Szent István Egyetem Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar
VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY Ismertetô, ajánlott tantervek és tantárgyak
Gödöllô 2001
VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY A szakirány képviselôje: Dr. Csányi Sándor, egyetemi tanár Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék Az opciók felelôsei: Vadgazdálkodás: Dr. Csányi Sándor, egyetemi tanár Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék Halgazdálkodás: Dr. Váradi László, egyetemi docens Halgazdálkodási Tanszék Méhészet és méhbiológia: Dr. Bakonyi Gábor, egyetemi tanár Állattani és Ökológiai Tanszék
A szakirány bemutatása A vad-, halgazdálkodási és méhészeti szakirány az agrármérnökképzésben a differenciált szakmai ismeretek megszerzésére biztosított lehetôségek felhasználásával, az agrárágazat három speciális területén, elsôsorban a megújítható élô természeti erôforrásokkal való gazdálkodásban, bôvebb tudást szerezni szándékozó hallgatók számára biztosít szervezett kereteket. Az egyes opciók tantárgyainak 60-70%-a az opció fô területébôl kerül ki. A fennmaradó részben a másik területek alaptárgyai közül kell a hallgatóknak kurzusokat felvenni. A hallgatók e tárgyak teljesítésével egyrészt késôbbi pályájuk és magánéletükben hasznosítható ismeretekhez, másrészt pedig egyébként költségesen beszerezhetô igazolásokhoz jutnak. A szakirány teljesítésének feltétele, hogy a hallgatók az adott opciónak megfelelô tantervben szereplô tárgyakat sikeresen elvégezzék és ezzel 32 kreditet gyûjtsenek össze. Opciónként változó a szakmai gyakorlatokra vonatkozó elôírás, illetve a szakirányú diplomamunka készítésének követelménye. A szakirányban résztvevô három tanszéken TDK dolgozatot készítô hallgatók rendszeresen érnek el sikereket az egyetemi és országos diákköri konferenciákon. A diplomadolgozatokat rendszerint szakterületi záróvizsgabizottság elôtt kell megvédeni.
Megszerezhetô igazolások A vad-, halgazdálkodási és méhészeti szakirány elvégzése a választott opciónak megfelelôen az követelményeket teljesítô hallgatók számára az alábbi igazolások megszerzését teszi lehetôvé: • Vadgazdálkodási opció: felsôfokú vadgazdálkodási végzettséget igazoló betétlap, az állami vadászvizsgával egyenértékû sprotvadász vizsga (VB 304 B), horgászvizsga és hatósági halôr igazolvány (HG 349 B elvégzése + vizsgadíj befizetése ellené ben) • Halgazdálkodási opció: a szakirány elvégézését igazoló betétlap, horgászmesteri-tógazda képesítés és állami horgászvizsga, hatósági halôri igazolvány (HG 349 B elvégzése + vizsgadíj befizetése ellené ben). • Méhészeti és méhbiológiai opció: a szakirány elvégzését igazoló betétlap, horgászvizsga és hatósági halôr igazolvány (HG 349 B elvégzése + vizsgadíj befizetése ellené ben), állami vadászvizsgával egyenértékû sprotvadász vizsga (VB 304 B), méhész szakmunkás vizsga lehetôsége.
A vadgazdálkodási opció céljai és követelményei A vadgazdálkodási opcióban folyó képzés célja a vadvédelem, a vadgazdálkodás, a vadászat és a ter mészetvédelem iránt érdeklõdõ hallgatók speciális képzési lehetõségének biztosítása a graduális oktatás keretei között. A képzés célja, hogy az opciót felvevõ hallgatók: • Elsajátítsák a szakterülethez szorosan kapcsolódó elméleti és alkalmazott ökológiai és vad bio lógiai ismereteket. • Megismerjék és alkalmazni tudják a természet- és vadvédelem, valamint a vadgazdálkodás új kuta tási eredményeit és gyakorlati technikai-technológiai ismereteit. • Általános ismereteik legyenek a szakterületen jelentkezõ tervezési, fejlesztési, szervezési, igaz gatási és más feladatok
ellátásának fõbb jellemzõirõl és követelményeirõl. • Képzett partnerei legyenek a vadgazdálkodás környezetét képzõ mezõ-, erdõgazdálkodási és termé szetvédelmi szakembereknek és hatóságoknak. A képzés programja: Az opció ajánlott programját az 1. táblázat mutatja. Elôírt szakmai gyakorlat: Kötelezô szakmai gya korlat nincs, de a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék igyekszik segítséget adni, a megfelelô szakmai munkahelyek megtalálásához. Szakirányú diplomamunka követelményei: vad biológiai és vadgazdálkodási diplomadolgozat készítése nem kötelezô, de ajánlott.
