VÁC VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE (6. számú módosítás)

URBANITÁS TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT 1111 Budapest, Stoczek u. 19. IV./3. tel/fax 466 42 20, 466 20 18

VÁC VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE (6. számú módosítás) J Ó V Á H A G Y O T T 2008. december hó

A N Y A G

TARTALOMJEGYZÉK VÁC VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE (6. számú módosítás)

J Ó V Á H A G Y O T T

M U N K A R É S Z E K

Vác Város Önkormányzat Képviselőtestületének 188/2008.(XII.18.) számú határozata Vác Város Településszerkezeti Terve 6. számú módosításáról A Településszerkezeti Terv 6. számú módosítása leírása (1.sz. melléklet) Rajzi melléklet: T-1/6m Területfelhasználási és Településszerkezeti Terv, 6. számú módosítás (2. számú melléklet)

A L Á T Á M A S Z T Ó

M U N K A R É S Z E K

ELŐZMÉNYEK, A TERVMÓDOSÍTÁS INDOKAI ÉS CÉLJA, TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉVEL VALÓ KAPCSOLAT MŰLEÍRÁS A TSZT 6. számú módosításhoz BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS

Tervi rajzi mellékletek: T-3/6m Táj- és természetvédelem, értékvédelem, 6. számú módosítás

J Ó V Á H A G Y O T T

M U N K A R É S Z E K

1. sz. melléklet VÁC VÁROS TELEPÜLÉSZSZERKEZETI TERVE (6. számú módosítás) LEÍRÁS A Településszerkezeti Terv feladata, hogy meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a településszerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása, vagy legalább szinten tartása mellett. Étv.10.§.(1) TÉRSÉGI SZEREPKÖR Vác Városfejlesztési Koncepciójának általános alapelve, hogy "a jövő városa lakható, barátságos, szép és egészséges legyen". A Városfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott főcél - mint a város jövőképe - a következő: Vác hangulatos, nyitott kisváros, a Dunakanyar bal partjának szellemi, ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A főcél teljesül, amennyiben − a város a fejlődése során megőrzi a vonzerejét, értékét adó karakterét − a város a fejlesztési szándékok számára nyitott marad, de nem a léptéktelen, illetve nagyléptékű, környezetzavaró fejlesztések színtere − a "régiószemléletet” erősítve, a társadalmi részvételnek széleskörű lehetőséget biztosítva, a város a történelmi hagyományok értékeire támaszkodva a kistérség szellemi, kereskedelmi és idegenforgalmi központjává tud válni. A főcél elérése érdekében a legfontosabb részcélok, hogy Vác város • gazdasági téren eredményes város • társadalmi-kulturális téren az igényes polgárság városa • környezeti vonatkozásban otthonos kisváros • regionális szempontból kezdeményező, együttműködő város legyen. A fenti főcélok és részcélok elérését a város jelentős gazdasági, oktatási és közlekedési szerepköre igen nagymértékben segíti. A regionális célterület szerint Vác kezdeményező, együttműködő város kíván lenni, ezen belül: a régió szellemi, kereskedelmi és idegenforgalmi központja; a térség települései megtartó erejének elősegítője; a településközi együttműködés segítője, kezdeményezője; a színvonalas városmarketing létrehozója. Vác Város Regionális Koncepciójának alapgondolata: Célszerű globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni! (Ezen túlmenően hosszútávra tervezni és azonnal cselekedni)

1

A fentiek érdekében • javítani kell a város külső és belső közúti hálózatát • meg kell teremteni a hosszútávú, a folyamatos településfejlődéshez szükséges gazdasági és intézményi hátteret, • meg kell őrizni a város arculatát, a jellegzetes kisvárosi karakterét és az azt biztosító fejlesztésekkel erősíteni • növelni kell a város idegenforgalmi vonzerejét, kínálatát és ilyen irányú szolgáltató infrastruktúráját, felkészültségét • valamint minden területen a mennyiségi fejlesztéssel párhuzamosan érvényt szerezni a minőségi fejlesztés fontosságának TERÜLETFELHASZNÁLÁS Vác város közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (beépített, vagy a terv távlatában beépítendő) és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglevő és tervezett belterületek. A beépítésre szánt területek a felhasználási igények sorrendjében ütemezetten belterületbe vonhatók. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek. A beépítésre szánt területek felhasználása, illetve a belterületek bővítése csak ütemezetten, műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg. A beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek figyelembevételével, a területi adottságok alapján építési övezetekbe kell felosztani a továbbtervezés során. A tervlapokon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak, valamint a szomszédos területfelhasználási egységeknek az érintett területfelhasználásra gyakorolt hatásait az építési övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. Meglevő Vác közigazgatási területe: 6160 ha

Tervezett (a meglevővel együtt) 6188, ha1 (a növekmény 25 ha)

Ebből külterület: 4735,5

4684 ha

1424,5

1476ha

belterület: (a növekmény 51,5 ha –3,62 %)

1

A közigazgatási határ módosítása tervezett Vác és Kosd között a megépült M2(2/A) mentén, valamint Vác és Sződliget mentén a Határ út mentén a jelenlegi használatnak megfelelően., összesen 28 ha területtel

2

A JELLEMZŐEN BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Vác igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a.)

b.) c.)

Lakóterületek: - Nagyvárosi lakóterület - Kisvárosias lakóterület - Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Vegyes területek: - Településközpont vegyes terület Központi vegyes terület

-

Gazdasági terület: - Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület

d.) -

Üdülőterület: Hétvégiházas terület

e.)

Különleges terület: - Jelentős zöldfelületű területek (temetők, strand, sportpályák) - Egészségügyi különleges területek - Büntetés-végrehajtási különleges területek - Idegenforgalmi terület - Bányatelek területek - Honvédelmet és belbiztonságot szolgáló területek - Különleges intézményi területek (kórház, oktatási létesítmények, börtön, stb.) - Vásárterület - A szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló terület - Közműterületek

A beépítésre szánt területek egyes területfelhasználási egységei építési használatának (terhelhetőségének) megengedett felső határát, illetve jellemző mértékét az alábbi táblázat tartalmazza: Területfelhasználási egységek

Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Bácska-dűlő, Papvölgy, Törökhegy, kertvárosias lakóterület Falusias lakóterületek Településközpont vegyes terület Központi vegyes terület

Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség1 2,0 1,5 0,6 0,3

Jellemző

30-40 30-40 20-30 10

60 60 30 15

0,5 2,4 2,4

20-30 30-45 30-45

30 60 60

Megengedett legnagyobb

beépítettség2

3

Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Hétvégi házas üdülő Nagy zöldfelületű különleges terület Egyéb intézményi különleges terület

2,0

30-45

45

0,2 1,0 2,0

10-20 20-30 45

20 30 45

1

Szintterületsűrűség: a beépítésre szánt (beépített) terület területfelhasználási egységein a területfelhasználási egység területének és a rajta elhelyezhető (elhelyezett) épületek összes szintterületének viszonyszáma. 2 A telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított megengedett mértéke A történelmi városmag („Szilvamag”) területén a megengedett legnagyobb beépítettség a szabályozási tervben az adottságok szerint határozandó meg. Lakóterületek Folyamatban lévő beépítésű, a hatályos terveknek megfelelő fejlesztési területek: •

•

Alapvetően meglevő telekállapotú, hatályos szabályozási tervek szerint beépülő lakóterületek - Szent Mihály-hegy kb. 100 lakótelek - Papvölgy, Bácska-dűlő, Altány-dűlő kb. 350 lakótelek - Törökhegy és a kórház környéke kb. 440 lakótelek - Déli terület, Csatamező kb. 140 lakótelek - önrekonstrukciós területek (Lovarda, Rózsakert) valamint külterületen a Mária-udvar és Homok-dűlő (200 telek) Új lakóterületként, hatályos szabályozási tervek szerint beépülő lakóterületek: - Derecske (I. terület) kb. 50 lakótelek - Kőhíd lakópark kb. 40 lakótelek - Derecske (II., III. terület) kb. 110 lakótelek - Kőhíd lakópark (II.) kb. 12 lakótelek - Alag (I.) kb. 148 lakótelek - Alag (II.) kb. 85 lakótelek - A Szociális-kulturális-szolgáltató központ területén kb. 83 lakótelek

A Településszerkezeti Tervben előirányzott új lakásépítési fejlesztési területek: •

Készítendő további tervek szerint kialakítandó lakóterületek: - A Szüret u.-tól északkeletre levő terület kb. 40 lakótelek - A Külső Rádi úton (szociális lakásépítés) kb. 45 lakás - az Elnök utcában kb. 20 lakás - A Fésűsfonó és a PENOMAH megszűnő iparterületén kb.200 lakás - Kertvárosi sor (Zollner fölötti terület) kb. 25 lakótelek - A Naszály út menti temetők felszámolásával kialakuló lakóterületek, kb. 30 lakótelek -

A volt Forte és Masterpiece területén a gazdasági terület megszűnésével kisvárosi lakóterület kb.400 lakás

4

Az előirányzott lakóterületi területfelhasználási egységeken belül a lakosság alapfokú ellátásához szükséges intézmények (oktatási, egészségügyi, szociális, stb.) és zöldterületek (kondicionáló, játszó- és sportolási célú közkertek) számára a készítendő szabályozási tervekben területet kell biztosítani. A külterületi lakott helyeken lakások építhetők, ha az építés feltételei biztosíthatók. A fenti területeken kívül a terv távlatán túli lakóterület-fejlesztés területe a város északi részén, a Gombási úttól nyugatra és a Téglaházi-dűlő úttól északra eső Téglaházi-dűlő (23 ha), valamint a Szent Mihály hegy északi területrésze (15 ha.) kb. 350db. A város délkeleti részén a Törökhegyhez csatlakozó Alsó-Törökhegy, mint potenciális lakóterület-fejlesztési terület jöhet szóba tartalék távlati területként. Ez a terület kb. 46 ha, a kialakítható telekszám kb. 450 db. Vegyes területek Településközponti vegyes területek Ebbe a területfelhasználási kategóriába sorolt a történelmi belváros intézményeinek kisebb része, ezen kívül az egyes városrészek olyan alapfokú ellátást szolgáló területei, amelyek a hatályos tervekben idesoroltak, vagy egyéb okok miatt fontosnak látszik a területfelhasználás megkülönböztetése, hangsúlyozása. Lakóterületi alközpont célját szolgáló településközponti területek: - a Deákvári központok - a Földváry téri - Kisváci - Burgundiai - Középvárosi - Alsóvárosi Központi vegyes területek A város területén ebbe a kategóriába soroltak a belváros területén levő intézmények többsége, a meglévő középiskolák és a térségi jelentőségű intézmények, a Püspöki palota, a strand, stb. Központi vegyes területként jelölt a 2-es Budapest felőli bevezető szakaszán, azaz a Szent László út mentén tervezett kereskedelmi terület. Egyéb új területet ezen övezetben a Településszerkezeti Terv nem tartalmaz. Különleges területek Vác közigazgatási területén az intézmények, illetve intézményjellegű területek az alábbi különleges területfelhasználási egységekbe soroltak: - Jelentős zöldfelületű területek (temetők, strand, sportpályák) - Egészségügyi különleges területek - Büntetés-végrehajtási különleges területek - Idegenforgalmi különleges terület - Bányatelek különleges területek - Honvédelmet és belbiztonságot szolgáló területek - Különleges intézményi területek (kórház, oktatási létesítmények, börtön, stb.) - Vásárterület - A szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló terület - Közműterületek - Üzemanyagtöltő-állomás terület - Autóbusz-végállomás terület

5

Gazdasági területek A város gazdasági szervezeteinek egy része többé-kevésbé összefüggő iparterületeken tömörül: - az északi iparterületen (a DDC körül) - a város belső területein, az ún. "ipari ék" területén, elsősorban a vasút mellé települve, de a lakóterületekbe is beékelődve - a keleti iparterületen, a Deákvári fasor mentén - és a déli iparterületen. A napjainkban is még folyó társadalmi és gazdasági átalakulás, az azzal járó privatizáció és egyéb következményei, vegyes vállalatok kialakulása, a vállalatok, üzemek helyzetét igencsak erősen befolyásolják. Ezért azok létét és távlati fejlesztési lehetőségét, vagy visszafejlesztését prognosztizálni nem lehet. A Településszerkezeti Terv ezért csak irányelveket tud megfogalmazni, melyek betartásával a város környezeti terhelése csökkenthető, a létesítmények üzemelése a lakóterületek, intézményterületek zavarása nélkül megoldható, illetve a városkép javítását szolgálja. Ezek az előírások: A város lakóterületeibe ékelődő meglévő gazdasági területek nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató terület kategóriába sorolandók azzal, hogy az ott folytatott tevékenység csak olyan lehet, mely tevékenységből és az általa keltett forgalomból eredő környezeti terhelés a lakóterületre vonatkozó határértékeket nem haladja meg. Ennek érdekében a meglévő technológia korszerűsítendő, vagy védőterület kialakításával a zavaró hatás közömbösítendő, • a megszűnő gazdasági létesítmények helyére települő kereskedelmi, szolgáltató terület szintén teljesíteni köteles a fenti kritériumokat, • a meglévő, de területileg felosztódó gazdasági területekre az üzemeltetési feltételek meghatározására, városrendezési követelményekre (városkép, gépkocsi-kiszolgálás stb.) terv készítendő, • a környezetét zavaró gazdasági tevékenység csak a lakóterületektől megfelelő védőtávolság biztosításával, a déli városrész ipari területén folytatható • a gazdasági területek működését segítő vízi-közlekedési lehetőséget, illetve dunai kikötőkapcsolatot javasolt megtartani, szükség esetén a szomszédos területhasználatok és a tágabb térség által elvárható környezeti normáknak megfelelően fejleszteni. A Településszerkezeti Tervben kijelölt gazdasági területek Kereskedelmi, szolgáltató területek -

a Gombási út mentén (6,5ha) a Szérűskertben és a „C” telepen (5ha meglevő, de részben rekonstrukcióval) a volt un „ipari ék” a város belső területein a Külső Rádi út északi oldalán a volt vácdukai út és a 2/A csomópontja között (24ha) a gödöllői út északi oldalán a mezőgazdasági major átalakulása révén, valamint (10ha) a volt Szebeton - a Toperini - területén a M2(2/A) főúton levő déli csomópont és a Homok-dűlő közötti területen (12ha meglevő, rekonstrukcióval) a déli iparterület bővítéseként, a Taurus és a Chinoin északi telekhatárához kapcsolódóan (11ha), illetve a Csatamező déli területrészén (5ha) a „Hajógyári” területhez délen kapcsolódó terület (0,5ha), valamint övezeti átsorolással a volt hajógyár területén levő egységek területe, valamint a Kőhíd utcai terület

6

-

A Komplex csomóponttól délre (11ha)

Ipari területek -

DDC és egyéb (93 ha) A Rádi út mentén 87,0 ha

Gazdasági területek Megnevezés Északi terület „Ipari ék”

Deákvári-Rádi út menti Déli terület

Meglevő (ha) 93 30

Tervezett (ha) 11 -

87 60

30 90

Összesen (ha) 104 30 (kereskedelmiszolgáltató gazdasági) 117 150

Mezőgazdasági üzemi területek, mint a kereskedelmi, szolgáltató terület része A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken belül a mezőgazdasági üzemi területek övezeteként megtartandók és fejlesztendők, mintagazdaság kialakításának lehetőségével az alábbi területek: − Kláraháza − Mihály tanya A JELLEMZŐEN BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Vác igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános, valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: A beépítésre nem szánt területek, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5%: a) b) c) d) e)

közlekedési- és közmű-elhelyezési, hírközlési terület zöldterület erdőterület mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület

Közlekedési területek Vác térségének távlati közlekedési kapcsolatai Gyorsforgalmi úthálózat: A város közúti kapcsolatainak javítása érdekében - az országos gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési koncepciójával összhangban - a terv távlatában megépítendő: - az M2(2/A) sz- főút autóúttá bővítése a Kosdi csomópontig baloldali (a város felőli oldalon), míg attól az Északi csomópontig jobboldali útpályaépítéssel tervezett (vizsgálat alatt) , valamint - az északi csomóponttól az M2(2/A) továbbépítése gyorsforgalmi útként (vizsgálat alatt)

7

-

az M2(2/A) sz. főút továbbfejlesztése tekintetében felmerült egy újabb nyomvonalváltozat, amely a Keleti csomópont átépítésével a Naszály-hegyet keletről megkerülve halad északra Kosd és Rád települések között.(vizsgálat alatt) Országos főutak: - A - 2-es és a 12-es utak Országos mellékutak és települési főutak: - A 2104 jelű Vác-Gödöllő, annak módosított nyomvonala a vasutakon történő rövidebb hosszon történő felemelése érdekében, a veresegyházi vasút korrekciója függvényében - A 2106 jelű Rádi ök. út – Deákvári fasor - A tervezett váci Duna-híd és a majdani M2 autóút kapcsolatát biztosító út a 2104. jelű összekötőút folytatásaként - A 21117 jelű Kosdi bekötő út (Kosdi út-Honvéd utca) - Rádi út (városi szakasz) - Gombási út, - a tervezett Gombási csomópont felől – egyrészt a Lehár Ferenc utcára leágazva, másrészt a megszűnt laktanya északi oldalán tervezett út, a Szent Mihály-hegy keleti oldalán visszatérve a Kodály Zoltán útra, tervezett különszintben keresztezve a vasutat - Pap Béla út - Dózsa György út – Köztársaság út –Szent János utca - Barabás utca – Liszt Ferenc sétány (komp) (12303 jelű országos mellékút) - A déli iparterületet keletről feltáró út a Szent László út és a Gödöllői 2104 jelű út között, valamint azt a tervezett Duna-hídhoz vezető útra Települési mellékutak (gyűjtő utak): - A 21113 jelű Vácduka bekötő út - Budapesti főút – Köztársaság út, a Március 15. téren áthaladva csillapított forgalmú kialakítással, illetve a Pap Béla utcán túl a Németh László utca, és annak tervezett összekötése az Építők útjával a 2-es útig - Ady Endre sétány – József Attila sétány és a folytatásában tervezett, a Budapesti főútra visszakötő út a Duna-parton csillapított forgalmú kialakítással - Petróczy utca – Konstantin tér – Báthori utca - Szent János utca – Zrínyi utca – Naszály út – Újhegyi út – Ambró utca - Telep utca - A Papvölgyet, Altány-dűlőt, és Bácska-dűlőt, valamint a Törökhegyet és a kórház környékét feltáró utak - A Szent Mihály-hegy távlati lakóterület-fejlesztéséhez a terület északi részén tervezett út visszakötve a Huszár utcai átjáróba, illetve ezen út összekötése a DDC átjárón keresztül a 2-es útraA déli területen a Szent László út (2-es út) és az iparterület között - Deákvár és Lajostelep határán a Kis körút – Kis utca északi meghosszabbítása a Berkes András útig - Új gyűjtőút kiépítése a vasútvonallal párhuzamosan a déli vállalkozási és ipari területek mentén kiépülő forgalmi útra, a Gödöllői úttól a „Forte”-terület széle mentén haladva a vasútvonallal, a Rádi útra történő csatlakozással és ennek folytatása a Rádi úttóltömbfeltárással - a vasút és a Tungsram között haladva, a Honvéd utcát különszintben keresztezve a vasúttal párhuzamosan a Naszály útig, majd onnan ismét a vasúttal párhuzamosan haladva a Vöröskereszt sort érintve a Kodály Zoltán útig

8

-

Az Avar utca a a Vám útra kapcsolódva Új gyűjtőút a Deákvár-Törökhegy irányában a Gödöllöi (2104 sz.) útig

Különszintű kereszteződések Tervezett különszintű közúti-vasúti kereszteződések: - A Kodály Zoltán út vonalán - A Rádi úton (2106 . út) - A Gödöllői úton (2104 j. út) A meglevő különszintű kereszteződések bővítése - A Kosdi útnál - A Naszály úti vasúti aluljáró korszerűsítendő a gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságos lebonyolítása érekében Tervezett különszintű közúti csomópontok: - a Gombási csomópont az M2(2/A) úton (a tervezett gyorsforgalmi úton) Forgalomcsillapított övezetek Tervezettek: - a Rádi út – Honvéd utca – vasútvonal – Luxemburg utcák által határolt terület - az Ambró Ferenc utca – Sövény utca - Berkes András utca – Bimbó utca által határolt terület - a Gombási út – Szélső sor - a volt laktanya által határolt terület - a Dr. Csányi László krt. – Rádi út – Magyar utca – Damjanich János utca – Nagymező utcák által határolt terület - a Tabán városrész (a Köztársaság út – Barabás Miklós utca – Liszt Ferenc sétány – Eszterházy Károly utca által határolt terület) Gyalogos közlekedés - A rév és a vasútállomás között gyalogos utca alakítandó ki a tömegközlekedés kiváltásának megoldásával (a 21319 jelű állomáshoz vezető út kategóriájának megszűnése feltétével) Kerékpáros közlekedés - A Budapest-Szob regionális kerékpárút(az EURO VELO része) - A Vác-Gödöllő-Gyöngyös regionális kerékpárút - A Vác-Hatvan regionális kerékpárút - A városi kerékpárúthálózat és B+R a Közlekedési Koncepció szerint Parkolás - P+R kialakítandók a Vasútállomásnál és a vasúti megállóknál - A Belvárosban: Piac utcai mélygarázs vasútállomás terepszint alatti elhelyezéssel többszintes parkológarázsok a volt „Senior” tömb átépítésénél Vasúti közlekedés - A vasútállomás korszerűsítése a készülő tervek szerint - A tervezett északi vasúti megálló a Huszár utcai átjáró térségében - A veresegyházi vasútvonal ívkorrekciója Légi közlekedés A meglevő, kórház melletti helikopter-leszálló hely megtartandó

9

Vizi közlekedés A magyarországi Duna-szakasz víziközlekedésének fejlesztésével párhuzamosan Vác közigazgatási területén is biztosítani kell az igényeknek megfelelő személy- és teherszállítási kikötési pontokat, különösen a Dunakanyari idegenforgalmi fejlesztésekből fakadó igényekre. Tömegközlekedés A helyközi és helyi autóbuszpályaudvar a vasútállomás közelébe helyezendő el, intermodális csomópont kialakításával, a helyi autóbuszvonalak számára szükséges külső fordulóknak helyet kell biztosítani. A tervezett közúthálózat létrehozásához szükséges intézkedések - A Településszerkezeti Terv jóváhagyása után gondoskodni kell az abban foglalt, a várost érintő közlekedésfejlesztési feladatok elvégzéséről: - A komp forgalmának a városközpontot nem zavaró megoldására kell törekedni - A városon belül forgalomcsillapítás lehetséges eszközeit - körforgalmi csomópontok kiépítése, lakó-pihenő övezetek kijelölése - alkalmazni kell - A Településszerkezeti Terv folyamatos megvalósulása és a közutak továbbtervezése során a szükséges építési szélességek biztosításáról gondoskodni kell - A belterületen tervezett létesítmények normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Amennyiben ez nem biztosítható, akkor csak az Önkormányzat parkolási rendeletében meghatározott módon lehet ettől eltérni. Ebben az esetben is az építtetőnek kell megépíteni a parkolót, vagy az építés ráeső költségét megfizetnie - Törekedni kell a legforgalmasabb területek (belváros, vasútállomás környéke, stb.) a parkolási lehetőségek növelésére - A közterületi és a telken belüli nagyobb, összefüggő területű parkolókat fásítva kell kialakítani - A kerékpáros közlekedéssel a továbbtervezés során foglalkozni kell, mely során a Budapest-Szob regionális kerékpárútra csatlakozva biztosítani kell a Gödöllő-Gyöngyös irányában tervezett regionális kerékpárutat, illetve a város belső kerékpárút-hálózatát − A város sétaúthálózata kialakítása, különös tekintettel a Duna-partra, a Március 15. térre és a Széchenyi utcára Zöldterületek A környezetminőség javítása érdekében Vác zöldfelületi rendszerét a Településszerkezeti Terv tartalmának megfelelően fejleszteni/rendezni kell. A zöldfelületi rendszer hatékony és koncepciózus fejlesztéséhez a Város rangjának, környezeti adottságainak és távlati Településfejlesztési koncepciójának megfelelő Zöldfelület-rendezési Koncepció (ZRK) készítése szükséges. A zöldfelületi rendszer fejlesztésének hatékonyságát az alábbi rendezési feladatok végrehajtása biztosítja: − A meglévő zöldterületek (közparkok, közkertek) - kiemelve a helyi védelem alatt álló Liget és minden védett kert területét – funkcionális, kondicionáló és esztétikai értékének megtartásáról és fejlesztéséről kertépítészeti rekonstrukciós terv alapján gondoskodni kell. − A városi zöldfelületi rendszer fejlesztésének a terv távlatában a legfontosabb eszköze és területe a meglévő erdőterületek közjóléti használati lehetőségeinek fejlesztése, a tervezett erdőterületek és fásítások megvalósítása. − A vonalas létesítményeket (pl. közutak, vasútvonal, felszíni vízfolyások) kísérő fásított zöldsávok – közterületi és nem közterületi egyaránt - kialakításával, a meglévők rekonstrukciójával a városi zöldháló vonalas kapcsolati rendszerét erősíteni kell, a 10

zöldfelületi rendszer ökológiai folyosóként is működő elemeinek köre ezzel gyarapítható, a településrészek ökológiai potenciálja növelhető. − A védendő lakóterületeket és egyéb érzékeny területeket a zavaró mértékű környezeti hatásoktól – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – un. „biofalak” kialakításával térben el kell határolni. A „biofalak” olyan vertikálisan és horizontálisan is térhatároló védő-zöldek, amelyek biológiailag aktív zónák, többszintes telepítésű zöldsávok, élőhelyek (biotópok) együttese. A „biofalak” szerves részei a zöldfelületi rendszernek. −

A területfelhasználás jellegétől függően az egyes létesítmények telken belüli kötelező zöldfelületeinek előírások szerinti (legkisebb zöldfelületi fedettség és a beültetési kötelezettség biztosítása) kialakítása - különösen az intenzív fásításra meghatározott lakóterületeket, valamint kerteket - és a rendszeres, szakszerű fenntartása szükséges a városi zöldfelületi rendszer minőségi működéséhez.

− A meglévő zöldterületi létesítményeket a terv tartalmának megfelelően meg kell tartani és az új beépítésre szánt területfelhasználási egységek területén a szükségletek szerint (pl. kondicionáló hatás, közcélú rekreációs funkcionális szerep, a beépítés tagolása, stb.) újabb zöldterületi létesítményekkel kell bővíteni. A városi környezet kondicionálásában jelentős szerephez jutó, új zöldterületi létesítményeket a terv az alábbi helyeken határoz meg: ƒ A tervezett Kőhíd úti lakópark környezetében új városi és lakónegyed szintű közpark a Felső-Gombás patak torkolatánál ƒ A DDC-kikötő szükségszerű fejlesztése mellett és a csatlakozó üzemi területek (kavicskotró, betonelem-gyártó) területének megszüntetésével, illetve környezetrendezésével egy új, tervezett városi közpark valósítható meg a Szérűskert alatti Duna parton ƒ A Papvölgy lakóterület nyugati határán tervezett lakónegyed szintű közpark ƒ A Burgundia városrész előtti Duna-szakaszon tervezett városi közpark ƒ A Derecske belterület északi részén tervezett lakónegyed szintű közpark ƒ A Településszerkezeti Terv szerinti egyes területfelhasználási egységeken belül, a szabályozási tervek keretében meghatározható közterületi zöldfelületek, közkertek. −

Új zöldterületi létesítmények, zöldsávok kialakítása, meglévők felújítása kertépítészeti terv alapján történjen. A városi jelentőségűnek minősíthető zöldterületi létesítmények tervezése nyilvános tervpályázat útján történjen.

Erdőterületek − A város területén az új erdőterületek alapvetően környezetvédelmi céllal létesülnek, illetve bővülnek. A területi növekedésen túl az elsődleges közjóléti rendeltetés szerinti fejlesztések és építések a természetvédelem érdekeivel összehangoltan támogathatók. − A Településszerkezeti Terv a Város 2000-ben elfogadott erdőfejlesztési koncepciójának javaslatait az egyeztetéseknek megfelelő módon és mértékben tartalmazza. A beépítésre szánt területeken, valamint a hagyományosan építési lehetőséggel rendelkező kertek területén az építési lehetőség meghagyásával a nagy területhányadú, kötelezően megvalósítandó intenzív fásítással – beültetési kötelezettség - lehet az erdőfejlesztési koncepció elveit érvényesíteni. A vasúti közlekedési területeken belül a kialakult fás területeket övezeten belüli fásításként meg kell őrizni. − Az ártéri erdők és erdősült vízmedrek érdekérvényesítése mellett kell gondoskodni.

megőrzéséről

a

természetvédelem

11

− A mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeit meg kell tartani. A mezőgazdasági területeket tagoló és védő fasorok, védősávok rendszerét a hiányzó elemekkel ki kell egészíteni. Új fásított zöldsávokat, ökofolyosókat, értékes élőhelyeket kell kialakítani. − − − −

A környezetet zavaró létesítmények körüli meglévő, illetve létesítendő védőfásítások jelentős elemei a városi zöldfelületi rendszernek. Ezek a következők: A DDC körüli erdők A bánya-rekultivációhoz kötődő fásítások (Csata-dűlő-kavicsbánya, Naszály-kőbánya, agyagbánya) A gazdasági területek környezetében létesülő védőfásítások (Déli iparterület, stb.)

