ECOWIN AT-HU ZÁRÓ BESZÁMOLÓ

ECOWIN AT-HU ZÁRÓ BESZÁMOLÓ 

TERMÉSZETVÉDELEM A SZŐLŐTERMESZTÉS ÖKOLOGIZÁLÁSÁN KERESZTÜL



NATURSCHUTZ DURCH ÖKOLOGISIERUNG IM WEINBAU

Projektszám: L00083

Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Készült az ECOWIN - Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül / Naturschutz durch Ökologisierung im Weinbau (L00083) projekt keretében

Kiadja: Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Szerkesztette: Dr. Vér András Takács Krisztina Szerzők: Dr. Cser János Prof. Dr. Benedek Pál Kovács Attiláné László Gyula Dr. Mikulás József Dr. Németh Krisztina Dr. Szőke Lajos Varga Jenő Lektor: Dr. Cser János

Felelős kiadó: Prof. Dr. Schmidt Rezső, dékán

Mosonmagyaróvár 2013

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

1

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János

ÖSSZEFOGLALÓ az Ausztria – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-1013 keretében benyújtott „Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül” (ECOWIN) c. projektben megvalósított eredményekről A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Tudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézete partnereivel együtt - projektpartnerként - 2009-ben sikeresen pályázott az AT-HU Európai Területi Együttműködési (ETE) program keretén belül a „Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül” (ECOWIN) c. projekt elnyerésére. Ebben a pályázatban azt a célt tűztük ki, hogy a természetvédelem érdekében további változtatásokat határozunk meg a szőlőtermesztésben a talajművelés-talajvédelem, a tápanyag-gazdálkodás és a növényvédelem gyakorlatában. Monitoring vizsgálatokat végzünk (pl. ragadozó atka vizsgálatok, sorközi növény borítottság és fajösszetétel meghatározása, nappali lepke fajok megjelenésének elemzése, stb.), új módszereket alkalmazunk (helyi meteorológiai mérésekre alapozott növényvédelmi előrejelzés, EUF talajvizsgálat stb.), melyek segítik a célok megvalósítását és az eredmények értékelését. A projekt megvalósítása 2010 áprilisában kezdődött és jelenleg a zárójelentés befejező munkálatai folynak. Jelen tanulmány egy áttekintő összefoglaló értékelést mutat be a projekt megvalósításáról, amely a projektben tevékenykedő szakértők zárójelentései alapján készült. Az összefoglaló röviden ismerteti a projekt legfontosabb adatait (általános adatok, projektleírás, célkitűzések, célcsoportok, szakértők, kísérleti területek) és egységes szerkezetben taglalja az egyes szakterületeken megvalósított tevékenységeket és azok eredményeit. Az egyes szakterületekhez tartozó részletes leírások az összefoglalót követő szakértői zárójelentésekben találhatók.

ELŐZMÉNYEK Intézményünk számos, a projekt témájához kapcsolódó projektben szerepelt sikeresen koordinátorként, ill. projektpartnerként. A teljesség igénye nélkül felsorolva néhányat: Környezetkímélő szőlőtermesztési technológia a Soproni borvidéken (PHARE CBC); Osztrák-Magyar borászati szeminárium, 2005; Soproni borvidék borászai számára HACCP képzés szervezése; ALICERA - INTERREG IIIC (2005-2007 „Tanulás az Európai Vidéki Térségek Kompetenciájának és Identitásának megőrzéséért”), stb. Továbbá a projekt szervesen kapcsolódik a megegyező témájú ECOWIN CZAT ETZ programhoz és a megvalósítás során egyedülálló módon 3 ország (AT-CZHU) működik együtt a szőlőtermesztés természetvédelmi célú átalakításában. Mindezek lehetővé teszi az együttműködést a "Talajvédelmi módszerek kidolgozása a talaj vízháztartásának javítása és az árvízmegelőzés érdekében" című ETC projekttel (CZ-AT program, Vysocina/Bécs/Alsó-Ausztria) is. További kapcsolódási lehetőségek adódnak a „Bécsi Szerződéses Környezetvédelmi Programmal”, valamint az alsó-ausztriai talajvédelmi kampánnyal. Bécsben a Natura-2000 területek (pl. a Bécs-Liesing tájvédelmi terület) és a Wienerwald bioszféra park közvetlenül határosak a projektbe bevont területekkel, hasonlóképpen Burgenlandban (pl. Lajta hegység peremterületei, különböző száraz gyepes természetvédelmi területek, a Fertő-Hansági Nemzeti Park, Írottkő Natúrpark), melyek rovar- és madártani feltárását is segíti a projekt.

ÁLTALÁNOS ADATOK Projekt időtartama: 2010.04.01 - 2013.12.31 Projekt költségvetése: összes forrás: 318.564,36 € saját pénzeszköz 15.928,22 € ERFA 270.779,70 € NFÜ 31.856,44 €

2

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János Konzorcium vezető: Bio Forschung Austria Cím: A-1110 Wien, Rinnboeckstrasse 15, Ausztria Kapcsolattartó: Dr. Bernhard Kromp, Institutsleiter Tel.: +43 1 7129899; +43 676 8118 45830; E-mail: [email protected], [email protected] Projektpartnerek: 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Cím: 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2. Kapcsolattartó: Dr. Cser János egyetemi docens, intézetigazgató (2010.04.01 - 2013.06.30.) Dr. Vér András PhD, mb. intézetigazgató (2013.07.01- ) Tel.: +36 96 566 729, -706; E-mail: [email protected]; [email protected] 2. Bundesamt für Weinbau Cím: A-7000 Eisenstadt, Gölbeszeile 1, Ausztria Kapcsolattartó: HR Dr. Walter Flak, Direktor Tel.: +43 02682 65905 12; E-mail: [email protected] SZAKÉRTŐK        

