Vándorkiállítás Kővé vált hit Templomi Architektúra a Bánátban a18. században
A paravánok szövege
1. tábla
A Bánát kulturális környezete a 18. században Délkelet Európa terjedelmes területeinek visszafoglalása után a Bánát 1718-ban a Török Birodalomtól a Habsburg Monarchia fennhatósága alá került. A vidék oly mértékben elnéptelenedett, hogy csak újratelepítéssel lehetett a gazdaságot fellendíteni és újkori kulturális színvonalat létrehozni. A Bánát feladatai a Monarchiában geopolitikai adottságaiból, a Török Birodalommal való közös határvonalából adódtak. A tervszerű betelepítéssel egy erős gazdaság megteremtése volt a cél. A Bánát ehhez – mint a császári korona országa – állami különjogokat kapott. Egyházi újraszerveződés Az ország betelepítésével párhuzamosan zajlott az egyházi újraszerveződés. Mindaddig csak katolikus telepeseknek engedték meg a bevándorlást, míg II. József meg nem változtatta a letelepedési feltételeket. A Habsburg Monarchia felfogása szerint csak ők voltak képesek kiépíteni az országot a keresztény világ védőbástyájává. Jellemző volt az egyházi szervezésre a Bécsi Hatóságok által végzett központi tervezés. Templomépítés Minden templomi tervrajzot a Bécsi Udvari Építészirodának kellett jóváhagynia. Egyéni megoldásokat nem fogadtak el. Tömeges templomépítés akkor kezdődött, amikor a telepesek építési költségeit is átvették a nyilvános szervezetek. A bánáti típust a 18. század második felétől a Habsburg Birodalom más régióiban is alkalmazták. A barokkos ájtatosság megváltozása A templomépítések a felvilágosodás jegyében zajlottak, ezért eltekintettek a költséges és díszes kivitelezéstől, mivel az „megzavarhatja a lélek békéjét, szétszórhatja a gondolatokat és az isteni igazságokra irányuló tiszteletreméltó figyelmet gyengítheti”. Képaláírások 1. Magyarország újjáépítése a török háborúk után (térkép) 2. A Bánát, mint a Habsburg birodalom része. A mai délnyugat Románia, Szerbia és Magyarország területén található régió, a Bánát 28.000 Km2 nagyságú területe a Duna, a Tisza, a Maros és a Déli Kárpátok lábainál terül el. (térkép) 3. Bogáros/Bulgâruş, Mária Mennybemenetele római-katolikus templom, 1773-1775 4. A billédi templom hivatalos építészeti felmérése, 1775 5. Útmenti kereszt Temeskenéznél (Satchinez)
2. tábla
Szent György Székesegyház Temesvár/Timișoara A temesvári székesegyház közép-európai barokkra jellemző építészeti elképzelése Délkelet-Európa kiemelkedő szakrális építészeti emlékei közé tartozik. A dóm császári támogatottságából kiindulva feltételezhető, hogy az épület tervei az Udvari Építészeti Hivatalban készültek, melynek 1724 óta volt vezetője az ifjabb Fischer von Erlach, és nem egyetlen ember elképzelése volt, hanem több művész és mérnök dolgozott rajta. Hogy Bécs különleges módon ragaszkodott ehhez a projekthez, az annak a szándéknak tudható be, hogy az egyházon keresztül császári jelenlétet akartak felmutatni egy stratégiailag fontos provinciában. Képaláírások 1. Temesvár/Timișoara, Szent György Székesegyház, 1736-1774, külső felvétel 2. Temesvár/Timișoara, Szent György Székesegyház, 1736-1774, karzat 3. Temesvár/Timișoara, Szent György Székesegyház, 1736-1774, orgona Építéstörténet: 1763. augusztus 6. 1746. 1752. 1754. 1754. szeptember 7. 1754. szeptember 8. 1761. 1763. 1765. 1774.
Falkenstein püspök elhelyezi az alapkövet A karzat kőművesmunkáinak befejezése és a kereszthajó elkezdése Építészeti munkák a főhajón A karzat, a kereszthajó, a sekrestyék befejezése, ideiglenes harangláb állítása A dóm felszentelése Az első szentmise ünnepe A főhajó befejezése, a tornyok és a bejárati csarnok megépítése A nyugati homlokzat kialakítása, a toronysapkák és harangok elhelyezése Az építészeti munkák befejezése A belső kialakítás befejezése
A latinkereszt alaprajzú dóm széles hajóját kétoldalt lapos kápolnasor kíséri. A kereszthajó feltűnően keskeny, s ezért a négyezet felett elmarad a kupola. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul. A kétszakaszos, csehboltozatos hajó falait erőteljes pillérek tagolják. A keskeny főhomlokzat két toronnyal szegélyezett fala konkáv vonalban meghajlik. Ezt részben ellensúlyozza az oszlopos, kis előépítmény, amelyet önálló manzárdkupola fed. Az egyhajós falpilléres templom 55 méter hosszú, 22 méter széles és 16,9 méter magas.
