Szerző: Csaba Zsófia
Válságok kora II. Ciprus: velük vagy nélkülük?
2013.03.14. 2013. március 14-15-én az Európai Tanács két napos csúcstalálkozást tartott az Európai Unió tagállamainak vezetőivel. A summit-en szó volt a jövőbeli politikai célokról, a megvalósult reformokról, az eddigi erőfeszítések kritikáiról és a lehetséges válságmegoldásokról. A politikai napirendet leginkább azonban Ciprus és a közelgő bankcsődjének veszélye uralta.
Az Európai Tanács Következtetései a 2013. március 14-15-ei csúcstalálkozóról1 Az Európa Unió állam- és kormányfői elismerik, hogy sokat tettek a válság megfékezésében és számos lépést irányítottak a gazdasági kormányzás megvalósulása felé. Az Európai Bizottság Téli előrejelzései alapján ugyan stagnálást mutat az euróövezet, így még több erőfeszítésre lesz szükség a jövőben a munkanélküliség drasztikus csökkenésének megállításában és a növekedési intézkedések ösztönzésében összhangba a differenciált növekedésbarát költségvetési konszolidációval. A mostani csúcson az Európa Tanács kijelölte a főbb irányvonalakat a fentebb említett célok figyelembevételével. Kiemelt szerephez fog jutni a jövőben a Növekedési és Munkahelyteremtési Paktumban foglaltak, a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése, a versenyképesség növelése, belső energiapiac kiépítése, innováció hangsúlyozása, digitális menetrend és egyéb szolgáltatások teljes kiépítése 2015-ig, valamint a versenyképes iparpolitika is. Mindezekhez azonban csak júniusban térnek vissza az állam- és kormányfők, addig is a konkrét témákban lesz majd előrehaladás, ami elősegíti az Unió növekedési pályára való állását. Konkrét célkitűzések a gazdasági és szociális dimenzióban az Európai Szemeszter tükrében Elsődleges cél tehát a versenyképesség növelése valamint a fiatalok munkanélküliségének további drasztikus növekedésének megfékezése. Mindezek elérése érdekében a következő intézkedéseket tűzte ki az Európai Tanács márciusi ülésén: a) a differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidáció elősegítése; b) a gazdaságba irányuló rendes hiteláramlás helyreállítása; c) a növekedés és a versenyképesség előmozdítása; d) a munkanélküliség problémájának és a válság társadalmi következményeinek a kezelése; e) a közigazgatás korszerűsítése.
1
Következtetések 2013.03.15. Letöltés ideje: 2013.03.15. Letöltés helye: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/ec/136172.pdf
2
A növekedés ösztönzése mellett a strukturális és makrogazdasági programok összhangjára kell építeni. Ebből kifolyólag az Európai Szemeszter keretében az Európai Bizottság vizsgálni fogja, hogy a tagállamok éves stabilitási és konvergencia-programjaikban megfelelően be vannak e építve azok az előírások, amelyek a Tanács ülésein elfogadásra kerültek, valamint az Európai Bizottság által készített éves növekedési jelentésben helyet kaptak. Mindezek mellett figyelembe kell venniük a tagállamoknak a Bizottság által készített makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló elemzéseket. Helyet kapott a megállapodásban a francia és a német álláspont összehangolása, amire régóta vártak a tagállamok. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász is hangsúlyozta, hogy a legversenyképesebb alternatíva Európa számára, ha a növekedési intézkedések ösztönzésére helyezi át a hangsúlyt a megszorító politika helyett. Ugyan a megszorításokat továbbra is hangoztatják a vezetők, azonban a növekedési programok is helyet kaptak a csúcstalálkozó záró okmányában. „Az Európai Tanács hangsúlyozza mindenekelőtt a differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidáció szükségességét, egyúttal emlékeztet a Stabilitási és Növekedési Paktumban és a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésben szereplő, jelenleg hatályos költségvetési szabályok nyújtotta lehetőségekre.”2 A Stabilitási és Növekedési Programban lefektetetett költségvetési szabályok betartását elsődlegesnek tartja a Tanács, azonban a tagállam elindíthat növekedést célzó és a munkahelyteremtést ösztönző beruházásokat, amire az Európai Unió megfelelő keretet is biztosít.3 „…a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága keretében ki lehet aknázni azokat a lehetőségeket, amelyeket a jelenlegi uniós költségvetési keret biztosít a közpénzből finanszírozott termelő beruházások iránti igényeknek és a költségvetési fegyelemre vonatkozó 2