A halgazdálkodási opció céljai és követelményei A halgazdálkodás iránt érdeklôdô hallgatók számára olyan többlet ismeretanyag nyújtása, amelyek a halgazdálkodási termelési gyakorlatban a kezdô szakember számára szükségesek. Ennek megfelelôen az opció különös figyelmet fordít: • A halak szaporításának, mint a teljes termelés kiinduló pontjának a sokoldalú megismertetésére. Ezért a képzés során az alapozó tárgyakon kívül gazdag ismereteit nyújtja a különbözô halfajok szaporítási technológiáinak. A gyakorlati ismereteken túl, a képzés során megismerik a halak sajátos szaporodásbiológiai folyamatait is. A halgazdálkodási opció keretében lehetôség van: • Diákköri dolgozat, illetve halas témájú szakdolgozat korlátozott számú elfogadására. • A legeredményesebb hallgatóknak esélye
van tanulmányaik folytatására PhD képzés keretében. Különösen ez utóbbi esetben legalább egy idegen nyelv ismerete szükséges. A képzés programja: Az opció ajánlott programját az 2. táblázat mutatja. Elôírt szakmai gyakorlat: A III. és IV. éveseknek a nyári kötelezô szakmai gyakorlat keretein belül tógazdasági ivadék elônevelési gyakorlat. Az V. éveseknek az ôszi félévben lehalászási gyakorlaton való részvétel. Szakirányú diplomamunka követelményei: A diplomatervvel kapcsolatos követelmények megegyeznek a MKK elôírásaival a következôkkel kibôvítve: a Halgazdálkodás opcióban meghirdetett tantárgyak lehallgatása és saját kísérletes munka végzése.
Méhészet és méhbiológia opció céljai és követelményei A méhészeti ismeretek elsajátítására hazánkban csak alap- és középfokon van lehetôség. Az opció célja a felsôfokú képzés beindítása, hogy az országban kialakulhasson a méhész értelmiség. Az Állattani és Ökológiai Tanszék az országban az egyetlen tanszék, ahol a fel-
sôoktatásban, több tárgy keretében is folyik a méhészet oktatása. Itt mûködik az ország egyetlen tanméhese, ezért az oktatás gyakorlati feltételei is jórészt adottak. Az opció további erôssége a Kisállat tenyésztési Kutatóintézet Méhészeti Osztályával meg levô,
gyümölcsözô kapcsolat. Az opció programja több cél egyidejû elérését tûzi a hallgatók elé: • A méhészeti tárgyakat elvégzô hallgatók olyan ismeretekhez jutnak, melyek lehetôvé teszik saját méhészetükben önálló és eredményes munka végzését • Kellô gyakorlat megszerzése és a posztgraduális továbbképzés után szaktanácsadókká, igazságügyi szakértôkké válhatnak. • A gyakorlati ismeretek elsajátítását szolgálja, hogy a III. év utáni nyári szakmai gyakorlatot egy termelô méhészetben kell elvégezni. • A méhész szakma egyes területeinek gyakorlása képesítéshez kötött. Ez feltételezi a négy féléven át tartó gyakorlati képzést, illetve a vállalkozási és termékmarketing ismeretek oktatását.
•
A képzés olyan, hogy a hallgatók már legkésôbb IV. éves korukra alkalmasak saját kísérletek végzésére. Ez teszi lehetôvé a TDK tevékenységet valamint a magas színvonalú diplomamunkák készítését, esélyt adva a külföldi részképzésbe illetve a PhD képzésbe való bekapcsolódáshoz. A képzés programja: A képzés ajánlott programját a 3. táblázat mutatja. Elôírt szakmai gyakorlat: A nyári szakmai gyakor latokból legalább 2 hetet az Állattani és Ökológiai Tanszék által elôírt méhesben kell letölteni. Szakirányú diplomamunka követelményei: A diplomatervet méhészeti vagy méhbiológiai, illetve a szakirány másik opcióihoz kapcsolódó témából kell készíteni.
