JANUÁR
IANUARIUS A római hagyomány szerint az elsõ 10 (a mezei munkák szempontjából számbaveendõ) hónapnak a városalapító Romulus adott nevet. A fennmaradó téli holtidõt az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba. Ianuarius névadója Janus isten, a kétarcú, a kezdet és vég istene. Ennek is köszönhetõ, hogy a rómaiak a márciusi, majd a szeptemberi évkezdés helyett egy idõ után január 1-jén kezdték az új évet. Janus jelentése egyes értelmezések szerint ajtó, kapu, s mint minden ház bejárata, kezdete a kapu, így istene minden kezdetnek, az évkezdetnek is. Más értelmezés szerint Janus a napév kezdetének kapuõre, a téli és nyári napfordulók által kettéosztott év õsi napistene. Csillagászati szempontból az év elsõ hónapját a megfelelõ csillagkép alapján Vízöntõ havának is nevezték, bár a csillagászati hónapok a napév fordulóihoz igazodva a naptári hónap utolsó dekádjában kezdõdnek, tehát a Vízöntõ hava valójában január 21-én kezdôdik. A magyar hagyományban január régi neve Boldogasszony hava. Bár Mária-tisztelet szempontjából január pont két fontos dátum, Karácsony (Mária szülése, december 24.) és Mária tisztulásának (február 2.) ünnepe közé esik, a magyarországi Mária-kultusz ismeretében érthetõ, hogy eleink az év elsõ hónapját neki szentelték.
2006 JANUÁR 1
V
Újév, Fruzsina
2
H
Ábel
3
K
Genovéva, Benjámin, Dzsenifer
4
Sze Titusz, Leona
5
Cs
Simon, Edvárd
6
P
Boldizsár
7 8
V
Gyöngyvér, Keve
9
H
Marcell
10
K
Melánia
11
Sze Ágota
12
Cs
Ernô, Tatjána, Ernesztina
13
P
Veronika, Vera
14
Szo Bódog
15
V
Lóránt, Loránd
16
H
Gusztáv
17
K
Antal, Antónia
18
Sze Piroska
19
Cs
Sára, Márió
20
P
Fábián, Sebestyén, Szebasztián
21
Szo Ágnes
22
V
Vince, Artúr
23
H
Rajmund, Emerencia, Zelma
24
K
Timót
25
Sze Pál
26
Cs
Vanda, Paula
27
P
Angelika, Angyalka
28
4
Szo Attila, Ramóna, Ramón
Szo Károly, Karola
29
V
Adél
30
H
Martina, Gerda
31
K
Marcella
Január 1. Újév A polgári évet lezáró Saturnalia (december 1723.) tizenkettedére esett Janus isten orgiasztikus ünnepe, melyen az emberek kölcsönösen megajándékozták egymást, otthonaikat pedig szerencséthozó örökzöld olaj- és babérágakkal díszítették fel. I. e. 153-tól a consulok évet nyitó hivatalkezdésének napja, Julius Caesar i. e. 46-os naptárreformjával vált véglegesen évkezdõ nappá. A keresztény hagyományban egy idõ után Jézus körülmetélésének az ünnepe, melyet zsidó szokás szerint a születéstõl számított 8. napon kell végrehajtani, innen a kiskarácsony, és a karácsony nyolcada elnevezések. A körülmetélés latin nevébõl (circumcisio) ered a 'tudja a csíziót' mondás, aki ismeri a naptárt, tehát 'okos ember'. Január 2. Jézus nevenapja A IV. századtól vált általánossá a görög khi és ró betûk kombinációjával a XPICTOC (Khrisztosz a héber Messiás, azaz fölkent tükörfordítása) elsõ két betûjébõl. A csillag alakú kaligráfiát, mint jó elõjelet használta a kereszténységet államvallássá emelõ Nagy Konstantin is, a Maxentius ellencsászárral vívott sorsdöntõ csatában, miután látomásában egy hang így szólt hozzá: E jelben gyõzni fogsz! Nyugaton a középkorban bontakozott ki a szent név vallásos tisztelete az obszerváns ferencesek által. Sienai Szent Bernát a nagy hitszónok prédikációi végén táblát mutatott fel Jézus görög nevének elsõ 3 betûjével: IHS, amit késõbb a latin 'Iesus Hominum Salvator', azaz: 'Jézus, az emberek megváltója' rövidítésként használtak. Január 6. Vízkereszt Korábbi nevén Szentkereszt, latinul Epiphania Domini (az Úr megjelenése), Karácsony tizenkettede, zárónapja. A III. században tûnik fel a keleti egyházban, mint Krisztus születésnapja, késôbb pedig a Jordánban való megkeresztelésének ünnepe, nyugaton pedig a háromkirályok tiszteletének napja, valamint a kánai menyegzôrôl (Jézus elsô csodatétele) való megemlékezés napja. A víz- és tömjénszentelés, valamint a házszentelések is ekkor történnek, és ezzel a nappal kezdôdik a farsangi idôszak.
Január 15. Remete Szent Pál Alexandriai remete, aki 60 esztendeig lakott egy sivatagi kôbarlangban (i. sz. 341-ben, 113 évesen halt meg). Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok névadója. Nagy Lajos az ország védôszentjei közé emelte. Január 17. Remete Szent Antal Apát, szintén a IV. században élt, beteg emberek és jószágok patrónusa. A pusztába menekült a tanítását hallgatni kívánó hívek elôl, ahol folyton kísértette az ördög. Január 18. Árpádházi Szent Margit (1242-70) IV. Béla lánya, Szent Erzsébet unokahúga, Boldog Kinga húga. A tatárjárás idején fogant, a Dalmáciába menekülô szülôk végsô szükségükben a születendô gyermeket Istennek ajánlották. Béla kolostort építtetett neki a Nyulak szigetén (ma Margitsziget). 1943-ban avatták szentté. Január 20. Sebestyén Az egyik leghíresebb ôskeresztény vértanú. Testôrparancsnok Diocletianus és Maximianus társcsászárok mellett, 290 körül keresztény hitvallása miatt oszlophoz kötözték és lenyilazták, de felépült sebeibôl, újra szolgálatra jelentkezett, ekkor halálra botozták. A pestisjárványok idején a 14 segítôszent egyike (a pestist nyilak jelképezték). Január 22. Vince Hispániai vértanú. 304 körül válogatott kínzásokkal megölték. Csak nevének hasonlósága a latin vinum-hoz (bor) magyarázza a hozzá kötôdô hagyományokat, pl.: Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. Január 25. Pálfordulás napja Szent Pál apostol megtérésének napja. A zsidó, de római polgár Saulus, épp keresztényeket üldözött Damaszkusz felé menet, mikor egy látomás hatására megtért, és a kereszténység nagy térítô apostola lett. Saulusból (jelentése: nagy) Paulus lett (latinul: kicsi); aki korábban nagy volt az üldözések során, késôbb magát úgy nevezte: a 'legkisebb az apostolok közt'. A pálfordulás az egyház életében is fordulat, ugyanis az addig csak a zsidók közt térítô apostolokkal szemben Pál a pogányok misszionáriusa lett, elindítva ezzel a kereszténységet a világvallássá válás útján.
5
JANUÁR
Jeles napok
JANUÁR
Évfordulók Január 1. 130 éve történt Bevezették az egységes mértékrendszert (méter, kilogramm, liter) az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1874.04.17-én szentesítette az egységes mértékrendszer bevezetésérõl szóló törvénycikket. 140 éve történt Megnyílt a Bethesda Gyermekkórház elõdje, a Bethesda Kórház. Január 2. 160 éve történt Megszületett Erkel Sándor zeneszerzõ, karmester. Január 3. 50 éve történt Megszületett Mel Gibson ausztrál színész, Oscar-díjas rendezõ, producer. 1996-ban A rettenthetetlen cím filmjéért megkapta a legjobb rendezônek járó Oscar-díjat. Január 6. 240 éve történt Megszületett Fazekas Mihály író, költõ, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezõje. Január 8. 10 éve történt 79 éves korában meghalt Francois Maurice Adrien Marie Mitterand francia politikus, akit 1981ben Franciaország köztársasági elnökévé választottak.
Január 17. 300 éve történt Megszületett Benjamin Franklin író, tudós, a villámhárító feltalálója, államférfi, a Függetlenségi Nyilatkozat társszerzõje és az amerikai szabadságharc résztvevõje. Január 18. 60 éve történt Megnyílt a II. világháború után Budapest elsõ állandó Duna-hídja, a Kossuth-híd. 80 éve történt Meghalt Blaha Lujza színésznõ, a nemzet csalogánya. Január 21. 30 éve történt Angliában és Franciaországban szolgálatba állt a Concorde szuperszonikus repülôgép. Január 24. 40 éve történt Indira Gandhit megválasztották India miniszterelnökének. Január 26. 80 éve történt Londonban John L. Baird bemutatta az elsõ televízió készüléket. Január 27. 250 éve történt Megszületett Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerzõ, zongorista, orgonista, karmester (Varázsfuvola, Don Giovanni).