Következtetések 2.o. Nemrég 10 milliárd eurós növelést követően mára 60 milliárd eurós hitelnyújtási kerete az Európai Beruházási Banknak valamint további 180 milliárd euró az Európai Beruházási Alap felhasználásának kerete 2013-2015 között, ami a növekedési intézkedéseket és beruházásokat segíti elő. 6 milliárd euróval pedig a fiatalok foglalkoztatását segítő intézkedéseket ösztönzik, ami jelen pillanatban igen szűk keretnek tűnik, mivel Spanyolországban és Görögországban a fiatalok munkanélküliségi rátája magasabb, mint 50 %. 3
3
célkitűzéseknek az összeegyeztetésére.” A foglalkoztatás elősegítése és a fiatalok munkakörülményeinek javítása céljából meg kell reformálni az oktatást és a szakképzési területeket. A versenyképesség és a foglalkoztatottság növelése érdekében a legfontosabb a strukturális reformok végrehajtása. Mindezek egyik fontos eszköze lehet a jövőben az adóterhek átcsoportosítása a terhek csökkentése végett, az adóelkerülést serkentő intézkedések bevezetése ezáltal az adóbehajtás hatékonyságának javítása. Az OECD-vel és a G20 való együttműködés során egy nemzetközi adózási standard szabályok felállítását szorgalmazzák a vezetők. Közös konszolidált társaságiadó-alapot és megtakarítási adó-alapot kíván létrehozni a tranzakciós adó mellett. A további pontok között szerepel, hogy sürgősen meg kell határozni a mélyebb gazdasági kormányzás kereteit, az egységes piac elmélyítését, az egységes felügyeleti mechanizmus jogalkotási folyamatának lezárását és az integráltabb pénzügyi keret kiépítését. Teljeskörűen kell alkalmazni a Hatos, Kettes jogszabályi csomagot, valamint a Fiskális paktum pontjait. Elengedhetetlen a bankok és az államháztartások közötti ördögi körök felszámolása. Amint létrejön egy egységes felügyeleti mechanizmus az Európai Stabilitási Mechanizmus eszközének lehetősége legyen a csődközeli bankokat közvetlenül feltőkésítenie. Továbbá meg kell egyezni az egységes betétbiztosítási rendszer kereteiről is.
Ciprus Szombaton a március 14-15-ei csúcstalálkozót követően, az Eurogroup, az Európai Központi Bank és az IMF, azaz a „trojka” megállapodott a ciprusi bailout-ról. Ezek szerint a szigetországnak az előre kalkulált 17-18 milliárd eurós csomag helyett egy 10 milliárd euróról szóló megállapodást ajánlottak, azonban rendkívülinek számít az a kitétele a dokumentumnak, mely szerint a 10.000 eurónál kevesebb magán megtakarításokat 6,75%-os az ennél nagyobbakat pedig 9,9%-os adót vet ki a ciprusi állam, hogy a magán szektor is hozzájáruljon az adósság csökkentéséhez. Az egyszeri veszteséget mindeközben az állam megpróbálja
4
kompenzálni, úgy hogy a károsultak részvényeket kapnak a befektetésük helyéül szolgáló bankoktól, ami nyilván nem a legmegfelelőbb kártérítési forma. Az akció célja, hogy az orosz és görög oligarchák vagyonát – mely a ciprusi bankokban kamatozik – megadóztassák. A vagyon a felbecsülések alapján több, mint 30 milliárd euró lehet, a pontos számokat azonban az Európai Tanács által felkért Money független pénzügyi ellenőrző csoport által készített jelentés után kaphatunk. A döntéssel egyidejűleg azonban azon magánemberek felhalmozott tőkéjét is érinteni fogja a terhelés, akiknek nem a pénzmosás és a vagyonszerzés volt a legfőbb céljuk, hanem a takarékoskodás. A mostani döntés értelmében a betétesek akár 10%-os veszteséggel is számolhatnak. Az egyszeri adóból befolyt összeg a becslések alapján 5,8 milliárd eurót fog hozni az állami