U\S- HU surápéitasfli; ..AT

U\S-• HU9900732

A

M A G Y A R

suráPÉitasfli; IV.

..AT

K O N G R E S S Z U S A

Lodronaf clodronat

Csontmetasztázis terápia - járulékos előnnyel A folyamatos, fenntartó, per os Lodronat kezelés (1600 mg/die) a fennálló csontmetasztázis növekedésének gátlása mellett -járulékos előnyként - hátráltatja az új csontmetasztázisok megtelepedését1. ÚJDONSÁG! 5 ampulla (1500 mg) Lodronat iv. telítő adag beadhatóegyszeri, 4 órás infúzióban.

Lodronat injekció infúzióhoz és Lodronat kapszula Rövidített alkalmazási előirat javallatok: Lodronat injekció,infúzióhoz: Tumoros csontmctasztázisoknál fellépő, vagy bizonyíthatóan esontmctasztázisok nélküli tumoroknál jelentkező (paraneoplasiás) hypercaleacmia. Szolid tumorok (pl. emlő-, prostata-, pajzsmirigy carcinoma) csontmetasztázisai vagy haemaiológiai daganatok (pl. plasmocytorna) következtében fellépő csontfájdalmak befolyásolására. Lodronat kapszula: Szolid tumorok (pl. emlő-, prostata-, pajzsmirigykarcinoma) csont-metasztázisai vagy hematológiai daganatok (pl. plasmocytoma) osteolylicus folyamatai.. Ellenjavallatok: A hatóanyaggal szembeni túlérzékenység. Vcscműködési elégtelenség (a creatinin clearance 10 ml/pere érték alatti vagy a szérum kreatinin 5 mg/dl érték feletti). A gastrointestinalis rendszer akut gyulladásai és vérzései.Terhesség és szoptatás. Gyermek- és^crdűlőkor. Adagolás: l.odronat injekció infúzióhoz: A dinatrium klodronat infúzió formájában többféle kezelési séma szerint adható: Naponta egy ampulla (300 mg natrium clodronicum) lassú iv. infúzió tonnájában,, legalább 2 óra alatt. Az alkalmazás időtartama a kezelésre adott választól függ. A kezelés időtartama nem lépheti túl a 10 napot. A Lodronat infúziós kezelés végezhető 5 ampulla (1500 mg natrium cíodronicum) tartalmának 500 mi izotóniás nátrium-kloridban való beadásával egyszeri infúzió formájában, mely esetben az infúzió beadásának ideje nem iehet rövidebb 4 óránál. A szakirodalomban közöltek alapján 2 ampulla (600 mg) Lodronat injekció 500 ml fiziológiás sóoldatban 4 órás időtartam alatt lassú cseppinfúzióban beadva, a kezelési Í5 naponként ismeteltén alkamazva a csontmetasztázisoV terápiájában hatékony és biztonságos kezelést biztosít. t.odrnrm! Kapottá: A kezelést lehet rögtön a kapszula adásával kezdeni, vagy infúziós kezelés folytatásaként is adható a kapszula. A kapszulákat összerágás nélkül, folyadékkal kell bevenni. A folyadék ne tej legyen. A bevétel előtt cs után l-l órán át nem szabad semmilyen ennivalót fogyasztani. Tartós kezelésre napi 2-szer 1 kapszula. Egyes esetekben - különösen mycíoma multiplex fennállása esetén - magasabb napi adag, legfeljebb 8 kapszula adható. A kezelés időtartama általában 6 hónap, azonban a kórkép alakulásától függően hosszabb is lehet. Beszűkült vesefunkciójú betegekben 10-30 ml/perc közötti tartományba eső crcatinin-clcarancc érték esetén a napi adag megfelezendő, és ne«i s/.iibad alkattnazni a nagydózisú, 1500 mg \\\. 600 mg egyszeri infúzióban való adagolási módot. Mellékhatások: A kezeies kezdetekor és nagyobb adagok alkalmazásakor enyhe gyomor-bél panaszok (diarrhoea) felléphetnek, szórványosan gastrointestinal is vérzések fordultak elő. Ritkán a szérum alkalikus t'oszfatáz-, LDH és transzaminá?: aktivitás emelkedése, valamint ^szimptomatikus hipokalcémia elő fordulhat.

M05B

A02

Figyelmeztetés: Az infúzió előírt minimális időtartamát (300 mg beadásakor minimálisan 2 óra, 600 mg beadásakor minimálisan 4 óra, 1500 mg beadásakor minimálisan 4- óra) be kell tartani. A vérképet rendszeresen ellenőrizni kell. Beszűkült vesémüködésíi, és különösen plasmocyloinás betegekben a veseműködés értékeléséhez a szérumkreatinin szint ellenőrzéséi rendszeresen cl kell végezni. A 600 mg és 1500 mg adag egyszeri infúzióban történő alkalmazása után ajánlott a vesefunkció ellenőrzése. A kezelés során a szérum-kalcium, valamint a szérum-foszfát szintet ellenőrizni kell. Hypocalcacmia eseten parcnIcrálisan kalciumot és/vagy D-vitamint kell adni. A I^odronat injekció infúzióhoz kizárólag iv. infúzióban adható, intraarteriátis adása tilos. A sok kalciumot tartalmazó élelmiszerek (pl. tej és tejtermékek) vagy a sok vasat, ül. kalciumot és magnéziumot tartalmazó gyógyszerek (pl. anlacida) csökkenthetik a Lodronat kapszula felszívódását a gyomor-béltraktusból. Eltartása: szobahőmérsékleten, legfeljebb 22»C-on. Megjegyzés: I^odronat injekció infúzióhoz: ++Vcnyre kiadható, fekvőbeteg-gyógyintézeti háttérrel rendelkező szakambulancián alkalmazható gyógyszer (H. csoport). Lodronat kapszula: ++ Vényre „SZ" jelzéssel kiadható gyógyszer (Il.csoport). Alkalmazási előírás OGYI. eng. száma: Lodronat injekció infúzióhoz: 3789/41/98. fi998. március IS.) Lodronat kapszula: 4309/41/98. (1998. március 26.) A Lodronat injekció infúzióhoz és a Lodronat kapszula rendelése illetve alkalmazása elöli mindenképpen tanulmányozza a részletes alkalmazási elöiratot, illetve a rendelhetöséget és társadalombiztosítási támogatottságot szabályozó aktuálisan hatályos egészségügyi rendelkezéseket. A hidránál kapszulát a 2/1995. (11.8.) NM rendelet 2. számú melléklete 9/f. pontja alapján a támogatás alapjául elfogadóit ár 100%-os támogatásává! rendeli a szakorvos legfeljebb 3 hónapig malignus tumorok következtében fellépő osteolytikus vagy kevert csont-metasztázisok esetén az infúziós kezelés folytatására. A ILndrpntit injekció. ..infúzióhoz készítményt a 2/1995. (11.8.) NM rendelet 2. számú melléklete 9fc. pontja alapján a támogatás alapjául elfogadott ár 100%-os támogatásával rendeli fekvőbeteg-gyógyintézeti háttérre! rendelkező szakambulancián a szakorvos a készítmény alkalmazási előiratában szereplő indikáció igazolt fennállása esetén. '. Diel U ct a!. N Engl J Mcd 1998; 339:357-63.

5o A

M A G Y A R

TEBflPIRS TRBSnSRG IV.

S

Z

K O N G R E S S Z U S A

O

1 9 9 9

M

B

A

T

M Á J U S

H

E

L

Y

1 5 - 1 6 .

SFILHGEH TflBLETTB flDFtSflUflL SZERZETT KEZDETI TflPHSZTflLHTfllMK Adamecz Zs.*> Urbancsek H. * Fabian F. * Miltényi L. * Nagy. Zs. ** * DOTE, Radologiai Klinika Sugárterápiás Részleg ** DOTE, V. éves hallgató Hazánkban is forgalomba került a pilocarpin tartalmú, a nyálmirigyek szekrécióját is fokozó tabletta, a Salagen. Ez a fejnyaki tumorok sugárkezelésének mellékhatásaként kialakuló xerostomia kivédésében játszhat fontos szerepet. Az eltelt idő alatt betegeinknek adva ezt a tablettát, egy szubjektív változásokra kérdező teszt segítségével értékeltük a hatásosságát. Több, mint 40 beteget értékelve, azt tapasztaltuk, hogy a szer, igen kedvezően befolyásolja a nyálelválasztást. Az ismertetőkben megadott jelentős mellékhatásokat csak 1 esetben észleltük, ahol fel kellett függeszteni az adást. 3 betegnél a javasolt dózis felezése után a kellemetlen mellékhatások megszűntek. A többiek igen kedvezőnek értékelték a tablettát. Szívesebben használták, mint a jelenleg még elterjedtebb műnyálat.

flKUT SUGHRTEBHP1HS MELLÉKHOTHS ÉS PSH UHLHSZ, KOHFORMftLIS IRRRDIRTIOVRL ÉS HHDnOGÉH BLOKHDDHL KEZELI . LOKflLSS PROSIRTR-TÜHORBS BETEGEKNÉL
EHDOCHIH OBBITOPfiTHIflS BETEGEK SUGÁRKEZELÉSE

Bajcsay András, Korányi Katalin*, Kontra Gábor, Horváth Ákos, Németh György Országos Onkológiai Intézet, Sugártherápiás Osztály * Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Szemészeti Osztály Célkitűzés: A sugártherápia indikációjának, módszerének és eredményeinek bemutatása endocrin orbitopathiás betegeknél. Módszer: Intézetünk Sugártherápiás Osztályán 1993 november és 1998 december között 131 endocrin ophthalmopathiás beteg retrobulbaris besugázását végeztük. Kezdetben testhelyzet fixáció nélkül, szimuláció alapján felvett négyzetes mezőket alkalmaztunk 2 fokkal a vízszintes sík alá döntve. Később fejrögzítő maszk készítése után felvett CT alapján, számítógéppel tervezett sugárkezelésre tértünk át, aszimmetrikus kollimátorrendszert és D-alakú, éles-szélű nyalábot biztosító blokkokat alkalmává. Ezeket szükség szerint használható kiegészítő lencsevédő takarásokkal is elláttuk. E technikával 108 beteget kezeltünk. Legtöbbször 6 MV-x fotonbesugárzást alkalmaztunk, napi 2 Gy/g fractionálással, 20 Gy összgócdózisban. Eredmények: A betegek 90 %-ánál a folyamat legalább annyira stabilizálódott, hogy a további tartós steroid kezelést elhagyhatták. Mintegy 75 %uknál a gyulladásos, infiltratív tünetek teljesen megszűntek, továbbá a kettőslátással jelentkezők 60 %-ánál a szabadabb szemmozgások következtében a diplopia is megszűnt. A fennmaradó 10 %-nál a folyamat a besugárzás ellenére tovább romlott, mely ismételt nagydózisú steroid therápiát, ill. 2 esetben acut decompressziós műtét szükségességét vonta maga után. A sugárkezelés teljes hatását 6-12 hónappal a besugárzás után lehetett teljességgel lemérni, így szemizmon korrekciós műtétet végezni csak a későbbiekben, a teljes inaktivitás stádiumában ajánlatos. Következtetés: Progressziót mutató endocrin orbitopathiában steroid infusios lökéskezelést kell adni acut gyulladáscsökkentő céllal. Amennyiben ez tartós javulást nem eredményez, ill. ha eleve súlyos látáscsökkenés veszélye fenyeget, akkor ezzel kombináltan retrobulbaris sugárkezelés szükséges, melyet úgy kell kivitelezni, hogy az orbita és benne a külső szemmozgató izmok lehető legnagyobb része a céltérfogatban legyen, de a szem elülső szegmentjét, különösen a szemlencsét védeni tudjuk.

