Változások a társasági adó rendszerében 2013

XVI. Évfolyam 13-14. szám

Változások a társasági adó rendszerében 2013. Az Országgyûlés által a 2012.11.19-ei ülésen elfoga-

ve az adóévi adóalapjuk meghatározásánál van jelentõsé-

dott, egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb

ge. Ezek szerint egyház: az adóév utolsó napján a lelki-

törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII.

ismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,

törvény 2012. november 29-én kihirdetésre került

vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló

(MK 2012/159. szám). E törvénynek a társasági adó-

2011. évi CCVI. törvény [Ehtv.] mellékletében meghatáro-

ról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tör-

zott (az Országgyûlés által elismert) egyháznak minõsülõ

vény [Tao. tv.] egyes rendelkezéseit érintõ módosí-

adózó és annak belsõ egyházi jogi személye (számuk jelen-

tásai döntõ többségükben 2013. január 1-jén lépnek

leg 32 db). A belsõ egyházi jogi személy az egyház belsõ

hatályba, azonban egy részük már a 2012. adóév adó-

egyházi szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkezõ egy-

kötelezettségének meghatározása során is alkalmaz-

sége vagy szervezete, amelyet az egyházakkal való kapcso-

ható. A módosítások – a Tao. tv. irányadó rendelke-

lattartás koordinációjáért felelõs miniszter (közigazgatási és

zési helyeire hivatkozással – a következõk.

igazságügyi miniszter) – az egyház egészének vagy legfõbb szervének képviselõje kérelmére – nyilvántartásba vesz az

Adóalanyiság megszûnése [2. § (2) bekezdés g) pont]

adott egyház szerveként. Az Ehtv. mellékletében nem szereplõ, 2012. elõtt egyházként mûködõ (az Országgyûlés

A Tao. tv. 2. § (2) bekezdésének g) pontjában, a záró-

által egyházként el nem ismert) szervezet – ezt követõen – a

jeles mondatrész hatályon kívül helyezésébõl az kö-

feltételek teljesítése esetén egyesületként mûködhet, az egye-

vetkezik, hogy az itt szereplõ – az alapítvány, a közala-

sületekre irányadó szabályok szerint.

pítvány, az egyesület, a köztestület és az egyház léteszervezeti egységek a 2013. évtõl kikerülnek a

Bejelentett immateriális jószág [4. § 5/a. pont; 7. § (1) bekezdés e) pont]

belföldi illetõségû adózók körébõl,

illetve, ha a

A szabályozásban a 2012. év elejétõl új elõírásként jelent

szervezeti egység szervezeti formája alapján is adó-

meg a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág fogal-

alany, akkor annak megfelelõen adózik. Például, ha

ma, s kerültek megfogalmazásra a bejelentett, illetve a be

egy alapítvány által önálló jogi személyiséggel felru-

nem jelentett immateriális jószág könyvekbõl történõ ki-

házott szervezeti egység felsõoktatási intézmény, ak-

vezetésével összefüggõ korrekciós tételek.

Adóvilág – 2012. december

sítõ okiratában jogi személyiséggel felruházott –

kor adóalany marad, de nem az alapítványra, hanem a felsõoktatási intézményre vonatkozó elõírások

Fogalom

szerint kell eljárnia. A „származtatott” jogi személyek

A törvénymódosítás során két új elõírásra kell figyelemmel

(jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysé-

lenni. Módosul egyrészt a bejelentett immateriális jószág

gek) közül az egyházak esetében sem szûnik meg az

fogalma, a definíció ugyanis kiegészül a „szerzés” mellett az

adóalanyiság, az egyházra adott önálló fogalmi meg-

„elõállítás”-sal. Ennek következtében – már a 2012. üzleti

határozás következtében (ld. a következõkben).

évre is alkalmazható módon [29/S. § (1) bekezdés] – a jogdíjbevételre jogosító szellemi termék és vagyoni értékû

Egyház fogalma [4. § 10/a. pont]

jog (az immateriális javakon belül) nem csak a vétel útján

A fogalmi meghatározás – amely már a 2012. adó-

történõ megszerzéstõl, hanem – ha azt az adózó saját maga

évre is irányadó [29/S. § (1) bekezdés] – egyértel-

állítja elõ – az elõállítástól számított 60 napon belül beje-

mûvé teszi, hogy mely szervezetet kell egyháznak

lenthetõ az adóhatósághoz. Ilyen esetekben tehát le-

tekinteni, amelynek az egyházak támogatásánál, illet-

het(ett) élni az említett eszközök bejelentésével.

2

A módosítás szerint bejelentett immateriális jószágnak minõsül:

ményre nem alkalmazta a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elõírást.

• a jogdíjbevételre jogosító szellemi termék, vagyoni értékû jog szerzése, elõállítása,

E címen a 2012. adóévi bevallásban csökkentõ tétel még nem merülhet fel, mivel – az ezen idõszakban irányadó

• feltéve, hogy az adózó a szerzést, az elõállítást követõ

„egyedüli” feltétel szerint – az eszköz legalább 1 éves tartási

60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidõ

ideje még nem teljesülhet. A 2013. adóévben azonban – a

elmulasztása jogvesztõ,

kettős feltételre figyelemmel – célszerű a bejelentést meg-

• a szerzés idõpontjának a cégbírósági bejegyzés napja,

fontolni, hiszen az adózó – leghamarabb a 2014. adóévi –

cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló

kivezetésből származó nyereség-jellegű különbözet össze-

elõállítás

gében csökkentő tétel érvényesítésére csak akkor jogosult,

jogügylet

hatályosulásának

napja,

napjának a használatba vétel napja minõsül;

ha a bejelentés adóévét (2013.) megelőző adóévben (2012.)

• az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetõségû

nem alkalmazta a be nem jelentett immateriális jószág

adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza,

értékesítése, kivezetése esetére biztosított, a 7. § (1) bekez-

hogy az elsõ jognyilatkozat megtételének napját kö-

dés c) pontjában foglaltakat (azaz a nyereség-jellegű külön-

vetõ 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról

bözet lekötött tartalékba átvezetett összege, vagy annak egy

a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágokról,

része alapján nem élt a csökkentés lehetőségével).

amelyeket a belföldi illetõség megszerzése elõtt szerzett vagy állított elõ.

Változatlan a bejelentett immateriális jószág könyvekbõl bármely okból történõ kikerüléséhez – ide nem értve

A hatályba léptetésre vonatkozó szabályok szerint [Tao.

az átalakulás miatti elszámolást – kapcsolódó azon kor-

tv. 29/S. § (1) bekezdés részeként] a 4. § 5/a. pontja szerinti

rekciós elõírás, amely szerint, ha a kivezetés bevételt

definícióban foglalt rendelkezést az adózó a 2012. évi adó-

meghaladó ráfordítást eredményez, annak összegével

kötelezettség megállapítására választása szerint alkalmaz-

meg kell növelni az adózás elõtti eredményt [8. § (1)

za. Ez azt jelenti, hogy a 2012. évre bejelenteni azon jog-

bekezdés n) pont]. Ilyen korrekciós kötelezettség felme-

díjbevételre jogosító immateriális javakat lehet, amelyek-

rülhet már a 2012. adóévi bevallásban, ha a 2012-ben beje-

nek a használatba vétele a módosító törvény hatálybalé-

lentett immateriális jószág még ebben az évben veszteség-

pésekor (amely e rendelkezés esetében 2013. január 1-je)

jellegû eredménnyel kivezetésre is kerül.

még 60 napon belül van.

