Útmutató az információs követelményekhez és a kémiai biztonsági értékeléshez

Útmutató az információs követelményekhez és a kémiai biztonsági értékeléshez D. rész: Expozíciós forgatókönyvek felépítése

2012. október (1.2. verzió) Útmutató a REACH végrehajtásához

JOGI KÖZLEMÉNY Ez a dokumentum tájékoztatást nyújt a REACH rendeletről, ismertetve a rendeletben előírt kötelezettségeket és azok betartásának módját. Felhívjuk azonban a felhasználók figyelmét arra, hogy a REACH rendelet szövege jelenti az egyetlen hiteles jogi hivatkozást, továbbá az e dokumentumban foglalt információk nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Az Európai Vegyianyag-ügynökség nem vállal felelősséget a dokumentum tartalmáért.

Útmutató az információs követelményekhez és a kémiai biztonsági értékeléshez D. rész: Expozíciós forgatókönyvek felépítése Hivatkozási szám: ECHA-12-G-17-HU Dátum: 2012. október Nyelv: HU © Európai Vegyianyag-ügynökség, 2012 Címlap © Európai Vegyianyag-ügynökség Nyilatkozat: Ez egy eredetileg angol nyelven közzétett dokumentum fordítása. Az eredeti dokumentum az ECHA weboldalán érheto el. A sokszorosítás a forrás teljes körű feltüntetése mellett – ennek formátuma: Forrás: „Európai Vegyianyag-ügynökség, http://echa.europa.eu/”, –, valamint az ECHA Kommunikációs Osztályának ([email protected]) írásbeli értesítése esetén engedélyezett. Ha kérdései vagy észrevételei vannak ezzel a dokumentummal kapcsolatban, kérjük, (a dokumentum hivatkozási száma, a dátum, valamint a dokumentum azon fejezetének és/vagy oldalszámának feltüntetésével, amelyre észrevétele vonatkozik) az útmutatókkal kapcsolatos visszajelzési formanyomtatványon nyújtsa be azokat. A visszajelzési formanyomtatvány az ECHA útmutatókkal foglalkozó honlapján, vagy az alábbi hivatkozáson keresztül közvetlenül elérhető: https://comments.echa.europa.eu/comments_cms/FeedbackGuidance.aspx Európai Vegyianyag-ügynökség Levelezési cím: P.O. Box 400, FI-00121 Helsinki, Finnország Ügyfélfogadás helye: Annankatu 18, Helsinki, Finnország

2

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE

ELŐSZÓ Ez a dokumentum a REACH rendeletben rögzített, az anyagok tulajdonságaira, az expozícióra, a felhasználásokra és a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó, valamint a kémiai biztonsági értékelésben közlendő információkra vonatkozó követelményeket írja le. A dokumentum egy sorozat része, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson valamennyi érdekelt számára annak érdekében, hogy felkészülhessenek a REACH rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelésre. A sorozatot alkotó dokumentumok részletes iránymutatással szolgálnak egy sor alapvető REACH-eljárással, illetve néhány konkrét tudományos és/vagy technikai módszerrel kapcsolatban, amelyhez az iparnak vagy a hatóságoknak a REACH rendelet értelmében folyamodniuk kell. Az útmutatókat az Európai Bizottság szolgálatai által irányított REACH végrehajtási projektek (RIP) keretében dolgozták ki és vitatták meg, az érdekelt felek, azaz a tagállamok, az ipar és nem kormányzati szervezetek (NGO-k) bevonásával. Ezek az útmutató dokumentumok az Európai Vegyianyag-ügynökség weboldalán szerezhetők be (http://echa.europa.eu/web/guest/support/guidance-on-reach-and-clp-implementation). A jövőben további útmutatók is elérhetők lesznek a weboldalon, amikor elkészül a végleges vagy frissített változatuk. Ez a dokumentum az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-án kiadott 1907/2006/EK REACH rendeletéhez 1 és annak 2011. augusztus 31-i állapot szerinti módosításaihoz kapcsolódik.

1

Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30.).

3


DOKUMENTUMELŐZMÉNYEK Verzió

Megjegyzés

Dátum

1. verzió

Első kiadás

2008. május

1.1. verzió

Lábjegyzet hozzáadása

2008. július

Helyesbítések: i. a veszélyes anyagokról szóló irányelvre/veszélyes készítményekről szóló irányre való hivatkozások felváltása a CLPrendeletre való hivatkozásokkal

1.2 verzió

ii. a RIP-oN3 jelentésből a nanoanyagokra vonatkozó kisebb ajánlások érvényesítése iii. a D-3. függelék (A környezeti kibocsátási kategóriák (ERC-k) megnevezései és leírásai) hozzáigazítása az aktualizált R12. fejezet 2. verzióhoz iv. további kisebb változtatások/javítások

4

szerkesztési

2012. október

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE A REACH rendeletre való hivatkozásokra alkalmazott konvenciók A REACH rendeletből szó szerint átvett idézetek dőlt betűvel, idézőjelek között szerepelnek. Fogalmak és rövidítések táblázata Lásd az R.20. fejezetet.

Útkereső Az alábbi ábra a D. résznek az útmutató dokumentumon belüli helyét jelzi.

Információ: elérhető – kívánt/szükséges

Expozíciós értékelés (EA)

Veszélyértékelés (HA)

D n

Leállás

Veszélyes vagy PBT?

Dokumentálás CSR-ben

i

Kockázatjellemzés (RC) i

Szabályozott kockázat?

n

Ismételgetés

ES közlése eSDSen keresztül

5


TARTALOMJEGYZÉK D.1

BEVEZETŐ .................................................................................................................. 9

D.1.1

A modul célja ............................................................................................................................................................ 9

D.2

AZ EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK TARTALMA ............................................ 11

D.2.1

A szakasz célja ........................................................................................................................................................ 11

D.2.2

Az expozíciós forgatókönyvek kidolgozása során figyelembe veendő központi információk áttekintése....... 11

D.2.3

Az expozíciós forgatókönyv kidolgozásához elvezető lépések áttekintése ......................................................... 16

D.3

ÁLTALÁNOS MUNKAFOLYAMAT ÉS PÁRBESZÉDEK ......................................... 18

D.3.1

A szakasz célja ........................................................................................................................................................ 18

D.3.2

Az expozíciós forgatókönyvek felépítésének munkafolyamata .......................................................................... 18

D.3.3 A párbeszédek szervezése ...................................................................................................................................... 22 Kiindulás a házon belüli ismeretekből............................................................................................................ 23 D.3.3.1 Vásárlói visszajelzések kikérése..................................................................................................................... 25 D.3.3.2 A felhasználások szállítókkal való ismertetésének módjára vonatkozóan a továbbfelhasználók ágazati D.3.3.3 szervezetével elért megállapodás ................................................................................................................... 27

D.4

AZ EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK TARTALMÁNAK KIDOLGOZÁSA ......... 27

D.4.1

A fejezet célja.......................................................................................................................................................... 27

D.4.2

Az anyag életciklusa során lebonyolított tevékenységek és eljárások ................................................................ 27

D.4.3 A felhasználások rövid általános leírásai és az expozíciós forgatókönyvek rövid címei .................................. 29 A leírók rendszerének funkciói ...................................................................................................................... 29 D.4.3.1 A négy leíró meghatározása ........................................................................................................................... 30 D.4.3.2 A négy leíró rugalmas használata ................................................................................................................... 31 D.4.3.3 Példa a rövid általános leírók kémiai biztonsági jelentésben való alkalmazására .......................................... 32 D.4.3.4 D.4.4

Előre meghatározott kezdeti expozíciós forgatókönyvek ................................................................................... 34

D.4.5 A kockázatok kézben tartását lehetővé tévő felhasználási feltételek ................................................................. 35 A szakasz célja ............................................................................................................................................... 35 D.4.5.1 Üzemi feltételek és kockázatkezelés .............................................................................................................. 36 D.4.5.2 A kockázatok kézben tartása érdekében hozott intézkedések típusai és hierarchiája ..................................... 36 D.4.5.3 D.4.6 A gyártó, illetve az importőr kockázatkezelésre vonatkozó információinak forrásai ...................................... 38 A kockázatkezelési intézkedések hatékonysága ............................................................................................. 39 D.4.6.1 A kockázatkezelési intézkedések könyvtára................................................................................................... 40 D.4.6.2 A kockázatkezelési intézkedések ismétlődéses kiválasztásának munkafolyamata......................................... 42 D.4.6.3

D.5

AZ EXPOZÍCIÓ BECSLÉSE ...................................................................................... 44

D.5.1

A szakasz célja ........................................................................................................................................................ 44

6

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE D.5.2

Az expozícióra vonatkozóan mért adatok ............................................................................................................ 45

D.5.3 Munkahelyi expozíciós értékelés felállítása ......................................................................................................... 46 Mérésekből származó adatok ......................................................................................................................... 46 D.5.3.1 Modellezéses megközelítések ........................................................................................................................ 46 D.5.3.2 A munkahelyi expozíció ECETOC célirányos kockázatfelmérése ................................................................ 47 D.5.3.3 Példa az 1. szintbe tartozó expozíciós becslések kémiai biztonsági jelentésben dokumentált áttekintő D.5.3.4 táblázatára ...................................................................................................................................................... 50 Veszélyes anyagok egyszerű munkahelyi ellenőrzésének eszköze ................................................................ 52 D.5.3.5 D.5.4 A fogyasztókat érő expozíció felbecsülése ............................................................................................................ 53 ConsExpo 4.1 ................................................................................................................................................. 55 D.5.4.1 EUSES............................................................................................................................................................ 57 D.5.4.2 D.5.5 A környezeti expozíció értékelése ......................................................................................................................... 59 Környezeti kibocsátási kategóriák (ERC) az EUSES (2.0.3-as verzió) alapján ............................................. 59 D.5.5.1 A TGD munkafüzet-változat .......................................................................................................................... 65 D.5.5.2

D.6

A VESZÉLYÉRTÉKELÉS FINOMÍTÁSA .................................................................. 65

D.7

KOCKÁZATJELLEMZÉS .......................................................................................... 66

D.8

A VÉGLEGES EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYV SZÁRMAZTATÁSA .................... 66

D.8.1

Integrálás ................................................................................................................................................................ 66

D.8.2

Továbbfelhasználóknak adott tanácsok, amelyek alapján ellenőrizhetik, hogy az expozíciós forgatókönyv által felállított kereteken belül dolgoznak-e ................................................................................. 68

D.9

A VÉGLEGES EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYV HASZNÁLATA A SZÁLLÍTÓI LÁNCBAN .................................................................................................................. 70

TÁBLÁZATOK D.2-1. táblázat: Példák az expozíciót meghatározó tényezőkre ................................................................................... 13 D.2-2. táblázat: A közölt expozíciós forgatókönyvek szabványos formátuma............................................................. 15 D.4-1. táblázat: Széles piacon jelen lévő oldószer felhasználásainak áttekintése ........................................................ 33 D.4-2. táblázat: A kockázatkezelési intézkedések könyvtárában szereplő intézkedések és biztonsági utasítások áttekintése ........................................................................................................................................... 41 D.4-3. táblázat: a kockázatkezelési intézkedések ismétlődéses kiválasztásának munkafolyamata .............................. 42 D.5-1. táblázat: A munkavállalókat érő expozíció 1. szinten belüli felbecsüléséhez szükséges bemeneti adatok ....... 49 D.5-2. táblázat: A munkavállalókat érő expozíció felbecsülése az ECETOC TRA (2004) alapján ............................. 51 D.5-3. táblázat: A fogyasztókat érő expozíció 1. szinten belüli felbecsülését lehetővé tévő jelenlegi eszközök alkalmazásához szükséges bemeneti adatok ....................................................................................... 55 D.5-4. táblázat: A környezetet érő expozíció 1. szinten belüli felbecsüléséhez szükséges bemeneti adatok ............... 63

ÁBRÁK D. 2-1. ábra: Az expozíciós forgatókönyvek továbbfelhasználókat érintő lépései....................................................... 17 D. 4-1. ábra: Egy-egy adott anyag életciklusának fázisai............................................................................................. 29 D. 4-2. ábra: A rövid címekben alkalmazott leírórendszer és a felhasználás rövid általános leírása............................ 30 7


FÜGGELÉKEK D-1 függelék: a rendelkezésre álló 1. szintbe tartozó expozíciós értékelési eszközök................................................. 72 D-2 függelék: Példa a környezeti kibocsátási kategóriák alkalmazására ..................................................................... 77 D-3 függelék: A környezeti kibocsátási kategóriák (ERC-k) megnevezései és leírásai............................................... 81 D-4 függelék: Eljáráskategóriák társítása környezetvédelmi kibocsátási kategóriákhoz (ERC-khez) ......................... 84 D-5 függelék: Árucikk-kategóriák társítása környezetvédelmi kibocsátási kategóriákhoz (ERC-khez)...................... 86

8


D.1

BEVEZETŐ

D.1.1

A modul célja

Ez a modul az expozíciós értékelések elvégzésének módjáról ad az expozíciós forgatókönyvek kidolgozására és az expozíciós becslésekre is kiterjedő magyarázatot. A modul középpontjában elsősorban az expozíciós forgatókönyvek (ES) kidolgozásának módja áll. Az expozíciós becslésről is szerepel benne áttekintés, ugyanakkor ez utóbbi témáról részletesebb útmutatás található az R.14–R.18 fejezetben. Az expozíciós forgatókönyvekhez adott útmutatás lefedi az összegyűjtendő információk központi tartalmát, valamint az egyes anyagok végleges forgatókönyveinek felépítéséhez az ismétlődő kémiai biztonsági értékelés integrált részeként elvezető lépésenkénti eljárást. Az expozíciós forgatókönyv olyan információk halmaza, amelyek az egyes anyagok különféle azonosított felhasználásaival együtt járó kockázatok kézben tartását lehetővé tévő körülményeket írják le. Kitérnek az üzemi feltételekre (például a felhasználás időtartamára és gyakoriságára, a felhasznált mennyiségre, az eljárás hőmérsékleti viszonyaira vagy az annak során mérhető pHértékekre), valamint a szükséges kockázatkezelési intézkedésekre is (pl. helyi elszívó berendezések, valamely adott típusú kesztyű, szennyvíz- és hulladékgáz-kezelés). Ha a gyártó, illetve importőr nem képes leírást adni valamely adott anyag egy bizonyos felhasználása során a kockázatok kézben tartását lehetővé tévő releváns és valószerű intézkedésekről, akkor az érintett felhasználásra expozíciós forgatókönyvében sem térhet ki, és/vagy pedig biztonsági adatlapján kell kifejezetten azt ellenző javaslatot tennie. Az expozíciós forgatókönyvek kidolgozása valószínűleg együtt jár i) az anyag gyártói és a továbbfelhasználók közötti ii) a továbbfelhasználók és a vegyi anyag szállítói láncának későbbi pontjain lévő továbbfelhasználók közötti párbeszédekkel. A D.2 fejezet a REACH rendelet keretén belül felépített expozíciós forgatókönyvek központi tartalmát írja le. Áttekintést nyújt az expozíciót meghatározó legáltalánosabb tényezőkről, valamint tartalmaz egy a végleges expozíciós forgatókönyv formátumának szabványszerűsítésére vonatkozó javaslatot is. Ez tartalmazza az expozíciós forgatókönyvek kidolgozása során tekintetbe veendő üzemi feltételek (OC), illetve kockázatkezelési intézkedések (RMM) leggyakoribb típusainak listáját is. A kockázatkezelési intézkedésekről szóló kiegészítő útmutatás az R.13. fejezetben szerepel. A D.3 fejezet egy 14 lépésből álló, a szállítandó végeredményeket is átfogó, a felhasználások azonosításával kezdődő, az érintett anyag végleges expozíciós forgatókönyveinél végződő szabványszerű munkafolyamatot javasol. Emellett útmutatást nyújt azokhoz a párbeszédes folyamatokhoz is, amelyekre a szállítói láncon belül a hasznos expozíciós forgatókönyvek hatékony eléréséhez szükség van. A D.4 fejezet az egyes adott expozíciós forgatókönyvek tartalmi összetevőinek, azaz az életciklus során végzett tevékenységeknek (D.4.2 szakasz), a felhasználás leírásának és az expozíciós forgatókönyv rövid címének (D.4.3 szakasz), az előre megadott kezdeti expozíciós forgatókönyveknek (D.4.4 szakasz), valamint a kockázatok kézben tartását lehetővé tévő felhasználási feltételeknek (D.4.5 szakasz) a kidolgozásához nyújt útmutatást. A felhasználási leírók rendszerére vonatkozó részletek az R.12., míg a kockázatkezelési intézkedésekre és az üzemi feltételekre vonatkozó részletek az R.13. fejezetben találhatók meg. A D.5 fejezet az expozíciós becslésekről ad áttekintést. Ez kiterjed a mért adatok szerepére vonatkozóan adott útmutatásra, valamint az expozíciós hatás becsléséhez felhasználható számos eszközről adott rövid magyarázatra is. Ezeknek az eszközöknek a REACH rendelet 9

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE összefüggésében mutatkozó erősségeit és korlátait a D-1 függelék tárgyalja részletesebben. Az expozíciós forgatókönyvek felépítését, illetve az annak megfelelő expozíciós becsléseket a rendelkezésre álló, az expozíciós szintekre vonatkozó óvatos feltételezéseket is magukban foglaló információkból kiindulva, többszintes módon kell elvégezni. A tömör műszaki útmutató dokumentum az ilyen 1. szintbe tartozó értékelésekre összpontosul. Ha ezek alapján nem bizonyítható, hogy egy adott anyag esetében van mód a kockázatok kézben tartása mellett folytatott felhasználásra, akkor az expozícióra vonatkozó részletesebb, pontosabb becslési eszközökkel feldolgozható információk alkalmazásával finomabb értékelések végezhetők. Közvetlenül egy magasabb szintbe tartozó értékelés is elvégezhető, ha a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik azt. Az expozíciós becslés részleteiről szóló kiegészítő útmutatás az R.14.–R.18 fejezetben szerepel. A D.6 fejezet röviden leírja azokat a helyzeteket, amelyekben a kezdeti expozíciós értékelés alapján a gyártó, illetve az importőr adott esetben arra a következetésre juthat, hogy a végleges expozíciós forgatókönyv származtatása előtt még szükség van a veszélyértékelés pontosítására. A D.7 fejezet a kockázatjellemzést írja le röviden, ez ugyanis kiválthatja a kezdeti expozíciós forgatókönyv elkészítésének egyszeri vagy többszöri megismétlését. A kockázatjellemzésről további részletek az útmutató E. részében találhatók. A D.8 fejezet az expozíciós forgatókönyv véglegesítésének módjához nyújt útmutatást. Ez kiterjed arra is, hogyan lehet a releváns expozíciós utakra és célcsoportokra vonatkozóan megállapított üzemi feltételeket és kockázatkezelési intézkedéseket az adott felhasználásokat tárgyaló konzisztens expozíciós forgatókönyvbe integrálni. Végül a D.9 fejezet az expozíciós forgatókönyveknek a kémiai biztonsági jelentések és a kiterjesztett biztonsági adatlapok (SDS) összefüggésében való felhasználásához vezető hídként szolgál, emellett tartalmaz az útmutató F. és G. részére mutató hivatkozásokat is.

10


D.2

AZ EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK TARTALMA

D.2.1

A szakasz célja

A 2. fejezet a REACH rendelet keretén belül felépített expozíciós forgatókönyvek központi tartalmát írja le. Áttekintést nyújt az expozíciót meghatározó legáltalánosabb tényezőkről, valamint tartalmaz egy a végleges expozíciós forgatókönyv formátumának szabványszerűsítésére vonatkozó javaslatot is. D.2.2

Az expozíciós forgatókönyvek kidolgozása során figyelembe veendő központi információk áttekintése

Az információk expozíciós forgatókönyv kidolgozásának céljával végzett összegyűjtésekor gondoskodni kell arról, hogy az a REACH rendelet szerinti rendeltetését betöltse. Az expozíciós forgatókönyv a kvantitatív expozíciós becslés alapjaként és a szállítói láncon belüli kommunikáció eszközeként egyaránt szolgál. Ahhoz, hogy az expozíciós becsléshez megfelelő alapot biztosítson, tartalmaznia kell a kibocsátást és az expozíciót meghatározó főbb paramétereket (meghatározó tényezők). Emellett meg kell felelnie a továbbfelhasználók (DU) elvárásainak is, a kiterjesztett biztonsági adatlapok révén ugyanis ők az expozíciós forgatókönyvek legfőbb átvevői. Mindkét fentebb említett funkció szempontjából alapvetően fontos, hogy az expozíciós forgatókönyvben lefedett adatok átfogó szerkezetbe foglalva szerepeljenek. Ez azt jelenti, hogy az expozíciós forgatókönyv alapjául szolgáló, többé-kevésbé leíró formában lévő adatokat, amint összegyűltek, tömör, megfelelő szöveges modulokká és paraméterekké kell átdolgozni. Fontos megjegyezni, hogy a fenti két külön rendeltetésre kidolgozott rész nyelvezete az expozíciós forgatókönyvben adott esetben eltérhet egymástól, tartalmuknak azonban azonosnak kell maradnia. Másképpen fogalmazva, egyfelől a továbbfelhasználókkal közölt, másfelől az expozíciós szinteknek a kémiai biztonsági értékelés részeként való megbecsülésekor megvalósítottnak feltételezett üzemi feltételeknek és kockázatkezelési intézkedéseknek meg kell egymással egyezniük. Ennek a kapcsolatnak a kémiai biztonsági jelentésben nyomon követhetőnek kell lennie, ezért az expozíciós forgatókönyvek kidolgozásának módját dokumentálni kell. Az úgynevezett „kibocsátást és expozíciót meghatározó tényezők” származtatása az információk összegyűjtése, illetve az expozíciós forgatókönyvek egyedi terminológiája szerinti átalakítása során kritikus szerepet játszik. A következő felsorolásban a kibocsátási és az expozíciós szintek szempontjából gyakran központi szerepet kapó, meghatározó tényezők néhány példája szerepel: 

Veszélyértékeléskor sor kerül az olyan anyagtulajdonságok beazonosítására, mint például a volatilitás, a vízoldékonyság és a lebonthatóság – ezek később az expozíciós forgatókönyv kidolgozásának alapvető bemeneti információi lesznek. A magas gőznyomású (illetve erősen mérgező) anyagok például általában az alacsony gőznyomású (illetve kevéssé mérgező) anyagokétól eltérő kockázatkezelési intézkedéseket kívánnak meg. Az anyagtulajdonságokra vonatkozó megbízható információkra az expozíciós forgatókönyv felállítását követően az expozíciós becslés elvégzéséhez is szükség van.



Az eljárásokat, illetve a termékeket úgy kell megtervezni és kezelni, hogy azok mellett a kockázatok kézben tartása megvalósuljon. Az expozíciós forgatókönyvnek tükröznie kell az expozíciót okozó tulajdonságokat. Ez kiterjed például a tevékenység technikai típusára és az elhatárolás szintjére, a felhasználás időtartamára és gyakoriságára, az anyag adott terméken belüli koncentrációjára, annak időszakonként, illetve alkalmazásonként felhasznált 11

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE mennyiségére. Emellett kiterjed a gyártó, illetve a továbbfelhasználó által a kockázatok kézben tartása érdekében hozott kockázatkezelési intézkedésekre is. 

12

Az expozícióra kihat az eljárás lebonyolításának helyszíne is. Valamely vegyi anyag kis helyiségben való felhasználásával, a szennyvíz kisebb folyóba való kibocsátásával például fokozódik a hatásmentes szintek túllépésének, valamint annak a valószínűsége, hogy a kockázatokat nem lehet kézben tartani. Ugyanez vonatkozik például az expozíciót elszenvedő munkavállalók és fogyasztók testsúlyára, illetve az általuk belélegzett mennyiségre. A testsúlyhoz viszonyítva magas belélegzett mennyiség (pl. gyermekek vagy nehéz munkát végző felnőttek esetében) egyező eljárások, termékek, illetve helyiségek mellett is magasabb dózisokhoz vezet. Az R.8. fejezet tartalmaz útmutatást arról, hogy ezeket a feltételeket hogyan kell figyelembe venni a DNEL értékek származtatásakor.

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE D.2-1. táblázat: Példák az expozíciót meghatározó tényezőkre Expozíciót tényező;

meghatározó Példák (nem kimerítő)

Megjegyzések

Anyagtulajdonságok Molekulatulajdonságok

Molekulasúly

A biológiai hozzáférhetőséget jelöli

Molekulaméret Az anyag fizikokémiai tulajdonságai

Gőznyomás Oktanol/víz megoszlási együttható

A munkahelyi és a környezeti expozíciót határozza meg

Vízoldékonyság Stabilitás

Biológiai lebomlás, hidrolízis, fotodegradáció, légköri lebomlás (felezési idő vízben, talajban, levegőben)

A környezeti elemekben, ideértve a szennyvízkezelést is, való lebomláshoz kapcsolódó expozíciót határozza meg

Az expozíciós forgatókönyvben leírt anyagnak vagy terméknek az életciklusfázisa

Anyag gyártása, vegyipari termékek készítése és végső felhasználása, árucikkekben lévő anyagok hasznos élettartama, hulladék fázis

A tevékenység, illetve az eljárás típusa

Például: anyagok szintézise, keverése, segédanyagként való felhasználása, vegyi anyagok szórásos, bemártásos vagy ecseteléses felhasználása, anyagok árucikkekben, például ruházati textíliákban való felhasználása, otthoni időtöltés;

A kialakuló expozíciók beazonosítása valamennyi célcsoportra vonatkozóan, elősegíti az alkalmas tágabb expozíciós forgatókönyvek kiválasztását, az expozíciós értékelés 1. szintbe tartozó eszközein belül pedig az előre meghatározott eljárás-, illetve termékkategóriák kiválasztását.

A felhasználás időbeni mintázata

A tevékenység/felhasználás időtartama

Eljárások és termékek jellemzői

A tevékenység/felhasználás gyakorisága A felhasználás technikai feltételei

Az eljárás elhatároltságának szintje Hőmérséklet, pH stb.

Vegyipari termék jellemzője

Az anyag tömegaránya A termék fugacitása, porossága, illékonysága

Az expozíció mintázatához (rövid távú kontra hosszú távú) és az annak megfelelő PNEC vagy DNEL érték kiválasztásához kapcsolódik Az emberi és a környezeti expozícióhoz kapcsolódik A keverékek vagy termékek esetében az emberi és a környezeti expozícióhoz kapcsolódik

Felhasznált mennyiség

Kg [t] időszakonként vagy tevékenységenként

Az időszakonkénti vagy a tevékenységenkénti expozíciót határozza meg

Kockázatkezelési intézkedések

Helyi légelszívás (munkahely)

A technikai termék vagy eljárás integrált részét képező, illetve kiegészítő intézkedésként hozott RMM-ek meghatározzák az expozíció csökkentésének vagy akár meggátlásának a mértékét;

Egyéni védőeszközök (munkahely), létesítményen belüli hulladék- (szennyvíz-) kezelés, például olaj-víz különválasztás Települési szennyvíztisztító telepek, hulladékkezelés A bőrön és belélegzésen keresztüli expozíciót meggátló csomagkialakítás (termékbiztonság)

A helyszín jellemzői A kibocsátott anyagokat elnyelő vagy hígító helyszíni környezet

Helyiségméret és szellőzési arány, folyó áramlása, a szennyvízkezelő rendszer kapacitása

Az expozíciós tényező azon a feltételezésen alapszik, hogy az anyag egyenletesen oszlik el

Biológiai expozíciós tényezők

Belélegzett mennyiség, testtömeg

Az embereket érő dózisokat, így az azoknak megfelelő PNEC és DNEL választásokat határozza meg

13

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE A D.2-1. táblázat listájában szereplő néhány meghatározó tényezőt, közelebbről az anyagtulajdonságokat és a helyszín jellemzőit a regisztráló nem ismétléses folyamatban állapítja meg, hanem azok valószerű (alapértelmezett) értékeket vesznek fel. Más paramétereket az expozíciós forgatókönyv elkészítésének ismétlődéses folyamata során a regisztrálónak lehet és kell megállapítania. A REACH rendelet ezeknek az expozíciós forgatókönyvben szerepeltetendő, módosuló meghatározó tényezőknek két típusát különbözteti meg: az üzemi feltételeket (OC), illetve a kockázatkezelési intézkedéseket (RMM). 

Az üzemi feltételek közé tartozik bármely, az (önmagában vagy keverékben lévő) anyag gyártása, felhasználása során mindvégig fennmaradó, mellékhatásként a környezeti, illetve az emberi expozíciót esetlegesen befolyásoló tevékenység, eszközhasználat, valamint paraméterérték.



A kockázatkezelési intézkedések közé tartozik bármely, az (önmagában vagy keverékben lévő) anyag gyártása, felhasználása során a környezeti, illetve az emberi expozíció meggátolása, kézbentartása, esetleg csökkentése érdekében bevezetett tevekénység, eszközhasználat, paraméterérték-módosítás.

A D.2-2. táblázat bemutatja a végleges expozíciós forgatókönyv szabványos formátumát 2 . Az expozíciósforgatókönyv-formátum a kidolgozás folyamatának során mindvégig ellenőrző listaként használható, alkalmas arra, hogy segítse a gyártókat, az importőröket és a továbbfelhasználókat a központi információhalmazra való összpontosításban. Az összegyűjtött információk kezdeti, illetve végleges expozíciós forgatókönyvbe való elrendezése érdekében ajánlott az expozíciósforgatókönyv-formátum (D.2-2. táblázat) hozzáférhetőségét mindvégig biztosítani. A gyártó, az importőr, illetve a továbbfelhasználó azonban adott esetben dönthet úgy, hogy a kockázatok kézben tartásának bizonyításához nincs szükség a sablonban szereplő információk mindegyikére, illetve más tényezők fontos szerepet játszanak az expozíció meghatározásában, így az expozíciós forgatókönyvnek azokra ki kell térnie 3 .

2

Felhívjuk a figyelmét, hogy 2010-ben az expozíciós forgatókönyvek formátumára vonatkozó új útmutató került közzétételre. Az egyéni regisztráló azonban eldöntheti, hogy átáll-e az aktualizált formátumra, továbbra is a 2008-ban közzétett formátumot használja (az alábbi D.2-2 táblázatnak megfelelően), vagy teljesen más formátumot használ (amíg a tartalom megfelel az I. mellékletben foglalt követelményeknek). (Lásd az „Útmutató az információs követelményekhez és a kémiai biztonsági értékeléshez – Expozíciós forgatókönyvek formátuma a D. részben: Expozíciós forgatókönyvek felépítése; az F. részben: CSR Formátum” című dokumentumot, http://echa.europa.eu/documents/10162/13632/information_requirements_esformat_en.pdf, elérhető az alábbi oldalól: http://echa.europa.eu/web/guest/support/guidance-on-reach-and-clp-implementation és http://echa.europa.eu/web/guest/guidance-documents/guidance-on-information-requirements-and-chemical-safetyassessment . A fent említett dokumentum a jelenlegi bekezdés és az alábbi D.2-2 táblázat helyébe lép. 3

Felhívjuk a figyelmét, hogy 2012. júniusban megjelent az ECHA kémiai biztonsági értékelő és jelentéstételi eszközének (Chesar) második verziója. Az eszköz egyszerűsített formátumban hozza létre az expozíciós forgatókönyveket a kémiai biztonsági jelentéshez, amely megtekinthető a Chesar kézikönyv 4. részének 2. mellékletében): http://chesar.echa.europa.eu/documents/2326902/2424433/chesar2_user_manual_part4_en.pdf

14


D.2-2. táblázat: A közölt expozíciós forgatókönyvek szabványos formátuma 1

Az expozíciós forgatókönyv rövid címe

2

Az expozíciós forgatókönyvben tárgyalt folyamatok és tevékenységek

Üzemi felhasználási feltételek 3.

A felhasználás időtartama és gyakorisága A munkavállalókra, a fogyasztókra és a környezetre vonatkoztatva (ha értelmezhető)

4.1

Az anyag vagy keverék halmazállapota, az árucikk felszíne és térfogata közötti arány Gáz, folyadék, por, granulátum vagy szilárd test A felszín osztva az anyagot tartalmazó árucikk mennyiségével (ha értelmezhető)

4.2

Az anyag koncentrációja a keverékben vagy az árucikkben

4.3

Időszakonként vagy tevékenységenként felhasznált mennyiség A munkavállalókra, a fogyasztókra és a környezetre vonatkoztatva (ha értelmezhető)

5

A felhasználás egyéb jelentőséggel bíró üzemi feltételei Például: 

Hőmérséklet, pH, bevitt mechanikus energia;



A fogadó környezet kapacitása (a szennyvízelvezetés / folyó áramlása; helyiségtérfogat x szellőzés mértéke);



Az árucikkek elhasználódása (ha értelmezhető), az árucikkek hasznos élettartamát meghatározó feltételek (ha értelmezhető);

Kockázatkezelési intézkedések 6.1

Az emberi (munkavállalók, fogyasztók) egészséget érintő kockázatkezelési intézkedések Az expozíció terén fennálló [az eligazodást segítő útmutatásként megfogalmazott] önálló lehetőségek, illetve lehetőségkombinációk típusa és hatékonysága számszerűsítve, a szájon keresztüli, a belélegzéses és a bőrön keresztüli útra vonatkoztatva;

6.2

A környezetet érintő kockázatkezelési intézkedések Az [eligazodást segítő útmutatásként megfogalmazott] önálló lehetőségek, illetve lehetőségkombinációk típusa és hatékonysága számszerűsítve, a szennyvízre, a hulladékgázokra és a talajvédelemre vonatkoztatva;

7

Hulladékkezelési intézkedések Az anyagok különféle életciklusfázisaiban (ideértve a keverékek, illetve árucikkek hasznos élettartamának végét is);

A becsült expozícióra vonatkozó információk, a továbbfelhasználóknak nyújtott útmutatás 8

Expozíciós becslés a forrásra utaló hivatkozással A fent leírt feltételekből adódó expozícióra vonatkozó becslés (a 3–7. bejegyzés és az anyagtulajdonságok, utalás az alkalmazott expozíciós értékelési eszközökre, az expozíciós utak megjelölése, a munkavállalókra, a fogyasztókra és a környezetre vonatkoztatott értékek);

9

Útmutatás a továbbfelhasználó részére, amelynek alapján eldöntheti, hogy az expozíciós forgatókönyv által szabott kereteken belül dolgozik-e Útmutatás arra vonatkozóan, hogy hogyan tudja a továbbfelhasználó megállapítani azt, hogy az expozíciós forgatókönyvben megállapított feltételek között működik-e. Alapulhat olyan változók együttesére (és egy megfelelő algoritmusra), amelyek együtt jelzik a biztonságos felhasználást, ugyanakkor az egyes változóknak megfelelő értékek tekintetében 15

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE némileg rugalmasak. Megjegyzés: Ezek leginkább bizonyos terméktípusokra vonatkozó speciális szabályok; ez a szakasz a megfelelő (azaz egyszerűen használható) kalkulátorra mutató linket is tartalmazhat. Adott esetben: Itt közölhetők a munka expozíciós forgatókönyv által szabott kereteken belül maradó elvégzésének ellenőrzésére szolgáló egyéb továbbfelhasználói módszerek is.

