Vadászati állattan & etológia
Róka
Róka (Vulpes vulpes)
Az egész Északi féltekén megtalálható a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén. Közép- és Dél-Amerika, illetve Afrika nagy részéről és az Óceániai szigetvilágból (+pl. Krétáról, Shetlandról, Elbáról) hiányzik. <3000m • Két jégkorszakot is átvészelt. Jól alkalmazkodó generalista faj. → Üdülőövezetekben, elővárosokban, nagy városok szeméttelepein is megtalálja életfeltételeit.
• Magyarországon mindenhol előfordul (több városi előfordulása is van),
populáció-sűrűsége folyamatosan növekszik, aminek több oka is van: élőhelyi változások, táplálékbázis nő → kevesebb rágcsálóirtó használata miatt több kisemlős, a vadászati nyomás csökkent → kevesebb legális vadászati módszer, a veszettség elleni immunizálás csökkentette a fiatalok mortalitási arányát.
A róka terítéke 2011-ben 68 791 egyed volt (+ 22 %).
30 The vaccination covered the whole country.
Mean density (sp/1000 ha) + SD
25
20 The vaccination covered the whole Transdanubia. 15
10
5
0 1988
1989
1990
1991
1992
1993
Transdanubia
1994
1995
Great Plain
1996
1997
1998
Trend of Transdanubia
1999
2000
2001
Trend of Great Plain
A veszettség mellett fontos szerepe van a trichinellózis, az Echinococcus multilocularis (Mitchell-Jones és mtsai. 1999) és a rühösség terjesztésében is (Linström és mtsai. 1994).
2002
2003
2004
A veszettségi esetek száma és a róka részaránya (1985-1997) (Heltay 2000)
• Általában vöröses-sárgás barna bundája van, de nagy az egyedi variancia (pl. szenes róka). • A hát középső részén az ágyékig és a lapocka tájékon keresztben sötétebb sáv húzódik végig. • A has és a végtagok belső oldala szürkés-fehéres, a láb külső felülete és a fülek sötétbarnák, feketék. • A farok hegyén fehér szálak vagy teljesen fehér, de ez sem mindig igaz. • A szukáknál az ellést megelőzően a has rózsaszín, barnás árnyalatú lesz. • A szőrváltás évente kétszer, április-május, illetve októbernovember hónapokban zajlik le.
• A fogképlete:3142 3143, az M3 hiányzik, a P4 és az M1 a legnagyobb méretű → tépőfog. • 23 hetesen jön ki a P4. • Kort becsülni a fogváltás alapján csak nagyon rövid ideig lehet, mint az összes többi ragadozó fajunknál. • Használható a szemlencse száraztömeg, amivel el lehet különíteni a fiatalokat, az 1 éveseket, a 2 éveseket és az ennél öregebbeket. De utána már nem lehet megmondani az éveket, mert a szemlencse tömegnövekedése nagyon lelassul. • Használnak még egyes koponya méreteket, a fogkopást és a fognövekedési vonalakat, ami a legmegbízhatóbb ebben az esetben is. • Ivari dimorfizmus nincs, azaz a kanok és a szukák hasonló kinézetűek, esetleg a hímek kicsivel nagyobbak. • A szuka évente egyszer szaporít (monoösztruszos), az ivarszervek (petefészek, here) tömege szezonálisan változik. • Kétszarvú (bicornis), de nem kettős (duplex) méhe van: a két méhszarvnak a hüvely előtt van közös szakasza. • A szaporodási időszak (koslatás) január-február folyamán zajlik le. A szukák 1-6 napon keresztül tüzelnek. A hímivarsejt termelés novembertől márciusig tart a kanoknál, érett hímivarsejtek azonban csak decembertől vannak.
• A vemhesség időtartama 52-53 nap.
• A szuka általában 4-5 db utódot hoz a világra (85-125gr) • A kölykök sötétszürkék, csukott szemmel születnek. A 11-14. napra kinyílik a szemük (világoskék), a testszín sötétbarna lesz. • Három hetes korig csak szopnak, majd 10-12 hetesen már vadásznak. • Szeptemberre függetlenednek a kölykök és önálló területet foglalnak. • Ilyenkor a fiatalok könnyen elejthetők, megfoghatók csapdával és ilyenkor a leggyakoribbak az autóval történő ütközések is. alloparentális utódgondozás ???