Prof. Dr. Benedek Pál az MTA doktora - kabócamonitoring, edafon vizsgálat László Gyula entomológus - nappali lepke monitoring, biológiai növényvédelem Dr. Mikulás József c. főiskolai tanár - talajtakarás, gyomszabályozás Dr. Németh Krisztina főiskolai docens - atkamonitoring, lisztharmat ökológiai vizsgálat Dr. Szőke Lajos ny. főiskolai tanár - talajvizsgálat, patogén gombák elleni védekezés Dr. Varga Jenő PhD - magasabb rendű növények monitoringja, gyomszabályozás Kovács Attiláné - ornitológiai megfigyelések Dr. Uwe Hoffman - bioszőlészeti szaktanácsadó (Németország)

PROJEKTLEÍRÁS A szőlőültetvények gyakran rendkívül speciális, száraz-meleg klímájú, sajátos kitettségű, talajú és alapkőzetű, rendkívül diverz ökoszisztémák (pl. szubmediterrán lejtősztyeppek) helyén jöttek létre, amelyek kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bírnak a ritka és különleges növény- és állatfajok tekintetében. Emellett az intenzív szőlőtermesztési módszerek (sorköztakarás helyett intenzív talajművelés, herbicid, fungicid és inszekticid alkalmazás) a minimális biodiverzitás (1 faj: a szőlő) fenntartására törekszenek, továbbá a vegyszerek elsodródásával, a nitrátok talajvízbe juttatásával a környező természetes ökoszisztémákat is veszélyeztetik. Ezért az intenzív szőlőtermesztés gyakran ellentétbe kerül a környezet- és természetvédelemmel. Ez a konfliktus csak a szőlőtermesztő területek ökológiai művelésének megvalósításával és az ez irányú ismereteket bemutató szakmai képzéssel és a szélesebb célcsoportok figyelmének felkeltésével oldható fel. A projekt résztvevői rendelkeznek olyan ismeretekkel, amelyek szintézisével kidolgozható egy új szőlőtermesztési technológia, amely amellett, hogy a kiemelkedő minőségű és kívánt mennyiségű szőlő megtermelését biztosítja, nem károsítja a környező, gyakran természetvédelem alatt álló természetes ökoszisztémák élővilágát, sőt az élővilág egy részét beengedi a szőlőültetvénybe. Ezzel olyan összhang jön létre a szőlőtermesztés és a természetvédelem között, amely mindkét tevékenység számára csak előnyös következményekkel jár. A projekt megvalósítása során egyrészt ausztriai és csehországi know-how-t kívánunk a Nyugat-Magyarországi régióba hozni, másrészt a helyi viszonyokhoz adaptált ismeretanyagokat a régió szőlőtermelői, természetvédelmi-, turisztikai szervezetei és önkormányzatai számára át is kívánjuk adni. A 45 hónapos projekt kísérleteinek helyszínéül Győr-Moson-Sopron-, Zala- és Vas-megye területén gazdálkodó szőlőtermesztők kiválasztott ültetvényei és a szomszédos természetes élőhelyek szolgálnak.

3

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János A szőlőtermesztés természetvédelmet segítő és a biodiverzitást növelő rendszerének kidolgozása és gyakorlati megvalósítása egy teljesen új és egyedülálló projekt Magyarországon. A várható eredmények pozitív hatását mindenekelőtt Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megye lakossága érzékeli, de a projekt egyedisége és előremutató jellege miatt országos és nemzetközi elismerést is valószínűsít. A projekt jelentős agro- és ökoturisztikai vonzerőt is jelent. A részt vevő mintagazdaságok által a régióban dolgozó szőlészetek-borászatok elsajátíthatnak egy új szemléletű gazdálkodást, amelynek eredménye termékeik minőségi javulása, és komoly marketing előny. A természetes ökoszisztémák vegyszerterhelésének mérséklése – mely a projekt egyik kiemelt célja – a régióban található természetvédelmi területek értékes élővilágának és fajgazdagságának megőrzését teszi lehetővé. A projektnek helyt adó megyék és önkormányzatok egy élhetőbb, fenntartható világ megteremtését segítik elő a projekt eszmei támogatásával.

A PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI A projekt célja a szőlőművelés természetvédelem-központú multifunkcionalitásának tudatosítása. A célok részletezve: 

  

átalakítása,

a

szőlőtermesztő

területek

Kémiai gyom-, rovarirtó és gombaölőszerek alternatív biológiai módszerekkel (pl. légtértelítéses módszer szőlőmolyok ellen, növényi kivonat alapú növénykondícionálók a betegségek ellen) történő kiváltására kidolgozott eljárások tesztelése és az ehhez kapcsolódó kutatások 6 kísérleti területen. A biodiverzitás helyreállítása és fenntartása termőhelyspecifikus sorköz és soralj takarónövény rendszerrel mely számos védett rovarfaj élőhelye és a lehetséges kórokozók számának csökkentése Szegélyek és sorközök kezelésére kidolgozott természetvédelmi előírásoknak megfelelő módszerek kipróbálása. Természet és környezetvédelmi gyakorlati képzés kidolgozása és tesztelése a szőlőtermesztésben.