1. táblázat: A vadgazdálkodási opció tantárgyai Felelôs: Dr. Csányi Sándor Kód VB 203 B VB 304 B VB 305 B ÁL 318 B VB 316 B VB 317 B HG 407 B VB 409 B VB 423 B HG 349 B HG 306 B HG 408 B VB 307 B VB 318 B VB 410 B
VB 308 B
Név
Tárgyfelelôs
Vadbiológia Vadászat és vadgazdálkodás Vadegészségtan* Általános halbiológia és -rendszertan Vadmadarak és emlôsök állattani jellemzése A vadállatok viselkedése Halgazdaságtan II. Szakmai jogszabályok és igazgatás Vadföldgazdálkodás és élôhelyfejlesztés Halászat- és horgászati alapismeretek Halgazdaságtan I. Halszaporítás és ivadéknevelés Trófeabírálat Populációbecslések és monitoring Vadászatszervezés, vadászetika
Ragadozó madarak ökológiája
K
Csányi Sándor 2 Heltay István 2 Ákoshegyi Imre 2 Kiss István 3 Szemethy László 2 Szemethy László 2 Horváth László 2 Csányi Sándor 1 Heltai Miklós 2 Váradi László 2 Horváth László 2 Szabó Tamás 2 Szabó Zoltán 2 Csányi Sándor és Szemethy László 4 Heltay István 2 Összesen: 32
* A 7. félévben alternatív tárgyként felvehetô: Tóth László
2
E GY 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 0 0 2 2 23
0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 1 2 2 2 0 9
5. félév 6. félév 7. félév 8. félév E GY E GY E GY E GY 2 0 2 0 2 0 2 1 2 0 2 0 1 1 1 0 2 0 2 0 1 1 0 2 0 2 2 2 2 0 8 1 5 1 6 3 4 4
2
0
Megszerezhetô igazolások: állami vadászvizsgával egyenértékû sprotvadász vizsga, felsôfokú vadgazdálkodási végzettséget igazoló betétlap, horgászvizsga és hatósági halôr igazolvány
2. táblázat: A halgazdálkodási opció tantárgyai Felelôs: Dr. Váradi László Kód HG 349 B HG 306 B ÁL 318 B VB 203 B HG 313 B HG 407 B TK 305 B VB 316 B HG 408 B HG 409 B VB 304 B VB 409 B VB 423 B VB 318 B TR 408 B
Név Halászat- és horgászati alapismeretek Halgazdaságtan I. Általános halbiológia és -rendszertan Vadbiológia Halfajaink elterjedése és monitoringja Halgazdaságtan II. Halélettan Vadmadarak és emlôsök állattani jellemzése Halszaporítás és ivadéknevelés Halgenetika Vadászat és vadgazdálkodás Szakmai jogszabályok és igazgatás Vadföldgazdálkodás és élôhelyfejlesztés Populációbecslések és monitoring Akvakultúra
Tárgyfelelôs Váradi László Horváth László Kiss István Csányi Sándor Keresztessy Katalin Horváth László Mézes Miklós Szemethy László Szabó Tamás Váradi László Heltay István Csányi Sándor Heltai Miklós Csányi Sándor és Szemethy László Pekli József Összesen:
K
E GY
2 2 0 2 1 1 3 2 1 2 2 0 3 2 1 2 1 1 2 1 1 2 2 0 2 0 2 2 1 1 2 2 0 1 1 0 2 2 0 4 2 2 1 1 0 32 22 10
5. félév 6. félév 7. félév 8. félév E GY E GY E GY E GY 2 0 1 1 2 1 2 0 2 1 1 1 1 1 2 0 0 2 1 1 2 0 1 0 2 0 2 2 1 0 7 2 6 3 6 3 3 2
Megszerezhetô igazolások: horgászvizsga és hatósági halôr igazolvány, állami vadászvizsgával egyenértékû sprotvadász vizsga, a szakirány elvégzését igazoló betétlap
3. táblázat: A méhészeti és méhbiológiai opció tantárgyai Felelôs: Dr. Bakonyi Gábor Kód ÁL 302 B ÁL 318 B HG 306 B VB 203 B ÁL 202 B ÁL 304 B ÁL 305 B AM 401 B ÁL 203 B HG 349 B VB 304 B VB 409 B VB 423 B ÁL 204 B ÁL 306 B
G Y Méhek biológiája Sárospataki Miklós 2 2 0 Általános halbiológia és -rendszertan Kiss István 3 2 1 Halgazdaságtan I. Horváth László 2 1 1 Vadbiológia Csányi Sándor 2 2 0 Méhészet technológiája Szalainé Mátrai Enikô és Molnár Józsefné 3 2 1 Rovarökológia Bakonyi Gábor 3 1 2 Méhlegelô és megporzás Szelényi Gábor 2 1 1 Termék marketing Lehota József 2 2 0 Méhek betegségei és kártevôi Szelényi Gábor 2 2 0 Halászat- és horgászati alapismeretek Váradi László 2 2 0 Vadászat és vadgazdálkodás Heltay István 2 2 0 Szakmai jogszabályok és igazgatás Csányi Sándor 1 1 0 Vadföldgazdálkodás és élôhelyfejlesztés Heltai Miklós 2 2 0 A mézelô méh tenyésztése Szalainé Mátrai Enikô és Molnár Józsefné 2 2 0 Vadméhek tenyésztése és hasznosítása Sárospataki Miklós 2 1 1 Összesen: 32 25 7 Név
