Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2012/2

GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet

http://www.eski.hu/hol 2012. március 8.

Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2012. március 8.

Egészségpolitika ............................................................................................................................................2 Az amerikai reformtörvény kötelezi a biztosítókat az egyszerű nyelv használatára a juttatások ismertetésében ..........................................................................................................................................2 Újabb válsághelyzetben az angliai egészségügyi reform...........................................................................3 A brit liberáldemokraták törvénymódosító javaslatai..................................................................................3 Lettország: vita a betegszabadság maximális időtartamának csökkentését célzó javaslatról....................4 Egészségügyi rendszerek működése.............................................................................................................5 Standard&Poor’s: az egészségügyi kiadások növekedése ronthatja a G20-országok hitelképességét.....5 Angliában a szolgáltatás-vásárló csoportok nagy része áprilisban működésbe léphet..............................8 Kórházügy......................................................................................................................................................8 A hétvégén kórházba szállított betegek halálozási kockázata nagyobb mint hétközben ...........................8 Szlovákia kórházai költségvetési támogatásért folyamodnak ....................................................................9 Finanszírozás...............................................................................................................................................10 2012 végétől a német magán betegbiztosítási piacon már csak a nemek különbségét figyelmen kívül hagyó szerződések köthetőek .................................................................................................................10 Individuális egészségügyi szolgáltatások – német helyzetkép.................................................................11 Humán erőforrás ..........................................................................................................................................12 Az előírt időn túl teljesített munkanapok kompenzálása Franciaországban.............................................12 2012-től Svájc megnyitotta határait a közfinanszírozott önálló praxist igénylő szakorvosok előtt is ........13 Egészségügyi informatika ............................................................................................................................14 Az e-receptfelírás csökkenti a kórházi gyógyszerrendelési hibákat .........................................................14 Franciaországban egyre elterjedtebb a Sesam Vitale elektronikus kártya alkalmazása..........................15 Ország-információk......................................................................................................................................16 Norvégia egészségügye ..........................................................................................................................16

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből - 2012. március 8.

Egészségpolitika Az amerikai reformtörvény kötelezi a biztosítókat az egyszerű nyelv használatára a juttatások ismertetésében Az amerikai egészségügyi minisztérium közzétette az Affordable Care Act nevű reformtörvény egészségbiztosítási piacot érintő végső szabályozását. E szerint a biztosítást kereső emberek részére érthető és egyértelmű információ áll majd rendelkezésre a biztosítás tartalmát, feltételeit és térítéseit illetően. A biztosítók által használt marketing anyagok gyakran megnehezítik a fogyasztók számára, hogy pontosan megértsék, mit is vásárolnak. Az egészségügyi és a munkaügyi minisztérium által közösen publikált új szabályok megkövetelik a biztosítóktól, hogy tömör és érthető információt nyújtsanak a magánbiztosítás juttatásairól és fedezetéről. Az új szabályok megkönnyítik a munkavállalók és munkaadók számára is, hogy összevessék egymással a különböző biztosításokat. A 2012 szeptemberétől rendelkezésre álló összefoglaló információk és magyarázatok 150 millió magánbiztosítással rendelkező amerikai lakos számára szolgálnak forrásként. A szabályok értelmében a fogyasztók két fő dokumentumhoz férhetnek hozzá: Egy rövid, könnyen érthető összefoglaló a juttatásokról és fedezetről (Summary of Benefits and Coverage, SBC) Az egészségbiztosítás terén gyakran használt terminusok szójegyzéke, mint “deductible” vagy “co-payment”. Valamennyi biztosítónak kötelező lesz összefoglalót adni a jelentkezők számára a feliratkozási folyamat fontosabb állomásain, pl. feliratkozás vagy megújítás idején. Az SBC fő jellemzője egy új, standardizált összehasonlítási eszköz, amely „fedezeti példák”-kal illusztrál orvosi helyzeteket és leírja a biztosíti fedezet mértékét. A példák elősegítik a fogyasztók számára, hogy megértsék és összevessék a különböző biztosítási csomagok után fizetendő költségeket. A most elfogadott szabályozás az augusztusban javasolt szabályok véglegesítését jelenti, amely tartalmazza a National Association of Insurance Commissioners, egészségbiztosítással kapcsolatos fogyasztói érdekvédelmi csoportok, egészségbiztosítók, egészségügyi szakemberek, betegjog védők és mások javaslatait. (SZL) Forrás: Health Reform to Require Insurers to Use Plain Language in Describing Health Plan Benefits, Coverage. U.S. Department of Health & Human Services, http://www.hhs.gov/news/press/2012pres/02/20120209a.html (Letöltés dátuma: 2012.02.10.) 2012-02-13 14:59:51

2


Újabb válsághelyzetben az angliai egészségügyi reform Andrew Lansley brit egészségügyi miniszter reformintézkedései újabb krízissel kerültek szembe egy parlamenti képviselőkből álló bizottság támadásai nyomán. A bizottság szerint a változások akadályt gördítenek az NHS hatékonyabbá tétele elé, és nem teszik napirendre a modern idők legsürgetőbb kihívását, az egyre idősödő lakosság jobb ellátását. Az egészségügyi bizottság bíráló jelentése azért is okozhat aggodalmat a koalíciós kormányzatnak, mert többségét a Tory és a liberáldemokrata párt tagjai alkotják Stephen Dorrell elnökletével, aki korábban konzervatív egészségügyi miniszter volt. A jelentés egyik legfőbb üzenete abban áll, hogy Lansley kísérlete, hogy átalakítsa az angliai NHS-t és nagyobb hatalommal ruházza fel a háziorvosokat, megnehezíti a 20 milliárd font hatékonysági megtakarítási célkitűzés megvalósítását, amit 2015-re kell teljesíteni. A jelentés kifejezi az orvosszakma általános nézetét, hogy nem bölcs dolog messzemenő szerkezeti átalakításokat végrehajtani az NHSben, miközben hatalmas megtakarításokat várnak el tőle. A parlamenti képviselők úgy vélik, hogy több kórház és ellátó tröszt egyszerűen csökkenti a szolgáltatásokat, ahelyett, hogy innovációval vagy nagyobb hatékonysággal érnék el a megtakarításokat. A jelentés szerint Lansley tervei nem terjednek ki a pénzhiánnyal küszködő NHS valós kihívására, vagyis arra, hogy az idősek szociális és egészségügyi szolgáltatásait közösségi környezetben kellene fejleszteni. A költséges kórházi ellátás helyett sok idős beteget otthonában vagy a közösségben is lehetne segíteni. Az előző héten a miniszterre nehezedő nyomás növekedett, amint a hivatalos adatok kimutatták, hogy a megszabott 18 hét várakozási időn túl kezelt betegek száma 43 százalékkal emelkedett a kormány hivatalba lépése óta. A brit orvosszövetségeket összefogó Academy of Medical Royal Colleges 20 tagjának találkozóján az egészségügyi és szociális törvénytervezet eltörlését sürgették. A King's Fund nevű egészségügyi kutatóintézet vezetője arra figyelmeztet, hogy az orvosi társadalomban egyre növekvő elégedetlenség „az arab tavasz NHS verziójává válhat”. A törvénytervezetet februárban tárgyalják újra a felsőházban. A fejleményekkel kapcsolatban Andy Burnham árnyék egészségügyi miniszter kifejtette, hogy a parlamenti bizottság lesújtó ítéletet alkotott Lansley NHS-t érintő intézkedéseire. Burnham szerint itt az ideje, hogy David Cameron miniszterelnök meghallgassa mindazt, amit orvosok, ápolók, és most már saját parlamenti képviselőik is mondanak, és leállítsa ezt a meggondolatlan átszervezést. (SZL) Forrás: Helm, Toby: Health reform in new crisis as MPs savage Andrew Lansley's plans. The Guardian, http://www.guardian.co.uk/politics/2012/jan/21/health-reform-crisis-andrew-lansley (Letöltés dátuma: 2012.01.23.) 2012-01-23 12:49:06

