Válogatás a HealthOnLine cikkeiből

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2014. január 31.

EU egészségügy ............................................................................................................................................ 2 EU: kompromisszum a Dohánytermékekre vonatkozó Irányelv módosításáról ......................................... 2 A görög EU-elnökség egészségügyi prioritásai ......................................................................................... 4 Antimikrobiális rezisztencia – Speciális Eurobarométer 407 ...................................................................... 6 Egészségügyi rendszerek működése............................................................................................................. 9 Nem csak a várakozási idő csökkentéséről van szó - német tartományi modell........................................ 9 A csehek fele elégedett az egészségügyi ellátással ................................................................................ 10 A pazarlás csökkentése a holland egészségügyben és hosszú távú gondozásban ................................ 11 A skót egészségügy nem teljesít jobban az angolnál a magasabb kiadások ellenére ............................. 13 Svédország: az egészségügyi ellátás kiváló, de az ellátás koordinációját fejleszteni kell........................ 14 Hozzáférés, megfizethetőség és biztosítási komplexitás 11 fejlett ország egészségügyében ................. 15 Népegészségügy ......................................................................................................................................... 16 EUROCARE-5 jelentés: jelentős javulás következett be a rák túlélési rátái terén, de az egyes országok közötti különbségek fennmaradtak .......................................................................................................... 16 Országos megelőzési program Hollandiában .......................................................................................... 18 Van-e gazdaságos megoldás a betegségmegelőzésre és az egészségmegőrzésre? ............................. 19 Népegészségügyi programok – Bulgária, 2013 ....................................................................................... 20 Kórházügy .................................................................................................................................................... 21 A német kórházi minőségbiztosítási rendszer - 2013-as helyzetkép ....................................................... 21 Tervek a kórházi ágyak csökkentésére Szlovákiában ............................................................................. 21 A hospitalizált betegek elégedettségét jelző I-SATIS mutató – Franciaország ........................................ 22 Finanszírozás............................................................................................................................................... 23 Mérsékelt növekedés az Egyesült Államok egészségügyi kiadásaiban ................................................... 23 Reformkísérletek az idősek hosszú távú ellátásának finanszírozására Franciaországban ...................... 23 Terv az egyetemisták kiegészítő biztosításának általánossá tételére Franciaországban ........................ 25 Javaslat a háziorvosi co-payment bevezetésére Ausztráliában ............................................................... 26 A német betegpénztárak többlete 12 hónapon belül 65 százalékkal csökkent ........................................ 27 Egészségügyi informatika ............................................................................................................................ 27 Elektronikus betegakták – osztrák és német helyzetkép ......................................................................... 27 Megkezdte működését az ELGA lakossági portál - Ausztria.................................................................... 32 Telemedicinai termek felállítása a gondozóotthonokban – Franciaország ............................................... 32 Humán erőforrás .......................................................................................................................................... 33 A hallgatói létszámkorlátozást részlegesen feloldó intézkedés Belgiumban ............................................ 33 Szakemberhiány a német egészségügyben – 2013-as helyzetkép és megoldási javaslatok .................. 33 Gyógyszerügy .............................................................................................................................................. 35 Két évre befagyasztják az angliai NHS gyógyszerköltségeit.................................................................... 35 A gyógyszerkiadások csökkenése Portugáliában .................................................................................... 36 Bizonyítékokon alapuló orvoslás .................................................................................................................. 37 Idősek gyógyszerfogyasztása – Franciaország ....................................................................................... 37 Egészségpolitika .......................................................................................................................................... 37 Új német szövetségi egészségügyi miniszter: Hermann Gröhe ............................................................... 37

Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság Rendszerelemzési Főosztály Válogatás a HealthOnLine cikkeiből – 2014. január 31.

EU egészségügy EU: kompromisszum a Dohánytermékekre vonatkozó Irányelv módosításáról A Dohánytermékekre vonatkozó Irányelv (2001/37/EK) felülvizsgálatát hivatalosan az Európai Bizottság kezdeményezte annak érdekében, hogy a direktívát összhangba hozzák az új piaci, tudományos és politikai fejleményekkel. 2013. december 18-án az Európai Bizottság, Parlament és Tanács között kompromisszum jött létre, amelyet szavazásra bocsátottak az Európai Parlament elé, így formális elfogadása 2014-ben várható. A Dohánytermékekre vonatkozó 2001/37/EK Irányelv főbb intézkedései a következők: -

határértékeket állapít meg a cigarettafüst kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalmára vonatkozóan;

-

a dohányipari szereplők számára kötelezővé teszi a tagállami hatóságok felé való jelentéstételt a termékeikben felhasznált összetevőkre vonatkozóan;

-

rögzíti, hogy egészségvédelmi figyelmeztetéseket kell feltüntetni a dohánytermékek csomagolásán, és a szöveges figyelmeztetések kiegészítéseként a tagállamok egészségvédelmi szimbólumokat is alkalmazhatnak;

-

tiltja egyes szövegek (pl. „enyhe”) feltüntetését a csomagoláson, amelyek azt a benyomást keltik, hogy a termék kevésbé ártalmas.

Az irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok a következőket foglalják magukba: Csomagolás és címkézés: Minden cigarettát és saját kezűleg sodort dohányterméket kombinált egészségügyi figyelmeztetésekkel (képpel és szöveggel) kell ellátni a csomagolás elő- és hátlapjának 65 százalékában. A szöveges figyelmeztetéseket a csomagolás oldalán is el kell helyezni. Az egészségügyi figyelmeztetések minimális kiterjedésének meghatározása nagyobb láthatóságot biztosít, és bizonyos csomagolástípusok, így pl. a „rúzs-típusúak”, a jövőben nem lennének engedélyezve. A cigarettacsomagolások bizonyos aspektusait standardizálni fogják, és tilos lesz a dohánytermékek csomagolásán bármilyen promóciós elemet feltüntetni, valamint ízre, illetve aromákra vonatkozó referenciát tenni. Azok a tagállamok, amelyek egyszerű csomagolást akarnak bevezetni, ezt a direktívában szereplő indoklások és feltételek mellett tehetik meg. Hozzávalók: A „jellegzetes ízek” (pl. mentol, gyümölcs, cukorka) cigarettákban és saját kezűleg sodort dohánytermékekben való alkalmazása tilos lesz. Azon jellegzetes ízeket tartalmazó termékek, melyek értékesítési volumene 3 százalék vagy afölötti az EU-ban (pl. mentolos cigaretta), egy 4 éves átmeneti időtartamot kapnak a megszüntetésre. Ezen felül, a hozzátevőkről való jelentéstétel szigorúbb lesz, különösen a cigaretták és saját kezűleg sodort dohánytermékek esetében. Lehetőség lesz arra is, hogy betiltsák azokat az adalékanyagokat, amelyek jelentősen vagy mérhetően növelik a mérgező vagy függőségi hatást. Nyomon követés: Egész EU-ra kiterjedő nyomkövető rendszereket fognak alkalmazni biztonsági jellemzőkkel (pl. hologramokkal) ellátva a dohánytermékekre, a törvénytelen kereskedelem leküzdése céljából. Elsőként 2


a cigarettákra és a saját kezűleg sodort dohánytermékekre vezetik be a rendszert, a többi dohánytermékre később. Elektromos cigaretta: Azon elektromos cigaretták esetében, amelyek nem esnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK definíciója alá, az irányelv kötelező biztonsági és minőségi követelményeket határoz meg, pl. a nikotintartalomra, hozzávalókra és eszközökre, valamint az újratöltési mechanizmusra vonatkozóan. Az új szabályozások kötelezővé teszik az egészségügyi figyelmeztetéseket és az információs szórólapokat, figyelmeztetési követelményeket vezetnek be az elektromos cigaretták gyártói és importőrei számára, szigorúbb szabályozásokat vezetnek be a reklámozásra és a piaci fejlemények monitorozására vonatkozóan. A tagállamok és a Bizottság kedvezőbb pozícióba kerülnek, hogy reagálhassanak a dohánytermékekkel kapcsolatos egészségügyi aggodalmakra, és a Bizottság jelentést fog tenni az újratölthető elektromos cigarettákkal kapcsolatos, potenciális egészségügyi kockázatokról. Határon átívelő (internetes) értékesítés: A tagállamok jogosultságot kapnak arra, hogy megtiltsák a dohánytermékek határon átívelő (internetes) értékesítését, és ebben az esetben a kereskedők számára nem lesz engedélyezve, hogy kiszolgálják az adott tagállamban élő fogyasztókat. Azokban a tagországokban, ahol nem tiltott az internetes értékesítés, a kereskedőknek szigorúbb figyelmeztetési szabályokhoz kell alkalmazkodniuk, és korazonosító rendszert kell alkalmazniuk. Dohányzásra szánt gyógynövényes termékek: A dohányzási célú gyógynövényes termékek esetében szigorúbb szabályokat fognak bevezetni a címkézésre, valamint a hozzávalókról történő jelentéstételre. A Dohánytermékekre vonatkozó Direktíva felülvizsgálatáról az uniós intézmények között létrejött egyezményt alá kell vetni a technikai véglegesítés folyamatának, valamint a társ-jogalkotók formális jóváhagyásának. Tonio Borg, az EU egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa üdvözölte az uniós intézmények közötti megállapodást, melyet még meg kell szavazniuk az Európai Parlament képviselőinek, majd formálisan jóvá kell hagynia a Tanácsnak. A biztos úgy véli, hogy az új rendelkezések biztosítani fogják, hogy a dohánytermékek külső megjelenésben és ízben egyaránt dohánytermékeknek tűnjenek, és elő fogják segíteni, hogy elriasszák a fiatalokat a dohányzástól. Az EU-biztos különösen örül annak, hogy sikerült elfogadtatni két kulcsfontosságú javaslatot: a kötelező fényképes és szöveges figyelmeztetés nagy kiterjedésben való megjelenítését a cigaretták, valamint a saját kezűleg sodort dohánytermékek csomagolásának mindkét oldalán, valamint, hogy a jövőben jellegzetes ízeket sem lehet hozzáadni ezekhez a termékekhez. Úgy véli, hogy a jelentős vizuális figyelmeztetések hatékony eszközként fognak szolgálni a dohányzás súlyos egészségügyi következményeivel szemben, és elő fogják segíteni, hogy a fogyasztók tájékozott döntést hozzanak. Az olyan jellegzetes ízek, mint pl. a gyümölcsös vagy mentolos íz, valamint a dekoratív rúzs-alakú csomagolás tilalma, feltehetőleg hozzájárulnak ahhoz, hogy a dohányzás kevésbé legyen vonzó a fiatalok számára. Emellett a biztos azt is üdvözli, hogy sikerült elfogadtatni egy egész EU-ra kiterjedő nyomkövető rendszert a dohánytermékek illegális kereskedelmének megakadályozására (amelyre első ízben került sor az EU-ban), valamint világos biztonsági és minőségi standardokat meghatározni az elektronikus cigarettákra vonatkozóan.(AZS)

3


Forrás:  Commissioner Borg welcomes agreement on the revision of the Tobacco Products Directive. http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-1177_en.htm  EU Tobacco Products Directive Revision. http://www.tobaccotactics.org/index.php/EU_Tobacco_Products_Directive_Revision  Európai Bizottság – Közegészségügy – Dohánytermékek: http://ec.europa.eu/health/tobacco/products/index_hu.htm (Letöltés dátuma: 2013.01.22.) 2014-01-22 10:50:27

A görög EU-elnökség egészségügyi prioritásai 2014 első félévében Görögország tölti be az EU soros elnöki tisztségét. Az egészségpolitika terén az orvostechnikai eszközök, klinikai kísérletek, gyógyszerfelügyeleti díjak, gyógyszerárazás és -támogatás uniós szabályozását, az e-egészségügy fejlesztését, a válság, illetve a migráció egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatásainak vizsgálatát tekinti prioritásnak. 2014. január 1-től 2014. június 30-ig Görögország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét. A görög elnökség programját a két előző soros elnök, Írország és Litvánia segítségével alakította ki. A görög elnökség fő célkitűzései az alábbiakban foglalhatók össze: -

A polgári és társadalmi elkötelezettség növelése az EU-ban olyan politikák és kezdeményezések által, amelyek válaszolnak a polgárok mindennapi problémáira, aggodalmaira és bizonytalanságaira. A görög elnökség a gazdasági fellendülésre, a foglalkoztatásra, a kohézióra, az EU-polgárok mobilitására, valamint a belső és külső biztonságra kíván fókuszálni. Az európai szociális és gazdasági modell megőrzése és megerősítése mellett egy közös értékeken nyugvó közösség kialakítása az EU-polgárok számára.

-

Az EU elmélyítése, különösen a Monetáris Unió területén, a válság során felszínre került kezdeti hiányosságok helyreállítására irányuló politikákkal. A cél az euró integritásának megőrzése, szilárd és fenntartható alapon, és a pénzügyi stabilitás visszaállítása. A Monetáris Unió elmélyítését az Egységes Piac teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani, és a folyamatnak nyitva kell állnia az eurózónán kívüli EU-tagok előtt is.

-

Az EU demokratikus legitimitásának és elszámoltathatóságának megőrzése a tagállamok közti szolidaritás és kollektivitás megerősítésével, valamint az európai demokrácia fokozatos kiépítése és a polgári jogok kiterjesztése.

Görögország az egészségpolitika terén a következő területeket jelölte meg prioritásként: -

az orvostechnikai eszközökre, dohánytermékekre, klinikai kísérletekre, gyógyszerfelügyeleti díjakra, valamint a gyógyszerárazási és –támogatási rendszerek átláthatóságára vonatkozó uniós szabályozás előmozdítása;

-

a gazdasági válság egészségre és egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatásai;

4


-

migráció és népegészségügy;

-

e-Egészségügy és egészségügyi innováció.

Az egészségpolitika terén a görög elnökség egyik fő prioritásának az orvostechnikai eszközökre, illetve in-vitro diagnosztikai eszközökre irányuló uniós szabályozási javaslat terén való előrelépést jelölte meg. E javaslat célja az orvostechnikai eszközök, ill. az in vitro diagnosztikai eszközök gyártására és piacra dobására vonatkozó keret kidolgozása, az egészségvédelem magas fokú biztosítása mellett. A fogyasztók/felhasználók, egészségügyi szakemberek és gazdasági működtetők közötti bizalom megteremtése elengedhetetlen az orvostechnikai eszközök széleskörű használata, akadálytalan forgalmazása és innovációjának ösztönzése szempontjából. Az orvosi technológia fejlesztése növelheti az EU globális versenyképességét, munkahelyeket teremthet, miközben hozzájárul az egészségügyi kiadások csökkentéséhez és az egészségügyi ellátás hatékonyságának növeléséhez. A görög elnökség elkötelezte magát a Bizottság gyógyszerfelügyeleti tevékenységek díjára vonatkozó rendelet-javaslatának (COM(2013)472) elfogadtatása mellett. A javaslat célja, hogy az Európai Gyógyszerügynökség megfelelő díjazásban részesüljön a gyógyszerfelügyeleti tevékenységek elvégzéséért. További prioritásként szerepel a görög elnökség programjában a Transzparencia Irányelv előmozdítása, amely a jelenleg érvényben lévő 89/105/EGK Irányelvet váltaná fel. Az irányelv-javaslat a gyógyszerek árazási és támogatási rendszerei átláthatóságának megteremtésére irányul, fejlesztve az innovatív gyógyszerekhez és más egészségügyi termékekhez való hozzáférést, megkönnyítve a generikumok piacra való bejutását, valamint ösztönözve a kutatás-fejlesztést az gyógyszeriparban. A görög elnökség a jelenlegi gazdasági helyzetet, valamint annak egészségi állapotra és egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatását figyelembe véve az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságára kíván fókuszálni. Elő kívánja mozdítani azon Tanácsi Következtetések elfogadását, amelyek az európai egészségügyi rendszerek pénzügyi nehézségekre adott válaszára, valamint az elmúlt évek tanulságaira fókuszálnak, azonosítva a legjobb gyakorlatokat, a válság leküzdését elősegítő főbb intézkedéseket, valamint az újjáépítési modell kidolgozását. A görög elnökség fontosnak tekinti a migráció egészségre, illetve egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatásainak vizsgálatát, rávilágítva az EU-tagországok szorosabb együttműködésének pozitívumaira ezen a téren. Görögország, mint az EU soros elnöke különös figyelmet kíván fordítani az egészségügyi szektor innovációjára, valamint az e-egészségügyi alkalmazások fejlesztésére, amelyek szintén hozzájárulnak az egészségügyi rendszerek hatékonyabbá tételéhez. 2014-ben Görögország ad otthont az eEgészségügyi Fórumnak, melynek célja a Digitális Agenda, valamint a politikai párbeszéd és a nemzetközi együttműködés előmozdítása az olyan e-egészségügyi szolgáltatások fejlesztése terén, amelyek hozzájárulnak az egészségügyi rendszerek hatékony működéséhez, a polgárok bevonásához, a gazdasági növekedéshez, valamint a munkahelyteremtéshez. A görög elnökség ad otthont a második Magas Szintű e-Egészségügyi Szakértői Konferenciának is. A nem fertőző megbetegedések leküzdése céljából a görög elnökség Magas Szintű Konferenciát kíván összehívni a táplálkozás és fizikai aktivitás témájában, melyre építve Tanácsi Következtetéseket kíván elfogadtatni, az egészséges életmód teljes életciklusra kiterjedő előmozdítása céljából. A görög elnökség fontosnak tartja, hogy az EU-tagországok szorosan együttműködjenek a WHOval.(AZS)

