Útmutató 2012. évi helyi iparűzési adóbevallás benyújtására Szolnok város illetékességi területén állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenységet (továbbiakban: iparűzési tevékenység) végzők kötelezettek. Az adóbevallást 2013. május 31-ig kell benyújtani, és a 2012. évre vonatkozó adót, adókülönbözetet is ezen időpontig kell megfizetni a 12050002-00138011-00500003 számú Szolnok Megyei Jogú Város P.H. Iparűzési Adó Beszedési Számlára. Az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást! A kitöltéskor a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt (továbbiakban Htv.) és a helyi iparűzési adóról szóló 43/2010. (XII.10.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban rendelet) kell alkalmazni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó az adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be. Kérjük a bevallás teljes körű, pontos kitöltését. Hibásan benyújtott bevallás esetén az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 172. § (10) bekezdése szerint a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A II. tömb kitöltéséhez: Azok a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyek, akik tevékenységüket szüneteltetik, az Art. 33. § (3) bekezdés e) pontja alapján záró bevallás benyújtására kötelezettek a szüneteléstől számított 30 napon belül. Ebben az esetben a 210. sorba kell x-et tenni. A 2013. január 1-től tételes adóalap szerinti adózási módot választó kisadózó vállalkozásoknak a 2012. adóévről 2013. május 31-ig kell adóbevallást benyújtani a 2012. adóévre vonatkozó szabályok szerint. Ekkor a I. Bevallás jellege 12. Záró bevallás és a II. Záró bevallás benyújtásának oka 212. Egyéb pontját x-szeli be. A VI. tömb kitöltéséhez: Átalányadózók figyelmébe! Az átalányadózók – amennyiben megjelölték az a) pontot – választhatják az adóalap egyszerűsített meghatározási módját. Ekkor a vállalkozási szintű helyi iparűzési adó alapja az átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege. Ebben az esetben a 711. sorba az átalányadó alapját, a 717. sorba pedig az átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összegét (átalányadó-alap 120 %-a) kell beírni. Példa: A vállalkozó átalányadó alapja 500.000.- Ft, ennek 20 %-kal növelt összege 600.000.- Ft. Ekkor a 711. sorba az 500.000.- Ft mint átalányadó alapja, a 717. sorba a 600.000.- Ft mint az átalányadó 20 %-kal növelt összege kerül. EVA-alanyok figyelmébe! Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai – amennyiben megjelölték a b) pontot – választhatják az adóalap egyszerűtett meghatározási módját, amely esetben a vállalkozási szintű helyi iparűzési adóalap az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50 %-a. Ebben az esetben a 711. sorba az eva-alapját, a 717. sorba pedig az eva-alap 50 %-át kell beírni.
Példa: A vállalkozás eva-alapja 4.000.000.- Ft, ennek 50 %-a 2.000.000.- Ft. Ekkor a 711. sorba a 4.000.000.- Ft eva-alapját, a 717. sorba a 2.000.000.- Ft-ot mint az eva-alapjának 50 %-át kell beírni. Adóalap egyszerűsített módját választó adózók figyelmébe! Azok a vállalkozók, amelyek nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, – amennyiben megjelölték a c) pontot – választhatják az egyszerűsített adóalap meghatározási módját. Ebben az esetben a helyi iparűzési adóalapja a nettó árbevétel 80 %-a, és a 711. sorba a nettó árbevételt, a 717. sorba pedig a nettó árbevétel 80 %-át kell beírni. Példa: A vállalkozó nettó árbevétele 2.000.000.- Ft, ennek a 80 %-a 1.600.000.- Ft. Ekkor a 711. sorba a 2.000.000.- Ft nettó árbevételt, a 717. sorba az 1.600.000.- Ft-ot mint a nettó árbevétel 80 %-át kell beírni. Változás! 2013. adó alapjának számításakor a nettó árbevételnek nem az adóévet megelőző adóévben, hanem az adóévben kell 8 millió forint alatt lennie. FONTOS VÁLTOZÁS! A közvetített szolgáltatások értékét és az alvállalkozói teljesítések értékét külön kell elszámolni, a közvetített szolgáltatások értékét a 713. sorba, az alvállalkozói teljesítések értékét pedig a 714. sorba kell feltüntetni. Adókedvezmény: A rendelet 4. § (1) bekezdése szerint Szolnok város illetékességi területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó, akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, a végleges iparűzési adóból 30%-os adókedvezményre jogosult. A (2) bekezdés szerint a kedvezmény az adóévről benyújtott adóbevallásban érvényesíthető. A fenti feltételek fennállása esetén a 722. sorban feltüntetett végleges adó 30 %-ában kiszámított adókedvezmény összegét a bevallás 723. sorában kell feltüntetni. Példa: a 722. sor szerinti végleges adó összege 34.000.- Ft, akkor a 723. sor szerinti adókedvezmény összege 10.200.- Ft lesz. Vállalkozási szintű adóalap megosztása: Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Melléklet az 1990. évi C. törvényhez című részben meghatározottak szerint megosztania. (Htv. 39. § (2) bekezdés) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (Htv. 37. § (1) bekezdés) Amennyiben a helyi iparűzési adóbevallás 720. sorában feltüntetett „A mentességekkel korrigált Htv. szerinti – vállalkozási szintű – adóalap” összege nem egyezik a 721. sor „Az önkormányzat illetékességi területére jutó – a 720. sorban lévő adóalap megosztása szerinti – települési szintű adóalap” összegével, úgy a bevalláshoz F lap kitöltése kötelező, ennek hiányában a bevallás feldolgozhatatlan. A megosztás lehetséges módjait, valamint a számítások módszerét a Htv. melléklete részletesen tartalmazza, melyben 2011. január 1-i hatállyal jelentős változások vannak.