Tárgyfelelôs
K
E
5. félév E GY 2 0 2 1 1 1 2 0
6. félév E GY
2 1 1 2
7. félév E GY
1 2 1 0 2 2 2 1 2
7
2
6
8. félév E GY
4
9
0 0 0 0 0
0
2 1 3
Megszerezhetô igazolások: a szakirány elvégzését igazoló betétlap, horgászvizsga, állami vadászvizsgával egyenértékû sprotvadász vizsga, méhész szakmunkás vizsga lehetôsége
0 1 1
Vadgazdálkodási tantárgyak VB 203 B: Vadbiológia A vadbiológia helye és kapcsolatai. A fontosabb vadfajok elterjedése és helyzete. Populációbiológiai alapfogalmak. Populációdinamika, sûrûségfüggés, modellezés. A környezeti tényezôk szerepe a fajok elterjedésében. Az élôhely tényezôi és a niche. Biodiverzitás. Táplálkozásbiológia. Vadfajok közötti kölcsönhatások. Versengés és ragadozó életmód. A genetikai ismeretek a vadgazdálkodásban. VB 304 B: Vadászat és vadgazdálkodás A vad élôhelye. Vadászati ökológia. Vadászható nagyvadfajok jellemzése. Szelekció és trófeabírálat. Vad betegségek. Vadászható apróvadfajok jellemzése. Természetvédelem és vadászat. Vadászfegyverek. Ballisztika, távcsövek, kések. Vadászkutyák. Vadászatszervezés (Vadászati Szabályzat). Egyéni vadá szati módok, társas vadászati módok. A magyar vadászat jogi rendje. Vadásztársaságok, mint egyesü letek. Lövészet gyakorlás és vizsga, valamint tanvadászat. VB 305 B: Vadegészségtan Állategészségügyi alapfogalmak. Hazai vadászterületek állategészségügyi, higiéniai feladatai. Vadászható állatfajok leggyakoribb betegségei. Mérgezések. Zoonozisok. Prevenció. Zárttéri apróvadtenyésztés és a nagyvadtenyésztés állategészségügyi rendje. Élôvad befogás, szállítás és forgalmazás állategészségügyi szabályai. Lôttvad szállításának és forgalmazásának állategészségügyi szabályai. Aktuális jogszabályok. VB 307 B: Trófeabírálat A trófeakultusz története, trófeakiállítások és a trófeabírálat kezdetei. A trófea fogalma és a trófeaként kezelt testrészek biológiai funkciói. A trófeabírálat vadászati-vadgazdálkodási szerepe és jogszabályi háttere. A gímszarvas, a dámszarvas, az ôz agancsának, a muflon csigájának és a vaddisznó agyarának jellemzôi és bírálata. Egyéb trófeaként számon tartott testrészek és bírálatuk. A trófeák kikészítésével és kiállításával kapcsolatos legfontosabb fogások és szabályok. VB 308 B: Ragadozó madarak ökológiája A tárgy célja a vágómadár alakúak, a sólyomalakúak és a bagolyalakúak rendjének részletes jellemzése. Kialakulásuk, evolúciójuk, embrionális fejlõdésük bemutatása, ill. rendszertani, anatómiai, ökológiai jellemzésük. A kurzus kiemelten foglalkozik az egyes fajok – elsõsorban a vágómadár- ill. sólyomalakúak vonatkozásában – terepen való felismerését, továbbá a kor és ivar meghatározását segítõ bélyegek ismertetésével, a szabadon repülõ és a kézben tartott (befogott) madaraknál egyaránt. VB 316 B: Vadmadarak és emlôsök állattani jellemzése A tárgy a vadgazdálkodási szakirány tárgyainak zoológiai alapozását szolgálja, az Állattan c. tárgy 8ismereteit bôvíti ki a vadgazdálkodás, a vadbiológia szempontjából szükséges speciális ismeretekkel és példákkal. A madarak és az emlôsök általános jellemzése után, a vadgazdálkodás szempontjából fontos fajok szervezettani, élettani és etológiai sajátosságainak bemutatása következik. Az elôadásokat gyakorlati (boncolás, fajfelismerés) foglalkozások egészítik ki. VB 317 B: A vadállatok viselkedése A tárgy célja a viselkedéskutatás különbözô irányainak, szempontjainak, az állati viselkedés alapvetô jelenségeinek, törvényszerûségeinek, a viselkedés evolúciós-ökológiai kapcsolatainak valamint gazdasági hatásainak megismertetése. A tárgy elsôsorban a vadgazdálkodási szakirányhoz kötôdik, de ajánlható minden érdeklôdônek. VB 318 B: A populációbecslések és monitoring A becsléssel kapcsolatos matematikai-statisztikai fogalmak. A legfontosabb populációs paraméterek és a köztük lévô összefüggések. Becslések megbízhatósága. A vadállományok terepi felmérésének
