környezetével való kapcsolattartás jelentőségei (család, iskola) Előadó: Bolykó Istvánné a Líra Zeneiskola A.M.I igazgatónője, közoktatás vezető - A folklór szerepe a zeneoktatásban Előadó: Ács Gyula zenetanár, népzenész, népzenekutató, karmester, zeneszerző - Tehetség és fejlesztése Előadó: Dr. Mező Ferenc - Tehetség jó szerencse semmi más? Előadó: Dr. Czeizel Endre professzor 2014. november 20. – december 23. Hangszerbemutatóval egybekötött koncertsorozat •

november 13. Borsodivánka – szakmai konferenciát követően

•

november 21. Bükkaranyos

•

november 22. Ároktő

•

november 29. Tiszabábolna

•

december 13. Kompolt

•

december 19. Kázsmárk

•

december 20. Kisgyőr

•

december 22. Sály

•

december 23. Harsány

34

Műsor: 1. Liszt Ferenc Zeneakadémia Rézfúvós Kvintett ifj. Bolykó István (növendékek) 2. Kisgyőri furulya kvintett (tanárok, növendékek) Barokk táncok (G. Bene Beáta) 3. Fafúvós Kamaracsapat (Fogarasi Tamás: szaxofon, klarinét; növendékek: klarinét, fuvola) 4. Bartók: Hegedűduók (Bolykó Judit, Ruscsák Petronella) 5. Bartók Béla Zeneművészeti Intézmény Miskolc Rézfúvós Kvintett (trombita, kürt, harsona, tuba) 6. Kamarazenekar: Ifj. Bolykó István trombita, Dobos János tuba, Kis Sándor trombita 7. Gitárkamara – népszerű dallamok Kardosné Barta Viktória, Kovács Sándor tanárok és a növendékek

Reflexió A koncertsorozat repertoárja főképp a karácsonyi zenékből, a meghitt hangulatot idéző művekből lett összeállítva az előző évekhez hasonlóan. Olyan műsor volt prezentálva, ahol az volt a cél, hogy a hangszerek széles skálája megszólalhasson, be legyen mutatva a rézfúvós, fafúvós, pengetős, ütős, népi hangszerek adta élmény, visszaköszönjenek azok a hangszerek, amiket előtte már megismerhettek, megfoghattak az előtérben lévő hangszerbemutatókon. A közös zenélés, a közös éneklés élményét, értékét megismerte, megérezte a lakosság. A koncerteken tanárokból, diákokból alakult duók, triók, kamaraegyüttesek, meghívott vendégzenészek léptek fel. Eddigi tapasztalataim azt bizonyítják, hogy szüksége van mindenkinek a zenére, igényli a lakosság. A kisebbek itt láthattak először igazi hangszereket, zenészeket, ilyenkor találkozhattak először a klasszikus zene adta élményekkel. Megnézhették a különféle hangszereket közelről, esetleg meg is foghatták, beszélgethettek az előadókkal. (A hátrányos helyzetben lévő községekben, a zeneiskolába járó gyermekek nagy részének nincs saját hangszere). Ezek a gyermekek talán éppen ezeken az eseményeken kapott élményből adódóan kezdtek hangszereken tanulni, megszeretni a klasszikus illetve a népzenét. A szervezett programok oda is eljuttatták a klasszikus zene adta élményeket, ahol ennek hiánya volt. Minél többen engedik magukhoz ezt a zenei élményt, és művelik azt, annál nagyobb eséllyel találjuk meg a jövő tehetségeit, művészeit. “A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.” (Kodály Zoltán)

35

IX. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre Önképzési terveim, elképzeléseim ÖNFEJLESZTÉSI TERV

Önképzési elképzeléseimet, édesapám, Bolykó István önfejlesztési táblázatának segítségével készítettem.

SZAKMAI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A PEDAGÓGUS SZAKMAI CÉLJAI

CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KOMPETENCIATERÜLETEK

VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK

(2016 – 2018) 1. - szaktárgyi tudás fejlesztése, - folyamatos tájékozódás a szakirodalomban

2. - továbbképzéseken való részvétel

- szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

- szaktárgyi tudás bővülése,

- elkötelezettség és szakmai felelősség vállalás a szakmai fejlődésért

- szakmai tudatosság fejlődése

-

szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

- közoktatás jogszabályi hátterének ismerete

-

pedagógiai folyamatok tervezése

-

kommunikáció és szakmai együttműködés külső szervekkel

- a pedagógiai program, helyi tanterv elkészítésében való részvétel

-

elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás

- felelősség a szervezetért - saját pedagógiai tevékenység tervezésének fejlődése

36

3. - ”jó gyakorlatok” gyűjtése (látogatások más intézményekbe)