A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergiakereskedő és villamosenergia elosztó hálózati engedélyese és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes a végső fogyasztók részére történő értékesítésből származó az önkormányzat illetékességi területére jutó számviteli törvény szerinti nettó árbevétele vagy a végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége (kwh vagy ezer m3) arányában köteles megosztani a vállalkozási szintű adó alapját a Htv. Mellékletének 2.2. pontja szerint. A Htv. a Melléklet 1.1., 1.2, 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően új elemként sajátos megosztási módszer alkalmazását teszi lehetővé az építőipari tevékenységet folytató vállalkozóknak (Htv. 52. § 62. pont). Eszerint a vállalkozó a Htv. Melléklet 2.3. pontja szerint döntésétől függően az adóalap 50%-át a Htv. 37. § (3) bekezdése szerinti telephelyek (azok a települések, ahol az ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység állandó jellegűvé vált) között az építőipari tevékenységből (Htv. 52. § 24.) származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének arányában, az adóalap másik 50%-át a székhelye és a Htv. 52. § 31. pontja szerinti telephely(ek) között a Melléklet 1.1. vagy 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával oszthatja meg. Szintén új elem a vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozók és a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozók megosztási módja, melyet a Htv. Melléklet 2.4.1. és 2.4.2. pontja tartalmazza. Ezek alapján a vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozóknak a távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőinek száma alapján, a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozóknak pedig a vezetékes távközlési tevékenység szolgáltatási helyeinek száma és a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőinek száma alapján kell megosztani a vállalkozási szintű adó alapját. Fontos: Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1 vagy 2.1 pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 %-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.
A 726-730. sorok kitöltéséhez: A 726-730. sorok tartalmazzák a végleges adó összegét és a 2012. évre vonatkozó pénzügyi elszámolást. A 727. Adóelőlegre befizetett összeg sorba kell feltüntetni a megfizetett 2012. évi adóelőleg összegét, valamint a 2013. március 15-én esedékes adóelőleg összegének levonása és a feltöltési kötelezettség címén befizetett összeg figyelmen kívül hagyása után fennálló túlfizetés összegét, ha van. A 728. sorba a feltöltési kötelezettség címén befizetett összeget kell feltüntetni. A 729. és 730. sor összege a 726. sor és a 727. és 728. sor együttes összegének különbözete. Pozitív különbözet esetén fizetendő adó keletkezett, melyet a 729. sorba kell beírni és 2013. május 31-ig megfizetni. Negatív különbözet esetén adótúlfizetés áll fenn, melyről a „G” jelű betétlap kiállításával lehet rendelkezni. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az Art. 14. § (9) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záró időpontja közötti időszakot kell érteni. A VIII. tömb kitöltéséhez: A 81. pontban kell kitölteni az előlegfizetési időszakot, mely a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb (2012. évben folyamatosan működő vállalkozás), ebben az esetben az előlegfizetési időszak 2013. július 1-től 2014. június 30-ig tart. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb (2012. évben kezdő vállalkozás), ebben az esetben az előlegfizetési időszak szintén 2013. július 1-től 2014. június 30-ig tart. Példa: ha a vállalkozás adókötelezettségének kezdő napja 2012. április 11., akkor az előlegfizetési időszak 2013. július 1-től 2014. június 30-ig tart. A 82. pont szerinti első előlegrészlet esedékessége a 81. pont eseteiben 2013. szeptember 15. Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb (2012. évben folyamatosan működő vállalkozás) az előlegrészlet összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett előlegrészlet pozitív különbözete, amely a 726. sor 100.- Ft-ra kerekített összege csökkentve a 2013. március 15-ére bevallott, bejelentett előlegrészlettel. 1. példa: A vállalkozás 2012. évi végleges adója 50.000.