Útmutató 2011. évi helyi iparűzési adóbevallás benyújtására Szolnok város illetékességi területén állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenységet (továbbiakban: iparűzési tevékenység) végzők kötelezettek. Az adóbevallást 2012. május 31-ig kell benyújtani, és a 2011. évre vonatkozó adót, adókülönbözetet is ezen időpontig kell megfizetni a 12050002-00138011-00500003 számú Szolnok Megyei Jogú Város P.H. Iparűzési Adó Beszedési Számlára. Az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást! A kitöltéskor a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt (Htv.) és a helyi iparűzési adóról szóló 43/2010. (XII.10.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban rendelet) kell alkalmazni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő150. napig nyújtja be. Kérjük a bevallás teljes körű, pontos kitöltését. Hibásan benyújtott bevallás esetén az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 172. § (10) bekezdése szerint a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A 2. tömb kitöltéséhez: Azok a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyek, akik tevékenységüket szüneteltetik, az Art. 33. § (3) bekezdés e) pontja alapján záró bevallás benyújtására kötelezettek a szüneteléstől számított 30 napon belül. Ebben az esetben a 210. sorban kell x-et tenni. A 7. tömb kitöltéséhez: Átalányadózók figyelmébe! Az átalányadózók – amennyiben megjelölték a 611. pontot – választhatják az adóalap egyszerűtett meghatározási módját. Ekkor a vállalkozási szintű helyi iparűzési adó alapja az átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege. Ebben az esetben a 711. sorba az átalányadó alapját, a 716. sorba pedig az átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összegét (átalányadó-alap 120 %-a) kell beírni. Példa: A vállalkozó átalányadó alapja 500.000.- Ft, ennek 20 %-kal növelt összege 600.000.- Ft. Ekkor a 711. sorba az 500.000.- Ft mint átalányadó alapja, a 716. sorba a 600.000.- Ft mint az átalányadó 20 %-kal növelt összege kerül. Adólap egyszerűsített módját választó adózók figyelmébe! Azok a vállalkozók, amelyek nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, – amennyiben megjelölték a 612. pontot – választhatják az egyszerűsített adóalap meghatározási módját. Ebben az esetben a helyi iparűzési adóalapja a nettó árbevétel 80 %-a, és a 711. sorba a nettó árbevételt, a 716. sorba pedig a nettó árbevétel 80 %-át kell beírni. Példa: A vállalkozó nettó árbevétele 2.000.000.- Ft, ennek a 80 %-a 1.600.000.- Ft. Ekkor a 711. sorba a 2.000.000.- Ft nettó árbevételt, a 716. sorba az 1.600.000.- Ft-ot mint a nettó árbevétel 80 %-át kell beírni EVA-alanyok figyelmébe!
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai – amennyiben megjelölték a 63. pontot – választhatják az adóalap egyszerűtett meghatározási módját, amely esetben a vállalkozási szintű helyi iparűzési adóalap az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50 %-a. Ebben az esetben a 711. sorba az eva-alapját, a 716. sorba pedig az eva-alap 50 %-át kell beírni. Példa: A vállalkozás eva-alapja 4.000.000.- Ft, ennek 50 %-a 2.000.000.- Ft. Ekkor a 711. sorba a 4.000.000.- Ft eva-alapját, a 716. sorba a 2.000.000.- Ft-ot mint az eva-alapjának 50 %-át kell beírni. A rendelet 4. § (1) bekezdése szerint Szolnok város illetékességi területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó, akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, a végleges iparűzési adóból 30%-os adókedvezményre jogosult. A (2) bekezdés szerint a kedvezmény az adóévről benyújtott adóbevallásban érvényesíthető. A fenti feltételek fennállása esetén a 722. sorban feltüntetett végleges adó 30 %-ában kiszámított adókedvezmény összegét a bevallás 723. sorában kell feltüntetni. Példa: a 722. sor szerinti végleges adó összege 34.000.- Ft, akkor a 723. sor szerinti adókedvezmény összege 10.200.