3. tábla
Zarándoktemplomok Zarándoklat a Bánátban A zarándoklatok kialakulásának előfeltétele az ellenreformáció által kiváltott vallási megújulás volt. A miselátogatás mellett a körmenetek és főleg zarándoktemplomokhoz és kolostorokhoz tett zarándoklatok alkották az újfajta ájtatosság magvát. Évente legalább egyszer minden katolikus falu felkerekedett egy zarándokútra. A Maria-Radna templom, melyet a Szent Szűznek ajánlottak, a Bánát legjelentősebb zarándokhelyei közé tartozik, 1992-ben II. János Pál pápa „basilica minor” kitüntető címet adományozott az épületnek. Képaláírások 1. Radna, római-katolikus templom, Mária-kegyhely, 1756-1782. Zarándoklati szentmise 2. Radna, Misekehely, Maximilian Gabl apát adománya 1747-ből 3. Radna, a főoltár kegyképe 4. Radna, római-katolikus templom, Mária-kegyhely, 1756-1782. Külső felvétel 5. Radna, római-katolikus templom, Mária-kegyhely, 1756-1782. Belső tér Már 1723-ban felépítettek Radnán egy új templomot és a Ferencesek kolostorát. Az új épületet a csodatévő Istenanyaképpel 1756-ban kezdték el megépíteni. 1767-re elkészült az oltártér és ünnepélyesen átadták a kegyképet. További munkálatok, mint a templom vakolása, az orgonaszék beépítése és a kripta kibővítése 1782-ig történt meg. Csak 1911-ben nyerték el a tornyok mai alakjukat. A zarándoktemplom egy 56,2 méter hosszú és 19,8 méter széles, boltíves, egyhajós, karzatos épület. Nyugati oldala dupla toronnyal épült, a középrészt balusztrádra emlékeztető hullámos oromzat képezi. Mária-Csiklova/Ciclova Montanã Mária-Csiklova egy bányásztelepülésen található, amely egy román és egy német településrészből áll. Utóbbit a Bánát meghódítása után létesítették, és bányászati és kohászati munkásokkal telepítették be. A kegyképhez, mely Máriát ábrázolja a Kisjézussal, már a török időkben is elzarándokoltak. Az eredetileg itt álló kis kápolna („Maria Fels”) helyére építették 1776ban a mai zarándoktemplomot. Képaláírások 1. Mária-Csiklova/Ciclova Montanã, Mária Megjelenése római-katolikus templom, 1776/77, átépítés 1859/60 2. Mária-Csiklova/Ciclova Montanã, Keresztút (Kálvária)
4. tábla
Kolostortemplomok Az első szerzetesrendek, melyek már 1717-ben érkeztek a Bánátba a rekatolizálás jegyében, Jezsuiták és Ferencesek voltak, akiknek ebben a térségben folytatott missziós tevékenysége hagyományosnak számít. A Ferenceseknek templomokat, kolostorokat és imaházakat építettek Temesváron, Karánsebesen, Versecen, Dogneceában, Orsova (AdaKaleh) szigetén és Aradon. A Jezsuiták templomokat kaptak Temesváron és Krassóváron. Ezeken kívül templomokat és kolostorokat építettek a Minoritáknak Pancsován, Orsován, Aradon és Lugoson, a Kapucinusoknak Újpalánkán és az Irgalmas rendi barátoknak Temesváron. Képaláírások Ferences épületek 1. Temesvár, Szent Katalin ferences-templom, 1756-1774, „Belvárosi plébániatemplom” 2. Arad, Angyalok Királynője Mária ferences-templom, 1775-1781, „Garnizontemplom” 3. Karánsebes, Szeplőtelen Fogantatás ferences-templom, 1788 Jezsuita épületek 4. Krassóvár, Mária Mennybemenetele jezsuita-templom, 1726 Irgalmas barátok épülete 5. Temesvár, Szent József templom, 1748-1757, „Irgalmas-templom”, amelyet jelenleg a görög-katolikus gyülekezet használ Minorita épületek 6. Pancsova, Szent István magyar király minorita-templom, 1753/54
5. tábla
Bányásztelepülések templomai Az erődítményeken és városi építményeken kívül mindenekelőtt templomokat építettek a Bánáti hegyvidéken. Itt már VI. Károly uralkodása idején elkezdődött bányászati szakmunkások letelepítése, ami szükségessé tette a települések átépítését, illetve kiterjesztését. Dognácska/Dognecea 1718 és 1722 között ezüst és ólombányászathoz telepítettek le szakmunkásokat és ferences rendi templomot létesítettek. A stíluselemek alapján az épület a 18. század első feléből származhat. A barokk építészet egy tipikus jegye a középtengely kihangsúlyozása az ablakok ritmusa segítségével. Képaláírások 1. Dognácska/Dognacea, Mária születése római-katolikus templom, 1735. külső felvétel 2. Dognácska/Dognacea, Mária születése római-katolikus templom, 1735. belső tér Oravicabánya/Oravița A bányászat által vált jelentőssé a település. Már 1758-ban felépítették az első templomot VI. Károly császár emlékezetére. Mai kinézetét 1772-ben nyerte el. Az oldalfalak egyszerű tagoltságát a nyugati oldal igényes kidolgozása ellensúlyozza. A templomban a barokkos formák, mint pld. a szoborfülkék mellett klasszicizáló díszítőelemeket is felfedezhetünk. Képaláírások 3. Oravicabánya, A település látképe 4. Oravicabánya, Szent Kereszt Felmagasztalása római-katolikus templom, 1772. külső fotó 5. Oravicabánya, Szent Kereszt Felmagasztalása római-katolikus templom, 1772. karzat Boksánbánya/Bocșa A bányásztelepülésnek már 1723-ban volt egy imaháza. Mai templomát 1783-ban a bányatársaság költségein építették. A terveknek megfelelően a nyugati falba négyzet alapú, visszalépő homlokzati tornyot építettek. Oszlopcsarnok szerű keret hangsúlyozza a homlokzat középső részét. Képaláírások 6. Boksánbánya, Szeplőtelen Szűz Mária római-katolikus templom, 1783. 7. Boksánbányára szánt Római-katolikus templom tervrajza, 1778.
