Január
JANUÁR
STRÓBL ALAJOS: Folyami halászok (1910 körül, mészkô) A két gyönyörû reliefet a Központi Vásárcsarnok közelsége magyarázza. 1896 után, a csarnok megnyitását követôen a tehetôs árusok megpróbáltak minél közelebb lakóhelyet találni maguknak. Így tettek a halárusok is, akik közül többen összefogtak és megvásárolták az Erkel utca 3. számú ingatlant, ide pedig felépítették bérházukat. Stróbl Alajost kérték fel, hogy épületdísz segítségével utaljon arra, kik is a büszke tulajdonosai ennek az épületnek. A mû 1910 körül készült el mészkôbôl. Stróbl folyami halászokat álmodott, egy nôi és egy férfi alak éppen a zsákmányt húzza ki a vízbôl és rakja kosárba, a hálóban jellegzetes hazai halak, kagylók és folyami rákok láthatók. A zseniális Stróbl kiváló mûvei ezek is, akárcsak többi köztéri alkotása. Sürgôs és komoly restaurációra szorulna.
2012 • JANUÁR • BOLDOGASSZONY HAVA 1
V
Újév, Fruzsina
2
H
Ábel
3
K
Genovéva, Benjámin
4
Sze Titusz, Leona
5
Cs
Simon, Edvárd
6
P
Boldizsár
7
Szo Attila, Ramóna, Ramón
8
V
Gyöngyvér, Keve
9
H
Marcell
10
K
Melánia
11
Sze Ágota
12
Cs
Ernô, Tatjána, Ernesztina
13
P
Veronika, Vera
14 Szo Bódog 15
V
Lóránt, Loránd
16
H
Gusztáv
17
K
Antal, Antónia
18
Sze Piroska
19
Cs
Sára, Márió
20
P
Fábián, Sebestyén
21 Szo Ágnes 22
V
Vince, Artúr
23
H
Rajmund, Emerencia
24
K
Timót
25
Sze Pál
26
Cs
Vanda, Paula
27
P
Angelika, Angyalka
28 Szo Károly, Karola
6
29
V
Adél
30
H
Martina, Gerda
31
K
Marcella
1622. január 15. – 390 éve történt Megszületett Moliere francia vígjátékíró és színész.
1622. január 01. – 390 éve történt A Pápai Kancellária ezt a napot választotta az új év kezdetének március 25-e helyett.
1942. január 17. – 70 éve történt Megszületett Muhammad Ali olimpiai és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó. 1999-ben a NOB az évszázad legjobb sportolójának választotta.
1837. január 01. – 175 éve történt Vörösmarty Mihály szerkesztésében megindult az Athenaeum címû irodalmi-tudományos folyóirat. 1922. január 01. – 90 éve történt Megkezdte tevékenységét Londonban a British Broadcasting Company, ismertebb nevén a BBC. 1492. január 02. – 520 éve történt A spanyol királyi erôk visszafoglalták az utolsó mór erôdítményt Granadában. Ezzel megszûnt a 756 óta tartó arab uralom Spanyolországban. 1892. január 03. – 120 éve történt Dél-Afrikában megszületett J. R. R. Tolkien nyelvész, regényíróíró, a modern fantasy atyja, a Gyûrûk Ura szerzôje. 1932. január 05. – 80 éve történt Megszületett Umberto Eco olasz író. Legkiemelkedôbb mûve a posztmodern regény prototípusaként fémjelzett történelmi-bûnügyi regény, A rózsa neve. 1952. január 06. – 60 éve történt Meghalt Louis Braille francia tanár, a vakírás feltalálója, aki 3 éves korától maga is vak volt. 1822. január 06. – 190 éve történt Megszületett Heinrich Schliemann német kereskedô és régész, Trója felfedezôje (1870). 1642. január 08. – 370 éve történt Az itáliai Arcetri-ben meghalt Galileo Galilei olasz csillagász. 1942. január 08. – 70 éve történt Megszületett Stephen Hawking angol fizikus. Az általános relativitáselmélettel, ezen belül is a fekete lyukak instabilitásával és az ôsrobbanással foglalkozik. 1792. január 09. – 220 éve történt Megkötötték Iasiban az orosz-török háborút lezáró békét. Oroszország lett a gyôztes, így szabaddá vált a Fekete-tengeri orosz kereskedelem. 1922. január 11. – 90 éve történt Elôször használtak inzulint cukorbetegség kezelésére.
1952. január 19. – 60 éve történt Megalakult az Országos Filharmónia (ma: Nemzeti Filharmónia). 1612. január 20. – 400 éve történt Prágában 59 éves korában meghalt I. Rudolf magyar király, II. Rudolf néven német-római császár és cseh király. Prágai udvarában tette legfontosabb csillagászati felfedezéseit Johannes Kepler. 1852. január 22. – 160 éve történt Szegeden megszületett Csonka János mérnök, az autókban használatos porlasztó feltalálója. 1887. január 23. – 125 éve történt Nyíregyházán megszületett Kállay Miklós, aki 1942 és 1944 között Magyarország miniszterelnöke volt. 1832. január 23. – 180 éve történt Megszületett Édouard Manet francia impresszionista festô. 1852. január 24. – 160 éve történt Leleplezôdött az erdélyi összeesküvés. Kossuth, mielôtt Amerikába ment volna, utasította May Jánost, hogy Makk Józseffel indítsák el Bécs körzetében és Komáromban a forradalmi szervezkedést. Késôbb átirányította Erdélybe. Miután az összeesküvést leleplezték, Kolozsvárott és más városokban, falvakban tömegesen tartóztatták le az embereket. 1987. január 25. – 25 éve történt Meghalt Rodolfó, eredeti nevén Gács Rezsô bûvész. Érdemes és kiváló mûvész volt, akinek erôssége a kézügyessége volt. 1837. január 29. – 175 éve történt Párbajban meghalt Alekszander Puskin orosz író, költô, drámaíró. Egy d'Anthés nevû francia emigráns feltûnôen és otrombán kezdett udvarolni Puskin feleségének. Puskin párbajra hívta ki felesége becsületének védelmében, s ekkor érte halálos sebesülés. 1902. január 31. – 110 éve történt Aradon megszületett Jávor Pál színész: Hyppolit a lakáj, Halálos tavasz, Egy csók és más semmi Havi 200 fix, Fizessen, nagysád!, Halálos tavasz.
7
JANUÁR
Évfordulók
JANUÁR
Lelki útravaló Óvodás történetek HAJ – Julcsi! Gyerekek, nem láttátok a Julcsit? Szokásos körutamon, mikoris csoportról csoportra vándorolva gyûjtöm össze az óvodásokat a bibliai foglalkozáshoz, bejárva az épület minden folyosóját, Julcsiék terméhez érkeztem. Pontosabban az öltözôhöz, hiszen most ébredtek, ezért mindenki itt nyüzsög. A kicsik ügyetlenkednek a cipôk felhúzásával, van, aki csak álomittas szemekkel ücsörög a padon. Gitárral a hátamon állok az ajtóban. Megszokott csütörtök délutáni szertartás ez, az ott dolgozó felnôttek tudják, hogy jövök, szinte automatikusan sietnek a segítségemre. Az óvónéni egy kislány haját fésüli a tükör elôtt, copfját erôsen tartva keresi az én bárányomat. – Julcsi! Gyerekek, nem láttátok a Julcsit? – Az elôbb még itt volt – mentegetôzik. Közben – magával húzva a copfos fejet – benéz az öltözô másik részlegébe is, szólongatva az elveszettet. A szerencsétlen kislány, akit cibál magával, csak némán pillog felfelé, pedig akkor már én is látom, amit az óvónô még mindig nem: hogy ô Julcsi. Nyitom a számat, hogy szóljak, de a többiek megelôznek: – Ott van elôtted! – kiáltják nevetve, kórusban. Az óvónéni is nevet, össze-vissza puszilgatja Julcsit, aki szintén kuncogni kezd. Mulatságos, hogy nem vették észre, pedig itt volt. Mindenki vidám lesz hirtelen. – Látod, csak egy haj voltál nekem – mondja az óvónéni. Julcsi hajgumit kap a copfjára, megyünk az órára a többiekkel együtt. Már a biciklimen ülök, amikor újra eszembe jut ez a történet. Isten számára arcok vagyunk, nevek és sorsok. Pedig milyen könnyû lenne személytelenül bánnia velünk, mint egy nyájjal, egy néppel, egy gyülekezettel. Vagy mint egy hajjal. De neki nem csak az vagyunk, hanem arc, név és sors. És ha olykor azt hisszük, hogy – elveszettségünk miatt – mégis olyanok vagyunk számára csupán, mint egy haj, akkor megtaláltatásunk, arcunkba nézésének öröme legalább ilyen vidám, mint itt, ez az óvodai nevetés. Örülök, hogy Isten számára nemcsak egy haj vagyunk. Ugyanis teljesen kopasz vagyok. KOCZOR TAMÁS evangélikus lelkész
Hibajegyzék – Ferencvárosi Kalendárium 2011. • A kötet versmellékleteinek szerzôje: Pilinszky János. • 1. oldal: A Páli Szent Vincének tulajdonított idézet szerzôje Dom Helder Camara, Olinda és Recife érseke (1909–1999), akit a brazil szegények apostolának tartanak, Kalkuttai Teréz Anya kortársa, munkatársa. • 21., 60., 118., 175. oldalak: a reformkonyhai receptek szerzôje: Kisa Judit. • 231. oldal: a cikk szerzôje László György. Az érintettektôl utólag is elnézést kérünk.