5


Forrás:  Programme of the Hellenic Presidency of the Council of the European Union. 1 January – 30 June 2014. http://gr2014.eu/sites/default/files/gr%20pres%20programme_teliko_7.1.2014_0.pdf (Letöltés dátuma: 2014.01.17.) 2014-01-17 13:58:11

Antimikrobiális rezisztencia – Speciális Eurobarométer 407 Az antimikrobiális szerek olyan szintetikus vagy természetes anyagok, amelyeket a baktériumok, vírusok és egyéb mikroorganizmusok elpusztítása vagy kialakulásának megakadályozása céljából alkalmaznak. Az antibiotikumok olyan mikrobiális szerek, amelyek csak a baktériumok ellen hatnak. A penicillin 1940-es években történt bevezetése óta alkalmaznak antimikrobiális gyógyszereket a humán és állatgyógyászatban. Nagyon fontos szerepet játszanak a fertőzéses betegségek kezelésében, valamint a műtét utáni komplikációk kialakulásának megelőzésében. Ugyanakkor egyre fokozódik az aggodalom, hogy az antimikrobiális szerek hatásossága csökken, az olyan mikrobák kialakulása és terjedése miatt, amelyek ellenállóak a leghatékonyabb gyógyszerekkel szemben is. Miközben az ellenálló mikroorganizmusok kialakulása természetes biológiai jelenség, a folyamatot gyorsítja az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása a humán és állatgyógyászatban, túlzott felhasználása a nem terápiás helyzetekben, valamint az antibiotikumokra is kiterjedő környezetszennyezés révén. Az ellenálló mikrobák kialakulása az egész világra kiterjedően súlyos népegészségügyi kihívást jelent: számos elkerülhető halálozásért, a megnövekedett egészségügyi és állategészségügyi kiadásokért, valamint a termelékenység-veszteségért tehető felelőssé. Az Európai Unió Közösségi stratégiát adott ki az antimikrobiális rezisztencia ellen. A stratégia célja, hogy megakadályozza a mikrobiális fertőzések terjedését, biztosítsa az antimikrobiális szerek megfelelő használatát, és előmozdítsa az antimikrobiális rezisztencia hatékony leküzdésére irányuló kutatást. 2008 óta az Európai Betegségmegelőzési és –ellenőrzési Központ (ECDC) koordinálja az Antibiotikum Tudatosság Napot (Antibiotic Awareness Day), amely támogatja az antibiotikumok tudatos alkalmazását szorgalmazó országos kampányokat. A stratégia részeként az Európai Bizottság célul tűzte ki az antibiotikumok alkalmazásának, valamint az antibiotikumokra vonatkozó ismereteknek a monitorozását. A DG SANCO (az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság) 2009 végén végezte el az első ezzel kapcsolatos Speciális Eurobarométer felmérést, amelyet 2010 áprilisában tett közzé (Speciális Eurobarométer 338). A jelenlegi, 2013-as Speciális Eurobarométer a 2009-es kérdőív kérdéseit alkalmazza, és a következő fontos célkitűzéseket jelölte meg: -

az antibiotikumok használatának azonosítása az EU lakossága körében: milyen gyakran szednek antibiotikumot, hogyan jutottak hozzá, és milyen okból szedték;

-

a lakosság ismereteinek feltérképezése az antibiotikumok jellege és hatékonysága, valamint a szükségtelen használatból eredő kockázatok vonatkozásában,

-

az antibiotikum tudatosság kampányok hatásának felmérése az európai polgárok antibiotikumokkal kapcsolatos ismereteire és magatartására vonatkozóan.

A Speciális Eurobarométer 407 jelentés a 28 EU-tagállam adatait tartalmazza. A felmérést a TNS Opinion & Social Network folytatta le a tagországokban 2013. május 24. és június 9. között, összesen

6


27 680, különböző társadalmi, illetve demográfiai csoportba tartozó személy megkérdezésével. A megkérdezésekre a válaszadók otthonában és anyanyelvén került sor. A felmérés főbb eredményei a következők: Az európaiak több mint harmada szedett antibiotikumot a megelőző évben, elsősorban influenza és bronchitis miatt. A válaszadók mintegy harmada (35 százaléka) nyilatkozta, hogy az elmúlt 12 hónapban szájon keresztül vett be antibiotikumot, ami 5 százalékponttal kevesebb, mint 2009-ben. Az egyes országok között jelentős különbségek tapasztalhatók, de kevésbé hangsúlyosak, mint 2009-ben. Máltán (48 százalék), Cipruson és Romániában (47-47 százalék) volt a legmagasabb ez az arány, Svédországban (24 százalék) és Lengyelországban (26 százalék) pedig a legalacsonyabb. A nők sokkal nagyobb arányban szednek antibiotikumot, mint a férfiak. Az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők, ill. a rosszabb gazdasági körülmények között élők is gyakrabban szednek antibiotikumot, mint a magasabb iskolázottsággal vagy társadalmi-gazdasági státusszal rendelkezők. A válaszadók 95 százaléka az egészségügyi szolgáltatótól kapott antibiotikumot. A megkérdezettek 87 százalékának felírta, további 8 százalékának pedig közvetlenül adta át az orvos az antibiotikumot. Ugyanakkor a válaszadók 3 százaléka recept nélkül vett be antibiotikumot, 2 százalék pedig egy korábbi kezelésből megmaradt antibiotikumot szedett be. A válaszadók leggyakrabban influenza (18 százalék), illetve bronchitis (18 százalék) esetén szedtek antibiotikumot. Azok a páciensek, akik az antibiotikumokról magasabb szintű objektív tudással rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel szedik olyan betegségek, ill. tünetek esetén, amelyet az antibiotikumok képesek kezelni. A megkérdezettek 11 százaléka szed antibiotikumot torokfájás esetén, de egyes országokban jóval magasabb volt ez az arány, pl. Máltán és Horvátországban 30 százalék, Magyarországon 27 százalék, Szlovákiában 25 százalék. Az európai polgárok nagy többsége tudja, hogy az antibiotikum szükségtelen használata csökkenti azok hatásosságát, de a válaszadók kevesebb, mint fele van tisztában azzal, hogy e szerek hatástalanok a vírusokkal, megfázással és influenzával szemben. Az európai polgárok mintegy ötöde (22 százaléka) adott helyes választ négy, antibiotikumokra vonatkozó kérdésre. Ezek az eredmények hasonlóak a 2009-es felmérés eredményeihez. Az európaiak 84 százaléka tudatában van annak, hogy az antibiotikumok szükségtelen használata hatástalanná teszi e szereket, mintegy kétharmada pedig tudja, hogy az antibiotikumok gyakori szedése mellékhatásokhoz vezethet. Ugyanakkor az európaiak közel felének nincs tudomása arról, hogy az antibiotikumok hatástalanok a vírusokkal szemben, 41 százalékuk pedig nem tudja, hogy nem hatnak megfázás és influenza ellen. Az észak- és nyugat-európai országokban a válaszadók jóval nagyobb arányban adtak helyes válaszokat. Annak ellenére, hogy az antibiotikumok nem hatásosak az influenzával szemben, a válaszadók majdnem ötöde (18 százaléka) utoljára influenza esetén szedett antibiotikumot. Az alacsony iskolázottsággal rendelkezők gyakran tévhitben élnek az antibiotikumok jellegével és hatásosságával kapcsolatban. Az antibiotikumok tudatos alkalmazásával kapcsolatos kampányok átlagosan az európai lakosság egyharmadát érik el. A válaszadók mintegy harmada emlékezett arra, hogy tájékoztatást kapott az antibiotikumok szükségtelen alkalmazásáról az elmúlt 12 hónapban (ez az arány 2009-ben kissé magasabb volt: 37 7


százalék). Országonként azonban jelentős eltérések voltak, ugyanis Franciaországban például a válaszadók csaknem kétharmada nyilatkozta, hogy részesült ilyen tájékoztatásban, Luxemburgban és Belgiumban a megkérdezettek több mint fele, Portugáliában azonban csak 12 százaléka, Magyarországon pedig 17 százalék. A megkérdezettek mintegy ötöde nyilatkozta, hogy média- vagy kommunikációs kampányok révén kaptak felvilágosítást, ezen belül a leggyakoribb információforrás a televíziós reklám volt (minden tizedik válaszadó szerint). A megkérdezettek 11 százaléka egészségügyi szakembertől kapott tájékoztatást, leggyakrabban orvostól. Azon válaszadóknak, akik tájékoztatást kaptak az antibiotikumok nem megfelelő használatáról, csak kevéssel több, mint harmada nyilatkozta, hogy ez az információ megváltoztatta az antibiotikumokról vallott nézeteiket. Azon megkérdezettek, akik azt válaszolták, hogy az információk megváltoztatták antibiotikumokkal kapcsolatos nézeteiket, 74 százalékban azt nyilatkozták, hogy mindig konzultálni fognak orvossal az antibiotikum szükségességéről, 25 százalék pedig azt mondta, hogy a jövőben csak akkor fog bevenni antibiotikumot, ha azt az orvos írja föl. Azon válaszadók, akik tájékoztatásban részesültek az antibiotikumok alkalmazásával kapcsolatban, már rendelkeznek némi objektív tudással ezekről a gyógyszerekről. Több mint egyötödük ugyanis mind a négy, az antibiotikumokkal kapcsolatos, korábban említett kérdésre helyesen válaszolt, több mint fele pedig a négyből két vagy három kérdésre helyes választ adott. A válaszadók többsége az antibiotikumokkal kapcsolatban az orvosokat tekinti a leghitelesebb információforrásnak. Azok a válaszadók, akik orvostól kaptak információt az antibiotikumokra vonatkozóan, 80 százalékban nyilatkozták, hogy konzultálni fognak orvossal a jövőben az antibiotikumokról, azon megkérdezettek esetében, akik médiakampányokból tájékozódtak, csak mintegy 69 százalék vélekedett így. A válaszadók 94 százaléka egészségügyi szakembertől tájékozódna az antibiotikumokról. Az orvosokat minden 10-ből minden kilencedik válaszadó tartotta hiteles információforrásnak, a gyógyszerészeket a válaszadók 47 százaléka. A megkérdezettek 80 százaléka ért egyet azzal, hogy mindenki felelős azért, hogy az antibiotikumok hatásosak maradjanak. Következtetések A Speciális Eurobarométer kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az európaiak attitűdjeiben, ismereteiben és magatartásában az antibiotikum használatára vonatkozóan jelentős különbségek vannak mind az egyes országok, mind a különböző társadalmi-demográfiai csoportok között. A kutatók úgy vélik, hogy a médiakampányok hatékonyak az információ terjesztésében, mivel azok, akik részesültek tájékoztatásban, nagyobb valószínűséggel válaszoltak helyesen a feltett kérdésekre. Ugyanakkor a kampányoknak célzottabban kellene fókuszálniuk azokra, akik jelenleg kevesebb ismerettel rendelkeznek az antibiotikumokról. Az orvosok és gyógyszerészek megbízható információforrásnak bizonyultak, és fontos szerepet játszanak a polgárok antibiotikumok alkalmazásáról alkotott véleményének és magatartásának megváltoztatásában. Az antibiotikumok használata az európaiak körében jelentősen csökkent: 2009-ben még 40 százalék volt azok aránya, akik a megelőző 12 hónapban szedtek antibiotikumot, 2013-ban pedig 35 százalék. Az országcsoportok közötti különbségek kevésbé hangsúlyosak, mint 2009-ben, amikor a dél-európai országokban magasabb volt az antibiotikum alkalmazásának aránya. Olaszországban és Spanyolországban egyaránt kevesebb válaszadó nyilatkozta 2013-ban, hogy szedett antibiotikumot az előző évben, mint 2009-ben. 8


A válaszadók túlnyomó többsége az egészségügyi szolgáltatójától szerzi az antibiotikumot, de a megkérdezettek 3 százaléka recept nélkül szed antibiotikumot, annak ellenére, hogy a törvényi előírások szerint az Európai Unióban antibiotikumot csak receptre lehet kiváltani. A recept nélkül antibiotikumot szedők aránya Romániában (18 százalék), Görögországban (15 százalék) és Cipruson (10 százalék) volt a legmagasabb. Az antibiotikumokkal kapcsolatos ismeretek szintje továbbra is alacsony: 2013-ban - csakúgy, mint 2009-ben – a válaszadók alig több mint egyötöde adott helyes választ mind a négy ezzel kapcsolatos kérdésre, az egyes országok között pedig jelentős eltérések voltak tapasztalhatók a helyes válaszok arányában. Luxemburgban a mind a négy kérdésre helyesen válaszolók aránya 15 százalékponttal, Csehországban 8 százalékponttal, Magyarországon 7 százalékponttal emelkedett 2009 és 2013 között. Habár a megkérdezettek 84 százaléka tudatában van annak, hogy az antibiotikumok túlzott használata hozzájárul a hatásosságuk csökkentéséhez, a válaszadóknak kevesebb, mint fele tudja, hogy nem hatásosak a vírusfertőzésekkel, a megfázással és influenzával szemben, sőt a válaszadók egyötöde válaszolta, hogy influenza esetén antibiotikumot szed. Ugyanakkor az említett két kérdésre helyesen válaszolók aránya növekedett 2009-hez képest.(AZS) Forrás:  Special Eurobarometer 407 – Antimicrobial resistance. Summary, 2013. november. http://ec.europa.eu/health/antimicrobial_resistance/docs/ebs_407_sum_en.pdf (Letöltés dátuma: 2013.12.18.) 2013-12-18 11:11:34

Egészségügyi rendszerek működése Nem csak a várakozási idő csökkentéséről van szó - német tartományi modell Mecklenburg-Előpomerániában a pénztári orvosok egyesülete a várakozási idő és a betegállományban töltött idő csökkentése, a célzott és gyors szakorvosi ellátás elősegítése, valamint a kórházba történő felesleges beutalások elkerülése érdekében, A és B kategóriák szerinti beutalásokat vezetett be. A modell bevezetésének elsődleges célja, hogy a sürgős esetek mihamarabb és differenciáltabban kerüljenek át a háziorvosi ellátásból a szakorvosi ellátásba. A pénztári orvosok egyesülete a 2010 és 2012 közötti időszakban a rendszer bevezetésére vonatkozóan szerződést kötött a helyi betegpénztárakkal (AOK-Nordost, Techniker Krankenkasse, Betriebskrankenkasse), a modell szerint beutaló orvosok kiegészítő díjazásban részesülnek. A modellel kapcsolatos tapasztalatok eddig pozitívak. A mecklenburg-előpomerániai modell működési elve egyszerű: rendkívül súlyos megbetegedések esetén A-beutalás történik, azaz az eset legkésőbb a következő munkanapon szakorvoshoz kell, hogy kerüljön. Az A-beutalásokra súlyos akut megbetegedések, fenyegető maradandó egészségkárosodás vagy a kórházi kezelés elkerülése esetén kerül sor. B kategória szerinti beutalás a kevésbé sürgető problémákkal küzdő betegek eseteiben történik, akik szakorvosi ellátására a beutalást követő egy héten belül kell, hogy sor kerüljön. B-beutalás történhet például meglévő terápiás kezelés esetén tapasztalt egészségromlás vagy tartós munkaképtelenség veszélyének fennállásakor. Az új rendszerben a beutalást végző háziorvosok az A kategóriába tartozó betegekért nyolc eurót, az esetet fogadó

