EURÓPAI BIZOTTSÁG
MEMO Brüsszel, 2012. június 14.
Utasjogok: Mit kell tudniuk a mozgáskorlátozott utasoknak, ha repülővel kívánnak utazni? A Bizottság iránymutatást tesz közzé, amely tisztázza a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű utasok jogait repülővel való utazásuk során. Az iránymutatás közzétételére a Londonban megrendezésre kerülő 2012-es nyári olimpiai játékok (a világ egyik legnagyobb sporteseménye) előterében kerül sor, kimondottan annak érdekében, hogy megkönnyítsük a játékokon akár sportolóként, akár nézőként részt vevő mozgáskorlátozott személyek utazását – a mozgáskorlátozottak ugyanis továbbra is nehézségekkel kénytelenek szembenézni, ha repülővel utaznak. Az iránymutatás alapja a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i európai parlamenti és tanácsi rendelet1 részletes értékelése.
Mi a probléma? Az utasjogokról szóló uniós jogszabály már több mint négy éve hatályos. Mégis, néhány gyakorlati probléma és bizonytalanság továbbra is fennáll, egyrészt a légitársaságok és repülőterek, másrészt a fogyatékkal élő, ill. mozgáskorlátozott utasok részéről. Továbbra is túlságosan sok olyan eset fordul elő, amikor – zavaros biztonsági indokok alapján – elutasítják vagy korlátozzák az utasok helyfoglalását vagy beszállását (lásd lent). Az utasok jelentős része nincs tisztában jogaival. Csak kevesen (mintegy 40%) jelzik utazás előtt, hogy segítségre lesz szükségük. Ez központi probléma a légitársaságok és a repülőterek számára, amikor megpróbálnak segítséget nyújtani. A jogszabályok következetlen alkalmazása révén előfordul, hogy az utasoknak ugyanazon repülőtéren vagy légitársaságnál különböző alkalmakkor különböző előírásokat kell teljesíteniük, ill. különböző korlátozásokat kénytelenek elviselni. Erre példa többek között: •
•
1
azon magas rangú ENSZ-tisztviselő esete, akinek kísérő hiányában elutasították beszállását a Heathrow repülőtérről Genfbe induló járatra. A tisztviselő paraplegiás törzsutas, aki tizenöt éve kísérő nélkül utazik. annak a három utasnak az esete, akiknek a beszállását szintén kísérő hiányában tagadták meg egy franciaországi belföldi járaton. Ők később sikeresen támadták meg a bíróság előtt ezt a döntést, a légitársaságnak és a földi kiszolgáló társaságnak pedig jelentős bírságot kellett fizetnie meg nem felelés miatt.
Az 1107/2006/EK mozgáskorlátozott-rendelet.
MEMO/12/422
Melyek a jelenlegi szabályok? A légi utasok jogaira vonatkozó uniós szabályok teljes egészében 2008 júliusában léptek hatályba (1107/2006/EK rendelet), és biztosítják a fogyatékosság vagy mozgáskorlátozottság alapján történő megkülönböztetéstől mentes bánásmódhoz való jogot. A fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű utasokat ugyanazon jogok illetik meg utazásuk során, mint egészséges társaikat. Ezek a jogok többek között a következők: • Megkülönböztetésmentes bánásmód a repülőjegyek foglalása és vásárlása során; • Bármely más utassal azonos elbánás az utazás során; • Tájékoztatás a légitársaság által alkalmazott biztonsági szabályokról; • Térítésmentes segítség a repülőtéren és a repülőgép fedélzetén; • Két darab, mozgást segítő berendezés ingyenes szállítása. Annak érdekében, hogy e jogokkal élni tudjanak, a fogyatékkal élő, ill. csökkent mozgásképességű utasoknak a következőket kell szem előtt tartaniuk: Elengedhetetlen, hogy a segítség iránti igényt legkésőbb 48 órával a járat indulása előtt jelezzék a légitársaság, az utazási ügynök vagy az utazásszervező felé. A bejelentésnek megfelelően tájékoztatást kapnak a repülőtér irányító szervei, azok felelnek a repülőgép fedélzetére lépésig, illetve az ülőhely elfoglalásáig történő segítségnyújtásért, ezt követően a felelősség a légitársaságot terheli. A segítségnyújtás ingyenes. Bár az előzetes bejelentkezés nem kötelező, fokozottan ajánlott annak érdekében, hogy a szolgáltatók (repülőtér-üzemeltetők és légitársaságok) gondoskodni tudjanak az Ön igényeinek és utazási körülményeinek leginkább megfelelő segítségről. Az elektromos kerekesszék vagy más, potenciálisan veszélyes tárgyak szállítása iránti igényt 48 órával utazás előtt jelezni kell a légitársaság felé. Az utasok és a személyzet biztonsága mindenek felett áll. Amennyiben a légitársaság megtagadja valamely fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű utas beszállását, ezt világosan megindokolt biztonsági okok alapján kell tennie. Hatálybalépése óta a rendelet évente több mint 2 millió fogyatékos, illetve mozgáskorlátozott utas számára tette könnyebbé és zökkenőmentesebbé a légi utazáshoz való hozzáférést (a 2010-es adatok szerint ennyien fordulnak meg egy évben Európa legnagyobb repülőterein). A szabályok négyévi alkalmazásából levont tapasztalatok vezettek az iránymutatás közzétételéhez, hogy egyértelműbbé váljanak az egyes szereplők jogai és kötelezettségei.