Mezőgazdasági területek − A mezőgazdasági területeket érintő változtatási szándékok közül általában támogatható a gyümölcs- és szőlőtelepítés, a gyenge minőségű szántóterületek művelési ág változtatása gyepgazdálkodásra, esetleg erdőtelepítésre. Az 1-4 talajminőségi osztályokba tartozó mezőgazdasági területek a Településszerkezeti Terv szerint továbbra is a mezőgazdasági területfelhasználási egységbe tartozó területek. Mezőgazdasági mintagazdaságok létesítésének szándékát támogatni kell. − A gyepek és a nádasok használatát a természeti értékek védelmének alá kell rendelni, használatuk szabályozásához természetvédelmi kezelési terv készítését kell önkormányzati eszközökkel támogatni. A természeti területként jelölt mezőgazdasági területek használatát a természetkímélő művelésnek, illetve a természetvédelem kezelési előírásainak megfelelően kell meghatározni. − A kertek területén a helyi építésszabályozással tartósan biztosítani kell, hogy az elsődleges mezőgazdasági területhasználat megmaradjon és az üdülés, illetve a lakófunkció továbbra is másodlagos/járulékos hasznosítást jelentsen. − A külterületen a mezőgazdasági ingatlanok vezetékes vízellátása a környezetvédelem és a tájvédelem érdekében a továbbiakban csak a szennyvíz-ártalmatlanítás egyidejű megoldásával együtt engedélyezhető. (A város mezőgazdasági területein keletkező szennyvizek kezelése megoldatlan - a vezetékes vízellátás a mezőgazdasági funkciótól eltérő területhasználatot, építést gerjeszt). A mezőgazdasági területeken a szennyvíztisztítás alternatív ökológiai lehetőségeit a szakhatóságok véleményének figyelembe vételével támogatni kell. A nitrátos talajú és más szempontból degradált mezőgazdasági területek rehabilitációját kezdeményezni és segíteni kell. − A mezőgazdasági övezetekben a gazdasági épületekkel együtt létesülő lakóépületek építéshatósági engedélyezésénél is figyelembe kell venni a környezeti adottságokat, a meglévő kedvezőtlen környezeti hatásokat (pl. a Sánchegyen a DDC üzemi zajterhelése). Vízgazdálkodási területek A Településszerkezeti Terv a vízgazdálkodási területek, a vízbázisok védelmének feltételeit biztosító területfelhasználást javasol. A beépítésre szánt fejlesztési területeket csak a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő infrastruktúra ellátás mellett lehet igénybe venni. A patakok, állóvizek medrét és a hozzájuk tartozó parti sávokat, mint ökológiai folyosókat, vizes élőhelyeket, a biológiai aktivitásukat, tájkép és rekreációs értéküket növelő módon kell rendezni, illetve a vízminőségüket javítani, aminek érdekében tájrehabilitációs terveket kell készíteni és megvalósítani. A felszíni vízelvezetés rendszerének korszerűsítésével és a

12

szennyvíz-ártalmatlanítás környezetkímélő megoldásával mentesíteni kell a felszíni vizeket a szennyeződéstől. A felszíni vízelvezetés rendszerének korszerűsítésével és a szennyvíz-ártalmatlanítás környezetkímélő megoldásával mentesíteni kell a felszíni vizeket a szennyeződéstől. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a felszíni vízelvezetés korszerűsítésére, az elkészült szakanyagok felhasználásával és az érintett szakhatóságok bevonásával, átfogó programot kell kidolgozni. A feladat végrehajtására az önkormányzati költségvetésből célfeladatként megjelölt összeget kell elkülöníteni, melyeket pályázatokkal lehet kiegészíteni. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME Az építészeti örökség védelme Az országos védelem elemei: Az országos védelem alatt álló műemléki jelentőségű területen (MJT), illetve az ehhez kapcsolódó műemléki környezet (MK) területén, valamint az egyedi védelem alatt álló épületeken, építményeken és ezek műemléki környezetén belül a hatályos műemlékvédelmi törvény szerinti védelmet kell biztosítani. Az MJT és a műemléki környezetek jogszabályban pontosítva rögzített területi lehatárolásáig a Településszerkezeti Tervben kijelölt területet kell figyelembe venni. A műemléki környezetek lehatárolása szabályozási tervben pontosítható, illetve módosítható. A jogszabályi rögzítést követően a lehatárolást a településrendezési tervekben át kell vezetni. A műemléki jelentőségű terület kibővítendő - elkészítendő értékvizsgálat alapján - a Belváros teljes - azaz az un. „szilvamag” – területére. A műemlékek hatékony védelme érdekében a fentiek szerint kibővített MJT területére szigorúbb és részletesebb övezeti és építési előírások fogalmazandók meg. A kulturális örökség részét képező régészeti emlékek védelmét a hatályos jogszabály szerint kell biztosítani. A Településszerkezeti Tervben rögzített nyilvántartott és védett régészeti lelőhelyek védelmét a szabályozási tervekben és az építési hatósági munkában érvényesíteni kell. Az országos örökségvédelmi szabályozást a régészeti érdekű területekre helyi szabályozás egészíti ki. Helyi értékvédelem A helyi védelem alatt álló épületek, területek védelmét biztosítani kell. Készítendő értékvizsgálat alapján bővítendő a helyi védelem köre épületekre, védendő utcaszakaszokra, utcaképekre, a város bel- és külterületén levő feszületekre, képoszlopokra, fasorokra, stb. Az építészeti örökség helyi védelmét - a hatályos jogszabály szakmai szabályai szerint önkormányzati rendeletben kell biztosítani. Védendő kilátóhelyek: -

A Duna-part mentén a terven jelölt helyeken Az M2(2/A) út mentén a terven jelölt kilátópont A Naszály nem városfelőli kilátója északi irányba Gombási úti kilátó Kopaszhegyi kilátó a keresztnél Zsidóbányai kilátó Kálvária, mint kilátóhely

13

Látványvédelem A város történeti sziluettjének, városképének – a templomtornyokkal, a jellemző tömegű épületekkel, ezek tetőzetével, meghatározott „váci Duna-parti látkép” - védelmét a jellemző kilátóhelyekről, rálátási pontokról meg kell őrizni: - A Dunáról - A Duna Szentendrei szigeti partjáról, a Pokolsziget felől - A Kosdi út felől a Duna látványával - A Kálvária látványa a Kosdi út város felőli pontjáról - A Liget látványa a 2-es út felől - A Kőszentes híd látványa a „városkapuban” - A város látványa a vasútról - A Kórházból - a Kálváriáról - A Székhegy környéke - A Szúnyogkapu Egyedi védelem Az egyedi védelem a kiemelt helytörténeti, építészettörténeti értékek, a fejlődés kiemelkedő jelentőségű dokumentumainak megőrzésére irányul. Ezek kiválasztásánál tehát a városképi értékeken túl az egyedi értékek – ritkaság, szakmatörténeti jelentőség, esztétikai kvalitások (építészeti, ipar-és képzőművészeti, kézművességi, belsőépítészeti, stb.) - és adott esetben a megmaradt berendezések is a védelem tárgyát képezik. Az értékek megőrzésével kapcsolatban a legalapvetőbb szabályokat – tömegkép, homlokzat, alaprajz, belső alakítás, jellegzetes szerkezetek védelme, ipar- és képzőművészeti emlékek védelme – a rendelet szövegébe bele kell fogalmazni, hogy kellő hatással működhessen. Az egyedi védelem listájának „nyitott”-nak kell lenni, tehát azon az elven kell alapulnia, hogy a „ma létrehozott építészeti értékek potenciálisan a holnap műemlékei” – tehát azokat a műemlékeknél elvárható szakszerűséggel és gondossággal kell fenntartani, karbantartani. Az ehhez szükséges és önkormányzati rendeletben meghatározott támogatáshoz az önkormányzat éves költségvetésében fedezetet kell biztosítani. Az egyedi tájértékek kataszterének megkezdett felmérését folytatni kell. Az egyedi tájértékek védelme, kezelése érdekében rendeletalkotás szükséges. A természeti értékek védelme Az országos és helyi védelemmel védett és védelemre tervezett területeken csak olyan – a területfelhasználási terv szerinti - területfelhasználási mód, illetve tényleges területhasználat engedélyezhető, ami a természeti értékek megőrzését, védelmét lehetővé teszi. Az országos védelemmel védett Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozónak jelölt területeken, valamint a tervezett Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozó területein, valamint minden helyi védett és helyi védelemre tervezett területen a területhasználatot és az építést az értékvédelem érdekeinek alá kell rendelni. A tervezett Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozó területek közül a Naszály és a Gyadai-rét Természetvédelmi Terület értékvédelme a helyi védelem eszközeivel már jelenleg is biztosított. A tervezett Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozó, ezen kívüli, országos védelemre tervezett területek értékvédelméről a VÉSZ kereti között, vagy a helyi védelem jogintézményével, valamint a Természetvédelmi Szakhatóság jogkörgyakorlásának segítésével lehet gondoskodni. Az Európai Unió ökológiai rendszeréhez, a NATURA 2000 hálózathoz tartozó magyarországi területek helyrajzi szám-jegyzékét 2005. június 16-án hirdették ki. A Vác közigazgatási

14

területén lévő NATURA 2000 területek természetvédelmi érdekeket is szolgáló használatát a településrendezés eszközeivel is alkalmazni kell, aminek a város településrendezési terve a szándékok szerint eleget tesz. A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető. A természeti értékeket kataszterizáló szakértői tanulmányok, szakhatósági adatbázis helyi adatai, valamint a kiegészítő helyszíni vizsgálatok és további szakértői egyeztetések alapján a terv távlatában helyi védelemre javasolt területek használatát a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. A védett természeti területek kezelése és fenntartása a már elkészült természetvédelmi kezelési tervek alapján történjen. A hiányzó kezelési tervek elkészítését önkormányzati eszközökkel is segíteni kell. A védett területek környezetében pufferzónát kell kijelölni. A területtel nem védhető természeti értékek védelméről az önkormányzat értékvédelmi tervében kell gondoskodni. Helyi védelemre tervezett értékek a következők: − A Püspöki palota kertje − FORTE fenyves − A Tímár-rét nem védett része − A Buki-sziget − A nem védett ártéri erdők − A Duna-parti fasorok − A Gombás patak FORTE telephelyéig terjedő szakasza − A Szent Miklós téri platán − A Rózsakert − A Cifrakerti kígyófa − A Postapark − A Petróczi utcai díszszilva fasor − A Deákvári szederfasor − A Székhegy környéke − A Széchenyi úti díszcseresznye fasor Az egyéb, az általános tájvédelem eszközeivel védendő természeti területek és értékek közé sorolhatók a következők: − Diós hegy − Monyók völgy − Cselőte völgy Az általános tájvédelem alapvető feladatai a következők: − A Településszerkezeti Tervben meghatározott, illetve az alátámasztó munkarészként megadott „Táj- és természetvédelem, értékvédelem” c. tervlapon jelölt, helyi rendelettel nem védett természeti értékeinek (pl. táji értéket képviselő fasorok, facsoportok, faegyedek), valamint az értékvédelmi javaslatban jelölt természeti területek és ökológiai folyosók védelméről, megtartásáról megőrzéséről a településrendezés eszközeivel is gondoskodni kell. − A szántóföldi művelésre, illetve a gyepgazdálkodás számára meghatározott, gyenge termőhelyi adottságú területek beépítésre nem szánt részén a természet védelméről szóló

15

−

−

1996. évi LIII. Törvény tájvédelemmel foglalkozó 6. és 7.§-ának előírásait érvényesíteni kell. A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok érdekében tiltani kell a zöldmezős beruházásokkal igénybe vett területeket, valamint a földprivatizáció és kárpótlás során magántulajdonba juttatott mezőgazdasági hasznosítású területek „mértéktelen és léptéktelen” nagyságrendben történő építési telekké alakítását, illetve engedély nélküli beépítését, a biológiailag aktív felületek csökkenését, a lehetséges ökológiai folyosók és élőhelyek megszűnését. (pl. Forrás dűlő, M2(2/A) autóút melletti területek). A természeti területek használata és fejlesztése során természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai-, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

KÖRNYEZETVÉDELEM Levegőtisztaság védelem A környezeti levegő kondicionálása és egyben a városi közterületek kedvező városképi kialakítása érdekében új utat – a megfelelő szabályozási szélesség rendelkezése esetén – mindkét oldali, fásított zöldsáv helyét biztosítva szükséges kialakítani. A légszennyezettség szempontjából kritikus helyeken – megfelelő tér rendelkezésre állása esetén – a levegőtisztaság-védelemben hatékony eszközként alkalmazható védelmi célú zöldsávot –„biofalakat” kell létesíteni. A forgalmas utak mentén a fák lombkoronáját csak abban az esetben szabad visszavágni, ha a fák egészségi állapota, illetve a közművek biztonsága ezt feltétlenül megkívánja. A városi levegő kondicionálásában jelentős szerepet betöltő közterületi zöldfelületeket más területfelhasználás számára megszűntetni nem lehet. A jelentős környezeti zavaró hatással, így légszennyezéssel járó közúti közlekedéshez biztosított közúthálózatot a Településszerkezeti Tervnek megfelelően úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő lakóterületek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű legyen. Jelentős légszennyező anyag keletkezésével járó új gazdasági tevékenység számára gazdasági terület a város területén belül nem biztosítható. A szennyvíztisztító üzemeltetőjét ösztönözni kell hatásterület csökkentéséhez szükséges technológiai korszerűsítésre A 2004. január 30-án a szennyvíztisztító védőtávolságának meghatározása érdekében tartott szakhatósági egyeztetés eredményeként a résztvevő szakhatóságok álláspontja szerint a szennyvíztisztító mai állapotának és a környezetre gyakorolt környezeti hatásainak mai ismeretében az OTÉK függelékében szereplő 500 m-nél kisebb védőtávolság nem javasolható. A szennyvíztisztító telep fejlesztése során a próbaüzem keretében kerülhet sor a védőtávolság korrigálására, csökkentésére. Az ingatlan Csata-mező sok más lakóövezetben szabályozott ingatlanjához hasonlóan a szennyvíztisztító 500 m-es védőtávolságán belül van. A védőtávolságon belül lakásépítés csak az összes érintett szakhatóság jóváhagyásával megerősített eseti felmentés megadása után lehetséges A DDC légszennyező hatása miatt az üzem légszennyező pontforrásaitól mért 1000 m-es védőtávolságot jelöl a Településszerkezeti- és a Szabályozási Terv. (A DDC környezetvédelmi technológiai korszerűsítése eredményeként az üzem környezetterhelő hatása a tapasztalások alapján olyan mértékben csökkent, hogy a védőtávolság fönntartása 16

annak függvényében feltehetően nem indokolt. Az alkalmazott 1000 m-es védőtávolság mértékét javasolt a tényleges környezetterhelés mértékét figyelembe véve felülvizsgálni. Amennyiben az üzem kibocsátása az üzem körüli 1000 m-en belül meghatározott lakóterületek környezetét határérték feletti mértékben nem terheli, akkor a védőtávolság csökkentése, megszüntetése kezdeményezhető, majd ez után a lakófunkciójú területként meghatározott ingatlanokon a lakásépítés, felújítás, bővítés, stb. megengedhető. A védőtávolság mértékét és a védőtávolságon belüli védőterület területhasználatának korlátozását a környezeti hatásokat (zajterhelés mérés, levegő-immissziós mérések) feltáró vizsgálatokra alapozott szakvélemény alapján lehet a helyi építésszabályozás számára módosítani. A környezetet szennyező létesítmények üzemeltetőit ösztönözni kell a környezetet szennyező anyagokkal, határérték feletti zajterheléssel érintett hatásterület csökkentésére, az ahhoz szükséges elérhető legjobb technológia alkalmazására. Védőtávolságok csak abban az esetben csökkenthetők, ha ennek indokoltságát a környezet állapotát feltáró vizsgálatokkal, értékeléssel igazolják. Az M2(2/A) autóút környezetvédelmi szempontból kritikus szakaszai mentén védelmi célú zöldsávot,” kell létesíteni. A felszíni vizek védelme A felszíni vízfolyások mentén, illetve a tavak környezetében meghatározott vízgazdálkodási területen belül a területhasználatot és az építést a vízvédelem érdekeinek kell alárendelni. A tisztítatlan szennyvizek élővízfolyásba kötését az Uniós-irányelveknek megfelelően, 2008-ig meg kell szüntetni. A felszíni vízfolyások, patakok rendezéséről tájrehabilitációs (revitalizációs) terv alapján gondoskodni kell, a medrek mentén a fenntartás érdekében a vízmeder szerepétől függő szélességű sávot szabadon kell hagyni. A mederrendezést olyan mérnökbiológiai módszerekkel kell megoldani, hogy a jelentős környezeti értéknek tekinthető felszíni vízfolyások a város zöldfelületi rendszerének és a település „ökológiai hálózatának” jól hasznosítható részévé váljanak (pl. a Földváry tér menti szakasz köveit ki kell szedni.). Az összefolyó felszíni csapadékvizet szennyező forrásokat, a vízelvezető rendszert szennyező bekötéseket fel kell számolni. A felszíni vízelvezetés rendszerét mind a beépített mind a beépítésre nem szánt területeken teljes körűen kell kialakítani. A mélyfekvésű területek nem beépíthetők. A csapadékvíz-elvezető árkoknak, csatornáknak közterületen kell helyet biztosítani. A közjóléti rekultivációs céllal újrahasznosítható bányatavak vízminőségét, az ökológiai egyensúlyának kialakulása érdekében, meg kell óvni mindennemű szennyezéstől, károsodástól. Felszín alatti vizek, vízbázisok védelme, talajvédelem A távlatban is működő Buki-szigeti északi vízbázis hidrogeológiai védőövezeteinek területén, valamint a Vác D-i (Forte) vízbázis védőterületén „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint megengedett területhasználatot és építést kell meghatározni. A D-i vízbázis toxikus szennyezésének felszámolására hatékony stratégiai intézkedéseket kell kidolgozni és végrehajtani. A város felszín alatti szennyezettségi és szennyezettség érzékenységi megkezdett vizsgálatait be kell fejezni és a vizsgálati eredményeket térképi információként, térinformatikai adatként