9


szakorvosok tíz eurót kapnak. A B kategóriába tartozó esetekért öt, illetve hat euró kiegészítő honoráriummal díjazzák az orvosokat. Egyes régiókban korábban, ha az orvosilag indokolt volt, a beutalásokat "sürgős" megjelöléssel látták el, amivel kapcsolatban az orvosok tapasztalata az volt, hogy a sürgős jelöléssel ellátott beutalásokat a kollégák időben ellátták. Az említett új megközelítés bevezetése 2010-ben kezdődött egy vállalati betegpénztárakkal kötött háziorvosi szerződéssel. 2011-ben a modell alkalmazása tovább szélesedett és sor került az AOK-Nordost-tal, majd 2012-ben a Techniker Krankenkasse-val történő szerződéskötésre. A tapasztalatok szerint az A- és B-típusú beutalási kategóriák bevezetése segítette a sürgős esetek differenciáltabb felismerését. Az orvosok és különösen az egészségügyi szakdolgozók számára a kezeléssel kapcsolatos időpontok egyeztetése során nem mindig egyszerű annak eldöntése, hogy melyek a valóban sürgős és melyek a kevésbé sürgős esetek. Sürgős beutalásokkor a beutaló félnek csatolnia kell az összes diagnosztikai leletet, az időponttal kapcsolatos egyeztetéskor konkrét kérdéseket kell tisztázni, valamint a szakorvos a kezelést követően jelentést kell, hogy küldjön az esetről a beutaló háziorvos részére, mely intézkedések mögött a beutalások minőségének javítása áll. A statisztikák szerint Mecklemburg-Előpomerániában 1200 kezelési esetet alapul véve egy orvosi praxisra negyedévente átlagosan 400 beutalás jut, ezért is került sor a sürgős esetek A és B kategóriák szerinti megkülönböztetésére. Orvosonként negyedévente átlagosan 4-5 sürgős eset van. Az ilyen jellegű esetek számának növekedését a statisztikák nem tükrözik, tehát az A és B kategóriák szerinti beutalásokkal kapcsolatos esetek száma közel állandó. A Pénztári Orvosok Szövetségi Egyesülete rendszeresen végeztet felméréseket a biztosítottak körében. A legutóbbi 2013-as felmérés eredménye azt mutatta, hogy Mecklemburg-Előpomerániában a legalacsonyabb az orvosi kezelésre vonatkozó várakozási idő és a házi- és szakorvosi ellátással való elégedettség tekintetében a tartomány szintén az élen végzett. A modell célja nem csupán a várakozási idő, hanem a betegállományban töltött idő csökkentése is, valamint a kórházi ellátást megelőző felesleges kezelések elkerülése. Cél továbbá az olyan esetek számának korlátozása, amelyekben a kórházba történő beutalás nem indokolt, tehát azok ambuláns ellátás keretében is elvégezhetők volnának. (VN) Forrás:  Deutsches Ärzteblatt: Wartezeiten: Abhilfe durch A- und B-Überweisung http://www.aerzteblatt.de/archiv/153097/Wartezeiten-Abhilfe-durch-A-und-B-Ueberweisung  Deutsches Ärzteblatt: „Es geht nicht nur um kurze Wartezeiten“ http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/57334/Es-geht-nicht-nur-um-kurze-Wartezeiten (Letöltés dátuma: 2014.01.27.) 2014-01-27 12:55:10

A csehek fele elégedett az egészségügyi ellátással A csehek 48 százaléka elégedett az egészségügyi ellátással, egyötöde elégedetlen, 31 százaléka pedig semlegesen viszonyul a kérdéshez – derül ki a cseh Közvélemény-kutató Központ (CVVM) által készített felmérésből. A közvélemény-kutatást 987 fő megkérdezésével folytatták le 2013. december 29. között.

10


A CVVM szerint az előző öt év kutatási eredményeivel összehasonlítva, amikor az egészségügyi ellátással való elégedettség 40 százalék körül mozgott, a 2013. decemberi felmérés eredményei az elégedettség növekedését mutatják, és nagyjából elérték a 2007-es, ill. 2003-as értéket. A 2012-es év eredményével összehasonlítva 9 százalékponttal csökkent azon válaszadók aránya, akik úgy vélik, hogy az egészségügyi ellátás minősége rosszabbodott (2013 decemberében a megkérdezettek 53 százaléka vélekedett így). A fiatalok, akik jó egészségi állapottal rendelkeznek, és magasabb életszínvonalon élnek, nagyobb arányban értékelték pozitívan az egészségügyi ellátás szintjét, valamint vélték úgy, hogy az egészségügyi ellátás minősége javult. A megkérdezettek 55 százaléka értékelte saját egészségi állapotát jónak, miközben csupán 10 százaléka vélte rossznak. Az egészségi állapot értékelését az életkor nagymértékben befolyásolja. A 30 év alatti válaszadók 45 százaléka értékelte saját egészségi állapotát nagyon jónak, a 60 év fölötti megkérdezettek körében azonban csak 2 százalék.(AZS) Forrás:  Poll: Some 50% of Czechs satisfied with medical care. Prague Monitor, 2014. január 15. http://praguemonitor.com/2014/01/15/poll-some-50-czechs-satisfied-medical-care (Letöltés dátuma: 2014.01.20.) 2014-01-20 11:59:16

A pazarlás csökkentése a holland egészségügyben és hosszú távú gondozásban Egy holland kísérlet szerint az egyre növekvő egészségügyi kiadások csökkentésének eszköze a szolgáltatások visszafogása helyett a pazarlás csökkentése lehet. Az egészségügy értéke miatt sok európai ország nehezen vállalja a jogosultságok visszavonását vagy az önrészfizetések növelését, így más eszközökhöz kell folyamodniuk a kiadások csökkentésére. A pazarlás elleni küzdelem ugyanakkor összhangban van az olyan szélesebb egészségpolitikai célkitűzésekkel, mint a fenntartható egészségügyi rendszer megteremtése és az egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése. Egy nemrégiben közzétett tanulmányban Ab Klink volt holland egészségügyi miniszter évi 8 milliárd euróra becsülte a lehetséges megtakarítás értékét Hollandiában egy olyan stratégia alkalmazásával, amely tartalmazná a túlzott igénybevétel csökkentését, az integrált ellátás növelését és a megosztott döntéshozás ösztönzését. A megtakarítás az aktív ellátás teljes költségvetésének közel 20%-át tenné ki. A jelenleg fennálló megszorítási politika és azonáltalános vélekedés, hogy jelentős pazarlás megy végbe a holland egészségügyi rendszerben, arra sarkallta az Egészségügyi, Népjóléti és Sport Minisztériumot, hogy létrehozzon egy virtuális jelentési központot, ahol betegek, szakemberek és állampolgárok jelenthetik a pazarlás eseteit a holland egészségügyben és hosszú távú gondozásban. Ez idáig nem történt ilyen jellegű kezdeményezés egy európai országban sem. 2013 májusában elkészítettek egy online kérdőívet a „Pazarlás az ellátásban” nevű webhelyen, ahol az emberek névtelenül jelenthettek bármilyen pazarlási esetet, amellyel az ellátó rendszerben találkoztak. Május 25 és augusztus 1 között 16 403 ember töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók 60%-a nő volt, 55%a 46-65 éves korú, 42%-a beteg, 26%-a gondozó (a hosszú távú gondozásban a válaszadók többsége gondozókból állt).

11


A kérdőív szerkezete négy kérdés köré épült: 1) Milyen típusú pazarlást kíván jelenteni? Négy kategóriából lehetett választani: a) szervezeti pazarlás b) szolgáltatások nyújtásában jelentkező pazarlás c) gyógyszerfelírással kapcsolatos pazarlás d) orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos pazarlás e) egyéb 2) Ki okozza a pazarlást (pl. orvos, gyógyszerész, kormányzat, biztosító)? 3) Hol történik a pazarlás (pl. kórház, otthon, intézmény)? 4) Mit gondol, hogyan lehetne kezelni ezt a pazarlást? A minisztérium által használt fő- és alkategóriák: -

Ellátás minősége – Túlzott igénybevétel, más ellátási környezetbe való áthelyezés, elégtelen igénybevétel

-

Ellátás felhasználása – Az eszközöket nem használják újra, túl sokáig használják, a beteg nem követi az előírásokat

-

Ár/fizetés – Túl költséges, pontatlan számlázás (túlkódolás, csalás), túl sok kényelmi szolgáltatás

-

Ellátási minták – Ellátás koordináció, információ hiány, rossz együttműködés, minőségi problémák, helytelen diagnózis

-

Szervezet/adminisztráció – Szükségtelen menedzsment, helytelen hivatali menedzsment, túl nagy bürokrácia

-

Rendszer – Betegnek nyújtott személyes büdzsé nem megfelelő használata, jogszabályokban fennálló helytelen ösztönzők, túl széles juttatási csomag

Az összes válasz feldolgozása szerint a jelentett pazarlás 55%-a az aktív ellátásban, 18%-a a hosszú távú gondozásban, 21%-a egyéb ágazatokban történt (6%-ot nem lehetett kategorizálni). Az aktív ellátásban és a hosszú távú gondozásban egyaránt a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök generálták a pazarlási jelentések több mint felét. Összességében a jelentések 32%-a a gyógyszereket, 11%-a pedig az orvostechnikai eszközöket érintette. A fő kategóriák szerint a pazarlás a következő megoszlásban alakult: -

Ellátás minősége 25%

-

Ellátás felhasználása 23%

-

Ár/fizetés 21%

-

Ellátási minták 13%

-

Szervezet/adminisztráció 12%

-

Rendszer 6%

12


Az aktív ellátásban jelentkező viszonylag nagyfokú pazarlás az ellátás volumenének tudható be. Számos jelentés érkezett a túlzott igénybevétel, a szükségtelen és duplikált ellátás eseteiről. A hosszú távú gondozásban viszonylag sok jelentés érkezett az intézményekben fellépő szervezeti pazarlásról. Ezek közé sorolhatók az adminisztrációs eljárások, az étel, víz és energia pazarlása, a túlzott menedzsment. A gyógyszerek tekintetében a fő problémát a felhasználás hiánya jelenti. Az emberek nem mindig használják a számukra felírt gyógyszereket, és a recepteket sem mindig váltják be a gyógyszertárban. Számos jelentés arról számol be, hogy a gyógyszerek túl költségesek vagy szükségtelenek. Az orvostechnikai eszközöket illetően az emberek 41%-a közölte, hogy egyértelmű szükség nélkül kapták azokat. Emellett voltak példák arra is, hogy az orvostechnikai eszközöket nem lehetett átvinni egyik környezetből a másikba (pl. otthoni ellátásból az ápolóotthonba). A legnagyobb problémát az aktív ellátás volumene jelenti, amely összhangban van a SHARE nevű európai felmérés bizonyos eredményeivel (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe). A felmérés rámutatott arra, hogy az orvosi vizitek száma Hollandiában nagyobb mértékben növekedett más európai országokhoz képest. Mindez összefüggésbe hozható a túlzott igénybevétel növekedésével és a nagyobb arányú receptfelírással. Az egészségügy túlzott használatát elősegítő tényezők közül megemlíthető a teljes lefedettség, a széles körű juttatási csomag, az alacsony önrészfizetés és az állami hosszú távú ellátó rendszer bősége. A pazarlás költségeinek kvantifikálásához és a más országokkal történő összehasonlításhoz további kutatásokra van szükség. Következő lépésként az online jelentési központ eredményeit felhasználják arra, hogy különböző cselekvéseket indítsanak el 2014 és 2016 között a pazarlás problémájának menedzselésére a gyógyító ellátásban, a hosszú távú gondozásban, valamint a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök tekintetében. (SZL) Forrás:  Fred Lafeber, Patrick Jeurissen: Reducing Waste In Health And Long-Term Care In The Netherlands. Eurohealth, http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0003/236811/Eurohealth_v19-n4.pdf (Letöltés dátuma: 2014.01.09.) 2014-01-14 16:15:27

A skót egészségügy nem teljesít jobban az angolnál a magasabb kiadások ellenére Az évenként megjelenő Euro Health Consumer Index 2013-as jelentése 35 európai egészségügyi rendszert vet össze 48 indikátor alapján, pl, a várakozási idők, eredmények, elérhetőség, megelőzés és betegjogok figyelembe vételével. A vizsgálat szerint Anglia és Skócia egyaránt lemarad a legtöbb nyugat-európai ország egészségügyének teljesítményétől, bár megelőzi a közép- és kelet-európai országokat. Csak a pénzügyileg sújtott országok teljesítettek náluk rosszabbul: Olaszország, Spanyolország, Görögország, Írország, Portugália és Ciprus. Az Euro Health Consumer Index idén először értékeli az NHS Scotland-ot az Egyesült Királyságtól különállóan. Az eredmények szerint bár Skócia jelentősen többet költ egészségügyre Angliánál, ez nem nagyon mutatkozik meg a teljesítményben. A 48 indikátorból 36-ban volt azonos az angol és a skót 13


teljesítmény. A rangsorolásban ismét Hollandia került az első helyre, a maximálisan elérhető 1000 pontból 870 ponttal. Ezt követte Svájc, Izland, Dánia, Norvégia és Belgium. Az NHS Scotland 719 pontot ért el és a 13. helyen végzett, míg az NHS England 718 pontot szerzett és a 14. lett. A kutatást végző Health Consumer Powerhouse szerint Skócia egy főre jutó egészségügyi kiadásai 10%-kal magasabbak Angliához viszonyítva, ennek magyarázatául a szív- és érrendszeri betegségek, az alkohol és más életmódbeli tényezők szolgálhatnak. De mivel nincs jelentős különbség a két ország teljesítményében, egyértelművé válik, hogy az egészségügyi ellátás nem pusztán pénz kérdése. A hetedszer megjelenő jelentés rámutat a gazdag és a szegény országok között fennálló egyre nagyobb különbségekre, bár összességében az európai egészségügy minden évben javulást mutat. A jelentés kiemeli még a betegek megerősödését és nagyobb fokú felelősségvállalását (empowerment). A betegjogi törvénykezés és a betegeknek a politikaalkotásban való részvétele elterjedt Európa-szerte. (SZL) Forrás:  Jacqui Wise: Scottish healthcare performs no better than England despite higher spending, report finds. BMJ, http://www.bmj.com/content/347/bmj.f7241 (Letöltés dátuma: 2013.12.11.) 2013-12-13 10:39:35

Svédország: az egészségügyi ellátás kiváló, de az ellátás koordinációját fejleszteni kell Svédország egészségügyi ellátását és idősellátását a világ egyik legjobbjaként tartják számon. A lakosság elöregedésével párhuzamosan a krónikus betegségek gyakoriságának növekedése, valamint a komplexebb egészségügyi szolgáltatások iránti igény fokozódása ugyanakkor jelentős kihívások elé állítja az egyébként magas színvonalú svéd egészségügyi ellátást – derül ki az OECD Health Care Quality Review of Sweden jelentéséből. A jelentés szerint Svédországban az idős lakosság aránya magasabb, mint az OECD-országok többségében. A 80 év fölöttiek aránya a svéd lakosságon belül 5,2 százalék, miközben az OECDországokban átlagosan 4,2 százalék. Svédország a GDP 3,6 százalékát fordítja az idősek ellátására, ami az OECD-átlag (1,7 százalék) több mint kétszerese. Az egy főre jutó gondozók száma Svédországban a legmagasabb, és az ellátást tízből hét beteg esetében a páciens otthonában biztosítják. A svéd egészségügyi ellátás minősége általában véve jónak mondható. Az olyan krónikus megbetegedések, mint pl. asztma elkerülhető halálozási rátája az OECD-országokban az egyik legalacsonyabb (100 ezer főre 22,2, vö. az OECD-átlag: 45,8). Az alapellátást igénybe vevők 90 százaléka úgy véli, hogy az egészségügyi szakemberek tisztelettel és figyelemmel kezelték. A svéd minőségi regiszterek szintén a legfejlettebbek közé tartoznak az OECD-országok között. A komplex egészségügyi problémákkal küzdő betegek ellátásának koordinációja terén azonban vannak hiányosságok. Az 1-es típusú diabétesszel küzdő betegek csupán mintegy fele esetében kerül sor rendszeres vérnyomás ellenőrzésre, és az egyes megyék között akár 3-szoros különbségek is vannak ezen a területen. A stroke-kal kórházba szállított betegeknek csupán egyhatoda konzultál orvossal vagy speciális nővérrel a kórházból való hazabocsátást követően, és a megyék között ezen a téren is jelentősek az eltérések. 14


