Vállalati-irodai munkavégzés jövője. 1. Tárgykör. 2. Kulcstényezők és hajtóerők

Harmadik Kötet

Vállalati munkavégzés

Vállalati-irodai munkavégzés jövője Szerzők: Rátai Balázs, Krauth Péter Tézis: A jövő sikeres üzleti szervezeteinél a múltra (kontroll jellegű) és a jövőre vonatkozó (terv jellegű) információk kezelésének egyre kifinomultabb módjai jelennek meg és válnak uralkodóvá az üzleti tevékenység szervezésében, amelynek során mind az informatikai infrastruktúra és eszközök, mind a szervezet felépítése és működése egyre dinamikusabban és közvetlenebbül az üzleti igényeknek megfelelően lesz alakítható.

1.

Tárgykör

A tanulmány értelmezésében a vállalati-irodai munkavégzést a vállalat információintenzív tevékenységeinek összessége alkotja – ellentétben a fizikai munkával, ahol az anyag mozgatása, elemek, tárgyak összeszerelése, fizikai-kémiai folyamatok kontrollálása a fő tartalom. Ebben az értelmezésben a vállalati-irodai munkavégzés tulajdonképpen a vállalatra, a vállalat által végzett tevékenységre vonatkozó információk kezelése (rendszerezése, tárolása, előkeresése, módosítása). A tanulmány azt vizsgálja, hogy az irodai jellegű munkavégzést támogató technológiák fejlődése és más tényezők következtében, hogyan változik meg az irodai munkát végző alkalmazottak és az ő munkájukhoz kapcsolódó menedzsmentfeladatokat ellátók (vállalati-irodai munkavégzés) mindennapi tevékenysége az elkövetkező évtizedben. A vállalati-irodai munkavégzés egyes tevékenységek esetében domináns egy vállalkozás működésében. Ennek tipikus példái a független piackutató cégek, ügyvédi irodák, utazási irodák, újságszerkesztőségek, szoftverfejlesztő cégek és tanácsadó szervezetek, de idetartoznak a pénzügyi szervezetek is. Emellett vállalati-irodai munkavégzéssel találkozhatunk olyan nem információ intenzív üzleti területeken is, ahol a volumenek következtében (alkalmazottak száma, a termelés mértéke stb.) kiterjedt irodai munkavégzés nélkül általában az üzleti tevékenység fenntartása és fejlesztése nem lehetséges (pl. nagy gyártó-termelő vállalatok). Nem tartoznak ugyanakkor a tanulmány tárgykörébe pl. a klasszikus mezőgazdasági termelés szereplői (extenzív gazdálkodás marketing és értekesítési funkciók nékül), sem a mechanikus összeszerelésre vagy más fizikai munkára specializált, betanított, alacsony fizetésű dolgozók tömegét használó vállalkozások.

2.

Kulcstényezők és hajtóerők

Az alábbi táblázat azokat a politikai, társadalmi, gazdasági és technológiai tényezőket foglalja össze, amely tényezők várhatón jelentős hatással lesznek a vállalati-irodai munkavégzésre a következő évtizedben. Az itt bemutatott tényezők alkotják a vállalati-irodai munkavégzés politikai (Political), gazdasági (Economical), társadalmi (Social) és technológiai (Technological) feltételrendszerét. Ezek változása (vagy éppen változatlansága) döntő mértékben határozza meg vállalati-irodai munkavégzés jövőbeli alakulását. A technológiai tényezők alapvetően technológiai kínálatot képviselnek, amely új lehetőségeket teremt a vállalati-irodai munkavégzés számára. A technológiai tényezők együttese ezért egyfajta kínálati oldalt képvisel.

2007 szeptember

245

Harmadik Kötet


Gazdasági (Economical)

Politikai (Political)

1. 2. 3. 4.

1. EU-integráció szintje 2. KKV-barát jogi környezet 3. A K+F támogatása

Társadalmi (Social)

1. 2. 3. 4.

Fejlett technológiák ismerete Társadalom elöregedése Az IT-generáció szerepe és hatása Mobilitás a munkában

Informatikai befektetés EU-források kihasználása Szellemi vagyon értéke Vállalatszerveződés átalakulása

Technológiai (Technological) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Megbízhatóság és biztonság Rugalmas IT-architektúra Integrációs megoldások és web 2.0 Tudásmenedzsment rendszerek Üzleti intelligencia Intelligens hordható készülékek Szellemi közjavak Sávszélesség Virtuális jelenlét Környezet-intelligencia

1. ábra: Kulcstényezők PEST-táblázata

A politikai, gazdasági és társadalmi tényezők a technológiai tényezőkkel szembeállítva egyfajta keresleti oldalt képviselnek, elsősorban azt befolyásolják, hogy ezen új technológiai lehetőségek használatba vétele milyen gyorsan és milyen módon valósul meg. Fontos felhívni a figyelmet azonban arra, hogy ezen utóbbi tényezők között is találhatunk olyanokat, amelyek közvetlenül hatással vannak jövőben rendelkezésre álló technológiákra. (Ilyen tényező például az állami K+F források rendelkezésre állása.)

kiemelkedő

nagy

mérsékelt

H a t á s

Megbízhatóság Informatikai Üzleti intelligencia befektetés Szellemi vagyon elterjedtsége EU integráció EU-források Integrációs megoldások kihasználása Rugalmas IT-architektúra Fejlett technológiák ismerete Mobilitás a munkában K+F-támogatás Társadalom elöregedése

Környezetintelligencia Sávszélesség

Vállalatszerveződés átalakulása Tudásmenedzsment eszközök

Virtuális jelenlét Hordható eszközök

Szellemi közjavak

KKV-szabályozás

IT-generáció szerepe és hatása

Bizonytalanság mérsékelt

nagy

kiemelkedő

2. ábra: A kulcstényezők hatása és bizonytalansága

2007 szeptember

246

Harmadik Kötet


A kulcstényezők várhatóan különböző mértékben befolyásolják a jövőt. Más oldalról az arra vonatkozó bizonytalanság is változó, hogy vajon a feltételezett hatást tényleg kifejti-e, és ha igen milyen mértékben. A kulcstényezők értelmezése, valamint hatásuk és bizonytalanságuk elemzése a következő szakaszokban, ill. összefoglaló bemutatásuk a fenti ábrán található.

2.1 2.1.1 HATÁS

Politikai kulcstényezők EU-integráció szintje kiemelkedő

BIZONYTALANSÁG

mérsékelt

A politikai kulcstényezők körében az Európai Uniós gazdasági és politikai integráció erősödése várható. Ennek a változásnak a vállalati-irodai munkavégzésre gyakorolt legjelentősebb hatása, hogy a munkafeladatok ellátása során egyre több területen válik szükségessé az idegen nyelvű, többnyelvű munkavégzés. Emellett kitágulnak a vállalkozások együttműködési lehetőségei (pl. logisztika, disztribúció és innováció területén), és felerősödnek különböző fejlettségű uniós régiók közötti kapcsolatok.

2.1.2

KKV-barát jogi környezet nagy

HATÁS

BIZONYTALANSÁG

kiemelkedő

A tudásintenzív ágazatokban természetszerűen domináns a vállalati-irodai munkavégzés, ezért kulcstényezőnek tekinthető a KKV-k működését érintő szabályozás. A KKV-k működését segítő szabályozási környezet felerősítheti a tudásintezív ágazatokban a nagyobb integráló erőt képviselő vállalkozások (tipikusan közép- és nagy vállalatok) körében megfigyelhető, KKV-k bevonásán alapuló erőforrásoptimalizációt. E mellett jelentősen növelheti az innovációs készséget nemcsak a kutatás-fejlesztés eredményeinek hasznosításában, de a vállalatok működésének átalakítása és a vállalatok együttműködésének fejlesztése terén is. Egy kevésbé támogató jellegű szabályozási környezet (magas adminisztrációs terhek, KKV-k számára elérhetetlen adókedvezmények, stb.) viszont csökkenti a KKV-k számát és gazdasági erejét, ezáltal pedig a beszűkülnek a KKV-k bevonásán alapuló erőforrásoptimalizáció lehetőségei.

2.1.3 HATÁS

K+F támogatás nagy

BIZONYTALANSÁG

mérsékelt

A gazdaság területén az innováció egyik fontos eleme a K+F. Az EU ambíciózus, ám mindeddig sikertelen lisszaboni irányvonala jól mutatja, hogy hova vezet a nem megfelelő, felemás, kellő határozottság nélkül megvalósuló (ill. meg nem valósuló) támogatási politika: egyértelmű lemaradáshoz a gazdasági fejlődésben. Magyarország egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy megengedhesse: még a K+F támogatási politika szintjén se kapjanak világos jelzéseket a vállalkozások az előrevezető út tekintetében. A K+F-támogatások eddig jellemző bevételcentrikus felfogása helyett a vállalatoknak eredményorientált szemléletet kellene magukévá tenniük, és a hazai K+F-támogatás felhasználásával nemzetközileg elismert, gazdasági sikereket lehetővé tevő eredményeket kellene tudni felmutatniuk. Az egész elmúlt évtized gazdaságpolitikai irányvesztésének a fő ellentmondása éppen az, hogy olyan helyzetet eredményezett, amelyben belátható időn belül nincs szándék kellő erő felsorakoztatására az innováció, a megújulás és a kutatás-fejlesztés támogatása mögé.

2007 szeptember

247

Harmadik Kötet


A Föld bezárulása, a „világfalu” kialakulása, a természetellenes gazdasági elvek érvényesülése, a fenntarthatatlan termelés, a környezetszennyezés és a mindezek hatására beindult globális éghajlatváltozás miatt a világgazdaságnak meg kell újulnia. A megújulásához új – minőségileg új – értékekre van szükség, nem pusztán a megszokott vagy a megszokott irányban továbbfejlesztett termékekre. Hosszú távon Magyarország – jelentős természeti erőforrások hiányában – ennek a megújulásnak az érdekében egyetlen forrására, az emberi tudásra és annak folyamatos fejlesztésére alapozhatja jövőjét. Hogy erre esély legyen, ahhoz a megújulási és változási készségnek minden szinten (egyén, munka, közösség, társadalom) intenzíven jelen kell lennie. Magyarország jelenleg nem áll jól e tekintetben, vagy legalábbis erősen ellentmondásos helyzetben van. Világhírű tudósaink, művészeink és szakembereink ellenére az egyének mobilitása, tanulási készsége a mindennapokban általában alacsony; új (pl. civil) közösségek szerveződése lassú és bizonytalan; a társadalom egésze pedig – úgy tűnik – képtelen elfogadni, hogy komoly változásokra van szükség működésének alapjait illetően (pl. egészségügy, oktatás, társadalombiztosítás átalakítása, fekete gazdaság megszüntetése). Nem segíti a változásokat a túlságos tekintélytisztelet sem – azaz egyes egyének születéssel, pozícióval, hatalommal elidegeníthetetlenül együttjárónak vélt, meg nem kérdőjelezhetőnek tekintett alkalmassága a feladataik elvégzésére és hitelességük kritikátlan elfogadása. És természetesen a maradi gondolkodás, a provincializmus, a megegyezésre való képtelenség szintén hátráltatja a megújulást. Mindezek együttes „eredményeként” a változások csak negatívumként jelentek meg eddig a társadalomban, és ez már ma is felmérhetetlen károkat okoz az ország jövője szempontjából.