RECTUMTUHOHOS BETEGEK KEZELÉSÉUEL SZERZETT TflPHSZTfl LflTfl IH K Csejtei A., Veisz L., Mezei K., Csiribán M., ErfánJ. "Jósa András " Megyei Kórház Onkoradiológiai Osztály Osztályunkon megalakulásunk óta 360 rectum és rectum-sigma átmeneti tumoros beteget kezeltünk. Ebből 132-t vesztettünk ei (37%), a többi él. Regionális centrum lévén számos sebészeti osztállyal és klinikával állunk kapcsolatban, ezért kezelési módszereinkkel részben az ő igényeikhez igazodunk. Csak sugárkezelésben részesült a betegek 28 %-a, sugár és kemoterápiát kapott 51%-a, csak kemoterápiát 18%-a, oki onkológiai kezelésben nem részesült 3%-a. Részletes bontásban: akcelerált hyperfrakcionált préoperatív sugárkezelés 7%, teljes dózisú préoperatív radio-kemoterápia 4%, postoperatív sugárkezelés 21%, postoperatív szinkron kemo-radio 14%, konszekutív radio-kemoterápia 33%, csak kemoterápia 18%, oki kezelés nem történt 3%-

HEZŐK DO/ir,t[F:!f|Jli

Csiribán M., Kóródi L., Dézsi Z., Jósa András Megyei Kórház, Onkoradiológia, Nyíregyháza, vezető: Dr. Erfán J. Az aszimmetrikus mezők alkalmazásával elkerülhetők a párhuzamos ólom blokkok alkalmazása a besugárzási mezőn belül. Az onkoradiológiai osztályon működő MD-2 és MX-2 lineáris gyorsító berendezéseknél lehetőség van egy kollimátorpár asszimetrikus beállítására. Az asszimetrikus mezők tényleges alkalmazása előtt szükség van annak ellenőrzésére, hogy az általunk használt TMS tervezőrendszer a mérésekkel azonos módon számolja az alap izodózisgörbéket. A méréseket PTW MP-3 vízfantomban végzetük 0,125 ccm-es flexibilis kamrával 6 és 15 MV-n. A mérési eredményeket a Mephysto programmal értékeltük ki, és a tervezőrendszer által számoltakkal hasonlítottuk össze. Megállapítottuk, hogy a tervezőrendszer által generált izodózis-eloszlások megegyeznek a mért adatokkal, így az asszimmetrikus technika a kezelésnél alkalmazható. Ittt jegyezzük meg, hogy az asszimmetrikus mezőknél ékhatás lép fel, ami ékek alkalmazásával kompenzálható. A kialakult dóziseloszlást félvezető dózismérővel is ellenőriztük.

RZ EMLÖOnGHHFITOS BETEGEK KOMPLEK KEZELÉSI EREDMÉNYEI I) HYÍBEGVHfiZI "JöSfl BHOBflS" KÓRHOZ GNKQBflDIOLQGERI GSZTRLYRH ErfánJ., Csejtei A., Vetsz L., Mezei K., Csiribán M., Olajos J., Horny ák, Zádori Z., "Jósa András" Megyei Kórház Nyíregyháza, Onkoradiológiai Osztály A szerzők megvizsgálták az 1993-ban osztályukon komplex kezelésben részesült, emlődaganatos betegek adatait. Az osztály történetében az 1993-as év volt az első év, amelyben már rendelkezésre állt a komplex kezeléshez szükséges infrastruktúra és már teljes 5 éves túlélést lehet mérni. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében 1993-ban 161 betegnél diagnosztizáltak rosszindulatú emlődaganatot, ebből 83 részesült osztályunkon kezelésben. Az összesített túlélés 61,9 %. Szerzők részletesen stádiumra, életkorra, adjuváns kezelés típusára vizsgálják a túlélési adatokat, meghatározzák a tünetmentesség időszakát, ill. a túlélés eredményét, az első áttét megjelenése után.

SEtilHDMRS BETEGEK PflSTOPEHRTfII SUGHBKEZELÉSE Fábry L., Pap L., Bodrogi L, Baki M., Gaudi I., Udvarhelyi N., Orosz Zs., Esik O. Orzságos Onkológiai Intézet Intézetünkben seminoma testis diagnózissal sugárkezelésben részesült 103 beteg, adatainak retrospektív feldolgozását végeztük el. A műtét időpontjában az átlagéletkor 36 év volt (25-81 év). 39 bal oldali és 64 jobb oldali elváltozást találtunk. A betegnél a primer tumor nagysága 59 %ban pTl, 33 %-ban pT2, 8 %-ban pT3 volt. 82,5 %-ban a regionális hasi nyirokcsomók negatívnak bizonyultak, 5,8 %-ban NI, 6,8 %-ban N2, 4,9 %-ban N3. Egy esetben fordult elő távoli áttét. Szövettanilag a daganatok 92 %-a klasszikus seminomának bizonyult, 3 %-ban spermatocytás, 5 %ban anaplasztikus seminomát találtunk. A betegek 55 %-nál történt meg a hisztologia revíziója intézetünkben. A hasi (paraaortikus, valamint a jobb, illetve bal oldali parailiakalis) nyirokrégiók átlagos besugárzási dózisa 28,2 Gy (22,0-40,5 Gy között). Az inguinalis régiók irradiatiojára kevés, - 14 - esetben került sor, a dózisok 25,2-36 Gy között változtak. A 103 betegből 98 tumormentesen él, 2 daganattal. Meghalt 3 beteg, ebből 2 daganatos elváltozás miatt, egy pedig interkurrens betegségben, tumormentesen. Az átlagos követési idő 35, (6-194) hónap. A betegek számára a nemzetközileg elvárható túlélési értékeket biztosítani lehetett.

fi TEBRGHH K-01 KOBRLTflGYŰ SUGRfíFíZfKRI JELLEMZÉSE

Fekete Gábor1, Szil Elemér2 1 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Onkoradiológiai Központ, Kecskemét 2 Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Onkoterápiás Klinika, Szeged A SZOTE Onkoterápiás Klinikáján 1998 végén átadott Teragam K-01 típusú kobaltágyú egy viszonylag új fejlesztésű cseh gyártmányú besugárzó készülék, és pillanatnyilag az egyetlen ilyen installáció Magyarországon. Az intézetben működő Helax TMS tervezőrendszerhez szükséges méréseken kívül kézi dózisszámításokhoz szükséges méréseket is végeztünk az IAEA és ESTRO ajánlása alapján. Plexi fantomban meghatárztuk a százalékos mélydózis értékeket a felszínen, melyeket betápláltunk a tervezőrendszerbe is. A kobaltágyút elsősorban fej-nyaki kezelésnél alkalmazzuk. Kobaltágyú híján ezt 6 MV fotonokkal szokás elvégezni. Néhány sugárfizikai szempont alapján (százalékos mélydózis, félárnyék szélesség, nyaláb homogenitás) összehasonlítottunk egy 6 MV-os foton nyalábot és a Telegram kobaltágyú nyalábját. Tapasztalatainkról ezen előadás során számolunk be.

ÁO

fl TERHGAM K-01 KQBRLTRGYÚ ÉS fl HELRH TMS TETlUEZoflEHOSZETI Fekete Gábor', Szil Elemér2 1 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Onkoradiológiaia Központ, Kecskemét 2 Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Onkoterápiás Klinika, Szeged A SZOTE Onkoterápiás Klinikáján 1996 óta egy Helax TMS tervezőrendszerrel folyik a 3 dimenziós besugárzás tervezés. 1998 végén egy új besugárzó készülék, a cseh gyártámányú Teragam K-01 kobaltágyú került telepítésre. Az ágyú fizikai bemérése után az adatokat installáltuk tervezőrendszerünkbe. Ezek után kezdődött el a rendszer dózisszámítási pontosságának ellenőrzése. Első lépésben a mérési alapadatok reprodukálásának pontosságát vizsgáltuk. Második lépésben a klinikai gyakorlatban előforduló szituációkban is végeztünk ellenőrzéseket. Az abszolút dózis számításának pontosságát az IAEA és ESTRO által közösen kidolgozott kézi dózisszámítási protokoll alapján ellenőriztük Vizsgálódásaink homogén vízfantomra terjedtek ki. Eredményeink szerint a vizsgált esetekben a számolási eredmények megfelelő pontossággal egyeznek mérési adatainkkal.

fi P L Í I T O T E B U E Z Ő H E H D S Z E H T E S Z T E L É S E

Fekete Gábor, Kazai Lajos, Grécziné Varga Edit Bács-Kiskun Megyei Önrkormányzat Kórháza, Onkoradialógiai Központ, Kecskemét A kecskeméti Onkoradiológiai Központban 1977 óta működik a külső sugaras és brachyterápiás besugárzás tervezésére egyaránt alkalmas Plato tervezőrendszer. Ezen előadás keretén belül a háromdimenziós külső sugaras tervező szoftveren elvégzett tesztekről számolunk be. A rendszerbe három megavoltos foton nyaláb (két 6 MV, és egy 18 MV energiájú) adatai vannak implementálva. A relatív fizikai adatokat Scanditronix gyártámányú automata vízfantomban félvezető detektorral, míg az abszolút dózist PTW gyártmányú ionizációs kamrákkal mértük. A mért és számított mennyiségeket egy, a tervezőrendszerrel hálózatba kapcsolt személyi számítógéppel dolgoztuk fel. A háromdimenziós programrész a bemenő adatokat jól produlkálja, bár bizonyos fizikai paraméterek helyes értékeinek megkeresése időigényes, köszönhetően részben annak a ténynek is, hogy nem az optimális hardver konfiguráció áll rendelkezésre. Homogén vízfantomban a számolt és mért értékek általában véve jól egyeznek a klinikailag jellemző esetekre (különböző fókusz-felszín távolság, ferde beesés stb.). Valóságos kezelési helyzet ellenőrzésére emberszabású fantomba helyezett filmet sugaraztuk be, és értékeltünk ki fotodenzitométer segítségével. Ennek során nyert tapasztalatainkról szintén beszámolunk.

HU9900733 •X*

131 -I-MIBG THEHHPV OF R E S! D11H L H H0 / 0 R MEDULLRHV THYfiOID CRflCIHOHR [HTC3 Fiizy M., Vincze B., Szakáll S., Esik O. National Institute of Oncology, Budapest, PET Centre, Medial University, Debrecen,

Hungary Hungary

Purpose:íufe assess the value of high-dose MIBG treatment in 21 patients with residual and/or recurrent MTC. Patients and methods: All 21 MTC patients underwent primary surgery of the thyroid gland + cervical lymph node (LN) dissection. Nineteen patients received external irradiation in the postoperative period, while 2 received cytostatic treatment. During the follow-up (4 months to 13 years), LN metastases were detected in 16 patients, and lung and/or liver metastases in 5 patients. The extent of the disease was determined by physical examination, US, X-ray, CT, MRI and (in 11 patients) FDG PET examinations. As surgery was no longer feasibel, high-dose (2.000-4.000 MBq) MIBG was administered in slow drip infusion. The treatment was repeated once in 7 cases, and 3 times in 1 case. Scintigraphic investigation on day 4 revealed a patological MIBG uptake in 5 patients (25 %). Results: Partial remission lasting for more than a year was achieved in 4 patients, a stable condition (for 2 years or longer) was attained in 14 patiens, and posttherapy progression was observed in 3 cases. The serum calcitonin level temporarily diminished upon radionuclide treatment in 11 cases except those with disease progression. treatment exerts a temporary positive therapeutic effect on residual and/or recurrent MTC.

U R L T O Z R S O K AH í l L I G H U S L Y M P H O M R K K E Z E L É S É B E N

Gábor G., Hajnal L., Szűcs M. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Onkoradiológiai Központ, Kecskemét Az utóbbi 2-3 évtized látványosan fejlődő diagnosztikai és terápiás lehetőségei kedvezően hatnak a malignus lymphomák kezelési eredményeire is. A kombinált kemoradioterápia a túlélés javulását eredményezi, azonban a kései mellékhatások megjelenési valószínűsége fokozódik. Szerzők részletes áttekintést adnak, elsősorban a HL (Hodgkin lymphoma) komplex kezelésében az EORTC, valamint a Stanford munkacsoport klinikai vizsgálatokra alapozott, eddig egyértelművé vált terápiás ajánlásairól, kiemelve a radioterápia vonatkozásait. Bemutatjuk a Kecskeméti Onkoradiológiai Központban a HL-s és nHL-s betegek kezelésére kialakított terápiás protokolljukat. Hangsúlyozzák az egységes elvek kialakításának fontosságát, ugyanakkor az individuális kezelési terv megalkotására törekvést, különös tekintettel a potenciálisan gyógyítható betegek kései komplikációinak elkerülésére.