A 80 év fölöttiek ellenőrizetlen diabétesz miatti kórházi kezelése Svédországban a legmagasabbak között van az OECD-országokban. Szívinfarktust követően az átlagos kórházi tartózkodási idő 5 nap, ami az OECD-országok között az egyik legalacsonyabb, és ez a hatékonyság jele. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok gyakran nem rendelkeznek megfelelő felszereltséggel ahhoz, hogy azonnal kezelni tudják a kórházból kiengedett betegeket. Az alapellátó orvosoknak csak mintegy 20 százaléka nyilatkozta, hogy megkapja a szükséges információt ahhoz, hogy a beteget a kórházi elbocsátás követően 48 órán belül kezelni tudja, szemben Németországgal, ahol ez az arány 70 százalékos. Az ellátás koordinációja a kórházak, az alapellátás és a helyi önkormányzatok között egyre nagyobb kihívást jelent a svéd egészségügyi és szociális rendszer számára. Az OECD szerint a svéd központi kormányzatnak világosan körül kellene határolnia a felelősségi köröket, standardok kidolgozásával, a bizonyíték alap megteremtésével és az ismeretek megosztásával. Például a központi hatóságoknak határozottabb szerepet kellene játszaniuk a szolgáltatások minőségének biztosításában, országos minőségi standardok kialakítása révén. A világos standardokra elsősorban az új, önkormányzatok által kialakítandó, átmeneti ellátást biztosító intézmények megerősítése céljából lenne szükség. Az információs infrastruktúrát a háziorvosok és az idősek ellátását biztosító szolgáltatók minőségi indikátorainak kidolgozásával lehetne fejleszteni. A különböző adatforrások összekapcsolására szintén szükség van. Az OECD jelentése javasolja továbbá a következőket: -

Annak biztosítása, hogy az alapellátásban és az idősellátásban nemrégiben végrehajtott, a szolgáltató-választásra és a szolgáltatók közötti versenyre irányuló reformok ne fragmentálják a komplex ellátási igényekkel rendelkező betegek ellátását.

-

A minőség mérésének és fejlesztésének ösztönzése az idősek ellátása terén, minimális minőségi standardok, elszámoltathatóság, valamint az eredmények monitorozásának garantálásával.

-

A váratlan egészségügyi problémákra (pl. csípőtörés, stroke) való reagálás fejlesztése a betegek igényeire való nagyobb fogékonyság, a kórházi elbocsátás utáni jobb rehabilitáció, valamint a másodlagos prevenció megerősítése révén.(AZS)

Forrás:  Sweden has excellent health care but must improve care co-ordination, says OECD. 2013.12.12. http://www.oecd.org/sweden/sweden-has-excellent-health-care-but-must-improvecare-co-ordination.htm (Letöltés dátuma: 2013.12.12.) 2013-12-12 15:49:29

Hozzáférés, megfizethetőség és biztosítási komplexitás 11 fejlett ország egészségügyében A Commonwealth Fund kutatóintézet tanulmánya 11 fejlett országban végzett felmérésről számol be. A felmérés a hozzáférhetőség, a megfizethetőség és a biztosítás komplexitásának kérdését vizsgálta a következő országokban: Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság. A teljes lefedettséggel rendelkező országok elérő módon közelítik meg a fedezet kérdését és más szakpolitikákat, amelyek jelentőséggel bírnak a hozzáférés és a megfizethetőség szempontjából. A 11 ország közül az Egyesült Államok 15


emelkedik ki, mint az egészségügyre legtöbbet költő ország, az egy főre jutó és a GDP arányos költekezés tekintetében egyaránt. Az ország majdnem 3000 dollárral többet költ egy fő egészségügyére, mint a második helyezett Norvégia (8508 és 5669 dollár). Az Egyesült Államok GDP arányos költekezése szintén közel 6%-kal magasabb, mint az azt követő Hollandiáé (17,7% és 11,9%). Jelenleg az Egyesült Államok az egészségbiztosítás bővítésének és a piac reformjának folyamatában van, amely az 1965-ös Medicare és Medicaid törvénybe iktatása óta a legátfogóbb reform. A felmérés eredményei szerint az amerikai lakosság a többi országhoz képest nagyobb valószínűséggel mulasztja el az ellátást költség okokból, vagy ütközik nehézségekbe az ellátás kifizetésében még ha rendelkezik is biztosítással. Kanadában és az Egyesült Államokban az alapellátáshoz való időszerű hozzáférés hiányáról és hosszú várakozásról számoltak be, valamint a kórházi sürgősségi osztályok nagymértékű igénybevételéről. Leginkább az amerikai lakosok támogatják a főbb reformokat, négyből hárman alapvető változást vagy átalakítást követeltek. (SZL) Forrás:  Cathy Schoen et al.: Access, Affordability, and Insurance Complexity Are Often Worse in the United States Compared to 10 Other Countries. The Commonwealth Fund, http://www.commonwealthfund.org/Publications/In-the-Literature/2013/Nov/Access-Affordabilityand-Insurance.aspx (Letöltés dátuma: 2013.12.09.) 2013-12-10 13:28:02

Népegészségügy EUROCARE-5 jelentés: jelentős javulás következett be a rák túlélési rátái terén, de az egyes országok közötti különbségek fennmaradtak A daganatos megbetegedések túlélési aránya az európai országok között továbbra is jelentős eltéréseket mutat annak ellenére, hogy a rák diagnózisában és kezelésében jelentős fejlődés volt tapasztalható a 21. század első évtizedében – derült ki a legutóbbi EUROCARE-5 jelentésből, amely az európai felnőtt lakosság több mint 50 százalékát és a gyermekek 77 százalékát fedi le. Az EUROCARE (EUROPEAN CANCER REGISTRY) a legszélesebb körű kutatási együttműködési projekt a daganatos megbetegedések túlélési rátáira vonatkozóan Európában. A projekt 1989-ben indult két kutatóintézet, a milánói Istituto Nazionale Tumori (Országos Rák Intézet) és a római Istituto Superiore di Sanità (Országos Egészségügyi Intézet) kezdeményezésével, és számos lakossági alapú rákregiszter együttműködésével. A kutatási eredményeket a The Lancet Oncology-ban tették közzé. 29 ország rákregisztereinek adatait elemezték, hogy összehasonlítsák a diagnózistól számított 5 éven belüli túlélési rátát több mint 9 millió felnőtt és 60 ezer gyermek esetében, akiknek betegségét 2000 és 2007 között diagnosztizálták. A kutatás egyik vezetője, Dr. Roberta De Angelis az Istituto Superiore di Sanità munkatársa a következőket nyilatkozta: „jó hír az, hogy az 5 éves túlélési ráta a felnőttek körében minden európai régióban folyamatosan növekedett, ami tükrözi a daganatos megbetegedések menedzsmentjében bekövetkezett fejlődést, mint pl. a szervezett szűrési programok és fejlettebb kezelések révén. De továbbra is nagy egyenlőtlenségek vannak az egyes országok között, és a nemzetközi túlélési 16


különbségek csak néhány daganattípus, pl. a mellrák, a végbélrák, prosztatatrák és melanóma esetében csökkentek.” A kelet- -európai országokban a legalacsonyabb a daganatos betegségek túlélési rátája, ezen belül is Bulgáriában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Szlovákiában. A túlélési ráta ezekben az országban az európai átlag alatt van, különösen a jobb prognózissal rendelkező daganattípusok esetében. Például a vastagbélrák esetében ezekben az országokban a túlélési ráta 49 százalék (vö. európai átlag 57 százalék), a végbélrák esetében 45 százalék (vö. európai átlag 56 százalék), melanóma 74 százalék (vö. európai átlag 83 százalék). Ugyanakkor a Kelet- és Nyugat-Európa közötti különbségek a daganatos megbetegedések terén csökkennek, mivel néhány kelet-európai országban korábban alacsonyabbak voltak a túlélési ráták. Például a mellrák túlélési rátája a kelet-európai országokban 1999 és 2007 között 70 százalékról 75 százalékra nőtt, a legjobban teljesítő észak-európai országokban pedig ugyanebben az időszakban 82 százalékról 85 százalékra. Az Egyesült Királyságban és Írországban a felnőttek túlélési rátája számos daganattípus esetében alacsonyabb, mint az európai átlag, különösen a vastagbélrák (52 százalék, vö. európai átlag: 57 százalék), petefészekrák (31 százalék, vö. európai átlag 38 százalék), veserák (48 százalék, vö. európai átlag 61 százalék). A végbélrák, mellrák, prosztatarák, melanóma és limfómák esetében a túlélési ráták nagyjából az európai átlagnak felelnek meg. Az északi országok (Dánia kivételével), egyes közép-európai országok, így pl. Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Svájc és Hollandia, valamint a dél-európai országok, különösen Olaszország, Portugália és Spanyolország rendelkeznek a legjobb túlélési rátákkal a legtöbb daganattípus esetében. Egyes daganattípusok esetében kimondottan nagymértékű növekedés volt tapasztalható a túlélési rátákban 1990-2007 között, így pl. a prosztatarák (73 százalékról 82 százalékra), a végbélrák (52 százalékról 58 százalékra) és a nem Hodgkin típusú nyirokcsomó daganat (54 százalékról 60 százalékra) esetében, ami a daganatos betegségek jobb menedzselését tükrözi. Dr. De Angelis szerint a nem Hodgkin típusú nyirokcsomó daganat és a végbélrák esetében a túlélési ráta növekedése a hatékonyabb gyógyszereknek és a fejlettebb sebészeti beavatkozásoknak, valamint az indolens daganatok, ill. a túldiagnózis felismerésének köszönhető. A prosztatarák túlélési arányának növekedése a prosztata-specifikus antigén (PSA) tesztelés egyre növekvő alkalmazásának tudható be. A 0-14 év közötti gyermekek esetében a rák diagnózisát követő 5 éven belüli túlélési ráta minden daganattípus esetében általában javult: az 1999-2011 közötti időszakban 76 százalékról 2005-2007 közötti időszakban 79 százalékra. Dr. Gemma Gatta, a milánói Istituto Nazionale Tumori munkatársa, a tanulmány másik vezetője szerint a legnagyobb növekedés a gyermekkori daganatos betegségek túlélési rátájában Kelet-Európában volt tapasztalható: 1999-2001 között 65 százalékról 2005-2007 között 70 százalékra. Azt is hozzátette, hogy Európán belül továbbra is nagyon az egyenlőtlenségek, mivel a túlélési ráta az északi országokban, valamint a közép- és nyugat-európai országokban 80 százalékos vagy afölötti. A vér daganatos megbetegedései (pl. leukémia) vagy a nem Hodgkin típusú nyirokcsomó daganat esetében, melyek a gyermekkori daganatok több mint egyharmadát teszik ki, az 5 éven belüli halálozás kockázata évente átlagosan 4-6 százalékkal csökkent, De nem mindegyik főbb gyermekkori daganatos betegség esetében volt tapasztalható ilyen mértékű javulás. Például a központi idegrendszer tumorjai esetében a túlélési ráta továbbra is meglehetősen alacsony, 58 százalékos. Egyes gyermekkori 17


ráktípusok, pl. neuroblasztóma, nefroblasztóma, Hodgkin típusú nyirokcsomó daganat és osteoszarkóma (a csontrák leggyakoribb típusa) esetében nem volt megfigyelhető a túlélési ráták javulása. A kutatók számos lehetséges okot felsorolnak a túlélési ráták országok közötti eltéréseinek magyarázataként. Úgy vélik, hogy Kelet-Európában a daganatos betegségek ellenőrzésének állami alulfinanszírozottsága, az országos ráktervek hiánya, a szűrési programokhoz és a legfrissebb kezelési protokollokhoz való nem megfelelő hozzáférés jelentősen hozzájárulnak az alacsony túlélési rátákhoz. Az Egyesült Királyságban és Dániában a felnőtt betegek esetében az alacsonyabb túlélési ráták a késői diagnózissal magyarázhatók. Azt is hozzátették, hogy a twinning programok kiterjesztése, valamint a magas jövedelmű országok, illetve az alacsonyabb jövedelmű országok egészségügyi intézményei közötti együttműködések létrehozása elősegítheti a gyermekkori daganatok túlélési rátái terén tapasztalható szakadék szűkítését. A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a daganatos megbetegedések túlélési rátái terén mutatkozó különbségek értelmezése meglehetősen komplex. A hosszabb túlélés a jobb kezelésnek, illetve a korábbi diagnózisnak lehet köszönhető, ami javítja a már meglévő kezelések hatásosságát. Ugyanakkor más tényezők, így pl. a tumorbiológia, az életmód, más egyidejű betegségek, a diagnózis intenzitása (az indolens tumorok gyakoriságának növekedése) közvetlenül vagy közvetetten befolyásolják a túlélést. Pontos klinikai információra lenne szükség a rák ellátásának szigorú kiértékeléséhez. A klinikai információk lakossági alapú regiszterekből történő, rutinszerű gyűjtését továbbra is fenn kell tartani, és releváns törvényekkel kellene támogatni.(AZS) Forrás:  The Lancet Oncology: Large differences in cancer survival between European countries still remain despite major improvements in cancer diagnosis and treatment. 2013. december 19. http://www.europeancancerleagues.org/component/content/article/3-highlights/341-pressrelease-cancer-survival-in-europe-results-of-eurocare-5a-population-based-study.html (Letöltés dátuma:2013.12.19.) 2013-12-19 16:48:40

Országos megelőzési program Hollandiában A holland egészségügyi minisztérium egy hároméves megelőzési programot indít hat minisztérium, helyhatóságok, vállalkozások és civil szervezetek részvételével. Az országos megelőzési program széles körű tevékenységet foglal magában: egészségfejlesztés és betegségmegelőzés otthon, az iskolában és a munkahelyen, a megelőzés előtérbe helyezése az egészségügyben, a jelenleg fennálló magas szintű egészségvédelem fenntartása. Az egészséges iskolai környezet elősegíti az olyan problémák megelőzését a fiatalok körében, mint a diabetes, túlsúly, dohányzás, alkoholfogyasztás, depresszió és a testmozgás hiánya. A cél 850 egészséges iskola létrehozása Hollandiában 2015-re, ahol a fenti problémák kisebb mértékben fordulnak elő. A megelőzési program a munkahelyeket is célba veszi, és biztosítani kívánja, hogy a dolgozók egészségesek maradnak. Mindezt azzal is elérhetik, hogy növelik a munkahelyen az egészség és a biztonság tudatosságát.

