Útmutató a TRS2004 ív kitűző-sablonjainak használatához Valószínűleg többeket bosszantott, hogy a TRS2004-ben nem lehet korrekt köríveket kitűzni (de vélhetően a többi Trainz változatban sem). Az alkalmazás az íveket a felhasználó által elhelyezett és az ún. belső kontrollpontok szerint alakítja ki, amely csak sűrűn elhelyezett felhasználói kontrollpontok esetében hasonlít az elvárt körívhez. Alapvetően emiatt kezdtem bele egy olyan sablonkészlet elkészítésébe, amellyel – szemre elfogadható módon – lehet kitűzni egyenes szakaszhoz vagy másik körívhez csatlakozó köríveket, akár közvetlenül egymáshoz, akár egy előre meghatározott, minden esetben 5 fok eltérítést eredményező átmeneti ív közbeiktatásával. Az már az ötlet felvetődésekor egyértelmű volt, hogy a teljes kiválasztott méretskálára (R100 -R1000) nem lehet azonos felépítésű sablont készíteni, mert a nagyobb ívsugár tartományban a kialakuló méretek miatt a sablonok kezelése nehézkessé válna, illetve fordítva a kisebb ívsugarak esetében kezelhetetlenül közel kerülnének az illesztő pontok egymáshoz. Így aztán kétféle sablonkészlet készült, amelyek között azért biztosított az „átjárás”, azaz a két mérettartomány íveinek egymáshoz illesztése, illetve azok kitűzése megtörténhet. A választott ívsugár-tartományok: R100 – R500, illetve R600 – R1000. A sablon-készlet alapvetően kétféle elemből áll. Az egyik trackside módon viselkedik, azaz ráhelyezve a meglévő vágány egy általunk kiválasztott pontjára, automatikusan felveszi a vágány adott pontbeli érintőjének irányát, ezzel az egész kitűzési folyamat kezdő pozícióját meghatározza. Ebből is szükségszerűen kétféle van. Először az alsó ívsugár-tartomány elemeit mutatom be.
A 2 x 3 párhuzamos vonalszakasz végén van egy-egy illesztő kúp, amely körül elforgatható a – következő ábra szerinti – ráillesztett kitűző scenery sablon-elem. 2009. április 1.
-1-
Itt jelzem, hogy az ábrákon jelölt körök színének tájékoztató funkciója van, magukon a sablonokon ugyanilyen színű objektumokat találhatunk. A sablonok színes, 1 m magas hengerei olyan átmérőjűek, hogy a vágány csomópontjának forgó szaggatott köre kívülről körülöleli, ezáltal a vágány-csomópont helyes pozíciója viszonylag könnyen beállítható. • • • •
Piros Cyan Sárga Zöld
egyenes szakasz vége, átmeneti ív eleje átmeneti ív vége közbülső körívpont egyenes szakasz végpont
Úgy gondolom, az ábrák jelölései egyértelműek, nem szorulnak magyarázatra. A két sablon-elemet felfoghatjuk úgy, mint egy szögmérő és egy körző együttesét. Visszatérve a párhuzamos vonalakra, azaz a sablon irányléceire, könnyen belátható, hogy a trackside elem kiválasztott iránylécére ráforgatva a scenery elem iránylécét, megkapjuk a szerkesztendő ív induló szögértékét a Trainz saját koordináta-rendszerében.
2009. április 1.