Informatikai területen gyakran felvetik, hogy szükség van-e Magyarországon kutatás-fejlesztésre? Nem elegendő-e a továbbiakban is az eddig folytatott követő-felzárkózó stratégia? A hiánygazdaság felszámolásának időszakában a követő-felzárkózó stratégia megfelelő, hiszen a lemaradást be kell hozni, át kell venni a bevált, de nálunk még nem alkalmazott technológiákat (pl. vállalatirányítási rendszerek, korszerű infrastruktúra kiépítése). Ma azonban, amikor a kutatás-fejlesztés egyre inkább decentralizálódik, kis, innovatív vállalkozások gombamódra szaporodnak el, amelyek egy-egy sikeresen A K+F hazai, informatikai vonatkozásai tekintetében van végrehajtott technológiai fejlesztés egy kikerülhetetlen, máshol, mások által el nem látható terület: a magyar és más Magyarországon használt nyelven után minőségileg új értékeket hoznak létrejött szöveg és beszéd felismerésének, megértésének és létre, nem lehet pusztán a régi fordításának informatikai támogatása, és ezen keresztül az stratégiát követni. A web informatika még teljesebb beintegrálása az emberi elterjedésével, az új participatív tevékenységbe. Kiemelten fontos kérdés, hogy a technológiák megjelenésével egyre nyelvtechnológiák kutatása és fejlesztése milyen szerepet kap az állami K+F forrásokon belül, hiszen a vállalati-irodai természetesebbé válik, hogy a nagy munkavégzésben jelentős szerepet játszanak már most is a kutató intézeteken és egyetemeken nyelvtechnológiák. Ez a tényező jelentősebb szerepet kap a kívül is jelentős kutatási-fejlesztési kisebb nyelvi közösségek esetében, mert állami K+F potenciál létezik. Természetesen a források hiányában egyes nyelvspecifikus technológiák nagy, meghatározó technológiai kifejlesztése vagy meg sem fog valósulni, vagy olyan magas áron kerülnek a piacra, ami a széleskörű használatukat és trendek nem innen indulnak, de nem elterjedésüket akadályozza. szabad lebecsülni az ezeket kísérő, megújító és az alkalmazásukat megkönnyítő technológiafejlesztéseket sem.

2.2

Társadalmi kulcstényezők

2.2.1

Fejlett technológiák ismerete

HATÁS

nagy

BIZONYTALANSÁG

2007 szeptember

mérsékelt

248

Harmadik Kötet


A vállalati-irodai munkavégzés új technológiáinak használatához szükséges felhasználói ismeretek hiánya vagy megléte jelentősen befolyásolja ezen technológiák elterjedését. A felhasználói ismeretek körébe elsősorban a személyes képességek és készségek tartoznak, de közvetetten idetartozik az az intézményrendszer is, amely lehetővé teszi, elősegíti az új technológiák használatához szükséges ismeretek és képességek megszerzését.

2.2.2 HATÁS

Társadalom elöregedése nagy

BIZONYTALANSÁG

mérsékelt

A társadalom elöregedése, vagy másként fogalmazva a fiatalabb munkaképes korosztályok számarányának csökkenése felerősíti az új technológiai ismeretek megszerzésének képessége iránti igényt az idősebb korosztályok tekintetében. Ennek az adaptációs képességnek a hiánya vagy megléte nehezíti vagy könnyíti a vállalati-irodai munkavégzés új technolóEgy önkormányzati ügyintéző, aki a postai levelek 30 giáinak használatba vételét. Az ellent- napos megválaszolásához szokott, milyen módon tud átmondást csak növeli az, hogy ezzel pár- állni az e-mail-üzenetek elvárt néhány órás, max. napi huzamosan viszont a fiatalok IT-gene- feldolgozási üteméhez? Emellett a megnövekedő levélrációja kerül vezetői pozíciókba, és ez forgalom újfajta korlátok felállítását is szükségessé teszi felgyorsítja az új technológiák vállalati (pl. a garantált válaszidő rövidülése mellett azon megkeresések számának korlátozása, amelyeket működésbe való befogadásának igényét. garantáltan és érdemben feldolgoznak).

2.2.3 hatása HATÁS

IT-generáció szerepe és mérsékelt

BIZONYTALANSÁG

mérsékelt

Kevés kétség fér hozzá, hogy az ú.n. IT-generáció, vagyis azok a fiatalok, akik már beleszülettek abba, hogy az informatika és távközlés áthatja a hétköznapi életet, különösebb probléma nélkül fogják később munkájukhoz használni ugyanezeket a lehetőségeket. Várhatóan fontos szerepet is kapnak a vállalati-irodai munkavégzés megújulásában a következő évtizedben, ahogy a most 40-es és 50-es éveikben levők számaránya az aktív munkavégzők körében lecsökken. Az IT-generáció számára az informatika használata már nem valami „zavaró tényezőt” jelent a munkában, hanem elkerülhetetlen, hasznosnak tekintett és szivesen látott eszközöket. Mindazonáltal nem célszerű túlértékelni mindennek a hatását. Nem önmagában a pozitív beállítódás az informatikai és távközlési eszközök irányában az a tényező, amely a vállalatiirodai munkavégzés hatékonyságát és eredményességét meghatározza, hanem az üzleti érzékenység, a tudás, a kreativitás, az innovációs készség és sok egyéb más tulajdonság. Ezek nem járnak feltétlenül együtt az IT-affinitással.

2.2.4 HATÁS

Mobilitás a munkában nagy

BIZONYTALANSÁG

mérsékelt

A mobilitáson itt az állampolgárok olyan hajlandóságát értjük, hogy munkáját – szükség esetén – különböző földrajzi helyeken és különböző szervezeti keretek között végezze. A KKV-k, mikró- és egyéni vállalkozások rugalmas, igény szerinti bevonásán alapuló erőforrásoptimalizáció lehetőségeit befolyásolja az egyének ilyen mobilitási hajlandósága. 2007 szeptember

249

Harmadik Kötet


Alacsonyabb egyéni mobilitás mellett a rugalmasan bevonható erőforrások mértéke alacsonyabb, magasabb mobilitás esetén pedig magasabb lesz. Ilyen módon az egyének rugalmas munkavégzésre (munkaidőbeosztás és munkaadó) való hajlandósága és nyitottsága, valamint az egyéneknek a stabil, egy munkaadóhoz kapcsolódó, fix munkaidejű munkahely iránti igénye közötti viszony nem elhanyagolható hatással van a vállalatok személyzeti politikájára is.

2.3 2.3.1 HATÁS

Gazdasági kulcstényezők Informatikai befektetés kiemelkedő

BIZONYTALANSÁG

mérsékelt

A vállalati-irodai munkavégzéshez szükséges eszközök alacsony tőkeigénye rugalmasabb munkavégzést és dinamikusabb erőforrásoptimalizációt tesz lehetővé. Nagyobb tőkeigény mellett ennek lehetőségei értelemszerűen alacsonyabbak. Sokan és régóta panaszkodnak arra, hogy az informatika túlságosan költséges, és arra, hogy a befektetések ezen a területen túl kockázatosak. Nem véletlen ezért, hogy az IT-eszközök területén egyértelműen megmutatkozik az a tendencia, hogy a tőkeigény csökken, mivel az eszközök fajlagos ára folyamatosan csökken, és ezzel párhuzamosan az eszközök tulajdonlása helyett teret nyernek a különböző bérleti konstrukciók, garanciális szerződések (a nyújtott szolgáltatási szintre garanciákat adó szerződések) és általában az ú.n. IT-közjavak használata. A jövőben Magyarországon is – és különösen a KKV-k körében – érdemi alternatívaként jelenik meg a beruházás nélküli vagy alacsony beruházási igényű módja az informatikai funkciók biztosításának. Az IT-finanszírozás ilyen jellegű strukturális átlalakulása rendkívüli mértékben kitágítja a vállalati-irodai munkavégzés lehetőségeit, hiszen nem kötnek a már beszerzett eszközök, bármikor lehet úgy dönteni, hogy más szolgáltatótól, más konstrukcióban újraszervezzük az informatikai funkciók szolgáltatását.

2.3.2 HATÁS

EU-források kihasználása kiemelkedő

BIZONYTALANSÁG

nagy

A jövő évtizedben a magyar vállalatok működésére meghatározó hatással lesz az, hogy milyen mértékben tudják racionálisan, hosszabb távú fejlődési képességek megszerzése érdekében felhasználni az EU strukturális és kohéziós alapjait. Ez természetesen részben kormányzati feladat – legalábbis a tekintetben, hogy meglegyenek a megfelelő pályázati keretek és programok a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan. Azonban a lényeg a vállalatokon múlik: össze tudják-e kapcsolni a megnyíló pénzügyi lehetőségeket stratégiai gondolkodással és üzleti érzékkel? Vajon képesek lesznek-e olyan innovációs tevékenységre, amelynek eredményeképp érdemi változásokat hajtanak végre a vállalat működésében, és ami üzleti eredményekben is megjelenik itthon és külföldön egyaránt.

2.3.3 HATÁS

Szellemi vagyon értéke kiemelkedő

BIZONYTALANSÁG

mérsékelt

A tudásintenzív tevékenységek esetében a hagyományos tőkeelemekhez képest egyre nagyobb súlyt képvisel a szellemi vagyon (pl. dolgozók és vezetők tudása, képzettsége, tapasztalata; kapcsolatrendszerek; kreativitás és innovációs készség). Ezzel a felértékelődéssel 2007 szeptember

250

Harmadik Kötet


párhuzamosan e vagyonrész gazdasági értékének meghatározásához szükséges módszerek fejlődése elősegítheti ezen tőkelemek hatékonyabb működtetését biztosító új technológiák gyorsabb használatba vételét. A szellemi vagyon értékeléséhez szükséges módszertanok alacsonyabb fejlettsége viszont növeli ezen technológiák befogadásának időtartamát. A szellemi vagyon értékén való kezelése ezért a tudásintenzív tevékenységet végző vállalatok elemi érdeke és egyik legfontosabb meghatározó tényezője jövőbeli sikerességüknek. Ugyanakkor a jelenlegi vállalati kontrolling-kultúra „féloldalassága”, azaz a pénzügyi ellenőrzés és értékelés kizárólagossága, további akadályokat gördít az olyan, egyébként is megfoghatatlannak tűnő dolgok, mint a szellemi vagyon kezelése elé.

2.3.4 HATÁS

Vállalatszerveződés átalakulása kiemelkedő

BIZONYTALANSÁG

kiemelkedő

Vállalatszervezési és együttműködési megközelítések jelentős szerepet játszanak a vállalatiirodai munkavégzés tekintetében. A világgazdaság makró szintű történései ugyanis – a globalizációs és (kisebb mértékben) a lokalizációs erőfeszítések – folyamatosan újrarendezik a gazdasági terepet, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy dinamikusan változzanak, folyamatosan átalakuljanak állandóan keresve a változó üzleti szituációkhoz és modellekhez legoptimálisabban illeszkedő formációkat. Az elmúlt évtizedekben a vállalati működés igen változatos formái alakultak ki az alapvetően „command-control” (parancsuralmi – hierarchikus) típusú megközelítésektől kezdve, amelyek az erőforrásoptimalizáció és a rugalmas munkavégzés, valamint az ezt támogató technológiák iránti alacsony kereslettel járnak együtt, egészen a „coordinate-cultivate” (koordinálótámogató – hálózatos) típusú megközelítésekig, amelyek a vállalati-irodai munkavégzés új technológiái iránt növekvő keresletet vonják maguk után. A hierarchikus szerveződés jobban megfelel a tekintélyelvű vállalati kultúráknak, míg a hálózatos szerveződés és együttműködés elősegíti a közösségek szerepét el- és felismerő kultúrák terjedését. Az elkövetkező évtizedben elég bizonytalannak tekinthető, hogy Magyarországon melyik vállalati kultúra lesz domináns, ill. milyen szerepet kaphat az egyenrangú együtműködés és önszerveződés. Ugyanakkor a vállalati-irodai munkavégzés alakulását ez jelentősen befolyásolja. A tényező fontossága miatt az alábbiakban ezért részletesen is áttekintjük a legtipikusabb vállalatfejlesztési és együttműködési módozatokat.

