V_.66y u,ij t. t ~ Ili ~ Ii1 4J!_flt7i : ~~ ~Q. Érkezett: 2015 NOV I a. Tisztelt Elnök Úr!

.V_ .66y u,iJ

t ~ Ili ~Ii1 4J!_flt7i :

Magyar Zoltá n országgyűlési képvisel ő

t

i'4'ata1a

~~ ~ Q

Érkezett: 2015 NOV I

a Írásbeli kérdé s

Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben

Tisztelt Elnök Úr ! Magyarország Alaptörvénye 7 . cikk (2) bekezdése, valamint az Országgy űlésrő l szóló 2012. évi XXXVI . törvény 42 . § (8) bekezdése alapján írásbeli kérdést kívánok benyújtani a z Igazságügyi Minisztériumot vezet ő miniszterhez, mint a tárgyban illetékes minisztérium vezetőjéhez „Megszűnt a törvényesség, bezárhatnak a bíróságok Magyarországon? ” címmel . A benyújtott kérdésemre a választ írásban várom . Tisztelt Miniszter Úr! A Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság vezet ői, az állami földek értékesítésével kapcsolato s hirdetményb ő l értesültek arról, hogy a mintagazdaság korábbi földjeit is árverésre bocsátjá k annak ellenére, hogy bírósági eljárások vannak folyamatban a területekre vonatkozóan , amelyek közül az egyik területre vonatkozóan már joger ősen pert nyertek . A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2015 . június 17-én kelt jogerős (!) ítélete érvénytelennek, és jó erkölcsbe ütköz őnek nyilvánította a Mez ővidék Bt. szerz ődését a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság egyik 28 hektáros területére . Ennek ellenére, mintha m i sem történt volna - az NFA árverési hirdetményében 2033 .10 .31-ig érvényes szerződésként szerepel ugyanez a bíróság által érvénytelennek nyilvánított szerz ődés . Az árverési hirdetményben az alábbi adatokkal szerepel a terület : Hantos 0157/1 - Szántó 27,2808 Bérleti szerz ődés érvényessége : 2033 .10 .31 Bérlő : Mező Vidék Bt . (! ! !) Felfoghatatlan, hogy miv é lett ez az ország!

Kérdezem ezek alapján Tisztelt Miniszter Urat, hogy : 1. Miért nem intézkedtek a joger ős bírósági döntés végrehajtásáról? 2. Hogyan történhetett meg, hogy a szerz ődés érvénytelenségét kimondó joger ős bírósági döntés után hetekkel a Mez ővidék Bt. learatta az ő szi búzát, ezzel hasznát húzva a jogtalanul használt területnek? 3. Hogyan nyerhetett egy olyan cég a mintagazdasággal szemben, amelynek mé g csak pályázni sem volt joga ? 4. Hogyan történhetett meg az, hogy a Kishantosi Nonprofit Kft 2013 októberébe n Önhöz írt panaszát, amelyben többek között ezt az immár joger ő s bírósági ítélettel alátámasztott törvénytelenséget is jelezték – a mai napig nem vizsgálták ki? 5. Hogyan lehetséges az, hogy a Kishantosi Nonprofit Kft-vel, mint korábbi bérlővel az NFA a mai napig nem számolt el, nem fizette ki a Kishantosi Nonprofit Kftnek a szerz ő dés szerint járó összeget? 6. Hogyan lehetséges az, hogy a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság területeit a folyamatban lev ő bírósági eljárások ellenére eladásra meghirdették ? 7. Mikor kapják vissza a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság dolgozói azt, amit jogtalanul vettek el t őlük, egy élet munkáját? 8. Végül, de nem utolsó sorban, ki fog felelni azért a fél milliárdos nagyságrend ű kárért, amit az ökológiai mintagazdaság törvénytelenségek sorozatával val ó többszörös tönkretételével okoztak a magyar államnak és a Kishantosi Nonprofit Kft-nek? Várom érdemi válaszát ! Budapest, 2015 . november 12 . Tisztelettel :

Magyar Zoltá n Jobbik



r\--1 r.(I' ,

F Ő VÁROSI TÖRVÉNYSZÉ K mint másodfokú bíróság Budapest, Varsányi I . u . 40-44 . 1535 Budapest, Pf. 887 .

PESTI KÖZPONTI KERÜLETI SÍRISÁI G r- Csat : 6. YiLAJSTrcOMsz .'\ KEZD~lR'„ M..1

_

lsostd . :

t

F'yL '

Érxcz ;;,

1 .Gf.75 .069/2015/6 . PÉLDÁNY: MELLÉKLET

^ rt;Ie ti I Faxon

—

2015

-07- 0 6

I'1 KOLTijiC :

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Balogh B . Szabó • Jean és Társai Ügyvéd i Iroda (ügyintéz ő: dr. Bihary Ákos ügyvéd, 1036 Budapest, Bécsi út 52 . II/6-7 .) által képviselt Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felel ősségű Társaság (2434 I-Iantos, 0165/5 . hrsz.) felperesnek, dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda (ügyintéző : dr. Kovác s P. Zoltán ügyvéd, 1054 Budapest, Hold u . 21 .) által képviselt Nemzeti Földalapkezel ő Szervezet (1149 Budapest, Bosnyák tér 5 .) I .r., a Mező Vidék Betéti Társaság (2432 Szabadegyháza, Thá n Károly utca 4 . fszt . 2 .) Il.r. és a dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda (ügyintéz ő : dr. Kovács P. Zoltán ügyvéd, 1054 Budapest, Hold u . 21 .) által képviselt Magyar Állam III.r: alperes ellen szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014 . november 18 . napján kelt 17 .G .305 .698/2013/30 . számú ítélete ellen a felperes által 31 . sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán a 2015 . június 17 . napján megtartott nyilvános tárgyaláso n meghozta és kihirdette a következő RÉSZÍTÉLETET: A másodfokú bíróság az els őfokú bíróság ítéletének a Il .r. és a III .r. alperesek között létrejöt t mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset i kérelmet elutasító rendelkezését megváltoztatja, és megállapítja, hogy a I1 .r. és a III .r: alperesek által 2013 . április 29 . napján megkötött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerző dés érvénytelen . Ezt meghaladóan a masodfokú bíróság az els őfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, es ebbe n a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja . A másodfokú bíróság megállapítja, hogy a felperesnek 166 .852,- (azaz : Százhatvanhatezernyolcszázötvenkét) forint, az alperesnek 47 .405,- (azaz: Negyvenhétezer-négyszázöt) forin t másodfokú perköltsége merült fel azzal, hogy a felperes másodfokú perköltségéb ől 119.447,- (azaz : Száztizenkilencezer-négyszáznegyvenhét) forint a felperes által illetékfeljegyzési joga folytán l e nem rótt fellebbezési illeték összege. A részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek . INDOKOLÁS : A felperes bérelte korábban a Hantos 0166/3, 0170, 0173, 0178/2, 0182/2, 0190, 0146/1, 0157/1 , 0161/7, 0144/4 és 0164/6 . helyrajzi szám alatti ingatlanokat a felperes és az I .r. alperes jogel ő dj e

1 .Gf.75.069/2015/6. 2 között SZT/20996, SZT/21184/M .70.229/2006. számon, 2013 . október 31 . napjáig terjed ő határozott id őre létrejött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerz ődés alapján. 2012 . október 10 . napján az I .r. alperes HU21-10240, HU21-10241, HU21-10242, HU21-10243 , HU21-10244, HU21-10245, HU21-10246, HU21-10247, HU21-10248 és HU21-10249 pályázat i azonosító számokon haszonbérleti pályázati felhívásokat tett közzé a Nemzeti Földalapról szól ó 2010. évi LXXXVII . törvény (Nfatv .) 1 .-ának (3) bekezdésében megfogalmazott rendeltetéséne k megfelel ően, a 15.* (2) és (3) bekezdése szerinti birtokpolitikai irányelvek figyelembe vételével, a 18 .* (la) és (2) bekezdései alapján azzal, hogy a pályázati kiírás részletes feltételeit a haszonbérlet i pályázati kiírás tartalmazza . A pályázat célja : családi gazdaságok kialakítása és meger ősítése, illetv e állattenyésztési tevékenység ösztönzése, az állattenyésztés term őföldigényének a biztosítása . A 3 . b) pont szerint a pályázati eljárásban pályázóként olyan jogi személy, illetve jog i személyiséggel nem rendelkező szervezet vehet részt, amelynek a pályázat benyújtását megel őző adóévben a bevétele több mint 50 %-ban a Term őföldről szóló 1994 . évi LV. törvény (Tft .) 3 .§-ának k) pontja szerinti mezőgazdasági tevékenységb ől származott, illetve amely a pályázat benyújtását megelőzően lezárt adóévvel nem rendelkezik és 2012 . június 30 . napját megelőzően alapították , valamint vállalja, hogy a vállalkozásból származó bevétele több mint 50%-ban a Tft . 3 .§-ának k) pontja szerinti mez őgazdasági tevékenységből fog származni . A 9 .3 . pont értelmében a pályáza t benyújtására nyitva álló határid ő a pályázati felhívást tartalmazó hirdetmény földrészlet fekvés e szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve körjegyz őség székhelyén lév ő hirdet őtáblán való kifüggesztés napjától számított 45 . nap 14 óra 00 perce . A pályázati felhívá s 12.3.a) pontja és a pályázati kiírás 11 .3 . a) pontja értelmében érvénytelen a pályázat, ha az nem fele l meg a pályázati felhívásban és pályázati kiírásban foglaltaknak . A felperes a pályázati kiírások alapján a pályázatát benyújtotta . A HU21-10243 és HU21-10244 azonosító számú pályázati eljárásokat az I .r. alperes érvénytelenn é nyilvánította . A további pályázatok eredményéről az I .r. alperes 2013 . március 26 . és 2013 . április 2 . napján kelt leveleiben tájékoztatta a felperest. A Hantos HU21-10242 azonosító számú haszonbérleti pályázat nyertesével, a 1I .r. alperessel 2013 . április 29. napján a III . rendű alperes képviseletében eljárva az I . rend ű alperes mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötött . A Magyar Állam tulajdonában és a haszonbérbeadó tulajdonos i joggyakorlási körébe tartozó, a szerz ődés 1 . számú mellékletében megjelölt helyrajzi számú . nagyságú, m űvelési ágú és AK értékű földrészletre a felek a szerződést határozott id őtartamra, a 2013 . november 1 . napjától 2033 . október 30. napjáig tartó id őszakra kötötték meg . A haszonbérlet i díj összegét pedig 1 .250,- forint AK/évben határozták meg . A pályázati kiírás mellékletét képez ő szerződés tervezethez képest az aláírt haszonbérleti szerz ődés kiegészült azzal a 4 .4 . pontja szerint, hogy a haszonbérl ő arra is kötelezettséget vállalt, hogy az Agrár-Környezetgazdálkodási (AKG) támogatás lejártáig kizárólag biogazdálkodást folytat : ezen időszak alatt a haszonbérbe adó megtiltotta számára a tartós -egy éven túl ható- gyomirtó szere k használatát a haszonbérlet tárgyát képez ő földrészleteken . A haszonbérl ő továbbá köteles volt a saját költségén az általa haszonbérelt földrészleteken az AKG támogatás lejártát követ ően talajvizsgálato t végeztetni a Nemzeti Elelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal a talaj állapotának felmérése céljából, é s annak eredményéről írásbeli tájékoztatást adni a haszonbérbeadónak . A felperes 2013 . június 6. napján alkotmányjogi panaszt terjesztett el ő az Alkotmánybíróságho z annak megállapítása iránt, hogy az Nfatv ., valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek

1 .Gf.75 .069/2015/6 . 3 hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010 . (XI . 17 .) Kormányrendelet (továbbiakban : rendelet), és a perrel érintett haszonbérleti pályázatok keretében ezen jogszabályok alapjá n meghozott döntések alaptörvény-ellenesek, így azokat az Alkotmánybíróság semmisítse meg . Az Alkotmánybíróság azonban a 2013 . október 7. napján kelt IV/906-9/2013 . számú végzésével a z alkotmányjogi panaszt visszautasította. A 2013 . október 9. napján kelt levelében az I .r. alperes elnöke figyelmeztette a felperest, hogy a földterületeket olyan állapotban köteles visszaadni, hogy azokon a művelési ágnak megfelel ő gazdálkodás azonnal folytatható legyen, új termelési ciklus el őkészítésébe nem kezdhet, kivéve az AKG kötelezettségvállalással szorosan összefügg ő ráfordításokat. 2013 . november 4 . napján a felperes, az I.r. alperes és a pályázatok nyertesei -köztük a II .r. alperes is- mint új haszonbérl ők jegyzőkönyvet vettek fel arra tekintettel, hogy a felperes földhasználat i jogosultsága 2013 . október 31 . napjával megszűnt. A jegyzőkönyvben a felek rögzítették, hog y 2013 . november 1 . napjától 2033 . október 31 . napjáig a 0178/2 helyrajzi számú ingatlant Simon Hornok Réka, a 0146/1 helyrajzi számú ingatlan a) és b) alrészét Szabó Zsolt, a 0190 helyrajz i számú szántót Bodoki György, a 0182/2 helyrajzi számú szántót Barabás János, a 0173 helyrajzi számú szántót Márok Csaba László, a 0170 helyrajzi számú szántót Sz őnyegi Tamás Lajos, a 0157/ 1 helyrajzi számú szántót a II .r. alperes, a 0144/3 helyrajzi számú szántót pedig Lakatos Huba jogosul t használni, akik részére a birtokbaadás e napon megtörtént . A felperes a jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy e területeket nem adta át, az I .r. alperes részéről az átvétel hivatalosan nem történt meg. A felperes az ugyanezen a napon kelt, 1 .r. alpereshez címzett feljegyzésében a lejárt haszonbérlet i szerződésekkel érintett területek esetében ugyanazon eljárás lefolytatását kérte, mint amit a lepsény i és az enyingi állami tulajdonú területeket használó Dél-Balaton Agro Kft . 2011 . október 31 . napján lejárt szerződése esetében folytattak le . Arra is hivatkozott, hogy az általa m űködtetett ökológia i mintagazdaság egy német-magyar kormányközi együttm űködésen alapult, amelyre tekintettel a haszonbérleti szerződés kötelezővé tette a felperes számára a biogazdálkodás folytatását . Enne k eredményeként EURO BIO és BIO Suisse tanúsítással rendelkez ő földterületek jöttek létre, azaz a földterületek értéke növekedett . Tájékoztatta továbbá az I .r. alperest arról, hogy az AKG-he z kapcsolódó kötelezettségeket a felperes 2013 . év vonatkozásában elvégezte, az ezzel összefüggő költségekre, illetve a pályázat meghirdetését megel őzően elvetett álló kultúrákra vonatkozó meze i leltár összesítést a feljegyzéshez mellékelte . Egyben jelezte, hogy a haszonbérleti szerz ődés megkötésekor maga is elszámolt a mezei leltárral a korábbi bérl ővel, így a területek felperes részéről való átadása is csak e feltétellel történhet meg, azaz a mezei leltár elszámolásáig a területeket nem adja az I .r. alperes birtokába. A felperes a mezőgazdasági földhaszonbérleti pályázatok elbírálása ügyében 2013 . október 5 . napján panaszt nyújtott be a vidékfejlesztési miniszterhez, valamint az alapvet ő jogok biztosához . Az alapvet ő jogok biztosa és a jöv ő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettes AJB 4151/2013 . számon 2013 . december 10 . napján jelentést adott ki, amelynek összegezése szerint a 2013 . március 28 . napján elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejl ődési Stratégia, valamint a 1074/2012. (III .28 .) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Vidékstratégia alapján az elmúl t évtizedekben a biogazdálkodás eredményeként létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányo s szintű védelemre . A jogállamiság követelménye az, hogy az Alaptörvény szintjén védett értékekr ől szóló döntés és annak felülvizsgálata átlátható, kiszámítható módon, a döntéssel érintettek számár a elérhet ő eljárási garanciák mellett szülessen meg, illetve történjen meg . Az Alaptörvény P) cikkében védett értékek védelmét biztosító jogi feltételrendszer kidolgozásáért a vidékfejlesztési miniszter

I .Gf 75 .069/2015/6. 4 felelős. Az ésszer űség és a nemzeti közös örökség alkotmányos értéke megkívánja, hogy a Nemzet i Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az állam intézményvédelmi kötelezettség e maradéktalanul érvényesüljön . Az állami tulajdonú term őföldek haszonbérbe adásával kapcsolato s jogi szabályozásnak biztosítania kell a P) cikk szerinti, a nemzet közös örökségével kapcsolato s követelmények maradéktalan érvényesítését, a biogazdálkodás eredményeként létrejöv ő környezeti értékek figyelembe vételét. Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyz ője a 40 .093-8/2014 . számú határozatával elutasította a felperes I.r. alperessel, Simon-Homok Rékával, Szabó Zsolttal, Bodoki Györggyel, Márok Csab a Lászlóval, Sz őnyegi Tamás Lajossal, a II .i: alperessel, Barabás Jánossal és Lakatos Hubáva l szemben előterjesztett birtokvédelmi kérelmét arra hivatkozva, hogy a felperes a földhaszonbérlet i szerződésének lejártára és az új földhaszonbérleti szerződések megkötésére tekintettel a birtoklásra jogcímmel nem rendelkezik . A felperes a módosított, illetve pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg azt, hogy a pályázati felhívások és kiírások jogszabálysért ők, az I .r. alperes a pályázatok elbírálása sorá n figyelmen kívül hagyta az Nfatv. birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Vidékstratégia vonatkozó fejezeteit (biogazdálkodás oktatása, bemutatása, vidékfejlesztési központ), a II .r. alperes részvétele a pályázati eljárásban jogszabályt és a pályázati szabályokat sértette és ekként a pályázat nyertesé t megállapító döntés is sérti a pályázati felhívást és kiírást, valamint jogszabályt ; továbbá a II . és a III .r. alperesek között létrejött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerz ődés semmisségét . E körben hivatkozott arra, hogy e szerződés a jogszabály megkerülésére irányul, illetve jóerkölcsbe ütközik , és ekként a Polgári Törvénykönyvr ől szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200 .§-ának (2) bekezdése értelmében semmis . Indítványozta továbbá, hogy a bíróság a Pp . 155/B .§-ának (1) bekezdése alapján kezdeményezze a Nemzeti Földalapról szóló 2010 . évi LXXXVII . törvény (NFAtv.) és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010 . (XI.17.) Korm. rendelet (rendelet), valamint az ezen jogszabályok alapján hozott, perrel érintett pályázatok keretébe tartoz ó döntések alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését az Alaptörvény XXVIII . cikkének (7) bekezdése, B . cikkének (1) bekezdése, XXIV. cikkének (1) bekezdése, 39 .cikkének (2 ) bekezdése és P . cikkének (1) bekezdése alapján . Előadta, hogy az I .r. alperessel megkötött, 2013 . október 31 . napjáig terjedő határozott id őre létrejött mező gazdasági földhaszonbérleti szerződés alapján bérelte a Hantos 0166/3, 0170, 0173, 0178/2 , 0182/2, 0190, 0146/1, 0157/1, 0161/7, 0144/4 és 0164/6 . helyrajzi szám alatti ingatlanokat . Az I .r. alperes ezen ingatlanok vonatkozásában nyilvános pályázati felhívásokat tett közzé a Nfatv . és a rendelet alapján, amely pályázatokra a felperes is benyújtotta a pályázati anyagát . Az I .r. alpere s azonban a HU21-10243 és a HU21-10244 számú pályázati eljárásokat általa nem ismert okbó l érvénytelenné nyilvánította, míg a többi pályázat vonatkozásában a felperest arról tájékoztatta, hog y a pályázaton nem nyert . E döntésekkel szemben a felperes jogorvoslattal nem élhetett . Az I .r. alperes 2013 . november 4 . napján a pályázatokkal érintett ingatlanokat az új haszonbérlők számára átadt a annak ellenére, hogy a felperessel a haszonbérleti szerz ődés alapján az ún . : mezei leltárral nem számolt el, ezért a felperes a perbeli ingatlanokat a Ptk . 193 .§-ának (2) bekezdése alapjá n jogszerűen tarthatta vissza. Arra hivatkozott, hogy az II . és a III.r. alperesek között létrejött haszonbérleti szerződés érvénytelen , e szerződés érvénytelenségének a megállapításához, mint az érintett földterület korábbi bérl őjének , és nem nyertes pályázónak, jogi érdeke fűződik. Az I .r. alperes eljárása, illetve az Nfatv . és a