6. tábla
Városi templomok Temesváron Gyárvárosi templom Már 1720-ban megalapították a gyárvárost, Temesvár első külvárosát, az erődítmény keleti részén. A római-katolikus gyülekezet lelki életét eleinte a ferences rendre bízták. Az istentiszteleteket a Katalin templomban tartották, annak lebontásáig, 1753-ig. Az új templom építését 1760-ban kezdték meg és 1765-ben fejezték be. 1869 és 1902 között felépítették a római-katolikus gyülekezet számára az új templomot, a „Millenniumi-templomot”. A régi templomot 1902-ben megkapta a görög-katolikus gyülekezet és 1948-ban kényszerből román-ortodox templommá lett. Az 1989-es fordulat után visszakapta az épületet a görög-katolikus gyülekezet. Képaláírások 1. Temesvár, Szent Mária Neve római-katolikus templom, 1760-1765, „gyárvárosi templom” külső fotó 2. Temesvár, Szent Mária Neve római-katolikus templom, 1760-1765, „gyárvárosi templom” belső felvétel Józsefvárosi plébániatemplom Az 1744-ben alapított német majorságok római-katolikus gyülekezete csak 1774-ben kapott önálló plébániát. A városvezetés már 1770-ben leadta a temesvári területi adminisztrációnak az igényét, hogy templomépítéshez bocsássanak rendelkezésükre 1.200 aranyforint értékben építőanyagot. Mária Terézia ehhez még 300 aranyforintot adományozott. Az Udvari Kamara 1774-ben Carl Alexander Steinlein területi mérnök tervei alapján felépítette a templomot. Amikor Temesvárt 1849-ben felkelő csapatok megszállták, súlyosan megrongálódott. Az 1861-es újjáépítésekor nyerte el mai kinézetét. Képaláírások 3. Temesvár, Mária Születése római-katolikus templom, 1772-1774. „Józsefvárosi Plébániatemplom” külső felvétel 4. Temesvár, Mária Születése római-katolikus templom, 1772-1774. „Józsefvárosi Plébániatemplom” belső tér 5. A Józsefvárosi Plébániatemplom tervrajza, 1768
7. tábla
A falusi templomok (áttekintés) Képaláírások Jánosfölde/Ionel látképe A falusi templom A falusi templom e terület építészetében egyedülálló jelenség. Jelentőségét az építéstörténet és a kulturális környezetben elfoglalt funkciója, illetve a hitéletben betöltött szerepe adja. A vidéki templomépítésnek – és ez a terület valamennyi keresztény vallására igaz – útmutató szerepe volt a monarchia építészeti történetében. Itt a birodalom szélén olyan megoldásokat találtak, amelyek nyomán a terület újratelepítése hasznot hozott és melyek máig éreztetik hatásukat a Bánátban. Tipizálási modellek Az építészeten belül azokat az építményeket tekinthetjük tipizálási modelleknek, amelyeket példaértékűen fejlesztettek ki lenormázott alap- és tervrajzzal, kedvező áron történő sorozatos építkezés céljára. Képaláírás 1. Egy bánáti templom terve, 1765 Imaházak A tipizálási modellek alapján épült vidéki templomok kiváltják a nagy számban létesített imaházakat. Ezek a legegyszerűbb házmodellek voltak, hasonlítottak a telepes házakhoz. Egy 1755-ben keletkezett leírás szerint az imaház „fából, vályogból épült, zsindely fedi, fatornya van, melyet zsindely fed, s melyben két harang lóg”. Képaláírás 2. „Egy döngölt földből újonnan építendő templom terve oldalról és szemből” Temeskeresztes/Cruceni A települést 1771-ben alapították 63 család részére. Egy szögletes füves terület (a falu közföldje) közepén áll az 1781-1785 között épült templom. Teremépület tükörboltozattal, karzattal és trapézformájú apszissal. Azon épületek közé tartozik, amelyekben újra alkalmazták a korábbi falusi templomok formavilágát. Képaláírás 3. Temeskeresztes/Cruceni, Szent Kereszt Felmagasztalása római-katolikus templom, 1781-1785. külső látkép 4. Temeskeresztes/Cruceni, Szent Kereszt Felmagasztalása római-katolikus templom, 1781-1785. belső felvétel Szentandrás/Sanandrei Már 1753/54-ben építettek egy kápolnát. Az első bővítés 1785-ben történt, nagyobb átépítések 1811-ben, amikor az első istenháza szentélyként megmaradt. A templom a visszafogott tagolási rendszere ellenére tipikus példája a 18. századi vidéki templomi építészetnek. Képaláírás 5. Szentandrás/Sanandrei, Szent András Apostol római-katolikus templom, 1811. külső látkép 6. Szentandrás/Sanandrei, Szent András Apostol római-katolikus templom, 1811. belső felvétel
8. tábla