D.2.3

Az expozíciós forgatókönyv kidolgozásához elvezető lépések áttekintése

Expozíciós forgatókönyveket a következőkre vonatkozóan kell kidolgozni: i)

a gyártási eljárás; és

ii)

az azonosított felhasználások, ideértve a magánál a gyártónál vagy az importőrnél, illetve a vegyi anyag szállítói láncának későbbi pontjain megvalósuló és a fogyasztói felhasználásokat is;

iii)

a gyártás és az azonosított felhasználások során (az árucikk hasznos élettartama során és a hulladékként) elért életciklusfázisok.

A gyártó, illetve az importőr értékelését a gyártásban, az azonosított felhasználásokban, valamint az azok során elért életciklusfázisokban fennálló üzemi feltételekre és létező kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó, jelentéssel bíró, rendelkezésre álló információk összessége alapján kezdi meg (kezdeti expozíciós forgatókönyv). A továbbfelhasználók, illetve szervezetük általános expozíciós forgatókönyvek formájában adott esetben korábban már állíthattak össze ilyen információkat annak érdekében, hogy a gyártónak, illetve az importőrnek lehetősége legyen közvetlenül a kezdeti expozíciós forgatókönyv teljessé tételére, illetve a tárgyalt felhasználások során felmerülő expozíció felbecsülésére rátérni. Ezután a rendelkezésre álló információknak megfelelő expozíció felbecsülése következik. Az első ismétlés gyakran az expozíciós becslés szabványos, kellően óvatos értékek megállapítását segítő eszközeinek alkalmazásával történik meg (1. szintbe tartozó értékelés). Az expozíciós szintekre vonatkozó mért adatok közül a rendelkezésre állókat, megbízhatókat, mindemellett a kezdeti expozíciós forgatókönyvben leírt üzemi feltételeket és kockázatkezelési intézkedéseket jól reprezentálókat a becslések során fel lehet használni. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben a rendelkezésre álló információk mennyisége lehetővé teszi az első becslés magasabb szintbe tartozó expozíciós modell alkalmazásával való elvégzését. Olyankor, amikor a kezdeti expozíciós forgatókönyv alapján a kockázatok kézben tartása nem bizonyítható, a gyártó, illetve az importőr – hacsak nem a veszélyességre vonatkozó adatok finomítása mellett dönt (lásd az A.2.6. szakaszt) – a kibocsátást és az expozíciót meghatározó tényezőkre vonatkozó további adatokat gyűjt össze. Az expozíciós forgatókönyv kidolgozásának folyamata a rendelkezésre álló információk függvényében esetenként eltérő lehet, az általános folyamat azonban – különösen olyankor, amikor a kezdet kezdetén rendelkezésre álló információk mennyisége viszonylag kicsi – a D. 2-1. ábra által bemutatott, illetve a későbbi szövegben részletesebben elmagyarázott 14 lépésből áll. A szabványos munkafolyamat az anyag felhasználásával lebonyolított eljárások, illetve előállított termékek kategorizálásán alapszik. Az egyes kategóriák kijelölése előre meghatározott általános, a létező, 1. szintbe tartozó expozíciós becslési eszközökhöz köthető expozíciós forgatókönyvek kiválasztásához vezet el. Ha a gyártónak vagy az importőrnek az expozíciós forgatókönyvek felépítéséhez, valamint a vonatkozó expozíciós becslések mért adatokon, illetve magasabb szintbe tartozó modelleken alapuló dokumentálásához elegendő információ áll rendelkezésére, akkor a folyamatot le is rövidítheti. Ilyen helyzetekben a továbbfelhasználókkal folytatott párbeszéd állásának függvényében rátérhet közvetlenül a 6. (továbbfelhasználói visszajelzések kikérése), 16

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE illetve a 10. (kémiai biztonsági értékelés mért adatokon vagy magasabb szintbe tartozó modelleken alapuló elvégzése) lépésre. Felszólított vagy proaktív

1. Az anyag alkalmazásának feltérképezése (házon belüli információ)

Tájékoztatási csomag a DUktól

2. Alkalmazások körülményeire vonatkozó elérhető információ összegyűjtése 3. Megfelelő folyamatok és termékkategóriák kiválasztása

Kezdeti információ Alkalmazások feltérképezése Információk leltározása OC-n és RMM-eken

• Veszélyességi osztályozás és PBT/vpvB • Dózis/koncentráció – válaszjellemzés • Fiziko-kémiai tulajdonságok (hatás és expozíció) • Expozíciós információs szükségletek a mentesítések vagy tesztelés vonatkozásában

4. Kezdeti ES készítése és első expozíciós becslés elvégzése 5. Kezdeti ES lezárása (rövid cím, terület, OC-k, RMM) 6. A DU-k képviselőinek felszólítása visszajelzése benyújtására 7. További információ azonosítása (amennyiben szükséges) 8. További CSA folyamatok lefuttatása (ismétlődés) a kiválasztott eszközzel

Elérhető információ magasabb szintű értékeléshez

9. Döntés a mért adatok illetve magasabbrendű modell szükségességéről 10. Más modellek vagy mért adatok alkalmazás szükség szerint, CSA futtatása 11. Expozíciós értékelés és kockázatjellemzés lezárása 12. Integrált ES származtatása az összes OC és RMM csatolásával 13. Különféles ES-ek egyesített UEC-vé összesítése (opcionális) 14. Dokumentálás

Végkimenet • Végleges ES-ek (nincs több tesztelés) • Végleges ES-ek (javasolt tesztelés) • Ellenjavallt alkalmazások

• CSR, ES SDS-ek esetében

Rövidítések: CSA= kémiai biztonsági jelentés; DU= továbbfelhasználó; ES= expozíciós forgatókönyv; OC= üzemeltetési feltételek; RMM= kockázatkezelési intézkedések, SDS= biztonsági adatlap; UEC= felhasználási és expozíciós kategória;

D. 2-1. ábra: Az expozíciós forgatókönyvek továbbfelhasználókat érintő lépései

17

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE Fontos megjegyezni, hogy a szabványos, előre meghatározott kategóriákon és expozíciós forgatókönyveken alapuló munkafolyamat (lásd a D.3.2 szakaszt) rendeltetése a piacokon átívelő információk következetességének és összehangoltságának biztosítása. A gyártó, illetve az importőr azonban választhatja a kerülő (a D. 2-1. ábra 6. vagy a 10. lépésén keresztüli közvetlen) utakat is, különösen akkor, ha a magasabb szintbe tartozó értékeléshez szükséges információk mindegyike rendelkezésre áll. Az expozíciós forgatókönyv felépítése megkezdhető az 1. szintbe tartozó folyamat végigjárása nélkül is. A gyártónak, illetve az importőrnek azonban gondoskodnia kell arról, hogy az expozíciós forgatókönyv megfeleljen a D.2-2. táblázat szerinti szabványos formai követelményeknek. A gyártást, illetve a gyártó saját felhasználásait leíró expozíciós forgatókönyvek felépítése elvileg ugyanazokból a lépésekből áll, a gyakorlatban azonban számos szempontból eltérhet: A 3. és a 4. lépésre nem feltétlenül van szükség, mivel a gyártó, illetve az importőr a kockázatok kézben tartását gyakran képes az 1. szintbe tartozó modelleket helyettesítő mért adatok alapján bizonyítani. A 6. és a 7. lépés kihagyható, mivel a továbbfelhasználóval folytatott, a regisztráló ismereteinek bővítését célzó kommunikáció szükségtelen.





D.3

ÁLTALÁNOS MUNKAFOLYAMAT ÉS PÁRBESZÉDEK

D.3.1

A szakasz célja

Ennek a modulnak az a célja, hogy a technikai részletek tárgyalása előtt áttekintést adjon az expozíciós forgatókönyvek felépítéséhez elvezető folyamat egészéről, illetve a gyártó vagy az importőr és a továbbfelhasználó között lezajló, ehhez szükséges párbeszédekről. A munkafolyamat leírása a D. 2-1. ábra lépéseinek magyarázatát adja. Minden egyes lépésnél szerepel a kulcsdöntések / -következtetések megjelölése, illetve a kimenetek listája. D.3.2

1

Az expozíciós forgatókönyvek felépítésének munkafolyamata Munkafolyamat

Kimenet

Következő lépés

Az anyag felhasználásainak feltérképezése. Az anyag piacának elemzése a rendelkezésre álló, saját házon belüli információk alapján. A közvetlen továbbfelhasználóénál későbbi pontokon azonosított felhasználásokra való kitérés módjának átgondolása. A helyzetnek megfelelően egy–négy értelmezhető életciklusfázis társítása, a leírók szabványos rendszerének a helyzetnek megfelelő alkalmazása, a terméktípusok, vásárlók vagy érintett eljárások / tevékenységek csoportosítása.



Az ismert továbbfelhasználói és fogyasztói alkalmazások feltérképezése a leírók rendszerébe foglalt szabványos terminológia alkalmazásával.

2



A rendelkezésre álló információknak a mért adatokat is rögzítő jegyzéke

3

A továbbfelhasználók által esetleg proaktívan biztosított információk felhasználása. Ha szükséges, információk kérése a továbbfelhasználóktól. 2

Az ü feltételekre és a kockázatkezelési intézkedésekre, illetve az azokhoz kapcsolódó kibocsátások / expozíciók szintjeire vonatkozóan rendelkezésre álló információk összességének rendszerezése az anyag életciklusának egészét átfogóan; a kiindulási alapot a már létező, házon belüli információk adják. A továbbfelhasználók által esetleg proaktívan biztosított információk integrálása. Ha szükséges, információk kérése a továbbfelhasználóktól.

18


3

Munkafolyamat

Kimenet

Következő lépés

A megfelelő eljárás- illetve termékkategóriák kiválasztása a azonosított felhasználások szerint. A kategóriaválasztás indoklásának dokumentálása, a kockázatkezelési intézkedésekkel és az üzemi feltételekkel együtt. Kétségek esetén a felhasználások megjelölése. Az alkalmas kategória társítására tett első kísérlet alapját a 2. lépésből származó információk adják. Ha ez sikertelen, fel kell sorolni azokat a felhasználásokat, amelyeknek a leírására a rendelkezésre álló termék-, illetve folyamatkategóriák egyike sem alkalmas.

A termék-, illetve folyamatkategóriákhoz társított felhasználások

4

Alkalmasság esetén felhasználások azonos előre meghatározott kategóriába való csoportosítása. Az információs igények meghatározása a szabványos formátumú expozíciós forgatókönyv és a kiválasztott (kezdeti vagy ismétléshez használt) eszközök bemeneti táblázatai alapján.



Az alkalmas kategória hiánya miatt magasabb szintbe tartozó értékelést igénylő felhasználások



A rendelkezésre álló számszerűsíthető információkkal feltöltött kezdeti expozíciós forgatókönyv



Az első olyan áttekintés, amely rámutat, hol nem nyilvánvaló a kockázatok kézben tartása



A jelentősebb expozíciós utakra vonatkozó feltételezések



Adott expozíciós utak figyelmen kívül hagyásának igazolása / dokumentálása



E. rész: kockázatjellemzés



Kezdeti expozíciós forgatókönyv javasolt kockázatkezelési intézkedésekkel és az üzemi feltételek leírásával



Felhasználások, amelyek esetében a kockázatoknak a rendelkezésre álló információk alapján való bizonyítása valószínűtlen



A szükséges adatbemenet azonosítása



Az 1. szintbe tartozó expozíciós becslési eszközök bemeneti pontjának beazonosítása

9

Az eszköz által az értékelendő anyag veszélyességi profiljának és halmazállapotának tekintetében lefedett tárgykört nem szabad figyelmen kívül hagyni. 4

A kezdeti expozíciós forgatókönyvek felépítése az 1. szintbe tartozó expozíciós becsléshez szükséges bemeneti adatok alapján (lásd még: D.5-1, D.5-3 és D.5-4. táblázat) Az üzemi feltételekre és a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozóan rendelkezésre álló további, a következő forrásokból származó információk ellenőrzése: 

Továbbfelhasználók, illetve szervezeteik (ideértve a kezdeti expozíciós forgatókönyveket is)



A kockázatkezelési intézkedések könyvtárában lévő, adott termékeket vagy ágazatokat érintő csomagok



Szakirodalom

Kezdeti expozíciós becslés és kockázatjellemzés elkészítése az expozíciós forgatókönyv szerint jelentőséggel bíró adatok beszerzésével vagy az 1. szintbe tartozó expozíciós eszköz alkalmazásával; a jelentősebb 4 expozíciós utak feltérképezése, az expozíció várható szintjeire vonatkozó első becslések. A kockázatjellemzésben valamennyi ismert expozíciót, illetve becsült expozíciót össze kell vetni a veszélyértékelés alapján rendelkezésre álló toxikológiai ismeretekkel. Igazolni kell, miért maradt el adott expozíciós utak leírása. 5

A kezdeti expozíciós forgatókönyv teljessé tétele: Ha a kockázatok kézben tartása kezdeti jellemzésük alapján bizonyítható, akkor a kezdeti expozíciós forgatókönyvet a vonatkozó üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések további leírásával kell teljessé tenni. A kezdeti expozíciós forgatókönyvekhez rövid címet kell rendelni. Ha bizonyos adott felhasználásokkal együtt járó kockázatok nincsenek kézben tartva, akkor a 6., illetve későbbi lépésekre való áttérés előtt további finomításra van szükség.

5

6

7

4

Az 1. szintbe tartozó eszköz utalhat arra, létezik-e egy vagy több, valamely adott felhasználás szempontjából „jelentősebb” expozíciós út vagy sem. A gyártónak, illetve az importőrnek ezt az utalást a 6. és a 7. lépésben az összegyűjtött információkkal való összevetés révén ellenőriznie kell. 19


6

7

Munkafolyamat

Kimenet

Következő lépés

Visszajelzések kérése, azok fogadása a vásárlók képviselőtől vagy a továbbfelhasználók szervezeteitől a következő kérdésekre vonatozóan:



További felhasználások

7



A felhasználási feltételek felülvizsgálata iránti szükség



A létező felhasználási feltételekre vonatkozó információk



Az átfogalmazás iránti szükség



A továbbfelhasználók által elfogadott kezdeti expozíciós forgatókönyv



Lefedettek-e az érintett felhasználások



Helyénvalók-e a kockázatkezelési intézkedések, illetve az üzemi feltételek (ha nem, a létezőekre vonatkozó információk biztosítása)



Érthetők-e az expozíciós forgatókönyvek leírásai a címzettek számára

További információk azonosítása és felhasználása a visszajelzések alapján (ha szükséges): 

Áttérés közvetlenül a 8. lépésre vagy



A kezdeti expozíciós forgatókönyv kockázatkezelési intézkedéseinek és üzemi feltételeinek finomítása, majd / illetve



8

8 



Az anyagtulajdonságokra vonatkozó, finomított információk halmaza



A veszélyértékelés teljessé tételéhez szükséges vagy vizsgálati javaslatokhoz vezető bemenő információ

Az anyagtulajdonságokra vonatkozóan rendelkezésre álló információk finomítása (pl. adott út DNEL értékére lehet szükség)

A kémiai biztonsági értékelés további alkalmakkal való elvégzése (expozíciós becslések, kockázatjellemzés, bizonytalanságok elemzése), majd az ismétlés tekintetében döntés a következők között: 

További ismétlésre van szükség



A kockázatok kézben tartása bizonyítható



További vizsgálatokra van szükség

A finomított üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések halmaza

3-6 B. rész: Veszélyértékel és

9 11 E. rész: kockázatjellem zés

Fontos: Az ismétlések szükséges vagy szükségtelen voltára vonatkozó döntést valamennyi azonosított felhasználást, illetve az anyag életciklusának valamennyi fázisát figyelembe véve kell meghozni. 9

10

20

Döntés arról, van-e szükség mért adatokra vagy magasabb szintbe tartozó modellre, ha az 1. szintbe tartozó eszköz rugalmassága már kimerült, a kockázatok kézben tartása viszont még nem bizonyított. Ha a kockázatok kézben tartása az 1. szintben is bizonyítható, rá lehet térni a 11. lépésre.



Más modell alkalmazása vagy mért adatok felhasználása i) az expozíciós forgatókönyv finomításához és ii) a kockázatok kézben tartásának bizonyításához Adott esetben lehetőség nyílhat bizonyos felhasználásoknak az expozíciós forgatókönyvből való kihagyására, illetve egyedibb felhasználási feltételeknek abban való leírására is.



Következtetések levonása arra nézve, bizonyítható-e az, hogy az 1. szintbe tartozó modell alapján a kockázatok kézben tartottak

11

Következtetések levonása arra nézve, bizonyítható-e a magasabb szintbe tartozó értékelés alapján a kockázatok kézben tartottsága

11

10


11

Munkafolyamat

Kimenet

Következő lépés

Az expozíciós becslésen és a kockázatjellemzésen alapuló következtetés levonása (ideértve a bizonytalanságok elemzését is). A következők valamelyike lehet:



Az összes megkövetelt veszélyességi információn alapuló expozíciós forgatókönyv

12

kockázatjellem zés





12

13

14

A végleges expozíciós forgatókönyvekben dokumentált kockázatkezelési intézkedések és üzemi feltételek mellett a kockázatok kézben tartottak.



Már javasolt, de még nem elvégzett vizsgálatok esetén: a kockázatok kezelése érdekében átmeneti felhasználási feltételek ajánlottak.

Expozíciós forgatókönyv, ugyanakkor vizsgálati javaslatok is



Egészségügyi és környezetvédelmi aggályok miatt ellenjavallt felhasználások



A kémiai biztonsági jelentésben dokumentált egészségügyi és környezetvédelmi aggályok miatt a felhasználás ellenjavallt.



A felhasználás kockázatairól szóló jellemzés véglegesítéséhez szükséges információk sem a továbbfelhasználótól, sem más forrásból nem szerezhetők be, ezért azt a végleges expozíciós forgatókönyv nem tárgyalja.

Az integrált expozíciós forgatókönyv származtatása úgy, hogy abból valamennyi üzemi feltételre és kockázatkezelési intézkedésre mutasson egy-egy hivatkozás 

Az expozíciós forgatókönyvben tárgyalt egy vagy több felhasználást meghatározó, az emberi egészségre és a környezetre, illetve az azok szempontjából érintett expozíciós utakra való tekintettel szükséges üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések dokumentálása



Az üzemi feltételek, illetve a kockázatkezelési intézkedések behatásainak minden expozíciós utat figyelembe vevő átgondolása. Olyan üzemi feltételek, illetve kockázatkezelési intézkedések kiválasztása, amelyek mellett egyetlen expozíciós úton sem marad kézben tarthatatlan kockázat.

A belső integráció utáni végleges expozíciós forgatókönyv

Adott esetben az expozíciós forgatókönyv konszolidálása:: A végleges expozíciós forgatókönyvek kereszt-összevetése, majd következtetés levonása arra nézve, melyek konszolidálhatók a kockázatkezelés és az üzemi feltételek hasonlósága alapján.

Különböző integrálási szinten lévő végleges felhasználási és expozíciós kategóriák

Az átadandók dokumentálása az expozíciós értékelésből



A kémiai biztonsági jelentés fejezetei



A kiterjesztett biztonsági adatlap építőelemei



A kémiai biztonsági jelentés expozíciós forgatókönyvet tartalmazó 9. alfejezete, ideértve az expozíciós forgatókönyv leírását (a szükséges magyarázatokkal együtt), a vonatkozó expozíciós becsléseket (a szükséges magyarázatokkal együtt) és a kockázatjellemzéseket. A dokumentációból világosan ki kell tűnnie annak, hogyan kapcsolódnak a végleges expozíciós forgatókönyvben leírt kockázatkezelési intézkedések és üzemi feltételek az expozíciós becslésekhez.



A kockázatkezelési intézkedések és az üzemi feltételek összefoglalása a kémiai biztonsági jelentés elején



A biztonsági adatlaphoz mellékelhető formátumban lévő expozíciós forgatókönyvek. Ha ezek a kémiai biztonsági jelentésben lévőktől eltérnek, akkor az azokkal való konzisztenciáról gondoskodni kell.



DNEL, illetve PNEC értékek (az érintett expozíciós utakra vonatkoztatva), amelyek a biztonsági adatlap 8. szakaszába építendők be



A biztonsági adatlap 7. és 8. szakaszában említett, az expozíciós forgatókönyvekben szereplő kockázatkezelési intézkedések, illetve üzemi feltételek mindegyikének

E. rész:

13

14

F. rész: kémiai biztonsági jelentés G. rész: kiterjesztett biztonsági adatlap

21

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE Munkafolyamat

Kimenet

Következő lépés

összefoglalása

D.3.3



A biztonsági adatlap 1.2. alszakaszában ellenjavallt felhasználások



Az expozíciós forgatókönyvek rövid címei a biztonsági adatlap mellékletében való feltüntetés céljára (a REACHrendelet I. mellékletének 5.1.1. pontjában előírtaknak megfelelően)

A párbeszédek szervezése

Ahhoz, hogy kémiai biztonsági jelentésében képes legyen a kockázatok kézben tartását bizonyítani, a gyártónak, illetve az importőrnek elegendő információval kell rendelkeznie a továbbfelhasználások feltételeire vonatkozóan. A későbbiekben a gyártónak, illetve az importőrnek a kémiai biztonsági jelentésben dokumentált releváns információkat az adott anyag biztonsági adatlapjához mellékelt expozíciós forgatókönyvek révén továbbítania kell a szállítói láncban lejjebb lévő szereplők felé. Ez a helyénvaló kockázatkezelési intézkedésekre, illetve a felhasználás kapcsolódó üzemi feltételeire vonatkozó információkat tartalmazza. Az információnak le kell fednie az anyag későbbi életciklusfázisai közül mindazokat, amelyeknek kockázatai a kémiai biztonsági jelentésben dokumentált módon kézben tarthatók. Ezek kiterjednek a továbbfelhasználáson túli életciklusfázisokra is, mégpedig olyan mértékben, amely lehetővé teszi a REACH rendelet hatálya alatti kommunikációs lánc végén lévő továbbfelhasználó számára a fogyasztói felhasználásokból, az árucikkek hasznos élettartama során, valamint a hulladékfeldolgozási műveletekből fakadó kockázatok kézben tartásához való hozzájárulást. Mivel a REACH rendelet előírja a számukra az általuk átvett expozíciós forgatókönyvek megválaszolását, a továbbfelhasználók érdekeltek abban, hogy azok    

lefedjék felhasználásaikat, így ne kelljen saját kémiai biztonsági értékelést végezniük, a teendőkre vonatkozó világos és érthető útmutatással szolgáljanak, a megszólított továbbfelhasználó által a gyakorlatban keresztülvihető intézkedéseket javasoljanak végrehajtásra, tartalmazzanak olyan tanácsokat, amelyek alapján eldönthetik, az expozíciós forgatókönyv által szabott kereteken belül dolgoznak-e.

A létező felhasználási feltételekre, valamint az esetleg szükséges intézkedésekre vonatkozó információknak a kockázatok kezelése, illetve megelőzése érdekében való megosztása a gyártónak vagy az importőrnek, illetve a továbbfelhasználóknak közös érdeke. Erre a legjobb lehetőséget a regisztrálás előtt megszervezett párbeszédek biztosítják. A D.3.2 szakaszban közölt munkafolyamat számos, a regisztráló, illetve az anyag szállítói láncának későbbi pontjain lévő szereplők közötti párbeszédhez kapcsolódó folyamatot és döntést tartalmaz. A gyártó, illetve az importőr közvetlen párbeszédpartnerei a saját vásárlói. Ezek lehetnek a regisztráló által, illetve a gyártó vagy az importőr szállítói láncában a forgalmazók által közvetlenül kiszolgált, a szállítói lánc kezdetéhez legközelebb lévő továbbfelhasználók. Az expozíciós forgatókönyvekben megszólítandó közvetlen továbbfelhasználóknak legalább a következő öt típusa létezik: 

22

forgalmazott intermediereket felhasználó (a REACH rendelet 18. cikkében megfogalmazott feltételek hatályán kívüli) vegyipari vállalat

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE    

az önmagában vagy keverékben lévő anyag általános gyáripari végfelhasználója továbbfelhasználók általi alkalmazásra szánt végtermék 5 készítője vagy átcsomagolója végfelhasználásra szánt, a lakosságnak kínált, illetve eladott keverék készítője keverékben való felhasználás céljára további készítőknek eladott keverék készítője.

A gyártó vagy az importőr, illetve közvetlen vásárlói között folyó párbeszéd során az utóbbi által a saját vásárlóival folytatott párbeszédek során adott esetben beszerzett információkat mindenképpen érinteni kell (és így tovább, egészen a REACH rendelet hatálya alatti kommunikációs lánc végéig). A kezdeti expozíciós forgatókönyv vázlatának elkészítésekor (a munkafolyamat első 5 lépése), a visszajelzéseket küldő továbbfelhasználókból álló reprezentatív minta kiválasztásakor (a munkafolyamat 6. lépése) a gyártónak, illetve az importőrnek ajánlott megismerkednie a közvetlen vásárlói által a szállítói láncban játszott szereppel. D.3.3.1

Kiindulás a házon belüli ismeretekből

Az expozíciós forgatókönyv kidolgozását a regisztráló általában a házon belüli ismeretek és szakértelem alapján kezdi meg. A D.2-2. táblázat alkalmazásával több egyszerű, minden egyes azonosított felhasználásra vonatkozóan megválaszolandó házon belüli kérdés tehető fel. Ismert-e például az, hogy     

 

milyen hosszú időszakokra, milyen gyakran kerülnek a munkavállalók az anyaggal kapcsolatba? az anyag könnyű por, granulátum vagy folyadék formájában kerül-e felhasználásra? milyen kockázatkezelési intézkedéseket (személyi védőfelszerelés és egyéb intézkedések) alkalmaznak általában a felhasználók? végső felhasználása során fogyasztói termékekbe kerül-e az anyag, ha igen, milyen koncentrációban? nagyjából mekkora a helyi létesítményben naponta felhasznált mennyiség? Léteznek-e olyan megfelelő információkon alapuló feltételezések, amelyekből az ilyen forrás kibocsátási tényezőjére vonatkozóan ki lehet indulni? korszerű szennyvízkezelési módszereket alkalmaznak-e a saját termékeket felhasználó más vállalatok? nagyjából mekkora a különféle továbbfelhasználói ágazatoknak keverék-előállítás céljára évente eladott mennyiség?

A belső információgyűjtésben általában érintettek az egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi szakértők, a termékgondozók, a termékmenedzserek, az értékesítési osztályok és az ügyfélszolgálatok, mégpedig a következők tekintetében: 

Az értékesítési és az ügyfélszolgálati osztályok, a termékgondozók, illetve a termékfejlesztők birtokában lévő információk. Ahhoz, hogy ezek az információk a REACH rendelet keretén belül hasznossá váljanak, ezeknek az osztályoknak, illetve az anyag kémiai biztonsági értékelését elvégző értékelőknek belső párbeszédet kell lefolytatniuk. Ez érintheti például a környezetbe kijutó anyagmennyiségek számszerűsítését lehetővé tévő, az adott piacok közötti

5

Az anyag vagy keverék bármely felhasználása, kivéve azokat, amelyek során a keverék más anyagokkal, illetve keverékekkel való keverése révén új keverék jön létre. A végfelhasználás fogalma itt a fogyasztói és a foglalkozásszerű felhasználásokat (az ipari és a nem ipari feltételeket) egyaránt lefedi. 23






 

megoszlási arányokon, illetve egyes önálló vásárlók (helyi pontforrások) nagyságán alapuló módszer megkeresését is. Az egészségügyi és biztonsági osztályok birtokában lévő, a helyi létesítményekben, illetve munkahelyeken alkalmazott veszély- és kockázatkezelési intézkedésekre, köztük a szennyvízkezelésre, az anyag viselkedésére és az alkalmas hulladékkezelési technikákra vonatkozó információk. A termelési igazgatóktól beszerezhető, például az alkalmazható kockázatkezelési intézkedésekre és üzemi feltételekre, az azok módosítására nyíló lehetőségekre, valamint mindennek a szennyvíz-, illetve a hulladékgáz-kezelésében mutatkozó hatására vonatkozó információk. A létező biztonsági adatlapokkal kapcsolatos, gyakori vásárlói kérdések és válaszok. A REACH rendeletre való felkészülés során bizonyos vásárlói csoportoktól kapott információk. Ezek között a piacon fennálló felhasználási feltételekre (köztük a szokásokra és a gyakorlatra) vonatkozó rendszerezett, illetve az azokhoz jellemzően társuló expozíciós szintek jellemzőire vonatkozóan rendelkezésre álló információk egyaránt szerepelhetnek.

Ha több információra van szükség, akkor azok a kiválasztott vásárlóktól kérhetők. Különösen igaz ez a szállítói lánc későbbi pontjain zajló felhasználások feltételeinek tekintetében (ideértve a mért expozíciókra vonatkozó ismereteket is). A gyártónak, illetve az importőrnek azonban meg kell tudnia azt, hogy a piacnak mely részeit képviselik a kiválasztott vásárlók, illetve léteznek-e olyan piacok, amelyekre vonatkozóan rajtuk keresztül nem szerezhető be információ. Ilyen helyzet különösen a forgalmazók által kiszolgált adott piaci szegmensek esetében állhat elő. A gyártónak, illetve az importőrnek ajánlott a forgalmazókat aktívan megkeresnie és olyan megállapodásra törekednie, amely az utóbbi bizalmas üzleti információinak kiadását nem írja elő, azonban ezzel együtt is módot biztosít számára az annak piacán zajló felhasználások feltételeire vonatkozó ismereteinek bővítésére. Az expozíciós forgatókönyvek felépítéséhez elvezető munkafolyamat 6. lépésében felvázolt visszajelzési mechanizmus (lásd a D.3.2 szakaszt) alkalmas lehet ennek a célnak az elérésére, feltéve, hogy a forgalmazó egyfajta segítő szerepet tölt be. A bizalmas üzleti információknak a folyamat során való közlése elkerülhető a felhasználási leírók javasolt rendszerének és az 1. szintbe tartozó expozíciós értékeléseknek a révén is. A bizalmas üzleti információk kezelésére néhány esetben harmadik fél is kijelölhető. Azt, hogy érdemes-e az információgyűjtést kérdőívekkel végezni, mindig az adott eset határozza meg. Ahhoz, hogy hasznos információkat tartalmazzanak, a már folyamatban lévő párbeszédekben részt vevő vásárlóknak elküldött kérdőíveket gondosan meg kell tervezni. Másfelől viszont igen hasznosak lehetnek a kérdőívek a célzott információgyűjtés elvégzése során, ideértve azokat a helyzeteket is, amelyekben a gyártónak, illetve az importőrnek bizonyos felhasználási feltételek piacon belüli statisztikai megoszlására vonatkozóan van szüksége adatokra. A gyártók, az importőrök, illetve szervezeteik szándékai között szerepelhet általános, azaz a valamely adott továbbfelhasználói ágazat tevékenységeinek jellemző felhasználási feltételeire vonatkozó üzemi feltételeket és kockázatkezelési intézkedéseket egybevontan leíró expozíciós forgatókönyvek kidolgozása. Ha fennáll ez a helyzet, akkor az anyagot támogató általános expozíciós forgatókönyvek annak alkalmazási területei felé irányulnak. Egy ilyen általános expozíciós forgatókönyv összeállításához a következőkre van szükség: 

24

Az anyag életciklusa során végzett, expozícióval, illetve kibocsátásokkal járó tevékenységekre (felhasználásokra) való teljes körű gyártói, importőri rálátás. Ez a szállítói láncon belüli megfelelő kommunikáció révén valósulhat meg.

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE  

Az egyes tevékenységeknek a megfelelő kockázatkezelési intézkedések és üzemi feltételek beazonosítása érdekében végzett, a D.3.2 szakaszban és a D. részen belül máshol leírt általános munkafolyamattal összhangban lévő felmérése. A különféle kockázatkezelési intézkedéseknek egyetlen összetett, „általános expozíciós forgatókönyv” (GES) megnevezéssel ellátott dokumentumba való egyesítése.