- Ft lett, 2013. március 15-i előlegrészlete 30.000.- Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 20.000.- Ft. 2. példa: A vállalkozás 2012. évi végleges adója 17.000.- Ft lett, 2013. március 15-i előlegrészlete 30.000.- Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 0.- Ft. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb (2012. évben kezdő vállalkozás), akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő előleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett előlegrészlet pozitív különbözete, amely a 726. sor évesített összege csökkentve a 2013. március 15-ére bevallott, bejelentett előlegrészlettel, ha volt. 3. példa: A vállalkozás 2012. április 1-én kezdett. 2012. évi végleges adója 50.000.- Ft lett, 2013. március 15-i előleg részlete 30.000.- Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 36.400.- Ft [66.400.- (évesített végleges adó összege) – 30.000.- Ft]. Ha 2013. március 15-i esedékességgel nem volt előleg megállapítva, akkor az első előlegrészlet összege 66.400.- Ft.
4. példa: A vállalkozás 2012. április 1-én kezdett. 2012. évi végleges adója 17.000.- Ft lett, 2013. március 15-i előlegrészlete 30.000.- Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 0.- Ft [25.300.- Ft (évesített végleges adó összege) – 30.000.- Ft]. Ha 2013. március 15-i esedékességgel nem volt előleg megállapítva, akkor az első előlegrészlet összege 25.300.- Ft. A 83. pont szerinti második előlegrészlet esedékessége alapesetben 2014. március 15. Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb (2012. évben folyamatosan működő vállalkozás)az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele, amely a 726. sor 100.- Ft-ra kerekített összegének fele. 1. példa: A vállalkozás 2012. évi végleges adója 50.000.- Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege 25.000.- Ft. 2. példa: A vállalkozás 2012. évi végleges adója 17.000.- Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege 8.500.- Ft. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb (2012. évben kezdő vállalkozás), akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő előleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele, mely a 726. sor évesített 100.- Ft-ra kerekített összegének fele. 3. példa: A vállalkozás 2012. április 1-én kezdett. 2012. évi végleges adója 50.000.- Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege 33.200.- Ft (évesített végleges adó fele). 4. példa: A vállalkozás 2012. április 1-én kezdett. 2012. évi végleges adója 17.000.- Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege 12.650.- Ft (évesített végleges adó fele). JELENTŐS VÁLTOZÁS AZ ADÓELŐLEG SZÁMÍTÁSÁNÁL! 2013. január 1-től az állandó jellegű helyi iparűzési adó alapjának számításában két jelentős változás van. Az egyik, hogy az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének összege 500 m Ft nettó árbevétel felett sávosan vonható le. A másik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóalapját is sajátosan kell megállapítani. A fenti változások alapján kell kiszámítani a 2013. évi adóelőleg összegét, mely meghatározza a 2013. szeptember 15-i és a 2014. március 15-i adóelőlegek összegét. Azok az adózók, akiknek 2012. évi nettó árbevétele 500 millió Ft-ot nem haladta meg, azok az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének teljes összegét levonhatják, a 2013. évi adóelőleg-megállapítási szabályai nem változtak. Azonban azok az adózók, akiknek 2012. évi nettó árbevétele 500 millió Ft-ot meghaladta, azoknak a bevallásban érvényesíthető eladott áruk beszerzési értékét és közvetített szolgáltatások értékét (továbbiakban E+K nettó árbevétel csökkentő összeg) progresszív sávosan kell kiszámítani, valamint az „E” jelű betétlap II. tömbje alapján az adóelőlegszámításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalapot („E” jelű betétlap II/5. sora) és a 2013. szeptember 15-i és a 2014. március 15-i adóelőleg összegét. A nettó árbevétel csökkentő összeggel a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel a) 500 millió Ft-ot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,