Vidéki templomépítészet. Késő-barokk megoldások. A 18. századi telepes templomok csoportján belül, melyek közel azonos jegyeket viselnek, akadnak olyanok is, amelyek jelentős egyedi megoldásokat mutatnak. Ezek közé tartoznak azok a római-katolikus templomok, melyek az 1770es és 1780as években épültek. Késő-barokkos kialakításuk miatt a telepes-templomok különlegességei közé tartoznak. Csatád (Lenauheim) A települést 1767-ben alapították újra. A templom építészeti munkái 1777-ben kezdődtek egy árajánlattétel után, mely 4.950 aranyforintról szólt. Alaprajzában a teremtemplom belső oldalfalai ellipszishez hasonló elemeket mutatnak, mely nagyban megkülönbözteti más telepes templomoktól. A homlokzat klasszicista, a belső tér ezzel szemben késő-barokk. Képaláírások 1. Csatád, Szent Szűz Terézia római-katolikus templom, 1777/78. külső felvétel 2. Csatád, Szent Szűz Terézia római-katolikus templom, 1777/78. orgona Nagyjecsa/Iecea Mare (Großjetscha) Nagyjecsa azon települések közé tartozik, melyet 1767-ben egy azelőtt beépítetlen legelőterületen létesítettek. Bár már a letelepedés évében tervezték a templomépítést, az csak 1780-ban valósult meg. Az alap- és látványterve közel azonos a csatádi temploméval. Képaláírások 3. Nagyjecsa, Szent Borromäus Károly római-katolikus templom, 1780. külső felvétel Barcaszentpéter/Sânpetru German (Deutsch-Sanktpeter) Az 1721-ben alapított gyülekezet első miséjét egy imaházban tartották. Bár 1764 óta rendelkezésre állt egy templomépítési terv, a templomot csak a billédi templom megtervezése után építették meg. Az új épület elsősorban a gyülekezet növekedésétől függött. A 19. században a karzatot és a nyugati homlokzatot átépítették. Képaláírás 4. Barcaszentpéter, Szent Péter és Pál Apostolok római-katolikus templom, 1774-1776. Falurészlet a templommal 5. Barcaszentpéter, Szent Péter és Pál Apostolok római-katolikus templom, 1774-1776. külső felvétel 6. Carl Alexander Steinlein, A barcaszentpéteri római-katolikus templom vázlata, 1764. Szászkabánya/ Saska Montanã (Saska) Szászkabányán 1730-ban kezdték meg a rézbányászatot és a helység betelepítését, ahol így egy német és egy román településrész alakult ki. Ma ez a két terület összeolvad egymással. A plébániatemplomot 1751-ben építették a Bányászati Kamara költségeire. 1767-ben átfogó restauráláson és átépítésen esett át. 7. 8.
Szászkabánya, Serafi Szent Ferenc római-katolikus templom, 1751/1767. A templom látképe Szászkabánya, Serafi Szent Ferenc római-katolikus templom, 1751/1767. Belső tér
9. tábla
Vidéki templomok. Barokk-klasszicista architektúra Az 1770es évek elején a Johann Theodor Kostka által 1767. január 16-án tervezett és Carl Alexander Steinlein által még az évben kivitelezett temesújfalui templom terveit átvették a nagyjecsai, csatádi, garabosi, szakálházai és szépfalui templomtervekhez. A megnevezett települések egyikében sem vették át egy az egyben a terveket, mégis a rákövetkező években szinte teljesen egyforma templomok létesültek, melyek jóformán csak a toronysisakban különböztek. Temesújfalu (Neudorf) Teremtemplom, a hajónál keskenyebb karzattal és trapéz formájú apszissal, melynek homlokzatát a fal előtt, önálló részként felépített tornya uralja. A homlokzat kiképzése végett kilóg a telepes templomok sorából. Az átépítési munkálatok valószínűleg összefüggnek II. Ferenc császár Mária Anna Ferdinanda nevezetű lányának temetkezésével, aki 1809-ben temesújfaluban hunyt el. Képaláírások 1. Temesújfalu, Mária Megjelenése római-katolikus templom, 1771, külső felvétel 2. Temesújfalu, Mária Megjelenése római-katolikus templom, 1771, belső tér 3. Temesújfalu, Mária Megjelenése római-katolikus templom, 1771, Mária Anna Ferdinanda síremléke Billéd/Biled Az új alapítású faluban, Billéden eleinte az iskolában voltak az istentiszteletek. 1767 és 1774 között kérvényezték egy kőtemplom építését, amelyet három benyújtott terv alapján a bécsi udvari építész és Mária Terézia összesen 4.098 aranyforinttal engedélyezett. 1833-ban és 1835-ben a templomot mellékhajókkal kereszt formájúvá alakították és megmagasították a tornyot. Képaláírások 4. Billéd, Szent Mihály Arkangyal római-katolikus templom, 1775-1777. külső kép 5. Billéd, Szent Mihály Arkangyal római-katolikus templom, 1775-1777. templombelső 6. A billédi római-katolikus templom terve, 1767. Újpécs/Peciu Nou (Ulmbach) Az új alapítású települések plébániatemplomain kívül a régebbi falvakban is épültek templomok az 1770es években. Egy új épület költségei 3.500-5.000 aranyforintig terjedtek. Az Udvari Kamra általában 2.700-3.700 aranyforint költséget vállalt magára, a gyülekezet pedig 1.000 aranyforinttal járult hozzá. Képaláírások 7. Újpécs/Peciu Nou, Szent Háromság római-katolikus templom, 1776-1778. külső felvétel 8. Újpécs/Peciu Nou, Szent Háromság római-katolikus templom, 1776-1778. szoborfülke Idézet: „A telepesek hozzájárulására… nem számíthatunk, hiszen tudvalévően igen szegény emberek, … (és) mivel sokan közülük ésszerűtlen hitbuzgalomból koldussá tennék magukat.”