8
„Hogy nézzek farkasszemet, emberarcú, a hiányoddal?” Január 27-én, életének 85. évében elhunyt László György, Gyuri bácsi, a Ferencvárosi Kalendárium alapító fôszerkesztôje. Gyuri bácsi igazi példakép volt, mint gyermekkorunk hôsei Verne Gyula és Jókai Mór regényeiben: intelligens, mûvelt, a tudomány és technika iránt érdeklôdô, embertársaiért önzetlenül tenni akaró ember... de Gyuri bácsi valóságos volt. Mindig tele volt ötletekkel, inspiráló gondolatokkal, tervekkel: Milyen jót lehetne még tenni? Hogyan lehetne a dolgokat jobban csinálni? Lelkesedése pedig ösztönzôleg hatott mindenkire, aki kapcsolatba került vele. Gyuri bácsi igaz keresztény ember volt. Ô nem azért dolgozott a közösségért, hogy befolyást, hatalmat vagy jólfizetô pozíciót szerezzen magának, ezek soha nem érdekelték. Egyszerûen komolyan vette a parancsolatot: szeresd felebarátodat, mint önmagad! Ez a segítô szeretet irányította törekvéseit; segíteni az embereket, jót tenni értük. Nem volt már fiatal, és betegsége is egyre többet gyötörte, mégsem tudtuk soha elképzelni, hogy nem lesz még velünk hosszú éveken keresztül, s annál fájdalmasabb most hiánya. Neki, aki annyi mindent tett azokért a közösségekért, melyeknek tagja volt... Valahányszor a Bakáts téren járok, felnézek az egyik ház 4. emeletére, és arra gondolok, de jó lenne felmenni, pár szót váltani Gyuri bácsival; megtudni, milyen ötletei vannak, mit tervez most... és ez többé nem lehetséges... de tudom, hogy Gyuri bácsi odafentrôl figyel ránk, és derûsen szemléli ügyetlen botlásaink, ahogy megpróbáljuk méltó módon folytatni azokat a munkákat, melyeket Ô indított útjára, s melyek motorja is Ô volt... Gyuri bácsi, Béke Veled! BOLDIZSÁR LÁSZLÓ
9
JANUÁR
Elhunyt László György
JANUÁR
Dr. Bácskai János, ferencvárosi polgármester beszéde a temetésen „Consummatum est.” – „Beteljesedett.” Ezek a Golgotán 2000 éve elhangzott szavak visszhangoznak a szívünkben most, amikor eljöttünk, hogy osztozzunk a hozzátartozók gyászában és lerójuk kegyeletünket. Súlyos szenvedések után beteljesedett egy emberi élet, László György élete, egy élet, amelynek a sors kegyelmébôl mi is részesei lehettünk. Egy templombajáró, vallásos ember földi maradványait vesszük körül, egy hívô embert kísérünk el utolsó útján, aki a nehézségek és megpróbáltatások közepette is hûséges maradt hitéhez, és ezt a hitét meg is vallotta. De ahogy hívô emberként igyekezett Istent teljes szívébôl szeretni, úgy tett meg mindent, hogy az emberszeretet parancsát is teljesítse. Hitébôl, szeretetébôl, neveltetésébôl fakadt társadalmi szerepvállalása. E kötelezettségvállalás egyik szép példája, hogy hosszú éveken keresztül vezette, szervezte kerületünkben a polgári nyugdíjas klubot. Mindenkihez volt egy jó szava, magával sodró lendületével, állandó tettrekészségével a közösségi helytállás és küzdelem példaképe és erôforrása lett számunkra. Sohasem felejtem el, hogy még betegágyán is, még életének utolsó pillanataiban is egy összejövetel sikeréért aggódott és fohászkodott: „Jánoskám, de lesz hallgatóság, elmennek az emberek?” Soha ennyien nem voltunk, 52-en vettünk részt ezen az elôadáson. De ebben a sikerben benne volt már, bizton mondhatjuk, türelemmel viselt szenvedése is. László György mérnök is volt, szakmájának legkiválóbbjai közé tartozott. Munkakapcsolatba is kerültünk, felkészültsége, innovatív szelleme mindig lenyûgözött. Kedves imája szellemében alkotott, nem kesergett, a tetteiért cserébe jót sose várt, minden nap újrakezdte alázatos szolgálatát. Az ô munkásságának része a Ferencvárosi Kalendárium is, amelyet fôszerkesztôként oly nagy gonddal és szeretettel indított útjára 2005-ben. Vajon hány és hány embernek adott erôt, nyújtott vígasztalást hite, becsületes helytállása, sza-
10
Átmeneti Zeneakadémia és állandó zenekultúra Ferencvárosban Batta András szerint kerületünk zenebarát, és a fôváros kulturális tengelyén fekszik. A magyar zenei élet pedig számos adottsággal rendelkezik, amelyet azonban nem használunk ki megfelelôen. A Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem, azaz a Zeneakadémia rektorával beszélgettünk. – A Zeneakadémián jelenleg egy uniós társfinanszírozású, csaknem 11 milliárd forint értékû felújítás és korszerûsítés folyik. Miért volt szükségük erre az igen jelentôs beruházásra? – A Zeneakadémia épülete megérett egy felújításra, az épületet meg kellett feleltetni a falai között mûködô nemzetközi jelentôségû oktatásnak. Az épület dísze, a nagyterem ráadásul nem csak az oktatás szempontjából fontos, hanem egyben a magyar koncertélet egyik fô helyszíne, tehát ehhez méltó módon kell gondoskodni róla. A jövôben a Liszt Ferenc téri épület kizárólag az oktatásé és a hangversenyezésé lesz. Az irodáknak, tanulmányi hivatalnak otthont adó egykori divatiskola a Wesselényi utcában, a Nagykörút sarkánál, melyet a nemrégiben elhunyt világhírû magyar zeneszerzôrôl, Ligeti Györgyrôl neveztünk el, számos funkciót átvesz. Részben a hallgatók veszik birtok-
11
JANUÁR
va, leírt sorai. Ô megértette, mi mást lehet tenni annyi évtizedes pusztítás után, mint sebeket gyógyítani, népünk könnyét letörölni, értékeket menteni, újra közösséget építeni. Hogy valamit még életében visszaadjunk neki, mindazért a jóért, amit kaptunk Tôle, 2009-ben neki adományoztunk a Ferencvárosi Ifjúsági és Polgári Egyesület által alapított Polgári Ferencvárosért Díjat – így is kifejezve hálánkat és nagyrabecsülésünket a szolgálatért közösségünkbe. És most újra köszönetet mondunk: Kedves Gyuri Bátyám! Köszönjük, hogy megismerhettünk Téged, köszönjük fáradságot nem ismerô munkádat, amely közösségünk életét gazdagította. Kívánjuk, hogy a Golgota keresztje után találkozz – hited szerint – a Feltámadottal, és kérjük, onnan is segíts, támogass bennünket, támogasd kerületünket, megújuló országunkat. Közösségünk, a ferencvárosi polgárok nevében Sík Sándor Hiszek címû versének utolsó versszakával köszönök el Tôled: „Élô hitemmel vagyok én szabad, Mankó helyett kötöttem szárnyakat. Ami akad a földön emberi, Gazdag szívem testvérnek ismeri. És ami túl az emberkörökön, A végtelenség: ígért örököm. És mikor üt a boldogságos óra, Hogy befogadjon koporsóm gubója: Hitem gyertyája utolsót remeg, És Istennek ajánlom lelkemet.” Szervusz, Gyuri Bátyám, Isten Veled!