A vállalatfejlesztés és együttműködés fajtái A legkézenfekvőbb módja a változásnak az egyesítése vagy beolvasztása a szervezeteknek (egyesülés és felvásárlás). Ennek során az érintett szervezetek erőforrásait kombinálják és racionalizálják. A fő előnye ennek a megközelítésnek, hogy viszonylag gyorsan sokkal jobb piaci pozíciót lehet elérni, azonban jelentős (gyakran alábecsült) ráfordításokat igényel a többnyire igen eltérő techikai és kultúrális elemek konszolidálása, integrálása. Az egyre terjedő kiszervezés mögött a fő hajtóerő a méretgazdaságosság. Egy-egy szervezet belső működésének kritikai vizsgálata gyakran tár fel hatékonytalan területeket, és azonosítja az erőforrásokkal való pazarlásnak, a költségek túllépésének és az alacsony hozzáadott értéknek méretgazdaságosságra visszavezethető okait. E területek tevékenységei elsődleges célpontjai egy esetleges kiszervezésnek, azaz a belső tevékenységek külső szolgáltatások útján történő helyettesítése. Manapság egyre több szervezet tekint úgy informatikai tevékenységeire (ezen belül különösen a tömegigényeket kielégítő tevékenységekre) mint, amelyeket ki kell szervezni, mert csak nagy nehézségek és költségek árán lehet fenntartani a 2007 szeptember

251

Harmadik Kötet


szükséges kompetenciát miközben az IT-rendszerek komplexitása folyamatosan nő. Mindazonáltal nincs lehetőség arra, hogy a szervezetek egyszerűen és teljes mértékben megszabaduljanak az informatikától. Az informatika olyan mélyen beleszövődik az üzleti folyamatokba, hogy legalábbis az üzlet és informatikai közötti tervezési, közvetítési és integrálási tevékenységek a szervezetek határain belül kell, hogy maradjanak hosszabb távon is. egyesülés és felvásárlás

állandó folyamatfejlesztés kiszervezés

be- és visszaszervezés

kl té ér

c án

öko-rendszer

3. ábra: Az üzleti vállalkozások dinamikusan változó világa

Ennek nem kellő megértése vezet aztán sok esetben ‘túlzott kiszervezéshez’, és képezi az ITkiszervezések kudarcának leggyakoribb okát. A be- ill. visszaszervezés ilyen esetekben valójában annak a felismerése, hogy túl sok és talán nem megfelelő módon lett kiszervezve. Számtalan példát látni erre is manapság. Vannak persze sokkal “konzervatívabb”, fokozatos (és így kevésbé destruktív) módjai is a belső működés változtatásának a szervezetekben. Az állandó folyamatfejlesztés az egyik legismertebb példája ennek, amely különösen akkor tud eredményes lenni, ha a szervezet üzleti és stratégiai vezetése mögötte áll. Azonban nemcsak magának a szervezetnek kell változnia, hanem a különböző, de egymáshoz kapcsolódó szervezetek közötti együttműködésnek is. Valójában az elmúlt években számos innovatív együttműködési keret alakult ki, ill. folytattak ilyenekkel kísérleteket. Értékláncok, öko-rendszerek és virtuális szervezetek csak a leggyakrabban emlegetett példái az ilyen együttműködési kereteknek. Az értékláncban résztvevő szervezetek tevékenységeiket összegyeztetik és optimalizálják valamilyen jól meghatározott (minden résztvevő számára fontos) üzleti eredmény elérése érdekében. Az együttműködést ilyen Egy autógyártó cég, például, kisebb motor- ill. karosszériaesetben gyakran egy tervező cégekkel, disztribútorok világméretű hálózatával és egy domináns szervezet IT-integrátor céggel együtt teljes joggal tekinthető ökovezérli, mint pl. az rendszernek, azaz közös üzleti célokkal rendelkező szervezetek autóipar beszállítói lazán kapcsolódó csoportjának. láncait. Ott, ahol nincs 2007 szeptember

252

Harmadik Kötet


szükség alárendeltségre, vagy pontosabban, ahol az alárendeltség nem jár előnyökkel a láncban résztvevő szervezetek között, célszerűbb öko-rendszerről, egyenrangú társszervezetek hálózatáról beszélni. Egy öko-rendszer minden szervezetének megvan a maga speciális szerepe, amellyel a közös célokhoz hozzájárul. A szervezetek több különböző öko-rendszerben is részt vehetnek. Azonban, ha a résztvevő szervezetek közötti kapcsolatok egyre erősebbek és szorosabbak lesznek, és ezzel párhuzamosan egyre kevesebb tevékenységet végeznek az öko-rendszeren kívül, akkor az egész öko-rendszer már pontosabban és kifejezőbben írható le a virtuális szervezet elnevezéssel.

2.4

Technológiai kulcstényezők

A technológiai tényezők esetén megadjuk azokat az egyes technológiákat elemző tanulmányokat („mélyfúrások”) is, amelyek elkészítésére az NHIT IT3-projektjének keretében került sor vagy fog sor kerülni. Ezekben az elemzésekben további, részletesebb ismertetés található a technológia mibenlétéről és várható fejlődéséről. A tanulmányok a www.nhit-it3.hu webhelyen olvashatók el ill. tölthetők le.

2.4.1

Megbízhatóság és biztonság döntő

HATÁS

BIZONYTALANSÁG

kicsi

Távolból történő munkavégzés elképzelhetetlen, ha ezt nem támogatják kellően biztonságos és megbízható technológiák. Magasabb biztonság és megbízhatóság támogatja a helytől független munkavégzést, alacsonyabb biztonság és megbízhatóság akadálya lehet a távolból történő munkavégzésnek, egymással személyesen nem találkozó munkatársak együttműködésének. Azonban nemcsak az egyének közti kapcsolat, de a vállalatok közti együttműködés (pl. információmegosztás) sem fejleszthető, sőt magának a vállalatnak a működése is állandó veszélynek van kitéve, ha az informatikai rendszerek megbízható és garantáltan biztonságos szolgáltatása nem biztosítható. A biztonsági kérdéskör ezen alapvető jellege miatt és amiatt, mert ez az IT-biztonsági ipar további gyors és jelentős fejlődését eredményezheti, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a biztonsági megoldások lépést fognak tartani az újabb és újabb kihívásokkal, és alkalmazásuk kiterjed a KKV-k, sőt talán az otthoni rendszerek körére is. További információk: Biztonság-tudatos fejlesztés, üzemeltetés (20/2005, NHIT-IT3 mélyfúrás)

2.4.2 HATÁS

Rugalmas IT-architektúra (webszolgáltatások, SOA, virtualizáció) döntő

BIZONYTALANSÁG

kicsi

A webszolgáltatások egymáshoz lazán, szabványos felületen (pl. SOAP, XML) kapcsolódó, azonban kifelé is nyitott szoftverkomponensek, amelyek sok területen kiváltják a nagyon szorosan kapcsolódó, az adott rendszeren kívülről nem vagy nehezen hozzáférhető – és ezáltal saját használhatóságukat korlátozó – komponenseket. A szolgáltatás-orientált architektúra (SOA) olyan busz-architektúra, amely dinamikus és hatékony építkezést biztosít a web-szolgáltatásokból, és így a korábbinál jóval rugalmasabb architektúrával rendelkező szoftveralkalmazásokat lehet létrehozni. Az erre épülő 2007 szeptember

253

Harmadik Kötet


alkalmazáskészítési megközelítések kulcsszerepet játszanak mind a szervezeten belüli (hagyományos rendszerek újrafelhasználása), mind a szervezetek közötti (elektronikus kereskedelem, B2B) információkezelés összehangolásában. További információk: 1. Szolgáltatásalapú alkalmazáskészítés (9/2005, NHIT-IT3 mélyfúrás); 2. Virtualizáció az informatikában (2006. 11-12, IT3 Körkép vezércikk)

2.4.3

Integrációs megoldások és web 2.0 döntő

HATÁS

BIZONYTALANSÁG

kicsi

A Web 2.0 együttesen jelenti mindazokat az új technológiákat (blogok, wikik, podcast, p2p, mashup), használati módokat, üzleti modelleket és tartalmakat, amelyek a Web-et termelő ill. értékteremtő eszközzé teszik az üzleti, a közszolgálati és a civil szektorokban egyaránt. Segítségével megszüntethető az információáramlás egyirányúsága a weben, a passzív fogyasztó – ha akarja – tartalomkészítővé és -szolgáltatóvá válhat. Miközben a számítógépes platformok (Linux, Windows, Mac vagy akár Java, .NET) virtualizálódnak, és veszítenek jelentőségükből, helyettük a Web kezd megjelenni, mint platform a maga hatalmas számítási erőforrásaival, fejlesztői technológiáival és felhasználói közösségeivel. Az alkalmazás- és információintegrációs megközelítések lassan kezdik felváltani a hagyományos, új kód készítésére irányuló programozási megközelítést. A fő hajtóerő az integrációs megközelítések mögött a befektetések védelme, a meglévő, üzletileg bevált alkalmazásokból minél több érték kinyerése. amely rendkívül erős üzleti indokoltságot ad. További információk: 1. Szolgáltatásalapú alkalmazáskészítés (9/2005, NHIT-IT3 mélyfúrás); 2. A Web 2.0 jelenség (és ami mögötte van) (2/2006, NHIT-IT3 mélyfúrás);

2.4.4 HATÁS

Tudásmenedzsment rendszerek döntő

BIZONYTALANSÁG

nagy

Ide azon technológiák összessége tartozik, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek fejében meglévő, szokásosan nehezen hozzáférhető ismereteket externalizálják (azaz külső – informatikai – rendszerekben tárolják) és megosszák egy szervezet vagy valamilyen közösség tagjai között és céljai érdekében. Az erre szolgáló eszközök a tevékenységek széles spektrumát fedik le az ismeretek (metaadatok, szabályok stb.) számítógépes újrafelhasználását is biztosító reprezentálástól az ismeretek emberek közötti egyszerű és kényelmes megosztásán keresztül (pl. wiki, blog) a rejtett ismeretek feltárásáig (pl. adat- és szövegbányászat). Meg kell említeni azt is, hogy az ilyen eszközök elősegítik a szellemi vagyon mérését is, amelyről már láttuk, hogy fontos kulcstényező a vállalati-irodai munkavégzés jövője szempontjából. A bizonytalanság főként abból adódik, hogy a tudásmenedzsment témaköre régóta foglalkoztatja az informatika fejlesztőit és használóit egyaránt, születtek eszközök és kísérleti rendszerek is, de az emberi tudás sokrétűsége, mélysége és „megfoghatatlansága” mindeddig ellenállt a törekvéseknek, hogy szélesebb körében a vállalatoknak a tudásgazdálkodás lényeges elemeire (pl. rendszerezés, tárolás, visszakeresés, integráció az emberi tevékenységgel) kiterjedő átfogó megoldás jöjjön létre. 2007 szeptember

254

Harmadik Kötet


További információk: Tudásmenedzsment (5/2007, NHIT-IT3 mélyfúrás, előkészületben)

2.4.5

Üzleti intelligencia kiemelkedő

HATÁS

BIZONYTALANSÁG

nagy

Az üzleti intelligencia olyan technológiák és alkalmazások összessége, amelyek az adatok összegyűjtésével, hozzáférhetőségével és elemzésével foglalkoznak egy vállalatban, hogy a vezetők mindig a legjobb üzleti döntéseket hozhassák meg. Konrétabban olyan rendszerbe szervezett informatikai alkalmazások és eszközök összessége, amelyek a vállalati információk összegyűjtését, rendszerezését, elemzését és további hasznosításra (elsősorban döntéshozatalra) való átadását végzik. Az üzleti intelligenciát biztosító technológiák a jövőben várhatóan nemcsak a nagyvállalatoknál segítik elő integrált információgazdákodási rendszerek létrejöttét, hanem az adatok egyre változatosabb körét a mainál jóval mélyebben lesznek képesek elemezni, és kiszolgálni a legkülönbözőbb szervezetek – pl. KKV-k vagy akár egyének – növekvő igényét pontos, lényegi és érthető információkra. Kérdéses azonban, hogy az ehhez szükséges elmozdulás az “emberközpontú” üzleti intelligencia felé, amely eddig nem látott mértékű felhasználói beavatkozást, együttműködést és rugalmasságot tenne lehetővé, kellő gyorsasággal megvalósul-e a elkövetkező öt évben, vagy a fejlesztések középpontjába más irányok kerülnek, pl. valós idejű döntéshozatal. További információk: Üzleti intelligencia (5/2006, NHIT-IT3 mélyfúrás)

2.4.6

Intelligens hordható eszközök kiemelkedő

HATÁS

BIZONYTALANSÁG

mérsékelt

Hordható eszközök intelligenciájának növekedése egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy az irodai jellegű munkavégzés helyhez kötöttsége oldódjon. Hasonlóképpen az elérhető sávszélesség nagysága és adatátviteli szolgáltatások egyre több helyen való igénybevételének lehetősége is a bárhol-bármikor történő munkavégzés lehetőségét hordja magában. További információk: Végberendezések sokszínűsége (6/2005, NHIT-IT3 mélyfúrás)