A brit liberáldemokraták törvénymódosító javaslatai A brit parlament felsőházának liberáldemokrata képviselői számos módosítást terjesztettek elő a viták kereszttüzében levő egészségügyi törvényjavaslatban. A módosítások a verseny korlátozását és az alapítványi trösztök szabályozását érintik, és szerepet játszhatnak abban, hogy a liberáldemokrata

3


vezetés képes-e elhárítani a párton belüli zendülést, ami a törvényjavaslat elvetését és a konzervatívokkal kötött koalíció szakadását eredményezheti. A módosítások az alapítványi trösztök és az ellátó trösztök közötti együttműködést szorgalmaznák a verseny helyett. A Versenybizottság (Competition Commission) feladatköréből törölnék az egészségügyi szolgálatban kialakuló verseny vizsgálatát. A törvényjavaslat jelenlegi állása szerint a bizottság hétévenként köteles lenne teljes vizsgálatot végezni a piac állapotáról. E helyett az NHS trösztök szabályozója, a Monitor megtartaná a verseny és a hatékonyság felügyeletét az egészségügyben. Az indítványozott változások – amelyek közül vannak szimbolikus és tartalmi módosítások is – valószínűleg nem elégítik ki a törvényjavaslat ellen kampányoló pártaktivistákat, vagy azokat, akik az egész törvénykezés elvetését követelik. A változtatások azonban a párt támogatását élvezik, és demonstrálják, hogy Nick Clegg pártvezető nem áll ki a törvényjavaslat jelen formája mellett. A liberáldemokraták még keresnek további módosítási lehetőségeket, de nem egyértelmű számukra, hogy a kormány el fogja fogadni azokat. A hangsúlyt elsősorban a verseny kérdésére próbálják leszűkíteni. A liberáldemokraták nyomására a törvényjavaslatba már belefoglalt reformok a magánszektor szerepét korlátozták, amit az előző Munkáspárt növelt meg. Martin Tod liberáldemokrata egészségügyi aktivista szerint a felsőházi képviselők módosító javaslatai segítenek valamit, de nem elégségesek azok számára, akik a törvényjavaslat visszavonását sürgetik. Szerinte a törvényjavaslat túlságosan bonyolult és mérhetetlenül bomlasztó olyan időben, amikor az NHS-nek hatékonysági megtakarításokra kellene összpontosítania. A törvényjavaslat olyannyira hibás, hogy nem javítgatni, hanem elvetni kellene. (SZL) Forrás: Win, Patrick: Lib Dem peers table package of amendments to health bill. The Guardian, http://www.guardian.co.uk/politics/2012/feb/23/lib-dem-peers-amendments-health-bill-lords (Letöltés dátuma: 2012.02.24.) 2012-02-24 13:48:48

Lettország: vita a betegszabadság maximális időtartamának csökkentését célzó javaslatról A lett orvostársadalom véleménye megosztott Ingrida Circene egészségügyi miniszter azon javaslatát illetően, hogy a betegszabadság maximális időtartamát fél évről négy hónapra kellene csökkenteni. Paul Princis, a Lett Családorvosok Szövetségének elnöke úgy véli, hogy “nem annyira jövedelmező betegnek lenni Lettországban, hogy az emberek megsértenék a szabályozást”. Nézetei szerint négy hónap betegszabadság nem elegendő olyan súlyos betegségek esetében, mint pl.a szívinfarktus. Ezzel ellentétben Inese Logina neurológiai professzor úgy véli, hogy az állam nézőpontjából szemlélve logikusnak tekinthető a betegszabadság 180 napról 120 napra való csökkentése, mivel a legtöbb esetben négy hónap elegendő a felépülésre. Amennyiben nem elég, kötelező szakorvosi konzultációkat kellene tartani, és egy szakértői bizottság döntene a betegszabadság meghosszabbításáról. A professzor azt is megjegyezte, hogy az orvostudományban nehéz meghatározni nagyon szigorú limiteket, mivel a betegség folyamán komplikációk merülhetnek fel. Ugyanakkor minden esetben van átlagos kezelési idő – tette hozzá. 4


Jelenleg a betegszabadságot legfeljebb hat hónapra lehet kiadni, de az egészségügyi miniszter azt javasolta, hogy csökkentsék ezt négy hónapra, ahogyan Litvániában. A múlt évben az esetek 9 százaléka lépte túl a 4 és fél hónapos kezelési időszakot. 2011-ben 53,3 millió lett latot (76,35 millió EUR/ 22001,71 millió Ft) fordítottak táppénzre. Az új rendelkezésnek köszönhető pénzügyi megtakarításokat a rehabilitációra kívánják fordítani.(AZS) Forrás: Physicians: it is not so profitable to be ill that people would act unlawfully. http://bnnnews.com/physicians-profitable-ill-people-act-unlawfully-50441 (Letöltés: 2012.02.24.) 2012-02-24 11:39:18

Egészségügyi rendszerek működése Standard&Poor’s: az egészségügyi kiadások növekedése ronthatja a G20országok hitelképességét A Standard&Poor’s (S&P) 2012 januárjában publikált Értékelési Jelentése szerint az egészségügyi kiadások folyamatos növekedése jelentős nyomást gyakorolhat elsősorban a fejlett országok államháztartására a 2010-2050 közötti időszakban. A fejlett G20-országok kormányainak jelentős változtatásokat kell foganatosítaniuk ahhoz, hogy a szociális biztonsági rendszereik a jövőben is fenntarthatóak legyenek. A lakosság elöregedése mélyreható változásokat eredményezhet a gazdasági növekedésben szerte a világon. A kormányok a lakosság elöregedéséből származó negatív hatásokat elsősorban a nyugdíjkiadások csökkentésére irányuló politikai intézkedésekkel próbálják ellensúlyozni. A S&P elemzői szerint azonban az egészségügyi kiadások növekedésének megfékezése legalább ennyire fontos lenne. A S&P elemzésének főbb megállapításai a következők: A lakosság elöregedése, valamint az egészségügyi technológia fejlődése, a jövőben tovább fogja növelni az egészségügyi kiadásokat, amely számos ország esetében már jelenleg is a legköltségesebb tételek közé tartozik. A fejlettebb G20-országok kevesebb mozgástérrel rendelkeznek az egészségügyi kiadások menedzselésében a feltörekvő gazdaságokhoz képest, amelyek demográfiai és gazdasági növekedése továbbra is kicsit kedvezőbben alakul. A nem demográfiai tényezők, így például a technológia és a kezelések spektruma jelentős mozgatórugói az egészségügyi kiadások növekedésének. Amennyiben az egészségügyi kiadások növekedését az országok nem kezelik politikai intézkedésekkel, az ronthatja a G20-országok hitelminősítését a S&P 2010-2050 közötti időszakra vonatkozó szcenárió- elemzésének értelmében. A S&P szerint a kormányzatok fiskális terhei a 2010-2050 közötti időszakban várhatóan jelentős mértékben fognak növekedni. A legjelentősebb növekedés a közkiadásokban várható, különösen Európában és más fejlett országokban (USA, Japán). A nyugdíj továbbra is a legnagyobb kiadás marad a fejlett G20-országok költségvetésében, az egészségügyi kiadások pedig várhatóan a leggyorsabban 5