Január 12. 30 éve történt 85 éves korában meghalt Agatha Christie angol krimiíró, Miss Marple és Hercule Poirot megalkotója.
Január 28. 20 éve történt A Challenger amerikai ûrrepülôgép a start után 73 másodperccel, 17 km magasságban felrobbant. Az embert szállító ûrhajók történetének addigi legsúlyosabb katasztrófája során valamennyi utasa (hat ûrhajós és egy tanítónõ) életét vesztette.
130 éve történt San Franciscóban megszületett Jack London (eredeti nevén: John Griffith) amerikai író, akinek legismertebb regényei: A vadon szava, A tengeri farkas, Az éneklõ kutya, Farkasvér.
Január 29. 130 éve történt Budapesten 72 éves korában meghalt Deák Ferenc magyar politikus, akit kortársai a haza bölcsé-nek neveztek.
6
Beszélgetés Dr. Szabó István református püspökkel A Ráday u. 28. sz. épületben, a püspöki hivatalában beszélgetünk. Hogyan alakult ki a református negyed itt a belsõ Ferencvárosban? Valóban, már a régi idõkben református negyednek nevezték a Kálvin tér, Lónyay utca, az Üllõi út, és a Nagykörút által behatárolt részt, a református intézmények jelentõs száma miatt. A Kálvin téri templom a XIX. sz. elsõ harmadában, akkor még a város vagyis Pest falain kívül, a Szénapiacon épült. A késõbbi egyesült fõvárost tekintve ez volt az elsõ református gyülekezet, Óbudát leszámítva. Aztán Pest lassan túlépült a saját régi történelmi határain, és a Kálvin tér egyszerre csak a város közepére került. Így aztán a Kálvin téri templommal, a körülötte kialakult egyházi szolgálatokkal, parókiákkal, egyházi iskolákkal, és az összes többi intézménnyel együtt egyfajta református jelleget vett fel a környék; itt épül fel a Lónyay utcai gimnázium, itt a budapesti hittudományi kar. Itt vannak a Kálvin téren az esperesi hivatalok is, és tíz éve ide került a Károli Gáspár Egyetem rektori hivatala, és több oktatási intézménye is. Olyannyira feltûnõvé vált ez a református jelleg, hogy egykor a környéken megfordulók még azt is számon tartották, hogy a kocsmárosok és a boltosok közül ki a református. A mai idõkre ez a meghatározó jelleg elkopott, hiszen nagyon sok egyéb közintézmény is ide települt a IX. kerületnek erre a részére, maga a reformátusság pedig számos más helyen is megjelent, szervezett életet kezdett élni Budapesten. A Kálvin téri templom egyetlensége megszûnt, elõször azzal, hogy Óbuda, és az ottani reformátusság is Budapest részévé vált. Aztán a XX. század elejétõl kezdõdõen sorban épültek a templomok, szervezõdtek a gyülekezetek, s mára Budapesten már 60 református gyülekezet van. És ez a református hagyomány tovább is él, például a nyaranta rendszeresen megrendezésre kerülõ református egyházzenei fesztiválban is. Nagyon örülök, hogy elindult ez a kezdeményezés, és annak még inkább, hogy itt a Ráday utcában kapott helyet. Azzal, hogy a Ráday utca szépen lassan átalakul egyfajta kulturális utcává, adottá vált ennek a fesztiválnak is a lehetõsége. Kifejezetten hálásak vagyunk a kerületnek, hogy ennek a rendezvénynek is helyet tud biztosítani. De maga a Kálvin téri templom is zenés áhítataival, orgonahangversenyeivel, kórusbemutatóival kapcsolódik a Fõváros kulturális életéhez. Az egyházi oktatási intézményekrõl nem is szólok részletesen. Ezeknek ugyan nem olyan látványos a megjelenése és a munkája, mint egy fesztiválnak, de hosszú távon sokkal mélyrehatóbb és erõsebb gyökerû. Térjünk rá az egyházzal kapcsolatos kérdésekre: A XXI. sz. új kort, egy új kihívást jelent a maga médiájával, Internettel vegyített világában egy új világrend küszöbén. Hogyan õrzi és örökíti át a keresztyén, avagy a protestáns hagyományt a református egyház? Azt hiszem, árva madár vagyok a véleményemmel, amikor a modern kor hírközlési, információ cserélési technikáiról esik szó. Ezekrõl mint rendkívüli nagy kihívásról beszélnek, amelyeknek mindenkinek meg kell felelnie, még az egyháznak is. Én azonban mindig csak azt mondom,
7
JANUÁR
Legyünk az irgalmasságnak, az új kezdetnek, a szeretetnek kultúrájává!
JANUÁR
hogy ez egy lehetõség. A protestantizmus kezdettõl fogva élt a tömegtájékoztatás eszközeivel. A reformációra nem is kerülhetett volna sor, ha az idõ tájt nem terjed rohamosan a könyvnyomtatás, amely a XVI. sz. elején minõségileg ugyanolyan forradalmi, ha nem forradalmibb változás volt a korabeli Európában, mint ma a világháló. A készség a protestantizmusban, így a reformátusokban is eleve megvan, így tanultuk gyerekkorunktól kezdve, hogy üzenetünket, az Isten igéjét, az evangéliumot minden lehetõ eszközzel az emberek számára rendelkezésre kell bocsátani. A bökkenõ azonban mégis az, hogy a modern tömegmédiumok olyan technikai ismeretet is feltételeznek, amit meg kell tanulnunk. A XVI. században meg kellet tanulni a betûvetést a szó igazi értelmében: egymás mellé rakni az ólombetûket vagy a fabetûket, és elsajátítani a könyvnyomtatás technikáját, és a technikával együtt a technikánál is lényegesen mélyebb ismeretet vagy szemléletet. Nos, valami ehhez hasonlót ma is el kell sajátítani az új technika vonatkozásában. A fiatalabb református nemzedéket figyelve azt látom, hogy ez könnyen megy. Ami hiányzik, az a tehetõsség. Ezzel a közép-európai egyházak egyik nagy nyomorúságára utalok. A kommunizmusból elszegényedetten kerültek ki az egyházak is. Ember, gondolat, ötlet, szellemi erõ lenne, akár televízió-mûsorra, rádió fönntartásra vagy internetes rádióra, naponként frissítendõ honlapok beállítására is, s még ki tudja, hányféle dologra, ám mindennek nagyon súlyos anyagi feltételei vannak. Sokszor nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik irányba induljunk el. Építsünk-e valahol egy új templomot, tartsuk-e karban, újítsuk-e föl a régi szép nagy templomokat, pl. itt ezt gyönyörû nagy Kálvin téri templomot, amelynek csak az állagmegóvása súlyos milliókat emészt föl évente, vagy pedig ebbõl a pénzbõl induljunk föl a világhálóra, és alkossuk meg a digitális egyházat? Ez bizony nagy dilemma. Mit köszönhet a magyar kultúra a reformátusoknak? Például az elsõ magyar teljes bibliafordítást, hiszen bibliafordítási töredékek már a reformáció elõtti idõkbõl is vannak. A középkorban az úgynevezett népi prédikátorok, elsõsorban a ferencesek