Az ilyen általános expozíciós forgatókönyvek kidolgozása várhatóan komoly gyártói, illetve importőri erőforrásokat igénylő folyamat. Ugyanakkor azonban előnyt biztosíthatnak a kisebb továbbfelhasználókat segítő könnyebb érthetőség, a szállítói láncon belül lezajló alkalomszerű párbeszédek visszaszorítása, valamint az anyagokat érintő kockázatkezelési intézkedések szállítói lánc mentén való kommunikálásában való biztosított fokozottabb következetesség révén. Ha bizonyos felhasználási területeket már több kidolgozott általános expozíciós forgatókönyv is leír, akkor azok alapján könyvtár is összeállítható, amely a továbbiakban módot biztosít az erőfeszítések csökkentésére.

D.3.3.2

Vásárlói visszajelzések kikérése

Miután a házon belüli ismereteken alapuló kezdeti expozíciós forgatókönyvek generálásával végzett, a gyártó, illetve az importőr adott esetben szeretne vásárlóitól visszajelzéseket kapni. A vásárló adott esetben érdekelt lehet a gyártó, illetve az importőr részére az ilyen visszajelzések, sőt, akár további információk közlésével az anyag regisztrálásának érdekében segítség biztosításában. A továbbfelhasználóknak tekintettel kell lenniük a regisztrálási határidőkre, azaz a felhasználási feltételekre vonatkozó elégséges információkat a gyártó, illetve az importőr részére még idejében biztosítaniuk kell, ezzel lehetővé téve annak számára az expozíciós forgatókönyvek figyelembe vételükkel való felépítését. A REACH rendeletben megfogalmazott elvárások értelmében a továbbfelhasználónak fel kell mérnie, a számára biztosított expozíciós forgatókönyv 6 által szabott kereteken belül végzi-e tevékenységét. Ha a továbbfelhasználó készítő, akkor ez i) saját felhasználási feltételeire (saját készítési folyamataira) és ii) a szállítói lánc későbbi pontjain zajló (keverékekben, illetve árucikkekben való) felhasználások körülményeire vonatkozik. Így a visszajelzések a következő kérdésekre adhatnak válaszokat: Alkalmasak-e az expozíciós forgatókönyvben közölt információk arra, hogy belőlük kiindulva a továbbfelhasználó eldöntse, az abban megfogalmazott feltételek keretein belül végzi-e tevékenységét? A közvetlen továbbfelhasználók saját meglátásuk szerint lefedettek-e, a közölt információkat hasznosnak tartják-e? A közvetlen továbbfelhasználók meglátása szerint lefedik-e a szállítóiktól kapott expozíciós forgatókönyvek a szállítói lánc későbbi pontjain lévő vásárlóikat? A kezdeti expozíciós forgatókönyv vázlatának elkészítése, illetve a visszajelzések közlése során a gyártónak vagy importőrnek, illetve a továbbfelhasználónak egyaránt tisztában kell lennie azzal, hogy az utóbbi szemszögéből nézve az alábbi négyféle helyzet állhat fenn (lásd még az Útmutató továbbfelhasználók számára című dokumentum 5. szakaszát):

6

Gyakorlati okok miatt „az expozíciós forgatókönyv szabta kereteken belüli felhasználások” [a REACH rendelet 37. cikkének (4) bekezdésének első paragrafusa], illetve a „szállító expozíciós forgatókönyvében leírt feltételeknek minimumként való végrehajtása / javaslása” [a REACH rendelet 37. cikkének (4) bekezdésének d) pontja] azonos jelentéssel bírónak tekintett megfogalmazások. 25

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE 1. A továbbfelhasználó a gyártó, illetve az importőr által megfogalmazott expozíciós forgatókönyvet már végrehajtotta / javasolta, esetleg ezt a jövőben meg fogja tenni. Különösebb visszajelzésre nincs szükség, a gyártó, illetve az importőr továbbléphet. 2. A továbbfelhasználó a gyártóéhoz, illetve az importőréhez hasonló típusú intézkedéseket alkalmaz / javasol, emellett jobbára egyezők a felhasználási feltételek is. Képes bizonyítani (és dokumentálni), hogy az intézkedések jobbára éppen olyan hatékonyak, mint a gyártó, illetve az importőr által közöltek. => Elképzelhető, hogy a továbbfelhasználó erről a tényről a gyártót, illetve az importőrt tájékoztatni kívánja, ugyanakkor jelentősebb további intézkedésekre nincs szükség. Az expozíciós forgatókönyv átfogalmazása mindezzel együtt is hasznos lehet. 3. A továbbfelhasználó üzemi feltételei, illetve a kockázatkezelési intézkedések hatékonysága a gyártó vagy az importőr által javasoltaktól egyértelműen eltérnek. A továbbfelhasználónak fel kell mérnie, mennyire jelentősek ezek az eltérések. Elképzelhető, hogy az expozíciós forgatókönyv az ilyen felmérések elvégzéséhez külön mechanizmust biztosít. 7 A felmérést alátámaszthatják a továbbfelhasználó rendelkezésére álló, mért expozíciós adatokkal való összehasonlítások is. A továbbfelhasználónak meg kell állapítania, a különbségek együttvéve nem jelentenek-e elfogadhatatlan kockázatot. A továbbfelhasználónak (úgynevezett skálázó egyenlet (scaling equation) alkalmazásával) meg kell állapítania azt is, nem egyenlítik-e ki a különbségek egymást olyan mértékben, hogy az eredményül kapott expozíció a vele közöltnél ne legyen magasabb. Bizonyos előre meghatározott korlátokon belül a szisztémás hatások, az expozíció időtartama és az expozíciós koncentráció például kiegyenlíthetik egymást. A vízi környezetben mérhető toxicitás esetében az alkalmazott anyag mennyisége és a kibocsátási tényezők egyenlíthetik ki egymást (további példák a G-1. függelékben találhatók). => A továbbfelhasználónak, illetve a gyártónak vagy importőrnek ajánlott megállapodnia az ilyen felmérések felhasználóbarát eszközök alkalmazásával való elvégzésében. 4. A továbbfelhasználó gyakorlata az expozíciós forgatókönyvben közölt feltételektől nagy mértékben eltér, emellett az utóbbi az összevetés elvégzéséhez sem biztosít megfelelő eszközt. A mért reprezentatív adatok azonban arra engednek következtetni, hogy az expozíció szintje a DNEL, illetve PNEC értékek alatt van. Az ilyen esetekben a 37. cikk (4) bekezdésének d) pontja nem alkalmazható, a továbbfelhasználó tehát köteles saját kémiai biztonsági értékelést elvégezni, majd annak eredményét az ECHA-nak bejelenteni. Ez azért van így, mert a 37. cikk (4) bekezdésének d) pontja nem a becsült, illetve a mért expozíciós szintekre, hanem a felhasználási feltételekre vonatkozik. => A gyártónak vagy importőrnek, illetve a továbbfelhasználónak ajánlott a mért expozícióra, valamint az annak megfelelő felhasználási feltételekre vonatkozó információkat még a regisztrálás előtt megosztania. Így elkerülhetők az olyan helyzetek, amelyekben a regisztráló a regisztrálás után nyújt be kiegészített biztonsági adatlapot, amit követően egyetlen továbbfelhasználó válik saját továbbfelhasználói kémiai biztonsági értékelések elvégzésére kötelezetté. A visszajelzés elősegíthető például a továbbfelhasználók számára megjegyzések, illetve további információk közlését lehetővé tévő interaktív webhelyekkel.

7

Lásd az expozíciós forgatókönyvek szabványos formátumának 9. szakaszát. Az ilyen felméréseket segítő (a támogató információkat is tartalmazó) adott eszköz nem feltétlenül az expozíciós forgatókönyv része – biztosítható a gyártó, illetve az importőr, esetleg a megfelelő továbbfelhasználói ágazat szervezete által fenntartott webhelyen is.

26

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE D.3.3.3

A felhasználások szállítókkal való ismertetésének módjára vonatkozóan a továbbfelhasználók ágazati szervezetével elért megállapodás

Felhasználásaiknak szállítóikkal való ismertetése az egyes adott anyagok továbbfelhasználói számára úgy a regisztrálás előtt, mint az után engedélyezett. A felhasználási feltételeikre vonatkozóan a regisztrálási határidő előtt legalább egy évvel elégséges információt biztosító továbbfelhasználók elvárhatják a szállítótól, i) hogy azokat expozíciós forgatókönyvekben leírja, illetve ii) megjelölt környezetvédelmi és egészségügyi aggályok alapján azokat ellenző javaslatot tegyen (lásd a 37. cikk (2) és (3) pontját). Ahhoz, hogy a szállítók, különösen pedig az anyag regisztrálói számára hasznosak legyenek, az ilyen információkat megközelítően a D.2-2. táblázat sablonja szerinti szerkezetbe kell foglalni. A gyártóban, illetve az importőrben adott esetben felmerülhet a jelentősebb vásárlói csoportokkal kötött, a továbbfelhasználóktól kapott információk jellegére és formátumára vonatkozó, azok kezelhetetlenné válásának elkerülését lehetővé tévő megállapodásoknak a kezdet kezdetén való elérése iránti szándék. A továbbfelhasználói, illetve gyártói és importőri szervezetek az összehangolt megközelítésekhez elvezető szerkezetbe foglalt párbeszédek elősegítésében itt fontos szerepet kaphatnak.

D.4

AZ EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK TARTALMÁNAK KIDOLGOZÁSA

D.4.1

A fejezet célja

Ez a fejezet az expozíciós forgatókönyvben összeállítandó tartalomhoz, ezen belül a felhasználások rövid általános leírásához, a felhasználások üzemi feltételeihez és a kockázatkezelési intézkedésekhez nyújt útmutatást. D.4.2

Az anyag életciklusa során lebonyolított tevékenységek és eljárások

Kémiai biztonsági értékelésében a gyártónak, illetve az importőrnek értékelnie és dokumentálnia kell az anyag gyártása és felhasználása során felmerülő kockázatok kézben tartását. A REACH rendelet I. mellékletének (0.3) bekezdése értelmében a kémiai biztonsági jelentésnek ki kell térnie az anyag gyártására és valamennyi felhasználására (kitérve arra, támogatja vagy ellenzi-e azokat a gyártó, illetve az importőr), valamint az ezek során a fogyasztókra, a munkavállalókra és a környezetre nézve felmerülő kockázatok mindegyikére. Tárgyalnia kell az anyag azonosított felhasználásait leíró meghatározásoknak megfelelő, annak önmagában, keverékben vagy árucikkben való alkalmazásait. Az értékelésben ki kell térni az anyag életciklusának (D. 4-1. ábra) és az azonosított felhasználásokból következő valamennyi fázisára. Ezek közé tartozik:  



A gyártása az anyagnak az EU-n belül A készítése az anyagnak, azaz annak önmagában vagy keverékben keverékek előállításának céljával való felhasználása (keverése, elegyítése), ideértve az anyagok és a keverékek tartályokba való töltését és átcsomagolását is Az ipari, foglalkozásszerű és fogyasztói 8 felhasználásai az önmagában vagy keverékben lévő anyagnak, az eljárás jellegétől függetlenül, ideértve az árucikk-előállításban való következő érintettségeket is:

8 = lakossági felhasználás. A REACH rendelet értelmében a fogyasztói felhasználások nem minősülnek továbbfelhasználásnak.

27

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE o Az anyag intermedierként kerül felhasználásra, így egy másik anyag szintézise során megszűnik létezni (kivéve, ha szigorúan ellenőrzött körülmények között való felhasználása alapján a kémiai biztonsági jelentési kötelezettség alól mentesülő, telephelyen felhasznált vagy szállított intermedier anyagról van szó), illetve o Az (önmagában vagy keverékben lévő) anyag felhasználására gyártási vagy szolgáltatási eljárások során, feldolgozási segédanyagként, illetve háztartási termékként kerül sor. Az életciklus a felhasználáskor bekövetkező reakcióval (pl. hőstabilizátorok, reakciósegítők, reaktív gyanták), a hulladékként elért életciklusfázisban, a környezetbe levegőn és szennyvízen keresztül való kibocsátással ér véget, illetve o Az anyag árucikk részévé válik (az árucikk hasznos élettartama, az annak megfelelő, hulladékként elért fázis egy további életciklus részének tekintendő). A hasznos élettartama az árucikké feldolgozott anyagnak 9 , ideértve például a következőket: o A műanyagokban, gumiban, üvegben, fémben, papírban, textíliákban és famátrixokban lévő anyagok o Az olyan reagáltatott, illetve „szárított” keverékekben lévő anyagok, mint a bevonatok, a ragasztók, a szigetelőanyagok, a gittek o A fémbevonó rétegekben lévő anyagok o Az árucikkmátrixban lévő, a környezetbe szándékosan kibocsátani kívánt anyagok és keverékek (pl. csomagolások korróziógátlói, papíripari termékek illatósítói) o A légmentesen zárt árucikkekben lévő keverékek (pl. a hőmérők folyadékai) A hulladékként elért életciklusfázis, azaz az önmagában, keverékben vagy árucikkben lévő anyag korábbi életciklusfázisainak során bekövetkező felhasználások alkalmával keletkező, azt tartalmazó hulladéknak az összegyűjtése, kezelése, elhelyezése vagy újrafeldolgozása 10 .





Az egy-egy adott gyártó által termelt és forgalomba hozott anyag a szállítói lánc mentén egy vagy több piaci szegmens között, egy vagy több lépésben oszlik szét mindaddig, amíg végső célállomását el nem éri. Emberi és környezeti expozíció egyaránt kialakulhat az életciklusfázisok mindegyikében. Ebből adódóan a kibocsátások során az anyag kisebb-nagyobb része elvész, így a következő életciklusfázisig már nem jut el. A D. 4-1. ábra az anyag piacon keresztüli vertikális áramlását szemlélteti. Az expozíciós becslés elvégzése során a gyártónak számba kell vennie az anyag által esetleg okozott emberi és környezeti expozíció forrásait és különféle útjait. Különösen érinti ez i) a regionális környezetet érő, a különféle termékekből, illetve a gyártó által ellátott különféle piaci szegmensekből származó többszörös kibocsátásokat, valamint ii) az adott esetben fogyasztói expozíciót okozó különféle termékeket. Egy-egy önálló gyártó csupán azokat a többszörös expozíciókat köteles figyelembe venni, amelyeket az anyag általa forgalomba hozott mennyiségei okoznak. A széles körben vagy szórtan felhasznált anyagok esetében hasznos lehet önkéntes alapon megfontolás tárgyává tenni az azonos anyag más regisztrálók által gyártott, illetve behozott mennyiségei által okozott expozíciót, illetve azok kibocsátásait. Az ilyen megfontolások különösen akkor kaphatnak döntő fontosságot, ha a regisztrálók az együttes regisztrálás mellett döntenek, hiányuk ugyanis a kockázatok alulbecslését okozhatja, így hatósági lépésekhez vezethet. Az ilyen (esetlegesen kényes, bizalmas üzleti, azaz CBI) információk összeállítását és aggregálását elősegítheti egy az anyaginformációs cserefórumi (SIEF) partnerek nevében eljáró harmadik fél. A különféle életciklusfázisok között sor kerülhet szállításra, tárolásra és kezelésre is. A tárolásból, kezelésből, átcsomagolásból és a helyi mozgatást is magába foglaló betöltésből adódó kibocsátások az érintett életciklusfázison belülinek tekintettek. A szállítás során bekövetkező veszteségek kizárólag balesetszerűen bekövetkezőnek tekintettek. A REACH rendelet a szállítást nem tárgyalja. 9

Az anyagok árucikkekben való felhasználása a REACH rendelet értelmében nem továbbfelhasználás.

10

28

A hulladékban lévő anyagok kezelése a REACH rendelet hatálya alatt nem minősül továbbfelhasználásnak.


Intermedier IPARI ALKALMAZÁS

GYÁRTÁS (nem) elkülönített

ELŐÁLLÍTÁSI LÉPÉSEK

Másodlagos alkalmazás

FOGYASZTÓI ALKALMAZÁS NAGYKÖZÖNSÉG SZÁMÁRA PRIVATE USE Feldolgozási I Processing Árucikkben segédanyag n Produc Aid t

IPARI ALKALMAZÁS SZAKMAI ALKALMAZÁS Árucikkben

n

t

Processing Feldolgozási Aid segédanyag

ELSŐDLEGES ALKALMAZÁS IDŐTARTAMA

ÚJRAFELHASZNÁLÁS

Másodlagos alkalmazás

HULLADÉKFELDOLGOZÁS

SZEMÉTLERAKÓ

ÉGETÉS

TERMÉK HELYREÁLLÍTÁSA

ANYAG HELYREÁLLÍ TÁSA

D. 4-1. ábra: Egy-egy adott anyag életciklusának fázisai D.4.3

A felhasználások rövid általános leírásai és az expozíciós forgatókönyvek rövid címei

D.4.3.1

A leírók rendszerének funkciói

A REACH rendelet értelmében saját piacai részére minden anyagot gyártó, illetve behozó félnek expozíciós forgatókönyveket kell kidolgoznia, illetve értékelnie. Adott esetben elegendő a különböző piacokra, illetve termékekre vonatkozó általános expozíciós forgatókönyvek kidolgozása is, amelyek aztán szükség esetén eseti alapon módosíthatók. Így megnyílik az egyfelől a termékekre, piacokra és vásárlókra vonatkozó belső, másfelől az expozícióra, illetve a termékbiztonságra vonatkozó információk közötti kapcsolatok rögzítésének a lehetősége. A továbbfelhasználóknak a különböző szállítóktól származó, széles skálát felölelő forgatókönyvek helyett célszerű lenne az anyagok saját ágazataikon belüli alkalmazásának szempontjából lényeges, szabványosított expozíciós forgatókönyveket megkapniuk. Az alábbi szakaszok felvázolnak egy olyan rendszert, amelynek követésével az expozíciós forgatókönyvek terjedelme, illetve

29

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE alkalmazhatósága rövid címekben jelölhető meg, így lehetővé téve i) azok „újrafelhasználását”, valamint ii) azok szabványosításának elősegítését. A rövid címek lehetővé teszik a szállítók és a vásárlók számára egymással folytatott kommunikációjuk szerkezetbe foglalását. A rövid címek alapján a továbbfelhasználó valószínűleg képes gyorsan eldönteni, elképzelhető-e, hogy a kapott expozíciós forgatókönyv lefedi az általa végzett felhasználást. Másfelől lehetségessé válik számára a szállítójával ismertetni kívánt felhasználás leírása is. A szállító érdekelt abban, hogy vásárlóitól a felhasználásokról szabadszöveges levelek helyett szabványosított formában kapjon tájékoztatást. A felhasználások leírói az ilyen információs csomagok részeként képesek hasznos eszközként szolgálni. A leírók rendszerezésének módja lehetővé teszi az alkalmas expozíciós becslési bejegyzésnek a javasolt, 1. szintbe tartozó expozíciós becslési eszközök egyikén belüli azonosítását (lásd az D.5. fejezetet). Fontos megjegyezni, hogy az expozíciós forgatókönyvek rövid címei csupán címék, önmagukban véve tehát nem expozíciós forgatókönyvek. Az expozíciós forgatókönyvek központi tartalmát a kockázatkezelési intézkedések és az üzemi feltételek adják. A felhasználási leíróknak a kémiai biztonsági értékelésekről szóló útmutatóban közölt rendszere elérhető az IUCLID 5 alkalmazásban is, így elősegíti az azonosított felhasználásoknak a regisztrációs dokumentációban való leírását. D.4.3.2

A négy leíró meghatározása

A felhasználási leírások négy elemből állnak: felhasználást alkalmazó ágazat (SU), vegyi termékkategória (PC) 11 , eljáráskategória (PROC), valamint árucikk-kategória (AC). Ezeket a D.42. ábrán látható példa szemlélteti.

Anyag …..

„A” anyag

A felhasználás helye? A felhasználás rövid, általános leírása

A felhasználási leírók rendszere

Felhasználást alkalmazó ágazat Termékkategória

Gyáripar

lakossági felhasználás

bevonatok, festékek

A felhasználás módja? Az expozíciós forgatókönyv rövid címe

Eljáráskategória

szórás

ecsetelés

Árucikkben feldolgozva?

Árucikk-kategória

szerelőipari árucikkek

D. 4-2. ábra: A rövid címekben alkalmazott leírórendszer és a felhasználás rövid általános leírása 11

30

A keverékeket, valamint az anyagok néhány típusát (pl. intermedierek, oldószerek, ...) takarja.


Mind a négy leíróhoz tartozik egy-egy, az R.12. fejezetben szereplő választólista, valamint ugyanitt megtalálható a leírók használatának módjához adott útmutatás is. Az eljáráskategóriák az ECETOC munkahelyi expozícióra vonatkozó célirányos kockázatfelmérési (TRA) rendszeréből származnak. 19 jellemző, egyben alapértelmezett expozíciós becslési értékekhez is köthető expozíciós helyezet azonosítóiként szolgálnak. A leírók rendszere magában foglal számos alapértelmezett expozíciós becslési értékekhez nem kötött, azonban adott esetben felhasználások leírására ezzel együtt is alkalmas kategóriát. A termékkategóriák az anyagok létező, a Kockázatértékelésről szóló műszaki útmutató dokumentumban (2004.) 12 és az Északi Termékregiszterekben 13 alkalmazottak szerinti felhasználási kategóriáiból származnak, ugyanakkor az (ipari, egyéb szakmai, fogyasztói) végfelhasználásra szánt keverékek kategóriáira összpontosulnak. A választólistán szerepelnek azok a fogyasztói termékkategóriák, amelyek elemei két, fogyasztói expozícióhoz kötődő, széles körben használt eszköznek, az ECETOC célirányos kockázatfelmérési (TRA) rendszerének 14 és a ConsExpo-nak 15 . Az árucikk-kategóriák az ECETOC célirányos kockázatfelmérési (TRA) rendszerének fogyasztói expozícióhoz kötődő kategóriáira épülnek. A felhasználást alkalmazó ágazatok kategóriái a NACE rendszerből származnak, átestek azonban egy a szállítói láncon belüli kommunikáció rugalmasabb támogatását lehetővé tévő finomhangoláson is. A négy választólista mindegyike tartalmaz egy-egy szabadszöveges mezőt is, amelyben szükség esetén további felhasználási leírók adhatók hozzá. Ajánlott a lehető legnagyobb mértékben a már létező, nemzetközileg összehangolt rendszerek terminológiáját alkalmazni (lásd az útmutató R.12 fejezetét). D.4.3.3

A négy leíró rugalmas használata

Egy-egy adott anyag azonosított felhasználásainak megfelelő leírásához, illetve az expozíciós forgatókönyvek értelemszerű megcímzéséhez gyakran a leíróknak mind a négy kategóriájából vett elemek kombinációira van szükség. Akadhatnak azonban olyan anyagok és felhasználások is, amelyek esetében ez nem érvényes. A megfelelő részletességi szint, illetve az adott expozíciós forgatókönyv tartalmát és terjedelmét megfelelően megjelölő aggregátum szintjének meghatározása a gyártó, illetve az importőr feladata. Ha valamely adott expozíciós forgatókönyv címe a választólistában rendelkezésre álló bejegyzésekből nem építhető fel, akkor még mindig lehetőség van a minden lista végén megtalálható szabadszöveges mezőbe bevitt alkalmasabb leírás hozzáadására. Az ismeretekben a kémiai biztonsági értékelés folyamatának eredményeként adódó kibővülés az expozíciós forgatókönyvek hatókörének módosulásához vezethet, ezért ismétlésekre ezen a téren is lehet szükség.

12

http://ihcp.jrc.ec.europa.eu/our_activities/health-env/risk_assessment_of_Biocides/doc/tgd

13

http://195.215.251.229/DotNetNuke/default.aspx (a SPIN adatbázis webhelye)

14

http://www.ecetoc.org/tra

15

http://www.rivm.nl/en/healthanddisease/productsafety/ConsExpo.jsp#tcm:13-42793 31

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE Az (életciklus azonos, illetve eltérő fázisaiban bekövetkező) felhasználások egy közös expozíciós forgatókönyvbe való csoportosítása a következő feltételek teljesülése mellett lehet helyénvaló:  

Általánosságban véve azonos üzemi feltételek és összevethető kockázatkezelési intézkedések érvényesülnek, valamint A kockázatok kézben tartásához szükséges feltételekre vonatkozó információk a biztonsági adatlaphoz mellékelt expozíciós forgatókönyvet átvevő, abban megszólított egyetlen fél szempontjából bírnak jelentőséggel.

A nanoanyagokra vonatkozó expozíciós forgatókönyvek általánosítását – más anyagokhoz hasonlóan – mindig meg kell indokolni. A nanoanyagok esetében ez nem alapulhat csupán az anyag összetételén, hanem más paramétereket, így például a részecskeméret-megoszlást is figyelembe kell venni. (Lásd a függelékeket az R8., R10. és R14. fejezethez tartozó, a nanoanyagokra vonatkozó ajánlásokért.) Fontos! A csoportosítás nem terjedhet ki csupán az expozíciós forgatókönyvek címeire, azok tartalmának figyelembevétele nélkül. A kémiai biztonsági értékelés folyamatának keretén belüli ilyen csoportosítás – más szóval a felhasználás meghatározása – illetve a különböző szintű (a viszonylag szűkektől a felhasználások széles körét lefedőkig terjedő) expozícióskategória-aggregátumok kialakítása az expozíciós forgatókönyv szállítói láncon lefelé való továbbításának ésszerűsítése felé tett fontos előkészítő lépés. A teljes munkafolyamat két olyan lépést vetít előre, amelyben a csoportosításnak szerepe lehet: a 3. lépést, azaz az 1. szintbe tartozó expozíciós becslések megállapításához szükséges kategóriák megválasztását, illetve a 13. lépést, azaz az expozíciós forgatókönyvek végleges kockázatjellemzésen alapuló esetleges konszolidálását. Felhasználási és expozíciós kategóriák kizárólag a kémiai biztonsági értékelés eredményei alapján építhetők fel (lásd a D.3.2, szakasz 13. lépését). D.4.3.4

Példa a rövid általános leírók kémiai biztonsági jelentésben való alkalmazására

A D.4-1. táblázat azt szemlélteti, hogyan mutathat a szabványos leírók rendszerén alapuló „felhasználási térkép” az általános munkafolyamat első lépése után. A példában egy viszonylag alacsony veszélyességi profilú (a bőrt és a szemet irritáló hatásúként osztályozott), széles piacon jelen lévő oldószer szerepel.

32

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE D.4-1. táblázat: Széles piacon jelen lévő oldószer felhasználásainak áttekintése 16 Készítménykategória

Intermedier

Textilfestékek

Ragasztók Szigetelők

Autóápolás

Bevonatok Festék

PC19

PC 34

PC 1

PC 6

PC 9

X

X

X

Keverés/elegyítés szakaszos eljárásban; több fázisú, jelentős érintkezéssel együtt járó

X

X

X

PROC 9

Áttöltés kisebb tartályokba (dedikált töltősor)

X

X

X

PROC 10

Kezelés, kezelt felületek tisztítása

PROC 13

Merítési műveletek

X

PROC 11

Porlasztó technikák

PROC 10

Alacsony energiaigényű felvitel

PROC 15

Laboratóriumi műveletek

Ipari és foglalkozásszerű felhasználás eljáráskategóriája PROC 2 Folyamatos feldolgozási műveletek; alkalmanként kézben tartott expozíció PROC 5

Tinta és tonerek

Politúrok és viaszok

Mosás Tisztítás

Kenőanyagok

Szabadidő Művészet

PC 18

PC 31

PC 35

PC 24

PC 5

X

X

X

X

X

X

X

X

PC 10

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Építőipar

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Önmagában vagy készítményben lévő anyag felhasználását alkalmazó ágazat

16

SU 21/22

Lakossági és magánháztartásokban történő végfelhasználás

SU 8-10

Vegyipari gyártás és készítés

SU 3

Általános árucikkgyáripar

SU 16

Félvezetőipar

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Felhívjuk a figyelmét, hogy a D.4-1 táblázat nem került hozzáigazításra „A felhasználási leírók rendszerének használata” című R.12. fejezet új változatához. 33


D.4.4

Előre meghatározott kezdeti expozíciós forgatókönyvek

A felhasználásleírók elősegíthetik az azonosított felhasználásoknak a REACH rendelet hatálya alatti expozíciós forgatókönyvek felépítését, illetve expozíciós becslések elvégzését célzó ésszerű csoportosítását. A termék- és eljáráskategóriák felhasználhatók az expozíciós utakra, a jellemző üzemi feltételekre és kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó, előre megállapított feltételezések hozzárendelésére, így a kezdeti expozíciós értékelés megkezdésére. Az előre meghatározott expozíciós forgatókönyvekben nem mindig szerepel az egy-egy adott felhasználás során fellépő expozíciót meghatározó tényezők mindegyike. Az ilyen esetekben fel kell mérni, milyen hatással bírhatnak ezek a meghatározó tényezők az expozícióra. A további meghatározó tényezők hatása néhány esetben leképezhető a modell bemenetének módosításával. Egy-egy adott felhasználás és a helyes kategóriák közötti társítási viszonyok megállapításához esetleg szükség lehet az előbbi feltételeire vonatkozó további információk előzetes összegyűjtésére (lásd a munkafolyamat 2. és 3. lépésének finomítási körét), illetve egy másik, alkalmasabb 1. szintbe tartozó eszköz kategóriáinak alkalmazására. Ha a felhasználás a rendelkezésre álló kategóriáknak, illetve a javasolt 1. szintbe tartozó eszközök egyikének az alkalmazásával nem jellemezhetők kielégítően, akkor a szokásos munkafolyamat ezen a ponton megszakad, az expozíciós forgatókönyv kidolgozását pedig eseti alapú megfontolások alapján kell folytatni – ez utóbbiak között magasabb szintbe tartozó értékelés is lehet. A jelenleg rendelkezésre álló, 1. szintbe tartozó eszközöknek valószínűleg egyike sem kezeli például a fémipar néhány magas hőmérséklettel járó munkaműveletét. Az ilyen esetekben az érintett ipari ágazat kezdeményezheti egy eszköz kifejlesztését, illetve az önálló regisztráló elvégezheti az egyedi eset magasabb szintbe tartozó, pl. a vásárlóin keresztül elérhetővé tett mért adatokon alapuló értékelését. Az 1. szintbe tartozó expozíciós becslések elvégzésének gyakorlati módjáról az D.5 fejezet ad rövid magyarázatot, míg az arra vonatkozó részletesebb információk az R.14–R.18 fejezetben találhatók meg. Az 1. szintbe tartozó expozíciós becslési eszközök bejegyzéseiként használt kategóriák a felhasználások következő oldalait írják le:  

Eljárás vagy műszaki tevékenység kategóriája (munkavállalói); lásd az R.12. fejezet PROC felhasználási leíróját Vegyi termék (= keverék típusa) vagy árucikk kategóriája (fogyasztói); lásd az R.12. fejezet PC és AC kategóriáját

A környezeti expozícióra vonatkozó, a kezdeti expozíciós forgatókönyvben szereplő becsléseknek az általános munkafolyamat 4. és 5. lépésében való felállítása elvégezhető környezeti kibocsátási kategóriák (ERC-k) alkalmazásával. Ennek módját a D.3.2 szakasz vázolja fel (lásd a következőt: D-3 függelék). Ezekben kifejeződik az anyag elhatároltsága és az eljárás keretén belüli műszaki sorsa, annak termelt mennyisége, a kibocsátásos napok száma, a kibocsátási források szórtsága (pontforrások vagy szórt kibocsátások), valamint a települési szennyvízkezelés rendelkezésre állása. A környezeti kibocsátási kategóriákat ezeknek a meghatározó tényezőknek a kombinációi alapján állították fel (lásd az R.16-1. függeléket). A meghatározó tényezőknek a kategóriákban előre rögzített előre értékei úgy helyi, mint regionális léptékben lehetővé teszik a lehető legrosszabb esetekre vonatkozó kibocsátási becslések megállapítását. Minden egyes környezeti kibocsátási kategóriában szerepel egy-egy alapértelmezett kibocsátási tényező – ennek értéke azon a

34

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE feltételezésen alapszik, hogy semmilyen kockázatkezelési intézkedés nincs érvényben (a kibocsátások nem kézben tartottak) 17 . A D-4 függelék, illetve a D-5 függelék az eljárás- és árucikk-kategóriák, illetve a környezeti kibocsátási kategóriák közötti kapcsolatot szemlélteti. Például: Az árucikkek környezeti kibocsátási kategóriája közül minden egyes árucikk-kategória egyhez vagy többhöz kapcsolódik. A helyi ipari kibocsátási források környezeti kibocsátási kategóriái közül minden egyes ipari eljáráskategória egyhez vagy többhöz kapcsolódik. 18 Fontos megjegyezni, hogy az alapvető feltételezések dokumentálásának tekintetében elképzelhetően szükség van a környezeti kibocsátási kategóriákon alapuló megközelítésben jelenleg használt alapértelmezett kibocsátási tényezők alaposabb kidolgozására. A környezeti kibocsátási kategóriák az olyan helyzetekben való alkalmazás célját szolgálják, amelyekre vonatkozóan az érintett ipari ágazatok még nem dolgoztak ki a területükön fennálló feltételeket valószerűen tükröző kibocsátási becslési modulokat. Hosszú távon elképzelhető az általános környezeti kibocsátási kategóriák helyett alkalmazható, egyedibb, ágazatokhoz kötődő környezeti kibocsátási modulok elérhetővé válása. Így a környezeti kibocsátási kategóriák nem csupán a kezdeti expozíciós forgatókönyvekben rögzített expozíciós becslések eszközének, hanem egyben az azok felépítéséhez szükséges információk összegyűjtéséhez adott sablonnak, kiindulási pontnak is tekintendők. További útmutatás a D.5.5.1 szakaszban található. Az expozíciós forgatókönyvek környezeti kibocsátási kategóriából kiinduló kidolgozásának egy példáját illusztrálja a következő: D-2 függelék. D.4.5

A kockázatok kézben tartását lehetővé tévő felhasználási feltételek

D.4.5.1

A szakasz célja

A kockázatok kézben tartásának lehetővé tételére megfelelő felhasználási feltételek meghatározása, azok hatékonyságának kiértékelésével együtt, része az expozíciós forgatókönyveket generáló folyamatoknak. Az aktuális üzemi feltételek, illetve kockázatkezelési gyakorlat számos esetben bizonyulhatnak a kockázatok kézben tartásához már eleve elégségesnek. Ilyenkor a regisztrálónak elegendő kémiai biztonsági jelentésében ezt a tényt dokumentálnia, illetve a megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket és az azokhoz kapcsolódó üzemi feltételeket kiterjesztett biztonsági adatlapján közölnie. Más esetekben a gyártó a kockázatok kézben tartását nem képes a szállítói láncon belüli aktuális gyakorlat alapján bizonyítani. Ilyen esetekben i) további, illetve egyéb kockázatkezelési intézkedéseket kell beazonosítania és javasolnia vagy ii) a felhasználás üzemi feltételeiben érvényesíthető módosításokat kell beazonosítania és javasolnia vagy iii) bizonyos felhasználásokat ellenző javaslatokat kell tennie. A gyártó, illetve az importőr előtt álló másik lehetőség az expozíciós becslésnek vagy a veszélyjellemzésnek a bizonytalan pontok tisztázását, így a kockázatjellemzésben megkívánt óvatosság szintjének csökkentését lehetővé tévő finomításába való befektetés. Ennek a szakasznak a célja útmutatást nyújtani a következőkhöz:

17

Nem szabad elfelejteni, hogy az alapértelmezett kibocsátási tényezők a 20. század végén alkalmazott eljárás- és terméktechnológiáknak felelnek meg.

