VÁLASZTÁSI FÜZETEK 164. SEGÉDLET. a jegyzők felkészüléséhez az országgyűlési képviselők évi választásán

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 164.

SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez az országgyűlési képviselők 2010. évi választásán

ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 164.

SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez az országgyűlési képviselők 2010. évi választásán

Budapest, 2010.

A „Választási füzetek” című sorozat szerkesztője: DR. VIRÁG RUDOLF az Országos Választási Iroda vezetője

Összeállította: Bokor András Dr. Bősze Andrea Drozdják Judit Grecskó Anita Ladikné Szabó Marianna Dr. Mándi Ilona Dr. Móricz Szilvia Dr. Mucsi Tamás Nyakas Mónika Dr. Péteri Attila Rozsnyik Annamária Dr. Tanka József Dr. Vannay-Skody Tamás Szerkesztette: Dr. Jackli Tamás

Lektorálta: Dr. Berta Zsolt Zubor András Pál

Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna

ISSN: 1216-5530

TARTALOMJEGYZÉK

Rövidítések jegyzéke ....................................................................................................... 9  1. Hogyan tanuljunk ..................................................................................................... 11  1.1. Általános ismertető.............................................................................................. 11  1.2. Jelölésrendszer .................................................................................................... 12  1.3. Hogyan segítjük az Ön tanulását? ....................................................................... 13  1.4. Az osztályozásról ................................................................................................ 13  1.5. Segítségkérés ....................................................................................................... 13  1.6. Multimédiás oktatóanyag használata .................................................................. 14  2. Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó jogszabályok és a választási rendszer ................................................................................................... 15  2.1. Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó szabályok az Alkotmányban .................................................................................................. 15  2.1.1. A választójogosultság .................................................................................. 15  2.1.2. A választások időpontja ............................................................................... 16  2.1.3. A választások alapelvei................................................................................ 17  2.2. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény rendelkezései .................................................................................................... 17  2.2.1. A választási küszöb ...................................................................................... 17  2.2.2. Az eredmény megállapítása és a mandátumkiosztás a Vjt. szerint .............. 17  2.3. A választási eljárás főbb kérdései az 1997. évi C. törvény alapján .................... 21  2.4. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 22  3. A választási szervek .................................................................................................. 29  3.1. A választási bizottságok ...................................................................................... 29  3.1.1. A választási bizottságok választott tagjai .................................................... 29  3.1.2. Delegálás a választási bizottságokba .......................................................... 30  3.1.3. A választási bizottsági tagok megbízatásának megszűnése ......................... 31  3.1.4. Összeférhetetlenség ..................................................................................... 32  3.1.5. A tagok jogai, a választási bizottság működése........................................... 32  3.1.6. A választási bizottság döntése ..................................................................... 33  3

3.1.7. A választási bizottságok feladata és hatásköre ............................................ 34  3.2. A választási irodák............................................................................................... 37  3.2.1. A Magyarország területén működő választási irodák .................................. 37  3.2.2. A külképviseleteken működő választási iroda .............................................. 39  3.3. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 40  4. A névjegyzék összeállítása és továbbvezetése ......................................................... 47  4.1. A választójogosultság .......................................................................................... 47  4.1.1 A lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban.................................. 47  4.1.2 A választójog egyenlőségének érvényesítése ................................................ 47  4.2. A névjegyzék elkészítése ..................................................................................... 47  4.3. Az értesítők elkészítése és eljuttatása a választópolgárokhoz ............................. 48  4.4. A névjegyzék közszemlére tétele ........................................................................ 48  4.5. A névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat............................................................ 49  4.6. A névjegyzék továbbvezetése .............................................................................. 50  4.7. Az igazolás .......................................................................................................... 51  4.7.1. Igazolás kérése ............................................................................................. 51  4.7.2. Igazolás kiadása........................................................................................... 52  4.7.3. Annak a választópolgárnak a visszavétele a lakcíme szerinti névjegyzékbe, aki igazolást kapott ......................................................................... 52  4.7.4. A választópolgár névjegyzékbe vétele igazolás alapján a szavazás napját megelőzően ................................................................................................. 53  4.7.5. A választópolgár névjegyzékbe vétele igazolás alapján a szavazás napján .................................................................................................................... 54  4.8. A külképviseleti névjegyzék ................................................................................ 55  4.8.1. A külképviseleti névjegyzékbe vétel iránti kérelem ...................................... 55  4.8.2. Felvétel a külképviseleti névjegyzékbe ......................................................... 56  4.8.3. A külképviseleti névjegyékbe felvett választópolgár visszavétele a lakcíme szerinti névjegyzékbe ................................................................................ 56  4.8.4. A külképviselet módosítása .......................................................................... 56  4.8.5. A külképviseleti névjegyzék továbbvezetése ................................................. 56  4.9. A névjegyzék lezárása, kinyomtatása és hitelesítése ........................................... 57  4.9.1. A névjegyzék lezárása .................................................................................. 57  4.9.2. A névjegyzék kinyomtatása .......................................................................... 57  4.9.3. A névjegyzék hitelesítése .............................................................................. 57  4.10. A névjegyzék vezetése a szavazás napján ......................................................... 57 

4

4.11. Az igazolással szavazó választópolgárok számának megállapítása .................. 58  4.12. A második fordulóval kapcsolatos eltérő szabályok ......................................... 58  4.12.1. A névjegyzék .............................................................................................. 58  4.12.2. Az igazolás ................................................................................................. 59  4.12.3. A szavazásra szolgáló lakcímigazolás ....................................................... 61  4.12.4. A külképviseleti névjegyzék........................................................................ 61  4.12.5. Az igazolással szavazó választópolgárok számának megállapítása .......... 61  4.13. Önellenőrző kérdések ........................................................................................ 62  5. A pártok, jelöltek és listák bejelentésével kapcsolatos tudnivalók ....................... 69  5.1. A jelölő szervezet (párt) bejelentése ................................................................... 69  5.2. Az országgyűlési egyéni választókerületi jelölt bejelentése ............................... 70  5.3. A területi (megyei/fővárosi) pártlisták és jelöltjeinek bejelentése ...................... 74  5.4. Országos listák és jelöltjeiknek bejelentése ........................................................ 76  5.5. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 79  6. A Választási kampány .............................................................................................. 83  6.1. A választási kampány .......................................................................................... 83  6.2. Rádió- és televízióközvetítés............................................................................... 84  6.3. Adatszolgáltatás .................................................................................................. 84  6.4. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 85  7. Lakossági tájékoztató tevékenység .......................................................................... 87  7.1. Nyilvánosság ....................................................................................................... 87  7.2. Lakossági tájékoztatás ......................................................................................... 87  7.3. Az Internet szerepe a tájékoztatásban ................................................................. 88  7.4. A választási információs szolgálat ...................................................................... 88  7.4.1. A választási információs szolgálat célja és feladatai .................................. 88  7.4.2. A VISZ lehetséges szervezeti megoldásai .................................................... 89  7.4.3. A választási információs szolgálat működésének tárgyi, technikai és személyi feltételei ................................................................................................... 90  7.5. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 91  8. A szavazás .................................................................................................................. 93  8.1. Szavazás belföldön .............................................................................................. 93  8.1.1. A szavazás ideje és helye ............................................................................. 93  5

8.1.2. A szavazóhelyiség és annak felszereltsége ................................................... 93  8.1.3. A szavazás megkezdése ................................................................................ 93  8.1.4. A rend fenntartása a szavazóhelyiségben .................................................... 94  8.1.5. A szavazás .................................................................................................... 95  8.1.6. A szavazás mozzanatai ................................................................................. 95  8.1.7. A külképviseleti szavazatok továbbítása és megszámlálása......................... 97  8.2. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 99  9. Jogorvoslatok ........................................................................................................... 105  9.1. A jogorvoslatokról általában ............................................................................. 105  9.1.1. A jogorvoslatok fajtái ................................................................................. 105  9.1.2. Jogorvoslati határidők ............................................................................... 105  9. 2. Az egyes jogorvoslatok .................................................................................... 105  9.2.1. A kifogás..................................................................................................... 105  9.2.2. A fellebbezés............................................................................................... 107  9.2.3. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem ........................................................ 108  9.3. A választási irodák jogorvoslatokkal kapcsolatos feladatai .............................. 109  9.4. Speciális jogorvoslatok ...................................................................................... 110  9.4.1. A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat ............................................ 110  9.5. Jogorvoslati fórumrendszer az országgyűlési képviselők választásán .............. 112  9.6. Kapcsolódó OVB állásfoglalások:..................................................................... 113  9.7. Önellenőrző kérdések ........................................................................................ 114  10. A választás eredményének megállapítása, jogorvoslat az eredmény ellen ..... 119  10.1. A választás szavazóköri eredménye ................................................................ 119  10.1.1. A szavazatszámlálás és a szavazóköri eredmény megállapítása ............. 119  10.1.2. Szavazatszámlálás a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt bizottságban ............................................................................................. 120  10.1.3. Jogorvoslat a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen .................................................................................... 120  10.2. A választás választókerületi eredménye .......................................................... 121  10.2.1. A választókerületi eredmény megállapítása............................................. 121  10.2.2. Jogorvoslat a választás választókerületi eredménye ellen....................... 121  10.3. Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 122 

6

11. A választás informatikai támogatása .................................................................. 125  11.1. Az országgyűlési képviselő-választás lebonyolításának informatikával támogatott területei a következők: .................................................................. 125  11.2. A fő választási folyamatok és az informatikai infrastruktúra ......................... 126  11.3. Internetes Tájékoztató Rendszer ..................................................................... 127  11.4. Választás Ügyviteli Rendszer ......................................................................... 127  11.5. Pénzügyi és Logisztikai Rendszer ................................................................... 127  11.6. Minőségellenőrzés........................................................................................... 128  11.7. Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 128  12. Választások pénzügyi tervezése, lebonyolításA és elszámolása ........................ 131  12.1. Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 137  13. Szervezési, logisztikai feladatok........................................................................... 141  13.1. A szervezési, logisztikai feladatok tárgya ....................................................... 141  13.2. A jogszabályi követelmények ......................................................................... 141  13.3. Logisztikai feladatok és azok informatikai támogatottsága ............................ 142  13.4. A választások fő logisztikai (informatikai) feladatai ...................................... 143  13.4.1. Nyomtatvány- és kellékigények megállapítása és továbbítása ................ 143  13.4.2. Igénylési helyek, szállítási helyek, címek továbbítása ............................. 144  13.4.3. Értesítés a szállításokról a választási szervek részére ............................ 145  13.4.4. Szállítás a választási szervekhez .............................................................. 145  13.4.5. Az átvett szállítmányok nyilvántartása .................................................... 146  13.4.6. Szállítás választási szervtől választási szervhez ...................................... 146  13.5. Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 147  14. Mellékletek ............................................................................................................ 153  14.1. A tananyagban hivatkozott joganyagok listája ............................................... 153  14.2. Az Önellenőrző kérdések megoldásai ............................................................. 156 

7

8

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Alkotmány

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

ASZA

anyakönyvi szakrendszer

HVB

helyi választási bizottság

HVI

helyi választási iroda

KEKKH

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

KÜVI

külképviseleti választási iroda

NESZA

a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása

OEVB

országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság

OEVI

országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda

OEVK

országgyűlési egyéni választókerület

OVB

Országos Választási Bizottság

OVI

Országos Választási Iroda

RÁH

Regionális Államigazgatási Hivatal

SZL

a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása

SZSZB

szavazatszámláló bizottság

TVB/FVB

területi/fővárosi választási bizottság

TVI/ FVI

területi/fővárosi választási iroda

Ve.

1997. évi C. törvény a választási eljárásról

VISZ

választási információs szolgálat

Vjt.

1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról

9

10

1. HOGYAN TANULJUNK

1.1. Általános ismertető Ez a tananyag a 2010. évi országgyűlési választások lebonyolításában közreműködők feladataival és hatásköreivel kapcsolatos igazgatási ismeretek elsajátítását segíti elő. A tananyagot alapvetően távoktatási formában javasoljuk feldolgozni, ami azt jelenti, hogy nagyrészt egyedül, oktató segítsége nélkül, viszont tetszőleges tempóban, idejét szabadon beosztva készülhet. Fontos, hogy a tanulás során kollegáival együtt dolgozzák fel a tananyagot, egymást segítve és bátorítva. Ha ennek ellenére megakad az anyag elsajátításában, segítséget nyújtunk Önnek tutor hálózatunkon keresztül. A tutor a TVI által kijelölt munkatárs, aki a képzés tartalmi kérdéseiben lehet segítségére, informatikai problémái esetén az OVI Technikai Támogatás Csoportja közvetlenül a rendelkezésére áll. A tanfolyam eredményes elvégzésének feltétele ƒ

egy teszt és a központi tudáspróba sikeres megoldása.

A képzés eredményes elvégzését a tananyagban található kérdések, feladatok elhelyezésével próbáltuk segíteni. A kurzus tananyagát elektronikus formában juttattuk el Önhöz. Ennek megfelelően a tanfolyam kezdetekor az alábbi anyagokat kellett, hogy kézhez kapja: ¾ Tájékoztató levél, mely tartalmazza: – a tanfolyam elvégzéséhez javasolt időütemezést, – az Önt segítő tutor nevét és telefonszámát, – a tesztekre rendelkezésre álló időkeretet, – az OVI Technikai Támogatás Csoport elérhetőségét. ¾ Multimédiás CD, mely a teljes távoktatási tananyagot tartalmazza.

Kérjük, ellenőrizze, hogy valóban megkapta-e ezeket az anyagokat! Amennyiben nem, úgy azonnal hívja tutorát! A tananyag elsajátítása 35-40 órát vesz igénybe. Az ismeretek feldolgozását olyan anyagrészek elkészítésével is segítettük, melyek szerepe a tudásszint mérésében és az önellenőrzésben kiemelt. Az egyes anyagrészek tárgyalása után közvetlenül olyan feladatok következnek, melyek segítenek az anyag megértésében, az ismeretek elmélyítésében. A tananyag feldolgozása során az alábbi fogalmak gyakran ismétlődnek.

11

Önellenőrző kérdések Az önellenőrző kérdések szerepe, hogy teszteljék az Ön eddig megszerzett ismereteit, azt, hogy azokat mennyire érti. Ezek általában csak néhány percet vesznek igénybe az idejéből. Az önellenőrző kérdések ún. „választósak”, azaz a felsorolt lehetséges megoldásokból kell kiválasztania az egy jó megoldást. A jó megoldásokat a tananyag végén összefoglalóan megadjuk, illetve a tesztek gyakorlása során a kérdések végén azonnal közöljük a helyes választ.

Kérjük, ne hagyja ki ezeket a kérdéseket, mert ezek megoldása a tanfolyam sikeres elvégzésének a kulcsa! Teszt A tananyag feldolgozása során a résztvevőknek egy tesztet kell megoldaniuk, amely eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. A tesztkérdések az önellenőrző kérdésekből kerültek kiválasztásra. Központi tudáspróba A központi tudáspróba a teszthez hasonló, azaz a kérdései szintén az önellenőrző kérdésekből kerülnek kiválasztásra. A tudáspróba a teljes tananyag kérdéseiből áll össze. 1.2. Jelölésrendszer A tananyag feldolgozását, vizuális áttekinthetőségét segítségével igyekeztünk megkönnyíteni.

különböző

piktogramok

Az alábbi piktogramokat, illetve különleges jelöléseket használjuk a tananyagban.

Figyelmeztetés Ez a piktogram olyan részek mellett található, melyek elolvasására a tananyag készítői külön fel kívánják hívni az Ön figyelmét. Az ilyen részek vastag betűkkel találhatók a nyomtatott tananyagban.

Önellenőrző kérdések Ez a piktogram az önellenőrző kérdéseket jelöli az anyagban.

Teszt

12

Ez a piktogram jelzi, hogy most olyan teszt következik, amelynek eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. 1.3. Hogyan segítjük az Ön tanulását? A tanfolyamra történő beiratkozásától kezdve az Országos Választási Iroda Technikai Támogatás Csoportja, valamint egy konzulens, távoktatási szakszóval tutor fogja Önt a tanulásban segíteni. Az OVI Technikai Támogatás Csoportja a felmerülő informatikai problémáiban, a tutor a tananyaggal kapcsolatos tartalmi kérdéseiben fogja Önt segíteni. A kézhez kapott tájékoztató levélben közöltük Önnel, hogy mely telefonszámon érheti el tutorát, illetve az OVI Technikai Támogatás Csoportját. A tutor már az első napokban megkeresi Önt telefonon, és a teszt alapján is tájékozódik az Ön előrehaladásáról. Bármilyen problémája van, ne habozzon felhívni őt! A tutor feladata, hogy Önt segítse, nyugodtan éljen ezzel a lehetőséggel! Előfordulhat, hogy a tutor a kérdésére esetleg nem tud azonnal választ adni, de gondoskodni fog arról, hogy a kérdése eljusson a megfelelő szakértőhöz, és megválaszolásra kerüljön. 1.4. Az osztályozásról A tananyag elsajátítását a tanfolyam alatt a résztvevőknek egy teszt, illetve a tanfolyam végén tudáspróba sikeres megoldásával kell bizonyítaniuk. A tesztet legalább ’megfelelt’ szinten kell teljesítenie, ez feltétele a tudáspróba megkezdésének. Sikertelen teszt esetén lehetősége van új tesztet megoldania, sikeres teljesítés esetén a megelőző sikertelen kísérletek törlésre kerülnek. A tanfolyam végén kapott minősítés az alábbi fokozatokra bomlik: nem felelt meg vagy megfelelt

Megfelelt minősítést akkor kap, ha a tesztet, illetve a tudáspróbát is ’megfelelt’ szinten teljesítette. Feltétlenül javasoljuk, hogy a tesztet önállóan oldja meg, sikertelen teszt esetén is önállóan próbálkozzon tovább. A teszt a tudáspróbára való felkészülés leghatásosabb eszköze! 1.5. Segítségkérés A képzés során előfordulhat, hogy Önnek valamilyen okból segítségre van szüksége. Ilyen esetekben – mint ezt már említettük – először a tutorhoz forduljon. Amennyiben a teszt- és vizsgarendszerbe történő belépési kísérlete valamilyen okból nem sikeres, úgy

13

ne a tutort, hanem a tájékoztató levélben megadott OVI Technikai Támogatás Csoport telefonszámát hívja. 1.6. Multimédiás oktatóanyag használata A multimédiás oktató CD használata a következő: ¾ Tegye be a CD-t a CD meghajtóba! ¾ Az oktató anyag automatikusan indul. ¾ Amennyiben az oktatóanyag nem indult el, úgy az alábbi lépéseket hajtsa végre: 1. A Windows START menüjéből válassza ki a Futtatás menüpontot! 2. A megjelenő ablakba pontosan az alábbiakat írja: D:\START.EXE (Ha a CD meghajtó nem a D: meghajtó, akkor a CD meghajtó betűjelét üsse be a D: karakter helyett!) 3. Kattintson az Ok gombra! Ezzel elindult az oktató szoftver. A további ismereteket maga a program közli. Reméljük, hogy a tananyag elsajátítása közben is hatékonynak találja ezt az oktatási formát. Az Országos Választási Iroda nevében sok sikert és eredményes munkát kívánok Önnek!

Dr. Virág Rudolf az Országos Választási Iroda vezetője

14

2. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS A VÁLASZTÁSI RENDSZER Az országgyűlési képviselők választását szabályozó joganyag Az országgyűlési képviselő-választások szabályanyagát az alábbi jogszabályok tartalmazzák: 1. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, amely megfogalmazza a népképviseleti demokrácia alapelvét, alapvető politikai jogként szabályozza a választójogosultság feltételeit, meghatározza a választások alapelveit, és a választás kiírásának alapvetőbb szabályait. 2. 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról, amely a választások anyagi jogi szabályait tartalmazza, meghatározva a választási rendszer elemeit, a mandátumkiosztás módját és az eredmény megállapításának szabályait, valamint az időközi országgyűlési választásra vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. 3. 1997. évi C. törvény a választási eljárásról, amely a választási eljárás jogi elemeinek szabályait rögzíti (névjegyzék, választási szervek, ajánlás, jelölés, szavazás, külképviseleti szavazás, szavazatösszesítés, eredmény-megállapítás, jogorvoslatok stb.). 4. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet választókerületek megállapításáról.

az

országgyűlési

egyéni

és területi

5. Az önkormányzati miniszter rendeletei (ÖM rendeletek), amelyek a választási irodák feladatait, a választás során alkalmazandó nyomtatványok mintáit (35/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet), a választás céljára biztosított állami pénzeszközök felhasználásának (36/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet), ellenőrzésének szabályait, a választás határidőit és határnapjait határozzák meg. 2.1. Az országgyűlési Alkotmányban

képviselők

választására

vonatkozó

szabályok

az

A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. 2.1.1. A választójogosultság Az Alkotmány „Alapvető jogok és kötelességek” című XII. fejezetében politikai alapjogként határozza meg a választójogot (70. § (1) és (5) bekezdése).

15

A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen (70. § (1) bekezdés). Az aktív (választásra jogosultság) és passzív (választhatóság) választójog feltételei megegyeznek: − magyar állampolgárság, − nagykorúság (18. életév betöltése; továbbá a 16. életév betöltésétől házasságkötéssel szerzett nagykorúság), − magyarországi lakóhely. Magyarországon lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár a Magyar Köztársaság külképviseletein is leadhatja szavazatát, amennyiben a szavazás napján külföldön tartózkodik és előzetesen kérte felvételét a külképviseleti névjegyzékbe. A külföldön szavazás lehetősége tehát az Országgyűlés döntése szerint – továbbra is – megmarad. A választójogot csak az ún. természetes kizáró okok korlátozzák. Az Alkotmány szerint (70. § (5) bekezdés) nincs választójoga annak, aki: − jogerős bírósági ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, − jogerős bírósági ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás alatt áll, − szabadságvesztés büntetését tölti, − büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. A fenti rendelkezések mellett kiemelendő az Országos Választási Bizottság 15/2002. (IV. 7.) OVB állásfoglalása a választójoggal rendelkező fogvatartottak választójogának gyakorlásáról, mely ide kattintva letölthető. 2.1.2. A választások időpontja Az Alkotmány az Országgyűlésre vonatkozó fejezetében kimondja, hogy az országgyűlési képviselők választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani (20. § (1) bekezdés). Az országgyűlési választások első és második fordulójának napját a köztársasági elnök tűzi ki (30/A. § (1) bekezdés d) pontja). Az Alkotmány az országgyűlési választási rendszer további szabályainak megállapítását a kétharmados többséggel elfogadott 1989. évi XXXIV. törvényre (Vjt.) bízta.

16

2.1.3. A választások alapelvei Az Alkotmány egy külön fejezetet (XIII.) szentel a választások alapelveinek meghatározására. E fejezetben kimondja, hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. 2.2. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény rendelkezései Az Országgyűlés 386 képviselőből áll. A magyar választási rendszer vegyesnek mondható, mert két választási rendszer él egymás mellett: ƒ

az egyéni választókerületi rendszer: − 176 egyéni választókerület: az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, ahol személyekre lehet szavazni, és a szavazatok többségét elnyerő jelölt lesz a képviselő

ƒ

valamint a listás rendszerek: − 20 területi választókerület: a törvény 20 területi választókerületet intézményesít, amely a 19 megye és a főváros területét fedi le. Ezekben a választókerületekben listás választás van. A listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki. − Országos (kompenzációs) lista: e listáról minimum 58 mandátum – a pártok mandátumot nem szerzett egyéni jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredékszavazatok) arányában – kerül kiosztásra.

2.2.1. A választási küszöb A magyar választási rendszer 5%-os küszöböt alkalmaz. A területi listákra leadott érvényes szavazatok összesítése alapján megállapításra kerül, hogy melyek azok a pártok, amelyeknek a területi listáira leadott érvényes szavazatok száma nem éri el a területi listákra leadott, országosan összesített szavazatszám több mint 5%-át. Ezek a pártok nem kaphatnak mandátumot sem a területi, sem pedig az országos listáról. 2.2.2. Az eredmény megállapítása és a mandátumkiosztás a Vjt. szerint a) Egyéni választókerület:

Az első választási fordulóban az a jelölt lesz az országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott.

17

Második fordulót kell tartani az egyéni választókerületben, ha: − a szavazáson részt vett választópolgárok száma nem haladta meg a választókerület választójogosultjai számának 50%-át (érvénytelen forduló); − az első érvényes választási fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg az érvényes szavazatok több mint felét (eredménytelen forduló), A második fordulóban indulhatnak: − az első forduló érvénytelensége esetén minden jelölt, aki az első fordulóban indult, − az első forduló eredménytelensége esetén azok a jelöltek, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15%-át megszerezték; ha nincs legalább 3 ilyen jelölt, akkor az első három legtöbb szavazatot szerzett jelölt. Ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyére másik jelölt nem léphet.

A második fordulóban képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. Ha a második forduló érvénytelen, időközi választást kell tartani. b) Területi választókerület A választópolgárok az egyéni választókerületi jelölt mellett az adott területi választókerületben listát állított pártok területi listáira is szavaznak. A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, azonban itt is feltétel, hogy az első fordulóban a választópolgároknak több mint a fele voksoljon. Ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert a választópolgárok több mint fele nem járult az urnákhoz, második választási fordulót kell tartani, amelyen mindazon területi listák indulnak, amelyek az első fordulóban indultak. Erre a fordulóra is vonatkozik egy érvényességi küszöb, amely 25%-nál több választópolgár szavazáson való részvételét igényli. Ha a területi választókerületben egyetlen pártlistát sem indítottak, vagy a második forduló is érvénytelennek bizonyul, az adott területi választókerület listás mandátumai felkerülnek az országos listára, és a töredékszavazatok arányában kerülnek kiosztásra. A mandátumkiosztás menete Előfeltételek (az országos lista mandátumai kiosztásának is alapját képezik): − a területi listákra leadott érvényes szavazatokat pártonként külön-külön összesíteni kell,

18

− meg kell állapítani azon pártok körét, amelyekre leadott érvényes szavazatok összege országos szinten nem haladja meg az 5%-os határt (választási küszöb – ezek a pártok sem a területi listán, sem az országos listán nem szerezhetnek mandátumot). Az egyes területi választókerületekben az érvényes választási forduló eredményének megállapítása (a Hagenbach-Bischoff formula szerint): − a listáikra leadott érvényes szavazatokat össze kell adni (= összes érvényes szavazat), − a választókerületben megszerezhető mandátumok számához egyet hozzá kell adni (= osztó), − az összes érvényes szavazatot el kell osztani az osztóval; az így kapott hányados az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám, Összes érvényes szavazat = Mandátumszám+1

1 mandátum ára

− meg kell állapítani az egy mandátum eléréséhez szükséges szavazatszám kétharmadát (legnagyobb maradék szabályának alkalmazása miatt); − a mandátumkiosztásban részt vevő párt választási listájára leadott szavazatok számát el kell osztani az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számával; az osztás eredményeként kapott egész szám a párt által elért mandátumok száma; az osztás maradéka, valamint a mandátumot nem eredményező szavazatok töredékszavazatnak minősülnek, amelyek az országos lista tekintetében jutnak majd szerephez; Párt által elért szavazatok száma = megszerzett mandátumok száma 1 mandátum ára − ha az előbbi művelet elvégzése után még betöltetlen mandátum marad, akkor meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan lista, amely rendelkezik az egy mandátumhoz szükséges szavazatnak legalább 2/3-ával; amennyiben több ilyen párt is van, a mandátumot az szerzi meg, amely szám szerint több szavazattal rendelkezik az adott mandátumra (amennyiben több párt rendelkezik ugyanannyi szavazattal, a lista sorszáma szerinti sorrendben kell kiadni a mandátumot); a mandátumot nem eredményező töredékszavazatok az országos listára kerülnek; (azonban a 2/3-os mandátumot szerző pártoknál az országos listás töredékszavazataik számából le kell vonni a kedvezményes mandátumszerzéshez felhasznált töredékszavazatok számát); − ha a területi választókerületben a fenti számítások után is maradt betöltetlen mandátum, az majd az országos listán, a töredékszavazatok alapján kerül kiosztásra. Külön szabályok irányadóak a közös és a kapcsolt listákra vonatkozóan: − a közös lista, illetve a kapcsolásban részt vevő listák nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább

19

10%-át, illetve kettőnél több párt esetében legalább 15%-át együttesen nem érték el; − az előbbi határt elérő listakapcsolásnak vagy közös listának az a tagja, amely nem éri el az összes területi pártlistára leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint 5%-át, kiesik és nem kap mandátumot; a továbbiakban pedig úgy kell tekinteni, mintha a kapcsolásban, vagy a közös lista állításában nem vett volna részt; − a százalékos határ kiszámításánál a közös listára leadott szavazatokat az érintett pártok által – országosan, egységesen – előzetesen tett nyilatkozatnak megfelelően, ennek hiányában egyenlően kell megosztani a pártok között; − a kapcsolt listák a listákra leadott összesített szavazatok arányában szereznek mandátumot. c) Az országos lista mandátumainak kiosztása Az országos lista mandátumainak kiosztása az országosan 5%-ot elért pártok töredékszavazatainak arányában történik. Töredékszavazatnak minősül: a.

Az egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot (az országgyűlési képviselőjelölt első forduló utáni visszalépése a töredékszavazatok megállapítására nincs kihatással BH2002.387),

b.

A területi választókerületben a választás érvényes fordulójában a listákra leadott olyan szavazatok, akik a mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek a mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták.

Tehát az egyéni választókerületi jelölt és a területi lista töredékszavazatai felkerülnek a párt által állított országos listára, illetőleg arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a jelöltet, illetőleg a listát állító párt országos listája részt vesz. Közös egyéni választókerületi jelölt, illetőleg a közös területi lista utáni töredékszavazatok a pártok közös országos listájára kerülnek fel, ennek hiányában a pártok által – országosan, egységesen – előzetesen meghatározott arányban a pártok önálló listáira. A kapcsolt területi lista töredékszavazatai felkerülnek arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a területi listát kapcsoló pártok országos listái vesznek részt. A mandátumkiosztás menete − A pártokra leadott töredékszavazatokat országosan összesíteni kell (= országos töredékszavazat). − Az országos listán elérhető mandátumok számához (58) hozzá kell adni a területi listán be nem töltött mandátumok számát.