A projekt segítségével megvalósul a határokon átnyúló tudástranszfer, ami elősegíti a jövedelmező ökológiai szőlőtermesztés jelenleginél nagyobb területen való elterjesztését. Az ökológiai termelés célja a kiváló minőségi termés, optimális hozam a rendelkezésre álló természeti erőforrások környezetterhelés nélküli kihasználásával. E projekt keretében a szőlőtermesztés a természetvédelem céljait is szolgálja a biodiverzitás növelésével és a veszélyeztetett fajok élőhelyének fenntartható biztosításával. Ezért az ökológiai termelés a projekt régióban és azon túlmenően is mint a kultúrákat összekapcsoló, a tájhasználatot javító gazdálkodási mód jelenik meg. Ezáltal az osztrákmagyar határ menti régió olyan összekötő elemmel gazdagodik, ami a nagyközönség elismerésére is számíthat. A projekt további ráfordítás nélkül biztosít munkahelyet fiatal kutatóknak, eredményesebb gazdálkodást biztosít a szőlészetben, munkahelyeket teremt a környékbeli kirándulóhelyek és az ökoturizmus támogatásával, s segít a válság kezelésében is. CÉLCSOPORTOK 1.) A projektben érintett régió lakossága 2.) Természetvédelmi szervezetek és önkormányzati természetvédelmi referensek: fenntartható környezetkímélő szőlőtermesztés, a biodiverzitás helyreállításának és fenntartásának előtérbe helyezése 3.) Hegyközségek, szőlészek, szőlész-borász képző és kutató intézmények és tanácsadók (A természet- és környezetvédelmi képzésen keresztül elérhető, hogy a szőlősgazdák a természetvédelemmel összhangban lévő kultúrtáj fenntartói, ill. tudatos alakítói legyenek, valamint a fogyasztók irányába multiplikátori szerepet töltsenek be.) 4.) Diákok, tanárok, népfőiskolák: a multifunkcionális szőlőtermesztés és az ökológiai szőlőtermesztés alapjainak ismertetése minél szélesebb körben. 5.) Idegenforgalmi egyesületek (öko-, falusi turizmus), fogyasztók, és további érdekeltek. A PR-tevékenység és a régiókban tartott szemináriumok támogatják és összekötik a természetvédelmet támogató szőlőtermesztés határon átnyúló, táj kulturális jelentőségét.

4

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János

KÍSÉRLETI TERÜLETEK A kísérletek a projekt célterületén (Nyugat-dunántúli régió) belül három borvidéket (Pannonhalmi borvidék, Sopron borvidék, Zalai borvidék) és hat helyszínt érintenek az alábbiak szerint: Pannonhalmi Apátsági Pincészet Alapítva: 2000; 50 ha Pince alapterülete: 2000 m2, gravitációs rendszerű Szőlőfajták (9+3): Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Tramini, Olaszrizling, Ezerjó, Sárfehér, Viogner, Királyleányka; Pinot noir, Merlot, Cabernet franc Év pincészete: 2010 Kontaktszemély: Drozdik Attila szőlészeti vezető Kísérletbe vont terület: 10 ha Sopvin Kft., Sopron Alapítva: 1995 (11 termelő); 110 ha Szőlőfajták (6+4): Kékfrankos, Pinot noir, Merlot, Zweigelt, Cabernet Sauvignon, Chiraz; Zöldveltelini, Királyleányka, Chardonnay, Sauvignon Blanc Értékesítés: 50% export (AT, DE, CH, Skandinávia) Kontaktszemély: Csercsics György ügyvezető Kísérletbe vont terület: 6,48 ha Fényes Pince Sopron - Présháztelep Alapítva: 2002; 9 ha (családi pincészet) Szőlőfajták (3+3): Tramini, Zöldveltelini, Sauvignon Blanc; Cabernet Sauvignon, Zweigelt, Kékfrankos Best of Hungary különdíj: "Pinceablak a Fertőre" (APP projekt, 2005) Kontaktszemély: Fényes Tibor családi gazdálkodó Kísérletbe vont terület: 3 ha Láng Pincészet, Kőszeg Alapítva: 1980; 8 ha (családi pincészet) Szőlőfajták (8+2): Kékfrankos, Blauburger, Zweigelt, Pinot noir, Syrah, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Bíborkadarka; Rizlingszilváni, Chardonnay Kontaktszemély: Láng József családi gazdálkodó Kísérletbe vont terület: 8 ha Weninger Pincészet Sopron/Balf Alapítva: 1997 Éves termelés: 500 hl, ami durván 70 000 palack Tárolókapacitás: 200 000 liter fahordóban és tartályokban, ill. 300 barrique Értékesítés: 40% export (AT, DE, CH), 60 % (HU) Kontaktszemély: Franz Weninger Kísérletbe vont terület: 9,84 ha Cezar Winery Kft. Nagyrada Alapítás éve: 2000; 85 ha (Svéd-magyar tulajdon) Szőlőfajták (5+7): Rizlingszilváni, Zöld Veltelíni, Nektár, Chardonnay, Sauvignon Blanc; Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Sauvignon, Merlot, Pinot Noir, Malbec, Syrah Év Pincészete: 2010 Kontaktszemély: Kocsis Lajos telephely vezető

5

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János Kísérletbe vont terület: 5,6 ha (Cabernet Sauvignon)

