Babeş-Bolyai Tudományegyetem / Történelem és Filozófia Kar / Filozófia Tanszékcsoport–magyar tagozat
Fogalom és/vagy kép II. Képekben gondolkodni – képekkel bánni Fenomenológia, társadalomtudomány, Visual culture
tanévnyitó konferencia 2010. október 23.
Előadók és absztraktok Antik Sándor.....................................................................2 Képi gondolkodás és a vizuális kommunikáció gyakorlati példái......................2 Visual thinking and the practical examples of visual communication................2 Egyed Péter.......................................................................3 Az értelem képei......3 The Images of the Mind......................................................................................3 Garai Zsolt........................................................................3 Kép és viselkedés.....3 Image and behavior..3 Gál László, Gál Gabriella.................................................4 Képi következtetés – műépítészeti esettanulmány..............................................4 Picture reasoning – an architectural case study ..................................................4 Gregus Zoltán...................................................................4 Mit jelent képekben gondolkodni?......................................................................4 What does thinking through images mean?.........................................................4 Horváth Péter....................................................................5 Az érzékelés és az általános az arisztotelészi filozófiában..................................5 Sense-Perception and Universals in Aristotle’s Philosophy................................5 Jakab András.....................................................................5 A kép fogalma és a fogalom képe. ......................................................................5 The idea of the image and the image of the idea.................................................5 Jánó Mihály......................................................................6 Ungi Pál mester imája a székelyderzsi templomban...........................................6 The Prayer of Master Pál Ungi in the Church of Székelyderzs...........................6 Kerekes Erzsébet..............................................................6 Táblaképek (diagramok, fogalmi sémák) Heidegger vallásfenomenológiai előadásaiban (1920/21)........................................................................................6 Conceptual schematisms (diagrams) in Heidegger’s Religion Courses (1920/21)..................6 Keszeg Anna.....................................................................8 Vizuális kultúra, visual literacy, digital literacy, media literacy..........................8 Visual culture, visual literacy, digital literacy, media literacy.............................8 Kovács Barna....................................................................8
Az emlékezet képei. .8 The pictures of memory.......................................................................................8 Kovács Judit.....................................................................8 Nemzedékek képe....8 The Image of Generations...................................................................................9 Lehmann Miklós...............................................................9 Képeket használni. Wittgenstein és a fotográfia..................................................9 To make use of pictures. Wittgenstein and photography.....................................9 Mester Béla.......................................................................9 A képi gondolkodás mint képzet.........................................................................9 Iconic Thinking as an Iconic Idea.....................................................................10 Mircea Dumitru..............................................................10 A Semantic-Relationist Approach to Opacity....................................................10 Részeg Imola..................................................................10 A kép értelmezési lehetőségei a multimédia korában........................................10 Images and Their Possible Interpretations in the Age of Multimedia...............10 Ropolyi László................................................................11 A filozófia képe és a kép filozófiája, avagy az igaz a rész – az igaz az egész...11 The picture of philosophy and the philosophy of pictures, or the truth is the part – the truth is the whole......................................................................................11 Schmidt Dániel...............................................................12 A vizuális lehetőségek.......................................................................................12 The Visual Possibilities.....................................................................................12 Száva Csanád..................................................................12 Imaginárius és képiség a narratívitás szemszögéből ........................................12 Imaginary and Image in the Perspective of Narrativity ....................................12 Szécsi Gábor...................................................................12 Képi kommunikáció – képies nyelv..................................................................12 Pictorial Communication – Pictorial Language................................................13 Szőcs Krisztina...............................................................13 Közép-Európa képekben...................................................................................13 Central Europe in pictures.................................................................................13 Tamás Dénes...................................................................14 A közvetített világ..14 Veress Károly..................................................................14 A kép nyelvi dimenziója....................................................................................14 The Linguistic Dimension of the Image............................................................14
Antik Sándor Képi gondolkodás és a vizuális kommunikáció gyakorlati példái A gondolati műveletek nemcsak szavakkal és számokkal történő műveletekre szoritkoznak. Ebben szerves része van a képi gondolkodásnak is. A képi gondolkodás a vizuális műveletek révén történő gondolkodás (képértelmezés, képalkotás, képalakítás, képprojekció készségei és képességei és a megjelenités nyelvi és technikai tapasztalatai). Ennek ideális példája és argumentációja lehet a művészi alkotás. A kész alkotás végeredménye egy sor gondolati tevékenységnek. A műalkotásban maga a gondolat ölt végső alakot, benne letisztul a gondolkodás és egy szemléletes formában jelenik meg az elképzelés. Előadásomban argumentálom a vizuális nevelés fontosságát a művészképzésen túlmenően, egy nagyobb szereppel elképzelve a közoktatásban és változásokat sürgetve a művészeti felsőoktatás területein . Prezentációmban a képi gondolkodás és képekkel való közlés szemléltetését célzóan, bemutatok pár olyan gyakorlati munkát amelyet a ‘Vizuális megismerés és kommunikáció’ tantárgyam keretében valósitottak meg a nagyváradi PKE Reklámgrafika szakos hallgatói.