20

− A mandátumok kiosztása ezek után a következőképpen történik (d’Hondt formula): Össze kell állítanunk egy táblázatot, amelynek első sorát a listákra jutó töredékszavazatok képezik. Minden lista töredékszavazatai alatt képezni kell egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista töredékszavazatainak fele, a következő a harmada, a negyede és így tovább. A táblázat segítségével osztjuk ki a mandátumokat, mégpedig úgy, hogy megkeressük a táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeressük a következő legnagyobb számot, s az eljárást addig folytatjuk, amíg ki nem osztjuk az összes mandátumot. (Ha egyenlő legnagyobb számokat találunk több lista oszlopában, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell odaítélni a mandátumot). Az a párt, amelynek a területi listáira az országosan leadott érvényes szavazatok száma nem haladja meg az 5%-ot: − elveszíti az egyéni választókerületben elért töredékszavazatait, − nem szerez területi választókerületben mandátumot, − nem szerez mandátumot az országos listán. 2.3. A választási eljárás főbb kérdései az 1997. évi C. törvény alapján A Ve. átfogóan szabályozza a választási eljárás szakaszait. Az országgyűlési választásokra alkalmazandóak a törvény általános rendelkezései, valamint kifejezetten az országgyűlési képviselők választására vonatkozó XI. fejezete, amely részletezi a népképviseleti választáshoz kapcsolódó különös eljárási szabályokat. Fontos, garanciális részét képezi a választási eljárás alapelveinek meghatározása, amelyek biztosítják a választások tisztaságát, a demokratikus követelmények érvényesülését (Ve. 3. §): ƒ a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, ƒ önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban és a szavazásban, ƒ esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, ƒ jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, ƒ jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, ƒ a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. A választási eljárás főbb szabályozási csomópontjai a törvény alapján a következők: I. Alapvető szabályok (alkalmazási kör, alapelvek) II. A választási eljárás nyilvánossága III. Választókerületek, szavazókörök IV. A választójogosultság nyilvántartása 21

V. A választási szervek (választási bizottságok és irodák rendszere) VI. A választási kampány VII. Az ajánlás (ajánlás, jelölt- és listabejelentés szabályai stb.) VIII. A szavazás IX. A szavazatok összesítése X. Jogorvoslatok XI. Az országgyűlési választásra vonatkozó különleges rendelkezések Jelen kiadvány célja a választási eljárás fent említett csomópontjainak részletes bemutatása, ezért ezek bővebb ismertetésére a könyv további fejezeteiben kerül sor. 2.4. Önellenőrző kérdések 1. Milyen jogszabályok szabályozzák az országgyűlési képviselő-választást? a. Alkotmány, 1989. évi XXXIV. törvény, 1997. évi C. törvény. b. Alkotmány, 1990. évi LXV. törvény, 1997. évi C. törvény. c. 1989. évi XXXIV. törvény, 1997. évi C. törvény, 1998. évi III. törvény. 2. Ki rendelkezik választójogosultsággal az országgyűlési képviselő-választáson? a. Minden magyar és EU állampolgár, ha Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. b. Minden nagykorú magyar állampolgár, lakóhelytől függetlenül. c. Minden nagykorú magyar állampolgár, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. 3. Ki tekinthető nagykorú állampolgárnak? a. Aki, betöltötte a 18. életévét; továbbá, aki a 16. életévének betöltésétől házasságkötéssel vált nagykorúvá. b. Aki betöltötte a 16. életévét. c. Aki, betöltötte a 18. életévét; továbbá, aki a 14. életévének betöltésétől házasságkötéssel vált nagykorúvá. 4. Mi az alapja valamely természetes (választójog gyakorlásából) kizáró ok megállapításának? a. Előzetes letartóztatás. b. Pszichiátriai kezelés. c. Jogerős bírósági ítélet megléte.

22

5. Választójoggal rendelkező fogvatartott személy gyakorolhatja-e a választójogát az országgyűlési képviselők választásán? a. Igen, ha – amennyiben szükséges – rendelkezik igazolással, valamint a személyazonosság és a lakcím megállapításának alapjául szolgáló igazolvány a fogvatartó intézménynél rendelkezésre áll, illetőleg a szavazni kívánó személyazonossága a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a rendőrség által hivatkozott (az Országos Választási Bizottság 15/2002. (IV. 7.) OVB állásfoglalásában lévő) jogszabályok alapján minden kétséget kizáróan megállapítható, és mozgóurnát kér. b. Nem, semmilyen esetben sem. c. Igen, ha – amennyiben szükséges – rendelkezik igazolással, valamint a személyazonosság és a lakcím megállapításának alapjául szolgáló igazolvány a fogvatartó intézménynél rendelkezésre áll. 6. Ki tűzi ki az országgyűlési képviselő-választások időpontját? a. A miniszterelnök. b. Az Alkotmánybíróság elnöke. c. A köztársasági elnök. 7. Melyek a demokratikus választások fő alapelvei? a. Választás tisztasága, esélyegyenlőség. b. Általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás. c. Anyanyelv használata, rendeltetésszerű joggyakorlás. 8. Milyen jellegű a magyar választási rendszer? a. Többségi elvű. b. Listás/arányos. c. Vegyes rendszerű/arányosításra törekvő. 9. Mely elemekből épül fel a magyar választási rendszer? a. Egyéni választókerület, területi lista. b. Egyéni választókerületek, országos lista. c. Egyéni választókerület, területi lista, országos lista. 10. A területi választókerületek mely területi egységekhez igazodnak? a. Régiók. b. Megyék. c. Megyék és a főváros.

23

11. Hány mandátum szerezhető egy egyéni választókerületben? a. Választókerületenként egy egyéni mandátum. b. Lakosságszámtól függ. c. A jelöltek számának függvényében változik. 12. Milyen követelményt kell teljesítenie annak a személynek, aki egyéni választókerületben kíván jelöltként indulni? a. Nincs külön követelmény. b. Legalább 750 ajánlószelvényt kell összegyűjtenie a választókerületben lakó választópolgároktól. c. Valamely párt támogatásával kell rendelkeznie. 13. Indulhat-e független jelölt az egyéni választókerületi mandátumért? a. Igen, indulhat. b. Nem, csak pártjelöltek indulhatnak. c. Nem, csak listán indulhat. 14. Ki jogosult (a szükséges feltételek teljesítése után) területi listát állítani? a. Független jelöltek, társadalmi szervezetek, pártok. b. Pártok és más társadalmi szervezetek. c. Csak pártok. 15. Mit jelent a területi lista kötött jellege? a. A listán a jelöltek sorrendjét a listát állító párt határozza meg, azon a választópolgár a szavazáskor nem változtathat. b. A listán a jelöltek sorrendjét a párt határozza meg, de a választópolgár a szavazáskor befolyásolhatja azt. c. A listán a jelöltek ábécé sorrendben szerepelnek. 16. Mi a feltétele a területi lista állításának? a. A területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább 2 egyéni választókerületben állítson egyéni jelöltet a párt. b. Minden területi választókerületben legalább egy egyéni választókerületi jelöltet állítson a párt. c. Országos lista állítása.

24

17. Mi a feltétele a közös területi lista állításának? a. Nincs külön feltétele. b. Ugyanazon pártok közös egyéni választókerületi jelölések alapján állíthatnak közös területi listát. c. Közös országos listát kell állítaniuk. 18. Szavazhat-e a választópolgár közvetlenül az országos listára? a. Igen, a területi listára való szavazás egyben az országos listára való szavazást is jelenti. b. Nem, az országos lista mandátumai a töredékszavazatok alapján kerülnek kiosztásra. c. Külön szavazólap szolgál erre a célra. 19. Milyen feltételt kell teljesíteni országos lista állításához? a. Nincs külön feltétele, bármely párt állíthat országos listát, amely területi listát állított. b. A párt legalább 7 területi választókerületben listát állított. c. Az összes egyéni választókerületben jelöltet kell állítani a pártnak. 20. Lehet-e közös országos listát állítani? a. Nem lehet, csak pártonként külön-külön. b. Lehet, ha ugyanazok a pártok 7 közös területi listát állítottak. c. Lehet, ha legalább 7 egyéni választókerületben közös jelöltet állítottak. 21. Hányféle jelölést fogadhat el egyszerre egy képviselőjelölt? a. Csak egyfélét. b. Vagy egyéni választókerületi, vagy listás jelölést. c. Egyszerre lehet egyéni, területi listás és országos listás jelölt. 22. Mi történik, ha a jelölt egyéni választókerületben mandátumot szerez, ugyanakkor területi listán is jelöltként szerepel? a. Törölni kell a területi listáról. b. Több mandátumot is szerezhet, amelyről később a párt rendelkezik. c. Kétszer annyi támogatáshoz juthat a kettős jelöltség alapján.

25

23. Mi történik, ha a jelölt a területi listán mandátumot szerez, ugyanakkor az országos listán is jelöltként szerepel? a. Több mandátumot is szerezhet, amelyről később a párt rendelkezik. b. Kétszer annyi támogatáshoz juthat a kettős jelöltség alapján. c. Törölni kell az országos listáról. 24. Mire szolgál az 5%-os választási küszöb? a. Arra, hogy csak a valóban jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok juthassanak a parlamentbe. b. Arra, hogy csak azok a pártok jussanak a képviseleti szervbe, amelyek az egyéni választókerületek legalább 5%-ában mandátumot szereztek. c. Az arányosítás érdekében alkalmazza a magyar választási rendszer. 25. Mi történik azzal a párttal, amelynek területi listáira leadott szavazatok országos összesítésben nem haladják meg az 5%-os küszöböt? a. Nem szerezhet mandátumot. b. Területi listán szerezhet mandátumot, országos listán azonban nem. c. Sem területi, sem pedig országos listán nem szerezhet mandátumot, így töredékszavazatai sem hasznosulnak. 26. Mikor érvényes az egyéni választókerületben a választás első fordulója? a. Nincs érvényességi küszöb. b. Ha a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. c. Ha a választókerület választópolgárainak több mint egynegyede szavazott. 27. Ki szerzi meg a mandátumot az egyéni választókerületben a választás első, érvényes fordulójában? a. Aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. b. Aki megszerzi az érvényes szavazatok több mint felét. c. Az első fordulóban egyetlen jelölt sem juthat mandátumhoz. 28. Mit jelent az, ha az első választási forduló az egyéni választókerületben eredménytelen volt? a. Nem volt jelölt. b. Az érvényes fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg az érvényes szavazatok több mint felét. c. A választókerület választópolgárainak kevesebb mint fele szavazott.

26

29. Kik vehetnek részt a második fordulóban, ha az egyéni választókerületben az első forduló érvénytelen volt? a. Minden jelölt, aki az első fordulóban indult. b. A három legtöbb szavazatot szerzett jelölt. c. Akik megszerezték az első fordulóban leadott szavazatok 15%-át. 30. Kik vehetnek részt a második fordulóban, ha az egyéni választókerületben az első forduló eredménytelen volt? a. Azok a jelöltek, akik az első fordulóban megszerezték az érvényes szavazatok relatív többségét. b. Minden jelölt, aki az első fordulóban indult. c. Azok a jelöltek, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15%-át megszerezték; ha nincs legalább 3 ilyen jelölt, akkor az első három legtöbb szavazatot szerzett jelölt. 31. Ki lesz a mandátumszerző jelölt az egyéni választókerületi második fordulóban? a. Képviselő az a jelölt lesz, aki megszerzi az érvényes szavazatok relatív többségét. b. Az a jelölt, aki megszerzi az érvényes szavazatok több mint felét. c. Az a jelölt, aki megszerzi a leadott érvényes szavazatok legalább 25%-át. 32. Mikor érvénytelen a második forduló az egyéni választókerületben? a. Ha a választókerület választópolgárainak kevesebb mint fele szavazott. b. A szavazók száma nem haladta meg a választókerület választópolgárainak egynegyedét. c. A második fordulóban nincs érvényességi küszöb. 33. Területi lista esetében mikor kell második fordulót tartani? a. Ilyen nem fordulhat elő, csak az első választási fordulóban szavazunk területi listára. b. Ha az első választási fordulóban nem vett részt a választópolgárok több mint fele. c. Ha az első forduló eredménytelen volt. 34. Milyen esetben érvényes a második forduló a területi választókerületben? a. Ha a választópolgárok több mint fele részt vett a szavazáson. b. Nincs érvényességi küszöb. c. Amennyiben a választópolgárok több mint 25%-a szavazott.

27

35. Mely területi listák indíthatóak a második fordulóban, ha a területi választókerületben az első forduló érvénytelen volt? a. Mindazon területi listák indíthatóak, amelyek az első fordulóban indultak. b. Azok a területi listák indíthatóak, amelyek jelöltjei az első fordulóban megszerezték a szavazatok relatív többségét. c. Egy területi lista sem indítható, időközi választást kell tartani. 36. Hogyan kerülnek kiosztásra a területi listás mandátumok? a. A területi választókerületben 5%-ot elért pártok listáira leadott szavazatok arányában, a Hagenbach-Bischoff formulával. b. Csak az országos összesítésben 5%-ot elért pártok területi listái kaphatnak mandátumot, a leadott szavazatok arányában, Hagenbach-Bischoff formula szerint. c. A D’Hondt formulával számolva, a töredékszavazatok alapján. 37. Mi történik akkor, ha területi választókerületben egyetlen pártlistát sem állítottak, vagy a második forduló is érvénytelen volt? a. Időközi választást kell tartani. b. Az adott területi választókerületi mandátumok elvesznek. c. A területi listás mandátumok felkerülnek az országos listára, és a töredékszavazatok arányában kerülnek kiosztásra. 38. Milyen módszerrel kerülnek kiosztásra az országos listás mandátumok? a. D’Hondt. b. Hagenbach-Bischoff. c. Saint- Lägue.

28

3. A VÁLASZTÁSI SZERVEK A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény értelmében a választások lebonyolítói a választási szervek, melyeknek két típusa van: a választási bizottságok és a választási irodák. 3.1. A választási bizottságok A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Az országgyűlési képviselő-választáson a következő választási bizottságok működnek: − minden szavazókörben (országosan kb. 11 ezerben) szavazatszámláló bizottság működik, az egy szavazókörrel rendelkező településeken azonban a szavazatszámláló bizottság feladatait a helyi választási bizottság látja el (HVB); − a 176 egyéni választókerületben országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság működik; − a 20 területi választókerületben (19 megye és a főváros) területi választási bizottság működik; − valamint országos hatáskörrel és illetékességgel működik az Országos Választási Bizottság. A választási bizottságok választott és megbízott (delegált) tagokból állnak. 3.1.1. A választási bizottságok választott tagjai A szavazatszámláló bizottság legalább öt, az igazolással szavazásra kijelölt SZSZB legalább hét tagból áll. A szavazatszámláló bizottságnak három választott tagja van. A három választott tagot és a szükséges számú póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 20. napon választja meg. A választott tagok személyére a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. Előfordulhat, hogy az alacsony lakosságszám, az összeférhetetlenségi szabályok miatt, vagy azért, mert a képviselő-testület működésében akadályozott, a törvényben foglalt határidőig nem történik meg az SZSZB megválasztása. Ilyen esetben a helyi választási iroda vezetőjének indítványára a területi választási bizottság haladéktalanul megbízza a tagokat. Ha az SZSZB tagjainak száma a szavazás napján kevesebb, mint öt, illetve a kijelölt szavazókörben kevesebb, mint hét, a HVI vezetője a póttagok vagy más SZSZB tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Amennyiben ilyen módon nincs lehetőség az SZSZB 29

kiegészítésére, a TVI vezetője más település SZSZB-jének esküt tett tagjait vagy póttagjait bízza meg. A HVB az egy szavazókörös településeken legalább 5 tagból áll. A HVB-nek 5 választott tagja van, kiket (szükséges számú póttagokkal együtt) a települési önkormányzat képviselő-testülete az előző általános önkormányzati választást megelőzően választott meg, és megbízatásuk a 2010-es önkormányzati általános választások során megválasztott új HVB alakuló üléséig tart. Az OEVB és a TVB legalább 3 tagból áll. A választási bizottságok három tagját és szükséges számban póttagokat a fővárosi, megyei közgyűlés választja meg az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 51. napon. Személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt. Az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban a póttagokat az Országgyűlés választja meg az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 51. napon. Személyükre – a pártok javaslataira is figyelemmel – a választások lebonyolításáért felelős önkormányzati miniszter tesz indítványt.

Választási bizottság választott tagja csak a választókerületben – egy szavazókörös település esetén a helyi választási bizottságnak csak a településen – lakcímmel rendelkező választópolgár lehet. 3.1.2. Delegálás a választási bizottságokba A választási bizottságoknak – a választott tagokon felüli – további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. A fentiek szerint megbízott tagot delegálhat: − az SZSZB-be az egyéni képviselőjelöltet, illetve a listát állító jelölő szervezet, továbbá a független jelölt, − az OEVB-be az egyéni képviselőjelöltet állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt, − a TVB-be a területi választókerületben (a fővárosban, illetve a megyében) területi listát állító jelölő szervezet, − az OVB-be az országos listát állító jelölő szervezet. A közösen jelöltet, illetőleg listát állító szervezetek a jelölés, illetve a listaállítás szerinti választási bizottságba közösen bízhatnak meg egy tagot.

30

A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelőző 9. napig a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni. A pártok, független jelöltek saját érdeke, hogy valamennyi választási szervbe delegáljanak egy-egy tagot, mivel így személyesen ellenőrizhetik, elősegíthetik a választás törvényes lefolyását, illetve aktív részesei lehetnek az esetleges jogviták eldöntésének. A választási bizottság megbízott tagjának nem kell a választókerületben – helyi választási bizottság működése esetén a településen – lakcímmel rendelkeznie! 3.1.3. A választási bizottsági tagok megbízatásának megszűnése A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart. Az SZSZB, az OEVB, a TVB, az OVB esetében általános választás alatt az országgyűlési képviselők soron következő választását, az egy szavazókörös településen működő HVB esetében a soron következő általános önkormányzati választást kell érteni. A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása – az OVB egyes megbízott tagjai kivételével – a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. Az Országos Választási Bizottságban azon delegáltak megbízatása, akiknek pártja az Országgyűlés alakuló ülésén képviselőcsoportot alakít, a következő általános országgyűlési képviselő-választásra létrehozott OVB alakuló üléséig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart. A választási bizottság tagjának megbízatása a fent említetteken túl megszűnik: − ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek, − ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, − lemondással, − a megbízatás visszavonásával, − a választási bizottság tagjának halálával. Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a fent meghatározott okból (kivéve a megbízatási idő lejártát) megszűnt, helyébe a póttag lép. Póttag hiányában új tagot kell választani. Amennyiben a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása szűnik meg, helyébe a jelölő szervezet, a független jelölt, illetőleg a képviselőcsoport új tagot bízhat meg.

31

3.1.4. Összeférhetetlenség A választási bizottságok független, csak a törvénynek alárendelt szervek. Pártatlan működésüket a törvény összeférhetetlenségi szabályok megfogalmazásával biztosítja.

A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, regionális államigazgatási hivatal vezetője, képviselő (országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, megyei közgyűlés tagja, fővárosi közgyűlés tagja, kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint jelölt. További személyes kizárási ok, hogy az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek. Nem lehet a választási bizottság választott tagja a fentieken túl a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem. Ez a tilalom a delegált tagokra nem vonatkozik. A törvény értelmében hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa. 3.1.5. A tagok jogai, a választási bizottság működése

A választási bizottság a működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül. A választási bizottság testületként működik, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Csak igennel vagy nemmel lehet szavazni, tartózkodásra nincs mód. Ha a választási bizottság szavazása során egyenlő az igen és nem szavazatok száma, a vitát addig kell folytatni, amíg nem sikerül többségi álláspontot kialakítani, a választási eljárás ugyanis nem ismer kisegítő rendelkezést szavazategyenlőség esetére. A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is – indokaival együtt – rögzíteni kell. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a választási bizottság – kérésükre, ingyenesen – átadja a jelöltek, jelölő szervezetek képviselőinek! A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított kivétellel nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága azonban nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. 32

A nemzetközi megfigyelők és a sajtó képviselői a választási bizottságok tevékenységénél – beleértve a szavazatszámlálást is – jelen lehetnek, azonban a bizottságok munkáját nem zavarhatják. A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj. A választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett működő választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától. A munkáltató csak a választási szerv tagját megillető bér megtérítését igényelheti, amelynek nem része a munkáltatót terhelő járulék. 3.1.6. A választási bizottság döntése A választási bizottság határozattal dönt. A határozatot – meghozatala napján – írásba kell foglalni. A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével nyilvánosságra hozza. A választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megállapítani. Minden olyan bizonyíték (különösen az irat, a kérelmező nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapítására. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A választási bizottság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

A választási bizottság a kérelmező kérésére biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ugyanezt a jelen lévő ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni. A határozatnak tartalmaznia kell: − a választási bizottság megnevezését, a határozat számát, − a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét), − az ügy tárgyának megjelölését, − a rendelkező részben a választási bizottság döntését, a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást, − az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta. Ha a választási bizottság határozatában név-, szám- vagy más elírás van, a bizottság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. Számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

33

A választási bizottság határozatának egy példányát a delegált tag részére ingyenesen át kell adni. A határozat rövid úton való közlése történhet: ƒ

jelenlévők részére – az átvétel elismerése mellett – a határozat átadásával,

ƒ

telefaxon,

ƒ

elektronikus dokumentum formájában (e-mail) vagy

ƒ

kézbesítési megbízott útján.

A határozat rövid úton történő közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg. A határozatot – a személyes átadás esetét kivéve – postai úton, tértivevényes küldeményként is kézbesíteni kell a kérelmező részére. A határozatot, ha rövid utas elérhetősége ismert, a meghozatal napján kell közölni azzal is, akire a döntés jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A rövid utas kézbesítés mellett – a személyes átadás esetét kivéve – részére a határozatot postai úton is kell kézbesíteni. A határozat rövid úton való közlésének és kézbesítésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot pedig az ügyiratban el kell helyezni. 3.1.7. A választási bizottságok feladata és hatásköre A Ve. 90/A. §-a sorolja fel a választási bizottságok hatásköreit, de a Ve. más jogszabályhelyei is tartalmaznak hatáskört megállapító rendelkezéseket (pl. áttétel jogintézménye, külképviseleti szavazatok ellenőrzése és megszámlálása stb.). A Ve. 90/A. §-a a következő hatásköröket állapítja meg a választási bizottságok részére: 3.1.7.1. A szavazatszámláló bizottság feladatai: Az SZSZB − ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról, − dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben, − megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, − indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta. 3.1.7.2. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság feladatai: Az OEVB − dönt az egyéni választókerületi jelöltek, valamint a csak egy egyéni választókerületben jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról; 34

− jóváhagyja az egyéni választókerület szavazólapjának adattartalmát; − dönt az egyéni választókerületi választással kapcsolatos kifogásról; − dönt a szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, valamint a szavazás során felmerült vitás kérdések eldöntése körében hozott határozata elleni, kizárólag az egyéni választókerületi választást érintő, valamint az egyéni választókerületi és a területi listás választást egyaránt érintő fellebbezésről; − megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta; − megállapítja és közzéteszi az egyéni választókerületben a választás eredményét; − kiadja az országgyűlési megbízólevelet;

egyéni

választókerületi

képviselőnek

a

− a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését 3.1.7.3. A területi választási bizottság feladatai: A TVB − dönt a területi listák és az azon levő jelöltek, valamint a csak egy megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, − kisorsolja a területi listák sorszámát, − jóváhagyja a területi listás szavazólap adattartalmát, − dönt a területi választókerületi választással kapcsolatos kifogásról, − dönt a szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, valamint a szavazás során felmerült vitás kérdések eldöntése körében hozott határozata elleni, kizárólag a területi listás választást érintő fellebbezésről, − dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről, − megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, − megállapítja és közzéteszi a területi választókerületben a választási eredményt, − kiadja a területi listán mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet, − a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. 35

3.1.7.4. Az Országos Választási Bizottság feladatai: Az OVB a legmagasabb szintű választási bizottság, igen széles jogkörrel rendelkezik. Ennek a széles jogkörnek egyik fontos eszköze az OVB által kiadott állásfoglalás. Az állásfoglalás célja a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása, az ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az Országos Választási Bizottság − állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, − dönt az országos listák és az azokon szereplő jelöltek, valamint a több megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, − kisorsolja az országos listák sorszámát, − dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, illetőleg a területi választási bizottság hatáskörébe, − dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről, − megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, − megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott 5 %-os szavazathatárt, − megállapítja, hogy az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, − kiadja az országos megbízólevelet,

listán

mandátumot

szerzett

képviselőknek

a

− megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét, − a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését, − beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők általános választásáról. Valamennyi választási bizottsághoz a mellettük működő választási iroda – az SZSZB esetében a helyi választási iroda – címén lehet beadványokkal fordulni.

36

3.2. A választási irodák A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek. A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság mellett, továbbá a külképviseleteken választási irodák működnek. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja látja el a jegyzőkönyvvezetői feladatokat. Azokon a külképviseleteken, ahol legalább egy választópolgár szerepel a külképviseleti névjegyzékben, külképviseleti választási iroda működik. Az országgyűlési választásokon működő választási irodák: − települési szinten helyi választási iroda, − az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, − minden megyében, és a fővárosban területi választási iroda, − országos szinten Országos Választási Iroda, − a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain külképviseleti választási iroda. 3.2.1. A Magyarország területén működő választási irodák A választási iroda vezetője Az Országos Választási Iroda vezetőjét az önkormányzati miniszter bízza meg határozatlan időre. A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője a jegyző, a területi választási iroda vezetője a megyei/fővárosi főjegyző. Az Országos Választási Iroda vezetője az önkormányzati miniszter előtt esküt tesz. A területi választási iroda vezetője az Országos Választási Iroda vezetője előtt, a helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi iroda vezetője pedig a területi választási iroda vezetője előtt tesz esküt. Kizárás

Ha a választási iroda vezetőjével szemben kizárási ok merül fel, azt haladéktalanul köteles közölni a felettes választási iroda vezetőjével – az Országos Választási Iroda vezetője az önkormányzati miniszterrel –, aki kinevezi az iroda új vezetőjét.

37

A választási iroda tagjai A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg. A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda tagjait az önkormányzati miniszter határozatlan időre bízza meg. A választási iroda tagjai megbízásukkor a megbízó előtt tesznek esküt. Az eskü szövegét a Ve. 1. számú melléklete állapítja meg.

A választási irodáknak nem lehet tagja képviselő (országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, megyei közgyűlés tagja, fővárosi közgyűlés tagja, kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyűlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a választókerületben jelöltként induló személy és annak hozzátartozója, valamint a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja. Kizárás A választási iroda tagja a vele szemben felmerült kizárási okról a választási iroda vezetőjét köteles haladéktalanul tájékoztatni, aki őt felmenti. A választási iroda feladatai a Ve. 38. § (1) bekezdése alapján: − hirdetményt tesz közzé a szavazás napjáról, a választással, a jelöléssel, a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról, − közzéteszi a választókerület jelöltjeinek, a jelölő szervezeteknek a nevét, illetőleg a független jelölés tényét, − közzéteszi a választási bizottságok tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét, − megszervezi a választási szervek tagjainak választópolgárok pártsemleges tájékoztatását,

oktatását,

biztosítja

a

− működteti a választások informatikai rendszereit, − ellátja a jelöltajánlások ellenőrzésével kapcsolatos technikai feladatokat, − működteti a választási csalást felderítő számítógépes programot, − ellátja az önkormányzati miniszter rendeletében meghatározott más feladatokat. A választási irodák jogállása, tevékenységük irányítása A választási irodák szakmai tevékenységét az önkormányzati miniszter az Országos Választási Iroda vezetője útján irányítja.

38

Az Országos Választási Iroda vezetője a többi választási iroda vezetője részére, a területi választási iroda vezetője illetékességi területén az országgyűlési egyéni választókerületi és a helyi választási iroda vezetője részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője illetékességi területén a helyi választási iroda vezetője részére a Ve.-ben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.

A polgármester, a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés és annak tisztségviselője a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetőjének, tagjainak nem adhat utasítást. 3.2.2. A külképviseleteken működő választási iroda Az országgyűlési választásokon a Magyar Köztársaság külképviseletein működő külképviseleti választási iroda biztosítja a külföldön tartózkodó választópolgárok jogát szavazatuk leadására. A külképviseleteket a Magyar Köztársaság nagykövetségei és főkonzulátusai jelentik. A Magyarországon történő szavazástól eltérően a külképviseleteken nem működik választási bizottság, nem történik szavazatszámlálás, a külképviseleti választási iroda kizárólag a szavazás technikai lebonyolítását végzi. A szavazási eljárás törvényességét számos garanciális rendelkezés biztosítja. A külképviseleti választási iroda vezetője és tagjai

A külképviseleti választási iroda tagjává, illetőleg vezetőjévé a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgárságú tagját is meg lehet bízni. A külképviseleti választási iroda vezetőjét és tagjait az Országos Választási Iroda vezetője határozatlan időre bízza meg. A külképviseleti választási iroda feladata A külképviseleti választási iroda tevékenysége speciális jellegű annyiban, hogy a Magyarországon működő szavazatszámláló bizottság feladatkörének ugyan csak egy részét végzi, ám a külképviseletek elhelyezkedéséből adódóan további, sajátos feladatok végrehajtása válik szükségessé. E feladatokat a KÜVI az Országos Választási Irodával szoros együttműködésben végzi. Kapcsolódó állásfoglalások: ƒ 8/1998. (IV. 24.) OVB állásfoglalás - a szavazatszámláló bizottságok megbízott tagjai tárgyában; ƒ 12/1998. (IX. 15.) OVB állásfoglalás - a szavazatszámláló bizottságok tagjainak megbízatásáról;

39

ƒ 25/2006. (IX. 21.) OVB állásfoglalás a választási bizottságokba történő delegálásról; ƒ 8/2008. (VII. 16.) OVB állásfoglalás a szavazást követő napra vonatkozó munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresetről; ƒ 2/2009. (VI. 5.) OVB állásfoglalás a kampánycsend egyes kérdéseiről szóló 2/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalás módosításáról. 3.3. Önellenőrző kérdések 39. Mikor kell megválasztani az OEVB-t és a TVB-t? a. Mindkettőt a szavazást megelőző 20. napig. b. Mindkettőt a szavazást megelőző 51. napig. c. Az OEVB-t a szavazást megelőző 20. napig, a TVB-t a szavazást megelőző 51. napig. 40. Mely választási bizottságok működnek az országgyűlési képviselő-választáson? a. szavazatszámláló bizottság, egy szavazókörös településen helyi választási bizottság, országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság b. szavazatszámláló bizottság, egy szavazókörös településen helyi választási bizottság, külképviseleti szavazatszámláló bizottság, országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság c. szavazatszámláló bizottság, külképviseleti szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság 41. Mely településeken működik helyi választási bizottság az országgyűlési képviselőválasztáson? a. minden településen b. egy szavazókörrel rendelkező településeken c. sehol sem 42. Mi a különbség a választási bizottság delegált és választott tagjai között jogaik és kötelezettségeik tekintetében? a. azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, azzal, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj b. nincs különbség közöttük c. a megbízott tagok csak tanácskozási joggal vehetnek részt a bizottság munkájában 40

43. Meddig tart a választott választási bizottsági tagok megbízatása? a. a választás végleges eredményének közléséig b. a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig c. a szavazást követő 90. napig 44. Meddig tart a megbízott választási bizottsági tagok megbízatása? a. a választás végleges eredményének közzétételéig b. a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig c. a szavazást követő 90. napig 45. Mi a választási bizottságok elsődleges feladata a választásokkal kapcsolatban? a. a törvényesség biztosítása, pártatlanság érvényesítése b. a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, pártatlanság érvényesítése, ha szükséges a választás törvényes rendjének helyreállítása c. jogorvoslati kérelmek elbírálása 46. Az Országos Választási Bizottságba az országgyűlési képviselőválasztáson tagot delegálhat a. valamennyi, a választáson induló jelölő szervezet b. az országos listát állító jelölő szervezet c. az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok 47. A választási bizottságok megbízott tagjait meddig lehet bejelenteni? a. a szavazás napját megelőző 8. napig b. a szavazás napját megelőző 9. napig c. a szavazás napját megelőző 10. napig 48. A választási bizottságnak választott tagja nem lehet a. Zrt. vagy Nyrt. elnöke b. választási iroda tagja c. Kft. ügyvezetője 49. A választási bizottság megbízott tagja nem lehet a. a jelölt felesége b. a választási iroda tagja c. a jelölő szervezet tagja

41

50. Hány tagot választ a települési szavazatszámláló bizottságba?

önkormányzat

képviselő-testülete

a

a. 5 b. 3 c. 7 51. A választási bizottság határozatainak érvényességéhez a. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők többségének azonos tartalmú szavazata szükséges b. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők azonos tartalmú szavazata szükséges c. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők 2/3-ának szavazata szükséges 52. A tényállás megállapításához… a. csak tanúbizonyítás, közokiratba foglalt nyilatkozat, illetve tárgyi bizonyíték használható fel. b. csak írásbeli nyilatkozat használható fel, tanúbizonyításra nincs mód. c. minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. 53. Milyen feltételekkel lehet átadni a választási bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a jelöltek képviselőinek? a. Kérésükre másolati példányt kell biztosítani térítés ellenében. b. Kérésükre ingyenes másolati példányt kell átadni. c. Megtekintésre át kell adni az eredeti jegyzőkönyvet, másolat nem készíthető. 54. A választási bizottság határozatának nem kell tartalmaznia: a. a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást. b. a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást. c. a kisebbségi véleményt, illetve annak indokait. 55. A határozatban lévő, az ügy érdemére ki nem ható név-, szám- vagy más elírás… a. csak kérelemre javítható. b. kérelemre és hivatalból is javítható. c. csak jogorvoslati eljárás keretében módosítható.