anyanyelven prédikáltak, és a régi magyar nyelv emlékeiben is megtalálhatók bibliai passzusok gondolok pl. a Halotti beszédre. Az kétségtelen, hogy a reformáció hozta azt az igényességet, hogy a Szentírás fordítása teljes egészében elkészüljön, ennek nemrég múlt 415 esztendeje. Az eredeti szándéknak, nevezetesen, hogy a Biblia az emberek kezébe kerüljön, egyelõre nem is tervezhetõ hozadéka is lett: az egységes magyar irodalmi nyelv megszületése. És azt hiszem, így is kell ezt látnunk. Soha nem úgy van a keresztyének dolga, hogy megcélozzák, hogy 5-10-100 év múlva milyen kulturális hatása lesz a keresztyénségnek. Ez melléktermék, persze, a legnagyszerûbb és a legjobb melléktermék. A cél mindig az, hogy keresztyén életre hívják az embereket, keresztyén közösségbe. Amely közösség magával értetõdõ módon kultúra-teremtõ közösség is. Hogy aztán az egyházak által megteremtett kultúra maradandónak bizonyul-e, ez mindig a történelemnek a nagy kérdése vagy talánya. Mi hálásak és büszkék vagyunk, hogy a reformátusság itt Magyarországon jelentõsen hozzá tudott járulni a kultúrához, még akkor is, ha az eredeti szándék nem az volt. Biztos vagyok benne, hogy Károli Gáspár a fordítását összeszerkesztvén, a végsõ simításokat elvégezvén nem azon törte a fejét, hogy 400 év múlva úgy fognak róla megemlékezni, mint aki jelentõsen hozzájárult a magyar kultúrához. Ha megvan bennünk ez a szabadság, akkor már elemi módon igényelnünk lehet, sõt kell is, hogy az egyházunkban és azon túl, minden jóakaratú emberi közösségben úgy legyünk együtt, hogy ez termõre fordul a zenében, a mûvészetben, a gondolatiságban, az építészetben, a nevelés ügyében, a tudományban, bármiben. Mi ehhez szabad szívvel hozzájárulunk. Említette a keresztyén életmódot és gondolkodást. Milyen értékeken alapulnak ezek? Milyen útmutatást, útravalót tudna adni a ma emberének keresztyén, ill. protestáns alapokon? Azok az értékek, amelyeket örök értéknek szoktunk nevezni, abban tudják megmutatni az
8
9
JANUÁR
erejüket, hogy itt és most a mai ember számára is jelentõsek. Kezdjük néhány nagyon nehéz dologgal: a mai ember olyan civilizációban él, amelynek nem látszanak az alapvetõ törvényszerûségei. Tehát nem tudjunk, hogy mi tartja keretek között a mai embert. Mindent szabad, mindent lehet, csak jól essen ez a jelszó harsog a felszínen. A keresztyénség viszont határozottan képviseli, hogy Istennek az ember életére nézve van akarata, van egy isteni rend, és akkor boldog az ember, hogy ha hozzá tudja igazítani magát ehhez. Egy szót mondok: Tízparancsolat. Ezt a keresztyének szabad szívvel, természetesen elõször önmagukra alkalmazva kell képviselniük, abban a meggyõzõdésben, hogy egyébként az élet parttalanná válik, anarchiába fullad, bármennyit is hivatkozik a mai ember arra, hogy úgy kell élni, ahogy jólesik. Mi tudjuk, hogy ez a legnagyobb önbecsapások közé tartozik. Rögtön hozzáteszem: a keresztyénség azt hirdeti, hogy Isten, ha szabad ilyen egyszerûen és talán félreérthetõen fogalmazni, az újrakezdésnek az Istene. A mai ember belefullad a saját önteltségébe, mert nem akar Isten rendje szerint élni, és ezért az élet anarchiája felemészti. Nincsenek belsõ késztetései ahhoz a belátáshoz, hogy Isten kegyelmébõl új életet kezdhet. Ez az új élet, az új élet megkezdhetõségének a lehetõsége a legfontosabb üzenete a keresztyénségnek. Most lépjünk tovább: ezt az új életet szeretetben való életnek nevezzük. Amikor a XXI. sz. elején bekapcsoljuk a televíziót, és azt látjuk, arról hallunk, hogy hulljon a férgese, pottyanjon ki a leggyengébb láncszem, mindenki úgy él, ahogy akar, el kell venni a másiktól, mert különben az ember balek lesz, valami egészen különös erõként jelenik meg számomra a szeretetben való élet. Ez ugyanis nem azt mondja, hogy mit vehetek el, hanem, hogy mit adhatok. Hogy mennyire tudjuk ezzel az értékkel áthatni a mai kultúrát, az bizony nagy kérdés, sõt azt hiszem, életbevágó kérdés. Legyünk az irgalmasságnak, az új kezdetnek, a szeretetnek a kultúrájává, különben elveszünk. Lehetne még sorolni a keresztyénség alapvetõ értékeit, amelyeket szabad szívvel tár a mai ember elé, és meghívja, hogy ezekbe az értékekbe belegyakorolja magát. Nyugodtan mondhatom, hogy a keresztyénség nem tartozik a könnyû vallások közé, mert nem csak egy rítusnak az elvégzésérõl van szó benne. Nem csak annyi az egész, hogy egy szertartásos kötelességnek eleget teszünk. A keresztyénség életformáló igénnyel lép föl. Változtatni akar, de nem a keresztyénség, nem a reformátusok, nem az egyház, hanem maga Isten akar változtatni az emberen, s ezt a keresztyénség érzi, és ezt közvetíti a ma embere felé is. Mit tehet ehhez hozzá a reformátusság? Amit mi még sajátos színként hozzá tudunk ehhez tenni, azt sokszor félreértéssekkel terhelten szoktak emlegetni: ez az ún. protestáns etika, amit tévesen összebogoznak a kapitalizmus szellemével, és legszívesebben kidobnák az ablakon. A protestáns etika azonban elsõsorban munkaetika. Mégpedig nem is az ember maga hasznára végzett munkájának az etikája, hanem az Isten dicsõségére és a másik ember javára végzett munkának az etikája. Így szoktam nagyon egyszerûen mondani, hogy a református ember olyan, aki ha valami jót elkezd, azt végig is csinálja. Nem hagyja félbe-szerbe, nem dobja el, hanem becsületbeli kötelességének tartja, hogy a jó dolgot hûséggel, minden ereje szerint végig vigye. Ma nem olyan világban élünk, amelyben munkának becsülete legyen. Ez megmutatkozik a fizetésekben, de megmutatkozik abban is, és talán elsõsorban abban, hogy ma Magyarországon az emberek a közösség javára végzett fáradozást, a másik ember javára önkéntesen felajánlott munkát nagyon-nagyon elkerülik. Nagyon kis lángon ég a mai magyar emberben, hogy a közösség javára, a közösségért, például a társasházban, az utcán, a közéletben bármit tegyen. Inkább elhúzódik, és lesi, mit fog tenni az önkormányzat, a kormányzat, a másik ember. A protestáns munkaetika nem ebbõl indul ki, hanem azt mondja, hogy itt vagyok, Isten gyermeke vagyok, nekem kötelességem a másik javára élni. Mi a véleménye a református egyháznak a társadalomban és közéletben betöltött szerepérõl és felelõsségérõl?