JANUÁR
ba, itt mûködik a hallgatói önkormányzat, egy hangstúdió a legmodernebb hang- és képtechnikával felszerelve, valamint számos gyakorlóterem. Ez utóbbi egy zenész életében alapvetô dolog, hiszen számos történetet ismerünk arról, hogy az otthon gyakorlókat a szomszédok a pokolba kívánják. Növendékeinknek napi több órányi gyakorlásra van szükségük, ami számos konfliktus forrása lehet. Az új épületünk egyik szintjén 28 kis gyakorlófülke van, amelyben a hallgatók gyakorolhatnak. Bejelentkezni az egyes termekbe az interneten lehet, és ez a lehetôség éjjel-nappal nyitva áll, a gyakorlótermek sohasem zárnak be. Ezek a néhány négyzetméteres kis termecskék hangszigeteltek, ott a gyakorlás senkit sem zavar. Erre vagyok talán a legbüszkébb. – Mikor nyílik meg a felújított Zeneakadémia? – A tényleges felújítás a közbeszerzési eljárások elhúzódása miatt csúszott, de 2011 ôszén végre elkezdôdött, és nagy lendülettel, az ütemezés szerint halad. Terveink szerint a 2013 ôszén induló tanév már a régi helyen kezdôdik el. – A ferencvárosiak a felújítás következtében elmondhatják, hogy – legalábbis egy rövid ideig – zeneakadémiájuk is volt... – Így van. Amikor a felújítás elôkészítésének végsô fázisa megkezdôdött, ideiglenesen az Üllôi út és a Köztelek utca sarkán álló épülettömbbe költöztünk. Egy tanévünk, a 2010-2011-es teljes egészében Ferencvárosban folyt le. Néhány részlegünk még mindig itt van, például az ütô, a zeneszerzés tanszak, illetve itt próbál a kórusunk. Ez 2012 nyaráig még így lesz, utána az Üllôi úti épületben véget ér a ferencvárosi átmeneti idôszak. – Miért esett éppen a IX. kerületre a választásuk? – A megfelelô adottságok mellett azért, mert a kerülethez már korábban is sok szállal kötôdtünk. A ferencvárosi Ádám Jenô Zeneiskola Köztelek utcai épülete már 2005 óta otthont ad a népzene- és jazz tanszéknek, elôbbi megalakulása óta mûködik itt. E két ágazat továbbra is itt marad, a felújítás után sem költözik el. A kerületi zeneiskola új igazgatója, Kokas Ferenc kiváló partnerünk, rengeteg közös elképzelésünk van. Alapfokon a zeneiskola már most foglalkozik jazz- és népzeneoktatással. Szeretnénk erre építve a jövôben a Köztelek utcában ezen a két területen a zeneoktatás teljes vertikumát kialakítani, alapfoktól a legfelsô szintig. A kerület ezek mellett számos lehetôséget ad, ami számunkra nagyon kedvezô. – Mire gondol? – Itt van a Mûvészetek Palotája, ahol sok növendékünk diploma- vagy egyéb koncertjét rendezi, állandó kapcsolatban vagyunk velük. Az ottani orgona most, amikor a mienket éppen átépítik, különösen fontos nekünk. Aztán itt van az Iparmûvészeti Múzeum, amelyben már korábban is több koncertet tartottunk, közremûködtünk kiállítás-megnyitókon. Nemcsak az aula megfelelô koncerthelyszín, hanem van egy kamaratermük, amely szintén egyedülálló. Az együttmûködést szeretnénk folytatni a jövôben is. A Zeneakadémia és a múzeum között amúgy is sok a közös vonás: mindkettô szecessziós épület, nagyjából egy idôben épültek. A mienket Korb és Giergl tervezte, a múzeumot Lechner Ödön, de mi otthon érezzük magunkat benne. Szintén Ferencvárosban mûködik továbbá a Gôz László által vezetett zenei központ, amelybôl a vezetôje nemzetközi jelentôségû kortárszenei központot fog fejleszteni, és amely befogadta a Bartók konzervatórium könyvtárát is, a hallgatók itt, a Lónyay utcában használhatják az állományt. A kerület vezetésével egyébként is nagyon jó a kapcsolatunk. Polgármester úr elmondta egy találkozásunk alkalmával, hogy ô is a Kodály-módszer alapján mûködô iskolába járt, tanult zenét, tehát személyesen élte meg a magyar zeneoktatás szépségét. – Mi a véleménye Ferencvárosnak a fôváros kulturális életében betöltött szerepérôl? – Adódik az összehasonlítás a hatodik kerülettel, Terézvárossal, ami a Zeneakadémia szûkebb otthona. A Liszt Ferenc téri fôépület mellett itt van a Régi Zeneakadémia is, amely a mai napig
12
1412. JANUÁR 6. – 600 ÉVE TÖRTÉNT Megszületett a francia Jeanne D'Arc. A lotharingiai parasztlány VII. Károly királyi serege élén felszabadította az angol megszállás alól Orleans-t, majd Rheimsbe kísérte Károlyt, ahol királlyá koronáztatta. Jeanne d'Arc 1430-ban a burgundi herceg fogságába esett, aki átadta ôt a szövetséges angoloknak. Egyházi per alapján 1431.május 30-án Rouenban eretnekség és bûbájosság miatt máglyán megégették. 1456-tól – rehabilitálása óta – francia nemzeti hôsként tisztelik.