büdzsébe. Ciprus pénzügyminisztere szerint a rendszer nem hagyott nekik opciókat, vonakodva de el kellett fogadniuk a trojka ajánlatát. Vagy belemennek az egyezségbe, vagy a ciprusi bankrendszer összeomlik. Az Eurogroup elnöke, a holland pénzügyminiszter, Jeroen Djisselbloem az ülést követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „mivel a csomag hozzájárul Ciprus pénzügyi stabilitásához, így minden betétest is fel kell kérnünk, hogy járuljon hozzá anyagilag az ország megsegítésében.”4 Az elnök hozzátette, hogy a döntés hatására Ciprus államadóssága várhatóan a GDP 145%-ról 100% alá fog csökkenni 2020-ig, ahogyan azt az IMF is „követelte”. Oroszország mindeközben a hozzájárulását fejezte ki, hogy a 2011-ben 2,5 milliárd euróval kisegített Ciprus kamatait csökkentse és futamidejét kiterjessze 2021-ig. A ciprusi parlament azonban kedden elutasította a 10 milliárd euróról szóló bailout-ot. A törvényhozó testület nem értett egyet a trojka felvetésével, hogy az évekig megtakarított pénzét a lakosságnak adóztassák meg a bankok hibás pénzügyi politikája miatt. (Egyes híresztelések szerint azonban számos orosz oligarcha is nyomást gyakorolt a ciprusi honatyákra.) A német pénzügyminiszter Wolfgang Schaeuble úgy nyilatkozott, hogy
4
Savers to share the pain in 10 bn euro Cyprus bailout 2013. március 16. Letöltés ideje: 2013. március 17. Letöltés helye: http://euobserver.com/economic/119448
5
sajnálattal vette tudomásul, azonban a feltételek nem változtak. Arra a kérdésre, hogy hagyják tönkremenni Ciprust, úgy válaszolt, hogy „sokkal erősebbek vagyunk, és az eurózóna megvédi magát a fertőzéstől”.5 Ciprus egyedül az oka a veszteséges és túlméretezett bankrendszerének, az eurózóna ennél többet nem ajánlhat föl, minthogy kisegíti, de ehhez neki is meg kell fizetnie az árat. Ciprus nem kecsegtetheti tovább a külföldi befektetőket az alacsony adókkal és laza jogszabályokkal. Ezeken a jövőben változtatni kell, hogy a teljes bankcsődöt elkerülhessék. Enélkül nincs bailout - mondta a német pénzügyminiszter. Cipruson a helyzet katasztrofális miután a bankfiókok zárva maradnak a héten (és maradnak is március 26-ig) félve a tömeges pénzkivételtől miközben az ECB „mesterségesen lélegezteti” a szigetország két legnagyobb pénzintézetét. Amennyiben nem születik megállapodás az ECB le fogja kapcsolni Ciprust a „gépekről”. Az Eurogroup vezetője, a holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselbloem szerint az ajánlat még mindig áll: "Megerősítem, hogy az Eurogroup kész segítséget nyújtani Ciprusnak a reformtörekvésekben ..." Mindeközben a nemrégiben megválasztott elnök, Nicos Anastasiades a Parlament döntését követően Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést telefonon a kialakult helyzetről.6 Putyin véleménye a csomagról, hogy „tisztességtelen szakszerűtlen és veszélyes”7. Anastasiades nem igazán hajlandó a betétesek megadóztatására, miután a frissen megválasztott ciprusi elnök a kampányában azt hangoztatta, hogy nem fogja terheket rakni a betétesekre. A ciprusi pénzügyminiszter Michalis Sarris másnap elutazott Moszkvába, hogy ott orosz kollegájával, Anton Siluanov-val egyeztessen a lehetséges orosz segítségnyújtásról, mint egy alternatív megoldásról, ha az ECB, IMF és az Eurogroup által ajánlott feltételek melletti segítségnyújtással a szigetország nem élne. Időközben a Gazprom orosz óriáscég is tett egy ajánlatot Ciprusnak, mely szerint kihúznák a bajból a szigetországot és átvennék a 5
German to Ciprus: banks might never re-opened 2013.03.20. http://euobserver.com/economic/119493 Letöltés ideje: 2013. március 20. 6 Cyprus minister in Moscow as Putyin enters bailout crisis 2013. március 20. http://euobserver.com/news/119496 Letöltés ideje: 2013. március 20. 7 ANDY LANGENKAMP The far-reaching implications of Cyprus' euro crisis 2013-03-20 Letöltés helye: http://euobserver.com/opinion/119494 Letöltés ideje: 2013. március 20.