17

rögzíteni kell. A feladat végrehajtására az önkormányzati költségvetésből célfeladatként megjelölt összeget kell elkülöníteni, melyet pályázati támogatásokkal is ki lehet egészíteni. Új beépítésre szánt területeken az építés csak a szükséges tisztítókapacitásnak a rendelkezésre állása esetén, a csapadék- és szennyvíz-csatornahálózat gerincvezetékeinek kiépülése után, a rákötés biztosításával engedélyezhető. Meglévő beépítésre szánt területen belül építés csak a szennyvíz-csatornahálózatra történő rákötés mellett, vagy annak kiépüléséig, kizárólag zárt és szigetelt szennyvízgyűjtő közműpótló alkalmazásával lehetséges. Tisztítatlan és a tisztított szennyvíz szikkasztása is a település egész területén tilos. A talajvédelem érdekében a felszíni vízelevezetést korrekt vízelvezető rendszer kiépítésével meg kell oldani. A megfelelően lankás lejtésű területeken a lehullott és káros szennyező anyagoktól mentes csapadék „helyben tartását” a zöldfelületeken, illetve burkolatlan gyepes árkokban történő szikkasztással meg kell oldani. Az erózióveszélyes területek kijelöléséről, védelméről gondoskodni kell. A védelmet a tulajdonosnak, illetve közterületek esetén az önkormányzatnak kell biztosítania. Erózióveszélynek kitett, kiemelt védelmet igénylő területek a következők: -

Kálvária domb rézsűje és a mögötte található bányafalak

-

Naszály felé vezető „löszmélyutak” falai, melyek jellegzetességei a térségnek

-

Duna-parti löszfalak

-

Kápolna utca környéki löszfalak

-

Szigeteink partvonalai, patakmedrek.

A település területén a településrendezés eszközeivel is segíteni kell a talaj- és vízszennyezés veszélyével járó kemikáliák (növényvédőszerek, műtrágyák) használatának szabályozását, a közterületi és magán telkek gyom- és allergén növényektől mentesítésének kötelezettségét. Az ágazati jogszabályi előírások mellett, azokat kiegészítő előírások érvényesítésére helyi rendelet készítése javasolt. Környezeti zajállapot, zajvédelem Új építésű utak mentén, illetve meglévő közutak melletti új épület építése esetén a zaj- és rezgésvédelemről a 8/2002.(III.22.) KöM EüM számú rendelet előírásai szerinti zaj- és rezgésterhelési határértékeknek megfelelően kell gondoskodni. A M2(2/A) autóút mentén a zaj- és rezgésterhelés és a légszennyező hatás megengedett határértékeken felüli terhelése a számítások szerint az útpálya szélétől általában legalább 60-70 m-es sávban (hatásterület) várható, amelyen belül védendő területfelhasználás, védendő épület csak akkor helyezhető el, ha a műszaki zajvédelem megvalósítható és a védelem érdekében kiépül. Jelentősebb rezgésterhelésre a vasútvonalak mentén kell számítani. A jelentős környezeti zavaró hatással, így zaj- és rezgésterheléssel járó közúthálózatot, úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő területek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű forgalom legyen. A vasúthálózaton el kell végezni azokat a pályakorszerűsítéseket, zaj- és rezgéscsökkentő műszaki beavatkozásokat, amelyek a környezeti zaj- és rezgésterhelést mérséklik. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló országos hatókörű 8/2002. (III.22.) KöM-EüM számú rendelet üzemi eredetű zajterhelésre vonatkozó határértékeit a zajforrást üzemeltetőnek be kell tartani. Az üzemi tevékenység zavaró mértékű – lakóterületi határértéket meghaladó - zajterhelésétől mentesíteni kell a védendő lakó- és

18

intézményterületeket. A DDC üzemi eredetű zajterhelésével foglalkozó tanulmányban végzett zajszámítások alapján, a DDC telekhatára körül a zaj- és rezgésvédelem érdekében 500 m sugarú védőterület kijelölése szükséges. A védőterületen kívül az országos hatókörű rendelet határértékei teljesíthetők., A zajvédelmi övezeten belül lakó- és intézmény épület csak abban az esetben építhető, bővíthető, újítható fel, amennyiben mérésekkel lehet bizonyítani, hogy a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM számú rendelet, határértékei teljesülnek. A védőtávolság mértéke a zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező változtatások esetén, környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozott környezetvédelmi engedély alapján módosulhat. Hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés A vonatkozó jogszabályok szerinti tartalommal, a helyi sajátosságok figyelembe vételével elkészült a település hulladékgazdálkodási terve, melyet a város Képviselő Testülete 2004. szeptemberében fogadott el. A hulladékgazdálkodási terv ütemezése szerint az alábbi, hulladékgazdálkodással összefüggő településrendezési, településüzemeltetési és fejlesztési célkitűzéseket kell megvalósítani: • Az építési (inert) hulladékot befogadó, 2104.sz. gödöllői útról feltárható felhagyott törmeléklerakót gazdasági területként kell rekultiválni. • A különleges bánásmódot igénylő lakossági hulladékok szelektív gyűjtésére és szervezett elszállítására alkalmas „lakossági hulladékudvart, esetleg több udvart” kell létesíteni. A város több pontján, a lakosság által gyakran látogatott helyeken –bevásárló-helyek, intézmények – hulladékgyűjtő szigeteket kell létesíteni, ahol a lakossági szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges speciális konténereket kell elhelyezni. Az Észak-Pest megyei Hulladékgazdálkodási Projekt megállapodása szerint a jelenleg kialakított és fenntartott 36 hulladékgyűjtő sziget számát 45 szigetre javasolt bővíteni. • A Szent László útról feltárható, korábban kommunális hulladéklerakóként használt, majd felhagyott üzemi területet, amelyet jelenleg is inert hulladék lerakására, törmeléklerakóként másodlagosan hasznosítva készítenek elő a rendezéshez, tereprendezéssel, erdősítéssel rekultiválni kell. A rekultiválással kialakuló új zöldfelület a város értékes ökofolyosóinak részévé válhat. • A volt kommunális hulladéklerakó területét (a Szent László út mellett) potenciális talajszennyező forrásként, építésre alkalmatlan talajmechanikai adottságú, védelmi erdőként rekutiválandó területként kell kezelni. Az illegális hulladéklerakás megszüntetésével meg kell kezdeni a rekultivációt. A volt hulladéklerakó közel 1,5-2 hektáros részét egy térségi szerepkörű hulladékátrakó, kezelő telep számára kell rendezni. Az 5000 t/év kapacitású hulladékátrakó létesítmény elhelyezése környezeti hatásvizsgálat alapján történik. • A városban keletkező zöldhulladék kezeléséről, újrahasznosításáról önkormányzati szinten is gondoskodni kell. Segíteni kell a háztartások környezetkímélő komposztáló berendezéseinek elterjedését, illetve egyéb hulladékok (pl. használt étolaj) megfelelő elhelyezését. A térségi hulladékgazdálkodási projekt keretében a 106 településből álló társulás a zöldhulladék befogadására Gödöllő területén kíván egy 6000 t/év befogadóképességű komposztáló telepet létesíteni. A későbbiekben egy kisebb helyi komposztáló telep létesítésének igénye is megfogalmazódhat, aminek elhelyezéséhez a településrendezési terv módosítására is szükség lesz. • Az illegális hulladéklerakások felszámolásáról folyamatosan gondoskodni kell. Az illegális lerakás csökkentése, megszüntetése érdekében a hulladékgyűjtés rendszerét ki kell 19

terjeszteni a lakóterületnek nem minősülő, de köztudottan lakott, vagy gazdasági céllal hasznosított területek (pl. kertek) felé. A szervezett hulladékszállítás költségeihez való hozzájárulást minden lakás célú ingatlanra ki kell vetni, a mentesség feltételeit önkormányzati döntés alapján kell meghatározni. A szervezett szállítás rendszerének bővítéséig a hallgatólagosan kialakult engedély nélküli területeken a rendezett körülményekről gondoskodni kell. • A zárt szennyvíztárolókból kikerülő szennyvíz kezelésére, fogadására a DMRV Rt által üzemeltetett szabad, szippantott szennyvíz befogadóval rendelkező szennyvíztisztító telep vehető igénybe. Amennyiben az önkormányzat támogatni tudná a váci szennyvíztisztítón a szippantott, folyékony kommunális hulladék fogadására alkalmas leürítő és kezelőhely kialakítását, akkor a szennyvíz-ártalmatlanításban a lakossági és szállítói fegyelem jelentős javulására lehet számítani. KÖZMŰELLÁTÁS A közműellátás fő szabályai: 1. A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét (közterületen, vagy a vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai szolgalmi jog bejegyzésével) biztosítani kell. 2. A távlatban is működő Buki-szigeti északi vízbázis hidrogeológiai védőövezeteinek területét, valamint a Vác D-i (Forte) vízbázis védőterületét „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint védeni kell. 3. A település az ivóvízbázis védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati vízbázisok, valamint a fokozottan érzékeny vízminőség védelmi területekhez tartozik, ezért Vác települési szintű szennyvízelvezetésének elválasztott rendszerű közcsatornával történő teljes körű megoldását és a szennyvizek tisztítótelepen történő kezelését a fejlesztési területeken keletkező szennyvizek esetén is meg kell oldani. 4. A település hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a település városias beépítésű területein a csapadékvíz elvezetésére a távlatban zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre szánt területeken. (A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A település városias beépítésű területein a szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.) 5. A településesztétikai és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken törekedni kell arra, hogy az új (120 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási és távközlési hálózat kiépítése és a meglevő hálózat rekonstrukciója földkábeles elhelyezéssel valósuljon meg. Az új villamosenergia-ellátási és távközlési hálózatok kiépítését földkábeles elhelyezéssel kell megvalósítani. (A földfeletti vezetés átmenetileg fennmaradhat a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékek közös oszlopsoron való vezetésével.) 6. A kábeltévé további kiépítése földkábelhálózattal a városképvédelem érdekében megoldandó feladat. A használaton kívüli kábelhálózatot el kell távolítani.

20

A VÉGREHAJTÁST ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK Tervkészítési feladatok A Településszerkezeti Terv jóváhagyása után gondoskodni kell az alábbi tervek elkészítéséről: − a város teljes közigazgatási területére elkészítendő a szabályozási terv és helyi építési szabályzat aktualizálásáról − a város szabályozási tervében a kijelölt további, részletesebb szabályozást igénylő, vagy konkrét igények esetén az adott területekre szabályozási tervek és helyi építési szabályzatok készítendőka város közlekedésfejlesztési, forgalomcsillapítási feladatainak előkészítéséhez tanulmánytervek és út kiviteli tervek készítendőka város sétaúthálózata kialakítására tervek készítendők, különös tekintettel a Duna-partra, a Széchenyi utcára a város környezetvédelmi koncepcióját és programját rendszeresen aktualizálni kella magasabb rendű jogszabályokban és az ÉSZ-ben meghatározott esetekben tájrendezési-, tájrehabilitációs, tájépítészeti és kertépítészeti terveket kell készíttetni. Tervegyeztetési feladatok A jóváhagyott országos, regionális, kistérségi tervek elhatározásait a város településrendezési eszközeiben tovább kell vezetni, az ezt követően készülő magasabb szintű tervekben a város érdekeit érvényesíteni kell. A tervezett közigazgatási határmódosításokat Kosd és Sződliget településekkel le kell egyeztetni a megvalósítás érdekében. Jogalkotási feladatok A Településszerkezeti Terv megvalósításával kapcsolatos egyéb feladatok 1) A Településszerkezeti Terv megvalósítása érdekében a Képviselő-testületnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a terv megvalósítását, illetve a szükséges változtatásokat a terv kétévenkénti felülvizsgálata alkalmával biztosítani kell. 2) A Településszerkezeti Terv megvalósítása érdekében a belterületbe-vonásokat, illetve külterülethez csatolásokat ütemezetten kell biztosítani, az ahhoz kapcsolódóan szükséges művelés alóli kivonásokat is beleértve. 3) A Településszerkezeti Terv megvalósítása érdekében az érintett területekre elővásárlási jogot kell alapítani, változtatási, telekalakításai, illetőleg építési tilalmat kell elrendelni. 4) A tervezett művi és természeti értékvédelem megvalósulására a védelmi eljárás lefolytatását – más kezdeményező híján – kezdeményeznie kell a képviselőtestületnek. 5) Kosd és Vác, valamint Sződliget és Vác közigazgatási határának a terv szerint javasolt módosítását, a területek cseréjét biztosító közigazgatási eljárást meg kell indítani. 2. sz. melléklet VÁC VÁROS TELEPÜLÉSZSZERKEZETI TERVE (6. számú módosítás) T-1/6m - Területfelhasználási és Településszerkezeti Terv

21

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

ELŐZMÉNYEK, A TERVMÓDOSÍTÁS INDOKAI ÉS CÉLJA, TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK VÁC Város Településszerkezeti Terve 6. számú módosítását, valamint külön egyeztetési tervdokumentációt alkotva Vác Város Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának 5. számú módosítását Vác Város Önkormányzat megbízásából készíti az Urbanitás Kft. Vác Város szükségesnek látta a településrendezési terveibe átvezetni a 2007. nyarán lezárult legutóbbi tervmódosítás óta történt változásokat, az időközben felmerülő, a gazdasági élet változását követő igényváltozások figyelembevételét, a jóváhagyást követően az önkormányzat által elfogadott terek átvezetését, az újonnan használatba vett digitális földhivatalai térkép jelentette változások, valamint a lakossági észrevételetek miatt szükséges korrekciók megtételét. A tervi átvezetések nem igénylik a terv szerkezeti, jelentős területfelhasználási felülvizsgálatát, a tervmódosítások alapvető feladata és célja a tervek naprakész állapotának megteremtése. Vác Város Önkormányzat Képviselőtestülete 48/2008.(IV.24.) számú határozatával meghozta azt az építési törvény értelmében szükséges településfejlesztési döntést, mely alapján, Vác településrendezési eszközeinek (Településszerkezeti Terv, illetve Szabályozási Terv és Építési Szabályzat) 2008. évi módosítását, aktualizálását megindította. Miután Vác Város 2008. áprilisában az Étv. 9.§ szerinti államigazgatási véleményezési eljárás első körében az érintettek véleményét a fenti határozatban megfogalmazott tartalommal kérte meg, ezért megismételjük az önkormányzat által megkívánt módosítási pontokat azok sorszámozása, illetve sorrendjében, továbbá itt jelezzük amennyiben további tervmagyarázat nem szükséges azt - hogy az egyes módosítási pontok hogyan teljesültek a tervmódosítás folytán, valamint a lezajlott önkormányzati egyeztetés során alkalmazott rendszerben a tervmódosítások részletes leírása, magyarázata hol található) Időközben egy-két módosítási szándék aktualitását vesztette, így azok a jelen egyeztetési tervanyagban, a tervmódosításokban nem szerepelnek, ezt a tényt is az alábbi felsorolásnál jelzünk. A fentiek értelmében a településszerkezeti eszközök módosítását az alábbiak indokolják, illetve az az alábbiak szerint történt meg a tervmódosítás során (dőlt betűvel szedve ebben a fejezetben a tervi elemeket, válaszokat, magyarázatokat az érintett kérdéskörben): 1. Az országos szintű tervek módosulása 1.1. Az Országos Területrendezési Terv (OTRT) a módosítása az Országgyűlés 2008. májusi ülésén megtörtént. A 2008.-ban módosított Országos Területrendezési Terv (OTrT) Vác Városra vonatkozó meghatározásai, országos övezetei Az OTrT-ről szóló 2003. évi XXVI. Törvény módosításáról a 2008. L. törvényt az Országgyűlés 2008. június 9.-i ülésnapján fogadta el. A törvény 2. számú rajzi melléklete, az Ország Szerkezeti Terve, valamint az 1. számú mellékletei az alábbi elemeket tartalmazza Vác területére:

1

1/1.számú melléklet, A Közúthálózat fő elemei: 1. Gyorsforgalmi út: M2, Budapest (M0) –Vác –Rétság –Hont – (Szlovákia) (a TEN-T hálózat része) 2. Főutak: 2. sz. főút Budapest – Dunakeszi –Vác – Rétság - Hont – (Szlovákia), valamint a 12.sz. főút Vác (2. sz. főút) – Nagymaros - Szob 1/2.számú melléklet, A gyorsforgalmi úton és főúton, valamint a vasúti hálózaton tervezett nagy hidak a Dunán és a Tiszán: Tervezett Duna-hidak: Vác (új főút) 1/4. számú melléklet, Az országos vasúti törzshálózat elemei A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak: Budapest –Szob – (Szlovákia) Egyéb országos törzshálózati vasútvonal Budapest – Vácrátót – Vác 1/6. számú melléklet, Az országos kerékpárút törzshálózat elemei: 1. Felső-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo)Országos kerékpárút törzshálózat: 1.C. Pilismarót – Szob –Nagymaros – Verőce – Vác Göd – Dunakeszi - Budapest 1/7. számú melléklet, Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak, közforgalmú kikötők: Duna (nemzetközi vízi út), 1812-1641 fkm között, VI/B osztály Az OTrT térségi övezetei közül az alábbiak érintik Vác területét: • országos ökológiai hálózat övezet a teljes közigazgatási területre vonatkozóan (3.01. számú melléklet)

•

kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, a Naszály területei és környezete (3.03. számú melléklet)

2

országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete a teljes közigazgatási területre vonatkozóan (3.05. számú melléklet)

•

a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete, a teljes közigazgatási területre vonatkozóan (3.06. számú melléklet)

•

a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet, a belterület Duna-menti terület, valamint a Naszály területe (3.07. számú melléklet)

•

a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete, a teljes közigazgatási területre vonatkozóan (3.08. számú melléklet)

3

•

ásványianyag-gazdálkodási terület övezete, a teljes közigazgatási területre vonatkozóan (3.09. számú melléklet)

•

együtt tervezhető térségek övezete tervlap: Vác a Budapesti Agglomeráció terület része (3.10. számú melléklet)

Az országos övezetekkel való összhang megteremtése érdekében a TSZT-ben, illetve az SZT-ben az OTrT érintett övezetekre vonatkozó előírásait be kell tartani. Egyéb tervi előzmények Vác város a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (BATrT) szóló, 2005. szeptember 1.-én hatályba lépett 2005. évi LXIV. törvény 1/1. számú melléklete szerint a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozik. A jelen Településszerkezeti Terv 6. számú módosítása két olyan területet – tervezett gazdasági kereskedelmi szolgáltató területet, valamint egy harmadik nagyon kis külterület lakott helyet érint, mely területek területfelhasználása nem egyezik meg a 2005. évi LXIV. törvénynek, azaz a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervével,. A törvény lehetőséget ad azonban bizonyos %-os területnagyságban, az egyes, az BATrT-ben alkalmazott területfelhasználási kategóriák módosítására, illetve felhasználására a BATrT Vácra vonatkozó területi mérlege. (Ennek számítását lásd külön fejezetben.) Miután Vác a Budapesti Agglomeráció része, Pest Megye Közgyűlésének 21/2006.(IX.8.) Pm számon jóváhagyott rendelte és a hozzá tartozó mellékletek előírásai nem vonatkoznak rá, hiszen az csak a nem agglomerációs települések területrendezési eszközeinek készítés során kötelező, de Pest megye Területrendezési Tervének 202/2006.(08.25.) számon jóváhagyott határozata a hozzá tartozó mellékletek ajánlásait a jelen tervmódosításnál szem előtt tartottuk.

4

2. A szakmai előírások bővülése 2.1. A biológiai aktivitásérték-számítás kötelezettsége a településrendezési eszközök módosulása esetén Vác teljes közigazgatási területére a 9/2007.(IV.3.) ÖTM számú rendelet alapján (önálló alátámasztó munkarészként részletezve) 3. A jogszabályi környezet módosulása: 3.1. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, módosulása – (a törvény 2008. évi XLIX. törvény által módosított előírásai 2008.IX.1.-től hatályosak, a jelen TSZT és SZT módosításokat közvetlenül nem érintik) 3.2. az OTÉK, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) számú Korm. rendelet a módosítása (a Kormány 182/2008.(VII.14.) Korm. rendeletével módosított OTÉK átvezetése a jelen tervmódosításokba közvetlenül csak kevés módosítást tesz szükségessé. Ezen módosítások az SZT 5. számú módosításában megtörténtek. A hatályba lépett OTÉK módosítás a TSZT6. sz. módosításában a 2/A út menti távlati tartalék lakóterület csökkentését teszi szükségessé, tekintettel arra, hogy az a gyorsforgalmi utat csak 250m-re közelítheti csak meg.) 3.3. az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet előírásainak alkalmazása, átvezetése (a szükséges Szabályzat-módosítások az önkormányzati egyeztetés anyag 58. számú pontja szerint megtörténtek, lásd később az önkormányzati egyeztetési műleírásban is) 4. Az EU tagállamok dokumentumában, a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartában lefektettet városfejlesztési-politikai elvek és stratégiák érvényesítése. „A Lipcsei Charta 2007. a fenntartható európai városokról” a tagállamok dokumentuma, melyben az európai városok eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztési-politikai elveket és stratégiákat fogalmaztak meg, mely elveknek a városfejlesztésben - így az azzal kapcsolatos tervezési folyamatban, illetve tervekben is- közvetlenül és közvetve is érvényesülniük kell. Ezek az elvek és stratégiák: • Az integrált városfejlesztési politika nagyobb mértékű hasznosítása, azaz a városfejlesztés szempontjából fontos problémák és érdekek egyidejű és méltányos módon történő figyelembevétele, olyan folyamat, melynek során a gazdasági szereplők, az érdekeltek és a lakosság együttes bevonásával teremtődhet meg az állam, a régiók, a polgárok és a gazdasági szereplők közötti kívánt konszenzus. Az integrált városfejlesztési politika keretében az alapvető cselekvési stratégiák: - kiváló minőségű közterületek létrehozása és fenntartása - az infrastrukturális hálózatok modernizálása és az energiahatékonyság növelése - proaktív innovációs és oktatási politikák • Kiemelt figyelem a városok leromlott területeire, melynek során a hátrányos helyzetű városi területek esetében alkalmazandó cselekvési stratégiák: - a fizikai környezet fejlesztésére irányuló stratégiák - a helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piaci politika erősítése - proaktív oktatási és képzési politikák gyermekek és fiatalok számára - a hatékony és megfizethető városi közlekedés elősegítése A Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseit és azok eléréséhez szükséges teendőket a különböző régiókra lebontva a Regionális Operatív Program tartalmazza. Ezen a programon belül különböző beruházások megvalósításához Eu pénzforrásokat lehet elnyerni pályázati úton. A pályázatok legtöbbjénél követelmény, hogy a település a Képviselőtestülete által elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiával rendelkezzen. Vác Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. folyamán készült el. Ennek részét képezi az Antiszegregációs terv, mely elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok

5

szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét Vácott. Célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés biztosításának elve szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. Az elvégzett, széleskörű szempontokat vizsgáló helyzetelemzés alapján Vác alacsony státuszú népességet magas arányban koncentráló szegregátumai: 1. számú szegregátum, Vác déli területhatárán a Derecske városrészben 2. számú szegregátum Alsóvárosban a Pásztor u. és Külső Rádi út környékén 3. számú szegregátum Deákváros a Szivárvány utca környékén valamint a veszélyeztetett településrészek: • Kisvác-Limbus • Sejce -külterület • Márialiget–külterület Az Önkormányzat a szegregált, vagy veszélyeztetett területek komfortosabbá tétele érdekében elhatározott intézkedései alapvetően a városfejlesztés eszközei, infrastrukturális fejlesztések, épületfelújítás, stb., továbbá foglalkoztatási programok. A jelen tervkészítésben külön szabályozási eszköz erre vonatkozóan nem határozható meg, de a szegregáció feloldásában, a jobbító folyamat részeként jelentkeznek a város fejlesztési területeinek „mellékhatásai”, így pl. a Derecske szegregátum kedvezőbb helyzetét, fejlődését minden bizonnyal befolyásolni fogja a Déli Kereskedelmi Központ és környezetének beépülése, a Duna-part fejlesztése erősíti a Limbus megújulási folyamatát, a Rádi úti vasúti aluljáró környékének, az Alsóváros vasúti megállóhely rendezése a Pásztor utcai szegregátum helyzetének javulását. 5. Pontosítások, átvezetések: 5.1. közterületek elnevezése - (önkormányzati adatszolgáltatás alapján a Szabályozási Tervbe az új elnevezések átvezetés megtörtént) 5.2. bel- és külterület módosulása – (az önkormányzattól kapott, a 2007. októberi állapotot tartalmazó adatszolgáltatás átvezetése megtörtént) 5.3. országosan védett műemléki területek lehatárolása - (a KÖH-től kapott megújított adatszolgáltatás átvezetése megtörtént) 5.4. sajátos jogintézmények - (elővásárlási jog kijelölése múzeum létesítése érdekében megtörtént az SZT-n és a rendelet mellékletében) 6. A Közlekedési koncepció beemelhető elemei Vác Város Önkormányzata által 2007-ben elfogadott Közlekedésfejlesztési Koncepció figyelembevételével a TSZT és HÉSZ felülvizsgálata során a következő módosítások szükségesek: - Fő – és gyűjtőút hálózat: ƒ a közlekedési koncepció a vasútvonal nyugati oldalán a városközpontot tehermentesítő új települési út nyomvonalát jelöli ki a 2104 jelű Gödöllői út és a Kodály Zoltán utca között. Az út tervezett keresztmetszete 2x1 forgalmi sáv, tervezési kategóriája: B.V.c.D. ƒ Deákvár – Lajostelep közúti feltárása kijelölt útvonal: a Kis körút – Kis utca északi meghosszabbítása a Naszály útig, tervezési kategóriája: B.V.d.D. ƒ Deákvár – Törökhegy – a 2106 jelű és 2104 jelű utak közötti kapcsolat a város keleti fejlesztési területei közötti forgalom lebonyolítására alkalmas. Tervezési kategóriája: B.V.c.A. - Csomópontok: A közlekedési koncepció több csomópont körforgalmú átépítésére tett javaslatot, amelynek területbiztosítása közterületi szabályozást tesz szükségessé: ƒ Naszály út – Telep utca csomópont ƒ Deákvári fasor – Kosdi út csomópont ƒ Deákvári fasor – Rádi út csomópont - P+R parkolók:

6

A Vác vasútállomás környezetére vonatkozó szabályzási tervben kijelölt P+R parkolón kívül szükséges P+R parkoló területének biztosítása: ƒ Vác – Alsóváros megállónál ƒ Vác - Felsőváros megállónál 7. Az újabb térképi adatokat tartalmazó földhivatali digitális alaptérkép használatba vétele a településrendezési tervekhez, ennek során az időközben megvalósult telekosztások átvezetése, annak megfelelően a tervi elemek – szabályozás, telekhatárok, építési helyek, egyéb rajzi elemek, a geodéziailag nem bemért épületek – törlése, illetve szükséges korrekciója, átvezetése, kiegészítése. a meglevő alaptérképi anomáliák rendezése. A tervkészítéshez felhasznált alaptérkép Vác Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társasággal 2008. januárjában kötött szerződés alapján, az Önkormányzat saját hatásköré tartozó feladatainak ellátásához megszerezte Vác Város teljes területére a digitális földmérési alaptérképét, az állományok jogszerű használatát igazoló tanúsítvány kíséretében. A tanúsítvány igazolja az NKP Kht. és a Megyei Földhivatalok között megkötött – a digitális állami földmérési alaptérképek szolgáltatására vonatkozó - megállapodás alapján, adatfelhasználási szerződés megkötésével, hogy az adatok szolgáltatása/értékesítése megtörtént. Az adatállományt frissítése az NKP Kht.-val történt jogérvényes szerződés alapján évenként egy alkalommal fog megtörténni. A fenti digitális alaptérkép magassági adatokat nem tartalmaz, de a meglévő beépítésekre vonatkozó módosítások azt nem is igénylik, de a jelen Szabályozási Terv 5. számú módosítása során szóbajövő két újonnan felhasználásra, beépítésre szánt területhez (a Déli Kereskedelmi Központ környezete - az 59. számú terület, illetve a Komplex csomópont környezete – az 51. számú terület) magassági felmérést is tartalmazó digitális alaptérkép készült a földhivatali adatok alapján. 8. Jelentősebb módosítások 8.1. a Téglaház-dűlő és környéke - a módosítási igény aktualitását veszítette, módosítás nem történt 8.2. a volt FORTE és MASTERPICE gyárak területe - a módosítási igény aktualitását veszítette, módosítás nem történt 8.3. a volt Híradás gyár területe – A már megkezdett városépítési modell folytatása lehet az egykori 8 ha nagyságú terület Településszerkezeti Terven történő módosítása kisvárosias lakóterületté. Ezzel a terület jelenlegi használata nem sérül, viszont a lakásépítési lehetőség egy újabb barnamezős területtel növekedhet. (a terület területfelhasználási módosítása TSZT-ben megtörtént a Város távlati elképzeléseivel összhangban, de az SZT-re történő építési övezeti átvezetése még nem aktuális) 8.4. a Komplex csomópont környezete - (lásd a későbbiekben kiemelten részletezve) 8.5. a Déli kereskedelmi központ környezete - (lásd a későbbiekben kiemelten részletezve) 8.6. az Erdőprogram átvezetendő elemei - a módosítás jelenleg aktualitását veszítette, miután az Erdőprogram módosításának önkormányzati egyeztetése nem történt még meg 8.7. Vöröskereszt tér – (a korábban jóváhagyott tanulmányterv átvezetése az SZT-re megtörtént) 8.8. a 2db gépkocsi/lakás előírás alkalmazása - (a korábban jóváhagyott önkormányzati elhatározás átvezetése megtörtént a HÉSZ-be) 9. Egyedi módosítási kérelmek (részletes leírását lásd az önkormányzati egyeztetési anyag szerint összeállított műleírásban a későbbiekben)