JANUÁR
Mindig értetlenkedõ csodálkozással hallgattam azokat a vádakat, hogy az egyház beleavatkozik a politikába. Kérdem én: ha az egyház ezt nem teheti, akkor teheti-e a tûzoltóõrmester, teheti-e a tanító, teheti-e az újságíró? Egyáltalán, lassan el fogunk jutni odáig, hogy a politikáról csak a hivatásos politikusok szólhatnak és beszélhetnek. Nem valami régi pártállami reflex ez? Egykor a párt központi bizottsága tudni vélte, mi a teendõ, egy lenini könyv címét idézve, s a megfelelõ transzmissziós szíjjakon leosztották a társadalomnak a feladatot. Például, az egyháznak azt, hogy hallgasson. A Magyar Köztársaság Alkotmánya azonban véleménynyilvánítási szabadságot biztosít minden állampolgárnak, és minden legitim testületnek. Másodszor azért csodálkozom ezeken a felvetéseken, mert mégiscsak itt élünk, Magyarországon. Az egyházak is itt vannak Magyarországon, itt élnek a tagjai, akik magyar állampolgárok. Feltételezhetjük, hogy az országos vagy helyi politika nem fog bennünket érinteni? Vagy nekünk csak annyi az érintkezésünk a politikával meg a közélettel, hogy esetleg nem engedik meg, hogy a templom mellé épüljön a szexpláza, ennyi az egész, és akkor tiszteletben tartottuk a viszonylatokat? Azt hiszem, minden keresztyén ember és egyház joggal mondhat véleményt az ország dolgairól, mert azok õket is érintik. Adófizetõ állampolgár vagyok, vagyis a politikusok az én adópénzeimbõl veszik fel a fizetésüket, és ezzel az egzisztenciális háttérrel hoznak törvényeket. Ez engem is érint, mint ahogy minden reformátust, minden római katolikust, izraelitát, baptistát, és így tovább. Harmadrészt, és talán ez a legnehezebb területe a feleletadásnak, a keresztyén embernek, ahogy az elõbb az értékekrõl szólva láttuk, eleve, isteni elhívás folytán, köze van a világhoz. Nem mondhatjuk, hogy az egyház semmi egyéb, mint egy kis mentõcsónak a nagy óceánjáró hajó mellett, és az egyház küldetése annyi lenne, hogy odahívjuk az embereket abba a kis mentõcsónakba, és szuggeráljuk nekik, hogy gyertek mennél többen. A nagy hajó süllyed, a politika az ördögnek a tudománya, azzal nekünk nem szabad foglalkozni, ahhoz nekünk semmi közünk nincs, evezzünk el minél messzebb ettõl a csúnya világtól, és vallásoskodjunk valami elzárt ezoterikus valóságban. Ezt nem tudjuk megtenni, mert az evangélium az emberre vonatkozik, Isten törvénye az emberre vonatkozik, Isten szeretete az emberre vonatkozik, Isten embert formáló igéje az emberre vonatkozik. Hogy aztán itt a XXI. sz. elején Magyarországon az egyház jól, igazán, hatékonyan és hitelesen tudja-e képviselni ezt, hogy nem kerül-e sor esetleg olyan megnyilvánulásokra, amelyek miatt inkább szégyenkezni kell, az más kérdés. Én most a kérdés alapjára mutatok rá: elvi okokból mindig tiltakozni kell, ha a közéleti képviselõk hallgatásra akarják ítélni az egyházakat, s természetesen akkor is lépni kell, ha egy lelkipásztor, református ember sületlenségeket mond, rossz dolgokat mond, ijesztõ megnyilatkozásai vannak Akkor az egyháznak valóban kötelessége az illetõt rendre utasítani, a dolgot a helyére tenni. A döntõ azonban az, hogy érezzük a különbséget a között, hogy megnyilatkozhatunk, és aközött, hogy magunkba záródunk és hallgatunk. Felelhet az egyház saját lelkipásztorainak véleményformálásáért? Igen, van felelõsségünk, hiszen a református egyházban is van tanfegyelem. Vannak olyan református dogmatikai alapelvek, amelyeknek a megtartására nézve a református lelkipásztorok fogadalmat tettek. Vannak hitvallásos normáink, és a Szentírás törvénye a református lelkészre ugyanúgy érvényes, mint bármelyik református gyülekezeti tagra. Jogunkban áll, sõt, kötelességünk egymást meginteni, ha valaki ballépést tesz, rosszul nyilatkozik meg. Úgy látom, a református egyházban, akár csak a lelkipásztorok körében folyamatos disputa folyik arra nézve, hogy mi is lenne a helyes, követendõ magatartás. Mit jelent, vagy jelent-e a számunkra egyáltalán valamit az úgynevezett politikai korrektség a modern kor e nagy bálványa. Szabad-e és kell-e mindig megnyilatkoznunk? Hol a határ, ahol az igazság és a szeretet találkoznak egymással? Az igazságot mondjuk-e mindig határozottan, markánsan, ha kell, kíméletlenül? És a szeretet be-
10
SZABÓ ZSOLT
11
JANUÁR
szédében hogy tud meglenni az igazság beszéde? Ezek nagyon nagy kérdések. De ezt azzal megoldani, hogy beüzen nekünk a politika, hogy hallgassatok, s akkor nyugtotok lesz ez keresztyénellenes üzenet. A református egyház alulról fölfelé épülõ egyház, a demokratikus értékeket magáénak vallja. Ilyen értelemben engem különösen érdekel ezzel kapcsolatos, azaz egyházszervezõi személyes hitvallása. Korrigáljuk egy kicsit a képet. Kétségtelen, hogy szervezeti rendjében a református egyház egy alulról fölfelé épülõ egyházat mutat, de mindenképpen el kell mondani, hogy mégsem népképviseleti egyház. Olyan nincs is, mert az egyház nem a népet képviseli, nem a tagjait képviseli, hanem Istent képviseli. Ha nem így lenne, megszûnne egyház lenni. A tisztségviselõk megválasztása valóban a gyülekezeti közösségekbõl indul és érkezik el, föl, valamilyen felsõbb egyházi vezetéshez. Vagy még inkább felülrõl lefelé, a vezetõktõl azokhoz, akinek a vállára ezt rá lehet tenni. Én inkább ez utóbbira hajlok. Az egyházszervezetben döntõ módon választott tisztségviselõk szolgálnak, csak a néhány egyház-igazgatási területen dolgoznak kinevezettek és alkalmazottak, ott viszont nincs döntéshozói felelõsség. Úgy látom, hogy ezzel nem a csúcsra repítik azokat, akiket megválasztottak, hanem nagy felelõsséget tesznek a vállukra, a döntéshozásnak a felelõsségét, mégpedig oly módon, hogy ezeknek a döntéseknek konszenzusban kell megszületni. A református egyház alkotmánya nem is teszi lehetõvé, hogy pl. a püspök önkényes döntéseket hozzon, vagy egymaga döntsön hitnek, erkölcsnek, egyházi állásfoglalásnak, személyi kérdéseknek, de akár a financiális jellegû kérdéseknek az ügyében. Tanácskozó testületeink vannak különbözõ szinteken különbözõ feladatokra és területekre nézve. Megmondom õszintén, nagyon fárasztó a sok-sok tanácskozáson részt venni, megpróbálni konszenzust elérni. Fárasztó, s nem is látványos. Ám alapvetõ meggyõzõdésem, ha tetszik, hitvallásom, hogy ez jól van így. Ilyen feltételek mellett vállaltam a jelölést, és a megválasztásom után a tisztséget. Jól van ez így, és invitálom is a lelkész kollégákat, a presbitereket, a gyülekezeti tagokat, hogy a maguk körében is, egy-egy gyülekezetben is, egy-egy intézményben is keressék a módját annak, hogyan lehet konszenzusra jutni, konszenzusos döntéseket hozni, vagyis a célokban megegyezni. Mert ha megegyeztünk a célban és ez a hitvallásom második része , ha tudjuk azt, hogy hova akarunk eljutni, és abból a kitûzött célból visszamenõleg szemléljük az utat, akkor nem fogjuk elvéteni a lépéseket. Van példaképe? Sokakat kellene most felsorolnom, részben a szellemi világból, az elõdök körébõl, szinte a keresztyénség elsõ pillanatától kezdve a nagy teológiai gondolkodókon, az egyházatyákon, a középkor kitûnõ alakjain keresztül egészen máig. Hivatásomnál fogva teológiát is tanítok, s látom, nagyon sok kitûnõ keresztyén gondolkodó van. Ami az egyházkormányzást illeti, ott elõször a nagyapámra kell utalnom, aki Budapest elsõ református esperese volt. A Budapesti egyházmegyét az õ idejében, az 1930-as években szervezték meg. Õ elsõsorban a gyülekezetek szervezésben, templomépítésben, egyházigazgatásban jeleskedett. S minden elfogultság nélkül mondhatom, kitûnõ igehirdetõ volt. A két világháború között szolgáló református lelkészek és egyházvezetõk között lehetne még sok kitûnõ alakot felsorolni, akik a trianoni nagy összeomlás után hihetetlen nagy erõvel, szervezõképességgel, de legfõképpen elkötelezettséggel fáradoztak azon, hogy ez az összerogyott ország, és benne a református egyház talpra álljon, megerõsödjön. Azt lehet mondani, hogy az õ munkájuknak a gyümölcsébõl élt a református egyház a kommunizmus alatt, és még utána is évekig. Köszönöm a beszélgetést.
JANUÁR
Középsô ferencvárosi rehabilitáció 19902005. Ha napjainkban bármely fórumon város rehabilitációról beszélnek, elképzelhetetlen, hogy ne essék szó a ferencvárosi rehabilitáció, mint a sikeres városfejlesztés értékeirõl, sikereirõl, eredményeirõl. A rehabilitáció fogalmi meghatározásának lényege: a település olyan arányos fejlesztését jelenti, amely mindenkori igények és a jövõ céljainak kielégítése mellett alkalmazkodik és megõrzi a település történelmi, társadalmi, építészeti jellegét, karakterét, és emellett új értékteremtést eredményez. Azt, hogy a ferencvárosi városfejlesztés jó úton jár, meg is valósítja a kitûzött célokat, számtalan díj, urbanisztikai, szakminisztériumi, nívódíj, év lakóháza díj bizonyítja. Ezek közül kiemelendõ a Ferencvárosi Önkormányzat által 1998-ban elnyert FIABCI nemzetközi nívódíj, amelyet a rendszerváltást követõen a volt keleti blokkból legelõszõr Magyarország, Budapest, és azon belül Ferencváros nyert el. Az elnyert díjakon túl a legfontosabb mégis az a tény, és az a nagyarányú fejlõdés, amelynek eredményeképpen az itt élõ, ide költözõ emberek, családok lényegesen szebb és jobb életkörülmények között élhetnek napjainkban, mint korábban. A létrehozott értéket összességében kifejezve az eltelt 15 év alatt mintegy 100 Mrd nagyságrendû beruházás történt, amely értéktöbblet a terület, az itteni ingatlanok, az itteni élet és lakásminõség nagyarányú felértékelõdését eredményezte (1990-ben 33.000 Ft, 1999-ben 155.000 Ft, 2005-ben pedig 330.000 Ft volt az új lakások átlagos m2 ára, a telekárak pedig ennek többszörösével emelkedtek). A ferencvárosi rehabilitáció történetét elemezve vissza kell nyúlnunk 1986-ra, amikor már az elõzõ rendszer idõszakában megfogalmazódott az igény a szlömös állapotok felszámolására, a területnek az erkölcsi, fizikai avultsága, és felhalmozódott társadalmi problémák miatt. Már ekkor szakmailag rendszerváltó elõkészítések és rendezési tervezések kezdõdtek meg, amelyeket Locsmándi Gábor (BME) készített. Ez a tömbszemléletû rendezés jelentette ennek a mintegy 80 ha városterületnek (Mester u. Üllõi u. Haller u. Ferenc körút által körülzárt terület) a fejlesztési alapkövét, hiszen meghatározta a védendõ épületeket, a beépítések, bontások, felújítások módját és lehetõségeit, kizárva az akkor még járatos paneles lakótelep építést, és megalkotva minden tömbben egyedileg a belsõ parkudvarok kialakítását.