18


A jövőben az emberek egészségben tartása még inkább fontos cél lesz az egészségügyi szektor számára. Ez a cél többek közt a pontosabb korai észleléssel, a depresszió megelőzésével és a demenciában szenvedő betegek ellátását javítani hivatott Dementia Delta Tervvel érhető el. A jelenlegi magas szintű egészségvédelem és az új kockázatokkal szembeni éberség fenntartása érdekében az országos megelőzési program figyelmet szentel olyan kérdéseknek is, mint az antimikrobális ellenállás, az állatról emberre terjedő fertőző betegségek, az élelmiszer biztonság és a hallás károsulás. A programban résztvevő felek jelenleg a program céljainak és cselekvéseinek végleges kialakításán munkálkodnak, közös erőfeszítéseinek eredményeit a februári nyitóülésen mutatják be. (SZL) Forrás:  National Prevention Programme to kick off in February 2014. Ministry: Ministry of Health, Welfare and Sport, http://www.government.nl/ministries/vws/news/2013/10/11/national-prevention-programme-tokick-off-in-february-2014.html (Letöltés dátuma: 2014.01.28.) 2014-01-30 14:10:37

Van-e gazdaságos megoldás a betegségmegelőzésre és az egészségmegőrzésre? Európában a nem fertőző betegségeknek tulajdonítható betegségteher az átfogó betegségteher 75-85 százalékát teszi ki, így az erőforrások szűkös volta miatt sokszor komoly kihívást jelent a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés keretében végzendő feladatok ellátása. A WHO Európai Régiójának 2013-ban kialakított „Health 2020” stratégiája a régió lakosságának egészségi állapotát és jólétét szem előtt tartva összpontosít az egészségügyben jelentkező egyenlőtlenségek visszaszorítására, a népegészségügyi intézkedések érvénybe léptetésére és az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságának biztosítására. Sok ország bizonyítékon alapuló kutatási eredményekből kiindulva hoz döntést új egészségügyi intézkedéseinek meghozataláról. A hatékonysággal és költségekkel kapcsolatos elemzések sok esetben modelleken alapulnak, de konkrét gyakorlatból is kiindulhatnak, ebben az esetben – hatékonyság szempontjából – a helyi viszonyok meghatározóak. A népegészségügyi intézkedéseket költség-hatékonysági elemzések támasztják alá sok területen, ilyenek pl. a dohányzás és a szeszesital-fogyasztás visszaszorítása, az egészséges táplálkozás és az aktív életmód előmozdítása, a mentális problémák megelőzése, a balesetek számának és a környezeti ártalmak káros hatásainak csökkentése stb. A dohányzásról leszoktató programok közül sok program alkalmazásával költség-kímélés érhető el: koordinált adóemelés, a környezet dohányfüst mentessé tételének ösztönzése, a reklámok betiltása és kampányok indítása a média segítségével. Sokféle (iskolai, munkahelyi, közösségi) program irányul a fizikai aktivitás előmozdítására a krónikus betegségek megelőzése és az obezitás leküzdése érdekében. Az egészségtelen táplálkozás káros hatásáról szóló tájékoztató kampányok eredményessége a kutatások révén nem nyert megfelelő bizonyítást, hatékonyabbnak bizonyult az egészségvédő figyelmeztetések élelmiszereken történő elhelyezése. A kutatási eredmények szerint az iskolai élelmezés egészségesebbé tétele viszonylag szerény eredménnyel járt, az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adóknak a lakosság egészségi állapotára gyakorolt kedvező hatása viszont jóval meghaladta az intézkedés bevezetésének költségeit. Az élelmiszerekre kivetett adók regresszívek ugyan, de kedvező hatásaik kevésbé jelentkeznek a rosszabb anyagi helyzetben lévő állampolgároknál. Az élelmiszerek összetételét érintő változtatások (pl. 19


a sótartalom csökkentése) esetén az intézkedés költség-hatékonyságát több gazdasági értékelés is alátámasztotta. Az alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásának kivédésére a leginkább költséghatékony módszer a szeszes italok árának növelése, és szintén komoly eredményre vezet az ilyen jellegű reklámok betiltása. A kutatások tanúsága szerint a gyermekeket különösen érintő környezeti ártalmak egészségkárosító hatásait a környezetvédelmet előtérbe helyező magatartásformákkal lehet leghatékonyabban kivédeni. A krónikus betegségeket a 20. században már epidémia szintjén előidéző problémák megelőzéséhez széles körű prevenciós stratégiák szükségesek, ugyanakkor az egyéni és a közösségi magatartásformák megváltoztatása is az egészségmegőrzést szolgálja. Bizonyítást nyert, hogy a lakosság egészségmegőrzését célul kitűző egészségügyi tájékoztatás önmagában nem célravezető és nem költség-hatékony, a reklámok betiltása vagy más pénzügyi intézkedések gyorsabb eredményre vezetnek és költségvetési szempontból kevésbé megterhelőek, bár nagyobb terhet jelenthetnek a hátrányosabb anyagi helyzetben lévő állampolgárok számára. A krónikus betegségek megelőzésének sikeréhez átfogó stratégiák alkalmazása szükséges, ezzel szemben az OECD országok egészségügyi költségvetésük mindössze töredékét, körülbelül három százalékát fordítják prevencióra. A szektorközi tevékenység előmozdításához nyújtott pénzügyi ösztönzők előmozdíthatják az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés anyagi erőforrásainak növekedését, de az ilyen jellegű programok sikeres megvalósításának szintén feltétele a földrajzi és a kulturális környezet figyelembevétele és a programok elérhetőségének biztosítása. A szakirodalom szerint bizonyítékon alapuló kutatási eredmények támasztják alá, hogy az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés komoly gazdasági eredménnyel jár. A különböző módozatok megtervezése a kutatások által igazolt ismeretek alkalmazására és hétköznapi gyakorlatba való bevezetésére a jövőben megvalósítandó célkitűzés a WHO Európai Régiója számára. (ZLL) Forrás:  Merkur,S. – Sassi,F. – McDaid,D.: Promoting health, preventing disease: is there an economic case? European Observatory on Health Systems and Policies, WHO Regional Office for Europe, 2013 http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0004/235966/e96956.pdf 2014-01-22 11:34:44

Népegészségügyi programok – Bulgária, 2013 2013 elején Bulgáriában a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés terén két kiemelkedő fontosságú program indult az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával. Az első akciótervnek, a Suicidiumok Profilaxisát célul kitűző Országos Programnak a kidolgozását és elindítását az öngyilkosságok incidenciájának a lakosság körében jelentkező aggasztó mértékű növekedése indokolta, így a 2013-2015-re szóló program az ilyen esetek megelőzéséhez próbálja elérni a lakosság támogatását. A másik intézkedéssorozat – a Nem fertőző Krónikus betegségek Megelőzését célul kitűző Országos Program – a 2013-2020-as évek közötti időszakban tervez intézkedéseket a krónikus betegségek drámai növekedésének visszafogására. (ZLL) 20


Forrás:  Rohova, M.: New programs in public health. Health Systems and Policy Monitor, Country Page, Bulgaria, Online HiT, Chapter 5 - Section 5.1. http://www.hspm.org/countries/bulgaria22042013/countrypage.aspx (Letöltés dátuma: 2013.12.17.) 2013-12-17 11:50:29

Kórházügy A német kórházi minőségbiztosítási rendszer - 2013-as helyzetkép Németországban 2001 óta van egységes módszer orvosi és ápolási területen a kórházak nyújtotta minőség külső mérésére. A 2004-es reform óta a Szövetségi Egészségügyi Bizottság az engedélyezett kórházak minőségbiztosításának központi szerve. Az Alkalmazott Minőségfejlesztési és Kutatási Intézet az Egészségügyben (AQUA-Intézet) végzi az ellátás minőségének méréséhez szükséges indikátorok fejlesztését, a szükséges dokumentációs rendszer kidolgozását, a kórházak által szolgáltatott adatok értékelését és az eredményekkel kapcsolatos tájékoztatást. A kórházak az intézet által meghatározott minőségi indikátorokra épülő szűrőprogram segítségével szelektálják a dokumentálandó adatokat és juttatják el azokat az arra kijelölt szerveknek. Az intézmények benchmark jelentés formájában kapnak tájékoztatást az értékelés eredményéről, ami lehetőséget biztosít a saját teljesítmény másokkal történő összehasonlítására és a minőség fejlesztése érdekében konkrét lépések megtételére. Kirívó esetekben egy ún. „strukturált párbeszéd” veszi kezdetét. A minőségi indikátorok képzésének folyamata - amely a RAND/UCLA módszer egy módosított változatára épül - egy olyan többlépcsős módszer szerint történik, amely a tanulmányokon és a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokon kívül a bevont szakértők véleményére is aktívan támaszkodik, ezek szisztematikus kombinációjának tekinthető. 2012-ben az AQUA-Intézet által működtetett rendszer 1658 kórház 4 millió adatát tartalmazta 31 szolgáltatási területen 464 minőségi indikátor alapján. (VN)  További információk a GYEMSZI-IRF honlapján: http://www.eski.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/nemet_korhazi_minbizt2013.pdf 2013-12-13 12:35:26

Tervek a kórházi ágyak csökkentésére Szlovákiában Szlovákiában a kórházi ágyak lakosokra jutó száma meghaladja az OECD országok átlagát, így az Egészségügyi Minisztérium döntést hozott a rendelkezésre álló ágyak nagymérvű – 34 000-ről 19 000re való – csökkentéséről 2030-ig. Ennek következtében a krónikus betegek ellátásának egy része áttevődik a gondozóotthonokba, és az általános orvosok feladatai között is hangsúlyosabbá válik a hosszú távú ellátást igénylő betegek egészségének figyelemmel kísérése. (ZLL)

21


Forrás:  Boyd.J.:Hospital Beds to be Almost Halved by 2030. The Daily Slovakia, 2013.10.30. http://www.thedaily.sk/hospital-beds-to-be-almost-halved-by-2030/ (Letöltés dátuma: 2013.12.10.) 2013-12-11 12:14:11

A hospitalizált betegek elégedettségét jelző I-SATIS mutató – Franciaország 2011-ben, az Egészségügyi Szolgáltatások Főigazgatósága (DGOS) előzetes vizsgálatokat kezdeményezett az állami és a magán kórházak belgyógyászati, sebészeti és szülészeti osztályain kezelt betegek kórházi ellátással való elégedettségéről. A vizsgálat a betegek kórházból való hazabocsátása után körülbelül négy héttel végzett éves telefonos felmérésen alapult, melynek lefolytatásával egy, a vizsgált intézménytől független közvélemény-kutató intézetet bíztak meg. Az eljárás megkönnyítése érdekében, a Hospitalizációval kapcsolatos Információk Technikai Hivatala, minden egészségügyi intézmény számára rendelkezésre bocsátotta az „Isatisfaction” platformot, melyre feltehették adataikat. 2013-ban a felmérésben való részvétel még nem vált kötelezővé, az egészségügyi intézmények az év során még önként csatlakozhattak, és az egyéni eredmények, melyek a platform segítségével a minőségfejlesztést szolgálták, még nem kerültek a nyilvánosság elé. A betegelégedettség pontértékei egy, az elégedettséget átfogóan tükröző és hat tematikus értékelés eredményeit jelzik. A tematikus értékelésekhez a következők tartoznak: -

a beteg átfogó ellátása a beteg tájékoztatása a beteg és az egészségügyi szakemberek közötti kommunikáció az egészségügyi szakemberek magatartása az elhelyezés kényelme az élelmezés színvonala

Az elégedettséget tükröző indikátor lehetővé teszi a beteg számára, hogy részt vállaljon ellátásában és véleményt nyilvánítson az általa tapasztaltakról, egyben az egészségügyi intézményeknek is segítséget nyújt a betegek elvárásainak való jobb megfeleléshez. A kórházi ellátással való elégedettség mérésének tervezett ütemezése szerint, Franciaországban 2014től minden belgyógyászati, sebészeti és szülészeti ellátást nyújtó egészségügyi intézmény adatokat fog gyűjteni a betegelégedettség indikátorával kapcsolatban, és a felmérés eredményei 2014 novemberétől a „Scope Santé” site-on fognak rendelkezésre állni a felhasználók tájékoztatására. (ZLL) Forrás :  Indicateur de la satisfaction des patients hospitalisés (I-SATIS). Ministère des Affaires Sociales et de la Santé, 2013.12.02. http://www.sante.gouv.fr/indicateur-de-la-satisfaction-des-patients-hospitalises-isatis,11357.html (Letöltés dátuma: 2013.12.05.) 2013-12-10 11:22:28 22


Finanszírozás Mérsékelt növekedés az Egyesült Államok egészségügyi kiadásaiban A Centers for Medicare and Medicaid Services jelentése szerint 2012-ben a GDP százalékában kifejezett egészségügyi kiadások enyhén csökkentek, a 2011-es 17,3%-ról 17,2%-ra. Az egy főre jutó egészségügyi költekezés 2012-ben 8900 dollár volt. Az egészségügyi kiadások a 2009-től 2012-ig terjedő időszakban növekedtek a legkisebb mértékben az Egyesült Államokban az ilyen információk gyűjtése óta (60-as évektől). A költekezés alacsony növekedési rátája általában a recessziót követő periódusnak tudható be. Az elmúlt évek egészségügyi kiadásainak lassúbb növekedését a recesszió utóhatásai(a gazdaság, a foglalkoztatottság és a jövedelem visszaesése) okozták. A jelentés szerzői szerint a 2010-ben jóváhagyott reformtörvény csak minimális hatással volt az ország egészségügyi kiadásaira. Ugyanakkor 2012-ben a kórházak és az orvosi szolgáltatások kiadásai nagyobb arányban növekedtek, mint 2011-ben. A kórházi költekezés 2012-ben 4,9%-kal növekedett (2011-ben 3,5%-kal), az orvosok szolgáltatásaira pedig 4,6%-kal költöttek többet (2011-ben 4,1%-kal). 2012-ben a vényköteles gyógyszerek kiadásai csak 4 ezrelékkel növekedtek, ez az arány 2011-ben 2,5% volt. A kisebb növekedési ráta a kiskereskedelmi gyógyszerárak általános csökkenésével magyarázható, amint több híres originál gyógyszernek lejárt a szabadalma 2011-ben és 2012-ben (pl. Lipitor, Plavix, Singulair), és az olcsóbb generikumok elérhetővé váltak. A 2012-ben kiállított vényköteles gyógyszerek közel háromnegyede 10 dollár alatt volt. A generikus gyógyszerek az összes felírt gyógyszer 77%-át tették ki, ami növekedést jelent a 2011-es 70%-hoz képest. A háború utáni „baby boom” nemzedék elöregedése is tükröződik az adatokban. Az idősek ellátásáért felelős állami Medicare program tagsága 5%-kal növekedett 2012-ben, amely az elmúlt 39 évben a legnagyobb növekedést jelenti. Az új kedvezményezettek több mint fele a magánbiztosítók által irányított Medicare Advantage csomagokat választotta. Jelenleg az 50 millió Medicare tag negyede vesz részt ilyen magánbiztosításokban. 2012-ben a Medicare kiadásai 4,8%-kal növekedtek, míg az alacsonyjövedelmű lakosságot lefedő Medicaid kiadásai 3,3%-kal. (SZL) Forrás:  Robert Pear: Another Modest Rise for Health Costs. The New York Times, http://www.nytimes.com/2014/01/07/health/health-spending-rises-slowly-for-fourth-year-in-arow.html?ref=health (Letöltés dátuma: 2012.01.17.) 2014-01-22 11:04:47

Reformkísérletek az idősek hosszú távú ellátásának finanszírozására Franciaországban Franciaországban a születéskor várható élettartam megnövekedésének tulajdoníthatóan, a 75 éven felüliek lakossághoz viszonyított aránya előreláthatólag közel kétszeresére (nyolc százalékról 15,6 százalékra) emelkedik 2050-re. Minthogy az életkorral többnyire a rászorultság mértéke is nő, a