Visual thinking and the practical examples of visual communication The theoretical operation and procedure are not exclusively preoccupation with words and numbers: visual thinking is an organic part of it. Visual thinking is thinking made through visual operations (visual analysis; visual constitution; visual formation; the skills and ability for visual projection; the experimentation of technical and linguistic visualization). The artistic creation is the ideal example and statement of this. The accomplished artwork is the outcome of a series of mental procedures. In the artwork the idea itself acquires final form; the theoretical thinkingout and the concept appear in an expressive shape. In my lecture I will argue for the importance of visual education beyond vocational artistic courses, presenting it as having an important and bigger role in the public education, while also encouraging changes in the field of higher education. I will refer to and I will demonstrate in my presentation the practice of visual thinking and visual communication, showing and discussing some works and practical exercises realized by the students from the PKE Reklamgrafika department in my "Visual Understanding and Communication" course.
Egyed Péter Az értelem képei
A filozófiában a képek sokasága jelentette mindig a nem-diszkurzív gondolkodással sajátos, de sokáig pontosan meg nem fejtett viszonyban álló másféle gondolkodás folyamatát és eszközét. A nagy hatású képek megteremtői közül megemlíthetjük a Platón, Plótinosz, Boëthius, Szent Ágoston, Descartes vagy éppen a Heidegger ( „tisztás”) nevét. A filozófiai imagisztika szerint ezek az értelem által teremtett – tehát nem empirikus elemeket tartalmazó, nem képzetszerű képek – sajátos tárgyak, amelyek a gondolkodás folyamatában mint filozofémák (Jean-Luc SOLĒRE), sémák, modellek, a tárgyakat megvilágító fényjelenségek, a reprezentáció téri formái, anamorfózison átment mimetikus formák stb. működnek. A kognitív elmefilozófia-agykutatás mai álláspontja szerint ezeknek a megléte az elvont gondolkodásban strukturálisan adott, tehát a fogalmi-diszkurzív gondolkodással egyenértékű és azzal szimmetrikusan immanens, analitikus és szintetikus gondolkodási forma. Ebből a szempontból értelmezhetjük újra a filozófiában meghonosodott – és például Arnauld és Pascal által intenzíven tárgyalt és vitatott – kifejezés-komplexust, amely az értelem szeme, a szellem látása néven híresedett el. The Images of the Mind
The multitude of images/pictures meant always, for the philosophy, the process and the instrument of another way of thinking, one which is in a specific, but for a long time unexplained relation with the discursive thinking. Among the creators of the great-impact pictures we can mention the names of Plato, Plotinus, Boethius, Saint Augustine, Descartes or Heidegger (glade). The philosophical imagistic says that this images, creations of the reason, containing no empiric elements, are specific objects, functioning in the process of thinking as philosophemes, patterns, models, phenomenon of lighting the objects, space-forms of the representation, mimetic forms which suffered anamorphic changes. According to the theories of the cognitive mind-philosophy, the presence of these images in the abstract thinking is structurally given, that means we talk about a specific form of thinking, equal, as value, to the conceptual discursive thinking, another immanent, analytic and synthetic form of reason. This perspective can help us in the reinterpretation of some concepts, already naturalized in the philosophy, like the eye of reason, or the view of the spirit, which have been intensively discussed and criticized, for example by Arnauld or Pascal.
Garai Zsolt Kép és viselkedés Bizonyos nézetek szerint a képek akkor fontosak, ha különbséget jelentenek arra nézve, hogy mit mondunk és teszünk. Dolgozatomban azt a kérdést vetem fel, hogy miképp számolhatunk be képi tartalmak oksági szerepéről, viselkedésünkhöz fűződő oksági viszonyáról. A pszichológia (Kosslyn, Mart) e kérdést avval a másik kérdéssel kapcsolja össze, hogy a mentális képzetek vajon inkább képekhez, vagy inkább nyelvi leírásokhoz hasonlítanak. A kérdés filozófiai diszkussziójának avval is számolnia kell, hogy az ebben az utóbbi vitában felvehető álláspontok miképp tehetők kompatibilissé a mentális okozásról és a cselekvés oksági magyarázatáról adott nézetekkel. A filozófia eszköze erre hagyományosan a fogalmi elemzés: megvizsgálni, hogy a versengő elméletek mozgósította fogalmaknak, az elméletek sikeréhez igényelt használatai között, hogyan kerülhetőek el alapvető inkonzisztenciák.
Image and behavior In some views images are important in virtue of their capacity to make differences in what we say and do. In this paper I raise the question about the way of accounting of causal roles of image contents and about their particular causal relation to human behavior. In psychology this question is kept together with an another one: whether mental images should be liken to pictures, or rather to linguistic descriptions. However, in a philosophical discussion of the possible positions of the debate there must be a decisive mark for candidates, namely that of a smooth compatibility and coherence with philosophically acceptable views on mental causation and causal explanation of action. To make this sure, philosophers' almost only, and certainly traditional, way is doing some conceptual analysis: considering if explanatorily successful uses of key concepts in competitive proposals do not involve inconsistent implications.
Gál László, Gál Gabriella Képi következtetés – műépítészeti esettanulmány A dolgozatban 2010 márciusától április végééig végigkísértük egy épület tervének megszületését. Az épület egy kulturális központ terve amit vizsgadolgozaként Gál Gabriella IV. éves műépítész hallgató védett meg április végén egy öt tagú bizottság előtt nagyon jó eredménnyel. A tervezés folyamatának lépéseit követtük nyomon. Célunk az volt, hogy azonosítsuk azon képi következtetési lépéseket amelyeknek logikai jelentőséggel rendelkeznek.
Picture reasoning – an architectural case study In our paper we follow up how a building project borns. It is a cultural center project in Cluj’s down town and the project was elaborated by Gabriella Gál in period of marcthapril this year. She is a student of architecture in 4th. The project was evaluated by 5 professors of architecture. We was interested step by step of how takes shape the building complex. Our aim was to identifie the steps of pictural reasoning, those has logic importance.