KROMOSZÚMa-flBEBRflCiÓK GYAKORISÁGI) ÉS ÉLETIDEJE TUMOROS BETEGEK LOKHLIS SUGÁRKEZELÉSE UTRH Gundy Sarolta, Székely Gábor, Esik Olga, Baki Márta Országos Onkológiai Intézet, Budapest, Ráth Gy. u. 7-9. 1122 A perifériás vér limfociták fél életidejére vonatkozó vizsgálatok száma nagyon csekély. Ugyanakkor a genotoxikus expozíciók nyomonkövetéséhez az elsődleges és másodlagos tumorok kialakításának kockázatbecsléséhez, a radiációs biológiai dozimetria alkalmazásához a kromoszóma aberrációkat hordozó limfociták életidejének ismerete nélkülözhetetlen. Modellként tumoros betegek kromoszóma aberrációinak megjelenését és perzisztenciáját vizsgáltuk 3 különböző lokalizációban végzett sugárkezelés után: 1/ differenciált pajzsmirigy-tumoros betegek nyakí nyirokcsomóinak (BJALN) 2/ BJALN+felső mediasztinumának (+UM) 3/ heretumoros betegek paraaortikus-parailiakalis (PAO-PIL) régiójának besugárzását követően azonnal, és hónapokkal a kezelés után. A besugárzott térfogatok arányát 1:3:10, a besugárzási dózis az 1. és 2. csoportban 50 Gy, a 3- csoportban 26 Gy volt. Azonos dózisok mellett, ha a felső mediasztinális rész is kezelve volt, kétszer annyi aberráns sejtet kaptunk 2-ben mint l-ben. A kisebb dózis és a nagyobb volumen viszont hasonló számú kóros sejtet okozott 3-ban mint 2-ben. Vizsgálatainkból kitűnik, hogy a sugárzás közvetlen hatásában az egyéni érzékenységnek sokkal nagyobb szerepe volt, mint azt az irodalmi adatok feltételezik. Valamennyi betegcsoportban 2.5-3-szoros egyéni különbségek mutathatók ki a sugárhatást kórisméző dicentrikus kromoszómák megjelenésében, függetlenül a besugárzás dózisától és lokalizációjától. A szoros időrendi követésben az aberrációkat hordozó limfociták száma viszont állandóan fluktuál és a prekurzor sejtek károsodásának egyéni mértékétől függ. Ennek alapján megállapítható, hogy a szakirodalomban az 1500 napra becsült limfocita fél életidő nem pontos, azt mindenképpen befolyásolja az egyéni variabilitás. Ugyanakkor a betegek több, mint 50 %-ánál már 1 éven belül 50 %-kal csökken a kóros sejtek aránya. A vizsgálatok az OTKA 16003 és a MAKA-391 pályázatok támogatásával készültek.

II SUGÁRKEZELÉS SZEREPE H MÉKTESTBRK KEZELÉSÉBEN

Győrfi Gyula Borsod-A.-Z. Megyei Kórház A Borsod-A.-Z. Megyei Kórház Sugárterápiás és Klinikai Onkológiai osztályán 1996-1998-ban 208 beteget kezeltünk méhtestrák miatt. 1995-től alkalmaztuk az endocavitalis irradiatiónál a HDR-AL technikát. Az endomentrium carcinoma kezelésekor a praeoperatív és a posztoperatív csonkbiztosító brachyterápiát Gammamed 12-1. készülékkel, a posztoperatív kismedencei telecobalt besugárzást Theatron 780 C készülékkel két alhasi izocentrikus mezőből végeztük. A nem operált betegeknél -19 eset, 9,4 % - kombinált endocavitalis és percutan irradiatiót alkalmaztunk gestogen hormonkezeléssel kiegészítve. A 206 betegből 187-nél történt műtét (90,6 %), ezeknél az eseteknél elemeztük a szövettani stádiummegoszlást. Ismert, hogy az endometrium cc. gyógyításának egyik jelentős prognosztikai faktora a folyamat stádiuma, a myometrium infiltráció mértéke. Kiemeljük, hogy az eltávolított uterusok közül 26-nak (14 %) negatív volt a hisztológiai lelete, 30 esetben pedig (16 %) in situ folyamat igazolódott. Az elemzett beteganyagban 11 esetben észleltünk csonk vagy kismedencei recidivát, mely 5,3 %-os gyakoriságnak felel meg. Összefoglalva: a méhtestrák kezelésében alapvetőnek természetesen a műtétet tartjuk, de eredményeink alapján úgy gondoljuk, hogy a sugárkezelésnek helye és jelentősége van a betegség kezelésében.

AG

THflHS-HHCJOHRLIS STBUKTŰnn EUTÚPÜBHH EGY ŰJ SUGfiRTERfiPIflS HÓOSZEL íl"BOBON HEÜTBOH CflPTUEE THERHPY" CBHCT] KLIHIKHI ÜISZGRLFITR KAPCSÁN Hideghéty K., Sauerwein W., Rassow J., H. Sack Universitätsklinikum Essen A bór neutron-befogás terápia alapja a bór atom 10-es izotópjának és termikus neutronnak találkozásakor nagy valószínűséggel létrejövő magreakció, melynek során neutronbefogás következik be. s az így kelezkező instabil mag Lítium- és Héliummagra (alfa sugárzás) hasad. Ezen részecskéknek rendkívül magas a lineáris energiaátadási téynezője (LET), és szelektíve a tumorsejtekben halmozódó bórvegyület alkalmazásával elméletileg sejtspecifikus sugárterápiás kezelést lehet megvalósítani. Ehhez két alapvető feltétel szükséges: megfelelő neutronforrás és elengendő mennyiségű 10B izotópot szelektíven a tumorsejtekben juttató vegyület. Jelenleg intenzív kutatásokat folytatnak e lineáris rendszer mindkét tényezője, a neutronforrások tervezése, fejlesztése és bórvegyületek szintézise, laboratóriumi vizsgálata terén. A BNCT klinikai alkalmazása, illetve klinikai vizsgálata agydaganatok és bőrmelanoma kezelésére két bórvegyülettel BSH-val és borophenyla-alanin (BPA)-al folyamatban van Japánban, az USA 2 centrumában és Európában. A jelenleg folyamatban levő kutatóreaktornál kiépített epitermális sugárforrással kezeli egy nemzetközi kutatócsoport az 5 Európai országból érkező betegeket. A "Postoperatív BNCT glioblastoma kezelésére a petteni reaktornál kiépített neutronforrással" fázis I klinikai vizsgálat megkezdését hosszadalmas és bonyolult szervezési munka előzte meg, melynek során egy meglehetősen kidolgozatlan európai jogi alapról kellett egy komplex, multinacionális klinikai kutatást, illetve betegkezelést megszervezni nem orvosi környezetben. A szerzők részletesen beszámolnak az előkészítéséről, európai szintű jogi és adminisztratív problémákról, tanulmányszervezési, módszertani nehézségekről és ezek megoldásáról, a képített kutatási, sugárterpáiás és sugárvédelmi, minőségellenőrzési rendszerről. Presenting author: K. Hideghéty Institute: Universitätsklinikum Essen, Dapartment: Strahlenklinik Address: Hufeland Str. 55., Postal Code & City: 45 147 Essen Country: Germany Tel: +49 201 723 2052 Fax: +49 201 723 5908 E-mail: [email protected]

POSTOPEBHTÍU BOB HEUTHOH - BEFOGHS TEHHPiH [BNCT] GLIOBLfiSTOMH KEZELÉSÉBE APETTEHIBEHKTOBHRL KIÉPÍTETT HEOTBÖHFÖBBÖSSflL FHZISI KLHIKÍli UiZSGHLflT (EÖBTC11981) 5 'Hideghéty K., 'Sauerwein W.,73De Vires M., 4Grochulla F., Goetz C, 6 9 A. Seifert., Haselberger K., Paquis P., "Heimans J., Wolbers J., '"Moss R, '"Vroegindetveij C, "Huiskamp13R., "Stecher-Rasmussen F., 2 RassowJ., 'Garbe S., 'Bankhäuser H., Gabel D., 'Strahlenklinik,2Universitätsklinikum Essen, 3New Drug Development 4 Office, Amsterdam, Zentralkrankenhaus Bremen, 5Klinikum 6 Grosshadern, Munich, Karl-Franzes-Universität, Graz, 7Höpital 8 Pasteur Chu Nice, Vrije Universiteit, Amsterdam, ">Ec Joint Research Center, Petten, "Netherlands Energy Research Foundation, Petten, "Neurochirurgien FMH, Lausanne, 13Universität Bremen Hollandiában, a Hing Flux Reactornál, (HFR) kiépített epitermikus sugárforrással és BHS, mint bórbevivő vegyület alkalmazásával, 1997-ben kezdődött meg az első betegcsoport kezelése az EORTC 1196l-es számú, "Postoperatív Treatment of Glioblastoma with BNCT at the Petten Irradiation Facility" fázis l-es klinikai vizsgálata keretén belül. Ennek a klinikai tanulmánynak a célja egy biztonságos BNCT dózis-tartomány megállapítása meghatározott körülmények mellett, craniális besugárzás esetére, az egészséges agyszövet és a fej területén lévő más, sugárterhelés szempontjából veszélyeztetett szervek ún. maximálisan torelált dózisának, ill. a dózis limitáló toxicitásának meghatározásával. A betegeket 6 különböző idegsebészeti centrumban veszik fel a kutatásba. A preoperatív pharmacokinetikai és szöveti bórfelvételi vizsgálatok után megtörténik a tumor lehtőség szerinti teljes eltávolítása és szövettani verifikálása. Ezután a helyi sugárterápiás részlegek egységes leírás szerint elvégzik a betegek előkészítését. A tervezési CT képeket elküldik Pettenbe és Essenbe, ahol az orvos-fizikus csoport elvégzi a tervezést. A besugárzás Pettenben történik 4 frakcióban 4 napon át 12-24 órával korábbi vénás BSH adását követően. A betegek az amszterdami egyetemi klinikán fekszenek a BNCT kb. egy hetes időtartama alatt. A kezelés utáni szigorúan előírt követési vizsgálatok az operáló idegsebészeti osztályokon történnek. A besugárzás dózisának betegcsoportonkénti emelése a BNCT bináris rendszerén belül az epitermikus neutronfluxus emelésével történik a vér állandó bórkoncentrációja mellett, amennyiben a meghatározott megfigyelési időszakban nem lép fel a megengedettet meghaladó a BNCT-ra egyértelműen visszavezethető korai ill. késői mellékhatás. 5

Presenting author: K. Hideghéty Institute: Universitätsklinikum Essen, Dapartment: Strahlenklinik Address: Hufeland Str. 55., Postal Code & City: 45 147 Essen Country: Germany Tel: +49 201 723 2052 Fax: +49 201 723 5908 E-mail: [email protected]

HHD10THEHHPY OF UUEHL HELHHOHHS EKPEHIEHCES UIITH PHOTOH BEHH IHR HD IHTI OH OF HIGH HISK PHHHPHPILLRHY, PHHHHHCÜLHHV TÜH0HS Hid&ghéty K.*, Sauerwein W.*, Flüfos D.*, Weining J.**, Chauvel P.***, Brassar N.***, Quast*, Bornfeld**, Sack H.*, * Strahlenklinik, **Augenklinik Universitätsklinikum Essen, *** Cyclotron Biomedical Centre Antoine Lacassasne Nice /K-, I The role of the radiotherapy in the treatment OJof/ K malignant choric4dal | melanomas has been established by means of (LQóíRuthenium or (12^oá [^applicators and protonmerapy. Recently some other radiotherapéutical approaches have been publised; stereotactic photon irradiation and combined modalities as trans pupillar thermo therapy (TPT) and brachytherapy. In the University of Essen in the last decade both the ^rachyiherapy and in limited cases the protontherapy have been available. The rational of the indication to utilize brachytherapy or protonjiherapy witt -be presented on the basis of the clinical situation and physical characteristic of the different radiation modalities. •56O patient with uveal melanoma were trated by brachytheraoy using 106Ru or 125J applicattors in Essen between 12. 1991 and 10. 1997. The applicator design have been developped in Essen, with remarkable cotribution on the dose distribution and schielding of sensitive healthy tissues. 5 % (48) of the patients were treated by proton beam irradiation at the Cyclotron Biomedical of Centre Antoine Lassagne Nice during the same interval. The authors evaluate the role of proton beam irradiation and common interdisciplinary effors to achieve the maximal treatment accuracy for specially difficult cases of uveal melanoma with little probability of function preservation by plaque-therapy due to the unfavourable localisation direct neighbouring to the papilla or macula and due to the tumor size and extent. As example the analysis of the results of 46 patients with reasonable follow up time (median 45,2 months) will be presented in terms of survival, tumour response, functional outcome. 44 patients condtained tumours within 2DD or 3,0 mm and 24 of them had no distance of the disc, fovea or both. In addition 61 % of the patients had T3 tumour. The 5 years overall survival probability was 88 %, 5 years local control rate over 70 % respectively. Of the 33 patients, who are free of progression 27 patient have an useful visual acuity better or equal 0,1. Five patients retained vision between 1/15-1/50, and the function deteriorated to hand movement by one. Presenting author: K. Hideghéty Institute: Universitätsklinikum Essen, Dapartment: Strahlenklinik Address: Hufeland Str. 55., Postal Code & City: 45 147 Essen Country: Germany Tel: + 49 201 723 2052 Fax: +49 201 723 5908 E-mail: [email protected]

T Ü O Ő T U M O H O K KQMPLEH SUGRRKEZELÉSE H KECSKEHÉTI O N K O R R D . KÖZPDHTBHK dr. Hódi Zs.-dr. Frank E.-dr.Kazai L.-dr.Szűcs M. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Onkoradiológiai Központ, Kecskemét A szerzők 12 mediastinalis áttétet adó tüdőtumoros beteget kezeltek concomittaló teletherápiával és brachytherápiával 1997. aug. és 1999ápr. között. Minden betegnél a mediastinalis áttét mellett teljes vagy részleges lumenzáródás is igazolódott. A concomittaló therápia célkitűzései voltak: a kezelési idő lerövidítése, együtt leadható tumorpusztító dosis, a kórházi tartózkodás idejének csökkentése. A férfi-nő arány 10:2. Az átalgos életkor: 57 év. A betegek a kezelést jól tolerálták, 9 beteg jelenleg is él, 3 meghalt.