A javaslat tartalma Az iránymutatás minden utasra vonatkozik az EU összes repülőterén, valamint vonatkozik valamennyi, az EU területén, területére és területéről járatokat üzemeltető uniós légi fuvarozóra. Emellett kiterjed az Európában üzemelő vagy onnan járatokat indító nem uniós légitársaságokra is. Az iránymutatás a fedélzeten tartózkodó minden személy alapvető és mindenek felett álló biztonságát tiszteletben tartva kívánja egyértelművé tenni a légi utazáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó szabályokat.
2
Az iránymutatás kidolgozása során minden kérdésre kiterjedő konzultációra került sor valamennyi érdekelttel, vagyis a nemzeti hatóságok, a légiközlekedési ágazat (légitársaságok és repülőterek szervezetei), valamint a fogyasztói és felhasználói szervezetek képviselőivel, köztük elsősorban a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek szervezeteivel. A dokumentum 22, különböző területekre vonatkozó kérdés és felelet formájában nyújt iránymutatást. E feljegyzésben a leggyakoribb és leginkább gyakorlati vonatkozású problémákra térünk ki.
Ki minősül csökkent mozgásképességű utasnak? A definícióval kapcsolatos probléma A rendeletben rögzített fogalommeghatározás nagyon széles, beletartozik „bármely személy, akinek mozgásképessége a közlekedés során bármilyen fizikai (érzék- vagy mozgásszervi, állandó vagy időleges) fogyatékosság, értelmi fogyatékosság vagy sérülés, vagy más fogyatékossághoz vezető ok, illetve kor miatt korlátozott, és akinek helyzete kellő figyelmet igényel”. Ez eltérő értelmezésekhez vezetett azt illetően, hogy ki minősül csökkent mozgásképességű személynek, és jogosult ezáltal segítségre. Mit mond az iránymutatás? Az iránymutatás egyértelművé teszi, hogy bár a fogyatékkal élő és az idős utasok teszik ki a legnagyobb csoportot, vannak más, mozgásukban korlátozott személyek is, akik – utazásuk körülményeitől függően – segítségre szorulhatnak. Az iránymutatás kiemeli, hogy a segítség iránti igénynek arányosnak és az utas sajátos szükségleteire szabottnak kell lennie, a segítséget ugyanakkor indokolatlan korlátozások nélkül kell nyújtani. Ezen összefüggésben fontos megemlíteni, hogy egyes esetekben előfordulhat, hogy az utas mozgása csak a repülőtéren korlátozott (pl. nagyon nagy repülőtereken, ahol hosszú távolságokat kell megtenni, vagy csatlakozási pontokon). Ilyen esetekben csak a repülőtéren van szükség segítségre, ezen utasok a repülőgép fedélzetén nem minősülnek csökkent mozgásképességűnek.