Gregus Zoltán Mit jelent képekben gondolkodni? Az előadás arra keresi a választ, hogy mi tünteti ki a festők és a vizuális művészek látásmódját
szemben a hétköznapi észleléssel. Több gondolkodó különös fontosságot tulajdonít annak, hogy ezt a látásmódot el kell sajátítani, ami arra enged következtetni, hogy a képekben való gondolkodás nem az ember készen kapott adottsága, hanem valamiféle mesterséges beállítódás illetve gyakorlat által alakítható ki. A fenti észlelést az jellemzi, hogy az észlelési minőségek nem oldódhatnak fel egy fogalom által adott tárgykonstitúcióban vagy noématikus hozzárendelésben. Következésképpen ez a beállítódás nem pusztán a tárgykonstitúcióktól való tartózkodást jelenti, hanem az észlelési minőségekkel szembeni indifferens magatartás felfüggesztését is megköveteli: valamit nem pusztán valamiként ismerek fel, hanem benne és együtt látom az észlelési minőségek elemi és modulatív organizációjában.
What does thinking through images mean? The lecture tries to find the distinctions between the painter or visual artists’ view and the everyday perception. Many thinkers give a great importance to the fact that painter’s perceptions and views require assimilation, which suggests that thinking through images is not an inborn ability, but it appears through an artificial attitude or by practice. The aforesaid perception might be characterized by the fact that the visual qualities are not soluble in a concept or in a neomatic constitutional structure. In consequence, this attitude doesn’t represent just a restraint towards the previous concepts, but it also imposes the stop to the indifferent attitude towards the visual qualities: what is given to be perceived is not conceived in one certain way only, but it is seen in and together with the specific qualities of the primary modulative organization.
Horváth Péter Az érzékelés és az általános az arisztotelészi filozófiában
A platóni tudomány-felfogás kritikája során Arisztotelész hangsúlyozza: a dolgok első elveinek kutatásában a megismerés nem indulhat ki másból, mint az érzékelés számára adott kusza sokféleségből. Az elmélet jól ismert logikai vonatkozása az indukció tana, amelyet Arisztotelész több alkalommal is megfogalmaz. Dolgozatunkban két kérdést követünk. Először is hogyan gondolja el Arisztotelész az érzékelés számára megjelenő általánost? Másodszor pedig hogyan magyarázza az átmenetet a különös érzékelésétől a tudomány általánosáig? Megpróbáljuk röviden bemutatni az érzékelés és az általános (fogalom) viszonyának problematikáját e két kérdés fonalán. Logikai vonatkozásban Arisztotelész tulajdonképpen két, egymással nehezen összeegyeztethető kijelentést is tesz. Egyrészt az indukció nem más mint a tapasztalatban adott különösből kiinduló rávezetés általános érvényű kijelentésekre, másrészt viszont a tapasztalatban megjelenő sajátos, meghatározatlan általános analíziséről is beszél. Második kérdésünk kibontásához a pszichológiai és fiziológiai jellegű kutatásokhoz fordulunk és keressük az indukció folyamatának leírását. Az érzékelés-emlékezés-tapasztalat-gondolkodás sémájában a képzelőerő elmélete játszik meghatározó szerepet, amely sok vitát váltott ki az értelmezési hagyományban. Sense-Perception and Universals in Aristotle’s Philosophy To reject Plato’s theory of scientific knowledge, Aristotle stresses that in order to accede to the first principles, our knowledge must start form the manifold presented to our senses. The logical side of his theory is known to us as induction. In this presentation we will follow two questions. Firstly, how does Aristotle conceive of the universal presented to the senseperception? Secondly, how does he explain the link between the individuals of the perception and the universals of science? In his logical investigations Aristotle presents two different arguments, which we find difficult to conciliate. On the one side the induction is described as the progress from individuals to universal propositions. On the other side he speaks about the analysis of the undefined general displayed by perception. To explore our second question we will turn our attention toward Aristotle’s psychological and physiological investigations, looking for the description of the induction as a process. In the theoretical frame defined by perception, memory, experience and thought the imagination has a central importance, but its role generated many disputes among
the interpreters.
Jakab András A kép fogalma és a fogalom képe. A címben említett két probléma a világgal való kapcsolatteremtésünk meghatározó egységeit takarja, ezek bizonyos értelemben az érzékiség illetve a gondolkodás kapcsolatára vezethetők vissza. A szembeállítás a világ, mint adottság fogalmára vonatkozóan átformálódott: eszerint még a tapasztalás fent említett két törzse elválasztható egymástól az értelem létrejöttének folyamatában. Ami még Kant számára a magánvaló dolgot jelenti, vagyis az apprehenzió külső felületét, az Husserlnél, a fenomenológia úttörőjénél, már a közvetlenül adottat hordozza magában, amely semmilyen rajta kívülit nem feltételez. A tudattalantudatos viszonyában ezek összefüggésében az első a második fonákja pedig a bennelevőség úgy kerül felszínre, mint az említett viszonyulási módozatok szinkron működése. A felvezetendő téma MerleauPonty szövegein keresztül ez utóbbi tapasztaláskoncepciót fejtené ki a kép és a fogalom kapcsán.