növekvő kiadási tételt alkotják a következő 40 évben. Politikai intézkedések hiányában az egészségügyi kiadások számos fejlett országban, így pl. Németországban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban 2050-re a GDP mintegy 6 százalékával fognak növekedni. A S&P becslése szerint az egészségügyi kiadások szintje egy átlag fejlett országban a GDP 11,1 százalékára fog növekedni 2050-re (vö.: 2010-ben 6,3 százalék). A feltörekvő – elsősorban délkelet-ázsiai –országok kedvezőbb demográfiai trendekkel és gazdasági növekedési ütemmel rendelkeznek, így számukra a megfelelő politikai intézkedések kidolgozása kevésbé sürgető, mint a fejlett országokban. A demográfiai tényezőkön kívül az egészségügyi technológia fejlődése és a kezelések kiterjedése is az egészségügyi kiadások növekedésének irányába hat. Egy 2010-es IMF-tanulmány szerint az egészségügyi kiadások becsült növekedésének kétharmadáért a nem demográfiai tényezők felelősek. Az egészségügyi kiadások magas növekedése a nyugdíjkiadások várható alakulásával összehasonlítva azt is tükrözi, hogy a nyugdíjkiadások előrebecslése magában foglalja a nyugdíjreformok hatásait is, miközben egészségügyi területen eddig nem történtek hasonló reformok. Az egészségügyi kiadások teszik ki az életkorral kapcsolatos kiadások többségét a G20-országok több, mint felében. Számos országban, így pl. Kínában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, az USA-ban, Japánban, Kanadában, Németországban és Ausztráliában 60 százalék fölötti az egészségügyi kiadások részaránya az életkorral kapcsolatos kiadások összes növekedésén belül. A politikai döntéshozók azonban az életkorral kapcsolatos kiadások más területeire, különösen a nyugdíjra fókuszálnak a szociális védelmi rendszerek hosszú távú fenntarthatóvá tétele érdekében. A S&P elemzői három hipotetikus koncepciót vizsgáltak meg az életkorral kapcsolatos kiadások várható alakulását, illetve ezek hatásait illetően. Az első verzióban azt tanulmányozták, milyen várható következményei lehetnek annak, ha a kormányok sem a költségvetési egyensúly kialakítására, sem az életkorral kapcsolatos kiadásokra vonatkozóan nem hoznak megfelelő intézkedéseket. Az elemzők ebben az esetben az összes költségvetési kiadás fokozatos növekedését és a költségvetési hiány súlyosbodását jelezték előre, az életkorral kapcsolatos kiadások gyarapodása és a növekvő államadósság egyre súlyosabb kamatterhei miatt. Ebben az esetben a fejlett G20-országoknak 2050-re az államadósságuk GDP-hez viszonyított arányának jelentős felduzzadásával kell szembenézniük. Már 2015-től kezdődően romlana ezen országok hitelminősítése, és 2035-ben várhatóan már egyik fejlett gazdaságú ország sem kapná meg a legjobb (AAA) hitelminősítést. A feltörekvő országoknak azonban csekélyebb államadósság-növekedéssel számolniuk, mivel a lakosság elöregedése esetükben kisebb terhet ró a költségvetésre. A S&P második koncepciója arra a feltételezésre épül, hogy a kormányok az életkorral kapcsolatos kiadások reformját egészségügyi reform nélkül hajtják végre. Ez esetben a teljes államadósság csökkenne ugyan, de azon országok adósságterhe, amelyek relatíve magas folyó költségvetési deficittel és az egészségügyi költségek növekedésének magasabb előrevetített ütemével rendelkeznek, gyorsabban növekedne, mint azon országoké, amelyek kiegyensúlyozottabb költségvetési pozícióval vagy az egészségügyi kiadások növekedésének alacsonyabb szintjével rendelkeznek. A két említett forgatókönyv szerint, azaz ha a kormányok egyáltalán nem tesznek politikai intézkedéseket az életkorral kapcsolatos kiadások megfékezésére, illetve ha az erre irányuló intézkedéseket az egészségügy reformja nélkül hajtják végre, az országok jövőbeni várható nettó adósságszintje között meglehetősen kevés eltérés mutatkozik. Amennyiben a kormányok az életkorral kapcsolatos kiadások növekedését más területeken – pl. nyugdíj – törvényileg meg tudják fékezni, az egészségügyi kiadások előrevetített növekedése önmagában is olyan jelentős lenne, hogy a

6


reformintézkedések hatásai nem lennének elegendőek ahhoz, hogy érdemben meg tudják gátolni a hitelképesség romlását. Az életkorral kapcsolatos kiadások növekedésének megfékezése szempontjából tehát az egészségügy terén is elengedhetetlenek a változtatások. A S&P harmadik feltételezett forgatókönyve esetében a kormányok törvényeket hoznak az életkorral kapcsolatos kiadások teljes megfékezésére, és költségvetésüket is egyensúlyba hozzák 2016-ig, de nem hajtanak végre egészségügyi reformot. A harmadik szcenárióban feltételezett nettó adósságszintet összevetve a másik két forgatókönyv nettó adósságszintjével, leginkább azokban az országokban tapasztalható fejlődés, amelyek jelenleg hatalmas egyensúlytalanságokkal küzdenek (mint pl. az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság). Azon országok esetében, amelyek jelenleg költségvetési többlettel rendelkeznek, ez a szcenárió a fiskális politika fellazulását, ezáltal negatív költségvetési hatást eredményezhet. Ezen forgatókönyv alapján a S&P elemzői úgy vélik, hogy a jelenleg hatalmas költségvetési deficitek konszolidációja és ezzel párhuzamosan az életkorral kapcsolatos kiadások reformja ellensúlyozhatja az egészségügyi kiadások jövőbeni növekedését. Tekintve, hogy az egészségügyi kiadások nagysága és az egészségügyi rendszerek kialakítása országonként eltérő, nincs egységes megoldás az egészségügyi kiadások jövőbeni növekedésének megfékezésére. Az egészségügyi kiadásokra irányuló reformok eddig mind a keresleti, mind a kínálati oldalra vonatkozóan foglaltak magukban intézkedéseket: Az egészségügyi rendszer áramvonalassá tétele, a technológia szélesebb körű alkalmazása, a gyógyszerfelírások költségeinek leszorítása, valamint a rendszerrel való visszaélések ellenösztönzése, Az állami és magán szektor közötti egyensúly megváltoztatása a finanszírozás és a szolgáltatások ellátása terén. Az államilag lefedett szolgáltatások kiterjedésének és bőkezűségének csökkentése. Mivel a piaci nyomások arra késztetik a kormányokat, hogy költségvetési konszolidációt hajtsanak végre, általában az előbb említett egészségügyi reformintézkedésekre kerül sor. Ez különösen az európai országokban jellemző, ahol a jelenlegi adósságválság és a költségvetési kiadások korlátozásának hangsúlyozása is felhívja erre a kormányzatok figyelmét. Európában az egészségügyi reformok feszültté tették a kormányzatok és a választók viszonyát, és jelentősen próbára teszik a társadalmi kohéziót. Ugyanakkor megvannak az előnyei az egészségügyi reformok korai és folyamatos implementációjának. Amennyiben a kormányok eléggé korán megváltoztatják az állami egészségügyi ellátás kiterjedését, ez elősegítheti a kiigazítás terhének szétosztását az adófizetők és szavazók között. Mi több, a szavazópolgárok demográfiai profilja az elkövetkezendő években öregedni fog, ezért a jövőben még a jelenleginél is nehezebbé válik az egészségügyi és nyugdíjrendszer reformja.(AZS) Forrás: Mounting Medical Care Spending Could Be Harmful To The G-20's Credit Health. http://www.standardandpoors.com/ratings/articles/en/eu/?articleType=HTML&assetID=12453285 78642 Gesundheitskosten gefährden Rating der stärksten Wirtschaftsnationen. http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/48959/Gesundheitskosten-gefaehrden-Rating-derstaerksten-Wirtschaftsnationen (Letöltés dátuma: 2012.02.17.) 2012-02-17 13:42:57 7