42

56. A határozat rövid úton való közlése nem hajtható végre: a. elektronikus dokumentum formájában (e-mail). b. telefaxon. c. kihirdetés útján. 57. Mely szerv választja meg az OEVB-t? a. az Országgyűlés b. a fővárosi, megyei közgyűlés c. az OEVK területén lévő megyei jogú város közgyűlése 58. A végrehajtás időpontját tekintve van-e különbség a határozat rövid úton való közlése és kézbesítése között? a. Nincs, mindkettőt a határozat meghozatalának napján kell végrehajtani. b. Van, a rövid úton való közlést a határozat meghozatalának napján kell végrehajtani, de a határozatot ekkor is kézbesíteni kell. c. Van, a rövid úton való közlést a határozat meghozatalának napján teljesíteni kell, ezt követően a határozat meghozatalát követő három napon belül kézbesíteni is kell a határozatot. 59. Mely választási irodák működnek az országgyűlési választásokon? a. helyi választási iroda, országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, területi választási iroda, Országos Választási Iroda, külképviseleti választási iroda. b. helyi választási iroda, területi választási iroda, Országos Választási Iroda, külképviseleti választási iroda c. helyi választási iroda, országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, területi választási iroda, Országos Választási Iroda. 60. A felsoroltak közül ki lehet a választási iroda tagja? a. polgármester b. a kerületben induló jelölt hozzátartozója c. az önkormányzati fenntartású iskola ének-zene-testnevelés tanára 61. Ki bízza meg az Országos Választási Iroda vezetőjét? a. a miniszterelnök b. az önkormányzati miniszter c. a köztársasági elnök

43

62. A választási iroda feladatkörében … a. ellátja a választási bizottság titkársági feladatait b. állásfoglalást bocsát ki c. határozatot hoz 63. A külképviseleti választási iroda végez-e szavazatszámlálást? a. Igen, összeszámolja a leadott szavazatokat, és annak eredményét továbbítja az Országos Választási Irodához. b. Nem, az urnát, annak felnyitása nélkül a szükséges iratokkal együtt eljuttatja az Országos Választási Irodához. c. Csak abban az esetben, ha a külképviseleten egynél több választópolgár szavazott. 64. Ki nevezi ki a helyi választási iroda tagjait? a. a helyi választási iroda vezetője b. az OEVI vezetője c. a polgármester 65. Mely feladatot nem végez a választási iroda? a. Hirdetményt tesz közzé a szavazás napjáról, a választással, a jelöléssel, a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról. b. Dönt a kampánycsend-sértéssel kapcsolatos kifogásokról. c. Ellátja a jelöltajánlások ellenőrzésével kapcsolatos technikai feladatokat. 66. Mi a választási irodák feladata az országgyűlési választásokkal kapcsolatban? a. A választási irodák a pártok programjának összegyűjtésével, arról adott tájékoztatással segítik a választópolgárokat a számukra szimpatikus jelölt vagy jelölő szervezet kiválasztásában. b. A választási irodák a választások előkészítésével, lebonyolításával, pártsemleges tájékoztatással, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot végzik. c. A választási irodák a jelölteket és jelölő szervezeteket készítik fel a választással összefüggő jogszabályok ismeretére, különösen a kampány, a kampánycsend, az ajánlás és a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos kérdésekben.

44

67. Minimum hány taggal kell működnie az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottságnak? a. 3 b. 5 c. 7 68. Ki tesz indítványt az OEVB és TVB tagjainak személyére megválasztásuk előtt? a. Az OVI vezetője. b. A TVI vezetője. c. A OEVI vezetője. 69. Ki bízza meg az SZSZB tagjait, amennyiben azokat a Ve.-ben előírt határidőig nem választják meg? a. HVB b. OEVB c. TVB 70. Jelen lehetnek-e a sajtó képviselői a szavazatszámláló bizottság tevékenységénél, beleértve a szavazatszámlálást is? a. Igen, de nem zavarhatják a bizottság munkáját. b. A választás idején csak az SZSZB tagjai és a választójogukat gyakorolni kívánó választópolgárok tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben. c. Igen, amennyiben az SZSZB elnöke engedélyezi. 71. Hogyan kell nyilvánosságra hoznia a választási bizottságnak határozatát? a. A személyes adatokat mellőzve. b. Személyes adatokkal. c. Nem kell nyilvánosságra hoznia a határozatait, csak azokkal kell azokat közölni, akikre az jogokat és kötelezettségeket keletkeztet vagy származtat. 72. Mit kell tennie a választási bizottságnak szavazategyenlőség esetén? a. Semmit, a határozatban rögzíti a szavazategyenlőség tényét. b. A választási bizottság elnöke dönt. c. Addig folytatják a szavazást, míg nem sikerül többségi álláspontot kialakítani, tekintettel arra, hogy a választási eljárás nem ismer ezzel kapcsolatban kisegítő szabályt.

45

46

4. A NÉVJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA ÉS TOVÁBBVEZETÉSE

4.1. A választójogosultság Az Alkotmány 70. §-ában foglaltak értelmében az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár. Nincs választójoga annak, aki jogerős bírói ítélet alapján cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyektől való eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. 4.1.1 A lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban A Ve. 149. §-ának q) pontja szerint lakóhelynek tekintendő annak a lakásnak, vagy ennek hiányában – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgár kivételével – szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban lakcímként bejelentette. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ának (4) bekezdése szerint, „A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).” A hivatkozott törvényi rendelkezésekre figyelemmel a választójogosultat bejelentett lakóhely hiányában a bejelentett érvényes tartózkodási helyének címe szerint kell a névjegyzékbe felvenni. 4.1.2 A választójog egyenlőségének érvényesítése A választójog egyenlőségének elvéből következik, hogy az a választópolgár, aki az első fordulóban részese volt egy képviselő megválasztásának, a második fordulóban ne szavazhasson egy másik képviselőre is. Ugyanez igaz a listás szavazásra is. Ez a probléma azokat érinti, akik akár az első, akár a második (vagy mindkét) fordulóra igazolást kérnek. E választópolgárok a második fordulóban csak akkor szavazhatnak, ha az első forduló abban a választókerületben, ahol akkor a névjegyzékben szerepeltek (vagy ahova igazolást kaptak) érvénytelen vagy eredménytelen volt. 4.2. A névjegyzék elkészítése A HVI vezetője gondoskodik a névjegyzék, valamint a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítőknek az elkészítéséről (elkészíttetéséről).

47

A névjegyzék a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának adatai alapján készül. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár –

családi és utónevét (születési családi és utónevét is),

–

lakóhelyét,

–

a névjegyzékbeli sorszámát,

–

személyi azonosítóját (a közszemlére kinyomtatott példányon nem szerepel).

Abban az esetben, ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel, a névjegyzék tartalmazza a választópolgár születési idejét is. A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza még a megye, település megnevezését és a szavazókör sorszámát. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez előállítja a választójoggal rendelkező állampolgárok névjegyzékre kerülő adatait, kiegészítve a körzetadatokkal, és az informatikai rendszerben a HVI vezetőjének rendelkezésére bocsátja. 4.3. Az értesítők elkészítése és eljuttatása a választópolgárokhoz A HVI vezetője gondoskodik az értesítők elkészítéséről, azoknak az ajánlószelvényekkel együtt történő borítékolásáról, majd eljuttatásáról a választópolgárokhoz. Az értesítők kinyomtatását a HVI maga végzi el, vagy azzal megbízza a KEKKH-t (amely a megbízást önállóan vagy a regionális államigazgatási hivatal közreműködésével látja el) vagy más HVI-t. A HVI az értesítő megküldésével tájékoztatja a választópolgárokat a névjegyzékbe való felvételükről, valamint a szavazás időpontjáról és helyéről. Az értesítőt legkésőbb a szavazás napja előtti 58. napig kell eljuttatni a választópolgárokhoz. Az értesítővel együtt a HVI a biztonsági elemmel ellátott ajánlószelvényt is megküldi a választópolgároknak. Azon polgároknak, akik csak az első fordulót követően, de a második fordulót megelőzően válnak nagykorúvá, ugyancsak az első fordulót megelőzően kell megküldeni a második forduló névjegyzékébe vételükről szóló, a többitől eltérő színű értesítőt (e választópolgárok ajánlószelvényt nem kapnak). Az értesítő és az ajánlószelvény kézbesíthető a Magyar Posta útján, a polgármesteri hivatal munkatársainak segítségével vagy más úton; jelölő szervezet vezetője vagy tagja azonban nem bízható meg ezzel a feladattal. 4.4. A névjegyzék közszemlére tétele A településeken, fővárosi kerületekben a névjegyzéket közszemlére kell tenni. A névjegyzék közszemlére kerülő példányának kinyomtatását a HVI maga végzi el, vagy azzal megbízza a KEKKH-t (amely a megbízást önállóan vagy a regionális államigazgatási hivatal közreműködésével látja el) vagy más HVI-t.

48

A közszemlére tétel érdekében egy példányban kell kinyomtatni a névjegyzéket, mely nem tartalmazza a választópolgárok személyi azonosítóját. A közszemlére kerülő névjegyzéken azon polgárok is szerepelnek (azon tény feltüntetésével, hogy csak a második forduló névjegyzékén szerepelnek), akik csak az első fordulót követően, de a második fordulót megelőzően válnak nagykorúvá. A HVI kihirdeti a névjegyzék közszemlére tételének időpontját és helyét, és a szavazás napja előtt hatvan nappal – nyolc napra – közszemlére teszi a névjegyzéket. –

A HVI vezetője gondoskodik arról, hogy a névjegyzék a polgármesteri hivatal olyan helyiségében (pl. ügyfélszolgálati irodában, jegyzői titkárságon, népesség-nyilvántartás irodájában, választási információs szolgálaton stb.) kerüljön elhelyezésre, ahol azt minden érdeklődő megtekintheti.

–

A névjegyzék közszemlére tétele azt jelenti, hogy annak bármely adatát bárki megismerheti, arról azonban másolatot nem készíthet.

4.5. A névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat –

A névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetőleg a névjegyzékbe való felvétel miatt. A kifogást a HVI vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.

–

Ha a HVI vezetője ¾

a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket módosítja,

¾

a kifogásnak nem ad helyt, azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

A HVI vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, közölni kell. A HVI vezetője a polgár által benyújtott kifogásnak helyt adó döntés alapján – a döntésnek megfelelően – az érintettet a névjegyzékre felveszi, abból törli, vagy abban adatait helyesbíti.

A névjegyzékre történő felvétel, onnan való törlés vagy a névjegyzék adatainak módosítása csak az SZL vagy a NESZA módosítása útján történhet, nem közvetlenül a névjegyzékben. (Kivéve a külképviseleti névjegyzékkel, valamint az igazolással kapcsolatos ügyintézés esetén.) A módosításnak az SZL és NESZA adatbázisokon történő átvezetését követően az informatikai rendszer automatikusan jelzi a névjegyzék módosításának szükségességét!

49

A HVI vezetője a névjegyzék közszemlére tételét követően is köteles a névjegyzék pontosságát biztosítani, akár saját maga észleli, akár felhívják a figyelmét arra, hogy a névjegyzék hibás. A felvételről, törlésről, helyesbítésről a választópolgárnak értesítést kell kapnia. 4.6. A névjegyzék továbbvezetése A névjegyzéket a HVI vezetője az informatikai rendszerben – a választás első fordulóját megelőző második nap 16 óráig, majd ezt követően a második fordulót megelőző második nap 16 óráig – továbbvezeti. A névjegyzék vezetése a következőket foglalja magába: a) Az SZL-t és a NESZA-t érintő változások névjegyzéken való átvezetése csak akkor történhet meg, miután az alapnyilvántartás, azaz az SZL vagy a NESZA módosításra került. Ezután a névjegyzék-módosítás lehetőségét az informatikai rendszer kínálja fel a HVI vezetőjének. A felkínált névjegyzék-módosítási lehetőség elfogadásáról a HVI vezetője dönt, ezt követően módosul a névjegyzék. A HVI vezetője ezzel a módszerrel veszi fel a névjegyzékbe -

a lakóhelyet létesítő választópolgárt

( Az új lakcím bejelentésekor a lakcímváltozást az SZL-ben azonnal át kell vezetni! Ekkor a névjegyzék azonnal frissül, aminek jóváhagyását követően az informatikai rendszerből haladéktalanul ki kell nyomtatni az értesítőt, és át kell adni a választópolgárnak.) -

a magyar állampolgárság megszerzése révén választójogosulttá vált polgárt,

-

a házasságkötés révén nagykorúvá - ezáltal választójogosulttá - vált polgárt, és

-

a választójogát visszanyert polgárt.

A HVI vezetője ezzel a módszerrel törli a névjegyzékből -

a lakóhelyét megszüntető választópolgárt,

-

az elhalálozott választópolgárt,

-

azt a választópolgárt, aki választójogát elvesztette.

A HVI vezetője ezzel a módszerrel vezeti át a névjegyzéken a választópolgár névjegyzéki adatainak megváltozását és a településen belüli lakcímváltozásokat. 50

(A lakóhelyváltozással kapcsolatos, a Ve. 16. §-ban előírt értesítés megküldésére is sor kerül az informatikai rendszerben a névjegyzékbeli változás jóváhagyásával.) b) Az igazolás kiadását, a névjegyzékbe történő visszavételt, valamint az igazolás alapján történő névjegyzékbevételt az informatikai rendszerben kell rögzíteni. A rögzítéssel a változás a névjegyzéken is átvezetésre kerül (és a T, illetőleg F jegyzék vezetése is megtörténik). c) A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételt, az adatmódosítást, illetőleg a névjegyzékbe történő visszavételt az informatikai rendszerben kell rögzíteni. A rögzítéssel a változás a névjegyzéken is átvezetésre kerül. A névjegyzékbe történő felvétel megküldésével/átadásával kell tájékoztatni.

esetén

a

választópolgárt

értesítő

A névjegyzékből a választójog elvesztése miatti törlésről, továbbá az igazolással vagy a külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elutasításáról a választópolgárt – a jogorvoslati jog biztosítása érdekében – értesíteni kell. 4.7. Az igazolás Az a választópolgár, aki a választás első vagy második fordulójában a szavazás napján lakcímétől távol, más magyarországi településen (vagy ugyanazon településen a kijelölt szavazókörben) kíván szavazni, a lakcíme szerint illetékes HVI vezetőjétől igazolást kérhet. 4.7.1. Igazolás kérése Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni az első fordulót megelőzően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon 16.00 óráig. Igazolás ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy a kérelem az első fordulót megelőző 5. napig megérkezzen a HVI-hez. Az igazolás kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell –

az igazolást kérő nevét,

–

az igazolást kérő személyi azonosítóját,

–

az igazolást kérő lakcímét,

–

azt, hogy melyik településre kéri az igazolást,

–

azt, hogy melyik fordulóra kéri az igazolást.

Kötelezően használandó nyomtatványminta nincs, az igazoláskérés megkönnyítése érdekében azonban formanyomtatvány került elhelyezésre a www.valasztas.hu internetes oldalon, a Letölthető nyomtatványok menüpontban. Igazolás faxon vagy e-mail útján nem kérhető és nem adható ki!

51

4.7.2. Igazolás kiadása

Igazolást csak az első fordulót megelőzően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon 16.00 óráig lehet kiadni. A HVI vezetője az informatikai rendszerben rögzíti az igazolás kiadását. Ezzel az aktussal a választópolgár automatikusan törlésre kerül a névjegyzékből és rögzítésre kerül a „T” jegyzéken.

Az igazolást az informatikai rendszerből kell kinyomtatni. A levélben kért igazolást a választópolgár számára haladéktalanul, az általa megjelölt magyarországi címre tértivevényesen kell megküldeni. Amennyiben a választópolgár az igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján kéri, úgy az igazolást a jelen lévő választópolgárnak vagy meghatalmazottjának át kell adni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg az általa meghatalmazott személy az aláírásával elismeri. Abban az esetben azonban, ha az igazolás informatikai rendszerből való kinyomtatása üzemzavar miatt azonnal nem lehetséges, az igazolást az üzemzavar elhárítását követően kell kinyomtatni, és a választópolgár részére tértivevényes levéllel megküldeni. Tehát ebben az esetben sem lehet az igazolást kézzel kiállítani!

Ha a választópolgár mindkét fordulóra igazolást kér, az igazolást egyetlen közös nyomtatványon kell kiadni. Ha a választópolgár valamelyik fordulóra igazolást kapott, majd egy későbbi időpontban a másik fordulóra is igazolást kér, a korábban kiadott igazolást be kell vonni, és a két fordulóra közös nyomtatványon kell kiadni az igazolást. 4.7.3. Annak a választópolgárnak a visszavétele a lakcíme szerinti névjegyzékbe, aki igazolást kapott A választópolgár a választás első fordulóját megelőző 3. napon 16.00 óráig – egy alkalommal – kérheti a lakóhelye szerinti HVI vezetőjétől a lakcíme szerinti névjegyzékre történő visszavételét, az igazolás egyidejű leadásával. A HVI vezetője az igazolást bevonja, a névjegyzékbe történő visszavételt az informatikai rendszerben rögzíti. A névjegyzékbe való visszavétellel egyidejűleg a választópolgár automatikusan felkerül az „F” jegyzékre is. Ha a korábban kiadott igazolás mindkét fordulóra szólt, de a választópolgár csak az egyik fordulóra kéri visszavételét a lakcíme szerinti névjegyzékbe, az igazolás bevonásával egyidejűleg új igazolást kell kiállítani a másik fordulóra.

52

Figyelem! A névjegyzékbe történő visszavétel előtt az informatikai rendszer ellenőrzi, hogy a választópolgár választójoga az igazolás kiállítása óta nem szűnt-e meg! Ha választójoga megszűnt, a HVI vezetője nem veszi vissza a névjegyzékre a választópolgárt, s döntéséről határozatot hoz. 4.7.4. A választópolgár névjegyzékbe vétele igazolás alapján a szavazás napját megelőzően A szavazás napját megelőzően a tartózkodási hely szerinti illetékes választási iroda vezetője – a választópolgár kérelmére – az igazolás alapján felveszi az igazolással szavazni kívánó választópolgárt az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör megfelelő fordulójának névjegyzékére az informatikai rendszerben, és az igazolást bevonja. A névjegyzékre való felvétellel egyidejűleg a választópolgár automatikusan felkerül az „F” jegyzékre is. A névjegyzékbe való felvétel esetén a választópolgár részére értesítőt kell átadni.

Az első forduló előtt fokozott körültekintéssel kell eljárni a mindkét fordulóra szóló igazolás esetén: –

ha az igazolás mindkét fordulóra ugyanazon településre szól, az igazolást be kell vonni, és a választópolgárt mindkét forduló névjegyzékére fel kell venni,

–

ha az igazolás két különböző településre szól, 1. azon település HVI-vezetője, ahol a választópolgár először jelentkezik az igazolással, az igazolást nem vonja be, hanem az igazolás alsó részén jelzi, hogy a polgárt a megfelelő forduló névjegyzékére felvette, és az igazolást visszaadja a választópolgárnak; majd 2. ahol a választópolgár másodszor jelentkezik az igazolással (vagyis az igazolás alsó részét a másik település HVI-vezetője már kitöltötte), a HVI vezetője az igazolást bevonja. (Előfordulhat az is, hogy a választópolgár először a második fordulóra kéri felvételét a névjegyzékbe, s csak azt követően az első fordulóra.) Az első fordulót követően az igazolást minden esetben be kell vonni! Összefoglalva a fentieket, az igazolást a következő esetekben vonja be a HVI vezetője: ƒ az igazolás egy fordulóra szól, ƒ az igazolás két fordulóra, de mindkét fordulóban ugyanazon településre szól, ƒ az igazolás alsó része már ki van töltve, ƒ az első fordulót követően minden esetben.

Figyelem! A névjegyzékbe történő felvétel előtt az informatikai rendszer ellenőrzi, hogy a választópolgár választójoga az igazolás kiállítása óta nem szűnt-e 53

meg! Ha választójoga megszűnt, a HVI vezetője nem veszi fel a névjegyzékre a választópolgárt, s döntéséről határozatot hoz. 4.7.5. A választópolgár névjegyzékbe vétele igazolás alapján a szavazás napján Azok az igazolással rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a HVI vezetőjénél, a szavazás napján az igazolással történő szavazásra kijelölt szavazókörben az SZSZB-től (egy szavazókörös településen a HVB-től) kérhetik névjegyzékbe vételüket. Az SZSZB részére a névjegyzékkel egyidejűleg egy segédlistát is átad a HVI vezetője, amely tartalmazza azon választópolgárok adatait, akik az adott településre igazolással rendelkeznek. A segédlista azonban csak segítséget nyújt az SZSZB-nek, a szavazás feltétele, hogy a választópolgár bemutassa az igazolását: hiába szerepel valaki a segédlistán, ha nincs nála az igazolás, vissza kell utasítani. Ugyanez fordítva is igaz: ha valaki igazolás birtokában megjelenik a szavazókörben, nem utasítható vissza arra hivatkozással, hogy nincs rajta a segédlistán, de minden ilyen esetet rendkívüli eseményként jegyzőkönyvezni kell. Az SZSZB az igazolás alapján felveszi a névjegyzékbe a választópolgárt, és bevonja az igazolást. Ezzel egyidejűleg a jegyzőkönyvvezető felveszi az „F” jegyzékre a választópolgárt.

Az első fordulóban fokozott körültekintéssel kell eljárni a mindkét fordulóra szóló igazolás esetén. Nem kell bevonni az igazolást, ha a választópolgárt a második fordulóra még nem vették fel a névjegyzékbe (azaz az igazolás alsó része még nincs kitöltve). A második fordulóban az igazolást minden esetben be kell vonni! Az igazolást tehát a következő esetekben vonja be az SZSZB: ƒ az igazolás egy fordulóra szól, ƒ a mindkét fordulóra szóló igazolás alsó része a második forduló tekintetében már ki van töltve, ƒ a második fordulóban minden esetben. Figyelem! A segédlista tartalmazza azt is, ha az igazolással rendelkező választópolgár választójoga időközben megszűnt. Ilyen esetben a választópolgárt nem lehet névjegyzékbe felvenni, hanem vissza kell utasítani, és a visszautasítottak jegyzékére kell felvenni. Az igazolással szavazó választópolgárt a névjegyzéken túl az igazolással szavazók „F” jelű jegyzékére is fel kell venni. A jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket és az „F” jegyzéket papíron vezeti. Az „F” jegyzék adatait a szavazást követően rögzíteni kell az informatikai rendszerben. (A szavazás napját követően az „F” és a „T” lapokat az informatikai rendszerből ki kell nyomtatni, és a szavazási iratok között meg kell őrizni.)

54

Az igazolást kiadó HVI-vezető tölti ki.

Annak a HVI-nek a vezetője/a kijelölt szavazókör SZSZB-je tölti ki, ahol a választópolgár előbb jelentkezik a mindkét fordulóra szóló igazolással. Ha ez a rovat már ki van töltve, az igazolást be kell vonni.

4.8. A külképviseleti névjegyzék 4.8.1. A külképviseleti névjegyzékbe vétel iránti kérelem Az a választójogosult, aki a választás napján külföldön tartózkodik, kérheti a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét. A kérelmet személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján lehet benyújtani az első forduló napját megelőző 23. nap 16.00 óráig. A kérelem ajánlott levélben is benyújtható úgy, hogy a fenti határidőig megérkezzen a HVI-hez. A kérelemnek tartalmaznia kell ƒ a választópolgár nevét, ƒ a választópolgár személyi azonosítóját, ƒ a választópolgár születési helyét és idejét, ƒ a választópolgár anyja nevét, ƒ a választópolgár magyarországi lakcímét, ƒ annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván, 55

ƒ azt, hogy melyik fordulóra kéri a névjegyzékbe vételt, ƒ a választópolgár külföldi értesítési címét, ha a HVI vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri. Kötelezően használandó nyomtatványminta nincs, a kérelem benyújtásának megkönnyítése érdekében azonban formanyomtatvány került elhelyezésre a 35/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet mellékletében és a www.valasztas.hu internetes oldalon, a Letölthető nyomtatványok menüpontban. A külképviseleti névjegyzékbe vétel faxon vagy e-mail útján nem kérhető! 4.8.2. Felvétel a külképviseleti névjegyzékbe A HVI vezetője az informatikai rendszerben rögzíti a külképviseleti névjegyzékbe vételt. Ezzel az aktussal a választópolgár automatikusan törlésre kerül a lakcíme szerinti névjegyzékből.

A külképviseleti névjegyzékbe vételről szóló értesítőt az informatikai rendszerből kell kinyomtatni. Levélben benyújtott kérelem esetén az értesítőt a választópolgár számára magyarországi lakcímére tértivevényesen, vagy az általa megjelölt külföldi címre kell megküldeni. Amennyiben a választópolgár a kérelmet személyesen vagy meghatalmazott útján nyújtja be, úgy az értesítőt a jelen lévő választópolgárnak vagy meghatalmazottjának át kell adni. 4.8.3. A külképviseleti névjegyékbe felvett választópolgár visszavétele a lakcíme szerinti névjegyzékbe A külképviseleti névjegyzékben lévő választópolgár a választás első fordulóját megelőző 23. napon 16.00 óráig kérheti a lakóhelye szerinti HVI vezetőjétől a lakcíme szerinti névjegyzékbe történő visszavételét. A HVI vezetője a névjegyzékbe történő visszavételt az informatikai rendszerben rögzíti, és a választópolgárt értesítő útján tájékoztatja. 4.8.4. A külképviselet módosítása A külképviseleti névjegyzékben lévő választópolgár a választás első fordulóját megelőző 23. napon 16.00 óráig kérheti a lakóhelye szerinti HVI vezetőjétől, hogy másik külképviselet névjegyzékébe vegye fel. A HVI vezetője a külképviselet megjelölését az informatikai rendszerben módosítja, és a választópolgárt értesítő útján tájékoztatja. 4.8.5. A külképviseleti névjegyzék továbbvezetése A HVI vezetője gondoskodik a külképviseleti névjegyzék továbbvezetéséről az informatikai rendszerben a választás első fordulóját (a magyarországi szavazás napját) 56

megelőző 15. napig, így átvezeti a választópolgár névjegyzéki adatainak megváltozását és a lakcímváltozást. 4.9. A névjegyzék lezárása, kinyomtatása és hitelesítése 4.9.1. A névjegyzék lezárása A HVI vezetője a szavazást megelőző második nap 16 órakor a névjegyzéket lezárja. 4.9.2. A névjegyzék kinyomtatása A szavazást megelőző második nap 16 órát követően a HVI gondoskodik a névjegyzék szavazóhelyiségbe kerülő példánya, az „F” jegyzék, valamint a segédlista kinyomtatásáról. A HVI a névjegyzéket maga nyomtatja, vagy azzal megbízza a KEKKH-t (amely a megbízást önállóan vagy a regionális államigazgatási hivatal közreműködésével látja el) vagy más HVI-t.

A kinyomatott névjegyzékből választópolgárt nem lehet törölni, és abba választópolgárt – az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör kivételével – nem lehet felvenni. 4.9.3. A névjegyzék hitelesítése A HVI vezetője a névjegyzéket hitelesíti, és a hitelesítés megtörténtét az informatikai rendszerben rögzíti. A szavazást megelőző napon a HVI vezetője a névjegyzéket az egyéb választási iratokkal együtt az SZSZB elnökének adja át, majd az átadás-átvételt követően a szavazás reggeléig megőrzi. 4.10. A névjegyzék vezetése a szavazás napján Az SZSZB a névjegyzéket nem módosíthatja. Az igazolással szavazás lebonyolítására kijelölt szavazókör SZSZB-je (ideértve az egy szavazókörös település HVB-jét is), illetőleg a jegyzőkönyvvezető a segédlista felhasználásával, a 4.7.5. és a 4.12.2. pont szerint veszi fel az igazolással rendelkező választópolgárokat a névjegyzékbe és az „F” jegyzékre. Ehhez a névjegyzéken annyi üres sor áll rendelkezésre, ahány választópolgár a segédlistán szerepel. A kijelölt SZSZB jegyzőkönyvvezetője a szavazás befejezését követően a névjegyzéket az utolsó sorszám után következő sor áthúzásával lezárja, valamint aláírásával és lebélyegzéssel hitelesíti a névjegyzéket.

57

4.11. Az igazolással szavazó választópolgárok számának megállapítása

A korábbiaktól eltérően új szabály, hogy a szavazás napját követően a HVI vezetője megállapítja a településen igazolással szavazó választópolgárok számát, amely a következő számok összege:

a szavazás napján igazolás alapján a névjegyzékbe felvett választópolgárok száma

+

a szavazást megelőzően igazolás alapján névjegyzékbe vett választópolgárok közül azoknak a száma, akik a névjegyzéket a szavazás napján aláírták

Ezeket az adatokat a HVI vezetője a kijelölt szavazókörben használt névjegyzék felhasználásával állapítja meg. A HVI vezetője gondoskodik a településen igazolással szavazó választópolgárok számának az informatikai rendszerben való rögzítéséről és a helyben szokásos módon történő közzétételéről. 4.12. A második fordulóval kapcsolatos eltérő szabályok 4.12.1. A névjegyzék Ha az első fordulóra a választópolgár igazolást kapott, ennek ténye, valamint az igazolás céltelepülése és választókerülete a második forduló névjegyzékén is feltüntetésre kerül. Ennek célja, hogy a második fordulóban ne szavazhasson az, aki az első fordulóban igazolással szavazott (vagy szavazhatott volna, de nem vett részt a szavazáson), és abban a választókerületben, ahova az igazolása szólt, érvényes és eredményes volt az első forduló. A választópolgár lakcíme szerinti szavazókör SZSZB-je ezt a Ve. szerint úgy tudja ellenőrizni, hogy kap a HVI vezetőjétől egy listát, amelyből megállapítható, hogy melyek azok az OEVK-k ahol már az első forduló érvényes és eredményes volt: ha a névjegyzékben a választópolgár nevénél ilyen OEVK van feltüntetve, az SZSZB nem engedi szavazni a választópolgárt. Bonyolítja a helyzetet, hogy az egyéni és a listás választás tekintetében külön kell vizsgálni az első forduló eredményességét. Az SZSZB munkájának hatékonyabb segítése érdekében a következő megjelölések kerülnek elhelyezésre a második fordulós névjegyzéken: 1.

A második forduló névjegyzékén áthúzva jelennek meg annak a választópolgárnak az adatai, aki az első fordulóban olyan egyéni és területi választókerületbe kapott igazolást, ahol az első fordulóban a választás a) az egyéni választókerületben érvényes és eredményes, ÉS b) a területi választókerületben érvényes volt.