2O

HU9900735

STEREOTHHIC R R D I G S U R G E R Y IN DHILV R O U I I N E . F I N D I N G S OF 4 0 0 PflTIEHTS Á. Horváth, G. Kontra, A. Bajcsay, I. Fedorcsdk* Natl. Inst. of Oncology, Natl. Inst of Neuro surgery* Budapest, Hungary 400 patients were treated by First Hungarian Radiosurgery Team {between 1991-1998, U ^ M ET/2Ő6, Primary Brain Tu. : 18, AVM: 85, Benignoma: 90 iinctional disorder Method: Leksell frame, CT localisation, 9 MVx Linac, four noncoplanar arcs, single dose of 11-25 Gy according to manual treatment plan. Results: During 18 months of median follow up (4-61) Local Tumour Control MET/PR.TU was 86/78%, disease related exit: 14/38%, median survival 14/18 months. LTC among Benignomas/AVMs: 67/81%, no exit was found, median follow up: 18/20 months. Conclusions: At__Metastases the outcome was determined_Jbx extracerebral tumor manifestations,. •& Prima7y~Brain_jrumors_imostly recurrences) SRS há^%nTcc^ta^l?'pMIIaTígél£Egőt~:^Beni'ghomas and rateand~couTa be" reasonable in some functional disofHersTeTg. trigeminal neuralgia. The cost/benefit ratio will be discvissed at the presentation.

K É P H L K O T Ú E L J R U B S O K SZEREPE A 0 H R G H H H T TUMOROK SUGHHKEZELÉSÉBEH Lengyel E., Gödény M., Somogy A., Kocsis B., Németh Gy. Célunk a képalkotó eljárások jelentőségének bemutatása az orrgarat tumorok diagnosztikájában és kezelésében esetisrneretések alapján. Az orrgarat daganatok diagnosztikájában és sugárkezelésében a meghatározó klinikai tüneteken kívül, a daganat pontos kiterjedésének meghatározásában nélkülözhetetlenek a képalkotó eljárások. Az orrgarat daganatokra nasilis, koponyaalapi, intracranialis, mesopharyngealis és para-retropharyngealis terjedés lehet jellemző. Ennek ismerete fontos a sugárkezelés megtervezéséhez és a kezelési technika megválasztásához. Az alapvizsgálatnak számító endoscopos viszgálaton kívül a CT, az MRI és a PET vizsgálatok - egymást kiegészítve - adhatnak plusz információt a stádium meghatározáshoz, a kezeléshez (sugárchemo-sebészei kezelés) és a betegkövetéshez. Az MRI-viszgálattal az orrgarat tumor kiterjedtsége, a környező lágyszövetekbe terjedése,a para-retropharyngealis és mély nyaki nyirokcsomók érintettsége pontosabban határozható meg, mint CT-vizsgálattal. A CT-vizsgálat elsősorban a koponyaalpai terjedést illetően ad több információt. Az FDG PET vizsgálat jelentősége a recidiváló és a rezidualis tumorok, illetve a sugárkezelés következményeként létrejövő elváltozások elkülönítésében van. Összefoglalás: A képalkotó eljárások egymást kiegészítve nélkülözhetetlenek az orrgarat tumoroknál a stádium meghatározásában, a sugárkezelés megtervezésében és a kezelés utáni betegkövetésben.

22.

fi ÜULÜA K O H F O B M H L I S S U G f l f l T E U H P l f i J i l : 1 DJjZIS-DOLDHEH HISZTOGHHMHQK ÉBTÉKELÉSE ÉS B H D 1 O B I Ó L Q G Í R E T B H H S Z F O l l H f i C I Ű J H Lövey J., Németh G. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály Cél: A vulva konformális és tradicionális sugárkezelésének összehasonlítása, különös tekintettel az ép szövetek védelmére. Módszerek: Öt vulvacarcinomas betegnél három-dimenziós konformális és nem konformális besugárzástervezést végeztünk. A céltérfogat magában foglalta a vulvat, a femoralis, inguinalis és medencei nyirokcsomó területeket. A besugárzási terveket különböző céltérfogatokkal végeztük el. Elemeztük a dóziselosztást és a dózis-volumen hisztogrammokat. A biológiai dózis becslésére a hisztogrammokat az LQ modell alapján biológiai hisztorgrammokká alakítottuk. Eredmények: A konformális besugárzás minden céltérfogat esetében előnyösebbnek bizonyult, mint a nem konformális technika. Ez a különbség valamivel kisebb volt az LQ-dózis-volumen hisztogrammok összehasonlításakor, az egészen limitált, illetve a legnagyobb mértékben kiterjesztett céltérfogatoknál. Következtetés: A vulva konformális besugárzási technikája előnyös a hagyományos eljárásokhoz képest. Az LQ-hisztogrammok elemzésének eredménye rámutat a biológiai dózis fontosságára. Az egészen kis céltérfogat esetében tapasztalt kisebb különbség abból származik, hogy hagyományos technikával is eredményesen kímélni lehet az ép szöveteket, a leginkább kiterjesztett céltérfogatnál pedig abból, hogy az ép szövetek védelmére összességében kisebb a lehetőség.

l'b

E ÜLJ I H G S H C O H H

SUGHTIKEZELÉSE

Kocsi B. *, Lengyel E. *, Kovács G. **, Németh Gy. * * Országos Onkológiai Intézet, ** SOTE II. Gyermekklinika Cél: 12 éves Ewing sarcomas beteganyag feldolgozása, a sugárkezelés gyakorlatának bemutatása, eredmények értékelése. Beteganyag és módszer: 1986 és 1998 között 41 gyermeket részesítettünk sugárkezelésben. A kezelések rövid idejű, nagy dózisú kemoterápiával indultak (VAÍA, EVAIA, CES protokol), amit a sugárkezelést követett. Indikáció alapján: 26 definitív, 9 praeoperatív, 2 postoperatív, 15 palliatív kezelést végeztünk. Alkalmazott sugárforrás: lineáris gyorsító 36 esetben, telecobalt 11 esetben, rtg. terápia 1 esetben. Leggyakoribbak a medencecsontokból kiinduló tumorok voltak: 13 beteg (31 %)• A kiszolgáltatott dózisok 26 Gy és 60 Gy között voltak, indikációtól függően. Napi dózis 1,5-1,8-2 Gy. Eredmények: Követési idő 8 hó és 101 hó között van. A 41 betegből 39 sorsát tudtuk nyomon követni (95 %). 21 beteg exitalt (51 %)• A betegség kiújulása: 3 betegnél localis recidiva (7 %), 8 betegnél (19,5) távoli áttét megjelenése (csont, tüdő, agy), 12 betegnél (29 %) localis recidiva és távoli áttét együttes fellépése. Átlagos túlélés 50,8 hónap, ebből tünetmentes túlélés 32 hónap. Jelenleg tünet és panaszmentesen él 14 beteg (34 %), 5 éves tünetmentes túlélést egy csontból kiinduló betegség esetén 58 %-nak találtunk. Következtetés: Eredményes kezelést csak korai stádiumban felismert betegnél várhatunk. Jó sugárérzékenységű daganat, ezért a sugárkezelést palliatív céllal is hatásosan lehet alkalmazni.

3 DIMENZIOHHLIS SUGn«BIOLŐGIfli HODELL SZHMÍTÖGÉPES KIFEJLESZTÉSE ÉS L E H E T S É G E S S Z E H E P E H J a n ó S H G f i V T E R API A J Í B H H Mangel L., Kiss T., Skriba Z., Horváth Á., Somogyi A. és Németh Gy. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály Célkitűzés: Az informatika segítségével sugárbiológiai állandók és egyenletek bevonása a modern számítógépes 3 dimenzionális besugárzás-tervezésbe, s így a sugárkezelések biológiai-orvosi hatásának modellezése. Módszer: A Virtouse-Voxelplan 3D tervezőrendszer informatikai hátterének felhasználásával az elemi téregységeknek tekinthető CT-voxelek dózisterhelésének számszerű értékeit alakítottuk át az ún. LQ modellre épített sugárbiológiai ekvivalencia egyenletek behelyettesítésével. így képi megjelenésű biológiai dóziseloszlási térképeket és hisztorgramokat hoztuk létre, melyek elméletileg előrevítitik a besugarazott régió hosszmetszeti, orvosbiológiai válaszrakcióit. Eredmények: Részletes vizsgálatainkat agydaganatok sugárkezelésével kapcsolatban végeztük elsősorban a normál idegrendszeri szövetek dózisterhelésének megítélése céljából az ún. BED (biológialag effektív dózis) formula felhasználásával. Konvencionális opponáló és 3D konformális besugárzási terveket hasonlítottunk össze s megállapítottuk, hogy a konformális technika alkalmazásával a céltérfogat és környező ép szövetek közötti fokozott fizikai dózisgrádiens biológiai jelentősége még kifejezettebb, így az ép agyállomány védelme mellett magasabb dózisok is biztonsággal kiszolgáltathatók életfontos idegrendszeri struktúrák komoly veszélyetetése nélkül. Következtetés: A 3D besugárzás-tervezéshez szükséges informatikai rendszer segítségével a sugárterpápia várható biológia hatását sikerült képszerűén megjelenítenünk, elméleti sugárbiológiai vizsgálataink remlélhetőleg a jövőben más szervi lokalizációknál is segítséget nyújtanak a legszerencsésebb frakcionálási sémák és dóziseszkalációs módszerek kiválasztásában s így az onkoterápiás hatás növelésében.

IS

R E C T Ü M C f l P C I H ü M f i S BETEGEK P O S T D P E R f l T I U RRDIOCHEMOTETIRPIRJB - KODflI EÜEDHÉNYEK Mayer Árpád, Naszály Attila, Patyánik Mihály Fővárosi Onkoradiológiai Központ, Uzsoki utcai kórház Bevezetés Lokálisan előrehaladott rectum carcinomák egyedüli sebészi resectioja után a recidiva és a disseminatio valószínűsége a primer tumor nagyságával arányosan emelkedik. Egyedüli sugárkezelés illetve chemoterápia az eredményességet lényegesen nem javította. A 90-es évek óta több chemo-radioterápiás tanulmány indult, ezek közül intézetünkben Dunst, Sauer ajánlását elfogadva (Strahlenther Oncol. 1994, 170, 375382) indítottuk prospektív klinikai tanulmányunkat. Beteganyag 28 localisan előrehaladott rectum carcinomas betegünk átlag életkora 56 év (41 év - 67 év), nő-férfi arány 9/19 volt. Módszer Műtét után 4-6 héttel két széria bevezető 5-Fu chemoterápia 500 mg/m2 három hetes szünettel, ezt követi a kismedence megavoítterápiája box technikával 45 Gy-ig, majd 5,4 Gy lokális dózisemelés, egyidejűleg 2x3 napos. 5-Fu chemoterápiával 500 mg/test m2. A radio-chemoterápiás fázis után még két alkalommal történik 5-Fu chemoterápia a fenti dózissal. Eredmények A rövid utánkövetés alapján nyílván végleges vélemény nem mondható el, a kezelést követő első 12 hónapban 3 betegnél disseminatio, 5 betegnél lokálrecidiva lépett fel. Az ezt meghaladó követési időben már csak egy betegnél alakult ki recidiva, dissemionatio nem fordult elő. Következtetés Radió-chemoterápia a lokálisan előrehaladott rectum carcinomákban a nagyobb beteg kollektíva kiértékelése alapján mind a localrecidivák, mind a disseminatiot jelentősen csökkenti. Beteganyagunk rövid utánkövetése ezt megerősíteni még nem tudta.