Be nem jelentett immateriális jószág Korrekciós tételek

Változatlanok a szabályok a be nem jelentett immate-

Módosul, másrészt kiegészítésre kerül – 2013. január 1-

riális jószág esetében, az ilyen eszköz értékesítése, apport-

jei hatállyal – az elõzõek figyelembevételével bejelentett

ként történõ kivezetése során realizált bevételi többlet

immateriális jószág könyvekbõl történõ kikerüléséhez

lekötött tartalékba helyezett összegében érvényesíthetõ a

kapcsolódó kedvezmény [7. § (1) bekezdés e) pont] igény-

7. § (1) bekezdés c) pont szerinti csökkentõ tétel, elõször a

bevételének feltétele egy plusz feltétellel, amennyiben az

2012. adóévi bevallásban.

ügylet bevételi többletet eredményez. Az értékesítés, ráfordítást meghaladó bevétellel ugyanis a 2013. adóévtõl

Off-shore cég fogalma [4. § 11. pont c) és h) alpont]

azon kettõs feltétel esetén lesz csökkenthetõ az adózás

A módosítás – 2013. január 1-jei hatállyal – az ellenõr-

elõtti eredmény, ha az adózó (ideértve a jogelõdjét is)

zött külföldi társaság (off-shore cég) fogalmi meghatáro-

apportként történõ kivezetés következtében elszámolt

• az eszközt az értékesítését (kivezetését) megelőzően

zásában két változást is eredményez. Kiegészül egyrészt a

legalább egy éven át folyamatosan a könyveiben nyil-

szabályozás az adómérték-feltétel tekintetében [4. § 11.

vántartotta, továbbá

pont c) alpont]. A fõ szabály mellett, amely szerint – a nem

• a bejelentés adóévét megelõzõ adóévben az immateriális jószág kivezetésébõl származó ered-

mentesített esetekben – off-shore cégnek minõsül a külföldi társaság, ha

3



• az adóévre fizetett (fizetendõ), a társasági adónak megfelelõ adó és az adóalap százalékban

létét azonban változatlanul neki kell bizonyítania [4. § 11. pont h) alpont].

kifejezett hányadosa nem éri el a 10%-ot, vagy • nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelõ adót, bár eredménye pozitív,

Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény [4. § 16/b. pont; 9. § (10) bekezdés; 6. számú melléklet „F” fejezet]

jelenleg is külön előírás vonatkozik arra az esetre, ha

A 2012. évi adókötelezettség megállapítására is vá-

nulla vagy negatív az eredmény és az adóalap is, ami-

lasztható módosítás szerint [29/S. § (1) bekezdés része-

kor is a külföldi államra irányadó jogszabályban elő-

ként] új adóalanyként nevesített a foglalkoztatói nyugdíj-

írt társasági adónak megfelelő adómértéket kell fi-

szolgáltató intézmény is. Ilyen adózó a foglalkoztatói

gyelembe venni; ha az adómérték nem éri el a 10%-ot,

nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII.

off-shore cégről van szó. Ilyen esetben – a módosítás

törvény alapján létesíthetõ, amely – e törvény 2. § 14.

szerint –, ha a külföldi állam az adóalap össze-

pontja szerint – olyan zártkörûen mûködõ részvény-

gétõl függõen több társasági adónak megfelelõ

társaság, továbbá valamely más EGT-államban bejegyzett

adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb adó-

intézmény, amely foglalkoztatótól vagy szakmai szerve-

mértéknek kell elérnie a 10%-ot ahhoz, hogy a

zettõl elkülönítetten mûködik, és amelynek célja mun-

külföldi társaság ne minõsüljön off-shore cégnek.

kaviszonyhoz kapcsolódó nyugellátás biztosítása a foglal-

Ezzel biztosított az egyértelmû alkalmazás azokban

koztatók és a munkavállalók vagy képviselőik között meg-

az esetekben, amikor több-kulcsos, például prog-

kötött tagi, illetve több munkavállalót érintő megállapodás

resszív adómérték kerül elõírásra az adott külföldi

alapján, feltéve, hogy az intézmény a megállapodásban fog-

állam joga szerint.

laltak szerinti tevékenységet folytat. A számviteli, könyv-

A módosítás másik eleme, hogy a szabályozás a

viteli munkálatai során a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató

tényleges tulajdonosra vonatkozó feltétellel össze-

intézmények éves beszámoló készítési és könyvvezetési

függésben – meghatározott esetekben – mentesíti az

kötelezettségérõl szóló 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet

adózót a bizonyítás terhe alól. Off-shore cég ugyanis

elõírásaira kell figyelemmel lennie. Végezhet vállalkozási

az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye

tevékenységet is, amely esetben társasági adó fizetésére

alapján külföldi illetõségû, amelyben – az egyéb fel-

lehet kötelezett.

tételek mellett – a külföldi társaság adóéve napjainak

E jogalany magyar szabályrendszerbe illesztésének alap-

többségében a személyi jövedelemadóról szóló

jául a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények

törvény szerint belföldi illetõségû tényleges tulaj-

tevékenységérõl és felügyeletérõl szóló 2003. június 3-i

donos (részesedéssel rendelkezõ) van. Tényleges

2003/41/EK irányelv, valamint a Közösségen belül mozgó

tulajdonosnak pedig – az f) alpont értelmében – az a

munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítõ nyugdíjra

magánszemély minõsül, aki a külföldi társaságban

való jogosultságának védelmérõl szóló 1998. június 29-i

közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a

98/49/EK tanácsi irányelv szolgál.

tulajdoni hányad legalább 10 százalékával vagy – a

Adóalanyiságára tekintettel adóalapját – a 2012. évi

Ptk. rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával –

adókötelezettség megállapítására is választható

meghatározó befolyással rendelkezik. E feltétel

módon [29/S. § (1) bekezdés] – az európai területi

teljesülését – az egyéb feltételekkel együtt – 2012-ben

együttmûködési csoportosulással azonosan [9. § (10)

az adózó köteles bizonyítani. A módosítás értel-

bekezdés], a Tao. tv. 6. számú melléklete „F” fejezetében

mében 2013-tól a tõke vagy szavazati jog legalább 10

foglaltak figyelembevételével állapítja meg. E melléklet

százalékos mértékû közvetett módon való fennál-

rendelkezik – az európai területi együttmûködési csopor-

lásának igazolása – amely különösen többszörös kap-

tosulás mellett – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intéz-

csolt vállalkozási viszony esetén ütközhet nehézsé-

mény kedvezményezett tevékenységeirõl. Ezen intézmény

gekbe – nem az adózó feladata; a többi feltétel meg-

esetében sem minõsül vállalkozási tevékenységnek

4

• az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység és

átlagos állományának az adóévet megelõzõ adóév utolsó

e tevékenységhez kapott támogatás, juttatás, továbbá

napján a taggal szemben fennálló kötelezettségét megha-

• a kizárólag cél szerinti tevékenységet szolgáló imma-

ladó összegének (vagyis a tárgyév és a megelõzõ adóév leírtak

teriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesíté-

szerint számított kötelezettség-állománya közötti pozitív

sének ellenértéke, bevétele,

különbözetnek) az 50 százalékával. Lényeges, hogy csak a

• a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való el-

„meghaladó összeg”, azaz a pozitív különbözet esetén van

helyezése után a hitelintézettõl, az értékpapír kibo-

korrekció; ha ugyanis csökken a kötelezettség-állomány az

csátójától kapott kamatnak, illetve az állam által

elõzõ évihez képest, akkor nincs növelés, de csökkentés

kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, ame-

sincs. A taggal szemben fennálló kötelezettségek (például

lyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevé-

tagi kölcsön) esetén – sem a napi átlagos, sem pedig a meg-

telben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és

elõzõ adóév utolsó napján fennálló állományának a megha-

hozam nélkül kell számításba venni.