6
pénzügyi irányítást cserébe a ciprusi gázlelőhelyekért. Anastasiades kijelentette, hogy nem függesztik fel a bilateriális tárgyalásokat, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb ajánlatot, ami érkezhet az orosz féltől vagy az Európai Uniótól egyaránt. Az Unió azonban kijelentette, hogy nem hajlandó változtatni a feltételeken. Az orosz tárgyalásokat követően nem sikerült megállapodásra jutni, így nem Ciprus lesz az első euróövezeti ország, aki külső segítséget kérve képes talpra állni az Európai Unió segítsége nélkül. Miért pont Oroszország? Ciprus és Moszkva kapcsolata az 1960-as évekig nyúlik vissza, amikor a szigetország kikiáltotta függetlenségét Angliától, majd gazdasági, katonai, stratégiai partnere lett a Szovjetuniónak. Nem véletlen, hogy számos Uniós képviselő Ciprust az „orosz trójai szamár” néven nevezte és kellőképen tartott az orosz befolyástól 2004-es csatlakozásuk során. Ciprus a mai napig a harmadik legnagyobb befektető Oroszországban, majd a török megszállást követően 200 milliárd dolláros üzletet kötött Moszkvával, hogy védelmi rakétákat vásároljon. A Moody hitelminősítő cég szerint 25 milliárd euró található a ciprusi bankszámlákon, valamint további 32 milliárd euró hitelként. Oroszország nagy lehetőségként értékeli a kialakult helyzetet és megpróbál a lehető legnagyobb stratégiai szerepet kiaknázni és a lehető legnagyobb haszonnal profitálni a gazdasági válságból, mint egy lehetséges alternatívát kínálva a bajbajutott országoknak, ha már az Európai Unió csak a megszorításokért cserébe hajlandó kezet nyújtani. Egyesek szerint azonban az orosz kölcsön igen kevésnek bizonyul, hiszen mindeközben a költségvetési szabályokat, amit a hatos jogszabályi csomag, a Fiskális Paktum és a Stabilitási és Növekedési Paktum tartalmaz be kell tartania Ciprusnak, különben még nagyobb gazdasági csapdába esne, ha túlzott hiány eljárás elindulna ellene. Hiába kacsingat tehát Oroszország felé a szigetország, az Uniónak tartozik felelősséggel, és mindenképpen neki kell megfelelnie, még ha mindezek mellett, „stikában” egy néhány milliárdos orosz segítségnyújtással ideigóráig időt nyer.