7

10. Egyszerűbb szerkesztés, megfogalmazás az alkalmazott építési övezetek, övezetek meghatározására a vonatkozó tartalmi követelmények betartása mellett (részletes leírását lásd az önkormányzati egyeztetési anyag szerint összeállított műleírásban) A tervi módosítások bemutatásának módja és dokumentálása (az egyeztetési anyagnál): A TSZT 6. és az SZT 5. módosítása egymással párhuzamosan, egyidőben, de külön egyeztetési folyamattal és külön dokumentáció kíséretében történik. A TSZT és SZT egymástól el nem választható összefüggéseire tekintettel az alátámasztó munkarészek „ELŐZMÉNYEK, A TERVMÓDOSÍTÁS INDOKAI ÉS CÉLJA, TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK” című fejezetét mindkét dokumentációban szerepeltetjük. Ezen fejezet az elsőkörös egyeztetési véleménykérés tematikájában, programpontjainak és számozásának megfelelően készült. A TSZT 6. számú módosításait a Területfelhasználási és Településszerkezeti Terven világoskék karikával jelöltük meg, a számjel a módosítások mellett az önkormányzati egyeztetésnél használt, a műleírásban levő számozást követi. („MŰLEÍRÁS A SZABÁLYOZÁSI TERV 5. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ” című fejezet) A SZT 5. számú módosítása dokumentációja csak a módosítással érintett területeket emeli ki, a megelőző módosítás alkalmával az állami főépítészi véleményben leírtak értelmében, (0710078/1/2007 ü.i. szám) azaz az SZT módosításait külön kiemelve a hatályos SZT kivonatot és a módosuló SZT kivonatot egymás mellett mutatjuk be a jóváhagyásra kerülő munkarészben, a rendeletmódosítása mellékleteként. Ezek a kivonatok egyúttal a műleírás magyarázataihoz is tartoznak. A rendelet módosítását a jogszabályalkotás szabályai szerinti formában dokumentáljuk, de a könnyebb eligazodás és megértés érdekében az „egységes szerkezetű” rendeletmódosítást a számítógép „változások követése” funkcióját alkalmazva is közreadjuk. A végleges tervdokumentáció összeállítása A végleges terv dokumentálásakor az egyeztetési anyag alátámasztó munkarészeinek magyarázó szövegei és tervi javaslatai az egyeztetési eljárás folyamán az érintettek által megfogalmazott vélemények alapján kiegészültek, esetleg módosultak. A jóváhagyott tervi munkarészek a terv végleges dokumentálásakor a TSZT 6. számú módosítása a módosítási helyek megjelölése nélkül tartalmazza a tervlapokat, az SZT 5. számú módosítása nem csak a módosítással érintett tervkivonatokat, hanem természetszerűen a teljes Szabályozási Tervet tartalmazza.

8

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉVEL VALÓ KAPCSOLAT (a dőlt vastag betűvel írott szövegrészek az egyeztetési folyamat során szükségessé vált kiegészítéseket, javításokat tartalmazzák) Vác város a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (BATrT) szóló, 2005. szeptember 1.-én hatályba lépett 2005. évi LXIV. törvény 1/1. számú melléklete szerint a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozik. A jelen Településszerkezeti Terv 6. számú módosítása két területet – tervezett gazdasági kereskedelmi szolgáltató területet és egy igen kis nagyságú, a meglevő állapotot rögzítő különleges közműterületet (a TSZT 6. számú módosítás leírásában 39. és 51. sorszámú területeket) érint, mely területek területfelhasználása nem egyezik meg a 2005. évi LXIV. törvénynek, azaz a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervével.

Térségi szerkezeti terv A BATrT-vel nem egyező területek a TSZT 6. számú módosításában: ƒ

Az 51. sorszámú terület a város északi részén fekszik, a Komplex csomópont, azaz az M2(2/A) városhoz való tervezett csatlakozási pontja környezetében. A tervezett gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület, mely 12,48 ha nagyságú, valamint a meglevő állapot rögzítését jelentő 0,08 ha nagyságú, különleges közműterületként szabályozott terület, azaz összesen 12,56 ha terület a BATrT Térségi szerkezeti terve szerint mezőgazdasági térségben van.

ƒ

A 76. sorszámú terület a Mária-liget külterületi lakott helyhez közvetlenül kapcsolódó meglevő beépítésű telek lakóterületi besorolása 0,16 ha nagyságú beépítésére szánt területe a BATrT Térségi szerkezeti terve szerint mezőgazdasági térségben van.

ƒ

A 39. sorszámú terület a város déli részén, a Déli Kereskedelmi Központ területe környezete, illetve annak részeként található. A tervezett gazdasági kereskedelmi, gazdasági terület a BATrT Térségi szerkezeti tervén a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben van. A tervezett gazdasági terület nagysága 5,37 ha.

9

Az érintett területek megjelölése a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Térségi szerkezeti tervén és Térségi övezeti terveken

Térségi szerkezeti terv (lásd előbb részletesen)

Zöldövezet - A 39-es, 5,37 ha-os déli terület érinti a zöldövezetet

Az országos és térségi ökológiai hálózatok övezeteEgyik terület sem érintett

A térségi tájrehabilitációt igénylő térségek területe - Az északi, 51-es, 12,57 ha-os terület érintett

Kertgazdasági területek övezete Egyik terület sem érintett

Tájképvédelmi övezetek terület Mindhárom terület érintett

10

A vizek védelme érdekében védendő területek övezete – Egyik terület sem érintett

Komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek övezete – Egyik terület sem érintett

Térségi hulladékkezelő létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek övezete – Egyik terület sem érintett

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete – Egyik terület sem érintett

Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezete polgári védelmi szempontból I. és II. csoportba sorolt település - Mindhárom terület érintett

11

A törvény lehetőséget ad azonban bizonyos %-os területnagyságban, az egyes, az BATrTben alkalmazott területfelhasználási kategóriák módosítására, illetve felhasználására a BATrT Vácra vonatkozó területi mérlege (Ennek számítását lásd a későbbiekben.) A BATrT 5.§ (1) bekezdése a települési térségre vonatkozóan az alábbiakat is meghatározza: 5. § (1) Települési térség nem beépített területe abban az esetben minősíthető át beépítésre szánt területté, ha a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban, vagy szabályozási tervben a beépítésre szánt, és már jellemzően beépített területeken, vagy a már korábban kijelölt területek hasznosításával az adott területfelhasználás számára már nincs lehetőség. Az Étv 8.§ (2) bekezdése szerint „A települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybevett területén belül nincs már megfelelő terület.” A BATrT-ben, valamint Vác Településszerkezeti Tervében ezidáig nem szereplő új gazdasági területek igénybevételét indokló tényezők Vác városa esetén a következők: A rendszerváltást követő ipari-gazdasági hanyatlás, Vác ipari üzemeinek bezárását hozta, az elmúlt évek gazdasági vizsgálata megmutatta azonban, hogy a régen volt gazdasági erő megerősödni látszik. Vác belterületein, a várostestbe a vasút mentén betelepült, beékelődött múlt századi ipari területek, több esetben a Belváros területén is, egyrészt kisvállalkozók között felosztódtak, általában kusza tulajdoni és nem korszerű területhasználati kereteket teremtő helyzetet létrehozva, másrészt elhagyatottan várják ”barnamezős” intézményi, vagy lakóterületi felhasználásukat a hatályos településrendezési tervek – Településszerkezeti Terv, Szabályzási Terv - területfelhasználásának megfelelően. A fent említett tervek kijelöltek - alapvetően a város déli területein - gazdasági kereskedelmi, szolgáltató, valamint ipari területeket, melyek betelepülése meg is kezdődött. Ezeken a területeken azonban egyrészt a vártnál nagyobb ütemű fejlődés és jelentkező vállalkozói igény következtében hamarosan betelnek, másrészt nem adnak kellő területi választékot. A mutatkozó igények kisebb anyagi erővel rendelkeznek, így a meglevő kínálatnál kisebb területigényűek. Vác Város Városfejlesztési Operatív Programjának - a 175/2007.(IX.27.) számú Képviselő-testületi határozattal történt - jóváhagyásával egyidejűleg Vác Városfejlesztési Koncepciójába „Vác távlati képe” meghatározásához bevették a kereskedelmi jelző mellé az „ipari” jelzőt is, régebben volt hagyományának felélesztéseként. Ez a szándék és elhatározás jelzi azt a megújulni látszó gazdasági erőt, ami Vácra korábban jellemző volt. Ezt jelzi az a tény, hogy Vác városa az elmúlt időszakban mintegy 800 munkahely megteremtésével, valamint az iparűzési adóbevétel terén előkelő helyen állt Magyarországon. Vác Városa a Városfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott elvárásnak, „a gondoskodó önkormányzat” szerepkörnek meg kíván felelni azzal is, hogy területet biztosít a munkahelyteremtés és a differenciált kapacitású vállalkozói igények számára. A gazdasági területbővítés indokai továbbá: • A meglevő ipari vízhálózat kapacitásának kihasználása • A Dunakanyar érintetlenségét biztosítva Vác kevésbé érzékeny területei biztosítson teret a fejlesztésre • Vác kistérségi szerepének növelése a gazdasági területek működtetése révén, vagyis visszaadja a „kvótát” a kistérségnek • Az M2(2/A) révén a jó megközelítési lehetőség kihasználása kistérségi szinten is A jelen tervben – a TSZT 6. számú módosítása, illetve az SZT 5. számú módosítása - két helyen - a Dél Kereskedelmi Központ környezetében, a műleírások területazonosító megjelölése szerinti 39. számú területen, illetve északon a Komplex csomópont környezetében, az 51. számú területen - újonnan kijelölt gazdasági terület a fenti célokon kívül a város érdekeit az alábbiak szerint szolgálja: • A Déli Kereskedelmi Központ továbbfejlesztéseként, attól északra, tervezett véderő területén olyan kisebb telekterületeket is biztosító kereskedelmi, szolgáltató

12

gazdasági terület kialakítása, mely megfelelő elválasztással, a szomszédos szegregátumként megnevezhető, hátrányos helyzetű terület, fejődését indukálhatná, a térség infrastrukturális ellátása mellett. Az elvesző tervezett véderdő zöldterületvisszapótlása a szomszédos, rekultiválás előtt álló kavicsbánya peremterületein a terület TSZT szerinti távlati szabadidős funkcióját segíti kialakulni. Korábban - a déli iparterület meglevő területeinek kijelölését megelőzően – a mai gazdasági terület területén, a tervezett kavicsbányászattól való távolságtartás volt a tervezett erdőkijelölésének indoka. Azóta a kavicsbányászat a jelenlegi, az érintett területtől keletre területére szorult vissza és teret adva Vác településfejlesztési koncepciójában azóta nagyobb hangsúlyt kapott gazdasági funkciónak – a kereskedelmi mellett az iparinak is -megfelelve a város korábban híres és jelentős gazdasági-ipari jellegének. A város sokat tett és tesz a városra korábban annyira jellemző és kevéssé környezetbarát „ipari ék” megszüntetésére, azoknak a város belső területein nem kívánatos egységeinek „kitelepítésére”, valamint a munkahelyteremtésre alkalmas területek biztosítására, ennek következménye a jelen gazdasági területbővítési igény is. A Déli Kereskedelmi Központ kialakulása kapcsán a szomszédos, gazdasági funkcióval és területekkel vegyes lakóterület területe az utóbbi időben a gazdasági jellegű területhasználat, fejlődés irányába mutat és a jövőre vonatkozóan várhatóan teljes mértékben gazdaságivá át is alakul, mint ahogy ez általánosan kimondható a területet nyugatról határoló egyéb lakó- és intézményterületekről is. A korábban tervezett erdő helyén jelenleg tervezett gazdasági terület telken belüli beültetési kötelezettséggel, fásítási kötelezéssel OTÉK előírás feletti zöldfelületi fedettséget biztosít. Ugyanakkor a Gödöllői út déli oldalán és a Budapest-Szob vasútvonalmentén, a tulajdonos által megvalósított 3,5 ha-os erdősáv, előkészíti és kiegészíti a kavicsbánya hamarosan várható rekultiválását. • Vác belterületéhez csatlakozó északi részén, a Gombási úti pihenőtől délre kijelölt gazdasági terület a város északi területeinek fejlesztési erejét növelheti annak révén, hogy az M2(A/2) főút várossal való közlekedési kapcsolatának váciak által régen várt megvalósíthatóságát teszi reményteljessé, elősegítve a területhez közeli volt laktanya területeinek hasznosítási lehetőségét, nem beszélve az ehhez kapcsolódó, a városrész számára igen fontos egyéb közlekedésfejlesztési „hozadékokról”.

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve „tartalék” területeinek számítása Vác város igazgatási területén A törvény lehetőséget ad bizonyos %-os területnagyságban, az egyes, az BATrT-ben alkalmazott területfelhasználási kategóriák módosítására, illetve felhasználására a BATrT Vácra vonatkozó területi mérlege alapján.. A területi mérleg a 2005. évi LXIV. (BATrT) szerinti, a 2005. szeptember 1-én levő tervi állapot. ami szerint „Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz e törvény hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. számú (térképi) mellékletben meghatározott Térségi szerkezeti terv szerinti műszaki infrastruktúrahálózatok, vagy egyedi építmények területére esik.”

13

Vác - BATrT területi mérlege és a tartalékterületek kimutatása 2005. évi LXIV. (BATrT) szerinti állapot [ha]*

Települési térség (piros színnel jelölve**) Magas zöldfelületi arányú települési térség (rózsaszín színnel jelölve**) Erdőgazdasági térség (sötét zöld színnel jelölve**) 6.§(1) Mezőgazdasági térség (sárga színnel jelölve**) 7.§(1), illetve (2) - A BATrT Térségi szerkezeti tervének korrekciója a Gombási agyag bányatelekre vonatkozó hatósági bizonyítvány alapján-

A BATrT előírások szerinti „tartalék” területek [ha]

1710

-

9

-

869

10%=86,9ha (egyéb beépítésre nem szánt terület alakítható ki)

1917 -24,2 1892,8

10%=189,28 ha (bármely települési területfelhasználási egység kialakítható, de az nem lehet nagyobb, mint a Vác 2005-ben érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-ánál, ami 54,11ha, illetve 15%=270,55 ha erdőterület

A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség (sárgászöld színnel jelölve**)

8.§(2) - A BATrT Térségi szerkezeti tervének korrekciója a Gombási agyag bányatelekre vonatkozó hatósági bizonyítvány alapján-

1161

-1,8 1159,2

Mezőgazdasági térség, 7.§(3)

5%=57,96 ha (bármely települési területfelhasználási egység kialakítható)

A mezőgazdasági és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kialakítható, de az nem lehet nagyobb Vác közig. területe 3%-ánál, ami 184,8

Egyéb rendeltetésű terület (szürke színnel jelölve**) + A BATrT Térségi szerkezeti tervének korrekciója a Gombási agyag bányatelekre vonatkozó hatósági bizonyítvány alapján

ha

194

+26 220

* A vízfelületek nélkül ** a színek megjelenése a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv, Térségi szerkezeti terv szerint a jelen módosításnál érintett övezetek

14

A jelen TSZT 6. számú módosításhoz kapcsolódóan a BATrT „tartalék” területeinek meghatározása a Térségi szerkezeti terv területi mérlege figyelembevételével a fenti táblázat és az alább szöveges magyarázat szerint lehetséges: A BATrT által meghatározott területfelhasználási kategóriák módosítását – vagyis a „tartalékterületek” felhasználását - a BATrT alábbi paragrafusai teszik lehetségessé: a 7.§ (1),(2) bekezdések, a 8.§ (2) bekezdés, illetve a területkijelölésnél figyelembeveendő az 5.§ (3) 1. A BATrT 7. § (1) szerint a mezőgazdasági térség legalább 75%-át mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 15 %-án erdőterület és legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. A mezőgazdasági térség területének a nagysága Vác esetében a 2005. évi LXIV. tv. szerinti állapot, illetve a BATrT térségi szerkezeti tervének korrekciója a Gombási agyag bányatelekre vonatkozó hatósági bizonyítvány alapján 1892,8 ha. Így e területek törvényben megjelölt 10 %-a 189,2 ha. A BATrT 7. § (2) szerint viszont a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg a település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület (Vác 2005-ben, a BATrT jóváhagyásakor érvényes településrendezési tervében az összes beépítésre szánt terület együtt 1803,88 ha) 3%-át, ami 54,11 ha nagyságú. A BATrT Térségi szerkezeti tervén tehát a mezőgazdasági térségként jelölt területen 54,11 ha nagyságban bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. Ebből a TSZT 6. számú módosításakor felhasználni kívánt terület: az északi, 51-es sorszámmal megjelölt terület 12,56 ha nagyságú, a 76. sorszámú terület 0,16 ha, mely területek felhasználását követően a BATrT mezőgazdasági térségében maradó „tartalékterület” nagysága 41,39 ha. 2. A BATrT 8. § (2) szerint a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át a településrendezési tervezés során beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. Vác közigazgatási területén a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség kiterjedése a 2005. évi LXIV. tv. szerinti állapot alapján 1159,2 ha, mely terület törvényben megjelölt 5 %-a 57,96 ha hektár. A BATrT Térségi szerkezeti tervén tehát a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségként jelölt területen 57,96 ha nagyságban bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. Ebből a TSZT 6. számú módosításakor felhasználni kívánt (déli, 39-es sorszámmal megjelölt) terület 5,37 ha nagyságú, melynek felhasználását követően a BATrT zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségében megmaradó „tartalékterület” nagysága 52,59 ha. 3. A BATrT 5. § (3) szerint Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban (134/2005. (VII.14.) Kormány rendelet) meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja. A TSZT 6. számú módosításánál az érintett „tartalékterületek” a szomszédos települések közigazgatási területétől mért 200m-es távolságon túl vannak.

