«ÚT EURÓPÁBA» ÁLLAMI PROGRAM 2009-2011. ASZTANA, 2008.
Tartalom: 1. Bevezetés 2. A problémák elemzése 3. A program céljai és feladatai 4. A program megvalósulásának alapelvei és mechanizmusai 4.1. Az európai országokkal való együttműködés 4.1.1 A technológiai együttműködés feltételeinek megteremtése 4.1.2 Az energiaügyi együttműködés fejlesztése 4.1.3 Együttműködés a közlekedés területén 4.1.4 Műszaki szabályozás és metrológiai együttműködés 4.1.5 A kereskedelmi és gazdasági együttműködés bővítése 4.1.6 A kis- és középvállalkozások fejlesztésében való együttműködés 4.1.7 Az életminőség terén folytatott együttműködés kiterjesztése 4.1.8 A humanitárius együttműködés szélesítése 4.2 A kazah intézményi-jogi bázis tökéletesítése a pozitív európai tapasztalatok alkalmazásával 4.3 Kazahsztán EBESZ elnökségének prioritásai 5. Finanszírozási tartalékok és források 6. A Program megvalósításának várható eredményei
2
1. Bevezetés Az «Út Európába 2009 – 2011» elnevezésű állami programot Kazahsztán Elnöke a kazah néphez intézett, «Az állami politika legfőbb célja a kazah polgárok élete fellendülésének támogatása» című, 2008. február 6-án elhangzott beszédének megfelelően dolgozták ki. A Program elfogadásának szükségességét a belső fejlődés aktuális feladatai megoldásának fontossága, az Európa felé nyitó nemzeti prioritások kidolgozása, a történelem során kialakult kapcsolatok megerősítése, az európai integráció és az intézményi-jogi reformok gyakorlatába való bekapcsolódás, a technológiai, energetikai, közlekedési, kereskedelmi, humanitárius és befektetési együttműködés elmélyítése hívta életre. 2. A problémák elemzése A Kazah Köztársaság külpolitikai koncepciójának megfelelően az Európával való multilaterális együttműködés Kazahsztán stratégiai érdeke. Jelenleg az európai országokkal folytatott kétoldalú technológiai, energetikai, közlekedési és kereskedelemi együttműködés nem teljes. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy az EU országai különös figyelmet fordítanak a Közép-Ázsiával, azon belül a Kazahsztánnal folytatott együttműködésre. Állásfoglalásukat az “EU és Közép-Ázsia: Új partnerségre irányuló stratégia” című dokumentum tükrözi, amelyet a 2007. júniusi EU-csúcson fogadtak el. Az EU belső dokumentumaként ez a stratégia az EU, Közép-Ázsia és Kazahsztán közötti együttműködés fontos irányelveit foglalja magában. Az európai országok igyekezete, hogy integrálódjanak az EU európai struktúráiba, vagy hogy együttműködjenek az EU-val az európai szomszédság-politika keretén belül, lehetőséget ad ezen országoknak arra, hogy meghatározott eredményeket érjenek el a társadalmi-gazdasági és politikai fejlődés különböző területein. A program kidolgozása során figyelembe vettük az említett országok az EU tagállamaival és az európai struktúrákkal folytatott együttműködés fejlődésének pozitív tapasztalatait. A Program megvalósítása elősegíti a Kazah Köztársaság külpolitikai alapelvének fejlődését – ezek a kiegyensúlyozottság és pragmatizmus. 3. A program céljai és feladatai A Program célja, hogy Kazahsztán a vezető európai országok stratégiai partnerévé váljon. E cél elérése érdekében a következő feladatokat kell végrehajtani: 1. Kazahsztán és az európai államok együttműködésének fejlesztése és elmélyítése a következő szférákban: - technológia
3
- energetika - közlekedés - műszaki szabályozás és metrológia - kereskedelem és gazdaság - kis- és középvállalkozások fejlesztése - életminőség - humanitárius téren; 2. A kazah intézményi-jogi bázis tökéletesítése a pozitív európai tapasztalatok alkalmazásával; 3. Kazahsztán 2010-es EBESZ-elnökségéhez szükséges feltételek megteremtése.