7
Miért nem hagyja veszni Ciprust az Európai Unió, amikor jelentéktelennek számat a gazdasága? A szigetország stratégiailag és geopolitikailag kiemelkedő fontossággal bír: egyrészt az orosz kapcsolatok miatt, másrész a Szíriához és Törökországhoz való közelsége miatt. Európa jövője szempontjából nem hagyhatja veszni a szigetországot. Továbbá, amennyiben nem mentik meg Ciprust, ez a tett aláásná a bankunióról szőtt terveket, mely szerint kialakítanának egy határokon átnyúló, egységes szabályozási rendszert. Amennyiben nem mentik meg Ciprus a töredezettség és a távolság még erősebb lesz, mint valaha. Mindez tehát azt mutatja, hogy a betétesek megadóztatása egy gazdasági dominót indítana el. Az Európai Központi Bank éppen ezért március 25-ig adott határidőt, hogy legalább a szükséges reformokat megtegye Ciprus és elinduljanak a bailout tárgyalások. Ebből kifolyólag az országgyűlés pénteken (március 22-én) meghozta a szükséges jogszabályi csomagot, amivel a szigetország el tudja kerülni a teljes bankcsődöt és az eurózónából való kilépést és vasárnap (március 24-én ülnek le a vezetők tárgyalni, hogy hétfőre döntés szülessen, mielőtt az ECB lekapcsolná a gépeket).8 A ciprusi parlament által meghozott döntés értelmében a kormány készít egy listát a „jó” és a „rossz” bankokról, hogy a 100 ezer euró alatti megtakarítások, így a Laiki bank 361 ezer kisbetéteseit garantálja, míg a rossz bankokba kerülnének a 100 ezer euró feletti betétesek (38 milliárd körülbelül) akik törvényi védelmet nem fognak élvezni. Az eredmény egy 2 millió eurós haszon lenne, amivel Ciprus kvázi teljesíti is a trojka által kezdeményezett betéti adóztatást.9 Ciprus lesz az első olyan ország az euróövezetben, aki kontrollálni fogja a banki pénzkivonásokat és pénzátutalásokat is. Mindezeken túl a képviselők egy szociális csomagról is megállapodtak. Az alacsony adójú
8
Benjamin Fox: Cyprus Mp’s pass banks law start bailout talks 2013.03.23. Letöltés ideje: 2013. március 24. Letöltés helye: http://euobserver.com/economic/119549 9 Végső visszaszámlálás Cipruson 2013.03.24. Letöltés ideje: 2013. március 24. Letöltés helye: http://www.bruxinfo.hu/cikk/20130323-vegso-visszaszamlalas-cipruson.html
8
és gyenge szabályozásra épülő ciprusi modell helyébe egy egészséges és fenntartható modellnek kell kerülnie, jelentette ki az Eurogroup elnöke.10 Az alacsony adók vonzották a befektetőket, akik tőkebeáramlással eddig is finanszírozták a költségvetési deficitet. Beáramló külföldi betétek állománya Cipruson
Forrás: ECB11
A diagramról jól leolvasható, hogy a legnagyobb beáramlási hullám 2011-ben érte Ciprust (a válság kellős közepén), több mint 19500 milliárd euró volt, ami egy milliárddal több, mint Ciprus éves GDP-je. A befektetések többsége – mint az már fentebb említésre került – az
10
Valentina Pop: Cypus ’buisness model’ was no mystery to EU 2013.03.13. Letöltés ideje: 2013. március 24. Letöltés helye: http://euobserver.com/institutional/119531 11 Letöltés ideje: 2013. március 24. Letöltés helye: http://sdw.ecb.europa.eu/browseChart.do?node=bbn3195&REF_AREA=105&FREQ=Q&vf=&BS_ITEM=L20 &sfl2=4&sfl1=3&SERIES_KEY=117.BSI.Q.CY.N.A.L20.A.1.U9.00NB.Z01.E&sfl3=4&DATASET=0&trans= N
9
orosz oligarcháknak volt köszönhető, amely mind a mai napig meghatározó. Ahogy az látható 2009-ben kezdődött a tőkebeáramlás, ami az ország partjainál feltárt földgáz készlet kereskedelmi forgalmazásának volt köszönhető. Ennek következménye lett a túlméretezett bankrendszer, amire az egész ciprusi gazdaság épül egy időzített makrogazdasági bombává alakult. A robbanás pedig 2012-ben történt, amikor a bankok nem tudták tovább eltitkolni ezt a hatalmas egyensúlytalanságot és összedőlt a rendszer. A BNP vezető közgazdásza, Peter De Keyze szerint Ciprus gazdasága kevesebb figyelmet kapott, mint a politika, amikor az eurózóna tagja lett.12 Véleménye szerint, az hogy egy ország csatlakozik az eurózónához, nem gazdasági döntés, hanem politikai és ez