VIZSGÁLT SZAKTERÜLETEK RÖVID BEMUTATÁSA NÖVÉNYI TÁPANYAGOK VIZSGÁLATA Célkitűzések: Az ültetvények tápanyag ellátottsági szintjének ellenőrzése - rendszeres levélvizsgálatokkal, valamint tápanyag vizsgálatok végzése a talaj tápanyag tartalmának és a talaj tápanyag szolgáltató képességének meghatározására. A talaj és levélvizsgálatok együttes elemzése, valamint a tápanyag gazdálkodási terv elkészítése. Vizsgálati módszer: Levélmintát évente két alkalommal (virágzás és szüret előtt) szedünk, kezelésenként 50-100 db levélmintát – a mintavételi szabályok szerint. Az előkészített mintákat akkreditált laboratóriumban vizsgáljuk a fontosabb tápelemeket mérve (N, P, K, Ca, Mg, B, Zn, Fe, Mn, Cu). Talajvizsgálatokat a levélmintával összhangban – parcellánként – szedjük, évente egy alkalommal – tavasszal. A talajmintát a 0-30 cm, és a 30-60 cm-es mélységből szedjük. A talajvizsgálatokat EUF talajvizsgálati módszerrel végezzük. A vizsgálati eredmények szakmai értékelését – a trágyázási terv elkészítését évente végezzük. Mintavétel gyakorisága: levélminta évente 2 alkalommal, talajminta évente egy alkalommal (2 rétegből véve a mintát) A program mintavételi száma: levélminta: 24x2x3 év, talajminta: 24x2x3 év. Hagyományos és ökológiai szőlőtermesztés összehasonlítása A hagyományos szőlőtermesztés jellemzője, hogy talajvizsgálatot csak a szőlő telepítése előtt végeznek. Levélvizsgálatokat általában nem végeztetnek. Későbbiekben csak az Agrár-környezetgazdálkodási Programokban (AKG) kötelező öt évenként bővített talajvizsgálatot végezni és évente egy alkalommal – a gazdaság döntése szerint levélvizsgálatot végeztetni és ezek alapján évente tápanyag mérlegszámítást készítve határozni meg a kijuttatandó tápanyagok mennyiségét. Az ECOWIN program keretében az első és az utolsó (3.) évben végeztünk talajvizsgálatokat. A hagyományos Al módszer (teljes körű analízis) mellett elvégeztük az EUF (elektroultrafiltrációs) talajvizsgálatot is. Levélmintát évente kétszer szedtünk (virágzás és szüret előtt), az analízis során 12 tápelemet vizsgáltunk. Összefoglalásként a következő megállapítások tehetők:      

 





Eltérő talajtípusokon, eltérő alapkőzeten kialakult szőlőtalajok, változatos pH érték a jellemző. A jó talajadottságok miatt tápanyag hiány nem látható. Egyes területeken a korábbi túltrágyázás miatt a tápanyag harmónia megbomlott. Eltérő talajművelési – talajvédelmi módszereket alkalmaznak a gazdaságok. Növénykondícionáló használata a növényvédelmi programhoz igazítva történik. A vizsgálati eredmények szerint a legkedvezőbb – harmonikus – tápanyag ellátottság a kísérleti területek közül a Weninger szőlőültetvényben tapasztalható. A kedvező tápanyag ellátottság miatt az évjárat kedvezőtlen hatásai nem jelentkeznek. A Pannonhalmi ültetvény levélvizsgálati eredményei alacsony K ellátottságot jeleznek, a K fokozott pótlása ajánlott. A Sop Vin Kft ültetvény levélmintáiban a K tartalom az érés idején szedett mintákban fokozatosan csökken, ez a termőre fordulás utáni nagyobb terméshozammal magyarázható. Fenntartó trágyázás során a K pótlása indokolt. A Fényes Pince talajvizsgálati adatai szerint a P és K tartalom magas, ami a korábbi „nagyüzemi” technológia következménye. A levélvizsgálati eredmények szerint virágzáskor alacsony a Mg ellátottság, magasabb a kívántnál a Mn értéke, ami a talaj tömődöttségére utal. Mg pótlásra és mélylazításra van szükség. A Láng Pincészet talajvizsgálati adatai alacsony P szintet mutatnak, a Ca tartalom is alacsony. A levélvizsgálati eredmények P hiányt, alacsony Ca és Mg értéket mutatnak. A Mn értéke magasabb az optimálisnál. Fenntartó 6

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János



trágyázás során indokolt a P pótlása. Dolomit kijuttatásával a Ca és Mg ellátottság javítható. A talaj lazításával és a meszezéssel a Mn értéke csökkenthető. A Nagyradai szőlőterület talajvizsgálati adatai szerint alacsony a P érték, magas a Mn mennyisége. A levélvizsgálati adatok alapján a P értéke optimum alatti, éréskor a N és K ellátottság is optimum alatti. A Ca értéke virágzáskor alacsony. A Mn érték magas, ami a talaj savanyú állapotát és tömődöttségét jelzi. Fenntartó trágyázás során fontos a tápanyag mérleg számítás szerinti tápelemek pótlása, a tápanyag harmónia megteremtése.