2.4.7

Szellemi közjavak kiemelkedő

HATÁS

BIZONYTALANSÁG

mérsékelt

A szellemi közjavak megjelenése és jelentős tényezővé válása a tudásintenzív tevékenységek esetében jelentősen csökkenti a munkavégzés tőkeigényét. Ennek a változásnak jó példái a nyílt forrású irodai és vállalatvezetést támogató alkalmazások megjelenése. További információk: Szellemi közjavak („open source”) (16/2005, NHIT-IT3 mélyfúrás)

2.4.8 HATÁS

Sávszélesség kiemelkedő

BIZONYTALANSÁG

2007 szeptember

mérsékelt

255

Harmadik Kötet


Az ú.n. Gilder törvény, amely szerint a kommunikációs rendszerek sávszélessége egy év alatt megháromszorozódik, érvényessége már hosszabb ideje fennáll, és az előrejelzések szerint 2013 végéig igaz is marad. Ennek következtében a kommunikációs rendszerekben a sávszélesség növekedése erőteljesebb, mint a feldolgozó kapacitásé, és így hamarosan előállhat az az állapot, hogy az informatikai és kommunikációs alkalmazások szempontjából a sávszélesség már nem fog korlátot jelenteni, gyakorlatilag úgy tekinthető, hogy szinte korlátlanul rendelkezésre áll. Ez azt eredményezi, hogy a vállalati működést rugalmasan támogatni tudó szolgáltatásalapú rendszerek megvalósíthatóvá válnak, elterjedhet a távmunka, valamint alapot ad a hálózatalapú társadalom kiszélesedésének is. A sávszélesség növekedése újra előtérbe hozhatja a PC-k helyett a központi alkalmazások és a személyes információk központi adattárolásának a kérdését is. További információk: Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás (1/2005, NHIT-IT3 mélyfúrás)

2.4.9

Virtuális jelenlét kiemelkedő

HATÁS

BIZONYTALANSÁG

mérsékelt

A virtuális jelenlét technológiái a hagyományosan személyes jelenlétet és kapcsolatokat igénylő tevékenységek távolból történő elvégzésének teljesen új lehetőségét teremtik meg. A virtuálisvalóság-technológiák a munkavégzést több módon befolyásolhatják: átalakíthatják a környezetet, megfelelő internet-kapcsolattal otthonunkban ülve is ugyanúgy jelen lehetünk munkahelyünkön, mintha ott lennénk, a jelenleginél hatékonyabb és élethűbb videókonferenciák hozhatók létre, stb. A technológia megjelenése magában hordozza annak lehetőségét, hogy a hagyományosan nem irodai jellegű tevékenységek irodai jellegű munkavégzéssé alakuljanak át. További információk: Virtuális jelenlét és virtuális világok (13/2005, NHIT-IT3 mélyfúrás)

2.4.10

Környezet-intelligencia

HATÁS

kiemelkedő

BIZONYTALANSÁG

mérsékelt

A környezet-intelligencia technológiái egyaránt a hagyományosan személyes jelenlétet igénylő tevékenységek távolból történő elvégzésének egyik, új lehetőségét jelentik azzal, hogy a környezeti folyamatok, események távolból történő megfigyelését teszik lehetővé. Ez a technológia is magában hordozza annak lehetőségét, hogy a hagyományosan nem irodai jellegű tevékenységek irodai jellegű munkavégzéssé alakuljanak át. További információk: 1. Szenzor-rendszerek (11/2005, NHIT-IT3 mélyfúrás) 2. Beágyazott rendszerek (2/2007, NHIT-IT3 mélyfúrás, előkészületben)

2007 szeptember

256

Harmadik Kötet

Vállalati munkavégzés Fejlett technológiák ismerete

Vállalatszerveződés átalakulása

Az IT-generáció szerepe és hatása

Társadalom elöregedése

Virtuális jelenlét

Szellemi vagyon értéke

-

Mobilitás a munkában

Informatikai befektetés

-

Üzleti intelligencia

Tudásmenedzsment rendszerek

KKV-barát jogi környezet

A K+F támogatása

-

Intelligens hordható készülékek

Rugalmas IT-architektúra

Szellemi közjavak

Integrációs megoldások és web 2.0

Környezetintelligencia

Megbízhatóság és biztonság

EU-integráció szintje

EU-források kihasználása

Sávszélesség

4. ábra: A kulcstényezők egymásra gyakorolt hatása

2007 szeptember

257

Harmadik Kötet


3.

Áttekintő jövőkép

3.1

Bevezetés

2017-ben várhatóan egy olyan évtized áll Magyarország mögött, amelynek során – a többi újonnan csatlakozott országgal együtt – növekedett a beintegrálódása az Európai Únióba, azonban az évtized elején elszenvedett gazdasági visszaesés és termelékenységcsökkenés következményeinek felszámolását csak az évtized 2. felére, 2012-től tudta megkezdeni. Az átalakított egészségügy, nyugdíj-, oktatási és adórendszer, valamint az előző évtizedben megkezdett, majd az EU-források bevonásával felgyorsított infrastrukturális fejlesztések ekkorra hozták meg eredményeiket. A kíméletlen politikai csatározások ellenére, ha nehezen is, de végül létrejöttek azok a közmegegyezések, amelyek hosszabb távon, 2025-ig voltak hivatottak meghatározni azokat a célokat és megközelítéseket, amelyek mellett a parlamenti pártok közösen elkötelezték magukat – függetlenül a mindenkori kormánypozíciótól. Ezen területek között szerepelt – többek között – a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az innovációtámogatás és az államháztartás ellenőrzési rendszere. A gazdasági szakemberek körében ekkorra vált világossá az is, hogy lemaradásunk a környező országokhoz képest, és az, hogy nem tudtunk kellő időben reagálni a kihívásokra, nagyrészt az innovációs és K+F politika hiányának tudható be. Szerencsére azonban az egyszerű állampolgár már kezdte elfelejteni az 19962006-os évtized politikai irracionalitását – látva az EU-integráció előnyeit, a kényszer alatt elindított változtatások pozitív hatásait, és az országnak valódi perspektívát adó közmegegyezések elfogadását. Lehetőség nyílt tehát (különösen a KKV-k felé) vállalkozásbarát szabályozások, és egy következetes hosszú távú innovációs politika kialakítására. Ezek eredményei azonban csak 2015-től kezdtek megjelenni. Addig a társadalom elöregedése, a szakismeretek és a fejlett technológiai ismeretek hiányos volta, valamint az egyének alacsony kockázatvállalási hajlandósága egyre nagyobb terheket rótt a vállalkozásokra (fluktuáció kezelése, átképzések, minőségromlás, piaci lehetőségek elszalasztása stb.) annak ellenére, hogy a felnövekedett ITgeneráció már átvette az irányítást a vállalatok többségében. Megváltoztak azonban maguk a vállalatok is. Egyre több vállalatvezető számára vált világossá, hogy a költségvetés és a törvényi szabályozás kiskapui becsukódnak, máshol kell tehát keresniük vállalkozásaik nyereségessé tételének eszközét. Sokan közülük meg is találták ennek forrását saját alkalmazottaikban és partnereikben, és vállalataik köré olyan együttműködési kereteket hoztak létre, amelyek vezérelve az egyének tudása, kreativitása és közös cél iránti elkötelezettsége volt. Segítette ezek kialakítását az is, hogy közben nemzetközi szinten is előtérbe kerültek a szellemi vagyongazdálkodás humánpolitikai és technológiai megközelítései, sőt a nemzetközi pénzügyi világban elfogadottá váltak a szellemi vagyon mérésének alapmérőszámai és technikái. Mindennek összhatásaként a magyar mikró-, kis és középvállalatok 2015-től újból elkezdték „kalandozásaikat” Nyugat-Európában és a világ többi részén: számos új, magyar vállalat vált híressé innovatív megoldásairól, és a külföldi kockázati tőke elkezdte újra felfedezni Magyarországot. Ezzel egyidejűleg változott meg a vállalatok belső működése. Egy új vállalkozás jogipénzügyi értelemben vett létrehozása már régóta csak néhány napot igényelt. A vállalat információkezelési rendszerének kialakításánál azonban csak 2012-től vált tipikussá a bérleti rendszer ill. ténylegesen elérhetővé a méretre szabottan megadható és garantált szolgáltatási szinteket biztosító ún. IT-szolgáltatási rendszer. Ennek keretében a vállalatvezetőnek csak 2007 szeptember

258

Harmadik Kötet


össze kell gyűjteni az üzleti elképzeléseit, és végig kell beszélni igényeit a szolgáltató üzletkötőjével, és akár már másnap, de maximum egy héten belül elkezdheti kipróbálni, tesztelni a „megálmodott” funkciókat. És minden ezzel kapcsolatos költség működési költségként jelentkezik: eszköz- és szoftverberuházásra nincs szükség. Mindezt az ITszolgáltatók hatalmas adatközpontjaiban kialakított, rugalmasan bővíthető (nagy méretekben és tömegesen először a Google által alkalmazott), közműszerűen működtetett szolgáltatásmodulok, valamint az ezekből építkező, hihetetlen fejődésen átment, web-es integrációs megoldások tették lehetővé.

3.2

Átalakulások a vállalat egészében

A vállalati-irodai munkavégzés 2017-beni helyzetét három meghatározó átalakulással lehet jellemezni: a) A helytől (irodától) független munkavégzés megjelenése és elterjedése. b) A hagyományosan nem irodai tevékenységek irodai tevékenységgé válása1. c) A koordináló-támogató (hálózatos) vállalatszervezési megközelítések elterjedése az irodai jellegű munkavégzésben.

3.2.1

Irodai munkavégzés iroda nélkül

A helytől független munkavégzés megjelenésének és elterjedésének egyik hajtóereje az, hogy az irodai munkavégzés területén kialakultak a saját eszközökkel történő munkavégzés feltételei. Az irodai munkavégzés elengedhetetlen eszközei, a személyi számítógépek szerves részei egy irodai rendszernek annak ellenére, hogy azok egyre nagyobb részben nem a vállalat, hanem az irodai alkalmazott saját tulajdonú eszközei. Egy irodai munkát végző személy saját maga rendelkezik olyan multifunkcionális információs eszközökkel, amelyek képesek a vállalati információs erőforrásokkal való kommunikációra. Ezek olyan – a PDA, tábla-PC irányú fejlesztések eredményeképp előállt – eszközök, amelyek előképének a klasszikus noteszgépek tekinthetők, de sokkal kisebbek, intelligensebbek, modulfelépítésüek és könnyebben konfigurálhatók. A vállalati információkhoz való hozzáférés tipikusan a munkavégzéshez szükséges eszközök igény szerinti integrálásán keresztül valósul meg. A munkaeszközök ezért 2017-ben jellemző módon nem egyetlen vállalati rendszerhez tartoznak – ennek ellenére vállalati szintű nyilvántartásuk, beszerzésük és menedzsmentjük nem képez jelentős erőfeszítéseket igénylő és jelentős vállalati erőforrásokat lekötő vállalatirányítási feladatot többé. A felhasználók eszközei és a vállalati információs erőforrások között a kommunikáció sem kizárólag az adott vállalkozás saját kommunikációs hálózatán bonyolódik, hanem már meghatározó szerepet kap a nyílt hozzáférésű adatátviteli hálózat is. Ennek következtében a rendszerintegráció eltolódott a vállalat működéséhez szükséges információforrások integrálása irányába, és az információhoz való hozzáférés lényegében infrastruktúrafüggetlenné vált. Ez a változás szorosan összefügg azzal, hogy 2017-ben az irodai munkavégzés – a szó szoros értelmében – már nem is „irodai” munkavégzés. Az irodai munkavégzés ugyanis nem kötődik valamilyen fizikai helyhez, az ún. irodához. Ez a változás 2012-re már markánsan érzékelhetővé vált, jóllehet a nyílt adatátviteli infrastruktúra és

1

Az irodai munka helytől függetlenné válik, mert az információkezelés is azzá vált. A nem irodai munka pedig irodaivá válik, mert növekszik a fizikai folyamatokat kísérő, leíró, vezérlő információk kezelése iránt az igény.