The idea of the image and the image of the idea The concept of image and idea is at large a question which undertook both the problem of sensualism and cogitation. A dual which ought to explain the basic connections, posed as our way of understanding. As the phenomenology introduced the idea of a world which is already there for our experience, it made Kant’s distinction, of the thing in its self and the thing as a matter of perception, pointless. Further, yet another theory emerged, that included the row of concepts of its precedents, but also claimed the need for a dynamic prospect of understanding, and theory as well. In the upcoming text I would like to introduce this last concept, or at least parts of it which supposedly reveals underlying problems that that remained unveiled in the analysis until MerleauPonty has arrived at the scene.
Jánó Mihály Ungi Pál mester imája a székelyderzsi templomban 1419ben különböző témájú falfestményekkel díszítették a székelyderzsi templomot. A freskók megrendelője (festője?) „magister Paulus, filius Stephani de Ung” (Ungi István fia, Pál mester) a hajó északi oldalán, a felső regiszterben a Szent Lászlólegenda hat jelenetét, annak folytatásaként pedig egy ma már felismerhetetlen szentet, valamint Mária Magdolnát tégellyel, Remete Szent Antalt kereszt alakú bottal és csengővel ábrázolta. Az alsó regiszter képei közül csak a Tízezer vértanú kis kompozíciója maradt épen reánk. A hajó déli oldalát Szent Pál damaszkuszi útjának és megtérésének összevont kompozíciója, Szent Mihály mérleget tartó alakja, és három püspökszent képe díszíti. Szent Pál megtérésének jelenete és a jelenet rejtett votív képre utaló felirata, valamint Szent Mihály eszkatologikus jellegű képe és a püspökszentek az ars bene moriendi képzetkörét idézi.
The Prayer of Master Pál Ungi in the Church of Székelyderzs In 1419 the church of Székelyderzs has been ornamented by wallpaintings of different themes. The procurer (painter?) of the murals, ”magister Paulus, filius Stephani de Ung” (son of István Ungi, the Master Pál) had represented six scenes of the Legend of Saint Ladislaus I and in sequence, the figure of a saint, today unrecognizable yet, then Mary Magdalene with the jar, then Anthony the Great with crossshape stick and bell, on the Northern part of the nave, in the upper register. In the lower register there has been preserved only a small composition representing The Tenthousand Martyrs. On the Southern part of the nave there has been settled the contracted composition of The road to Damascus of Saint Paul, the figure of Saint Michael holding a balance and three bishopsaints. The scene of Saint Paul`s conversion and the inscription of
secret votive meaning, the eschatologycal immages of Saint Michael and the bishop – saints refer to the idea of ars bene moriendi.
Kerekes Erzsébet Táblaképek (diagramok, fogalmi sémák) Heidegger vallásfenomenológiai előadásaiban (1920/21) Dolgozatunkban elemezzük Heidegger vallásfenomenológiai előadásainak két diagramját a kereszténnyé válás dinamikájáról. Az 1920/21es akadémiai év igazi hozzájárulása Heidegger fejlődésében a hermeneutikai fenomenológia kidolgozása, a formális jelzés felfedezése (a kairológia mellett). A formális jelzés módszertani tárgyalása után Heidegger két fogalmi sémát/diagramot vázol fel, melyeket a páli és ágostoni szövegekből emel ki. Megvizsgáljuk, hogy vajon mi ezeknek a táblaképeknek a szerepe? Ezek a sémák, melyeket görög és latin kifejezések dominálnak, nem pusztán pedagógiai segédeszközök, hanem egyenes következményei annak, ahogyan Heidegger a hermeneutikai formalitást érti.
Conceptual schematisms (diagrams) in Heidegger’s Religion Courses (1920/21) In our paper we analyze two diagrams of dynamics of becoming a Christian from Heidegger’s Religion Courses. The real contribution of the 1920/21 academic year to Heidegger’s development is the elaboration of hermeneutic phenomenology, the discover of formal indication (and kairology). The methodical treatment of the formal indication is followed by two conceptual schematism (diagrams) extracted from the texts of Paul und Augustine. We investigate what can be the role of these diagrams? These schemata governed by Greek and Latin infinitives, are not just pedagogical aids, but rather direct descendents of Heidegger’s sense of hermeneutic formality.
Keszeg Anna Vizuális kultúra, visual literacy, digital literacy, media literacy 1992ben jelent meg W. J. T. Mitchell kötete, mely a társadalom és humántudományok képi fordulatára („pictorial turn”) hívta fel a figyelmet. A jelenséget jellemezték a látványtársadalom egyik tüneteként, a neovizuális korra jellemző „képrobbanásaként”. A társadalomtudományok területén e váltás tematizálása azt eredményezte, hogy a figyelem sajátos képességekre, a vizuális és a multimediális literációra irányult. Mindenekelőtt problematikussá vált a vizualitással kapcsolatos képességek egymáshoz képesti elhelyezése, hierarchizálása. Előadásomban e képességek közül tizenkettőt emelek ki (vizualizáció – kritikai látásmód – vizuális érvelés – vizuális megkülönböztetés – vizuális gondolkodás – vizuális asszociáció – vizuális rekonstrukció – jelentéslétrehozás – jelentés rekonstrukció – vizuális szótár és meghatározások ismerete – vizuális konvenciók ismerete – a tény, hogy a belső konszisztencia egyértelművé vált) és e képességek összefüggésében tárgyalom a literáció különböző fogalmainak egymáshoz való viszonyát.