szükségessége, céljai és lehetséges módszerei. A kor-, a szaporulat- és kondícióbecslés. Az ivar meghatározása külsô bélyegek alapján és tetemeken. Szaporulat becslése. Kondícióbecslés. Térképészeti ismeretek a vadgazdálkodásban. GIS a vadbiológiában. Élôhelytérképezés és tipizálás. A vadfajokra utaló nyomok, jelek felismerése a terepen. Vadbefogás módszerei. A vadállatok megjelölése, a rádiótelemetria alkalmazása. Ragadozó és növényevô vadfajok táplálékának meghatározása. VB 409 B: Szakmai jogszabályok és igazgatás A vadászati jog Európában és Magyarországon a középkortól napjainkig. A vadászati jog és irányítás mai hasonlóságai és különbségei Európában. A vadgazdálkodást/vadászatot, halászatot szabályzó hazai törvények és a legfontosabb rendeletek elôírásai és következményei. Az elsô és másodfokú hatósági munka a vadgaz dálkodás és vadászat irányításában. A vadgazdálkodás, halászat és a természetvédelem kapcsolata. A hazánk által is aláírt nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatása a vadgazdálkodásra, vadászatra és halászatra. Méhészettel kapcsolatos jogszabályok. VB 410 B: Vadászatszervezés, vadászetika A vadászat szerepe és feladata. Vadászati módok kialakulása, a vadászetika. Vadászati módok csoportosítása. Eszközök használata a vadászatban és azok etikai összefüggései. A vadász kapcsolata a vaddal és vadásztársaival. Irott és íratlan vadászati szabályok. A vad kezelése. Tiszteletadás a vadnak. Öltözködés és felszerelés. Vadászirodalom. Híres magyar vadászok és vadgazdálkodási szakemberek. Hagyományos vadászati módok. Vadkereskedelem és a bérvadászat alakulása, jelentôsége. A vadászat és a vadhús európai és hazai piaca. VB 423 B: Vadföldgazdálkodás és élôhelyfejlesztés A tárgy célja a vadgazdálkodáshoz kapcsolodó speciális takarmányozási, takarmánytermesztési ismereteken túl a célzott vadföldgazdálkodási és a vad élôhelyén végzett élôhelyfejlesztési beavatkozási lehetôségek megismertetése. A tárgy komplex egységben kezeli a vadgazdálkodási, takarmányozási és növénytermesztési ismereteket, kitér azok eltérô érdekekbôl származó ellentmondásaira.
Halgazdálkodási tantárgyak HG 306 B: Halgazdaságtan I. A halastavi haltenyésztés hidrobiológiai alapjai. Energetikai szintek. Állóvizi ökoszisztémák és társulások. A plankton és a benton. Folyóvizi szinttájak. Hidrofizikai és kémiai alapok. Élôlény ismeret. A halastavakban fontos algák, egysejtûek, kerekes férgek, alsóbbrendû rákok rendszertana, ökológiája, populáció dinamikája. A legfontosabb tenyésztett halfajok biológiája. HG 313 B: Halaink elterjedése és monitoringja Természetes vizeink jellemzése, a legfontosabb paraméterek mérése. A különbözô típusú vizekben, illetve szakaszokon élô halfajok és azok ökológiai igényei, populációbiológiai-kormeghatározása és növekedés vizsgálata. HG 349 B: Halászati-horgászati alapismeretek A résztvevôk megismerkedhetnek a tradicionális és a legújabb módszereken alapuló halászati/horgászati/állományszabályozási módszerekkel természetes vizeken és haltermelô üzemekben. Az órák egyrészét külsô halászati, horgászati szakértôk és versenyzôk tartják kötetlen beszélgetés és gyakorlati bemutatók formájában. HG 407 B: Halgazdaságtan II. A pontyfaj eredete, kialakulása, migrációja. A nemesponty eredete, domesztikációja, fontosabb fajtái. A pikkelytípusok kialakulása, öröklése. Pontytenyésztés a világon. Tenyésztési technológiák. A középeurópai tavi pontytenyésztés módszere. Teljes üzem, részüzem. Három éves üzemforma. A tavi pontytenyésztés éves ciklusa: korosztály szerinti különbségek. A tenyészszezon és a teleltetés teendôi. Tóelôkészítés, árasztás, tápanyagpótlás, kihelyezés. Kondicionáló és szoktató etetés.