2007 szeptember

259

Harmadik Kötet


szolgáltatások elérhetőségében, és különösen ezek biztonsági jellemzőiben fellépő anomáliák még jó ideig hátráltatták ezt az átalakulást. Ez a változás a vállalatvezetés feladatait is jelentős hangsúly eltolódást eredményezett az irodai munkavégzés tekintetében: a fizikai infrastruktúra kiépítése leegyszerűsösdött. Másfelől viszont új, önálló feladatként jelentkezett az irodai információs erőforrások folyamatos integrálása és karbantartása, valamint ezen információkat tároló, bárhonnan és bármikor, de biztonságosan elérhető infrastruktúra biztosítása.

3.2.2

Irodaivá váló nem irodai munkavégzés

A környezet-intelligens rendszerek megjelenése 2017-re átalakította a termelő és a fizikai infrastruktúrák üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységeket. Ennek jelei már jóval korábban is láthatók voltak pl. az ipari termelés és az épületfelügyelet területén. Újdonság volt viszont, ahogy a környezet-intelligencia technológiái elterjedtek a mezőgazdaságban és más olyan területeken, ahol korábban a személyes terepi jelenlét nélkülözhetetlen volt. Ez utóbbi változás átalakította a hagyományosan személyes jelenlétet igénylő tevékenységeket, valamint olyan új tevékenységeket is eredményezett, amelyek korábban nem voltak lehetségesek, mert az adott Az országos környezet-monitoring rendszer létrehozásának természeti folyamatokról terve heves tiltakozásokat váltott ki. Az ország számos nem lehetett személyes je- pontján emberi jogi és környzetevédő aktivisták által lenléttel információt gyűjteni. szervezett tüntetések eredményeként sikerült olyan, a Példaként említhető a mező- világon egyedülálló civil kontroll megoldásokat őri, vadőri és környezet- kialakítani, amelyek megfelelő garanciát nyújtnak a védelmi felügyelői szerveze- rendszer által gyűjtött és tárolt információkkal való tek 2016-ban elkezdődött áta- visszaélés megakadályozására. lakulása és összevonása, amit az uniós fejlesztési források felhasználásával kialakított országos környezet-monitoring rendszer alapozott meg.

3.2.3

A vállalati működés hálózatossá válása

A koordináló-támogató (hálózatos) vállalatszervezési megközelítések 2010 utáni elterjedésének fő hajtóerejévé az erőforrásoptimalizáció iránti igény vált. Ez az erőforrásoptimalizáció gyakorlatban a KKV-k, mikróvállalkozások változatos formákban történő, hálózatos jellegű bevonása mellett valósult meg. A már klasszikusnak Az ún. “épp időben” (just-in-time) típusú beszállítói tekintett értékláncok mellett rendszerek már régóta a köztudatban vannak, és egyes elterjedtek a dinamikusan fejlett országokban (pl. Japán) ill. kiemelten hatékonyságra összeálló öko-rendszerek és a törekvő iparágakban (pl. autógyártás) használatban is virtuális vállalatok is. Ilyen vannak. Lényegük, hogy a köztes (vállalatok közti) tároló jellegű átalakulásra már kapacitások radikális csökkentésével, vagy éppen teljes korábban is számos területen kiiktatásával a termelés költségei szignifikáns mértékben lehetett példát találni pl. az csökkenthetők. Megvalósulásuk azonban feltételezi a ipari termelés és a keres- résztvevő vállalatok közötti igen szoros szállítási kedelmi szolgáltatások köré- koordinációt, ami az egyes vállalatok informatikai ben, az újdonság az volt, rendszereinek finoman hangolt integrálását is igényli. hogy ez az átalakulás erőteljesen megjelent az

2007 szeptember

260

Harmadik Kötet


irodai munkavégzés területén is. Ez a változás tette szükségessé, hogy az informatika üzleti alkalmazását a korábbinál jóval nagyobb rugalmasság jellemezze. A fő hajtóerő természetesen az állandóan változó világgazdaság volt. A szervezeteknek ezért állandóan új, jobb módjait kellett felkutatniuk a javak termelésének és a szolgáltások nyújtásának, és természetesen az ezzel kapcsolatos információk kezelésének is. Ennek eredményeképp az ún. iparági ellátási rendszerek radikálisan átalakultak.

3.3

A vállalatvezető munkája

Egy vállalat irányítása mindenekelőtt előrelátást igényel. Tudták ezt elvben egy évtizeddel korábban is, de kevesen értették meg valójában, hogy előrelátás hiányában a vállalatot csak „vakon” lehet vezetni: mintha egy olyan autóban ülne a vállalat vezetője, amelynek szélvédőjén nem lát át. Mára már széles körben elfogadott, hogy az előrelátáshoz elsősorban információk kellenek – mégpedig nemcsak olyanok, amelyek a múltat teszik utólag értékelhetővé („visszapillantó tükör”), hanem olyanok is, amelyekből levonhatók következtetések a jövőre vonatkozóan is.

3.3.1

Az üzleti intelligencia használata kiszélesedik

A vállalatvezetés számára az elsődleges eszközök mindig is azok voltak, amelyek ezt az előrelátást biztosították. Ezeket összefoglaló névvel az „üzleti intelligencia” (Business Intelligence – BI) eszközeinek nevezték és nevezik ma is. Az üzleti intelligencia mint technológia jóval túllép a vállalat pénzügyi információinak rendszerezésén és értékelésén, és kiterjed minden olyan adatra, amely a vállalat és annak részei múltbeli és várható jövőbeli teljesítményének megállapításához szükséges. A vállalatvezetés ezért mindenhol üzletkritikus, magas szintű alkalmazásokat igyekszik magának biztosítani, amelyekkel üzleti döntései megalapozottabbá válnak, és ezen túlmenően a döntések következményeinek megvalósítását is biztosítják a vállalat működésében vagy együttműködési kereteiben. A vezetők a korábbiaknál sokkal önállóbban – kevésbé függve külső közvetítőktől – tudják a BI-eszközökkel az adatokat értékelni, a döntéseiket meghozni és megvalósítani. Intuitív grafikus felülettel rendelkező, a legkülönbözőbb adatforrásokat kezelni tudó és a hatékony használathoz aktív segítséget adó BI-eszközcsomagok terjedtek el, amelyeket már nem csak a nagyvállalatok vezetői tudnak megfizetni, hanem a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői is napi használatba tudnak venni. Emellett megmaradt, de hatókörében bővült és funkcionalitásában mélyült az adatbányászat. Tulajdonképpen olyan általános ismeretfeltáró technológiává vált, amely merőben különböző forrásokból (pl. szöveg, kép, hang) képes nem nyilvánvaló üzleti tényeket, szabályokat és kapcsolatokat kinyerni. Az adattömegek alá mélyen eltemetett, rejtett tudás és ismeretek újrafelhasználásának általános eszközévé vált, amelynek teljes lehetőségeit azonban mind a mai napig csak külső szolgáltatókon keresztül lehet igénybe venni.

3.3.2

Terjed a tudásmenedzsment eszközeinek használata

A vállalatvezetésnek az irányításon túlmenően hagyományosan a másik legnagyobb gondja az alkalmazottak (társak, partnerek stb.) fejében keletkező, nehezen megragadható, ugyanakkor egyre inkább közvetlen termelőerővé váló ismeretek, tudás kezelése. A vállalatok értékét a pénzügyileg jól kimutatható és kezelhető, tárgyi eszközökben megtestesülő vagyona mellett ma már a vállalatban összpontosuló szellemi vagyon (kapcsolatrendszer, folyamatismeretek,

2007 szeptember

261

Harmadik Kötet


mozgósítható háttértudás, kreativitás, innovációs készség stb.) alapján határozzák meg nem csak a tőzsdén, hanem a vállalati kontrollingban is. A vállalatvezetés ma már egyik kiemelt feladatának tekinti, hogy a vállalat működését alapvetően meghatározó szellemi tőke minél nagyobb része jelenjen meg minél kézzel foghatóbb módon, azaz explicite tárolva informatikai rendszerekben. Egyes területeken idetartoznak azok a jól szervezett adatbázisok, amelyek rendezett formában tárolják a vállalati tevékenység legfontosabb objektumaira vonatkozó információkat pl. az ügyfél- és termékinformációkat. De ide sorolandók azok a metaadattárak is, amelyek az információk kezelésére vonatkozó információkat tartalmaznak pl. azok struktúráját, kapcsolatrendszerét, statisztikai eloszlását (profilját), típusát, helyét, hozzáférési módjait, kezelési-feldolgozásiátalakítási szabályait. A mikró-, kis és középvállalatoknál a tudásmenedzsment technológiáját az információgyűjtés (bloggolás) és –rendszerezés (wiki) eredetileg a web 2.0-ás forradalom keretében kialakult, később aztán sokszor, sokféleképpen módosult – egyre inkább web 3.0-nak nevezett – megoldásai alkotják. Technológiai értelemben van némi átfedés a tudásmenedzsment és az üzleti intelligencia között több ponton is (pl. adatbányászat, metaadattárak). Azonban az egyes technológiai elemek felhasználásának más és más a célja (üzleti intelligencia –> vállalati döntéshozatal, tudásmenedzsment –> szellemivagyon-gazdálkodás). Mindezek ellenére a vállalatvezetők többsége megtanulta – saját vagy mások kárán –, hogy a tudásmenedzsmentnek a technológiai vonatkozások mellett kihagyhatatlan részét képezik azok a tevékenységek is, amelyek során a munkatársakat és partnereket ismereteik rendszerezésére és megosztására ösztönzik, és az ezzel kapcsolatos értékelésüket végzik.

3.3.3

Alkalmazás- és információintegráció stratégiai kérdéssé válik

A vállalati döntéshozatal és a szellemivagyon-gazdálkodás ill. ezek eszközei mögötti legfontosabb technológiává mára az integráció vált. Az integráció mind funkcionális (alkalmazások, programfunkciók), mind adat szinten értendő. Az előző két fő vállalatvezetői felelősségi kör ellátásához az információk minél szélesebb körére van szükség. Ugyanakkor – a dolgok természeténél fogva – az értékes információk szétszórtan keletkeznek, különböző forrásokból származnak, és ezért nem egyszerű feladat összevetésük, egységes kezelésük. A web megjelenésével és elterjedésével az is régóta világossá vált, hogy végleg fel kell hagyni az egységes, központi vállalati adatbázis megteremthetőségének reményével. A valóság az, hogy a vállalatok mindig is különböző időben, különböző célokra kifejlesztett, ugyanakkor tartalmilag időnként és helyenként átfedő adatbázis-gyűjteménnyel rendelkeztek, amelyeket csak bizonyos mértékig konszolidáltak, általában különböző technológiák segítségével. Más oldalról a szervezetek számára egyre több külső információforrás és szolgáltatás vált működésük szempontjából fontossá (jogtárak, menetrendek, foglalási rendszerek stb.). A vállalatok hozzáállása az integrációs technológiákhoz alapvető jelentőséggel bír, és meghatározza, hogy milyen minőségű és részletezettségű információkra tudja a vezetés döntéseit alapozni. Az integrációs technológiák először az alkalmazások szintjén jelentek meg rendkívül költséges, csak nagy vállalatok számára kifizetődő megoldások formájában (IBM WebSphere, BEA WebLogic stb.) A Web 2.0, majd utána a Web 3.0 terjedésével azonban olyan technológiák is kialakultak, amelyek alacsonyabb költségszint mellett kisebb vállalatok számára is elérhetővé tette az ilyen technológiákat. 2007 szeptember

262

Harmadik Kötet


Konkrétan elsősorban a webszolgáltatásokat kell megemlíteni. A webszolgáltatások lettek a tipikus példái a „szoftver mint szolgáltatás” régen meghirdetett elvének. A kívánt funkció, algoritmus vagy adatszolgáltatás kívülről a felhasználó által technikailag befolyásolhatatlanul, egy szabványos felületen keresztül válik elérhetővé. Az elérhetőség ill. annak minősége természetesen nincs ingyen: a tényleg jól használható, garantáltan rendelkezésre álló webszolgáltatásokért ma is fizetni kell, de az összeg alacsony, többnyire a használat mértékétől függ, és a fejlesztés kockázatai és költségei széles felhasználó körben oszlanak meg. Voltak és vannak ingyenes webszolgáltatások is (pl. a legelső, a híres amazon.com volt), de ezek köre szűk, ezért megbízható, vállalati használatra nem terjedtek el. A másik technológia, amit kedvelnek a vállalatvezetők a montázsszerű szoftverelőállítás (azaz a montázs- vagy mashup-technológia). Azért kedvelik, mert olyan olcsó és egyszerűségre törekvő fejlesztő-integrációs környezetekben tudnak sajátmaguk is dolgozni, amelyekkel meglévő programmodulokat, webszolgáltatásokat és adatforrásokat tudnak könnyen, programozói ismeretek nélkül összekapcsolni, és így új, kreatív webalkalmazásokat összeállítani. A vállalati körben ez a technológia különösen a KKV-k vezetői számára hozott új lehetőségeket az üzleti tervek és irányvonalak informatikai támogatásának rugalmas és alacsony kockázat melletti biztosításához.