b) 500 millió Ft – 20 milliárd Ft között az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 %-a, c) 20 milliárd Ft – 80 milliárd Ft között az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 %-a, d) 80 milliárd Ft felett az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 %-a. Teljes összegben levonható a) Azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összegfüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Szt.) szerinti exportértékesítés nettó árbevételét számol el. b) A közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. c) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél az általa – a földgázpiaci és villamosenergia piaci ügyletek elszámolása érdekében - vásárolt és továbbértékesített, az Szt. szerint elábéként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értékének teljes összege. A nettó árbevétel csökkentő összeg számítása: A sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata. Példa Egy vállalkozás 2012. évi Htv. szerinti éves nettó árbevétele 93 mrd Ft, az anyagköltsége 7 mrd Ft. Az eladott áruk beszerzési értéke 59 mrd Ft, a közvetített szolgáltatások értéke 17 mrd Ft, melyekből 2,5 mrd Ft exportárbevételhez, 1,5 mrd Ft közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek értékesítéséhez kapcsolódott. Ezen adatok alapján a 2012. évi vállalkozási szintű adóalapjának kiszámítása a bevallásban ekképpen történik: VII. Az adó Adatok Ft-ban 711. A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel (részletezése külön lapon található) 712. Eladott áruk beszerzési értéke (E)
93.000.000.000.59.000.000.000.-
713. Közvetített szolgáltatások értéke (K) 17.000.000.000.714. Alvállalkozói teljesítések értéke 715. Anyagköltség 7.000.000.000.716. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 717. Htv. szerinti - vállalkozási szintű - adóalap [711-(712+713+714+715+716)]
10.000.000.000.-
A nettó árbevétel csökkentő összeg számításának menete: 1. Ki kell számolni a sávosítandó E+K összegét [(Főlap 712. sor összege + Főlap 713. sor összege)-(„E” jelű betétlap II/1. sor + „E” jelű betétlap II/2. sor)]. 2. A nettó árbevételt (Főlap 711. sor összege) be kell sorolni az egyes nettó árbevételi sávokba (alábbi táblázat B oszlopa). 3. Ki kell számítani a szorzót, mellyel meghatározásra kerül a sávba jutó E+K (számítása: összes E+K/nettó árbevétel). A számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. 4. Meg kell határozni, hogy az adott sávba mekkora összegű E+K jut (C oszlop) (számítása: sávba jutó árbevétel*szorzó). 5. Meg kell határozni a sávban levonható maximális E+K összegét (D oszlop) (számítása: sávba jutó nettó árbevétel * a sávhoz tartozó %). 6. A 4. és 5. pont összegei közül az alacsonyabb összeg vonható le. 7. Az összes levonható E+K összegének kiszámításához a levonható sávonkénti E+K összegeit össze kell adni (E oszlop). Nettó árbevétel (Főlap 711. sor) Sávosítandó E+K (1. pont) Szorzó (3. pont) A B Sávba jutó Árbevételi sáv árbevétel 0 - 500 m 500 m - 20 mrd 20 mrd - 80 mrd 80 mrd felett
500 000 000 19 500 000 000 60 000 000 000 13 000 000 000
93 000 000 000 72 000 000 000 0,774194 C Sávba jutó E+K 387 097 000 15 096 783 000 46 451 640 000 10 064 522 000
D Max. levonható E+K 500 000 000 16 575 000 000 45 000 000 000 9 100 000 000
E Bevallásban levonható E+K 387 097 000 15 096 783 000 45 000 000 000 9 100 000 000 69 583 880 000
Az E jelű betétlap II. tömbjének kitöltése után állapítható meg az adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap. Az adatokat Ft-ban II. A Htv. 39. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozó, 500 M Ft-ot kell megadni meghaladó nettó árbevételű vállalkozónak kell kitölteni (Ft) 1. A Htv. 39. § (7) bekezdése szerinti export árbevételhez kapcsolódó 2.500.000.000.elábé és közvetített szolgáltatások értéke 2. A Htv. 39. § (7) bekezdése szerinti közfinanszírozásban részesülő 1.500.000.000..gyógyszerek értékesítéséhez kapcsolódó elábé 3. A Htv. 39. § (4)-(5) bekezdése alapján (sávosan) megállapított, 69.583.880.000.levonható elábé és közvetített szolgáltatások értéke együttes összege 4. Figyelembe vehető elábé és a közvetített szolgáltatások érétkének 73.583.880.000.együttes összege (1.+2.+3.) 5. Adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap 12.416.120.000.[(Főlap 711.-714.-715.-716.) - „E” jelű betétlap 4. sor] A 2013. szeptember 15-i és a 2014. március 15-i adóelőleg számítása: 82. Első előlegrészlet összege