23


gyengébb egészségi állapotú idősek aránya 2030-ra az előrejelzések szerint 40 százalékkal, 2060-ra 60 százalékkal fog nőni. Így fokozott igény jelentkezik az életvitelükhöz segítségre szoruló idősek lakóhelyen, gondozóotthonokban vagy más idősotthonokban való támogatására. 2010-ben, Franciaországban a hosszú távú ellátás kiadásai becslések szerint 34 milliárd eurót, azaz a GDP 1,73 százalékát tették ki, és ezek finanszírozása 70 százalékban állami forrásokból történt. A hosszú távú ellátás első reformját 1997-ben vezették be azzal, hogy egy rászorultsági alapon járó és a helyhatóságok által folyósított juttatást PSD (prestation spécifique dépendence) vezettek be az 1000 euró/hó alatti járandósággal rendelkező idősek számára. A juttatást, melynek fedezetéül az idősek ingatlanjai szolgáltak, e miatt a kitétel miatt 2001-ben a mintegy 800 000 rászoruló közül viszonylag kevesen (175 ezren) vették igénybe. Így a rászorultság esetén járó speciális segélyt (PSD) felváltotta az autonómiát támogató, személyre szóló juttatás: APA (Allocation personnalisée d’autonomie), mely a PSD-vel ellentétben egyetemes fedezetet biztosít a rászorulók számára, és ingatlanjaikat nem tekinti a kiadások fedezetének. Az APA abban hasonlít a PSD-hez, hogy a juttatások szükségleten alapulnak, ugyanakkor a fedezet szintje az anyagi helyzet függvénye, és igénybevételéhez járandóságon alapuló fizetési hozzájárulást kell teljesíteni. Az APA a rászorulók szélesebb köre számára hozzáférhető, mint a PSD, és az ez által generált kiadások fedezetére vegyes finanszírozást alkalmaznak az által, hogy a helyhatóságok hozzájárulásait országos forrás egészíti ki. Ezt eredetileg az általános szociális hozzájárulás rátájához való 0,1 százalékos hozzájárulásból finanszírozták. Az APA sokkal sikeresebb volt, mint a PSD, és míg az ebben a juttatásban részesülők száma 2003-ban 800 ezer körül mozgott, ez a szám 2012-re már 1,2 millióra emelkedett. 2004-ben a hosszú távú ellátás minőségének és kapacitásainak javítása érdekében autonómiát támogató szolidaritási hozzájárulást (CSA) a munkabérek 0,3 százalékát kitevő adót vezettek be. 2006-ban az önkormányzatok növekvő anyagi terhei miatt már problémaként merült fel az APA finanszírozása, egyben az idős emberek jövedelmeit meghaladó felhasználói díjak is gondot jelentettek. Tervek születtek az idősek számára anyagi védelmet más formában nyújtó rendszer kialakítására. Az elképzelések közül a kormány leginkább a hosszú távú ellátás állam által támogatott privát biztosításának kiterjesztését támogatta, bár az idős lakosságnak már így is viszonylag magas hányada (2010-ben a 40 éven felüliek 15 százaléka) rendelkezett hosszú távú ellátásra szóló magánbiztosítással, de a biztosítótársaságokkal folytatott tárgyalások 2010-ben nem vezettek eredményre, mivel a biztosítók saját kockázatértékelésükre akartak támaszkodni, és nem mondtak le díjtételeik idővel történő módosításáról. Az évek folyamán a társadalombiztosításon belül többször napirendre került a társadalmi biztosítás kialakításának gondolata, de megvalósítását nem tekintették optimális megoldásnak, mivel nem született megállapodás arról, hogy ki vállalja a kockázat kezelését. Ez semmiképpen sem önkormányzati szinten történt volna, és ezzel csorbult volna az önkormányzatok hosszú távú ellátásra irányuló hatásköre. A francia lakosság többségében (2009-ben a lakosok 68 százaléka) támogatja a hosszú távú ellátásról való állami gondoskodást, de a lakosságnak mindössze 50 százaléka járulna hozzá egy új szociális adó bevezetéséhez, bár a hosszú távú ellátással kapcsolatos adóterhek egységessé tétele növelné a finanszírozás méltányosságát. A francia kormány 2014-re jelezte előre a hosszú távú ellátással kapcsolatos reformterveinek – a prevenció és az ellátás keretében nyújtott szolgáltatások javításának – fokozatos megvalósítását, de nem tért ki ezek finanszírozására. (ZLL)

24


Forrás:  Chevreuil,K. – Brigham,K.B.: Financing long-term care for frail elderly in France:The ghost reform, Health Policy, 2013.111.3.213-220. http://ac.els-cdn.com/S0168851013001504/1-s2.0S0168851013001504-main.pdf?_tid=527f5dca-7867-11e3-826d00000aacb362&acdnat=1389187275_8ad649a18a8c080c06d1575459e4aede  Long term care – France. OECD, 2011.05.18. http://www.oecd.org/france/47902097.pdf (Letöltés dátuma: 2014.01.21.) 2014-01-17 10:06:48

Terv az egyetemisták kiegészítő biztosításának általánossá tételére Franciaországban Az egyetemisták egészségbiztosításának szenátusbeli megvitatásán, Geneviève Fioraso, a felsőoktatás és a kutatások irányítását ellátó miniszter 2014-re akciótervet jelentett be a hallgatók egészségének előmozdítása érdekében. Az intézkedés sürgősségét az egyetemisták legnagyobb mutuelle biztosítója (LMDE) által folytatott felmérés is alátámasztja, mivel e szerint a felsőoktatásban részesülő hallgatók 34 százaléka szükség esetén sem fordul orvoshoz, és 19 százalékuknak nincs kiegészítő biztosítása. A kiegészítő biztosítással nem rendelkezők aránya elérheti a 40 százalékot is azoknál, ahol a szülők havi keresete 1500 euró alatt marad. A kormány ennek ismeretében általánossá akarja tenni a hallgatók kiegészítő biztosítási fedezetét. Az LMDE kezdeményezi, hogy a hallgatók automatikusan jogosulttá váljanak a kiegészítő biztosítás megkötéséhez a rászorulók számára nyújtott segélyre. A diákok legnagyobb mutuelle-je üdvözölte az akcióterv bejelentését, és a hallgatói igényeknek megfelelő megvalósításához a mutuelle-k és a hallgatói szervezetek támogatását kéri, különös tekintettel az egyetemisták egészségügyi ellátását biztosító „Egészség Campus”-ok létrehozatalára. Ez olyan egyetemi egészségügyi központok felállítását jelentené, melyek számos szakterületet fognak át, és a kötelező biztosítás tarifái szerint nyújtott szolgáltatásaikat a hallgatók a harmadik fél általi térítés mellett vehetnék igénybe. Az egészségbiztosítás egyetemi hallgatók számára való jobb elérhetőségét, az LMDE az alábbi megoldásokban látja: -

több évre szóló tagság az éves utánjárás elkerülése érdekében,

-

a hallgatói rendszer egyetlen operátor általi működtetése,

-

az egészségbiztosítás kiterjesztése a felsőoktatás minden hallgatójára, a levelező képzésben részt vevőkre, a doktoranduszokra és a gyakornokokra is. (ZLL)

Forrás:  Thomazeau,A-M. : Un Plan Etudiant pour 2014. Viva Presse, 2013.12.09. http://www.viva.presse.fr/un-plan-etudiant-pour-2014-168648 (Letöltés dátuma: 2013.12.10.) 2013-12-12 16:31:39 25


Javaslat a háziorvosi co-payment bevezetésére Ausztráliában Az Ausztrál Egészségügyi Kutatóintézet javaslatot tett a kormány pénzügyi felügyeleti bizottságának a háziorvosi vizitek hat dollár értékű önrészének bevezetéséről. A javaslat nyomán felmerültek olyan félelmek, hogy a kisebb panaszokkal jelentkező betegek vagy egyáltalán nem fordulnak segítségért betegség esetén, vagy a kórházak sürgősségi osztályát keresik fel a háziorvosi co-payment elkerülésére. Terry Barnes, a jelentés szerzője és Tony Abbott miniszterelnök korábbi tanácsadója szerint ez leginkább úgy akadályozható meg, hogy lehetővé teszik a sürgősségi osztályt felkereső betegek egyenértékű vizitdíjának felszámítását is. Barnes úgy véli, kicsi annak a valószínűsége, hogy egy kis összeg fizetése megakadályozná az embereket abban, hogy orvoshoz forduljanak. Mindezzel az árérzékenységet szeretnék növelni az emberekben, a co-payment szintje pedig nem haladja meg egy hamburger menü vagy egy korsó sör árát. A jelentés javaslata a díjfizetés számát maximum 12-ben határozza meg, amely éves szinten 72 dollár többletterhet jelentene. Az orvosoknak jogában állna felmentést adni a betegeknek pénzügyi nehézségek esetén. Az ausztrál szövetségi kormány szerint több javaslat van terítéken a vizitdíj bevezetésével kapcsolatban, de még nem született döntés az ügyben. Peter Dutton egészségügyi miniszter nyilatkozatában kifejtette, hogy a kormány az egészségügy olyan finanszírozása mellett kötelezi el magát, amely biztosítja a rendszer fenntarthatóságát és elérhetőségét. A felügyeleti bizottság ajánlását egyelőre nem kívánta kommentálni, mivel a munka még folyamatban van és valamikor 2014-ben kerül a kormány elé. Az Ausztrál Orvosszövetség bírálta a co-payment bevezetésének szándékát, mivel betegség esetén akadályt gördítene az orvoshoz fordulás elé. Bár szükségesnek látja a költségek visszafogását, az Orvosszövetség szerint nem ezen a területen kellene keresni a megoldást. A munkáspárti ellenzék úgy véli, hogy a vizitdíj megszüntetné az ingyenes egészségügyi ellátást, amit az adófizetők elvárnak a Medicare adója után. Emellett azt is felróják Tony Abbott miniszterelnöknek, hogy a vizitdíjjal megszegi azon ígéretét, hogy nem vezetnek be új adókat. A munkáspárt szerint a bevezetendő díj azon szülők megadóztatását jelentené, akik orvoshoz viszik a beteg gyermekeiket. Mivel sok család szenved már a megélhetési költségek emelkedése miatt, nincs értelme ehhez még további költségeket hozzáadni. (SZL) Forrás:  Latika Bourke: Former Abbott adviser flags possible fees to visit hospital emergency wards. ABC, http://www.abc.net.au/news/2013-12-30/emergency-room-fee-to-match-doctorsfees/5178156  Australian Medical Association criticises proposal for up-front general practitioner fee. ABC, http://www.abc.net.au/news/2013-12-29/ama-criticises-proposals-for-new-gp-fee/5177522 (Letöltés dátuma: 2014.01.07.) 2014-01-08 09:58:43

26


A német betegpénztárak többlete 12 hónapon belül 65 százalékkal csökkent A kötelező betegpénztárak a január és szeptember közötti időszakban 1,47 milliárd euró többletet tudtak kigazdálkodni, 146,5 milliárd eurós bevétellel szemben 145 milliárd eurós kiadás áll a mérlegükben, adta hírül a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium. Az Egészségügyi Alap az említett időszakot 2,46 milliárd euró szezonális hiánnyal zárta, ám az Alap költségvetése az év második felében esedékes egyszeri kifizetéseknek köszönhetően (pl. karácsonyi juttatások) javul és így év végéig mérlege pozitívan alakulhat. Az Egészségbiztosítási Alap és a kötelező betegpénztárak pénzügyi tartalékai 27,6 milliárd eurót tesznek ki, melyből 17 milliárd a pénztáraknál és 10,6 milliárd az Egészségügyi Alapnál halmozódott fel. Az első három negyedévében a kötelező betegbiztosítás egy biztosítottra jutó kiadásai összességében 4,8 százalékkal, az egy biztosítottra jutó fekvőbeteg kiadások 3,5 százalékkal növekedtek. A pénztárak ambuláns ellátással kapcsolatos kiadásai azonos időszakban 10,7 százalékkal emelkedtek, ami a honoráriumok éves regionális kiigazításával és a vizitdíj megszűnésével magyarázható. A kiadások növekedése nem járt együtt az orvosi honoráriumok növekedésével. A Kötelező Betegbiztosítás Csúcsszövetségének véleménye szerint a 2013-as kedvező pénzügyi mutatók láttán fontos szem előtt tartani azt a tényt is, hogy a német betegpénztárak többlete az előző év azonos időszakához képest 4,1 milliárd euróról 1,5 milliárd euróra apadt, 65 százalékkal csökkent. Ez véleményük szerint az Egészségügyi Alap és a betegpénztárak esetében egy kihívásokkal teli jövőképet sejtet. (VN) Forrás:  Bundesministerium für Gesundheit: Finanzergebnisse im 1. bis 3. Quartal 2013 – Krankenkassen verbuchen weiterhin Überschüsse http://www.bmg.bund.de/ministerium/presse/pressemitteilungen/2013-04/finanzergebnisse-1bis-3-quartal-2013.html  GKV-Spitzenverband: Überschüsse der Kassen innerhalb von 12 Monaten um 65 Prozent geschrumpft http://www.gkvspitzenverband.de/presse/pressemitteilungen_und_statements/pressemitteilung_96960.jsp (Letöltés dátuma: 2013.12.10.) 2013-12-09 14:39:07

Egészségügyi informatika Elektronikus betegakták – osztrák és német helyzetkép Az egészségügyben az intézményeken átívelő elektronikus kommunikációs megoldások széles körű elterjesztése rendkívül összetett feladat, amely során számos tényező - technikai és szervezési keretfeltételek, adatvédelem, interoperabilitás – nagy jelentőséggel bírnak. Az e-egészségügy megvalósítására nem létezik csodaszer, függetlenül attól, hogy az a top down vagy a bottom up, illetve e két módszer keveréke szerinti stratégia mentén történik. A fenti helyzetet jól szemlélteti a német és az osztrák elektronikus betegakta esete. Mindkét ország töredezett, heterogén informatikai struktúrával bír, 27


hasonló célokat követ az intézményeken átívelő dokumentáció, kommunikáció és kooperáció kiépítése során, de a megvalósítás terén eltérő koncepciókat követ. A telematikai rendszer kiépítése esetén az említett két ország alapkoncepciója közel azonos: az érintett egészségügyi szereplők között sor kerül egy biztonságos adatcserét lehetővé tevő technikai infrastruktúra kiépítésére és a telematikai hálózathoz való hozzáférés kulcsa egy smart kártya, amire alapozva különböző e-egészségügyi alkalmazások fejlesztése folyik. A rendszer kialakítása során mindkét országban a telematikai alkalmazások között az elektronikus betegaktáknak kulcsfontosságú a szerepe. Ausztria az elektronikus egészségügyi kártya 2005-ben történő bevezetésével teremtette meg az országos szintű rendszer kialakításának alapfeltételét. Az említett smart kártya maga nem tartalmazza se a biztosított fényképét, se annak egészségügyi adatait. Legfontosabb funkciói közé a jogosultság ellenőrzése, valamint a társadalombiztosítási rendszerben dolgozók közötti igazgatási folyamatok támogatása tartoznak, mint például az elszámolások, táppénzzel kapcsolatos jelentések, elektronikus beutalások. Az osztrák rendszerben az elektronikus egészségügyi kártya a polgári kártya funkció élesítését követően a hivatalos ügyintézések és adatlehívások során elektronikus igazolványként is használható, amit a kártya biztonságos elektronikus hitelesítési és minősített elektronikus aláírási funkciója tesz lehetővé. Az elektronikus egészségügyi kártyára épülő infrastruktúrához kapcsolódóan Ausztria több éve konzekvens módon fejleszt egy országos elektronikus egészségügyi aktát (ELGA). A rendszerrel kapcsolatos koordinációs és operatív tevékenységek végrehajtására létre hozták az ELGA Kft.-t, amelynek tulajdonosai a szövetség, a tartományok és a társadalombiztosítás. Az osztrák ELGA rendszer egy olyan szervezeteken átívelő információs rendszerként értelmezhető, amely a beteg beleegyezését követően a kezelésben résztvevő egészségügyi szolgáltatók számára a kezeléshez kapcsolódó releváns egészségügyi információk elérését teszi lehetővé időtől és helytől függetlenül. Jogi alapját egy 2013 elején bevezetett törvény (ELGA-Gesetz) adja, melyben a legfontosabb sarokpontok – jogosultsági, adatvédelmi és adatbiztonsági kérdések – rögzítésre kerültek. Németországban az elektronikus egészségügyi kártya bevezetését és üzemeltetését a társadalombiztosítási törvénykönyv 5. fejezete szabályozza, a kártya bevezetése a Gematik társaság feladata. Az eredeti projekttervek átdolgozását követően az elektronikus egészségügyi kártya kibocsátása és 2014-es bevezetése, továbbá a telematikai infrastruktúra kialakítása jelenleg már többékevésbé tervszerűen halad az országban, azonban a rendszerhez kötődő konkrét egészségügyi alkalmazások még váratnak magukra. Az egészségügyi telematika terén a legújabb változás, hogy 2014. január 1-től a régi biztosítási kártyákat felváltja az új elektronikus egészségügyi kártya. Különös módon azonban az egészségügyi betegakta megvalósításával kapcsolatos kérdéseket elnapolták a németek. A fejlesztés alatt álló új rendszerben várhatóan csak 2015 elején lehet majd számítani a biztosítotti törzsadatok rutinszerű összehasonlítására és a minősített elektronikus aláírás alkalmazására. Németország tehát e fejlesztések terén jelenleg néhány évvel elmarad Ausztria mögött. Annak ellenére, hogy Németországban jelenleg nem beszélhetünk átfogó telematikai infrastruktúráról, az elektronikus egészségügyi akták számos helyi projektben - melyek elsősorban indikáció specifikus megoldásokat jelentenek – mégis igen fontos szerepet játszanak. Mivel nincs egységes szövetségi szintű szabályozás, sok párhuzamos megközelítés létezik az elektronikus akták megvalósításával kapcsolatban, számos egyéni megoldás is született az elektronikus aktákkal való kommunikáció és kooperáció megvalósítására.