10. tábla
Vidéki templomok. Barokk-klasszicista architektúra 1740-ben Mária Terézia a vidéki templomépítkezések terén új „politikába” kezdett. Addig imaházak épültek a falvakban, mígnem a királynő megállapította, hogy szükséges lenne „a vidéken lévő Isten-házakat felújítani, és további újakat felépíteni”. Mária Terézia templomépítési alapot létesített, amely évente 5.000 aranyforinttal gyarapodott. Temesgyarmat/Giarmata (Jahrmarkt) A temesgyarmati és a perjámosi templomot a település központjában építették fel, mindkettő egyszerű teremépítmény. A templomok homlokzatán egymásra hasonlító díszítményeket láthatók, csupán az oszlopfők díszítésében különböznek. A homlokzati toldalék is teljesen egyforma. Képaláírások 1. Temesgyarmat/Giarmata, Szent József római-katolikus templom, 1771-1773. külső felvétel 2. Temesgyarmat/Giarmata, Szent József római-katolikus templom, 1771-1773. belső tér Perjámos/Periam (Perjamosch) Az épület különlegessége, hogy a tervrajza megegyező a szakálházai plébániatemploméval. Egyetlen különbség van csak a díszítésben. Mindkét tervrajzot Carl Alexander Steinlein készítette. Nyilvánvalóan egy tipizált modellterv felhasználásáról van szó. Képaláírások 3. Perjámos/Periam, Nepomuki Szent János római-katolikus templom, 1772/1773. külső felvétel 4. Perjámos/Periam, Nepomuki Szent János római-katolikus templom, 1772/1773. belső tér 5. A perjámosi római-katolikus plébániatemplom terve, 1772. Szakálháza/Sãcãlaz (Sackelhausen) Szakálházát 1767-ben egy régi román falu helyén újraalapították. A helyi románokat áttelepítették Tárnokra (Torak). Az eredeti elképzelést elvetették, miszerint az ortodox templomot használták volna római-katolikus plébániatemplomnak. Lebontották és Tárnokon újraépítették. Szakálháza 1772/73-ban új épületet kapott. Képaláírás 6. Szakálháza/Sãcãlaz, Szent Mihály Arkangyal római-katolikus templom,1772/73. külső felvétel 7. Szakálháza/Sãcãlaz, Szent Mihály Arkangyal római-katolikus templom,1772/73. belső tér
11. tábla
Vidéki templomok. Barokk-klasszicista architektúra Képaláírások 1. Bogáros/Bulgâruş, A falu látképe Az 1760as évektől az építészek a településen lakó családok számától függően tervezték a templomokat. Az építendő templomok nagyságát és kinézetét tisztán mennyiségi kategóriák szabták meg, figyelembe véve az építési költségeket. Így Mária Terézia az 1770es években ugyan számos templomépítést engedélyezett, ám mindig utalt a takarékosságra. Ugyanakkor a területi mérnökök elkezdtek olyan falusi templomterveket készíteni, amelyeket egyidejűleg több településen is felhasználhattak. A tervek csak apróságokban különböztek. Az alapforma a teremtemplom volt a hajónál keskenyebb karzattal, trapéz formájú apszissal és homlokzati toronnyal. Hidasliget/Pișchia (Bruckenau) Képaláírások 2. Hidasliget/Pișchia, Szent Háromság római-katolikus templom, 1775/76. külső felvétel 3. Hidasliget/Pișchia, Szent Háromság Emlékmű. Bogáros/Bulgâruş (Bogarosch) Képaláírások 4. Bogáros/Bulgâruş, Mária Mennybemenetele római-katolikus templom, 1773-1775. külső felvétel 5. Bogáros/Bulgâruş, Mária Mennybemenetele római-katolikus templom, 1773-1775. templombelső 6. Bogáros/Bulgâruş, Mária Mennybemenetele római-katolikus templom, 1773-1775. A karzat A templomokat mindkét településen 1773 és 1776 között építették. Mindkét alaprajzot teremtemplomra, a hajónál keskenyebb karzattal, trapéz formájú apszissal szerkesztették. A nyugati homlokzatot egy toronnyal tervezték, amelyből a középső rész tagoltan előreugrott. A bogárosi és a hidasligeti templomok, a maguk leegyszerűsített stíluselemeivel teljesen egyértelműen a barokk-klasszicista falusi templomok csoportjába tartoznak. Temesvár Szabadfalva/Freidorf Timișoara Az 1777-ben épített templom a homlokzat kialakítás hasonló jegyei mellett még szabadonfüggő menyezettel is rendelkezik, ami a telepes templomok jellegzetességévé vált. Hasonló mennyezetet találunk a bogárosi templomban is. Képaláírások 7. Temesvár Szabadfalva, Szent Rókus római-katolikus templom, 1777, külső felvétel
12. tábla