Felhasználók

Vállalati folyamatok Vállalati alkalmazásintegráció

Üzleti alkalmazások SCM

ERP

CRM

BI

K o n z i s z t e n c i a b iz t os í t á s technikai és szemantikai szinten Vállalati információintegráció

Információforrások 5. ábra: Integrációs technológiák a vállalatok működésében

A vállalatvezetők tapasztalatból tanulták meg, hogy az adatok minőségére, szabványosságára és összeegyeztethetőségére (konzisztencia) kiemelt figyelmet kell fordítani. De csak kevesen ismerték fel azt is, hogy mindezt nem lehet pusztán az egyes alkalmazások integrációja során biztosítani, szükség van az integrációnak mélyebb, a vállalati adatok szintjéig lenyúló technológiáira is (ld. 5. ábra). Korszerű metaadattárak és szabályrendszerek segítségével valósággá vált, hogy folyamatosan ellenőrizni tudják a döntésekhez felhasznált információk pontosságát, hitelességét és összehasonlíthatóságát. Mivel ilyen módon a figyelembe vehető információk köre rendkívüli mértékben kitágult, és ezzel együtt annak bizonytalansága is megnövekedett, hogy érvényes-e és jó-e a felhasználni kívánt adat, ezért egyre több vállalatvezető dönt úgy manapság, hogy az információbiztonsági felelősségi kört kiegészíti adatminőségbiztosítási funkciókkal. 2007 szeptember

263

Harmadik Kötet

3.3.4


Az IT-architektúra rugalmassá és dinamikussá válik

A vállalatvezetők számára kritikussá vált információkezelő technológiák sorába tartoznak a sokáig túlságosan technikai jellegűnek tekintett, architekturális kérdések is. Öt évvel ezelőtt talán még jogosnak tűnhetett az a kérdés, hogy mi köze van a vállalat vezetésének ahhoz, hogy milyen szoftver- és hardverelemeket milyen módon szerveznek az informatikusok rendszerekbe? A helyzet azonban azóta megváltozott, és egyre több vezető ismeri fel, hogy ehhez a kérdéshez egyre több köze van. A vállalatvezetők fokozatosan rájöttek ugyanis, hogy a döntéshozatali és szellemivagyongazdálkodási tevékenységeket támogató technológiák rugalmassága, skálázhatósága és nem utolsó sorban összköltsége meghatározó módon függ az alattuk lévő IT-architektúra rugalmasságától, skálázhatóságától és fenntartási költségétől. Az architekturális kérdések tehát egyre inkább bekerültek a vállalatvezetés stratégiai kérdései közé. Az IT-architektúra említett tulajdonságait elsősorban a „ki-tudja-hányadik” virágzásukat élő virtualizációs technológiák tudták biztosítani, amelyekkel elérhetővé vált, hogy az alkalmazási szoftverek függetlenek legyenek attól, hogy milyen hardveren futnak. Ha szükségessé válik, dinamikusan nagyobb processzorteljesítményt lehet egy-egy alkalmazáshoz rendelni, így nem alakulnak ki szűk keresztmetszetek az információfeldolgozásban, és egy-egy hardverelem kiesése nem okoz szükségtelen fennakadást a vállalati működésben. A másik oldalon magának az alkalmazási szoftverarchitektúrának is meg kellett változnia. A korábbi évtizedben használt, még szorosan összeintegrált, rövid távú hatékonyságra kihegyezett szoftverrendszerek helyett 2010-től tömegével jelentek meg és terjedtek el a jóval lazábban – éppen a webszolgáltatások szabványos felületén – kapcsolódó modulokból álló alkalmazások. Az ilyen ún. szolgáltatásorientált architektúrának (SOA) a vállalati szinten való megvalósítása biztosította végülis a vállalatvezetők számára, hogy innovatív üzleti döntéseikhez a szükséges üzleti alkalmazásokat gyorsan és ésszerű költségek mellett tudják biztosítani (pl. integrációs ill. montázstechnikákkal).

3.4

A vállalati alkalmazott munkája

A digitális megjelenítőkkel történő interakciókat régebben főként az asztali PC használata jellemezte. A fejlesztések azonban hamarosan lehetővé tették a „mindenütt jelenlévő számítástechnika” (ubiquitous computing) és a környezet-intelligencia (ambient intelligent) térhódítását. Az egyetlen megjelenítőre korlátozott interakciót 2017-re Magyarországon is felváltotta az egymással kommunikáló környezeti rendszereken alapuló interakció, ami mély hatással volt a munkavégzésre is. Ennek a folyamatnak a részeként átalakult a számítógép, a mobiltelefon szerepe, mindennapossá váltak az információfeldolgozási kapacitással ellátott, ún. „intelligens” környezeti tárgyak/gépek és a virtuálisvalóság-technológiák használata a munkavégzés során.

3.4.1

A mobil és hordható eszközök meghatározóvá válnak

2010-től a személyi számítógépnek hirtelen sokkal több konkurenssel kellett versenyeznie, mint addig. Ez azt eredményezte, hogy 2015-re minimálisra csökkent a jelentősége: elvesztette egykori központi szerepét, de még megmaradt, mint az irodai munkavégzés egyik eszköze – hasonlóképpen ahhoz, ahogy az írógép is használatban volt az irodákban még egy ideig a PC-k térhódításakor az 1980-as években. Bár fokozatosan általánossá váltak – a szórványosan lekapcsolható, mini kijelzővel ellátott – noteszgépek, de igazi elszaporodásuk csak 2015-ben következett be „drámai” áresésüknek 2007 szeptember

264

Harmadik Kötet


köszönhetően. Ekkorra az irodákban már szinte kizárólag csak a noteszgépek különböző változatait (irótábla-elvű, elforgatható vagy leszedhető képernyőjű, moduláris stb.) használták. A tervezésüket az extrém könnyű hordozhatóság legfőbb szempontként való érvényesítése (1 kg alatti gépek) vezérelte; a változást jól szemlélteti a fix asztali számítógépek és monitorokat tökéletesen helyettesítő, 17 inches (és még nagyobb, akár 20,1 inches) 3 dimenziós kép kivetítésére képes, billentyűzetbe integrált, nagy teljesítményű „keyboard PC”-k elterjedése. Még 2010-ben is folytatódott a mobiltelefonok, a PDA-k és (a vállalati munkavégzés szempontjából kevésbé releváns) mp3-lejátszók konvergenciája. Később azonban egyre elterjedtebb lett ezeknek az „információs központ”-szerű (virtuális iroda) használata, ami egyben azt is jelentette, hogy ezen a piacon is megerősödött a szoftvergyártók szerepe. A kijelző méretének növekedésével és a számítógépszerű (QWERTY) billentyűzetekkel, egyre kevésbé okozott gondot, kevésbé érezték frusztrálónak az ilyen „okos” mobiltelefonok egyszerű irodai munkavégzésre való használatát még akkor is, ha folyamatos szöveg megadására volt szükség. Ugyan nem szorították háttérbe a noteszgégepet, de azokat kiegészítve és hálózatban együttműködve azokkal hatékonyabbá tették a munkát. Egyre több érzékelőt építettek ezekbe a készülékekbe. A szélessávú, gyors (40 Mb/sec) internet-hozzáférés 2012-re országos lefedésben vált elérhetővé, és egyre érdektelenebbé vált, hogy éppen milyen operációs rendszert használnak. Kezdtek azonban már megjelenni a globálisan elterjedő 4G-vel 100 Mb/másodperc sebességet is elérő eszközök. Az IPv6-ra való általános áttéréssel növekedett a hálózatbiztonság, ami a hagyományos távközlési és műsorszóró cégek garantáltan magas szintű és már közel egy évtizede nyújtott szolgáltatásai mellett, kisebb, specializálódó műsorkészítő vállalkozások számára is lehetővé tette a szokásos internet-elérésnél lényegesen jobb minőségű, bizonyos mértékben garantált hang- és a videó-kommunikációt. Szimultán lehetett kapcsolódni több különböző vezeték nélküli technológiához, és megjelentek az első, a felhasználó 3D-s mozgóképét mutató ún. holofonok.

3.4.2

Környezet-intelligencia

Nem a mobiltelefon, hanem a felhasználóbarát, hatékony és elosztott szolgáltatástámogató, interakciófokozó szempontokat előtérbe helyező környezet-intelligens eszközök elterjedése szüntette meg végképp a PC/noteszgép kizárólagos használatát. A különböző, a környező tárgyakba, ruhába, stb. elhelyezett, intelligens interfészeken keresztül „elérhető”, központi irányító nélküli, parányi érzékelőkkel ellátott, egymással akár vezeték nélküli rendszereket képező eszközök kezdték fokozatosan kiegészíteni a noteszgépeket. 2017-ig azonban ennek a tendenciának még csak az előjelei váltak érzékelhetővé: kényelmesebbé tették a munkavégzést, csak kiegészítették, de nem helyettesítették a többi infokommunikációs eszköz munkáját.

3.4.3

Virtuálisvalóság-technológiák

2017-ben kezdett valósággá válni a virtuális valóság, és nemcsak amiatt, mert sok cég nyújtott már egy ideje ilyen lehetőséget terápiás célból és nehéz terepi körülmények között végzett munka támogatására. Mégcsak amiatt sem, hogy 2010-től a fejre húzható kijelzőkön (head mounted displays, HMD) megjelenített látvány és a 3D-s hang teljesen valóság-közeliek lettek. A technológiai korlátok csak a látvány és a hang élethű szimulálását tették 2017-ig lehetővé, és annak ellenére, hogy más érzékszervi információkkal (pl. szagokkal) is folytak ígéretes kísérletek, ezek nem terjedtek el. 2007 szeptember

265

Harmadik Kötet


Azonban az évtized elején megjelent ú.n. második élet (Second Life) és gyorsan szaporodó társainak virtuális valósága az évtized végére stabil szolgáltatásokká váltak, amelyek ú.n. virtuális irodák létrehozásával a dolgozók széles köre számára tette lehetővé a vállalat infrastruktúrájának rendkívül leegyszerűsödött, bárhonnan igénybe vehető használatát. Hol voltak már ezek a virtuális irodák a 2007-ben még szintén virtuális irodának nevezett, valójában azonban inkább csak „fiktív” bérirodaszolgáltatástól!