4. A program megvalósulásának alapelvei és mechanizmusai 4.1. Az európai országokkal való együttműködés 4.1.1. A technológiai együttműködés feltételeinek megteremtése Az európai országokkal való technológiai együttműködés aktivizálásának célja a legújabb technológiák bevonása. Az európai partnerekkel való kölcsönös együttműködés, beleértve a nano- és biotechnológiát, lendületet ad a kialakuló és már működő kazahsztáni technológiai parkoknak. Előirányoztuk egy sor oktatási rendezvény lebonyolítását európai specialisták meghívásával, hogy a technológiai parkok területén végezzék az innovációs menedzsment szakembereinek képzését és a mérnök-szakembergárda átképzését. Az együttműködés fejlesztését tervezzük a progresszív európai technológiák alkalmazásában a létező közlekedési útvonalak modernizációját, valamint új csomópontok létrehozását tekintve. Az Európában használt agráripari technológiák jelentős fejlődést hoznak a nemzeti mezőgazdaságban. Külön feladat, hogy megvalósítsuk a fokozatos áttérést az európai szabványokra és terméktanúsítványokra, ami biztosítja a kazahsztáni mezőgazdasági termékek kijutását az európai országok piacára. Fontos irányelv a kölcsönös információcsere fejlesztése a tudomány, az új technológiák, az innovációs kidolgozások és a technológiai transzfer szervezésének területén, beleértve a kazahsztáni és európai hálózatok lehetőségeinek bevonását. 4.1.2. Az energiaügyi együttműködés fejlesztése Annak érdekében, hogy Kazahsztán hosszú távú jelenléte megerősödjön az európai piacokon, szükséges kikötők, terminálok, olajfinomítók, benzinkutak és egyéb infrastrukturális objektumok megszerzésére irányuló munkát végezni.
4
Az európai országokkal való együttműködés külön iránya az európai tapasztalatok felhasználása az energetikai szektor alapvető piaci elveinek további fejlesztésében, úgy mint az energiatakarékosság stratégiája, a beruházások ösztönzése és védelme ebben a szférában, az energiaszállítási infrastruktúrához való hozzáférés joga, a hálózati operátorok függetlensége a természetes monopóliumoktól, ágazati szabályozás, a díjszabási politika reformja. Az EU új energetikai stratégiájának egyik alapvető irányelve a globális felmelegedés problémája. Figyelembe véve, hogy az EU a megújuló energiaforrások területén vezető szerepet tölt be a világban, és mivel Kazahsztánnak ebből az energiából tekintélyes potenciál van a birtokában, a cél a tapasztalatcsere, ismertető és képzési szemináriumok lebonyolításával az EU országaiban, valamint az energiatakarékos és környezetkímélő technológiák meghonosításáról és fejlesztéséről szóló nemzetközi konferenciákon és kiállításokon való részvétel. 4.1.3. Együttműködés a közlekedés területén Terv készült az eurázsiai transzkontinentális közlekedési folyosók további fejlesztéséről a nemzeti törvények harmonizációja, az utasok, szállítmányok és szállítóeszközök szabad helyváltoztatásához szükséges feltételek megteremtése, valamint minden közlekedési mód működésének és biztonságának fokozása által. A Program olyan kezdeményezéseket támogat, mint: további egyeztetések folytatása a nemzeti közlekedési hálózat csatlakozásáról a páneurópai hálózathoz, rögzítve a nemzeti javaslatokat a megfelelő memorandumok aláírásával; gyakorlati tanulmányutakon való részvétel a civil légiközlekedés európai szabványai meghonosításának programjában; tapasztalatcsere a kikötő-felügyeletekkel a tengeri utazás biztonsága terén; az európai országok közlekedési minisztériumainak és a gépjármű-tulajdonosok kötelező felelősségbiztosítása nemzetközi rendszerének harmonizálásával foglalkozó nemzetközi szervezetek szakértőivel folytatott tárgyalásokban való részvétel; a gépjárművek környezetvédelmi szintje fokozásának tanulmányozása; Kazahsztán teljes jogú részvétele a közlekedés problémás kérdéseinek széles körét érintő európai országokkal folyó tárgyalásokon a programdokumentumok tapasztalatának gyakorlati alkalmazása céljából. 