13
JANUÁR
az egyik oktatási épületünk, például az egyházzene tanszék ott mûködik. Terézvárossal, de nyugodtan mondhatom, hogy bármelyik kerület kulturális életével, Ferencváros felveszi a versenyt. Mindkettô közönségbarát, polgárbarát kerület, számos kulturális lehetôséggel. A pesti éjszakai élet fiatalos, pezsgô helyszíne mindkettô. A Liszt Ferenc tér és a Ráday utca éttermeinek, kávézóinak, kocsmáinak megvan a sajátos, egyéni arca, mindkettô meghatározó hely a pestiek és külföldiek szemében egyaránt. Sokszor elmondom, hogy van egy álmom a két meghatározó budapesti kulturális tengely, az Andrássy út és a Duna megerôsítésérôl és összekapcsolásáról. Így létrejöhetne egy kulturális-zenei „szilícium-völgy”, amely indul a Mûvészetek Palotája-Nemzeti Színháztól, és a Duna vonalát követve érinti a CET-et – ennek sorsa remélhetôleg mihamarabb rendezôdni fog, és birtokba vehetik a budapestiek mint új kulturális helyszínt. Az út folytatódik a szintén felújítás alatt lévô, megújuló Vigadóval, majd az Andrássy úton az Opera, Zeneakadémia érintésével eléri a Hôsök terét és a leendô múzeumi negyedet. Ferencváros adottságai ebbôl a szempontból kiválóak. – Végül lépjünk ki a kerületbôl egy tágasabb horizont felé. Hogyan látja általában a magyar zenei életet, és helyét a nemzetközi porondon? – A lehetôségek, azaz a magyar zenei élet „ásványkincsei” óriásiak. Magyarországon a zenei tehetség gyakori jelenség. A lakosság jelentôs része muzikális. Ehhez jön hozzá egy még mindig magas szintûnek mondható zenei képzési rendszer, amelynek helyzete sajnos sokat romlott az elmúlt évtizedekben. Bár a Kodály-iskolák, az ének-zenetagozatú iskolák lassan elsorvadnak, a délutáni rendszerben mûködô zeneiskolai hálózat még többnyire megvan, bár nehéz helyzetben mûködik. Nemzetközi összehasonlításban egyedülálló, hogy nálunk komplex zenei nevelést biztosító zeneiskolák mûködnek, ráadásul minden szinten, tehát alap- és középfokon egyaránt, országszerte. A világ legtöbb országában, például az Egyesült Államokban vagy Kanadában, aki zenélni szeretne megtanulni, az csak a kiválasztott hangszeren tanulhat játszani, és ehhez más nem jön hozzá – szemben a hazai szolfézstanítással, kórussal, esetleg kamarazenével. Pedig a gyermekek zenei nevelése igen fontos, kutatások tömkelege bizonyította, hogy a zeneoktatás növeli a tanulók agyi kapacitását. Ehhez jön még hozzá az élmény, amit az együtt zenélés, éneklés ad. Tehát az adottságok kiválóak: a magyar zenei életet 100%-ban magyar muzsikusokkal fenn lehet tartani, ami ritka dolog egy ekkora ország esetén. Persze idôrôl idôre jönnek a külföldi vendégmûvészek, de nem azért, mert nélkülük kevesebb koncert lenne. És a magyar zenészek megtölthetnek Budapesten két hangversenytermet, és két operaházat... – Mi az, ami hiányzik? – A marketingszemléletû gondolkodás nagyon hiányzik, számos zenei „termékünk” nincsen végiggondolva, kitalálva és eladva. Ilyen adottságokkal, amikrôl beszéltem, egy kisebb ország, Dánia vagy Norvégia nagyobb tôkét tudna kovácsolni. Szükség lenne megfelelô projektekre, azok mögé menedzserekre, és az egészet ki kellene vinni a nemzetközi térbe. Tehát a lehetôségek megvannak, de a megvalósítás színvonala még sajnos sokszor elmarad a professzionálistól. SZABÓ ZSOLT
JANUÁR
Elôszó az „Így írtok ti” elsõ kiadáshoz Célozni tanulnak a katonák. Nem valami fényesen megy a dolog. A káplár káromkodik, szidja a katonákat. Végre kikapja az egyik kezébôl a puskát. – Nem tudtok ti semmit! Ide nézzetek! Céloz, lô – nem talál. Egy pillanatra zavarba jön, azután feltalálja magát. Az egyik újonchoz fordul: – Így lôsz te! Megint céloz, megint elhibázza. – Így lôsz te! – mondja a másiknak. Végre kilencedszer talál. – És így lövök én! *** A kilencedik lövés még késik. A káplár keze még reszket, de szeme egy árnyalattal már tisztábban látja a célt. K. F.
Száz éve, hogy megszületett a magyar irodalom addig ismeretlen mûfaja, az „irodalmi karikatúra” – ahogy kitalálója, Karinthy Frigyes nevezte. Az „Így irtok ti” könyve a magyar és a világirodalom klasszikus vagy csak divatos íróinak, költôinek megjelenítése a humor torzító szemüvegén keresztül. A megjelenítés, a betûkbôl rajzolt karikatúra azonban mindig szellemes, mosolyogtató, nevettetô, néha röhögtetô. Mindig friss, általában jóindulatú, szeretetteljes, csak elvétve gyilkos szatíra. Azonban nem ez a fajta kifigurázás volt a legrosszabb, ami egy íróval azidôtájt történhetett, hanem, ha Karinthy nem találta érdemesnek, hogy tolla hegyére tûzze a szerzôt. Régi igazság: csak szellemes emberrel lehet szellemeskedni, azt pedig tudták Karinthyról, a „humorban nem ismer tréfát!” Csak a nagy gondolkodók tudnak komolyan, briliánsan humorizálni, ezért mondhatta Kosztolányi Karinthyról halála után: „Ez a marha volt köztünk az egyedüli zseni!” Hát félték és ugyanakkor kívánták a kortársak Karinthy figyelmét. Mi, a könyv mai élvezôi pedig olvassuk újra havonta ezt a válogatást, az „Így írtok ti” gyöngyszemeit. Csodáljuk a finom ízléssel, szellemességgel, biztos vonalakkal megrajzolt 100 éves irodalmi portrék gyûjteményét, és nyugodtan engedjük szabadjára rekeszizmainkat! DINYÉS LÁSZLÓ
14
JANUÁR
Tavaly történt Az Európai Unió magyar elnöksége A Ferencvárosi Kalendárium elôzô számában már olvashattak az Európai Unió magyar elnökségére történô felkészülésrôl. Akkor inkább a feladat eredetérôl, magyarázatáról volt szó. Most visszatekintés formájában fôként a konkrét, elért eredményekre, szakmai sikerekre koncentrálunk, és tartalmi oldalról értékeljük a félévet. Orbán Viktor miniszterelnök 2010 végén elôrevetítette, hogy 2011 az Európai Unió egyik legnehezebb éve lesz. Az elnökségi stáb tagjai – köztük jómagam – menet közben látták, hogy igaza volt. A magyar elnökség idejére esett számos, az Európai Unió alapjait érintô teendô, mint az euró-zóna válságkezelése, az unió bôvítése, a felkészülés a következô közös költségvetési idôszakra, vagy akár az észak-afrikai változások. Ezekben a kérdésekben a tagállamoknak közösen, de magyar irányítással kellett megtalálniuk a megoldást. Ennek megfelelôen a magyar elnökség mottója az „Erôs Európa” volt. Az erôs Európa erôs közös pénzt, erôs közös politikákat és erôs, egymással együttmûködô uniós intézményeket foglal magában. Az volt a célunk, hogy az Európai Unió számára legfontosabb, napirenden szereplô aktuális kérdésekben elôrehaladást érjünk el, és helytálljunk a váratlan helyzetek kezelése során. A 2010 végén elfogadott elnökségi programban azt vállaltuk, hogy azon fogunk munkálkodni, hogy Európa erôsebb legyen a magyar félév végén, mint az elnökségi staféta átvételekor. A félévet utólag értékelve kijelenthetjük, hogy Magyarország – a minket megelôzô spanyol és belga elnökségek munkájára építve – megpróbálta határozottan és biztosan irányítani az EU legfontosabb szerve, a Tanács munkáját, rugalmasan és kitartóan kezelte a kihívásokat, és valamennyi kitûzött céljának eleget tett, tartotta a tervezett menetrendet. Az Európai Unió a magyar elnökség végére erôsebbé vált. Pedig az elnökségünk idején nem éppen unióbarát, integráció-párti hangulat uralkodott. A válság miatt a tagállamok inkább saját bajaikra figyeltek, és nem a közös Európa erôsítésével voltak elfoglalva. Ez a kiadás- és bôvítés-ellenes hozzáállás megnehezítette a dolgunkat. A mi félévünk az Unió következô többéves költségvetési keretére vonatkozó tárgyalások elôestéjére, és fontos csatlakozási tárgyalások (horvát, izlandi, török) idejére esett. A kedvezôtlen körülmények ellenére sikerült a tagállamok egyetértését megszerezni a – számunkra kiemelt nemzeti érdeknek számító – erôs közös agrárpolitika és kohéziós politika megtartása, azaz az uniós támogatások rendszerének fenntartása tekintetében, ami az uniós országok miniszterei által elfogadott döntésekben öltött testet. Sikerrel vittük végig Horvátország csatlakozási tárgyalásait, és elértük annak lezárását az elnökségi félév vége elôtt. Izlanddal megkezdtük a