Angliában a szolgáltatás-vásárló csoportok nagy része áprilisban működésbe léphet Az angliai klinikai szolgáltatás-vásárló csoportok (clinical commissioning groups) 94%-a átment az egészségügyi hatóságok kockázatfelmérésén és áprilistól kezdődően átvehetik az eddig működő alapellátási trösztök (PCT-k) szolgáltatás-vásárlási költségvetését. (Az eredetileg GP konzorciumnak nevezett háziorvosi csoportosulás az újonnan alakult brit kormány reformjavaslataként jelent meg a 2010 júliusában közzétett fehérkönyvben.) A csoportokat színek szerint értékelték (zöld, sárga, piros) négy területen, közülük a zöld és sárga besorolást nyert csoportok vehetik át a költségvetés irányítását az alapellátási trösztöktől – először egyéves átmeneti időszakra, majd végleges engedélyezéssel 2013 áprilisában. A vizsgált területek a következők voltak: praxisok bevonása, földrajz és beteg populáció, helyhatósági határvonalak, méret. A létrejövő 243 csoport 62%-a kapott zöld, 33%-a sárga, 6%-a pedig piros értékelést. Az angliai stratégiai egészségügyi hatóságok által végzett kockázatfelmérés rámutatott, hogy a létrejövő klinikai szolgáltatás-vásárló csoportok nagy valószínűséggel küzdeni fognak, hogy enyhítsék a méretükből adódó hatásokat. A felmérésben többek közt azt is vizsgálták, hogy a csoportok mérete mennyire befolyásolhatja pénzügyi életképességüket vagy azon képességüket, hogy a helyi praxisokat bevonják a szolgáltatás-vásárlási folyamatba. A felmérés méretre vonatkozó komponensében a csoportoknak csak a 76%-a részesült zöld értékelésben. A helyi praxisok bevonását illetően a csoportok mindössze 1%-át értékelték úgy, hogy a GP-k nem kívánnak csatlakozni vagy nem adják támogatásukat a megalakuláshoz. A legtöbb csoportot (96%) úgy találták, hogy meghatározott földrajzi területtel rendelkeznek, ahol a betegek jelentős hányada az adott területen működő praxisnál van regisztrálva. A kockázat felmérésben a londoni csoportok szerepeltek a legjobban – a résztvevő 32 csoportból egyik sem került piros besorolásba és csak nyolcat értékeltek sárgának. Mivel a felmérések 2011 végén zárultak le, még további változások történhetnek a szolgáltatás-vásárló csoportok konfigurációjában. (SZL) Forrás: Jaques, Helen: Almost 95% of CCGs are ready to take on commissioning budgets in April. BMJ Career, http://careers.bmj.com/careers/advice/view-article.html?id=20006363&articleType=news (Letöltés dátuma: 2012.02.02.) 2012-02-03 12:43:18

Kórházügy A hétvégén kórházba szállított betegek halálozási kockázata nagyobb, mint hétközben A Journal of the Royal Society of Medicine tanulmánya a hétvégi hospitalizáció és a halálozás kockázatának viszonyát kutatta az angliai NHS-ben. A tanulmány szerint a kórházakba hétvégén felvett betegek nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint azok, akiknek a kórházi tartózkodása a hét közepére esik. A vasárnap kórházba szállított betegek egy 8


hónapon belüli halálozásának kockázata 16%-kal magasabb, mint egy szerdán hospitalizált betegeké. A szombaton beutalt betegek halálozásának kockázata 11%-kal magasabb. A tanulmány 14,2 millió beteg vizsgálatával készült, akiket 2009. április és 2010. május között vettek fel NHS kórházakba. A tanulmány szerint mindezért a tapasztalt személyzet hétvégi hiánya, a diagnosztikai vizsgálatok végzésének képtelensége és a nem megfelelő összetételű személyzet tehető felelőssé. A kutatók ugyanakkor annak a tényezőnek a lehetőségét is megemlítették, hogy a hétvégén felvett betegek közül többen súlyosabb betegségben szenvedhetnek. Az NHS London egészségügyi hatóság szerint évente legalább 500 életet lehetne megmenteni Londonban, ha a hétvégi halálozási arány összhangba hozható lenne a hétköznapi aránnyal. A brit kórházi orvosokat képviselő szervezet, a Royal College of Physicians munkaerőügyi igazgatója egyetértett a tanulmány következtetésével, és a megnövekedett mortalitásban a két fő okot a betegek súlyosabb állapotában és a kisebb számú orvosban látta. Az ellátó trösztöket képviselő NHS Confederation szerint a kutatás eredménye rávilágított arra, hogy az NHS-nek javulást kell produkálnia, mivel az ellátás minőségének nem szabadna függnie attól, hogy a beteget a hét melyik napján vették fel a kórházba. Biztosítani kell, hogy a megfelelő számú tapasztalt személyzet legyen ügyeletben, a kórházi szolgáltatásokat pedig kevesebb, specializáltabb helyszínekre kell koncentrálni ahhoz, hogy a betegek a lehető legjobb ellátásban részesüljenek. A Patients Association nevű érdekképviseleti szervezet is úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az NHS azért létezik, hogy a legjobb ellátást nyújtsa a nap 24 órájában és a hét minden napján. (SZL) Forrás: Denis Campbell: Hospital patients more at risk at weekends. The Guardian, http://www.guardian.co.uk/society/2012/feb/03/hospital-patients-riskweekends?utm_source=twitterfeed&utm_medium=twitter (Letöltés dátuma: 2012.03.05.) 2012-03-05 15:28:31

Szlovákia kórházai költségvetési támogatásért folyamodnak A szlovák kórházak számára továbbra is gondot jelent a megemelt orvosi fizetések finanszírozásának teljesítése, melyről a Kabinet és az Orvosi Szakszervezet tavaly év végén kötött megállapodást. Szlovákiában a kórházak anyagi gondokkal küzdenek, és komoly nehézséget jelent számukra az orvosok megemelt bérének kifizetése. A magán biztosítótársaságok mind ez ideig nem mutattak hajlandóságot a kórházak anyagi erőforrásainak támogatására – mint ahogy arra az Általános Egészségbiztosító (Všeobecná zdravotná poisťovňa) ígéretet tett. A Szlovák Kórházszövetség ismételten kérelmet terjesztett be az Egészségügyi és a Pénzügyi Minisztériumhoz az állami költségvetés 50 millió eurós tartalékának a kórházak számára való folyósítására. A Kórházszövetség a kórházak anyagi gondjainak megoldásához további dotációra is számít az év folyamán. (ZLL) Forrás: Hospitals are asking for releasing of the reserve. Health Policy Institute, 2012.02.27. http://www.hpi.sk/hpi/en/view/5374/hospitals-are-asking-for-releasing-of-the-reserve.html (Letöltés dátuma: 2012.03.02.) 2012-03-02 09:08:52 9