tározása során – nem kell figyelembe venni (mivel a szabályo-

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az alapít-

zásban kivételként említett) az áruszállításból és a szolgálta-

ványokkal, egyesületekkel stb. azonosan – a 9. § (1)-(7)

tásból származó kötelezettségeket. Ezen új szabály mellett az

bekezdések megfelelõ alkalmazásával – vezeti le az adó-

összes többi módosító jogcím változatlanul alkalmazandó

alapját, de ha nem minõsül közhasznú szervezetnek, akkor

(többek között például csökkenti az összes bevételt az

adómentességre nem jogosult (nem tartozik a 20. §

eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szol-

szerinti adómentességi szabályokkal érintettek közé).

gáltatás értéke). Megjegyzés: Taggal szemben fennálló kötelezettségként

Jövedelem-(nyereség-)minimum [6. § (9) bekezdés c) pont]

kell kimutatni, számba venni a jóváhagyott osztalékot is.

A jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti szabályok alkal-

mény terhére 2013. április 30-án (a taggyûlésen, közgyûlé-

mazásának megítélését – e szabály bevezetése óta – az adó-

sen) jóváhagyott – taggal szembeni kötelezettségként elõ-

zóknak minden adóév végén el kell végezniük. Amennyiben

írt – osztalék 120 egység, akkor a számítás – osztalék-köte-

– az alkalmazás alól nem mentesített esetekben – az általános

lezettség jogcímen – a 2013. évben a következõ:

Ha a társaságnál például a 2012. üzleti évi adózott ered-

szabályok [Tao. tv. 6. § (1)-(4) bekezdések] szerint megha-

A 2013. adóévi napi átlagos állomány összege attól függ,

tározott adóévi adóalap vagy az adózás elõtti eredmény közül

hogy a 2013. évben mikor kerül kifizetésre, illetve kifizetésre

a magasabb értéke eléri a jövedelem-(nyereség-)minimumot,

kerül-e az osztalék. Ha az osztalékot 2013. június 30-án ki-

akkor az általános szabályok szerinti adóalap után kell az adót

fizetik, akkor az adóévi napi átlagos állomány (a 2013.01.01.-

számítani,. Ellenkezõ esetben az adózót választás illeti meg a

2013.06.30 közötti napokat figyelembe véve): 60 egység.

tekintetben, hogy „ragaszkodik-e” az általános szabályok szerinti adóalapjához – amely után fizet, vagy nem fizet társasági

A 2012. december 31-én fennálló osztalék-kötelezettség: 120 egység.

adót –, vagy a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adó-

A különbözet (60 – 120) nem jelent korrekciót, mert

alapnak. Ez a minimum a Tao. tv. 6. § (8) bekezdésében fog-

csökkent a kötelezettség-állomány az elõzõ évihez képest.

laltakkal csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt

Ugyanezt (a csökkenést) eredményezi a számítás a 2013.

összes bevétel 2 százaléka. Az összes bevétel: az adóévi beszá-

évben bármikor történjék az osztalék kifizetése; illetve

molóban kimutatott (ennek hiányában könyvviteli zárlat

akkor sincs korrekció, ha a 2013. évben nem fizeti ki a

alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb

társaság az osztalékot (120 – 120 = 0).

bevételek, pénzügyi mûveletek bevételei és rendkívüli bevé-

tételek körében történik. E szerint a jövedelem-(nyereség)

Bejelentett részesedés kivezetésének korrekciós tételei [7. § (1) bekezdés dz) pont; 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpont)]

minimum meghatározása során az összes bevételt meg

A bejelentett részesedés fogalmi meghatározását a Tao. tv.

kell növelni a taggal szemben fennálló kötelezettség napi

4. § 5. pontja tartalmazza; e szerint az adózó eldöntheti,

telek. Változás – 2013. január 1-jei hatállyal – a jövedelem-(nyereség-)minimum számítási szabályában, a növelõ

5


hogy él-e azzal a lehetõséggel, hogy a legalább 30

elszámolt ráfordításnak, (ideértve – ha a bejelentett ré-

százalékos mértékû, valamint minden további

szesedés kivezetéséhez üzleti vagy cégérték kivezetése is

megszerzett részesedését, a szerzést követõ 60 napon

kapcsolódik – az üzleti vagy cégérték kivezetése

belül bejelenti az adóhatósághoz. Nincs változás az

következtében elszámolt ráfordítást is) az elszámolt

így bejelentett részesedések könyvekbõl történõ

bevételt meghaladó része.

kivezetéséhez, a kivezetés következtében elszámolt

zás – 2013. január 1-jei hatállyal – azokra az ese-

Nem realizált árfolyamkülönbözet korrekciós tételei [7. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpont; 8. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpont]

tekre vonatkozóan kerül beiktatásra, amikor a beje-

Ha az adózó alkalmazza a nem realizált árfolyamkülönbö-

lentett részesedés kivezetéséhez egyúttal üzleti vagy

zetekre vonatkozó korrekciós tételeket, akkor a korrek-

cégérték kivezetése is kapcsolódik. Erre figyelemmel

cióval érintett eszközöknek a befektetett pénzügyi eszkö-

a módosítás a következõképpen rendelkezik.

zök közül történõ kikerülésekor, a kötelezettségeknek a

különbözeti összeghez – elõjelének megfelelõen – kapcsolódó korrekciós tétel alkalmazásában. Válto-


hosszú lejáratú kötelezettségek közül történõ kike-

Kivezetés nyereséggel

rülésekor ellenkezõ „irányú” módosítást kell végrehaj-

Csökkenti az adózás elõtti eredményt

tani; a korábban csökkentésként érvényesített összeggel

• a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi

növelni, a növelésként figyelembe vett összeggel csökken-

árfolyamnyeresége, továbbá a bejelentett része-

teni kell az adózás elõtti eredményt. A 2012-ig hatályos

sedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként

szabályozás szerint tehát a kötelezettségek esetében, ami-

(apportként) történõ kivezetése következtében

kor – az Szt. elõírásai szerint – a hosszú lejáratú kötele-

az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást

zettségek közül a mérleg fordulónapját követõ egy üzleti

meghaladó része, feltéve, hogy a részesedést az

éven belül esedékes törlesztéseket a rövid lejáratú köte-

adózó (ideértve jogelõdjét is) az értékesítését

lezettségek közé át kell sorolni, akkor a korábban – a nem

megelõzõen legalább egy éven át folyamatosan

realizált árfolyamkülönbözettel – alkalmazott növelõ/csök-

az eszközei között tartotta nyilván,

kentõ tételnek megfelelõ összeggel már az átsoroláskor

• a bejelentett részesedés elõzõek szerint megha-

módosítani kell az adózás elõtti eredményt, függetlenül

tározott – és az 1 éves tartási idõre is figyelemmel

attól, hogy az árfolyamkülönbözet nem az átsoroláskor,

történõ – értékesítésének árfolyamnyeresége, to-

hanem ténylegesen csak késõbb, a hitel visszafizetésekor (a

vábbá apportként történõ kivezetése következ-

könyvekbõl történõ kikerülésekor) realizálódik.

tében realizált rendkívüli nyeresége, csökkent-

Ezt a helyzetet rendezi a módosítás – 2013. január 1-

ve („mínusz”) – ha a bejelentett részesedés kive-

jei hatállyal – (csak) a kötelezettségek esetében azáltal,

zetéséhez üzleti vagy cégérték kivezetése is

hogy a kötelezettségeknek a könyvekbõl történõ ki-

kapcsolódik – az üzleti vagy cégérték kive-

kerülésekor, azaz az árfolyamkülönbözet tényleges

zetése következtében elszámolt ráfordítás

realizálásakor rendeli alkalmazni az adózás elõtti ered-

összegével,

ményt módosító tételt.