28


Az osztrák ELGA rendszer koncepciója szerint az egészségügyi szolgáltatókat a már meglévő hálózatokon keresztül kapcsolják össze. Az ELGA szempontjából releváns adatok tárolása decentralizált módon történik, azok megmaradnak az egészségügyi szolgáltatók elsődleges rendszereiben. Az ELGA információs rendszerének egyik központi eleme egy olyan dokumentumregiszter, amelyben az egyes betegekhez kapcsolódóan listázásra kerülnek a szolgáltatóknál rendelkezésre álló dokumentumok, ami az elosztottan tárolt kezelési dokumentumok kvázi tartalomjegyzéke és az aktuális kezelés folyamata során keletkező dokumentumok esetén a bepillantás, adatlehívás kezdőpontjaként szolgál. Az orvosok feladata a beteg további kezelése szempontjából releváns dokumentumok és információk kiválogatása és a rendszer számára elérhetővé tétele. Az osztrák rendszer további központi technikai elemei közé sorolhatóak a szolgáltatók és a betegek nyilvántartásai, amelyek a biztonságos azonosítást és a jogosultsággal kapcsolatos ellenőrzéseket teszik lehetővé. Az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés az osztrák rendszerben egy kétkulcsos technológiára épül, amely során az egyik kulcs a beteg egészségügyi kártyája és annak PIN kódja, a másik az egészségügyi szolgáltató kártyája. A kezelésben érintett egészségügyi szolgáltatók - orvosok, fogorvosok, klinikák, ápolási intézmények, gyógyszertárak – adott kezelés kapcsán korlátozott időre szóló hozzáférési jogosultságot kaphatnak a kezeléssel kapcsolatos releváns információkhoz, ami maximálisan 28 napig terjedhet. Az osztrák rendszer tehát a szolgáltatók szemszögéből a kezeléssel kapcsolatos döntéshozatali folyamat támogatásaként értelmezhető, amely korlátozott ideig a zárójelentésekhez, laboratóriumi, radiológiai és egyéb leletekhez, valamint a gyógyszereléssel kapcsolatos adatokhoz való biztonságos hozzáférést hivatott lehetővé tenni a hatékonyabb szolgáltatás támogatása érdekében. Az osztrák betegek aktáikba elektronikus egészségügyi kártyájuk/polgári kártyájuk használatával egy biztonságos hozzáférést lehetővé tevő portálon (ELGA lakossági portál) keresztül tekinthetnek be. A beteg a rendszer kínálta lehetőségeknek köszönhetően dönthet arról, hogy az egészségügyi szolgáltatók milyen feltételekkel férhetnek hozzá egészségügyi adataihoz. Az ELGA rendszere az adatokhoz való hozzáférést naplózza, minden egyes beteg számára nyomon követhetőek a szolgáltatók adatlehívásai. Az ELGA rendszerében való részvétel a biztosítottak számára önkéntes, bár az osztrák ELGA rendszerbe mindenki automatikusan bekerül és az abból való teljes vagy részleges kimaradás (opt-out) csak az ilyen irányú szándék aktív kifejezését követően lehetséges. Az ELGA lakossági portál 2014-től biztosít lehetőséget a rendszerből való kimaradás elektronikus úton történő bejelentésére. A betegek számára a kimaradás bejelentése, a tájékozódáshoz, betekintéshez, adatmódosításhoz vagy adatmegtagadáshoz való lehetőség természetesen személyesen is biztosított. Ausztriában az egészségügyi szolgáltatók számára a rendszerben való részvétel kötelező jellegű, valamint kötelező a törvény által előírt kezelési információk és gyógyszerelési adatok rendszeren keresztüli elérhetőségének biztosítása is, bár a szolgáltatók számára a rendszerben tárolt információk használata önkéntes. Németországban az elektronikus betegakta kapcsán számos eltérő fejlesztési irány figyelhető meg, aminek köszönhetően számos ellátói hálózat – pl. orvosi hálózatok - időközben már egységes hálózati aktákat alkalmaz például az integrált ellátás keretében való hatékonyabb együttműködés biztosítása érdekében. A kórházak partnereik számára beutalásokhoz kapcsolódó portálokat üzemeltetnek, amelyeken az egyes esetekhez kapcsolódó releváns dokumentumok férhetőek hozzá elektronikus módon. Betegbiztosítók és egészségügyi IT vállalkozások pedig a betegek részére a saját ellátásukkal 29


kapcsolatos dokumentumok kezelésére szolgáló személyes elektronikus egészségügyi akták vezetését biztosítják. Ezen a területen a lehetőségek skálája tehát széles és a pusztán dokumentum alapú aktarendszerektől egészen az átfogó, jól strukturált aktáig terjed. Az említett német megoldások fő problémája azonban az, hogy egyik sem kompatibilis a másikkal, továbbá a kórházi és orvosi információs rendszerek közötti univerzális átjárhatóság sem biztosított. Az fenti megoldásokon kívül időközben már olyan kezdeményezések is léteznek, amelyek nemzetközi szabványokat is alkalmaznak az betegakta bevezetése során. Ezek közül az egyik kiemelkedő német projekt az elektronikus esetakta. A projektet, ami 2006-ban kórházak által indított kezdeményezésből indult, 2009 óta az elektronikus esetakta bejegyzett egyesülete vezeti, amely kórházak, kórházhálózatok, egészségügyi szolgáltatók szövetségeinek és regionális egészségügyi hálózatok részvételével jött létre. A projekt keretében különböző intézmények és orvosok dolgoznak egy közös, intézményeken és szektorokon átnyúló dokumentációs rendszer kialakításán. Az esetaktákat azok az egészségügyi szolgáltatók vezetik, amelyek adott eset kezelésében részt vesznek. Az akta létrehozása előtt a beteg írásos beleegyezése és részletes tájékoztatása szükséges annak funkciójáról és céljáról. A beteg ezt követően dönthet arról, hogy mely orvosoknak vagy intézményeknek engedélyezi az esetaktához való hozzáférést és a jogosultságot bármikor visszavonhatja. Szükség esetén a beteg hozzájárulása alapján további egészségügyi szolgáltató is bevonható a kezelésbe. Az akta kizárólag a magas szakmai szintű orvosi kommunikáció megvalósulását szolgálja. Tartalmilag az esetakta egy konkrét diagnózisra fókuszál és csak ahhoz a konkrét esethez kapcsolódó információk kerülnek az aktába. A beteget kezelő orvosok a rendszer segítségével a kezelés szempontjából orvosilag releváns információkat és dokumentumokat oszthatják meg egymással a kezelési folyamat végéig. A kezelés befejezését követően az akta zárásra kerül. Az esetakta maga nem egy dokumentumgyűjtemény, hanem az osztrák rendszerhez hasonlóan egy olyan strukturált tartalomjegyzék, amely az adott esettel kapcsolatos összes rendelkezésre álló dokumentumot listázza és egy dokumentumra mutató bejegyzés révén teszi azt elérhetővé a telematikai hálózat segítségével, azaz az egészségügyi adatok itt sem központilag kerülnek tárolásra, hanem annál a szolgáltatónál, amelynél éppen keletkeznek. Az esetakta dokumentumai közé különböző leletek, diagnosztikai képadatok, sebészi jelentések, zárójelentések, terápiás tervek tartoznak. Országos szinten ennek tesztelése különböző pilóta projektek keretében jelenleg is zajlik és számos olyan futó projekt ismert, amelyek technikai alapjául már az elektronikus esetakták standardja szolgál. A meglévő egészségügyi adatszolgáltatások telematikai infrastruktúrába történő migrációjának specifikációja szintén kidolgozás alatt van. A német rendszerrel kapcsolatban meg kell említeni a társadalombiztosítási törvénykönyv 5. fejezetének 291.a paragrafusában szereplő betegaktát is, amellyel kapcsolatban a német törvény kimondja, hogy az elektronikus egészségügyi kártyának alkalmasnak kell lennie a leletekkel, diagnózisokkal, terápiás döntésekkel, kezelési jelentésekkel és oltásokkal kapcsolatos betegadatok eseteken és intézményeken átívelő gyűjtésére, feldolgozására és használatára, melynek megvalósíthatóságát jelenleg futó kutatási projekt keretében vizsgálják. Az intézményeken átívelő elektronikus egészségügyi akták széles körben való elterjedésének fontos előfeltétele az elektronikus aktákkal kapcsolatos megoldások interoperabilitásának biztosítása a praxisok, kórházak és ápolási szolgálatok rendszerei között. Az interoperabilitás megvalósulásának alapfeltétele viszont bizonyos standardok alkalmazása. Az elektronikus akta széles körű elterjedése és elfogadottsága csak akkor valósulhat meg, ha az intézményeken átívelő akták a klinikák, orvosi praxisok és ápolási intézmények belső rendszereivel összekapcsolhatóvá válik. Az Osztrák Szövetségi Egészségügyi Bizottság ezért már 2007-ben specifikus szabványok alkalmazását ajánlotta, így nagyon 30


korán rámutatva az interoperabilitással kapcsolatos előírások fontosságára annak érdekében, hogy az IT fokozatos harmonizálása megvalósulhasson. Az ELGA információs rendszere erre az ajánlásra épül és standardizált részkomponenseket alkalmaz. Az adatcsere folyamatok során például nemzetközi IHE (Integrating the Healthcare Enterprise) profilok kerülnek alkalmazásra. Az IHE rendszergyártók és alkalmazók olyan csoportjaiból áll, amelyek célja az egészségügyi informatikai rendszerek közötti interoperabilitás javítása, amelynek megvalósulásához integrációs profilokat dolgoznak ki. A meglévő szabványokra és konvenciókra támaszkodó profilokat konkrét működési és kezelési folyamatok támogatására hozzák létre. Az osztrák ELGA információs rendszerében alkalmazott dokumentumok a CDA (Clinical Document Architecture) szabványt követik, ami az egészségügyi adatok cseréjére, megosztására, visszakeresésére és integrációjára vonatkozó HL7 szabványon alapul. A CDA egy olyan általános XML alapú dokumentum, ami lehetővé teszi a tartalmak könnyebb strukturálását, kinyerését és továbbfelhasználását. Ennek révén a kezeléssel kapcsolatos dokumentumok könnyen létrehozhatóvá vagy automatikusan integrálhatóvá vállnak a helyi IT rendszerekben. Adott felhasználási terület speciális dokumentumainak létrehozására implementációs irányelvek kerültek már meghatározásra, aminek köszönhetően jelenleg zárójelentések, laboratóriumi leletek és képalkotó diagnosztikai leletek hozhatóak létre. Az európai szintű epSOS projekt és az osztrák telematikai infrastruktúra fejlesztése az IHE és CDA standardok alkalmazásának nemzetközi tendenciáját tükrözi. Az interoperabilitás Németországban is egyre inkább elismert sikertényezője az intézményeken átívelő kommunikációs megoldások széles körökben való elterjedésének, bár a mai napig alig alkalmaznak IHE profilokat vagy CDA dokumentumokat a gyakorlatban, leginkább a nemzetközi szabványok és a helyi megközelítések összemosódása figyelhető meg. A nemzetközi tendenciának engedve azonban a németek dolgoznak már az elektronikus esetakta 2.0 verzióján, melynek fejlesztése már IHE standardok figyelembe vételével történik. A német megközelítések változatossága azt mutatja, hogy az interoperabilitás és a szabványosítás egy sor olyan komplex kérdést vet fel, amelyek megoldásához egy átfogó stratégia megléte szükséges. Nem szabad elfelejteni, hogy az elektronikus betegakták bevezetésének végső célja azonban a kezelések és a megelőzés hatékonyságának és minőségének fokozása. Különösen fontos az orvosok és a betegek körében való elfogadottság, valamint az, hogy a tervezett rendszer az összes érintett számára konkrét haszonnal járjon. (VN) Forrás:  Deutsches Ärzteblatt: Elektronische Patientenakten: Deutschland und Österreich im Vergleich http://www.aerzteblatt.de/archiv/146894/Elektronische-Patientenakten-Deutschland-undOesterreich-im-Vergleich-Literatur-und-Links  ELGA: http://www.elga.gv.at/  Die Elektronische FallAkte: http://www.fallakte.de/ 2014-01-22 11:24:10

31


Megkezdte működését az ELGA lakossági portál - Ausztria 2014. január 2. óta elérhető az osztrák Elektronikus Egészségügyi Akta (ELGA) rendszeréhez kapcsolódó online lakossági portál, ahová a biztosítottak a www.gesundheit.gv.at oldalon keresztül, érvényes polgári kártyával (alkalmazásának alapfeltétele egy kártyaolvasó készülék) vagy mobil aláírással történő hitelesítést követően léphetnek be. 2014 első felében a biztosítottak számára az új portál elektronikus formában kínál lehetőséget a rendszerből való kimaradás bejelentésére (opt-out szabályozás). A portál további szolgáltatásként a későbbiekben lehetőséget biztosít a saját adatokba való betekintésre és a hozzáférési jogosultságok szabályozására is. Egészségügyi adatok első ízben a portálon keresztül csak 2014 második felétől válnak lehívhatóvá. A portál létrehozásának egyik további célja a transzparencia növelése volt, mivel az a biztosítottak számára nyomon követhetővé teszi majd a szolgáltatók egészségügyi adatokhoz való hozzáféréseit. (VN) Forrás:  Bundesministerium für Gesundheit: ELGA-Portal gestartet http://www.bmg.gv.at/home/Startseite/aktuelle_Meldungen/ELGA_Portal_gestartet (Letöltés dátuma: 2014.01.06.) 2014-01-07 10:19:50

Telemedicinai termek felállítása a gondozóotthonokban – Franciaország Bretagne tartomány regionális egészségügyi hatósága (ARS) Côtes-d’Armor megye projektjét választotta ki az egészségügyi ellátás vidéki lakosság számára való könnyebb hozzáférhetővé tételét célul kitűző telemedicinai tenderen. A Telehpad program azzal tűnt ki a projektek közül, hogy a szakorvoshiányban szenvedő vidéki területek lakossága számára oly módon kívánja az ellátást jobban hozzáférhetővé tenni, hogy az önálló életvitelre nem képes időseket ellátó otthonokban (Ehpad) távkonzultációk bevezetését tervezi. A Mutualité Française (a Kölcsönösségi alapon működő francia Biztosítószervezet) által támogatott Telehpad projekt kísérleti bevezetésének finanszírozásáról Bretagne tartomány regionális egészségügyi hatósága fog gondoskodni. A kísérletben részt vevő Ehpad gondozóotthonok általános kórházakkal és pszichiátriai részlegekkel való összeköttetését telemedicinai termekben felállított berendezésekkel fogják megoldani. Az Ehpad intézmények így 2014 áprilisától geriátriai, pszichiátriai, dermatológiai, kardiológiai és neurológiai szolgáltatásokat fognak nyújtani nemcsak gondozottaiknak, hanem a környező területeken élő lakosoknak is. Côtes-d’Armor megye, mely többségében vidéki területekből áll, orvoshiánnyal küzd, és ez különösen a szakorvosi ellátás nehezítettségében mutatkozik meg. A megyében 100 000 lakosra 64 szakorvos jut szemben a 94/100 000 fős országos átlaggal. Côtes-d’Armor statisztikája az orvosi ellátáshoz való hozzáférés különösen problematikus voltát tükrözi, mivel más megyék (pl. Finistère megye esetén 78/100 000) orvosellátottsága jobban megközelíti az országos átlagot. 120 Ehpad működik Côtes-d’Armor megyében, és ezek háromnegyede 5000 lakosnál kevesebbet számláló kistelepüléseken található. A gondozóotthonok megyén belüli egyenletes megoszlása teremt 32


alapot az egészségügyi ellátás könnyebb hozzáférhetőségét célul kitűző tervhez, melyet a Telehpad projekt képvisel, és melynek kísérleti bevezetésére 2014 tavaszán kerül sor. (ZLL) Forrás:  Des salles de télémédecine dans les Ehpad des Côtes-d-Armor. La Mutualité Française, 2013.12.17. http://www.mutualite.fr/L-actualite/Soins/Des-salles-de-telemedecine-dans-les-Ehpad-desCotes-d-Armor (Letöltés dátuma: 2013.12.19.) 2013-12-20 11:34:07