az Unió felelőssége is. A hibák, amik már benne voltak a ciprusi gazdasági rendszerben, amik a válság hatására felerősödtek. Az Uniónak nagyobb odafigyelést kellett volna biztosítania, egy ország makrogazdasági adatainak elemzésére, és kerülnie kellett volna a politikai döntéseket. Lettország a következő állam, aki tagja lehet a zónának, azonban ez is úgy tűnik – már a tagállam minden tőle telhetőt megtesz – politikai alkuk kompromisszumainak lesz köszönhető. A bajbajutott országoknak, most számos olyan döntést kell meghozniuk, amik saját és az Unió hibájából eredeztethetőek. Talán éppen emiatt került az Unió politikai napirendjére az a Bizottsági tervezet, mely szerint a nemzeti kormányok, mielőtt főbb adózási, munkaügyi vagy költségvetési reformot vezetnének be, előtte az Európai Bizottsághoz kerülne átolvasásra. A döntés még inkább megkötné az eurózóna tagállamainak a kezét.. A kiemelt területek elsősorban a versenyképességi politikák, a foglalkoztatási politikák, az adórendszer, a termékek és szolgáltatások piacát érintő területek.
13
A cél a stabilitás és a fenntarthatóság
elérése az eurózónában, ami így egy egységes gazdasági övezetté váljon. Az Unió pénzügyi stabilitását pedig egy új eszköz bevezetésével kívánják elérni, melyben az euróövezeten kívüli tagállamok a BoP-hoz (Balance of payments facility) fordulhatnának pénzügyi segítségért és a hitelintézetek közvetlen feltőkésítéséért az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi
12
Valentina Pop: Cypus ’buisness model’ was no mystery to EU 2013.03.13. Letöltés ideje: 2013. március 24. Letöltés helye: http://euobserver.com/institutional/119531 13 Honor Mahony: EU Commission prepares ground for far-reaching economic power 2013. 03.13. Letöltés ideje: 2013. március 24. Letöltés helye: http://euobserver.com/economic/119526
10
bizottságának jelentése szerint.14 Azért is van szükség az Európai Stabilitási Mechanizmus mellett egy újabb eszköz létrehozására, mivel az előbbi csak az eurózóna tagállamainak pénzintézeteinek nyújt segítséget Uniós költségvetésből. A mostani jelentés azonban egyértelművé
teszi,
hogy az
egységes
Európai
Unióhoz,
a
stabilitáshoz
és
a
fenntarthatósághoz elengedhetetlen, hogy a nem eurózóna tagállamoknak is segítséget nyújtsanak, azoknak, akik a későbbiekben a monetáris unió tagjaivá fognak válni. Ciprus válsága előtérbe hozta a közös, európai betétbiztosítási rendszer mielőbbi kiépítését is, az egységes jogszabályok kialakítását és egy egységes bankrendszer, bankunió megalkotását, ami megelőzhette volna a szigetország problémáját és védelem alá helyezné a kisbetéteseket, akikre most átruháznák a terheket. Az ötletet azonban a németek irrelevánsnak tartják és inkább az egységes eszköz rendszer mellett teszik le a voksukat, ami közvetlen feltőkésítést hajtana végre a bajbajutott bankokon egy egységes szabályozás mellett.15 A német vezetés ódzkodik az Európai Központi Bank függetlenségének elvesztésétől, és az intézet közvetlen kötvényvásárlásától, amivel a bajbajutott országok adósságait vásárolná föl. Márpedig, ha megadóztatják a betéttulajdonosokat Cipruson és elindul a pénzkivonás a bankokból, úgy az Európai Központi Banknak lesz felelőssége az ország életbentartásában. Előbb utóbb a szakértők szerint fel kell hagynia függetlenségi politikájával és részt kell vennie az eurózóna adósságának leszorításában, ahogyan azt az amerikai FED is tette. A vészjósló jelek már megmutatkoztak az eurózóna gazdaságában. A táblázat jól mutatja, hogy az Uniós csúcsot követően csökkent az eurózóna banki részvényeseinek a száma, köszönhetően a ciprusi probléma megoldatlanságának. Az utóbbi napokban történt egy hajszálnyi elmozdulás, de még sem érte utol a március elejei adatokat. Ha az ECB tehát nem szól bele a folyamatba, és inkább tartózkodik, úgy összedőlhet a Ciprusi bankrendszer, a szigetország kilépne az eurózónából, ami megrengetné az egységes monetáris unót és ezáltal az Európai Uniót is.