12
13
JANUÁR
A terület rendezése, szabályozása 15 év alatt a fõépítészi iroda vezetésével többször módosult, követve a kor igényeit, a fejlesztések irányait, napjainkban pedig már a legkorszerûbb térinformatikai programok mûködnek, amelyek a beruházások tervezését segítik. A legelsõ épületek 15 évvel ezelõtt, 1990-ben készültek el, majd sorra épültek az újabbnál újabb épületek, tömbök, közterek, parkudvarok, amely folyamat egyre nagyobb ütemben és folyamatosan halad. Bármely városban jár az ember, elsõ szemmel és azonnal megállapítható, hogy vannak-e folyamatban lévõ fejlesztések az adott területen, ez pedig a városrész fölé ágaskodó toronydaruk száma, ami Ferencvárosban jelenleg a 30 db-t is meghaladja. A rehabilitációban végzett tevékenységekre jellemzõ a toronydaruk számán túl a folyamatok komplexitása és heterogén profilja, amelyek a következõ beruházásokat jelentik: bontások, szanálások, terület- és telekrendezések, új építések (lakás és egyéb funkciókban), felújítások (teljes vagy részleges), közmû- és infrastruktúra-építések, közterületek, sétáló utcák, parkok, belsõ zöldterületek építése, ráadásul ezek párhuzamos és tudatosan irányított sorrendjében. Az új lakókörnyezetek a változatos építészeti karaktereken túl a rehabilitáció sikerének szinte legvonzóbb elemét jelentik azzal, hogy a korábban meglévõ szinte 0% zöldterületek a rehabilitációs tömbök elkészülte után átlagosan az 50%-os arányt is elérik. Hozzátartozik ehhez korunk nagy kérdése, a közlekedés és parkolás, amelyre a rehabilitáció olyan kulturált megoldást nyújt, hogy egyszerre biztosít minden új lakáshoz legalább 1 új parkolóhelyet mélygarázsban, és egyszerre épül meg a föld alatti teremgarázsok tetején a belsõ udvari zöldterület, ahová már tilos autóval beállni, így az utcai viszonyokhoz képest zaj és pormentes belsõ parkokat élvezhetnek az itt lakók, felnõttek, gyerekek egyaránt. A rehabilitáció komplexitása nem csak a tevékenységekre igaz, hanem az eredmények társadalmi vonatkozásaira is, ami az egész akcióterületen a költöztetõ autók számával mérhetõ. Gyökeresen átalakul
JANUÁR
és színesedik, fiatalodik az itt élõ lakosság összetétele azzal, hogy vannak a bontásokból végleg elköltözõk, felújítások után visszaköltözõk, új beköltözõk, új tulajdonosok, új bérlõk, így nap mint nap tapasztalhatjuk szinte minden utcában ezen jelenségek folyamatát. A területrész sikerének döntõ tényezõje a fejlesztésekkel párhuzamosan a terület fekvése és infrastruktúrája (Duna, Nemzeti Színház, egyetemek, nagykörút, Üllõi u., Metro, és pesti városközpont, a kereskedelmi központok, a kultúra elérhetõ közelsége), amely legfõképpen a fiatal korosztályt, menedzsereket, egyetemistákat vonzza. A fejlesztések megvalósításában résztvevõk köre szintén rendkívül összetett, hiszen a közpénzek, pályázatok jelenléte mellett több mint ¾ arányban a privát befektetõi tõke van jelen a területen. (Sajnálatos, hogy a rehabilitációt az állam célirányosan nem támogatja.) Sikeresnek, példásnak és követendõnek minõsíthetõ az a gyakorlat és szakmai irányítás, amit a fejlesztések koordinálására, irányítására Ferencváros Önkormányzata a fõvárosi rehabilitációs támogatások bevonásával folytat. Egyik meghatározó szereppel bír ebben a több, mint 10 éve az elõkészítéseket, területértékesítéseket operatívan végzõ SEM. IX. Városfejlesztõ Rt., amely döntõen önkormányzati tulajdonrésszel bír, és érdekes módon francia mintára szervezõdött. Az Rt. mûködését, a fejlesztéseket alapvetõen meghatározza, hogy milyen együttmûködést tud a közszféra a befektetõi szférával kiépíteni, milyen mértékben tudja a beruházókat motiválni. Ennek mérõszáma Ferencvárosban: 1 Ft közpénz befektetése 4 Ft magántõke befektetést vonzott, ami legnagyobb financiális alapját biztosította, és biztosítja a rehabilitációnak. Értékelve a 15 év köz- és magánszféra együttmûködési gyakorlatát, megemlítendõ, hogy a beruházási folyamatok lendületének fenntartásában nagy szerepet játszott, és képvisel ma is a QUADRAT Kft., amely 1989 óta kiemelten és folyamatosan csak a rehabilitáció minõségi építésére specializálta tevékenységét, és mára mintegy 1500 piaci új lakást valósított meg húzó hatást gyakorolva sok más beruházó felé, indukálva a városfejlesztést. A REHABILITÁCIÓ ÖSSZEVONT SZÁMSZERÛ MÉRLEGE 1990-2004: Avult épületek bontása, szanálása során megszûnt 149 épületben 1.028 lakás. Teljes felújítás készült 32 épületben, 565 lakásban. Részleges felújítás készült 17 épületben, 382 lakásban. Társasházi önkormányzati támogatásban részesült 119 társasház. Megépült és átadásra került magánberuházásban 3089 új lakás. Megépült egyéb beruházásban 4 szálloda, 4 irodaház, 2 tornacsarnok, telefonközpont, hangversenyterem, zsinagóga újjáépítés, zárda felújítás, számtalan utcai új üzlethelység, orvosi rendelõk, irodák, éttermek stb. Sétáló utcák épültek a Tompa utcában, Angyal utcában, Liliom utcában, új parkok épültek a Tûzoltó utcában, Lenhossék Tûzoltó Vendel Márton utcában.