EMLŐRÁK POSTOPETlflTlU SUGRBKEZELÉSE. M I K O R K E Z D J Ü K f) K E Z E L É S I ? Miltényi L., Amamecz Zs., Pintye É., Groska E., Fábián F., CsejteiA., ErfánJ., Miltényi Zs., Dézsi Z., Urbancsek H. DOTE Radiológiai Klinika Sugárterápiás Részleg, Megyei Kórház Nyíregyháza, Onkoradiológiai Osztály A sugárterápia kezdésének időpontja vitatott kérdés a sebész, a sugárterapeuta és a kemotherápiás szakemberek között. Az irodalomban is kevés adat szól arról, hogy a beteg megfelelő gyógyulása érdekében mikor érdemes megkezdeni a sugárkezelést a műtét után. Általánosan csak az elfogadott, hogy minél előbb a műtét után. A szerzők megvizságlták 752 beteg sugárkezelés utáni követési adatait, akiket 1975 és 1997 között a DOTE Radiológiai Klinika Sugárterápiás Részlegén műtét után sugárkezelésben részesítettek. Retrospektív számítógépes analízissel értékelték a sugárkezelés után fellépő lokális recidíva arányt, távoli áttétek megjelenését és a túlélési adatokat. Három vizsgálati csoportra bontva készítették el az értékelést. I.:QART technika, II.: Mastectomia+sugárkezelés, II.: Előző két sebészeti megoldás + kemoterápia+sugárkezelés. Mindhárom csoportban stádiumok szerinti értékelést végeztek. A legkevesebb recidíva a QART csoportban volt, 3 %, míg a legtöbb 10 % felett a III. csoportban. Kezdési időt számítva csekély a recidíva arány ha 8 héten belül megkezdődött a sugárkezelést, míg 12 héten túli kezdésnél a recidíva arány jelentősen megemelkedett. A kemoterápia nem eredményezte a sugárkezelés késése miatti recidívák csökkenését. A postoperatív sugárkezelés optimális időpontja a 4-5. hét.

H I Z 1 K Ó T É H Y E Z Ö K ÉS O O Z E « O Z R S H Q H D G K I H - K Ó T I B f l H

Miltényi Zs., Urbancsek H., Miltényi L., Adamecz Zs., Dészi Z., ErfánJ., Csejtei A., Pintye É., Groska E., Borbély T., DOTE Radiológiai Klinika Sugárterpiás Részleg, Megyei Kórház Nyíregyháza, Onkoradiológiai Osztály A DOTE Radiológiai Klinika Sugárterápiás Részlegén 1963-97 között 462 beteget kezeltek Hodgkin kór miatt. Retrospektív számítógépes feldolgozást végeztek, melynek alapján összefüggéseket kerestek a ma használatos sugárkezelési ajánlásokhoz. 204 nőt és 258 férfi beteget kezeltek az elmúlt évtiezedekben. Átlagéletkoruk 34 év, stádium megoszlás I: 23, II: 38, III: 31, IV: 8 %. B tünet 29 %-nál volt észlelhető. Szövettan szerint: MC: 40, NS: 31, LP: 11, LD: 11 % a betegek eloszlása. Sugárkezelés: érintett mezős, Mantle, Fordított Y és Total-nodal típus: Gravicert típusú kobalt berendezéssel és additív kezelési technikával. A gócdózis 30-40 Gy volt mezőnként. Kemotherápia 1973-ig mono, majd ezt követően összetett formájú a betegek értékelése három csoportra bontva történt. A csoportbesorolás: A/ csak sugárkezelt, B./ kemoth.+sugárkezelés, C. /kemoth. után relapsus miatti sugárkezelés. A betegek össztúlélése eléri az irodalmi értékeket 5 és 10 évre számítva, a relapsus a kombinált kezelések után viszont magasabb. A rizikó tényezők közül eltér a szövettani megoszlás, a nemi arány és a kiterjedése a folyamatnak. Túlélés kedvezőbb a csökkentett dózis értékeknél és a kezelési módszer megválasztásánál.

H RÁDIUM FELFEDEZÉSÉHEK

JUBILEUMÁN

Dr. Mózsa Szabolcs és Dr. Szűcs Emőke SOTE Radiológiai és Onkotherápiás Klinika, Budapest 1895 és 1898 között eltelt négy év a fizika "csillagéve" volt /Simonyi/: felfedezték a röntgen /X/ - sugárzást, a természetes radioaktivitást, az elektront és a rádiumot. 1896-ban kapott szabadalmat a Lumiére testvérpár a cinématographie eljárásukra, a kép, mint fogalom és eszköz, bevonult a természettuományokba. A mai képalkotó diagnosztikai eszközeink megjelenését e felfedezések tették lehetővé, ahogy a fizikai gyógyítás, a sugártherápia elterjedését is /röntgen - és rádium források/. Emellett további eredmények is születtek: 1) új fizikai világkép alakult ki; 2) az orvostudomány máig pótolhatatlan diagnosztikus és therápiás eszközökhöz és lehetőségekhez jutott. A rádiumot 1908-ban fedezte fel Mme Curie, aki az egyetlen a világon, aki a fizikai és kémiai Nobel-díjat megkapta. Az új radioaktív elem aranykorszaka 1901 és 1920 között volt. A klinikai sugárbiológiai és therápia alapvető sugárforrásává vált, kedvező tulajdonságai miatt. A természetes radionuklidok megjelenése a rádiumot háttérbe szorította. Ezt elősegítette az a tény, hogy drága és kevés volt belőle, s sugárvédelmi gondok is adódtak. Mégis: a radium iskolákat teremtett és közel 80 éven át gyógyított.

_^

HU9900736

C O M B I N E D T H E H H P Y OF P H T I E H T S W I T H flDÜHHCED T U M O U R S OF E P I P H H D Y H H Olajos J., Erfán J., Lengyel Zs., Emri M., Major T., Sziklai I., Trón L., Esik O., Dept. of Oncology, Jósa András County Hospital, Nyíregyháza, Hungary PET Centre, Medial University, Debrecen, Hungary Dept. of Otorbinolaryngology, Medial Universigy, Debrecen, Hungary Dept, of Radiotherapy, National Institute of Oncology, Budapest, Hungary In the past three years /(from 1996 to 1998?' eight_rjati£ntg. (five male, three female) with epipharyngéal tumour_were.lreatedin the Dept. of Oncology of Jósa Andr5a-€©tmty-Hospital, Nyíregyháza. Seven patients were proved to be in stage T2N2M0 and one was in stage T1N1M0. The mean age of the patients was 39 years (range 21-58). The diagnosis was confirmed partly by the excisions of epipharynx (7 un-ciifferentiated carcinoma, 1 nonkeratinizing squamous cell cc.) and partly by cyctologic examination of fine needle biopsy of cervical lymph nodes. For staging of the patients direct and indirect nasopharyngoscopy, physical examination, ultrasound ot the neck and the abdomen and in some icases faciocervical CT were performed. We started the tratment with 2-or 3 ^ o a d i u Y a n t chemotherapy; (Platidiam, Bleomycin, Vinblastin, ^tömyctrFC). AfteFchcmetSeapy^urative dose of 55 Gy (range: JMHj&Jjy.) fo~rw 6|lV photon irradiation to the primary_jumour andjl4GY (range: 20-50^ Gy) (\>-\V\/ 6MV photon rrradjaton to the peck~)and 10 Gy plprtrMj^j^noSTTcrtiT^rp^ijal lymprtTtodesHírfT three patients) were applied. The upper mediastinum was also irracFIated"iir one case (40 Gy, 6MV photon). Two patients have had local reciJrrancejifjtgxJÜlg-CQtrcbinqrl therajiy__ Lymph node metastases on the neck_ was. observed^^vo cases. Djstentjnejtastases in the liver, in retror>eritoneal_ lvrnqb_űfld^71frD^iiesr"iy^e^aIrilLnd^ meninges wejsj^a^áleq injhrgg cages. Secondary_cervicaLbIocK]3Issection was carried out intwo_p_atients. JJK££. patient^ are rree of tumour presently, rhe'average"survival time 571iKe~|3atients who died during thefollow^^jp period were Iij,f>_rn5nths. (range 8-20JT^ ~~ Since January two additional cases~wereiriclű3ecí. According to the findings with conventional imaging of the patients are in stage T2N2M0. As a result of the complementary examinations (whole body FDG-PET) mediastinal lymph node metastases were found. The tratment began with neonadjuvant cheotherapy followed by raditherapy 4 weeks after. Fusion of the CT and FDG-PET images was used to plan the radiotherapy. The curative dose was 65 Gy, 6MV photon irradiation to the primary tumour, 50Gy, 6MV photon irradiation to the neck and the upper mediastinum and 10 Gy electron boost to residual to residual lymph nodes. The PET examination led to upstaging of the patient in both cases.The differential diagnosis of the tumorous lesions provides more reasonable therapy strategy and we hope that this will improve the survival results.

FIHDIOCHEHOTHERRPifl FEJ-HYflKi TUMOBOKBRH

Pikó Béla, Szegedi likdió, Csiffári Margit, Nagy Ágnes Krisztina, Kovács Katalin (Békés Megyei Képviselőtestület Pándi Kálmán Kórháza, Klinikai Onkorlógiai és Sugártherápiás Osztály, Gyula) A szerzők előadásukban a radiochemotherapia elvi lehetőségeit és ennek egyik lehetséges gyakorlati megvalósítási módját ismertetik. Bemutatják a localisan vagy locoregionalis előrehaladott fej-nyaki tumoros betegek kezelésére osztályukon kidolgozott therapiás protokollt, mely a következő: 60-66 Gy telecobalt irradiatio (heti 5x2 Gy a primaer tumorra és a teljes nyaki nyirokcsomóláncra), illetve heti 2 alkalommal 10-10 mg cis-platinum intravénás adása. A kezeléseket minden esetben CT-kép alapján végzett egyéni besugárzási terv alapján állítják be, a cyctostaticum-adás előtt rendszeres vérkép-kontroli történik. Az első kezelési eredményekről is beszámolnak, melyeket - a folyamatok rendkívüli előrehaladottságát is figyelembe véve - ígéretesnek tartanak.

S>4

RHDIOJÓD KEZELÉS INDULÁSI)

GYULÁN

Pikó Béla, Lőrinczy Endre*, Pocsay Gábor**, Mózes Árpád***, Elekné Kiss Barbara, Tokai Erika, Szegedi Ildikó, Csiffári Margit, Nagy Ágnes Krisztina, Kovács Katalin /Békés Megyei Képviselőtestület Pándy Kálmán Kórháza, Klinikai Onkológiai és Sugártherápiás Osztály, ^Központi Izotóp Laboratórium, **I.sz. Belgyógyászati (Endokrinológiai) Osztály, ***Központi Dozimetriai Szolgálat, Gyula) A szerzők a differenciált pajzsmirigyrákos betegek radiojód kezelésére szolgáló gyulai törekvéseket ismertetik. A kezelés interdiszciplináris együttműködés keretében történik, a betegeket az endokrinológiai osztály és szakrendelés orvosai választják ki és készítik elő a kezelésre, az izotópdiagnosztika és a szükséges aktivitású izotóp előkészítése az izotópdiagnosztikára hárul. A betegek elhelyezése az onkológiai osztályon történik, a szükséges dozimteriai méréseket a dozimetriai szolgálat fizikusai végzik. Bemutatják a fekvőbeteg-osztályon kialakított nyílt radionuklid kórtermet, a sugáregészségügyi felszereléseket, a kezelési és az ápolási protokollt, illetve utalnak a szervezéssel kapcsolatban felmerült gondokra.