18 Felhívjuk a figyelmét, hogy a D-4 és D-5 függelék nem került hozzáigazításra „A felhasználási leírók rendszerének használata” című R.12. fejezet új változatához.

35

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE  

A kockázatkezelési intézkedések expozíciós forgatókönyvek felépítésébe való bevonásának, illetve számokban kifejezett expozícióra való lefordításának módja A kockázatkezelési intézkedések rendszerezett, átlátható megfogalmazásának, illetve az azok könyvtárában lévő információk felhasználásának módja

D.4.5.2

Üzemi feltételek és kockázatkezelés

Az expozíciót a kockázatkezelési intézkedések és az üzemi feltételek egyaránt jelentősen meghatározzák. Az üzemi feltételek módosítása két irányba is hathat, azaz (a kockázatkezelési intézkedésekhez hasonlóan) hozzájárulhat a kockázatok kézben tartásához, ugyanakkor kiválthatja ennek ellenkezőjét, a további kockázatkezelési intézkedések szükségét is. Következésképpen a gyártónak, illetve az importőrnek a kockázatkezelési intézkedéseket és az üzemi feltételeket mindig az azok közötti szoros összefüggés alapján kell számba vennie. A jelen útmutató szerinti értelmezésben az üzemi feltételek, illetve a kockázatkezelési intézkedések cselekvések, eszközhasználatok, paraméterállapotok, valamint egyedi anyagkibocsátások részben közös metszetet alkotó halmazait érintik, ugyanakkor különböznek egymástól a szándékok szempontjából: míg az expozícióban bekövetkező változást az üzemi feltételek módosítása csupán mellékhatásként eredményezi, addig a kockázatkezelési intézkedéseknek célja az expozíció megelőzése, csökkentése, illetve korlátozása. Fontos a felhasználási feltételeknek (az üzemi feltételek és a kockázatkezelési intézkedések kombinációjának) az expozícióra gyakorolt hatását számokban kifejezve felmérni és kommunikálni. Így (a lehetőségek adta korlátokon belül) a kémiai biztonsági értékelés során az expozíciós becslés bemeneteként használható számokban kell kifejezni az expozíciót csökkentő hatásokat. Az ilyen értékek vagy valamely adott kockázatkezelési intézkedés abszolút hatékonyságát, vagy a már létező kockázatkezelési intézkedések hatékonyságához képesti relatív változást fejezik ki. A valamely adott környezeti elemet, illetve emberi csoportot érintő expozíciót csökkentő kockázatkezelési intézkedések fokozhatják a más elemeket, illetve csoportokat érő expozíciókat (ilyen például a környezeti kibocsátás megfelelő szabályozása nélküli munkahelyi légelszívás). Az üzemi feltételek a különféle elemekre, illetve csoportokra eltérő hatásokat gyakorolhatnak (ilyen például a munkahelyet és a környezetet érő időszakonkénti, illetve tevékenységenkénti kritikus mennyiségek). Mindezeken túl az egyik életciklusfázis során bekövetkező kibocsátások visszaszorítása azoknak egy másik életciklusfázisban való fokozódását válthatja ki (például a vízben oldott maradványok hulladékként való elhelyezése azok szennyvíztisztító rendszerbe való átvezetése helyett). Az ilyen kapcsolatoknak az általános tömegkiegyenlítés elvén kell alapulniuk. D.4.5.3

A kockázatok kézben tartása érdekében hozott intézkedések típusai és hierarchiája

A REACH rendelet az önálló anyagok azonosított felhasználásai során kialakuló expozíció értékelését, illetve az azok során felmerülő kockázatok jellemzését írja elő. A kockázatokat párhuzamosan befolyásoló egyéb tényezőkre (pl. más anyagokra, nem kémiai tényezőkre) a REACH rendelet szerinti kémiai biztonsági értékelések szükségképpen nincsenek tekintettel. Így a kémiai biztonsági értékelésben azonosított kockázatkezelési intézkedések jobbára a más jogalkotási kereteken belül, például az EU vegyi anyagokról szóló (CAD), illetve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló (IPPC) szóló irányelvének hatálya alatt már megkövetelt kockázatkezelési intézkedéseket egészítik ki. A más keretrendszereken belül összegyűjtött és elemzett információk a kockázatkezelési intézkedések és üzemi feltételek REACH rendelet keretén belüli expozíciós forgatókönyvekbe való összeállításának alapjául szolgáló információk forrásainak egyikét adják. Ilyenek például a Bilbaóban (CAD) és Sevillában (IPPC) működő európai ügynökségek, illetve a nemzeti hatóságok (pl. az Egyesült Királyságban a HSE 36

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE COSHH Essentials dokumentuma, vagy a német BAuA TRG-i) által kidolgozott útmutató dokumentumok. A kémiai biztonsági értékelés során végzett felmérés elvezethet egy olyan következtetéshez is, amely szerint egy-egy piac, illetve ágazat bevezetett kockázatkezelési gyakorlata nem elégséges valamely adott anyag kockázatainak kézben tartásához. Az ilyen esetekben az anyag gyártója vagy importőre további, illetve egyéb kockázatkezelési intézkedéseket javasol. Előállhat az a fordított helyzet is, amelyben a továbbfelhasználó azonosítja nem helyénvalóként a vele közölt kockázatkezelési intézkedéseket, illetve kommunikál ennek megfelelően a szállítói láncon felfelé. Önálló anyagoknak a REACH rendelet hatálya alatti értékelése elvezethet a bevezetett kockázatkezelési gyakorlatnál kevésbé szigorú üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések halmazához is. Ennek alapján azonban nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy a helyesként bevezetett gyakorlat túlzott védelmet biztosítana vagy szükségtelen lenne. A REACH rendelet értelmében elvégzett kémiai biztonsági értékelések, mivel főként önálló anyagok szerinti megközelítésen alapulnak, módszerként nem alkalmasak az emberi egészségnek a munkahelyeken és az otthonokban való, valamint az egyes adott ökoszisztémáknak a védelméhez szükséges valamennyi intézkedés beazonosítására. Az anyagok expozíciós forgatókönyveinek kidolgozása során a gyártóknak, illetve az importőröknek adott esetben az emberi egészség és a környezet tekintetében fennálló kockázatok kézben tartását célzó lehetséges intézkedések egész skáláját kell áttekinteniük. Az EU jogalkotásában alapelv, hogy a kockázatoknak a forrásnál való megelőzése elsőbbséget élvez a kimeneti kibocsátás csökkentésével, a munkahelyi személyi védelmi intézkedésekkel, illetve a fogyasztók és a munkavállalók számára hozott magatartási intézkedésekkel szemben. A kockázatok kézben tartásához elvezető hatékony módszerek meghatározása, illetve a továbbfelhasználóknak a más jogszabályokban megfogalmazott ilyen alapelveknek való megfelelésben való támogatása érdekében a gyártónak, importőrnek az általános hierarchia rendje szerint kell átgondolnia a szállítói lánc egészén felmerülő kockázatok kézben tartásának céljával hozott intézkedéseket, azaz sorrendben a következő a kérdéseket kell megválaszolnia: 

Az anyagnak mely felhasználásait kell meggátolni? Az ilyen felhasználásokat ellenző javaslatokat a biztonsági adatlapon félreértést kizáróan rögzíteni kell, illetve ki kell zárni az expozíciós forgatókönyvek hatóköréből. Az ilyen típusú intézkedések elősegíthetik a például az EU munkahelyi biztonságot és egészséget érintő jogszabályaiban felállított helyettesítési alapelv végrehajtását.



Hogyan csökkenthető le egy adott, keverékben vagy árucikkben lévő anyag expozíciós képessége a termékszinten? Az ilyen intézkedések között szerepelhet a termék halmazállapotának módosítása (pl. alacsony porzás), illetve az árucikkmátrix kioldódási arányainak korlátozása, az adott anyag keveréken belüli koncentrációjának, időszakonkénti, alkalmazásonkénti mennyiségének csökkentése. Ugyancsak az ilyen típusú intézkedések közé tartozik a csomagolás kialakítása.



Csökkenthető, megelőzhető-e az expozíció az eljárások jobb elhatárolása révén?



Csökkenthető, korlátozható-e az expozíció az anyaggal végzett munka időtartamának, gyakoriságának korlátozása révén?



Van-e lehetőség a kibocsátás eljárásba integrált intézkedések (pl. a festék-, bevonat vagy tintaveszteség minimalizálása az alkalmazási eljárás során) révén való csökkentésére?



Van-e lehetőség a foglalkozási expozíció helyi légelszívás révén való csökkentésére, kézben tartására? 37

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE 

Van-e lehetőség a kibocsátás egyedi vagy általános, levegőbe, illetve vízbe való kibocsátásokat csökkentő technológiák alkalmazása révén való csökkentésére?



Mely helyzetekben, milyen egyéni védőeszközök (PPE) van szükség?

Az expozíciós forgatókönyvben rögzített intézkedések megválasztásakor a gyártónak, illetve az importőrnek át kell gondolnia, hogy valószerűek és arányosak-e azok az expozíció várható szintjének, az anyag veszélyességének, valamint a továbbfelhasználók kockázatkezelésre való képességének tekintetében. D.4.6

A gyártó, illetve az importőr kockázatkezelésre vonatkozó információinak forrásai

A magán a vegyiparon belül (anyaggyártás vagy keverék-előállítás céljára) felhasznált anyagok esetében feltételezhető, hogy a gyártó a kockázatok kézben tartásához szükséges kockázatkezelési intézkedések összeállításához, illetve az azok hatékonyságára vonatkozó becslések felállításához házon belül is elegendő ismerettel rendelkezik. A végfelhasználásra szánt keverékeket, illetve azok speciális adalékait közvetlenül szállító gyártóktól, illetve importőröktől ugyancsak elvárható, hogy a szállítói lánc későbbi pontjain zajló felhasználások feltételeire vonatkozóan jelentős ismeretekkel rendelkezzenek. Ehhez képest az önmagukban vagy keverékekben lévő anyagokat készítők és forgalmazók részére eladó gyártók, importőrök rendelkezésére házon belül adott esetben kevesebb információ állhat. Ha a szállítói lánc későbbi pontjain lévő életciklusfázisokat, illetve piacokat kell felmérnie, akkor a gyártónak igénybe kell vennie az adott felhasználás üzemi feltételei között már létező kockázatkezelési gyakorlatra és annak valószínű hatékonyságára vonatkozó információkat. Különösen érvényes ez azokra a helyzetekre, amelyekben a kockázatok kézben tartásához mérnöki megoldásokra (például helyi légelszívásra) van szükség. Ha ezek az információk nem állnak már eleve rendelkezésére, akkor a gyártónak, illetve az importőrnek biztonsági értékelésének teljessé tétele érdekében kutatásokat kell végeznie. Expozíciós forgatókönyvének kidolgozása során a regisztráló a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozóan valószínűleg eltérő jellegű, különféle forrásokból származó információkat fog felhasználni, ideértve a következőket:  A jellemző kockázatkezelési intézkedések első beazonosítása és csoportosítása. Ez alapulhat a házon belüli, köztük a vásárlók részére biztosított, már létező biztonsági adatlapokon (azok 7., 8. és 13. szakaszában) szereplő információkra.  Kockázatkezelési intézkedésekből álló, szakértők által kidolgozott, adott ágazatokon belül, illetve adott termékcsoportok tekintetében jelentőséggel bíró, (rendelkezésre álló dokumentációban) bizonyítottan hatékony csomagok 19 . Ilyen információk birtokában a továbbfelhasználói szervezetek és intézmények, a munkahelyi biztonsággal és higiéniával foglalkozó állami ügynökségek, illetve a munkáltatók felelősségbiztosító társaságai lehetnek. Az ilyen „csomagok” dokumentációja gyakran a hatóságok, az ágazati szervezetek, illetve a munkavállalók biztosítószervezetei által közzétett technikai útmutatókban szerepel. Egy az ilyen csomagok példáira támaszkodó összeállítás a kockázatkezelési intézkedések könyvtárán keresztül érhető el (lásd az R.13.4 szakaszt).  Az EU dokumentumai, illetve a környezetszennyezés különféle ipari ágazatokon belüli integrált megelőzéséről, az azokon belüli ellenőrzési intézkedésekről szóló elérhető legjobb technológiák (BAT). Az OECD kibocsátási forgatókönyveket leíró dokumentumai (lásd az 19

Az információk rendelkezésre állhatnak például a vegyi anyagokról szóló irányelv hatálya alatt elvégzett munkahelyi kockázatértékelések, illetve az IPPC irányelv hatálya alatti kérelmek és engedélyek formájában.

38




R.16.2 függeléket). Ezek a különféle termékekből és eljárásokból származó kibocsátásokat meghatározó tényezőkre vonatkozó információkat tartalmaznak. Az egyes adott kockázatkezelési intézkedések bizonyos ipari ágazatok, illetve eljárások keretén belüli hatékonyságáról szóló tudományos publikációk.

D.4.6.1

A kockázatkezelési intézkedések hatékonysága

Az expozíció általuk kiváltott csökkenésének felméréséhez a kockázatkezelési intézkedések enyhítő hatására vonatkozó információkra van szükség. Ezért az egyes intézkedések hatékonyságát az expozíció számszerűsített kifejezésébe való betáplálásra alkalmas módon kell mérni. Mivel a kockázatkezelési intézkedések hatékonysága gyakran nem rögzített érték, hanem különféle tényezők függvényeként meghatározható megoszlás, az arra vonatkozó feltételezésekhez általában szükség van a bizonyítékok dokumentálására. Vállalati szinten gyakran lehetnek jelen tapasztalati adatok, nyilvánosan, jól dokumentált formában viszont ezek nem mindig érhetők el. A további megfontolásokat az R.13.3 szakasz írja le. A hatékonyság általában a következő háromféle módon fejezhető ki: 





Olyan tényezőként, amely szerint az expozíció az intézkedésnek az adott helyzetben való bevezetésekor csökkenni fog (például a helyi légelszívás az alkalmazó iparágtól függően, létesítményen belüli szennyvízkezelés); A meghatározott üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések csomagjának alkalmazása mellett várható legmagasabb expozíciós szintként (lásd a COSHH Essentials rendszer kézben tartási útmutató adatlapjait, illetve a német TRG-k alapján felállított VSK-kat 20 ); A magának az intézkedésnek a leírásán alapuló expozíciómegelőzésként (pl. alkalmas típusú kesztyű, zárt rendszer) (a hatékonyság minőségi leírása).

A kockázatkezelési intézkedések azok könyvtára összefüggésében értelmezett hatékonyságának (illetve hatásosságának) részletesebb magyarázata az R.13.4.3.6 szakaszban található (lásd a D.4.6.2 szakaszt). Ezen a könyvtáron belül a hatékonyság következő meghatározása érvényes: 



A kockázatkezelési intézkedés hatékonysága az általános meghatározás szerint a kockázatkezelési intézkedés alkalmazása révén az expozíciós koncentrációban, illetve a kibocsátásban megvalósuló, százalékos értékben kifejezett csökkenés. Bizonyos esetekben azonban az abszolút expozíciós érték alkalmasabb mutató lehet. A gyakorlatban minden egyes kockázatkezelési intézkedés hatékonysága változó, így egyetlen értékkel nem megfelelően leírható. A kockázatkezelési intézkedések könyvtárában szereplő információkat általában két leíró, a „jellemző alapértelmezett érték” (az 50. százalékosztályra vonatkozó becslés), illetve a (legjobb gyakorlat mellett) „elérhető legnagyobb érték” jellemzi.

Ha a gyártó, illetve az importőr egy adott intézkedés hatékonyságát adott mértékűnek tételezi fel, akkor feltételezését a kémiai biztonsági jelentésben dokumentálnia kell. A feltételezés megbízható forrásból való vétele, annak az adott egyedi felhasználásra való érvényesítése a gyártó, illetve az importőr felelőssége. Ez tudományos publikációkon és az expozíciós becslési eszközökben széles körben alkalmazott alapértelmezett feltételezéseken egyaránt alapulhat. A kockázatkezelési intézkedések könyvtárában szereplő intézkedések némelyikénél szerepel a hatékonyság jelzése. A könyvtár rögzíti a megfelelő forrásra mutató hivatkozást is, így a gyártónak, illetve az importőrnek lehetősége van az információk megbízhatóságát kiértékelni. Ha a gyártó, illetve az importőr nem képes bizonyítani, hogy a kockázatok további kezelési intézkedések nélkül is kézben tartottak, ugyanakkor alkalmas intézkedéseket a megbízható szakirodalom alapján sem tud származtatni, 20

Verfahrens- und stoffspezifische Kriterien (VSK) für die Gefährdungsbeurteilung (TRGS 420) 39

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE akkor ajánlott vásárlóival konzultálnia (ezek adott esetben birtokában lehetnek például mérésekből származó adatoknak), illetve saját méréseket végeznie. A regisztráló általában feltételezi egy-egy adott intézkedés bizonyos mértékű, megbízható hatékonyságát, majd ezt követelményként közli továbbfelhasználóival. Annak kiértékelése, hogy az intézkedés gyakorlati végrehajtása (pl. a helyi légelszívó rendszer adott mértékű hatékonysága) megfelel-e gyártó, illetve az importőr ajánlásának, a továbbfelhasználó feladata. Ha nem így van, visszajelez, illetve saját kémiai biztonsági értékelést végez el. A gyártó, illetve az importőr adott esetben azonosíthat olyan, a felhasználónál lebonyolított eljárásokat is, amelyekben adott veszélyességi profilú anyagokat nem szabad felhasználni (ilyen pl. a légzőszervi szenzibilizáló anyagok porlasztásos alkalmazása). Az ilyen esetekben a hozzáadott kockázatkezelési intézkedések (pl. helyi légelszívó rendszerek), bármekkora hatékonyság is érhető el látszólag alkalmazásukkal, stratégiailag nem feltétlenül helyesek. Adott körülmények között a gyártó, illetve az importőr javasolhatja a zárt rendszerre való áttérést, sőt, akár a felhasználást teljes egészében ellenző javaslatot is tehet (így 100%-os hatékonyság érhető el). D.4.6.2

A kockázatkezelési intézkedések könyvtára

Az európai piacot átszelő szállítói láncokon belüli kommunikáció hatékonyságának és pontosságának elősegítése érdekében a gyártóknak és az importőröknek, illetve a továbbfelhasználóknak ajánlott a kockázatkezelési intézkedéseket szabványosított rendszer alkalmazásával szerkezetbe foglalniuk és leírniuk. Kidolgozásra került a kockázatkezelési intézkedések könyvtára, amely a különféle célcsoportokra és expozíciós utakra vonatkozóan rendelkezésre álló kockázatkezelési intézkedések első szerkezetbe foglalt gyűjteménye. Ezek közé termékekhez kapcsolódó, műszaki, információs, valamint szervezeti intézkedések tartoznak. További részletek az R.13.4 szakaszban olvashatók. A kockázatkezelési intézkedések könyvtárának rendeltetése az, hogy a REACH rendelet szerint a kockázatkezelésre vonatkozó, különféle európai forrásokban már létező tanácsokat elérhetővé tévő élő eszközként szolgáljon. Ez takarhat ágazatokat, termékcsoportokat, eljárásokat, valamint olyan önálló horizontális intézkedéseket is, mint az egyéni védőeszközök (PPE). A könyvtár 21 a CEFIC REACH webhelyén keresztül érhető el. A könyvtár tartalmának ellenőrzése, ideértve bizonyos kockázatkezelési intézkedések hatékonyságára vonatkozó információkat is, a jelenlegi útmutatás kidolgozása során nem történt meg. Így a kockázatkezelési intézkedések könyvtárára az egyes adott expozíciós forgatókönyvek szerint hozott intézkedések helyénvalóságát igazoló tudományos bizonyítékok forrásaként a kémiai biztonsági jelentésekben nem lehet hivatkozni. Ha egy ágazati szervezet például adott termékcsoportokra vonatkozóan útmutatást dolgoz ki a kockázatkezelési intézkedésekhez, akkor a könyvtárban eltárolhat egy az ezekre az információkra mutató hivatkozást, így azok elérhetővé válnak az anyagok regisztrálói számára. A könyvtáron keresztül emellett azonosíthatók bizonyos szabványos eljárások olyan kézben tartási útmutató adatlapjai is, mint amilyenek például az egyesült királyságbeli HSECOSHH Essentials-ében, illetve a német hatóságok úgynevezett VSK-iban 22 szerepelnek. A kockázatkezelési intézkedések könyvtárában lévő információk segíthetik a regisztrálót, illetve a továbbfelhasználót az adott termékek, eljárások, valamint ágazatok esetében alkalmas intézkedések azonosítása érdekében azokról folytatott kommunikációban. 21

http://www.cefic.org/Industry-support/Implementing-reach/Libraries/

22

Verfahrens- und stoffspezifische Kriterien (VSK) für die Gefährdungsbeurteilung (TRGS 420)

40

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE A könyvtár rendeltetése emellett a kockázatkezelésre vonatkozó központi információk szabványosított kifejezésekkel való kommunikálásának eszközeként is szolgálni. A kockázatkezelési intézkedések könyvtára mindezeken túl még az egyes intézkedések hatékonyságára vonatkozó ésszerű feltételezéseknek is kiindulási pontja lehet. A javasolt intézkedések hatására vonatkozóan helyénvaló feltételezések megkeresése azonban továbbra is a gyártó, illetve az importőr, az ezeknek a feltételezéseknek a gyakorlati helyességét meghatározó kiértékelés pedig a továbbfelhasználó felelőssége marad. Így tehát a könyvtár segíti a kockázatkezelési intézkedések hatékonyságára vonatkozóan javasolt feltételezések hátterének felderítését, illetve információforrásként szolgál, azonban nem szakértői rendszer. D.4.6.2.1 A könyvtár szerkezete A kockázatkezelési intézkedések könyvtára az intézkedéseknek és a biztonsági utasításoknak 31 típusát különbözteti meg. D.4-2. táblázat: A kockázatkezelési intézkedések könyvtárában szereplő intézkedések és biztonsági utasítások áttekintése Termékekhez, anyagokhoz kapcsolódó: 18

Helyi légelszívás – felfogó pajzsok

1

A veszélyes és nem veszélyes összetevők koncentrációjának korlátozása

19

Helyi légelszívás – specializált alkalmazások

2

Halmazállapot-változás (pl. por => szemcse)

Általános hígításos szellőzés:

3

Felhasználóbarát (kevesebb kezelést igénylő) csomagolás A címkétől és a biztonsági adatlaptól eltérő információ / útmutatás / kézikönyv

20

4

Hígításos szellőzés

Szervezeti:

Értékesítéshez és felhasználáshoz kapcsolódó:

21

Irányítási rendszerek

5

Értékesítés és felhasználás – általános

22

Üzemeltetési gyakorlat

6

Termékbiztonság / tanács

23

Jártasság és képzés

Eljárás / ellenőrzés módosítása:

24

Felügyelet

7

Eljárás / ellenőrzés módosítása

25

Megfigyelés

8

Automatizálás

26

Egészségellenőrzés

9

Kezelő elhatárolása

Helyes higiéniai gyakorlatok és gazdálkodás:

10

Az eljárási eszközök tisztítása

27

11

Kiömlött folyadékok elhatárolása érdekében hozott intézkedések

Egyéni védőeszközök:

12

A levegőbe jutó kibocsátások csökkentése és tisztítása

28

Test védelme

13

A szennyvízkibocsátás csökkentése, szennyvíztisztítás

29

Kéz védelme

14

Hulladékmennyiség csökkentése,,hulladékelhelyezés

30

Légzőszervek védelme

31

Arc / szem védelme

Szellőzésvezérlés: 15

Helyi légelszívás – (részleges) elszigetelés

16

Lamináris áramlási kamrák és munkapadok

17

Helyi légelszívás – elhatároló pajzsok

Helyes higiéniai gyakorlatok és gazdálkodás

A könyvtár különféle bejegyzései segítik a vonatkozó információk megkeresését:   

A 31 címszó alatt felsorolt önálló intézkedések a D.4-2. táblázat listájában szerepelnek. A kockázatkezelési csomagok termékkategóriák és felhasználást alkalmazó ágazatok kombinációi szerint kereshetők ki. A referenciadokumentumok listája a fogyasztók, a munkavállalók és a környezet szerinti csoportokra rendezett.

41

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE D.4.6.2.2 A könyvtárral végzett munka módja A gyártónak, illetve az importőrnek az általános munkafolyamat (lásd a D.3.2 szakaszt) következő lépéseiben van lehetősége a könyvtárt igénybe venni: A feltérképezés során azonosított felhasználásokat érintő feltételekre vonatkozó házon belüli információk összeállításakor a gyártó, illetve az importőr szándékai között felmerülhet az ágazati szervezetek vagy a hatóságok által kidolgozott, adott ágazatok, termékek egyedi kockázatkezelési intézkedéseire vonatkozó útmutatással való megismerkedés (az általános munkafolyamat 2. lépése). A kezdeti expozíciós forgatókönyv felépítése során a gyártó, illetve az importőr szándékai között felmerülhet a kibocsátásra és az expozícióra vonatkozó alapértelmezett feltételezéseknek a kockázatkezelési intézkedésekre, illetve azok hatékonyságára vonatkozóan rendelkezésre álló információkkal való kiváltása (lásd az általános munkafolyamat 4. lépését). A kezdeti expozíciós forgatókönyv teljessé tételekor (az általános munkafolyamat 5. lépése), a gyártónak, illetve az importőrnek szándékában állhat a kockázatkezelési intézkedéseknek és a kapcsolódó üzemi felhasználási feltételeknek a már szabványosított kifejezésekkel való leírása. A továbbfelhasználóktól kapott visszajelzéseknek az expozíciós forgatókönyvekbe való beépítésekor és a további ismétlésekkor a gyártónak, illetve az importőrnek szándékában állhat i) a további, illetve átdefiniált kockázatkezelési intézkedések szabványosított kifejezésekkel való megfogalmazása, valamint ii) az ilyen intézkedések valós hatékonyságának beazonosítása. A könyvtárat mindkét esetben tanulmányozhatja (az általános munkafolyamat 8. lépése). A végleges, integrált expozíciós forgatókönyv származtatásakor (a D.3.2 szakaszban szereplő általános munkafolyamat 12. és 13. lépése) a gyártónak, illetve az importőrnek a kockázatkezelési intézkedések továbbfelhasználókkal közlendő központi tartalmát a könyvtárban szereplő szabványosított kifejezések alkalmazásával kell leírnia.











Az R.13.4 szakasz részletesebb útmutatást nyújt a kockázatkezelési intézkedések könyvtárával végzett munka módjához. Az Excel munkafüzet használatának módjára vonatkozó további technikai tanácsadás magában a könyvtárban szerepel. D.4.6.3

A kockázatkezelési intézkedések ismétlődéses kiválasztásának munkafolyamata

Az alkalmas kockázatkezelési intézkedések azonosításának és finomításának munkafolyamata a D.3.2. szakaszban felvázolt általános munkafolyamat integrált része . Az alábbi táblázat leírja a kockázatkezelési intézkedéseket, illetve az azokhoz kapcsolódó üzemi feltételeket érintő műveleteket. A bal oldali oszlopban a D.3.2. szakaszban közölt általános munkafolyamatra mutató hivatkozások szerepelnek. D.4-3. táblázat: a kockázatkezelési intézkedések ismétlődéses kiválasztásának munkafolyamata Hiv.

Munkafolyamat

Kimenet

Kiindulási pontként a kockázatkezelési intézkedésekre és az üzemi feltételekre vonatkozóan házon belül rendelkezésre álló információk összeállítása: Ezeknek le kell fedniük i) pl. a 98/24/EK és a 89/391/EGK irányelvekben a foglalkozási kockázatkezelésre vonatkozóan megkövetelt intézkedéseket, ii) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK irányelv hatálya alatti BREF dokumentumokban bevezetett intézkedéseket, valamint iii) a fogyasztókat érintő intézkedéseket. Ellenjavallt felhasználások összeállítása (a jelenlegi

Az önálló anyagokat, felhasználásokat érintő kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozóan házon belül rendelkezésre álló információk jegyzéke

szám 2

42

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE Hiv.

Munkafolyamat

Kimenet

szám biztonsági adatlap 16. szakaszában felsoroltaknak megfelelően) Annak kiértékelése, hogy lefedik-e ezek a kockázatkezelési intézkedések és üzemi feltételek a gyártó, illetve az importőr által ismert, az anyag életciklusa során bekövetkező felhasználások mindegyikét. Azokat a felhasználásokat, amelyeknek esetében a kockázatkezelési intézkedésekre és az üzemi feltételekre vonatkozóan nincs információ, illetve a létező információk nem elégségesek, meg kell jelölni. A kockázatkezelési intézkedések könyvtárának tanulmányozása, az adott esetben egyes terméktípusokra, felhasználást alkalmazó ágazatokra, illetve műszaki eljárásokra már kidolgozott, ajánlott csomagok megkeresése. Fontos: A végfelhasználásra szánt keverékeket közvetlenül szállító gyártóktól, illetve importőröktől elvárható, hogy jelentős mennyiségű házon belüli információval rendelkezzenek, míg az önmagukban vagy keverékekben lévő anyagokat készítők és forgalmazók részére eladó gyártók, importőrök rendelkezésére házon belül adott esetben kevesebb információ állhat. Ha a gyártó, illetve az importőr felismeri, hogy a házon belüli információk jobbára hiányoznak, emellett egy adott felhasználásra vonatkozóan a kockázatkezelési intézkedések könyvtárában sem található információ, akkor eldöntheti, mikor és hogyan kezd párbeszédet a vásárlók képviselőivel, vagy azok szervezeteivel.

4

A kockázatkezelési intézkedések hatékonyságának a kezdeti expozíciós forgatókönyvben számokkal való kifejezése: Az 1. szintbe tartozó expozíciós becslés elvégzéséhez szükséges információk összeállítása, ideértve a kockázatkezelési intézkedésekre (pl. anyag koncentrációjának korlátozása, alkalmazásonkénti, alkalmankénti, létesítményenkénti mennyiség korlátozása, korlátozott felhasználási / expozíciós idő, szennyvízkezelés, helyi légelszívás,...) vonatkozóakat is.

Az 1. szintbe tartozó expozíciós becslés elvégzéséhez szükséges bemeneti paraméterek értékei

Fontos: Ha rendelkezésre állnak, a megbízható minőségű, ismert kockázatkezelési intézkedések és üzemi feltételek mellett kapott mért expozíciós adatok alapján az intézkedések hatékonysága helyi szinten gyakran pontosabban megbecsülhető. 5+6

Az üzemi feltételek és a kockázatkezelési intézkedések részletezése: Ha a kockázatok kézben tartása a 2–4. lépésből származó információk alapján bizonyíthatónak tűnik, a kezdeti expozíciós forgatókönyv összeállítása az előző lépés számszerűsített információi alapján. Az intézkedéseknek a D.4.5.3 szakaszban leírt célkitűzéseitől és hierarchiájától nem szabad eltérni. Annak átgondolása, kinek kell megértenie a kockázatkezelési intézkedésekre / üzemi feltételekre vonatkozó tanácsokat. Át kell gondolni, mit kell a közvetlen továbbfelhasználónak (vásárlónak) tennie: a) kell-e a tanácsot a szállítói lánc későbbi szintjeire továbbítania, illetve b) kell-e a tanácsot valamely keverék biztonsági adatlapjába bevinnie, illetve c) kelle a tanácsot saját eljárásaira alkalmaznia.