-2-
Ha előre meghatározzuk az iránytörés mértékét, nincs más dolgunk, mint az, hogy az induló szögértéket módosítani kell a kívánt eltérítési értékkel és ebbe az irányba kell beforgatni a forgatható scenery sablon-elemet. Ekkor ez kijelöli a számított átmeneti ív elejének helyét és a csatlakozó, a pontos további illesztést biztosító 105 m hosszú egyenes szakasz végpontját. Persze eltekinthetünk az átmeneti ív alkalmazásától, ez esetben a számunkra megfelelő, középső sötétkék illesztőléc végén lévő kúphoz kell igazítani a scenery-elem illesztő-perselyét és az előbb említett szögbeállítási procedúra után az illesztőléc végére merőleges zöld gyűrű közepére kell elhelyezni egy egyenes vegpont rogzito nevű, henger alakú idomot. A kitűző-sablon felépítésének megértését segítheti az átmeneti ív adatainak kiszámítását szolgáló atmeneti_iv_szamitasa.xls Excel-táblázatba illesztett ábra. Forgatás közben tetszőleges helyre tűzhetünk ki ívpontot. Ezek rögzítésére szolgál a sárga színű, ivpont rogzito nevű scenery objektum. (Van egy hasonló funkciójú, azaz a kitűzött pont helyét rögzítő elem, az ún. forgaspont rogzito.) Az ívpontokat kb. 7 fokonként célszerű felvenni. Ekkor már elég nagy távolságra esnek egymástól az ívpontok és a kialakuló spline még viszonylag jól követi az elméleti körívet. Ez igazolható a „telepített” vágány ívsugarának ellenőrzésével. Célszerű az összes kitűzött pontot rögzíteni, mert így egyrészt azok elmozdulása a sablon szándékos vagy véletlen mozgatása esetén nem következik be, másrészt a feleslegessé váló, a „terepen” zavaró sablonokat minden káros, adatvesztő következmény nélkül eltávolíthatjuk. A zöld színű egyenes végpont- , illetve a sárga ívpont rögzítő, 1 m magas „feneketlen hordó” kívülről öleli körül a vágány-csomópont forgó körét. Az átmeneti ívekről itt csak annyit jegyeznék meg, hogy azok kiszámításakor egységesen 5 fok belső eltérítést vettem figyelembe, ennek megfelelően kaptam meg a szerkesztéshez szükséges, az Excel-táblában lévő ábra L, ym és R+f értékeit. Az egységes belső eltérítésnek járulékosan haszna is van, a nagy sugarú (R600-tól) ívek kitűzésénél – amennyiben átmeneti ívet alkalmazunk – mindig kereken 10 fokkal kisebb szögeltérést kell beállítani a kitűzősablonon, mint az előre meghatározott irányeltérés mértéke. A kisebb ívsugár-tartományban nincs ennek szerepe, ott mindig a kívánt eltérítésnek megfelelő mértékben kell elforgatni a kiinduló helyzetből a kitűző-sablont. Másféle sablont kellett készíteni az R600-tól kezdődő mérettartományhoz, hisz' már R500-nál is 500 m hosszú forgó szárat kell alkalmazni. Ez már a sablon kezelésénél nehézséget okozhat, például azáltal, hogy ideiglenesen el kell helyeznünk egy terephasábot a sablon illesztő kúpjának/perselyének kezelhetősége végett. (A kúp és a kitágított cső a könnyebb és pontosabb illesztést szolgálja, alattuk egy „tükröző” felülettel.) A felső ívsugár-tartományban – a méretük miatt – a sablonok már nem működhetnek „körzőként”, itt már csak „szögmérőt” lehet alkalmazni, mégpedig illesztett nullpontú szögmérőt. Az alábbi ábra cyan színű ferde iránylécei 5 fok hajlásúak, igazodva a választott átmeneti ív belső eltérítéshez. Ezekhez a „lécekhez” kell pontosan hozzáigazítani egy egyszerű szögmérőt, ráillesztve az eltérítés alapján kiválasztott illesztő kúpra és akörül beforgatni a léc irányába. (Itt nem kell számolni, azaz figyelembe venni a kiinduló szögértéket.) A szögmérő kialakítása olyan, hogy a „pontos” illesztő pozíció meghatározás – amennyiben a terepsíkra merőlegesen kellően ránagyítunk – viszonylag könnyű. (Természetesen ez az alkalmazandó illesztési mód, hogy a lehető legkisebb illesztési szöghibát kapjuk!) A középen található sötétkék illesztő-elemek funkciója ugyanaz, mint az előbbi esetben, átmeneti ív nélkül ezek valamelyikéhez kell igazítani a szögmérőt. Azt azért figyelembe kell venni, hogy a TRS2004-ben 0,1 fok a legkisebb alkalmazható forgatási szögérték, ezért az általános helyzetű kiindulás esetén előfordulhat max. 0,05 fokos illesztetési szöghiba. 2009. április 1.