4.1.4. Műszaki szabályozás és metrológiai együttműködés A műszaki szabályozás és metrológiai együttműködés célja és küldetése, amelyek a díjszabás nélküli szabályozás eszközei is, a termék magas szintű biztonságának biztosítása, versenyképességének növelése, technikai akadályok kizárása a kereskedelemben, az üzleti szférára nehezedő adminisztratív nyomás csökkentése és az állampolgárok érdekeinek és az ország gazdaságának védelme a hamis metrológiai eredmények következményeitől. Tervezett az együttműködés fejlesztése a progresszív európai technológiák alkalmazásában a közlekedési kommunikáció, a mezőgazdaság, az energetika, a
5
környezetvédelem és az egészségügy terén, valamint a kis- és középvállalkozások kérdésében. Az új technológiák gyakorlati alkalmazását az Európai Unió országai követelményeinek megfelelő műszaki törvények bázisának létrehozása, a szabványosítás normatív dokumentumai, mérőeszközök, kísérleti és mérőlaboratóriumok hálózata kell hogy kísérje. Erre vonatkozólag előirányzott a műszaki szabályozás kidolgozása és elfogadása; harmonizált szabványok kidolgozása, amelyek a műszaki szabályozás betartásának bizonyítékául szolgálnak; belépés a nemzetközi szabványszervezetekbe és akkreditációs szervezetekbe, beleértve az Európai Szabványbizottságot (CEN), a Nemzetközi Akkreditációs Szervezetet (IAF), a Nemzetközi Laboratóriumi Akkreditációs Szervezetet (ILAC); új kísérleti és mérőlaboratóriumok létrehozása és a meglévők modernizálása; multilaterális és bilaterális egyezmények aláírása az akkreditációs rendszerek, az akkreditált szervezetek, beleértve az integrációs társulások által kiadott tanúsítványok és jegyzőkönyvek ekvivalenciájáról („zöld folyosó” létrehozása a kazah export fellendítése érdekében); a nemzeti szabványalap tökéletesítése, analóg európai megfelelőjének elérése; laboratóriumok közötti összevetések folytatása; nemzetközi szakértők bevonása a kazah vállalatok új vezetési rendszere bevezetésének felgyorsításához; a piacfelügyelet nemzetközi tapasztalatának tanulmányozása. 4.1.5. A kereskedelmi és gazdasági együttműködés elmélyítése Az áruforgalom Kazahsztán és Európa országai között az utóbbi években növekvő tendenciát mutat, azonban az exportban hagyományosan túlsúlyban vannak a nyersanyagok. Ezért fontos, hogy a kazah export struktúrájának diverzifikációjára összpontosítsuk erőfeszítéseinket. A Kazahsztán és Európa közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kiterjesztése érdekében kazah kereskedelmi képviseletet kell létrehozni Európában, valamint annak külön fiókjait több országban. A képviselet legfőbb feladatai: az európai országok gazdaságpolitikája hatásának elemzése Kazahsztán gazdasági érdekeinek megvalósítására az európai piacon; az európai országok kereskedelmi törvényeinek és a külkereskedelmi tevékenység feltételeinek tanulmányozása a kazahsztáni vállalkozók informálása céljából a hazai termékek európai piacokra történő exportjáról; az európai piacokra irányuló kazah export struktúrájának diverzifikációja, beleértve az európai kereskedelmi preferenciarendszer alkalmazását (GSP+). Azonkívül, a kazahsztáni áruk külpiaci exportálásához szükséges feltételek megteremtése, a kazahsztáni árutermelők gazdasági érdekeinek védelme az európai országok piacán kétoldalú tárgyalások útján, illetve a Kazah Köztársaság részvétele az európai országok évente megrendezett nemzetközi kiállításain lehetővé teszik a kazah termékek külkereskedelmi piacainak kiszélesítését.