Mit jelent az előzetes bejelentkezés és miért olyan fontos? Mi a probléma? Az előzetes bejelentkezés elengedhetetlen a repülőtér és a légitársaság számára ahhoz, hogy megfelelő segítséget tudjanak nyújtani. Jelenleg azonban a segítségre szoruló utasoknak csak egy része jelzi a járat indulása előtt szükségleteit, megfosztva ezzel a szolgáltatókat a kért segítség nyújtásához szükséges megfelelő felkészülési időtől. Ez számos probléma kiindulópontja a rendszerben. Mit mond az iránymutatás? Annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatók a kért segítséget a lehető legjobb minőségben tudják nyújtani, feltétlenül szükséges a légitársaságot legalább 48 órával a járat indulása előtt értesíteni, hogy meg tudják tenni a szükséges előkészületeket. Az iránymutatás hangsúlyozza, hogy bár a szolgáltatóknak meg kell tenniük minden ésszerűen elvárható erőfeszítést az azon utasoknak való segítségnyújtásra is, akik nem jelezték előzetesen szükségleteiket, előnyben részesíthetik az előzetes bejelentést tevő utasokat.
3
Kötelezhető a mozgáskorlátozott utas orvosi igazolás bemutatására annak érdekében, hogy igénybe vehesse az ingyenes segítséget? Nem. Mi a probléma? Egyes légitársaságok orvosi igazolást követelnek meg annak bizonyítására, hogy a fogyatékkal élő, illetve mozgáskorlátozott személynek valóban szüksége van segítségre. Egyes esetekben díjat számítanak fel a segítségnyújtásért. Mit mond az iránymutatás? A légitársaságok és a repülőtéri szolgáltatók nem szabhatják a jegyvásárlás, a beszállás vagy a segítség igénybevétele feltételéül ilyen igazolás bemutatását. Csak akkor kérhetik orvosi igazolás bemutatását, ha az utas, más utasok vagy a személyzet tagjainak egészsége és biztonsága forog veszélyben. A fogyatékkal élő, illetve mozgáskorlátozott személyeknek nyújtott segítségért díj nem számítható fel.
Gyógyászati célú oxigénre van szükségem a fedélzeten. Magammal vihetem a saját oxigénpalackomat vagy a légitársaság biztosítja az oxigént? Mi a probléma? A légitársaságok különböző szabályokat alkalmaznak az oxigén szállítását illetően – ez megtévesztő lehet azon utasok számára, akiknek gyógyászati célú oxigénre van szükségük a fedélzeten. Mit mond az iránymutatás? A veszélyes anyagokkal kapcsolatos vonatkozó követelmények figyelembe vételével a légitársaságok kötelesek ingyenesen szállítani az orvosi berendezéseket. Ha Önnek oxigénre van szüksége a repülőút során, fontos, hogy közvetlenül a légitársasággal tisztázza: felviheti-e a fedélzetre saját oxigénpalackját. A légitársaság biztonsági okokból megtagadhatja ennek engedélyezését, vagy dönthet úgy, hogy saját maga biztosítja az oxigént – noha ez nem kötelessége. Jelenleg nincsenek a gyógyászati célú oxigén Unión belüli szállítására vonatkozó, egységes szabályok. Az iránymutatás ezért hangsúlyozza, hogy a légitársaságok jogosultak biztonsági okokból meghatározni az oxigén szállítására vonatkozó saját szabályaikat. Ezen információnak mindazonáltal az utasok számára könnyen elérhetőnek kell lennie. Amennyiben a légitársaság biztosítja az oxigént, annak ésszerű áron kell történnie.
Kötelesek a mozgásukban korlátozott utasok mindig kísérővel utazni? Nem. Mi a probléma? Egyes légitársaságok indokolatlanul elutasítják a fogyatékkal mozgásképességű utasok beszállását, ha azoknak nincs kísérőjük.
4
élő
vagy
csökkent
Mit mond az iránymutatás? Szabály szerint, aki önálló, az képes egyedül utazni. A korlátozott mozgásképesség nem indok arra, hogy a légitársaság előírja a fogyatékkal élő vagy mozgáskorlátozott utas számára kísérő jelenlétét. Kísérő jelenléte azon utastól követelhető meg, akinek esetében egyértelmű, hogy az utas nem teljesíti a vonatkozó biztonsági követelményeket.