Visual culture, visual literacy, digital literacy, media literacy In 1992 J. W. T. Mitchell published a volume about the pictorial turn in the humanities and social sciences. The pictorial turn was described as a symptom of the society of the “spectacle”, as the imageblow of the neovisual era. In the field of social sciences this process consisted in a growing attention for the specific skills related to visual objects and for the visual and media literacy. The main research in this domain concerned the hierarchy and function of visual capacities. In my paper I present twelve different skills of this area (Visualization – Critical Viewing – Visual Reasoning – Visual Discrimination – Visual Thinking – Visual Association – Visual Reconstruction – Constructing Meaning – ReConstructing Meaning – Knowledge of Visual Vocabulary & Definitions – Knowledge of Visual Conventions – The fact that internal consistency was evidenced)
and I intend a definition of the various concepts of literacy on the horizon of these skills.
Kovács Barna Az emlékezet képei Az emlékképek kifejezés a magyar nyelvben a hétköznapi beszéd gyakran ismétlődő formája. Az emlék és a kép, illetve az emlékezet folyamata, tartalma, dinamikája és a kép közötti viszony azonban a filozófiai diskurzus egy régen „kanonizálódott” kutatási területe. Kezdődik ez Platón és Arisztotelész eikón, illetve memóriával kapcsolatos kutatásaival és tart egészen Husserl meghatározó elemzéséig. Kutatásunk végigköveti Ricoeur értelmezését, melynek célja a reprezentáció illetve a „représentance” leírása mint a történelemtudomány igazság lehetőségének a meghatározása.
The pictures of memory The question of the relation between memory and picture has a long tradition in the history of philosophy. It has begun with the theory of eikon and memory, and it remains a cardinal question in the philosophy of Husserl. Our goal is to follow the interpretation of this tradition in the work of Ricoeur. His purpose is to define the territory of the history as science, to delimitate imagination from memory and to examine the possibility of truth in the historical plots.
Kovács Judit Nemzedékek képe A megjelenítések elemi értelemben az időre vonatkoznak, mint minden más intencionális élmény időbeliek. Jelen tanulmányomban a nemzedék – mint sajátságos időtárgy – képekben való megjelenítésének problémáját szeretném megvizsgálni. Kép és idő áthatják egymást a nemzedéki probléma megközelítésében. Az időt csak képekben tudjuk megragadni, a képek pedig csak időben történve teljesértékű jelentéshordozók. A nemzedékek magukban hordozzák az idő képét. Husserl szerint a hosszanti intencionalitásban a tartam folytonosságát a megtartó emlékezet biztosítja, a pontszerű jeleneket a tudat immanens folytonossága kapcsolja össze és formálja egységgé, időtárgyakká. Az emlékvilág tárgyiságát a tér és idő formái jellemzik. Minden emlékvilág időbelisége folyamatos jelen, amelyhez hozzátartozik egy emlékvilág jövő és egy emlékvilág múlt. A nemzedékek képi megjelenítése tükrözi ezt az időbeni folyamatosságot.
The Image of Generations The representations refer to time in the elementary sense, like all other intentional experiences, they are temporal. In this study I would like to explore the problem of displaying the generation – as a specific temporal object – in images. Image and time pervade each other in the approach of the generational problem. We can seize time only in images, and images are carriers of signification of full value only when occurring in time. Generations convey the image of time. According to Husserl retaining recollection assures the continuity of Duration in the longitudinal intentionality, the immanent continuity of consciousness connects the pointlike present moments and moulds them into unity, into temporal objects. The object sense of the memory world is characterized by the form of space and time. The temporality of every memory world is continuous present, to which belong a memory future and a memory past. The image representation of generations reflects this temporal continuity.
Lehmann Miklós Képeket használni. Wittgenstein és a fotográfia Talán nincs még egy filozófus, akinek a képekkel kapcsolatos gondolkodása Wittgensteinéhez hasonlóan sok reflexiót és kutatói inspirációt eredményezett. Ennek oka alapvetően két mozzanatban ragadható meg: egyrészt a filozófiai gondolkodás természetéből és hagyományából adódóan többnyire távol tartja magát a mindennemű képi megnyilvánulástól, az ilyen jellegű elmélkedéseket pedig inkább az esztétika területéhez sorolja – ahol is a kép tárgyként jelenik meg; másrészt pedig a filozófiatörténet igencsak szűkölködik olyan filozófusokban, akik munkájuk során maguk is felhasználták a képek nyújtotta lehetőségeket. Közismert, hogy Wittgenstein előszeretettel alkalmazott ábrákat írásaiban, s ugyancsak ismertté vált, hogy a filozófus fotókat is készített. Az előadásban a Nachlass alapján kísérlem meg rekonstruálni, miként kapcsolódik a fotográfia Wittgenstein filozófiájához.
To make use of pictures. Wittgenstein and photography Probably there is no other philosopher whose thinking about pictures resulted in so many reflection and inspiration as Wittgenstein‘s did. One can find two reasons for it. On the one hand, philosophical thought dissociates oneself from visualizations and pictorial representations, because of its nature and tradition. Accordingly, such questions and contemplations belong to the realm of aesthetics. On the other hand, a philosopher is extraordinary in the history of philosophy who took the advantage of pictures in the course of his work. As is wellknown, Wittgenstein applied many diagrams and sketches in his writings and also took photos. In the discourse I will try to reconstruct the connections between philosophy and photography – on the grounds of the Nachlass, the electronic edition of Wittgenstein‘s manuscripts.