14
ZETTISCH FERENC fõmérnök
15
JANUÁR
A rehabilitáció felgyorsult dinamikájára jellemzõ, hogy napjainkra már több mint 40 beruházó tevékenykedik egyidõben az akció területen, jelenleg 2155 új lakásra van kiadott építési engedély, folyamatban vannak további önkormányzati felújítások, a Liliom utcai sétáló utca építése és számos nagy beruházás elõkészítése, a Ferenc tér újjáépítése. Kiemelendõ az a siker is, hogy a Ferencvárosi Önkormányzat az Európai Uniótól 450 millió Ft pályázati támogatást nyert ez évben a közcélú tevékenysége támogatására. Az eredményesség tekintetében elmondható, hogy ez idáig a rehabilitációban összesen 5155 lakásban mintegy 15000 embernek javultak a lakás- és életkörülményei (új vagy felújított lakás), ami Budapest belvárosi övezetében páratlan és minta értékû. Ennek a városfejlesztõ folyamatnak sikeres gyakorlása rendkívül fontos az utóbbi évtizedben a fõvárosból történt nagy volumenû népesség-kiáramlásnak ellensúlyozására, a reurbanizáció erõsítésére. Ez a trend Ferencvárosban már mûködik, hiszen a bontásokból elköltözõk számánál jóval nagyobb a már új vevõk-beköltözôk száma, emellett megtartó hatású a felújításokba visszaköltözõk lakásminõsége, és keresetté váltak már bérbevétel céljára is az itteni lakások. Rendkívüli jelentõséggel bírna az, ha korunk lakáspolitikája felismerné ennek az új minõségi városfejlesztésnek a jelentõségét, lehetõségeit, és érdemben adna új lendületet, például kiemelt állami támogatást, egyéb ösztönzést ezen funkciójú célterületekre, mert Budapest további fejlõdésében a rehabilitáció mindenképpen kulcskérdés. Végezetül a teljesség igénye nélkül, de említést érdemelnek azon szakemberek, vezetõk nevei, akik a 15 év alatt méltán sokat tettek a ferencvárosi rehabilitáció sikeréért: Nagy Ernõ tanácselnök, Nagy Márta fõmérnök, Fodorné László Csilla fõmérnök, Lakits László fõmérnök, Bukovszky András irodavezetõ, Bogdán László igazgató, Varjasné Székely Éva ügyvezetõ igazgató, Gyüre Zsolt építész, Bíró Lajos ügyvezetõ igazgató, Pataky Szabolcsné osztályvezetõ, Anda Katalin fõépítész, Dr. Sersliné Kócsi Margit fõépítész, Emõdy Zsolt, a városfejlesztési bizottság elnöke, Aczél Gábor vezérigazgató, Jordán Péter vezérigazgató, Lakos Imre elnök, Dr. Gegesy Ferenc polgármester, Demszky Gábor fõpolgármester. Hogy miért is mûködõképes ez a modell, az egy mondatban megválaszolható: Mert szükség van rá, mert hosszú távra tervezett, mert szakszerûen és jól szervezett, mert korrekt, közös együttmûködésre, kölcsönös jól teljesítésre épül, kiszámítható, stabil gazdasági környezetet teremt a beruházásoknak, és mert a rehabilitáció kialakított rendszerében minden résztvevõ az itt vásárlókkal együtt jól jár, ami legfõbb garanciája a dinamikus fejlõdésnek.
JANUÁR
250 éve születtek BORÁROS JÁNOS Az Életrajzi lexikon szerint Boráros János, Pest egykori fõbírája, majd ügyvezetõ polgármestere 1756. január 4-én született, 1775. április 24-tõl Pest város külsõ tanácsának tagja, majd 1785-tõl Pest város tanácsosa. (Az 1703. évi Diploma Leopoldinum óta Pesten két tanács mûködött: a belsõ és a külsõ tanács. Ez utóbbi, valamint még száz pesti polgár alkotta 1731. óta az úgynevezett választott polgárság testületét, az Electa Communitatist. A város élén bíró állt, majd 1773-tól polgármester.) A görög eredetû kereskedõcsaládból származó Boráros János a neve arra utal, hogy õsei borkereskedõk lehettek, akik talán még valamikor a XVII. században települtek be Magyarországra a piaristák iskolájában kezdte meg tanulmányait (abban az iskolában, amely a török alól felszabadított Pest elsõ középfokú tanintézete volt), majd jogot tanult, királyi táblai ügyész lett. Bizonyos, hogy a hajdani betelepülõk jogásszá lett utódja szerette a felmenõi-választotta új hazát: sokat tett érte. Országgyûlési követ lett, a francia háborúk idején felállított pesti polgárõrség ezredese volt, vagyonát pedig jóléti alapítványokra hagyta. Közéleti tevékenységének a legfontosabb, máig is ható fejezete azonban az a szerep, amelyet várospolitikusként töltött be. Tagja volt a Szépítõ Bizottmánynak, közremûködött a városrendezési tervek kidolgozásában. Õ vetette fel, hogy a mai Városliget helyén elterülõ mocsaras területet, melyet az ott legeltetett ökrökrôl Ochsenriednek, Ökördûlônek neveztek, mint delí-
16
ciózus hely szolgáljon Pest lakossága számára. Évtizedeken keresztül harcolt terve megvalósulásáért, míg végre elérte, hogy a Szépítõ Bizottmány pályázatot írjon ki a közben gazdát is cserélt, és akkor már Városerdõnek nevezett terület rendezésére. Így kezdhette meg munkáját Nabbien Henrik mûkertész, aki a kiszárítás, a feltöltés és a fásítás munkálatait irányította a mocsaras talajon. Õ nyújtott be javaslatot arra vonatkozóan, hogy a budai várban jelöljék meg azokat a nevesebb helyeket, amelyekhez fontosabb történelmi események köthetõk. Pedig akkor még Pest is és Buda is önálló város volt. Õ volt az, aki megmentette Attila kincseként is emlegetett, 23 arany- és ezüstedénybõl álló Torontál megyei leletet, melyet egy román jobbágy ásója vetett ki a földbõl 1799-ben. A szenzáció hírére egykettõre megjelent egy bécsi kereskedõ, aki potom áron megvette az edényeket és Pestre hozta õket eladni. Boráros János polgármester az egészet lefoglalta és leltárba vétette. Így próbálta az elkótyavetyéléstõl megmenteni. Méltán áll tehát a róla elnevezett téren a nagyszentmiklósi aranykincs egyik bikafejes ivócsanakjának Varga Imre által szoborba formázott alakja. Sokan nem is tudják, hogy az õ emlékére hívják Boráros térnek, a legtöbben azt sem tudják, hogy személynév rejlik a Boráros név mögött. Valójában borárus tér, mondják, itt árulták hajdanán a kereskedõk a bort. Pedig az egykori Fa tér 1875-tõl Boráros János nevét viseli. A 4-es számú házon olvasható az emléktábla: Ez a tér BORÁROS JÁNOS városi fõbíró nevét viseli, aki közel félszázadon át 1785-tõl haláláig 1834-ig Pest város szolgálatában, a város naggyá fejlõdésének lelkes és eredményes munkása volt. Forrás: www.nol.hu/forum
gorára, mert a közönséget továbbra is csak virtuóz zongorajátéka érdekeli, mint zeneszerzôt azonban semmibe veszi. 1785-ben mélyül el barátsága Haydnnel. Bécsben találkoznak elôször, s bár Haydn jóval idôsebb Mozartnál, mégis igazi barátság szövôdik kettejük között. Haydn elismeri, sôt nagyra értékeli a nála fiatalabb Mozart tudását, s egyenrangú társnak tekinti ôt. Mozart mûvészi alázattal megvallotta, hogy vonósnégyeseit Haydn-minta szerint alkotta. Beethoven, a bécsi klasszikusok legfiatalabb tagja is találkozott Mozarttal. A fiatal zeneszerzô tizenhat évesen Bécsben keresi föl Mozartot, s kéri, hallgassa meg zongorajátékát, s fogadja ôt tanítványának. Beethoven kezdetben elfogódott, de egy idô után arra kéri a mestert, hogy játsszon egy dallamot, s bemutatja rögtönzô képességét. Mozart nem kis ámulatára a fiatalember nagy mesterségbeli tudással, szinte fölülmúlhatatlan ügyességgel játszott. Mozart ekkor így szólt jelen lévô muzsikustársaihoz: Erre a fiúra ügyeljetek, róla még sokat fog beszélni a világ! Mozart halálának körülményeihez egy mármár legendává magasztosult történet kapcsolódik. Egy délután felkereste ôt egy titokzatos, fekete álruhás megrendelô, aki gyászmise írására kérte föl a 35 éves zeneszerzôt. (Utólag kiderült, hogy az illetô Walseg gróf volt, aki saját neve alatt akarta a mûvet kiadni). Mozart betegen is megfeszített erôvel dolgozik, de a mûvet már nem tudja befejezni. Tehetséges tanítványa, Franz Süssmayer pótolta késõbb a hiányzó részeket. Mozart Requiemje a mûfaj legjelentôsebb alkotásai közé tartozik. Egy följegyzés szerint az elsô ütemek után hangosan fölzokogott és félretette a kottát. Ma éjjel meghalok, megmondtam, hogy magamnak írtam a Requiemet! Így is történt. Az emberiség mûvészetét oly bôkezûen gazdagító zeneszerzôt senki sem kísérte el utolsó útján. 1791ben azon a napon zuhogott a havas esô. Mozartot a bécsi temetô tömegsírjába temették. Forrás: kincsestar.radio.hu
17
JANUÁR