15

A BATrT eltérési lehetőségek alkalmazása tehát a jelen Településszerkezeti Terv 6. számú módosításakor A három érintett terület számára a BATrT „tartalékterületeiből” az alábbi területnagyságok használhatók fel beépítésre szánt gazdasági területként: • a mezőgazdasági térség 54,11 ha területéből 12,56 ha használható fel a Komplex Csomópont területén (51. sorszámú terület, illetve ) 0,16 ha a Márialigethez közvetlenül kapcsolódva, összesen 12,72ha • a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség 57,96 ha területéből 5,37 ha használható fel a Déli Kereskedelmi Központ területén (39. sorszámú terület) A módosítási területek tehát összesítve: - a mezőgazdasági térségből a települési térségbe sorolandó 12,72 ha beépítésre szánt terület, - a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségből a települési térségbe sorolandó 5,37 ha beépítésre szánt terület. Ezidáig BATrT „tartalékterületet” Vác nem használt fel a településrendezési terve módosításánál, a jelen TSZT 6. számú módosítás megfelel a törvénynek.

16

MŰLEÍRÁS A TSZT 6. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSHOZ

A Településszerkezeti Terv 6. számú módosításai magyarázatokkal (az önkormányzati egyeztetési anyag összeállítása az egyedi módosítási kérelmek alapján, a dőlt vastag betűvel írott szövegrészek az egyeztetési folyamat során szükségessé vált kiegészítéseket tartalmazzák. A BATrT-vel nem egyező TSZT módosításokat külön jelezzük.) A TSZT határozat kiegészült a BATrT-tól való eltérési lehetőségek területi kimutatásával, a jelen TSZT 6. módosításban a törvény által biztosított „tartalékterületek” felhasználásának mértékével. A TSZT leírásában történt módosítások, kiegészítések, javítások: • Az új digitális földhivatali alaptérkép és adatszolgáltatás adatainak megfelelően Vác területi adatainak javítása, ennek megfelelően a tervezett adatok módosítása • Vác Városfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott főcél - mint a város jövőképe – kiegészítése az „ipari” jelzővel • „A Településszerkezeti Tervben kijelölt gazdasági területek” kiegészítése • a Közlekedési területek c. fejezet pontosításai, aktualizálásai A Településszerkezeti Terv 6. számú módosítások magyarázata A jelen szöveges leírást a TSZT jóváhagyandó rajzi melléklete, a T-1/6m rajzszámú „Területfelhasználási és Településszerkezeti terv” munkarész egészíti ki, melyen számmal és kék karikával vannak megjelölve a módosítással érintett területek. A módosítások sorszámozása nem folyamatos, mert - az TSZT és SZT módosításokat tartalmazó - önkormányzati egyeztetés során elvetett módosítási kérelmek, illetve az egyéb területen, az SZT-ben történt módosítások itt nem szerepelnek) A módosított TSZT- kivonatokon világoskék színű „karika” és a táblázatban szereplő azonosító szám jelzi az érintett területeket, a hibajavításokat is beleértve. A” hibajavításokról” külön előzetes, a tervkészítést megelőző településtervezési döntés nem született, hiszen azok a tervkészítés közben felmerült, az önkormányzat által jelzett, vagy a tervező által észlelt, a meglevő állapothoz képest meglevő rajzi, övezet-besorolási hibák javításai. A módosítási kérelem tárgya (a rajzi melléklet számozása szerint)

3.

9.

10.

16.

A módosítás módja, leírása

A Kőhíd lakótelepen ezidáig közparkként és A hatályos terv szerinti Vk-7** jelű építési övezet játszótérként funkcionáló terület megtartása mely a területen távlatban megszüntetendő garázsok ebbéli funkciójában. pótlására szolgáló terület - kisebb területre történő visszaszorításával a Szabályozási Terven a Zfk övezet nagyobbá vált. A TSZT ennek megfelelően módosult. A Bimbó utca és a Naszály út között épülő A telekhatár módosítás, övezethatár módosítás Cserjés lakópark 1024 hrsz-ú területe és a" átvezetése a Szabályozási Tervbe szükséges a vízfogó" között a használatnak és a kialakult domborzati állapotokra és terepviszonyoknak megfelelően a területhasználatra tekintettel. Kis mértékben ennek telekhatárok rendezendők. megfelelően a TSZT is módosult. A volt Középvárosi temető területén az LkeAz Lk-10 építési övezeti átsorolások mellett legalább 21 építési övezet átsorolása Lk-10 építési 1000 m2 nagyságú Zfk övezetű terület biztosítandó övezetre a gazdaságosabb beépítés a volt temetőt felidézendő emlékpark kialakítása érdekében. A kérés alátámasztására érdekében. Az SZT módosítás ennek megfelelően beépítési javaslatot mellékeltek. történt, mely a TSZT módosítását is igényelte. A kórház alatt, a 402 hrsz-ú Kommunális Az SZT módosítás, a TSZT kismértékű módosítása telek megosztásával kialakult Villa utca megtörtént. összekötése a Törökverő utcával, illetve ezen keresztül a Deákvári fasorral.

17

26.

28.

39.

42.

Gördeszkapálya létesítése a Diadal téren, a benzinkúttól délre.

Az Szabályozási Tervet a kívánt funkció elhelyezhetősége érdekében különleges területbe kell sorolni, Ksp-gö építési övezetbe, 10% beépítési és 4 m építménymagassági maximummal. Az SZT módosítás TSZT módosítást is igényelt. A Rádi út 46-48. telek útszabályozás alóli A SZT-t módosítás a Közlekedési koncepcióban kivételének kérelme. javasoltnak megfelelően, a vasút melletti közterület igénybevételével megtörtént. Az SZT módosításnak és a Közlekedési koncepció átvezetésének megfelelően a TSZT is módosult. Gksz-15 építési övezet kialakítása a Az építési övezetmódosításra részletes szabályozási Csatamező utca és a Déli kereskedelmi terv készült a jelen tervfolyamatban. központ feltáró északi útja között, illetve az Az SZT módosítást lásd külön A3-as formátumú Ivánka utca folytatása és a Götz utca között. 39/a. és 39/b. számú rajzmellékleten (az SZT A megszűnő tervezett erdő pótlása a gödöllői 5.számú módosításának 39.m sorszámmal jelzett úttól délre levő kavicsbánya mentén műleírása, illetve a hozzátartozó környezetalakítási kialakított 3,5 ha-os erdő létesítésével javaslat) megtörtént. A módosítás BATrT-t érint és TSZT módosítást is igényel. A tervezett gazdasági terület a BATrT Térségi szerkezeti tervén a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség övezetében van. Az érintett terület nagysága 5,37 ha. A törvény lehetőséget ad bizonyos %-os területnagyságban, az egyes, az BATrT-ben alkalmazott területfelhasználási kategóriák felhasználására, melynek e területre vonatkozó részletes leírását és lásd a vonatkozó fejezetben. A Déli Kereskedelmi Központ környezetéhez tartozó - 39. számú területhez - kapcsolódóan, az egyeztetési anyag műleírásából kimaradt, kb.2100m2 területet érintő Gksz kijelölés leírása az Lke építési övezet átsorolásával, mely TSZT módosítást igényel. A Déli Kereskedelmi Központ területeinek tulajdonosa a területén – a beruházásában jelenleg épülő 2-es út és a Deres út körforgalmi csomópontjától délre korábban meglevő, majd megszűnt 0411/5 hrsz-ú, (azóta már a korábbi „Tescos” Szabályozási Terv alapján belterületbe vont terület új belterületi hrsz.-kal, - 5777/3 - és kialakított utcahálózattal), silány akácos-bozótos, de erdő művelési ágú 1,03 ha erdőterület pótlására az Erdészeti Igazgatóság határozata alapján valósított meg erdőterületet 3,5 ha nagysággal a TSZT-n 42. számmal jelzett helyen, a gödöllői út és a Budapest-Szob vasútvonal mentén, kb. 200 m-re a jelen tervezett gazdasági területtől. A módosítás nyomán igénybe venni szándékozott terület szántó művelési ágú, valójában parlagterület, a területén korábban tervezett véderdő létesítésének a kavicsbányától való távolságtartás volt a célja. Biológiai aktivitásérték A TSZT, illetve SZT módosítások miatti biológiai aktivitásérték változás kimutatását a munka alátámasztó munkarészeként készült, a TSZT-re vonatkozó területfelhasználás alapján. (lásd külön alátámasztó munkarészben)

18

44.

A Vácott áthaladó meglévő kerékpárút megjelöléseként az „EURO VELÓ” státusz szerepel az OTRT-ben, mely megnevezés átveendő a TSZT-be és az SZT-be.

Az átvezetés megtörtént.

51.

Rejtett csomópont

59.

A volt SENIOR területén a telektulajdonos kérése, hogy a tömb egész területe Vt-14 építési övezetbe kerüljön, azzal a módosítással, hogy a legnagyobb megengedett beépítési 50%-ról 80 %-ra, a megengedett legkisebb építménymagasság 7,5 m-ről 3,5 m-re változzon. Javaslata szerint a tervezett gyalogos átközlekedés a Galcsek utca és az állomási kiszolgáló út között megszüntetendő. A Március 15. teret határoló tömbök egységesebb szabályozása

Az országos közlekedésfejlesztési döntések miatt lehetséges, hogy a Gombási úti csomópont visszaminősül a korábban tervezett rejtett csomóponttá. A fentieknek megfelelő tervmódosítás, illetve gazdasági területbővítés megtörtént a Komplex csomópont környezete területén. Az SZT módosítást lásd külön A3-as formátumú 51/a. és 51/b. számú rajzmellékleten (SZT módosítás, illetve a hozzátartozó környezetalakítási javaslat) A módosítás BART-t érint és TSZT módosítást igényel. A tervezett kereskedelmi gazdasági terület 12,48 ha a BATrT Térségi szerkezeti terve szerint mezőgazdasági térség övezetet érinti. A gazdasági területtel szomszédos egyik meglevő különleges közműterület a 2005-ben hatályos TSZT-ben is szerepelt, igen kis területnagyságuk miatt BATrT Térségi szerkezeti terven nincs ábrázolva. A másik 800m2-es ugyanilyen meglévő közműterület nem szerepelt a 2005-ös TSZT-ben, így a BATrT eltérésben szerepleteltjük. A vasúttal érintkező területsáv gépjárműparkolásra történő fenntartása feltétlen megtartandó előírás a gépjármű-elhelyezési feladatok teljesíthetősége, valamint a terület vasúti zajtól történő leárnyékolására érdekében. A tömbben meghatározandó, különböző Vt építési övezetek esetén is biztosítandó a buszpályaudvar kialakítása. A vasút menti építési övezeti átsorolások a TSZT módosítását igénylik.

66.

70.

72.

A mai szabályozás szerint 3 övezetbe tartoznak a tömbök (Vt-K, Vk-1K, Vk-4K). Javasolt az egységesebb szabályozás, annak érdekében az érintett belvárosi tömbökben - a Március 15 tér környezetében - a Vt-7K övezeti átsorolás javasolt. A Vt-7K átsorolása TSZT módosítást igényelnek. A Déli Kereskedelmi Központ területéhez A módosítás átvezetése megtörtént, az TSZT kapcsolódó, a Deres út déli oldalán levő Gksz módosítást is igényel. terület szabályozásának módosítása a Az öntöde építési programjának fogadása kialakult meglevőségekhez igazodóan, érdekében az egyeztetési anyagban kijelölt Gip valamit a Gip-4 építési övezet növelése a terület nyugati irányban kiterjesztendő további, meglevő Gip terület nyugati telekhatára kb. 60 m hosszon a Gksz építési övezet kárára. mentén, a városból kitelepítendő korszerű technológiájú öntöde számára A Toperini Ipari Park területén, a Gödöllői út Az övezeti átsorolás megtörtént, azzal a kikötéssel, mentén levő 5782 hrsz-ú telek Gksz-2a hogy a Gödöllői út mentén kijelölt Gip-9a jelű építési építési övezetnek Gip-9a építési övezetbe övezetben környezetét zavaró funkció csak azon sorolása annak érdekében, hogy a Henkel területrészen helyezhető el, ahol a Magyarország Kft ipartelepítési céljáhozkörnyezethasználatból származó terhelés a speciálisan az elektronikai ipar igényeit környező védendő területeken határérték alatt kielégítő high-tech ragasztógyár - az SZT marad. Az építési övezetben a Gödöllői útra nézően lehetőséget adjon. csak irodai funkciójú épület helyezhető el. A módosítás TSZT módosítást igényel.

19

73.

A 73. sorszámmal megjelölt korrekció hibajavítás szükségességege miatt szerepel a jelen TSZT 6. számú módosításában, önkormányzati előterjesztéssel.

74.

A 74. sorszámmal megjelölt korrekció hibajavítás szükségességege miatt szerepel a jelen TSZT 6. számú módosításában, önkormányzati előterjesztéssel.

75.

A 75. sorszámmal megjelölt korrekció hibajavítás szükségességege miatt szerepel a jelen TSZT 6. számú módosításában, önkormányzati előterjesztéssel

76.