Az azonosított felhasználások mindegyikét lefedő, szabványosított kifejezéseken alapuló kockázatkezelési intézkedések és üzemi feltételek

A számszerűsített információk köré rendezett leírásokban használt szabványosított kifejezések megválasztása. A gyártónak, illetve az importőrnek meg kell ismerkednie a végfelhasználói ágazatban már létező technikai nyelvezettel vagy a fenti b) csoportba tartozó közvetlen továbbfelhasználóval olyan megállapodást kell elérnie, amely szerint a legjobb, ha a kockázatkezelési intézkedések megfelelő részletezését és megszövegezését az utóbbi végzi el. Az eljárásokra, kockázatkezelési intézkedésekre, valamint az üzemi feltételekre vonatkozó narratív leírások szükség szerinti hozzáadása.

43

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE Hiv.

Munkafolyamat

Kimenet

szám Használni kell a kockázatkezelési intézkedések könyvtárának, illetve más alkalmas (pl. adott ágazathoz tartozó) katalógusoknak a REACH rendelet követelményeihez igazított, szabványosított kifejezéseit. Rövid cím megválasztása. Elküldés a vásárlók képviselői részére véleményezésre. A kockázatkezelési intézkedések és az üzemi feltételek ismétlődő rögzítése: A vásárlóktól kapott visszajelzések függvényében a kockázatkezelési intézkedések és az üzemi feltételek ismételt rögzítése. Ez jelentheti az átfogalmazást, a bemeneti paramétereknek a vásárlók képviselőitől kapott információk alapján való finomítását, valamint az 1. szintbe tartozó, preferált eszköz(ök)ön keresztül elérhető kockázatkezelési intézkedések és üzemi feltételek közvetlen alkalmazását. Ha erre nincs lehetőség, akkor a könyvtárból lehet alkalmazni olyan további kockázatkezelési intézkedéseket, amelyek átalakíthatók az 1. szintbe tartozó eszközök ismétlési bemeneteivé (lásd az R.13-1.,az R.13-2., az R.13-3. táblázatot és a 10. lépést).

Finomított expozíciós forgatókönyv

10

Továbblépés az 1. szintbe tartozó értékelésen túlra: Ha az első 8 lépés alapján nem képes bemutatni a kockázatok kézben tartásának az azonosított felhasználások mindegyikében alkalmazható módszerét, akkor a gyártó, illetve az importőr átválthat a 2. szintbe tartozó modellre, illetve használhat az expozícióra vonatkozóan mért reprezentatív adatokat is (további részletek az R.14–R.16. fejezetben szerepelnek).

Finomított expozíciós forgatókönyv

12/13

A vonatkozó kockázatkezelési intézkedések és üzemi feltételek integrálása: Ezek szükség szerint kerülnek be az expozíciós forgatókönyvbe. Tekintetbe kell venni a továbbfelhasználóknak abban való érdekeltségét, hogy a kockázatkezelési intézkedésekből / üzemi feltételekből álló egyetlen készlet kézhezvételével vállalati szinten képessé váljanak az integrált kockázatkezelésre.

Végleges expozíciós forgatókönyvek

6-9

D.5

AZ EXPOZÍCIÓ BECSLÉSE

D.5.1

A szakasz célja

Következtetés levonása arra nézve, bizonyítható-e az 1. szinten a kockázatok kézben tartása

A kezdeti expozíciós forgatókönyv kidolgozása után tesztelni kell, hogy elegendő-e az összegyűjtött információ a gyártás, illetve azonosított felhasználások összessége során bekövetkező kockázatok kézben tartott mivoltának bizonyításához. Ez gyakran ismétlődéses folyamat, amelynek során az egyes ismétlések alkalmával újra és újra sor kerül a lépésenként pontosított expozíciós becslések és a származtatott hatásmentes, illetve legkisebb hatásszintek (DNEL-ek, PNEC-ek, DMEL-ek) összevetésére. Ez az expozíciós forgatókönyvben leírt azonosított felhasználások mindegyikére vonatkozó expozíciós becslések generálása révén oldható meg. Az expozíciós forgatókönyvek kidolgozása során az expozíciók felbecsülésének folyamata két lépésből áll. Az első (azaz 1. szintbe tartozó) lépés célja a kezdeti expozíciós forgatókönyvben leírt felhasználási feltételek mellett „ésszerűen elképzelhető lehető legrosszabb” expozíció felbecsülése. Az ilyen becsült értékek valós mérések, szabványos expozíciós modellek, valamint lehetőség szerint az egyes adott eljárásokra, illetve termékkategóriákra vonatkozóan előre meghatározott felhasználási feltételek alapján kereshetők meg. Ha az 1. szintbe tartozó folyamat során kapott expozíciós forgatókönyvvel a kockázatok kézben tartása nem bizonyítható, akkor egy ezt követő (2. szintbe tartozóként is ismert) lépésre van szükség. A 2. szint a jellemző, jól meghatározott expozíciókra összpontosul, az érintett paraméterek bizonytalanságán és változékonyságán alapuló megbízhatósági korlátokra vonatkozó megfelelő ismeretek kapnak szerepet benne.

44

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE Ez a szakasz magyarázatot ad az 1. szinten rendelkezésre álló adatok és becslési modellek felhasználásának, ezen keresztül az expozíciós forgatókönyvekben rögzített, expozícióra és kibocsátásra vonatkozó (szemi)kvantitatív becslések származtatásának módjáról. A 2. szintbe tartozó értékelésekben érvényesülő megfontolásokról, köztük az expozíciós becslési módszerekről és algoritmusokról az R.14–R.18. fejezetben találhatók részletek.

D.5.2

Az expozícióra vonatkozóan mért adatok

Ideális esetben az expozíció felbecsülésének folyamata az anyag minden egyes felhasználását külön-külön leíró forgatókönyvek esetében elvégzett valós méréseken alapulna. Ez azonban nem mindig lehetséges, így gyakran vagy a valós és a modellezett expozíciós becslések kombinálására van szükség, vagy teljes mértékben a modellezett becslésekre kell támaszkodni. Egy-egy esetben lehetőség van az expozíció más, ugyanakkor hasonló fizikokémiai, esetleg környezeti sorsának tekintetében hasonló tulajdonságokkal bíró anyagra vonatkozóan mért adatok felbecsülésére is. Az ilyen adatok – feltéve, hogy alkalmas minőségűek és elegendő információval alátámasztottak, így minden expozíciós forgatókönyvben reprezentatívnak tekinthetők – a felhasználás valóságát bármely modellezett ábrázolásnál jobban tükrözik. Az expozíciós mérések expozíciós forgatókönyvek kidolgozásába való bevonásakor számos (máshol részletesebben leírt 23 ) kérdés vetődik fel, többek között: 

  

•

Helytállóak-e az adatok a vizsgált forgatókönyv tekintetében, azaz elegendő információ áll-e rendelkezésre a mérések végrehajtásakor érvényben lévő kockázatkezelési intézkedésekre és üzemi feltételekre vonatkozóan? Elegendő összefüggésbeli információ támasztja-e alá az adatokat ahhoz, hogy azoknak a forgatókönyvre való vonatkoztathatóságuk bizonyítható legyen? Az adatok kinyerése a szükséges érzékenység eléréshez megfelelő mintavételi és analitikai technikák alkalmazásával történt-e? Elég nagy-e a rendelkezésre álló adatpontok száma ahhoz, hogy azok a vizsgált expozíciós forgatókönyv tekintetében reprezentatívnak minősüljenek? A részecskemérések során figyelembe vették a háttér-koncerntrációkat?

A környezeti koncentrációk mért adatainak esetében számos további kérdés is felmerül, például:  

Megfelelő-e az adatokhoz rendelt területi (helyi vagy regionális) lépték, kifejeződnek-e a társításban az expozíció forrásai és az anyag környezeti sorsa? A természetben is előforduló anyagok esetében figyelembe veszik-e a számítások a háttérkoncentrációkat?

Fontos felismerni azt is, hogy a rendelkezésre álló expozíciós adatok nem csupán az expozíciós forgatókönyv kidolgozásának folyamatában kapnak szerepet, hanem a javasolt kockázatkezelési intézkedések (RMM) hatékonyságának kiértékelésében is. Az expozíciós forgatókönyv leírja azokat a kockázatkezelési intézkedéseket és üzemi feltételeket (OC), amelyek mellett a munkahelyi expozíció az anyag DNEL értéke alatt tartható. Így a munkahelyi expozíció megfigyelése értékes eszközként segíti a továbbfelhasználókat az expozíció kézben tartására vonatkozóan a szállítói lánc náluk feljebbi pontjairól kapott tanácsok érvényességének és integritásának meghatározásában.

23 Principles Of Data Quality In Chemical Exposure Assessment (Az adatminőség alapelvei a kémiai expozíciós értékelésben), IPCS, 2008.

45

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE Ugyanez érvényes a szennyvízen és a légszennyezésen keresztül a környezetbe kibocsátott anyagokra, illetve a beltéri fogyasztói expozícióra vonatkozóan mért adatokra. D.5.3

Munkahelyi expozíciós értékelés felállítása

A munkahelyeken a vegyi anyagok három úton okoznak expozíciót: belélegzésen, a bőrrel való érintkezésen, valamint szájon át. Az ezeken az utakon keresztül bekövetkező expozíció mért adatok, illetve előrejelzéses becslési modellek alkalmazásával határozható meg. Rendelkezésre állásuk esetén a mért adatok előnyt élveznek a modellekből származtatott expozíciós becslésekkel szemben. Ezenkívül míg a belélegzéses expozícióra vonatkozóan gyakran állhatnak rendelkezésre mért adatok, addig a bőrrel való érintkezésben, illetve az orális expozíciót jellemző adatok jóval ritkábbak. Ezért a forgatókönyvben rögzített bármely expozíciós becslés kidolgozásának szükségszerűen a rendelkezésre álló adatok (valós és modellezett becslések) kombinációin kell alapulnia. E tekintetben a D.2-1. táblázat leírásaiban szereplő meghatározó tényezők némelyike vagy mindegyike az expozíciós becslési modellek szükséges bemeneteként szolgálhat. D.5.3.1

Mérésekből származó adatok

A munkahelyi expozícióra vonatkozó adatoknak az expozíciós becslésben központi szerepet kell kapniuk. A javasolt kockázatkezelési intézkedések hatékonyságának kiértékelését lehetővé tévő expozíciós megfigyelési stratégiák kifejlesztésének és végrehajtásának módját részletesen kidolgozott útmutató 24 írja le. Az expozíció megfigyelésének kezdeményezésére általában véve egyetlen expozíciós forgatókönyv kidolgozásának folyamata során sincs szükség – a folyamat során ehelyett a valós, hasonló vagy modellezett forrásokból származóan rendelkezésre álló adatokat kell megfelelően figyelembe venni (lásd az R.14 fejezetet is).

D.5.3.2

Modellezéses megközelítések

Az expozíciós forgatókönyvek kidolgozásának egyedi célja érdekében végzett expozíciós becslések elvégzéséhez felhasználható becslési modellek skálája alapvetően igen széles. Ezeknek a modelleknek az összetettsége, illetve célja változó. Néhány adott céllal kifejlesztett modell egyszerűen használható, ugyanakkor jellegéből adódóan óvatos, ezért a legjobban a kezdeti átvizsgálás céljaira (az 1. szinten) alkalmazható, azaz expozíciós forgatókönyvek és kockázatkezelési intézkedések meghatározott körének gyors értékelését teszi lehetővé. Ilyen például az ECETOC TRA, a COSHH-BAuA eszköz és a Stoffenmanager. Más (gyakran igényesebb) modellek kidolgozása eltérő célokon alapul, például a mezőgazdasági vegyszerek (pl. az EUROPOEM) vagy a biocid termékek (pl. a biocidokkal szembeni emberi expozíció modellezett megközelítésének széles skálája a Technical Notes for Guidance-ben) által okozott expozícióknak felel meg. Ezek a modellek gyakran vezetnek el a valós expozíció pontosabb felbecsüléséhez, használatukhoz azonban szakértői ismeretek szükségesek, ezért erre általában csak akkor kerül sor, ha az 1. szintbe tartozó megközelítésből kiindulva lehetséges aggályokra okot adó utaló jelzések fedezhetők fel. Létezik egy kifejezetten a bőrrel való érintkezés révén megvalósuló expozíció becslésére kidolgozott eszköz (a RISKOFDERM modell) is.

24 Workplace atmospheres – Guidance for the assessment of exposure by inhalation to chemical agents for comparison with limit values and measurement strategy. (Munkahelyi atmoszférák – Útmutató a vegyi anyagok belélegzése révén felmerülő expozíciónak a korlátértékekkel és a mérési stratégiával való összevetése céljával végzett értékeléséhez) CEN 689. Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), Brüsszel, 1995.

46

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE Ez a dokumentum kifejezetten a munkahelyi expozíció becsléséhez kidolgozott, az 1. szintbe tartozó modellekre összpontosul. Ezeket, illetve néhány más (magasabb szintbe tartozó) modellt az R.14. fejezet írja le részletesebben.

Belélegzés A gyártó vagy az importőr, illetve a továbbfelhasználó a munkavállalókat érő, belélegzésen keresztüli expozíció esetében fontolóra veheti az ECETOC TRA-t, mint előnyben részesített 1. szintbe tartozó expozíciós értékelési modellt. Veszélyes anyagok esetében alternatívaként alkalmazható az Easy-to-use Workplace Control Scheme (Egyszerűen használható munkahelyi ellenőrzési eszköz) is. (Ez utóbbi COSHH-BAuA eszköz). Alkalmas eszköz lehet továbbá a Stoffenmanager (Anyagkezelő). Bőrön keresztül A gyártó vagy az importőr, illetve a továbbfelhasználó a munkavállalókat érő, bőrön keresztüli expozíció értékelésekor adott esetben előnyben részesítheti az ECETOC TRA, illetve a RISKOFDERM modellt. A RISKOFDERM modell magasabb szintbe tartozó eszköznek tekintett, az R.14. írja le. Orális A munkavállalókat érő orális expozíció értékelésére általában nem kerül sor, mivel az ehhez szükséges eszközök, illetve módszerek jelenleg nem állnak rendelkezésre. Gyakori feltételezés, hogy az orális expozíció alapvető személyi higiénia révén elkerülhető, ez azonban nem mindig van így. Ha rendelkezésre állnak biológiai megfigyelési adatok, akkor valamennyi lehetséges expozíció tekintetbe vehető, köztük az orális is. D.5.3.3

A munkahelyi expozíció ECETOC célirányos kockázatfelmérése 25

A gyártó, illetve az importőr fontolóra veheti az ECETOC TRA-t, mint a munkavállalókat érő, belélegzésen keresztüli expozíció becslésének eszközét. A bőrön keresztüli expozíció esetében az eszközt a helyi légelszívás (LEV) hiányát feltételezve kell használni, az eszközzel a helyi légelszívás meglétének feltételezése mellett a bőrön keresztüli expozícióra vonatkozóan felállított becslések ugyanis túl alacsonynak találtattak. Ilyen esetekben hasznos lehet a teljes (belélegzéses és bőrön keresztüli) expozícióra vonatkozó tömegmérleg ellenőrzése. Az ECETOC TRA modell jelenleg aktualizálás alatt áll. Az eszköz használatának módjára, illetve az aktualizálás állapotára vonatkozó további részletek az R.14. fejezetben szerepelnek. A belélegzéses, illetve a bőrrel való érintkezés során megvalósuló expozícióra vonatkozó becslések felállításának ECETOC TRA módszere az EASE modellen alapszik, amely egy belélegzési, illetve egy a bőrön át megvalósuló expozíciót leképező modellre oszlik. A célirányos kockázatfelmérés jelenlegi verziója nem feltételezi az egyéni védőeszközöknek mint kockázatkezelési intézkedésnek a meglétét. A belélegzéssel megvalósuló expozíció modellje azon a feltételezésen alapul, hogy a munkahely levegőjében lévő anyag koncentrációja megbecsülhető a hasonló helyzetekkel való hasonlóság alapján, ebben az esetben olyan helyzetekkel, amelyekben az expozíciót okozó koncentráció mérésére már sor került. A belélegezéses expozíció jellemzésére a következő háromféle 25

https://www.ecetoc-tra.org/ 47

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE meghatározó munkahelyi tényező használatos:   

az anyag levegőbe kerülésre való hajlama (halmazállapot), az anyag felhasználásának módja – a modell kalibrálása széleskörű expozíciós adatbázis felhasználásával lehetséges, az expozíció kézben tartásának, illetve a munkahelyi levegőbe való anyagkibocsátás meggátolásának módjai.

Az ECETOC TRA modell alapjaként használt, a bőrön keresztüli expozíciót leképező EASE modell a belélegzés modellnél jóval durvább. Jóval kisebb mértékben alapszik mért adatokra, a megbízható ilyen értékek a modell felállításakor ugyanis általában véve hiányoztak. A bőrön keresztüli expozíciós modell abban hasonlít a belélegzési modellre, hogy ugyanarra a három paraméterre, azaz a halmazállapotra, a felhasználás mintázatára és a kézben tartás mintázatára épül. A bőrön keresztül megvalósuló expozícióra vonatkozó megbízható adatok hiánya miatt az utóbbi két paraméter leegyszerűsített megjelenítési formát kapott. Bemeneti adatok Bemenetként csupán a következő néhány meghatározó tényezőre van szükség: 

26

A tevékenység időtartama, a helyi légelszívás használata (van/nincs), ECETOC eljáráskategória 26 (további magyarázat az R.12-3 függelékben és az R.14 fejezetben), az anyag gőznyomása (ha folyadék), illetve porzása (ha szilárd). A D.5-1. táblázat ezeknek az információknak a szabványos expozíciós forgatókönyvek formátumán belüli helyét szemlélteti.

Az eszközben ezt a fogalmat az expozíciós forgatókönyv megnevezés takarja. Az útmutató az expozíciós forgatókönyvek REACH rendelet szerinti fogalmával való összekeverésének elkerülése érdekében az eljáráskategória megnevezést alkalmazza.

48

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE D.5-1. táblázat: A munkavállalókat érő expozíció 1. szinten belüli felbecsüléséhez szükséges bemeneti adatok Információelem

TRA

COSHH-BAuA

Anyagtulajdonságok

Gőznyomás

Gőznyomás, forráspont

1


A 20 előre meghatározott forgatókönyv közül egy vagy több

Kézben tartási útmutató adatlapok, amelyek az eljárásokat és a tevékenységeket írják le

2

Eljárások és tevékenységek

3

Időtartam és gyakoriság

Műszakonkénti óraszám

Az időtartam 15 percnél rövidebb vagy hosszabb

4.1 Halmazállapot

Porzás (szilárd anyagok esetében)

Porzás

4.2 Az anyag koncentrációja a termékben

Igen (a feltételezés szerint 100%)

Igen (a feltételezés szerint 100%)

4.3 Mennyiség

Feladatonkénti nagyságrend [g] [kg] [t]

5

Az eljárás hőmérséklete

Egyéb jelentőséggel bíró feltételek

6.1 Emberi egészségügyi kockázatok kezelése

Rendelkezésre áll-e helyi A 3 előre meghatározott kézben légelszívás? (Rendelkezésre áll- tartási stratégia közül egy vagy e alkalmas légzésvédő eszköz?) több

Az eszköz kimeneti (a kémiai biztonsági értékelésben felhasználandó) adatai: A belélegzésre vonatkozóan az expozíciós becslés ppm vagy mg/m3 értékben kifejezve, a bőrrel való érintkezésre vonatkozóan az expozíciós becslés µg/cm2 értékben kifejezve. A külső, helyi expozíció az érintkezési felület függvényében szisztémás expozícióvá alakítható át (az 1. szinten 100%-os bevitelt kell feltételezni). Az eszköz használatának lépései Az ECETOC TRA jelenlegi verziója nyomtatásban (93-as számú technikai jelentés), illetve az Interneten (http://www.ecetoc-tra.org) szerezhető be. Az emberi egészség tekintetében fennálló kockázatok értékelésének megfelelően módosított 1. szintbe tartozó eljárás a következő öt lépésből áll: 1. Az anyag szempontjából jelentőséggel bíró, az annak szándékok szerinti, munkavállalók, illetve fogyasztók általi gyártási, eladási, szállítási, valamint felhasználási körülményeit reprezentáló tevékenység- / eljáráskategóriák beazonosítása. Így a gyártás és a felhasználás körülményeinek függvényében az anyag valószínűleg több ilyen forgatókönyvvel is társítási viszonyba fog kerülni. A vonatkozó forgatókönyveket listáról lehet kiválasztani. 2. Az egyes felhasználások esetében fennálló expozíció felbecsülésére alkalmas modellek alkalmazásával (erre a célra az EASE modell továbbfejlesztett változata szolgál) végzett számítás. 49

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE 3. Az anyag veszélyességi kategóriájának megfelelő „hatásmentes szint” kiválasztása. Minden egyes veszélyességi kategóriára vonatkozóan létezik egy-egy meghatározott, a belélegzést (illékony és szilárd anyagok), illetve a bőrön keresztüli expozíciót külön-külön leíró „indikatív referenciaérték”. Az indikatív referenciaérték lehet OEL, DNEL stb.; ezt az „indikatív referenciaérték alapjaként” tüntetik fel. 4. Az expozíciós tűréshatár (MoE) származtatása a 3. és a 2. lépés eredményének összehasonlítása révén. Az aktualizált változatban a kockázatjellemzési arány (RCR) fogalom lesz használatos. 5. Ha a kockázatok kézben tartása nem bizonyítható, adjuk hozzá a kockázatkezelési intézkedéseket az azok által az expozíció becsült szintjére gyakorolt hatásnak megfelelő módosításokkal együtt. Az ECETOC TRA munkahelyi expozícióra vonatkozó részében az 1. szinten a felhasználónak lehetősége van a helyi légelszívásos lehetőség kiválasztására. Ez az expozíciónak a kiválasztott felhasználási kategória, illetve az anyag illékonysága szerint előre meghatározott csökkentéséhez vezet. Az egyéni védőeszközökre (pl. maszk, kesztyű) vonatkozóan az ECETOC TRA-ban jelenleg még nem állnak rendelkezésre ilyen lehetőségek. Ha azonban a kockázatkezelési intézkedés az expozíciót meghatározó tényezőket nem érinti, akkor az expozíciós számítások eredményei hatékonyságának megfelelően módosíthatók. Például: A félmaszk hatékonysága a levegőben lévő anyag bizonyos koncentrációja mellett adott esetben lehet 90%-os. Mivel a félmaszk a helyiség levegőjén belüli koncentrációra nincs hatással, az expozíciós koncentrációra vonatkozóan kiszámított érték 90%-kal csökkenthető. A mérnöki kézben tartási megoldások (pl. helyi légelszívás), illetve az elhatárolás hatását eseti alapon kell felmérni. D.5.3.4

Példa az 1. szintbe tartozó expozíciós becslések kémiai biztonsági jelentésben dokumentált áttekintő táblázatára

A D.5-2. táblázat egy viszonylag kevéssé illékony (1,13 HPa) oldószerre vonatkozó, különféle felhasználási feltételek szerint megadott 1. szintű expozíciós becslés lehetséges rögzítési formájára mutat példát 50 ppm-es (hosszú távú belélegzésre vonatkozó) munkahelyi expozíciós határérték mellett. Megjegyzés: A potenciális regisztráló a keverékben lévő anyag koncentrációját 20%-osra korlátozta annak érdekében, hogy a helyi légelszívás nélküli, nyílt kézi alkalmazásokra vonatkozóan becsült expozíciót képes legyen az 50 ppm-es érték alatt tartani.

50

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE D.5-2. táblázat: A munkavállalókat érő expozíció felbecsülése az ECETOC TRA (2004) alapján Eljáráskategóriák

Tevékenység időtartama

Helyi légelszívás (van/nincs)

Becsült bőrön Becsült Becsült bőrön A készítményen Becsült belüli belélegzéses keresztüli belélegzéses keresztüli expozíció maximális expozíció expozíció expozíció (ppm) a (mg/cm2/nap) a koncentráció (ppm) (mg/cm2/nap) 20%-os max. 20%-os max. érték érték szerint szerint kiigazítva kiigazítva

I.1

Ipari

A regisztráló gyártási létesítményén: Felhasználás zárt, folytonos eljárásban, a karbantartás, a mintavétel, valamint a berendezés bejáratása során alkalmanként előforduló, kézben tartott expozíciókkal.

> 4 óra

Igen

100

I.2

Ipari

Szakaszos eljárásban való felhasználás, ideértve a vegyi reakciókat, illetve a keveréssel, elegyítéssel, valamint folyadékok és szilárd alapú termékek kalenderezésével való készítést is

> 4 óra

Igen

100

1.8

1

I.3

Ipari

Az anyag (illetve az azt tartalmazó keverékek) edényekbe való betöltése, leengedése azokból

> 4 óra

Igen

100

3

0.6

I.4

Ipari

Az anyagnak, illetve keverékeinek tartályokba való betöltése (a mérési szakasszal együtt)

> 4 óra

Igen

100

0.6

Nincs

I.5

Ipari

Felhasználás laboratóriumi anyagként

> 4 óra

Igen

100

0.1

Nincs

P.1

Foglalkozásszerű*

Az anyagnak vagy azt tartalmazó keverékeknek ipari alkalmazásokban, pl. bevonatként való szórása

> 4 óra

Igen

100 (20)

20

1

4

0.2

100

1

20

0.2

Nem

0.5

Nincs

P.2

Foglalkozásszerű

Ragasztórétegek és más felületi bevonatok hengerrel vagy ecsettel való felvitele

> 4 óra

Nem

100 (20)

100

1

20**

0.2

P.3

Foglalkozásszerű

Felhasználás árucikkek merítéses vagy öntéses kezelésére stb. (ideértve a tisztítást is)

> 4 óra

Nem

100 (20)

10

1

2

0.2

* **

A szórásos alkalmazásra vonatkozó értékelések a helyi légelszívás megléte, illetve hiánya melletti feltételekre egyaránt kiterjednek. A kevéssé illékony anyagok esetében az expozíció pontosabb értékelését lehetővé tévő EASE eszköz használatával kapott expozíciós szint 14 ppm. Mivel ez elég közel áll az ECETOC TRAval kapott 20 ppm-es értékhez, a kockázatértékelésbe továbbvitt adat az utóbbi.

51


D.5.3.5

Veszélyes anyagok egyszerű munkahelyi ellenőrzésének eszköze

Ez a COSHH-BAuA néven is ismert eszköz kizárólag a belélegzéses expozícióra vonatkozó számítások elvégzésében alkalmazható. Letölteni a következő URL-ről lehet: http://www.reachhelpdesk.de/en/Exposure/Exposure.html. Ez az expozíciós becslési modell azon a feltételezésen alapszik, hogy a munkahelyi expozíciót két alapvető tényező, a kezelt anyag expozíciós képessége és az alkalmazott kézben tartási stratégia határozza meg. Míg az expozíciós képesség pozitív, növelő hatást gyakorol az expozíciós szintre, addig a kézben tartási stratégia negatív, csökkentő hatást. Az expozíciós képességet meghatározó tényezők mindegyike két általános kategória egyikébe sorolható: vagy az anyag lényegi tulajdonságaihoz, vagy a kezelésének módjához, azaz a felhasználási feltételekhez köthető tényezők kategóriájába. A szilárd anyagok esetében az expozíciós képesség szempontjából fontolóra veendő tulajdonságok közül első helyen a porzás 27 áll. A folyadékok esetében a kulcsfontosságú meghatározó tényező az „illékonyság”, a felhasználónak pedig vagy a forráspont, vagy az adott hőmérsékleten mérhető gőznyomás és az eljárás-hőmérséklet értékeire van szüksége. A felhasználás léptéke – kicsi (g/ml), közepes (kg/L), illetve nagy (tonna/m3 ) – meghatározza az anyag csomagolásának, szállításának és felhasználásának módját, így ez a legfontosabb tekintetbe veendő feltétel. A kézben tartási stratégiát nagy részletességgel, az expozíció csökkentését célzó számos tényező leírásával kell meghatározni. Ezeket az általános kézben tartási megoldásokat kézben tartási útmutató adatlapok (CGS-ek) sorozata támasztja alá. Az adatlapok az olyan általános ipari egységműveletek egyes kézben tartási megközelítéseinek adják gyakorlati példáit, mint például a mérés és a feltöltés. Az eszköz az alacsony kockázattal együtt járó munkahelyi helyzetek kiszűrését, illetve a megfelelő kézben tartási intézkedések kiválasztását lehetővé tévő megközelítésnek tekintendő. A kézben tartási útmutató adatlapokhoz erősen kötődő, mennyiségi besoroláson alapuló koncepció a COSHH Essentials megközelítésen alapszik (lásd az R.16. fejezetet). Előnye, hogy csupán három bemeneti paraméteren, az illékonyságon vagy a porzáson, az anyagból felhasznált mennyiségen, valamint a kézben tartási megközelítésen alapszik (az expozíció időtartama, mint olyan, figyelmen kívül marad, ugyanakkor a napi 15 percnél hosszabb expozíciós időszakoknak hatása van az expozíciós szintre). További részletek az eszköz alkalmazásának lépéseiről szóló alábbi leírásban szerepelnek. Bemeneti adatok Bemenetként a következő néhány meghatározó tényezőre van szükség:    

Az adott felhasznált anyagra, illetve termékre vonatkozó információk [illékonyság (a forráspontban vagy a gőznyomásban meghatározva) vagy porzás] Üzemi feltételek (hőmérséklet, az anyagból vagy termékből feladatonként felhasznált mennyiség) A végrehajtott kockázatkezelési intézkedésekre (a kézben tartási stratégiára) vonatkozó információk Az expozíciós időszakra vonatkozó információk (15 percnél rövidebb vagy legalább 15 perc)

Az eszköz kimeneti (a kémiai biztonsági értékelésben felhasználandó) adatai 27 Felhívjuk a figyelmét, hogy itt az anyag porzásának szubjektív értékeléséről van szó, nem az EN 15015 szabvány alapján végzett értékelésről.

52

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE Az eszközzel az expozíciós tartomány alsó, illetve felső határértéke becsülhető meg (szilárd anyagok esetében mg/m3, míg folyadékok esetében ppm mértékegységben). A kockázatjellemzésben az expozíciós tartomány felső határértékét kell tekintetbe venni, azaz a származtatott hatásmentes szint (DNEL) értékével ezt kell összevetni. Az eszköz használatának lépései A belélegzéses expozíció szintje a COSHH-BAuA eszköz használatával a következő hét lépésben származtatható: 1. Az anyag kibocsátási képességének meghatározása (a folyadékok esetében ez az

2. 3.

4.

5.

6.

7.

D.5.4

illékonyságnak, míg a szilárd anyagokéban a porzásnak felel meg). Az illékonyság az eljárás-hőmérséklet figyelembevételével a forráspontból vagy a gőznyomásból származtatható. A porzás értéke az anyag részecskéinek megfigyelt (szemi-kvantitatív) méretét, illetve a kibocsátott porfelhő viselkedését fejezi ki. Az üzemi feltételek (a mennyiségi besorolás) kiválasztása. A mennyiségi besorolást az anyagból a tevékenység során felhasznált mennyiség (kicsi, közepes, nagy) határozza meg. Az expozíciós képesség szerinti besorolás meghatározása. Az expozíciós képesség a mennyiség és az illékonyság vagy a porzás kombinálásával aggregált érték. A kombinációkon alapuló négy-négy besorolási sávot a szilárd anyag expozíciós becslési besorolási sávja (EPS), illetve a folyadék expozíciós becslési besorolási sávja (EPL) fogalom takarja. A kockázatkezelési intézkedések (a kézben tartási megközelítés) leírása. Az anyagok munkahelyi kézben tartására igen nagy számú lehetőség nyílik. Közelebbről vizsgálva ezek az elhatárolás mértéke szerint három kategóriába sorolhatók, az általános szellőzésébe, a mérnöki kézben tartási megoldásokéba, valamint a zárt ipari rendszerekébe. Az expozíciós szint értékelése a vonatkozó expozíciós becslési besorolás, illetve kézben tartási megközelítés kombinálásával (lásd az ezt meghatározó R.14-13. táblázatot). A napi 15 percnél rövidebb időn át végzett tevékenységek esetében eggyel alacsonyabb tartomány is választható. Az óvatosság érdekében a származtatott hatásmentes szint (DNEL) értékével való összevetéskor a felső határértéket kell figyelembe venni. Ha a DNEL érték nem magasabb a becsült tartomány felső határértékénél, akkor a következőkben magasabb szintbe tartozó értékelést kell végezni. Az expozíciós forgatókönyv alapjául szolgáló alkalmas kézben tartási útmutató adatlap(ok) kiválasztása. A 6. lépésben jön létre a meghatározott felhasználásra mutató hivatkozás: ha a lehetséges expozíciós szint a DNEL érték felett van, akkor ki kell választani az egyes adott felhasználások részletesebb leírására alkalmas egy vagy több kézben tartási útmutató adatlapot. Valamennyi kézben tartási megközelítésre kitérő, rendelkezésre álló kézben tartási útmutató adatlap az egységműveletek közül jó néhányat fed le. Ezeket az internetről 28 lehet letölteni. Ha a kockázatok kézben tartása nem bizonyítható, akkor lehetőség van kockázatkezelési intézkedéseknek a számításokba való egyszerű, másik kézben tartási útmutató adatlap kiválasztásával megoldott bevezetésére. A fogyasztókat érő expozíció felbecsülése

A fogyasztói expozíció felbecsülésekor három expozíciós utat kell figyelembe venni. Minden egyes expozíciós útra vonatkozóan külön számításokat kell végezni. Az expozíciós forgatókönyv az 28

A kézben tartási útmutató adatlapokat kód azonosítja (pl. G200), és azok a kód megadásával megtalálhatók az alábbiak szerint: http://www.coshh-essentials.org.uk/assets/live/CODE.pdf. (pl. http://www.coshhessentials.org.uk/assets/live/G200.pdf) 53

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE expozíciós becslésekre többszintű megközelítést alkalmazva származtatható. Kezdeti lépésként egy első szintbe tartozó, a „lehető legrosszabb eseten” alapuló, ugyanakkor nem valószerűtlen expozíciós becslés állítható fel. Az expozíció az ezt követő, magasabb szintekbe tartozó becslések alkalmazásával jellemezhető jobban. Belélegzés: Az 1. szintbe tartozó értékelés abból a feltételezésből indul ki, hogy gáz, gőz vagy lebegő részecske formájában az anyag teljes mennyisége egy szokásos helyiség levegőjébe kerül. Ez közvetlen kibocsátásból, illetve a folyékony vagy szilárd mátrix párolgásából adódhat. A későbbi ismétlésekre, illetve a magasabb szintbe tartozó értékelésekre már más olyan paraméterek figyelembevételével kerül sor, mint a levegőben lévő anyag koncentrációja, a helyiségek száma, szellőzése / szellőzésük mértéke, valamint az a ráta, amivel az anyag kiszabadul oda. 