W. A. MOZART Az európai zene egyik legragyogóbb csillaga. Édesapja Leopold Mozart egyházi muzsikus, hegedûmûvész, pedagógus, a salzburgi érsek udvari zeneszerzôje és másodkarmestere. Maga sváb, felesége Anne Marie Pertl osztrák származású. Hét gyermekük közül csak Nannerl és az utolsónak született Wolfgang maradt életben. Az apa hamarosan felismeri gyermekeinek kivételes zenei tehetségét, és minden egyéni ambícióról lemondva gyermekeinek nevelését tûzi ki életcélnak. A kis Mozart meglepô gyorsasággal tanul, s alig ötévesen zenét is ír. A két Mozart gyerek zenei tudását az egész város ünnepli, ezért a szülôk úgy határoznak, hogy a város határán túl is bemutatják gyermekeik zenei tehetségét. A szülôk a tizenegy éves Nannerllel, a hatéves Wolfganggal 1762-ben több évig tartó hangversenykörútra indulnak. Fellépéseik mindenütt szép sikert aratnak, és csodálatot, feltûnést keltenek. Münchenben a választófejedelem elôtt szerepelnek, Bécsben Mária Terézia császárnô fogadja a kis mûvészeket. Ferenc császár tréfálkozva teszi próbára a kis Wolfgangot, amikor egy kendôvel letakarja a zongora billentyûit, és így kell bebizonyítania egyedülálló tehetségét. Fél Európa a gyermek Mozartot ünnepeli, aki ezáltal megfordul legmagasabb társadalmi körökben is. Mozart korában a zene a hivatalos és magánünnepek tartozéka. A fejedelmi udvarok szinte egymással versenyezve rendelnek új mûveket a jeles alkalmakra. Miután hazatérnek Salzburgba, újból a hercegérsek szolgálatába áll, de az a szolgálat már jóval több megaláztatást jelent számára, mint az elôzô érsek idején. Ezt az idôszakot tehát a nyûgös zenekari munka és a komponálás öröme jellemezi. A divertimentók, szerenádok és szimfóniák mellett most már versenymûveket is ír, fôleg zon-
JANUÁR
Nemzetiségek bemutatása Görög
PASTITSIO
(GÖRÖG MAKARÓNI SAJTSZÓSSZAL) Hozzávalók 6-8 személyre: 1 nagy hagyma 2 evõkanál napraforgóolaj 1 gerezd fokhagyma 75 dkg sovány darált marhahús 6 dl húsleves (1 leveskockából) 1 doboz (4 dl) paradicsomlé 2 dl száraz vörösbor 1 fahéj 1 babérlevél 1 evõkanál finomra vágott petrezselyem 1 kávéskanál szárított oregano frissen õrölt fekete bors 50 dkg makaróni 2 evõkanál parmezán sajt 7 dl sajtmártás Ez utóbbihoz: 1 tojás 1 evõkanál liszt 3 dkg vaj 5 dl tej 10 dkg reszelt sajt só Elkészítés: Elkészítjük a sajtmártást. A tojást és a lisztet habverõvel öszszekeverjük, fölengedjük a tejjel, beledobjuk a vajat, és tûz fölött habverõvel állandóan kevergetve sûrûre fõzzük. Akkor tesszük bele a sajt felét, ezzel felforraljuk, majd a gõzrõl levéve beletesszük a sajt maradékát, és megsózzuk. Felhevítjük az olajat, megfonnyasztjuk benne a megtisztított, finomra vágott hagymát, a szétnyomott
18
Ferencvárosban 1995-ben alakult meg a Görög Kisebbségi Önkormányzat. Szamarinotisz Janniszt, a testület elnökét kérdeztem a görög közösség mindennapjairól, fontos célkitûzéseirõl. Mennyi görög él Ferencvárosban? A legutóbbi népszámlálás alapján 208 fõ, ez megerõsíti a saját regisztrációnkban lévõ, a IX. kerületben lakó görögök létszámát, amit 200 és 210 közé lehet helyezni. A lakosságnál illetve a népszámlálásnál természetesen a görög kultúrához való kötõdést sokkal többen jelezték, mintegy 5-600-an. Mikor települtek ide a görögök? A Rákóczi szabadságharc idejére vissza lehet menni, az 1700as években, amikor görög kereskedõk indultak el Nyugat felé, akkor nagyon sok görög települt le Magyarországon és leszármazottjaik talán még a mai napig fellelhetõk, hiszen csak egy példát mondjak: sehol a világon nem hívják úgy a görögdinnyét, hogy görögdinnye, egyedül Magyarországon, és a magánkutatásaim alapján derült az ki, utánanéztem iratokban, hogy azért nevezték el görögdinnyének, mert a görög kereskedõk hozták be Magyarországra és a görögöktõl vették, tehát görög dinnye a dinnye szó. De van egy másik populációja is a görögöknek, a szabadságharc idején került át 1848-at megelõzõen, hiszen Görögország török hódoltság alatt állt, 1821-ben vívta ki a függetlenségét. Ekkor indultak el többen Európába, például Boráros, Szinna Szimenon, aki nagy barátja volt Széchenyinek, és azt kevesen tudják, hogy Szimenonnak a jelenlegi lõrinci területek voltak a birtokai. A Szimenon család nagyon sok pénzt adott a Magyar Tudományos Akadémia és a Lánchíd megépítéséhez. Hadd említsem meg Hariszt, akirõl ma a Haris köz van elnevezve, és az Országos Önkormányzattal együtt felkutattuk az õ leszármazottait, a mai napig is él egy leszármazottja, Haris Fedóra, aki több mint 70 éves. Az utolsó és talán a legmeghatározóbb görögség 1949-ben települt Magyarországra. A második világháborút követõen Görögországban kialakult egy bal- és egy jobboldali politikai irányzat, és ezek semmilyen politikai megegyezésre nem tudtak jutni, ebbõl kifolyólag kirobbant a polgárháború. Görögország angol megszállási övezet volt, és az angolok érdeke a jobboldal gyõzelme volt, ezért õket segítették. A baloldaliakban nem feltétlenül a kommunistákat kell érteni, hiszen papok is harcoltak a baloldal mellett, tehát azok, akik demokratikus és szociális beállítottságúak voltak. Szüleink nagy része demokratikus jelszavakért szállt síkra. A polgárháború befejezése után a jobboldali
fokhagymát, majd beletesszük a darált marhahúst, s addig kavargatjuk, míg meg nem változik a színe. Hozzáöntjük a húslevest, a paradicsomlét, a bort, és forrásig keverjük. Lejjebb vesszük a lángot, s lassú tûzön összefõzzük az ízesítõkkel és a fûszerekkel. Körülbelül negyvenöt perc után, amikor készre fõtt, levesszük, ha szükséges, ízesítjük. Közben megfõtt a félbevágott makaróni. Hozzákeverjük a húsos mártást, olajjal kikent nagy tûzálló tálba teszszük. Hozzáadjuk a sajtmártást, megszórjuk parmezán sajttal. Negyvenöt percig, illetõleg addig sütjük, míg meg nem pirul. Amikor kivesszük a sütõbõl, öttíz percig állni hagyjuk. Szeletekre vágva tálaljuk.
A SPORT VILÁGA Ha találkozol a sikerrel és a kudarccal, akkor elôbb-utóbb rájössz, hogy a kettô majdnem ugyanaz! (Kipling) J Ha az emberek nem akarnak kijönni a meccsekre, akkor senki sem állíthatja meg ôket. (Yogi Berra) J Az ember csak a sport által ismerheti meg önmagát. Amióta rendszeresen sportolok, olyan testrészeim is fájnak, amelyeknek eddig a létezésérôl sem tudtam. (Ismeretlen)
19
JANUÁR
megtorlások elkerülése végett a baloldaliak rengetegen, több százezren emigráltak külföldre. Abban az idõben a befogadó országok zöme az akkori szocialista országok voltak, többek között Magyarország is. Ez az utolsó, harmadik populáció az, amely meghatározza a mai görögség ittlétét. Akkor Magyarországra több, mint 6000 ember érkezett. A napokban fog megnyílni egy kiállításunk, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztériumban Köszönet Magyarországnak, köszönet a magyar népnek címmel, ahogy az 1949-ben ideérkezõ görögöknek az amúgy is szegény ország hogyan segített. A jelenlegi görögök zöme ennek az utolsó populációnak a tagja, leszármazottja. Melyek voltak az elmúlt évek legfontosabb eredményei? Az elmúlt évek legfontosabb eredményeit nagymértékben meghatározta az, hogy önkormányzatok alakulhattak, ezáltal bõvebb lehetõségünk nyílt arra, hogy a görög kultúrát, a görög nyelvet, a görög mentalitást fenntartsuk. Elég nagy az asszimiláció, hiszen görög fiú magyar lányt vesz feleségül, görög lány magyar fiúhoz megy férjhez, elõbb-utóbb a görögség már csak a nyelvében, a kultúrájában fog emlékezni, hogy valóban görög volt. Természetesen nagyobb határokat nyitott az, hogy Magyarország is az Európai Unió tagja lett, így közelebb kerültünk az anyaországhoz és nagyobb támogatást kapunk onnan. Ferencvárost tekintve a görög táncmûvészet, a görög kultúrának, a görög nyelv õrzésének a kisebbségi önkormányzatok megalakulása óta, 1994-tõl nagyon nagy feladata volt a helyi kisebbségi közösségnek. Mik a következõ évek feladatai, célkitûzései? A következõ évek feladatai, célkitûzései között az egyik legfontosabbnak tartom, hogy képezzünk ki az anyaországgal közösen a magyarországi görögségen belül görög értelmiséget, hiszen a görög nyelv profi elsajátításához szükséges, hogy az anyaország meghatározott létszámkeretre biztosítson ösztöndíj-pályázati lehetõséget akár a szaloniki, akár az athéni egyetemre. A visszajövõ fiatalok segítségével meg tudjuk õrizni a görög nyelvnek a hiteles visszaadását gyermekeinknek, unokáinknak. A másik fõ feladat a kisebbségeknek a vagyoni helyzete, az országos önkormányzatokon kívül nem rendelkeznek a kisebbségi önkormányzatok saját vagyonnal. Ha valamilyen okból nem alakul meg a görög kisebbségi önkormányzat, akkor az itt maradt értékek a szélrózsa minden irányába szét fognak szóródni. Tovább kell lépnünk ezen, már kidolgoztunk egy taktikát arra a helyzetre, ha a választójogi törvény megváltozik a regisztráció miatt nem alakul meg valahol önkormányzat, akkor az ottani kulturális értékeket hogyan tudja a görögség megõrizni, például egyesületi formában. A görög közösségnek anyagi vagyonra kell szert tennie, ezért alakult meg két éve a Görögség Háza Alapítvány, amelynek célja az, hogy a jelenleg Magyarországon élõ görögség kulturális centrumát létrehozza.