Mester Béla A képi gondolkodás mint képzet Előadásomban a téma filozófiatörténeti irodalmának eddig kevésbé előtérbe került "képtagadó" vonulatának fölvázolására vállalkozom, amely tagadja a gondolkodásnak, a fogalomalkotásnak mind a nyelvi, mind a képi jellegét. A vonulat magyar képviselője Posch Jenő, akit a pszichológiatörténet inkább számon tart és becsül, mint a filozófia, így filozófiatörténeti és nyelvkritikai reflexiói, valamint filozófusi önértelmezése lehetővé teszi munkásságának más szempontú értelmezését is. Előadásomat részben 2010. májusában a Magyar Filozófiai Társaság konferenciáján tartott előadásom folytatásának szánom, és támaszkodom benne a reprezentáció esztétika terén szerzett oktatói tapasztalataimra.
Iconic Thinking as an Iconic Idea My lecture's aim is to offer the outlines of a hidden, "iconoclast" line of the philosophical literature of this topic. These opinions deny both the pictoral and linguistic nature of the conceptual thinking. A Hungarian representative of this tradition is Jenő Posch, who is more interpreted and estimated author in the history of psychology, then in the philosophy, but his opinions on the history of philosophy and the critique on the language, and his identity as a philosopher offers a possibility for a possibility of a newstyle analysis of his oeuvre. My lecture follows the topic of my lecture at the conference of the Hungarian Philosophical Society in Szeged (May 2010), and uses my experiences as a teacher of the aesthetics of reprezentation.
Mircea Dumitru A Semantic-Relationist Approach to Opacity
Részeg Imola A kép értelmezési lehetőségei a multimédia korában Művészettörténészek, kultúrtörténészek, esztéták egybehangzó véleménye, hogy a fényképezés feltalálása nemcsak a képalkotásban bekövetkezett forradalmi újítás, hanem olyan jelentős kultúrtörténeti esemény, amely radikálisan megváltoztatta a valósághoz, a művészethez és önmagunkhoz való viszonyunkat. Egyes szerzők szerint az elektronikusdigitális technológia és az ennek eredményként létrejött különböző médiák legalább ekkora, ha nem nagyobb forradalmi változást idéznek elő a kultúra vizualizációja révén. Előadásomban azt vizsgálom, hogy a fentebb említett technológiák miben járultak hozzá ahhoz a – vizuális kultúra egyes képviselői által külön teoretizált – kulturális fordulathoz, amely a képek dominanciáját eredményezte, illetve azt, hogy a technikai/digitális kép ontológiai státusza mennyiben módosítja a képről és a képsiégről alkotott hagyományos filozófiaiesztétikai fogalmainkat. Röviden: hogyan tudjuk ma, a vizualitás korában értelmezni a képet.
Images and Their Possible Interpretations in the Age of Multimedia Art historians cultural historians, and aestheticians unanimously agree that photography is not only a revolutionary innovation in imagery but at the same time it is a significant cultural event which has radically changed our relationship with reality, art, and ourselves. According to a number of scholars the electronicdigital technology and the different medias that came into being as a result of this are bringing about equally important, if not greater change through the visualization of culture. In my lecture I am trying to examine the way this technology contributed to the cultural turning point leading to the predominance of images, and to what extent the ontological status of technical/digital image is altering our conventional philosophicalaesthetical concepts about image and imagery. In short, in what way can we interpret an image in the age of visuality.
Ropolyi László A filozófia képe és a kép filozófiája, avagy az igaz a rész – az igaz az egész Évtizedek óta halljuk, hogy manapság lehetetlen univerzális filozófiai rendszereket létrehozni. Az efféle törekvések sajnálatos módon kudarcra vannak ítélve – és nem is csupán a nagy gondolkodók hiányoznak, hiszen a hasonló indíttatású tradícióknak és filozófiai iskoláknak is befellegzett. Foglalkozzunk inkább a részletekkel: merüljünk bele alaposan egy kiválasztott gondolkodó világába, elemezzünk jól körülhatárolható filozófia problémákat, csomagoljuk gondosan kidolgozott esettanulmányokba világnézeti mondanivalónkat! Korszerűség és sikeresség lehet ily módon az osztályrészünk. Nyilvánvalónak tűnik, hogy Hegelnek ez a helyzet nem tetszene. Mi végre mindez, ha az igaz az egész? Hegel nyomán megpróbálhatnánk talán nem feladni, hanem újragondolni az egészet. A filozófiai hagyomány a beszédhez és az íráshoz kötődik. Az utóbbi néhány évtizedben azonban már a képek képviselik a meghatározó reprezentációs és kommunikációs médiumot. Minden ismeretünk és tudásunk anyagi és eszmei rendszerek vizsgálata, létrehozása és manipulálása révén létezik. Az utóbbi néhány évtizedben azonban a rendszerek speciális változatai – a hálózatok – váltak a meghatározó ismeret és tudáshordozó közeggé. Ilyenformán talán azt is állíthatjuk, hogy az utóbbi néhány évtizedben alapvetően átalakult a filozófiai tevékenység feltételrendszere, s gyaníthatóan ez a változás nyomot hagyott a filozófia mai képén is. Lehetségese (beszéd és írás helyett) képekre és hálózatokra épített univerzális filozófiai világképek létrehozása és fenntartása? Úgy tűnik igen – sőt ezek valószínűleg már létre is jöttek, noha
félreértettség illetve észrevétlenség lehet a sorsuk. Felismerésükhöz, elemzésükhöz, (vagy létrehozásukhoz) a képek és a hálózatok filozófiája nyújthat támpontokat. Előadásunkban Hegel nyomdokain haladva – főként Flusser képfilozófiájára, az Internet képként való felfogására, a posztmodern fogalmi hálóépítésre, valamint hálózatfilozófiai elvekre alapozva – próbáljuk felvázolni egy átfogó filozófia képének körvonalait. Remélhetőleg képesek leszünk (rá).