1 .Gf.75 .069/2015/6. 5 rendelet sérti Magyarország Alaptörvénye XXVIII . cikkének (7) bekezdését, mivel e jogszabályo k az I .r. alperes döntésével szemben nem biztosítják a jogorvoslathoz való jogot . Az Alaptörvény B . cikkének (1) bekezdése alapján továbbá az állam nevében eljáró szervek demokratikusan é s tisztességesen kötelesek eljárni, illetve döntéseiket kötelesek megindokolni . Az Alaptörvény 39 . cikkének (2) bekezdése alapján pedig a pályázati eljárásnak átláthatónak és nyilvánosnak kellet t volna lennie . Miután a pályázati eljárás nem felelt meg e követelményeknek, így annak alapjá n érvényes szerződés megkötésére sincs lehet ő ség figyelemmel a 2011 . évi CXCVI . törvény (Nvtv .) 7 .5-ának (1) és (2) bekezdésére is . Az I.r. alperes döntései továbbá sértik az Alaptörvény P . cikkének (1) bekezdését, mivel az Nfatv . és a rendelet nem biztosítja a term őföld védelmének Alaptörvénybe n rögzített követelményét . Sérelmezte azt is, hogy az I .r. alperes nem vette figyelembe az eljárás a során a Nemzeti Vidékstratégia rendelkezéseit, valamint az Nfatv . birtokpolitikai elveit, így 15 .5-a (3) bekezdésének a), c), d), i), és s) pontját . A pályázati eljárások és az ennek során meghozot t döntések továbbá rendelet 26 . §-ának (2) bekezdésébe is ütköztek . Elő adta azt is, hogy a pályázatokkal érintett területek AKG speciális célprogrammal érintette k voltak, e tényt azonban a pályázati kiírások nem megfelel ő módon tartalmazták . A pályázati kiíráso k ezért sem feleltek meg a nemzeti vagyonnal való felel ő s és rendeltetésszer ű gazdálkodá s követelményének . A rendelet 6 .§-a (1) bekezdésének és 7 .5 (2) bekezdése 7 . pontjának sem felelte k meg a pályázati kiírások . A perbeli földterületeken ugyanis 1998 . november 11 . napjától kezd ődően biogazdálkodás folyt a III .i: alperes egyetértésével, így e földterületek BIO-SWISS min ősítésnek megfelel ő, különleges adottságokkal rendelkez ő termőföldek voltak, amelyek az AKG rendszerébe n ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram-csoportba tartoztak . A Ill .r. alpere s képviseletében eljáró I .r. alperes azonban e biogazdálkodási célú ingatlanokat közönsége s gazdálkodási célú haszonbérletre hirdette meg figyelmen kívül hagyva az AKG azon követelményét , hogy kötelezettségátadás és jogutódlás esetén a kötelezettséget átadni csak az átadni kíván t célprogram, valamint az intézkedés jogosultsági kritériumainak megfelel ő földhasználónak lehet, é s a kötelezettség átvevőjének meg kell felelnie a célprogramra vonatkozó jogosultsági feltételeknek . Így a kötelezettségvállalási id őszakon belül nem lehetett az ökológiai státuszú földterületr e pályázónak földhasználati nyilvántartásba bejegyzett nem ökológiai státuszú területe, mivel abba n az esetben már nem jogosult erre a támogatásra . Az AKG-t ezért nem lehetett a pályázatok nyerteseinek átadni, miután nem feleltek meg az el őző kritériumoknak . Az AKG elvesztése viszont jelentő s veszteséggel járt a felperes és az új haszonbérl ők számára is . Azt is állította, hogy a perbeli földterületeket közérdek ű célra hasznosította . A pályázatok eredményeként azonban megsz ű nt ezen a területen az EU által kiemelten támogatot t biogazdálkodás, a közhasznú vidékfejlesztési központ, illetve a biogazdálkodás oktatásának , bemutatásának és kutatásának a bázisa . Hivatkozott továbbá arra is, hogy a Il .r. alperes a pályázati felhívás 3 .b) pontja és a pályázati kiírá s l .b) pontja alapján nem is nyújthatott volna be pályázatot, mivel a pályázat benyújtásako r mezőgazdasági tevékenységet nem végzett . Mindezekre tekintettel állította, hogy a II . és III .r között létrejött szerződés jogszabál y megkerülésére irányul, illetve jóerkölcsbe ütközik, így semmis . A közpénzek hanyag kezelése, a nemzeti vagyonnal való nem megfelel ő gazdálkodás ugyanis a társadalom erkölcsi rosszallásá t vonja maga után . A keresettel támadott szerz ődésekkel ugyanis a term őföld olyan gazdálkodó szervezethez került másnak a rovására, mely gazdálkodó szervezet nem felel meg a szüksége s szakmai és egyéb feltételeknek . A megállapítási kereset benyújtásához szükséges jogi érdekét abba n jelölte meg, hogy a perrel érintett pályázati kiírások, valamint a pályázati eljárások szabálytalanság a folytán sérült a felperes pályázatok szabályszer ű elbírálásához való joga . Az ekként meghozott pályázati döntéseket követ ően megkötött szerző dések pedig a felperesnek jogsérelmet okoztak . Állította azt is, hogy a pályázati felhívás és kiírás, illetve az I .r. alperes döntése jogszabály

.G£75 .069/2015/6 . 6 megkerülésével történt, ezért az ennek eredményeként megkötött szerz ődés is jogszabály megkerülésével kötött szerz ődésnek minősül, továbbá jóerkölcsbe is ütközik, és ekként semmis . Arra is hivatkozott, hogy a II . és a III .r. alperesek közötti szerz ődés 4.4. pontja nem szerepelt a pályázati kiírás mellékletét képez ő szerződéstervezetben . A I1 .r. alperes egyébként nem i s rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek biogazdálkodás folytatásához szükségesek . A II .i. alperes pedig a székhelyét a pályázati felhívás keltét követ ő 9 . napon helyezte át Salgótarjánbó l Szabadegyházára feltehető en azért, hogy magasabb pontszámot éljen el . Hivatkozott a BDT 2011 .2423 ., BDT 2006 .1470. szám alatt közzétett eseti döntésekre, valamint a 4/1999. Polgári jogegységi határozatra. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását és a felperes perköltségükben val ó marasztalását kérték . Az I . rendű alperes érdemi ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes a haszonbérlet i szerző dés érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelmében eredetileg tévesen jelölt e meg az alperest, mivel az érintett haszonbérleti szerz ődés a III .r alperes és a II . rendű alperes közöt t jött létre, míg az I . rend ű alperes e szerződés megkötésekor a Ill .r. alperes törvényes képvisel őjeként járt el . Az I .r. alperes ugyanis az Nfatv. 3 .§-ának (1) bekezdése alapján ugyanis a III .r alpere s tulajdonosi jogait gyakorolta e szerz ődés megkötésekor. Az I . és a III . r. alperesek vitatták továbbá azt is, hogy a felperesnek olyan jogi érdeke állna fenn , amely alapján a II . és a III .i: alperesek közötti szerz ődés semmisségének a megállapítását kérhetné . A felperes ugyanis a keresetével legfeljebb azt érhetné el, hogy az új haszonbérl őknek ne legyen a Magyar Állammal jogviszonya, vagy érvényes pályázata, ezáltal azonban jogokat nem szerezhetne , terhekt ől nem mentesülhetne . A kereset szerinti pályázati eljárások érvénytelenségének a megállapítása nem vonná maga után az azok alapján kötött haszonbérleti szerz ődések érvénytelenségét figyelemmel arra is, hogy e körben a felperes kereseti kérelmet sem terjesztett mé g el ő . Arra is hivatkozott, hogy egy id őbeli folyamat, azaz a pályázattal összefügg ő értékelési , döntéshozatali folyamat semmisségének a megállapítása nem kérhet ő. A felperes Pp . 155/B§-ának (1) bekezdése alapján el őterjesztett kérelme vonatkozásában arr a hivatkozott, hogy a felperesnek határozottan meg kellett volna jelölnie, hogy mely jogszabály i rendelkezések ütköznek álláspontja szerint az Alaptörvénybe . A felperes továbbá nem jelölte meg , hogy mely döntések Alaptörvénybe ütközésének a megállapítását kéri . Döntések egyébként sem támadhatóak meg az Alkotmánybíróság el őtt. Hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény P . cikkének (1 ) bekezdése nem jelenti azt, hogy a biogazdálkodást el őnyben kell részesíteni a szokáso s gazdálkodáshoz képest, mivel a termőföld term őképességének a fenntartása nemcsa k biogazdálkodás esetében biztosítható . Az I.r. alperes továbbá nem hatóság, illetve egyé b közigazgatási döntést hozó szervezet, így rá nem vonatkozik az Alaptörvény XXVIII . cikkének (7 ) bekezdése és XXXIV. cikkének (1) bekezdése . Az I .r. alperes ugyanis nem gyakorol közhatalmat , hanem az állami vagyon kezel őjeként, tulajdonosi jogkörben jár el, jogszabály pedig nem ír el ő a számára a döntései tekintetében indokolási kötelezettséget . Amennyiben pedig a felperes a nyerte s pályázatok tartalmát kívánta volna megismerni, nem az Alaptörvény 39 . cikkének (2) bekezdésér e kellett volna hivatkoznia, hanem a 2011 . évi CXII . törvény alapján kellett volna kezdeményeznie a z I .r. alperessel szemben eljárást . Állította, hogy a II .z. alperes pályázata megfelelt a pályázati kiírás 1 .bb) pontjában foglal t feltételeknek . A felperes egyébként sem jelölte meg határozottan, hogy az alperesek mel y jogszabályokat kívántak és milyen célból a szerz ődés megkötésével megkerülni . A szerződés jóerkölcsbe ütközése sem állapítható meg azon az alapon, ha esetleg az I .r. alperes nem megfelel ő en

.Gf.75 .069/2015/6. 7 gazdálkodott volna az állami vagyonnal . A II.i. alperes egyébként megfelel ő haszonbérleti díjat ajánlott fel, így a Magyar Állam vonatkozásában biztosított a földterületek jövedelmez ősége. Arra is hivatkozott, hogy a 4/1999 . Polgári Jogegységi határozat I1I .2 . pontja értelmében a bíróságnak nincs lehetősége átvenni a pályázat elbírálásával kapcsolatos döntési jogkört, nincs arr a sem joga, hogy a pályázatot eredménytelennek, valamely ajánlatot érvénytelennek min ő sítsen. Az sem eredményezné automatikusan a pályázat eredményeként megkötött szerz ődés érvénytelenségét , ha a perbeli pályázati eljárás jogszabályba ütközése megállapítást nyerne (BH2001 .234., BH2001 .384 .) . A Ptk. 200 .§-ának (2) bekezdése alapján azért sem lehet semmis a jogszabál y megkerülésével kötött szerz ő dés, mivel a rendelet jogkövetkezményként a pályázat érvénytelenségé t írja elő . A II . rendű alperes vitatta a kereset ténybeli és jogi alapját . Állította, hogy a perbeli pályázato n jogszer űen indult és nyert . Egyebekben csatlakozott az I ., valamint a III . rend ű alperes perbel i nyilatkozataihoz. Az elsőfokú bíróság a 19-I . sorszámú végzésével elutasította a felperes alkotmánybírósági eljárá s kezdeményezésére és a per tárgyalásának a felfüggesztésére irányuló kérelmét . Az első fokú bíróság ítéletével a keresetet valamennyi alperessel szemben elutasította, egybe n kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I . és a III . rendű alperesnek 96 .800,forint perköltséget . Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a jelen perben is analógia útján alkalmazható a 4/1999 . Polgári Jogegységi határozat, amely szerint valamennyi pályázónak joga van a pályázaton má s pályázókkal azonos eséllyel és feltételekkel indulni, valamint ahhoz, hogy a pályázatát a jogszabályok, a pályázati felhívásban közöltek szerint szabályszer űen bírálják el . Így a pályázat ne m szabályszer ű elbírálása megalapozza a vesztes pályázó kereshet őségi jogát . Miután a felperes az I . r. alperes által kiírt pályázati felhívásokra maga is nyújtott be pályázatot, ezért érdekeltté vál t valamennyi pályázat szabályos lebonyolításában és elbírálásában, így abban, hogy más pályázókka l azonos eséllyel és feltételekkel indulhasson, illetve vehessen részt a pályázati eljárásban . Nem ál l fenn viszont a felperes jogvédelmi igénye azon az alapon, hogy a szerz ődés érvénytelenn é nyilvánítását követ ő en új eljárás kiírására, és annak számára kedvez ő elbírálására kerüljön sor. A bíróság ugyanis a pályáztatással összefüggésben döntési jogkörrel nem rendelkezik . Mindezekre tekintettel az els őfokú bíróság a felperes kereseti kérelmeit érdemben vizsgálta, é s kifejtette, hogy a Ptk . 200 . §-ának (2) bekezdése alapján valamely szerz ődés csak akkor ütközi k jogszabályba -a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint-, ha azt a jogszabály által el ő írt kötelező pályáztatási eljárás mell őzésével kötötték meg . Ezzel szemben a szerz ődés megkötését megel őző pályázati eljárásban a pályáztató egyoldalú jogszabálysértése a megkötött szerz ő dést nem teszi érvénytelenné, miután ilyen érvénytelenségi okot a Ptk . nem szabályoz . A rendelet 14 .§-ának (1 ) bekezdése alapján akkor érvénytelen a pályázat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban és a kiírásban foglaltaknak . Az érvénytelenséget viszont a rendelet 20 . §-ának (2) bekezdése szerin t pedig (a Pályázati eljárás vonatkozásában) az I .r. alperes elnöke jogosult megállapítani . A rendelet a szerző dés érvénytelenségére vonatkozóan külön rendelkezést nem tartalmaz . Az els őfokú bíróság megítélése szerint a II . és a III . rend ű alperesek között létrejött term őföld haszonbérleti szerz ő dés tartalma nem ütközik a felperes által megjelölt jogszabályokba, mivel a term ő föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója jogosult dönteni arról, hogy egye s földrészletek hasznosításakor mely földbirtok-politikai irányelveket részesíti el őnyben. Jogszabály ugyanis ezek tekintetében nem határoz meg prioritási sorrendet . Az I . rendű alperes perbeli