• a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés.

Korábban munkanélküli személy [7. § (3) bekezdés]

Kivezetés veszteséggel

A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés j) pontja szerint az adózó csökkent-

Növeli az adózás elõtti eredményt a bejelentett ré-

heti az adózás elõtti eredményét – többek között – a (3) be-

szesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként

kezdésben meghatározott korábban munkanélküli személy

elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a része-

foglalkoztatása esetén, az ilyen személy után legfeljebb 12

sedés bármely jogcímen történõ kivezetése (ide nem

hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó költségként

értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében

elszámolt összegével. E kedvezmény alkalmazásához a 7. § (3)

6

bekezdésének módosított rendelkezése – 2013. január 1-jei

• az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség

hatállyal – rögzíti, hogy korábban munkanélküli

(kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló

személynek a foglalkoztatását megelõzõen a foglalkoztatás

kötelezettséget) alapján – a kapcsolt vállalkozáskénti

elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi

ügyletek során – a 18. § (1) bekezdés a) pontja alkal-

IV. törvényben meghatározott álláskeresõ minõsül.

mazásában az adózás elõtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének

K+F tevékenység háromszoros kedvezménye [7. § (17) bekezdés] Nincs változás abban, hogy az adózó csökkentheti az

• az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tõke 3szorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos részét.

adózás elõtti eredményét a saját tevékenységi körében [4.

A számítás során mind a kötelezettség (KÖT), mind

§ 32. pont] végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kí-

pedig a saját tõke (ST) adóévi napi átlagos állományát kell

sérleti fejlesztés (K+F) közvetlen költségeivel, ide nem

meghatározni.

értve a másik belföldi adózótól, vagy a külföldi vállalkozó

KÉPLET: Növelõ tétel =

belföldi telephelyétõl, vagy az egyéni vállalkozótól igénybe

(KAMAT + 18. § CSÖKK) * (KÖT-3*ST)/KÖT

vett K+F szolgáltatások ellenértéke alapján elszámolt

Ahol KÖT (minden tételnél az adóévi napi átlagos állo-

közvetlen költséget, figyelemmel a 7. § (1) bekezdés t)

mány) a 2013. január 1-jei hatályú módosítás szerint a

pontjában, valamint a 7. § (17), (18) bekezdéseiben foglalt

következõ:

további feltételekre.

(+) a kapott kölcsön (a kamatmentes is), a zárt körben

A Tao. tv. 7. § (17) bekezdésének módosítása

forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír

• a felsõoktatási intézmény,

miatt fennálló tartozás és a váltótartozás, kivéve a szállítói

• a Magyar Tudományos Akadémia,

tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást (a

• a központi költségvetési szervként mûködõ kutatóin-

továbbiakban együtt: kölcsön), valamint

tézet és • a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévõ gazdasági társaság formájában mûködõ kutatóintézet

(+) minden más, kölcsönnek nem minõsülõ kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, továbbá (+) minden más, kölcsönnek nem minõsülõ kötele-

felsorolását tartalmazza, azaz 2013. január 1-jétõl a két

zettség, amelyre tekintettel az adózó az adózás elõtti ered-

utóbb jelölt kutatóintézettel is köthet az adózó közös K+F

ményét a 18. § szerint csökkenti – kivéve a hitelintézetnél

tevékenységre együttmûködési megállapodást, amely eset-

és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevé-

ben jogosult a 7. § (1) bekezdés t) pontjában megha-

kenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló

tározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió

tartozást, továbbá kivéve az áruszállításból és a

forintot csökkentõ tételként érvényesíteni. [Az így

szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettséget –,

igénybe vett kedvezmény – változatlanul – csekély összegû

amely csökkenthetõ

(de minimis) támogatásnak minõsül.]

(–) a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések (ide nem értve az áruszállításból és a

Kötelezettség az alultõkésítési szabály alkalmazásában [8. § (5) bekezdés a) pont]

szolgáltatásnyújtásból származó követeléseket) között, vagy az értékpapírok között kimutatott pénzköveteléssel.

Nem változik az a szabály, hogy alultõkésítettség esetén

Az alultõkésítési szabály alkalmazásánál tehát a 2013. adó-

[8. § (1) bekezdés j) pont] az adózás elõtti eredményt nö-

évrõl benyújtandó bevallásban a kötelezettségek (KÖT)

velõ tételként kell figyelembe venni

adóévi napi átlagos állománya meghatározásánál figyel-

• az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség

men kívül kell hagyni az áruszállításból és a szolgálta-

(kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló

tásnyújtásból származó kötelezettségek, valamint köve-

kötelezettséget) kamatának és

telések összegét.

7


Veszteségleírás a jogutódnál [17. § (8) bekezdés]

utódnak – amellett, hogy benne új tag nem szerez

Nincs változás a módosítás során sem abban, hogy

többségi befolyást [a) pont] – teljesítenie kell a 2 adóéves

a veszteség – ha a Tao. tv. 6. § (1)-(4) bekezdése sze-

„tevékenységi feltételt” is [b) pont], azaz a jogelõd legalább

rinti adóalap negatív – elhatárolható, amely elhatá-

egy tevékenységébõl az átalakulást követõ mindkét adóév-

rolás – elõször a 2009. adóévi veszteség tekintetében

ben – egyébként bármekkora összegben – (ár)bevételt kell

– adóhatósági engedély nélkül történhet, amennyi-

elérnie. A módosítás – a 2013. évtõl – ez utóbbi feltétel

ben a veszteség a rendeltetésszerû joggyakorlás elvé-

alól mentesíti a jogutód adózót abban az esetben, ha az

nek betartásával keletkezett. Nincs változás

átalakulást követõ 2 adóéven belül jogutód nélkül

továbbá az elhatárolt veszteség leírásánál az „50%-os

megszûnik.

