VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN
A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre. Az érintett személyek megszerzett jövedelmét egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ NEM ESŐ KÜLFÖLDI KIKÜLDÖTT A biztosítás nem terjedt ki: a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.
VÁLTOZÁS A külföldi foglalkoztató, külföldinek minősülő kiküldöttje, kirendeltje, munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalója esetében a kiküldetés 2 éves időtartamát 2013. július 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jöhet létre.
JÁRULÉKALAPOT KÉPEZŐ JÖVEDELEM Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, Az előzőek szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.
JÁRULÉKALAPOT KÉPEZŐ JÖVEDELEM A külföldi jogon alapuló munkaszerződések esetében - az összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában - a szerződésben meghatározott díj havi összegét kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni.
KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ TÁRSAS VÁLLALKOZÓK A kiegészítő tevékenységet folytató ügyvezetők esetében a nyugdíjjárulék alapjaként az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet kell számba venni. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.
A FOGLALKOZTATÓK KÖTELEZETTSÉGE A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha
az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.
A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ELSZÁMOLÁSA A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget jövedelemadóként kell teljesíteni,
személyi
a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.
A JÁRULÉK KÖTELEZETTSÉGET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 930.(naptári napi 231.-) forint.
Art. új szabálya Korkedvezmény biztosítási járulék Rehabilitációs járadék.
EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS
A KÜLFÖLDI ELŐADÓMŰVÉSZ KÖTELEZETTSÉGE Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint.
AZ EHO ALAP MEGÁLLAPÍTÁSA Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani, ha a bevétel összege bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg. Az értékhatár átlépése esetén választható a jövedelem átalányköltség alkalmazásával történő megállapítása, vagy a Magyarországon végzett tevékenység napjaival arányos alkalmazása azzal, hogy a bevallási és megfizetési kötelezettséget első esetben a jövedelem egészére kell teljesíteni, ismétlődő esetben pedig arra a részére, amely tekintetében arra még nem került sor.
A BEVALLÁSI ÉS BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A természetes személy az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSOK Nem változott: adóalap= eho alap (1,19-szeres) Egyes meghatározott hozzájárulás,
juttatás
→
27%
egészségügyi
béren kívüli juttatás → 14 % egészségügyi hozzájárulás.
EGYES MEGHATÁROZOTT JUTTATÁS Az a juttatás, amely megfelel az Szja tv. 71. §-ában meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, az adott juttatásokra az Szja tv. 71. §-ában meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások – a SZÉP-kártya kivételével – adóévi együttes értékének az évi 200 ezer forintot, vagyis az éves keretösszeget meghaladó része, az adott juttatásokra vonatkozóan az Szja tv. 71. §-ában meghatározott egyedi értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások – a SZÉP-kártya kivételével – adóévi értékének az éves keretösszeget meg nem haladó része és a SZÉP-kártya valamely alszámlájára a törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó mértékben utalt támogatás együttes értékének az évi 450 ezer forintot, vagyis az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része.
BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉG az egyes egyedi értékhatárokat, vagy az éves keretösszeget, illetőleg az éves rekreációs keretösszeget meghaladó rész után a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni a közterheket, ha a magánszemély jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben – az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke meghaladja az éves keretösszeget, illetve az éves rekreációs keretösszeget (vagy annak arányos részét), akkor a meghaladó rész(ek) után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani a közterheket [a meghaladó rész(ek) után már teljesített közteher beszámítható].
AZ EHO ALÓL MENTES JÖVEDELEM Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott kereset-kiegészítés bérnek minősül, amely után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt. 2015. január 1-jétől a kereset-kiegészítéssel összefüggésben eho kötelezettség nem merül fel.
A MAGÁNSZEMÉLY 14 SZÁZALÉKOS KÖTELEZETTSÉGE Az Szja tv. változásaként osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.
SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók, a tartósan álláskereső, a szabad vállalkozási zónában kedvezményének érvényesítése során
működő
vállalkozások
legfeljebb 100 ezer forintnak, doktori címmel, tudományos fokozattal rendelkező kutató fejlesztő foglalkoztatásával kapcsolatos kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak,
a doktori képzésben részt vevő hallgató, doktorjelölt foglalkoztatásával kapcsolatos kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót.