Eredmények: A programban végzett talajvizsgálatok (Al és EUF módszerrel), és a rendszeres levélanalízis eredményei szerint a szőlőtalajok a korábbi „nagyüzemi” gyakorlat miatt – különösen a feltalajban – egyrészt a túltrágyázás jeleit mutatják, másrészt a tápanyag diszharmónia miatt felvételi zavarok jelentkeznek. Eltérő szőlőtalajokon termelik a szőlőt. Vannak savanyú és kötött, de lazább és mészben gazdagabb talajok is. Az EUF talajvizsgálat pontosabban mutatja a talaj tápanyag tartalmát és tápanyag szolgáltató képességét, mint az Al (ammónium laktátos) módszer. A levélvizsgálatok során szükséges a virágzáskori és a szüret előtti mintavétel és vizsgálat, mert csak a két vizsgálati eredmény változási tendenciája ad pontos információt. A levélminták Mn értékei jól jelzik a talaj tömődöttségét, vagy savanyú állapotát. Lösz alapkőzeten a K alacsony értékei a levélben érzékelhetők. A K helyettesítése miatt növekszik a Na, Mg és Ca értéke a levelekben. A korábban alkalmazott évi fenntartó trágyázási gyakorlatot, a NPK műtrágyázást el kell hagyni és helyette a talaj és levélvizsgálatokra alapozott tápanyag mérleg számítás szerinti pótlást célszerű alkalmazni. A legkedvezőbb talaj és levélvizsgálati eredményeket a hosszú ideje „ellenőrzött biogazdaságként” művelt területen mértük. A tápanyag harmónia helyreállítására tett lépések hatása ilyen rövid idő alatt még nem érzékelhetők, de a kedvező változás tendenciái jelentkeztek. AZ IDŐJÁRÁS ELEMZÉSE, NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS TAPASZTALATAI Célkitűzések: A projekt keretében egy olyan környezetkímélő szőlőtermesztési technológia kidolgozása, amely az ültetvények ökológia egyensúlyát helyreállítja, a biológiai diverzitás növelését helyezi előtérbe. Ehhez biotopokat alakít ki, sorközöket füvesít, amelyek a hasznos élő szervezetek számára élőhelyet, szaporodási lehetőséget, és alternatív táplálékforrást jelentenek. A hasznos élő szervezetek védelme és a kevesebb kémiai szer felhasználás érdekében a helyi meteorológiai mérés feltételeinek a megteremtése (ha már van saját műszer annak a szakmai felügyelete, ellenőrzése), a mért adatok feldolgozása, elemzése. Vizsgálati módszer: A helyi meteorológiai mérésekre alapozott számítógépes szóló növényvédelmi előrejelző program (GALATI-VITIS) telepítése és futtatása a partner számítógépén. Az adatok cseréje a szaktanácsadóval, kölcsönös programfuttatás és ellenőrzés. Napi kapcsolat a növényvédelmi munkában, melyhez helyi növényvédős szakember kontroll munkája szükséges az ültetvény növény egészségügyi állapotának folyamatos ellenőrzésére. Mintavétel gyakorisága: A meteorológiai mérés a 12 perces mérési adatokból napi átlagokat (összegeket) képez, melyeket feldolgozunk az értékeléshez. A méréseket a 9-31. hét időszakában végezzük. A védekezési előrejelzés hetente egy alkalommal (hétfőn) történik. Eredmények A 2010-ben indult program keretében először felmértük a partner gazdaságokban a növényvédelmi előrejelzés helyzetét, módszereit. Összegyűjtöttük a helyi meteorológiai mérések módszereit. Minden partner gazdaságban telepítettük a GALATI – VITIS számítógépes szőlő növényvédelmi előrejelző programot, ismertettük a működését, átadtuk a kézikönyvet. 7

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János Évente több alkalommal – összekapcsolva más feladatokkal (pl. talaj- és levél-mintavétel, atkamonitoring, stb.) – rendszeresen területbejárást végeztünk, a helyszínen ellenőrizve az ültetvények növény-egészségügyi helyzetét. Minden gazdaságra évente elkészítettük a GALATI – VITIS program javaslatait a helyi meteorológiai mérések és a fenológiai megfigyelések alapján. A telepített programokat a helyi szakemberek is működtették, így naprakészen tudtuk egyeztetni a növényvédelmi igényt. (A program összefoglaló táblázatait a részletes zárójelentéshez csatoltuk) Összegyűjtöttük a növényvédelmi naplókat, melyeket folyamatosan elemeztünk és értékeltünk. A bemutatott adatok szerint az elmúlt 4 év időjárása nagyon eltérő volt. A szélsőségesen csapadékos évjárat (2010) mellett aszályos év (2012) is volt. 2013-ban a hosszú tél a vegetáció kezdetét késleltette, majd év közben a kánikulai meleg és a nagyon alacsony hőmérsékletű virágzás körüli idő is előfordult. A borvidékek között is nagy különbségeket mértünk – ugyan abban az évben is. A borvidéken – kis távolságokon belül is – jelentős időjárási eltérést tapasztaltunk (pl. a soproni mérőhelyek), ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyi (szőlőtábla melletti) mérés a pontos növényvédelmi előrejelzés érdekében nagyon fontos. A GALATI – VITIS számítógépes előrejelző program jól jellemezte az évjáratok időjárásában jelentkező különbségeket, ugyanis használatával alkalmazkodni lehetett az eltérő fertőzési veszély helyzethez. A program használatával jelentős védekezési költség megtakarítást értünk el és az új típusú biológiai növényvédő szerek alkalmazását jól segítette az előrejelzés. NAPPALI LEPKE MONITORING Célkitűzések: A projekt keretében egy olyan környezetkímélő szőlőtermesztési technológia kidolgozása, amely az ültetvények ökológia egyensúlyát helyreállítja és a biológiai diverzitás növelését helyezi előtérbe. Ehhez az ültetvényen belül is biotópokat alakít ki, sorköz takaró gyepkombinációkat alkalmaz, amelyek számos lepkefaj számára élőhelyet, szaporodási lehetőséget, és táplálékforrást jelentenek. Az ültetvények fajgazdagságát jól reprezentálja a bennük megtalálható nappali lepkék fajszáma. Mivel e rovarcsoport a növényvédő szer hatóanyagokra érzékenyen reagál, ezért megfigyelésük érdekes összehasonlítást tesz lehetővé a hagyományos, vegyszeres és az ökológia termesztéstechnológia környezetkímélő voltának megítélése szempontjából. A látványos és viszonylag könnyen megfigyelhető nappali lepke fajok bioindikátorként is funkcionálnak. Vizsgálati módszer: A nappali lepke monitoring úgynevezett sávmenti számlálásos módszerrel, transzektek kijelölésével történt. Helyszínenként és variánsonként 200-400 m hosszon (ültetvény kialakítástól függően), három ismétlésben történt nappali lepke felvételezés helyszíni határozással, szükség esetén megfogással. 2010, 2011 és 2012 években áprilistól augusztusig havonta egy alkalommal valamennyi helyszínen megtörténtek a felvételezések, így 3 év teljes adatsora rendelkezésre áll. Eredmények: A kapott eredmények több szempont szerint kerültek összehasonlításra. Minden helyszínen és kísérleti variánsban megadtuk a három év alatt megfigyelt nappali lepke fajok listáját és az egyedszámokat éves bontásban. Külön kiemeljük a domináns fajokat minden vizsgálati helyszínen. Minden helyszínen megadtuk a teljes, 3 évre vonatkozó fajlistát. Közöljük az egyes kísérleti variánsok (bio- és vegyszeres szőlőültetvény, valamint természet közeli élőhely) összesített fajlistáját. Grafikonon ábrázoltuk a három éves monitoring eredményeként megfigyelt faj- és egyedszámokat valamennyi helyszín esetében. (lásd nappali lepke monitoring részletes zárójelentése) A 3 éves projekt eredményeként a kísérleti területeken a következőket tapasztaltuk:   