A 2012. évtõl bevezetett szabályok alapján tehát a jog-

korlát” tekintetében sem, azaz elõször a 2012. adóévi

A módosítással érintett rendelkezési hely tartalmazza

adóalap nem „nullázható le” a felhasznált veszteség

továbbá, hogy nem kell a „tevékenységi feltételt” [b)

(illetve egy részének) csökkentõ tételkénti érvénye-

pont] teljesíteni, ha a jogelõd tevékenysége kizárólag

sítésével. E korlát szerinti veszteségleírásra a jogutód-

vagyonkezelési tevékenység volt. A 2012-ben hatályos

nak is figyelemmel kell lennie, azaz a jogelõdnél

rendelkezés is rögzítette, hogy (ár)bevételt a jogelõd által

keletkezett az átalakulás útján átvett korábbi adóévek

folytatott legalább egy tevékenységbõl, „ide nem értve a

vesztesége – a 2004. adóévtõl keletkezett, elhatárolt

vagyonkezelési tevékenységet” kell realizálni, de nem

veszteség – legfeljebb a felhasználása nélkül számított

rendezte azt az esetet, amikor a vagyonkezelési tevékeny-

adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás elõtti

ség (amit nem kellett folytatni) mellett nem volt a

eredmény csökkentéseként [17. § (2) bekezdés].

jogelõdnek más tevékenysége (amit viszont folytatni

Változás – 2013. január 1-jei hatállyal – a jog-

kellett volna). A módosítással egyértelmûvé vált a szabályo-

utód által továbbvitt veszteség felhasználásának

zás; így ha a jogelõdnek csak vagyonkezelésre irányuló

egyéb feltételeiben van. Ezek szerint a jogutód tár-

tevékenysége volt, úgy az általa elhatárolt veszteségnek a

saság csak akkor jogosult a jogelõd által elhatárolt

leírására a jogutód akkor is jogosult, ha jogutódként nem

veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén

folytat vagyonkezelési tevékenységet.

a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti

A módosítás következtében változik még a jogutódra

részesedése alapján meghatározott elhatárolt

elõírt feltétel-együttes teljesítési módja akkor is, ha az

veszteségét is),

átalakulás formája kiválás. Az ilyen átalakulás esetén –

a) ha az átalakulás során benne – a Ptk. rendel-


kezéseinek megfelelõ alkalmazásával meghatá-

8

amikor is a fennmaradó társaság jogelõdnek és jogutódnak is minõsül – a veszteségleírás feltételei a következõk:

rozott – közvetlen vagy közvetett többségi befo-

• a 2012-ben irányadó szabályozás szerint – a törvény

lyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik),

kifejezett rendelkezése alapján – a „tevékenységi felté-

amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a

telt” [b) pont] a kiváló társaságnak kellett teljesítenie;

jogelõdben ilyen befolyással az átalakulás napját

a fennmaradó jogutódra pedig, amelybõl a kiválás

megelõzõ napon rendelkezett (új tag nem

történt, nem vonatkozott e feltétel [b) pont]; csak az a)

szerez többségi befolyást), és

pont szerinti feltételnek kellett megfelelnie;

b) ha a jogutód társaság az átalakulást követõ 2 adó-

• a 2013-tól hatályos rendelkezések szerint – figyelem-

évben a jogelõd által folytatott legalább egy

mel a 17. § (8) bekezdésének felvezetõ részébe iktatott

tevékenységbõl bevételt, árbevételt szerez

„ideértve a fennmaradó adózó elhatárolt veszteségét is”

(„tevékenységi feltétel”). Nem kell e feltételt

kitételre – a fennmaradó jogutódnak mindkét feltételt

teljesíteni, ha az adózó az átalakulást

teljesítenie kell, azaz az a) pont szerinti feltétel mellett a

követõ 2 adóéven belül jogutód nélkül

korábban folytatott legalább egy tevékenységébõl is kell

megszûnik, továbbá, ha a jogelõd tevékeny-

(ár)bevételt elérnie [b) pont]. Ugyanígy kell eljárnia a

sége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

kiváló társaságnak is, hiszen õ is jogutód.

Veszteségleírás cégvásárlásnál [17. § (9) bekezdés]

érvényesíthetõ – társasági adóalanyként – a magasabb összegû veszteségleírás azon adóévi adóalap terhére,

Alapvetõen nem változnak a veszteségleírásra vonatkozó

amelyben az egyezségre tekintettel elengedett kötele-

feltételek cégvásárlás (felvásárlás) esetében, amikor az adó-

zettség bevételként elszámolásra került.

zóban – a folyamatos mûködés során – olyan új tag, tulaj-

Például, ha egy felszámolás alá került adózó esetén az

donos (nem magánszemély) szerez többségi befolyást,

eljárás 2012.03.31-én egyezséggel zárul, úgy – naptári év

amely e befolyás-szerzését megelõzõ 2 adóévben az adózó-

szerint mûködõként – a 2012.04.01.-2012.12.31. közötti

val vagy jogelõdjével folyamatosan kapcsolt vállalkozási

adóévében kerül vissza a Tao. tv. hatálya alá, amely adó-

viszonyban állt.

évében bevételként elszámolja az elengedett tarozásának

A módosítás szerint – a 2012. évi adókötelezettség

összegét [a felszámolás kezdõ napjától a felszámolás alatt

megállapítására is választható módon [a 29/S. § (1)

álló adózó nem alanya a társasági adónak (Tao. tv. 5. számú

bekezdés részeként] – amennyiben az adózóra vonatkozik

melléklet 8. pont)].

a „tevékenységi feltétel” követelménye, annak teljesítése

Határozzuk meg a veszteségleírás címén érvényesíthetõ

alól mentesül abban az esetben, ha a többségi befolyás

csökkentõ tétel összegét, ha az adózó adatai a következõk:

megszerzését követõ 2 adóéven belül jogutód nélkül

• adózás elõtti eredménye az elengedett kötelezettség

megszûnik. Ez esetben tehát nem vonatkozik rá, hogy

bevételkénti elszámolása nélkül (0 – 1.000) = – 1.000

köteles lenne a többségi befolyás megszerzését követõ 2

egység,

adóévben továbbfolytatni a tevékenységét – amelynek

• korrekciós tétele – a meghatározandó veszteségleírás

természete jelentõsen nem tér el a korábban végzett

összegén kívül – nincs,

tevékenységétõl –, illetve ha már az elsõ adóévben élt a

• az egyezségre tekintettel (28.000 egység vevõk felé

veszteségleírás lehetõségével, azt nem kell önellenõrzéssel

fennálló kötelezettségébõl) az elengedett összeg:

helyesbítenie.

19.000 egység, • korábbi adóévek elhatárolt vesztesége: 25.000 egység.

Veszteségleírás egyezséggel zárult eljárás esetén [17. § (13) bekezdés; 29/S. § (3) bekezdés]

18.000 egység. Leírható veszteség összege: 18.000 : 2 =

A módosítás új szabályként tartalmazza a veszteségleírás

9.000 + (19.000 : 2) 9.500 = 18.500 egység.