A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKRE VONATKOZÓ TILALOM Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott, 25 év alatti, 55 év feletti, a tartósan álláskereső, a gyed, gyes, gyet ellátásban részesülő vagy részesült munkavállaló foglalkoztatásával összefüggésben érvényesíthető kedvezményeket
a költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti.
AZ ADÓALAP PONTOSÍTÁSA Az adóalap megállapításának különös szabálya alóli mentesülésre vonatkozó szabály pontosult, vagyis a minimum adóalap után a szociális hozzájárulási adót – hasonlóan a járulékfizetés szabályaihoz – csak egy meghatározott jogviszonyban kell megfizetni. [Szocho tv. 458. § (6) bekezdés.]
MEGSZŰNŐ KEDVEZMÉNY A pályakezdő START-kártyás kedvezmény 2014. december 31-éig érvényesíthető. Átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy a 2015. január 1-jét megelőző időszakra utólag kifizetett juttatásokkal összefüggésben a kedvezmény érvényesíthető.
Egyéb módosítások
KISADÓZÓKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁS A bejelentés kötelező adattartalma kiegészül a Taj-számmal és nyilatkozni kell arról is, hogy a biztosítási kötelezettség a kisadózói bejelentéssel jön-e létre.
Abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti a bejelentést nem kell havonta megismételni a tételes adófizetési kötelezettség alóli mentesüléshez.
Nemzetközi ügyek
MOLDÁVIÁVAL KÖTÖTT EGYEZMÉNY 2013. évi CCXXXIII. törvény Alkalmazandó 2014. november 1-jétől
Tárgyi hatály: Magyarország tekintetében a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokra, törvényekre és rendeletekre terjed ki.
vonatkozó
SZEMÉLYI HATÁLY Az Egyezmény alkalmazandó: a) mindazon személyekre, akik korábban vagy jelenleg is valamelyik Szerződő Fél joghatósága alá tartoztak vagy tartoznak, valamint b) azon személyekre, akik az ellátásra való jogosultságukat az a) pontban meghatározott személytől származtatják az adott Szerződő Fél hatályos jogszabályai szerint.
AZ ALKALMAZANDÓ JOG A biztosítási kötelezettség a munkavégzés helye szerinti államban áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy a keresőtevékenységet, milyen jogviszonyban végzi a természetes személy. Nem meghatározó, hogy a munkáltató székhelye, vagy a munkavállaló lakóhelye a másik államban van. Az egyezmény megengedi a kettős biztosítást.
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK Kiküldöttekre, tengerészekre, repülőgépek hajózó személyzetére, közszolgálati jogviszonyban állókra. Kiküldetés időtartama 24 hónap, a küldő állam jogszabályai hatálya alatt áll a kiküldött.
SZERB EGYEZMÉNY 2013. évi CCXXXIV. Törvény (hatályos: 2014. 12. 01-től)
Tárgyi hatály: + kötelező egészségbiztosítás, Álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai.
Személyi hatály: 1. azokra a személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak;
2. más olyan személyekre, akik jogaikat az 1. pontban említett személyektől származtatják.
AZ ALKALMAZANDÓ JOG MEGHATÁROZÁSA A biztosítási kötelezettség - ha a jelen Egyezmény 8. és 9. cikk szerinti előírásai másként nem rendelkeznek - annak a Szerződő Félnek a jogszabályaihoz igazodik, amelynek felségterületén az illető személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi, abban az esetben is, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél felségterületén található. Azon személy esetében, aki egyidejűleg mindkét Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll vagy önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén a lakóhelye van.
Azon személy esetében, aki egyik Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll és a másik Szerződő Fél felségterületén önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén munkaviszonyban áll.
KIKÜLDETÉS Amennyiben az egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel rendelkező munkáltató a munkavállalóját a másik Szerződő Fél felségterületére küldi, hogy ott a nevében munkát végezzen, továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók úgy, mintha az illető személyt még ennek a felségterületén foglalkoztatnák, feltéve, hogy a kiküldetés várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot. Az egyik Szerződő Fél felségterületén önálló tevékenységet végző személyre, ha a tevékenység ideiglenes folytatása céljából a másik Szerződő Fél felségterületére utazik, továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, mintha ennek a felségterületén látná el a tevékenységet, feltéve, hogy a kiküldetés várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot.
Köszönöm a figyelmüket!