I .Gf.75 .069/2015/6. 8 pályázatok kiírásával elérni kívánt célra vonatkozó döntése ezért nem ütközött a felperes álta l megjelölt alaptörvényi, illetve jogszabályi rendelkezésekbe . A szerz ő dés feltételei sem támasztjá k alá azt, hogy az I . rendű alperes a közpénzekkel való gazdálkodása során -az alaptörvényben és a z egyéb jogszabályokban rögzített- kötelezettségeit megszegte volna . Az els őfokú bíróság kifejtette továbbá, hogy valamely szerz ődés akkor min ősül jóerkölcsb e ütközőnek, ha -bár azt jogszabály nem tiltja- az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezettség jelleg e vagy a felajánlott ellenszolgáltatás, illetve a szerz ődés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti, és ezért az általános társadalmi megítélés is egyértelm ű en tisztességtelennek minősíti . A II. és a III.z. alperes között létrejött szerz ődés tartalma alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a szerz ődő felek a pályázati kiírásban megjelölt földbirtok politikai irányelvek figyelembevételével kötötték meg a szerz ődésüket, a szerz ődésben a fele k részéről vállalt kötelezettségek, a kikötött ellenszolgáltatás, a szerz ődés célja és tárgya a z általánosan elfogadott erkölcsi normákat nem sértik . A szerződés nem ütközik jóerkölcsbe azon a z alapon sem, hogy a földrészlet tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogkörben eljáró I .r. alperes a földrészlet hasznosításakor a felperes megsz űnt mezőgazdasági földhaszonbérleti szerz ődésében megjelölt célkit űzés helyett, egy másik, azonos fontosságú földbirtok-politikai irányelvet részesítet t el őnyben. A felperes keresetében kérte az általa korábban megm űvelt földrészletekre kiírt, keresetlevelébe n megjelölt azonosító számú pályázati eljárások és döntések semmisségének a megállapítását is . E kereseti kérelmét is a Ptk . 200. §-ának (2) bekezdésére, továbbá a Pp . 7.§-ának (1) bekezdésére alapította . A bíróság azonban -a már kifejtettek szerint- kizárólag a szerz ődések semmisségé t vizsgálhatja, az azt megel őző pályázati eljárással és döntéssel összefüggő jogszabálysértése k megállapítására -jogszabályi felhatalmazás hiányában- nincsen lehetősége. A Ptk. pedig a jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó rendelkezések megsértéséhez nem f űzi a szerződés semmisségének a jogkövetkezményét . Az elsőfokú bíróság mell őzte a felperes okiratok becsatolására irányuló bizonyítási indítványát , mivel az I . rendű alperesnél lefolytatott eljárás megállapításai, valamint a felperes bírálati lapjá n feltüntetett adatok a bíróság döntését érdemben -a pályázati eljárás és a döntés vizsgálatána k jogszabályi felhatalmazás hiányában való mell őzése miatt- nem befolyásolták volna . Mindezekre tekintettel az els őfokú bírósága keresetet elutasította és a felperest a Pp. 78 .§-ának (1 ) bekezdése alapján kötelezte az alperesek perköltségének a megfizetésére . A felperes a fellebbezésében az els őfokú ítélet megváltoztatását, kereseti kérelmeinek való hely t adást, és az alperesek perköltségben történ ő marasztalását kérte . Sérelmezte, hogy az els őfokú bíróság a 2014. augusztus 11 . napján kelt beadványában pontosított kereseti kérelmét részben nem bírálta el, mivel ítéletében nem rögzítette azon kereseti kérelmeit , amelyekben kérte annak megállapítását, hogy a pályázati felhívás, illetve kiírás jogszabálysért ő volt, melynek eredményeként jogszabálysértő a pályázatok elbírálása is ; az I. rend ű alperes a bírálat sorá n figyelmen kívül hagyta az Nfa tv . birtokpolitikai-irányelveit, és a Nemzeti vidékstratégia vonatkoz ó fejezeteit (biogazdálkodás oktatása, bemutatása, vidékfejlesztési központ), illetve amelyben anna k megállapítását kérte, hogy a II . r. alperes részvétele a pályázati eljárásban egyrészt jogszabályt , másrészt a pályázati szabályokat sértette ; így a pályázat nyertesét megállapító döntés a pályázat i felhívást/kiírást, továbbá jogszabályt sért. Másrészt az elsőfokú bíróság az ítéletében túl i s terjeszkedett a felperes kereseti kérelmein, miután ítéletében tévesen azt rögzítette, hogy a felperes a keresetében a pályázati eljárások (pályázati felhívások, illetve kiírások) és a döntése k semmisségének a megállapítását is kérte. Az els őfokú bíróság a pályázati eljárás során elkövetett , felperes által feltárt jogsértéseket nem is vizsgálta, így azokat a kereseti kérelem elbírálása sorá n nem értékelte. Az els őfokú bíróság ítélete ezért a Pp . 3 . §-ának (2) bekezdése megsértése folytán is

I .Gf.75 .069/2015/6 . 9 jogszabálysért ő. Az els ő fokú bíróság továbbá tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a II . és a III . r. alperese k között létrejött szerző dés semmisségének a megállapítása iránti kereseti kérelem tekintetében a bíróság a pályázati eljárást, amely egyébként a szerz ő déskötési folyamatot jelenti, nem vizsgálhatja , holott ezt jogszabályi előírás nem tiltja . Az els őfokú bíróság szerint is a 4/1999 . Polgári jogegység i határozat a jelen ügyben is alkalmazható . E szerint pedig „egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a pályáztatásra vonatkozó szabályok megsértése miatti igények -a Ptk . 7 . §-ának (1) bekezdése alapján- bírósági úton érvényesíthet ők. . . .Téves tehát az az álláspont, amely szerint az egye s privatizációs eljárások jogi kontrollja, illet őleg az ebből származó jogkövetkezmények levonás a nem tartozik bírósági útra . ... Ha az érdemi vizsgálat alapján megállapítható a pályázatban foglaltak , illet őleg a pályázatra vonatkozó jogszabályok megsértése, akkor sor kerülhet a megkötött szerz ődés semmisségének a megállapítására jogszabályba ütközés, jogszabály megkerülésére irányultság, vag y akár jóerkölcsbe ütközés címén is” . E jogegységi határozat szerint a szerz ődés semmisségéne k megállapítását eredményezheti a pályázatban (pályázati felhívásban/kiírásban) foglaltak, vagy a pályázatra vonatkozó jogszabályok megsértése is. Hivatkozott e körben a 2014 . augusztus 11 . napján kelt beadványára is, valamint a BDT 2011 .2423 . számú döntésre . Ez utóbbi eseti döntés is alátámasztja azt, hogy a bíróság vizsgálhatja a pályázat i eljárást, illetve ezen eseti ügy tényállásához hasonlóan a jelen perrel érintett pályázat esetében i s spekulációs szándékkal történt a II .r. alperes székhelyének az áthelyezése . A rendelet 20. §-ának (1 ) és (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy mikor nyilváníthatja a teljes eljárást (és nem egyes beadot t pályázatokat) érvénytelenné az I .r. alperes elnöke . A felperes a keresetében azonban csak anna k megállapítását kérte, hogy a jogszabályok és pályázati szabályok megsértése alapján -a fent i jogegységi határozattal összhangban- a megkötött szerz ődés semmis . Sérelmezte a bizonyítási indítványai mell őzését is. Állította, hogy az I .r. alperes vizsgálat i jelentésének (jegyzőkönyv) és a bírálati lapoknak a becsatolásával a tényállás mélyebb és alaposab b felderítése történhetett volna meg, e bizonyítékok a felperes kereseti kérelmeit alátámasztottá k volna. Az Nfatv. 15 . §-ának (2) bekezdése szerint „A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket a (3 ) bekezdésben foglalt földbirtok-politikai irányelvek szerint kell hasznosítani .” A (3) bekezdés szerint a földbirtok-politika irányelvei között szerepel (egyebek mellett) a földhasználók helyzeténe k stabilizálása, fejl ődésük elősegítése {a) pont} ; környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgál ó termelés földhasznosítás oldaláról történ ő támogatása {c) pont} a különleges rendeltetés ű (különösen oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás) gazdaságok m űködéséhez kedvezményes föl d biztosítása {s) pont . Az Alapvető Jogok Biztosának -jelen ügyre vonatkozó- jelentése is rögzítette , hogy a pályázati felhívásokban a biogazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, mint követelmény ninc s előírva, illetve a pályázati kiírás 8 . számú mellékletét képez ő formanyomtatvány -Gazdálkodás i Terv- C . pontjában lehet csak a tájközpont jelleget, a modell-gazdálkodást vagy a népfőiskolai tevékenységet bemutatni, azonban e funkciók nem jelentek meg a pályázat elbírálásánál értékelés i szempontként . Ezeket a lényeges körülményeket az els őfokú bíróság ugyancsak nem vett e figyelembe . Nem azt állítja a felperes, hogy a birtokpolitikai irányelvek között rangsor áll fenn , hanem arra hivatkozott, hogy minden birtokpolitikai irányelvet figyelembe kellett volna venni , illetve az adott pályázat és az azzal érintett földterület adottságai alapján releváns irányelveke t kellett volna az I .r. alperesnek alkalmaznia . Egyebekben fenntartotta az els őfokú eljárásban tett nyilatkozatait . Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte az els őfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását .

1 .G£75 .069/2015/6 . 10 Kifejtette, hogy a felperes a fellebbezésében alaptalanul hivatkozott arra, hogy az els ő fokú bíróság nem bírálta el valamennyi kereseti kérelmét, mivel az első fokú bíróság a tényállást teljeskör űen feltárta és az abból levont jogi következtetései is helytállóak . Fenntartotta, hogy a Pp . 123 .5-a alkalmazása szempontjából a felperesnek nem áll fenn olyan jogi érdeke, amely alapján a pályáza t érvénytelenségének a megállapítását kérhetné, mivel a pályázat érvénytelenségének a megállapítása esetén sem válna a felperes a pályázat nyertesévé . Az pedig túl távoli összefüggés, és ezért a felpere s kereshetőségi jogát nem alapozhatja meg, hogy a pályázat érvénytelensége esetén az I .r. alperesnek új pályázatot kellene kiírnia . E kereseti kérelme jogcímét a felperes meg sem jelölte . A szerz ődés érvénytelenségének a megállapítása körében a felperes a Ptk. 7 .5-ára hivatkozott, amely azonba n csak egy általános jogelv, így nem tekinthet ő pontos jogcímnek. Hivatkozott e körben arra is, hogy a rendelet alapján csak az I .r. alperes elnöke jogosult a pályázat érvénytelenségét megállapítani, így erre a bíróságnak nincs hatásköre . Helytállóan fejtette ezért ki az els őfokú bíróság azt, hogy a II . és II1 .r. alperesek szerződésének az érvénytelensége csak abban az esetben lett volna megállapítható, h a azt a II . és a 1II .r. alperes pályázati eljárás anell őzéséveI kötötte volna meg . Fenntartotta, hogy a 4/1999. számú Polgári jogegységi határozat alapján azt is helytállóan fejtette ki az els őfokú bíróság, hogy a pályázat érvénytelensége miatt a szerződés érvényessége nem állapítható meg . A perbel i szerződés jóerkölcsbe ütközését az sem alapozhatja meg, hogy a pályázat kiírója a birtokpolitika i elvek közül melyiket részesítette el őnyben, mivel ezek a célok a jogszabály értelmében azono s fontosságúak . A fellebbezés az alábbiak szerint alapos . A másodfokú bíróság az iratok alapján megállapította -ahogy arra a felperes is alaposan hivatkozot t a fellebbezésében-, hogy a felperes a keresetét a bíróságra 2014 . augusztus 13 . napján érkezet t beadványában módosította . Módosított keresetében a felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa me g azt, hogy a pályázati felhívások és kiírások jogszabálysért ők, melynek folytán jogszabálysértő módon került sor a pályázatok elbírálására, az I .r. alperes a pályázatok elbírálása során figyelmen kívül hagyta az Nfatv. Birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti vidékstratégia vonatkozó fejezetei t (biogazdálkodás oktatása, bemutatása, vidékfejlesztési központ), a Il .r. alperes részvétele a pályázat i eljárásban jogszabályt és a pályázati szabályokat sértette és ekként a pályázat nyertesét megállapít ó döntés is sérti a pályázati felhívást és kiírást, valamint jogszabályt ; továbbá azt is, hogy a II .r. és a III.r. alperesek között létrejött mez őgazdasági földhaszonbérleti szerződés semmis . Az elsőfokú bíróság ítélete szerint viszont a felperes a keresetében csak a II .r. és a III . r. alpere s közötti szerződés, valamint a keresetlevélben megjelölt azonosító számú pályázati eljárások és döntések érvénytelenségének a megállapítását kérte . Az elsőfokú bíróság azzal, hogy az ítéletében a felperes négy kereseti kérelméb ől csak egyről döntött, illetve olyan kereseti kérelmet is elbírált, amelyet a felperes nem terjesztett el ő, megsértette a Pp . 213 .5-ának (1) bekezdését, illetve 215.5-át, mivel egyfel ől a kereseten túlterjeszkedett , másfelő l a keresetet nem merítette ki . A másodfokú bíróság ezért a Pp . 213 .5-ának (2) bekezdése alapján részítéletet hozott, mivel a z első fokú ítélet csak az els őfokú bíróság által elbírált azon kereseti kérelem vonatkozásában vol t érdemben felülbírálható, amelyben a felperes a II .r. és a III .r. alperes közötti haszonbérleti szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte . Ezt meghaladóan a másodfokú bíróság a Pp . 213 .§-ának (I) bekezdése és 215 .5-a sérelmére tekintettel az els őfokú bíróság ítéletét a Pp . 252 .5-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb

1 .Gf.75 .069/2015/6 . 11

tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította . A megismételt eljárásban a felperes még el nem bírált kereseti kérelmeit -amennyiben azok a Pp . 123 .§-a alapján el őterjeszthetőek- az elsőfokú bíróság köteles érdemben vizsgálni, és az e körbe n még szükséges bizonyítási eljárást lefolytatni . A másodfokú bíróság megállapította, hogy az els őfokú bíróság a szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelem körében a szükséges bizonyítást lefolytatta, annak alapján a tényállást helyesen állapította meg . Az első fokú bíróság ítéletének jogi indokolásával azonban a másodfokú bíróság nem mindenben értett egyet, így az els ő fokú bíróság érdemi döntése sem vol t helytálló . Azt helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy a perbeli esetre is alkalmazható a 4/1999 . számú Polgári jogegységi határozat, amely a privatizációs pályázatokra vonatkozó szabályok megsértése miatt el őterjesztett igények bírósági úton való érvényesíthetőségét mondta ki . A Magyar Köztársaság Legfels őbb Bírósága e jogegységi döntésében kifejtette, hogy az, aki egy pályázaton a pályázati felhívásnak eleget téve szabályszer ű pályázatot nyújt be, érdekeltté válik a pályáza t szabályos lebonyolításában és elbírálásában . Amennyiben ezért a kiíró a pályázatot nem szabályosa n bírálja el, a pályázót sérelem éri, ami abban nyilvánul meg, hogy a pályáztató jogsért ő magatartás a folytán eleve esélytelenné válik, elesik a tisztességes megmérettetés, a pályázata jogszer ű elbírálásának a lehet őségétől . Ha ezért a szabályszerű pályázatot benyújtó a pályázati szabályo k megsértésére hivatkozva indít a kiíró és a nyertesnek nyilvánított pályázó közötti szerz ődés semmisségének a megállapítása iránt pert, a keresetét nem lehet kereshetőségi jog hiányára alapítottan elutasítani, hanem érdemben kell megvizsgálni, hogy történt-e szabályszegés és a z kihatott-e a megkötött szerz ődés érvényességére . A 4/1999 . számú Polgári jogegységi határozatban kifejtettek irányadók a felperes Nemzeti földalapba tartozó földrészletek haszonbérbe adására irányuló pályázat alapján megkötött szerz ődés érvénytelenségének a megállapítása iránt el ő terjesztett kereseti kérelmére is . Helytállóan bírálta e l ezért érdemben az els ő fokú bíróság a felperes perbeli földhaszonbérleti szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelmét, mivel e megállapítási kerese t előterjesztésének Pp . 123 . §-a szerinti feltételei a hivatkozott jogegységi határozatban kifejtettek szerint fennállnak . Az e kereseti kérelem szerint kért megállapítás ugyanis a felperes tisztessége s megmérettetéshez, pályázata szabályszerű elbírálásához való jogának alperesekkel szemben i érvényre juttatásához szükséges, a felperes pedig a földhaszonbérleti szerz ődése időközben i megszűnésére tekintettel teljesítést nem követelhet . A felperes szerz ődés érvénytelenségének a megállapításához fűz őd ő jogi érdekét az is megalapozza, hogy a szerz ő dés érvénytelensége esetébe n az 1 .r. alperesnek új pályázatot kell kiírnia, amelyen a felperesnek ismét lehetősége nyílik pályázat a benyújtására (BDT 2004 .980 ., BDT 2011 .2423 .). Tévedett azonban az elsőfokú bíróság akkor, amikor a 4/1999 . számú Polgári jogegységi határoza t és az annak megfelel ően kialakult bírósági gyakorlat alapján nem látott lehetőséget annak vizsgálatára, hogy a szerz ődést megelőző pályázati eljárás megfelelt-e a jogszabályoknak . A Polgár i jogegységi határozat, illetve az alperes által hivatkozott BH2001 .234., BH2001 .384., és EBH2004 .1117. szám alatt közzétett eseti döntések ugyanis csak azt mondják ki, hogy a szerz ődés t megel őző pályázati eljárásra vonatkozó szabályok megsértése nem eredményezi a szerz ő dés érvénytelenségét abban az esetben, ha a szabályszegés nem hatott ki a megkötött szerz ődésre, azaz nem zárják ki a pályázati eljárás szabályszer űségének bíróság általi vizsgálatát .

1 .Gf.75 .069/2015/6 . 12

Ebbő l következően minden esetben egyedileg kell vizsgálni, hogy a pályázati eljárás szabályaina k megsértése a szerz ődés érvénytelenségére kihat-e, így vizsgálni kell az eljárási szabálysértés súlyát , illetve azt is, hogy a pályázati eljárás szabályait a jogszabály írta elő, vagy a kiíró határozta-e meg . A másodfokú bíróság ezért nemcsak a II .r. és a III .r. alperes között létrejött perbeli szerz ődést, hanem a szerz ődést megelőző pályázati eljárást is vizsgálta . Az I .r. alperes pályázati felhívása 2012 . október 10 . napján kelt, amely id őpontban a Nemzet i Földalapba tartozó földrészletek haszonbérbeadására vonatkozóan a rendelet 26 . §-ának (2 ) bekezdése az alábbiak szerint tételesen határozta meg azt, hogy a Nemzeti Földalapba tartoz ó földrészletek haszonbérbe adására irányuló pályázati eljárásban pályázóként ki vehet részt . A rendelet 26 .§-ának (2) bekezdése értelmében a pályázati eljárásban pályázóként -az a) pontba n meghatározott feltételeknek megfelel ő természetes személyeken kívül- a b) pont alapján olyan jog i személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vehet részt, amelynek a pályázat benyújtását megel őző adóévben a bevétele több mint 50%-ban a Tft . 3 . § k) pontja szerinti mezőgazdasági tevékenységb ől származik, vagy ha a pályázó nem rendelkezik lezárt adóévvel, a pályázó főtevékenysége mez őgazdasági tevékenység és a pályázat benyújtásának évére vonatkoz ó üzleti terv szerinti bevétele, ennek hiányában a számvitelr ől szóló törvénynek a közbens ő mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint -a pályázat benyújtásának napjával mint fordulónappal kiszámított bevétele több mint 50%-ban a Tft . 3. § k) pontja szerinti mezőgazdasági tevékenységből származik. E rendelkezéseknek nem felelt meg a pályázati felhívás 3 . b) pontja, illetve a pályázati kiírás 1 .b) pontja, mivel ezek a pályázati eljárásban pályázóként olyan 2012 . június 30 . napját megelőzően alapított jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részvételét is lehet ővé tették, amely a pályázat benyújtását megel őzően lezárt adóévvel nem rendelkezett, azonban vállalta , hogy a vállalkozásból származó bevétele több mint 50%-ban a Tft . 3.5-ának k) pontja szerint i mezőgazdasági tevékenységből fog származni . Azaz a pályázati felhívás és kiírás alapján olya n gazdálkodó szervezetek is pályázhattak, akik a pályázat benyújtását megel őzően egyáltalán ne m végeztek mezőgazdasági tevékenységet. Miután Magyarország Alaptörvényének 28 . cikke értelmében a bíróságoknak a jogalkalmazás sorá n a jogszabályok szövegét els ősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kel l értelmezniük, az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor pedig azt kell feltételezni, hog y azok a józan észnek és a közjónak megfelel ő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak, ezért a rendelet 26 .§-ának (2) bekezdése nem értelmezhet ő másként csak úgy, hogy az a nem természetes személy pályázó, amely a pályázat benyújtását megelőzően már rendelkezik lezárt adóévvel, csa k abban az esetben jogosult pályázni, ha már a pályázat benyújtásakor is a bevétele több mint 50 %ban a Termőföldről szóló 1994 . évi LV. törvény (Tft .) 3 .§-ának k) pontja szerinti mez őgazdasági tevékenységb ől származott. A lezárt adóévvel nem rendelkező nem természetes személy pályázó k esetében sem elég a rendelet alapján az, ha a pályázó a jöv őre nézve tesz kötelezettségvállal ó nyilatkozatot, hanem e pályázónak, már a pályázat benyújtása évében is ténylegesen mez őgazdasági tevékenységet kell végeznie, különben a pályázat benyújtása évére vonatkozó üzleti terv szerinti , illetve a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályok alapján kiszámított bevétele több min t 50 %-ban nem származhatna a pályázat benyújtásakor mez őgazdasági tevékenységb ő l. Ezzel szemben az iratokhoz F/1/7 sorszám alatt csatolt cégkivonat, és 19/F/6 . sorszám alatt csatolt