A bőrön keresztüli expozíció esetében két lehetőség létezik: A: Az anyag keverékben van. Ez a lehetőség áll fenn például olyankor, amikor személy(ek) kézzel nyúl(nak) az értékelés tárgyát képző anyagot tartalmazó oldatba.  B: Az anyag árucikkből oldódik ki. Ez a lehetőség áll fenn például olyankor, amikor a bőrrel érintkezésben lévő ruházatból az abban lévő festékmaradvány kioldódik. A szájon keresztüli expozíció esetében két lehetőség létezik:  A: A termékben lévő anyagot a szokásos felhasználás során valaki véletlenül nyeli le (R.15 fejezet).  B: Az anyag árucikkből oldódik ki. Ez a lehetőség áll fenn például olyankor, amikor az anyag írótollból távozik vagy textíliából oldódik ki (R.17 fejezet). 



A fogyasztókat érő expozíció 1. szinten való kiszámítását az általános modellek R.15 és R.17 fejezetben közölt példái segítik. Ezek között szerepelnek az EUSES (EK, 2004), illetve a ConsExpo 4.1 (Delmaar et al., 2005) és a GExFRAME modellek is. A fogyasztói keverékek, illetve árucikkek értékelése leegyszerűsíthető a felhasználási leírók rendszerén belüli, a fogyasztókat érintő (a 3. és a 4. leíróval leírt) termékkategóriáknak az általános termékkategóriákhoz való társításával. Ez utóbbiakhoz a termékösszetétel, a tevékenységenként alkalmazott mennyiség, az expozíciós út függvényében meghatározott érintkezési felület nagysága, valamint a felhasználás gyakorisága szerinti alapértelmezett kezdeti értékek tartoznak. A termékkategóriák az ECETOC-TRA (ECETOC, 2004) fogyasztói szakaszán, illetve a ConsExpo adatbázis kategóriáin alapulnak. A termékkategóriákhoz tartozó előre meghatározott paramétereket a közeli jövőben tovább kell majd részletezni. Adott esetben szükség lehet az expozíció jobb jellemzését lehetővé tévő, magasabb szintbe tartozó értékelésekre. Ezeket az R.15 fejezet írja le. Az R.15-3 függelékben a magasabb szintbe tartozó modellek példái szerepelnek. A D.5-3. táblázat a különféle modellek alkalmazásához szükséges bemeneti adatokról nyújt rövid áttekintést.

54

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE D.5-3. táblázat: A fogyasztókat érő expozíció 1. szinten belüli felbecsülését lehetővé tévő jelenlegi eszközök alkalmazásához szükséges bemeneti adatok Információelem 29

ConsExpo

EUSES

TRA

Az 1. szintbe tartozó, előre meghatározott 5 egyenlet közül egy vagy több termékkategória és expozíciós út szerint rendezve**

Az 1. szintbe tartozó, előre meghatározott 5 egyenlet közül egy vagy több termékkategória és expozíciós út szerint rendezve

A 20 előre meghatározott termékkategória (keverékek és árucikkek) közül egy vagy több

Felhasználások vagy órák/nap

felhasználások/nap

felhasználások/nap

4.2 Az anyag koncentrációja a termékben

Igen

Igen

Igen

4.3 Mennyiség

Alkalmazásonként

Alkalmazásonként

Alkalmazásonként

5

Hígítás (helyiségméret Hígítás (helyiségméret Hígítás és levegőcsere) és levegőcsere) (helyiségméret és levegőcsere) Érintkező bőrfelület Érintkező bőrfelület

Anyagtulajdonságok 1


2


3


4.1 Halmazállapot

Egyéb jelentőséggel bíró üzemi feltételek

6.2 Fogyasztói kockázatkezelés

Lenyelt mennyiség

Lenyelt mennyiség

Kioldódó arány

Kioldódó arány

Érintkező bőr/szájfelület Kioldódó arány

Termékbe integrált intézkedések (pl. a termékben lévő koncentrációnak, a felhasznált legnagyobb mennyiségnek, az árucikkekből való kioldódás rátájának módosítása)

. ** A ConsExpo-nak részét képezi egy számos különféle fogyasztói termékkategóriára vonatkozó alapértelmezett értékekből álló adatbázis. Ezek azonban magasabb, nem 1. szintbe tartozó egyenletekben használandók.

D.5.4.1

ConsExpo 4.1

A ConsExpo eszköz ingyenesen letölthető a www.consexpo.nl webhelyről. A ConsExpo 4.1-nek részét képzi egy számos különféle termékkategóriára vonatkozó alapértelmezett értékekből álló adatbázis. Egy-egy adott termék kiválasztásával az adatbázisból kikereshetők a modellek ahhoz tartozó alapértelmezett forgatókönyvei és paraméterértékei. A hasonló expozíciót okozó termékek közös csoportokban vannak. A ConsExpo adatbázis hátterét az úgynevezett „adatlapok” adják. Ezeken az egyes olyan fő fogyasztói termékkategóriákra vonatkozó, az expozíció tekintetében jelentőséggel bíró információk 29

Felhívjuk a figyelmét, hogy a D.5-3 táblázat adatai nem kerültek aktualizálásra, mivel a dokumentum jelenlegi változata helyesbítés útján került aktualizálásra, és ezért nem tartalmaz lényegi változtatásokat, A fogyasztókat érő expozíció 1. szinten történő felbecsülésére szolgáló ezen eszközökre vonatkozó naprakész információkat talál a 15. fejezetben. 55

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE szerepelnek, mint a kozmetikai termékek, a tisztító és fertőtlenítőszerek, a gyermekjátékok, valamint a növényvédő szerek (a www.consexpo.nl webhelyről úgyszintén letölthetők). A csináld magad és festéktermékek adatlapjai közvetlenül a kiadás előtt állnak. Az „általános adatlapon” (Bremmer et al., 2006) az adatlapokra vonatkozó általános információk szerepelnek, valamint ugyanez tárgyalja a több fő kategória szempontjából fontos témákat is. Tájékoztatást ad például az antropometriai adatokról és az otthonokra vonatkozó részletekről – az ilyen adatokra ugyanis bármely termék adatlapján szükség van.

Bemeneti adatok Az 1. szintbe tartozó egyenletek bemeneti adatai az R.15.4. szakaszban szerepelnek. A bemeneti adatok teljes, alapértelmezett értékeket is közlő áttekintése a ConsExpo (Delmaar et al., 2005.) referencia-kézikönyvében található meg. A bemeneti adatok rövid áttekintését a fenti D.5-3. táblázat közli. Az 1. szintbe tartozó eszköz kimeneti (a kémiai biztonsági értékelésben felhasználandó) adatai A kimenet a belélegzésre vonatkozóan mg/m3 mértékegységben megadott becsült külső dózis, a bőrrel való érintkezésre vonatkozóan mg/bőr cm2-e mértékegységben megadott bőrterhelés vagy mg/testtömeg-kg/nap mértékegységben megadott becsült külső dózis, valamint a lenyelésre vonatkozóan mg/testsúly-kg mértékegységben megadott becsült külső dózis.

Az eszköz használatának lépései 1. Az 1. szintbe tartozó számítások bemeneteként szolgáló termékkategória meghatározása a leírók szabványos rendszere alapján. 2. Mindenekelőtt szükség van a vegyületre vonatkozó általános adatokra – ezek a termék mennyisége, illetve az anyagnak a terméken belüli aránya. Az „általános forgatókönyvadatok” bemeneti részben a testsúlyra, a személyek légzésszámára, valamint a felhasználás gyakoriságára vonatkozóan előre meghatározott értékek szerepelnek. Kiválasztható az értékelni kívánt, azaz a belélegzéses, a bőrön keresztüli, illetve az orális expozíció. Az egyes vonatkozó szakaszok a nekik megfelelő expozíciókat, valamint szükség esetén a bevitelt taglalják. 3. A belélegzéses expozíciónak az 1. szinten két útja, i) a „gőzök általi expozíció”, illetve ii) a „permetek általi expozíció” modellezhető. A gőzök általi expozíciót az „instantaneous release” (azonnali kibocsátás) kibocsátási mód kiválasztása után az ahhoz szükséges egyéb adatok kitöltésével kell modellezni. A helyiség szellőzésének mértékét az első szintbe tartozó értékelés során „0” értékre kell állítani. A permetek általi expozícióval együtt járó helyzetek esetében a permetfelhőt a helyiség térfogatának 1 m3-es értékre való beállításával kell szimulálni, emellett az 1. szinten szükség van a keverék egyéb összetevőivel szemben tekintetbe vett hajtógázra vonatkozó további információkra is. Fontos megjegyezni, hogy ez az 1. szintbe tartozó, aeroszolokra (permetekre) vonatkozó közelítés a lehető legrosszabb eset feltételezéséből indul ki. A megfelelő (a ConsExpo-ban is megtalálható) permetmodellek magasabb szintbe tartozó megközelítésnek tekintettek. További részletek az R.15. fejezetben olvashatók. 4. Az orális expozíció esetében a következő két modell közül lehet választani: 1: „Termék általi orális expozíció” (hasonló az „oral A”, azaz orális A modellhez): a lenyeléses modell „direct intake” (közvetlen bevitel). 56

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE 2: „Kioldódás csomagolóanyagból” (hasonló az „oral B”, azaz orális B modellhez): a lenyeléses modell „instantaneous release” (azonnali kibocsátás). 5. A bőrön keresztüli expozíció modelljének neve „Direct dermal contact with product” (Termékkel bőrön keresztül való érintkezés). A következő két eset különböztethető meg: 1: Az anyagot keverék vagy médium tartalmazza (dermal A, azaz bőrön keresztüli A): az „instant application” (azonnali alkalmazás) modellt kell kiválasztani. 2: Az anyag árucikkből oldódik ki (dermal B, azaz bőrön keresztüli B): a „migration” (kioldódás) modellt kell kiválasztani. 6. Az expozíciós értékek kiszámítása után az 1. szintbe tartozó kockázatjellemzés azoknak a származtatott hatásmentes szinttel (DNEL), származtatott minimális hatásos szinttel (DMEL), illetve egyéb megfelelő szinttel való összevetése révén végezhető el (lásd a B.7.1. szakaszt). 7. Ha a kockázatok kézben tartása nem bizonyítható, az 1. szinten alkalmazott alapértelmezett bemeneti paramétereket az expozíciós forgatókönyvből származó egyedibb információk, a mérésekről szóló szakirodalom (lásd az R.15.3.10. szakaszt) alapján módosítani kell, illetve (további) a termékbe integrált kockázatkezelési intézkedéseket kell bevezetni. Az ilyen termékbe integrált kockázatkezelési intézkedések érinthetik például a termékben lévő anyag koncentrációját. 8. Ha a kockázatok kézben tartása még az ismétlés után sem igazolható, akkor elképzelhető, hogy magasabb szintbe tartozó értékelésre van szükség (lásd az R.14. fejezetet), levonható azonban olyan következtetés is, amely szerint a kockázatok kézben tartására nincs lehetőség. D.5.4.2

EUSES

Az EUSES eszköz ingyenesen letölthető a http://ihcp.jrc.ec.europa.eu/our_activities/publichealth/risk_assessment_of_Biocides/euses webhelyről. Bemeneti adatok Az 1. szintbe tartozó egyenletek bemeneti adatai az R.15.4. szakaszban szerepelnek. A bemeneti adatok rövid áttekintését a fenti D.5-3. táblázat közli. A bemeneti adatok teljes, alapértelmezett értékeket is közlő áttekintése az EUSES referencia-kézikönyvében található meg. Az eszköz kimeneti (a kémiai biztonsági értékelésben felhasználandó) adatai: A kimenet a belélegzésre vonatkozóan mg/m3 mértékegységben megadott becsült külső dózis, a bőrrel való érintkezésre vonatkozóan mg/bőr cm2-e mértékegységben megadott bőrterhelés vagy mg/testtömeg-kg/nap mértékegységben megadott becsült külső dózis, valamint a lenyelésre vonatkozóan mg/testsúly-kg mértékegységben megadott becsült külső dózis. Az eszköz használatának lépései 1. A kérdéses anyagot tartalmazó árucikkek, illetve keverékek kategóriáinak azonosítása a leírók szabványos rendszere alapján (lásd az R.12 fejezetet). 2. Az anyag felhasználásainak típusaihoz, illetve tulajdonságaihoz kötődő expozíciós utak, expozíciót meghatározó tényezők jellemzése. Ezt eseti alapon kell megfontolás tárgyává tenni. 3. Az összegyűjtött adatok hiánytalanságának ellenőrzése. A szükséges információk áttekintése az R.7.1. szakaszban szerepel. 57

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE 4. A kockázatkezelési intézkedések számítási kezelési módjának átgondolása, lásd a ConsExpo-t leíró lépések közül a 4. lépést. 5. Fontos megjegyezni, hogy az aeroszolok (permetek) belélegzésének esetében az 1. szinten kerülő megoldásra van szükség. A permetek esetében a permetfelhőt 1 m3-es alapértelmezett becsült helyiségtérfogat-érték alkalmazásával kell szimulálni. Ez nem a tevékenység során a helyiségben való jelenlét teljes idején alapszik, hanem az érintkezésén (illetve az ez alatt belélegzett térfogaton). Alternatív megoldásként alkalmazható a magasabb szintbe tartozó ConsExpo permetmodell is. 6. Az EUSES interaktív módjának kiválasztása – ez végigvezeti a felhasználót a szükséges bemenetek bevitelén. A „Man exposed via consumer products” (Fogyasztói termékeken keresztül megvalósuló emberi expozíció) lehetőség kiválasztása után ellenőrizni kell, helyesek-e az alapértelmezett beállítások, majd meg kell adni a kérdéses anyag fizikokémiai tulajdonságait, illetve a fogyasztói expozíciós értékelés szempontjából jelentőséggel bíró meghatározó tényezőket. 7. Az expozíciós értékek kiszámítása után az 1. szintbe tartozó kockázatjellemzés azoknak a származtatott hatásmentes szinttel (DNEL) való összevetése révén végezhető el (lásd a B.7.1. szakaszt). 8. Ha a kockázatok kézben tartása nem bizonyítható, esetleg az alkalmazott kibocsátásbecslési modul alapértelmezett bemeneti paramétereinek finomítása az expozíciós forgatókönyvből származó egyedibb információk alapján, illetve (további) a termékbe integrált kockázatkezelési intézkedések bevezetése. 9. Ha a kockázatok kézben tartása még a 8. lépésben leírt ismétlés után sem igazolható, akkor elképzelhető, hogy magasabb szintbe tartozó értékelésre van szükség (lásd az R.15.5. fejezetet), levonható azonban olyan következtetés is, amely szerint a kockázatok kézben tartására nincs lehetőség.

58


D.5.5

A környezeti expozíció értékelése

A környezeti expozíció értékelése kiterjed az alábbi környezeti elemek mindegyikére:      



Friss felszíni vizek (az üledékkel együtt) Tengeri felszíni vizek (az üledékkel együtt) Szárazföldi ökoszisztéma A tápláléklánc csúcsragadozói (másodlagos mérgezés) A szennyvízkezelő rendszerek mikroorganizmusai Atmoszféra – elsősorban az ózonlebontó, globális felmelegedést okozó, a troposzférában ózonképződést okozó, savasító képességgel rendelkező vegyi anyagok esetében veendő tekintetbe Közvetve az ember, azaz a környezeten keresztüli emberi expozíció

Az EUSES eszköz, illetve a vonatkozó EUSES egyenleteket tartalmazó TGD Excel munkafüzet egyaránt használható a fenti környezeti elemek bármelyikére vonatkozó expozíciós számítások elvégzésére. A kettő alapjául szolgáló algoritmusok azonosak. Rendkívül egyedi felhasználási helyzetekben érdemes fontolóra venni, nem alkalmazhatók-e más modellezési eszközök célszerűbben, például a következők: 



Ha az anyag a peszticidekhez hasonló módon, azaz például mezőgazdasági műtrágyaként kerül felhasználásra, akkor érdemes fontolóra venni a peszticidek kockázatértékelési eszközeinek alkalmazását (R.16.7.1. szakasz). A partközeli vegyi anyagok esetében a CHARM eszköz használható (R.16.7.2. szakasz).

D.5.5.1

Környezeti kibocsátási kategóriák (ERC) az EUSES (2.0.3-as verzió) alapján 30

Az EUSES eszközbe beépített modellekkel óvatos kibocsátási becslések állíthatók fel. Ezek működését az anyagot felhasználó iparág típusán, az anyag technikai funkcióján és fizikokémiai tulajdonságain, valamint néhány, a kibocsátási források szórtságára vonatkozó feltételezésen alapuló kombinációk vezérlik. Az információk felülírhatók a kémiai biztonsági értékelés folyamata során összegyűjtöttekkel. A gyakorlatlan felhasználók számára azonban a felhasználói felületen végzett munka nem könnyű, különösen a mennyiségre és a felhasználással kapcsolatos információkra vonatkozó adatok meghatározásakor nem. A bemeneti információknak az általános eredményekre gyakorolt hatása nem mindig átlátható és könnyen érthető. Mindemellett nem követhető az sem, hogy milyen mértékben feltételezik az alapértelmezett kibocsátási tényezők a kockázatkezelési intézkedések meglétét. Az előzőekből adódóan elképzelhető, hogy a gyártó, illetve az importőr az általános munkafolyamat 4. és 5. lépésében (lásd a D.3.2 szakaszt) a REACH rendelet szerinti, 1. szintbe tartozó értékelés során az újonnan kifejlesztett környezeti kibocsátási kategóriákat (ERC-ket) kívánja alkalmazni (lásd a következőket: D-3 függelék és R.16-1. függelék). A környezeti kibocsátási kategóriák az EUSES eszközbe beépítettekkel azonos expozíciót meghatározó tényezőkön alapszanak, ugyanakkor a kibocsátás kezdeti felbecsülésekor kisebb hangsúlyt kapnak bennük az anyag

30

Felhívjuk a figyelmét, hogy ez a szakasz nem került aktualizálásra, mivel a dokumentum jelenlegi változata helyesbítés útján került aktualizálásra, és ezért nem tartalmaz lényegi változtatásokat. Az e helyesbítés írásának időpontjában a jelenlegi elérhető EUSES verzió az EUSES 2.1.2. 59

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE fizikokémiai tulajdonságai, az ipari kategóriák, illetve az anyag funkciója. A környezeti kibocsátási kategóriákban az expozíciót meghatározó tényezők közül a következők tükröződnek: 

A teljes kibocsátási képességet meghatározó tényező: az anyagból évenként legyártott mennyiség;



A kibocsátások területi megoszlását meghatározó tényezők: az anyag néhány nagyobb felhasználó általi vagy szórt felhasználása, a legnagyobb (a lehető legrosszabb helyi kibocsátáshoz elvezető) önálló felhasználó;



A kibocsátások időbeni megoszlását meghatározó tényező (a kibocsátásos napok száma);



A levegőn és a szennyvízen keresztüli kibocsátás arányát meghatározó tényezők; o az anyag technikai sorsa (eljárás során megszűnik létezni, termékbe épül be, illetve segédanyagként való felhasználás után szükségtelenné válik); o az eljárási technológia által meghatározott kibocsátási arány, az árucikk-felhasználás mintázata által meghatározott kibocsátási arány;



A helyi és a regionális léptékben megvalósuló hígulást meghatározó tényező (a helyi szennyvízkezelés és a folyóvizek napi vízhozama, a regionális folyók éves vízhozama).

A környezeti kibocsátási kategóriákban az üzemi feltételek mellett tükröződik a települési szennyvízkezelő telep rendelkezésre állása is. A környezeti kibocsátási kategóriák ezeknek a meghatározó tényezőknek a kombinációi alapján kerültek felállításra (lásd az R.16-1. függeléket). A meghatározó tényezőknek a kategóriákban előre rögzített előre értékei úgy helyi, mint regionális léptékben lehetővé teszik a lehető legrosszabb esetekre vonatkozó kibocsátási becslések megállapítását. Minden egyes környezeti kibocsátási kategóriában szerepel egy-egy alapértelmezett kibocsátási tényező – ennek értéke azon a feltételezésen alapszik, hogy semmilyen kockázatkezelési intézkedés nincs érvényben. 31 Fontos megjegyezni, hogy a mögöttes feltételezések dokumentálásának tekintetében elképzelhetően szükség van a környezeti kibocsátási kategóriákon alapuló megközelítésben jelenleg használt alapértelmezett kibocsátási tényezők alaposabb kidolgozására. Ezen feltételezések szerint a kibocsátási arányok óvatosan, a kibocsátás kézben tartásának figyelembevétele nélkül megállapítottak. 

 31

A környezeti kibocsátási kategória kiválasztásához szükség van az üzemi feltételekre vonatkozó alapvető információkra (lásd a D.3.2 szakaszban leírt általános munkafolyamat 2. lépését). Az alábbi kérdések listája segítséget ad az expozíciós forgatókönyv, illetve becslések kidolgozásának megkezdéséhez megfelelő környezeti kibocsátási kategória kiválasztásához. Az általános munkafolyamat 3–5. lépésében, az expozíciós forgatókönyv felépítésének a következő két helyen: D-4 függelék, D-5 függelék felsorolt eljárás- és árucikk-kategóriák felhasználásával való megkezdésekor segítséget nyújt emellett a helyes választáshoz is. Korlátozott számú ipari létesítményben zajlik-e az anyag felhasználása vagy széles piacon, szórtan? Ennek az információnak az alapján az értékelő eldöntheti, szükség van-e a helyi expozíciós becslés származtatásához az anyag egyetlen reprezentatív továbbfelhasználó által felhasznált mennyiségére, illetve az annak létesítményében fennálló felhasználási feltételekre (kockázatkezelési intézkedésekre és üzemi feltételekre) vonatkozó információkra. Mi az anyag technikai sorsa az adott felhasználás keretén belül?

Nem szabad elfelejteni, hogy az alapértelmezett kibocsátási tényezők a 20. század végén alkalmazott eljárás- és terméktechnológiáknak felelnek meg.

60

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE o Ha (nem reaktív) segédanyagról van szó, akkor a kezdeti kibocsátási becslésben (a kockázatkezelési intézkedések alkalmazása előtt) levegőbe, szennyvízbe, illetve hulladékba való kijutás miatti 100%-os veszteségre kell felkészülni. o Ha az anyag rendeltetése az, hogy árucikkmátrix részévé váljon, akkor a lehetséges veszteség (a kockázatkezelési intézkedések alkalmazása előtt) 50%-osnál alacsonyabbra becsülhető, jobbára azonban ennél is sokkal alacsonyabbra. Ebben az összefüggésben a festési műveletek során bekövetkező túlszórás a technikai eljárás során bekövetkező szándékolatlan nyersanyagveszteségek ésszerűen feltételezhető lehető legrosszabb esetének tekinthető. o A felhasználás során reakcióba lépő anyagok esetében a szennyvízbe, a levegőbe és a hulladékba kibocsátott veszteség valószínűleg alacsony (a kockázatkezelési intézkedések alkalmazása előtt 5%-nál kisebb) marad, kivéve a hőre keményedő műanyagokban lévő monomereket és a gumigyártást. 

Beltérben (a szennyvízkezelő rendszerhez való csatlakozás biztosított) vagy kültéren (a szennyvízkezelő rendszerhez való csatlakozás megléte nem tételezhető fel) kerül-e sor az anyag felhasználására? Ez az információ meghatározza, hogy az értékelő tekinthet-e a települési szennyvízkezelő rendszerre mint kockázatkezelési intézkedésre, amely például a biológiailag könnyen lebomló (nem illékony) anyagokból a környezeti vizekbe kijutó mennyiségeket nagyjából 90%-kal képes csökkenteni.



Elősegítik-e az anyagot tartalmazó mátrix felhasználásának körülményei a kibocsátást, mint például az útfelületeken kopó gumiabroncsok, illetve a kikészítő vegyi anyagokkal kezelt textíliák esetében? Ha fennállnak ilyen, a kibocsátást elősegítő feltételek, akkor az ésszerűen feltételezett lehető legrosszabb eset (a kockázatkezelési intézkedések bevezetése előtt) az életciklus során bekövetkező 100%-os veszteség. Ez azon alapszik, hogy a kikészítés során a textíliákba bevitt vegyi anyagok mosással teljesen kioldódnak azokból, illetve a gépjárműben lévő fékbetétek élettartamuk során teljesen elkopnak.



Zárt / elhatárolt, így a veszteségeket alacsony szinten tartó rendszerben zajlik-e az anyag felhasználása? Ilyen esetekben az ésszerűen feltételezett lehető legrosszabb eset (a kockázatkezelési intézkedések bevezetése előtt) az életciklus során bekövetkező 5%-os veszteség 32 , tekintetbe véve az anyagoknak a gépi berendezésekbe való bevitelekor esetleg bekövetkező kiömlését, illetve a széleskörű, szórt felhasználások zárt rendszereinek (pl. a járművekben használt motorolajok) szivárgásait.

A potenciálisan releváns környezeti kibocsátási kategóriák előzetes kiválasztása közvetlenül a leírók rendszeréből kiindulva végezhető el (lásd a D-3 függeléket). Az előre meghatározott (kockázatkezelés előtti) kibocsátási értékek alapján sor kerülhet a (kockázatkezelési intézkedések előtti) eljárásokból és termékekből adódó kibocsátásoknak, illetve az alkalmazandó kockázatkezelési intézkedések hatékonyságának a (továbbfelhasználóktól begyűjtött információk függvényében való) tekintetbevételével végzett ismétlésekre. A kibocsátási becslés az EUSES eszköz expozíciós számítási moduljának bemenetét adja. A következő helyen: D2 függelék példa illusztrálja, hogyan lehet a környezeti kibocsátási kategóriák (anyagok ipari, mátrixba való bevétellel megvalósuló felhasználására alkalmazott) ERC 5 rendszere alapján az expozíciós forgatókönyvek kidolgozását megkezdeni. A helyi koncentráció (PEC local ) értéke valamely adott kibocsátási pontforrás közvetlen környékét írja le, az abból eredő koncentráció és a háttér-koncentráció összege. A háttér-koncentráció, más 32

Elképzelhető, hogy az 5%-os feltételezés nem elég óvatos, így adott esetben finomítani kell. 61

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE néven regionális koncentráció (PEC regional ) értéke valamely nagyobb, regionális terület összes kibocsátásának, illetve a vegyi anyag környezetbe való kijutás utáni megoszlásának és sorsának figyelembevételével számítható ki. A háttér-koncentráció értéke az úgynevezett regionális megoszlási számítással kapható meg (lásd az R.16.5.3.2. és az R.16.5.6.8 szakaszt). A regionális koncentráció értékének kiszámítása során a gyártónak, illetve az importőrnek a szállítói lánca mentén történő, környezetbe való kibocsátások összességét kell figyelembe vennie. Ezzel együtt hasznos lehet önkéntes alapon átgondolni az azonos anyag más regisztrálók által gyártott, illetve importált mennyiségeiből való kibocsátások által okozott expozíciót (azaz a becsült teljes piaci mennyiséget) is (lásd még az A.2.1. szakaszt). Úgy a regionális, mint a helyi koncentrációk származtatását el lehet végezni reprezentatív megfigyelt adatokat alapján is. Bemeneti adatok Az (EUSES eszközön alapuló expozíciós modell bemeneteként használt) kibocsátási becslés felállításához a következő bemeneti információkra van szükség: A felhasználás eljárás- vagy termékkategóriája, a teljes forgalomba hozott mennyiség, a megfontolás tárgyát képző (helyi vagy széles körű, szórt) felhasználásban érintett mennyiség és a kibocsátás napjainak évenkénti száma, a szennyvízbe és a levegőbe való kibocsátás aránya. A mennyiség kivételével valamennyi szükséges információ megkapható a környezeti kibocsátási kategóriákhoz rendelt, előre meghatározott, alapértelmezett értékek használatával. Amint az már korábban is szerepelt, a környezeti kibocsátási kategória a 3-as és a 4-es számú felhasználási leíró alapján kereshető meg. A D.5-4. táblázat bemutatja, a kezdeti expozíciós forgatókönyvön belül hová kerülnek ezek az információk. 

62

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE D.5-4. táblázat: A környezetet érő expozíció 1. szinten belüli felbecsüléséhez szükséges bemeneti adatok Információelem

EUSES

Anyagtulajdonságok

Molekulasúly, olvadáspont, log P ow , gőznyomás, vízoldékonyság, biológiai lebonthatóság

1


Az előre meghatározott, széles környezeti kibocsátási kategóriák (ERC) közül egy vagy több

2


3


A kibocsátás napjainak évenkénti száma

4.1 Halmazállapot 4.2 Az anyag koncentrációja a termékben 4.3 Mennyiség

Létesítményben felhasznált, termékcsoporton belüli, illetve forgalomba hozott kg/nap [t/év]

5

Eljárások, illetve termékek szerinti kibocsátási arányok

Egyéb jelentőséggel bíró feltételek

6.2 Környezeti kockázatok kezelése





7

Létesítményi kibocsátás csökkentése, ideértve az ipari szennyvízkezelést is Települési szennyvízkezelő telep (STP)

Hulladékkezelési intézkedések

Ezeken túl szükség van az anyag fizikokémiai tulajdonságait és lebomlási viselkedését leíró, alább felsorolt információkra is. Az utóbbiak révén a környezeti kibocsátási kategóriákhoz társított, utak szerint előre meghatározott kibocsátási arányok finomíthatók, illetve a biológiai szennyvízkezelés hatékonysága becsülhető fel (valamint az EUSES eszköz expozíciós modellje alkalmazható). 

Molekulasúly, olvadáspont, oktanol-víz megoszlási együttható, gőznyomás, vízoldékonyság, valamint az anyag aerob körülmények közötti biológiai lebonthatósága.

Az eszköz kimeneti (a kémiai biztonsági értékelésben felhasználandó) adatai:   

mg/L (víz), illetve mg/kg (talaj és üledék) mértékegységben megadott helyi és regionális PEC értékek Élelmiszerekben mérhető koncentráció (a másodlagos mérgezés értékeléséhez, mg/élelmiszerkg mértékegységben) Az anyag környezetből emberi szervezetbe jutó dózisainak regionális és helyi összmennyisége

Az eszköz használatának lépései (EUSES+ERC) 1. A megfelelően széles környezeti kibocsátási kategória kiválasztása a rendelkezésre álló információk és a leírók szabványos rendszere által meghatározott, azonosított felhasználások 63

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE alapján. A kibocsátási kategóriák részletes leírása az R.16.8.2. szakaszban szerepel, míg a felhasználási leírók előre kiválasztott környezeti kibocsátási kategóriákhoz való társításáról (az általános munkafolyamat 3. lépéséről) a következő függelékekben találhatók további információk: D-3 függelék–D-5 függelék. 2. Az anyag eljáráskategóriánként, temékkategóriánként, illetve életciklusfázisonként alkalmazott mennyiségeinek, valamint a kibocsátási becslési modul egyéb bemeneti paramétereinek a meghatározása. Itt már előfordulhatnak az előre meghatározott értékeknek a házon belül rendelkezésre álló, illetve a továbbfelhasználóktól kapott információkon alapuló módosításai (az általános munkafolyamat 4. lépése). 3. Az EUSES eszközön alapuló számítások elvégzése a környezeti kibocsátási kategóriák szerinti helyi és regionális szintű kibocsátási arányok, valamint az érintett életciklusfázisokban meglévő anyagmennyiség-értékek alkalmazásával (lásd az R.16.2.1. szakaszt). Ki kell számítani a (vízre, üledékre, talajra, élelmiszerekre vonatkoztatott) PEC értékeket, valamint az anyag környezetből emberi szervezetbe jutó dózisainak regionális és helyi összmennyiségét, majd össze kell vetni azokat a megfelelő PNEC értékekkel. Ha a kockázatok kézben tartásának bizonyítása lehetségesnek tűnik, akkor teljessé lehet tenni a kezdeti expozíciós forgatókönyvet, majd ki lehet kérni a továbbfelhasználói visszajelzéseket (az általános munkafolyamat 4–6. lépése). 4. Ha a kockázatok kézben tartása nem bizonyítható, vagy a továbbfelhasználói visszajelzések az üzemi feltételek, illetve a kockázatkezelési intézkedések módosítását teszik szükségessé, akkor a bemeneti paraméterek és az alkalmazott kibocsátási kategóriák specifikusabb információk alapján való finomítása (lásd az általános munkafolyamat 7. és 8. lépését). A finomítás következő lehetőségeit kell megvizsgálni:  A kibocsátás napjai valós számának és a fő forráshoz képesti aránynak a pontosabb megismerése a továbbfelhasználókkal, illetve ágazati szervezetükkel felvett kapcsolat révén  A valós kibocsátási arányok pontosabb megismerése a továbbfelhasználókkal, illetve ágazati szervezetükkel felvett kapcsolat révén  Ha a kezdetben becsült kibocsátás túllépi a szennyvízben való vízoldékonyság mértékét, akkor a szennyvízre vonatkoztatott kibocsátási arány megfelelő módosítása  Ha az anyag Henry-féle állandója alacsony (1 Pa·m3/mol-nál kisebb), a levegőbe való kibocsátás jelentéktelennek tekintése  A környezetbe kibocsátott anyagmennyiségek csökkentését lehetővé tévő (további) kockázatkezelési intézkedések bevezetésének fontolóra vétele. Egy-egy adott kockázatkezelési intézkedés hatásának bevezetésekor feltétlenül meg kell győződni arról, hogy a már alkalmazott kibocsátási arányok meghatározása annak figyelembevétele nélkül történt. A környezeti kibocsátási kategóriák meghatározása például azon a feltételezésen alapszik, hogy a kibocsátások „nem kézben tartottak”. A teljes kiszabaduló, illetve kibocsátott mennyiséget csökkentő kockázatkezelési intézkedések hatékonyságát számszerűsíteni kell. 5. Az EUSES eszközön alapuló kibocsátási számítások és expozíciós becslések egyaránt tovább finomíthatók például a szennyvíz-koncentrációra vonatkozóan mért vagy a felszíni vizek megfigyelésével kapott adatokkal (magasabb szintbe tartozó értékelés, lásd az általános munkafolyamat 9. és 10. lépését). Ugyanakkor az értékelőnek gondoskodnia kell arról, hogy az expozíciós forgatókönyvben leírt üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések a kémiai biztonsági jelentésben kellően dokumentált módon megegyezzenek a mért adatok elérésekor fennálló feltételekkel.