Ha kísérővel utazom, a kísérőnek is kell jegyet vennie? Ülhet mellettem a kísérő? Mi a probléma? A légitársaságok különböző gyakorlatot követnek a tekintetben, hogy a fogyatékkal élő vagy mozgáskorlátozott személy kísérőjének kell-e jegyet vennie. Előfordult olyan eset is, amikor a kísérő nem ülhetett a segítségre szoruló utas mellett, annak ellenére, hogy a rendelet előírja: „minden ésszerű lépést meg kell tenni” ennek érdekében. Mit mond az iránymutatás? A rendelet nem írja elő, hogy a kísérő személy számára ingyenesen vagy csökkentett áron kell biztosítani az ülőhelyet. Az iránymutatás ezért a légitársaságok mérlegelési jogkörében hagyja ezt a kérdést. Egyes légitársaságok az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás szerves részének tekintik a kísérők kedvezményes árú/ingyenes utaztatását. Az iránymutatás hangsúlyozza, hogy a légitársaságoknak – e tekintetben követett politikájuktól függetlenül – átlátható információt kell nyújtaniuk az utasok részére. Ugyancsak hozzáférhetővé kell tenniük az arra vonatkozó információt, hogy vannak-e különös biztonsági korlátozások a fogyatékkal élő vagy mozgáskorlátozott utasok ülőhelyével kapcsolatban, pl. azon ülések vonatkozásában, amelyeken ülve akadályozhatják a vészhelyzeti evakuálást. Arra vonatkozóan, hogy a kísérő személynek a fogyatékkal élő vagy mozgássérült utas mellett kell-e ülőhelyet biztosítani, a mozgáskorlátozott-rendelet (1108/2006/EK rendelet) világos kötelezettséget ró a légitársaságokra: minden ésszerű lépést meg kell tenniük ennek érdekében. Az iránymutatás megerősíti ezt a pontot.
Ingyenes-e a mozgást segítő berendezésem szállítása? Mi a probléma? A fogyatékkal élő, illetve mozgáskorlátozott személyek gyakran nincsenek tisztában a mozgást segítő berendezések szállítására vonatkozó szabályokkal. Ez érdekellentétekhez vezethet a repülőtéren. A mozgáskorlátozott-rendelet értelmében az utas jogosult két darab, mozgást segítő berendezés ingyenes szállítására.
5
Mit mond az iránymutatás? Az iránymutatás hangsúlyozza, hogy a fogyatékkal élő vagy mozgáskorlátozott utasok jogosultak két darab, mozgást segítő berendezés ingyenes szállítására. Az elektromos kerekesszéket használó utasnak legalább 48 órával a járat indulása előtt értesítenie kell a légitársaságot. Az iránymutatás leszögezi továbbá, hogy – megfelelő előzetes bejelentést követően – az elismert vakvezető és más segítő kutyákat az utastérben kell szállítani. A mozgást segítő berendezésnek nem minősülő sportfelszerelésre – akárcsak a többi utas esetében – a légitársaság poggyásszal kapcsolatos általános szabályai vonatkoznak.
Mit tehetek, ha úgy vélem, valamely légitársaság vagy repülőtér nem tartja tiszteletben a jogaimat? Mi a probléma? Az utasok gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen lépéseket tehetnek, ha úgy érzik, jogaikat nem tartották tiszteletben, és emiatt panasszal kívánnak élni. Mit mond az iránymutatás? Az iránymutatás tisztázza a következőket: •
Amennyiben az utas úgy érzi, nem tartották tiszteletben a jogait, ezt először hozza a repülőtér-üzemeltető, illetve a légitársaság tudomására. • Ha nem elégedett a kapott válasszal, panaszt tehet az illetékes nemzeti hatóságnál, amelynek feladata annak biztosítása, hogy a fuvarozók minden utassal az őket megillető jogokkal összhangban bánjanak. Az illetékes hatóságok jegyzéke az alábbi címen érhető el: http://ec.europa.eu/transport/passengers/air/doc/prm/2006_1107_national_enforcement_bodies.pdf
Melyek a következő lépések? A hamarosan nyilvánosságra kerülő iránymutatás segítséget nyújt a légitársaságoknak és a repülőtereknek a rendelet jobb alkalmazásához, tovább könnyítve ezáltal a fogyatékos és mozgássérült személyek légi utazását. Az iránymutatás az illetékes nemzeti hatóságoknak is segítséget nyújt a rendelet érvényesítéséhez. Nem utolsó sorban pedig valódi hozzáadott értéket fog jelenteni a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek olimpiai és paralimpiai játékokhoz kapcsolódó utazási aktivitása tekintetében
További információk: A csökkent mozgásképességű utasok jogairól többet is megtudhat a következő oldalon: http://ec.europa.eu/transport/passengers/air/prm_en.htm Lásd még: IP/12/602
6