Finanszírozás 2012 végétől a német magán betegbiztosítási piacon már csak a nemek különbségét figyelmen kívül hagyó szerződések köthetőek Németországban jelenleg a magán betegbiztosítás terén összesen 8,89 millió személyt biztosítanak. Ebből 1,63 millió a gyermekek, 2,75 millió a nők és 4,51 millió a férfiak száma. A nők a teljes körű magán betegbiztosításért jelenleg Németországban jóval többet fizetnek a férfiaknál. A Debeka német magán biztosítótársaságnál 24 százalékkal fizetnek többet a hölgyek, azaz itt egy 30 éves nő 434 eurót, míg egy 30 éves férfi 350 eurót fizet a biztosításáért. 2012 december 21-től a német magán betegbiztosítóknak a férfiak és nők esetében már egy azonos unisex-tarifa szerződést kell kötniük. A magán betegbiztosítók a meglévő ügyfeleik szerződéseit nem állíthatják át az új rendszerre, mert a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium késve döntött a szerződések egységesítése mellett. A magán betegbiztosítók a jelenlegi megkülönböztetést eddig a nők várható élettartamának alakulásával indokolták, amit az Európai Uniós jog ilyen esetben meg is enged eddig. Ezt a megkülönböztetést szünteti meg majd az Európai Bizottság december végétől hatályos szabályozása, amely kimondja, hogy a jövőben csak a nemek különbségét figyelmen kívül hagyó szerződések köthetőek. A változtatástól sokan azt remélték, hogy az új tarifák a magán betegbiztosítás terén a nők számára sokkal kedvezőbben alakulnak, azonban nem ez fog történni. Az új unisex-tarifák díjai – „a biztosítók óvatos kalkulációja miatt” – a nők számára jelenleg meghatározott magasabb tarifákhoz kerülnek majd közelebb. A biztosítók a kalkuláció során abból indultak ki, hogy a nők a jelenlegi szerződésükből az új valamivel kedvezőbb csomagba fognak tömegesen váltani. A magán betegbiztosítottaknak valóban joguk lesz az új tarifacsomagba váltani, habár ez csak a jelenleg drágább szerződéssel bíró nőknek fogja megérni. Az új szerződést kötő fiatal férfiak a jövőben viszont valamivel rosszabbul járnak majd, mivel nekik többet kell majd fizetniük a szerződésükért. (VN) Forrás: Ärztezeitung: Unisex-Tarife kommen PKV-Kunden teuer zu stehen http://www.aerztezeitung.de/praxis_wirtschaft/w_specials/specialversicherungen/article/804061/kommentar-chance-gleichheit-verspielt.html?sh=1&h=-182491072 Ärztezeitung: Chance auf Gleichheit verspielt http://www.aerztezeitung.de/praxis_wirtschaft/w_specials/specialversicherungen/article/804061/kommentar-chance-gleichheit-verspielt.html?sh=1&h=-182491072 2012-02-09 16:15:30

10


Individuális egészségügyi szolgáltatások – német helyzetkép Az ambuláns ellátás területén Németországban a pénztári szerződéssel rendelkező orvosok a kötelező betegbiztosítás keretében kínált szolgáltatásokon kívül további szolgáltatásokat is nyújthatnak 1998 óta magán számla kiállítása ellenében betegeiknek, amelyek azonban már nem tartoznak a kötelező betegbiztosítás által nyújtható szolgáltatások körébe. A kötelező betegbiztosítottaknak ezeket az ún. „individuális egészségügyi szolgáltatásokat” a német rendszerben magán úton maguknak kell finanszírozniuk. Az ily módon igénybe vett szolgáltatásokat hívják Németországban individuális egészségügyi szolgáltatásoknak, németül Individuelle Gesundheitsleistungen, röviden IGeL. Az individuális szolgáltatások katalógusa számos olyan szolgáltatást tartalmaz, amiket az orvosi szaklapokban, kongresszusokon intenzíven reklámoznak, sőt kifejezetten ajánlják az orvosok számára ezen szolgáltatások nyújtását. Az ilyen formában nyújtott szolgáltatások esetében elsősorban diagnosztikai és terápiás szolgáltatásokról lehet beszélni, melyek hasznosságáról, veszélyeiről és szükségességéről a vélemények igen eltérőek. Az orvosok számára ezek a magánszámlára felírható szolgáltatásokra extra bevételi forrást jelentenek, melyek piaca fokozatos növekedést mutat. 2004 és 2005 között 7,1 százalékos növekedés volt megfigyelhető ebben a szegmensben. A jelenség azonban egyre gyakoribb a német praxisokban. 2005ben 16 millió kötelező biztosított (23,1%) számolt be arról, hogy ajánlatot kapott orvosától ilyen jellegű szolgáltatás igénybe vételére a praxisban tett látogatás során. Ezeket a szolgáltatásokat jellemzően a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó biztosítottak számára kínálják fel az orvosok. Az Általános Helyi Betegpénztárak Tudományos Intézetének (Wissenschaftliches Institut der AOK) adatai szerint 2010-ben az individuális egészségügyi szolgáltatások értékesítése révén összesen 1,5 milliárd euró árbevétel realizáltak, ami 2005-höz viszonyítva 50 százalékos növekedésnek felel meg. Az értékesített szolgáltatások köre széles. Az ultrahangos vizsgálatok, a szem belső nyomásának mérése és a korai felismerést célzó kiegészítő rákszűrés tartoznak a leggyakrabban elvégzett vizsgálatok közzé. Ebbe a három kategóriába esik a nyújtott szolgáltatások csaknem fele. Az egyes szolgáltatások esetében megfigyelhető, hogy eltérő célcsoportok számára került értékesítésre. Az ultrahangos és a korai felismerést szolgáló rákszűrés pl. a 30 és 50 év közötti hölgyek körében. Az értékesítésre kerülő IGel-szolgáltatások haszna a betegek számára az ajánlott szolgáltatások zömében rejtett vagy ismeretlen marad, mivel ezen a területen nem kielégítő a transzparencia és nincs szisztematikus minőségbiztosítás sem. Az egyes orvoscsoportokat figyelembe véve a nőgyógyászok és szemészek átlagosan tízszer gyakrabban tesznek ajánlatot betegeiknek ilyen szolgáltatás igénybe vételére, mint az általános orvosok. A magánszámla ellenében nyújtott szolgáltatások piacán harmadik helyen állnak az urológusok, akiket a bőrgyógyászok és ortopédusok követnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes orvoscsoportokon belül igen jelentősek a különbségek a piaci részesedést illetően. A közölt adatok arra is rávilágítanak, hogy az esetek csupán harmadában történik írásos megállapodás a szolgáltatás nyújtása előtt, a szolgáltatást követően már az esetek zömében megtörténik a számla kiállítása. Okkal gondolható tehát, hogy a magán szolgáltatások eladása jogilag nem mindig az előírásoknak megfelelően történik. Ezért a Kötelező Betegbiztosítók Csúcsszövetségének Orvosi Szolgálata létrehozott egy olyan internetes portált, ahol a biztosítottakat részletesen tájékoztatják az individuális egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Itt tudományosan megalapozott értékeléseket olvashatnak az érdeklődő biztosítottak az ilyen jellegű szolgáltatások hasznosságával, veszélyességével, illetve azok 11


szükségességével kapcsolatban. Az új portál a http://www.igel-monitor.de/ linkre kattintva érhető el, amely az orvos-beteg közötti információs asszimetriát csökkenti és így a betegek védelme érdekében a megalapozott döntéshozatalhoz elengedhetetlennek tűnik. Az individuális egészségügyi szolgáltatások hasznosságának és veszélyességének értékelését egy orvosokból és más szakértőkből álló team végzi el. Az értékelés ötfokozatú skálán történik. A Kötelező Betegbiztosítók Csúcsszövetsége ezen kívül a betegek védelme érdekében 24 órás belegyezési határidő megkövetelésének szükségességére is felhívta a figyelmet. (VN) Források: WIdOmonitor, Private Zusatzleistungen in der Arztpraxis, Ausgabe 2/2010, S. 4, ISSN1614-8444 http://www.wido.de/fileadmin/wido/downloads/pdf_wido_monitor/wido_mon_ausg22010_1210.pdf Deutsches Ärzteblatt: IGeL-Monitor stellt Selbstzahler-Leistungen auf den Prüfstand http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/48892/IGeL-Monitor-stellt-Selbstzahler-Leistungen-auf-denPruefstand GKV-Spitzenverband: Gemeinsame Pressemitteilung MDS und GKV-EMEINSAME PRESSEMITTEILUNG MDS UND GKV- Spitzenverband http://www.gkvspitzenverband.de/PK_IGeL_Monitor_20120125.gkvnet IGeL-Monitor: http://www.igel-monitor.de/ Bayerisches Fernsehen: IGeL-Leistungen. Abzocke oder Notwendigkeit? http://www.br.de/fernsehen/bayerischesfernsehen/sendungen/gesundheit/themenuebersicht/gesundheitswesen/igel-leistungen100.html (Letöltés dátuma: 2012.02.02): 2012-02-02 11:39:21