14
Lenne pénz a nem európai bankok feltőkésítésére 2013.03.23. Letöltés ideje: 2013.03.24. Letöltés helye: http://www.bruxinfo.hu/cikk/20130323-lenne-penz-a-nem-eurobankok-feltokesitesere-is.html 15 Charlemagne: Small island, bank big finger 2013.03.23. Letöltés ideje: 2013.03.24. Letöltés helye: http://www.economist.com/news/europe/21574006-cypruss-rejection-bail-out-plan-raises-new-doubts-aboutfuture-euro-small-island
11
Banki részvényesek változása 2013 márciusában 16
Mivel
a
moszkvai
tárgyalások
nem
a
legmegfelelőbben alakultak az öt milliárd eurós kölcsönről (miután az orosz fél a segítsége fejében már a ciprusi földgáz mezőkre is rá szeretné tenné a kezét) így kénytelen volt Ciprus az Európai Unióhoz tárgyalási asztalához visszaülni, hátha jobb feltételeket is ki tud csikarni a trojkától. Azonban az Eurogroup elnöke figyelmeztette Ciprust,
hogy
a
feltételeken
nem
lesz
változtatás, mivel a szigetország nem tudna visszafizetni egy 10 milliárd eurónál nagyobb kölcsönt.(Az eredetileg tervezet 17 milliárd euró Ciprus éves GDP-nek felel meg). Így a fennmaradó 7 milliárd eurót a szigetországnak magának kell előteremtenie. A trojka elutasította Ciprus azon felvetését is, hogy a gázfedezetű kötvények és az egyházi tulajdonok megadóztatásával valamint a második pilléres nyugdíjrendszerének államosításával teremtse elő azt a 7 milliárd eurós összeget, amit az Unió a bankbetétek megadóztatásával kíván elérni, arra hivatkozva, hogy ez még jobban romba döntené a ciprusi állampolgárok szociális helyzetét.17 Ciprus tehát patthelyzetben van, ahonnan két út vezet: vagy a mentőcsomag a megszorítások feltételével vagy a teljes bankcsőd, mivel a betétek összege hétszerese a szigetország gazdaságának, így ha az összedől, akkor vele együtt az állam maga is tönkremegy. 2013. március 14-15-én az Európai Tanács két napos csúcstalálkozást tartott az Európai Unió tagállamainak vezetőivel. A summit-en szó volt a jövőbeli politikai célokról, a megvalósult reformokról, az eddigi erőfeszítések kritikáiról és a lehetséges válságmegoldásokról. A politikai napirendet leginkább azonban Ciprus és a közelgő bankcsődjének veszélye uralta.