Vidéki templomok. Barokk-klasszicista architektúra Miközben a Bánátban igen sok templom vagy az 1760as évek mintatervrajzai szerint épült, vagy a korábbi bánáti templomépítészet – elsősorban a városi templomok – alkotóelemeire támaszkodott, emellett a legegyszerűbb templomépítkezési gyakorlat is folytatódott. Nagybecskerek/Zrenjanin (Groß-Betschkerek) Már a károlyi időkben is rendelkezett ez a közigazgatási központ egy imaházzal, amelyről azt mondták, hogy 1757-ben összedőlt és „magának a papnak kellett a szent ereklyét a plébánia udvarára kimentenie.” 1762-ig megépítettek az új templomot. Az új épületet, amely alapszerkezetében és díszítőelemeiben teljesen megegyezett a telepes templomokkal, egy újvidéki kőművesmester, Franz Cadusch tervezte. Képaláírások 1. Nagybecskerek/Zrenjanin, a római-katolikus templom terve, 1759. 2. Nagybecskerek/Zrenjanin, a Nepomiki Szent János római-katolikus templom, 1762. külső felvétel Újmoldova/ Moldova Nouã (Neumoldowa) Az újmoldovai római-katolikus templom, melyet 1777 és 1778-ban építettek, egyszerű imaház szerkezetű, tetőre ültetett harangtoronnyal. Az épület már 1788-ban, a törökök ellen folytatott harcokban megrongálódott és 1791-ben tették ismét rendbe. A 18. század második feléből származó telepes templomok körében ez az épület az egyszerűbbek közé tartozik. Képaláírások 3. Újmoldova/ Moldova Nouã, a templom tervrajza, 1776. 4. Újmoldova/ Moldova Nouã, Keresztelő Szent János római-katolikus templom, 1791. Külső felvétel Resicabánya/Reșița (Reschitza) Mint az újmoldovai római-katolikus templomot, úgy a resicabányait is 1777-ben a Bányatársaság építtette. A templomok alaprajza és felépítménye a 18. század második felének vidéki templomaival megegyező. Képaláírások 5. Resicabánya/Reșița, Havas Boldogasszony római-katolikus templom, 1777. belső tér 6. Resicabánya/Reșița, Nepomuki Szent János emlékműve
12. tábla
Vidéki templomok. Barokk-klasszicista architektúra A monarchia vidéki templomépítései terén 1780 után a józsefi reformok egyszerűsége gyorsan érvényesült. Láthatóan érvényesült a templomok szerkezetében, ahol a formai eszközök többnyire szűkösek, a tervek szigorúak voltak és a díszítőelemeket takarékosan használták. A mintatemplomról folytatott megbeszélésük során a bécsi illetékesek az egyszerű teremépület mellett döntöttek. Mercyfalva/Carani (Mercydorf) Az 1735-ben először olaszokkal betelepített falut a pestisjárvány veszteségei után 1738-ban öt évre átengedték Temesvár Elöljáróságának, hogy az helyrehozza a város gazdasági veszteségeit. A kápolna után egy templomot is építettek és szenteltek 1788-ban. A barokk elemek ellenére inkább klasszicista jegyeket viselő épületek közé sorolható. Képaláírások 1. Mercyfalva/Carani, Szent Kereszt Felmagasztalása római-katolikus templom, 1788. külső kép 2. Mercyfalva/Carani, Szent Kereszt Felmagasztalása római-katolikus templom, 1788. belső tér Máslak/Mașloc (Blumenthal) Az 1770/71-es alapítású település kezdettől fogva rendelkezett templommal, melynek „fonatra tapasztott sárból készült falai könnyen károsodhatnak viharos szél esetén. Télen… az egész templomot ellepik a hópihék.” Csak 1786-ban kezdtek hozzá egy állandó templom megépítéséhez, amely 1788-ra készült el. Képaláírások 3. Máslak/Mașloc, Szent Bertalan római-katolikus templom, 1787/88. külső felvétel 4. Máslak/Mașloc, Szentháromság emlékmű Újbesenyő/Dudeștii Noi (Neubeschenowa) Újbesenyő halomtelepülés volt, melybe erdélyi románok telepedtek le. Őket, Mária Teréziánál tett panaszuk ellenére 1748ban áttelepítették, hogy helyükre birodalmi telepeseket hozzanak. Már 1751 telén megépült egy templom, melyet az 1780-as években kibővítettek. Képaláírások 5. Újbesenyő/Dudeștii Noi, Szent Vendel, Rókus és Sebestyén római-katolikus templom, 1751. külső kép 6. Újbesenyő/Dudeștii Noi, Szent Vendel, Rókus és Sebestyén római-katolikus templom, 1751. A homlokzat részlete
14. tábla
Vidéki templomok. Klasszicista architektúra Míg a késő-teréziánus időszakban elsősorban a régebbi falvakban építettek templomokat, 1778 után már a mezőfalvakban és szórványtelepüléseken is megjelentek az új épületek. Wolfgang Kempelen a betelepítési utasításaiban azt is körülírta, hogyan kell kinézniük a templomoknak a telepes falvakban. „Ezeknek bár szolidaknak, ám nem túl pompásnak kell lenniük és felesleges díszítésük is kerülendő.” Mehádia/Mehadia Mehádiát a 18. században határtelepülésként megerősítették. 1757-ben templomot építettek, amely azonban a 18. században a török háborúk idején megrongálódott. 1795-ben újraépítették. A mehádiai templom alapszerkezetében ugyan a vidéki templomok prototípusát képviseli, mégis ezek legegyszerűbb változata. Képaláírások 1. Mehádia, Mindenszentek római-katolikus templom, 1756/57. külső felvétel Lovrin A templomot 1788/89-ben építették. Az épület - úgy a belső terében, mint a külső falain - egyszerű, szigorú klasszicista kialakítású. A középrész kihangsúlyozását is elhagyják Lovrinban. Még a homlokzati felépítményt is csak egy egyszerű háromszöggel helyettesítik. Képaláírások 2. Lovrin, Szent Péter és Pál római-katolikus templom, 1785-1789. külső kép 3. Lovrin, Szent Péter és Pál római-katolikus templom, 1785-1789. belső tér 4. Síremlék
15. tábla