64

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE A környezeti kibocsátási kategóriák alapján a környezeti kibocsátási becslésbe bevonható a hulladékként elért életciklusfázis is. A módszer magyarázata az R.18. fejezetben szerepel.

D.5.5.2

A TGD munkafüzet-változat

A TGD munkafüzet-változat az előző szakaszban leírt EUSES eszköz használatának alternatívájaként szolgálhat. Az eszköz kizárólag a környezeti expozíció értékelésére használható. A TGD Excel munkafüzet az EUSES eszközhöz hasonlóan a létező anyagok által jelentett kockázatok értékelésére szolgáló, már meglévő TGD-n alapszik. A kibocsátásokat meghatározó olyan tényezők, mint például a helyi mennyiség és a kibocsátási arányok, közvetlenül a munkafüzetbe szúrhatók be, így az eredmények azonnal megkaphatók. Bizonyított, hogy a két eszköz bizonyos helyzetekben nem ad egyező eredményeket. Mostanra azonban sikerült az eltéréseket megszüntetni. Mindezzel együtt referenciaeszközként az EUSES eszközt kell használni, a TGD Excel munkafüzettel kapott eredményeket pedig annak eredményeivel összevetve ellenőrizni kell. A TGD munkafüzet – eltekintve attól, hogy a kibocsátási arányokat kézzel kell bevinni – az EUSES eszközzel azonos bemeneti paraméterekkel használható, emellett a kettő kimenetei is megegyeznek egymással. Az 1. szintbe tartozó értékelések során a TGD Excel munkafüzetet a kibocsátásokra vonatkozóan környezeti kibocsátási kategóriák szerint kapott adatokkal együtt kell használni.

D.6

A VESZÉLYÉRTÉKELÉS FINOMÍTÁSA

A kezdeti expozíciós forgatókönyv felépítése, illetve az ahhoz kapcsolódó expozíciós becslés alapján a gyártó, illetve az importőr eljuthat olyan következtetéshez, amely szerint a kockázatjellemzés elvégezhetővé, illetve a végleges expozíciós forgatókönyv származtathatóvá tételéhez előbb a veszélyértékelés finomítására van szükség (lásd a munkafolyamat 7. lépését). Ez a következő okok miatt lehet így: 

Az expozíciós értékelés azt mutatja, hogy valamelyik érintett expozíciós útra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre alkalmas dózis/koncentráció-reakció jellemzések. Intézkedés: Adatgenerálás, illetve DNEL / PNEC értékek vagy más dózis/koncentráció-reakció meghatározások származtatása.



Az expozíciós értékelés azt mutatja, hogy az expozíció valószerű feltételezések szerint a rendelkezésre álló DNEL, illetve PNEC értékekhez képest túl magas a kockázatok kézben tartottságának bizonyításához. Intézkedés: Ha mélyebbre hatoló értékelés alapján az értékelési tényezők csökkenthetők, akkor a PNEC, illetve DNEL értékek csökkentése, különben vizsgálati javaslat.



Az expozíciós értékelés eredménye azt bizonyítja, hogy az expozíció (például bizonyos felhasználásokat ellenző javaslatok révén) teljesen elkerültté, illetve igen alacsonnyá vált, így a veszélyre vonatkozó bizonyos információkra nincs szükség. Intézkedés: Az adatelhagyás megindoklása, a vizsgálati javaslatoktól való eltekintés.



Az anyag környezeti sorsát meghatározó tulajdonságaira vonatkozó ismeretek korlátozottak, így az expozíciós becslés eredményei a lehető legrosszabb eshetőséget tükrözik. Intézkedés: A

65

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE megfelelő felhasználások feltételei közötti gőznyomásra, vízoldékonyságra, megoszlási és lebomlási viselkedésre vonatkozó információk finomítása.

D.7

KOCKÁZATJELLEMZÉS

A kémiai biztonsági értékelés akkor zárható le, amikor bizonyított, hogy az összes expozíciós forgatókönyvben leírt valamennyi vonatkozó expozícióban megtestesülő minden egyes kockázat kézben tartott. A különféle típusú végpontokban fennálló kockázatok kézben tartásának bizonyításához elvezető, a veszélyre és az expozícióra vonatkozó információk bizonytalanságát is tekintetbe vevő módszereket az A. és az E. rész írja le. Az értékelőnek meg kell győződnie arról, hogy az expozíciós becslés és az ahhoz kapcsolódó, a dózis-reakció viszonyra vonatkozó információk (különösen a származtatott és a becsült hatásmentes szintek, azaz a DNEL és a PNEC értékek) megfelelnek egymásnak az időlépték (akut vagy krónikus expozíció), az expozíciós út, a népességi csoport (munkavállaló, fogyasztó), valamint a területi lépték (vagy homogén, közeli területeken megvalósuló expozíció, vagy helyi vagy regionális expozíció) szempontjából. Ha a kockázatok nincsenek kézben tartva, a regisztráló előtt a következő lehetőségek állnak:  

Finomíthatja a veszély-, illetve az expozíciós értékelést mindaddig, amíg a kockázatok kézben tartása bizonyíthatóvá nem válik (a kémiai biztonsági értékelés alapelveiről lásd az A. részt). Eljuthat arra a következtetésre, amely szerint bizonyos felhasználások nem feltétlenül biztonságosak, így megteheti az azokat ellenző javaslatokat.

További, a bizonytalansági elemzésre vonatkozó, a regisztrálót a kockázatelemzés értelmezésében, illetve a kémiai biztonsági értékelés folyamatában történő ismétlésekkel megvalósított finomításban segítő információkat a referenciaútmutató közöl (R.19. fejezet). A kockázatjellemzéshez további útmutatást az útmutató dokumentum E. része ad.

D.8

A VÉGLEGES EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYV SZÁRMAZTATÁSA

D.8.1

Integrálás

A végleges expozíciós forgatókönyv a kezdeti változat, valamint az azt követő expozíciós becslés és kockázatjellemzés alapján dolgozható ki. Ha a kémiai biztonsági értékelés folyamatának során a kezdeti expozíciós forgatókönyv alapján a kockázatok kézben tartása nem bizonyítható, akkor további munkára van szükség. A finomítás a kémiai biztonsági értékelés folyamatán belüli többszöri ismétlés révén valósítható meg. A kémiai biztonsági értékelés ismétlési ciklusa során az információk bármely ponton módosíthatók. A végleges expozíciós forgatókönyv dokumentálja, hogy a megadott üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések mellett a kockázatok kézben tartottak. Ez adott esetben hatósági felügyelet és végrehajtatás tárgyát képezheti. A felhasználási feltételekre vonatkozó javaslatoknak valószerűeknek kell lenniük, azaz a továbbfelhasználó számára végrehajthatatlan üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések bevezetésénél húzott határt nem szabad átlépniük. A végleges expozíciós forgatókönyv az értékelt anyagra, illetve eljárásra érvényes. Az expozíciós forgatókönyv adott esetben alkalmazható lehet más, hasonló tulajdonságokkal rendelkező 66

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE anyagokra is. Ez akkor van így, ha azok felhasználása a végleges változatban leírttal megegyezik, emellett tulajdonságaik sem járnak együtt jelentős változással sem az eljárás feltételeiben, sem a kockázatkezelési intézkedések hatékonyságában. Az expozíciós forgatókönyvbe integrálni kell az anyag, illetve keverék gyártói, illetve továbbfelhasználói szinten való kezelésének munkahelyi, környezeti és fogyasztói oldalait. Az expozíciós értékelés különféle elemeinek integrálását a következő nézőpontokból kell figyelembe venni: Az expozíciós forgatókönyvnek strukturált áttekintést kell adnia az összes, az egyes célcsoportok / expozíciós utak esetében a kockázatok kézben tartásához szükséges üzemi feltételről és kockázatkezelési intézkedésről. Az egyes célcsoportokra / expozíciós utakra vonatkozó biztonsági értékelésekben szerepelnek a kockázatok kézben tartásának biztosításához szükséges üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések listái. Például a belélegzés munkahelyi biztonsági értékelése a maximális hőmérsékletet, a maximális mennyiséget, a szellőzés minimális mértékét, a maximális időtartamot és gyakoriságot meghatározó üzemi feltételeket, illetve kockázatkezelési intézkedéseket eredményezhet. Másfelől a környezeti biztonsági értékelés elvezethet egy olyan maximális mennyiségi értékhez, amelynek napi túllépése nélkül a vízbe, illetve a levegőbe való kibocsátás becsült – a szennyvíz kezelőrendszerbe való kibocsátás előtti szűrését feltételező – üteme alapján ítélve a felhasználás biztonságos marad. Átgondolandó, nem gyakorol-e hatást egy-egy adott kockázatkezelési intézkedés más biztonsági értékelésre Néhány esetben a célcsoportok / expozíciós utak egyikére vonatkozóan bevezetett kockázatkezelési intézkedés hatással lehet azok közül egy másikra. Ilyen például a szellőztetést előíró, a munkahelyi belélegzéses expozíciót korlátozó kockázatkezelési intézkedés. A szellőztetést előíró kockázatkezelési intézkedés fokozza a levegőbe való kibocsátás ütemét. Ha a korábbi környezetbiztonsági értékelés ennek a további anyagkibocsátásnak a figyelembevétele nélkül történt, akkor azt a szellőztetést előíró kockázatkezelési intézkedés bevezetésével okozott, a levegőbe való kibocsátást is figyelembe vévő módon meg kell ismételni. Egy másik példa az eljárások elhatárolása. Az ezt előíró kockázatkezelési intézkedések a környezeti, illetve a munkahelyi expozíció szintjét egyaránt csökkentik. További példák: (munkahelyi) kesztyűhasználat és (környezetvédelmi) szűrés, amelyek mindegyike növeli a hulladékkibocsátást. Figyelembe kell venni a szűrőberendezés kezelésének a munkahelyi expozícióra gyakorolt hatását is. Átgondolandó az üzemi feltételek és a kockázatkezelési intézkedések közötti kölcsönös függőségi viszony Nem szabad megfeledkezni arról a tényről, hogy az üzemi feltételek, illetve a kockázatkezelési intézkedések adott esetben kölcsönösen függhetnek egymástól, így a kettő közötti viszonynak a biztonsági értékelésre gyakorolt hatását fel kell mérni. Példa erre a hőmérséklet növekedésének a párolgást fokozó, így a munkahelyi belélegzés és a környezeti expozíció mértékét egyaránt növelő hatása. Ennek eredményeképpen a biztonságosan felhasználható termékmennyiség adott esetben alacsonyabbá válhat (feltéve, hogy a munkahelyi belélegzés, illetve a környezeti expozíció közül legalább az egyik az azt meghatározó tényezők közé tartozik). Így tehát az (eljárásban vagy a közvetlen környezetben való) hőmérsékletváltozás elvezethet az expozíció mértékének növekedéséhez, amit aztán bizonyos esetekben a javasolt kockázatkezelési intézkedések módosításával kell kézben tartani.

67

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE A minimális követelményeknek az általános üzemi feltételek, illetve kockázatkezelési intézkedések származtatásából kell eredniük A kezdeti expozíciós forgatókönyv kidolgozása során előállhat olyan helyzet, amelyben egyazon meghatározó tényező (pl. a felhasználás időtartama vagy az alkalmanként felhasznált mennyiség) a három célcsoport mindegyikére vonatkozóan más-más értéket kap. Ugyanez előfordulhat a különféle expozíciós utakkal is. A végleges expozíciós forgatókönyvben a kockázatok kézben tartását valamennyi célcsoport / expozíciós út tekintetében biztosító legóvatosabb üzemi feltételeknek, illetve kockázatkezelési intézkedéseknek kell szerepelniük. Egy példa: a munkahelyi biztonsági értékelésben elfogadott üzemi feltételek szerint a műveletenkénti (vagy felhasználásonkénti) maximális mennyiség 100 kg, a tevékenység gyakorisága napi egyszeri, alkalmankénti maximális időtartama pedig 2 óra. Ugyanakkor a környezeti biztonsági értékelés feltételei szerint a naponként felhasználható maximális mennyiség 50 kg. Ebben az esetben az üzemi feltételeknek műveletenként 50 kg-ban, napi egyszeri gyakoriságban, maximum 4 órás időtartamban való meghatározását kell fontolóra venni. Az expozíciós forgatókönyvbe az összes üzemi feltételnek és kockázatkezelési intézkedésnek be kell épülnie Az üzemi feltételek és a kockázatkezelési intézkedések kölcsönös függőségi viszonyának, illetve az általános üzemi feltételekből és kockázatkezelési intézkedésekből származtatott minimális követelményeknek az átgondolása után ki kell vonni a fennmaradó, biztonsági értékelésekben leírt, valamennyi expozíciós utat és célcsoportot lefedő üzemi feltételeket és kockázatkezelési intézkedéseket. Az üzemi feltételekre és a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó, lehetőség szerint szabványosított kifejezésekkel meghatározott információk leírása az expozíciós forgatókönyvben szerepel. Az expozíciós forgatókönyvben meg kell határozni a kockázatkezelési intézkedésekkel szembeni minimális hatékonysági követelményeket. A végleges expozíciós forgatókönyvnek valószerű, egyértelmű biztonsági tanácsokkal kell szolgálnia valamely anyag, anyagcsoport vagy keverék gyártására, illetve egy vagy több azonosított felhasználására vonatkozóan. Elő kell írnia az adott üzemi feltételek mellett a gyártás, illetve a felhasználás biztonságának garantálásához szükséges kockázatkezelési intézkedéseket. A munkahelyi helyzetek tekintetében a végleges expozíciós forgatókönyvnek meg kell felelnie a vegyi anyagokról szóló (Chemical Agent Directive, CAD), valamint a 89/391/EK irányelvben előírt célkitűzéseknek és intézkedési hierarchiának. D.8.2

Továbbfelhasználóknak adott tanácsok, amelyek alapján ellenőrizhetik, hogy az expozíciós forgatókönyv által felállított kereteken belül dolgoznak-e

Ajánlott a továbbfelhasználókat annak kiértékelésében, hogy az expozíciós forgatókönyv által felállított kereteken belül dolgoznak-e, a 9. szakaszban szerepeltetett, a végleges változatnak a fogyasztói, illetve a szállítói lánc távolabbi pontjain zajló felhasználások feltételeivel való összevetésében alkalmazható eszközökre, módszerekre mutató hivatkozásokkal segíteni. Ezek között lehetnek a G-1. függelékben leírt arányosítási eszközök is. A tanácsnak képessé kell tennie a továbbfelhasználót annak dokumentálására, hogy munkáját az expozíciós forgatókönyv által felállított kereteken belül végzi. Különösen igaz ez akkor, ha a gyártó, illetve az importőr a kockázatok kézben tartását reprezentatív számítási példa alapján bizonyította ugyan, számításának paraméterei közül azonban néhány vagy akár az összes is eltér attól, ami a továbbfelhasználó tevékenységét valójában jellemzi. A továbbfelhasználónak adott esetben bizonyítania kell saját üzemi feltételeinek és kockázatkezelési intézkedéseinek egyenértékűségét, például a következők tekintetbevételével: 68

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE 

Az expozíciót leképező célirányos kockázatfelmérési (TRA) modellben számos tényező ellensúlyozza egymásnak az expozíciót okozó koncentrációra gyakorolt hatását. Ilyenek a munkahelyen töltött idő, a keverékben lévő anyag koncentrációja, a porzás és a helyi légelszívás rendelkezésre állása. Az D.5.3.4 szakaszban szereplő példa illusztrálja, hogyan kompenzálta forgatókönyvében a helyi légelszívás (LEV) hiányát a gyártó, illetve az importőr az anyag koncentrációjának 20%-osra történő korlátozásával.



Az EUSES modellben a PEC local érték származtatásához a helyi napi mennyiségek, a csökkentés előtti kibocsátási arány, a biológiai szennyvízkezelés hatékonysága, valamint a fogadó vizek hígítási tényezője által adott szorzat vezet el. Így ezek közül a tényezők közül bármelyik ellensúlyozhatja a másik háromban bekövetkező változásokat anélkül, hogy az expozíciós forgatókönyv felülvizsgálata szükségessé válna.

Elképzelhető, hogy a gyártóban, illetve az importőrben felmerül az Útmutató továbbfelhasználók számára című dokumentumnak a továbbfelhasználók információs igényeinek jobb megértése érdekében való megtekintése iránti szándék.

69


D.9

A VÉGLEGES EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYV HASZNÁLATA A SZÁLLÍTÓI LÁNCBAN

Az egyes anyagok végleges expozíciós forgatókönyveit továbbítani kell a szállítói lánc mentén. Az expozíciós forgatókönyvek formátumának és megfogalmazásának a következő három követelménynek kell megfelelnie: 





A kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó tanácsoknak az expozíciós forgatókönyv átvevője számára hasznosaknak kell lenniük. o Az átvevő adott esetben lehet olyan készítő is, akinek a számára az expozíciós forgatókönyv a következő háromféle típusú információ forrásaként szolgál:  A készítő saját technikai tevékenységére (anyagok, illetve keverékek keverésére) vonatkozó gyakorlati tanácsok  A készítő termék-összeállításra és -kialakításra vonatkozó választásait érintő információk  A készítő vásárlóinak, illetve a szállítói lánc mentén lejjebb lévő felhasználóknak a szempontjából jelentőséggel bíró információk és tanácsok o Az átvevő lehet olyan végfelhasználó, akinek a számára az expozíciós forgatókönyv i) saját technikai tevékenységére vonatkozó gyakorlati tanácsok, valamint ii) a kockázatoknak a szállítói lánc lejjebb lévő pontjain (árucikkek és hulladék) való kézben tartására tekintve jelentőséggel bíró információk forrása. A továbbfelhasználó számára átláthatónak kell lenniük azoknak a feltételezéseknek, amelyeknek teljesülése mellett a szállító a vásárlója által, illetve a szállítói lánc mentén lejjebb megvalósított felhasználásokat biztonságosnak tekinti. Az expozíciós forgatókönyvben röviden leírva szerepelniük kell azoknak a tanácsoknak, amelyek utat mutatnak az átvevőnek az abban foglalt feltételek gyakorlati megvalósulásának ellenőrzéséhez.

A gyártó, illetve az importőr saját maga dönti el, hogyan kíván ezeknek a közvetlen, valamint a szállítói lánc mentén lejjebb lévő továbbfelhasználókat érintő követelményeknek megfelelni. Ez a döntés nagyban függ a saját, illetve vásárlóinak piacán érvényesülő feltételektől. A legtöbb esetben ajánlott a rugalmas kommunikáció lehetővé tétele érdekében az azonosított felhasználásokat különféle életciklusfázisokat, illetve bizonyos felhasználásokat (felhasználáscsoportokat) leíró önálló expozíciós forgatókönyvekből álló csomagban tárgyalni. Így a közvetlen továbbfelhasználó előtt is nyitva marad a vonatkozó expozíciós forgatókönyveknek saját vásárlói részére való egyszerű továbbításának lehetősége. Egyedi (például rövid szállítói láncokkal, rendkívül speciális felhasználásokkal, a kockázatkezelés iránti minimális igénnyel együtt járó) esetekben hatékony megoldás lehet valamennyi életciklusfázisnak egyetlen expozíciós forgatókönyvbe való integrálása is.

70


FÜGGELÉKEK D-1 függelék: a rendelkezésre álló 1. szintbe tartozó expozíciós értékelési eszközök .................................................72 D-2 függelék: Példa a környezeti kibocsátási kategóriák alkalmazására......................................................................77 D-3 függelék: A környezeti kibocsátási kategóriák (ERC-k) megnevezései és leírásai ...............................................81 D-4 függelék: Eljáráskategóriák társítása környezetvédelmi kibocsátási kategóriákhoz (ERC-khez) .........................84 D-5 függelék: Árucikk-kategóriák társítása környezetvédelmi kibocsátási kategóriákhoz (ERC-khez) ......................86

71


D-1 függelék: a rendelkezésre álló 1. szintbe tartozó expozíciós értékelési eszközök

Munkahelyi ECETOC TRA Előnyök  Világos szerkezet  Az értékelés alapjaként egy, az eljáráskategóriákhoz kötött paraméter szolgál  Szerepet kap az eljárás / tevékenység időtartama  Az EASE eszközön és az érdekelt ipari felektől származó szakértői hozzájárulásokon alapuló forgatókönyvek (eljáráskategóriák)  A helyi légelszívás számított hatékonysága az eljárás függvénye, így értéke nem konstans. Ez összhangban áll a megfigyelésekkel. Ugyanakkor az eszköz használatával jelenleg nem lehet különbséget tenni a helyi légszívók különféle típusai, azok hatékonysága között.

Korlátok Bizonyos eljáráskategóriák a jelek szerint átfedik egymást, a választás nem mindig egyértelmű.  Az eljáráskategóriák száma a jelek szerint nem elégséges valamennyi 1. szintbe tartozó értékelés lefedéséhez.  Az eljáráskategóriák leírásának nyelve szakértői, így a munkavállalókat érő expozíció (annak értékelése) terén szakértői ismeretekkel nem rendelkezők számára az eszköz használata nehézségeket okoz.  A felhasznált termék mennyiségének az expozíciós szintre gyakorolt hatása csak az eljárásoknak, a tevékenységeknek, az operatív egységeknek, valamint a tevékenységek időtartamának megkülönböztetése révén vehető számításba.  A „risk management measures” (kockázatkezelési intézkedések) közül csak a „local exhaust ventilation” (helyi légelszívás), illetve (közvetve) az eljárásoknak, a tevékenységeknek, az operatív egységeknek a módosítása választható ki.  A webes alapú, illetve a papíron közölt (93-as számú ECETOC technikai jelentés) változat jelenleg nem teljesen egyezik meg. Pillanatnyilag az előnyben részesített változat a papíron közölt. Az eszköz tervezett aktualizálása ki fog terjedni az ebben a tekintetben való áramvonalasításra is.  A mért adatokhoz (RISKOFDERM projekt) képest a helyi légelszívást érintő helyzetekben a bőrön keresztüli expozíció alábecsült.  Felhívjuk a figyelmét, hogy e dokumentum írásának időpontjában ezt az eszközt nem validálták a nanoanyagokkal történő használatra. Ha a modell kimenetét nanoanyagokra vonatkozó expozíció becsléséhez használják, ezt lehetőleg mért adatokkal kell alátámasztani. A kémiai biztonsági jelentésben világosan le kell írni a becsült értékekhez kapcsolódó bizonytalanságokat és a kockázatjellemzést érintő következményeket. 

A korlátok ellensúlyozása  Ha a választás nem egyértelmű, mindkét eljáráskategóriára vonatkozóan a legóvatosabb becslés alkalmazása.  Feltételezés, amely szerint a kis mennyiségek rövid idejű felhasználásokkal állnak kapcsolatban.  A papíron közölt változatnak a becslések alapjaként való, következetes használata (a jelentés letölthető az internetről).  A bőrön keresztüli expozícióra vonatkozóan a helyi légelszívás hiányának feltételezése (így óvatos becslések felállítása).

72

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE COSHH-BAuA eszköz Előnyök    

Igen világos, felhasználóbarát szerkezet A kimenet számos expozíciós forgatókönyvben alapvetően helytállónak bizonyult Számos gyakori feladathoz, például keveréshez, töltéshez nyújt kézben tartási stratégiát A kézben tartási útmutató adatlapok elérhetők az interneten

Korlátok  

    

A becslések jellegük szerint általánosak, így valamilyen mértékben bizonytalanok. Az értékelés során kapott expozíciós tartományokat további, például az expozíció időtartamának figyelembevételével végrehajtott ismétlésekben nem lehet felhasználni (csak a rövid, azaz napi 15 percesnél nem hosszabb idejű expozíció hatásával lehet számolni) A koncepció igazolása, akárcsak bármely más expozíciós becslési modell esetében, korlátozott Gázokhoz (kezeltekhez, kiszabadulókhoz) nem alkalmas Nem szabad használni a füstök, illetve súrlódásos technikákból adódóan por keletkezésével együtt járó feladatok esetében Rákkeltő, mutagén és/vagy reprodukciót károsító (CMR) anyagokhoz nem alkalmas. Felhívjuk a figyelmét, hogy e dokumentum írásának időpontjában ezt az eszközt nem validálták a nanoanyagokkal történő használatra. Ha a modell kimenetét nanoanyagokra vonatkozó expozíció becsléséhez használják, ezt lehetőleg mért adatokkal kell alátámasztani. A kémiai biztonsági jelentésben világosan le kell írni a becsült értékekhez kapcsolódó bizonytalanságokat és a kockázatjellemzést érintő következményeket.

A korlátok ellensúlyozása Mivel a modelleken alapuló becslések valamilyen mértékben bizonytalanok, a koncepció a következő óvatos feltételezések szerint működik:  

A (termékekben lévő) anyag koncentrációja 100%-osnak feltételezett. Az expozíció időtartama a műszakéval egyezőnek feltételezett. A napi 15 percnél rövidebb időn át végzett tevékenységek esetében fel lehet tételezni a becsült expozíció eggyel alacsonyabb tartományának érvényességét, így lehet a DNEL értékkel lehet azt összehasonlítani.

ConsExpo Előnyök  

 

Az EU-ban elfogadott, már létező és új anyagokról szóló EU-TGD-re (2004.) épül. Része egy a termékek és felhasználások széles skáláját lefedő alapértelmezett értékekből álló adatbázis (bár a bemeneti adatok jobbára magasabb, nem 1. szintbe tartozó modellekhez tartoznak). Az alapértelmezett értékek dokumentációja megtalálható az úgynevezett „adatlapokon”. Ingyenes.

73

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE Korlátok 

 

Az 1. szinten a ConsExpo eszköz jelenleg számos különféle fogyasztóitermék-kategóriával végzett munkára nem biztosít lehetőséget. Ha a közeljövőben sor kerül a termékkategóriákra vonatkozó alapértelmezett, előre meghatározott értékek kidolgozására, akkor a ConsExpo adatbázisában létre kell majd hozni az ezek közötti kapcsolatokat, illetve magukat a kategóriákat be kell építeni az adatbázisba. A kockázatkezelési intézkedések nem szerepelnek kimondottan megemlítve. Felhívjuk a figyelmét, hogy e dokumentum írásának időpontjában ezt az eszközt nem validálták a nanoanyagokkal történő használatra. Ha a modell kimenetét nanoanyagokra vonatkozó expozíció becsléséhez használják, ezt lehetőleg mért adatokkal kell alátámasztani. A kémiai biztonsági jelentésben világosan le kell írni a becsült értékekhez kapcsolódó bizonytalanságokat és a kockázatjellemzést érintő következményeket.

A korlátok ellensúlyozása A termékeket érintő kockázatkezelési intézkedések az 1. szintbe tartozó egyenletek bemeneti paramétereinek módosításával értelmezhetők a ConsExpo eszközben (lásd a D.4.5. szakaszt). Ha a termékre vonatkozóan rendelkezésre állnak részletesebb (azaz nem termékkategóriákra, hanem adott termékekre összpontosuló) adatok, akkor inkább azokat kell használni. (A ConsExpo modell az adatlapokkal együtt beszerezhető a www.consexpo.nl webhelyről.)

Fogyasztói EUSES Előnyök   

A jelenlegi, az EU-ban mindenütt elfogadott EU-TGD-re épül Adatigénye alacsony Ingyenes

Korlátok 

 

Az EUSES eszköz jelenleg nem biztosít külön kimondott lehetőséget a termékkategóriákra és árucikk-kategóriákra felosztott fogyasztóitermék-kategóriákkal végzett munkára. A kezdeti termékkategória-beállításokat át kell vinni az EUSES eszköz bemenetére. Akárcsak bármely más rendelkezésre álló fogyasztói expozíciós eszköz esetében, a kockázatkezelési intézkedéseket itt sem említik meg világosan. Felhívjuk a figyelmét, hogy e dokumentum írásának időpontjában ezt az eszközt nem validálták a nanoanyagokkal történő használatra. Ha a modell kimenetét nanoanyagokra vonatkozó expozíció becsléséhez használják, ezt lehetőleg mért adatokkal kell alátámasztani. A kémiai biztonsági jelentésben világosan le kell írni a becsült értékekhez kapcsolódó bizonytalanságokat és a kockázatjellemzést érintő következményeket.

A korlátok ellensúlyozása 

74

A fogyasztókat érintő kockázatkezelési intézkedések az eszközökben manuálisan kezelhetők. További útmutatás a 3. lépésnél található.


EUSES/ERC Előnyök   



A jelenlegi, az EU-ban mindenütt elfogadott EU-TGD-re épül Az első értékelésnél adatigénye alacsony Az üzemi feltételek és a kockázatkezelési intézkedések szerint finomított adatok az 1. szinten végzett kémiai biztonsági értékelés folyamata során a kibocsátási számításokba közvetlenül beilleszthetők Ugyanez érvényes az eszközbe bevihető finomított anyagtulajdonságokra is Ingyenesen letölthető a http://ihcp.jrc.ec.europa.eu/our_activities/healthenv/risk_assessment_of_Biocides/euses webhelyről.

Korlátok 





Nem világos, milyen üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések bevezetettségét tételezik fel a jelenlegi EUSES eszköz alapértelmezett kibocsátási arányai. Így az ismétlések például az alapértelmezett kibocsátási arányban már feltételezett kockázatkezelési intézkedések dupla beszámításához vezethetnek. Az anyagparaméterek származtatásához használt korrelációk, azaz főként a megoszlási adatok, a szervetlen anyagokra és a felületaktív anyagokra nem érvényesek. Ha a megoszlásra és a lebomlásra vonatkozóan állnak rendelkezésre mért adatok, akkor a számításokban mindenképpen ezeket kell használni. Ez a fémek, a szervetlen vegyületek és a felületaktív anyagok esetében rendkívül fontos. Felhívjuk a figyelmét, hogy e dokumentum írásának időpontjában ezt az eszközt nem validálták a nanoanyagokkal történő használatra. Ha a modell kimenetét nanoanyagokra vonatkozó expozíció becsléséhez használják, ezt lehetőleg mért adatokkal kell alátámasztani. A kémiai biztonsági jelentésben világosan le kell írni a becsült értékekhez kapcsolódó bizonytalanságokat és a kockázatjellemzést érintő következményeket.

A korlátok ellensúlyozása  



Ezek a korlátok indokolják a környezeti kibocsátási kategóriák (ERC-k) bevezetését. A környezeti kibocsátási kategóriák az EUSES eszközbe bemeneti fájlokból tölthetők be. A környezeti kibocsátási kategóriák előre meghatározott értékeinek saját becslésekre, továbbfelhasználóktól származó információkra, illetve mért adatokra való lecserélésével bevonhatók a számításokba a kockázatkezelési intézkedések hatása és a felhasználási feltételek változásai. A fémekkel, szervetlen vegyületekkel és felületaktív anyagokkal végzett munka során – ha rendelkezésre állnak ilyenek – mért megoszlási adatokat kell használni. Kationos (pozitív töltésű) vegyületek esetében alkalmazhatók igen magas (talaj-víz, üledék-víz, iszap-víz) megoszlási együtthatók. Anionos (negatív töltésű) vegyületek esetében alkalmazhatók igen alacsony (talaj-víz, üledék-víz, iszap-víz) megoszlási együtthatók. Ha mért megoszlási adatok nem állnak rendelkezésre, végigvitt szimulációkból álló halmaz alkalmazható. Ezek közül az egyikben a (talaj-víz, üledék-víz, iszap-víz) megoszlási együtthatók igen magasak, míg a másikban igen alacsonyak. Ezután a legmagasabb várható kockázati hányadost adó eredmények használhatók fel.

75


EUSES munkafüzet Előnyök    

A környezet és a közvetett emberi expozíció tekintetében az EUSES eszközhöz hasonló előnyök. A tapasztalt, egyedi kibocsátási adatok birtokában lévő felhasználó számára a munkafüzetváltozat kibocsátásbecslési modulja a számításokat átláthatóbb módon biztosítja. Lehetőséget biztosít a dedikált expozíciós számítási eszközök integrálására. Az RIVM-mel (www.rivm.nl), illetve a CEFIC-cel (www.cefic.org) felvett kapcsolaton keresztül ingyenesen beszerezhető.