15
JANUÁR
csatlakozási tárgyalásokat. Ami az észak-afrikai, közel-keleti eseményeket illeti, a gyors és hatékony válságkezelés mellett meg kellett birkózni az Európába áramló migrációs áradat következményeivel, különös tekintettel a belsô határellenôrzések fokozatos leépítését célzó schengeni rendszert ért támadásokra, és mindeközben megmenteni Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának lehetôségét. Kiemelt magyar elnökségi siker volt, hogy az uniós bel- és igazságügyi miniszterek kimondták: Románia és Bulgária megfelelôen felkészült a schengeni vívmányok teljes körû alkalmazására. A tényleges határnyitás már politikai döntés kérdése. Számos szakpolitika területén tudtunk maradandót letenni az asztalra, azaz távolra mutató döntéseket tetô alá hozni. Új stratégiai irányt kellett meghatározni egy valóban közös, integrált energiapiac megteremtésére. Továbbvittük az Unió napirendjén lévô közös környezetvédelmi-, klíma- és közlekedéspolitikai feladatokat. Szociális területen fontos eredmény, hogy a magyar elnökség kezdeményezésére 2014 a Családok Európai Éve lesz. A legnagyobb figyelem azonban az európai gazdaságirányítás átalakítását övezte. Egy uniós szakértô szerint az EU-ban mindenkit ez érdekelt igazán, nagyrészt ezen mérték le tevékenységünket. Itt a tagállamok költségvetését is érintô gazdaságirányítási rendszer megalkotására vonatkozó tárgyalásokat kellett vezetnünk, az Unió nevében, a tisztviselôi szinttôl a miniszterig. Az „EU-ra hangolódást” e területen segítette, hogy Európa jelenlegi gazdasági problémái voltaképpen ugyanazok, mint amelyekkel Magyarországnak kell megbirkóznia. Ezért a gazdasági válságra adott átfogó európai válaszhoz való hozzájárulásunk – 99 százalékban megállapodtunk a gazdasági kormányzásról, és sikeresen befejeztük a legelsô gazdaság-irányítási éves periódust, az ún. „európai szemesztert” – megfelel a növekedés és az egészséges költségvetés visszaállítására irányuló nemzeti politikáink irányadó elveinek. Az euró stabilitásának fenntartása Magyarország számára is létfontosságú. Ezért teljes mértékben támogattuk az eurozóna országainak minden törekvését. A magyar elnökség nevéhez kötôdik két olyan stratégia elfogadása és elindítása is, amely nagyban befolyásolja majd térségünk jövôjét. Az egyik, a roma-stratégiák európai kerete abszolút újdonság. Ahogy a közelmúltban tapasztalt európai tiltakozások is mutatják, sokkal befogadóbbá
16
17
JANUÁR
kell tennünk társadalmainkat, miközben javítjuk versenyképességünket. Büszkék lehetünk arra, hogy meggyôztük a tagállamokat arról, hogy a roma kérdéssel uniós szinten is foglalkozni kell. A tagállamok elfogadták a romák befogadásáról szóló magyar elnökségi jelentést, amely a tagállami roma stratégiák kerete lesz. Természetesen minden tagállam maga felelôs gazdaságának fellendítéséért és roma lakosságának felemeléséért, de az Unió köteles és képes is hozzájárulni ezekhez a törekvésekhez. Az intézkedéseknek négy fô területre kell összpontosítaniuk: az oktatásra, a foglalkoztatásra, a lakhatásra és az egészségügyre. A másik, a Duna-stratégia már nem elôzmény nélküli, az Unióban a Balti-stratégia után másodikként fogadták el a tagállamok. Célja a határon átívelô kihívásokra adott, koordinált válaszokon keresztül a gazdasági növekedés, munkahelyteremtés és az élhetô Duna mente kialakítása a régióban. A 14 ország (ebbôl 8 EU-tagállam) részvételével megvalósuló stratégia több területet is felölel, így például a mobilitás fejlesztését infrastrukturális beruházások által – különösképpen az észak–déli összeköttetések tekintetében –, az ökológiai szempontokat is figyelembe vevô hajózás ösztönzését, a fenntartható energia biztosítását, az energiafüggôség csökkentését, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását. A magyar elnökség helytállt a nem várt helyzetekben is, és válsághelyzetekben is hatékonyan látta el az Unió külsô képviseletét számos harmadik országban, például Líbiában, Iránban és Belorussziában. A Japánt sújtó márciusi földrengést és pusztító szökôárat követôen szintén a magyar elnökség koordinálta az uniós polgárok védelmét szolgáló konzuli és válságkezelési tevékenységet. Az elnökségi stáb, vagyis a fentieket lebonyolító magyar köztisztviselôi kar szakszerûen, általános elismerés mellett látta el az ülések megszervezésével és lebonyolításával, a meghatározott napirend végrehajtásával kapcsolatos feladatait. A magyar elnökséget érô kezdeti heves támadások szinte kizárólag politikai jellegûek voltak, ami tekinthetô a hazai belpolitikai küzdelem kivetülésének is, és a politika konfrontálásra hajlamos világában érthetô is. Ugyanakkor szakmai munkánkat egyhangúlag elismerték – és az effajta munkának kétségkívül ez a valódi fokmérôje. A visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy a többi tagállam és az unió intézményei hozzáértô és gyakorlatias elnökségként tekintettek ránk, amely együttmûködött az összes érintettel. Történelmi szövetségeseinknek, a lengyeleknek így adtuk át a stafétát. A különbözô szakmai programokra, konferenciákra hazánkba érkezô külföldiek bizonyára jól érezték magukat, hiszen a magyar vendégszeretet és a körültekintô szervezés miatt gondos fogadtatásban részesültek. Ittlétük alatt itt költötték el euróikat, hazatérve pedig jó hírünket viszik tovább a világba. Az elnökségnek vége, de a felújított kiemelt helyszínek (Gödöllôi kastély, Néprajzi Múzeum) megmaradnak, és tovább szolgálnak bennünket és vendégeinket. SZABÓ ZSOLT
JANUÁR