-3-
A 45 fokos szögmérő minden illesztő-kitűző vonala mögött van egy-egy illesztő-kúp, illetve a 0 szögértéknél egy illesztő-persely. A szerepük hasonló mint eddig, a további sablonelemek illesztését szolgálják. A szögmérő igény szerint kiválasztott vonalának végén elhelyezhető egy ívpont-rögzítő, majd az utolsó ívpont illesztő kúpjára elhelyezendő és azon a szükséges irányba beforgatandó a következő ábra szerint kilépő elem. (Hogy ne kelljen lemondani az 0,1 fokos bontásról, de mégse legyenek túl „sűrűek” a szögmérők, készültek még további kiegészítő kitűző-elemek. Ezekkel 0,1 fok élességgel lehet kitűzni pontokat, használatuk hasonló, mint az itt következő kitűző elemé.)
2009. április 1.
-4-
Ez ugyanolyan funkciókkal bír, mint a 2. oldalon ábrázolt scenery elem, csak méretében más, ennél egy 105 méteres hosszú szakaszon lehet az elem illesztését elvégezni. (Ilyen illesztési hosszúság mellett, gondos munkával elkerülhető az elfogadhatatlan pontatlanság.) Ez a bizonyos 105 méter távolság utolérhető a 2. oldali elemen is. A kitűzendő ponttól 105 m-re található egy illesztő-kúp a megszakított irányléc két része között. Ez teszi lehetővé a kétféle sablon kapcsolatát, vagy közvetlenül vagy pedig egy segédelem közbeiktatásával. 2009. április 1.
-5-
Végül egy példa, többek között az eddig nem említett segédelemek használatát is bemutatva. A mese legyen az, hogy két vállalkozás ellentétes irányokból közelít egymáshoz a vágányfektetéssel, megkerülve egy magaslatot. Előbb megelégszenek azzal, hogy egy R=300 m-es sugarú, átmeneti ívet is tartalmazó ívvel kössék össze a két irányból lefektetett egyenes vágányokat. A munkájuk ellenőrzése végett, de leginkább a kitűzendő ív kezdőpontja meghatározása céljából meg kell határozni a két vágány-szakasz elméleti keresztezési pontját. A trackside elemek között megtalálható az irany_merolec_B és az irany_merolec_F elem, amelyek 500 m hosszúságúak. A vágány kihúzási irányához igazodó megfelelőt ráhelyezve a vágányra, felveszik a telepítési pont érintő irányát. Mindkét vágánynál elvégezve ezt, megkapjuk a vágányok elméleti keresztezési pontját.
A scenery elemek között találunk két iv_kezdopont_kituzo nevű objektumot, amelyek közül az A jelűt nagyjából lehelyezzük a keresztezési pont környékére, majd pontosan beigazítjuk annak közepére. Ezután a szokásos módon beforgatjuk az irányegyeneshez igazítva. Ugyanezt elvégezve a másik elemmel, a forgatás során leolvasott szögértékekből meghatározható a két irányegyenes szöghajlása, amely az esetünkben kereken 66 fokra adódott. Most a Trainz-ből kilépve, megszakítjuk a pálya kivitelezését, megkeressük a korábban már 2009. április 1.
-6-
letöltött atmeneti_iv_szamitasa.xls nevű Excel-táblát, amelyből az 5 fokos eltérítéshez tartozó átmeneti ívhossz értékét (52,360m), illetve a 66 fok irányeltérést beírva a két megfelelő, sárga háttérszínű mezőbe, leolvashatjuk a 300m-es ívsugárhoz tartozó 221,250m-es tangenshossz értéket. Ezt előre elvégezzük 600m ívsugárra vonatkozóan is, annál a tangenshossz 442,449m. Az adatok birtokában visszatérünk a munkánkhoz. A tangenshosszat az Excel-tábla ábrájának megfelelően a keresztezési ponttól visszafelé kell felmérni az irányegyenesekre. Az imént lehelyezett objektumokon 100 méterenként találunk egy-egy kört, amelyek a könnyebb pozíció keresést segítik. Van a készletben egy 50 mes mérőléc, amelyet a megfelelő köridom középpontjához igazítva előre vagy visszafelé felmérhetjük a tangenshossznak megfelelő értéket. Ide fog kerülni az átmeneti ív eleje pont. (Itt meg kell jegyezni, hogy a trackside elem kb. fél méteres lépésekben mozgatható csak a vágányon, ez némi pontatlanságot eredményez a továbbiakban.) Tehát már megvan az egyik ívkezdőpontunk, ugyanezt elvégezzük, R=600 m-es ívsugárhoz igazodó méretekkel a másik irányegyenes mentén. Visszatérve az előző ív kezdőponthoz, lehelyezzük itt az R300-hoz tartozó trackside sablonunkat. Kiválasztjuk az ívhez tartozó zöld színű irányléc végén lévő kúpot, arra ráhelyezzük a kitűző sablont. Tekintve, hogy az eltérítés 66 fokos, a 15 fokos ívpont után 7 8 8 7 8 7 fokos lépésekben rögzítünk egy-egy ívpontot. Munkánk helyességét a következő ábra mutatja. 2009. április 1.