Kiegészítô takarmányozás. Próbahalászat, termésbecslés, oxigénpótlás. Az ôszi lehalászás. A teleltetés teendôi. HG 408 B: Halszaporítás és ivadéknevelés Szaporodásbiológiai alapok. Gametogenezis. Gonadfejlôdés. A szaporodás neuroendokrin szabályozása. A szaporodás és a környezet. A természetszerû és keltetôházi szaporítás alapelvei. Fajonkénti szaporítási technológiák. A tavi ivadéknevelés technológiája. Tóelôkészítés és planktonszelekció. A végleges táplálkozás kialakulása. HG 409 B: Halgenetika A mendeli genetika a halaknál. A pikkelyzet öröklôdése a pontynál. Mennyiségi tulajdonságok genetikája. Értékmérôk. Populációgenetika. Természetesvízi halállományok és tenyésztett állományok genetikai diverzitása. Génsodródás és fixálódás. Evolúciógenetika. Gén, kromoszóma és genommutációk. Genommanipulációk és gazdasági hasznosításuk. A tri- és tetraploidok elôállítása és tenyésztési jelentôsége. ÁL 318 B: Általános halbiológia és rendszertan A tárgy keretében áttekintésre kerül a halak származása, az egyes csoportok törzsfejlôdése és a késôbbiekben említésre kerülô taxonok fontosabb jellemzôje. Részletesen bemutatásra kerül valamennyi szervrendszer morfológiája, anatómiája és mûködése, összehasonlítva különbözô taxonok jellegzetességeit is. Így bemutatásra kerül a kültakaró és származékainak, a mozgás aktív és passzív szervrendszerének, az emésztés, légzés, keringés, kiválasztás szervrendszereinek, az idegrendszer, az érzékszervek, a belsôelválasztású mirigyek rendszerének felépítése és mûködése. Hazai halfajaink rendszertani besorolása, az adott rendszertani kategóriák ismertetése, halhatározás alapjai, a halak evolúciója. TK 305 B: Halélettan A tárgy az élettan tárgykörén belül azokkal a speciális problémákkal foglalkozik, amelyek a halak mint poikiloterm szervezetek esetében speciális jelentôséggel bír. Ezen belül külön kiemeli az emésztésélettani valamint a szaporodás neurohormonális szabályozásával összefüggô kérdéseket. TR 408 B: Akvakultúra Az akvakultúra fogalma, területei. Állati és növényi akvakultúrák. Vízinövény tenyésztés és gyûjtés. Kagyló, béka, csiga és ráktenyésztés. Trópusi halak akvakultúrája. Tengeri halászat és eszközei. Az akvakultúrák jelentôsége a humán táplálkozásban. Halliszt.
Méhészeti és méhbiológiai tantárgyak ÁL 202 B: Méhészet technológiája A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a méhészetben használt fontosabb technológiákkal. Ennek megfelelôen a tananyag a következôket tartalmazza:A méhészet története. Méhcsaládok betelelése. A méhcsalád életfeltételeinek fizikája. A keretes méhlakások kialakulása. Magyarországon a leggyakrabban használt fekvô és rakodókaptárak, valamint méheskocsik. Egyéb méhészeti felszerelések. Méhcsaládok tavaszi felkészítése. Méhcsaládok vándoroltatása. Méhcsaládok kezelése, mézeltetés, lépesméz termelés. Egyéb méhészeti termékek termelése. A méz összetétele és feldolgozása. ÁL 203 B: Méhek betegségei és kártevôi A tárgy megismerteti a hallgatókkal a méheket veszélyeztetô betegségeket illetve kártevôket, valamint a méhegészségüggyel kapcsolatos elôírásokat és jogszabályokat. Ennek megfelelôen a tananyag tartalmazza a kifejlett méhek valamint a fiasítás fertôzô és nem fertôzô betegségeit, illetve a méhek kártevôinek leírsát és az ellenük való védekezés lehetôségeit.. A tárgy keretében ismertetésre kerülnek a méhészetre vonatkozó jogszabályok és állategészségügyi elôírások.