l .Gf.75 .069/2015/6 . 13 cégmásolat szerint a I1 .r. alperes 2004 . február 18 . napján alapított, azaz lezárt adóévvel rendelkez ő olyan gazdasági társaság, amelynek a székhelye Salgótarjánból Szabadegyházára 2012 . október 19 . napján lett csak áthelyezve, a főtevékenységi köre is csak a perbeli pályázat kiírását követően, 2013 . január 22-i hatállyal változott ,,Mérnöki tevékenység, tanácsadás"-ról „egyéb gyümölcs , héjastermésű termesztése"-re . E főtevékenység mellett a II .r. alperes a mai napig Víz-, gáz-, fű tés-, légkondicionáló-szerelést, egyéb épületgépészeti szerelést, számviteli, könyvvizsgálói, adószakért ői tevékenységet és m űszaki vizsgálatot, elemzést végez . A II.r. alperesnek ekként nem volt 2013 . január 22 . napját megel ő zően olyan tevékenységi köre, amely alapján mezőgazdasági tevékenysége t végezhetett volna, és így a II .r. alperesnek nem származhatott a pályázat benyújtását megel őző adóévben a bevétele több mint 50 %-ban a Tft. 3 .5-ának k) pontja szerinti mez őgazdasági tevékenységb ől (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporít ó anyag termesztés, vadgazdálkodás, erd őgazdálkodás, vegyes gazdálkodás) . Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az iratokhoz 20 . sorszám alatt csatolt „Bontási, érvényességi ellenőrzési adatlap haszonbérleti pályázathoz” nyomtatvány szerint a II .r. alperes a pályázatáho z nem csatolt olyan nyilatkozatot, amely szerint a bevételének több mint 50 %-a mez őgazdaság i tevékenységb ő l származna, hanem olyan nyilatkozatot csatolt, amely szerint lezárt adóévvel ne m rendelkezik, de vállalja, hogy bevételének több mint 50%-a mez őgazdasági tevékenységb ől fog származni . Ennek ellentmond, hogy a nyomtatványon az is szerepel, hogy a II .r: alperes a pályázatához csatolta a legutolsó üzleti évre vonatkozó, számviteli szabályok szerint elkészítet t üzleti beszámolóját, amely igazolja azt az egyébként is nyilvánvaló tényt, hogy egy 2004 . évbe n alapított gazdasági társaságnak 2012 . évben már rendelkeznie kellett lezárt adóévvel . Kérdése s továbbá az is, hogy egy olyan gazdasági társaság, amelynek a mai napig nincs állattenyésztésse l összefügg ő tevékenységi köre, illetve mezőgazdasági tevékenységként kizárólag egyéb gyümölcs é s héjastermés ű termesztésével foglalkozik, miként rendelkezhet a bírálati lap szerint 2 5 szarvasmarhával, illetve hogyan nyerhetett meg egy olyan pályázatot, amelyet az I .r. alpere s kifejezetten azzal a céllal írt ki -a családi gazdaságok kialakításának és meger ő sítésének a célj a mellett-, hogy az állattenyésztési tevékenységet ösztönözze, illetve az állattenyésztéshez szüksége s termő földigényt biztosítsa . Mindezek alapján a másodfokú bíróság megáIIapította, hogy az I .r. alperes olyan pályázó pályázatát nyilvánított érvényesnek, illetve a III .r. alperes nevében olyan pályázóval kötött szerz ődést, amely pályázó a rendelet 26.5-a (2) bekezdésének b) pontja és a pályázati kiírás 3 .b) pontja alapján nem i s indulhatott volna, és akinek a pályázata a rendelet 14 .5-a (1) bekezdésének a) és e) pontja alapján érvénytelen volt . Ez pedig a pályáztatás szabályainak olyan jelleg ű megsértése, amely kihatott a pályázati eljárás eredményeként a II .r. és a III .r. alperes között létrejött szerz ő dés érvényességére is , miután a rendelet 23 .5-ának (1) bekezdése alapján az I .r. alperes a II1 .r. alperes képviseletében olya n pályázóval kötött földhaszonbérleti szerz ődést, aki e rendelet értelmében pályázóként sem indulhatott volna . Rámutat a másodfokú bíróság, hogy a fentiekben részletezettek szerint a pályázati eljárásnak a jogszabályban előírt feltételeit sértették meg, ami olyan súlyú, hogy a pályázat alapján megkötöt t szerződés érvénytelenségét is eredményezi . E körben hangsúlyozza a másodfokú bíróság, hogy a Il .r. és a I1I.r: alperesek közötti szerz ődés érvénytelensége a Ptk . 200 .5-ának (2) bekezdése alapján azon az alapon is megállapítható, hogy az a társadalom általános erkölcsi ítélete szerint jóerkölcsbe is ütközik . E szerződést ugyanis az állam nevében eljáró I .r. alperes a nemzeti vagyon részét képez ő termőföld vonatkozásában úgy kötötte



1 .Gf.75 .069/2015/6. 14 meg, hogy a szerző déskötést megel őző pályázati eljárás során a jogszabályokat, illetve a pályázat i felhívásban foglaltakat nem tartotta be, és ezáltal olyan pályázóval kötött szerz ődést, aki a rendele t szerint nem is pályázhatott volna . Jóerkölcsbe ütközik ugyanis az a szerződés, amellyel elérni kíván t cél az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti, és így azt a z általános társadalmi megítélés tisztességtelennek és elfogadhatatlannak min ősíti . A jó erkölc s -polgári jogi értelemben- a társadalom általános értékítélete, amely a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott határait, az általánosan elvárható magatartá s zsinórmértékét fejezi ki, és ekként korlátját képezi a Ptk . 200.§-ának (1) bekezdésében megfogalmazott szerződési szabadságnak (EBH 2003 .956 ., BH 2000 .260., BDT 2009 .2104., BH 2001 .473 .). A perbeli szerződéssel a 1II .E alperes nevében eljáró I .r. alperes olyan gazdaság i társaságot juttatott term őföldhöz, aki a már hivatkozott rendelet és a pályázati felhívás és kiírá s alapján a pályázaton nem is indulhatott volna, ez pedig -a társadalom általános értékítélete szerint nem fogadható el . A Ill .r. alperes is köteles -polgári jogi jogviszonyokban is- a maga szabt a korlátokat betartani, illetve a képviseletében eljáró I .r. alperessel betartatni . Éppen úgy, ahogy nem állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek által kiírt pályázatok esetében is elvárható a jogszabályo k és a pályázati felhívásban foglaltak betartása . Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az els őfokú bíróság ítéletének a II .r. és a III . r. alperese k között létrejött mez ő gazdasági földhaszonbérleti szerz ődés érvénytelenségének megállapítása iránt i kereseti kérelmet elutasító rendelkezését megváltoztatta és megállapította, hogy a I1 .r. és a III .r. alperesek által 2013 . április 29 . napján megkötött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerz ődés a Ptk . 200 .§-ának (2) bekezdése alapján érvénytelen, mivel az jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik . A másodfokú bíróság a felek fellebbezési eljárásban felmerült perköltsége, valamint a felpere s illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt illeték összegét a Pp. 252 .§-ának (4) bekezdése alapjá n csak megállapította, annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell az eljárást befejező határozatában rendelkeznie . Budapest, 2015 . június 17. napján

Dr. Hímer Gabriella sk . a tanács elnök e

Dr. Dulai Erzsébet sk . előadó bíró

Dr. Miklós János sk. bíró

A kiadmány hiteléül : Krariauer Klára :: R0 ) .,. 2015 JÚL IS ,

TT



2 . ~2

I

.

rbt

Ll .

` -1\E EE.. ;....

GL ' .i F 3

''1 íC € Székhely : 1149 Budapest, Bosnyák tér 5 . Törzskönyvi azonosítószám : 775706

ÁRVERÉSI HIRDETMÉN Y

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban : NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapró l szóló 2010. évi LXXXVII . törvény (a továbbiakban : Nfatv .) 18 . § (1) bekezdés a) pontja , valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részlete s szabályairól szóló 262/2010 . (XI . 17.) Korm . rendelet (a továbbiakban : Korm . rendelet ) 29 . § (1) bekezdése alapján nyilvános árverés keretében értékesíti a Magyar Álla m tulajdonába és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó, jelen hirdetmén y elválaszthatatlan mellékletét képez ő táblázatban szereplő földrészleteket. I.

Árverés helyszíne és címe : Székesfehérvár, 2 . bizottság 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 123 . A regisztráció id őpontja : a mellékelt táblázat szerin t Az árverés id őpontja : 2015. év december hó 08 . nap (regisztrációt követően)

II.

Az árverés nyilvános, melyet a Kiíró a fővárosi és megyei kormányhivatalok és járás i (fővárosi kerületi) hivatal közrem ű ködésével folytat le . Az árverést az NFA részér ől eljáró személy és közjegyz ő jelenlétében a kormányhivatal részér ő l eljáró személy ( a továbbiakban : Árverésvezet ő) bonyolítja le.

III.

A mez ő- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII . törvény ( a továbbiakban : Földforgalmi törvény) hatálya alá tartozó földrészlet (továbbiakban : Földrészlet) értékesítésére irányuló árverési eljárásban árverez őként csak a Földforgalm i törvény alapján földm űvesnek minősülő, magyar állampolgárságú természetes személ y vehet részt, akinek a lakóhelye vagy a mez őgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az árverés tárgyát képez ő föl d fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom el ől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van . Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott jog i képvisel ő útján lehet . Az árverésen árverez ő ként történ ő személyes részvétel esetén a jogi képviselet kötelez ő. A jogi képvisel ő re a polgári perrendtartásról szóló törvén y szerinti jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel ően alkalmazni .

Honlap : www .nfa .hu ; Email cím : [email protected]



IV.

AZ ÁRVEREZEND Ő FÖLDRÉSZLETEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK:

ÉS

A MEGKÖTEND Ő

SZERZ ŐDÉSEKRE

1. Az árverésre kerül ő Földrészletek adatait a jelen hirdetmény elválaszthatatla n mellékletét képez ő táblázat tartalmazza a hatályos ingatlan-nyilvántartási állapottal megegyez ő módon . Az árverésre meghirdetett Földrészletekre vonatkozó, minden lényeges információ a z NFA-nak a föld fekvése szerint illetékes területi szervénél, ügyfélfogadási id őben megtekinthet ő. Így különösen az ingatlan-nyilvántartásba az állam tulajdon i illető ségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokkal, terhekkel, valamint az ingatlan nyilvántartásba fel nem jegyzett, NFA által ismert terhekkel, továbbá az ingatlan nyilvántartásba jogi jellegként feljegyzett tényekkel és a Földrészletet terhel ő haszonbérleti jogviszonnyal, szolgalmi jogokkal kapcsolatos információk . A haszonbérleti díjak NFA által érvényesített, aktuális mértékét az adott Földrészle t adatait tartalmazó táblázat tájékoztató jelleggel is tartalmazza . A Földrészlet természetbeni állapotának és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzet t m űvelési ágának egyez őségéről az árverez ő köteles meggyőződni az árveré s időpontja el őtt. Az árverez ő tudomásul veszi, hogy ennek elmaradása eseté n szavatossági, kártérítési, illetve egyéb igénnyel az NFA-val szemben nem élhet . Az esetleges eltérésekért az NFA a felel ősségét kifejezetten kizárja .