LEHETŐSÉGEK U S L 1 8 HULIILEAF KÖLLIHflíORfiüflL

Pintye Éva, Borbély Teréz, Groska Erika, Miltényi László DOTE, Radiológiai Klinika Az ország első Philips gyártmányú gyorsítóját klinikánkon helyezték üzembe, hagyományos koilimátorral. Amit rövidesen azonban multileaf kollimátorra cseréltek ki, ez lehetővé teszi, hogy takarások nélkül is optimális kezelést végezhessünk. Az Y irányban 40 pár leaf található. Egy leaf az izocenterben 1 cm-t takar. A leafek pozíciójának beállítására három lehetőség van: - a billentyűzet segítségével, a nyilakat használva, - a billentyűzet segítségével, a számokkal megadva a helyzeteket, - a HELAX tervezőrendszerről, hálózaton keresztül. Mindegyik esetben először a beteg és a nyaláb adatait kell megadnunk, ezután lehetséges a leafek helyzetének rögzítése. Az asszimetrikus lehetőségek jó kihasználásával nemcsak a szélek takarása oldható meg, hanem bármely "belső" takarás is, ami eddig csak egy blokktartó tálcára helyezett takarással volt lehetséges. Ezen lehetőség ellenőrzésére KODAK X-Omat V filmet MIX-D lapok közé helyezvefelvételeket készítettünk. A gyártó céggel való konzultáció eredményeként közösen megállapítottuk, hogy a leafek adjusztálására van szükség, mert kicsit nagyobb a rés a két offset mező között.

POSZTDPEHHTIU SUGHBKEZELÉS OKOZTfl HELLÉKHHTHSOK KOUETÉSE EHLOHEETHRTŰ MŰTÉT UTRH: HZ EHLO Hn-UIZSGALHT ÉHTÉKE Polgár Csaba1, Forrai Gábor2, Szabó Éva3, Riedl Erika2, Németh György1 Országos Onkológiai Intézet, 'Sugárterápiás és ^Radiológiai Osztály, 2 Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Radiológiai Osztály Budapest Célkitűzés: Az emlőmegtartó műtét és posztoperatív tele- egy/vagy brachyterápia utáni bőr és parenchymas mellékhatás kiterjedésének és mértékének objektív megítésélésére alkalmas eljárás kidolgozása, valamint a különböző sugárkezelési módszerek összehasonlítása az okozott mellékhatások alapján. Módszer: 38 St I-Ii emlőrák miatt konzervatívan operált beteg megoszlása besugárzási módszerek szerint a következő volt: 1.50 Gy teleterápia + 10-16 Gy elektron boost (8), 2.50 Gy teleterápia +10-15 Gy szövetközi HDR boost (13), 3.46-50 Gy teleterápia (9), 4.7x5,2 GY (36,4 Gy) egyedüli HDR brachyterápia a tumorágyra (8). A posztirradiációs mellékhatásokat MRI-vel, mammográfiával, UH-gal, és fizikális vizsgálattal ellenőriztük. Az MR-vizsgálatokat 0,5 T készülékkel, dupla emlőtekercsben végeztük SE-T1, SE-T2 és 3D-GE szekveniákkaí. Összevetettük az MRI-vel és mammográfiával osztályozható, valamint az RTOG/EORTC ajánlásai alapján fizikális vizsgálattal gradálható mellékhatásokat. Eredmények: Az UH-viszgálat csak a zsírnekrózis diagnosztizálásában bizonyult hasznosnak. A mellékhatások értékelésében a mammográfia és a fizikális vizsgálat szubjektivitása és alacsony specificitása miatt korlátozott értékű. Az MRI alkalmas és obejektív módszer a bőrmegvastagodás és fizbrózis fokának és kiterjedésének mérésére. A teleterápiával illetve az egyedüli brachyterápiával kezelt betegeknél az irradiációs mellékhatások hasonló arányban fordultak elő. Következtetés: A szerzők ajánlást adnak a bőrmegvastagodás és fibrózis kiterjedésének és mértékének megítélésére alkalmas, MR-morfológián alapuló, új "scoring"-rendszerre. Az emlő MRI objektív módszer a sugárkezelés okozta mellékhatások követésére. Emlőmegtartó műtét után a tumorágy egyedüli HDR brachyterápiája a mellékhatások gyakoriságát és fokát nem emeli.

IHQPETlRBiLIS COLIUM TUMOROK SUGRRKEZELÉSE

flCCELEilHLT

dr. Somogyi A., Dr. Major T. ST II/a-ST Ill/b collum tumorok estén accelerált sugárkezeléstől megfelelő terápiás effektus várható. A kezelések intracervicalis és percutan irradiatiok kombinációjából állnak. A két eltérő qualitású sugárforrás miatt igen fontos meghatározni a takarások formájának, helyének és a takarás dózisának a meghatározása. Nem megfelelően illesztett dózisprofilok esetén biztosan létrejönnek forró pontok, vagy aluldozírozott területek. Intézetünkben az intracervalis kezelésekhez illesztünk egyedi blokkokat, melyek homogén dóziseloszlást biztosítanak a kismedencében.

M I H S Ö G É B I Z T O S Í J H S ÉS MIHDSÉGELLEHGHZÉS COH/OC] II B HZ HE GYE I KÚjRHHZ IZ OTÚP LH B Oil HTÚ n IU M~A B R H ÉS SUGflflTEBflPIflS OSZTftLYflH Szabó Á. -Szántó J. -Gombos J: BAZ Megyei Kórház, Sugárterápiás lógiai Osztály

és Klinikai Onko-

A szerzők a minőségbiztosítás szempontjából hasonlítják össze a nevezett intézmény két osztályát sugárfizikai szempontból. A referencia szintű izotópdiagnosztikán adottak a minöségbitosítás feltételei, míg a sugárterápián ez hiányzik a besugárzási tervek elkészítéséhez. Emiatt osztályunkon a kívánatos szintű szakmai munka legfeljebb közelíthető. Megoldást csak a korszerű besugárzó berendezések és a hozzátartó dozimetriai tervező rendszer hozhat.

GLIDBLHSTDMH HULIIFORHE KEZELÉSÉUEL SZERÜEZETT TRFRSZTRLRTHrHK Szegedi Ildikó, Pikó Béla, Csiffári Margit, Nagy Ágnes Krisztina, Kovács Katalin (Békés Megyei Képviselőtestület Pándy Kálmán Kórháza, Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Osztály, Gyula) A szerzők 17 szövettanilag igazolt glioblastoma multiforme-ban szenvedő beteg komplex kezelésével szervett tapasztalatairól számolnak be. Az osztályon alkalmazott therápiás protokoll a következő. 20x2 Gy "whole brain irradiation", a kollimátor elfordítása mellett, majd a regresszió és a betegek általános állapota függvényében az esetek egy részében 10y2 Gy boost a tumorágyra. Ezt követően 6 ciklus polychemotherapi (parenteralis carmustin és orális etoposid kombinálásával). A tervezett kezelést csak 7 betegnél sikerült teljesen végigvinni, ezek túlélési eredményei bizonyultak a legjobbnak. A biológiai tényezőkön kívül nemegyszer szervezési, beteg-elhelyezési problémák is nehezítik a kezelést.

fi K Ü L S Ő B E S U G Á R Z Á S É S fi R R D I D J Ó D K E Z E L É S

C I T O G E H E T I K H I H R T R S R H R K 4 ÉDES K Ö Ü E T É S E PHJZSMIBIGYflfiKOS BETEGEKKEL

Székely Gábor, Esik Olga. Fűzy Márton, Gundy Sarolta Országos Onkológiai Intézet, Budapest, Ráth Gy. u. 7-9. 1122 1994-1998 között 14 differenciált pajzsmirigytumors beteg kromoszóma analízisét végeztük el 50 Gy (25x2Gy) összdózisú külső mezős, valamint 1860-4808 MBq aktivitású 1311 izotópos kezeléseket követően azonnal, majd 3-4 éves követéssel. Vizsgálataink célja a kétféle kezelés közötti egésztest-ekvivalens sugárterhelés nagyságának és dóziseloszlásának összehasonlítása, valamint a kromoszóma aberrációk elminációjának követése volt. Külső mezőben 9 betegnél 2 térfogatban: a tumorágy- és nyaki nyirokcsomók (1), valamint 1 + felső mediasztinum (2) történt kezelés, míg a jódizotóp (3) hatását 5 betegnél követtük. Összesen 15 800 sejtet vizsgáltunk 3 csoportban, 6 ill. 5 időpontban. A sérült sejtek %-os megoszlása 1:2:3 kezelések viszonylatában 20.8 %:28.4 %:3-2 %; a sugárhatást kórisméző dicentrikus kormoszómáknál pedig 28.3 %:4l.2 %:1.6 % volt. Valamennyi mért időpontban az egyes csoportok károsodott sejtjeinek aránya szignifikánsan különbözött. Az 1. és 2. csoport kromoszómáiban az aberrációk időarányosan és lineárisan tűntek le a perifériás vér limfocitákból, de 4 év után még mindig volt kimutatható sérülés. A 3. csoportban a nagyobb alacsony aberráció gyakoriság miatt inkább egy stagnáló, de az előzőekhez képest egy nagyságrendekkel kisebb érték volt megfigyelhető. Ez az egésztest-ekvivalens dózisoknál is nagyságrendbeli különbségeket eredményezett (1 GY-2 Gy vs. 0.25 Gy). A külső mezős besugárzás esetén a Poisson eloszlástól eltérő egyértelműen inhomogén dóziseloszlás mellett, a limfociták fél életideje csoportszinté is 1 évnek bizonyult. A 131 I kezelésnél viszont a kromoszóma aberrációk követték a Poisson eloszlást, így bár a dóziseloszlás homogén volt, az alacsony aberráció gyakoriság melett értékelhető eliminációt nem tudtunk kimutatni. A vizsgálatok az OTKA 16003 és a MAKA-391 pályázatok támogatásával készültek.

I H T E R S T I C J f i L l S P N E U H Ó N f R K ELÖFDRDULBSFI E G É S 2 T E S T B E S U G H H Z R S T KÖDETŰEH Székely J., Fábry L., Forgács Gy., Kontra G., Petrányi]., Németh Gy. Országos Onkológiai Intéezt, Sugárterápiás Osztály, Budapest Bevezetés: Az egésztesetbesugárzást (ETB) magába foglaló kondicionáló kezelések legsúlyosabb szövődménye az Íntersticiális pneumonia, amely a csontvelő-átültetést követő harmadik hónapban lép fel. A vérképző rendszer mellett a legsugárérzékenyebb szerv a tüdő. A besugárzási módszerektől függően az Íntersticiális pneumóniák (IP) előfordulási aránya 10-30 %, és az esetek fele halálos kimenetelű. Anyag és módszer: Az elmúlt tizenöt évben 124 betegnél végeztünk ETB-t. Az kezelés minden esetben kobalt 60 sugárforrással történi, alacsony dózisteljesítménnyel. Az első két évben a sugárzás dózisa 10 Gy volt egy frakcióban (11/124), majd később áttértünk a frakciónak kezelésre (113/124), 4x3 gy-t adtunk le, négy egymást követő napon. 1992ig horizontális (44/124), 1992-től vertikális sugárirányt használtunk (80/124). A betegek az első nyolc évben oldalt fekvő pozícióban kapták a kezelést, majd áttértünk a hanyatt/háton fekvésre. Individuális tüdőtakarások alkalmazásával a tüdő átlagdózisa nem haladta meg a 8,5 Gy-t. Egy speciális mérőberendezéssel - az effektív szövetvastagságmérés alapján - kiszámítottuk a tüdőtakarások használatának idejét, illetve a kezelés alatt ellenőriztük a takarások pontos helyzetét, amennyiben szükséges volt azonnal korrigáltunk. Eredmények: 124 betegből 23 esetben fordult elő IP, ebből 13 eset volt halálos. Az oki tényezők a következők voltak: GVHD, CMV, gombasepsis, bakteriális fertőzés és ionizáló sugárzás. Azoknál a betegeknél, akik egy frakcióban kapták az ETB-t, 2 esetben találtunk súlyos tüdőfibrosist. Oldalfekvő helyzetben történt kezelésnél 8 esetben, hanyatt fekvésnél 13 esetben találtunk IP-t. A 23 eset közül csupán 4 esetben merült fel döntően radiogén eredet. Következtetés: Alacsony dózisteljesítményű, frakciónak bsugárzás esetén az individuális tüdőtakarások alkalmazásával az IP radiogén okból történő kialakulása minimálisra csökkenthető. A tüdőtakarások pontos és reprodukálható felhelyezése AP/PA irányú besugárzási mód esetén biztonságosabb.