The picture of philosophy and the philosophy of pictures, or the truth is the part – the truth is the whole In the last few decades there has been emerged the consensus among the significant philosophers that nowadays it is impossible to create universal metaphysical systems. These attempts fit for nothing – and this is the case not just because the lack of the great contemporary thinkers, but it is also clear that such a traditions and schools in philosophy have already arrived at their end. Now for a philosopher it is better to consider certain concrete details, to immerse the world of a wellselected great thinker, to analyze wellformulated concrete problems, and to express our ideas on the world just in case studies. This is the way today to the uptodatedness and successfulness. However, it is quite obvious that Hegel would not like this situation. What is the meaning of these considerations if only the whole is the truth? Perhaps it is worth trying not to give up, but to rethink again the whole. The philosophical tradition is attached to the speech and writing. However, in the last few decades the pictures became the most significant representation and communication medium. On the other hand all of our knowledge (including the philosophical one) based on the observation, manipulation, and creation of material and mental systems. However, in the last few decades a specific form of systems – the networks – became the most significant organizing unit for the material and mental experiences. In this way it can perhaps declare the fundamental conditions of the philosophical activity has changed radically in the last decades, which is very probably appeared on the picture of the recent philosophy. So, the question arises: Is it possible to build up and to maintain universal philosophical worldviews, metaphysical systems based on pictures (instead of speech and writing) and networks? The answer seems to be yes – moreover, it is probably that such philosophies have already existed for a while, however in mainly unrecognized or misunderstood forms. Philosophy of pictures and philosophy of networks can suggest tools for their recognizing, analyzing and creating. Accepting the Hegelian view on the whole, in this lecture we try to sketch the picture of a general philosophical worldview based on Flusser’s ideas on the pictures, on the principle of the internet as picture, on the postmodern networking, and on some philosophical considerations on networks. Hopefully we will be able to depict it.
Schmidt Dániel A vizuális lehetőségek Már rég szakítottunk azzal a képzettel, hogy a lehetőség valósága kizárólag a mozgásban nyilvánulhat meg. Az ontológiai lehetőség vázolhatósága és projektálhatósága több vonatkozásban is lényegesebb jellemző. Dolgozatomban amellett érvelek, hogy míg a hagyományos metafizikai gondolkodás számára a lehetőség felvázolása a mozgás kezdetét jelző csíraállapot leképezésében mutatkozott meg, számunkra sokkal fontosabb a leképezhetőből leképezhetetlent anticipáló felvázolás.
The Visual Possibilities We have recently broke up with the idea that the reality of possible being manifest itself only in motion. A more important aspect of ontological possibility is that we can outline it and it can be also projected. In my thesis I argue that while the traditional metaphysical thinking about the tracing of possibilities occurred in the rendition of the movement, for us is more important to get the anticipated outline of what can not be visualized from facts.
Száva Csanád Imaginárius és képiség a narratívitás szemszögéből A fenomenológia kérdésfelvetései szempontjából a tapasztalati élmények megragadhatósága problematikus, a nyelvi megjelenítést ugyanis mintegy megelőzi az átélt élmény. Az átélt valóság és a róla szóló azt megfoghatóvá tevő nyelvi struktúrák összefüggésrendszerében felmerül a fikcióvalóság kétosztatúság problémája, illetve ennek meghaladásaként a Wolfgang Iser által kidolgozott háromosztatú modell, amely már az imagináriusról is szól. Ebben az összefüggésben lehet beszélni egy olyan képiségről, amely összekötheti a megélt, élményekként jelentkező valóságot, és a róla szóló imaginatív struktúrákat. A kép ilyenként úgy is értelmezhető mint egyfajta narrtiv modell, amely mint megjelenítő önmagán túlmutató kell legyen. Így tehát specifikus viszonyban kell állnia a valósággal, amely viszony nem önkényes, mint ahogy azt a fiktivvalós kétosztatúság eredetileg sugallta. Milyen szerepe lehet ebben a viszonyrendszerben a kép fogalmának?
Imaginary and Image in the Perspective of Narrativity In a phenomenological perspective the perception of the empirical experiences is problematic. The appearance in the reality of those experiences is prior to those in the dimension of language. The experience that we live, and the stuctures wich are presenting it, are in a connection those connections are speaking about the fiction nonfiction opposition. To resolve this problem comes the solution of Wolfgang Iser that includes the imaginary. Considering those therms, we can speak about a notion of image that makes a connection betwen the empirical experience, and the stuctures of imaginary. The image can bee interpreted as a narrative model, wich has to bee something that is more then itself, because of the representativeness that is characterizes it. Accordingly it has to have a specific realtion with the reallity itself, and this relation it is not a accidental, as in the therm of the fiction nonfiction opposition. What is the role of the image in those connections?