„...Michelangelora hasonlítani” Ötven évvel ezelõtt hunyt el Ivan Mes`´trovic´ Szépmûvészeti Múzeumunk kincsei között van egy kétalakos, Anyai gond megnevezésû, kisméretû szürke márványszobor, ez magyarországi közgyûjteményben az egyetlen a több mint nyolcszáz Mes`´trovic´-alkotta mû közül. A mûvész egyike a világ legjelentôsebb XX. századi szobrászainak, egyben a legnagyobb horvát, sôt délszláv szobrász. Életében már legendák születtek róla, s közülük nem egy még halála után is elevenen élt. Szívesen emlegették tanulatlan ôstehetségnek, amibôl az utóbbi valóság, az elôbbi abból táplálkozhatott, hogy falujában nem volt iskola. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy a Bibliából megtanuljon olvasni, sôt azt betéve meg is tanulja. Egyébként is: lehet-e tanulatlan az, aki 8-9 éves korában már – népi hôsi eposzok alapján – maga is „költ” hôsi eposzt? Ivan Gabrilovic´-ként született 1883. augusztus 25-én a szlavóniai Vrpolje nevû faluban, ahova szülei idénymunkára szerzôdtek. A család tényleges lakhelye a dalmáciai Zagorje hegység oldalában elhelyezkedô Otavice falutól mintegy két kilométerre lévô parasztgazdaságuk. Mélyen hívô katolikus vallású szülei itt gazdálkodtak, állatokat tartottak, és hat gyermeket neveltek föl, Ivan a legidôsebb. A késôbbi mûvész kiskorától pásztorkodott, s eközben tanult meg olvasni, írni, és fából, kôbôl különbözô, fôleg állatfigurákat faragni. Tizenhárom évesen eljutott a dalmát tengerparti S`´ibenikbe, ahol teljesen lenyûgözte ôt a XV. században élt Juraj Dalmatinac által (közel negyven éven át) épített, és szobraival díszített székesegyház. (Késôbb egész alakos szobrot készít Dalmatinacról, melyet a katedrális elôtti kis téren állítanak föl.) Tizenhat éves volt, amikor két felnôtt felfigyelt a faragásaira, és a faluban egy kiállítást rendeztek a „mûveibôl”. Sajnos, nem tudható, hány mûvet állított ki, de egy fennmaradt adat szerint saját negyven versével is illusztrálta a faragványait, s ebbôl kutatók arra következtetnek, hogy negyven szobra szerepelt a kiállításon. További sajnálatos tény, hogy ebbôl az idôbôl mindössze három szobra maradt fenn, a spliti Mes`´trovic´ Galéria ôrzi azokat. (Egyikük minden valószínûség szerint a balladák Markó királyfia – Krajlevic´ Marko –, ôt késôbb többször is megformázta a mûvész.) A hatásról annyit tudni, hogy egy év múlva Gabrilovic´ a falu és környékének anyagi segítségével Splitbe, Pavle Bilinic´ kôfaragóhoz került tanulás céljából. Egy évre rá viszont, szintén hazai segítséggel, kijutott Bécsbe, magasabb fokon tanulni. Egy évi elôkészület után bekerült a bécsi Mûvészeti Akadémiára, ahol szobrászatot és építészetet tanult; szobrászat-tanárai konzervatív ízlésûek, az építészetet viszont a modern felfogású Otto Wagnertôl tanulta. Gondoskodnia kellett magáról, amit az tett lehetôvé, hogy megbízták az Akadémián (az alagsorban) ôrzött szobrok másolásával. Egyidejûleg kapcsolatba került a Bécsben tanuló dél-
18
19
JANUÁR
szláv fiatalok csoportjával, amelynek – hasonlóan az otthoni politikai szándékhoz – célja volt hazáját függetleníteni az Osztrák-Magyar Monarchiától, egyszersmind a délszláv népek egységét megteremteni. E mozgalom erôsen hatott rá, mivel gyerekkorától mélyen élt benne a hôsi múlt tisztelete és szeretete, s a nemzeti függetlenség iránti vágy; sokakhoz hasonlóan gondolta azt, hogy a horvát és a szerb olyan rokon népek, amelyeket mesterségesen választottak külön, tehát egyesülniük kell. (Ez az élete végéig meghatározó szellemiség a késôbbiekben olyan remekmûveket szül, mint a horvát nemzeti kultúrát megalapozó Nini Gergely – Grgur Ninski – IX. században élt püspök, a XV. században élt Marko Marulic´ költô, a XIX. században élt Strossmayer püspök, az illirizmus és a nemzeti gondolat nagy alakjának szobra.) Bécsi évei alatt szorgalmasan dolgozott, több tucat szobrot készített (Ferenc József magyar király és osztrák császár nagyon megkedvelte e szobrokat, ekkor és késôbb is vásárolt Mes`´trovic´tól). Itt ismerkedett meg a kor legnagyobb szobrászával, Auguste Rodin-nel, és szoros kapcsolatot létesített a bécsi Szecessziós Csoporttal. Mindkettô jelentôs hatást gyakorolt rá, ami jól megmutatkozik mûvészetében. A késôbbiekben az ôt ért számtalan hatás ötvözésével rendkívül egyéni stílust alakított ki. Huszonegy éves korában feleségül vette a varasdi származású, Bécsben tanuló Ruz`´a Kleint, házasságukból nem született gyermek. Feleségérôl nagyon szép szobrot készített. Ugyanabban az évben Bécsben megrendezte elsô önálló kiállítását, ami anyagi haszonnal is járt, több mûve elkelt; megismerte Péter szerb királyt, az ô mellszobrát is megformázta (erre az alkalomra a király Belgrádba hívta). 1905-ben a bécsi szecessziós csoporttal közösen állította ki munkáit, sikerrel. Még ez évben Zágrábban is volt kiállítása, amelyrôl a budapesti Lyka Károly festô, mûvészettörténész, mûvészeti író igen elismerôen írt. Hamarosan több európai nagyvárosban is kiállított (Velence, München, London, Párizs), így Európa-szerte ismertté vált. 1907-ben Bécsbôl Párizsba költözött, itt mûtermet bérelt, és nekilátott megvalósítani régóta dédelgetett álmát. Rigómezôn (Kosovo Polje) tervezett egy Panteont építeni (Vidovdan-, vagy Kosovo-templom), benne hatalmas szobrokkal a török sereg által 1389. június 15-én legyôzött szerb hôsök emlékére (Vidovdan, azaz Vid napja, ekkor van Szent Vid névünnepe). A velencei Biennálén is részt vett 1907-ben. (A Mes`´trovic´ név csak ezután jelenik meg, eleinte a Gabrilovic´ mellett, majd pedig ahelyett, önállóan.) Párizsi négy évében mérhetetlen szorgalommal, kitartással, munkabírással ötven nagyméretû szobrot készített, s azokat számos kiállításon be is mutatta. (A ciklus egyik kiemelkedô alakja a hôs Milos`´ Obilic´, egy szerb nemes, akinek rejtélyes körülmények között sikerült bejutnia a török táborba, sôt a szultán közelébe férkôzött és leszúrta.) Mes`´trovic´ hatalmas teljesítménye azzal a negatívummal járt, hogy nem voltak mûvész-barátai: a kezdetben csodált Rodin-nel – akit csak két év elteltével keresett fel, miután az meghívta – alig találkozott (pedig az mindig nagyra értékelte Mes`´trovic´ot: „Mes`´trovic´ a legnagyobb tehet-
JANUÁR
ség a szobrászok között”), s csak további két mûvésszel került kapcsolatba: Aristide Maillollal lazább, a szintén paraszti származású Antoine Bourdelle-lel közelebbi barátságot kötött. Mindketten jó húsz évvel voltak idôsebbek a horvát „vadzseninél” (korábban mindegyik tanult Rodinnél). Kisebb mértékben ôk is hatottak Mes`´trovic´ra, aki teoretikai és mûvészetfilozófiai kérdésekkel is kezdett foglalkozni, több ilyen tárgyú írása jelent meg. Michelangelo volt számára az elsô számú eszménykép, akit Lev Tolsztoj, az író követett (róla is, Goethérôl is készített szobrot). Michelangelo, akinek nyomán több Pieta-szobrot alkotott, olyannyira foglalkoztatta, hogy késôbb két nagyobb tanulmányt is szentelt neki. (Rodinrôl is írt.) 1911-ben – rövid belgrádi kitérô után – Rómába költözött, s még abban az évben részt vett és aranyérmet nyert az ottani világkiállításon. Az elsô világháború kitörésekor haza akart költözni, de politikai tevékenységével erôsen kompromittálta magát, ezért elôbb Svájcban, majd Angliában, végül Franciaországban telepedett le, s csak a háború után tért haza (külföldön aktívan bekapcsolódott a Jugoszláv Bizottság munkájába). Elôbb Zágrábban, majd felváltva Zágráb óvárosában lévô, belsô kertes mûteremházában – ma Atelijer Mes`´trovic´ – és Splitben, a maga tervezte és építette, tengerpart-közeli, nagy parkkal övezett villában (Galerija Mes`´trovic´) élt. Elsô feleségétôl elvált, második felesége (Olga Kesterèanek) négy gyermeket szült, akik közül hárman fiatalon meghaltak. – Nem sokkal hazatérése után kinevezték a Zágrábi Mûvészeti Intézet tanárává, majd igazgatójává. 1924-25-ben egy háború elôtti meghívás alapján az Egyesült Államokban több nagyvárosban bemutatkozott, 106 mûvével, s itt új megbízásokat kapott, Chicago részére például két nagyméretû indián lovas szobrot készített. (Olaszországi tartózkodása során nagy hatást gyakorolt rá az antik mûvészet, majd az asszírbabiloni emberábrázolás is, ez jól megmutatkozik otthoni munkáin, fôleg idealizált nôalakjain: Emlékezés, Melankólia, Álmodozás, Veszta szûz, Pszyché, Perszephoné.) Dolgozott fával, márvánnyal, bronzzal, s nem csak szobrokat, hanem dombormûveket is alkotott; a monumentális