A 2013. szeptember 15-i adóelőlegrészlet összege egyenlő az adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap („E” jelű betétlap II/5. sor összege) * 2 % 100.- Ft-ra kerekített összege csökkentve a 2013. március 15-én esedékes adóelőlegrészlet összegével. 83. Második előlegrészlet összege A 2014. március 15-én esedékes adóelőlegrészlet összege egyenlő az adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap („E” jelű betétlap II/5. sor összege) * 2 % 100.- Ft-ra kerekített összegének felével. Kapcsolt vállalkozások az adóelőleg számításánál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalapjának számítása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása pozitív előjelű különbözeteként állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. Kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozások vonatkozásában kell a számítást elvégezni, amely a kapcsolt vállalkozásokon belül • a helyi iparűzési adó alanya és • az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja. A feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásnak ki kell tölteni az „E” jelű betétlap III. tömbjét, mellyel ki tudja számítani az adóalanyra jutó, előlegszámításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalapját. Példa Egy adott cégcsoportnak „A” külföldi székhelyű anyacég, „B”, „C”, „D” belföldi székhelyű vállalkozások, „E” külföldi székhelyű vállalkozás a tagja, melyek kapcsolt vállalkozások. „A” és „E” mint külföldi vállalkozások, nem alanyai a helyi iparűzési adónak. A „B” vállalkozás helyi iparűzési adóalany, de az elábé és közvetített szolgáltatások értékének együttes összeg az adóalany nettó árbevételének 50 %-át nem haladja meg, ezért a mindkét feltételnek megfelelő „C” és „D” vállalkozásnak kell a számítást elvégezni. A példában a „C” vállalkozás adatai alapján kerül kiszámításra az adóalanyra jutó, előlegszámításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap. Adatok Ft-ban 2012. adóévi „C” „D” Összesen Nettó árbevétel 17 000 000 000 32 000 000 000 49 000 000 000 Eladott áruk beszerzési értéke 9 000 000 000 14 000 000 000 23 000 000 000 Közvetített szolgáltatások értéke 5 000 000 000 13 000 000 000 18 000 000 000 Alvállalkozói teljesítések értéke 300 000 000 500 000 000 800 000 000 Anyagköltség 1 500 000 000 2 300 000 000 3 800 000 000 K+F közvetlen költségei 200 000 000 100 000 000 300 000 000 Vállalkozási szintű adóalap 1 000 000 000 2 100 000 000 2012. adóévben a két vállalkozásnak összesen 1,5 mrd Ft exportárbevételhez, 500 millió Ft közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítéséhez kapcsolódott.
Ezek után ki kell számítani a kapcsolt vállalkozás tagjai által összesen figyelembe vehető eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összegét: A nettó árbevétel csökkentő összeg számításának menete: 1. Ki kell számolni a sávosítandó E+K összegét az „E” jelű betétlap adatai alapján [(III/3.+III/4. összege)-(III/5.+III/6. összege)]. 2. A kapcsolt vállalkozás adóalanyok összes nettó árbevételét („E” jelű betétlap III/1. sor összege) be kell sorolni az egyes nettó árbevételi sávokba (alábbi táblázat B oszlopa). 3. Ki kell számítani a szorzót, mellyel meghatározásra kerül a sávba jutó E+K [számítása: összes E+K [(III/3.+III/4. összege)-(III/5.+III/6. összege) / összes nettó árbevétel („E” jelű betétlap III/1. sor összege)]. A számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. 4. Meg kell határozni, hogy az adott sávba mekkora összegű E+K jut (C oszlop) (számítása: sávba jutó árbevétel*szorzó). 5. Meg kell határozni a sávban levonható maximális E+K összegét (D oszlop) (számítása: sávba jutó nettó árbevétel * a sávhoz tartozó %). 6. A 4. és 5. pont összegei közül az alacsonyabb összeg vonható le. 7. Az összes levonható E+K összegének kiszámításához a levonható sávonkénti E+K összegeit össze kell adni (E oszlop). Adatok Ft-ban Nettó árbevétel („E” jelű betétlap III/1. sor) Sávosítandó E+K (1. pont) Szorzó (3. pont) A B C Sávba jutó Árbevételi sáv Sávba jutó E+K árbevétel 0 - 500 m 500 m - 20 mrd 20 mrd - 80 mrd 80 mrd felett
500 000 000 19 500 000 000 29 000 000 000 0
397 959 000 15 520 401 000 23 081 622 000 0
49 000 000 000 39 000 000 000 0,795918 D Max. levonható E+K 500 000 000 16 575 000 000 21 750 000 000 0