Humán erőforrás Az előírt időn túl teljesített munkanapok kompenzálása Franciaországban A várakozásoknak megfelelően 2012. január 23-án megállapodás született a francia Egészségügyi Minisztérium és az orvos-szakszervezetek között a kórházi orvosok előírt időn túl teljesített munkanapjainak kompenzálásáról. Franciaországban, a heti munkaidő teljesítését 35 órában előíró (RTT) 2002-es törvény rendelkezései nyomán megnövekedett szabadságukból az orvosok több mint 2 millió szabadnapot nem tudtak kivenni. A helyzet megoldását előmozdító megállapodás szerint, az orvosok a továbbiakban három opció közül választhatnak: kiveszik szabadnapjaikat, a betegellátás folyamatosságának fenntartása érdekében, a munkaidő-csökkentés (RTT) mellett ügyeletként teljesített munkanapjaikra járó fizetést veszik fel,

12


felhalmozódott szabadnapjaikat a tevékenységük fokozatos csökkentését lehetővé tevő munkaidő-beszámításként veszik igénybe. A harmadik megoldás különösen a nyugdíj előtt álló szakemberek számára kedvező, akiknek így a továbbiakban nem kell már éjszakai ügyeletet vállalniuk. Az RTT-vel kapcsolatos megállapodás a szakma más területeit is érintő keretmegállapodás részét képezi, és négy évre elosztott költségei – az egyik fontos tárgyalópartner, a Kórházi Egészségügyi Koordináció (CMH) elnöke, Dr François Aubart szerint – körülbelül 350 millió eurót fognak kitenni. Az összköltség 600 millió euróra tehető, de az állami kórházak ebből 250 millió euróra már fedezetet biztosítanak. Egyelőre még nem tudható, hogy az orvosok milyen arányban fogják az egyes opciókat választani, de az intézkedés azért is sürgőssé vált, mivel a törvény 2011. december 31.-ben jelölte meg a felhalmozódott munkanapokról való rendelkezés határidejét. (ZLL) Forrás: Un accord sur les RTT des médecins hospitaliers signé avec le gouvernement. Emploi Public, 2012.01.27. http://infos.emploipublic.fr/2012/01/26/un-accord-sur-les-rtt-des-medecinshospitaliers-signe-avec-le-gouvernement/ (Letöltés dátuma : 2012.02.07.) 2012-02-07 10:46:31

2012-től Svájc megnyitotta határait a közfinanszírozott önálló praxist igénylő szakorvosok előtt is Svájcban 2002-ben vezette be a Szövetségi Tanács a belföldi és külföldi orvosok számára kiadható, önálló közfinanszírozott ambuláns praxisnyitásra vonatkozó működési engedélyek tilalmát, aminek legfőbb oka az egészségügyi költségek féken tartása, illetve az Európai Unióból Svájcba igyekvő orvosok letelepedésének megakadályozása volt. 2010-ben a tiltás alól kikerültek a háziorvosok, 2012től a tiltás a szakorvosokra sem vonatkozik. Korábban az engedély kiadására szinte csak egy már meglévő praxis átvétele vagy egy alulellátott régióban létrehozott új praxis esetén lehetett számítani. A jelenlegi egyszerűsített procedúra célja egyértelműen külföldi orvosok Svájcba csábítása. Az ide érkező külföldi orvosoknak diplomájukat és a továbbképzésükkel kapcsolatos dokumentumaikat a MEBEKO-nál (Medizinalberufekomission) Bernben kell elfogadtatniuk és ezt követően a foglalkozás gyakorlására vonatkozó engedélyt az adott kantonnál kérvényezniük. Amennyiben megkapják az engedélyt, illetve regisztráltatják magukat a Santésuisse Betegpénztári Egyesületnél letelepedhetnek és a kötelező betegbiztosítók felé elszámolhatják a nyújtott szolgáltatásokat. Január elseje óta elsősorban Baselben, Genfben és Tessinben növekedett meg az ilyen irányú engedélyezések iránti kérelmek száma. Mivel Svájc igen kedvelt célország az orvosok körében az egész Európai Unióból, így sokan tartanak a külföldi konkurenciától. Az idei változtatást követően például a Zürichi Kórházi Orvosok Szövetsége felszólította tagjait, hogy azok maguk is igényeljenek ilyen engedélyt, amíg az még egyáltalán lehetséges. 13


A legtöbbeket elsősorban a magas életminőség és az alacsony adók csábítják Svájcba. Tavaly a MEBEKO statisztikái szerint csaknem 2000 külföldi orvos kérte diplomájának elismerését. A kérelmezők között sok a svájci klinikákon dolgozó német származású szakorvos. A Santésuisse Betegpénztári Egyesület az engedélyezés tiltásának feloldását követően szintén a szabadon praktizáló külföldi szakorvosok számának növekedésével számol. A háziorvosi pálya azonban Svájcban sem tartozik – se a svájci, se pedig a külföldi orvosok körében – a közkedvelt foglalkozások körébe, habár itt is igen nagy szükség lenne rájuk. A Baseli Egyetem egyik tanulmánya szerint várhatóan 2016-ig a jelenleg praktizáló háziorvosok fele nyugdíjba fog menni. Az utánpótlás itt is elsősorban a vidéki területekről hiányzik, Bern kanton egyes régióiban például már jelenleg is várólisták alakultak ki a háziorvosi ellátás területén. A fiatal háziorvosokat tömörítő szervezet (JHas) a háziorvos pálya esetén a következőket panaszolja: túl hosszú munkaidő, rengeteg ügyelet, alacsony fizetések, elégtelen képzési és továbbképzési feltételek, illetve kevés családdal tölthető idő. Egy háziorvosokat tömörítő másik szervezet a "Ja zur Hausarztmedizin" pedig azt hangsúlyozza: amíg egy szakorvos kétszer annyit keres, mint egy háziorvos, addig kevés hallgatónak lesz kedve a háziorvosi pályát választani. (VN) Források: News.ch: Zulassungsstopp für Ärzte läuft definitiv aus http://www.news.ch/Zulassungsstopp+fuer+Aerzte+laeuft+definitiv+aus/509003/detail.htm (Letöltés dátuma: 2012.01.19.) Ärztezeitung: Schweiz öffnet Grenzen für Fachärzte http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/gesundheitspolitik_international/article/801203/sc hweiz-oeffnet-grenzen-fachaerzte.html?sh=6&h=1513610875 (Letöltés dátuma: 2012.01.19.) 2012-01-19 16:17:41