Vidéki templomok. A funkcionalitás modelljei Míg a teréziánus időkben a templomépítés költségeit teljes egészében az állam viselte, addig 1780 után megváltoztak a finanszírozási feltételek. A védnöki kötelességeket az egyes településeken, melyeket II. József császár magánbirtokosoknak eladatott, átvették a földbirtokosok, akik a templomépítéseket is finanszírozták. Ezen kívül létrehoztak egy vallási alapot, amiből az építési költségeket fedezték. A legnagyobb részt új építkezések tették ki, amelyek költségeit továbbra is a Magyar Udvari Kamara állta, míg a tervezést a Bánáti Építészeti Hivatal végezte. Angyalkút/ Fântânele 1778 után a vidéki templomok dekoratív kivitelezését tovább egyszerűsítették. Az angyalkúti templomot 1779/80-ban építették a település központjában. A fal rajzolatos hajlatai, a féloszlopok elhelyezése valamint a széles alapzat bizonyos fokú szigort kölcsönöznek neki. Szembeötlő azonosságokat mutat az angyalkúti plébániatemplommal a németsági templom. Képaláírások 1. Angyalkút/ Fântânele, Szent Védangyal római-katolikus templom, 1779/80. külső felvétel 2. Angyalkút/ Fântânele, Szent Védangyal római-katolikus templom, 1779/80. belső tér Németság/Șagu A helységet 1770-ben alapították és azokhoz a településekhez tartozik, amelyeket a józsefi időkben privát földbirtokosoknak elárvereztek. A templomot az új tulajdonos 1792-ben emeltette. A külső és belső kivitelezésében szinte dísz nélküli épület egyrészt az imaházakra emlékeztet, másrészt azonban megfelel a józsefi építészet tipikus funkcionális épületeinek. Képaláírások 3. Németság/Șagu, Mária Mennybemenetele római-katolikus templom, 1792. külső kép Grabac/Grabaţ Ehhez a csoporthoz tartozik az 1780-ban Grabacban épített templom, mely szintén leegyszerűsített kialakítású. A lapos, szinte tagolatlan bejárati oldalt csak a portál háromszögletű oromzata töri meg. Az oromzati torony szintén tagolatlan. Képaláírások 4. Grabac/Grabaţ, Mindenkor Segítő Szűz Mária római-katolikus templom, 1780. külső kép 5. Grabac/Grabaţ, Útmenti kereszt
16. tábla
Vidéki templomépítészet. A 19. századi utóépítkezések II. József uralkodásával olyan átmeneti időszak kezdődött, amely során az építészetben mérvadó újítások alakultak ki, és Ausztria 19. századi építőművészetében is nagy jelentőséggel bírtak. Ez a jelenség minden építészeti területet érintett és főleg a templomépítést befolyásolta. A késő barokk architektúra különösen hosszú utóélete válik meghatározó formává, bár a képzőművészeti alkotóelemek visszafogottabbak lesznek. Hivatalnok építészetnek is nevezték. Képaláírások 1. Niczkyfalva/Nițchidorf, Szent Mihály Arkangyal római-katolikus templom, 1824/25. A funkcionális modellek használata mellett, ahogy azokat a niczkyfalvai és a temeskenézi épületeken megfigyelhetjük, barokk-klasszicista templomok is épültek, amelyek bár időben távol estek egymástól, mégis nagy hasonlóságokat mutatnak. Olyan stíluselemek, mint az egytornyos oromzat, a teremtemplom és a világos függőleges tagoltság a Duna-menti német templomok formavilágához tartoznak, amelyeket alig változtatva, településről településre megismételtek. Képaláírások 2. Kisbecskerek/Becicherecu Mic, Mária szeplőtelen Fogantatása római-katolikus templom, 1810/11. 3. Szépfalu/Frumușeni, Szent Mihály és Chantal Szent Johanna Franciska r.-kat. templom, 1815-1825. külső kép 4. Szépfalu/Frumușeni, Szent Mihály és Chantal Szent Johanna Franciska r.-kat. templom, 1815-1825. belső tér 5. Nagyzsám/Jamu Mare, Szent Mária Neve római-katolikus templom, 1834-1836. 6. Kisjécsa/Jecea Micã, Szent György Mártír római-katolikus templom, 1811-1813.
17. tábla
Vidéki templomépítészet. A 19. századi utóépítkezések A téralkotás szempontjai továbbra is a liturgiához igazodtak. A hosszanti elrendezésű, miseáldozati központú architektúra elvéből kiindulva, azaz a térnek az oltár felé való vezetése végett a teremtemplomok a 19. századi vidéki templomépítészetben is megállták a helyüket. A késő-barokk stíluselemek hosszú ideig történő átörökítése osztrák jelenség. Itt a barokk túlereje más stílusirányzatokat csak részben engedett megjelenni. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Orczyfálva/Orțișoara, Szent Hubertusz római-katolikus templom, 1809. külső kép Orczyfálva/Orțișoara, Szent Hubertusz római-katolikus templom, 1809. belső tér Simánd/Şimand, Szent Mária Neve római-katolikus templom, 1811. Újarad/Aradul Nou, Szent Mária Neve római-katolikus templom, 1814-1823. Varjas/Variaș, Szent László Király római-katolikus templom, 1821. Jánosfölde/Ionel, Keresztelő Szent János római-katolikus templom, 1827-1833. Fehértemplom/Bela Crkava, Szent Anna római-katolikus templom, 1805/06.