58

Ha a választópolgár adatai áthúzva szerepelnek a második forduló névjegyzékén, a választópolgár nem szavazhat! 2.

Ha az első fordulóban a választás abban a választókerületben ahova a választópolgár az első fordulóra igazolást kapott: a) VAGY az egyéni választókerületben érvénytelen vagy eredménytelen, b) VAGY a területi választókerületben érvénytelen volt a második forduló névjegyzékén „csak egyéni” vagy „csak listás” felirat jelzi, hogy a választópolgár mely választókerület szavazólapját kaphatja meg az SZSZB-től (ha a szavazókörben egyébként mindkét szavazólapon szavaznak).

Ha a választópolgár adatainál a „CSAK EGYÉNI” vagy a „CSAK LISTÁS” megjelölés szerepel a második forduló névjegyzékén, a választópolgár csak az annak megfelelő szavazólapot kaphatja meg! 3.

Ha az első fordulóban a választás abban a választókerületben, ahova a választópolgár az első fordulóra igazolást kapott a) az egyéni választókerületben érvénytelen vagy eredménytelen, ÉS b) a területi választókerületben érvénytelen volt a második forduló névjegyzékén csak az első fordulós igazolás kiadásának ténye jelenik meg a választópolgár adatainál. E választópolgárok ugyanúgy szavazhatnak, mint a szavazókör névjegyzékében lévő többi választópolgár.

4.12.2. Az igazolás Ha valaki a második fordulóra rendelkezik igazolással, akkor is biztosítani kell, hogy ne szavazhasson az, aki az első fordulóban a lakcíme szerinti szavazókörben szavazott (vagy szavazhatott volna, de nem vett részt a szavazáson), és a lakcíme szerinti választókerületben érvényes és eredményes volt az első forduló. Hasonló a helyzet, ha a választópolgár mindkét fordulóra igazolást kapott: nem szavazhat igazolással a második fordulóban az, aki az első fordulóban igazolással szavazott (vagy szavazhatott volna, de nem vett részt a szavazáson), és abban a választókerületben, ahova az első fordulós igazolása szólt, érvényes és eredményes volt az első forduló. Az SZSZB ezt – a Ve. szerint – úgy tudja ellenőrizni, hogy kap a HVI vezetőjétől egy listát, amelyen azok az OEVK-k vannak feltüntetve, ahol már az első forduló érvényes és eredményes volt: ha a második fordulóban igazolással szavazni kívánó választópolgár igazolásán ilyen OEVK van feltüntetve a polgár lakcíménél (ezt a kizárólag a második fordulóra szóló igazolásnál kell vizsgálni) vagy az első fordulóra szóló igazolásnál (ha a választópolgár mindkét fordulóra igazolást kapott), az SZSZB

59

nem engedi szavazni a választópolgárt. Itt is külön kell vizsgálni az egyéni és a listás választás tekintetében az első forduló eredményességét. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör második fordulós névjegyzékének vezetése során az alábbiak szerint kell eljárni: •

A HVI vezetője, illetőleg a kijelölt szavazókör SZSZB-je az igazolás alapján nem veszi fel a második forduló névjegyzékébe (sem pedig az „F” jegyzékre) és nem engedi szavazni azt a választópolgárt, aki az első fordulóban olyan egyéni és területi választókerületben szerepelt a névjegyzékben (vagy oda igazolást kapott), ahol az első fordulóban a választás a) az egyéni választókerületben érvényes és eredményes, ÉS b) a területi választókerületben érvényes volt.

Az SZSZB munkájának segítése érdekében e választópolgárok adatai áthúzva szerepelnek a segédlistán. •

A HVI vezetője, illetőleg a kijelölt szavazókör SZSZB-je a második forduló névjegyzékére felveszi a választópolgárt, és amennyiben a szavazókörben egyébként mindkét szavazólapon szavaznak „csak egyéni” vagy „csak listás” megjelöléssel jelzi a névjegyzéken, hogy a választópolgár milyen szavazólapot kaphat az SZSZB-től, ha az első fordulóban a választás a) az egyéni választókerületben érvénytelen vagy eredménytelen, VAGY b) a területi választókerületben érvénytelen volt abban a választókerületben, ahol a választópolgár szerepelt a névjegyzékben (vagy oda igazolást kapott).

Az SZSZB munkájának segítése érdekében e választópolgárok adatainál a „CSAK EGYÉNI” vagy „CSAK LISTÁS” megjelölés szerepel a segédlistán. •

Ha az első fordulóban a választás a) az egyéni választókerületben érvénytelen vagy eredménytelen, ÉS b) a területi választókerületben érvénytelen volt abban a választókerületben, ahol a választópolgár szerepelt a névjegyzékben (vagy oda igazolást kapott), a HVI vezetője, illetőleg a kijelölt szavazókör SZSZB-je a második forduló névjegyzékére felveszi a

60

választópolgárt. E választópolgárok ugyanúgy szavazhatnak, mint a szavazókör névjegyzékében lévő többi választópolgár. A 2. és a 3. esetben az „F” jegyzékre is fel kell venni a választópolgárt, de ott nem kell megjelölni, hogy milyen szavazólapot kaphat. 4.12.3. A szavazásra szolgáló lakcímigazolás Amennyiben a választópolgár a két választási forduló között új lakcímet létesít, az új lakcím szerint illetékes HVI vezetője a lakcímbejelentéskor szavazásra szolgáló lakcímigazolást ad ki a választópolgár részére. A lakcímet változtató választópolgár a korábbi lakcíme szerinti szavazókörben (vagy igazolás birtokában az igazoláson feltüntetett szavazókörben) szavazhat. A névjegyzéken (illetőleg az igazoláson) azonban még a választópolgár korábbi lakcíme szerepel, amelyet a választópolgár a szavazókörben a szavazásra szolgáló lakcímigazolással igazolhat. 4.12.4. A külképviseleti névjegyzék A 4.12.1. pont szerinti megjelölések a külképviseleti névjegyzéken is szerepelnek a második fordulóban, így amikor az OEVB a 2. fordulóban ellenőrzi a külképviseleti szavazási iratokat, a következők szerint kell eljárnia: a) a beérkezett külképviseleti szavazási iratban lévő szavazásról szóló nyilatkozat adatait összeveti a külképviseleti névjegyzék adataival, b) a külképviseleti névjegyzéken – szavazóként – megjelöli választópolgárt, függetlenül attól, hogy szavazási irata érvényes-e,

a

c) dönt a szavazási irat érvényességéről, d) miután valamennyi szavazási irat érvényességét elbírálta, a külképviseleti névjegyzéken megállapítja a szavazóként megjelölt választópolgárok számát – a „csak egyéni” megjelöléssel ellátott választópolgárokat csak az egyéni választókerületben, a „csak listás” megjelölésűeket csak a területi választókerületben veszi figyelembe, e) a fenti számokat rögzíti a külképviseleti szavazási iratok ellenőrzéséről és átadásáról szóló jegyzőkönyv „H” rovataiban, külön az egyéni, és külön a listás szavazás tekintetében. 4.12.5. Az igazolással szavazó választópolgárok számának megállapítása A szavazás napját követően a HVI vezetője (ha mind egyéni, mind listás választásra sor került, külön az egyéni választókerületi és külön a területi választókerületi szavazásra) a kijelölt szavazókörben használt névjegyzék alapján megállapítja a településen igazolással szavazó választópolgárok számát: ƒ azokat a választópolgárokat, akiknek az adatai áthúzva szerepelnek a kijelölt szavazókör névjegyzékén, figyelmen kívül hagyja, ƒ azokat a választópolgárokat, akiknek a nevénél a „CSAK EGYÉNI” megjelölés szerepel, csak az egyéni választókerületben veszi figyelembe, 61

ƒ azokat a választópolgárokat, akiknek a nevénél a „CSAK LISTÁS” megjelölés szerepel, csak a területi választókerületben veszi figyelembe, ƒ a többi igazolással szavazó választópolgárt mindkét választókerületnél figyelembe veszi. A HVI vezetője gondoskodik a településen igazolással szavazó választópolgárok számának az informatikai rendszerben való rögzítéséről és a helyben szokásos módon történő közzétételéről. A HVI vezetője a névjegyzékeket és az igazolásokat a szavazás napja után a választási iratok között megőrzi, majd a megőrzési idő lejártakor azokat megsemmisíti. 4.13. Önellenőrző kérdések 73. Az országgyűlési képviselők választásán kik rendelkeznek választójoggal? a. az Európai Unió állampolgárai b. azok a hajléktalanok, akik település szintű lakcímmel rendelkeznek c. a Magyar Köztársaság területén letelepedett nagykorú személyek 74. Kinek nincs választójoga az országgyűlési képviselő-választáson? a. aki a Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodik b. aki bejelentett lakóhelye helyett bejelentett tartózkodási helyén tartózkodik c. aki szabadságvesztés büntetését tölti 75. Mi alapján készül a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok névjegyzéke? a. a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint az anyakönyvi nyilvántartás adatai alapján b. a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának adatai alapján c. a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a magyar állampolgárságot szerzett személyek nyilvántartása alapján 76. Mit jelent a névjegyzék közszemlére tétele? a. a névjegyzéket bárki teljes egészében megtekintheti b. a névjegyzéket a rajta szereplő választópolgár teljes egészében megtekintheti c. a szavazókör területén lakóhellyel rendelkező polgárok a saját adataikat megtekinthetik a névjegyzéken

62

77. Mely esetben szavazhat az a polgár, aki sem érvényes lakóhellyel, sem érvényes tartózkodási hellyel nem rendelkezik? a. ha az adott település HVI vezetőjétől írásban erre engedélyt kér b. ha az adott településen a választás első fordulója előtt településszintű lakóhelyet létesít c. ha a mozgóurnát kérőkről készült nyilvántartásba felvételét kéri 78. Hol szavazhatnak a településszintű lakóhellyel rendelkező személyek? a. a település bármely szavazókörében b. abban a szavazókörben, ahol a szavazás napján a névjegyzékre felvétetik magukat c. a település egy meghatározott, a HVI vezetője által kijelölt szavazókörében 79. Miért kell a HVI vezetőjének a KEKKH-val egyeztetnie, ha a névjegyzékbe településszintű lakóhelyet létesített személyt vett fel? a. nem kell egyeztetnie b. ellenőrizni kell, hogy a bejelentkezni kívánó személy szerepel-e a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásában c. ellenőrizni kell, hogy a bejelentkezni kívánó személy más településen létesített-e már lakóhelyet 80. A HVI vezetőjének a névjegyzékbe vételről mikor kell értesítenie a választópolgárt? a. legkésőbb a szavazás napja előtti 23. napig b. legkésőbb a szavazás napja előtti 72. napig c. legkésőbb a szavazás napja előtti 58. napig 81. A HVI vezetője hányszor küld „Értesítő”–t a választópolgárnak az országgyűlési képviselő-választásról? a. kétszer, mindkét forduló előtt b. egyszer, az első forduló előtt, a választók névjegyzékbe történő felvételéről c. egyszer sem, az „Értesítő”-t a Magyar Posta küldi meg a választópolgárnak 82. Kitől igényelheti az a választópolgár az értesítőt és ajánlószelvényt, aki nem kapta meg? a. nem igényelheti b. az okmányirodában kérhet c. a HVI-től

63

83. Mikor kell a névjegyzéket közszemlére kitenni? a. az első forduló napja előtt hatvan nappal b. nem kell közszemlére tenni, mivel a két forduló között megváltozhat c. az első és második forduló előtti napon 84. Hány napra kell a névjegyzéket közszemlére tenni? a. a két forduló között folyamatosan b. mindkét forduló előtt 8 napra c. nyolc napra 85. A névjegyzékből való kihagyás illetőleg törlés és a névjegyzékbe való felvétel miatt meddig lehet kifogást benyújtani? a. a névjegyzék közszemlére tételétől számított 3 napon belül b. a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt c. a névjegyzék közszemlére tételétől számított 15 napon belül 86. A névjegyzékből való kihagyás illetőleg törlés és a névjegyzékbe való felvétel miatt benyújtott kifogásról a HVI vezetője hány napon belül dönt? a. legkésőbb a beérkezését követő napon b. legkésőbb a beérkezését követő 3 napon belül c. nem a HVI vezetője, hanem a TVI vezetője dönt 87. A HVI vezetőjének mikor kell lezárnia a névjegyzéket? a. az első fordulót megelőző nap 16 órakor b. az első és második fordulót megelőző nap 16 órakor c. az első és második fordulót megelőző második nap 16 órakor 88. Kinek adja át a HVI vezetője a lezárt és hitelesített névjegyzéket? a. a jegyzőkönyvvezetőnek b. az SZSZB elnökének c. a TVI vezetőjének 89. Milyen módon lehet kérni a választópolgárnak a külképviseleti névjegyzékre vételt? a. csak személyesen b. személyesen vagy ajánlott levélben c. személyesen, ajánlott levélben vagy meghatalmazott útján teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással 64

90. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elbírálására melyik választási szerv vezetője jogosult? a. Országos Választási Iroda b. külképviseleti választási iroda c. helyi választási iroda 91. Hányadik napig lehet kérni a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt? a. az első fordulóra a választás első fordulóját (a magyarországi szavazás napját) megelőző 23. napig, a második fordulóra a választás második fordulóját (a magyarországi szavazás napját) megelőző 23. napig b. a választás első fordulóját (a magyarországi szavazás napját) megelőző 23. napig c. a választás első fordulóját megelőző 16. napig 92. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelemről a HVI vezetője mennyi időn belül dönt? a. haladéktalanul b. 3 nap c. a szavazást megelőző 15. napig 93. Mit tehet az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de Magyarország területén kíván szavazni? a. nem szavazhat b. haza kell utaznia c. a lakcíme szerinti illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet 94. Igazolás milyen módon nem adható ki? a. faxon b. a választópolgár meghatalmazottjának c. tértivevényes levélben 95. Hogyan kell az igazolást kiadni, ha a választópolgár mindkét fordulóra kéri? a. ha ugyanazon településre szól, akkor egy igazolást kell kiadni, ha különböző településekre szól, akkor külön-külön b. két külön igazolást kell kiadni, egyet az első, egyet a második fordulóra c. egy igazolást kell kiadni

65

96. Igazolás kiadására legkésőbb meddig van lehetőség? a. az adott választási fordulót megelőző második napon b. a választás első fordulóját megelőző második napon c. a választás napja előtti 23. napon 97. Az igazolást nem kell bevonni… a. …az első forduló előtt, ha mindkét fordulóra, de eltérő településekre szól, amennyiben az alsó részén a másik település HVI-vezetője vagy SZSZB-je nem jelezte, hogy a választópolgárt névjegyzékbe vette b. …a második forduló előtt, ha mindkét fordulóra, de eltérő településekre szól, amennyiben az alsó részén a másik település HVI-vezetője vagy SZSZB-je nem jelezte, hogy a választópolgárt névjegyzékbe vette c. a szavazókörben a második fordulóban, mert már úgysem tudja felhasználni a választópolgár 98. A levélben kért igazolást milyen módon kell megküldeni a választópolgárnak? a. faxon b. elsőbbségi postai küldeményként c. tértivevénnyel ellátott postai küldeményként 99. Hogyan szavazhat az a választópolgár, aki kért és kapott igazolást, de valamilyen okból a szavazás napján mégis lakóhelyén kíván szavazni? a. a lakcíme szerinti szavazatszámláló bizottság az igazolást bevonja, és felveszi a választópolgárt a névjegyzékbe és az „F” jegyzékre b. a kijelölt szavazatszámláló bizottság az igazolást bevonja, és felveszi a választópolgárt a névjegyzékbe és az „F” jegyzékre c. ha legkésőbb a választás első fordulóját megelőző harmadik napon kéri visszavételét a névjegyzékbe az igazolást kiadó HVI vezetőjétől 100. Mit kell tennie a kijelölt szavazókör SZSZB-jének, ha a választás első fordulójában az igazolással szavazni kívánó választópolgár adatainál a segédlistán az van feltüntetve, hogy „csak listás”? a. felveszi a választópolgárt a névjegyzékbe, amelyen szintén rögzíti a „csak listás” megjelölést, felveszi az „F” jegyzékre, amelyen nem rögzíti a „csak listás” megjelölést, és csak listás szavazólapot ad a választópolgárnak b. az első fordulóban nem szerepelhet a „csak listás” megjelölés c. felveszi a választópolgárt a névjegyzékbe és az „F” jegyzékre, amelyeken rögzíti a „csak listás” megjelölést is, és csak listás szavazólapot ad a választópolgárnak

66

101. Mit kell tennie a kijelölt szavazókör SZSZB-jének, ha a választás második fordulójában az igazolással szavazni kívánó választópolgár adatainál a segédlistán az van feltüntetve, hogy „csak listás”? a. felveszi a választópolgárt a névjegyzékbe, amelyen szintén rögzíti a „csak listás” megjelölést, felveszi az „F” jegyzékre, amelyen nem rögzíti a „csak listás” megjelölést, és csak listás szavazólapot ad a választópolgárnak b. a második fordulóban nem szerepelhet a „csak listás” megjelölés c. felveszi a választópolgárt a névjegyzékbe és az „F” jegyzékre, amelyeken rögzíti a „csak listás” megjelölést is, és csak listás szavazólapot ad a választópolgárnak 102. Mit kell tennie a kijelölt szavazókör SZSZB-jének, ha a választás második fordulójában az igazolással szavazni kívánó választópolgár adatai át vannak húzva a segédlistán? a. tekintettel arra, hogy a választójogosultságot az igazolás bemutatása igazolja, nem pedig a segédlista, az SZSZB felveszi a választópolgárt a névjegyzékbe, amelyen szintén áthúzza a választópolgár adatait, felveszi az „F” jegyzékre, bevonja az igazolást, és szavazólapot ad a választópolgárnak b. a választópolgárt visszautasítja, mert az első fordulóban a lakcíme szerinti egyéni és területi választókerületben (vagy azokban a választókerületekben, ahova az első fordulóra igazolást kapott) eredményes volt a választás c. felveszi a választópolgárt a névjegyzékbe és az „F” jegyzékre, bevonja az igazolást, és szavazólapot ad a választópolgárnak

67

68

5. A PÁRTOK, JELÖLTEK ÉS LISTÁK BEJELENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

5.1. A jelölő szervezet (párt) bejelentése A választáson jelölő szervezetként kizárólag pártok, azaz olyan társadalmi szervezetek indulhatnak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseinek. A választáson induló jelölő szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat. Jelöltet csak nyilvántartásba vett jelölő szervezet állíthat. A közös jelöltet, listát állító pártoknak külön-külön kell nyilvántartásba vetetni magukat. Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonat csatolásával kell bejelenteni az alábbiak szerint: 1. ha a jelölő szervezet csak egy országgyűlési egyéni választókerületben kíván jelöltet állítani, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, 2. ha a jelölő szervezet csak egy megye, illetőleg csak a főváros területén, de azon belül több országgyűlési egyéni választókerületben kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál, 3. ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál kell a bejelentést megtenni. A bejelentéshez a P1 jelű formanyomtatvány áll rendelkezésre. A P1 jelű formanyomtatványhoz – amennyiben kérik annak feltüntetését a szavazólapon – mellékelni kell a jelölő szervezet emblémáját szürkeárnyalatos, legalább 300 dpi felbontású JPEG vagy TIF kiterjesztésű elektronikus formátumban is. A P1 jelű formanyomtatvány és annak mellékletei átvételéről az illetékes választási iroda a párt képviselőjének igazolást ad. Az igazoláson fel kell tüntetni az átvett iratokat és az átvétel időpontját. A jelölő szervezet bejelentését az informatikai rendszerben – haladéktalanul, lehetőleg még a bejelentő jelenlétében – regisztrálni kell. A jelölő szervezet emblémáját tartalmazó fájlt az informatikai rendszer által adott azonosítóval ellátva a Választás Ügyviteli Rendszeren keresztül kell továbbítani az Országos Választási Irodának. A szervezet bejelentett adatainak változásait a P1 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével lehet bejelenteni. A jelölő szervezet bejelentésének elfogadásáról az illetékes választási bizottság a bejelentést követő 3 napon belül határozattal dönt, és a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki.

69

A választási bizottságnak a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos döntését, a jogorvoslat benyújtásának, valamint a választási bizottság, bíróság jogerős döntésének tényét a választási iroda az informatikai rendszerben regisztrálja. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételének folyamata:

5.2. Az országgyűlési egyéni választókerületi jelölt bejelentése Az egyéni választókerületben független jelöltek vagy párt által állított jelöltek indulhatnak. A jelöléshez legalább 750 választópolgár érvényes ajánlása szükséges. Ajánlani csak a lakóhely szerinti választókerületben induló jelöltet lehet. A választópolgár részére az értesítővel együtt kiküldött ajánlószelvényt teljes körűen ki kell tölteni, a választópolgár pedig saját kezűleg aláírja és átadja az ajánlást gyűjtő személynek. Az ajánlás nem vonható vissza.

70

Közös jelölt állítása esetén az ajánlószelvényen az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni. Az Országos Választási Bizottság az ajánlószelvények kitöltésére vonatkozóan a következő állásfoglalásokat bocsátotta ki: ƒ 3/1998. (III. 18.) OVB állásfoglalás az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként indulók névhasználatának tárgyában; ƒ 5/1998. (IV. 1.) OVB állásfoglalás a közös jelölés tárgyában; ƒ 6/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás a minta-ajánlószelvények választási eljárásban való alkalmazásáról; ƒ 1/2009. OVB állásfoglalás az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról Az OVB állásfoglalások teljes szövege a mellékletben és a www.valasztas.hu internetes oldalon is megtalálható. Az állásfoglalásokban foglaltak a tananyag részét képezik! Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül – az alábbi kivételekkel – bárhol lehet gyűjteni. Nem gyűjthető ajánlószelvény: a.

a munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben;

b.

a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben;

c.

tömegközlekedési eszközön;

d.

állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos! Az egyéni választókerületben induló jelölteket a választást megelőző 23. napig lehet bejelenteni az OEVB-nél. A bejelentést az E1 jelű formanyomtatványon kell megtenni, mellékelve az SZ jelű formanyomtatványt és az ajánlószelvényeket. Az SZ jelű nyomtatványhoz mellékelni lehet a jelölt fényképét (JPEG kiterjesztésű, 195x260 pixel felbontású) elektronikus formátumban. A fénykép átadása nem kötelező, az a jelölt elhatározásától függ, tájékoztatási célokat szolgál. A jelöltek fényképét tartalmazó fájlokat fel kell tölteni az informatikai rendszerbe. A bejelentésről az OEVI a jelöltnek, illetve képviselőjének igazolást ad, amelyen feltünteti az átvett iratokat és az átvétel időpontját. A jelölt bejelentését az informatikai rendszerben – haladéktalanul, lehetőleg még a bejelentő jelenlétében – regisztrálni kell. Az OEVB az összegyűjtött ajánlószelvényeket az SZL, valamint a NESZA adatai felhasználásával – az OEVI támogatásával – ellenőrzi.

71

Az ellenőrzés kiterjed arra, hogy: − az ajánlást a hivatalos ajánlószelvények adták-e le; − létezik-e az ajánló választópolgár az adott személyi azonosítóval; − egyeznek-e a választópolgár személyiadat- és lakcímnyilvántartásbeli adatai az ajánlószelvényen feltüntetett adatokkal; − a választópolgár lakóhelye abban az egyéni választókerületben van-e, ahol jelöltet ajánlott; − az ajánló polgár választójogosult-e; − az ajánlószelvény kitöltése megfelel-e a törvényben foglaltaknak; − a választópolgár nem ajánlott-e két vagy több jelöltet, illetőleg nem ajánlotta-e ugyanazt a jelöltet többször; − megvan-e a 750 db érvényes ajánlószelvény. Az ajánlás érvényességéről az OEVB dönt. Ha a többszörös ajánlás miatt a már előzőleg nyilvántartásba vett jelölt érvényesnek tekinthető ajánlásainak száma 750 alá csökken, az ügyben az OEVB dönt. A jelöltbejelentés során ellenőrizni kell a jelöltek választójogát is. A jelöltek azonosítása a választási rendszerben személyi azonosítójuk segítségével történik. A választások alkalmával a jelöltnyilvántartás a hivatalos nevet használja. Az azonos nevű jelöltek esetén a később bejelentkező jelölt köteles gondoskodni arról, hogy – betűjelzés vagy második utónév feltüntetésével – a korábban bejelentett jelölttől megkülönböztethető legyen. Ha a névhasználat ügyében vitás eset fordul elő, az OEVB dönt. Az E1 jelű nyomtatványon független és közös jelölt esetén fel kell tüntetni annak a bankszámlának a számát, amelyre a költségvetési támogatás átutalását kérik. Párt önálló jelöltje esetén a párt bejelentésekor megadott számlaszámra utalják a támogatást. Az OEVB a jelölés elfogadásáról a bejelentést követő 3 napon belül határozattal dönt, valamint e tényről igazolást ad ki. A választási bizottságnak a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos döntését, a jogorvoslat benyújtásának, valamint a választási bizottság, bíróság jogerős döntésének tényét a választási iroda az informatikai rendszerben regisztrálja. A jelöléssel kapcsolatos adatpótlási, javítási igényeket az E1 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével lehet bejelenteni. A jelöltbejelentés határnapja jogvesztő. A határnap eltelte után hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs.

72

Az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételének folyamata:

„A jelölt, jelölő szervezet az ajánlószelvényekről másolatot nem készíthet, és a rajtuk szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célból nem használhatja fel.” (1/2009 (II. 18.) OVB állásfoglalás) A be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidő lejártát követő három napon belül meg kell semmisíteni és erről jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvet három napon belül az OEVB-nek meg kell küldeni. 73

5.3. A területi (megyei/fővárosi) pártlisták és jelöltjeinek bejelentése

A területi listán háromszor annyi jelölt állítható, mint a területi választókerületben megszerezhető mandátumok száma. A területi listát a területi választási bizottságnál az M1 jelű, valamint a hozzá csatolt kellő számú M2 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni, legkésőbb a választást megelőző 20. napon. A listák bejelentésének határnapja jogvesztő. A határnap hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs.

eltelte

után

Az M2 jelű formanyomtatványon szereplő minden jelölthöz mellékelni kell az SZ jelű formanyomtatványt. A fénykép átadása nem kötelező, az a jelölt elhatározásától függ, tájékoztatási célokat szolgál. A jelöltek fényképét tartalmazó fájlokat fel kell tölteni az informatikai rendszerbe. Ha a jelölt az egyéni választókerületi bejelentéskor leadta fényképét, ennek ismételt benyújtása szükségtelen. A bejelentésről a TVI igazolást ad, amelyen feltünteti az átvett iratokat és az átvétel időpontját. A bejelentést az informatikai rendszerben – haladéktalanul, lehetőleg még a bejelentő jelenlétében – regisztrálni kell. A lista bejelentését követően nincs lehetőség új jelölt bejelentésére, a kiesett jelölt helyett más jelölt állítására, a bejelentett jelöltek sorrendjének megváltoztatására. Jelöltet törölni (a jelölt halála, választójogának elvesztése vagy lemondása esetén) azonban a bejelentés után is lehet. A listával kapcsolatos adatmódosítási, javítási igényeket a M3 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni. Lemondás esetén a jelölt írásos lemondó nyilatkozatát is mellékelni kell a formanyomtatványhoz. Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép.

A közös területi listát a M1 jelű és M2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni, legkésőbb a választást megelőző 20. napig. A közös listán indított jelöltek nevén, személyi azonosítóján túlmenően azt is meg kell adni, hogy a jelöltet a közös listát állító pártok melyike állította. Közös lista állítása és bejelentett adatainak módosítása csak a listát állító pártok képviselői egybehangzó nyilatkozatával lehetséges. A választási szervek a közös listával kapcsolatos ügyekben egy kijelölt személyen keresztül tartják a kapcsolatot, ezért ennek a személynek az adatait is meg kell adni a listaállításkor. Fontos megemlíteni, hogy a közös jelöltet, listát állító szervezeteknek meg kell egyezniük abban, hogy a költségvetési támogatást mely bankszámlára kívánják utaltatni. A támogatás szervezetek közötti megosztását a szervezetek egymás közti megállapodásuknak megfelelően maguk végzik.

74

A közösen egyéni jelöltet, területi listát állító jelölő szervezetek országosan egységes nyilatkozatot tehetnek a szavazatok egymás közötti felosztására. A nyilatkozat megtételéhez a P2 jelű formanyomtatvány áll rendelkezésre. A nyilatkozat hatálya kiterjed a közösen nyilatkozó jelölő szervezetek valamennyi − közös listájára kapott szavazatai felosztására az 5-10-15 %-os határ kiszámításához, továbbá − közös jelöltjeik, listáik töredékszavazatainak megosztására a pártok önálló országos listái között. A nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy a felosztás során keletkező osztási maradékot mely kedvezményezett párt kapja meg. A nyilatkozatot a választást megelőző 18. napig lehet megtenni.

75

A területi lista nyilvántartásba vételének folyamata:

5.4. Országos listák és jelöltjeiknek bejelentése Az országos listán is legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, azaz maximum 174 jelölt. Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép. Az országos lista állítását az OVB-nél kell bejelenteni, a választást megelőző 19. napig, az L1 jelű, valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványon.

76

Az L2 jelű formanyomtatvány minden kitöltött jelölt-sorához mellékelni kell az SZ jelű formanyomtatványt. Ha a jelölt az egyéni választókerületi vagy területi listás jelölés bejelentésekor már leadta fényképét, ennek ismételt benyújtása szükségtelen. Lehetőség van arra is, hogy a jelölő szervezet valamennyi egyéni és listás jelöltjének fényképét központilag, az OVI-nak adja át. A lista bejelentését követően nincs lehetőség új jelölt bejelentésére, a kiesett jelölt helyett más jelölt állítására, a bejelentett jelöltek sorrendjének megváltoztatására. Jelöltet törölni (a jelölt halála, választójogának elvesztése vagy lemondása esetén) azonban a bejelentés után is lehet. Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép. Jelöltet törölni a bejelentés után is lehet. A listával kapcsolatos adatmódosítási, javítási igényeket az L3 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni. Lemondás esetén a jelölt írásos lemondó nyilatkozatát is mellékelni kell a formanyomtatványhoz.

A közös listát az OVB-nél az L1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni, a választást megelőző 19. napig. A lista bejelentésének határnapja jogvesztő. A határnap hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs.

eltelte

után

77

Az országos lista nyilvántartásba vételének folyamata:

A fejezethez tartozó nyomtatványminták (megtalálhatóak a CD-n)

78

1.

Jelöltet, listát állítójelölő szervezet bejelentése (P1)

2.

Nyilatkozat a jelölő szervezetek szavazatainak és töredékszavazatainak megosztásáról (P2)

3.

Egyéni képviselőjelölt bejelentése (E1)

4.

Területi lista bejelentése (M1)

5.

Területi lista állítása, képviselőjelöltek adatai (M2)

6.

Területi listán szereplő jelölt hibásan megadott adatainak javítása, kiesésének bejelentése (M3)

7.

Országos lista bejelentése (L1)

8.

Országos lista képviselőjelöltjeinek adatai (L2)

9.