3.5

Az IT-vezető munkája

Az IT-üzemeltető szervezet a 2017-t megelőző évtizedben jelentősen átalakult. Az átalakulás fő hajtóereje az informatika „termelő erővé” válása volt, azaz olyan mértékű behatolása az üzleti szervezetek életébe, amely jelentős üzleti hasznot eredményez (de legalábbis a haszon elmaradásának megelőzését). Ez a régóta tapasztalható folyamat szinte észrevétlenül veszélyes függőséget alakított ki az informatikától, amelynek csökkentését csak tudatos tevékenységgel, valamint az üzleti és informatikai oldal összefogásával lehetett kontroll alatt tartani. A másik fontos hajtóerőnek az informatika egyre komplexebbé válása bizonyult. A belső ITszervezetek számára egyre nagyobb problémát jelentett a szakképzett – korszerű szaktudással rendelkező, és azt megújítani képes, a növekvő komplexitást kezelni tudó – munkaerő megtartása, és ezért egyre nagyobb tért nyer a külső szolgáltatók bevonása az ITszolgáltatásba. 2015-től a kisebb vállalkozásoknál (egyéni, mikró- és kis vállalkozások) ezt már teljes egészében külső szolgáltatók végzik néhány (tipikusan: egy) belső dolgozó részmunkaidőben végzett koordinációs tevékenysége mellett. A közepes és nagyvállalatoknál jellemzően megmaradt egy IT-üzemeltető csapat, de tevékenysége nagy mértékben megváltozott. A külső szolgáltatók (hardverbeszállítók, -karbantartók, szoftverfejlesztők, tartalékrendszerek szolgáltatói stb.) köre hatalmasra duzzadt, és ezzel együtt megnőtt ezek koordinálásának, ellenőrzésének és folyamatos értékelésének feladata is. Emellett megnövekedett az IT-szervezet belső koordináló-közvetítő szerepe az üzleti vezetés irányában. Felértékelődött az a képesség, hogy jól és gyorsan megértsék a változó üzleti irányvonalakat, és minél hatékonyabban hozzá tudják illeszteni a meglévő fizikai és információs infrastruktúrát és üzleti alkalmazásokat ezekhez. Észrevehetően megnövekedett az üzleti igényeket is áttekinteni képes, és ennek érdekében az informatikai lehetőségeket kihasználni és újrafelhasználni képes szakemberek iránt a kereslet. A pusztán informatikai szakértelemmel rendelkezők egyre inkább a specializált – és a piacon fennmaradt, azaz életképesnek bizonyult – informatikai szolgáltató vállalatokban tömörültek. Mindezek hatásaként átstruktúrálódott az IT-vezető munkája. Feladata egyre inkább az olyan körülmények megteremtésére összpontosult, amelyben munkatársai ill. partnerei az informatikával kiszolgált üzleti szervezet változó igényeit (ill. az egyéb követelményeket) gyorsan és pontosan meg tudják érteni, és a kezelésükhöz szükséges intézkedéseket hatékonyan meg tudják valósítani. A sikeres IT-vezetők ehhez olyan működési módot alakítottak ki, amely mind a rövid távú, mind a hosszú távú eredményességét és hatékonyságát biztosítani tudta az IT-szervezetnek. Eltünőben volt a régen még tipikus kölcsönös értetlenség az üzleti és az informatika oldal között, és kezdett magától értetődővé válni, hogy az informatika egyetlen feladata az üzleti tevékenységek megbízható és innovatív kiszolgálása. Kiemelt feladatként jelent meg az üzleti kapcsolatok stratégiai-taktikai szintű kezelése mind a kiszolgált ügyfelek, mind a partnerek irányában. Már nemcsak költséghatékonyságot igyekeztek biztosítani és minőségi szolgáltatást nyújtani, hanem az informatika értékének

2007 szeptember

266

Harmadik Kötet


folyamatos növelésére koncentráltak az üzleti vezetők irányában, hogy a két terület szoros integrálásával az üzleti tevékenység versenyképességét növelhessék. Mindennek ellenére az IT-vezető 2017-ben is állandó teljesítménykényszer alatt kénytelen végezni munkáját, hogy az IT-szervezettel szembeni, gyakran gyorsan változó üzleti kihívásokat meg tudja válaszolni. E kihívások jelentős része (ld. következő alfejezetek) a vállalatok átszerveződéséhez kapcsolódóan lépett fel. Utólag megállapítható, hogy a szervezetek gazdasági környezetében bekövetkezett, valamint az ennek folyományaként a szervezetek működésében szükségessé vált változásokkal nem tudott lépést tartani az az ITszervezet, ahol az üzleti alkalmazásokat és az alkalmazási architektúrákat nehéz és költséges volt módosítani. 2017-re csak azok az IT-szervezetek és azok az IT-szolgáltatók maradtak fenn, amelyek vezetői ezekre a kihívásokra kellő időben, elfogadható megoldásokat tudnak biztosítani.

3.5.1

Üzleti kihívások

Miközben a szervezetek ilyen vagy olyan módon, de megváltoztatták belső működésüket és külső együttműködéseiket, számos problémával néztek szembe. Érdekes módon az informatika mindig valamilyen kapcsolatban áll ezekkel akár úgy, mint magának a problémának a forrása, akár úgy, mint a lehetséges megoldás ezekre a problémákra. Ha szervezetek egyesültek, vagy felvásárolták egymást, az IT-infrastruktúrájuk és alkalmazásaik általában különbözőek voltak, amit utólag konszolidálni kellett. Ellenkező esetben a technikailag elavult rendszerek gyakran akadályozták az új üzleti irányok megvalósítását és a más szervezetekkel való együttműködést. Ha a szervezetek belső működésüket fejlesztése mellett döntöttek, gyakran olyan egyedi követelményeket támasztottak a támogató üzleti alkalmazásokkal szemben, amelyek csak nehezen voltak összeegyeztethetők az olyan, már szabványos, bevált gyakorlatot képviselő, “legjobbnak tartott”, de tulajdonképpen tömegigényeket kielégítő megoldásokkal, amelyek kész alkalmazásokba “csomagolva” (időnként átcimkézve) voltak hozzáférhetők. Más oldalról viszont a már megvásárolt alkalmazási csomagokat nem lehetett figyelmen kívül hagyni, ha az üzleti folyamatok változtatását költséghatékonyan akarták megvalósítani. Ha a szervezetek tevékenységeket szerveztek ki, többnyire üzletkritikus alkalmazások is a kiszervezés hatókörébe estek. Ilyen esetben a szervezetek olyan helyzetbe kerültek, hogy a kiszervezett alkalmazásnál felmerülő, bármilyen további változtatás igen nehézkessé és költségessé vált. A szolgáltató szervezet a költségei alacsony szinten tartásában volt érdekelt, és – érthető módon – igyekezett elkerülni a szolgáltatáshoz szükséges alkalmazások gyakori változtatását. Ahogy a szervezetek hálózatos együttműködés irányában fejlődtek tovább, azaz értékláncot, öko-rendszert vagy virtuális szervezetet hoznak létre, úgy az alkalmazásokat és az ITarchitektúra egyes részeit egyre nagyobb mértékben szabványosítani kellett az érintett cégcsoporton belül. Ugyanakkor a résztvevő szervezetek csak ritkán voltak felkészülve egy ilyen szabványosítás megvalósítására – akár technikai, akár pénzügyi szempontból nézve, ezért az elkövetkező, 2027-ig tartó évtized fejlődésének egyik kulcskérdése lesz az erre a problémára adandó válaszok megtalálása.

4.

Alternatív szcenáriók

Ebben a fejezetben két kiválasztott, nagyon bizonytalannak tekintett és nagy hatású kulcstényező mentén négy szcenárió bemutatására kerül sor a vállalatok működésére vonatkozóan. A két kiválasztott kulcstényezõ: 2007 szeptember

267

Harmadik Kötet


a) a vállalatszerveződés átalakulása és b) a tudásmenedzsment eszközök használata E két tényező alapján az alternatívák azokat a lehetséges jövőképeket mutatják be, amelyek a tudásgazdálkodás vállalati működésbe való szerves beépülésének és a vállalati kötelékek meglazulásának, ill. dinamikus üzleti szerveződések jellemzővé válásának eredményeképp alakulhatnak ki. Ilyen módon a két dimenzó által a következő négy szcenáriót célszerű megkülönböztetni a 6. ábra szerint: Hálózatos együttműködés

Demokratikus tudásgazdaság

Törzsszövetségek

Multinacionális vállalati struktúra

Vállalatszerveződés módja

Tudásmenedzsment eszközök használata

Elenyésző

Jellemző

Felvilágosult vállalatbirodalmak

Hierarchikus felépítés

6. ábra: Alternatív szcenáriók a vállalati-irodai munkavégzésben

Jellemzője ezeknek az alternatív jövőképeknek, hogy a vállalatok információgazdálkodásának intenzívvebbé válása a tudásgazdálkodás markáns megjelenéséhez is elvezet.

4.1

Multinacionális vállalati struktúra

Ebben az alternatív jövőképben a jelenlegi multinacionális vállalati struktúra kap továbbra is meghatározó szerepet Magyarországon, amely elsősorban gyártási és értékesítési tevékenységeket folytat itthon, míg a fejlesztői és kutatói tevékenységet jellemzően máshol, külföldön végzik. E hierarchikusan szerveződő vállalatok nagy beszállítói háttérrel rendelkeznek, de a hazai KKV-k tudásintenzív területeken nem jutnak érdemi szerephez.

4.1.1

Elképzelt eseménysor

/Kidolgozása folyamatban./

4.1.2

Leírás


4.2

Felvilágosult vállalatbirodalmak

Ebben az alternatív jövőképben meghatározó szerepet kapnak azok a nagy- és középvállalatok, amelyek az elkövetkező évtizedben tudásintenzív iparágakban, világszínvonalú üzleti

268 2007 szeptember

Harmadik Kötet


tevékenységet folytatnak magyarországi telephelyeikről. Olyan vállalatokról van szó, amelyek tervezői, fejlesztői és kutatói tevékenységüket – részben vagy egészében –Magyarországon végzik, és ebben a hazai KKV-k és mikróvállalkozások érdemi szerephez jutnak.

4.2.1


Év

Jellemző esemény vagy jelenség

2009

A vállalati dolgozók többsége rendszeresen használja munkája során a Web 2.0 véleményező (blog) és tudásrendszerező eszközeit (pl. wikipedia).

2010

A vállalati dolgozók közötti spontás megbeszéléseket és célzott ismeretátadást különböző infokommunikációs eszközök segítik (pl. tele-, videókonferencia, webtalálkozók, webinar).

2011

Az üzleti intelligencia eszközei a KKV-k számára is elérhető áron állnak rendelkezésre. Az adatok mélyelemezése (adatbányászat) beépül a közepes vállalatok vezetői tevékenységébe is.

2012

A vállalati munkaanyagok (pl. projekteredmények, fejlesztési koncepciók) ugyanolyan módon válnak kereshetővé és elérhetővé mint ahogy a világhálón. A világhálón való információkeresés természetes és transzparens módon kiegészül a vállalati információ- és tudástárakban való kereséssel: ezek eredményei együttesen jelennek meg.

2013

A vállalatok értékelésében, a vállalati kontrollingban hivatalosan is elfogadottá válik a szellemi vagyon mérése – azután, hogy a kontrollerek és auditorok világtalálkozóján erre széles körben támogatott javaslat született. Ezzel a vállalati vezetők figyelme egyértelműen a vállalati tudás felhalmozása, megtartása és kimutatható fejlesztése felé irányul.

2014

Magyar szövegek elemzésére olyan alacsony költségű, technológiai eszközkészlet jön létre, amelynek segítségével széles körben válik lehetővé a vállalati működés során keletkező szövegek pontos kategorizálása és mélyelemzése.

2015

A közösségi tudásmenedzsmentnek internetezők körében elterjedt eszközei (pl. wiki, blog) véglegesen bevonulnak a vállalatok mindennapi tevékenységébe. A dolgozóktól egyre több vezető várja el, hogy a vállalati történéseket bloggolják, a vállalat kép- és videótárában adják közre, és a tapasztalataikat, megszerzett ismereteiket a vállalati wikiben tegyék rendszerezve közzé.

2016 2017

A legtöbb üzleti területre többszintű és széles támogatottságot élvező, szabványos nyelven leírt ontológiák terjednek el, és válnak a vállalati tudásgazdálkodás részeivé. Ezeket az ontológiákat összekapcsolják a vállalatok által, szolgáltatási tevékenységük keretében létrehozott terminológiaszótárakkal.