Szécsi Gábor Képi kommunikáció – képies nyelv Az elektronikus médiumok elterjedésével az írottnyomtatott szövegek mellett egyre nagyobb súlyt kap az információátadásban a multimediális kommunikáció, amely a kép és nyelv írásbeli kultúrában nem tapasztalt erőteljes kölcsönhatását vonja maga után mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikáció folyamatában. E sajátos, képies nyelv kialakulásával felgyorsul a szóbeli és írásbeli nyelvhasználati szokások közeledése, egyre inkább elmosódnak a szóbeli és írásbeli kommunikáció nyelvi világa közötti határok. Ami annyit jelent, hogy noha ez az új kommunikációs nyelv közelebb áll a szóbeliség nyelvéhez, jelentéstani szempontból jóval összetettebb annál. Tanulmányomban tehát a képies nyelv kifejezést nem egyszerűen a szöveges és képi elemek szoros integrációjának jelölésére használom, hanem olyan jelentéstani kategóriaként is, amely a fogalmi és képi gondolkodás sajátos szintézisének nyelvi közegére utal.
Pictorial Communication – Pictorial Language The expansion of electronic media has led to a new kind of communication culture. One of the most characteristic features of this culture is that the advent of multimedia communication has resulted in a strong interaction between picture and language in the process of both the oral and written messaging. Thanks to the appearance of this specific, pictorial language, the process of the convergence and synthesis of the linguistic features of oral and written forms of communication is accelerated. As multimedia technology expands, the dividing line between the linguistic characteristics of oral and written communication becomes increasingly indistinct. In this paper, consequently, by using the term pictorial language, I am referring not only to the integration of verbal and pictorial components of information exchange, but to the linguistic medium of the specific synthesis of the features of conceptual and pictorial thought.
Szőcs Krisztina Közép-Európa képekben KözépEurópa kultúrája hatással van a régió fogalmára, a művészek itt olyan személyes és érzékeny látásmódot alakítottak ki, amelyben egyaránt tükröződik a térség társadalmi valósága és történelmi alakulása. A művészet roppant ereje bizonyos kulturális egységet ad ennek a soknemzetiségű és sokközpontú, változó és bizonytalan határú térségnek. A barokk katolicizmus, a biedermeier szellem, a huszadik századi lázadás, a freudi pszichoanalízis stb. felvillanó képsorai új megvilágításba helyezik a középeurópai valóság racionális és demisztifikáló világosságát. Jelen alkalommal a legkülönbözőbb európai irányzatok együtteséből született középeurópai művészet tematikai és műfaji gazdagságát szemléltetve, az ehhez kapcsolódó sokféleség és sokarcúság kulturális dimenzióját elemzem, mert KözépEurópa meghívás egy imaginárius kulturális táj szemlélésére.
Central Europe in pictures Central Europe’s culture has an effect on the region’s concept, the artists developed so a personal and sensitive view here, in which the area’s social reality and his historical establishment are reflected equally. The immense strength of the art gives a certain cultural unity to this variable and uncertain region. The baroque Catholicism, the Biedermeier, the spirit of rebellion in the twentieth century, Freudian psychoanalysis, etc. with his flashing pictures sequences put it into new context the Central European reality and the light of the demystification. Central European art was born from the band of the most different European tendencies. Central Europe is an invitation onto the viewing of an imaginary cultural landscape. The present occasion I analyze the cultural dimension of this diversity.
Tamás Dénes A közvetített világ A XX. század filozófiájának legösszetettebb teljesítménye a világ fogalmának az újragondolása. Ennek következtében vált lehetővé az emberi egzisztencia igazi terjedelmének a leírása. Az így feltárt struktúra azonban megkérdőjelezhető napjaink médiaforradalmának következtében, a képek által uralt világ legalábbis kikezdi az emberi életvilág néhány alapvető összetevőjét. Hogy ez a hatás leírhatóvá váljon, először is a megfelelő kérdést kellene feltenni.
Veress Károly A kép nyelvi dimenziója Tanulmányomban a kép létmódjával kapcsolatos felfogásokban körvonalazódó szemléletváltás néhány fontosabb mozzanatát veszem számba, melyek során a képi és a nyelvi hagyományos szétválasztása helyett egyre inkább a képi megjelenítés és a nyelvi folyamatok összetartozása állítódik előtérbe. Olyanszerű kérdésekre keresek választ, mint: Kiterjede a kép a nyelv közegében? Hogyan lehetséges és hogyan gondolható el ‒ jelen esetben a kép felől ‒ a kép és a nyelv egymáshoztartozása? Hermeneutikai megközelítésben úgy tűnik, hogy a kép és a nyelv egyazon spekulatív struktúrában tartoznak össze, s ez az, ami a hermeneutikai tapasztalat nyelvi és képi dimenzióit is egységben tartja. Ennek továbbgondolása egy olyan integratív szemponthoz
vezethet, amelyben a képpel kapcsolatos különféle ‒ esztétikai, szemiotikai, logikai, fenomenológiai, neurofiziológiai, antropológiai ‒ felfogások találkozhatnak és kölcsönhatásba kerülhetnek egymással.
The Linguistic Dimension of the Image In my study I am addressing some of the more significant issues of the shift in the perception of the being of image. As opposed to the traditional separation of image and language, the connection between imagistic presentations and linguistic processes will be put forward. I will be looking for answers such as: Is the image expanding in a linguistic environment? How is it possible and how can the connection between image and language be conceptualized (from the viewpoint of the image)? In a Hermeneutical approach, it appears that image and language belong to the same speculative structure, and this is what bonds the imagistic and linguistic dimensions of the Hermeneutical experience. A further conceptualization of the above could lead to an integrative aspect in which esthetic, semiotic, logical, phenomenological, neurophysiologic, and anthropologic approaches could meet and interact.