Minden bio-művelésű területen növekedett a nappali lepke fajszám a vegyszeres műveléshez képest. A nappali lepke fajszámok az Ecowin fajgazdag vetőmagkeverékkel vetett sorközű bio ültetvényekben nagymértékben növekedtek. Minden bio-művelésű területen jelentős mértékben növekedett a nappali lepkék egyedszáma. 8

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János   

Az egyedszám növekedés az Ecowin fajgazdag vetőmagkeverékkel vetett sorközű bio ültetvényekben kiugró volt. A domináns fajok megegyeztek mind a bio, mind a konvencionális művelésű ültetvényekben, mind a természetközeli élőhelyeken. Nem jelent meg a bio ültetvényekben semmilyen különösen ritka lepkefaj, azonban több védett fajt mutattunk ki, mint a konvencionális területeken.

Összefoglalva kijelenthető, hogy a bio szőlőművelésre való átállással a nappali lepke fajok és egyedek száma megnövekedett az ültetvényen belül is. Kiugró volt a faj- és egyedszám növekedés ott, ahol az Ecowin fajgazdag takarónövényzetet alkalmaztak a sorközökben. A bio-művelésű területeken több védett nappali lepkét találtunk, mint a hagyományos területen. KABÓCA (SCAPHOIDEUS) MONITORING Célkitűzések: Napjainkban a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée fitoplazma) a szőlő legsúlyosabb betegsége Európában, mivel a terméshozam rendkívüli mértékben csökken és a tőkék gyors pusztulásnak indulnak. A kórokozót kizárólag egy Cicadellidae családba tartozó kabóca faj, a Scaphoideus titanus terjeszti. A Flavescence dorée fitoplazma kórokozó hazai megjelenése és esetleges terjedése a vektor-kabóca hazai előfordulásával és terjedésével valósulhat meg, ezért alapvetőn fontos a vektorkabóca felmérése (monitorozása) hazai szőlő ültetvényekben. A projekt keretében ezért monitorozni kívánjuk a vektorkabóca előfordulását is kísérleti szőlőültetvényekben és ha fertőzött területet találunk, a pályázat 3. évében megvizsgáljuk a lárvák fejlődésének dinamikáját. Ezzel megfelelő alapot teremtünk a vektorkabóca elleni hazai védekezés technológiai kidolgozásához. A monitorozást az is indokolja, hogy hazai szőlőkben a Cicadellidae családból néhány további faj előfordulása is várható (pl. Empoasca vitis, Metcalfa pruinosa), amelyek viszont nem vektorai a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmának. Ezért gyakorlati útmutató kidolgozása szükséges a szőlőtermesztők számára a veszedelmes vektorfaj és más, rokon kabócák megkülönböztetésére. A téma keretében elvégzendő feladatok:    

Szőlőültetvények kabóca faunájának meghatározása, Scaphoideus titanus kabócafaj előfordulásának ellenőrzése, monitorozása Scaphoideus titanus imágók rajzásdinamikájának meghatározása Fertőzött helyeken a vizsgálat utolsó évében a Scaphoideus titanus lárvák fejlődés menetének kimutatása

Vizsgálati módszer: Kabóca felderítés, monitoring (csapdázás), 6 kísérleti színhelyen, évente 5-6 felmérési periódusban A terepbejárás során ellenőriztük az ültetvények és környezetük adottságait a szőlőkabóca élőhelyi igényei szempontjából (sorok, sorközök növényzete, gyomosság, a környezetben lévő füves, fás, bokros élőhelyek elhelyezkedése a szőlőültetvényhez képest). A munkához mind a három évben Csalomon-típusú sárga színű (SZs), valamint Csalomon-típusú zöldessárga színű (SZz) csapdákat használtunk, amelyeket a szőlőkabóca aktivitási tulajdonságait figyelembe véve, számára legkedvezőbbnek talált ültetvény részleten, a szőlőültetvény támrendszerét képező huzalokon, kb. 1,5 m magasságban helyeztük el, a Scaphoideus titanus szőlőkabóca felderítése (csapdázása) végett. Az első kísérleti évben ezen felül augusztus közepétől Biocont-típusú sárga színű ragadós lapok (csapdák) elhelyezése is megvalósult, ennek a csapdatípusnak a kipróbálása és a másik két típussal való összehasonlítása végett. Minden ültetvényben 3 db Csalomon-típusú sárga színű (SZs) , valamint 3 db Csalomon-típusú zöldessárga színű (SZz) csapdát, valamint (csak) 2010-ben augusztustól 3 db Biocont-típusú sárga színű ragadós lapokat helyeztünk el, valamennyi mintavételi periódusban. A csapdák kihelyezését ill. cseréjét július elejétől-közepétől szeptember végéigoktóber elejéig, 2 hetes periódusokban végeztük el. Kabóca felderítés fűhálózással, azokon a kísérleti színhelyeken, ahol csapdázással kimutattuk a Scaphoideus kabóca előfordulását 9