ÁL 204 B: A mézelô méh tenyésztése A tárgy közvetíti a hallgatók számára a háziméh tenyésztésével illetve az anyaneveléssel kapcsolatos fontosabb ismereteket. A tananyag a következôket tartalmazza: Tenyésztési program Magyarországon. Mézelô méh teljesítményvizsgálati kódex. Állattenyésztési törvény és az idevonatkozó rendeletek. A tenyésztés történeti áttekintése. Genetikai alapfogalmak. Öröklôdési sajátosságok. A mézelô méh szaporodásbiológiája. Tenyésztési cél és eljárások. Tenyészkiválasztási szempontok. A méhanya és a hereméh anatómiája, biológiája és fiziológiája. A mesterséges termékenyítés alapjai, mûszerei, mûveletei. ÁL 302 B: Méhek biológiája A tárgy oktatási célja, hogy átfogó képet adjon a hallgatóknak egy, biológiai, ökológiai és gazdasági szempontból is igen fontos rovarcsoportról, a méhekrôl (Apoidea családsorozat). A tárgy oktatása az ôszi szemeszterben, összesen 15X2 óra elôadásban valósul meg. A tárgy fontos ismereteket ad a háziméh, vagy egyéb, gazdasági szempontból fontos méhfajok tenyésztéséhez szükséges alaptudás elsajátításához, illetve az ehhez kapcsolódó természetvédelmi ismeretek ártálásához. ÁL 304 B: Rovarökológia A tárgy elsôsorban a növényvédelmi képzéshez kíván alapozó ismereteket nyújtani. Be kívánja mutatni a rovarpopulációk struktúrájának és a populációdinamikájának alapvetô törvényszerûségeit. A gyakorlatok segítségével különös hangsúlyt helyezünk arra, hogy a hallgatók a vizsgálati módszereket is elsajátítsák, és egyszerû kísérletek beállításától a kiértékelésig minden feladat-fázist önállóan végezzenek el. A tárgy tananyaga kisebb mértékben kapcsolódik egyéb diszciplínák alapozásához is, a következôk szerint: növénytermesztés (megporzás), halászat (vízirovarok, ragadozó életmód ökológiája), higiéne (parazita és parazitoid rovarok), természetvédelem (monitorozás rovarokkal). ÁL 305 B Méhlegelô és megporzás A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a magyarországi méhlegelô legfontosabb növényeivel, és a velük kapcsolatos termelési lehetôségekkel. A méhlegelôt alkotó termesztett és vadon élô növények számos lehetôséget kínálnak a méhészeti bevételek növelésére. Azonban a gazdaságos termelés egyik alapfeltétele a méhlegelô növényeinek, illetve az azok mézelését befolyásoló tényezôk ismerete. A méhlegelô optimális kihasználásához ismerni kell a várható termékek körét, a növények mézelési tulajdonságait, virágzásuk idejét, nektártermelésüket, nektárjuk cukorértékét, a megtermelt méz jellemzôit, a virágpor- és propolisztermelés lehetôségeit, a termékek piaci megítélését. ÁL 306 B: Vadméhek tenyésztése és hasznosítása A tárgy oktatási célja, hogy megismertesse a hallgatókat a vadméhek (nem Apis méhek) gazdasági jelentôségével, felhasználhatóságával, illetve tenyésztésük lehetôségeivel. A vadon élô méhek mint elsôdleges beporzó szervezetek, fontos szerepet növénytermesztésben is a terméshozam növelésével. Manapság világszerta fôként Bombus, Megahile és Osmia fajok tenyésztésével illetve hasznosításával próbálkoznak. Ezek a módszerek, különösen “bio” mivoltuk miatt, mindenképpen fontos részét kell hogy képezzék a modern mezôgazdasági termelésnek és így az agrármérnökök tudásanyagának is. AM 401 B: Termék marketing A tantárgy az agrármarketing alapismeretekre épülve a legfontosabb méhészeti termékek marketingrendszerét elemzi a termék, az árképzés, az értékesítési csatorna, és az eladás ösztönzés mixe alapján. Ennek keretében elsôsorban a hazai marketing rendszerre koncentrál a nemzetközi vonatkozások, fejlôdési tendenciák a fontosabb kapcsolódási pontokon jelennek meg. Az egyes termékek és felhasználási irányaik sajátosságai miatt a fontosabb termékek és termékcsoportok marketingje külön kerül tárgyalásra.