6
4.1.6. Együttműködés a kis- és középvállalkozások fejlesztésében A program az együttműködés megszilárdítására, a kis- és középvállalkozások fejlesztési politikájának további alakítására, a kis- és középvállalkozás alanyai állami szabályozásának optimalizálására, az adózási rendszer korszerűsítésére, a bankhitelekhez és egyéb finanszírozási forrásokhoz való hozzáférhetőség biztosítására, általános szakembergárda-képzési rendszer létrehozására, a kazah jogszabályok tökéletesítésére és az európai országok kis- és középvállalkozások alanyainak tevékenységét szabályozó törvényeihez való közelítésére irányul. Az említett terület céljainak elérése a következő módon történik: Gyakorlati intézkedések megvalósítása, tapasztalatcsere a vállalkozások állami támogatása, az adózás szférájában, beleértve a kis- és középvállalkozásokat; a vállalkozások infrastruktúrájának fejlesztésében való közreműködés; közös programok és projektek kidolgozása illetve megvalósítása; együttes konzultációk, szemináriumok, konferenciák, kutatások szervezése, amelyeken kidolgozzák a kisés középvállalkozások fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtésére vonatkozó ajánlásokat és javaslatokat. Az európai országokkal történő együttműködés a vállalkozások fejlesztése terén lehetővé teszi, hogy kedvező feltételek alakuljanak ki a kazahsztáni vállalkozások számára, nevezetesen a kazah vállalatok európai piacra való kijutásának egyszerűsítése a kazahsztáni és európai törvények harmonizálása útján, a beruházások kazahsztáni gazdaságba való beáramlásának és a kis- és középvállalkozások alanyai professzionális növekedésének biztosítása. 4.1.7. Az életminőség területén folytatott együttműködés kiszélesítése Az életminőségen mindazon alapvető mutatók összességét értjük, melyek tükrözik az állam gazdasági fejlődésének társadalmi eredményeit, beleértve a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatásügy és a lakosság szociális védelmének területét. Tervezett az együttműködés elmélyítése Kazahsztán és Európa országai között a lakosság életminőségének és a környezet állapotának javítása kérdésében, beleértve a nemzeti környezetvédelmi törvények közelítését az európai országok szabványaival, közös programok kidolgozását a határon átnyúló problémák megoldásában, a biológiai sokféleség megőrzését, a környezet megtisztítását a történelmi szennyeződésektől. Intézkedéseket vettek tervbe az éghajlati változások megelőzése terén végzett tevékenység koordinációjával kapcsolatban, a víztartalékok megóvása és kutatása kérdésében, felhasználva az eurázsiai vízközpont potenciálját Asztana városában. E célok megvalósítása érdekében Kazahsztán részt vesz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint egyéb természetvédelmi profilú európai szervezetek Kelet-Európa, a Kaukázus és Közép-
7
Ázsia országainak környezetvédelmi cselekvésterv speciális munkacsoporjának tevékenységében. Fontos irányelv, hogy az ország lakosságát az európai szabványoknak megfelelő minőségi orvosi szolgáltatásokkal lássuk el, beleértve az európai információs technológia bevezetését az orvostudományban, az egészségügyi és igazgatási infrastruktúra hatékonyságának növelését, a diagnosztika, a gyógyítás és a betegségek (szív- és érrendszeri, onkológiai megbetegedések, tuberkulózis, hepatitis, human immunhiány vírus/szerzett immunhiány szindróma és egyéb betegségek) megelőzésének minőségi javítását, a vérbeszerzést, a gyógyszerek elérhetőségének és minőségének javítását, az egészséges táplálkozás alapjainak meghonosítását, a szakembertartalékok rendszerének fejlesztését és az egészségügyi-tudományos kutatások versenyképességének elérését. E célok eléréséhez