2018

269 2007 szeptember

Harmadik Kötet

4.2.2


Leírás

„Felvilágosult vállalatbirodalom” olyan tudásintenzív vállalat, amelynek alaptevékenysége szorosan köthető valamilyen tudás előállításához, kezeléséhez és megosztásához, tudásalapú szolgáltatások nyújtásával, tudáscserével foglalkoznak. Ennek során az összes partner tudása növekszik, mert mind a megrendelő, mind a szolgáltató tanul. Az ilyen vállalatok munkája eltér az ipari korszak hagyományos vállalatainak tevékenységétől. Nyilvánvaló, hogy esetükben nem az elkészült termékek darabszámának, vagy az elkészítés idejének mérése a lényeges. A kreativitás – azaz az új tudás előállítása –fontosabb az automatizáláshoz képest: a minőség fontosabb, mint a mennyiség. E tudásintenzív vállalatok versenyképességének fő forrása a megkülönböztetés a versenytársaktól (differenciálás) és nem a költségtakarékosság. „Birodalmi” jellegük abban mutatkozik meg, hogy ugyan már nem a hagyományos vállalatok hierarchikus, bürokratikus szervezete jellemző rájuk, de alkalmazottaikat, külső munkatársaikat és partnerszervezeteiket igyekeznek szorosan kapcsolni az anyaszervezethez. A vállalat szervezeti felépítése a hagyományoshoz képest lazább, labilisabb, bizonyos mértékig ad hoc és folyamatosan változik. A változás során szükségszerűen konfliktusok jelennek meg a dolgozók között, azonban ezek – megfelelő kezelés esetén – segítik a kreativitást. „Felvilágosultságuk” elsősorban annak felismerésében rejlik, hogy a vállalat szellemi dolgozói számára a formális és informális professzionális kapcsolatok fontosabbak mintsem maga a vállalat, amelynek dolgoznak; az aktuális ügyfél általában fontosabb számukra, mint közvetlen vezetőik. Ezért motiválásuknak a kérdése előtérbe kerül. A vezetés szerepe is más mint a hagyományos vállalat esetén. A menedzserek mind a szervezeten belül, mind a szervezet és partnerei valamint ügyfelei között a „tudásbróker” szerepét játszák. Fontos feladatuk a belső konfliktusok kezelése és a megfelelő, alkotás segítő légkör megteremtése. A tudásintenzív vállalatok termékei, szolgáltatásai rövid életciklussal rendelkeznek, ezért a vállalat rövid távú stratégiája tagjainak fejében rejlik: esetleg leírható ugyan, de a leírás pillanatában már idejétmúlt lesz. A stratégia a vállalati tudás értékesítése során kialakuló folyamatnak az eredménye. A dolgozók anyaszervezethez való szoros kapcsolásában, motiválásukban, az esetleges szakmai konfliktusok eredményes kezelésében és az inspiratív környezet létrehozásában a tudásmenedzsment eszköztárának kiemelt szerepe van.

4.3

Törzsszövetségek

Ebben az alternatív jövőképben azok a multinacionális vállalatok, amelyek eddig elsősorban gyártási és értékesítési tevékenységet folytattak itthon, jellemzően a világ más, jóval nagyobb költségmegtérülést ígérő régióiba helyezik ki magyarországi kapacitásaikat. A hazai KKV-k nem tudják az EU-pályázatokon keresztül megjelenő pénzügyi forrásokat felhasználni szervezeti-működési kereteik átalakítására, ezek a források jellemzően a nagy infrastrukturális beruházásokban kerülnek felhasználásra. A hazai KKV-k számára nem marad más, minthogy lazán kapcsolódó szervezetekben, konzorciumokban igyekezzenek a lokálisan megnyíló lehetőségeket hatékonyan kihasználni.

4.3.1



270 2007 szeptember

Harmadik Kötet

4.3.2


Leírás


4.4

Demokratikus tudásgazdaság

Ebben az alternatív jövőképben a magyar gazdaság jelentős előrelépést tesz a tudásintenzív gazdasági tevékenységek meghonosítása felé. Nemcsak a multik és a hazai nagy vállalatok, de kisebb, innovatív képességükről nevezetes hazai vállalkozások is jelentős szerepet kapnak. Kreatív hozzáállásukkal a hazai KKV-k nemcsak lazán kapcsolódó szervezetekben, konzorciumokban tudnak sikeresen fellépni, de hazai és külföldi nagyvállalatoknak is fontos – bizonyos területeken gyakran egyenrangú – partnereivé válnak. A demokratikus tudásgazdaság alapvető jellemzője, hogy a vállalati-irodai munkát végző munkatársak nem állandó alkalmazottak, hanem a vállalkozással partneri együttműködésben álló, nem kizárólagosan egyetlen vállalkozáshoz kötődő szakértők, akik jellemzően – az érintett vállalkozások tudtával – egyidejűleg több vállalkozásnak is dolgoznak.

A projekt-együttműködéseknél a munka egyik legfontosabb formája a kötetlen beszélgetés. A beszélgetések alkalmával fedezik fel a tudásintenzív munkakörben dolgozók, mit is tudnak voltaképpen, és osztják meg munkatársaikkal ismereteiket, és adnak esélyt új gondolatok megszületésére. A tudásmegosztás spontán módjait e szervezetek szabályozottabb formában is elősegítik, pl. ún. tudáspiacok kialakításával. Ennek a jelenségnek egy korai példáját láthattuk az OaiIchi Pharmaceuticals-nál. A vállalat társalgói minden nap húsz percre várják a kutatókat egy kis pihenésre, ahol nincsenek szervezett eszmecserék, az alkalmazottak az aktuális problémáikat azzal beszélhetik meg, akit éppen ott találnak.

További lényeges jellemző, hogy a tudásintenzív gazdasági tevékenységek esetében a nagyvállalat (multinacionális nagyvállalat) által megteremtett szervezeti struktúrák helyett előtérbe Egy másik kezdeti példája volt ennek az átalakulásnak a kerülnek a független szakértők, kis és Google által bevezette „szabad péntek” intézménye, közepes vállalkozások ad-hoc amely alkalmával a dolgozók saját ötleteik szerveződésén alapuló projekt-együtt- kidolgozásával és megvalósításával foglalkozhattak. működések. A hálózatok formájában működő szervezetek sikerességét a résztvevő szervezetek közötti tudásmegosztás segíti. A tudásmenedzsment kiemelt szerepet tölt be a hálózat létrehozásában, és gyakran hajtóereje is annak. Kijelenthető, hogy az ilyen szervezetek működése és fennmaradása nagyrészt a tudás létrehozásának és megosztásának menedzselésén múlik. A tudásmenedzsment eszközök széles körű használata lehetővé teszi azt is, hogy az ad-hoc módon szerveződő szakmai és üzleti közösségek olyan projekteket valósítsanak meg, amelyekre korábban csak a stabil munkavállalói körrel rendelkező, nagy méretű szervezetek voltak képesek.

4.4.1 Év

Elképzelt eseménysor Jellemző esemény vagy jelenség

2009 2010

A projekt-együttműködések által előállított érték meghaladja a GDP 5%-át.

2011 2012

Az év során előállított szellemi javakon belül a zárt körű felhasználást engedő felhasználási feltételek alatt jogosított szellemi javak arányát meghaladják a nyílt

271 2007 szeptember

Harmadik Kötet

Év


Jellemző esemény vagy jelenség forrású szellemi javak.

2013

Az európai tudáspiacok szövetségének éves konferenciáját megnyitó magyar miniszterelnök bejelenti, hogy a magyar közigazgatás is csatlakozik a 2015-ben nyíló közép-európai közigazgatási tudástőzsdéhez és felajánlja, hogy Magyarország biztosítja a tudástőzsde létrehozásához és budapesti elhelyezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat.

2014 2015

Az Országgyűlés elsők között fogadja el a tudás alapú tevékenységekhez kapcsolódó felelősségbiztosításokra vonatkozó uniós irányelvet implementáló hazai szabályozást.

2016

A londoni és a sanghaji tudástőzsde közös tulajdonában álló módszertani és oktatási központot hoz létre Budapesten.

2017 2018

4.4.2

A közgazdasági Nobel-emlékdíjjal tüntetik ki tudásértékelés módszertanát megalapozó kutatás alapjait kidolgozó közgazdászokat.

Leírás

A demokratikus tudásgazdaságban a szigorú alá fölé rendeltségen alapuló szervezeti struktúrákat felváltja az egyenrangú partnerek együttműködésén alapuló, projektszemléletű emberierőforrás-gazdálkodás. Az alkalmazott helyébe a szakmai partner lép, aki túlnyomórészt saját eszközeinek, korábbi munkái során megszerzett személyes képességeinek és személyes használatú tudás-erőforrásainak felhasználásával végzi el az általa vállalt feladatokat. A vállalati-irodai munkavégzés kereteit jellemzően projekt–együttműködések adják. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a projekt-együttműködések mellett nincsenek stabil alkalmazási megoldások, különösen a vezetői pozíciókban, ahol a kellő elkötelezettség biztosítása érdekében továbbra is a hosszabb távú, versenytilalmi megállapodásokkal kiegészített erőforráslekötés az alkalmazás tipikus módja. A szemléletváltás azonban ezen a területen érezteti hatását, mivel egyre gyakoribb bizonyos menedzsmentfeladatok ellátásának projekt-együttműködés szemléletű megszervezése. A projekt-együttműködések lényeges jellemzője, hogy nincs egyetlen olyan kiemelt szerepet játszó különleges tudással, emberi erőforrással vagy forgótőkével rendelkező partner, akinek a részvétele nélkül a projekt nem tudna megvalósulni. Minden résztvevő pótolható, ha kiesik. Egy résztvevő kiesésével az általa a projekt-együttműködés keretében előállított tudás nem vész el. A kieső erőforrások gyorsan pótolhatók a tudástőzsdék segítségével, amelyek a korábban elterjedt ú.n. tudáspiacoktól eltérően, az egyszerű információcsere mellett a tudásértékelés hatékony eszközeként is funkcionálnak. Az egyes projektek eredményeként előálló végtermék, amelynek gyakran meghatározó része valamilyen szellemi termék is, természetesen a megrendelőé, de tipikusan az egyes részeredményeket, valamint a projekt során másodlagosan keletkező vagy elsajátított ismereteket (tudást) az együttműködés résztvevői későbbiekben az eredeti projekttől független, későbbi tevékenységeik során mint saját tudás-erőforrást használják fel. A közösen 272 2007 szeptember

Harmadik Kötet


előállított tudásnak a projekt-együttműködés résztvevői által történő közös felhasználásának alapját a közösen előállított tudás felhasználására vonatkozó komplex szerződésrendszerek adják. Emellett természetesen sok projekt-együttműködés eredménye a szabadon felhasználható, nyílt forrású szellemi alkotások körét is gyarapítja. Mivel a projektegyüttműködés nem csupán a meglévő ismeretek alkalmazásának terepe, hanem a résztvevők közös tanulási folyamatának színtere is, kiemelt hangsúlyt fektetnek a projekt során megszerzett új tudás megőrzéséhez és továbbadásához szükséges feladatok ellátásra. A projekt-együttműködések ezért gyakran összekacsolódnak az oktatással és képzéssel. A közös tanulás eredményeként előálló tudást létrehozásához, megőrzéséhez és továbbadásához fejlett tudásmenedzsment-eszközöket használnak. A projekt-együttműködéseket sajátos finanszírozási megoldások segítik. A projektek megvalósítását gyakran hitelből finanszírozzák a résztvevők. Ezekben az esetekben a hiteleknek a fedezete a megrendelő által a projekt eredményéért ígért ellenérték adja. A projekt sikertelenségének kockázata természetesen érdekeltségük arányában oszlik meg a résztvevők között. Az esetleges sikertelenségből eredő kockázatok ellen a projektegyüttműködésben résztvevők tipikusan különböző biztosítások (baleset-, betegség- és felelősségbiztosítások) megkötésével védekeznek. A projekt-együttműködések létrejöttét és a projekt során szükségessé váló erőforrások beszerzését tudástőzsdék segítik. A tudástőzsdéken lényegében a szellemi erőforrásokkal (tudással) és az adott tudással rendelkezők idejével (rendelkezésre állásával) kereskednek. A tudástőzsdék olyan on-line közösségi terek is, amelyek támogatást nyújtanak a projektegyüttműködések kialakításához. A tudástőzsdékre kerülő szellemi erőforrások értékét az éppen aktuális, valamint a várható jövőbeli kereslet és kínálat határozza meg. A tudás aktuális és jövőbeli értékének meghatározását a tudástőzsdék által kialakított tudásértékelési módszertanok és eszközök támogatják. A tudástőzsdék működéséhez szükséges emberi erőforrások beszerzése is természetesen a tudástőzsdén történik.

273 2007 szeptember

Vállalati-irodai munkavégzés jövője. 1. Tárgykör. 2. Kulcstényezők és hajtóerők

Recommend Documents