-7-
Jól látszik, hogy a kép alján lévő piros színű ÁI eleje pont, rajta az egyenes végpont rögzítővel, illetve a kép felső részén lévő zöld színű egyenes szakasz végpont elég jól „rátalált” a lefektetett vágány tengelyére.
Eltávolítva a felesleges vágánydarabot, vele együtt az elmozduló sablonokat, jól látszik az átmenti ívvel induló 300 m sugarú ív.
De folytassuk a mesét! Időközben kellő mértékű hitelhez jutott a beruházó, így mód nyílt arra, hogy a magaslatot részben elbontva, egy nagyobb pályasebességet megengedő R=600 m-es sugarú ívvel kiváltsák a korábbi kisebb sugarú ívet. Voltak annyira előrelátóak, hogy a szükséges alapkitűzést már ehhez elvégezték, így most már csak meg kellett keresni a kitűző karókat. Szerencsére nem rúgta ki senki azokat, így kezdődhet a munka. Csak arra kell ügyelni, hogy a kiszolgáló tehervonatok forgalmát a már meglévő pályán az építéssel ne akadályozzák! 2009. április 1.
-8-
A fellelt ÁI eleje pontra lehelyezzük a 600 m-es trcakside sablonunkat, ennek az ív irányában lévő iránylécéhez a már szokásos módon hozzáigazítjuk a 45 fokos szögmérőnket. Azt tudjuk korábbról, hogy az eltérítés 66 fokos, ezért a szögmérőnk végére még egy ugyanilyent el kell helyezni, és annak a 11. fokához kell igazítanunk az átmeneti ívet tartalmazó kilépő sablonunkat. (Eltérítés 66 fok, ÁI eltérítés 2 x 5 fok, ezért a közbülső szögérték: 56 fok.) Itt is elvégezzük a kontrollt. Láthatjuk, hogy a hozzánk legközelebb lévő zöld, ill. piros színű jelzőhenger jó közelítéssel a másik vágány tengelyvonalában van, azaz a műszaki ellenőr nem szólhat egy szót sem. Most már nincs más hátra, mint az arányos eloszlással lehelyezett rögzítő hengerek között „kiépítsük” az íves vágányszakaszt, töröljük a felesleges vágánydarabokat és sablonokat.
2009. április 1.
-9-
A munkánk végeredménye, egyelőre megtartva a pontrögzítő hengereket. Ezek természetesen eltávolítandók. (Ugyanúgy, mint az építtető számára feleslegessé vált kis sugarú íves szakasz.) Jöhet az építési környezet rendbetétele.
Azért arra ne számítson senki, hogy az ív pontosan 300, illetve 600 m sugár-értéket mutat az átmeneti ívek között minden pontban, de a vonatok mozgásán az ívben nem lehet észrevenni szemmel látható durva kóválygást. Ami meg benne maradt, az talán még nekem is megbocsátható! Az 53 darabból álló kitűző sablonkészlet elemei a trcakside objektumok között a Hungary/Ivsablon, illetve a Hungary/Ivsablon segedelem kategóriákon belül lelhetők fel, a scenery objektumok pedig a Hungary/Ivsablon R100-500 /Ivsablon R600 /Ivasblon R700 /Ivsablon R800 /Ivsablon R900 és /Ivsablon R1000, továbbá a Hungary/Ivsablon segedelem kategóriákban találhatók meg. A sablonkészlet használatához feltétel a sík felület az általa érintett területen!
Győr, 2009. április 01. lacó
2009. április 1.
- 10 -