A vad-, halgazdálkodási és méhészeti szakirány tantárgyai A szakirány képviselôje: Dr. Csányi Sándor A vadgazdálkodási opció tantárgyai Felelôs: Dr. Csányi Sándor Kód VB 203 B VB 304 B VB 305 B VB 307 B VB 409 B VB 410 B VB 316 B VB 317 B VB 318 B VB 423 B HG 306 B ÁL 318 B HG 349 B HG 407 B HG 408 B
Név Vadbiológia Vadászat és vadgazdálkodás Vadegészségtan Trófeabírálat Szakmai jogszabályok és igazgatás Vadászatszervezés, vadászetika Vadmadarak és emlôsök állattani jellemzése A vadállatok viselkedése Populációbecslések és monitoring Vadföldgazdálkodás és élôhelyfejlesztés Halgazdaságtan I. Általános halbiológia és -rendszertan Halászat- és horgászati alapismeretek Halgazdaságtan II. Halszaporítás és ivadéknevelés
Csányi Sándor Heltay István Ákoshegyi Imre Szabó Zoltán Csányi Sándor Heltay István Szemethy László Szemethy László Csányi Sándor és Szemethy László Heltai Miklós Horváth László Kiss István Váradi László Horváth László Szabó Tamás
VB 308 B
Ragadozó madarak ökológiája
Tóth László
K
E
2 2 2 2 1 2 2 2 4 2 2 3 2 2 2 32
2 2 2 0 1 2 2 2 2 2 1 2 2 1 0 23 345
2
2
Tárgyfelelôs
GY O Tárgykód 0 2 0 2 0 2 2 2 0 1 0 2 0 2 0 2 2 4 0 2 1 2 1 3 0 2 1 2 2 2 9 32 135 480 0
Sz F ô ô ô t ô t t t t ô ô ô ô t ô
5 5 5 8 7 8 6 6 8 7 5 5 5 6 7
2 ô
7
Megszerezhetô igazolások: vadászvizsga, felsôfokú vadgazdálkodási végzettséget igazoló betétlap, horgászvizsga és hatósági halôr igazolvány
A halgazdálkodási opció tantárgyai Felelôs: Dr. Váradi László K Kód VB 203 B VB 304 B VB 409 B VB 316 B VB 318 B VB 423 B HG 306 B HG 313 B ÁL 318 B HG 349 B HG 407 B TK 305 B HG 409 B HG 408 B TR 408 B
Név Vadbiológia Vadászat és vadgazdálkodás Szakmai jogszabályok és igazgatás Vadmadarak és emlôsök állattani jellemzése Populációbecslések és monitoring Vadföldgazdálkodás és élôhelyfejlesztés Halgazdaságtan I. Halfajaink elterjedése és monitoringja Általános halbiológia és -rendszertan Halászat- és horgászati alapismeretek Halgazdaságtan II. Halélettan Halgenetika Halszaporítás és ivadéknevelés Akvakultúra
E
Tárgyfelelôs 2 2 1 2 4 2 2 3 3 2 2 2 2 2 1 32
Csányi Sándor Heltay István Csányi Sándor Szemethy László Csányi Sándor és Szemethy László Heltai Miklós Horváth László Keresztessy Katalin Kiss István Váradi László Horváth László Mézes Miklós Váradi László Szabó Tamás Pekli József
2 2 1 2 2 2 1 2 2 2 1 1 1 0 1 22 330
GY O Tárgykód 0 2 0 2 0 1 0 2 2 4 0 2 1 2 1 3 1 3 0 2 1 2 1 2 1 2 2 2 0 1 10 32 150 480
Sz F ô ô ô t ô ô ô t ô ô t t ô ô t
5 5 7 6 5 7 5 6 5 5 6 6 7 7 8
GY 0 2 1 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 1 7 105 480
Sz ô t t t ô t t t ô ô ô ô ô ô ô
F 5 6 6 6 7 8 8 6 5 5 7 7 5 5 5
Megszerezhetô igazolások: horgászvizsga, vadászvizsga, szakirány elvégzését iagazoló betétlap, hatósági halôr igazolvány, vadászvizsga
A méhészeti és méhbiológiai opció tantárgyai Felelôs: Dr. Bakonyi Gábor K ÁL 302 B ÁL 304 B ÁL 305 B ÁL 202 B ÁL 203 B ÁL 306 B ÁL 204 B AM 401 B VB 203 B VB 304 B VB 409 B VB 423 B ÁL 318 B HG 349 B HG 306 B
Méhek biológiája Rovarökológia Méhlegelô és megporzás Méhészet technológiája Méhek betegségei és kártevôi Vadméhek tenyésztése és hasznosítása A mézelô méh tenyésztése Termék marketing Vadbiológia Vadászat és vadgazdálkodás Szakmai jogszabályok és igazgatás Vadföldgazdálkodás és élôhelyfejlesztés Általános halbiológia és -rendszertan Halászat- és horgászati alapismeretek Halgazdaságtan I.
Sárospataki Miklós Bakonyi Gábor Szelényi Gábor Szalainé Mátrai Enikó és Molnár Józsefné Szelényi Gábor Sárospataki Miklós Szalainé Mátrai Enikó és Molnár Józsefné Lehota József Csányi Sándor Heltay István Csányi Sándor Heltai Miklós Kiss István Váradi László Horváth László
Megszerezhetô igazolások: vadászvizsga, betétlap, horgászvizsga és méhész szakmunkás vizsga lehetôsége
E 2 3 2 3 2 2 2 2 2 2 1 2 3 2 2 32
2 1 1 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 2 1 25 375
O 2 3 2 3 2 2 2 2 2 2 1 2 3 2 2 32