Országos listán szereplő jelölt hibásan megadott adatainak javítása, kiesésének bejelentése (L3)

10. Országos/területi listák kapcsolása (K1) 11. Országos/területi kapcsolt listák mandátumhoz jutási sorrendje (K2) 12. Képviselőjelöltek személyi adatlapja (SZ) A fejezetben hivatkozott OVB állásfoglalások (teljes szöveg megtalálható a CD-n) ƒ 3/1998. (III. 18.) OVB állásfoglalás az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként indulók névhasználatának tárgyában; ƒ 5/1998. (IV. 1.) OVB állásfoglalás a közös jelölés tárgyában; ƒ 1/2009. OVB állásfoglalás az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról 5.5. Önellenőrző kérdések 103. Mikortól lehet bejelenteni a választáson indulni kívánó pártot az illetékes választási bizottságnál? a. bármikor b. a választás első fordulóját megelőző 72. naptól c. a választás kitűzését követően 104. Ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani hol kell bejelentkeznie? a. minden esetben az illetékes területi választási irodánál b. az Országos Választási Bizottságnál c. minden esetben az illetékes területi és országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál

79

105. Milyen iratokat kell kötelezően benyújtani az illetékes választási bizottsághoz a párt nyilvántartásba vételéhez? a. a jelölő szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzésének eredeti, jogerősítő záradékkal ellátott példányát b. a jelölő szervezetnek a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonatát és a P1 nyomtatvány kitöltött és aláírt példányát c. a jelölő szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzésének jogerősítő záradékkal ellátott hitelesített példányát és a P1 nyomtatvány kitöltött és aláírt példányát 106. Az illetékes választási bizottság a nyilvántartásba vétellel, illetőleg a jelölt és listabejelentéssel kapcsolatban milyen iratot állít ki? a. igazolást b. határozatot c. igazolást és határozatot 107. A nyilvántartásba vételről mennyi időn belül dönt az illetékes választási bizottság? a. a bejelentést követő három napon belül b. a bejelentést követően haladéktalanul c. a bejelentést követő öt napon belül 108. Milyen társadalmi szervezet kérheti nyilvántartásba vételét az országgyűlési választásokon? a. minden bíróságon bejegyzett társadalmi szervezet b. egyesületek és politikai pártok c. csak a politikai pártként bíróságon bejegyzett társadalmi szervezet 109.

Mikor kapják meg a választópolgárok az ajánlószelvényt?

a. legkésőbb a szavazás napját megelőző 58. napig b. legkésőbb a szavazás napját megelőző 23. napig c. legkésőbb a szavazás napját megelőző 20. napig

80

110.

Melyik állítás nem igaz? Nem gyűjthető ajánlószelvény:

a. a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben b. tömegközlekedési eszközön c. állami és helyi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyfélszolgálati helyiségében 111.

Meddig lehet az egyéni választókerületi jelölteket bejelenteni?

a. legkésőbb a szavazás napját megelőző 58. napig b. legkésőbb a szavazás napját megelőző 23. napig c. legkésőbb a szavazás napját megelőző 20. napig 112.

Melyik állítás nem igaz?

a. A választások alkalmával a jelölt-nyilvántartás a hivatalos nevet használja. b. Az azonos nevű jelöltek esetén mindegyikük köteles nevét jelzéssel kiegészíteni. c. A jelöltek azonosítása a választási rendszerben személyi azonosítójuk segítségével történik. 113.

Mely formanyomtatvány(oka)t kell mellékelni a jelölt bejelentésekor?

a. Az E1 jelű formanyomtatványt b. Az SZ jelű formanyomtatványt c. Az E1 és az SZ jelű formanyomtatványt 114. Hogyan lehet az egyéni választókerületi jelöléssel kapcsolatos adatpótlási, javítási igényeket bejelenteni? a. Nincs lehetőség adatpótlásra, javításra b. Az E1 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével c. Szóbeli bejelentés útján, vagy ajánlott levélben 115.

Meddig lehet a területi listát bejelenteni?

a. Legkésőbb a szavazás napját megelőző 23. napig b. Legkésőbb a szavazás napját megelőző 20. napig c. Legkésőbb a szavazás napját megelőző 19. napig

81

116. Hogyan lehet a területi listával kapcsolatos adatpótlási, javítási igényeket bejelenteni? a. Nincs lehetőség adatpótlásra, javításra b. Az M3 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével c. Telefonon 117.

Meddig lehet az országos listát bejelenteni?

a. Legkésőbb a szavazás napját megelőző 23. napig b. Legkésőbb a szavazás napját megelőző 20. napig c. Legkésőbb a szavazás napját megelőző 19. napig 118.

Hány jelölt állítható az országos listán?

a. Legfeljebb 174 b. Legfeljebb 150 c. Legfeljebb 58 119. Meddig kell döntenie az illetékes választási bizottságnak a jelölt, illetőleg lista nyilvántartásba vételéről? a. a bejelentést követő 8 napon belül b. a bejelentést követő 3 napon belül c. a bejelentést követő 6 napon belül 120.

Mikor érvénytelen az ajánlás?

a. ha nem a hivatalos ajánlószelvényen adták le b. ha egyéni véleményt is írtak az ajánlószelvényre c. ha a jelölt nem személyesen gyűjtötte össze az ajánlásokat 121. Meddig kell ellenőrizni a független jelölt, jelölő szervezet által leadott ajánlószelvényeket? a. az ajánlószelvények benyújtását követő 3 napon belül b. az ajánlószelvények benyújtását követő 5 napon belül c. az ajánlószelvények benyújtását követő 8 napon belül

82

6. A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY

6.1. A választási kampány A törvény rendelkezései szerint a választási kampány fogalmába tartozik a választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele. A törvény a fontosabb kampánytevékenységeket (plakátragasztás, gyűlések tartása, média igénybevétele) szabályozza. A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend). A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a kampánytevékenységet folytatók által ingyenesen juttatott szolgáltatás, pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölő szervezet nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. Gyűlés A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 3. §-a szerint a törvény hatálya nem terjed ki a választási gyűlésekre, ezért a választási gyűléseket nem kell bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. A kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben kampányt folytatni, gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. Plakát A Ve. 149. §-a értelemében plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül. A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.

83

Egyes középületeken vagy közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A választási kampányt szolgáló önálló hirdető berendezés elhelyezésére a közterülethasználatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más érintett szervezet vagy személy plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani! A plakát – a fenti kitételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. 6.2. Rádió- és televízióközvetítés A kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvény értelmében politikai hirdetés: olyan műsorszám, amely párt, politikai mozgalom a) választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, befolyásol, b) nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti. 6.3. Adatszolgáltatás A KEKKH a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja előtti 20. napot követően átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető. A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a jelölt, jelölő szervezet által írásban bejelentett igény alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja előtti 20. napot követően - legfeljebb szavazóköri bontásban a jelölt, jelölő szervezet számára átadja. Az adatszolgáltatás díjának mértékét és az adatszolgáltatás részletszabályait a 10/1998 (II. 20.) BM rendelet tartalmazza. A fentiek alapján teljesített adatszolgáltatás adatait kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek történő átadásuk tilos. 84

Az adatszolgáltatás adatait a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak. A választási kampány céljára a helyi választási iroda vezetőjén, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervén kívül a jelöltek, jelölő szervezetek számára más állami vagy önkormányzati szerv a saját nyilvántartásaiból személyes adatot nem szolgáltathat ki. Kapcsolódó OVB állásfoglalás ƒ 2/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalás a kampánycsend egyes kérdéseiről ƒ 6/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás a „minta” ajánlószelvények választási eljárásban való alkalmazásáról 6.4. Önellenőrző kérdések 122.

Mettől meddig tart a kampánycsend? a. a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig b. a szavazást megelőző 8. naptól c. a szavazás napján reggel 6 órától 19 óráig

123. Középületen vagy közterület egy részén milyen okra hivatkozva lehet megtagadni a plakát kihelyezését? a. a település esztétikai értékének megőrzése céljából megtiltható b. közbiztonsági okokból c. műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból 124.

Melyik állítás nem igaz? a. közvélemény-kutatás csak a szavazás napján végezhető b. a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat c. a közvélemény kutatók nem léphetnek be a szavazóhelyiségbe

125.

Ki felel a választási gyűlés rendjéért? a. a gyűlés szervezője b. a rendőrség c. a helyi választási iroda vezetője

126.

Hol nem lehet kampányrendezvényt tartani? a. művelődési házban b. polgármesteri hivatalban, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre c. sportcsarnokban 85

127.

Kinek kell a szavazást követő 30 napon belül eltávolítani a plakátot? a. a megválasztott jelöltnek b. aki elhelyezte, vagy akinek az érdekében elhelyezték c. ha a jelölt nem távolítja el, akkor a választási iroda tagjainak

128.

Mely állítás NEM igaz az alábbiak közül? a. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani b. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más érintett szervezet vagy személy plakátját c. Plakátot elhelyezni legkésőbb a szavazást megelőző 10. napig lehetséges

129. Ki szolgáltathat adatot a névjegyzékből választási kampány céljára a jelölteknek, jelölő szervezeteknek az alábbiak közül? a. a polgármesteri hivatal ügyintézője b. a helyi választási iroda vezetője c. a megyei közgyűlés elnöke 130.

Mely cselekmény NEM tartozik a választási kampány fogalmába? a. választási program ismertetése b. választási gyűlés szervezése c. a választáson megjelent választópolgárok számáról a választási iroda által adott tájékoztatás

86

7. LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ TEVÉKENYSÉG 7.1. Nyilvánosság A választási eljárás nyilvánossága a szabad, tiszta választások egyik legfőbb garanciáját jelenti. Ennek megfelelően biztosítani kell a választópolgároknak és a médiának, hogy a választások kitűzésétől a jegyzőkönyvek levéltárba adásáig – a törvényes kereteken belül – minden adat rendelkezésükre álljon. Nyilvános a választási bizottságok működése, tevékenysége. A rendelkezésükre álló adatok megismerhetőek, ennek kizárólag a szavazás titkosságához, illetve a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogok szabnak határt. A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. A választás fontos tájékoztató adatai a www.valasztas.hu internetes oldalon is hozzáférhetőek. 7.2. Lakossági tájékoztatás A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást, és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak. Erre szolgál a hirdetményplakát és a választópolgároknak küldött szórólap. A lakossági tájékoztatás célja, hogy a választópolgárok felkészülten, a választásra vonatkozó ismeretek birtokában adhassák le szavazatukat. A lakossági tájékoztatás egyik fontos – és a választópolgárok által is megszokott – eleme az értesítő, vagy más néven a kopogtatócédula. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről a szavazás napja előtti 58. napig értesítő megküldésével kell tájékoztatni. A választási irodák jogszabályban előírt kötelessége a választópolgárok tájékoztatása, melynek érdekében a következő feladatokat látják el: –

hirdetményt tesznek közzé a szavazás napjáról, a választással, a jelöléssel, a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról,

–

közleményt adnak ki a szavazás helyéről és idejéről, a jelöltekről, a névjegyzék közszemlére tételéről, a szavazás módjáról, a választás eredményéről,

–

közzéteszik a választókerület jelöltjeinek, a jelölő szervezeteknek a nevét, illetőleg a független jelölés tényét,

–

a választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon, illetőleg az országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottság tagjainak nevét a fővárosi, megyei közgyűlés hivatalos lapjában is, az Országos Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben teszik közzé, 87

–

megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását,

–

biztosítják a választópolgárok pártsemleges tájékoztatását,

–

választási információs szolgálatot működtetnek.

A választási irodák feladatkörükben közszolgálati kiadványt, hirdetményt adhatnak ki. 7.3. Az Internet szerepe a tájékoztatásban Az OVI honlapján (www.valasztas.hu) megtalálhatóak a választással kapcsolatos tudnivalók, a választásra vonatkozó jogszabályok, az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai és határozatai. A honlapon folyamatosan frissítésre kerülnek a választáshoz kapcsolódó legfontosabb nyomtatványok letölthető formátumban. A választási naptár segítségével megtekinthetőek a választási eljárás egyes mozzanatai. A polgárok tájékoztatását szolgálják gyakran ismétlődő kérdésekre adott válaszok. A honlapon megtalálhatóak a nagykövetségek és főkonzulátusok pontos címei, ahová a választópolgár kérheti a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét. A szavazás napján az érdeklődők folyamatosan nyomon követhetik a részvételi adatokat, a rendkívüli eseményeket, majd a szavazatok összesítésének folyamatát. Megtekinthetik a választás előzetes, később végleges eredményét. 7.4. A választási információs szolgálat 7.4.1. A választási információs szolgálat célja és feladatai A Ve. a választási irodák kötelező feladatává teszi a választópolgárok tájékoztatását, melynek egyik formája a választási információs szolgálatok működtetése. A választási információs szolgálat segítséget nyújt az érdeklődőknek eligazodni a választással kapcsolatos jogi, igazgatási, informatikai, pénzügyi, valamint adatszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben. A VISZ jelentőségét növeli, hogy az országgyűlési képviselők választását a nemzetközi szervezetek, a külképviseletek, a hazai és a külföldi sajtó részéről fokozott érdeklődés kíséri. Emiatt több kérdésre, nagyobb számú érdeklődésre számíthatunk, amelyre a választási irodák munkatársainak tudatosan fel kell készülniük. A választópolgárok jogosan várják el, hogy a VISZ-ek a korábbi években megszokott magas színvonalon teljesítsék feladataikat. Egy jól működő VISZ az iroda többi munkatársa részére is nyugodt munkavégzést biztosít.

A választások sikerének az egyik záloga a nyilvánosság. Ennek érdekében lehetővé kell tenni azt, hogy a törvényes kereteken belül a választások kitűzésétől a jegyzőkönyvek levéltárba adásáig minden adat a polgárok és a média 88

rendelkezésére álljon. A jól felkészített média a legjobb segítsége a választási irodáknak. A VISZ általános feladatai: − a választópolgárok, a jelölő szervezetek tájékoztatása az országgyűlési képviselők választására vonatkozó jogszabályokról; − a választójog gyakorlásához szükséges információk biztosítása, különös tekintettel az igazolással történő szavazás lehetőségére és a külföldön történő szavazásra; − az érdeklődők informálása a választási eljárásban közreműködő szervekről, jogorvoslati lehetőségekről; − beadványok átvétele és továbbítása; − az eljárás során használandó különböző nyomtatványok és információs anyagok rendelkezésre bocsátása, kitöltésük elmagyarázása stb; − választással kapcsolatos adatok szolgáltatása. A VISZ csak akkor tudja betölteni a szerepét, ha tevékenységéről a választópolgárok tudomást szereznek. A VISZ feladatairól, működéséről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot. A VISZ-ek címét és egyéb elérhetőségeit az Országos Választási Iroda honlapján (www.valasztas.hu) közzétesszük. 7.4.2. A VISZ lehetséges szervezeti megoldásai A választással kapcsolatos információ-szolgáltatást minden településen biztosítani kell. A település nagyságától és a tájékoztatási igények mennyiségétől függ, hogy milyen szervezeti formában, illetve munkaszervezéssel lehet a legmegfelelőbben ellátni ezt a feladatot. A választási információs szolgálatot a következőképpen lehet működtetni: 1. külön szervezet létrehozása nélkül, 2. külön szervezet létrehozásával: –

az ügyfélszolgálat keretén belül vagy

–

önálló szervezetként működő VISZ felállításával.

Főként a nagyobb lélekszámú településeken célszerű lehet különálló szervezetként létrehozni a VISZ-t, a várható jelentős ügyfélforgalomra tekintettel. Az ügyfélszolgálat részeként működő VISZ elláthatja az esetleges kifogások átvételét is. A területi választási iroda részeként működő VISZ-t önálló szervezetként célszerű létrehozni, amelynek kevesebb az „operatív” feladata és jobban előtérbe kerül tevékenységében az információ-szolgáltatás.

89

7.4.3. A választási információs szolgálat működésének tárgyi, technikai és személyi feltételei 7.4.3.1. A választási információs szolgálat működésének tárgyi, technikai feltételei A választási információs szolgálatnak a lehetőségekhez mérten olyan körülmények között indokolt helyet biztosítani, ahol a személyesen megjelenő polgárokat kulturáltan, a hivatal más tevékenységének zavarása nélkül tudják fogadni. A helyiségben nem lehet elhelyezni a választópolgárt befolyásoló plakátokat, kiadványokat, szórólapokat; de legyen ott a tájékoztató és a hirdetményplakát, valamint a szavazásról szóló kiadványok is álljanak rendelkezésre. Fontos, hogy a választási információs szolgálat könnyen elérhető legyen, például külön telefonvonal is biztosított legyen. A választási információs szolgálatnak olyan adatbázissal kell rendelkeznie, amelyből az előzőekben felsorolt információkat szolgáltatni tudja: jogszabályok, az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai, az Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedései, a helyi és a területi választási iroda vezetőjének utasításai, tájékoztató kiadványok, címadatok meglétével. Ezek hozzáférhetőségét Internet csatlakozással ellátott számítógéppel, vagy a felsorolt anyagok és dokumentumok írott formában történő rendelkezésre bocsátásával is lehet biztosítani. 7.4.3.2. A választási információs szolgálat működésének személyi feltételei A választási információs szolgálat feladatait olyan személy lássa el, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a választójog, a választási eljárás és a választási igazgatás területén felmerülő kérdésekben, illetve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területét is ismeri. Lehetőség szerint, az ezen feladattal megbízott munkatárs a választás ideje alatt csak a választási információs szolgálat ellátásával foglakozzék; vagy egyéb feladatainak elvégzését úgy szervezze meg, hogy bármikor képes legyen a választási információs szolgálat teendőinek ellátására.

A választási információs szolgálat munkatársaival szembeni követelmény a pártsemlegesség, a tolerancia, a türelem; továbbá az, hogy a válaszadás során kizárólag a jogszabályok rendelkezéseit ismertessék, jogértelmezési kérdésekbe ne bocsátkozzanak. 7.4.3.3. A választási információs szolgálat működéséhez szükséges információk köre A választási információs szolgálat nem tudja feladatát ellátni, ha nem állnak rendelkezésére a válaszadáshoz szükséges naprakész információk. Ezek az információk részben az egész országban egységesek, részben azonban helyi jellegűek. Az országosan egységes információk közül a választási jogszabályok és az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai a Magyar Közlönyben, a www.valaszatas.hu internetes oldalon és a Választási Ügyviteli Rendszerben is megjelennek.

90

7.5. Önellenőrző kérdések 131.

A VISZ-hez fordulók kérdéseire mikorra kell a választ megadni?

a. Lehetőleg azonnal, de legkésőbb 1-2 napon belül. b. Legkésőbb 2 hónapon belül. c. 15 napon belül. 132.

Hol érdemes különálló szervezetként létrehozni a VISZ-t?

a. Kis falvakban. b. Nagyobb lélekszámú településeken. c. Magyarország minden településén. 133.

A VISZ-ben dolgozó ügyintézőknek ki a szakmai irányítója?

a. A választási iroda vezetője. b. Az aljegyző. c. A polgármester. 134.

Mit tartalmaz a VISZ-napló?

a. A VISZ nyitva tartását. b. A VISZ működési szabályzatát. c. A VISZ munkája során felmerült kérdéseket és az azokra adott válaszokat. 135. Mi az OVI jogszabályban előírt feladata a választópolgárok tájékoztatására vonatkozólag? a. Pártsemleges tájékoztatás. b. Felhívó jellegű tájékoztatást ad, hogy befolyásolja a választók döntését. c. Alkalmas legyen arra, hogy egy kiemelt pártot támogasson. 136.

Milyen esetekben végezhet jogértelmezést a VISZ munkatársa?

a. Bármilyen, jogértelmezést igénylő kérdésben. b. Csak, ha a pártok szeretnének valamely jogszabályi kérdésben eligazodni. c. Semmilyen esetben.

91

137.

Mire szolgál a VISZ-napló vezetése?

a. Tájékoztatást nyújt a választási iroda vezetőjének azzal kapcsolatban, hogy egy adott időpontban ki látta el a VISZ tájékoztatási feladatait. b. Tartalmazza az érdeklődők számát. c. Tartalmazza a feltett kérdéseket, az azokra adott válaszokat, és azt hogy milyen úton érkezett a kérdés. Ezáltal lehetőséget nyújt különböző – a tájékoztatás színvonalának növelését segítő – felmérések, elemzések készítésére.

92

8. A SZAVAZÁS Az országgyűlési képviselők választásán a választópolgárnak belföldön vagy – amennyiben felvetette magát a külképviseleti névjegyzékre – a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain van lehetősége szavazni. 8.1. Szavazás belföldön 8.1.1. A szavazás ideje és helye A hazai szavazókörökben a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet szavazni. A helyi körülményekre tekintettel azonban az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék.

Szavazni kizárólag személyesen, és csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben, igazolással szavazás esetén az igazoláson feltüntetett szavazókörben lehet. 8.1.2. A szavazóhelyiség és annak felszereltsége A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy a jelölő szervezet használatában van. A szavazás napján reggel a jegyzőkönyvvezető – a helyi választási iroda vezetőjének utasítása szerint – közreműködik a választási iratok szavazókörbe szállításában. A szavazás megkezdése előtt a jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottság tagjaival együtt megvizsgálja, hogy a helyiség berendezése alkalmas-e a szavazás lebonyolítására, ellenőrzi a szükséges iratok és nyomtatványok meglétét. A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülke kerül kialakításra. A szavazófülke használata csak jog és nem kötelezettség, használata alatt azonban csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urna kerül felállításra. A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben – megfelelő módon rögzítve – toll kerül elhelyezésre. A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják. 8.1.3. A szavazás megkezdése A szavazás napján, de még a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladata a választási iratok, nyomtatványok elhelyezése. Ezen időszak alatt (a szavazás megkezdéséig) a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben, a sajtó és a nemzetközi megfigyelők kivételével.

93

A szavazóhelyiség megnyitását követően, de még a szavazás megkezdése előtt, a szavazatszámláló bizottság megvizsgálja az urnák állapotát, és lezárja azokat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai és az elsőként szavazó választópolgár aláír. Az ellenőrző lap hiányában ugyanis a szavazás nem tekinthető kétséget kizáróan érvényesnek. Az elsőként szavazó választópolgár a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet. 8.1.4. A rend fenntartása a szavazóhelyiségben Az SZSZB elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák, ennek érdekében mindenkire kötelező intézkedést tehet.

A szavazóhelyiséget a szavazás alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy – rendkívüli esemény kivételével – szüneteltetni. Ha a szavazás napján az SZSZB jelen lévő tagjainak száma három (az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör SZSZB-je négy) fő alá csökken, vagy a szavazás más elháríthatatlan külső ok folytán lehetetlenné válik, a szavazást fel kell függeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről a HVI vezetőjét haladéktalanul értesíteni kell. A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és a hivatalos toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben. Az Országos Választási Bizottság a 10/2006. (III. 30.) számú állásfoglalásában az alábbi megállapításokat tette a fenti szabály értelmezése során: „A Ve. rendelkezése nem tiltja azt, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt adathordozó illetőleg adatrögzítő eszközöket tartsanak maguknál, de megtiltja ezek használatát. (…) A szavazatszámláló bizottság azon tagja, aki a Ve. 62. § (6) bekezdésében meghatározott tilalom ellenére a szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben adatrögzítő vagy adattovábbító eszközt használ - a Ve. hivatkozott rendelkezésében előírtak közvetlen megsértésén túl - ha súlyosabb jogsértés nem valósul meg - megsérti a Ve. 3. § a) pontjában meghatározott a választás tisztaságának megóvása, továbbá a d) pontban szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveit.” Az Országos Választási Bizottság a 2/2009. (VI. 5.) számú állásfoglalásában kifejtette, hogy „a választási szervek tagjai a kampánycsend időszakában pártszimbólumokat nem használhatnak, nem osztogathatnak, azokat ruházatukon nem viselhetik. Tilos továbbá pártszimbólumok használata, pártokhoz köthető egyenruha viselése a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben.”

94

8.1.5. A szavazás A szavazás ideje alatt a választópolgárok a szavazóhelyiségben csak a választójoguk gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, illetőleg aki igazolással szavaz. 8.1.5.1. A szavazatszámláló bizottság tájékoztató és segítő szerepe A szavazatszámláló bizottság egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, melynek része a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása, és a választópolgároknak a törvény által előírt rendben történő segítségnyújtás is. Ennek keretében a szavazatszámláló bizottság: − ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényről a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatja a választópolgárokat (a kiesett jelölt nevét a szavazólapon áthúzza); − az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket; − szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját; − ha az olvasni nem tudó, vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más választópolgárt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt. 8.1.6. A szavazás mozzanatai A választópolgárt a szavazást megelőzően a szavazatszámláló bizottságnak azonosítania kell. Ennek egyetlen, a törvény által elfogadott módja, ha a választópolgár a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas érvényes igazolványa (igazolványai) átadásával lehetővé teszi a szavazatszámláló bizottságnak, hogy személyazonosságáról és lakcíméről meggyőződjön és ellenőrizze azt, hogy szerepel a névjegyzékben. A személyazonosság és a lakcím más módon történő igazolása (például személyes ismertségre hivatkozással, érvénytelen igazolvány bemutatása alapján stb.) a Ve. szerint nem fogadható el. A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: a) a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvánnyal; b) lakcímigazolvánnyal és − személyazonosító igazolvánnyal, − útlevéllel, − 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel.

95

Az SZSZB visszautasítja azt a polgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni vagy nem szerepel a névjegyzékben, illetőleg igazolásával nem az arra kijelölt szavazókörben kíván szavazni. A visszautasított polgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékére. A visszautasítottak jegyzékére a jegyzőkönyvvezető felvezeti a visszautasított választópolgár nevét és lakcímét, valamint a visszautasítás okát. A jegyzéket mind a jegyzőkönyvvezető, mind a szavazatszámláló bizottság elnöke aláírja. Ha a választópolgár azonosítása megtörtént és a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A bélyegzőlenyomat hiánya érvénytelenné teszi a szavazólapot! A szavazólapok átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.

Figyelem! A névjegyzék kezelésére vonatkozó részletes szabályok a névjegyzékkel kapcsolatos fejezetben találhatók! A választópolgárnak a szavazáshoz szavazófülke áll rendelkezésre, azonban ennek használatára nem kötelezhető. A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, vagy akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában az SZSZB két tagjának – segítségét igénybe veheti. Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön szavazólap a területi listára történő szavazáshoz. Érvényesen szavazni a jelölt, illetőleg a lista neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak. A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi (a szavazat érvényességének nem feltétele a boríték használata). Ha a választópolgár a szavazat urnába helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság egyszer kicseréli. A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazóhelyiséget 19 órakor zárja be. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után a szavazatszámláló bizottság szavazatot nem fogad el. Az Országos Választási Bizottság a 9/2006. (III. 30.) számú állásfoglalásában kifejtette álláspontját a szavazólap szavazóhelyiségen kívülre viteléről. 96

„A választási eljárás alapelvei, vagyis a választás tisztaságának megóvása és a választási csalás megakadályozása, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveiből következik, hogy a szavazólap olyan közokirat, amelynek rendeltetése a választópolgárok választói akaratának megjelenítése, illetve a választási eredmény megállapítása. Ebből következően sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek. A szavazólap nem rendeltetésszerű felhasználása a választások titkosságának alkotmányos követelményét is sértheti. Az OVB álláspontja szerint a szavazólap fizikai valóságában nem a szavazópolgáré, tehát a Ve. 3. § b) pontjában foglalt alapelve - az önkéntes részvétel a szavazásban - nem ad felhatalmazást a szavazólapnak szavazókörből történő kivitelére.” A mozgásában gátolt választópolgár csak írásban kérheti, hogy mozgóurnával szavazhasson! Az írásbeli kérelmet a szavazás napja előtt a HVI vezetőjéhez, a szavazás napján az SZSZB-hez kell eljuttatni. Az Országos Választási Bizottság a 6/2008. (II. 25.) számú állásfoglalásában részletesen kifejti a mozgóurnás szavazás során követendő eljárást. „A mozgóurnás szavazásnál is érvényesülnie kell a szavazásra vonatkozó garanciális szabályoknak, így a mozgóurnás szavazás esetén is csak olyan választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel. A mozgóurnát az SZSZB legalább két tagja viszi ki, és csak az SZSZB illetékességi területén belülre. A jegyzőkönyvvezető a mozgóurnát kérőkről nyilvántartást vezet, amelyet az SZSZB elnöke aláír. Az eljáró tagok a mozgóurnás szavazáshoz legfeljebb kétszer annyi előzetesen lebélyegzett szavazólapot vihetnek magukkal, mint ahány választópolgár a mozgóurnát kérők nyilvántartásában szerepel. A mozgóurnát kiszállító SZSZB tagok a mozgóurnát kérők nyilvántartását viszik magukkal. A mozgóurnával szavazók a nyilvántartást aláírják.” Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben az eredetileg is a szavazókör névjegyzékébe tartozó választópolgárok tekintetében az SZSZB szintén csak illetékességi területén belülre viheti ki a mozgóurnát, az igazolással rendelkező választók esetében azonban az egész településen köteles ezt teljesíteni. Ha igazolással rendelkező választópolgár kér mozgóurnát, az SZSZB a segédlista alapján ellenőrzi, hogy a választópolgár rendelkezik-e igazolással. A mozgóurnát kiszállító SZSZB tagok az igazolást bevonják vagy lebélyegzik (4.7.5. pont). A bevont igazolás alapján az SZSZB utólag ellenőrzi az igazolással szavazó választójogosultságát, és felveszi a névjegyzékbe. 8.1.7. A külképviseleti szavazatok továbbítása és megszámlálása A külképviseletekről érkező szavazóurnákat az Országos Választási Bizottság bontja fel. Az Országos Választási Bizottság elnöke az országgyűlési egyéni választókerületenként csoportosított szavazási iratokat az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnökének adja át. 97

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnöke által átvett szavazási iratokat az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság bontja fel. A bizottság kizárólag a külső borítékok felbontására jogosult, és arra, hogy a szavazásról szóló nyilatkozat adattartalmát a részére előzetesen megküldött külképviseleti névjegyzék adataival összevesse (4.12.4. pont) annak megállapítása érdekében, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le. A Ve. 73/A. §-a felsorolja azokat az érvénytelenségi okokat, melyek bekövetkezése esetén az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság a szavazási iratot érvénytelennek minősíti. Érvénytelen szavazási irat esetén a bizottság a lezárt belső borítékot nem bonthatja fel és nem adja át a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazatszámláló bizottságnak. Az érvényesnek minősülő szavazási iratokból a szavazólapot tartalmazó belső borítékokat - azok felnyitása nélkül – a bizottság egy szállítóborítékba zárja, melyet a bizottság tagjai aláírnak és bélyegző-lenyomattal látnak el.

A szállítóborítékot a bizottság elnöke adja át a külképviseleti szavazatszámlálásra kijelölt szavazatszámláló bizottság elnöke részére. (A fenti feladatokat az országgyűlési választás első fordulójában a magyarországi szavazás napján, a választás második fordulójában a szavazási iratok beérkezését követően haladéktalanul végzi el az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság.) Az első forduló során a magyarországi szavazás napján, a szavazás lezárását követően az SZSZB az urnába dobja a korábban az OEVB-től kapott, külképviseleti szavazatokat tartalmazó kis borítékokat. Ily módon – a magyarországi szavazatokkal történő összekeveréssel – biztosítható a külképviseleti szavazatok titkossága. A második forduló során alkalmazandó eljárással az Országos Választási Bizottság a 15/2006. (IV. 23.) számú állásfoglalásában foglalkozott. Eszerint „a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókörben az országgyűlési képviselőválasztás második fordulójában csak az az eljárás tekinthető törvényesnek, melynek során a szavazatszámláló bizottság a második forduló napján a szavazás lezárását követően az urnát (urnákat) nem bontja fel, hanem annak nyílását lezárja. Az urná(k)ban lévő szavazatok megszámlálására csak azt követően kerülhet sor, hogy a külképviseleteken leadott szavazólapokat tartalmazó borítékokat a szavazatszámláló bizottság összekeverte a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal.” A fejezethez hivatkozott OVB állásfoglalások ƒ 9/2006. (III. 30.) OVB állásfoglalás a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről ƒ 10/2006. (III. 30.) OVB állásfoglalás az adatrögzítő és adathordozó eszközök használata a szavazatszámláló bizottságokban ƒ 15/2006. (IV. 23.) OVB állásfoglalás a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának a szavazatszámlálással kapcsolatos tevékenysége tárgyában

98

ƒ 5/2008. (II. 12.) OVB állásfoglalás az igazolással szavazásról ƒ 6/2008. (II. 25.) OVB állásfoglalás a mozgóurnás szavazás egyes kérdéseiről ƒ 8/2008. (VII. 16.) OVB állásfoglalás a szavazást követő napra vonatkozó munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresetről 8.2. Önellenőrző kérdések 138.