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János A 2010.évi vizsgálatok eredményei alapján azokon a színhelyeken, ahol kimutattuk a Scaphoideus kabócát („fertőzött” helyszínek), szükségesnek találtuk a kabóca felderítésének kiszélesítését fűhálózási módszerrel is. A fűhálózást 2011ben két színhelyen végeztük: (1) Láng Pincészet és tsai. Kőszeg, (2) Cezar Winery Kft. Nagyrada. A fűhálózást az ültetvények sorközeiben telepített takaró aljnövényzeten, valamint a szőlősorok lombozatán végeztük el. A fűhálós mintavételre minden második-harmadik csapdacserével párhuzamosan kerül sor, július, augusztus és szeptember hónap folyamán. A fűhálós felvételezés során 40-40 hálócsapással gyűjtöttünk rovarokat, először mindig a sorközök növényzetén, majd ezt követően a szőlősorok lombozatán. A fűhálóval gyűjtött rovarokat ecetéterrel kábítottuk, majd a hálóba kerülő növényi törmelékből kiválogatva, gyufás dobozokban, megszárítva tároltuk a feldolgozás céljából. Hagyományos és ökológiai szőlőtermesztés összehasonlítása: Azokon a területeken, ahol ma mezőgazdasági termelést folytatunk, valamikor erdők, ligetek, rétek, vagyis „természetes” élőhelyek voltak fajgazdag, változatos (modern kifejezéssel „diverz”) növényvilággal és állatvilággal. Helyette mi, emberek kultúrnövényeket telepítettünk, és törekszünk a konkurens növényzet, a „gyomok” kiirtására, és ezzel a valamikori természetes élőhelyek helyett „kultúrsivatagot” teremtünk, egyoldalú növényzettel (gyakorlatilag csak a kultúrnövényünk van jelen), és mivel így egyoldalú és biológuilag szegényes a növényi energiaforrás a területen, hasonlóan szegényes az ott megtelepedni képes állatvilág (amit emberi szempontból kártevő, hasznos és közömbös fajokra osztunk). Ez a helyzetkép a szőlőültetvényekre is érvényes. Országunkban ugyanis a szőlőültetvények zöme olyan területen van, ahol valamikor erdő díszlett (ez alól csak a síkvidéki, alföldi szőlők többsége kivétel). Így a Nyugat-Dunántúl szőlőültetvényei is valamikori erdők helyén találhatók, az eredeti erdőkhöz képes nagyon szegényes növény és állatvilággal. Az ökológiai szőlőtermesztés azonban ebből a tekintetből új helyzetet teremt, mert a sorközi „zöldítéssel” növelni tudjuk a növényi diverzitást. Ez számos, hasznos, agronómiai hatás mellett (talajlazítás, nedvesség megőrzés, humusz tartalom gazdagodása, stb.) az állatvilág gazdagodását is maga után vonja. A kabóca monitoring során a sárga színcsapdázással számos rovarfajt mutattunk ki a szőlőültetvényekben, de ezek túlnyomó többsége nincs kapcsolatban a szőlővel, hanem ott csak, mint átutazó, „turista” jelenik meg időlegesen, mert életük más biotópokhoz kötődik. Viszont az amerikai szőlőkabócával fertőzött ültetvényekben, a sorközi, mesterségesen létesített takarónövényzeten (a „zöldítés” eredményeként), továbbá a szőlősorokon már olyan állatokat mutattunk ki, amelyek valóban a szőlőültetvények területén élnek. Ezzel szemben ugyanott a szőlősorok lombozatán csak nagyon kevés fajt találtunk, amelyek egy része szőlőkártevőkből áll, másik része pedig a sorközi növényzetről (nem szőlőről) odatévedő egyedekből állt. A sorközi növényzeten kimutatott állat együttes fajgazdagsága hasonló volt a csapdákkal kimutatott „túristák”, tehát az ültetvényen csak átvonuló, vagyis nem a szőlőültetvény, hanem a környező biotópokban élő állatfajok számával. Az ökológiai szőlőtermesztés tehát a sorközi „zöldítéssel” ténylegesen, nagymértékben hozzájárul a terület élővilágának gazdagításához, a biodiverzitás fenntartásához. Ami konkrétan a kabócákat illeti, szőlőültetvényekben 9 kabócafajt találtunk, amelyek közül azonban csak egyetlen faj tekinthető állandó szőlőkártevőnek (Scaphoideus titanus), a többi vagy csak alkalmi szőlőkártevő, és jellemzően inkább más növényeken él (Empoasca, vitis, E. solani, Ceresa bubalus), a fennmaradó fajok pedig soha sem táplálkoznak szőlőn, hanem átvonuló, „túristák” a szőlőültetvényekben, vagy a sorközök vetett növényzetén (a „zöldítés” területén) élnek. Az ökológiai és a hagyományos szőlőtermesztés között a szőlőkártevőnek minősülő kabócák fajgazdagságát illetően nincs semmi féle hatása, viszont az ültetvényben előforduló más, szőlőre közömbös kabócafajok fajgazdagsága az ökológiai szőlőtermesztésben legalább kétszeres. Ez a nagyobb fajgazdagság a szőlőtermesztésre semmiféle káros hatással nincs, viszont hozzájárulnak más, szőlőre nem káros, ragadozó és hasznos parazitoid rovarok megtelepedéséhez a szőlőültetvényekben. Eredmények 1. Szőlőültetvényekben sárga színcsapdákkal és fűhálózással 9 kabócafajt mutattuk ki, amelyek közül csak egy olyan faj fordul elő, amelynek a szőlő az egyedüli tápnövénye. Ez a faj az Észak-Amerikából Európába behurcolt szőlőkabóca