• A fiatal egyedek közül a nőstények esetleg együtt maradhatnak az anyával, de ez csak nagy populáció-sűrűségnél következik be. → családi csoportok, DE! mindig az alfa nőstény szaporít. Azonban ha ezt az egyedet eltávolítjuk, akkor a rangsorban következő egyed azonnal a helyére lép és szaporít. • A róka egész évben vadászható. A róka ürüléke
A róka nyoma és ürüléke
A róka nyoma
• Mozgásformáit tekintve igen gazdag skálát találunk: séta, galopp, vágta (ekkor akár 60 km/h sebességet is elérhet), kullogás. A lépések jellegzetes sorrendje, csapája az úgynevezett „zsinórozás”.
Balról jobbra: vidra, hermelin, nyest, nyuszt, borz, róka, sakál 1 és 2
A róka élőhelye • Rendkívüli alkalmazkodóképesség, élőhelygeneralista. • Nagyragadozók helyét betöltötte. • A civilizáció előretörésével szemben toleráns. • Kotorék ásásra alkalmas területeket kedveli, de.... • Kotorék készítésben leleményes (faodú, nádas is). • Magas vízállású területeket kevésbé kedveli.
Életmód • magányos és jellemzően óvatos vadász. Alkonyattól hajnalig. Koslatás, a kölyöknevelés idején nappal is aktív lehet. • Fejlett szaglás (társas viselkedés, préda). • Fejlett hallás, fejletlenebb látás. • A hímre 2–4 tagú ugatás (kaffogás) jellemző, melyet a párosodási időszakban hallat. • Gyorsan és kitartóan fut. Akár 10 km/nap! • Kotorékot használ, amit maga ás, vagy a borzét foglalja el. A bejáratait illatmirigy (violamirigy) egyedspecifikus váladékával jelöli meg. Lábujjközti mirigyeiből dobbantáskor szaganyag szabadul fel, ami szintén speciális jelzésforma. Végbélnyílása mellett anális zsák található, emiatt ürüléke is szagjelzést hordoz. • Ürülékét általában feltűnően helyezi el (territórium jelölés). Vizeletének feromonjai az ivari aktivitást is jelzik. • A territórium kiterjedését az élőhely változatossága, a rendelkezésre álló zsákmányforrá• sok, illetve az állat kora és ivara is befolyásolja. • Mozgáskörzetének mérete 0,1 és 30 km2, átlagosan 2–3 km2 . • Az alfa egyedek használják a táplálékban leggazdagabb területrészt.
Táplálkozása
• igen változatos táplálék-összetétel. 0,5 – 1,5 kg/nap • Testfelépítés: a kisrágcsálók fogása. kutatási eredmények alapján ezek részaránya akár 94% is lehet. Főleg mezei pocok (Microtus arvalis). • Másodlagosan fontos táplálékai a madarak, növények (pl. nyáron és ősszel elsősorban gyümölcsök /kökény, szilva, meggyfélék/, füvek, mezőgazdasági termékek /kukorica/), emellett alkalmanként hüllőket, kétéltűeket, dögöt, különböző bogarakat (legfőképp futóbogarak), földigilisztát és háztartási hulladékot, háziállatokat is fogyaszt. • A róka opportunista: a legnagyobb sűrűségben rendelkezésre álló, legkisebb energia befektetéssel hasznosítható táplálékforrást preferálja. • Elsősorban a téli és kora tavaszi időszakban jelentős szerepet tölt be a dögeltakarításban, ezáltal a betegségek terjedésének meggátlásában. • Az emberlakta területeken élő rókák táplálékának összetevői nagyban függenek attól, hogy milyen hulladékokat, állatvágási maradékot, egeret, patkányt, vagy más zsákmányt találnak a kukákban, konténerekben.
Összetétel ( B%)
100 80 60 40 20
0 Évszak T Ta N Ő T Ta N Ő T Ta N Ő T Ta N Ő n
64 27 7310413153 64 59 46 33 47 49 50 27 29 35 2001
2002
2003
2004
• KÖSZÖNÖM • A • FIGYELMET!