- Ft lesz. Vállalkozási szintű adóalap megosztása: Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Melléklet az 1990. évi C. törvényhez című részben meghatározottak szerint megosztania. (Htv. 39. § (2) bekezdés) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (Htv. 37. § (1) bekezdés) Amennyiben a helyi iparűzési adóbevallás 720. sorában feltüntetett „A mentességekkel korrigált Htv. szerinti – vállalkozási szintű – adóalap” összege nem egyezik a 721. sor „Az önkormányzat illetékességi területére jutó – a 720. sorban lévő adóalap megosztása szerinti – települési szintű adóalap” összegével, úgy a bevalláshoz F lap kitöltése kötelező, ennek hiányában a bevallás feldolgozhatatlan. A megosztás lehetséges módjait, valamint a számítások módszerét a Htv. melléklete részletesen tartalmazza, melyben 2011. január 1-i hatállyal jelentős változások vannak. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergiakereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes a végső fogyasztók részére történő értékesítésből származó az önkormányzat illetékességi területére jutó számviteli törvény szerinti nettó árbevétele vagy a végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége (kwh vagy ezer m3) arányában köteles megosztani a vállalkozási szintű adó alapját a Htv. Mellékletének 2.2. pontja szerint. A Htv. a Melléklet 1.1., 1.2, 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően új elemként sajátos megosztási módszer alkalmazását teszi lehetővé az építőipari tevékenységet folytató vállalkozóknak (Htv. 52. § 62. pont). Eszerint a vállalkozó a 2.3. pont szerint döntésétől függően az adóalap 50%-át a Htv. 37. § (3) bekezdése szerinti telephelyek (azok a települések, ahol az ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység állandó jellegűvé vált) között az építőipari tevékenységből (Htv. 52. § 24.) származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkész-termék,
késztermék értéke együttes összegének arányában, az adóalap másik 50%-át a székhelye és a Htv. 52. § 31. pontja szerinti telephely(ek) között a Melléklet 1.1. vagy 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával oszthatja meg. Szintén új elem a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozók megosztási módja, melyet a Htv. Melléklet 2.4.2. pontja tartalmazza. Ezek alapján a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozóknak pedig a vezetékes távközlési tevékenység szolgáltatási helyeinek száma és a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőinek száma alapján kell megosztani a vállalkozási szintű adó alapját. A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozók a Htv. 48. § (1) bekezdése szerint a 2011-ben kezdődő adóéve adókötelezettsége megállapításánál a 2010. december 31én hatályos 52. § 31. pontját és mellékletét köteles alkalmazni. Fontos: Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1 vagy 2.1 pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 %-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki. A 726-730. sorok kitöltéséhez: A 726-730. sorok tartalmazzák a végleges adó összegét és 2011. évre vonatkozó pénzügyi elszámolást. A 727. Adóelőlegre befizetett összeg sorba kell feltüntetni a megfizetett 2011. évi adóelőleg összegét, valamint a 2012. március 15-én esedékes adóelőleg összegének levonása és a feltöltési kötelezettség címén befizetett összeg figyelmen kívül hagyása után fennálló túlfizetés összegét, ha van. A 728. sorba a feltöltési kötelezettség címén befizetett összeget kell feltüntetni. A 729. és 730. sor összege a 726. sor és a 727. és 728. sor együttes összegének különbözete. Pozitív különbözet esetén fizetendő adó keletkezett, melyet a 729. sorba kell beírni és 2012. május 31-ig megfizetni. Negatív különbözet esetén adótúlfizetés áll fenn, melyről a G jelű betétlap kiállításával lehet rendelkezni. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az Art. 14. § (9) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.