16
http://www.economist.com/news/finance-and-economics/21574040-european-leaders-tear-up-rulesunpredictable-consequences-bungled-bank 17 Végső visszaszámlálás Cipruson 2013.03.24. Letöltés ideje: 2013. március 24. Letöltés helye: http://www.bruxinfo.hu/cikk/20130323-vegso-visszaszamlalas-cipruson.html
12
Új irány Mindezek mellett azonban egy új irány látszik kirajzolódni a bajbajutott Mediterrán térség megmentésére és stabilitására hozott intézkedésekben. Mégpedig az, hogy a jövőben a lakossági megszorítások tovább fognak folytatódni, és a betétesekre ruházzák át a pénzintézetek hibáiból eredő csődközeli állapotok terheit. A még nagyobb megszorítás még nagyobb recesszióhoz fog vezetni – jelenti ki a Nobel-díjas közgazdász Paul Krugman. Véleménye szerint az Unió – és elsősorban a központi politikai irányvonal meghatározójaként aposztrofált Németország – nagyon rossz irányba halad, ha még nagyobb megszorítást hajt végre a hatalmas munkanélküliséggel harcoló, kilátástalan helyzetbe kerülő országok lakosain. Félő, hogy ebből következve el fog terjedni egy német ellenes gondolkodásmód, amit már a görög demonstrálók is hangoztattak, amikor Németországot zsarnokként Angela Merkel kancellárt pedig náciként jellemezték.18 Kérdés azonban, hogy Berlin megkockáztatja e a rövid távú recesszióból nyert hasznát és véget vett e a Mediterrán térség megszorításának, vagy gazdaságilag leépíti a perifériát és – egyes vélemények szerint – leszűkíti az eurozónát a Mag országaira. Amennyiben a második lehetőséget választja, annak globális következményei lesznek, mind a diplomáciába (a „német zsarnok” és diktátor kép elterjedése), mind a politikában ( lappangó háború?). Angela Merkel azonban a végsőkig kitart a békés és diplomatikus megoldásokban. (lásd: Szíriai konfliktus). A kancellár asszony elkötelezett híve a demokráciának, amit nem győz hangsúlyozni. Németország az Európai Unióba betöltött szerepe mindvégig a második világháborús szerep „elfelejtésére” koncentrálódott és a legnagyobb fokú elkötelezettség reprezentálását a jogállamiságban. A kirobbanó konfliktust minden bizonnyal diplomáciai eszközök segítségével fogják megoldani. Hivatkozásul, ott lesz a 2012-es Béke Nobel-díj, amit az Európa Unió a hatvan éves európai békefenntartásáért kapott.
18
ANDY LANGENKAMP The far-reaching implications of Cyprus' euro crisis 2013-03-20 Letöltés helye: http://euobserver.com/opinion/119494 Letöltés ideje: 2013. március 20.
13
Azonban az is tény, hogy a Mediterrán térség több megszorítást nem tud elviselni, így először szociális katasztrófa fog kitörni (lásd: európai Bizottság Téli előrejelzése), majd az ebből következő elégedetlenség az eurószkeptikusságot és a szélsőséges pártok megjelenését fogja előidézi, ami magába fogja foglalni a németellenességet is. A kérdés csupán az lesz, milyen diplomáciai és politikai eszközök lesznek képesek megfékezni ezeket a nagyfokú elégedetlenségeket? A mostani döntés értelmében nemcsak egy gazdasági dominó elindítása történne meg (bankunió kétségbevonása, töredezettség és nagyfokú távolság az egység ellenébe), hanem a szociális dimenzióban is egy lavina indulna el és egy szociális katasztrófába csapna át (19 millió ember munkanélküli az Európai Unióban jelen pillanatban, azonban sokkal többre számítanak a szakértők a megszorítások miatt). A szociális lavina egy politikai elégedetlenséghez vezetne, ami a szélsőséges pártok erősödéséhez vezetne, ami által az agresszivitás fokozódna és megrendülne a bizalom az aktuális politikai rendszerekben és a demokráciában. Ezt követné a belső rend fenntartásának képtelensége, a belső béke megtörése, majd a jogállamiság kereteinek megdöntése. A vízió igen drasztikus képet fest az Unióról, azonban nagyon valóságosat is. Amennyiben tehát tovább folyik a megszorítás, és a lakossági terhek növelése, úgy hosszútávon akár az Európai Unió felbomlásához is vezethet.
14