feltétlenül szükség van közös rendezvények és projektek lebonyolítására, melyek az állampolgárok egészségének megőrzésére, valamint a Nemzeti Egészségügyi Holding megközelítésére, többoldalú kapcsolatok kiszélesítésében való közreműködésre, a lakosság minőségi orvosi ellátásának tanulmányozására irányulnak, európai tapasztalatok alapján. Előirányzott az együttműködés az általános, közép, műszaki és szakmai oktatás területén, a felsőoktatásban, a diák és professzori-tanári csereprogram az „Erasmus Mundus” és a „TEMPUS” programok keretén belül, valamint az európai országok oktatási szervezeteivel kötött kétoldalú szerződések alapján. Európa országaival a műszaki és szakmai képzés területén folytatott együttműködés önálló irányelvei a következők: nemzeti minősítő rendszer létrehozása az európai tapasztalat figyelembevételével, a szakmai minősítést igazoló rendszer és képzési programok bevezetése a világ vezető tanusítványainak bevonásával, nemzetközi követelményeknek megfelelő oktatási programok kidolgozása, műszaki-pedagógiai dolgozók és a termelési oktatás mestereinek továbbképzése, külföldi menedzserek bevonása a műszaki és szolgáltató munka szakembereinek képzési és átképzési régiók közötti központjainak irányításába, külföldi oktatók és specialisták bevonása az oktatási intézmények munkájába. A célok elérése az említett szférában gyakorlati intézkedések és tervek realizálása útján történik, beleértve a kazahsztáni és európai oktatási intézmények kapcsolatainak elmélyítését, a minőségi oktatás egyetemi irányítási rendszerének és képzési központok létrehozását a felsőoktatásban a Kazah-Brit Műszaki Egyetem és a Kazah-Német Egyetem alapján; illetve az európai közalkalmazottak szakmai képzési és átképzési tapasztalatainak tanulmányozását és az európai nyelvek tanulásának elősegítését. Az európai országokkal a katonai képzés, a hadtudományi tevékenység, a rendkívüli helyzetek megelőzése és felszámolása terén folytatott együttműködéshez feltehetően létrejön a megfelelő normatív-jogi bázis. A program számol a foglalkoztatottság, a munkaerő-vándorlás, a kis jövedelműek szociális támogatása, a mozgáskorlátozottak, a szociális szolgáltatások fejlesztésének kérdéseiben való együttműködéssel az európai országokkal, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagországainak kereskedelmi
8
jelenléte nélküli természetes személyek tapasztalatának tanulmányozásával.
szolgáltatásainak
áthelyeződése
4.1.8. A humanitárius együttműködés kiszélesítése Tervezett a kazahsztáni és európai polgári társadalmi intézmények közötti partneri kapcsolatok fejlesztése, amely kedvez a polgári társadalom nemzeti intézményei és a nemzetközi közösség integrációjának, a nemzeti érdekekkel összefüggő szociális, kulturális, oktatási, tájékoztató-felvilágosító és egyéb projektek megvalósításának, a szociális partnerség intézménye fejlődésének. Az európai országokkal való együttműködés önálló irányelve a tapasztalatcsere a népek és felekezetek közötti egyetértés biztosítása területén, amely lehetővé teszi Kazahsztán pozitív gyakorlatának megsokszorozását a népek és felekezetek közötti egyetértés biztosítása hatékony mechanizmusainak létrehozásában, hozzájárulását a vallási türelemmel rendelkező és toleráns eurázsiai közösség kialakulásához. Előirányzott a kazahsztáni kiegyensúlyozott gender politika fejlődéséhez szükséges további feltételek megteremtése az európai tradíciók gyakorlatának felhasználásával. 