Fel lehet-e függeszteni a szavazást?

a. Nem lehet, a választópolgárok a szavazás ideje alatt bármikor megjelenhetnek a szavazókörben. b. Nem, kivéve akkor, ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma három alá csökken, vagy elháríthatatlan külső ok lehetetlenné teszi a szavazást. c. Igen, ha a szavazatszámláló bizottság elnöke elhagyja a szavazókör területét. 139.

Mit kell aláírnia az elsőként szavazó választópolgárnak?

a. A névjegyzéket b. A névjegyzéket és a jegyzőkönyvet c. Az ellenőrző lapot és a névjegyzéket 140.

Milyen íróeszközzel adhatja le a választópolgár a szavazatát?

a. Bármilyen ceruzával, vagy tollal. b. Bármilyen tollal. c. Csak a szavazóhelyiségben hivatalosan elhelyezett tollal. 141. Az adatrögzítésre vagy továbbításra alkalmas eszközöket illetően vonatkozike valamilyen tilalom a szavazatszámláló bizottság tagjaira? a. Nem, bármilyen adatrögzítésre vagy továbbításra alkalmas eszköz használható a szavazás ideje alatt. b. Igen, van ilyen tilalom, mely szerint a szavazás időtartama alatt a szavazatszámláló bizottság tagja a szavazóhelyiségben semmilyen adatrögzítésre vagy továbbításra alkalmas eszközt nem használhat, kivéve a hivatalos tollakat és papírokat. c. A szavazókörben csak a szavazatszámláló bizottság tagjai használhatnak ilyen eszközt.

99

142. Ha a választópolgár a két választási forduló közötti időszakban lakóhelyet változtat, akkor a második fordulóban a. az új lakóhelye szerinti szavazókörben szavazhat b. nem szavazhat c. a régi lakóhelye szerinti szavazókörben szavazhat, az új lakóhelye szerint illetékes jegyző (HVI vezetője) által kiállított lakcímigazolás alapján. 143.

Mikor tekinthető érvénytelennek egy szavazat?

a. Ha a választópolgár nem használt borítékot az urnába helyezésnél. b. Ha a választópolgár bármilyen megjegyzést írt a szavazólapra, a jelöltek sorrendjét megváltoztatta, nevet kihúzott vagy hozzáírt. c. Ha nem a jelölt/lista neve melletti, alatti vagy feletti körbe tett egymást metsző két vonallal szavazott. 144.

Mely körülmény nem érinti a szavazat érvényességét?

a. Ha érvénytelen szavazólapon adja le a választópolgár a szavazatát. b. A szavazólapon nincs hivatalos bélyegzőlenyomat. c. A szavazólapon megjegyzéseket tettek. 145.

Mi a teendő, ha a választópolgár a szavazólap kitöltését elrontotta?

a. Kérésére a szavazatszámláló bizottság egy ízben kicseréli a rontott szavazólapot. b. Ebben az esetben a választópolgár nem szavazhat. c. A rontott szavazólapon a választópolgár feltünteti a javítást, és választási bizottság két tagja hivatalos bélyegzőlenyomattal látja el azt. 146.

Tagja- e a jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottságnak?

a. igen b. igen, de a döntések meghozatalában nem vehet részt c. nem, a helyi választási iroda tagjaként dolgozik a bizottság mellett 147. A szabályosan szavazólapot!

kitöltött

szavazólapon

nincs

bélyegző.

Minősítse

a. a szavazólap érvénytelen b. a szavazólap érvénytelen, a rajta lévő szavazatok azonban érvényesek c. a szavazólap és szavazatok is érvényesek

100

a

148. A szavazás napján 19 óra előtt néhány perccel egy választópolgár feleségével üzeni a szavazatszámláló bizottságnak, hogy közlekedési dugóba került, kb. 19.15-re megérkezik, kéri tegyék lehetővé a szavazást. a. a bizottság a szavazást határozatával 19.15-ig meghosszabbítja b. közli a feleségével, hogy a szavazóhelyiséget 19.00 órakor bezárják, de csak kopogjon be a férje, majd beengedik és szavazhat c. tájékoztatják, hogy a szavazás törvényes meghosszabbítására törvényes lehetőség nincs, ha 19.00 óráig odaér, csak akkor szavazhat 149. A választópolgár személyazonosságát útlevelével igazolta, a lakcímigazolványt azonban otthon felejtette, ezért nem szavazhatott. 1 óra múlva visszajön, bemutatja a lakcímigazolványt és szavazni szeretne. Mi a teendő? a. már nincs lehetősége szavazni, a bizottság végérvényesen döntött a visszautasításról b. szavazását engedélyezi a szavazatszámláló bizottság c. szavazhat, és egyidejűleg a jegyzőkönyvvezető törli a visszautasítottak jegyzékéből 150. A szavazatszámláló bizottságnál bejelenti egy választópolgár, hogy a választói akaratát befolyásoló plakátokat látott a szavazóhelyiséghez vezető úton. Kéri ezek eltávolítását. a. az SZSZB a kérést hatáskör hiányában megtagadja b. az SZSZB 2 tagja eltávolítja a plakátokat c. az SZSZB felfüggeszti a szavazást, hogy meggyőződjön a bejelentés valódiságáról 151. A szavazatszámláló bizottság egyik megbízott tagja kéri a szavazatszámláló bizottság elnökét, hogy részére a kitöltést követően a szavazókörben haladéktalanul adják át a jegyzőkönyvet, mert az utolsó vonatot el kell érnie. A szavazatszámláló bizottság elnöke: a. megkéri a jegyzőkönyvvezetőt, hogy fénymásoló hiányában kézírással töltsön ki egy másolati példányt a megbízott tag részére b. elutasítja a kérést azzal, hogy a szavazást követő három napon belül a helyi választási iroda vezetőjétől lehet kérni a másolatot c. megtagadja a kérést, mert nincs a szavazókör épületében fénymásoló

101

152. Az idős választópolgár a szavazóhelyiségben lévő iskolapadban foglal helyet és így akarja kitölteni a szavazólapot. a. a szavazatszámláló bizottság tudomásul veszi, hogy nem kívánja a fülkét használni b. a szavazatszámláló bizottság elnöke felhívja a választópolgárt a fülke használatára c. a szavazatszámláló bizottság két tagja a választópolgárt a fülkébe kíséri, mert annak használata kötelező 153. A szavazóhelyiségben ismerősök találkoznak. Bevárják egymást, és szavazás után leülnek a szavazóhelyiség sarkában lévő asztalhoz beszélgetni. a. a szavazatszámláló bizottság nem teszi szóvá a dolgot, mert halkan beszélgetnek, nem zavarnak senkit b. a szavazatszámláló bizottság elnöke udvariasan figyelmezteti a választópolgárokat, hogy csak szavazatuk leadásához szükséges ideig tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben c. a szavazatszámláló bizottság egyik tagja figyelmezteti őket, hogy beszélgetésük sérti a kampánycsendet 154. Mozgóurnát igényel a településen lévő szociális otthon néhány gondozottja. A szavazatszámláló bizottság mozgóurnát szállító két tagjától olyanok is kérik hogy szavazhassanak, akik azt nem jelentették be a szavazatszámláló bizottságnak. a. a mozgóurnát kezelő két szavazatszámláló bizottsági tag tájékoztatja az érintetteket, hogy a mozgóurnás szavazást írásban, a bizottságtól kell igényelni b. a náluk lévő – rontott szavazólapok cseréjét szolgáló – tartalék szavazólapok felhasználásával megengedik a szavazást c. csak az ágyban fekvő, láthatóan mozgásképtelen személyek szavazását teszik lehetővé 155. Az idős választópolgár csökkent látása miatt a szavazólapot egyedül nem tudja kitölteni. Kéri, hogy a kíséretében levő unokája segítségét vehesse igénybe. a. a szavazatszámláló bizottság a kérést tudomásul veszi b. a szavazatszámláló bizottság elnöke közli, hogy erre nincs lehetőség c. az unoka, mint hozzátartozó befolyásolhatja a szavazót, ezért a szavazatszámláló két tagjának segítségét kell igénybe vennie

102

156. A választópolgár a szavazólapot tartalmazó borítékot bedobja az urnába, majd közli, hogy a kitöltést elrontotta, és új szavazólapot kér. a. a szavazatszámláló bizottság új szavazólapot ad ki részére b. az esetről jegyzőkönyvet vesz fel, azt a választópolgárral aláíratja, majd átadja részére az új szavazólapot c. a szavazatszámláló bizottság a kérést elutasítja, tájékoztatja a választópolgárt, hogy csak az urnába dobása előtt cserélheti ki a szavazólapot 157. A településen tatarozzák azt az általános iskolát, melyben az előző választáson szavazókör került kialakításra, ezért az egyik jelölő szervezet felajánlja a helyi választási iroda vezetőjének, hogy a szavazókör kialakításához vegye igénybe a pártirodát. a. A helyi választási iroda vezetője köszönettel elfogadja a felajánlást és a pártiroda helyiségében alakítja ki a szavazókört. b. A helyi választási iroda vezetője köszönettel elutasítja a felajánlást, mert szavazókört csak iskolában lehet kialakítani. c. A helyi választási iroda vezetője köszönettel elutasítja a felajánlást, mert szavazókört a jelölő szervezet használatában lévő helyiségben nem lehet kialakítani. 158. A szavazóhelyiségben megjelenő választópolgár személyazonosságát olyan útlevéllel igazolja, melynek érvényessége a szavazást megelőző nap járt le. a. A szavazatszámláló bizottság nem teszi lehetővé a választópolgár szavazását, mert kizárólag érvényes igazolvánnyal lehet a személyazonosságot igazolni. b. A szavazatszámláló bizottság lehetővé teszi a választópolgár szavazását, mert a személyazonosság megállapítására a lejárt okmány a lejárat dátumától számított egy éven belül még érvényes. c. A szavazatszámláló bizottság lehetővé teszi a választópolgár szavazását, mert a személyazonosság megállapítására a lejárt okmány időkorlátozás nélkül alkalmas. 159. Mit értünk a külképviseleti szavazás helyszíne szempontjából külképviselet alatt? a. A Magyar Köztársaság nagykövetségeit b. A Magyar Köztársaság főkonzulátusait c. A Magyar Köztársaság nagykövetségeit és főkonzulátusait

103

160.

A külképviseleti szavazás vonatkozásában melyik állítás nem igaz?

a. A külképviseleteken a szavazás papíralapú szavazólapon történik b. A külképviseleti szavazás lebonyolításában a külképviseleti választási iroda működik közre c. A külképviseleten a szavazás lezárását követően a külképviseleti választási iroda megszámolja a leadott szavazatokat 161.

Miből áll a választópolgár által az urnába helyezett „szavazási irat”?

a. A szavazatot tartalmazó zárt borítékból b. A szavazatból, a szavazásról szóló nyilatkozatból és a külső borítékból c. A szavazatot tartalmazó zárt borítékból, a szavazásról szóló nyilatkozatból és a külső borítékból 162.

Melyik választási szerv végzi a határidőben érkezett urnák felbontását?

a. Az Országos Választási Bizottság b. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság c. A külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazatszámláló bizottság 163.

Melyik választási szerv végzi a szavazási iratok felbontását?

a. Az Országos Választási Iroda b. Az Országos Választási Bizottság c. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság 164.

Melyik választási szerv végzi a lezárt, belső borítékok felbontását?

a. Az Országos Választási Bizottság b. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság c. A külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazatszámláló bizottság

104

9. JOGORVOSLATOK

9.1. A jogorvoslatokról általában 9.1.1. A jogorvoslatok fajtái A jogorvoslatok három formája a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem. A kifogás a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással benyújtható jogorvoslati eszköz, amelyet bárki benyújthat. A választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be. Kizárt a fellebbezés a másodfokon eljárt választási bizottság, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen nyújtható be bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy által. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatra nincs lehetőség. 9.1.2. Jogorvoslati határidők A határidőket naptári napokban kell számítani, mégpedig a jogsértés elkövetésétől, illetve a megtámadott választási bizottsági határozat meghozatalának napjától. A jogorvoslatok vonatkozásában a határidő minden esetben jogvesztő, késedelem kimentésére, illetve igazolás előterjesztésére nincs mód. Az elkésettség vizsgálatakor azt az időpontot veszik figyelembe, amikor a jogorvoslati kérelem a választási bizottsághoz megérkezett. Így a postai úton előterjesztett jogorvoslati kérelem esetén a postai küldemény késedelmére, a feladás – esetlegesen még határidőben történt – időpontjára hivatkozni nem lehet. A jogorvoslati kérelmek benyújtására a választási eljárásban általában 3 napos – kivételesen 1 napos – határidő áll az érintettek rendelkezésére. 9. 2. Az egyes jogorvoslatok 9.2.1. A kifogás A kifogás választási jogszabály, a választás és a választási eljárás alapelvei (Alkotmány 71. §. (1) bekezdése és Ve. 3. §) megsértése esetén nyújtható be. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen!

105

Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtják be, a választási bizottság az ügyet legkésőbb a beérkezését követő napon átteszi az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz – amely köteles az ügyben eljárni. Amennyiben a választási bizottság az ügy beérkezését követő napon nem él az áttétel lehetőségével, akkor köteles eljárni az ügyben. Az áttételről az illetékes választási bizottság nem határozati formában dönt. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a választási bizottság áttételi jogkörét elnökére ruházza át, ilyenkor az áttételről a bizottság elnöke dönt. A törvény értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell: − a jogszabálysértés megjelölését; − a jogszabálysértés bizonyítékait; − a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; − a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A választási bizottság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül dönt. Áttétel esetén az elbírálási határidő a kifogásnak az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz való megérkezésétől számít. A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, azonban a bizottság az ügyben az eljárást hivatalból folytathatja. A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az: − elkésett; − nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését; − nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékait; − nem tartalmazza a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; Nem utasítható el azonban érdemi vizsgálat nélkül a kifogás, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefax számát, vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Ilyenkor a beadványozó megfosztja magát a határozat rövid úton való közlésének lehetőségétől és előfordulhat, hogy a rövid határidőre tekintettel nem tud fellebbezést benyújtani. Ha a választási bizottság: 1. a kifogásnak helyt ad, a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja: − megállapítja a jogszabálysértés tényét; − a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől; 106

− a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. 2. a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja. 9.2.2. A fellebbezés A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozatának felülvizsgálatára irányul. Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál – szavazatszámláló bizottság döntése esetén az elbírálásra jogosult választási bizottságnál (országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság / területi választási bizottság) – kell benyújtani úgy, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. Ennél rövidebb a határidő a választási bizottság szavazólap adattartalmát megállapító döntése elleni (és a következő fejezet szerinti eredmény elleni) fellebbezés esetén. A fellebbezést ekkor úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. Áttételnek nincs helye, ha a beadványozó fellebbezését más, nem a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz nyújtja be, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, kivéve: nem lehet a fellebbezést elutasítani, ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottságnál nyújtják be. A fellebbezésnek tartalmaznia kell: − a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését, a mérlegelésre hivatkozást; − a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; − a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét; A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bizottság az eddig felmerültekkel együtt értékel. A fellebbezésről az azt elbíráló választási bizottság a beérkezéstől számított három napon belül – szavazólap adattartalmát jóváhagyó döntés elleni fellebbezésnél legkésőbb a felterjesztést követő napon – dönt. A fellebbezés – a kifogáshoz hasonlóan – a döntés meghozataláig visszavonható, azonban az eljárás hivatalból való folytatásának ez esetben is lehet helye.

107

A választási bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha az: − elkésett; − nem a megtámadott határozatot hozó bizottsághoz nyújtották be (kivéve, ha a fellebbezést elbíráló bizottsághoz nyújtják be); − nem tartalmazza a fellebbezés jogi alapját; − a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a fellebbezés, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefax számát, vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezés alapján a másodfokon eljáró választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A választási bizottság az elsőfokú határozatot: 1. helybenhagyja vagy 2. megváltoztatja. A bizottságnak tehát érdemben kell döntenie, a sérelmezett döntés megsemmisítésének és az első fokon eljárt választási bizottság új eljárásra utasításának nincs helye. 9.2.3. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a választási bizottság másodfokú (fellebbezést elbíráló) határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy nyújthat be jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés a törvény rendelkezései szerint kizárt. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz. Ez alól a szabály alól kivételt jelent a választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelem, amelyet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet, ha − elkésett; − nem a megtámadott határozatot hozó bizottsághoz nyújtották be (kivéve, ha a kérelmet elbíráló bírósághoz nyújtják be); 108

− nem tartalmazza a kérelem jogi alapját; − a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; Ha a kérelmet az elbírálásra jogosult bíróságnál terjesztik elő, a bíróság gondoskodik az ügy iratai és a felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított bizottsági álláspont beszerzéséről. A törvény értelmében bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell: − a kérelem jogalapjának megjelölését; − a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; − a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét; A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, azonban a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. Az ügyvédi meghatalmazást (jogi szakvizsga letételét igazoló iratot) csatolni kell. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bíróság az eljárásban már ismert tények és bizonyítékok körében, egyenlő súllyal mérlegel. A kérelem benyújtójának lehetősége van a kérelem visszavonására, ez esetben a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a kérelmező részére – annak kérésére – biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. A bíróság a megtámadott határozatot 1. helybenhagyja vagy 2. megváltoztatja. A bíróság döntése jogerős, ellene további jogorvoslatnak helye nincs! A bírósági határozatot a kérelmezővel és azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli, határozatát nyilvánosságra hozza. 9.3. A választási irodák jogorvoslatokkal kapcsolatos feladatai A választási bizottságok titkársági feladatait a választási irodák látják el. Gondoskodnak a bizottsági ülések megszervezéséről, az ülés nyilvánosságáról, a határozatok közléséről és kézbesítéséről, nyilvánosságra hozataláról. 109

A választási iroda: ƒ előkészíti a bizottság ülését, egyezteti az ülés időpontját a bizottság elnökével, összeállítja és kiküldi a meghívókat a bizottság tagjai részére, biztosítja a szükséges jogszabályok, bírósági döntések, OVB állásfoglalások, a hasonló ügyekben a bizottság által hozott döntések megismerését a testület tagjainak; ƒ értesíti a beadványozót a bizottsági ülés időpontjáról; ƒ segítséget nyújt a választási bizottságok döntésének írásba foglalásához, gondoskodik a határozat rövid úton történő közléséről és postai kézbesítéséről; ƒ elkészíti a bizottság üléséről a jegyzőkönyvet, biztosítja a különvélemény rögzítését; ƒ a delegált tagnak a határozat egy példányát - külön kérés nélkül - ingyenesen, a jegyzőkönyv egy példányát pedig – kérésre, ingyenesen – átadja; ƒ átveszi a személyesen benyújtott jogorvoslati kérelmeket és azok mellékleteit, az átvételt az időpont pontos megjelölésével (év, hónap, nap, óra, perc); ƒ iktatja a beérkezett jogorvoslati kérelmeket; ƒ gondoskodik arról, hogy a választási bizottság a fellebbezést, bírósági felülvizsgálati kérelmet megismerje, arra véleményét előterjeszthesse, azokat az elbírálására jogosult szervhez iratjegyzékkel felterjeszti; ƒ médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat esetén gondoskodik bizonyítékul szolgáló műsorszám beszerzéséről; ƒ fogadja a fellebbezést, vagy a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bizottság, illetőleg bíróság által visszaküldött iratokat, és azokat irattározza.

A jogorvoslati kérelmet beérkezése napján kell továbbítani az elbírálásra jogosul választási bizottsághoz, illetőleg bírósághoz! 9.4. Speciális jogorvoslatok Az általánostól részben eltérő szabályok érvényesülnek a médiával a névjegyzékkel, külképviseleti névjegyzékkel, a külképviseleti szavazással, valamint a választás eredményével kapcsolatos jogorvoslatok során. Az oktatási anyag egyes – a konkrét témával foglalkozó – fejezetei az eltérő szabályokat ismertetik. Azokban a kérdésekben, amelyekre nézve a konkrét fejezet nem tartalmaz útmutatást, az általános szabályok – azaz az e fejezetben ismertetett rendelkezések – irányadók. A speciális jogorvoslatok közül a következőkben külön ismertetjük a médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslatot. 9.4.1. A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat A sajtó választási kampányban való részvételével kapcsolatos – különösen a választási eljárás alapelveinek megsértése, politikai hirdetések közzétételével kapcsolatban

110

elkövetett - jogsértések orvoslását célozzák, és biztosítják a kifogások hatékony elbírálásának garanciáit. A törvény szerint kifogást a nem országos terjesztésű időszaki lap, helyi műsorszolgáltatás esetében a kiadó, illetőleg a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes HVB bírálja el. Az OVB a 4/2008. (II. 12.) OVB állásfoglalásban értelmezte e jogszabályhelyet: − az országgyűlési képviselők választásán adott országgyűlési egyéni választókerületi választással kapcsolatos, a Ve. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt sajtószervek kampányban történő részvételére vonatkozó kifogás elbírálására a jogsértés helye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság rendelkezik hatáskörrel; − az országgyűlési képviselők választásán adott területi választókerületi választással kapcsolatos, a Ve. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt sajtószervek kampányban történő részvételére vonatkozó kifogás elbírálására a jogsértés helye szerint illetékes területi választási bizottság rendelkezik hatáskörrel. A kifogást körzeti műsorszolgáltatás esetén a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes TVB bírálja el. A kifogást országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, országos műsorszolgáltatás esetén az OVB jogosult elbírálni. A kifogáshoz nem szükséges csatolni a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot, azt elegendő megjelölni. A műsorszámot a választási bizottság hivatalból szerzi be. Amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, az általános jogkövetkezmények, azaz − a jogszabálysértés megállapítása, − a jogsértőnek a további jogszabálysértéstől való eltiltása, illetőleg − a választási eljárás vagy annak jogorvoslati eljárással érintett része megsemmisítése és megismételtetése mellett speciális jogkövetkezményként kötelezheti az időszaki lap szerkesztőségét, a műsorszolgáltatót vagy a hírügynökséget, hogy határozatát vagy annak rendelkező részét tegye közzé. A közzétételnek ƒ napilap, hírügynökség esetében három napon belül, ƒ folyóirat esetében a következő számban azonos módon, ƒ műsorszolgáltató esetében három napon belül a jogsértő közléssel azonos napszakban és azonos számú alkalommal kell megtörténnie. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § rendelkezései értelmében a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatosan meghatározott követelmények

111

megsértése miatt benyújtott panaszokat az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága bírálja el. Az ORTT Panaszbizottsága előtt esetlegesen meginduló jogorvoslati eljárás a választási bizottság előtt folyamatban lévő jogorvoslati eljárást nem befolyásolja. 9.5. Jogorvoslati fórumrendszer az országgyűlési képviselők választásán Az országgyűlési képviselők választásán jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottságok a következők: Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság ƒ dönt az egyéni választókerületi választással kapcsolatos kifogásról; ƒ dönt a Ve. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt sajtószerveknek az országgyűlési egyéni választókerületi választással kapcsolatos kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról; ƒ dönt a szavazatszámláló bizottság határozatai elleni, kizárólag az egyéni választókerületi választást érintő, valamint az egyéni választókerületi és a területi listás választást egyaránt érintő fellebbezésről: o a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás levezetése, a szavazás törvényes lebonyolításáról való gondoskodás, illetőleg o a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott döntések esetében. A területi választási bizottság ƒ dönt a területi választókerületi választással kapcsolatos kifogásról; ƒ dönt a szavazatszámláló bizottság határozatai elleni, kizárólag a területi listás választást érintő fellebbezésről: o a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás levezetése, a szavazás törvényes lebonyolításáról való gondoskodás, illetőleg o a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott döntések esetében; ƒ elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást körzeti műsorszolgáltatás esetében; ƒ dönt a Ve. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt sajtószerveknek a területi választókerületi választással kapcsolatos kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról; ƒ dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről. Az Országos Választási Bizottság ƒ dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, illetőleg a területi választási bizottság hatáskörébe,

112

ƒ elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást, országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, illetőleg országos műsorszolgáltatás esetében; ƒ dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről. Az országgyűlési képviselő-választás során jogorvoslati fórumként eljáró bíróságok: Helyi bíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) ƒ elbírálja a névjegyzékbe való felvétel, abból való törlés és kihagyás, valamint a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel, vagy annak elutasítása miatt benyújtott kifogást. Megyei (Fővárosi) Bíróság ƒ elbírálja az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a területi választási bizottság másodfokú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet. Legfelsőbb Bíróság ƒ elbírálja az Országos Választási Bizottság első és másodfokú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet. 9.6. Kapcsolódó OVB állásfoglalások: ƒ 1/2006. (II. 2.) OVB állásfoglalás a választási bizottságok határozatainak a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatásáról ƒ 4/2006. (II. 16.) OVB állásfoglalás a választási eljárás határidőiről ƒ 5/2006. (II. 23.) OVB állásfoglalás a kifogás benyújtására jogosultak köréről ƒ 8/2006. (III. 28) állásfoglalása a kifogás benyújtására nyitvaálló határidőről folyamatos tevékenység esetén ƒ 15/2006. (IV. 23.) állásfoglalása a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának a szavazatszámlálással kapcsolatos tevékenysége tárgyában ƒ 16/2006. (IV. 28.) állásfoglalása egyes, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben szabályozott határidők tárgyában ƒ 26/2006. (XII. 5.) OVB állásfoglalás a jogorvoslattal kapcsolatos határidők számításáról ƒ 4/2008. (II. 12.) OVB állásfoglalás a nem országos terjesztésű időszaki lapnak és a helyi műsorszolgáltatónak a választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogások elbírálására jogosult választási bizottságokról egyes választásokon

113

9.7. Önellenőrző kérdések 165. Mely esetekben lehet az Országos Választási Bizottság határozata ellen fellebbezést benyújtani? a. a Területi Választási Bizottság döntése elleni fellebbezést elbíráló határozata ellen b. kifogást elbíráló határozata ellen c. nem lehet fellebbezést benyújtani 166.

Mely esetekben lehet a bíróság döntése ellen jogorvoslatot előterjeszteni?

a. a megyei bíróság döntése ellen a Legfelsőbb Bírósághoz b. nem lehet, a bíróság döntése jogerős c. a Legfelsőbb Bíróság döntése ellen az Alkotmánybírósághoz 167. Mely időpontot kell figyelembe venni a jogorvoslati kérelem elkésettségének vizsgálatakor? a. a postára adás időpontját b. a bizottsághoz érkezés időpontját c. a kérelemben megjelölt időpontot 168.

Mely esetben nem kell postázni a határozatot az érintettnek?

a. ha jelen volt a bizottsági ülésen és a határozat részére átadásra került b. ha rövid úton közölték vele c. minden határozatot kézbesíteni kell 169.

Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtják be, ...

a. a bizottság 3 napon belül átteszi az elbírálásra jogosult bizottsághoz b. a bizottság legkésőbb a beérkezését követő napon átteszi az elbírálásra jogosult bizottsághoz c. a bizottság tájékoztatja a kérdés benyújtóját, hogy mely bizottság jogosult az elbírálásra 170.

A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha ….

a. nem tartalmazza a kifogás benyújtójának lakcímét b. nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtják be c. nem tartalmazza a kifogás benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét

114

171. A jogorvoslati kérelem visszavonható az elbírálásra jogosult választási bizottság határozatának meghozataláig, de az elbírálásra jogosult választási bizottság az eljárást hivatalból folytathatja a. csak kifogás esetén b. kifogás és fellebbezés esetén c. kifogás, fellebbezés és bírósági felülvizsgálati kérelem esetében 172.

A bizottságnak nem kell tényállást megállapítania, ha

a. a kifogásnak helyt ad. b. a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja. c. a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. 173.

Melyik feltétel nem alapvető a fellebbezés elbíráláshoz?

a. a jogi alap megjelölése b. a fellebbezést benyújtó neve és lakcíme c. a fellebbezést benyújtó telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme 174.

A fellebbezés elbírálása során a választási bizottság az elsőfokú határozatot

a. helybenhagyja vagy megváltoztatja b. megsemmisíti és elbírálja a kifogást c. megsemmisíti és új eljárásra utasítja az elsőfokú választási bizottságot 175. A jogorvoslati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 3 napon belül megérkezzen a döntést hozó választási bizottsághoz, kivéve a. a szavazólap adattartalmát megállapító döntés elleni fellebbezést b. a fellebbezést c. a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet 176.

A fellebbezést ….. kell továbbítani az elbírálásra jogosult szervhez.

a. a beérkezése napján b. a beérkezését követő napon c. 3 naptári napon belül 177.

A jogorvoslati kérelem elbírálásának általános határideje

a. a benyújtástól számított 3 munkanap b. a benyújtást követő nap c. a benyújtást követő 3 nap

115

178.

Ki nyújthat be fellebbezést az elsőfokú határozat ellen,

a. csak az a választópolgár, aki az ügyben érintett b. bárki c. bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy 179.

A választási bizottság a jogorvoslati ügyben hozott határozatát írásba foglalja

a. a meghozatalát követő napon b. a meghozatala napján c. a meghozatalát követő 3 napon belül 180.

A nyilvánosságra hozott határozat nem tartalmazhat

a. személyes adatot b. a fellebbezés lehetőségéről tájékoztatást c. mellőzött bizonyítékot 181.

A jogorvoslati eljárásban a határidők

a. a szavazólap adattartalmára vonatkozó ügyek kivételével jogvesztők b. jogvesztők, kivéve ha igazolást terjesztenek elő c. jogvesztők 182.

A bírósági felülvizsgálati eljárásban új tények és bizonyítékok

a. nem hozhatók fel b. felhozhatók c. felhozhatók, de a bíróság nem egyenlő súllyal mérlegeli őket 183.

A területi választási bizottság dönt

a. az egyéni választókerületi választással kapcsolatos kifogásról b. a szavazatszámláló bizottság döntése elleni egyéni választókerületi és területi listás választást érintő fellebbezésről c. a területi választókerületi választással kapcsolatos kifogásról

116

184.

Az Országos Választási Bizottság dönt

a. minden, a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogásról b. a nem országos terjesztésű időszaki lap, illetve helyi műsorszolgáltatás és a körzeti műsorszolgáltatás esetében a sajtó kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogásról c. az országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, országos műsorszolgáltató esetében a sajtó kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról 185.

Az országgyűlési képviselők választásán jogorvoslati fórumként nem jár el

a. a helyi választási bizottság b. az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság c. a területi választási bizottság 186.

Az országgyűlési képviselők választásán jogorvoslati fórumként nem jár el

a. a helyi bíróság b. a megyei bíróság c. az Alkotmánybíróság 187.