2. Kizárólagos állami tulajdonban (1/1) álló erd ő alrészletet is tartalmazó Földrészlet esetében a hirdetményben megjelölt, erd ővel nem érintett ingatlanrészre lehe t árverést folytatni . Mindezekre tekintettel az erd ő m űvelési ágú alrészletet i s tartalmazó Földrészletek esetében a kikiáltási ár meghatározása során az erd ő mű velési ágú alrészletek értéke nem került figyelembevételre . Az eredményes árverést követ ő en, az NFA kérelmére kerül sor a Földrészlet megosztására, melyne k költségeit a nyertes árverez ő viseli . Az adásvételi szerz ő dés megkötésére csak a megosztást követ ően kerülhet sor . Az el ővásárlási jog gyakorlása esetén a megosztá s költségeit az el ővásárlási jogával élő jogosult viseli. A nyertes árverez ő részére az általa megfizetett eljárási költséget az el ő vásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan nyilvántartási bejegyzését követ ő öt napon belül vissza kell téríteni . A földmérés költségeivel a nyertes árverez ő és az el ővásárló közvetlenül számol el . 3. A Korm . rendelet 3 . § (1)-(2) és (4) bekezdései értelmében Natura 2000 területne k min ősül ő Földrészlet tulajdonjogának átruházásához a természetvédelemért felel ős miniszter, vízvédelmi terület eladásához a vízügyi igazgatási szervek irányításáér t felel ős miniszter, míg a védetté nyilvánított régészeti lel ő helyre és a régészet i védő övezetre kiterjed ő Földrészlet értékesítéséhez a kulturális örökség védelméér t felel ős miniszter egyetértése szükséges . Ezekben az esetekben a szerz ő dés csak a szükséges miniszteri jóváhagyást követ ő en kerül megkötésre . A miniszteri nyilatkozat(ok) beszerzése iránt a Kiíró intézkedik . 4. A Natura 2000 területnek min ő sülő Földrészletekre irányadó el őírásokat, a hasznosításukra vonatkozó szabályokat a természet védelmér ől szóló 1996 . évi LIII. 2

törvény 41/A . § (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján az európai közösség i jelent őségű természetvédelmi rendeltetés ű területekről szóló 275/2004 . (X . 8 .) Korm . rendelet, valamint az európai közösségi jelent őségű természetvédelmi rendeltetés ű területekkel érintett földrészletekr ől szóló 14/2010 . (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza . 5 . Az árverésen értékesítésre kerül ő Földrészlet vonatkozásában az államot 20 éve s időtartamra – a szerződés szerinti vételáron – visszavásárlási jog illeti meg . A visszavásárlási jog biztosítására a Földrészletet 20 éves id őtartamra elidegenítési é s terhelési tilalom terheli . A visszavásárlási jogot, az elidegenítési és terhelési tilalmat a z adásvételi szerz ődésben is rögzíteni kell . A Földrészletek tulajdoni lapjára az álla m javára – a vevő költségviselése mellett – a visszavásárlási jogot be kell jegyeztetni , valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat fel kell jegyeztetni . Az elidegenítés i tilalom törléséhez az NFA – a Földrészlet törvényes örökös általi elidegenítésének a z esetét kivéve – a 20 éves id őtartam lejárata el ő tt nem járulhat hozzá . Az elidegenítés i tilalom fenntartása mellett a terhelési tilalom törléséhez a 20 éves id őtartam lejárat a előtt csak abban az esetben járulhat hozzá, ha a Földrészlet vételárának kiegyenlítés e nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, és a Földrészletre pénzügyi intézmény javára kíván a tulajdonos terhet alapítani . Abban az esetben, ha a Földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmén y által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, az NFA kizárólag akkor él a visszavásárlási joggal, ha tudomást szerez arról, hogy a tulajdonos a Földrészle t elidegenítése vagy megterhelése érdekében intézkedést tett. Ha a visszavásárlási joggal terhelt Földrészlet vételárának kiegyenlítése pénzügy i intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történik, az NFA az alábbiak szerin t jár el, ha a pénzügyi intézmény teljes bizonyító erej ű magánokiratban foglal t nyilatkozatával értesíti az NFA-t a kölcsönszerz ődés felmondásáról, és az értesítésbe n – adatváltozás esetén újabb értesítésbe n a) megjelöli az értesítés keltének napján fennálló teljes követelését, valamint azt , hogy a követelés naponta milyen összeggel (napi kamat) emelkedik, továbbá azt a bankszámlaszámot, ahova a követelés összegét utalni kéri, é s b) vállalja, hogy ha a követelése összegét az alábbiakban foglaltak alapján a bankszámláján maradéktalanul jóváírják, nyolc napon belül kiadja a jelzálogjo g törlésére vonatkozó engedélyt . A pénzügyi intézmény fentiek szerinti értesítése esetén az NFA él az államot megillet ő visszavásárlási joggal, és a visszavásárlási ár összegéb ől a pénzügyi intézmény értesítésében megjelölt teljes követelést az értesítésben, több értesítés esetén a legutolsó értesítésben meghatározott, a fizetés napjára számolt napi kamatokka l növelten a pénzügyi intézmény részére legkés ő bb az értesítés, több értesítés eseté n az első értesítés kézhezvételét ől számított 60 napon belül megfizeti a pénzügy i intézmény által az értesítésben megadott bankszámlára történ ő átutalás útján . A visszavásárlási ár a vételárral egyez ő összeg, melyet meghaladóan az NFA-t fizetés i kötelezettség nem terhelheti . 6. Ha a nyertes árverez ő az általa megvásárolni kívánt Földrészlet vételárát pénzügy i intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával kívánja kiegyenlíteni és vele az NF A adásvételi szerz ődést köt, az adásvételi szerz ő désnek tartalmaznia kell a vételá r 3



kölcsön igénybevételével történ ő teljesítésének módját és határidejét, illetve az NF A visszavásárlási joggyakorlásának rendeletben rögzített szabályait, továbbá anna k tényét, hogy az NFA a vételár összegén felül a banki tartozásokért felel ősséget nem vállal . A pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával kiegyenlíteni kíván t vételárrész megfizetésének határideje az adásvételi szerz ő dés hatálybalépését ől számított 90 nap .

V.

AZ ADOTT FÖLDRÉSZLETEKRE LEFOLYTATANDÓ ÁRVERÉS MENET E 1. Regisztráció és az árverési biztosíték befizetés e 1.1 . Az árverésen történ ő részvétel feltétele az árverést megel őző regisztráció, melyne k során az árverez ő az árverés helyszínén : a) igazolja részvételi jogosultságát a mez őgazdasági igazgatási szervi hatáskörbe n eljáró kormányhivatal álta l aa) a Földrészlet tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerzési képessé g fennállásáról kiállított hatósági bizonyítván y ab) a földművesként történt nyilvántartásba-vételéről a földm űvesnyilvántartásból kiállított adatlap-másolat – harminc napnál nem régebbi – eredeti példányának bemutatásával ; b) igazolja a Korm . rendelet 29 . § (3) bekezdése szerinti helyben lakás t ba) a lakóhely tekintetében a jegyz ő által kiállított, az életvitelszer ű ott lakást bizonyító hatósági bizonyítvánnyal , bb) a mezőgazdasági üzemközpont tekintetében a földm űvesek, a mez őgazdaság i termelőszervezetek és a mez ő gazdasági üzemközpontok nyilvántartása alapjá n kiállított igazolással ; c) árverési naponként 30 000 forint összeg ű regisztrációs díjat készpénzben befizeti ; d) írásban hozzájárul személyes adatai kezeléséhez és ezen nyilatkozatának a z árverési jegyz őkönyvhöz mellékletben történő csatolásához . Az a)-b) pontokban meghatározott okiratok csak eredetben, vagy közjegyz ő álta l hitelesített másolatban fogadhatóak el . 1.2. Az árverési biztosíték összege a Földrészlet kikiáltási árának a 10%-a, amit a z árverésen való licitálás feltételeként az árverez őnek legkés őbb az árverést megel őző munkanapon 12 óráig kell a letétkezel ő pénzintézet (Budapest Bank Zrt .) bármel y fiókjának pénztárába egy összegben befizetni, vagy magyarországi pénzintézetné l vezetett forint fizetési számláról egy összegben történ ő utalással teljesíteni, azzal, hogy az összeg a fenti id őpontig a letéti számlán jóváírásra kell kerüljön . A befizetést , 4

vagy utalást az árverezend ő Földrészlethez rendelt, a jelen hirdetmény mellékletébe n feltüntetett letéti számlára lehet teljesíteni . 1.3 . Készpénzes befizetés esetén a befizető tudomásul veszi, hogy a 4 . pontba n meghatározott visszafizetési eljárás során a letétkezelő pénzintézet a befizet ő számára postai kifizetés útján fizeti vissza az árverési biztosítékot . A letétkezelő pénzintézet a visszafizetés NFA-t terhel ő költségeit a visszafizetésre kerülő árverési biztosíték összegéb ő l vonja le és a befizet ő az árverési biztosíték ezen költségge l csökkentetett összegét kapja vissza . Az árverési biztosítékot nem lehet teljesíteni : — — —

Postai készpénz átutalási megbízással - sárga és rózsaszín csekk Más pénzintézeti fiókban történ ő pénztári befizetéssel indított befizetésse l Külföldi pénzintézetnél vezetett számláról történ ő utalássa l Belföldi pénzintézetnél vezetett deviza számláról történ ő utalássa l

A fent részletezett, kizárt fizetési módon történ ő árverési biztosíték befizetése eseté n a befizető által befizetett összeg árverési biztosítékként nem vehet ő figyelembe, így a befizető nem vehet részt az árverésen . Az ilyen módon befizetett összeg a befizet őnek visszajár azzal, hogy ebben az esetben a befizet ő nek személyesen kell a letétkezel ő valamely bankfiókjában megjelennie és hitelt érdeml ően igazolni a befizetés tényét é s személyazonosságát ahhoz, hogy a pénzt számára a letétkezel ő visszafizesse. A nyertes árverező a fennmaradó vételárrészletet is az adott ingatlanra vonatkozó é s az árverési hirdetményben megadott letéti számlára köteles teljesíteni . A letétkezelő sem formai, sem tartalmi szempontból nem vizsgálja azt, hogy a letét i számlára történ ő befizetés megfelel-e az árverési hirdetményben meghatározot t feltételeknek . Az árverési biztosíték befizetését módosítani semmilyen módon nem lehet. Az árverési biztosíték letéti számlára történ ő befizetésének/átutalásának forma i és tartalmi helyességéért és id őben történ ő teljesítéséért kizárólag a befizet ő/átutaló felel .

A befizetéskor, illetve az utaláskor a közleményben kötelez ő feltüntetni : - az árverez ő nevét - az árverez ő adóazonosító jelé t Egyéb adatot feltüntetni nem lehet ! Amennyiben az utalás vagy a befizetés során a fenti adato k bármelyike a közleményrovatban nem kerül hiánytalanul és hibátlanu l feltüntetésre, az árverésen nem lehet részt venni ! 5

Az árverési biztosíték befizetésével kapcsolatban a licitálók az alábbi honlapon i s tájékozódhatnak : www .foldletet.h u

1.4. Az árverésen – a fentieken túl – az licitálhat, aki : a) regisztrációja során személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazolja, jog i képvisel ő a képviseleti jogosultságát is igazolni köteles , b) nyilatkozik arról, hogy a Kiíróval szemben lejárt tartozása nincs , c) nyilatkozik arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásána k teljesítéséb ő l eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos joger ősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása , d) nyilatkozik arról, hogy nincs az adózás rendjér ől szóló 2003 . évi XCII . törvény 178 . § ának 20 . pontja szerinti 60 (hatvan) napnál régebben lejárt esedékesség ű köztartozása, helyi adó tartozása , e) nyilatkozik arról, hogy hamis adatszolgáltatása miatt nem zárták ki állami vagyo n hasznosítására irányuló korábbi - 3 évnél nem régebben lezárult - eljárásból , f) nyilatkozik arról, hogy a vele szemben az NFA az árverés meghirdetésének napjá t megel őző három éven belül a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészletr e vonatkozó hasznosítási szerz ő dés kapcsán rendkívüli felmondással nem élt . 2 . Licitálá s 2.1 . Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogána k megszerzésére vonatkozó szerző dés megkötésére licitálás útján, a legmagasab b vételárat felajánló, a nyertes árverez ő szerez jogot . 2.2. Az árverés megkezdésekor az árverez ő kkel közölni kell az árverésre kerül ő Földrészlet kikiáltási árát, a meghirdetett Földrészletet érint ő – a Kiíró rendelkezésére álló – lényeges információkat, az alkalmazásra kerül ő licitlépcsőt. Az árverések sorá n alkalmazandó licitküszöb összege 5 millió Ft-ot nem meghaladó kikiáltási ár eseté n 50.000 Ft, 5 millió Ft-ot meghaladó kikiáltási ár esetén 100 .000 Ft, 10 millió Ft-ot meghaladó kikiáltási ár esetén 200 .000 Ft, 50 millió Ft-ot meghaladó kikiáltási ár eseté n 500.000 Ft. A licitküszöbökt ő l az árverező k nem térhetnek el . 2.3. A liciten résztvevő árverez ő a licitálás befejezéséig bármikor (bármelyik licitlépcs ő nél) tehet érvényes ajánlatot . Az a vételi ajánlat érvényes, amelynek összege – a licitküszö b összegével – meghaladja az el őzőleg tett érvényes vételi ajánlat összegét . Az árverező a vételi ajánlatát nem vonhatja vissza . 2.4 . Az adott Földrészletre folytatott licitálást addig kell folytatni, amíg az árverez ő k (licitálók) ajánlatot tesznek.