Egészségügyi informatika Az e-receptfelírás csökkenti a kórházi gyógyszerrendelési hibákat A PLoS Medicine tanulmánya szerint az elektronikus vényfelírási rendszerek jelentősen lecsökkenthetik a gyógyszerfelírási hibákat. Az elektronikus receptfelírás (e-prescribing) esetén egy számítógépet használnak a gyógyszerek rendelésére, ahol a rendszer támogatást, figyelmeztetést, riasztást ad a hibák elkerülésére. Az ausztráliai New South Wales Egyetem tanulmányában a szerzők a Cerner Millennium nevű egyógyszerfelírási rendszert vizsgálták, amelyet egy kórház kórtermében vezettek be. Kontrollnak három másik kórtermet használtak ugyanabban a kórházban. Egy másik kórházban szintén megvizsgálták két kórterem gyógyszerrendelési hibaarányát az iSoft MedChart nevű rendszer bevezetése előtt és után. A tanulmány szemügyre vette a műveleti (pl. hiányos, nem érthető) és a klinikai (pl. helytelen dózis, helytelen gyógyszer) rendeléseket és osztályozta a hibák súlyosságát (csekélytől a súlyosig). A kutatók úgy találták, hogy azokban a kórtermekben, ahol az elektronikus vényfelírási rendszert használták, a 14


műveleti receptfelírási hibák több mint 90%-kal csökkentek. A súlyos klinikai hibák is jelentősen, 44%kal csökkentek az elektronikus vényfelírási rendszert használó három kórteremben. Ugyanakkor rendszerből adódó hibák is előfordultak (az összes hibák 35%-a), pl. amikor egy felhasználó véletlenül helytelen gyógyszert választ ki egy lenyíló (drop-down) menüben. A vizsgálat eredményei fontosnak számítanak, mivel a kézzel írott receptek hibái – mint helytelen gyógyszer felírása vagy helytelen beadási mód – gyakran fordulnak elő az egészségügyi ellátásban és számos halálesetért felelősek minden évben. A szerzők elismerik, hogy a tanulmánynak voltak korlátai, pl. a randomizálás hiánya és a második kórház esetén a kontroll hiánya, de megállapítják, hogy az alkalmazott kereskedelmi e-receptfelírási rendszerek jelentősen csökkentették a gyógyszerfelírás hibaarányát. A rendszerből adódó hibákat viszont kiküszöbölhetőnek tartják a rendszer módosításával, a felhasználók képzésével és nagyobb odafigyelésével. (SZL) Forrás: Medication Errors In Hospitals Reduced By e-Prescribing. Medical News Today, http://www.medicalnewstoday.com/releases/240993.php (Letöltés dátuma: 2012.02.06.) 2012-02-07 15:37:02

Franciaországban egyre elterjedtebb a Sesam Vitale elektronikus kártya alkalmazása Az egészségügyi szakemberek és az egészségbiztosítás közötti információcsere papíralapú dokumentumainak elektronikussá tétele az egyike az egészségügyi informatikai rendszerek előtt álló legnagyobb kihívásoknak. Franciaországban a SESAM Vitale program jelent megoldást az információcsere felgyorsítására. Az ország Kölcsönösségi alapon működő Biztosítószervezete, a Mutualité Française szerint, egyre több egészségügyi szakember, azaz jelenleg több mint 28 ezren – főként a radiológusok, az orvos asszisztensek, valamint az egészségügyi központok dolgozói – folytatják tevékenységüket a Mutualité és a Sesam Vitale Gazdasági Érdekcsoport közötti megállapodás szerint. Így a Sesam Vitale kártya segítségével továbbíthatják a mutuelle biztosítókhoz az elektronikus támogatás iránti igényeket (demandes de remboursement électroniques - DRE), felgyorsítva ezzel a mutuelle biztosítottak számára költségeik megtérülését. A mutuelle biztosítók számára a DRE-ben való részvételt a Mutualité Française egy, az egészségügyi szakemberekkel való országos megállapodás elindításával támogatta. Az eljárás során az egészségügyi szakemberek elektronikus aláírással látják el a Mutualitéval való megállapodást tartalmazó dokumentumot. A programban részt vevő mutuelle biztosítók listáját egy számítógépes felületen szereplő táblázat tartalmazza, így ennek alapján az egészségügyi szolgáltatók értesülnek arról, hogy betegük mutuelle biztosítóját elektronikus úton megkereshetik-e az illető kérelmével. A Sesam Vital program alkalmazása számos előnnyel jár az egészségügyi szakemberek számára: minthogy a kiegészítő biztosítással kapcsolatos jogosultságot a kártya tartalmazza, erre vonatkozóan semmilyen igény nem támasztható a szolgáltatóval szemben, az elektronikus úton történő költségtérítéssel kapcsolatos igények mutuelle biztosítókhoz való továbbítása ugyanabban az időben és ugyanolyan elv szerint történik, mint a kérelmek kötelező biztosítókhoz való eljuttatása, 15


előnyt jelent továbbá a Sesam Vitale alapján kapcsolatot tartó mutuelle-knek valamint a kapcsolatok aktualizálásának az ismerete, a kifizetések maximum négy napon belül történő teljesítése, a kifizetések automatikus nyilvántartása. A Sesam Vital a mutuelle-k által biztosítottak számára is előnyös, mivel mindössze a kártya felmutatását igényli gyors ügyintézést tesz lehetővé. 2011-ben közel 15 000 egészségügyi szakember írta alá a Sesam-Vital-lal kapcsolatos megállapodást, és ez 114 százalékot jelentett a 2010. decemberi aláírásokhoz képest. Jelenleg közel 60 mutuelle biztosító folytatja mintegy 12 millió mutuelle biztosított esetében a kártyával kapcsolatos jogosultságok intézését. Franciaországban a lakosság 60 százaléka áll a mutuelle biztosítók fedezete alatt, szám szerint közel 38 millió állampolgár, azaz 18 millió biztosított és hozzátartozóik. Az országban a társadalombiztosítás után a mutuelle-k tekinthetőek az egészségügyi kiadások legnagyobb finanszírozóinak. (ZLL) Forrás: Demandes de remboursement electroniques (dre) : progression de l’adhésion des professionnels de santé au conventionnement Sesam Vitale de la Mutualité Française. La Mutualité Française, 2012,01.16. http://www.mutualite.fr/L-actualite/Kiosque/Communiques-de-presse/Demandes-deremboursement-electroniques-dre-progression-de-l-adhesion-des-professionnels-de-sante-auconventionnement-Sesam-Vitale-de-la-Mutualite-Francaise GIE – SESAM- VITALE, 2011 http://www.sesam-vitale.fr/nous-connaitre/dematerialisationechanges.asp (Letöltés dátuma: 2012.01.19.) 2012-01-19 14:24:42

Ország-információk Norvégia egészségügye Az elmúlt évtized norvég egészségügyi reformjai közül kiemelkedik a kórházak recentralizációjának folyamata. 2002-ben a központi kormányzat a megyei önkormányzatoktól (19 megye) magához vette a kórházak tulajdonjogát. Kb. 100 ezer dolgozó és a megyei tanácsok költségvetésének 60 százaléka került az államhoz. A döntés oka a hosszú várólisták, a kórházi szolgáltatásokban jelenlévő egyenlőtlenségek, a pénzügyi felelősség és transzparencia hiánya, a központi kormányzat és a megyei önkormányzatok közötti kölcsönös vádaskodások problémájának megoldása volt. A tulajdon centralizációja után a szervezetben ezt követően decentralizációs lépések következtek. Az 1974-ben létrehozott öt egészségügyi régiót lefedve (a régiók az egészségügyi ellátás koordinációjának és irányításának szervezetei), a minisztérium saját tulajdonlásával öt regionális egészségügyi hatóságot hozott létre. A regionális egészségügyi hatóságok kötelező felelősséggel tartoznak a földrajzi területükön élő lakosság egészségügyi ellátásáért, s egyben tulajdonosai is a régió legtöbb 16