Melyek a választási bizottságok által elbírálható jogorvoslati kérelem fajtái?

a. kifogás és fellebbezés b. panasz, kifogás és fellebbezés c. kifogás, fellebbezés és bírósági felülvizsgálati kérelem 188. Mely választási bizottság bírálja el a külképviseleti választási iroda működésével kapcsolatos kifogást? a. a kifogástevő lakóhelye szerinti országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság b. a kifogástevő lakóhelye szerinti területi választási bizottság c. az Országos Választási Bizottság

117

118

10. A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA, JOGORVOSLAT AZ EREDMÉNY ELLEN A Vjt. vegyes választási rendszer keretében biztosítja a parlamenti helyek betöltését. A vegyes választási rendszer három alrendszerből áll: az országgyűlési egyéni választókerületi választás, a területi listás választás és az országos kompenzációs lista. Mindegyik alrendszer választási eredményének megállapítása eltérő módon történik. Jelen fejezet a szavazatösszesítés és az eredmény megállapításának eljárási rendjét és az eredmény elleni jogorvoslata vonatkozó szabályokat ismerteti. 10.1. A választás szavazóköri eredménye 10.1.1. A szavazatszámlálás és a szavazóköri eredmény megállapítása A szavazóhelyiség bezárását követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott szavazatokat. A szavazatszámlálás menete során a szavazatszámláló bizottság: ƒ külön-külön kötegbe foglalja a fel nem használt és a rontott szavazólapokat, és a köteget lezárja, úgy hogy a pecsét megsértése nélkül ne lehessen szavazólapot kivenni, betenni; ƒ az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét; ƒ felbontja az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről; ƒ ellenőrzi a megjelent választópolgárok számát. (Figyelem! A második fordulóban az egyéni és a területi választókerületi választás tekintetében eltérő szám lehet!); ƒ az urnában levő szavazólapok számát szavazástípusonként összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával; ƒ külön csoportba helyezi és összeszámlálja azokat, amelyek nem tartalmaznak érvényes szavazatot; ƒ ha megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a leadott érvényes szavazatok közül – a jogosulatlanul szavazók száma szerint – jelöltenként/listánként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít; ƒ az érvényes szavazólapokat jelöltenként/listánként külön-külön megszámolja, kötegeli és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát. A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét. A szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.

119

Az igazolással szavazás új szabályaira tekintettel fokozott figyelmet igényel az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság és a többi szavazatszámláló bizottság részéről is, hogy a szavazatszámlálást – mindkét fordulóban – megelőzi a megjelentek számának ellenőrzése! A megjelentek száma, a fel nem használt szavazólapok és a leadott szavazatok száma a választás második fordulójában az egyéni jelölt és a lista vonatkozásában az igazolás szabályaira tekintettel eltérő is lehet. Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság már megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség, és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult! A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja. 10.1.2. Szavazatszámlálás a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt bizottságban A külképviseleti szavazatokat az országgyűlési választásokon minden egyéni választókerületben az OEVB által kijelölt, az egyéni választókerület székhelyén található SZSZB számolja meg a saját szavazókörében leadott szavazatokkal együtt. A választás első fordulójában a külképviseleti szavazás a magyarországi szavazást megelőző 7. napon történik. A kijelölt SZSZB a szavazás napján kapja meg az OEVB elnökétől a külképviseletekről beérkezett, a szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat, és azokat a szavazatszámlálás megkezdése előtt összekeveri a szavazókörben leadott többi borítékkal. Ezt követően az SZSZB feladata azonos a többi szavazatszámláló bizottságéval: megszámolja a szavazatokat és megállapítja a szavazóköri eredményt. A választás második fordulójában a külképviseleti szavazás azonos napon történik a magyarországi szavazással, ennek következtében a külképviseletről a szavazási iratok később érkeznek meg. A szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat az OEVB elnöke legkésőbb a magyarországi szavazást követő 6. napon adja át a kijelölt SZSZB részére. Ennek értelmében tehát, a választás második fordulójában a magyarországi szavazás napján a kijelölt SZSZB nem végez szavazatszámlálást. A szavazást követően a választási részvétel szavazóköri adatait tanúsító jegyzőkönyvet kitölti, az urna nyílását lezárja, és ezeket átadja az OEVB-nek megőrzés céljából. A kijelölt SZSZB a lezárt urnát és a külképviseleti szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat együtt kapja vissza legkésőbb a magyarországi szavazást követő 6. napon. Az átvételt követően a külképviseleti borítékokat összekeveri az urnában található borítékokkal, majd az általános szabályok szerint megszámolja a szavazatokat, és megállapítja a szavazóköri eredményt. 10.1.3. Jogorvoslat a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslatnak csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

120

10.2. A választás választókerületi eredménye 10.2.1. A választókerületi eredmény megállapítása Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján legkésőbb a szavazást követő napon összesíti a szavazatokat és állapítja meg a választási eredményt. A területi választókerületekben a területi választási bizottságok csak a listákra leadott érvényes szavazatok számát tudják első lépcsőben megállapítani. Nem ismeretes ugyanis még ekkor azon jelölő szervezetek neve, melyek listái országos összesítésben elérték az 5-10-15%-os mandátumszerzési küszöböt. Ezért a területi választási bizottságok a listákra leadott érvényes szavazatok számát rögzítik a jegyzőkönyvben, melyet megküldenek az Országos Választási Bizottság részére. Az Országos Választási Bizottság a beérkezett jegyzőkönyvek alapján országosan összesíti a listákra leadott érvényes szavazatokat és megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek listái érték el a mandátumszerzési küszöböt. Az Országos Választási Bizottság e határozatából tudják meg a területi választási bizottságok, hogy választókerületükben mely listák szavazata vehető figyelembe az eredmény megállapításánál. Az országos listán a mandátumkiosztás csak azután történhet meg, amikor az egyéni és a területi választókerületi eredmények megállapításra kerültek. Ekkor tudhatók ugyanis, hogy melyik jelölő szervezetnek mennyi töredékszavazata keletkezett. A választás országosan összesített eredményét az Országos Választási Bizottság közzéteszi. 10.2.2. Jogorvoslat a választás választókerületi eredménye ellen A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen − a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy − a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani. Az általános szabályoktól eltérően a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezést és a döntés elleni felülvizsgálati kérelmet is úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv (választási bizottság, illetve bíróság) a kérelemről legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. Ha a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő volta alapján benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, és van matematikai lehetőség a választás eredményének megváltozására, a kérelmet elbíráló szerv (választási bizottság vagy bíróság) köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a jogorvoslati kérelem elbírálására rendelkezésre

121

álló határidő a kétszeresére nő, és az újraszámláláshoz a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti. Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő hetedik napra tűzi ki. 10.3. Önellenőrző kérdések 189.

Melyik bizottság jogosult a külképviseleti szavazatok megszámlálására

a. az Országos Választási Bizottság b. az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság által kijelölt szavazatszámláló bizottság c. az Országos Választási Bizottság által kijelölt szavazatszámláló bizottság 190. A választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az ……. megérkezzen az elbírálásra jogosult szervhez. a. a választási bizottság döntéséről való tudomásszerzést követő napon b. a választási bizottság döntését követő napon c. a választási bizottság döntését követő 3 napon belül 191.

A szavazatok újraszámlálása

a. akkor lehetséges, ha matematikai lehetőség van a választás eredményének megváltoztatására b. akkor lehetséges, ha azt a jelölt vagy jelölő szervezet kéri c. nem lehetséges 192.

A külképviseleti szavazatok megszámlálása

a. az első fordulóban a magyarországi választás napján történik b. a második fordulóban a magyarországi választás napján történik c. mindkét fordulóban a magyarországi választás napján történik 193.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat

a. legalább annyiszor számolja meg, ahány tagú a szavazatszámláló bizottság b. legalább kétszer számolja meg. c. addig számolja, amíg 2 alkalommal ugyanarra az eredményre nem jut.

122

194.

Az eredmény megállapítását követően a szavazatok újraszámlálására

a. csak az adott szavazatszámláló bizottság jogosult. b. csak a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv jogosult c. csak az Országos Választási Bizottság jogosult 195.

A szavazóköri eredményt megállapító döntés ellen

a. a jogorvoslatot az Országos Választási Bizottsághoz lehet benyújtani b. a jogorvoslatot a helyi választási bizottsághoz lehet benyújtani c. jogorvoslatnak csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye 196. A területi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek beérkezését követően a. rögzíti jegyzőkönyvben a szavazatokat, és erről értesíti az Országos Választási Bizottságot b. rögzíti jegyzőkönyvben a szavazatokat, és megállapítja a területi listás eredményt c. rögzíti jegyzőkönyvben a szavazatokat, és megállapítja a mandátumszerzési küszöböt 197.

A külképviseleti szavazatok megszámlálása

a. mindkét fordulóban a kijelölt szavazókörben leadott többi szavazattal történő összekeverést követően, együttesen történik b. az első fordulóban a kijelölt szavazókörben leadott többi szavazattal történő összekeverést követően, együttesen történik, a második fordulóban elkülönítetten történik c. mindkét fordulóban a kijelölt szavazókörben leadott többi szavazattól elkülönítetten történik

123

Teszt Amennyiben eljutott a tananyag feldolgozásában eddig a pontig kérjük, lépjen be a multimédiás alkalmazásba, és oldja meg a Tesztet! Bejelentkezéséhez használja az előre megadott felhasználói nevét és jelszavát! Pontosan írjon be minden karaktert!

124

11. A VÁLASZTÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA Magyarországon az általános választások informatikai rendszerei 1989 óta lefedik a teljes választási esemény folyamatát a körzetesítéstől és névjegyzék-készítéstől, a névjegyzék továbbvezetésén keresztül a végleges jogi eredmény megállapításáig. A 2010. évi országgyűlési-képviselő választás informatikai támogatása a korábbi választások informatikai támogatásának hagyományaira építve került kialakításra. A választást támogató rendszerek döntően a meglévő infrastruktúrát, közöttük az okmányirodai-hálózatot, az Anyakönyvi Szakrendszert és a KEKKH eszközparkját használják. Az okmányirodai és az anyakönyvi infrastruktúra egyidejű felhasználásával a választás lebonyolítása során minden helyi választási iroda részt tud venni a választás adatainak informatikai feldolgozásában. A területi választási irodák felügyeleti, adatbeviteli és ellenőrzési feladatkörüket főleg a regionális államigazgatási hivatalok és kirendeltségeik infrastruktúrájának felhasználásával látják el. A következőkben a választási eljárást segítő informatikai rendszerek által támogatott területeket, illetve ezen rendszerek lényegesebb funkciót ismertetjük. Az ismertetésre kerülő rendszereken túl még számos, kisebb rendszer üzemel, és biztosítja a tájékoztatási, vezetési és más, speciális igények kielégítését. 11.1. Az országgyűlési képviselő-választás lebonyolításának informatikával támogatott területei a következők: ƒ a költségvetési tervezés és lebonyolítás, ƒ a választási ügyvitel, ƒ a választási logisztika, ƒ a minőség-ellenőrzés, az országos próbák, ƒ az oktatás és gyakoroltatás, ƒ a választási információs szolgálat, ƒ az országgyűlési képviselő-választás szavazatösszesítésének operatív irányítása vezetői információs rendszerrel (VIR), ƒ körzetesítés, a körzet-adatok átvétele a választási informatikai rendszer integrált adatbázisába, ƒ a két forduló névjegyzékeinek előállításához kapcsolódó feladat-csoport: − a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a NESZA-nyilvántartás felhasználásával névjegyzék-értesítő állomány generálása és nyomtatása, a névjegyzékek továbbvezetése, majd az első és második forduló névjegyzékeinek zárása, a szavazóköri példányok előállításával,

125

− a névjegyzékről igazolás kiadása miatt töröltek és felvettek nyilvántartásának on-line vezetése, gépi igazolás kiadással, − a külképviseleti névjegyzékek on-line kezelése, a külképviseletek számára a szükséges információk eljuttatása, ƒ az országgyűlési képviselő-választás előkészítéséhez kapcsolódó feladat-csoport: − pártok, jelöltek, listák nyilvántartásba vétele, a szükséges ellenőrzésekkel és kiegészítő feldolgozásokkal, − a jelöltajánlások ellenőrzése, − a szavazólapok elkészítéséhez és a logisztikai feladatok ellátásához szükséges információk átadása, − a szavazóköri információk kezelése, ƒ a szavazólapok előállítása és imprimálása, ƒ az országgyűlési képviselő-választás fordulóinak napján, a szavazás befejezéséig elvégzendő feladatok (a részvételi arány és a rendkívüli események figyelemmel kísérése), ƒ az előzetes szavazatösszesítés és az előzetes eredmény automatizált megállapítása, mindkét fordulóban, ƒ az első forduló hivatalos (jogi) eredménye megállapításának támogatása, ƒ a második forduló és a választás hivatalos (jogi) eredménye megállapításának támogatása, ƒ internetes tájékoztatás az országgyűlési képviselő-választás előkészítéséről, a részvételi adatokról, az országgyűlési képviselő-választás fordulóinak eredményéről és a választás eredményéről, ƒ adatszolgáltatások (CD, állomány átadás, gyorsjelentés stb.), ƒ a választási visszaélések valószínűségének jelzése, ƒ az eredmények áttöltése a választástörténeti adatbázisba. 11.2. A fő választási folyamatok és az informatikai infrastruktúra A körzetesítés és a névjegyzékkészítés folyamán mindazok a gépek használhatók, amelyekből a SZL adatbázis elérhető. A jelölt ajánlás ellenőrzése folyamán a feladatok mind az okmányirodai hálózaton lévő gépeken, mind pedig azokon a gépeken végrehajthatók, amelyek nem csatlakoznak közvetlenül az okmányhálózathoz, de a népesség-nyilvántartási adatokat elérik. A választásokon részt vevő pártok, jelöltek és listák rögzítésére az okmányirodai hálózat szolgál. A szavazásnapi feladatok elvégzése, napközben a szavazókörben megjelentekről készülő rendszeres jelentés, illetve az esetleges rendkívüli eseményekről szóló

126

jelentések, majd pedig a szavazókörök zárása után az adatlapok és jegyzőkönyvek rögzítése az okmányirodai hálózaton és az ASZA gépeken történik. 11.3. Internetes Tájékoztató Rendszer Az Országos Választási Iroda Internetre kikerülő tájékoztatója kizárólag politika- és pártsemleges információkat tartalmaz. A Tájékoztató rendszer magyarul és szűkített tartalommal angolul egyaránt olvasható lesz. Az internetes információs rendszer biztosítja az országgyűlési képviselő-választás előkészítése és lebonyolítása alatt a nagyközönség, a választási szakapparátus, a pártok és a média tájékoztatását. A Tájékoztató Rendszerben eredményének megjelenése.

szavazóköri

mélységben

biztosított

a

választás

A szolgáltatás magyarul elérhető a www.valasztas.hu, és szűkített tartalommal angolul a www.election.hu internetes címeken. Az internetes weboldalon szűkített tartalommal vakbarát verzió is működik. 11.4. Választás Ügyviteli Rendszer A VÜR a választásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátására, szervezésére, a választási szervek közötti kommunikáció lebonyolítására szolgál. A 2010. évi országgyűlési képviselők választására a VÜR az ASZA hálózatra is kiterjesztésre kerül, mely elősegíti a települések hozzáférését az itt közzétett információkhoz, illetve a fórum használatához. A rendszerbe bejelentkezni és azt használni csak az erre jogosultságot kapott számítógépek és felhasználók képesek. A rendszer továbbá adatbázisként is üzemel, mely tartalmazza a választási irodák adatait területi rendszerbe foglalva, megjelölve a választási iroda tagjának nevét, címét, telefonszámát, faxszámát, illetve e-mail elérhetőségét is. A VÜR tartalmaz minden, a felhasználó számára fontos jogszabályt, valamint a rendszerek kezelésével vagy a választási folyamatokkal kapcsolatos egyéb elektronikus anyagokat. A Help Desk menüpont alatt megtalálhatóak a rendszerek, a hálózat, valamint a projektek felelősei, akik segítséget nyújtanak a rendszer felhasználóinak esetlegesen felmerülő problémáival kapcsolatosan. 11.5. Pénzügyi és Logisztikai Rendszer A Pénzügyi és Logisztikai Rendszer feladata, hogy biztosítsa a megfelelő informatikai alkalmazásokat és kapcsolódó szolgáltatásokat a feladatellátásban részt vevő szervek választással kapcsolatos pénzügyi, számviteli, logisztikai munkájának hatékony támogatásához. Támogatja a választási feladatok lebonyolítását szabályozó speciális költségvetési (jog)szabályok alapján:

127

ƒ

a beszerzések, a pénzeszközök tervezését;

ƒ

a pénzügyi és logisztikai (szervezési) folyamatok szabályozását;

ƒ

a tevékenységek határidőben való szakszerű, informatikával támogatott elvégzését;

ƒ

a végrehajtásban részt vevő szervek és szakemberek összehangolt munkáját.

11.6. Minőségellenőrzés Az informatikai rendszer hibamentes működése a választási folyamat egyik kritikus tényezője, ezért az OVI, valamint a KEKKH a minőségellenőrzésre egy párhuzamos rendszert épített ki. A minőségellenőrzés a labortesztektől kezdődően a nagy országos próbákig végigköveti a teljes folyamatot. A választási fordulókat megelőző próbák: − integrációs próba (néhány megye és budapesti kerület közreműködésével zajló választási próba, célja a választási információs rendszer és üzemeltetési környezetének szűkebb körben való kipróbálása); − országos próba (az egész ország részvételével zajlik, a teljes választási folyamat próbája); − igazgatási próba (adatlapok és jegyzőkönyvek kitöltésének próbája); − országos főpróba (megegyezik az országos próbával). 11.7. Önellenőrző kérdések 198. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? A választások előkészítésére és lebonyolítására igénybe vesszük…….. a. az anyakönyvi célra létrehozott hálózatot. b. az okmányirodai és ügyfélkapu célra létrehozott hálózatot egyaránt. c. az okmányirodai és anyakönyvi célra létrehozott hálózatot egyaránt. 199. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? Az informatikai rendszerben…… a. csak adatlapokat lehet rögzíteni b. adatlapokat és jegyzőkönyveket lehet rögzíteni c. csak jegyzőkönyveket lehet rögzíteni 200.

Jelölje be a helyes állítást!

a. A VÜR elektronikus levelezési lehetőséget biztosít az országos, a területi, illetve a helyi választási szervek között. 128

b. A VÜR fórum lehetőségét minden Internet hozzáféréssel rendelkező használhatja. c. A VÜR fórum lehetősége kizárólag az OVI intézkedések közlésére szolgál. 201.

Jelölje be a helyes állítást! A Pénzügyi és Logisztikai Rendszer feladata, hogy…..

a. támogassa a pénzügyi folyamatok szabályozását. b. elvégezze a szavazatok összesítését. c. adatokat szolgáltasson a választáson megjelenő választópolgárok számáról. 202. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? Az integrációs próba …….. zajlik. a. az ország összes megyéjének részvételével b. igazgatási feladatok gyakorlása érdekében c. néhány megye és budapesti kerület részvételével

129

130

12. VÁLASZTÁSOK PÉNZÜGYI TERVEZÉSE, LEBONYOLÍTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA Az Országgyűlés a választások lebonyolításának pénzügyi forrását a költségvetési törvényben jóváhagyott összeg erejéig biztosítja. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 153. § (1) g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyi lebonyolítással kapcsolatos szabályozás az önkormányzati miniszter hatásköre, aki az egyes választásokhoz kapcsolódóan rendeletet alkot. A Kormány által biztosított előirányzatok tervezését és felhasználását az általános költségvetési gazdálkodási szabályok [az 1992. évi XXXVIII. törvény, az Államháztartásról (Áht.), és végrehajtási rendelete, az Államháztartás működési rendjéről szóló 229/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (Ámr.)], valamint az Önkormányzati Miniszter által kiadott választási pénzügyi végrehajtási rendelet, 36/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet határozza meg. A bevételeket és a felhasználást mind központi, mind helyi és területi szinten tervezni kell. A helyi és területi szintű feladatok kiadásainál a tervezés alapjául az önkormányzati miniszter rendeletében meghatározott, már korábban több választás kapcsán kialakított normarendszer szolgál, mely elismeri az egyes feladatok mennyiségi és minőségi különbözőségeinek a költségeit. A központi szinten tervezett költségek tapasztalati adatok és a feladat sajátosságaihoz kapcsolódó, meghatározott mérőszámok alapján kerülnek kialakításra. A normatívák és a mérőszámok meghatározzák a támogatás (bevétel) összegét. A helyi és területi választási szerveknek a kiadásokat a Ve. és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatok alapján, a helyi sajátosságok, a feladatmegoldás módja szerint kell megtervezni. Ehhez a pénzügyi rendelet normatívái alapul szolgálnak. A helyi és területi szintre kialakított normarendszer mérőszámait a KEKKH által megállapított, az SZL-ből a névjegyzék összeállításához használt adatállomány biztosítja, mely a helyi és területi választási szervek jogszabályban előírt tevékenységén (pl. szavazókörök kialakítása), és egyéb adatszolgáltatásán alapul (pl. körjegyzőségi, jegyzőségi alapadatok). Ez automatikusan biztosítja a feladatok és a pénzügyi fedezet összhangját. Az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) a költségvetési fejezetében a választás lebonyolítására rendelkezésre álló összeget megállapodás alapján fejezetek közötti költségvetési előirányzat-átcsoportosítással biztosítja a KEKKH és a Külügyminisztérium (KüM) részére. Az ÖM a RÁH részére fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítással, a megfelelő kiemelt előirányzaton biztosítja a pénzügyi fedezetet. A KEKKH a választások helyi és területi szintű pénzügyi fedezetét a TVI részére, az illetékes fővárosi, megyei közgyűlés hivatalának bankszámlájára utalja. A TVI a választások pénzügyi fedezetének a HVI-t és az OEVI-t megillető részét a települési önkormányzat polgármesteri hivatala (körjegyzőség esetén a körjegyzőség) bankszámlájára folyósítja. A választások pénzügyi fedezete az átadónál támogatásértékű működési kiadásként, az átvevő szervnél támogatásértékű működési bevételként kerül biztosításra. 131

A működési kiadások fedezetére –

a KEKKH a pénzügyi normatívák alapján meghatározott összeget a választás első fordulóját megelőző 20. munkanapig előlegként folyósítja a TVI-k részére

–

a TVI a választások pénzügyi fedezetének a HVI-t és az OEVI-t megillető részét a helyi szerveknek a választás első fordulóját megelőző 15. munkanapig átutalja

A választás fedezetéül biztosított forrás helyi és területi szintű felhasználására az általános gazdálkodási szabályok vonatkoznak azzal a kikötéssel, hogy azok csak működési célra használhatóak fel. Személyi kiadásra a normarendszerben meghatározott összegeket, mint minimum összeget kell felhasználni. A jogszabályok lehetővé teszik a dologi kiadások személyi juttatásokra való átcsoportosítását, de annak többlet munkaadói járuléka nem igényelhető támogatásként. Az alábbi személyi normatívák folyósítására csak utólag, a pénzügyi elszámolás elfogadását követően kerül sor: –

a HVI és OEVI vezetők személyi juttatásainak kifizetéséről a TVI vezetője a HVI és OEVI pénzügyi elszámolásának elfogadásával dönt, és haladéktalanul intézkedik a kifizetésről,

–

a TVI vezetők személyi juttatásainak kifizetéséről az OVI vezetőjének javaslatára a miniszter dönt, a fedezetét a KEKKH elnöke a döntést követő 8 munkanapon belül folyósítja.

Többlettámogatást különösen a szavazatszámláló bizottságba bevont póttagok számának növekedése, a külképviseleten szavazók külföldre történő értesítésének tényleges postázási kiadása, a szavazásnapi ellátás után fizetendő tényleges járulékteher, valamint a Ve. 21. § (4) bekezdése szerinti kiadások miatt lehet igényelni. Feladatelmaradás esetén az erre a feladatra biztosított normatívák alapján számolt összeget, illetve annak maradványát vissza kell utalni. A téves adatszolgáltatásból származó különbözeteket többletköltségként, illetve feladatelmaradásként kell elszámolni. A HVI, az OEVI többletkiadásainak, illetve feladatelmaradás esetén – annak ismertté válása előtt – indokolt kifizetéseinek vagy kötelezettségvállalásainak elszámolásban való érvényesítését a TVI vezetője kezdeményezi az OVI vezetőjénél. Az OVI vezetője 3 munkanapon belül küldi meg javaslatát a KEKKH elnökének, aki dönt a kérelem elfogadásáról. Amennyiben a kérelem elbírálására 3 napon belül nem kerül sor, az egyetértést elfogadottnak kell tekinteni. A választási szervek részére biztosított támogatás beépül azok költségvetésébe, melynek kapcsán az előirányzatokat módosítani kell. A költségvetési szervek, így a választási szervek gazdálkodási, előirányzat-módosítási szabályait az Áht., és végrehajtási rendelete, az Ámr. szabályozza. A választási feladat forrásául szolgáló pénzeszközöket a szervezeteknek számvitelileg elkülönítetten kell kezelniük és külön a választási feladatokra jóváhagyott szakfeladaton

132

kell nyilvántartaniuk. A szakfeladaton meg kell jeleníteni mind a támogatásértékű bevételt, mind a saját forrás terhére teljesített kiadásokat.

kapott

A szavazást követően a választási szervek és egyéb közreműködők feladattípusú elszámolást készítenek. A feladattípusú elszámolást féléves és /vagy éves a számviteli jogszabályokban meghatározott könyvviteli elszámolás követi. A feladattípusú elszámolásban a normarendszerrel kapcsolatosan csak kiemelt tétel szerinti elszámolást kell rögzíteni, míg a nem normarendszerhez kapcsolódó kiadásokat tételesen kell megjeleníteni. A többletfeladatokról szintén tételes elszámolásban kell számot adni. Az elszámolás rendje: –

a HVI és az OEVI vezetője a választás második fordulóját követő 10 naptári napon belül feladattípusú elszámolást készít a TVI vezetője részére;

–

a TVI vezetője a választás második fordulóját követő 45 naptári napon belül elszámolást készít a TVI részére biztosított pénzügyi fedezetről, illetve összesítő elszámolást készít a HVI és OEVI vezetők és a saját elszámolása alapján a KEKKH elnöke részére.

A választási pénzeszközök szabályszerű felhasználásának ellenőrzésekor a költségvetési szervek belső ellenőrzési rendjéről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni: –

A HVI és az OEVI pénzügyi ellenőrzését a TVI végzi a választás második fordulóját követő 45 naptári napon belül. A TVI pénzügyi ellenőrzését a KEKKH végzi.

–

A HVI és a TVI vezetője a választás pénzügyi kiadásainak elszámolására és utóellenőrzésére a választási iroda tagjának ad megbízást.

A HVI és az OEVI elszámolásának elfogadásáról a TVI vezetője dönt. A TVI elszámolásának elfogadásáról a KEKKH elnöke dönt. A többletköltségek fedezete az elszámolás elfogadását követő 8 munkanapon belül kerül biztosításra a TVI részére. A többletköltségek fedezetét a TVI vezetője további 8 munkanapon belül folyósítja a HVI és az OEVI részére. Az elszámolást készítő szerv vezetőjének az elszámolás elfogadását követő 8 munkanapon belül kell eleget tennie visszafizetési kötelezettségének. A választások pénzügyi lebonyolítását a Választási Pénzügyi Információs Rendszer segíti a – KEKKH, a TVI, az okmányiroda székhely HVI, a RÁH és a KüM – választási szerveknél. A rendszer által támogatott feladatokat szervenként „A választások pénzügyi lebonyolításának fő feladatcsoportjai, a választási szervek ezzel kapcsolatos teendői és azok informatikai támogatottsága” táblázat mutatja. Értelemszerűen felhasználást csak a választásokkal összefüggő feladatok kapcsán lehet elszámolni. A feladattípusú elszámolást az ÖM rendelet mellékleteiben feltüntetett normatívák tekintetében a melléklet vonatkozó függelékei szerint kell elkészíteni. A többletköltségekről és feladatelmaradásról szolgáltatni az elszámolásban.

fordulónként

kell

információt

133

Az Ámr. szerint az általános szabályoktól eltérően a választási pénzeszközök terhére kötelezettséget a polgármester helyett a jegyző vállalhat. A kötelezettségvállalásoknál fontos, hogy abból megállapítható legyen a kötelezettség tartalma, időtartama, és/vagy határideje, összege, a megbízás, szerződéskötés időpontja. A kötelezettségvállalásokról az Ámr. szerint nyilvántartást kell vezetni. A fenti feladatok elvégzése során a szerveknek követni és alkalmazni kell az Áht. alapján elkészített FEUVE rendszerükben leírt folyamatokat, szabályzatokat.

134

A választások pénzügyi lebonyolításának fő feladatcsoportjai, a választási szervek ezzel kapcsolatos teendői és azok informatikai támogatottsága A szürke cellák a központi informatikai rendszerrel támogatott feladatokat jelölik. Feladat 1. 2. 3. 4.

PÉNZÜGYI FELADATOK Országos szintű koordináció Területi szintű koordináció Tervezés és előirányzat nyilvántartás választási kiadások és bevételek országos szintű tervezése a szerv választási feladatai kiadásainak és bevételeinek tervezése Kötelezettségvállalás (köz)beszerzések szerződéskötések, megrendelések kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetése Választás finanszírozása adatszolgáltatás a KEKKH felé HVI (jegyzőségi,körjegyzőségi) alapadatok Bankszámlaszámok felülvizsgálata, változások küldése Vezetők adatai választási szervek támogatásának megállapítása támogatás utalása TVI, Egyéb szervekhez

KEKKH

TVI

Felelős szervezet OEVI/OiHVI HVI RÁH

KüM

Egyéb szerv

x x x x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

135

Feladat támogatás továbbutalása HVI-hez elszámolás különbözet utalása TVI, Egyéb szervekhez elszámolás különbözet továbbutalása HVI-hez Általános pénzügyi feladatok pénzügyi teendők végzése és analitikák vezetése a szervnél (szállítók, bank, pénztár, stb.) Számviteli nyilvántartások számviteli nyilvántartások vezetése a szervnél Elszámolás a (normatív) támogatásról HVI elszámoló lapok nyomtatása, postázása elszámolás készítése a támogatásról, azok felhasználásáról elszámoló lapok fogadása, ellenőrzése, adatok továbbítása Ellenőrzés TVI-k, egyéb támogatott szervek ellenőrzése HVI-k ellenőrzése belső ellenőrzés Országos beszámoló készítése az önkormányzati miniszter részére

136

KEKKH

TVI x

Felelős szervezet OEVI/OiHVI HVI RÁH

KüM

Egyéb szerv

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x x x

12.1. Önellenőrző kérdések 203. Mely jogszabályok szabályozzák a Kormány által biztosított előirányzatok tervezését és felhasználását? a. 1992. évi XXXVIII. törvény az Államháztartásról (Áht.), és 229/2009. (XII.19.) Kormányrendelet a végrehajtásáról , valamint az Önkormányzati Miniszter által hozott választási pénzügyi rendelet. b. 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht), 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról, 1997. évi C. törvény a választási eljárásról. c. 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht) és végrehajtási rendelete. 204. A helyi és területi választási szervek választási feladatok finanszírozásának alapja? a. Tapasztalati adatok és a nem normásítható kiadások kalkulált adatai. b. Normarendszer (normatívák) és a névjegyzékhez használt adatbázis alapján képzett mérőszámok. c. Normarendszer és a nem normásítható kiadások kalkulált adatai. 205. Milyen típusú elszámolást készítenek a választási szervek és a közreműködők a választást követően? a. feladattípusú elszámolást b. könyvviteli elszámolást c. feladattípusú és könyvviteli elszámolást 206. Hogyan biztosítják a helyi és területi választási szervek részére a választási kiadások fedezetét? a. normatív költségvetési támogatásként b. saját bevételként c. működési pénzeszközátadásként 207. Ki jogosult a választási pénzeszközök terhére kötelezettséget vállalni a helyi és területi választási szerveknél? a. polgármester b. polgármester és a jegyző együttesen c. jegyző

137

208. Mi számolható el a választási kiadások között többlettámogatásként az alábbiak közül? a. külképviseleten szavazók külföldi értesítésének tényleges postai kiadása b. szavazásnapi étkezési költség c. szórólapok készítése 209. Milyen határidőig kell a területi szinteknek a helyi szintekre utalni az átadott pénzeszközként választásokra átutalt fedezetet? a. A választás első fordulóját megelőző 20. munkanapig. b. A választás első fordulóját megelőző 15. munkanapig. c. A választás első fordulóját megelőző 15. napig. 210.