Számítás: Adózás elõtti eredmény: (– 1.000 + 19.000)

különös esetét. E szerint – a veszteség általános, „50%-os

19.000

korlát” szerinti leírásától eltérõen – amennyiben az adózó-

– 1. 000

val szemben kezdeményezett csõdeljárás vagy felszámolási

18.000

(adózás elõtti eredmény)

eljárás jogerõs bírósági végzéssel jóváhagyott egyezség-

18.000

(veszteségleírás nélkül számított adóalap)

gel szûnik meg, akkor a korábbi adóévek elhatárolt

– 18.500

(veszteségleírás címén csökkentõ tétel)

vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás elõtti ered-

–

(adóalap az általános szabályok szerint)

mény csökkentéseként történõ elszámolása) nélkül

Megjegyzés: Nincs olyan szabály, hogy a veszteségleírás

számított adóévi adóalap 50%-ának az egyezségre

következtében a tárgyévi adóalap nem válhat negatívvá. Az

tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt,

adózó társasági adót a negatív (– 500 egység) adóalapja

idõbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt

után nem, és a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályai-

összegben számolható el az adózás elõtti eredmény csök-

nak figyelembevételével sem fizet, mivel az adózás elõtti

kentéseként.

eredménye – az elengedett kötelezettség el nem határolt

500

(bevétel: 0 + 19.000) (költség)

Ez az új rendelkezés 2013. január 1-jével lép hatályba

összegének tárgyévi bevételként elszámolt összegével,

azzal, hogy a 2012. január 1-jét követõen csõdeljárást

amely az adóalaptól magasabb összeg, értelemszerûen elé-

vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváha-

ri az ugyanezen összeg (a korrigált összes bevétele ebbõl

gyott egyezségekre vonatkozóan alkalmazandó. A hatály-

az egy tételbõl áll) 2%-át.

ba léptetésbõl következõen ez azt jelenti, hogy a 2012-tõl

Éppen ez a célja az új rendelkezésnek, vagyis hogy az

jóváhagyott – jogerõre emelkedett – egyezségek esetén

egyébként elhatárolt, leírható veszteséggel rendelkezõ

9


adózónál az egyezség során elengedett tartozások –

rozottak szerinti üzemeltetése esetén illeti meg adókedvez-

amelyek után a fizetésképtelen adózó adót sem tud

mény. A külön jogszabály – összhangban a közösségi szabá-

fizetni – ne keletkeztessenek újabb és újabb veszte-

lyozással: az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002/

ségeket (amely ismételten felszámoláshoz vezethet).

91/EK irányelvben, majd pedig a (2010. május 19-i) 2010/31 /EK irányelvben foglaltakkal – az épületek energetikai jel-

Fejlesztési adókedvezmények Szabad vállalkozási zónában történõ beruházás [4. § 31. pont; 22/B. § (1) bekezdés k) pont]

rendelet, amely a 2009. évtõl tartalmazza, hogy Energetikai Tanúsítvánnyal („zöld kártyával”) kell rendelkeznie minden

A szabad vállalkozási zóna fogalmával bõvül az értel-

el- és bérbeadott ingatlannak, és az új épületek használatbavé-

mezõ rendelkezések köre, tekintettel arra, hogy az

teli engedélyéhez, illetve a panelprogramban való részvétel-

ilyen térségben üzembe helyezett és üzemeltetett,

hez. Ilyen tanúsítvány készíttetése szükséges, illetve kötelezõ.

jelenértéken legalább 100 millió forint értékû berutési adókedvezmény igénybevételére jogosult [22/B.

Környezetvédelmi beruházás [22/B. § (5) bekezdés; 29/S. § (4) bekezdés]

§ (1) bekezdés k) pont]. A fogalom-meghatározás

A módosítás szerint a környezetvédelmi beruházáshoz

szerint szabad vállalkozási zóna: a térség fejlõdése

kapcsolódó – a környezeti elemek védelme, valamint a

érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaság-

környezetet veszélyeztetõ hatások elleni védelem érde-

fejlesztõ szervezet által koordinált, közigazgatási

kében – fejlesztési adókedvezmény a beruházás üzembe

határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a

helyezését követõ 5 év során abban az adóévben nem

fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. A

vehetõ igénybe, amelyben az adózó a jogszabályban vagy

szabad vállalkozási zónák létrehozásának és mûkö-

hatósági határozatban megállapított kibocsátási határérté-

désének, valamint a kedvezmények igénybevételének

ket jogerõs határozattal megállapított módon túllépi. E

szabályairól szóló – elfogadásra váró – kormány-

rendelkezés legelõször az adózó azon üzleti évére alkal-

rendelet-tervezet szerint Szabad Vállalkozási Zóna

mazható, amelynek elsõ napja 2011. december 31-ét

kijelölésére – alapvetõen – a kedvezményezett térsé-

követõen van. A korábbi szabályozás szerint, ha az adózó

gekben kerülhet sor. Ilyennek minõsülnek a kedvez-

a beruházás üzembe helyezését követõ 5 éven belül

ményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007.

túllépte az említett határértéket, akkor végleg elvesztett

(XI. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében

minden kedvezményt. Az új elõírás szerint pedig az adózó

meghatározott kistérségek. Szabad Vállalkozási Zóna

csak abban az évben nem vehet igénybe adókedvezményt,

kijelölésére a nem kedvezményezett térségekben

amelyben a határérték túllépése fennállt (ami nem feltétle-

csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kijelölését és

nül jelenti azt, hogy nem jogosult a teljes összeget

a mûködését támogató települési önkormányzatok

érvényesíteni, ha a többi évben lesz „elegendõ” adója).

házás után – 2013. január 1-jétõl – az adózó fejlesz-


lemzõinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm.

többsége kedvezményezett térséghez tartozik.

Adókedvezmény igénybevételének feltételei [22/B. § (3) bekezdés]

Energiahatékonyságot szolgáló beruházás [22/B. § (1) bekezdés l) pont]

A Tao. tv. 22/B. § (3) bekezdésében a fejlesztési adókedvez-

A fejlesztési adókedvezmény rendszerében – 2013. ja-

mény igénybevételének feltételeként 2013. január 1-jei

nuár 1-jei hatállyal – új jogcímként jelenik meg az

hatállyal

energiahatékonyságot szolgáló beruházás. Az adózót a

• pontosításra kerül, hogy a beruházás megkezdése elõtt

jelenértéken legalább 100 millió forint értékû – külön

vagy a bejelentés, vagy a kérelem benyújtását kell

jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt

megtenni az adópolitikáért felelõs miniszter felé (ez

módon – energiahatékonyságot szolgáló beruházás

tartalmi változást nem jelent), továbbá

üzembe helyezése és a fejlesztési adókedvezményrõl

• új szabályként beiktatásra kerül, hogy a beruházás

szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendeletben meghatá-

befejezésének napját (is) a beruházás üzembe he-

10

lyezését követõen 90 napon belül az adópolitikáért fe-

általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köz-

lelõs miniszternek be kell jelenteni.

tartozása [sport-adókedvezmény]. A módosítás 2013. január 1-jei hatálybalépéssel 2011. július 1-jétõl kezdõdõen

Tájékoztatás rendje az adókedvezménnyel összefüggõ adatokról [22/B. § (18) bekezdés]

alkalmazandó. [Jóllehet a kapcsolódó – a Tao. tv. felha-

Az elõzõek szerinti – a 22/B. § (3) bekezdésében meg-

tartalmazza, hogy a kérelem teljesítése nem tagadható

határozott – adatokról teljesítendõ tájékoztatási kötelezett-

meg, ha a támogatásra jogosult szervezet – vagy a kérelem

ség rendje a módosítás következtében – 2013. január 1-

benyújtásával egyidejûleg a támogató – igazolást nyújt be

jei hatállyal – úgy változik meg, hogy az egyébként adóti-

arról, hogy a kérelemben szereplõ támogató a kérelem

tokként kezelendõ adatokról elõször a miniszter tájé-

idõpontjában köztartozás-mentes adózónak minõsül.] A

koztatja az adóhatóságot, majd az adóhatóság a kincstárt,

köztartozás-mentesség fennállását a leírtak szerinti

és a kincstár a minisztert.

idõpontban a jóváhagyást végzõ szerv vizsgálja.