A 76. sorszámmal megjelölt korrekció hibajavítás szükségességege miatt szerepel a jelen TSZT 6. számú módosításában, tervezői - jószándékú kezdeményezésre

A hatályos TSZT-ben erdő övezetben levő terület kisvárosias lakóterület építési övezeti átsorolása szükséges. Az érintett terület külterületen, a Naszály helyen levő, készenléti, meglevő lakóterület része, a hatályos TSZT-n és SZT-n meglevő övezeti besorolás kiterjesztése. A terület nagysága 0,7 ha. A TSZT módosítással érintett terület a BATrT Térségi tervén a települési térségként jelzett terület része, így azzal szinkronban van. Az érintett terület téves övezeti besorolásának javítása szükséges: Kkö különleges városüzemeltetési közműterületből Gksz kereskedelmi gazdasági, a meglévő területhasználat alapján. A korrekció 1,64 ha területet érint. A BATrT Térségi szerkezeti tervének megfelel. A 75. sorszámmal jelzett módosítás Kkö különleges közműterület hibás övezeti átsorolása Má általános övezetbe, 0,52 ha területet érintően. A BATrT Térségi szerkezeti tervében a mezőgazdasági térség része, így annak megfelel a módosítás. A 76. sorszámmal, egy telket érintően Má mezőgazdasági területből Lke kertvárosi lakóterület övezetátsorolás: a külterületi lakott helyhez, „Mária-liget városrészhez” közvetlenül kapcsolódó, meglevő beépítéssel rendelkező telek számára az út másik oldalán levő telkek jogaihoz azonos jogok biztosítása történő (pl. OTP kölcsön felvételének lehetősége érdekében) Lke-20 jelű építési övezet kijelöl, mely 0,16 ha nagyságú területet érint. Bár a TSZT módosítással érintett terület a BATrT Térségi tervén a települési térségként jelzett terület részének tekinthető a BATrT ábrázolásának léptékére tekintettel, de a 2005.ben hatályos tervben nem szerepelt beépítésre szánt területként, ezért a BATrT elétérési kimutatásánál szerepeltetjük.

További magyarázó kiegészítés az egyeztetési anyagban foglaltakhoz A TSZT 6. számú módosítás tervlapján 8.3.sorszámmal jelzett módosítás az elsőkörös államigazgatási eljárás véleménykérő megkeresésben alkalmazott sorszám, valamint a jelen alátámasztó munkarészben, az „ELŐZMÉNYEK, A TERVMÓDOSÍTÁS INDOKAI ÉS CÉLJA, TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK” című fejezetben részletezettek az érvényesek rá, azaz A 8.3. A volt Híradás gyár területe – A már megkezdett városépítési modell folytatása lehet a 8 ha nagyságú tömbben levő egykori 5,4 ha nagyságú volt gyárterület, jelenleg Gksz területfelhasználású terület Településszerkezeti Terven történő módosítása kisvárosias lakóterületté. Ezzel a terület jelenlegi használata nem sérül, viszont a lakásépítési lehetőség egy újabb barnamezős területtel növekedhet. (a terület területfelhasználási módosítása TSZT-ben megtörtént a Város távlati elképzeléseivel összhangban, de az SZT-re történő építési övezeti átvezetése még nem aktuális)

20

BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉKSZÁMÍTÁS Vác város hatályos Településszerkezeti Terve (TSZT 5. számú módosítás), valamint a jelen Településszerkezeti Terv 6. számú módosítás, illetve Szabályozási Terve 5. számú módosítás 39. és 51. sorszámú területei alapján A biológiai aktivitásérték fogalma az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénybe a törvény módosításáról szóló 2006 évi L. törvény 1.§ (6) bekezdése alapján került bele. Az Étv. fogalom-meghatározása szerint a biológia aktivitásérték egy adott területen jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (2) bekezdésének m.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a környezetvédelmért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletet hozott a területek biológiai aktivitásértékének számításáról. A 9/2007.(IV.3.) ÖTM számú rendelet hatálybalépését követően az Étv.-ben meghatározott biológiai aktivitásértéket e rendelet alapján kell kiszámítani. A rendelet értelmében az egyes területek, valamint a különböző felületminőségek biológiai aktivitásértékét az adott terület hektárban mért területnagyságának és a rendelet melléklete szerinti értékmutatójának a szorzata adja. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékét a hatályos településrendezési eszközökben – Vác Településszerkezeti Terve, illetve Szabályozási Terve - meghatározott területfelhasználási egységek és építési övezeti, valamint övezeti besorolásából adódó építési használat szerinti, a rendelet mellékletének 1. számú táblázatában megadott értékmutató alkalmazásával kell kiszámítani. Az 1. számú táblázatban a beépítésre szánt területekre megadott értékmutatók az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK) meghatározott legkisebb zöldfelületi arányok esetére vonatkoznak. A legkisebb zöldfelületi aránytól eltérő – kialakult, meglévő, vagy újonnan szabályozott – zöldfelület esetén az egyes területek biológiai aktivitásértéke arányosan módosítható, vagy az adott területhasználaton belüli különböző felületminőségekhez tartozó, a rendelet mellékletének 2. számú táblázata szerinti értékmutatók segítségével pontosítható (differenciált számítás) helyszíni vizsgálat adatai vagy az új szabályozás szerinti különböző felületek alapján. A Településszerkezeti Terv módosításakor a város kiszámított biológiai aktivitásértékének szinten tartását biztosítani kell. Ha tehát a tervezett állapothoz képest új beépítési terület kérdése merül fel a közigazgatási területen, akkor az csak úgy lehetséges, ha Vác városnak a 9/2007.(IV.3.) ÖTM számú rendelet szerint számított biológiai aktivitásértéke nem csökken. Vác biológiai aktivitásérték változásának leírását az egyeztetési anyagban dokumentáltakhoz képest egyszerűsítettük, ezáltal átláthatóbbá tettük azzal, hogy csak a TSZT 5. számú módosításhoz képest - a TSZT 6. számú módosítás által érintett területekre számoltuk ki a biológiai aktivitásérték változást az érintett területeknek a műleírásban, illetve a tervlapon szereplő sorszámuk alapján. A TSZT 6 módosításán belül - ezidáig beépítetlen két területre – a 39-es és 51-es sorszámmal megjelölt területre – a TSZT 6. számú módosítással szinkronban, a Szabályozási Terv 5. számú módosítás keretében részletes szabályozás készült. E két területre a részletes szabályozások alapján számítottuk ki a biológiai aktivitás értékváltozást. Az 51-es területen a tervezéssel érintett területen a TSZT 5. alapján számított biológiai aktivitásértékhez képest 11,20 biológiai aktivitásérték többlet adódik. A 39-es területen a terület tulajdonosa által kb. 200 m-re a területtől létesített véderdő révén az eredeti területfelhasználás alapján számított biológiai aktivitásértékhez képest 1,26 többlet adódik.

21

Ugyanezekre a területekre differenciált számítással is meghatároztuk a két területre készült tervben az OTÉK-nál nagyobb zöldfelületi arány előírása miatt növelt biológiai értéktartalmat. Ez az 51-es, északi területnél 8,34, a 39-es, déli területnél 5,94. Így összesítetten az 51-es területen a biológiai aktivitásérték növekmény 19,54, a 39es, déli területen 7,2. A számítás és eredményei a területenként továbbiakban bemutatott táblázatokon szerepel. A mellékelt táblázatok, számítások mutatják, hogy a Településszerkezeti Terv 6. számú módosítása következtében a módosítások miatt a biológiai aktivitásérték növekedés 27,8.

22

A TSZT 6. módosítás sorszáma a tervlapon és a műleírásban

3. 9.

Területfelhasználás

Központi vegyes terület

26. 28.

-0,07

0,5

-0,04

0,07

6

0,44

Védelmi rendeltetésű erdő

E

-0,03

9

-0,26

Kisvárosias lakóterület

Lk

0,03

1,5

0,04

Kisvárosias lakóterület

Lk

-0,03

1,5

-0,04

E

0,03

9

0,24

Kertvárosias lakóterület

Lke

-3,41

3

-10,24

Kisvárosias lakóterület

Lk

2,78

1,5

4,16

Z

0,64

6

3,83

Lke

-0,08

3

-0,24

Gksz

0,08

0,3

0,02

Zöldterület (3 ha alatt)

Z

-0,60

6

-3,58

Különleges sportolási célú terület

K

0,60

3,5

2,09

Településközpont vegyes terület

Vt

-0,36

0,7

-0,26

-

0,34

0,6

0,20

Kertvárosias lakóterület Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület

Országos mellékutak, helyi gyűjtőutak Vasúti pályák, vasútállomás

Va

0,03

0,8

0,02

Gazdasági rendeltetésű erdő

E

-5,58

6

-33,48

Lke

0.21

3

-0.63

Gksz

4,03+0,21

0,3

1,27

Zöldterület (3 ha alatt)

Z

0,99

6

5,94

Védelmi rendeltetésű erdő

E

0,21

9

1,89

0,35

1,4

0,49

Kb

-3,50

0,1

-0,35

E

3,50

9

31,50

Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület

Helyi gyűjtőutak (kísérő zöldsáv szélesebb, mint a burkolt felületek 1/3-a)

42.

Nyersanyaglelőhelyek, bányák területei Védelmi rendeltetésű erdő Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz

-0,29

0,3

-0,09

Mezőgazdasági terület (szántó)

M

-12,98

3

-38,94

Gazdasági rendeltetésű erdő

E

-2,12

6

-12,72

Védelmi rendeltetésű erdő

E

-0,25

9

-2,25

-7,14

1,4

-10,00

Helyi gyűjtőutak (kísérő zöldsáv szélesebb, mint a burkolt felületek 1/3-a)

51.

Városüzemeltetési (közmű) terület

Kkö

-0,22

0,1

-0,02

Üzemanyagtöltő állomás területe

Ktö

-2,45

0,7

-1,72

V

-0,39

6

-2,34

Folyóvizek, állóvizek, csatornák medre, és parti sávja Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz

10,32

0,3

3,10

Zöldterület (3 ha alatt)

Z

1,39

6

8,34

Védelmi rendeltetésű erdő

E

7,27

9

65,43

6,33

1,4

8,86

Helyi gyűjtőutak (kísérő zöldsáv szélesebb, mint a burkolt felületek 1/3-a) Városüzemeltetési (közmű) terület

59.

Biológiai Biológiai aktivitás- aktivitásérték érték változás

Z

Kertvárosias lakóterület

39.

Értékmutató

Vk

Zöldterület (3 ha alatt)

16.

Terület [ha]

Zöldterület (3 ha alatt)

Védelmi rendeltetésű erdő

10.

Jele

Kkö

0,22

0,1

0,02

Folyóvizek, állóvizek, csatornák medre, és parti sávja

V

0,31

6

1,86

Központi vegyes terület

Vk

-1,58

0,5

-0,79

Településközpont vegyes terület

Vt

1,58

0,7

1,11

0,40 -0,02

-2,25 -0,22 -1,49 -0,03

6,63

19,54

0,32

23

A TSZT 6. módosítás sorszáma a tervlapon és a műleírásban

66. 70. 72. 73. 74. 75. 76. 8.3.

Biológiai Biológiai aktivitás- aktivitásérték érték változás

Jele

Terület[ha]

Értékmutató

Központi vegyes terület

Vk

-2,77

0,5

-1,38

Településközpont vegyes terület

Vt

2,77

0,7

1,94

Gksz

-1,87

0,3

-0,56

Gip

1,87

0,4

0,75

Gksz

-0,81

0,3

-0,24

Gip

0,81

0,4

0,32

E

-0,70

9

-6,33

Kertvárosias lakóterület

Lke

0,70

3

2,11

Városüzemeltetési (közmű) terület

Kkö

-1,64

0,1

-0,16

Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz

1,64

0,3

0,49

Városüzemeltetési (közmű) terület

Területfelhasználás

Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület Védelmi rendeltetésű erdő

Kkö

-0,52

0,1

-0,05

Mezőgazdasági terület (szántó)

M

0,52

3

1,57

Mezőgazdasági terület (szántó)

M

-0,16

3

-0,48

Lke

0,16

3

0,48

Gksz

5,40

0,3

-1.62

Lk

5,40

1,5

8,10

Kertvárosias lakóterület Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület Kisvárosias lakóterület

A Településszerkezeti Terv 6. számú módosítása során az összesített biológiai aktivitásérték változás (növekedés):

0,55 0,19 0,08 -4,22 0,33 1,51 0,00 6,48

27,8

a TSZT 5. számú módosítása (hatályos terv) szerinti területfelhasználás a TSZT 6. számú módosítása szerinti területfelhasználás

24

Biológiai aktivitásérték változás a Komplex Csomópont környezetében történő SZT módosítás következtében a TSZT 6. sz. módosításban az 51. sorszámú terület (a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet szerint)

Vác SZT 4 szerint

Vác SZT 5 szerint

biológiai értékmutató aktivitásérték

a területhasználat megnevezése

terület [ha]

gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület

0,29

0,3

0,09

12,98 2,12 0,25 0,60 6,54 0,22

3 6 9 1,4 1,4 0,1

38,94 12,72 2,25 0,84 9,16 0,02

2,45

0,7

1,72

0,39 Σ=25,84

6

2,34 Σ=68,08

mezőgazdasági terület gazdasági rendeltetésű erdő védelmi rendeltetésű erdő közúti közlekedési terület közúti csomópont terület közműlétesítmény területe üzemanyagtöltő állomás területe vízgazdálkodási terület

a területhasználat megnevezése gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület

terület értékmutató [ha] 11,71, melyből 0,3 1,39*ha zöld=10,32ha

biológiai aktivitásérték 3,10

_ védelmi rendeltetésű erdő közúti közlekedési terület közúti csomópont terület közműlétesítmény területe _

7,27 3,93 2,40 0,22

9 1,4 1,4 0,1

65,43 5,50 3,36 0,02

vízgazdálkodási terület

0,31 Σ=25,84

6

1,86 Σ=79,27 tartalék biológiai aktivitásérték 11,20

A terület biológiai többlet aktivitásértéke a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet 4.§ (2) bekezdése szerinti differenciált számítás alapján A területre vonatkozó SZT-ben előírt zöldfelület: beültetési kötelezettség (hátsókertben): beültetési kötelezettség (elő- és oldalkertben): Összesen:

1,41 ha 2,32 ha 3,73 ha

A területen kijelölt gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület: annak 20%-a (OTÉK zöldfelületi minimum): A területen kijelölt beültetési kötelezettség zöldfelületi többlete:

-2,34 ha 1,39* ha x 6=

A fentiekből adódó többlet biológiai aktivitásérték:

8,34

11,71 ha

mindösszesen 19,54 ha

21

Biológiai aktivitásérték változás a Déli Kereskedelmi Központ környezetében történő SZT módosítás következtébe a TSZT 6. sz. módosításban az 39. sorszámú terület (a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet szerint)

Vác SZT 4 szerint a területhasználat megnevezése

gazdasági rendeltetésű erdő

terület [ha]

5,58

Vác SZT 5 szerint

biológiai értékmutató aktivitásérték

6

33,48

a területhasználat megnevezése gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület védelmi rendeltetésű erdő helyi utak Kb bányaterületen területen, a területtulajdonos által létesített véderdő (megvalósult a Csatamezői kavicsbánya peremterületén) A fenti Kb bányaterület

A terület biológiai többlet aktivitásértéke a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet 4.§ (2) bekezdése szerinti differenciált számítás alapján A területre vonatkozó SZT-ben előírt zöldfelület: beültetési kötelezettség (hátsókertben): beültetési kötelezettség (elő- és oldalkertben): Összesen:

0,68 ha 1,31 ha 1,99 ha

A területen kijelölt gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület: annak 20%-a (OTÉK zöldfelületi minimum): A területen kijelölt beültetési kötelezettség zöldfelületi többlete:

-1,00 ha 0,99* ha x 6=

A fentiekből adódó többlet biológiai aktivitásérték:

5,94

terület értékmutató [ha] 5,02, melyből 0,3 0,99* zöld=4.03

biológiai aktivitásérték 1,21

0,21

9

1,89

0,35

1,4

0,49

3,50

9

31,5

-3,50

0,1

-0,35 Σ=34,74 tartalék biológiai aktivitásérték 1,26

5,02 ha

összesen 7,2

22