4.2. A kazahsztáni intézményi-jogi bázis tökéletesítése a pozitív európai tapasztalatok felhasználásával Az utóbbi években Kazahsztánban nagy munka folyik a nemzeti törvényhozás tökéletesítésének érdekében, amelynek fontos szakasza lett az ország Alkotmányának 2007. májusi módosítása. Az említett munka jelenleg is folyik az érdekelt minisztériumok és hivatalok részvételével, közöttük különböző szintű aktív együttműködés mellett. Felhasználják a hazai és nemzetközi szakértők jelentős potenciálját. A munka fő célja, hogy tökéletesítsék a politikai és állami szerkezet kazahsztáni modelljét, tanulmányozzák az állami alkalmazás és a szakembergárdák irányításának hatékony rendszerét, liberalizálják az ország politikai életét és csatlakozzon Kazahsztán a világ legjobb tradícióihoz. Egyebek között ez vonatkozik a választásokról, a politikai pártokról, a média eszközeiről (beleértve a diffamációt) szóló törvények tökéletesítésére, az állami alkalmazás, a bírói rendszer és egyéb társadalmi kapcsolati szférák megreformálására. Tervbe vettük az állami alkalmazottak tanulmányútjait a vezető európai országok állami szerveibe, az államigazgatási, igazságügyi és bűnüldözési szervekkel való tapasztalatcserét, valamint a büntetőügyek nyomozására és bírósági tárgyalására, a polgári peres eljárásra és a bírói itéletek végrehajtására vonatkozó törvények tökéletesítését. 4.3. A Kazah Köztársaság EBESZ-elnökségének prioritásai A Kazahsztán 2010-es EBESZ-elnökségéről szóló döntés fényében, melyet a Külügyminiszterek tanácsán fogadtak el Madridban (2007. november), valamint az
9
általánosan elfogadott gyakorlat figyelembevételével, a Programban előirányzott az elnökség prioritásainak részletezése. A következő kérdések tartoznak bele: további erőfeszítések a demokratikus intézmények fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez az EBESZ térségében; az EBESZ államai tranzit közlekedési potenciáljának és az eurázsiai transzkontinentális szállítási folyosók fejlesztése; környezetvédelmi problémák megoldása; a bizalmi és regionális biztonsági intézkedések megszilárdítása figyelembevéve Kazahsztán hozzájárulását a béke, biztonság és nukleáris leszerelés biztosításához; a biztonság polgári aspektusainak fejlesztése az EBESZ tevékenységében, nevezetesen a terrorizmus, az extremizmus, az illegális kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés, a fegyver- és emberkereskedelem elleni harc, valamint az EBESZ partnerországa, Afganisztán újjáépítése. Ugyancsak fontos feladat a biztonságos, stabil és virágzó Közép-Ázsia felépítése, a régió vonzerejének növelése, beleértve a gazdasági vonzerőt, az EBESZ potenciáljának és felszerelésének felhasználásával. 5. A finanszírozáshoz szükséges tartalékok és források Az állami költségvetésből finanszírozott intézkedések költségeinek nagyságát a Kazah Köztársaság Törvénye „Az állami költségvetésről” 2009-2010. határozza meg és minden évben pontosításra kerül az adott pénzügyi év állami költségvetésének kialakításakor. 6. A Program megvalósításának várható eredményei A program realizálása feltehetően a következő eredmények eléréséhez járul hozzá: 1) a Kazah Köztársaság a vezető európai országok stratégiai partnerévé lép elő politikai, gazdasági és humanitárius téren; 2) kedvező feltételek megteremtése az áruforgalom évi 10%-os növekedéséhez az európai országokkal; 3) éves szinten több mint 5 európai államfői és kormányszintű kölcsönös látogatás (a nemzetközi rendezvények ütemtervével összhangban); 4) egyetértési memorandum aláírása az EU-val a közlekedési hálózatok fejlesztéséről a kazahsztáni és a transzeurópai közlekedési hálózat összekapcsolásának viszonylatában; 5) az EU országai követelményeinek megfelelő műszaki szabályzatok és harmonizált szabványok elfogadása; 6) a nemzeti törvényhozás tökéletesítése az európai normák figyelembevételével; 7) a Kazah Köztársaság érdekeinek előmozdítása az európai kontinensen.