Sport-adókedvezmény Adókedvezmény igénybevételéhez – köztartozás-mentesség [22/C. § (2) bekezdés; 29/S. § (5) bekezdés]

Sportalapítvány fogalma [4. § 43/a. pont]

talmazása alapján kiadott – 107/2011. (VI. 30) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése csak 2012. árpilis 14-étõl

A Tao. tv. 22/C. § szerinti sport-adókedvezménnyel összefüggésben, az alkalmazott szóhasználat egyértelmû jelenté-

Adókedvezmény a látvány-csapatsport támogatását biztosí-

seként megjelenik a fogalmak körében – a 2012. évre is

tó támogatási igazolás alapján vehetõ igénybe. A támo-

alkalmazhatóan [29/S. § (1) bekezdés] – a látvány-csa-

gatási igazolást

patsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú

• az országos sportági szakszövetség és a sportköztestü-

alapítvány meghatározása. E szerint ilyennek minõsül

let, mint támogatásra jogosult szervezet kérelmére a

minden olyan, a sportról szóló 2004. évi I. törvényben

sportigazgatási szerv,

[Spt.] meghatározott szabályok szerint mûködõ után-

• az amatõr sportszervezet, a hivatásos sportszervezet és a közhasznú alapítvány, mint támogatásra jogosult

pótlás-nevelés fejlesztését végzõ alapítvány, amelyik közhasznúnak minõsül.

szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos

jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevé-

Támogatásra jogosult szervezetre elõírt feltételek [22/C. § (5) bekezdés h) pont; 22/C. § (5a) bekezdés a) pont ae) alpont]

telének feltételét képezõ, tervezett támogatással érintett

Kiegészítésként – a kihirdetést követõ naptól történõ

sportfejlesztési programot jóváhagyja, és amely tartal-

hatályba lépéssel – a 22/C. § (5) bekezdés h) pontjában a

mazza a támogatást nyújtó köztartozás-mentes adózó

látvány-csapatsportban mûködõ hivatásos vagy amatõr

megnevezését, székhelyét, adószámát, a kedvezményre

sportszervezet mellett megjelenik a látvány-csapatsport

jogosító támogatás összegét, valamint a támogatás igény-

fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány ne-

bevételére jogosult szervezet önálló pénzforgalmi szám-

vesítése is. E rendelkezési hely tartalmazza – a támogatási

lájának számát – jogcímenként –, amelyre a támogató a

igazolás kiadásának egyik feltételeként –, hogy az igazolás

támogatási összeget teljesíti.

csak akkor állítható ki, ha a támogatásra jogosult szervezet

sportági szakszövetsége azt követõen állítja ki, hogy a támogatás igénybevételére

A támogató adókedvezményt vehet igénybe a részére

a támogatási igazolási kérelem benyújtásának idõpontjá-

kiállított támogatási igazolásban szereplõ összegig – dön-

ban – az (5a) bekezdésben meghatározott kivételekkel –

tése szerint – a támogatás adóéve és az azt követõ 3 adóév

legalább 2 éve mûködik.

adójából, azzal a feltétellel – a módosítás szerint –, hogy a

Kiegészül továbbá – szintén a kihirdetést követõ nap-

támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem-

tól történõ hatálybalépéssel – az elõzõekben kivétel-

nek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet

ként említett 22/C. § (5a) bekezdés a) pontja azzal az új

11


tartalmú ae) alponttal, amely szerint támogatási iga-

szabályozás, hogy a tartós adományozás esetében érvé-

zolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel

nyesíthetõ kedvezmény, illetve a tartós adományozási szer-

kapcsolatban akkor is kiállítható, ha a támogatási

zõdésben vállaltak nem teljesítése miatti korrekciós

igazolási kérelem benyújtásának idõpontjában a

kötelezettség a „régi” Kszt. szerint kötött (és még folya-

látvány-csapatsportban mûködõ hivatásos vagy

matban lévõ) tartós adományozási ügyletekre is vonat-

amatõr sportszervezet azért nem mûködik legalább 2

kozzék, függetlenül attól, hogy a jelölt jogszabályhelyi ren-

éve, mert a támogatás igénybevételére jogosult 2 éven

delkezések szövegezésében az egyesülési jogról, a

belül létrehozott sportszervezet az indulási jogot az

közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

Spt. 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján megszerzõ

mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.

sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a

törvény törvény [Ectv.] megjelölése szerepel.

célra alapított sportvállalkozásnak minõsül. fennállását az országos sportági szakszövetség

Elõadó-mûvészeti szervezetek támogatása [30. § (11) bekezdés]

vizsgálja.

Az elõadó-mûvészeti szervezetet támogató adózó – az

A támogatási igazolás kiállítására elõírt feltételek

elõadó-mûvészeti államigazgatási szerv által kiadott

Sportszervezet kapcsolattartása [22/C. § (10) bekezdés; 29/S. § (6) bekezdés]

támogatási igazolás birtokában, ezen igazolásban szereplõ összegig – döntése szerint a támogatás juttatásának adóéve

Új szabályként – 2013. január 1-jei hatállyal – rög-

és az azt követõ 3 adóév adójából adókedvezményt vehet

zítésre kerül, hogy a 22/C. § alapján folyó sport-

igénybe [22. § (1) bekezdés].

fejlesztési program jóváhagyására, valamint a támo-

A Tao. tv. 30. § (11) bekezdése alapján felhatalmazást kap

gatási igazolás kiállítására irányuló eljárás tekinte-

– 2013. január 1-jei hatállyal – a kultúráért felelõs mi-

tében a látvány-csapatsport támogatás igénybevételé-

niszter, hogy a 22. § (1) bekezdése alapján az elõadó-

re jogosult szervezet a közigazgatási hatósági eljárás

mûvészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatko-

és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi

zóan – az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális tá-

CXL. törvény elektronikus kapcsolattartásra vonat-

mogatási programmal összhangban – a támogatás elszá-

kozó rendelkezései alapján elektronikus úton tart

molható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról

kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását,

készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, to-

valamint a támogatási igazolás kiállítását végzõ szer-

vábbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcso-

vezettel. E rendelkezés elsõ alkalommal a 2013-

latos részletes szabályokat az államháztartásért felelõs mi-

2014-es támogatási idõszakra vonatkozóan be-

niszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.


nyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben alkalmazható.

Tartós adományozás [29/S. § (2) bekezdés] Az átmeneti rendelkezések körében kerül deklarálásra – 2013. január 1-jei hatállyal –, hogy a Tao. tv. 7. §

Kisvállalati adó hatálya alól visszatérõ adózó adóelõlege [26. § (13) bekezdés] A 2013. január 1-jei hatállyal bevezetésre kerülõ új szabály szerint a kisvállalati adó alanya köteles • a kisvállalati adóalanyisága megszûnését követõ 60 napon belül

(1) bekezdés z) pontjának, 8. § (1) bekezdés s) pont-

• a kisvállalati adóalanyiság megszûnésének napjától az

jának és 16. § c) pont ce) alpontjának alkalmazásá-

adóévet követõ 6. hónap utolsó napjáig tartó idõszak

ban tartós adományozásnak minõsül – az idõközben

valamennyi teljes naptári negyedévére

hatályon kívül helyezett – a közhasznú szervezetek-

• társasági adóelõleget bevallani és

rõl szóló 1997. évi CLVI. törvény [Kszt.] szerint meg-

• egyenlõ részletekben a negyedév utolsó hónapjának

határozott tartós adományozás is. Ezzel biztosítja a

12

10. napjáig megfizetni.