JANUÁR
Mi jellemzi a helyi kulturális közösségi életet? Most már évek óta mûködik a Mydros táncegyüttessel a Toronyház utcában a táncház, ezen sok nem görög származású is részt vesz, tehát a vonzása sokkal nagyobb, mint maga a közösség. A táncház nem csak a hopszassza táncok tanítását jelenti, hanem Papavasziliu Philipasz tánctanárral Görögország minden részérõl megtanulnak táncokat. A szigeti táncoktól a trákon át a pontiloszi táncokig mindent megtanítunk a résztvevõknek. A Ferencvárosi Mûvelõdési Ház színháztermében pedig a görögországi együttesek lépnek fel teltház elõtt. Két kiállítást rendeztünk görög származású mûvészekkel a Dési Huber Mûvelõdési Házban az elmúlt években. Vannak központi rendezvények, amelyre helyi szinten nem szervezünk rá, ilyen például a görög húsvét, amit a katolikus valláshoz képest egy hónappal késõbb ünneplünk, és a zarándokünnepek, például augusztus 20-a Beloiannisz faluban, ahol görög polgármester van. 1982-ben, amikor megváltoztak Görögországban a politikai viszonyok, sok barátom, ismerõsöm is visszament Görögországba, akik már itt születtek Magyarországon, és még õk is visszajönnek erre a zarándokünnepre. A két központi rendezvényünket vagy a Kongresszusi Központban vagy a Közgazdaságtudományi Egyetemen tartjuk meg. Milyen az anyaország és a helyi kisebbség kapcsolata? Évek óta próbálkozom az anyaországgal jó kapcsolatot keresni, többek között Szaloniki 8. kerületével testvérvárosi kapcsolatot kiépíteni, mindezidáig nem tudtam pontot tenni erre a kérdésre. De jelenleg, aki meg volt bízva a kapcsolatépítéssel, már nem foglalkozik vele, az új tanácsnok még tanulmányozza, tehát adminisztrációs problémák vannak. Ezen túlmenõen az anyaországi kapcsolatot a helyi közösség a nagykövetséggel tartja fenn, a nagykövet minden olyan rendezvényen, amelyre meghívást kapott, részt vett. Ha valamilyen kulturális programról van szó, akkor az anyaországgal nagyon jó a kapcsolatunk. Minden évben a nauszai találkozóra meghívást kapunk, ez a találkozó a külföldön élõ görögök kulturális fesztiválja. Az anyaországgal való kapcsolat javulását az Európai Unió javára tudom írni. Egyéb esetben ha bármilyen olyan problémánk van, amit az anyaország meg tud oldani, akkor az országos önkormányzat segítségével teremtünk kapcsolatot. Hogyan kapcsolódtak be az önkormányzati munkába, milyen a kisebbségi és a települési önkormányzat kapcsolata? Az elején nehézkesen indult a dolog, nem a kulturális, nem a szakmai rész tekintetében, hanem a nagy önkormányzattal. Az elmúlt 10 évben személy szerint is meghatározó voltam abban, hogy egységes maradt a képviselõtestület gárdája, határozottan azt mondtuk, hogy semmifajta politikai elõítélet nélkül nekünk a görög kisebbség érdekeit kell képviselnünk az 1993-as kisebbségi törvény alapján. A helyi önkormányzattal lassan, fokozatosan nagyon jó kapcsolat alakult ki, amikor már az ismeretségünk is olyanná vált, akkor már közvetlenebbül fordulhattunk akár szociális ügyekben is, amik ugyan nem elõírása az önkormányzatnak, hanem az összeköttetések, az ismeretségek miatt ebben is tudtunk segíteni olyan embereken is, akik nem tudtak például különbözõ szociális juttatásokról, amik amúgy is járnának nekik. Bármilyen olyan kérdésben, ami a kisebbségeket érintette, az önkormányzat mindig meghívott minket, hiszen az Emberi Jogi, Kisebbségi, Egyházi és Civil kapcsolati bizottságnak is ez az egyik fõ feladata, akár a költségvetés tárgyalását nézzük, akár egyéb kulturális rendezvényeket. A helyi önkormányzattal, annak vezetõivel, polgármesterrel, alpolgármesterekkel, a hivatallal nagyon jó a kapcsolat. BALLA ÁGNES
20
JANUÁR
Életmód, hobbi Díszes szappanok
Ötletes és könnyen elkészíthetõ, ajándéknak is kitûnõ az öntött technikával készült szappan.
FOKFÖLDI IBOLYA (Saintpaulia hibridek)
Szükséges anyagok: natúr vagy színes szappan tömbök szappanöntõ forma közepes konzerves doboz a díszítéshez bármi felhasználható pl: csigák, kagylók, kis figurák stb. a szappan illatosításához illóolaj, pl: levendula Az elkészítés menete: Helyezzük a szappantömböt a konzerv dobozba, majd ezt állítsuk egy vízzel teli fazékba, majd forraljuk fel. A felolvasztott szappanhoz adjunk néhány csepp illóolajat. Az öntõ formába helyezzük el a kiválasztott díszeket, majd öntsük rá a szappant. Várjuk meg, amíg megdermed és már kész is!
Megfelelõ gondozás mellett állandóan, több éven át virágzik. A növény levelei kerekdedek vagy szív alakúak, felszínük bolyhos, zöld, fonákuk pedig liláspiros vagy világoszöld. Virágai egyszerûek vagy összetettek, színük fehér, rózsaszín, bíborvörös, ibolyakék vagy tarka lehet. Az elnyílt virágokat és a fonynyadt leveleket azonnal csípjük le. Az idõsebb növényekrõl az oldalhajtásokat le kell venni. Vigyázzunk, hogy a levelek ne érjenek az ablaküveghez. Egész évben sok fényt igényel, de fontos, hogy tûzõ napsütésnek ne tegyük ki. Fontos számára a magas hõmérséklet, vigyázzunk, hogy a gyökere meg ne fázzon.
Több lábon kell állni, de legjobb két lábon járni. A legértékesebb tudás még mindig a jó tapasztalat. Egy-egy háborúnak lehet oka, de nincs értelme. Optimista jóslat, ha valakinek április 31-ére jósolják meg a halálát. A természetet nem legyôzni kell, hanem megismerni, nem megváltoztatni, hanem józanul alakítani. (Szarvas Imre kerületi polgár gyûjtése)
Hûvösebb idõben inkább maradjon ki egy-egy locsolás, mert a nedves föld jobban lehûl. Tartsuk a földjét mindig nedvesen, de vigyázzunk, hogy a levelét, virágát a víz ne érje, mert könnyen rothadásnak indul. Lehetõleg állítsuk kis tányérra, és abba tegyünk langyos vizet, hagyjuk, hogy felszívja. Nagy páratartalmat igényel, ezért lehetõleg tegyük a többi növény közé.
21