Mi a teendő feladatelmaradás esetén?

a. A maradvány felhasználható. b. A maradványt az átadó részére vissza kell utalni. c. Csak személyi juttatásokra lehet felhasználni. 211. Mikor kerül sor a HVI és OEVI vezetők személyi normatíváinak folyósítására? a. Egyidejűleg a dologi kiadásokkal. b. Utólag, ha a pénzügyi elszámolást a TVI elfogadta. c. Utólag, ha a pénzügyi elszámolást a KEKKH elfogadta. 212.

Mi nem számolható el a választási kiadások között többletköltségként?

a. A választási bizottság tagjainak átlagbére. b. A szavazatszámlálásba bevont póttagok díja. c. A külképviseleteken szavazók belföldi értesítése. 213.

Válassza ki a helyes állítást!

a. A HVI vezetőjének a választás második fordulóját követő 10 munkanapon belül feladattípusú elszámolást kell készíteni a TVI vezetője részére. b. A HVI vezetőjének a választás második fordulóját követő 10 naptári napon belül feladattípusú elszámolást kell készítenie a TVI vezető részére. c. A HVI vezetőjének a választás második fordulóját követő 10 naptári napon belül könnyviteli elszámolást kell készítenie a TVI vezető részére.

138

214. Milyen kiadásokra nem fordítható a HVI működési kiadásaira biztosított fedezet? a. dologi kiadások b. személyi kiadások és járulékai c. a HVI vezetőjének személyi juttatása 215.

Hogyan kell elszámolni a választásnapi ellátás költségét?

a. Az ellátás költsége a dologi kiadások normatívái között szavazókörönként biztosított. b. Az ellátás költségét szavazókörönként többletköltségként kell elszámolni. c. Az ellátás költségét az önkormányzat költségvetésében kell elszámolni. 216.

Válassza ki a helytelen állítást!

a. A jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a dologi kiadások személyi juttatásokra átcsoportosíthatók. b. A munkaadót terhelő járulékokat utólag kell igényelni. c.

Személyi kiadásra a normarendszerben meghatározott összegeket ki kell fizetni.

217. Kinek ad megbízást a HVI vezetője a választás pénzügyi kiadásainak elszámolására és utóellenőrzésére? a. A jegyzőkönyvvezetőnek. b. A szavazatszámláló bizottság tagjának. c. A választási iroda tagjának.

139

140

13. SZERVEZÉSI, LOGISZTIKAI FELADATOK 13.1. A szervezési, logisztikai feladatok tárgya A választások során jelentős értékű anyagi, technikai eszköz igénybevételére kerül sor. Ezek egy része a választási feladatok kapcsán felhasználásra kerül, más részük további hasznosítása is lehetséges, illetve kívánatos. A választási feladatok kapcsán felhasználásra kerülnek a választói névjegyzékek, értesítők, ajánlószelvények, szavazólapok, jegyzőkönyvek, választástechnikai kellékek, kiadványok, stb. (továbbiakban: cikkek). Ezek a cikkek a választások lebonyolításának nélkülözhetetlen kellékei, értékük százmilliós nagyságrendű. A velük kapcsolatos teendők sokrétűek, így indokolt, hogy azokat kiemelten, egy egységes Választási Logisztikai Rendszerben (VLOG) kezeljük.

A választás zavartalan lebonyolítása érdekében a választás szervezési és logisztikai feladatai kapcsán biztosítani kell, hogy: ¾ a megfelelő cikkek kerüljenek megtervezésre, ¾ a nyomtatványok, kellékek megfelelő mennyiségben, féleségben és időben álljanak rendelkezésre a megfelelő helyen, ¾ az ellátás teljes folyamata az abban közreműködők számára megfelelően átlátható, ellenőrizhető, információt hordozó legyen, ¾ az ellátás költségtakarékos módon valósuljon meg, ¾ az ellátás teljes folyamata az arra jogosult szervezetek (ÁSZ, KEHI) számára megfelelően átlátható, ellenőrizhető legyen. 13.2. A jogszabályi követelmények A 35/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet meghatározza a különböző szervek logisztikához kapcsolódó fő feladatait: HVI - OEVI: − gondoskodik a központi nyomtatványok átvételéről a TVI által megjelölt helyen és időben, az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról, valamint a helyben készülő nyomtatványok előállításáról; − fogadja a központilag – szavazókörönként – összeállított szállítódobozokat, tartalmukat tételesen ellenőrzi, elhelyezi bennük a jelszót tartalmazó lezárt borítékokat, és gondoskodik a szavazás napjáig történő megőrzésükről;

141

− a szavazást megelőző napon előkészíti és tételenként – átvételi elismervényen – átadja a szavazatszámláló bizottságok elnökei vagy helyetteseik részére a szavazás lebonyolításához szükséges nyomtatványokat, iratokat, bélyegzőt és egyéb kellékeket; − biztosítja a szavazáshoz szükséges szavazóhelyiségek felszerelését;

technikai

feltételeket,

valamint

a

− szavazás után – átvételi elismervényen – átveszi az SZSZB-ktől a szavazás lebonyolításában használt nyomtatványokat, iratokat, bélyegzőt és egyéb kellékeket. A TVI vezetője: − ellenőrzi és irányítja az OEVI-k és a HVI-k tevékenységét; − a választási logisztikai rendszerre alapozva meghatározza a központi nyomtatványok elosztásának és a helyi készítésű nyomtatványok előállításának, szállításának és átvételének rendjét. Külképviseleti Választási Iroda: − fogadja a külképviseleti szavazás lebonyolításához szükséges további kellékeket és nyomtatványokat. Országos Választási Iroda: − gondoskodik a pénzügyi és logisztikai rendszer működtetéséről; − a KEKKH közreműködésével biztosítja a HVI részére a névjegyzékek, az értesítők és az ajánlószelvények elkészítéséhez szükséges adatokat, nyomtatványokat; − gondoskodik a szavazáshoz szükséges központi nyomtatványok előállításáról és szállításáról; − a külképviseleti szavazáshoz szükséges kellékeket és nyomtatványokat megküldi a KÜVI részére. KEKKH: − gondoskodik a választás központi logisztikai feladatainak ellátásáról; − gondoskodik a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez szükséges papír, valamint a postázáshoz szükséges ablakos borítékok beszerzéséről és szállításáról. 13.3. Logisztikai feladatok és azok informatikai támogatottsága Az informatikai feladatok a KEKKH informatikai irányításával kerülnek végrehajtásra. A választásoknál egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a logisztikai feladatok annak érdekében, hogy megalapozottabb, költségtakarékosabb, valamennyi résztvevő és az ellenőrző szervek számára is átláthatóbb ellátás valósulhasson meg. Ennek 142

eredményeként a választási szervek időben információt kapnak tervezett beszerzési, illetve a várható szállítási mennyiségekről, a szállítás helyéről, és támogatást kapnak a feladatellátáshoz (feladatszervezés, lebonyolítás). A választási logisztikai rendszer segítséget nyújt a választások globális tervezéséhez, a központi előállítású cikkek pontos és részletes gyártatási mennyiségeinek meghatározásához, a választási szervek igényeinek gyűjtéséhez, azok elbírálásához, a kötelezettségvállalások nyilvántartásához, a szállítási adatok kezeléséhez, elemzések, ellenőrzések készítéséhez. A logisztikai feladatok a központilag biztosítandó választási cikkek (nyomtatványok, kellékek, egyéb cikkek) végső felhasználási helyekre történő eljutását/eljuttatását és minden ehhez elvégzendő feladatot foglalnak magukba.

A helyi előállítású nyomtatványokhoz kapcsolódó feladatokat a Vhr., valamint a választási szakrendszerek leírásai tartalmazzák, ezek nem részei a fent említett logisztikai feladatoknak. 13.4. A választások fő logisztikai (informatikai) feladatai A választás zavartalan lebonyolításához meg kell határozni a szükséges cikkek körét, majd a pontos mennyiségek meghatározásához, illetve az igénylések koordinálásához az egyes cikkekhez szabályokat kell rendelni. A cikkek normatívája a jogszabályok, valamint a választások során kialakult tapasztalat alapján történik. A beállított szabályok és paraméterek irányítják a szükséglet részletes és pontos meghatározását. Mindezek elvégzése az OVI feladata. A közbeszerzési eljárás nyertesével megkötött szerződés rögzítése a kötelezettségnyilvántartásban a KEKKH feladata. A részletesen feldolgozott szerződés alapján a megrendeléseket az OVI kezdeményezi a megrendelés-tervezetek és a jóváhagyott gyártatási adatok alapján. Az aláírt megrendelést a KEKKH küldi el a gyártónak. 13.4.1. Nyomtatvány- és kellékigények megállapítása és továbbítása A választás lebonyolításához szükséges cikkek (nyomtatványok, kellékek, egyéb cikkek) mennyiségi meghatározása kétféleképpen történik: a) Az OVI a hatályos jogszabályok és az aktuális választási alapadatok alapján, meghatározott szabályok, algoritmusok és normatívák figyelembevételével kiszámítja a központilag megrendelésre kerülő termékek mennyiségeit. Az így kiszámított termékek kerülnek országos szinten beszerzésre és szállításra. b) A központilag biztosítandó, de jogszabály által nem meghatározott cikkek esetében a területi, helyi szerveknek lehetőségük van arra, hogy felmérjék és megadják egy adott cikk szükséges mennyiségét. Ezzel elkerülhető, hogy olyan termékek kerüljenek központi szinten megrendelésre, amiből a helyi szinten van elegendő mennyiség. A rendszeren keresztül megküldött igényeket (javasolt

143

mennyiség) az OVI elbírálja. Minden esetben az OVI által jóváhagyott mennyiségek kerülnek beszerzésre és szállításra.

Az igények megállapítását és megküldését az okmányirodai hálózatba kapcsolt szerveknél logisztikai informatikai rendszer támogatja. A TVI-k feladata, hogy meghatározzák, hogy adott megyében milyen választási szerv szinten (TVI vagy OEVI) történjen az igények begyűjtése, a rendszerben való rögzítése. Az alábbi választási szervek kezdeményezhetnek, bírálhatnak el igényeket, saját maguk és a hozzájuk besorolt szervek vonatkozásában: Igénylést készítő szerv TVI

OEVI

Külügyminisztérium

Igénylés tárgyát képező szervek TVI HVI Település Szavazókör OEVI OiHVI HVI Település Szavazókör Külügyminisztérium KüVI

Elbíráló szerv OVI

TVI

OVI

A választási szervek igényléseinek pontossága és egyszerűsége érdekében az OVI az igényléseket minden esetben előkészíti a rendszerben. A választási szerveknek csak e tételek mennyiségeit kell – szükség szerint – módosítaniuk, hozzájárulva ezzel a pontos szükségletek központi meghatározásához. A választási szervek igényléseiket a hierarchiában feljebb lévő szervek felé küldik tovább a logisztikai rendszeren keresztül. Az OVI csak TVI-től és a Külügyminisztériumtól érkező igényeket fogad és bírál el. A logisztikai rendszer használatához a választási szervek részletes módszertani útmutatót és felhasználói kézikönyvet, valamint help desk támogatást kapnak. 13.4.2. Igénylési helyek, szállítási helyek, címek továbbítása A TVI-k meghatározhatják, hogy adott megyében milyen választási szerv szinten (TVI vagy OEVI) történjen az igények begyűjtése, és a logisztikai rendszerben való rögzítése. A TVI-k döntéseiket a logisztikai rendszerben adják meg. A szavazólapokat, szavazásnapi nyomtatványokat és kellékeket tartalmazó szavazóköri dobozok szállítási helyének meghatározása (TVI vagy OEVI) a TVI joga és kötelessége. A TVI-k a szállítási helyet (szintet) a logisztikai rendszerben adják meg. A berögzített adatok alapján az OVI logisztikai munkatársai elvégzik a szállítási szolgáltatásokra vonatkozó számításokat és készítik elő a megrendeléseket.

144

A szállítási cím és a választási szerv címe eltérhet egymástól. Fontos, hogy a logisztikai rendszerben a szállítási helyek címei pontosan szerepeljenek. A VLOG rendszerben lehetőség van adott időszakban a választási szervek címének, és a hivatalhoz tartozó szállítási címnek a pontosítására. A központi nyilvántartásban lévő címekről (saját hierarchiájukban hozzájuk tartozóktól) a választási szervek a rendszerben mindenkor tájékozódhatnak.

A szállítási címek VLOG rendszerben lévő felülvizsgálata és szükség esetén azok módosítása – HVI vezetőkkel történt egyeztetés alapján – a TVI/OEVI feladata. Az OVI a szállítási címeket a központilag előállított cikkek leszállításához a VLOG rendszerben rögzített adatok alapján digitálisan átadja a szállítónak, a szállítások ennek megfelelően történnek. 13.4.3. Értesítés a szállításokról a választási szervek részére A digitális adatátadás eredményeként a szállítások pontos adatai (szállítás dátuma, szállítólevélszám, cikk, mennyiség stb.) a logisztikai rendszerben megjelennek. Ennek segítségével a választási szervek a szállítás előtt értesülhetnek arról, hogy mikor és milyen termék érkezése várható. Ennek természetesen feltétele, hogy a szállítók az adatátadást a szállítás megtörténte előtt teljesítsék. Ezen túlmenően a szállítás várható idejéről a szállító előzetesen, telefonon is értesíti az érintett választási szervet. A szállítmányok fogadására való felkészülést jól kezelhető, táblázatos formátumú nyomtatvány segíti, amely a logisztikai rendszerből kinyomatható. Ez nagyban segítheti a logisztikai munkatárs munkáját, hiszen: − − − −

tájékoztatást nyújt a várható szállítások adatairól, időpontjáról, segíti az átadás-átvétel ellenőrzését, egyeztetni lehet a leszállított és az átvett mennyiségeket, segíti a ténylegesen átvett mennyiségek visszarögzítését a logisztikai rendszerben.

13.4.4. Szállítás a választási szervekhez A szállítók a következő választási szervekhez végeznek szállításokat: − − − − − −

OVI KEKKH TVI-k Regionális Államigazgatási Hivatalok és kirendeltségeik OEVI-k Külügyminisztérium

A gyártók által végzett szállítások alapbizonylatai a szállítólevelek. Ezeket a gyártók készítik el legalább három példányban. 145

A szállítmányok átvétele során az átvevőnek helyben ellenőriznie kell a szállítmány és a szállítólevélen feltüntetett adatok egyezőségét. A szavazóköri dobozok esetében az azonosítást a dobozokon lévő azonosító címkék segítik. Ellenőrzési szempontok: − a szállított dobozok, egyéb szállított termékek megfelelősége (azonosítók, számuk), − a szállítmány megfelelősége (előzetes értesítés, jogszabályi feladatok, határidők). Amennyiben a szállítmány tartalmával szemben kifogás merül fel, két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv első példányát a gyártó részére (illetve tájékoztatásul az OVI-nak) haladéktalanul meg kell küldeni faxon, a második példányt pedig irattározni kell a választási szervnél. 13.4.5. Az átvett szállítmányok nyilvántartása A választási szervekhez ténylegesen leszállított szállítmányok mennyiségéről az OVI-nak, illetve rajta keresztül a megrendeléseket nyilvántartó KEKKH-nak pontos információval kell rendelkeznie. Különösen fontos ez a szavazásnapi nyomtatványok, választástechnikai anyagok és szolgáltatások (szavazóköri dobozok) esetében. Az adatok a kötelezettségvállalások teljesítésének, a számlák kifizetésének igazolásául, valamint a szállító által küldött szállítási adatok ellenőrzéséhez szükségesek. A TVI-k és az OEVI-k a választási logisztikai rendszerben a szállítólevelek alapján rögzítik a hozzájuk érkezett, általuk átvett választási cikkek mennyiségeit. 13.4.6. Szállítás választási szervtől választási szervhez A gyártó által leszállított központi előállítású cikkeket a helyi választási szervekhez el kell juttatni. Ennek megszervezése a TVI, lebonyolítása a TVI/OEVI feladata. A választási szervek egymás közötti átadás-átvételének bizonylata az átadás-átvételi elismervény, amely a logisztikai rendszerből is kinyomtatható.

A szavazóköri dobozok a HVI és az SZSZB közötti átadás-átvétele a 35 /2009. (XII. 30.) ÖM rendelet 23. és 30. mintája szerint előírt Átvételi elismervényen történik. A szállítmányok átvétele során az átvevőnek helyben ellenőriznie kell a szállítmány és az átadás-átvételi bizonylat adatainak egyezőségét, a szállítmány tartalmát, helyességét, mennyiségét. Ellenőrizési szempontok: − a választási szervnek megfelelő cikkeket tartalmazza-e a szállítmány, − a cikkek mennyisége, − az előnyomott nyomtatványok esetén az adatok helyessége, egyezősége. 146

13.5. Önellenőrző kérdések 218. A választásokhoz kapcsolódó anyagi és technikai eszközöket hol lehet felhasználni? a. Csak a választásokon. b. Minden újrahasznosítható. c. Egy részük csak a választásokon, más részük további hasznosítása is lehetséges és kívánatos. 219.

Milyen logisztikai feladata van a helyi választási irodának?

a. Gondoskodik a központi nyomtatványok átvételéről a TVI által megjelölt helyen és időben, az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról, valamint a helyben készülő nyomtatványok előállításáról. b. Szakmai tájékoztató füzeteket, útmutatókat készít, szakmai értekezleteket, országos szintű oktatást tart. c. Meghatározza a központi nyomtatványok elosztásának rendjét. 220.

Milyen logisztikai feladat nem tartozik a helyi választási iroda feladatkörébe?

a. Gondoskodik a központi nyomtatványok átvételéről a TVI által megjelölt helyen és időben, az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról, valamint a helyben készülő nyomtatványok előállításáról b. Fogadja a központilag – szavazókörönként – összeállított szállítódobozokat, tartalmukat ellenőrzi, elhelyezi bennük a jelszót tartalmazó lezárt borítékokat és gondoskodik a szavazás napjáig történő megőrzésükről. c. Gondoskodik a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez szükséges papír beszerzéséről, valamint a postázáshoz szükséges ablakos borítékokról. 221. Válassza ki a választás szervezési és logisztikai feladatai kapcsán a helyes választ! a. A nyomtatványok, kellékek megfelelő mennyiségben, féleségben és időben álljanak rendelkezésre a megfelelő helyen. b. A nyomtatványok, kellékek bármilyen mennyiségben és féleségben álljanak rendelkezésre a megfelelő helyen. c. A nyomtatványok, kellékek bármilyen mennyiségben és időben álljanak rendelkezésre a megfelelő helyen.

147

222. Jelölje meg a helytelen állítást a választás szervezési és logisztikai feladatai között! a. A nyomtatványok, kellékek bármilyen mennyiségben és féleségben álljanak rendelkezésre a megfelelő helyen. b. Az ellátás költségtakarékos módon valósuljon meg. c. Az ellátás teljes folyamata az arra jogosult szervezetek (ÁSZ, KEHI) számára megfelelően átlátható, ellenőrizhető legyen. 223. A felsorolt szervezetek közül kinek a számára kell, hogy átlátható és ellenőrizhető legyen a logisztikai ellátás teljes folyamata? a. APEH, ÁSZ. b. TVI, OEVI, HVI, c. ÁSZ, KEHI. 224. Kinek az irányításával kell végrehajtani a logisztikai feladatokkal kapcsolatos informatikai feladatokat? a. KÜM b. KEKKH c. Regionális államigazgatási hivatalok 225.

Mihez nyújt teljes mértékű segítséget a választási logisztikai rendszer?

a. A választások globális tervezéséhez. b. A választásokhoz szükséges nyomtatványok és egyéb termékek (cikkek) globális tervezéséhez, a jogszabályban meghatározott cikkek pontos és részletes gyártatási mennyiségeinek meghatározásához, a választási szervek igényeinek gyűjtéséhez, azok elbírálásához, cikkek digitális megrendeléséhez, a beszerzési kötelezettségvállalások nyilvántartásához, a szállítási adatok kezeléséhez, elszámolásához, elemzések, ellenőrzések készítéséhez. c. A választások globális tervezéséhez, a jogszabályban meghatározott cikkek pontos és részletes gyártatási mennyiségeinek meghatározásához. 226. Van-e lehetőségük a területi, helyi szerveknek arra, hogy igénylést készítsenek? a. Igen, minden termék esetében. b. Igen, a központilag biztosítandó, de jogszabály által nem meghatározott cikkek esetében. c. Nem, de ez alól kivétel, ha erre külön engedélyt kérnek a felettes szervtől.

148

227. A TVI által a VLOG rendszerben előkészített - adott cikkre vonatkozó – igénylések az OVI által automatikusan megrendelésre kerülnek? a. Igen. b. Nem, mert minden esetben az OVI által elbírált és jóváhagyott mennyiségek kerülnek beszerzésre és szállításra. c. Igen, mert az adott cikkek megrendelésére a TVI-nek önálló döntési joga van. 228. Kapnak-e segítséget a logisztikai rendszer használatához a választási szervek? a. Semmilyen támogatást nem kapnak. b. Multimédiás CD-t kapnak. c. Részletes módszertani útmutatót és felhasználói kézikönyvet, valamint help desk támogatást kapnak. 229. Melyik szerv határozhatja meg, hogy adott megyében milyen választási szerv szinten (TVI vagy OEVI) történjen az igények begyűjtése, és a logisztikai rendszerben való rögzítése? a. Regionális államigazgatási hivatalok b. KEKKH c. TVI 230. A pontos kiszállítások érdekében a központi nyilvántartásban lévő címekről hol tájékozódhatnak a választási szervek? a. A Választási Logisztikai Rendszerben. b. ASZA fórumon. c. VER-ben. 231. Kinek a joga eldönteni a szavazásnapi nyomtatványokat tartalmazó szavazóköri dobozok szállítási helyét? a. HVI b. TVB c. TVI 232.

Válassza ki a helyes állítást!

a. A választási szerv címe minden esetben egyben a szállítási címet is jelenti. b. A szállítási cím és a választási szerv címe eltérhet egymástól. c. A logisztikában nincs jelentősége annak, ha választási szerv címe és a szállítási cím eltér egymástól.

149

233.

A szállítók mely választási szervhez végeznek szállításokat?

a. OVI b. KEKKH c. Regionális Államigazgatási Hivatalok és kirendeltségeik, TVI, OEVI, OVI, KEKKH, KÜM 234. Mit tesz a TVI/OEVI a hozzájuk érkezett szavazóköri dobozok mennyiségi adataival? a. Ráírják minden egyes szavazóköri dobozra. b. Semmit. c. Rögzítik a logisztikai rendszerben. 235.

Mit ellenőriznek a választási szervek a szállítmányok átvétele során?

a. A választási szervnek megfelelő cikkeket tartalmazza-e a szállítmány, a cikkek mennyiségét, az előnyomott nyomtatványok esetén az adatok helyességét, egyezőségét. b. A szállító címét, telefonszámát. c. A szállító jármű adatait. 236. Milyen módon kell, hogy elszámoljon a TVI/OEVI a hozzájuk érkezett szállításokról (választási cikkekről) az OVI/KEKKH felé? a. Telefaxon b. VÜR-ön c. A Választási Logisztikai Rendszerben 237. Hogyan tudja a TVI/OEVI a hozzájuk érkezett választási cikkek szállítási adatait ellenőrizni valamint az elosztási listáit előállítani? a. Kézzel, vagy esetleg valamely irodai szoftver segítségével. b. A Választási Logisztikai rendszerből ki tudják nyomtatni. c. Nem szükséges ilyen.

150

238. Ön szerint miért kell a TVI/OEVI-nek a szállításokról, a hozzájuk érkezett választási cikkekről elszámolni? a. Mert a választás lebonyolítása (szállítások) kapcsán keletkező több ezer szállítólevél manuális feldolgozása ezzel kiváltható az OVI/KEKKH-nál, a teljes beszerzési, logisztikai információs folyamat így zárttá, dokumentáltan ellenőrizhetővé tehető. Az elszámolás alapja a szállítói teljesítés elismerésének. Ez a módszer egy előrelépést jelent az elektronikus közigazgatás megvalósítása terén is. b. Nem tudom. c. Azért, hogy a TVI, OEVI megkapja a választási cikkek ellenértékét a KEKKHtól.

151

TUDÁSPRÓBA!

Amennyiben eljutott a tananyag feldolgozásában eddig a pontig kérjük, lépjen be a multimédiás alkalmazásba, és oldja meg a Központi tudáspróbát! Bejelentkezéséhez használja az előre megadott felhasználói nevét és jelszavát! Pontosan írjon be minden karaktert!

152

14. MELLÉKLETEK

14.1. A tananyagban hivatkozott joganyagok listája JOGSZABÁLYOK 1. 1949. évi XX. törvény

a Magyar Köztársaság Alkotmánya

2. 1989. évi XXXIV. törvény

az országgyűlési képviselők választásáról

3. 1997. évi C. törvény

a választási eljárásról

4. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet

az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról

5. 35/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet

a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országgyűlési képviselők választásán történő végrehajtásáról

6. 36/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet

az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről

OVB ÁLLÁSFOGLALÁSOK 7. 3/1998. (III. 18.) OVB állásfoglalás

az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként indulók névhasználatának tárgyában

8. 5/1998. (IV. 1.) OVB állásfoglalás

a közös jelölés tárgyában

9. 8/1998. (IV. 24.) OVB állásfoglalás

a szavazatszámláló bizottságok megbízott tagjai tárgyában

10. 12/1998. (IX. 15.) OVB állásfoglalás

a szavazatszámláló bizottságok tagjainak megbízatásáról

11. 6/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás

a minta-ajánlószelvények eljárásban való alkalmazásáról

12. 1/2006. (II. 2.) OVB állásfoglalás

a választási bizottságok határozatainak a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatásáról

13. 4/2006. (II. 16.) OVB állásfoglalás

a választási eljárás határidőiről

14. 5/2006. (II. 23.) OVB állásfoglalás

a kifogás benyújtására jogosultak köréről

15. 8/2006. (III. 28) állásfoglalás

a kifogás benyújtására nyitvaálló határidőről folyamatos tevékenység esetén

16. 9/2006. (III. 30.) állásfoglalás

a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről

választási

153

OVB ÁLLÁSFOGLALÁSOK 17. 10/2006. (III. 30.) állásfoglalás

az adatrögzítő és adathordozó eszközök használata a szavazatszámláló bizottságokban

18. 15/2006. (IV. 23.) állásfoglalás

a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának a szavazatszámlálással kapcsolatos tevékenysége tárgyában

19. 16/2006. (IV. 28.) állásfoglalás

egyes, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben szabályozott határidők tárgyában

20 25/2006. (IX. 21.) OVB állásfoglalás

a választási delegálásról

21. 26/2006. (XII. 5.) OVB állásfoglalás

a jogorvoslattal kapcsolatos határidők számításáról

22. 2/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalás

a kampánycsend egyes kérdéseiről

23. 4/2008. (II. 12.) OVB állásfoglalás

a nem országos terjesztésű időszaki lapnak és a helyi műsorszolgáltatónak a választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogások elbírálására jogosult választási bizottságokról egyes választásokon

24. 5/2008. (II. 12.) OVB állásfoglalás

az igazolással szavazásról

25. 6/2008. (II. 25.) OVB állásfoglalás

a mozgóurnás szavazás egyes kérdéseiről

26. 8/2008. (VII. 16.) OVB állásfoglalás

a szavazást követő napra vonatkozó munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresetről

27. 1/2009. OVB állásfoglalás

az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról

28. 2/2009. OVB állásfoglalás

a kampánycsend egyes kérdéseiről szóló 2/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalás módosításáról

A joganyagok teljes szövege megtalálható a CD-n.

154

bizottságokba

történő

155

14.2. Az Önellenőrző kérdések megoldásai Helyes válasz

Kérdés sorszáma

a.

1.

X

b.

X X X X

38. 40.

X X

42.

X X X X

43.

X

X

44.

9.

X

45.

X

10.

X

46.

X

47.

X

48.

X

49.

X

50.

X

X

12. 13.

X X

14.

X

15.

X

51.

16.

X

52.

17.

X

53.

18.

X

54.

19.

X

55.

20.

X

56.

21. 22.

X X

23. 24.

X X

X X X X

X

X

27.

X

63.

28.

X

64.

X

30.

X X

X

61. 62.

X X X X

65.

X

66.

X

67.

32.

X

68.

33.

X

69.

34. 36.

X

58.

X

35.

X

X

26.

31.

X

60.

25.

29.

X

57. 59.

X X X

X X X

70.

X

71.

X

72.

c.

X

8.

11.

156

b.

X

41.

6. 7.

a.

39.

4. 5.

Helyes válasz

37.

2. 3.

c.

Kérdés sorszáma

X

Kérdés sorszáma

Helyes válasz a.

73.

b. X

74. X X

77.

X

78. 79.

X X X

81.

X

82. 83.

X X

84.

X

85. 86.

X X

87.

X

88.

X

X

116.

X

117.

121.

X

122.

X

123. 124.

X

125.

X

126.

X

127.

X

131. X

X

97.

X

99.

X

138.

X X X

X

139.

X X

103.

X

X

137.

102.

X

X

X X

X

136.

98.

101.

X

134. 135.

X

100.

X

132. 133.

X

96.

X

130.

X

95.

X X

129.

94.

X

120.

X

93.

X

119.

90. 92.

X

115.

128.

X

c.

X X

X X

b.

114.

89. 91.

a.

113.

118.

80.

Helyes válasz

112. X

75. 76.

c.

Kérdés sorszáma

X

140.

X

141.

X

142.

X

104.

X

143.

X

105.

X

144.

X

106. 107.

X X X X

147.

X X

148.

110. 111.

X

146.

108. 109.

145.

X X

X

149. 150.

X X

157

Helyes válasz a.

151.

X

190.

152.

X

191.

X

192.

X

153.

b.

X

154.

X

193.

155.

X

194.

a.

X

195.

157.

X

196.

X

197.

X

X

159.

X

198.

160.

X

199.

161.

X

200.

X

201.

X

162.

X

163.

X

202.

164.

X

203.

165.

X

204.

c.

X

X X

b. X

156. 158.

X X

X X X

166.

X

205.

167.

X

206.

X

207.

X

168.

X

169. 170.

X

208.

X

171.

X

X

X

209.

X

210.

X X

172.

X

211.

173.

X

212.

174.

X

213.

175.

X

214.

176.

X

215.

X X X X

177.

X

216.

178.

X

217.

X

218.

X

179. 180.

X X

219.

181.

X

182.

X

X

184.

X

223.

187.

X X

188. 189.

X X

X X

222.

186.

X

221. X

X

X

220.

183. 185.

158

c.

Kérdés sorszáma

Helyes válasz

Kérdés sorszáma

X

224.

X

225.

X

226.

X

227.

X

228.

X

Kérdés sorszáma

Helyes válasz a.

b.

229. 230.

c. X

X

231.

X

232.

X

233.

X

234.

X

235.

X

236.

X

237. 238.

X X

159

161