A 8. tömb kitöltéséhez: A 81. pontban kell kitölteni az előlegfizetési időszakot, mely a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb (2011. évben folyamatosan működő vállalkozás), ebben az esetben az előlegfizetési időszak 2012. július 1-től 2013. június 30-ig tart. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb (2011. évben kezdő vállalkozás), ebben az esetben az előlegfizetési időszak az adókötelezettség kezdő napjától 2013. június 30ig tart. Példa: ha a vállalkozás adókötelezettségének kezdő napja 2011. április 11., akkor az előlegfizetési időszak 2011. április 11-től 2013. június 30-ig tart. A 82. pont szerinti első előlegrészlet esedékessége a 81. pont eseteiben 2012. szeptember 15. Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb (2011. évben folyamatosan működő vállalkozás) az előlegrészlet összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőlegrészlet pozitív különbözete, amely a 726. sor 100.- Ft-ra kerekített összege csökkentve a 2012. március 15-ére bevallott, bejelentett előlegrészlettel. 1. példa: A vállalkozás 2011. évi végleges adója 50.000.- Ft lett, 2012. március 15-i adóelőlegrészlete 30.000.- Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 20.000.- Ft. 2. példa: A vállalkozás 2011. évi végleges adója 17.000.- Ft lett, 2012. március 15-i adóelőlegrészlete 30.000.- Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 0.- Ft. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb (2011. évben kezdő vállalkozás), akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, amely a 726. sor évesített összege csökkentve a 2012. március 15-ére bevallott, bejelentett előlegrészlettel. 3. példa: A vállalkozás 2011. április 1-én kezdett. 2011. évi végleges adója 50.000.- Ft lett, 2012. március 15-i adóelőlegrészlete 30.000.- Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 36.400.- Ft [66.400.- (évesített végleges adó összege) – 30.000.- Ft]. 4. példa: A vállalkozás 2011. április 1-én kezdett. 2011. évi végleges adója 17.000.- Ft lett, 2012. március 15-i adóelőlegrészlete 30.000.- Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 0.- Ft [25.300.- Ft (évesített végleges adó összege) – 30.000.- Ft]. A 83. pont szerinti második előlegrészlet esedékessége alapesetben 2013. március 15. Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb (2011. évben folyamatosan működő vállalkozás)az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele, amely a 726. sor 100.- Ft-ra kerekített összegének fele. 1. példa: A vállalkozás 2011. évi végleges adója 50.000.- Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege 25.000.- Ft. 2. példa: A vállalkozás 2011. évi végleges adója 17.000.- Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege 8.500.- Ft. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb (2011. évben kezdő vállalkozás), akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele, mely a 726. sor évesített 100.- Ft-ra kerekített összegének fele.
3. példa: A vállalkozás 2011. április 1-én kezdett. 2011. évi végleges adója 50.000.- Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege 33.200.- Ft (évesített végleges adó fele). 4. példa: A vállalkozás 2011. április 1-én kezdett. 2011. évi végleges adója 17.000.- Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege 12.650.- Ft (évesített végleges adó fele). A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. A kiegészítésről szintén adóbevallást kell benyújtani. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetén a 8. tömb kitöltése az alábbiak szerint alakul: A 81. pont szerinti adóelőlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Példa: A vállalkozás üzleti éve 2011. április 1-től 2012. március 31. Ekkor az előlegfizetési időszak 2012. október 1-től 2013. szeptember 30-ig tart. A 82. pont szerinti első előlegrészlet esedékessége az adóév kilencedik hónapjának 15. napja, összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete. Példa: Az előzőben említett vállalkozást figyelembe véve az első előlegrészlet esedékessége 2012. december 15. A 2011. évi végleges adója 500.000.- Ft lett, 2012. június 15-i adóelőlegrészlete 300.000.- Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 200.000.- Ft. A 83. pont szerinti második előlegrészlet esedékessége az adóévet követő adóév harmadik hónapjának 15. napja, összege az adóévet megelőző adóév adójának fele. Példa: Az előzőben említett vállalkozást figyelembe véve az első előlegrészlet esedékessége 2013. június 15. A 2011. évi végleges adója 500.000.- Ft lett, a 83. pont szerinti előlegrészlet összege 250.000.- Ft. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie. A kiegészítésről szintén adóbevallást kell benyújtani. A végleges adó összegét forintban, az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetet 100 forintra kerekítve kell a bevallásban feltüntetni, megfizetni, illetve visszaigényelni! A fizetési meghagyás 2011. január 1-től megszűnt, a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás végrehajtható okirat. Az adót, az adókülönbözetet és az adóelőlegrészleteket, valamint az előlegkiegészítést a benyújtott (kijavított) bevallás alapján kell megfizetni.