E Bevallásban levonható E+K 397 959 000 15 520 401 000 21 750 000 000 0 37 668 360 000
A „C” vállalkozás a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt aránya 0,346939. Az „E” jelű betétlap kitöltése a fenti adatokkal az alábbiak szerint történik: Az adatokat Ft-ban III. A Htv. 39. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozó kapcsolt kell megadni vállalkozás esetén 1. A kapcsolt vállalkozás adóalanyok összes nettó árbevétele 49.000.000.000.2. Kapcsolt vállalkozás adóalanyok által figyelembe vehető összes anyagköltség, alvállalkozói teljesítések értéke, alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 3. Kapcsolt vállalkozás adóalanyok összes eladott áruk beszerzési értéke
4.900.000.000.23.000.000.000.-
4. Kapcsolt vállalkozás adóalanyok összes közvetített szolgáltatások értéke 5. A 3. és 4. sorból a Htv. 39. § (7) bekezdése szerinti export árbevételhez kapcsolódó összes elábé és közvetített szolgáltatások értéke 6. A 3. sorból a Htv. 39. § (7) bekezdése szerinti közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek értékesítéséhez kapcsolódó elábé 7. A kapcsolt vállalkozásoknál a Htv. 39. § (4)-(5) bekezdése alapján (sávosan) megállapított, levonható elábé és közvetített szolgáltatások értéke együttes összege 8. Kapcsolt vállalkozás tagjai által összesen figyelembe vehető eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege (5.+6.+7.) 9. Kapcsolt vállalkozások összesített pozitív előjelű különbözet (adóalap) (1.-2.-8.) 10. Az adóalanyra jutó, előlegszámításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap [9. sor * (A vagy B vagy C vagy D betétlap II/711.sor / ”E” jelű betétlap 1.sor]
18.000.000.000.1.500.000.000.500.000.000.37.668.360.000.-
39.668.360.000.4.431.640.000.-
1.537.508.750.-
A 2013. szeptember 15-i és a 2014. március 15-i adóelőleg számítása: 82. Első előlegrészlet összege A 2013. szeptember 15-i adóelőlegrészlet összege egyenlő az adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap („E” jelű betétlap III/10. sor összege) * 2 % 100.- Ft-ra kerekített összege csökkentve a 2013. március 15-én esedékes adóelőlegrészlet összegével. 83. Második előlegrészlet összege A 2014. március 15-én esedékes adóelőlegrészlet összege egyenlő az adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap („E” jelű betétlap III/10. sor összege) * 2 % 100.- Ft-ra kerekített összegének felével. Feltöltési kötelezettség A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. A kiegészítésről szintén adóbevallást kell benyújtani. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetén a VIII. tömb kitöltése az alábbiak szerint alakul: A 81. pont szerinti előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Példa: A vállalkozás üzleti éve 2012. április 1-től 2013. március 31. Ekkor az előlegfizetési időszak 2013. október 1-től 2014. szeptember 30-ig tart. A 82. pont szerinti első előlegrészlet esedékessége az adóév kilencedik hónapjának 15. napja, összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete. Példa: Az előzőben említett vállalkozást figyelembe véve az első előlegrészlet esedékessége 2013. december 15. A 2012. évi végleges adója 500.000.- Ft lett, 2013. június 15-i előlegrészlete 300.000.- Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 200.000.- Ft. A 83. pont szerinti második előlegrészlet esedékessége az adóévet követő adóév harmadik hónapjának 15. napja, összege az adóévet megelőző adóév adójának fele.
Példa: Az előzőben említett vállalkozást figyelembe véve a második előlegrészlet esedékessége 2014. június 15. A 2012. évi végleges adója 500.000.- Ft lett, a 83. pont szerinti előlegrészlet összege 250.000.- Ft. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie. A kiegészítésről szintén adóbevallást kell benyújtani. A végleges adó összegét forintban, az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetet 100 forintra kerekítve kell a bevallásban feltüntetni, megfizetni, illetve visszaigényelni! A fizetési meghagyás 2011. január 1-től megszűnt, a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás végrehajtható okirat. Az adót, az adókülönbözetet és az előlegrészleteket, valamint az előlegkiegészítést a benyújtott (kijavított) bevallás alapján kell megfizetni.