P I N E f U O B L f l S I O H R BEI ERUIHCHSEHEH FHLLUDHSTLLUHG M I I LiTETSHTUflÜBERSICHT Takács I., Schwegler N. Institut für Strahlentherapie, Kantons spital, CH-5001 Aarau Ziel: Tumoren der Pinealisrogion bei Erwachsenen sind selten (0,4-1 % aller Hirntumoren) vor allem aussergewöhnlich die Pinealoblastoma. Wir waren mit einem Fall konfrontiert, was uns vor Beginn der Therapie zwang, die aktuelle Literatur durchzusehen. Material und Methode: Die Pinealoblastoma ist ein sehr aggressiver Hirntumor, vor allem ber Erwachsenen (über 20 Jahre). Wir präsentieren den Krankheitsverlauf eines 28 - jähringen Mannes mit meningaler und spinaler Aussaat sowie intraparenchymatöser Metastasierung. Zudem analysieren wir einschlägige Publikationen auch ensprechender Situationen. Unsere Literaturübersicht erstreckt sich auf jedes Alter und auf eine Zeitspanne über 60 Jahre mit mehr als 150 Fällen, von denen 136 relativ gut dokumentiert sind. Resultate: Ein Auftreten dieses Tumors bei Erwachsenen stellt eine Rarität dar, nur 14 % der Patienten im Alter über 20 Jahren. Die Agressivität des Tumors verlangt nach einer intensiven Behandlung, welche immer aus Kombination von Chirurgie, Radiotherapie und Zytostatika besteht. Wichtigste prognostische Faktoren sind Alter und die intiale Tumorausdehnung. Die Prognose ist generell ungünstig maximal 30 % überleben 5 Jahre - , worbei die Kinder ohne Spinalbefall die besten Aussichten haben. Bei Nachweis einer mikroskpischen und/oder makroskopischen, auch spinalen Aussaat konnten wir bei Erwachsenen keine Fälle finden, die geheilt werden konnten. Schlussfolgerung: Nur eine frühzeitige histologische Sicherung der Pinealoblastoma und sofort eingeleitete Kombinationstherapie seien in der Lage die Prognose eventuell zu verbessern. Die gute Zusammenarbeit kompetenter Fachleute ist unabdigbar.

B E S U G R f í Z R S ! MEZŐK I L L E S Z T É S I LEHETŐSÉGE N Y A K O N

Takácsi Nagy László dr., Ulrich Thalacker dr., Patyánik Mihály dr., Martin Jensen dr. és Polgár István dr. Fővárosi Onkoradiológiai Központ Budapest Cristian-Albrecht Egyetem, Radiotherápiás Klinika, Kiel A fej-nyak tumorok számos lokalizációjában a statustól függően az egyik vagy mindkét oldali ragionális nyaki nyirokcsomók egészét is elektiv vagy defintiv sugaras kezelésben kell részesíteni. A plauzibilisen adódó oldalsó, opponáló mezős technikával - többek között a vállak bevetülése miatt - az alső parajugularis nyirokcsomók - egyes esetekben a középső csoport alsó tartományai - és a supraclacularis regiok nem megfelelő nagyságú vagy insuficiens mértékű sugárdózist kapnak. A problémát több adott lehetőség közül az oldalsó opponáló mezőkhöz illeszkedő elülső mezőkkel lehet megoldani. A résmentes mezőillesztés az egymásra merőleges síkokban belépő sugárnyalábok divergenciájából adódó átfedés miatt az oldalsó opponáló mezők fősugarának craniális irányba, az alsó-elülső mezők fősugarának caudális irányba történő döntésével valósítható meg. Az oldalsó mezőknél a kezelő asztal caudális végének mértékű fókuszirányú elforgatása, az elülső mezőnél a kezelő asztal 90 fokos elforgatása mellett a besugrázó fej fí mértékű craniális irányú döntése szükséges.

B R f l C H Y T H E H f l P l f l S Z E R E P E HYELUGYÖK D R G R H R T O H

Dr. Takácsi Nagy Z., Dr. Oberna F. *, Dr. Somogyi A., Dr. Majos T., Dr. Németh Gy., Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály, *Fej-Nyak Sebészeti Osztály, Budapest Cél: Szerzők ismertetik a nyelvgyök daganatok besugárzásában a brachytherapia szerepét, az alkalmazott magas dózis rátájú /HDR/ after-loading technikákat és a korai eredményeket. Anyag és módszer: 1993 január - 1998 december között Intézetünkben 19 beteg részesült nyelvgyök tumor miatt HDR after-loading kezelésben. TNM státusz szerint a betegek megoszlása a következő volt: 1 TI, 3 T2, 4 T3, 11 T4, 9 NO, 6 NI, 4 N2. Távoli metastasis nem volt kimutatható. A merev tűk illetve a flexibilis katéterek beültetése általános anaesthesiában történt. Az interstitalis kezelésnek 2 indikációs területe volt: dóziskiemelés /boost/ definitív irradiationál vagy a tumorágy ellátása posztoperatív céllal inkomplett resectonál. Ez utóbbi esetben a T1-2.N0 stádiumra való tekintettel teleterápia nem történt. A besugárzás tervezés PLATO tervezőrendszerrel történt. Az átlagos dózis 21,8 Gy volt, frakcionáltan /naponként 2 alkalommal, 6 órás különbséggel/ leadva. Eredméynek: Definitív sugárkezelés esetén 66 %-os komplett és 33 %os perciális remissziót értünk el. Az átlagos követési idő alatt /29,9 hónap/ a helyi tumormentesség aránya 32 % volt. Ez idő alatt a 19 betegből 6-ot /32 5%/ vesztettünk el recidíva miatt. A jelenleg élők /68 %/ közül 5-nek recidívája, míg 2-nek tumoros progressziója alakult ki. Késői mellékhatás /osteoradionecrosis, fistula/ nem lépett fel. Következtetés: A brachytherapiás boost igen hatékony kezelési eljárás előrehaladott nyelvgyök daganatokon, mert alkalmazásával a helyi tumormentesség a beteg életminőségének csökkenés nélkül javítható.

ZUÜEITMHL1GH0ME !H OBEREM R E R Q D I G E S T I Ü T f í R K T NßCH B E S T ß ß H L U N G UOH H E L I G H O H E H IM H H O - B E R E I C H U. Thalacker1, R. Wilhelm1, K. Bariét1, J.A. Werner2, 1 G. Kovács , B.N. Kimmig1 1 Klinik für Strahlentherapie (Radioonkologie) der ChristianAlbrechts-Universität zu Kiel 2 Klinik für HNO-Heilkunde der Philipps-Universität zu Marburg/Lahn Maligne Tumoren im HNO-Bereich werden stadiengemäss primär bestrahlt. Die Gesamtprognose dieser Patienten ist aufgrund lymphogener Metastasierung, des Rezidivrisikos und aufgrund der Entstehung von Zweitmalignomen immer noch unberfiedigend. Ziel unserer Untersuchung was es, das Aufreten von Rezidiven und Zweitmalignomen im bestrahlten sowie im benachbarten Mukosakompartiment zu analysieren. Zwischen 1980 und 1988 wurden 496 Patinten mit Kpf-Halstumoren postoperativ oder prmär bestrahlt. Histologisch handelte es sich in 95 % der Fälle um Plattenepithelkarzinome, in 2,8 % der Fälle um lymphoepitheliale Karzinome und in 2,2 % um Adonokarzinome. Die Primärtumorlokalisationen waren: Mundhöhle 93 Patienten (Pat.), Oropharynx 175 Pat., Nasopharynx 19 Pat., Hypopharynx 43 Pa. und Larynx 184 Pat. inden Stadien I-IV. Die Nachbeobachtungszeit betrug 3-168 Monate. 409 der 496 Patienten waren Männer (82,5%). Insgesamt sind 73 Zweitmalignome diagnostiziert worden. Dies entspricht einer Rate von 14,7 %. Dabei entfielen 11 Malignome auf den Kpf-Hals-Bereich. 17 auf den Ösophagus, 37 auf die Lunge und Bronchialsystem und 8 auf den MagenDram-Trakt. Bei den 11 Zweitmalignomen im HNO-Bereich handelte es sich um Plattenenpithelkarzinoma. Alle traten im ehemaligen Bestrahlungsgebiet auf. Zehn dieser Zweitemalignome lagen im Bereich Oropharynx/Mundhöhle; acht dieser Patienten hatten dort auch den Primärtumor. Patienten, die initial an einem Hypopharynx- und Oropharynxkarzinom behandelt wurden, entwickelten am häufigsten Zweitmalignome ausserhalb des Bestrahlungsfeldes. Ausgehend von der Gruppe aller primär erfolgreich behandelten Patienten (CR) (n=3o5), koonte im Verlauf der Nachbetrachtung ein Auftreten von insgesamt 119 Rezidiven beobachtet werden, wobei die Nasopharynx- und Oropharynxkarzinome die höchste Rezidivneigung zeigten. Unsrere Untersuchungen zeigen, dass das Aufreten von Zweitmalignomen und Rezidiven generell ein grosses problem darstellt, besonders im Bereich der nachbarmukosa der Bestrahlungsgebiete, so dass neben der Tumornachsorge im Hals-Nasen- und Ohrenbereich auch diese Region wie Tracheo-Bronchialsystem und Ösophagus berücksichtigt werden müssen. Das relativ seltene Auftreten von Zweittumoren im Bestrahlungsfeld lässt vermuten, dass die Radiatio dieses Schleimhaugebiet saniert und dass dort durch die Radiatio eher ein protektiver Effekt gegen weitere maligne Veränderung zu erwarten ist. Zusammenfassend scheint das übrige gesamte anatomische Kompartiment des Aerodigestivtraktes dieser Patienten stärker durch eine maligne Transformation gefährdet zu sein.

R 2 U R 0 L G f] IH TUMORUK S U Ü M R K E Z £ L E S F U E L SZERZETT THPHSZTLfiTHOK I) DOTE RHDIOLÓGIDI KLINIKA SUGflRTERRPIRS RÉSZLEGÉN Dr. Urbancsek, Dr. Miltényi, Dr. Szluha DOTE Radiológiai Klinika Sugárterápiás Részleg 1989- január 1-je és 1993 december 31-e között 237 beteget részesítettünk osztályunkon irradiatioban urológia daganatos betegség miatt. A legtöbb beteg a kezelés idején 60-70 éves korban fordult elő. A beteg 88 %-a férfi, 12 %-a nő volt. A betegek nagy része Il-es stádiumban érkezett (32 %), de sajnos a IV-es stádiumú betegek száma is igen magas volt (28 %). l-es stádiumú az esetek 14 %-a volt. A betegek közel harmadánál végezték el a primer tumor műtétét (34 %), praeop. kemoterápiát nem végeztek, postoperativ kemoterápiában 12 % részesült. A beteg 80 %-a egy sorozat irrad. kezelést kapott. (40-50 Gy gócdózis). A kezelés 54,65 %-as adjuváns célzattal történt. A kurativ és palliativ irrad. kezelést közel azonos arányban végeztünk (18,6 %, 26,31 %)• A kuratív és palliativ irrad. kezelés eredményeként csaknem 50 %-ban regressiot értünk el, 10,50 %-ban nem változott, míg 14,50 %-ban progrediált a daganat. A műtéti sugárkezelés után a recidive arány kisebbnek bizonyult (30 %), míg a csak irrad. kezelésben részesülteknél 64,40 %. Az összes beteg, kb. 30 %-ban volt valamilyen csontáttét, a leggyakoribb lokalizáció a medenceöv csontjai voltak.