18. tábla
Román-ortodox és szerb-ortodox templomok Óbodrogi Kolostor (Hodos Bodrog) Az Óbodrogi Kolostor egyike a legjelentősebb ortodox kolostoroknak a Bánátban. A kolostortemplom, mely bizánci hagyományok szerint épült és Mária Mennybemenetelének szentelték, a 14. században épült és 1600-ban egészült ki az oltártérrel és egy freskóval. A barokk toronysisak 1764-ben készült. Az Óbodrogi Kolostorban alapítása óta fiúiskola és papi szeminárium működik. Temesvár/Timișoara Ortodox románok és szerbek, valamint macedón kereskedők építették 1745 és 1755 között a Szent György templomot a Gyárvárosban. A teremtemplom, a hajónál keskenyebb karzattal és harangtoronnyal, a nyugati homlokzatán nyitott előtérrel rendelkezik. A falfestmények és az oltárfal 1775-ben készültek. Manapság a templomot a szerb-ortodox gyülekezet használja. Gelu A geluban lévő szerb-ortodox templomot 1764-ben emelte a faluközösség saját forrásból. Teremtemplom, a hajónál keskenyebb karzattal, nyugati falánál különálló torony áll. Az oltárfal 1811-1821 között készült, festménye 1900-ból származik. A faluközösség ma szerbekből és néhány román családból tevődik össze. Lugos/Lugoj A Mária Mennybemenetele román-ortodox székesegyházat 1759-1766 között építette Johannes Breutter temesvári építőmester. A teremtemplom félköríves karzattal és domináns duplatornyos, edikulás (fülkés) homlokzattal rendelkezik. A falfestmények 1764-ben és 1818-1821 között készültek. Képaláírások 1. Óbodrog/Hodos Bodrog, Mária Mennybemenetele román-ortodox kolostor, 14. század, 1764. 2. Temesvár, Szent György szerb-ortodox templom, 1745-1755. 3. Gelu, szerb-ortodox templom, 1764. 4. Révújfalu/ Banatsko Novo Selo, a szerb-ortodox templom külső képe, 1805. 5. Lugos/Lugoj, Mária Mennybemenetele román-ortodox székesegyház, 1759-1766.
19. tábla
Multietnikus település: Temeskenéz/Knees/Satchinez Temesvártól északnyugatra, a Bánáti síkságon fekszik Temeskenéz. Az eredetileg románok lakta településre a józsefi betelepítések nyomán a 18. század végén németek és szerbek érkeztek a faluba. 1797-ben először 23 német család települt át Billédből. Minden etnikai csoportnak megvolt a saját településrésze és temploma. Katolikus templom A német telepesek eleinte az iskola épületében tartották az istentiszteletet. A teremtemplom, melynek karzata és tetőtornya van, 1822- 1824 között épült. Tervei alapján építették fel egy évvel később a niczkyfalvai templomot is. Mindkét templom a telepes templomok legegyszerűbb változatához tartozik. Román-ortodox templom Temeskenéz legrégebbi temploma a román-ortodox templom, mely 1804-ben épült. Az épület a Bánát késő-barokk vidéki templomaival szoros hasonlóságot mutat. Az oszlopcsarnokszerű bejárati rész, a visszalépő homlokzati torony és a torony csavartmintás díszítése a 18. századi templomokra emlékeztetnek. Szerb-ortodox templom A település legkésőbb épült temploma az 1889-ben készült szerb-ortodox templom. Bár egy évszázaddal a bánáti telepes templomok után épült, szerkezetében és díszítőelemeiben ezekkel megegyező. A 19. század végén tehát még mindig keletkeznek épületek, amelyek a bánáti vidéki templomok formavilágára egyszer rátalálva, azt szinte változatlanul átveszik, hagyományozzák. Képaláírások 1. Temeskenéz/Satchinez, Házsor 2. Temeskenéz/Satchinez, Avilai Szent Teréz római-katolikus templom, 1822-1824. 3. Temeskenéz/Satchinez, román-ortodox templom, 1804. 4. Temeskenéz/Satchinez, szerb-ortodox templom, 1889.
20. tábla
A jövő számára megőrizni Máriafölde/Teremia Mare, a római-katolikus templom oldalbejárata A sorozatos építkezések olyan településképet eredményeztek, amely egyedi és ezért feltétlenül megőrzésre érdemes. A római-katolikus templomok zömének sok helyütt tapasztalható sajnálatos állapota és pusztulása a műemlékvédelem sürgős beavatkozásának szükségességére figyelmeztet. A meglévő épületek hasznosítása és állagmegóvása már régóta meghaladja a lakosság lehetőségeit. Csak államilag támogatott műemlékvédelem képes megőrizni a Bánát kulturális egyediségét. Térkép A 18. század templomépítései a Bánátban Kisbecskerek/Bechicherecu Mic Egy vihar során 1998 júliusában a lezuhanó Toronysisak megrongálta a templomhajó egy részét. A károkat csak ideiglenesen mérsékelték, így a templom már nem alkalmas misék megtartására. Katalinfalva/Ravni Topolovac Az 1990es években a romos templom beomlott. Ma Katalinfalván már csak az épület helye emlékeztet a római-katolikus templomra, ahol időközben felállítottak egy emlékművet a háború áldozatainak tiszteletére. A legtöbb lakos már nem is emlékszik rá, hogy valaha is létezett. Bogáros/Bulgâruş Az épület statikája még igen jó állapotú, ám a nedvesség nagyon árt az oldalfalaknak. 2003 őszén felújították a tetőt és az ereszcsatornákat. A költségeket a Szülőfalu Közösség (Heimatortsgemeinschaft) állta. Jánosfölde/Ionel Az egykori római-katolikus templom nagyon jó állapotban van. Az épület állagmegóvásáról a görög-katolikus felekezet gondoskodik, miután használatra megkapták. Képaláírások 1. Kisbecskerek/ Bechicherecu Mic, Mária Szeplőtelen Fogantatása római-katolikus templom, 2003as látkép 2. Katalinfalva/ Ravni Topolovac, Páduai Szent Antal római-katolikus templom, 2003as látkép 3. Bogáros/Bulgâruş, Mária Mennybemenetele római-katolikus templom, 2003as látkép 4. Jánosfölde/Ionel, Keresztelő Szent János római-katolikus templom, 1994as látkép 5. Jánosfölde/Ionel, Keresztelő Szent János görög-katolikus templom, 2003as látkép
Tervezés Dr. Swantje Volkmann Martin Rill Kivitelezés Sabine Lutz Grafik-Design Fotók Martin Eichler Martin Rill Gyártás IRACI VISUELLE MEDIEN, Neu-Ulm