-

kommunikáció és szakmai együttműködés

-

elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás

-

-

-

5. - tanórán kívüli szakmai és szabadidős tevékenységek szervezése és az ebben való részvétel

szakmai önállóság

-

probléma megoldás,

-

konfliktus kezelés fejlődése

szaktárgyi, tantervi tudás

-

kommunikáció és szakmai együttműködés

szaktárgyi tudás fejlődése

-

a tanulók személyiségfejlődésé nek folyamatos értékelése és elemzése

pedagógiai folyamatokhoz illeszkedő értékelés

-

tanuló szakszerű mérése

-

tanuló szükségleteire épülő környezet kialakulása

önművelés

-

4. – hospitálás más pedagógusnál

-

-

tanulás támogatása

-

a tanuló személyiségének fejlesztése

-

az egyéni bánásmód érvényesülése

-

tanuló megismerési technikák elsajátítása

-

a tanuló csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

-

kiemelt figyelmet igénylő tanulók felismerése

AZ ELÉRT EREDMÉNYEK HATÁSA

(a cél megvalósulása után várható változás a gyermekekre/diákokra vonatkozóan) 1. A módszertani változás egy motiváltabb, érdeklődő diákot eredményez, aki nyitottabbá válik esetleges alternatív megoldásokra. 2. A kreatív technikák megismerése és alkalmazása a diákok körében is. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának tudatosulása a tanári példán keresztül.

37

3. A jó tanár- diák viszony alakulása, ami folytán a tanuló bizalommal fordulhat tanára felé, nemcsak szakmai, hanem személyes jellegű problémáival is.

4. Tapasztalaton alapuló tudás megszerzése.

5. Szociális kompetenciák és a kreativitás fejlődése. Előmenetel a probléma megoldásban és konfliktuskezelésben. TEVÉKENYSÉGTERÜLETHEZ, SZAKTÁRGYHOZ KAPCSOLÓDÓ

(szakmódszertani, szaktárgyi) fejlesztési célok CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

1. Kovács-módszer elsajátítása

flexibilis, könnyed, laza hangszerjáték

2. intonáció fejlesztése

tiszta éneklés és hangszerjáték, magabiztos intonáció kialakulás

3.

egészséges vonósebesség, éneklő hang

precíz vonókezelés

FELADAT, TEVÉKENYSÉG, ERŐFORRÁSOK (a kijelölt cél eléréséhez megnevezett konkrét feladat/ok felsorolása)

egyéni

intézményi

intézményen kívüli

1. otthoni felkészülés

módszer alkalmazása a tanórákon

Kovács-módszer elsajátítása továbbképzésen

2. zenehallgatás

együttműködés és kommunikáció a szolfézs tanárral

hangverseny látogatás

3. eszközök begyűjtése

tanórákon való fejlesztés és az eszközök és technikák használata

hangverseny látogatás

38

Reflexió önképzési tervemre A jövőben kívánom fejleszteni szaktárgyi tudásom és részt venni többféle továbbképzésen. A szakirodalomban szeretnék nagyobb/több jártasságot szerezni. Önképzési céljaimat mélyrehatóan befolyásolta a közösségi pedagógia gyakorlatom során a Diósgyőri Lakásotthonban, illetve Gyermekvárosban végzett segítő tevékenység. Javarészt játszottunk a gyerekekkel. Kiderült számomra, hogy a legtöbbjük még játszani sem tud. Meg kellett tanítani őket a játékra. Úgy hiszem ez részben sikeres volt. A legjobb dolog, ami itt történt velem, hogy a gyerekek ragaszkodását éreztem. Minden alkalommal öleléssel és puszival vártak, illetve így is köszöntek el. Az utolsó foglalkozás során olyat láttam, amit nem szerettem volna. Az egyik kisgyerek nem jöhetett velünk, ugyanis csúnyán viselkedett aznap és a nevelőnő nem engedte. A 10 éves gyereknek dühkitörése volt. Úgy érzem, hogy törődést és szeretetet is adtam a gyerekeknek. Bár nem volt mindig egyszerű, mert nem annyira akartak nyitni felém. Ez később megváltozott. Az egyik 8 éves kisfiú a lakásotthonba, amikor hazafelé indultunk, megkérdezte, hogy esetleg haza vinném-e magammal. Szóhoz sem jutottam. Valahogy jól kikeveredtem belőle, de már nem emlékszem pontosan a sokktól. Úgy vélem ebből nem csak a gyerekek tanultak, ha nem mi is. Legszívesebben minden ismerősömet, tanítványomat elhoznám ide, hogy lássák ilyen is van. Hatalmas erőt kaptam ezektől a gyerekektől. Akit nagyon becsülök Alex, a Gyermekvárosból. Hihetetlen számomra, hogy nem hagyta el magát. Tanul és dolgozik. Látja, hogy kitörhet a „nyomorból”, és azon van, hogy kialakítson magának egy életet. Minden elismerésem az övé, hogy ennyire erős és kitartó. Jót tett ez a pár alkalom. Tudni fogom, hogy viszonyuljak a tanításban a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű növendékeimhez, ugyanis egy olyan iskolában tanítok, ahol 852 gyerekből 723 ilyen helyzetben van. Gyakorlatom során úgy érzem elegendő tájékoztatást kaptam a tanáromtól, viszont az ottani nevelők nem foglalkoztak velünk. Inkább csak örültek, hogy ott vagyunk és nekik kevesebb a dolguk. Én úgy gondolom, hogy egy nevelő próbálja meg nevelni is azokat a gyerekeket, ne együtt dohányozzon velük. Talán ez volt az ami a legjobban nem tetszett. Sok mindenen javíthattam volna én is, mert előfordult, hogy egyszerre csak egy gyerekkel foglalkoztam, a többieket pedig figyelmen kívül hagytam, de lényegében örülök, hogy ezt észrevettem magamon, így legközelebb igyekszem erre fokozottan odafigyelni. A közösségi pedagógiai gyakorlat segített a társadalmi felelősségvállalásban, segítségnyújtásban, valamint felkészített minden olyan helyzetre, amivel a pedagógus pályám során találkozhatok. Próbáltam a gyerekeknek azt sugallni, hogy egy kis tanulással és szorgalommal ők is értelmesen gondolkodó felnőttekké válhatnak. További segítség lenne nekik, ha folytatnám ezt a tevékenységet velük. Úgy tervezem fogom is, amikor időm engedi.