egészségügyi szolgáltatójának, tehát a központi tulajdon regionálisan a hatóságok között került megosztásra. A regionális egészségügyi hatóságok alá rendelve, a kórházakat és klinikákat 42 helyi vállalatba, trösztbe szervezték. A regionális hatóságok képviselői a helyi vállalatok testületeinek irányítói. 2007-ben a regionális egészségügyi hatóságok száma négyre csökkent. A helyi vállalatok esetében összeolvadások figyelhetők meg: 2011-re az egészségügyi vállalatok száma 21-re csökkent. A minisztérium a regionális hatóságok stratégiai és operatív irányításáért, valamint a működés szervezeti és pénzügyi keretfeltételeinek megteremtéséért felelős. A 2002-es reform másik fontos eleme az volt, hogy a tőkeköltségek finanszírozását belefoglalták a regionális egészségügyi hatóságok költségvetésébe. Korábban a beruházásokat elkülönítve finanszírozták, és az értékcsökkenést nem tekintették költségnek. A reform végső eleme az volt, hogy országos képzési programot indítottak a középszintű kórházi menedzsereknek. Néhány elemzés a szervezeti változásoknak is betudhatóan a kórházi ellátás hatékonyságának javulásáról, a várólisták csökkenéséről számol be. Ugyanakkor a rendszer a politikai pártok körében erőteljesen vitatott. Az állami átvétel egyik fő ösztönzője az volt, hogy véget vessenek a kórházak, megyék és az állam közötti gazdasági felelősségről szóló vitáknak. A kórházak működése deficites, és a megyéktől – mint tulajdonosoktól – vártak segítséget. A megyék azonban Norvégiában nem vethetnek ki saját adókat tetszés szerint, hanem rendszeresen az államhoz kell fordulniuk, hogy engedélyezze az adókivetést. A deficitek így természetes következményei egy olyan modellnek, ahol a tulajdon decentralizált, de a finanszírozás - lényegében véve - centralizált. Ebben az összefüggésben az állami átvétel jó ötletnek tűnt, a teljes felelősség egy szintre helyezésével. A regionális hatóságok azonban jelentős deficittel rendelkeznek. Az egymást követő kormányok extra finanszírozással próbálták megoldani a problémát, miközben azt az üzenetet közvetítették, hogy ez a deficitfinanszírozás csak egyszer fordult elő. Megfogalmazódtak olyan elképzelések, hogy a regionális egészségügyi hatóságokat meg kellene szüntetni. Vannak, akik azzal érveltek, hogy ez pusztán egy szükségtelen bürokratikus szint az állam és a helyi egészségügyi vállalatok (kórházak) között. Mások azt a hatalmat bírálták, amellyel ezek a (lényegében adminisztratív) szervezetek rendelkeznek. A strukturális változásokkal, amelyek az állami átvétel óta lezajlottak, a helyi egészségügyi vállalatok száma jelentősen csökkent, és most közel azonos a megyék és egészségügyi hatóságok száma (21 egészségügyi vállalat és 19 megye). Így az államtól a helyi egészségügyi vállalatok felé történő decentralizáció is megvalósíthatónak tűnik. Az elmúlt évtizedben az alapellátás és szakellátás közötti koordináció a norvég egészségpolitika központi kérdésévé vált. 2001-ben kötelező egyéni ellátási tervet vezettek be, amely feljogosította a komplex vagy krónikus egészségi problémákkal küzdő betegeket arra, hogy koordinált ellátást vegyenek igénybe, és bevonják őket az egészségügyi és szociális ellátásuk megszervezésébe. Habár ezt a rendszert törvény tette kötelezővé, a gyakorlatban csak kevés ellátási terv valósult meg, és problémát jelentett a szakemberek felelősségének hiánya is, emiatt az országos célkitűzéseket ezen a területen nem sikerült megvalósítani. 2003-ban az ún. Wisløff-bizottságot a kormány felkérte arra, hogy azonosítsák a norvég egészségügy koordinációs problémáit, és tegyenek gyakorlati javaslatokat a koordináció megerősítésére a teljes ellátórendszerben. A jelentés hat különböző betegcsoportot azonosított, akik különösen érzékenyek a koordinációs problémákra: daganatos betegek, magas komorbiditással rendelkező idősek, halálos betegek, krónikus betegek, pszichiátriai betegek, valamint drogfogyasztók. A jelentés egy egyezmény-rendszert javasolt a kórházak és a közeli önkormányzatok között az egész országban. Ezek az egyezmények a szükségtelen kórházi felvételek csökkentését, a kórházi elbocsátás előtti várakozási idő csökkentését célozták, valamint azt, hogy a kórházból való hazaszállítás a lehető 17


leghatékonyabb és legbiztonságosabb legyen a beteg számára. A bizottság hangsúlyozta, hogy a megfelelő koordináció előfeltétele az alapellátás és szakellátás közötti kompetenciák egyensúlyba hozatala (mivel a szakellátást erősebbnek vélte). 2005-től 2008-ig egy új miniszter vezette a tárcát, aki a javaslatok közül csak a formális egyezmények kialakítására fókuszált országos szinten. A folyamat 2008-ban fejeződött be, amikor az összes kórház rendelkezett formális egyezménnyel az őket körülvevő önkormányzatokkal. A 2008 őszén hivatalba lépett új miniszter az egészségügyi és krónikus ellátás koordinációját elsődleges politikai prioritásként jelölte meg. Új tervet dolgozott ki Koordinációs Reform elnevezéssel, amelyet 2009 júniusában terjesztett a norvég parlament elé. A jelentés hangsúlyozza a gazdasági és szervezeti reformok szükségességét. Rámutatott arra, hogy a demográfiai változások következtében a jövőben várhatóan növekedni fog a krónikus és komplex betegségben szenvedők száma, ezért strukturális változtatásokat javasolt a kórházi ellátás iránti igény csökkentése céljából. Ebben a javaslatban a vertikális integráció elsősorban a költségek leszorítását szolgálja. Ugyanakkor a javasolt megoldásokat nem támasztották alá kutatási bizonyítékokkal. A Koordinációs reform két fő stratégia megvalósítását tűzte ki célul: egyrészt, hogy több beteget lássanak el az alapellátás és krónikus ellátás szintjén a kórházi kezelés helyett, másrészt pedig, hogy az aktív kórházakból korábban hazabocsássák a betegeket. A jelentés gazdasági ösztönzőket javasolt. Az önkormányzatoknak létre kell hozniuk kórház előtti ellátási osztályokat, ahol a kevésbé súlyos fekvőbeteg eseteket kezelik. Emellett az önkormányzatoknak fizetniük kellene a kórházak számára az általános kórházi felvételek esetében, valamint büntetési díjat abban az esetben, ha a kórházból elbocsátott betegeket további kezelés szükségessége esetén nem fogadják azonnal a rehabilitációs vagy krónikus ellátó intézményekben. A norvég parlament 2010 tavaszán válaszolt a jelentésre, amelyben fenntartásait fejezte ki a gazdasági intézkedésekkel és a reformterv időkeretével kapcsolatban. Az Egészségügyi Minisztérium ekkor módosításokat hajtott végre a reformtervezeten, és az új tervezetet 2011 júniusában elfogadta a parlament. A 2009-es javaslatok főbb elemeit is elfogadták: a büntetési díjat és a ko-finanszírozást 2012-től vezetik be, ezekkel arra kívánják ösztönözni az önkormányzatokat, hogy törekedjenek lakosaik egészségben tartására. Az önkormányzatnak 4000 norvég koronát kell fizetnie minden egyes extra napért, amit a beteg a kórházban tölt, miután kezelése befejeződött, viszont nem tud visszatérni a lakóhelyére további gondozásra. Ezen kívül az önkormányzat viseli a területéről kórházba került szomatikus betegek kezelési költségeinek 20 százalékát. 2012-ben 5,6 milliárd norvég koronát transzferálnak az önkormányzatokhoz ennek fedezetére. Az önkormányzatok a lakosságuk életkori megoszlása alapján fognak részesülni az összegekből. Az önkormányzatok által működtetett kórház előtti ellátási osztályok 2016-tól kezdik meg működésüket. Az IRF Norvégiáról készült országtanulmánya teljes terjedelmében az alábbi címen olvasható. http://www.eski.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/norvegia_2012.pdf 2012-03-02 13:47:04

18

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl

Recommend Documents