Korlátok 



Semmilyen eljárás- vagy termékkategóriához sem köthető, így a kibocsátási adatokat a felhasználónak kell manuálisan bevinnie, míg a kockázatkezelési intézkedések hatása a kibocsátási arányok csökkentésével jeleníttethető meg. Felhívjuk a figyelmét, hogy e dokumentum írásának időpontjában ezt az eszközt nem validálták a nanoanyagokkal történő használatra. Ha a modell kimenetét nanoanyagokra vonatkozó expozíció becsléséhez használják, ezt lehetőleg mért adatokkal kell alátámasztani. A kémiai biztonsági jelentésben világosan le kell írni a becsült értékekhez kapcsolódó bizonytalanságokat és a kockázatjellemzést érintő következményeket.

A korlátok ellensúlyozása A munkafüzetet kezelő szoftverben az algoritmusok stabilitása érdekében be kell kapcsolni a védelmet, a beviteli hibákkal szemben ugyanis érzékeny. A TGD Excel változatában a munkafüzetlapok a változók bemeneti paramétereinek bevitelére szolgáló cellák kivételével alapértelmezés szerint írásvédettek. Az írásvédelem megszüntetése esetén nagy óvatossággal kell eljárni.

76


D-2 függelék: Példa a környezeti kibocsátási kategóriák alkalmazására Az itt következő példa célja annak illusztrálása, hogy hogyan segítik a gyártót, illetve az importőrt a környezeti kibocsátási kategóriák (ERC-k) a kibocsátások és az expozíció 1. szinten való felbecsülésében. A számítások a környezeti kibocsátási kategóriák táblázatában a vízbe való kibocsátásra vonatkozóan szereplő alapértelmezett, az EUSES alkalmazásból vett értékeken alapulnak (lásd az R.16-1. függeléket). A települési szennyvízkezelés hatékonyságát az anyag tulajdonságai határozzák meg (ezek visszakereshetők az R.16-4. függelékben szereplő, a SIMPLETREAT modellen alapuló táblázatban). A hígítási mennyiség előre meghatározott értéke vagy napi 20 000 m3 (helyi forrás), vagy évi 25*109 m3 víz (szórt kibocsátás a régióba). A környezeti kibocsátási kategóriában felételezett egyetlen kockázatkezelési intézkedés a szennyvízkezelő telep (STP) igénybevétele. Az 1a. példában egy adott anyag feldolgozási életciklusfázisának példája szerepel. Itt a kockázatok kézben tartottsága az 1. szintbe tartozó értékelés egyetlen végrehajtása után bizonyítható. Az 1b. példában ugyanaz az eljárás szerepel, a regisztrálandó anyag PNEC értéke azonban itt már alacsonyabb (a két érték közötti arány 50-szerese). A kockázatok kézben tartásának bizonyíthatóvá tételéhez létesítményi kockázatkezelésre van szükség, így a folyamaton ismét végig kell haladni. A jobb oldali oszlopban a környezeti kibocsátási kategóriából átvett, az expozíciós forgatókönyvben szerepeltetett információvá átalakított adatokra, illetve az üzemi feltételekre és a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó további információk lépésenkénti hozzáadásának módjára utaló megjelölések szerepelnek. Fontos megjegyezni: A környezeti kibocsátási kategóriák kiindulási pontként való alkalmazása csak akkor ésszerű megoldás, ha egyedibb, a REACH rendelethez jobban illeszkedő kibocsátási becslési modulokat az érintett ipari ágazatok (még) nem dolgoztak ki.

77

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE 1a. példa: Textilfesték gyártója / importőre megkezdi a feldolgozási életciklusfázis expozíciós forgatókönyvébe tartozó, a környezetre vonatkozó rész kidolgozását. A gyártó / importőr termelési mennyisége évi 1000 t. Anyagtulajdonságok: Skin Sens 1., H317 (Allergiás bőrreakciót válthat ki.); Lényegéből adódóan biológiailag lebomló; vízoldékonyság > 100 g/l; PNEC 500 µg/l

1

2

3

4

A gyártó / importőr által elvégzett művelet

Az expozíciós forgatókönyv információknak helyet adó szakasza

Az expozíciós forgatókönyv előzetes feltöltése a házon belül rendelkezésre álló információkkal



Bemártási eljárás (merítési műveletek) [PROC13] => 1. vagy 2. szakasz



Általában ipari környezet => 1. szakasz



Általában a települési szennyvízkezelőhöz csatlakoztatva => kockázatkezelési intézkedés a 6. szakaszban



Koncentráció a végfelhasználásra szánt festékanyagban 10–50% => 4.2. szakasz

A feldolgozás feltételeit legjobban tükröző környezeti kibocsátási kategória kiválasztása

Ismétlés végrehajtása a gyártó / importőr rendelkezésére álló információk alapján

Döntő jelentőségű meghatározó tényezők

Kapott expozíciós becslés

ERC 5-ös kategória, mivel az anyagot arra szánják, hogy az árucikkmátrix részévé váljon

A szennyvízkezelő telepre történő alapértelmezett kibocsátás (50%-os) = 25 t/nap



Alapértelmezett helyi mennyiség (1000 t / 20 nap) = 50 t/nap => 4.3. szakasz

A szennyvízkezelő telep alapértelmezett kibocsátása (60%-os) = 15 t/nap



A festési eljárás hatékonysága 50%-os (50% veszteség) => 5. szakasz

PEC local (20 000 m3 vízben való feloldás után): 750 mg/l



A kockázatkezelési intézkedés (települési szennyvízkezelés 33 ) hatékonysága 40%-os => 6.2. szakasz



A textilkikészítő ágazat szerkezete arra enged következtetni, hogy az egyes festékekből (szemben a környezeti kibocsátási kategória alapértelmezett napi 50 t mennyiségével) naponta általában legfeljebb 150 kg kerül alkalmazásra: => 4.3. szakasz



A gyártó / importőr által a továbbfelhasználó részére biztosított technikai útmutató szerint (szemben a környezeti kibocsátási kategória előre meghatározott 50%-os arányával) a gyakorlatban az érintett típusú szálakban a festék a kihúzásos eljárás során 95%-ban rögzül: => 5. szakasz

A 95%-os hatékonyság feltételezése az eredmény szempontjából döntő jelentőségű. Ez csak kihúzásos eljárásban érhető el, a telítésesben nem (a

A szennyvízkezelő telepre kibocsátott anyagmennyiség csökkentése 3333-szoros arányban (= 7,5 kg/nap) Eredményül kapott PEC local : 225 µg/l

A festési eljárás 85%-os hatékonysága mellett a környezeti koncentráció nem lehetne előre

33 A SimpleTreat eszköz előrejelzése szerint ha logP értéke < 3, akkor a lényegéből adódóan biológiailag lebomló anyag 40%-a vonható ki.

78

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE 1a. példa: Textilfesték gyártója / importőre megkezdi a feldolgozási életciklusfázis expozíciós forgatókönyvébe tartozó, a környezetre vonatkozó rész kidolgozását. A gyártó / importőr termelési mennyisége évi 1000 t. Anyagtulajdonságok: Skin Sens 1., H317 (Allergiás bőrreakciót válthat ki.); Lényegéből adódóan biológiailag lebomló; vízoldékonyság > 100 g/l; PNEC 500 µg/l

5




beazonosítása

hatékonyság általában 85%-osnál nem nagyobb) => 5. és 9. szakasz

jelezhetően 500 µg/l-esnél kisebb

Konklúzió: a víz tekintetében a kockázatok kézben tartottsága bizonyított

1b. példa: Textilfesték gyártója / importőre megkezdi a feldolgozási életciklusfázis expozíciós forgatókönyvébe tartozó, a környezetre vonatkozó rész kidolgozását. A gyártó / importőr termelési mennyisége évi 1000 t. Anyagtulajdonságok: Skin Sens 1., H317 (Allergiás bőrreakciót válthat ki.); Lényegéből adódóan biológiailag lebomló; vízoldékonyság > 100 g/L; PNEC 10 µg/l

1

2

3



Az expozíciós forgatókönyv előzetes feltöltése a házon belül rendelkezésre álló információkkal



Bemártási eljárás (merítési műveletek) [PROC13] => 1. vagy 2. szakasz



Általában ipari környezet => 1. szakasz



Általában a települési szennyvízkezelőhöz csatlakoztatva => 6. szakasz



Koncentráció a végfelhasználásra szánt festékanyagban 10–50% => 4.2. szakasz

A feldolgozás feltételeit legjobban tükröző környezeti kibocsátási kategória kiválasztása

Ismétlés végrehajtása a gyártó / importőr rendelkezésére álló információk alapján


ERC 5-ös kategória, mivel az anyagot arra szánják, hogy az árucikkmátrix részévé váljon

A szennyvízkezelő telepre való alapértelmezett kibocsátás (50%-os) = 25 t/nap => szakasz



Alapértelmezett helyi mennyiség (1000 t / 20 nap) = 50 t/nap => 4.3. szakasz

A szennyvízkezelő telep alapértelmezett kibocsátása (60%-os) = 15 t/nap



A festési eljárás hatékonysága 50%-os (50% veszteség) => 5. szakasz



A kockázatkezelési intézkedés (települési szennyvízkezelés1) hatékonysága 40%-os => 6.2. szakasz

PEC local (20 000 m3 vízben való feloldás után): 750 mg/l



A textilkikészítő ágazat szerkezete arra enged következtetni, hogy az egyes festékekből (szemben a környezeti kibocsátási kategória alapértelmezett napi 50 t mennyiségével) naponta általában legfeljebb 150 kg kerül alkalmazásra: => 4.3. szakasz

A szennyvízkezelő telepre kibocsátott anyagmennyiség csökkentése 3333-szoros arányban (= 7,5 kg/nap)

79

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE 1b. példa: Textilfesték gyártója / importőre megkezdi a feldolgozási életciklusfázis expozíciós forgatókönyvébe tartozó, a környezetre vonatkozó rész kidolgozását. A gyártó / importőr termelési mennyisége évi 1000 t. Anyagtulajdonságok: Skin Sens 1., H317 (Allergiás bőrreakciót válthat ki.); Lényegéből adódóan biológiailag lebomló; vízoldékonyság > 100 g/L; PNEC 10 µg/l A gyártó / importőr által elvégzett művelet

4

Létesítményi kockázatkezelési intézkedések hozzáadása másodszori végrehajtással

4

Döntő jelentőségű meghatározó tényező beazonosítása

5

Konklúzió: a víz tekintetében a kockázatok kézben tartottsága bizonyított

80





A gyártó / importőr által a továbbfelhasználó részére biztosított technikai útmutató szerint (szemben a környezeti kibocsátási kategória előre meghatározott 50%-os arányával) a gyakorlatban az érintett típusú szálakban a festék a kihúzásos eljárás során 95%-ban rögzül: => 5. szakasz

Eredményül kapott PEC local : 225 µg/l



A kihúzással kimerített fürdőt telephelyi kezelésnek kell alávetni. Alkalmas módszerek: kémiai oxidálás, nano-szűrés, flokkulálás. Várható hatékonyság: 95%-os. => 6.2. szakasz

A napi mennyiség csökkentése 1,25-szörös arányban



A létesítményenként naponta felhasznált mennyiség korlátozása 120 kgra => 4.3. szakasz

A feltételezések szerint a rögzülési arány 95%-os, a létesítményi előkezelés hatékonysága szintén 95%-os. Emellett szükség van olyan bizonyítékokra, amelyek szerint a szennyvízkezelő telep legalább 50%-os hatékonysága érvényesül az előkezelt szennyvízre.

A kockázatkezelés hatékonyságának 20-szoros arányban való növelése Eredményül kapott PEC local : 9 µg/l 

A hatékonyságot rendszeresen kell keresztellenőrizni: vonatkozó javaslat beillesztése az expozíciós forgatókönyv 5. és 9. szakaszába.

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE D-3 függelék: A környezeti kibocsátási kategóriák (ERC-k) megnevezései és leírásai ERC száma ERC1

Név

Leírás

Vegyi anyagok gyártása

ERC2

Készítmények előállítása*

ERC3

Alapanyagokban lévő készítmények

ERC4

Árucikkek részévé nem váló segédanyagok ipari felhasználása eljárásokban vagy termékekben Mátrixra vagy abba való beépüléshez vezető ipari felhasználás

Szerves és szervetlen anyagok gyártása a vegyi, petrokémiai, nyersfém- és ásványiparban, ideértve az intermediereket és a monomereket is, folytonos vagy szakaszos eljárások, dedikált vagy többcélú berendezések alkalmazásával, akár műszaki vezérléssel, akár kézi beavatkozással működtetve. Anyagok keverése és elegyítése (kémiai) készítményekké valamennyi olyan előállító típusú iparágban, mint például a festékeké és a barkácsolással kapcsolatos termékeké, a színezőanyag-pasztáké, a háztartási termékeké (tisztítószereké), a kenőanyagoké stb. Az olyan, mátrixokba / mátrixokra (alapanyagokba / alapanyagokra) később fizikailag vagy kémiailag kötődő anyagok keverése és elegyítése, mint például a mesterkeverékek és a műanyag vegyületek műanyag adalékai. Ide tartoznak például a PVC mesterkeverékekben lévő lágyítószerek és stabilizátorok, a fényképészeti filmek kristálynövekedés-szabályzói stb. Segédanyagok ipari alkalmazása folytonos vagy szakaszos eljárások, dedikált vagy többcélú berendezések alkalmazásával, akár műszaki vezérléssel, akár kézi beavatkozással működtetve. Ide tartoznak például a kémiai reakciókban felhasznált oldószerek, a festékek felvitele során „felhasznált” oldószerek, a fémmegmunkálási folyadékok kenőanyagai, a polimerpréselésben / -öntésben felhasznált porozóanyagok Az olyan, mátrixokba / mátrixokra (alapanyagokba / alapanyagokra) később fizikailag vagy kémiailag kötődő, önmagukban vagy készítményekben előforduló (nem segéd)anyagok ipari felhasználása, mint a festékek, a bevonatok és a ragasztóanyagok kötőanyagai, a textilfestékek és a bőripari termékek festékei, bevonási és horganyozási eljárásban alkalmazott bevonatokban található fémek. Ez a kategória kiterjed az árucikkekben előforduló, meghatározott funkciót betöltő anyagokra, valamint a korábbi életszakaszban segédanyagként történt felhasználást követően az árucikkben maradó anyagokra (pl. hőstabilizátorok a műanyagfeldolgozásban). Intermedierek elsősorban vegyipari, más anyagok szintetizálásának (gyártásának) céljára való felhasználása folytonos vagy szakaszos eljárások, dedikált vagy többcélú berendezések alkalmazásával, akár műszaki vezérléssel, akár kézi beavatkozással működtetve. Ide tartoznak például a mezőgazdasági vegyszerek, gyógyszerek, monomerek stb. szintetizálása során felhasznált kémiai építőelemek (betáplált alapanyagok). Reaktív segédanyagok ipari alkalmazása folytonos vagy szakaszos eljárások, dedikált vagy többcélú berendezések alkalmazásával, akár műszaki vezérléssel, akár kézi beavatkozással működtetve. Ide tartoznak például a papíripari fehérítőszerek. Monomerek polimergyártásban, műanyaggyártásban (hőre lágyuló műanyagok gyártásában) és polimerizációs eljárásban való felhasználása. Ide tartozik például a vinil-klorid monomerek PVC-gyártásban való felhasználása.

ERC5

ERC6a

ERC6b ERC6c ERC6d

Más anyag gyártásához vezető ipari felhasználás (intermedierek ipari felhasználása) Reaktív segédanyagok ipari felhasználása Monomerek hőre lágyuló műanyagok gyártásában való ipari felhasználása Gyártásszabályozók gyanták, gumiipari termékek, polimerek gyártásában, a polimerizációs eljárásban való ipari felhasználása

Vegyi anyagok (térhálósító anyagok, hálósító adalékok) hőre keményedő anyagok és gumik gyártásában, polimerfeldolgozásban való felhasználása. Ide tartozik például a sztirol poliésztergyártásban, illetve a vulkanizálóanyagok gumigyártásban való felhasználása.

81

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE ERC száma ERC 7

Név

Leírás

Anyagok zárt rendszerben való ipari felhasználása

Anyagok zárt rendszerben való ipari felhasználása Olyan zárt berendezésben való felhasználás, mint például a folyadékoké a hidraulikai rendszerekben, a hűtőfolyadékoké és a kenőanyagoké a motorokban, a dielektromos folyadékoké elektromos transzformátorokban, valamint az olajoké hőcserélőkben. A funkcionális folyadékok és a termékek szándékolt érintkezése nem tervezett, így a szennyvízen és a levegőn keresztül alacsony kibocsátás várható. Segédanyagok általános lakossági, illetve foglalkozásszerű beltéri felhasználása. A felhasználás (általában) a környezetbe/szennyvízelvezető rendszerbe való közvetlen kibocsátást eredményez. Ide tartoznak például a ruházati anyagok mosásában használt detergensek, a gépi mosófolyadékok és a vécétisztító szerek, az autó- és kerékpár-ápolási termékek (politúrok, kenőanyagok, jégmentesítők), a festékekben és ragasztóanyagokban lévő oldószerek, valamint a légfrissítőkben lévő illatanyagok és aeroszol-hajtógázok. Reaktív anyagok általános lakossági, illetve foglalkozásszerű beltéri felhasználása. A felhasználás (általában) a környezetbe való közvetlen kibocsátást eredményez. Ide tartoznak például vécétisztító szerekben lévő nátrium-hipoklorit, a ruházati anyagok mosásában használt fehérítőszerek, a fogápolási termékekben lévő hidrogén-peroxid.

ERC8a

Segédanyagok nyitott rendszerekben való széleskörű, szórt beltéri felhasználása

ERC8b

Reaktív anyagok nyitott rendszerekben való széleskörű, szórt beltéri felhasználása Széleskörű, szórt beltéri, mátrixra vagy abba való beépüléshez vezető felhasználás Segédanyagok nyitott rendszerekben való széleskörű, szórt kültéri felhasználása Reaktív anyagok nyitott rendszerekben való széleskörű, szórt kültéri felhasználása Széleskörű, szórt kültéri, mátrixra vagy abba való beépüléshez vezető felhasználás Reaktív anyagok zárt rendszerekben való széleskörű, szórt beltéri felhasználása Reaktív anyagok zárt rendszerekben való széleskörű, szórt kültéri felhasználása Hosszú élettartamú

ERC8c

ERC8d

ERC8e

ERC8f

ERC9a

ERC9b

ERC10a

82

Az olyan, mátrixokba / mátrixokra (alapanyagokba / alapanyagokra) később fizikailag vagy kémiailag kötődő (nem segéd-) anyagok beltéri, általános lakossági, illetve foglalkozásszerű felhasználása, mint a festékek, a bevonatok és a ragasztóanyagok kötőanyagai, a textilfestékek. Segédanyagok általános lakossági, illetve foglalkozásszerű kültéri felhasználása. A felhasználás (általában) a környezetbe való közvetlen kibocsátást eredményez. Ide tartoznak például az autó- és kerékpár-ápolási termékek (politúrok, kenőanyagok, jégmentesítők), a festékekben és ragasztóanyagokban lévő oldószerek. Reaktív anyagok általános lakossági, illetve foglalkozásszerű kültéri felhasználása. A felhasználás (általában) a környezetbe való közvetlen kibocsátást eredményez. Ide tartozik például a nátrium-hipokloritnak és a hidrogén-peroxidnak felülettisztításra való felhasználása (építőipari anyagok). Az olyan, mátrixokba / mátrixokra (alapanyagokba / alapanyagokra) később fizikailag vagy kémiailag kötődő (nem segéd-) anyagok kültéri, általános lakossági, illetve foglalkozásszerű felhasználása, mint a festékek, a bevonatok és a ragasztóanyagok kötőanyagai. Anyagok általános lakossági, illetve (kis léptékű) foglalkozásszerű zárt rendszerekben való, beltéri felhasználása. Olyan zárt berendezésben való felhasználás, mint például a hűtőszekrényekben a hűtőfolyadékoké, valamint az elektromos árammal működő olajkályhák. Anyagok általános lakossági, illetve (kis léptékű) foglalkozásszerű zárt rendszerekben való, kültéri felhasználása. Olyan zárt berendezésben való felhasználás, mint például a hidraulikai folyadékoké a gépjárművek felfüggesztésében, a kenőanyagoké a motorolajokban, valamint a fékfolyadékoké a gépjárművek fékrendszereiben. Árucikkekben vagy azokon lévő anyagok kismértékű kiszabadulása a kültéri felhasználás melletti hasznos élettartam során,

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE ERC száma

ERC10b

ERC11a

ERC11b

ERC12a

ERC12b

Név

Leírás

árucikkek és kis mértékben kiszabaduló alapanyagok széleskörű, szórt kültéri felhasználása Hosszú élettartamú árucikkek és nagymértékben vagy szándékoltan kiszabaduló alapanyagok széleskörű, szórt kültéri felhasználása (beleértve a csiszoló eljárást is) Hosszú élettartamú árucikkek és kis mértékben kiszabaduló alapanyagok széleskörű, szórt beltéri felhasználása Hosszú élettartamú árucikkek és nagymértékben vagy szándékoltan kiszabaduló alapanyagok széleskörű, szórt beltéri felhasználása (beleértve a csiszoló eljárást is) Árucikkek csiszoló technikával való ipari gyártása (kismértékű kiszabadulás) Árucikkek csiszoló technikával való ipari gyártása (nagymértékű kiszabadulás) Egyéb környezeti jellemzők, kérjük, adja meg

ide tartoznak például a fémek, a fa és műanyag építő- és szerelőipari anyagok (esővízcsatornák, lefolyók, ácsolatok stb.)

Árucikkekben vagy azokon lévő anyagok kültéri felhasználásból adódó nagy mértékű vagy szándékolt kiszabadulása a hasznos élettartam során. Ide tartoznak például a gumiabroncsok, a kezelt fa termékek, az olyan kezelt textíliák és szövetek, mint a napellenzőkben, napernyőkben és a bútorokban felhasználtak, a kereskedelmi hajózásban használt és a kedvtelési célú vízi járművekben lévő cink anódok, a teher- és személygépjárművekben lévő fékbetétek. Ez kiterjed az árucikk mátrixából a munkások általi feldolgozás eredményeként történő kiszabadulásra is. Ezek az általában a PROC 21-hez, 24-hez, 25-höz kapcsolódó eljárások, például: épületek (hidak, homlokzatok) vagy járművek (hajók) csiszolása. Árucikkekben vagy azokon lévő anyagok beltéri felhasználásból adódó kismértékű kiszabadulása a hasznos élettartam során. Ide tartoznak például a padlóburkolatok, a bútorok, a játékok, a szerelőipari anyagok, a függönyök, a lábbelik, a bőripari termékek, a papír- és kartonpapírtermékek (magazinok, könyvek, újságok és csomagolópapírok), az elektronikus berendezések (burkolata). Árucikkekben vagy azokon lévő anyagok beltéri felhasználásból adódó nagy mértékű vagy szándékolt kiszabadulása a hasznos élettartam során. Például: szövetekből, textíliákból (ruházatból, padlószőnyegekből) mosás során való kiszabadulás. Ez kiterjed az árucikk mátrixából a munkások általi feldolgozás eredményeként történő kiszabadulásra is. Ezek az általában a PROC 21-hez, 24-hez, 25-höz kapcsolódó eljárások. Például beltéri festékek eltávolítása.

Árucikkekben vagy azokon lévő anyagok (szándékolt vagy nem szándékolt) kiszabadulása az árucikk mátrixából munkások általi feldolgozás eredményeként. Ezek az eljárások általában a PROC 21-hez, 24-hez, 25-höz kapcsolódnak. Olyan eljárások, ahol az anyag eltávolítása szándékolt, de a várható kiszabadulás alacsony marad, például: szövetek vágása, fémek vagy polimerek vágása, megmunkálása vagy zúzása a gépészeti ágazatban. Árucikkekben vagy azokon lévő anyagok (szándékolt vagy nem szándékolt) kiszabadulása az árucikk mátrixából munkások általi feldolgozás eredményeként. Ezek az eljárások általában a PROC 21-hez, 24-hez, 25-höz kapcsolódnak. Olyan eljárások, ahol az anyag eltávolítása szándékolt, és nagy mennyiségű por várható, például: csiszolási műveletek vagy festék eltávolítása szemcseszórással.

83


D-4 függelék: Eljáráskategóriák társítása környezetvédelmi kibocsátási kategóriákhoz (ERC-khez) 34

PROC1

A munkavállalókra vonatkozóan kidolgozott célirányos kockázatfelmérési (TRA) kategóriákon alapuló kategória 35

Környezeti kibocsátási kategória (ERC) száma

Zárt eljárásban való felhasználás, az expozíció valószínűtlen

1., 6a., 6c.

Ipari PROC2

Zárt, folytonos eljárásban való felhasználás, az ellenőrzés (pl. mintavétel) során alkalmanként előforduló expozícióval

1., 6a., 6c., 7.

Ipari PROC3

Zárt, szakaszos eljárásban való felhasználás (szintézis vagy készítmény-előállítás)

1., 2., 6a., 6d.

Ipari PROC4

Szakaszos és más eljárások során (szintézis) való felhasználás, amelynek során felmerül az expozíció lehetősége

1., 6a., 6c., 6d.

Ipari PROC5

Keverékek és árucikkek előállításának szakaszos (több fázisú, 2, 3 illetve jelentős érintkezéssel együtt járó) eljárása során végbemenő keverés, elegyítés Ipari

PROC6

Kalenderezési műveletek

5

Ipari PROC7

Porlasztás ipari környezetben és alkalmazásokban

4, 5

Ipari PROC8

Anyag vagy keverék edényekbe / edényekből, nagy tartályokba / tartályokból való továbbítása (feltöltés / leürítés) nem kijelölt létesítményekben.

Az ipari ERC fedi le

Ipari / foglalkozásszerű PROC9

Anyag vagy keverék kis tartályokba való továbbítása (kijelölt töltősor, a mérési szakasszal együtt)

Az ipari ERC fedi le

Ipari PROC10

Ragasztóréteg és más bevonat hengerrel vagy ecsettel való felvitele 4., 5., 8a., 8c., 8d., 8f. Ipari / foglalkozásszerű

PROC11

Permetszórás ipari körülményeken és/vagy létesítményeken kívül

8a., 8c., 8d., 8f.

Foglalkozásszerű PROC12

Habosítóanyagok habgyártásban való felhasználása

5

Ipari PROC13

Árucikkek bemártással, öntéssel való kezelése

4., 5., 6b., 8a., 8b., 8c.,

34

Felhívjuk a figyelmét, hogy az e függelékben szereplő táblázatok nem kerültek aktualizálásra az R.12 fejezet tekintetében. 35

84

bizonyos, TRA-kategóriákhoz még nem hozzárendelhető operatív egységekkel kiegészítve

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE A munkavállalókra vonatkozóan kidolgozott célirányos kockázatfelmérési (TRA) kategóriákon alapuló kategória 35 Ipari / foglalkozásszerű PROC14

Keverékek, illetve árucikkek tablettázással, összenyomással, extrudálással, szemcsésítéssel való termelése

Környezeti kibocsátási kategória (ERC) száma 8d., 8f. 1,2,3

Ipari PROC15

Laboratóriumi reagens felhasználása

8a., 8b.

Foglalkozásszerű PROC16

Anyagok üzemanyagforrásként való felhasználása, az el nem égett Nincs alkalmazható terméknek való korlátozott expozíció várható Ipari / foglalkozásszerű

PROC17

Kenés magas energiaszintekkel együtt járó körülmények mellett, részben nyitott eljárásban

4., 8d.

Ipari / foglalkozásszerű PROC18

Zsírozás magas energiaszintekkel együtt járó körülmények mellett 4., 8d. Ipari / foglalkozásszerű

PROC19

Kézi keverés közeli érintkezéssel, kizárólag személyi védőeszköz rendelkezésre állása mellett.

8a–8f.

Foglalkozásszerű PROC Xyz

Egyéb eljárás vagy tevékenység Hő- és nyomásátadó folyadékok porlasztásos, ugyanakkor zárt rendszerekben való felhasználása

9a., 9b.

Alapanyagokban, illetve árucikkekben lekötött anyagok alacsony energiaigényű megmunkálása

Még nincs alkalmazható

Esetlegesen zárt, magas hőmérsékleten végzett feldolgozási műveletek


Magas hőmérsékleten elvégzett feldolgozási és továbbítási műveletek


Az alapanyagok, illetve árucikkek összetevőire nagy energiával kifejtett (mechanikai) hatás


Magas hőmérséklettel járó munkaművelet


85


D-5 függelék: Árucikk-kategóriák társítása környezetvédelmi kibocsátási kategóriákhoz (ERC-khez) 36 D-5. függelék: Árucikk-kategóriák társítása környezetvédelmi kibocsátási kategóriákhoz (ERC-khez) Árucikk-kategóriák [AC] választólistája


Személygépjárművek és motorkerékpárok

10a., 10b.

Egyéb járművek: légi járművek, vízi járművek, hajók, tehergépjárművek

10a., 10b.

AC03

Gépek és azok mechanikai alkalmazásai

10a., 10b., 11a., 11b.

AC04

Elektronikai és optikai termékek, pl. számítógépek, irodai berendezések, mozgókép- és hangrögzítő, valamint kommunikációs eszközök

11a.

Elektromos elemek és akkumulátorok

11a.

Elektromos és elektronikai termékek: Háztartási eszközök („fehér áruk”)

11a.

AC02

AC05

Üveg- és kerámiatermékek: asztali edények, fazekak, serpenyők, élelmiszertároló dobozok

AC06

Szövetek, textíliák és kiegészítők: ágynemű és ruházat

11b.

Szövetek, textíliák és kiegészítők: függönyök, kárpit, padlószőnyegek

11a.

AC08

Bőripari termékek: kiegészítők és kárpit

11a.

AC10

Fémtermékek: evőeszközök, főzőedények, fazekak, serpenyők

11a.

AC11

AC13

AC15

10a., 11a.

Fémtermékek: játékok

10a., 11a.

Fémtermékek: bútorok

10a., 11a.

Papírtermékek: törlőruhák, törülközők, eldobható asztali edények, női higiéniai termékek, felnőttek részére készült inkontinencia-termékek, írólapok

11a., 11b.

Papírtermékek: újságpapír, csomagolóanyag

11a.

Fényképészeti és reprográfiai árucikkek: fényképezőgépek, videokamerák => az AC04 esetleg alkalmasabb

11a.

Fényképészeti és reprográfiai termékek: filmek, nyomtatott fényképek

11a.

Gumiipari termékek: gumiabroncsok

10b.

Gumiipari termékek: padlóburkolat

11a.

Gumiipari termékek: lábbelik

10a., 10b.

Gumiipari termékek: játékok

11a.

Egyéb általános gumiipari termékek AC17

Fa és fabútorok: padlóburkolat

11a., 11b.

Fa és fabútorok: bútor

10a., 11a.

Fa és fabútorok: játékok

10a., 11a.

36 Felhívjuk a figyelmét, hogy az e függelékben szereplő táblázatok nem kerültek aktualizálásra az R.12 fejezet tekintetében.

86

D. RÉSZ – EXPOZÍCIÓS FORGATÓKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE D-5. függelék: Árucikk-kategóriák társítása környezetvédelmi kibocsátási kategóriákhoz (ERC-khez) Árucikk-kategóriák [AC] választólistája


C18.1

Szerelőipari árucikkek és beltéri használatra szánt építőanyagok: falépítési anyagok, kerámia, fém, műanyag, fa építési anyagok, szigetelőanyagok

11a.

C18.2

Szerelőipari árucikkek és kültéri használatra szánt építőanyagok: falépítési anyagok, útburkoló anyagok, kerámia, fém, műanyag, fa anyagok, szigetelőanyagok

10a., 10b.

C19

Olyan kereskedelmi, fogyasztói műanyag termékek, mint az eldobható asztali edények, élelmiszertárolók, élelmiszercsomagoló anyagok, cumik

11a.

Műanyag termékek: padlóburkolat

11a.

Műanyag termékek: játékok D-5. függelék: Árucikk-kategóriák kategóriákhoz (ERC-khez)

10a., 11a. társítása

környezetvédelmi

kibocsátási


Illatosított árucikkek AC31 Ruházat

11b.

AC32 Törlőgumi

11b.

AC33 Az illetékes hatóságok 2008. márciusi ülése után a tétel törlésre került. AC34 Játékok

11b.

AC35 Papír árucikkek

11b.

AC36 CD-lemez

11b.

AC37 Egyéb illatosított árucikkek: kérjük, jelölje meg 37 Zsírt, illetve korróziógátlókat kibocsátó árucikkek AC38 Fém alkatrészekhez való, zsírt, illetve korróziógátlókat kibocsátó csomagolóanyagok

11b.

AC39 Egyéb, zsírt, illetve korróziógátlókat kibocsátó árucikkek, kérjük, jelölje meg 38 Egyéb, szándékosan kibocsátandó anyagokat tartalmazó árucikkek, kérjük, jelölje meg AC40 Egyéb, szándékosan kibocsátandó anyagokat tartalmazó árucikkek, kérjük, jelölje meg 39

37

Szabadszöveges mezőben határozandó meg, ha i) az árucikket egyik kategória sem fedi le, vagy ii) a regisztráló az árucikk gyártásához felhasznált anyagot részletesebben kívánja leírni – ilyen esetekben a TARIC terminológia alkalmazandó. 38 Lásd az előző lábjegyzetet 39 Lásd az előző lábjegyzetet 87

Útmutató az információs követelményekhez és a kémiai biztonsági értékeléshez

Recommend Documents