20
21
JANUÁR
mûvek élete végéig jellemezték. Természetes, hogy nem csak nemzeti hôsöket és jelképes alakokat, hanem családja valamennyi tagját is megformázta: szüleit (anyját többször is), mindkét feleségét, gyermekeit. Sajátmagáról több önportrét készített. Királyi megbízásra több emlékmûvet alkotott, egyedi megrendelésekre templomokat, mauzóleumokat épített; szülôfalujában családi mauzóleumot is. Benes`´ megrendelésére Masarykról is készített egy mellszobrot. Split mellett felújított egy régi templomot (Kas`´telet), s belsô falain hatalmas fa-dombormûveken ábrázolta Jézus életét, szenvedésében a háború-sújtotta emberiség szenvedésének is emléket kívánt állítani. A jugoszláv király kedvelte, miniszterségre is felkérte (hiába), több megbízást adott neki, emiatt érték ôt támadások is otthon. Hitler szívesen vette volna, ha Németországnak dolgozik, de Mes`´trovic´ visszautasította. Az usztasák a második világháború elején börtönbe vetették, öt hónap után sikerült Rómába jutnia, majd Svájcba emigrált. Mivel a kommunizmussal sem rokonszenvezett, 1946-ban elfogadta az Egyesült Államok Syracuse Egyetemének meghívását, s családostul áttelepült. Késôbb az Indiana állambeli South Bend város Notre Dame egyetemén tanított, haláláig. Közben csak egyszer tért haza rövid idôre, mindenekelôtt meglátogatni a börtönben lévô zágrábi érseket. 1954-ben amerikai állampolgár lett. 39 éves volt, mikor apja, Mate Gabrilovic´ meghalt, anyja (Marta Kurabas`´) 19 évvel késôbb hunyt el. Sok évvel ezelôtt valahol azt olvastam, hogy nem szerette a magyarokat. Ezt egy alkalommal elmondtam a spliti Mes`´trovic´ Galéria pénztárosának, ô mosolyogva annyit mondott: ó, csak a politika miatt. Tény, hogy magyar tanítványa is volt, a délvidéki Sidló Ferenc személyében. Tudomásom szerint csak egyszer került sor Magyarországon Mes`´trovic´-kiállításra: 1969 végén egy hónapig a budapesti Szépmûvészeti Múzeumban volt látható egy ötven alkotásból álló válogatás, mely elôzôleg a Párizsi Rodin Múzeum vendége volt. Szobrai a világ több nagy múzeumában, magángyûjteményében megtalálhatók, valamint Horvátország és Szerbia sok városában köztereken is. Két házát, bennük több száz alkotását a horvát államnak ajándékozta, ezek ma mindenki által látogatható közgyûjtemények. Az Egyesült Államok-beli South Bendben halt meg 1962. január 16án, hetvenkilencedik évében; kívánsága szerint a maga építette otavicei családi sírboltban temették el. KEÖVES FERENC
JANUÁR
100 éves a Piros Ház 1912-ben adták át az Üllôi út 121. szám alatti bérházat Száz éve, 1912 novemberében adták át az Üllôi út 121. szám alatt épült bérházat, melyet Pecz Samu tervezett. A kiegyezéstôl számított korszak Budapest történetében egyes periódusokban kirobbanó fejlôdést eredményezett, a lakásépítés pedig nem tudott lépést tartani a népességszám növekedésével. Ebben az idôszakban a lakáskérdés, annak erôs szociális vonzata miatt jelentôs politikai kérdésnek számított fôvárosi, sôt állami szinten is. Az elsô világháború elôtti liberális politika a drámai lakáshiány ellenére sokáig nem avatkozott be a piaci viszonyokba. Amikor a gazdaságban hitelbôség volt, a vállalkozók nagy kedvvel vágtak bele az építkezésekbe, természetesen a szociális szempontokat figyelmen kívül hagyva, inkább a nagyobb megtérülést biztosító bérházakat építettek, mint kislakásokat; a hitelszûkét hozó idôszakok pedig kikényszerítették az állam beavatkozását. Így általában a szociális jellegû lakásépítés szükségességére mindig csak a robbanásszerû városfejlôdés árnyoldalainak elôtérbe kerülésével irányult rá a figyelem, ezért az idôszak során a munkalehetôségek reményében a fôvárosba özönlô embertömegek drámai lakáshelyzete nem igazán javult. Egyre több volt a túlzsúfolt lakás, ahol rendszeresen megjelent a kolera. Eredetileg a fertôzött lakások lakóinak elhelyezésére épültek az úgynevezett kolera barakkok, a járvány elmúltával azonban ezeket a lakbérüket fizetni nem tudók foglalták el. Az emberek jelentôs része kiszorult a nagyvárosból és a peremkerületekben, peremvárosokban, az agglomerációs gyûrûben talált magának lakhatást. Így alakultak ki Budapest körül az egymásra rétegzôdô kertvárosias településgyûrûk. Ebben a spontán burjánzásban üdítô kivételt képeztek a szervezett lakásépítések. A fôváros az elsô kislakás-építési akcióját Bárczy István fôpolgármester kezdeményezésére indította meg 1909-ben. 2152 bérházi és 2937 telepi lakás létesült ekkor – többek közt a Jászberényi úton, Kispesten, vagy a Kôbányai úton. Ennek ellenére az 1914 elôtti idôben a fôvárosban évenként átlagosan csupán 500 lakás épült. Az egyik ilyen akció volt a szinte kísérleti jelleggel elinduló Gyáli úti építkezés, közel 1 millió Korona értékben. Az építkezést egy 50 éves lejáratú, 5,5%-os kamatú hitelbôl kívánták finanszírozni, melybôl 5%-ot a lakbérekbôl, 0,5%-ot pedig a fôvárosi költségvetésbôl fizettek. 8 háromemeletes házból álló telep jött ekkor létre, 36 és 51 nm-es lakásokkal, melyek évi bérleti díja 300 és 400 K volt. Még javában tartott az építkezés, mikor 1909. február 25-én határozat született egy többéves építési akciót elôkészítô és koordináló bizottság felállításáról, melynek vezetôje a Ferencvárosban élô Kabdebó Gyula építészmérnök lett. 1909 során a Fôvárosi Közgyûlés elé került egy ötéves, eredetileg iskolaépítésekkel együtt 95 millió Koronásra tervezett program, mely összeg kétharmada lakásépítést finanszírozott volna. Végül az elfogadott határozat 32,2 millió Koronás program lett, amibôl 2,3 mK szükséglakás, 10 mK kislakás, 10 mK bérlakás és 10 mK iskola és óvoda építését irányozta elô. Az elsô ciklusban 10 bérház (839 lakás) és 5 telep (392 lakás), illetve a népszálló és népház megépítését határozták el, melyek 1911-12 közt épültek meg. A második ciklusban 1910. április 27-én további 5 telep (több, mint 1000 lakás) megépítésérôl, és egy 32 mûteremlakásos teleprôl döntöttek, majd június 8-án újabb 6, összesen 440 lakásos, többemeletes bérház megépítését határozták el. A harmadik ciklus terve 1911 májusában került a közgyûlés elé. Ekkor 5 helyszínt jelöltek ki többemeletes házak építésére, 591 lakással, továbbá egy kislakásos telepet 3 telken, 871 lakással.