BETEGRÜGZÍTÉSHEZ HHS2HÍLT O R B O H L D P DŰZISMQDOSÍTŰ HRTHSfi Varjas G, Forgács Gy., Pazonyi B. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály, Budapest Cél: A hazánkban leggyakrabban használt ORFIT betegrögzítő eszköz plexi alaplapján történő átsugárzáskor a dóziseloszlás jelentősen változik, így a felvehető sugárirányokat korlátozza. Ennek a kiküszöbölésére szénszálas erősítésű betéteket alkalmazunk. Célunk megvizsgálni, hogy az Intézetünkben használt foton energiákon mennyire sikerült a fenti dózis perturbációit a betétekkel csökkenteni. Anyag és módszer: Szimulátorban készült röntgenfelvételeken a karbonszálas betét várakozásunkkal ellentétben röntgenárnyékot adott. A nagyenergiájú besugárzókészülékeink alatt dózismérővel megmértük a dózis változását a karbon lap alkalmazásakor. Eredmények: A vizsgált foton, energiákon /6MV és 18 MV/ a perturbáció 3 % volt karbonszálas betét alkalmazásakor. Következtetések: A karbon szálas betétek, vagy teljes egészéből ebből készült alaplapok használatát magas áruk ellenére javasoljuk a sugárirány korlátozások megszűnése miatt.

ORRÜHEGBŐL KIINDULD BRSflL01D CRBCIH0HR [POSZTEfl, ESETTRHULHRHY) Vízkeleti J. dr. (OOI), Skaliczki J. dr. (Péterfi S. utcai Kórház), Szentirmai Z. dr. (OOI), Gödény M. dr. (OOI), Németh Gy. dr. (OOI) A tanulmány célja: A malignus nyálmirigydagnatok szövettani osztályozását 1985-ben egy új entitással, a basaloid carcinomával bővítették. Ez hisztomorfológiailag a basalsejtes (monomorf) adenomára hasnolít, klinikailag infiltratív, metasztázisképző és recidiva hajlam jellemzi. A basaloid carcinoma az összes malignus nyálmirigytumor 2,9 %-át teszi ki, és az esetek 90 %-ában a parostisból indul ki, az orrüreg kis nyármirigyeiből kiinduló basaloid carcinomát nem találtuk az irodalomban. Kórrajz: 69 éves férfibetegnél mindkét orrüreget, jobb oldali paranasalis sinusokat és sinus spenhoidalist érintő irresacabilis basaloid carcinoma definitív célú kombinált sugárkezelést végeztünk. A daganat, majd a kialakult mediastinalis áttétek viselkedését CT, MR vizsgálattal, valamint Ga scan-nel követtük. Esetünkben a sugárkezeléssel parciális remisszitót értünk el. Megbeszélés: Bár a basaloid carcinoma biológiailag a low grade tumorok közé tartozik, infiltratív, metasztatizálási és recidiva hajlama miatt rossz prognózisú. Primeren választandó kezelési mód a komplett sebészi rezekció. Esetünkben ez nem volt kivitelezhető, és az elvégzett sugárkezeléssel a daganat alacsony sugárérzékenységét tapasztaltuk.

HU9900737

TFtEHTMEHT RELRTED FHCTOHS INFLUENCING OUTCOME IN n i M CflNCER PBTIEHTS A. Warszawski, P. Suhr, N. Warszawski, E.M. Röltinger Department of Radiotherapy, University of Ultn, 89070 Vim, Germany ©bjecivgjjo identifythe impact of treatment related factors on overall —sűrvivaTin patients with vulvar cancer. ~ ~ —1 1 \&J&££2S Material and Methods: We performedjarfollow-up stuay'xm 60 women i l f980-T9w7Follow-up T7 time from 6 rnnnftl.s rO'ij^yeafs(r^paj2_6_S yea rfCLJlTÜ dieted

t

J 3 ^ J S ^ ^

^

h d

influence of treatment related factors (type"of resection,j:reátment time a'rTtr~r_terggTiTn the overall suod^al and disea&e-ilfiő. surviyaTwas tested. Tn adxlitiön, applicated doses were corrected for treatment duration"the extended cc/fJ model for calculating the biological effective doses. Results: Applicateoxdose was 48.1. ± 13.2. Gy^medina: 50 Gy). Treatment time rangecTTÍüVt + WA. days "(median: 38 days). 34/60 paTTtrrrs were operated in sano or had microscopically residual desease (RO/1), 26/60 patiens were none in sano resected or had only a biopsy taken (R2). In univariate analysis prognostic factors influencing overall and disease free survival were, among with T- and N-stage, treatment time, and biologic effective dose. In multivariate analysis biologic dose was the only significant treatment factor. Conclusion: Treatment time and biologic effective dose are important treatment factors influencing overall and disease free survival in patiens treated for vulvar cancer. Prolongation of treatment time should be avoided.

HU9900738

T R E H T M E H T FflCTOHS 3HFLÜEHCIHG S Ü B U I U H L I N PHHCREHTiC CflRCIH0HH Nathan Warszawski * Karl Heinz Link**, Antje Warszaivski*, Manfred Paul Lutz***, Bernd Michael Scheider, EruiinM. Röttinger*. *Departement of Radiotherapy, **Departement of General Surgery and ***Departement of Medicine of the University ofUltn. gurpose(gojd£ntify the impact of treatment factors on overall survival in patients^vitt^'pancreatic carcinoma." ~^. -w P a t i e n s a n d M e t h o d s : W e p p r f n r m p r T ^ J ^ l k i \ v _ _ - n pp s t uud yd^ y H 2 I Í £ I \ y j ] i l ^ d e n o c a r c i n o m a g X Ü i e r £ n ^ r e a s t t d form__lj?84-1998f l j 18/3 patients were resected. IrradiatecTvöTüme the primary tumor (or tumor bed) and regional lymph nodes. 37 patients received in addition chemotherapy consisting of Mitoxantrone, 5-Fluorouracil and CisPlatin, either i.v. (l4/38)or i.a. (23/38). The influence of treatment factors on the overall survival was tested. Biologically effective dose was calculatexLby the linear^cmadratic model (a/(3=25 Gy) aod_b_y_lQsin_g 0.85 Gy per day starting a^celeTairecrrepöpiriation at day 28. Results: Treatment factors influencing overall survival were resection (p=0.02), overall treatment time (p= 0.03) and biological effective dose (p<0.002). Total dose and kind of chemotherapy were not significant. Treatment volume had a negative correlation (r= -0.5, p= 0.06) with overall survival, without any correlation tumor size and treatment volume. In multivariate analysis only biologically effective dose remained sinificant (p=0.02). Conclusions^ Among with surgery, bj i ^ T T Us^yerall ^ ^ l l surviv^JJjijialiejTtsJxai^^forj^ncratis i J J i carcmorna.. Tr^Qtment : volume shcaild_b£_-k.ep-L_aLS_small as possible and all efforts sh~oTrrd--be Tnade tcraVmdtreatment splitsTrT radiation theTapy. ~-— Presenting author: Nathan Warszawski Intitute: University of Ulm Postal Code &City: 89070 ULM Country : Germany

H G G Y Ú G Y R S Z R T I D R G R H R T Q S BETEGEK SUGflRKEZELÉSÉÜEL SZERZETT TflPflSZTRLflTfiIHK Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkrományzat Jósa András Kór ház-Rendelőintézet Nyíregyháza, Szt. István u. 68. Onkoradiológiai Osztály / osztályvezető főorvos: Dr. Erfán József Zádori Z., Csejtei A., Kóródi L., Csiribán M., Dézsi Z., Erfán J. 1998 júniusától kezelünk osztályunkon nőgyógyásazti daganatos betegeket HDR-AL készülékkel. Az elmúlt szűk háromnegyed év során a külső-belső sugárkezelésre kerülő betegek száma, akiknél a kezelést be is tudtuk fejezni megközelítette az ötvenet, a méhnyak-méhtestrákos betegek aránya 50-50 % volt. Sikeres és sikertelen esetek egyaránt előfordulnak anyagunkban, és bár a rövid követési idő nem nyújt lehetőséget széleskörű tapasztalatok levonására, néhány figyelemreméltó tanulságról mégis érdemes beszámolni.

S P E C I O U S P O L f i S I FELfiDfiTOK BGYI DflGRHRTOK ÉS METflSTRSISDK SUGflEKEZELÉSE SORflK ( A S S Z I S Z T E N S ÉS H Ö U É H E L O H D R S O K ] Kovács Krtsztina-Fetés Rozália-Szőke Ilona Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztály Az agyi daganatok illetve metastasisok miatt szükséges sugárkezelés során jelentkező speciális ápolási feladatok (a beteg észlelése, preventív dehydrálás, a fejbőr ápolása stb.) összefoglalása, az ápolást végző szakdolgozók szempontjai szerint.

Sö

E H L Ó T Ü H O B M.IHTT MŰTÉTBEN T4ÉSZESfTETT BETEGEK SUGflRKEZELÉSE S O R R H J H U H S O L K f l T Ó B 0 R R P Q L H S Közel Mónika-Kertészné Kálmán Katalin-Fetés Rozália-Szőke Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztály

Ilona

Az emlődaganatos műtéti ellátása után szinte rutinszerűen szükséges sugárkezelés egyik leglátványosabb kísérőjelensége a bőr pirja, gyulladása illetve érzékenysége. A bőrápolás során szerzett nővéri tapasztalatokról a legpraktikusabbnak tűnő megelőző bőrápolási módszerekről kívánják a szerzők tapasztalataikat elmondani.

S4

O H K O Í I ' R D I O L Ó e i H I OHSZRGOS DECENTBÜM M I H Ö S É G B I Z T O S Í T R S H Ü H L SZERZETT THPHSZTHLHTHIHK Vargáné Eliscber Éva 'Jósa András " Megyei Kórház Onkoradilógiai Osztály A "Jósa András" Megyei Kórházban működő Onkoradiológiai decentrumban a minőségbiztosítás kialakítása több éve folyik. 1998 november 05.-én sikeresen teljesítettük a feltételeket, így az ISO 9001 minőségbiztosítást tanúsító oklevelet elnyertük. Osztályunk a sugárterápia teljes vertikumát képes nyújtani és megfelelő fektető részleggel is rendelkezik. A sugárkezelések jelentős része szinkron vagy konszekutív kemoterápiával párosul. A kemoterápiás kezelések egy része bentfekvéssel, nagyobb része ambulanter történik. Előadásomban a fenti komplex rendszer által felvetett speciális minőségbiztosítási problémákról számolok be.

52.

POSEIDON The universal dosimetry system

Controller and linear detector array with 88 semiconductor detectors.

VidarVXR-12 film scanner.

Water phantom. Scanning volume 500x500x500 mm.

The heart of the POSEIDONsystem is a PC-based workstation with a comprehensive Windowsbased software that controlls a wide variety of dosimetry pirepherals. The pirepherals are building blocks that can be used for different combinations to cover almost any kind of dosimetry measurements.

Precif ran AB

Represented in Hungary by:

Ultunaallén 2, S-756 51 UPPSALA, Sweden. Tel.: +46 18 30 06 90 Fax: +46 18 30 06 85 E-mail: [email protected] Website: www.precitron.se

H-1147 Kerékgyártó u. 10, Budapest, Hungary Tel.: +36 1 2521991 Fax: +36 1 2217996 E-mail: CompuServe 100263,632

MicroVacuum Ltd.

SCANDiT^ONJ

-•„.;•

•

!-•_•;%•(

Forgalmazó: Green Sound Kft. 06 1 246 27 27 [email protected]

i n d i str ie s

A sikeres sugárterápiás kezelés elengedhetetlen feltétele a korszerű

ORFIT-betegfixáló rendszer alkalmazása

Kizárólagos magyarországi

forgalmazó:

At£D

KERESKEDELMI és SZOLGÁLTATÓ KFT. 1165 Budapest, Zsélyi Aladár u. 20. «-fax: 407-3226, 407-5183

Lelkiismeretes megoldás az előrehaladott emlő- és endometrium carcinoma kezelésében - Bizonyított terápiás hatékonyság -Javuló életminőség - Több évtizedes nemzetközi tapasztalat [mjhln információ ti alk.i!mJ/.tM cli'nrjtlun uhlim

SCHERINQ

Leiras A Schering leányvállalata

Malignus tumorok csontáttéteinek Bonefos kezelésével J enyhíthető a csontfájdalom j kevesebb a patológiás fractura j megelőzhető az új áttétek kialakulása j normaiizálható a serum calcium szint j elkerülhető a hypercalcaemias krízis

,1 i

tovdcoi inro-'mdciovdl készséggel di> fenűess

SCHERING Kit 1192 Budapest, Msros u. 19-21. Td.:224-OÓ39 ld.x.:S24-O64O