39

Hospitálásom során is sok, az önfejlődésemre meghatározó élményem volt. Sok mindent tanultam, mint például hogyan viszonyuljunk gyerekekhez, hogy reagáljunk egy nem mindennapi helyzetre. Előfordult, hogy a tanórán derült ki, hogy a diák örökbe fogadott gyermek. Erről a pedagógusnak sem volt tudomása. Megtisztelve éreztem magam, hogy a növendék bizalmába fogadva nekem is elárulta ezt a titkát, pedig akkor még csak órát látogattam, mint főiskolai hallgató. Tanárnő nagyon jól kezelte a helyzetet. Finoman érdeklődött, de mégsem tűnt kíváncsinak. Éreztette a gyerekkel, hogy fontos számára és vele megoszthat bármit. Rádöbbentem mennyire fontos, hogy elnyerjük a gyerekek bizalmát, mert egy pedagógusnak nem csak a tanítás a feladata, hanem a társadalmi nevelés is. Meg kell velük ismertetnünk a helyes társadalmi normákat. Erre kiváló alkalmak a nyaranként megrendezett zenetáborok is. Volt lehetőségem már többször is gyerekekkel táborozni, pedagógusként. A zenetábort olyannyira élvezték a diákok, hogy nem akartak haza menni. Sok barátság alakult ki, de konfliktushelyzetekkel is találkoztam, amit bizony meg kellett oldani. Sokszor kellett fegyelmezni a gyerekeket. Mivel sokan voltak, a pedagógusok, felnőttek pedig kevesen, általában csoportos fegyelmezést alkalmaztunk, persze csakis olyat, ami nem lehet káros a tanulók testi és lelki fejlődésére, így a sportra jutott a választás. Remek lehetőség levezetni a felesleges energiát. Ezeket a „büntetéseket” mindig estére időzítettük. A gyerekek is jól aludtak ezután, és másnap újult erővel ébredtek. Sajnos a tábor végére az efféle „büntetés” már nem hatotta meg őket. Ilyenkor az emberben erőteljesen tudatosu, mik az előnyei az egyéni oktatásnak. Az osztályokat, csoportokat tanító pedagógus feladata nehezebb abból a szempontból, hogy a fegyelmet és a rendet meg kell tartania, a hangszert oktató pedagógusnak ezzel nem kell foglalkozni. Sokszor az egyéni órákon nem derülnek ki az esetleges magatartásbeli problémák, mivel a hangszeres tanárokon egyenként foglalkozunk a gyerekekkel. Más szempontból ugyanakkor nagyobb az elvárás a szülők felől és több a felelősségvállalás. Mégis azt mondom, hogy a magunkkal szembeni elvárás legyen a legnagyobb, és mindig a minőségre törekedjünk.

Befejezés Pályaválasztásom kissé irányított volt gyerekként, ugyanis szülői rábeszéléssel kerültem a hegedű központjába. Mindig is szerettem volna zenét tanulni, otthon sem láttam mást, ugyanis mindkét szülőm zenetanár. A hegedűvel együtt kezdtem a zongorát is hét évesen. Ugyan én zongorista szerettem volna lenni, (igaz csak a tanár iránti ragaszkodásom miatt) a szüleim mégis a hegedűt javasolták. Felnőtt fejjel egyáltalán nem bánom. Még egészen kiskamasz koromban kiderült, mennyire jól bánok a gyerekekkel. Már 10-12 évesen többen észrevették, hogy különleges tehetségem van a gyerekekhez és a velük való kommunikációhoz is. Ez a mai napig szemernyit sem változott. Elhivatottnak érzem magam a tanításban és nevelésben. Mint már említettem az egyik kompetenciában: ez utóbbi sem elhanyagolható!