22
23
JANUÁR
Ekkor kapott megbízást Petz Samu is egy ötemeletes lakóház tervezésére és építésére az Üllôi út 121. alatt, fôvárosi tisztviselôk részére, 1 éves határidôvel, 2,3 millió Korona értékben, amely 1912. novemberére el is készült a Haller utca és az Üllôi út sarkán, az akkor Mihálkovics-térnek nevezett közterület jelentôs részét elfoglalva. Ezzel Budapest egyik legszebb bérházát adták át, amelyet Fôvárosi kislakások néven ábrázoltak a korabeli térképek. Az épület befejezését – melyben összesen 132 lakás és 16 üzlet kapott helyet – többezer család várta, hiszen már generációk nôttek föl Budapesten ideiglenes családi hajlékban, szükséglakásokban, barakkbódékban, nyomortanyákon. Ráadásul a fôvárosban ez a bérház épült fel elsôként fürdôszobás lakásokkal. Mivel a ház a program utolsó évében, a tisztviselôk számára, magasabb kivitelben készült, amikor az építési költségek már magasabbak voltak, a hitelkeret pedig vészesen fogyott, így itt a bérleti díjak is magasabbak voltak, a kétszobás lakások bérleti díja évi 900 K, a háromszobásoké 1300 K, a négyszobásoké pedig 1500 K volt. Jellemzô, hogy a házban többek közt 7 fogalmazó lakott, 4 hivatalnok, 3 fômérnök, 1 fôjegyzô és 1 levéltáros, hogy csak a fôvárosi alkalmazottakat említsük. Ráadásul a szomszéd házban lakott a már említett Kabdebó Gyula is. Pecz Samu önéletrajzi írásában így emlékezik az építkezésre: „Az 1911. évben a székesfôváros részérôl megbízást kaptam a IX. kerület Üllôi út és gróf Haller utca sarkán levô szabadon álló telekre fôvárosi tisztviselôk részére egy ötemeletes lakóházat tervezni és a felépítést úgy vezetni, hogy tekintettel a tisztviselô lakáshiányra, ezen épület – bár Budapest legnagyobb bérházainak egyike – körülbelül egy év alatt teljesen elkészüljön. A feladat az volt, hogy egy háztömbben körülbelül 120 kétnégyszobás lakást elhelyezni, melyek mindegyike a szükséges mellékhelyiségekkel legyen ellátva. Miután az épülettömb minden oldalról szabadon álló, a helyzet oly kedvezô volt, hogy az összes lakás lakószobái kizárólag az utca felé voltak helyezhetôk, míg az udvar felôl csak mellékhelyiségek vannak, melyek s nagy udvarok, valamint az itt is alkalmazott nálunk divó függô nyilt folyosók folytán világosak és szellôsek. A földszinten az
JANUÁR
Üllôi úti oldalon üzlethelyiségek, a többi utcákban lakások vannak. Az alagsorban az üzletek alatt, illetve az udvari mellékhelyiségek alatt is a lakásokhoz tartozó pincerekeszek, a lakások utcai szobát alatt pedig kisebb-nagyobb mûhelyek, illetve világos raktárak helyeztettek el. A két udvaros óriás épülettömbben van 3 kapu, 3 fôlépcsô, 2 melléklépcsô, 2 személyszállító felvonó, 1 teherfelvonó. A mosókonyhák, mángorlók, ruhaszárítók, vasa1911-es térkép lókonyhák és cselédfürdôk egy külön udvari traktusba helyeztettek el olyanképpen, hogy minden emeleten lévô lakásokhoz tartozók ugyanazon az emeleten vannak, amely elrendezés úgy a lakókra, mint az alkalmazott személyzetre nézve nagyon kényelmes és idôt megtakarító. Felemlítendônek vélem még, hogy az épületben egy önmûködô, villamoshajtású szivattyú berendezés helyeztetett el az alagsorban. Ennek az önmûködô szívónyomó szivattyúberendezésnek feladata a 4. és 5. emelet lakásait vízzel ellátni akkor, amikor a városi vízvezetéknek nincs elegendô nyomása. Elôfordult nyáron már többször, hogy a 4. és 5. emeleti lakóknak volt vizük, míg a 2. és 3. emeletieknek nem. Az épület külsején a tagozások és a szerkezetileg fontos részek szárazon sajtolt téglából és kemény faragott kôbôl állanak, mint a mûegyetemi épületeknél ornamentalis díszítések gyanánt pedig majolikát alkalmaztam. A közel kétmillió koronára elôirányzott építési költségbôl több mint százezer koronát sikerült megtakarítani.” Forrás: Umbrai Laura: A hatósági kislakás-építés története Budapesten (1870–1948) Összeállította: BOLDIZSÁR LÁSZLÓ
Ferencvárosi könyvismertetôk Gönczi Ambrus – Winkelmayer Zoltán: Üdvözlet a Ferenczvárosból A levelezôlapok több mint 130 éve képezik részét mindennapi életünknek. Küldünk ismerôseinknek és rokonainknak ünnepi alkalmakkor, külföldi utazásaink során, vagy ha csupán valamilyen hírt akarunk közölni. Manapság, a csúcstechnológia korában kiváltképp elegáns forma annak kifejezésére, hogy gondoltunk szeretteinkre. A világ elsô postai levelezôlapját az osztrák-magyar postaigazgatóság adta ki 1869. október 1-jén, az elsô képi illusztrációval ellátott lapok pedig már a következô évben megjelentek Németországban, Franciaországban és Angliában is. Magyarországon 1896-ig német és osztrák kiadók által készített képeslapok voltak forgalomban, a magyar posta az ezredévi ünnepségek alkalmából adta ki elsô, négy témakört feldolgozó sorozatát: a városligeti kiállítás képei, budapesti látképek, tájképek és életképek voltak láthatók e képeslapokon. A fôváros nevezetességeit ábrázoló képeslapok a kezdetektôl nagy népszerûségnek örvendtek, s örvendenek mind a mai napig. A levelezôlap hátoldalán látható képek, fotók, rajzok igazi tör-
24
Bp., 2007, Ferencvárosi Önkormányzat, 120 oldal
Ferencvárosi emléktáblák BAKÓCZ TAMÁS (1442–1521) dominikánus pap, bíboros, egri püspök, esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka Bakáts tér 14. Szatmárnémetiben, a domonkosoknál, majd Wroclawban és Padovában tanult. 1464-ben filozófiából doktorált Krakkóban. Innen öccsével, Ferenccel a ferrarai fõiskolára ment. Tanulmányai során az Erdõdi Tamás nevet használta. 1470 körül tért haza. Bátyja, vagy a ferrarai Guarino közvetítésével Rangoni Gábor erdélyi püspök és az õ révén Mátyás király környezetébe került. Mátyás 1474-es sziléziai hadjárata közben magára vonta a király figyelmét, amikor olyan katonai tanácsot adott, amely egy válságos helyzetet fordított a magyar uralkodó javára. Bátyja, Bakócz Bálint 1480-ban átengedte neki a titeli prépostságot. Hamarosan királyi titkár lett Mátyás mellett, a királyi kancellár helyettese. 1486-ban, titeli javadalmát megtartva, gyõri püspökké nevezték ki, és királyi tanácsosi rangot kapott. A Mátyást követõ II. Ulászló mellett 1490-tõl kancellár lett. 1497-ben elnyerte az egri püspökséget, amely a leggazdagabb magyar püspöki javadalom volt. Még ez évben megalkudott Estei Hippolyt bíbornokkal, akivel pozíciót cserélt, s így esztergomi érsekké, Magyarország prímásává emelkedett. 1500-ban Velence támogatásával bíborossá, majd rá 10 évre konstantinápolyi pátriárkává nevezték ki. Õ volt az elsõ és egyetlen magyar, akinek komoly esélye volt, hogy a pápai trónra kerüljön. II. Gyula pápa halála (1513) után sokat tett ezért Rómában, de a várt siker elmaradt. Az esztergomi bazilika Bakócz-kápolnájában nyugszik, amit õ maga építtetett.
25
JANUÁR
téneti értékkel bírnak: épületek, utcák, terek fejlôdését, változását követhetjük nyomon rajtuk. A képeslap-ábrázolásokból természetesen Ferencváros nevezetességei sem maradhattak ki. A Kálvin tér, a Központi Vásárcsarnok, az Iparmûvészeti Múzeum vagy a Mária Terézia laktanya képe tucatnyi különbözô típusú képeslapot díszített, de számos más IX. kerületi közintézményt, iskolát, templomot is megörökítettek ilyen módon. Az Üdvözlet a Ferenczvárosból címû kiadvány nem csak az említett, országszerte ismert épületeket mutatja be, hanem mindazon képeslapokat, melyek Ferencvároshoz kapcsolódnak: lakóépületeket, üzleteket, sportegyesületeket, templomokat, gyárakat és magánszemélyeket, más szóval a százaforduló jól ismert Franzstadtját.
Ady Endre:
Moslék-ország (Megjelent német és francia fordításban is) Jött értem a fekete hajó Jött értem fekete vizen. Álom-királyfit, vitt tova vitt Moslék-országnak mentiben Fekete hajó, fekete vizen. Moslék-ország, hajh, cudar ország, Hajh, Hortobágy, zsír-szívû rém; Hajh, Átok-város, Redves-ugar: Piszok-hazám, mit kapaszkodsz belém? Fekete vizeken jöttem én. Vagyok a nyugati sirály -: De magyarnak köpött ki a föld Moslék-ország a nyakamon ül Engemet Moslék-ország örökölt: Nyöszörög a hájszagú föld. Már nem megyek el, fekete hajó Moslék-ország hagy’ örülj, szegény! Laza ferdinen, laza ferdinen Fekete vizen, fekete legény, Hajh, kutyafáját, szomorú legény.
26