Humán erőforrás A hallgatói létszámkorlátozást részlegesen feloldó intézkedés Belgiumban Belgium Minisztertanácsa jóváhagyta azt a rendelettervezetet, melynek értelmében megszűnik az orvoshiánnyal küzdő szakterületeket választó orvostanhallgatók képzésének korlátozása. A hallgatói létszám 2004 óta tartó korlátozása bizonyos területeken nagyarányú orvoshiányhoz vezetett. Az országban a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik a hallgatói létszám meghatározása. Az orvosok az egyetemi tanulmányaik végén kapott biztosítási számmal praktizálhatnak, melynek révén szolgáltatásaik biztosítási fedezetben részesülnek. Az előrejelzések szerint 2020-ban 1230 friss diplomás orvos kap majd biztosítási számot, 738-an a flamand, 492-en a franciaajkú közösség ellátására. Az eddigi kontingens-meghatározás nyomán túlképzés jelentkezett bizonyos specializációknál, ugyanakkor hiány lépett fel más területeken, így különösen az általános orvosi gyakorlatban (a hiány számokban kifejezve: a franciaajkú közösségeknél 96, Flandriában 361). Az egészségügyi miniszter a helyzet ismeretében tett javaslatot az orvosképzést összességében érintő kvóták megtartása mellett,az orvoshiánnyal küzdő szakterületek kvótáinak eltörlésére. Az intézkedés pozitív hatása már a jövő évben érzékelhető lesz az ilyen tanulmányokat választó hallgatók számára. (ZLL) Forrás:  Le contingement disparaît pour les spécialités médicales en pénurie. RTL, 2013.10.06. http://www.rtl.be/info/belgique/politique/1053050/numerus-clausus-le-contingentementdisparait-pour-les-specialites-medicales-en-penurie (Letöltés dátuma: 2013.12.07.) 2013-12-07 13:14:00

Szakemberhiány a német egészségügyben – 2013-as helyzetkép és megoldási javaslatok Németország egészségügyi rendszere egyike a legjobbaknak a világon, amely igen magas színvonalú ellátást biztosít az arra rászorulók részére. A 2013-as „Szakemberhiány az egészségügyben” című 33


német tanulmány szerint az ágazatban tapasztalható humán erőforráshiány az egészségügyi szakmák vonzerejének jelentős javítása nélkül csupán külföldi szakemberek révén nem orvosolható. A probléma megoldásaként az egészségügyi szakmák közötti új szemléletű munkamegosztást, a folyamatok általános optimalizálását és az orvosok és ápolók adminisztratív terheinek csökkentését javasolja. Németországban számos tanulmány foglalkozott az utóbbi években az egészségügyi szakemberhiány kérdésével. Az ágazatban jelenleg mintegy 5 millió dolgozó tevékenykedik és a foglalkoztatás terén 2000 óta 16 százalékos növekedés figyelhető meg. A felmérések szerint a szektorban a jelenlegi munkaerőhiány még csekély, csupán 2 százalék körüli, ami azonban 2015-ig 15 százalékra emelkedhet - 175 ezer betöltetlen állást jelent – és az előrejelzések szerint a hiány 2030-ig az orvosok körében 111 ezerre, az ápolók esetében 414 ezerre növekedhet. A szektorban foglalkoztatottak közül 1,1 millió fő dolgozik kórházakban, ami 23 százaléknak felel meg. A 2011-es statisztikai adatok szerint a német kórházak 37 százalékának már akadtak nehézségei az ápolói, 74 százalékának az orvosi állások betöltése során. A kórházak 79 százalékában pedig jelenleg is érezhető a szakemberhiány. Az üres álláshelyek betöltése az ápolói területen átlagosan 105, az orvosi állások esetében 92 nap alatt lehetséges. A tanulmány szerzői szerint a szakemberhiány lehetséges okai és azok jelentősége a kórházak szempontjából a következőképpen alakul: -

Demográfia: csökkenő népesség növekedés az elégtelen születési arány és a kivándorlás miatt. (átlagos)

-

Képzés: képzési rendszer hiányosságai, hozzáférést akadályozó magas elvárások, akademizálódás. (átlagos)

-

Ágazati image: munkakörülmények, jövőbeli biztonság, hírnév/népszerűség (jelentős)

-

Munkaadó hírneve: bér, munkakörnyezet, karrierlehetőségek (jelentős)

-

Emberi erőforrás: statikus keresési módok, lassú felvételi eljárások (átlag feletti)

-

Munkakörülmények: munkaidő, magánélettel való összeegyeztethetetlenség ("Work-LifeBalance") (jelentős)

A 2012/13-as tanévben 11329 orvostanhallgató kezdte meg tanulmányait Németországban, akiknek száma jelenleg a 2008/09-es tanévhez viszonyítva 6 százalékkal nőtt. Az orvostanhallgatók körében a nők aránya a 2008/09-es tanév óta 60 százalék felett alakul (2008/09: 65 százalék; 2012/13: 63 százalék). A külföldi orvostanhallgatók aránya az elmúlt öt tanévben enyhe növekedést mutat, míg a 2008/09-es tanévben 21 százalék volt, 2012/13-as tanévben arányuk 27 százalékra növekedett. A lakosság körében tapasztalható - elsősorban demográfiai - változások az ellátás iránti kereslet terén változásokat vonnak maguk után. A prognózisok szerint 2030-ban magasabb lesz a születéskor várható átlagos élettartam és az idősek aránya, ami a krónikus, illetve a multimorbid megbetegedések egyre jellemzőbbé válását idézi elő. E tendenciának köszönhetően 2010-hez viszonyítva 30 százalékkal lesz magasabb az ápolásra szorulók aránya Németországban. Jellemzővé vállnak az önsegítő csoportok, növekedés várható az egészségügyi magán kiadások és a prevenciós szolgáltatások kereslete terén. Az egészségügyi szolgáltatóknak követniük és alkalmazkodniuk kell ezekhez a trendekhez. A szolgáltatáskínálat esetében egyre jellemzőbbé válnak a személyre szabott terápiák, új technológiák kerülnek alkalmazásra az ellátás minőségének fokozása érdekében és növekedés várható a prevenciós szolgáltatások körében. A szolgáltatók között a verseny fokozódása és a koncentrálódás (kórházi 34


tömörülések) egyre jellemzőbb lesz. Ilyen körülmények között az egészségpolitika várhatóan folyamatos beavatkozásokkal igyekszik az egészségügyi költségek növekedését kordában tartani és az innovatív terápiákhoz való hozzáférést transzparens értékelésekhez kötni. A betegpénztárak száma a jelenlegi trendnek megfelelően tovább fog csökkenni (1990:1147 pénztár; 2013:134 pénztár). A pénztárak körében egyre elterjedtebbé válik a szelektív szerződéskötés, fokozódnak a megelőzésbe és ellátásmenedzsmentbe történő beruházások. A szakemberhiány ellen rövid távon a folyamatok optimalizálásával és az orvosi, ápolói szolgálat területén az adminisztratív tevékenységek – elsősorban nem orvosi jellegű, szervezési feladatok delegációjával lehet hatni. A folyamatok javítása során az optimálisabb kórházi kezelés elérése érdekében a betegfelvétel, diagnosztika, műtéti tervezés és betegelbocsátás jobb összehangolására kell hangsúlyt fektetni. A tanulmány a folyamatoptimalizáció esetén a kórházakban központi betegkoordinátorok alkalmazását is javasolja a betegellátás teljes folyamatának koordinálása és irányítása során. A kooordinátorok alkalmazása felgyorsítaná a bürokratikus folyamatokat, a betegellátás javára tehermentesítené az orvosokat és az ápolást végző dolgozókat, növelheti a betegelégedettséget, de további pozitívumként említhető, hogy az orvosok és ápolók adminisztratív terheinek és magas túlóráinak csökkenése a tevékenységet az utánpótlás szemében vonzóbbá teheti. A tanulmány a hosszú távú megoldások között említi az egészségügyi rendszer továbbfejlesztését, új technológiák (e-megoldások, robotika) következetes alkalmazását és a bürokrácia további csökkentését. (VN) Forrás:  Roland Berger Strategy Consultants: Fachkräftemangel im Gesundheitswesen, 2013 http://www.rolandberger.com/media/pdf/Roland_Berger_Fachkraeftemangel_im_Gesundheitsw esen_20131028.pdf (Letöltés dátuma: 2013.december 06.) 2013-12-05 10:12:37

Gyógyszerügy Két évre befagyasztják az angliai NHS gyógyszerköltségeit Az NHS öt évre szóló megállapodást kötött a brit gyógyszeriparral a gyógyszerárak szabályozására. Az angol egészségügyi szolgálat originál gyógyszereinek kiadásai két évig szinten maradnak, az azt követő három évben pedig 2%-nál kisebb mértékben emelkednek. A gyógyszeriparral kötött megállapodás 2014. január 1-től lép életbe. Az Egyesült Királyság gyógyszer-szabályozási rendszere (Pharmaceutical Price Regulation Scheme) egy önkéntes alapú megállapodás a brit gyógyszeripar (ABPI) és az egészségügyi minisztérium között. Ez az első alkalom, hogy a kormány határt szabott az NHS gyógyszer-költekezésének. Az egészségügyi minisztérium szerint az új megállapodás stabilitást és kiszámíthatóságot nyújt a kormány és az ipar számára. A gyógyszeripar azonban úgy véli, hogy az intézkedés elriaszthatja a kutatásba való befektetést és megfoszthatja a betegeket a legújabb kezelési módoktól. A megállapodás több hónapos tárgyalást követően jött létre, amelyet az ABPI úgy jellemzett, mint az eddigi legbonyolultabbat. 35


Az NHS 2011/12-ben kb. 12 milliárd fontot költött originál gyógyszerekre, és idáig a gyógyszerárak minden évben 5%-kal növekedtek. Az önkéntes rendszerhez nem csatlakozó vállalatok számára is történtek törvényi változások, miszerint az originál gyógyszerárak 15%-os csökkentését kell végrehajtaniuk. Jelenleg az Egyesült Királyságban használt originál gyógyszerek kb. 10%-át forgalmazzák olyan vállalatok, amelyek nem vesznek részt az önkéntes rendszerben. A gyógyszeripar szerint az árcsökkentés nem indokolt, mivel Európában a brit gyógyszerek árai a legalacsonyabbak A jelenlegi gyógyszer-szabályozási rendszert felváltó értékalapú árazás 2014. januárban kezdődött volna a National Institute for Health and Care Excellence (NICE) felügyeletével, az egészségügyi minisztérium azonban 2014 őszére halasztotta, egy nyilvános konzultációt követően. Az új „értékalapú árazási” rendszer értelmében a NICE helyett az orvos dönti el, hogy egy beteg részesüljön-e egy gyógyszerben, és minden új gyógyszer esetében az NHS a gyártóval állapodik meg az árakról. Az árazásban nem csak azt veszik figyelembe, hogy klinikailag mennyire hatásos a gyógyszer, hanem azt is, hogy milyen más kezelések állnak rendelkezésre és mennyire innovatív volt a gyártó a termék készítésében. Az új rendszer várhatóan ösztönzi az úttörő gyógyszerek fejlesztését olyan területeken, ahol a szükségletek kielégítetlenül maradtak. (SZL) Forrás:  Jacqui Wise: NHS spending on drugs is frozen for two years under price deal. BMJ, http://www.bmj.com/content/347/bmj.f6731  NICE "central" to value-based pricing of medicines. NICE, http://www.nice.org.uk/newsroom/news/NICECentralToValueBasedPricingOfMedicines.jsp (Letöltés dátuma: 2013.12.19.) 2013-12-21 10:21:32

A gyógyszerkiadások csökkenése Portugáliában Portugália Gyógyszer- és Egészségügyi Termékszabályozó Hatósága jelentést tett közzé arról, hogy az ország lakosságának vényköteles gyógyszerekre fordított kiadásai 2013 első negyedévében 7,2 százalékkal (49,5 millió euróval) csökkentek a 2012-es év azonos időszakában regisztráltakhoz képest. A gyógyszerkiadások csökkenése mellett a vényköteles gyógyszerek forgalmazása 0,4 százalékkal nőtt, ez 235 ezer doboznyi gyógyszertöbbletet jelentett, ami az utóbbi két évben tapasztalt átlagosan 20 százalékos árcsökkenéssel hozható összefüggésbe. Az eredmények annak is tulajdoníthatóak, hogy a portugál kormány és a mintegy 140 gyógyszercéget képviselő APIFARMA egyesület megállapodást írt alá a gyógyszertámogatási rendszerrel kapcsolatos kötelezettségvállalásról a 2013-as évre. (ZLL) Forrás:  Decline in spending on medicines without reducing consumption. Health Systems and Policy Monitor, Country Page, Portugal, Online HiT, Chapter 5 - Section 5.6. http://www.hspm.org/countries/portugal25062012/countrypage.aspx (Letöltés dátuma: 2013.12.09.) 2013-12-09 14:40:03

36


Bizonyítékokon alapuló orvoslás Idősek gyógyszerfogyasztása – Franciaország Egy december 12-én, Marisol Touraine egészségügyi miniszter elé terjesztett jelentés adatai szerint a gyógyszertárban forgalmazott szerek 40 százalékát a 65 éven felüliek fogyasztják, akik a lakosság mindössze 16 százalékát képezik. Az életkor előrehaladtával a gyógyszerfogyasztás tendenciája még tovább fokozódik, mivel az EHPAD intézményekben (az önálló életvitelre nem képes időseket ellátó otthonokban) kezelt idősek átlagosan hétféle gyógyszert vesznek be naponta. A túlzott gyógyszerfogyasztás – szakértői vélemény szerint – egészségkárosodást is okozhat, mivel ötnél többféle gyógyszer szedésekor potenciálisan kölcsönhatás léphet fel, és ez megnövelheti az iatrogén ártalmak kockázatát. Becslések szerint az ilyen gyógyszerkölcsönhatások miatt kerül sor a hospitalizációk több mint tíz százalékára a 65 éven felüliek, illetve közel húsz százalékára a 80 éven felüliek esetében, ugyanakkor az iatrogén ártalmak 30-60 százaléka elkerülhető lenne a gyógyszereléssel kapcsolatos előzmények fokozott figyelembevételével. (ZLL) Forrás:  Bègue,B.: Une personne âgée prend en moyenne sept médicaments par jour. Viva Presse, 2013.12.12. http://www.viva.presse.fr/une-personne-agee-prend-en-moyenne-sept-medicaments-par-jour168675 (Letöltés dátuma: 2013.12.17.) 2013-12-18 10:07:58

Egészségpolitika Új német szövetségi egészségügyi miniszter: Hermann Gröhe Németországban a szeptemberi parlamenti választásokat követően csak december közepére sikerült kormányt alakítani. A választásokat fölényesen megnyerő konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) és Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége csak néhány százalékkal maradt el az abszolút többségtől. Korábbi koalíciós partnerük, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) kiesett a parlamentből. A CDU/CSU szövetsége a szociáldemokratákkal (SPD) írta alá a koalíciós szerződést, amely jelenleg a harmadik nagykoalíció Németország történetében a második világháború óta. Az új kormányban nagy meglepetésre Hermann Gröhe lett a szövetségi egészségügyi miniszter, aki Daniel Bahr-t (FDP) váltotta a miniszteri székben. A posztra sokáig Ursula von der Leyen volt a legesélyesebbnek tartott, akit végül mégis védelmi miniszternek neveztek ki. Az új kancellár – immár harmadik alkalommal – Angela Merkel lett. (VN) Forrás:  Deutsches Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/56946/Hermann-Groehe-wirdneuer-Bundesgesundheitsminister  Die Bundeskanzlerin: http://www.bundeskanzlerin.de/Webs/BKin/DE/Startseite/startseite_node.html (Letöltés dátuma: 2013.12.17.) 2013-12-17 11:38:46 37

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből

Recommend Documents