kisvállalati adóalanyiság megszûnésének adóévében elszá-

Áruminta [3. számú melléklet A/13. pont]

molt (évesített) összes bevétel 1%-a. Ezen elõírás biztosít-

A módosítás következtében – a 2013. adóévtõl – a térí-

ja azt – hasonlóan az egyszerûsített vállalkozói adó hatálya

tésmentes eszközátadások körében feltétel nélkül a vál-

alól a Tao. tv. hatálya alá kerülõ adózókhoz –, hogy az adó-

lalkozási tevékenység érdekében felmerülõ, elismert

összegek ütemesen kerüljenek megfizetésre, továbbá a

költségnek minõsül az általános forgalmi adóról szóló

társasági adóelõlegeket megalapozó bevallási idõszakok

2007. évi CXXVII. törvény [Áfa tv.] szerinti áruminta. Az

folyamatosan kapcsolódjanak majd a következõ adóévre

Áfa tv. 259. § 3. pontja szerint áruminta: a képviselt ter-

benyújtásra kerülõ bevalláshoz.

méknek kisebb és jellemzo része vagy mennyisége, ame-

A háromhavonta esedékes társasági adóelõleg összege a

lyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára

Önkéntes foglalkoztatása [3. számú melléklet B/7. pont]

adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas.

Külön törvény, a közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló kében felmerült, elismert költségek körébe az e törvény

Nem adóalany szervezetek [5. számú melléklet 8. pont; 15. pont]

szerint önkéntes jogviszonyban álló magánszemélynek

A Tao. tv. társasági adóalanynak nem minõsülõ szervezetek

adott juttatás személyi jellegû egyéb kifizetésként elszá-

felsorolását tartalmazó 5. számú melléklete – 2013. janu-

molt összegét. E törvény a fogadó szervezetek között felso-

ár 1-jei hatállyal – kiegészül a következõk szerint:

2005. évi LXXXVIII. törvény iktatta be a vállalkozás érde-

rolt civil szervezet, közhasznú szervezet és egyház eseté-

Nem tartozik a Tao. tv. hatálya alá

ben kizárólag a közhasznú/közcélú, valamint a mûkö-

• a kényszertörlési eljárás kezdõ napjától a kényszer-

désével összefüggõ tevékenysége körében engedi meg az

törlési eljárás alatt álló adózó,

önkéntes foglalkoztatását. E nonprofit szervezetek eseté-

• az az adózó, aki az adóévben a kisadózó vállalkozások

ben tehát a vállalkozási tevékenység közvetlen költségére

tételes adójának alanya vagy a kisvállalati adó alanya.

nem értelmezhetõ a Tao. tv. 3. számú melléklete „B” fejeze-

önkéntest az adózó gazdasági-vállalkozási tevékenysége

A szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenységei [6. számú melléklet „E” fejezet]

érdekében foglalkoztatta”. Az ilyen szervezeteknél leg-

A módosítás következtében a Tao. tv. 6. számú mellék-

feljebb a mûködéssel kapcsolatban, de ott is csak a

letének „E” fejezete – a 2012. évi adókötelezettség

közvetett költségek megosztásával merülhet fel a

megállapítására is választható módon [29/S. § (1)

vállalkozási tevékenységre jutó összeg adóalapnál történõ

bekezdés] – a közhasznú nonprofit gazdasági társaság és

elismerése; például egy vállalkozási tevékenységet is

„a” szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenysé-

végzõ alapítvány könyvelõt foglalkoztat önkéntes jogvi-

geirõl rendelkezik. A fejezet címében a csupán egy „a”

szonyban. Alkalmazható ugyanakkor e szabály a külön

névelõvel történõ kiegészítés azt jelenti, hogy nem csak a

törvény szerinti egyéb fogadó szervezetek esetében

közhasznú jogállású, hanem valamennyi szociális

(egészségügyi szolgáltató, cég intézményfenntartóként),

szövetkezetre vonatkoznak a kedvezményes szabályok –

amikor is egyértelmû, hogy a vállalkozási tevékenysége

azonosan a közhasznú nonprofit társaságokkal – akkor is,

érdekében foglalkoztatott személyrõl van szó.

ha nem besorolt a szervezet, de van közhasznú tevékeny-

tének 7. pontja szerinti rendelkezés azon része, hogy elismert költség az önkéntesnek adott juttatás, „ha az

Az említett szövegrész – 2013. január 1-jével történõ – hatályon kívül helyezésével a szabályozás azt tartalmazza,

sége is. (A szociális szövetkezet – a 2006. évi X. törvény elõírása szerint – az Ectv. alapján lehet közhasznú jogállású.)

hogy a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülõ

Ennek alapján a Tao. tv. 20. § (1) bekezdés e) pontjában

költségnek, ráfordításnak minõsül az adózó által a vele

jelölt „a szociális szövetkezet” adómentességére

önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére

vonatkozó szabállyal összhangban minden szervezet az

személyi jellegû egyéb kifizetésként elszámolt összeg.

éves adóalapra számított adónak olyan része után nem

13


fizet adót, mint amilyen arányt a 6. számú melléklet

kal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgal-

„E” fejezete alapján megállapított kedvezményezett

mi adó. Ilyen támogatott esetében az ingyenes juttatás

tevékenységbõl „a szociális szövetkezet” által elért

kapcsán az adózónak minden esetben felmerül az adózás

bevétel az összes bevételén belül képvisel. A Tao. tv.

elõtti eredmény-növelési kötelezettsége; nem értelmezhe-

13/A. § (6) bekezdése pedig módosítással nem

tõ az adomány, vagy a jogszabály alapján adott támogatás,

érintett, de arra nincs is szükség, tekintve, hogy az

illetve nyilatkozat birtokában sem mentesülhet a növelés

adóalap bármely esetben – a besorolt és a nem beso-

alól, nem lévén utóbbiakra elõírás.

rolt szociális szövetkezetnél is – azonosan kerülhet megállapításra.

Jogtechnikai, illetve pontosító változtatások Formai változtatások tartalmi módosítás nélkül • a 4. § 10/b. pontjaként kerül definiálásra az elismert tõzsde fogalma (tekintve, hogy a 4. § 10/a. pontja az egyházak meghatározását tartalmazza); • a 4. § 25. pontban az „Országos Érdekegyeztetõ Tanács” helyébe a „Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács” megjelölése kerül; • a 4. § 30. pontja szerinti pályakezdõ fogalmi meghatározása hatályon kívül helyezésre kerül (nincs ehhez kapcsolódó szabály); • a 29/A. § egészének hatályon kívül helyezésére azért kerül sor, mert az abban foglaltak aktualitásukat vesztették. Az itt szereplõ rendelkezéseket – az idõközben már hatálytalanná vált – „régi” Kszt. elõírásai tették szükségessé, ezért az erre tekintettel megfogalmazott átmeneti rendelkezések az új civil szabályozási környezetben feleslegessé, sõt


zavaróvá váltak; megszüntetésük indokolt.

Ingyenes juttatás kisvállalati adóalanynak [3. számú melléklet A/2. pont] A 2013. január 1-jétõl hatályos módosítás egyértelmûen rögzíti, hogy nem minõsül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülõ költségnek, ráfordításnak a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás elõtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatások-

14

ÁCSNÉ MOLNÁR JUDIT

Változások a társasági adó rendszerében 2013

Recommend Documents