6

3. Árverés lezárása, szerződéskötés

3 .1. Az árverés addig tart, amíg az Árverésvezet ő a licitálást – az egyetlen és legmagasab b ajánlat háromszori kikiáltását követően – le nem zárja . 3 .2. Az árverésr ől az árverés lebonyolítója jegyz őkönyvet készít, amely tartalmazza a licitáláson kialakult végleges sorrendet, valamint az árveréssel kapcsolatos minde n lényeges adatot, információt . 3 .3. Az NFA a szerz ődést az árverés nyertesével köti meg . A Korm . rendelet 33 . § (1 ) értelmében az árverés nyertese az árverés eredményét közl ő értesítés kézhezvételét ő l számított 8 munkanapon belül szerz ő déskötés érdekében az NFA-nak a föld fekvés e szerint illetékes területi szervénél köteles jelentkezni . Amennyiben a Földrészle t kizárólagos (1/1) állami tulajdonú erd ő m űvelési ágú alrészletet is tartalmaz, a z adásvételi szerz ődés megkötésére csak a megosztást követ ő en kerülhet sor, mely a fenti kötelezettséget nem érinti . A szerz ődéskötés és a kapcsolódó eljárásokban a jog i képviselet kötelez ő. A nyertes árverező kifejezetten elfogadja, hogy részére a szerz ő dé s elkészítésével, jogi ellenjegyzésével, a kifüggesztési eljárás lebonyolításával és a földhivatali eljárással kapcsolatos jogi képviseletet az NFA biztosítja, melynek költségé t a nyertes árverez ő köteles viselni az alábbiak szerint . A szerz ődéskötés és a teljes , kötelező jogi képviselet díja a vételár 0,5%-a, de legalább 50 .000 forint + áfa,legfeljebb 500 .000,- forint + áfa, melyet a nyertes árverez ő a szerz ődéskötés napján az eljáró ügyvédnek számla ellenében, készpénzben köteles megfizetni . A szerz ődéskötéssel és a tulajdonjog megszerzésével kapcsolatosan felmerül ő minde n költséget a nyertes árverez ő köteles megfizetni azzal, hogy el ővásárlási jog gyakorlása esetén az általa megfizetett költségeket a végleges vev ő viseli .

3.4. A vételárat az adásvételi szerz ődés megkötését és a kifüggesztési eljárást követ ően a Földrészlethez rendelt, a jelen hirdetmény mellékletében feltüntetett letéti számlára kell megfizetni, az adásvételi szerz ődésben megjelölt határid őig és módon .

4.

Árverési biztosíték elszámolása

A nyertes árverező által befizetett árverési biztosíték a vételárba beszámít . A nem nyerte s árverezők részére a Kiíró az árverést követ ő 8 munkanapon belül a letétkezel ő pénzintéze t útján intézkedik a befizetett összegek visszafizetésér ől az alábbiak szerint : a) Utalás esetén a letétkezel ő az árverési biztosítékot ugyanarra a fizetési számlár a teljesíti, ahonnan az utalás érkezett ; b) Készpénz befizetés esetén a letétkezel ő a fenti határid őn belül elindítja a posta i kifizetést a befizető által a befizetés során megadott címre . Az árverési biztosíték felhasználása és visszafizetésére egyebekben a Korm . rendelet rendelkezései az irányadóak . Az árverési biztosíték után a letétkezel ő kamatot nem fizet .

7



5. Elővásárlási jog gyakorlás a

A Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó Földrészlet értékesítése esetén az el ővásárlás i jog gyakorlása érdekében az adásvételi szerz ődés hirdetményi úton történ ő közlésér ő l a Földforgalmi törvény és végrehajtási rendeletének el ő írásai alapján az NFA gondoskodik . Amennyiben az adásvételi szerz ődés nem az els ő helyen álló el ővásárlásra jogosul t személlyel kerül megkötésre, az el ő vásárlási jog jogosultja a fenti jogszabályokban foglalta k szerint (jegyz ői kifüggesztés alatt) az adásvételi szerz ődés közzétételét ő l számított 60 napo n belül tett elfogadó nyilatkozattal, a vonatkozó jogszabályban foglalt módon gyakorolhatj a elővásárlási jogát . Az NFA a szerz ődést a 60 napos jogveszt ő határid őn belül érvényes elfogad ó jognyilatkozatot benyújtó el ővásárlásra jogosultak közül a jogszabály szerint els ő helyen áll ó jogosulttal köti meg . Az el ő vásárlásra jogosultnak az NFA értesítését követ ően a jogszabályban el őírt 8 munkanapon belül kell jelentkezni szerz ődéskötésre az NFA-nál . Töb b azonos ranghelyen álló el ővásárlásra jogosult közül sorsolással kell kiválasztani a szerz ődő felet. A sorsolást az NFA hivatalos helyiségében, közjegyz ő, az NFA képvisel ője, és az azonos ranghelyen álló el ővásárlásra jogosultak jelenlétében kell megtartani . A sorsolásró l jegyzőkönyvet kell készíteni . Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes árverez ő részére az általa megfizetet t árverési biztosítékot az el ő vásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követ ő öt napon belül vissza kell téríteni . Amennyiben a 60 napos jogveszt ő határidő n belül az el ővásárlásra jogosultak nem teszne k érvényes elfogadó nyilatkozatot, a nyertes árverez ővel megkötött adásvételi szerz ődés a jegyzői kifüggesztés id őtartamának lejártát követ ő napon hatályba lép . Az elfogadó nyilatkozatnak a szerz ődés feltételei közül a pénzügyi intézmény által nyújtot t kölcsön speciális szabályaira nem kell kiterjednie abban az esetben, ha az el ővásárlásr a jogosult az elfogadó nyilatkozatában rögzíti, hogy nem kíván pénzügyi intézményt a vételá r törlesztéséhez igénybe venni . VI .

AZ ÁRVERÉSSEL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK : 1. Az árverés eredménytelen, h a a) nem tettek érvényes vételi ajánlatot, b) a felajánlott vételár nem érte el a kikiáltási árat . 2 . A Kiíró fenntartja a jogot arra, hogy az árverési hirdetményt az árverés id ő pontját megel őzően visszavonhatja, amelyet a hirdetmény közlésével megegyez ő helyeken é s módon hirdetmény formájában tesz közzé . 3. Amennyiben a nyertes árverez ő vagy az elsőhelyi el ővásárlásra jogosult az NFA értesítésétől számított 8 munkanapon belül a szerz ő déskötés érdekében az NFA-nak a földrészlet fekvése szerint illetékes területi szervénél neki felróható okból ne m 8

jelentkezik, vagy a hirdetményben el őírt határid ő alatt a szerz ődést neki felróhat ó okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylett ől visszalépett . Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszti é s felelős a szerz ődéskötés meghiúsulásából az NFA-t ért károkért, továbbá viselni kötele s az NFA ebb ől fakadó költségeit . Az árverési jegyz őkönyv átvétele értesítésnek min ő sül. 4. A Kiíró fenntartja azt a jogát, hogy a nyertes árverez ő visszalépése esetén, illetv e amennyiben a)a nyertes árverez ővel a szerz ődéskötés meghiúsult ; b) az adásvételi szerz ődés megkötése után a szerz ődő fél nem teljesítése miatt az NF A a szerz ődéstől elállt ; a következ ő legmagasabb vételárat ajánló árverez ővel szerz ődést kössön .

5. A nyertes árverez ővel kötött szerz ő dés tartalmából közérdekb ől nyilvános adatokna k min ősülnek az Nfatv . 30 . § (1) bekezdésében meghatározott adatok, valamint az Nfatv . 30 . § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatást tartalmazó szerz ődés esetén a szerződést közzé kell tenni . 6 . Az árveréssel kapcsolatosan további tájékoztatás kérhet ő az NFA területileg illetéke s területi szervénél ügyfélfogadási id ő ben .

Kelt: Budapest, 2015 . október 22. Nemzeti Földalapkezel ő Szerveze t képviseletébe n

Nagy Jáno s elnö k Melléklet : ingatlanjegyzék

9



' Q'

Q'

Q

'

0

uA

bs

ii

iÍÍiÍi_ÍÍÍÍ i

y

W.

t-s t

Y ig-y.

—

0

M ii Y

-s.. .o

a)

. 40

w

O O N N N

s

.y in '.~ .

•

Dl

G7y

O N

O O O N N N

O N

C> sr)

-+

aki

QJ --+

QJ -.t

i

j cC

~i

:o

y

iv

a?

c~

C

ti

v]

c~

V]

C/]

N a.>

V]

bA =0 N

Ol~ O 01N ON

O l~ O 01N ON

O01l NO

Moo O ^'V') ON

CIQ.1> 7 4-~ N Nh om 43eas `N O .w v

m O ~t ~t N M

t--

00 O v's Ct\-0. Ö

0t vvj

Ó

OOivtC+~yC Mvy :L GN .W u Ó0 ;a, 4 + ,á -

.--iO es-) N O O

t`00 kn

NN oo

>N

ao

--~

O M

CT

O

O

O h O

O l~O CTN ON

C~

o

tO~ 0-N> ON

y ~ Rl —d ` rn z0 6 0 L N R. y ., .+ N N R R y "-+ y bJ1 tG

O[~ O NO 01NO N N

C/]

o r

Ol~ O01 NO N

~

O N

tn

ó

O N

O N

`Ú

013

.CS C

O O N N

.0

' i

vl

,oo N `oo .co

0

V] Ú]

N

N R

p

M Ó--~ Mm O N

ó

őn s

^ 'o > v p -sas

N

M MÓ MO O.-,--~ Mm MM MM ON ON ON

~Mp mM ON

0pM

O M

,.O

O -co

;O

NA

=0

RI ~y'' ! ^

O

O

O

DD0p0

,rs O

N

O r-YI

•~

M,i's

.t`—~

`O y ~y-I

`O

`O y

N

N

N

-eb 6'

N F

N

N C

' co

N

N N

Ú

N Cl)

4.+ a) N .y L

0U

cd

O

N

cC

D

Q

z-,-.,I .

5-1 ,,

7::

N