10

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János (Scaphoideus titanus). Ez a faj azért jelentős, mert a szőlőn katasztrófális károkkal fenyegető, új szőlőbetegség, a „Flavescens doreé” (FD) fitoplazma kizárólagos terjesztője (vektora). A többi kimutatott kabócafaj polifág természetű. Közülük néhány alkalmi szőlőkártevőként is fellép (Ceresa bubalus, Empoasca vitis), de kártételi jelentőségük elhanyagolható. Ezen kívül szőlőn alkalmanként egy tizedik faj is előfordulhat (Hyalastes obsoletus), amit mi nem találtunk meg. Ez is polifág faj, de alkalmanként szőlőn is felbukkan, s ilyenkor veszélyes lehet, mert egy másik betegség, a „Bois noir” (BN) fitoplazma (más néven Stolbur fitoplazma) vektora lehet szőlő ültetvényekben. 2. A szőlőkabócát (Scaphoideus titanus) a csapdázások során 2010-ben Nagyradán (Zala megye) 2011-ben és 2012-ben is két ültetvényben, Nagyradán (Zala megy) és Kőszegen (vas megye) mutattuk ki. A többi kísérleti ültetvényben (Sopron, Balf, Pannonhalma) a vektor kabócát továbbra sem találtuk meg. Az általunk kimutatott előfordulások (Nagyrada, Kőszeg) új lelőhelynek számítanak, és mutatják a rovar fokozatos terjedését az országban. A terjedés azonban – szerencsére – lassúnak tűnik, mivel 3 éves munkánk során a közeli Kőszegről a Sopron környéki térséget még nem érte el. 3. Csapdáinkban 2010-ben Nagyradán viszonylag kis egyedszámban találtuk meg a szőlőkabócát (Scaphoideus titanus). A következő – 2011. évben – ezen a helyen (Nagyrada) a számuk közel 10-szeres mértékben megemelkedett, mutatván hirtelen elszaporodásukat ezen az élőhelyen. Kőszegen, ahol 2011-ben szintén megtaláltuk a szőlőkabócát (Scaphoideus titanus), csak kis egyedszámban bukkant fel. A következő, 2012. évben Nagyradán és Kőszegen is jelentősen csökkent, csaknem felére esett vissza a gyűjtött egyedszám, ami a változó időjárás hatására enged következtetni, mutatván, hogy a szélsőségesen száraz 2012. év sok más rovarhoz hasonlóan ennek a rovarnak is kedvezőtlen volt. Az időjárás alakulása tehát igen komolyan befolyásolja ennek a rovarnak azt elszaporodását és bizonyára terjedése képességét is. 4. Mivel a szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) hazánkban már megjelent és a tapasztalatok szerint – ha lassan is – terjedőben van, fennáll a veszély, hogy a szőlő katasztrófálisan veszélyes, új betegsége, a „Flavescens doreé” is felléphet nálunk. A betegség kialakulásának azonban van még egy feltétele, nevezetesen a megbetegedést előidéző kórokozó, a „Flavescens doreé” (FD) fitoplazma is széthurcolása. Mivel ezt 2013 őszén. Lenti térségében már hazánkban is kimutatták, mindent el kell követni a „Flavescens doreé” (FD) fitoplazma szétterjedésének megakadályozására, hiszen ennek terjesztője, a szóbanforgó kabóca már számos tájkörzetben megtalálható nálunk. 5. Megállapítható, hogy az általunk alkalmazott felderítési metodika (sárga színű ragadós csapdák használata) alkalmas a vektor kabócafaj kimutatására. Megállapítottuk, hogy a megvizsgált három csapdatípus közül az egyik (a Bioconttípusú sárga színű ragadós lapok) tartós csapdázásra nem alkalmasak, mert a rajtuk lévő, nem-száradó ragasztó állékonysága gyenge, az eső a csapdacserék közötti időszak folyamán a fogott rovarok nagy részét lemossa a lapokról. A másik két csapdatípus (a Csalomon-típusú sárga színű: Zs, valamint a Csalomon-típusú zöldessárga: SZz csapdák) esetében a jó vonzó hatása mellett, a ragasztó állékonysága is kifogástalannak bizonyult. Így ezek a csapdák nagy biztonsággal használhatók a Scaphoideus vektorkabóca felderítéséhez. 6. A szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) rajzása nálunk július elejétől szeptember végéig tart, s ezen belül július második felében és augusztus első felében a legtömegesebb. A szakirodalmi adatok szerint a Flvescens doreé (FD ftoplazma) átvitelében nem csak a kifejlett kabócák, hanem a lárvák is részt vesznek, így a védekezést – amennyiben a jövőben szükségessé válik – nem csak a kifejlett kabócák rajzásának idején, hanem már korábban (júniusban), a lárvák fejlődésének időszakában el kell kezdeni. 7. Fűhálóval végzett felméréseinkből megállapítható, hogy a szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) valószínűleg csak a szőlősorok levélzetén tartózkodik, a sorközök helyenként dús növényzetén ugyanis nem volt megtalálható. Ez a tény igazolja azt a jól ismert megállapítást, hogy ez a kabóca a szőlőhöz specializálódott monofág rovar. 8. A fűhálózással végzett vizsgálatainkból az is látható, hogy a sárga színcsapdákban fogott többi kabócafaj a sorközök aljnövényzetéről felreppenve került a csapdákba, mert ezek a szőlő lombozatán fűhálózással nem, csak a sorközök változatos növényzetén voltak kimutathatók. EDAFON (FÖLDIGILISZTA) MONITORING Célkitűzések: A mezőgazdasági területeken a talajélet fenntartásában rendkívül fontos, elsődleges szerepet töltenek be a giliszták (Annelida, Oligocheata: Lumbricidae), mert a talajban az elpusztult növényi maradványokkal táplálkozva primér szerepük van a humuszképződésben, s életük során a művelt talajrétegben készített járataikkal javítják a talaj 11

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János vízháztartását, valamint a talajlevegő egyensúlyát. Ezzel a tevékenységükkel megteremtik a hasznos talaj mikroorganizmusok életfeltételeit. Az ökológiai termesztésben rendkívül lényeges az intenzív talajélet, mert ásványi műtrágyák felhasználása tiltott. A földigiliszták felmérése ezért az Ecowin projekt keretében elengedhetetlen fontosságú. A földigiliszták jelenléte, faji összetétele és egyedszámának alakulása jelzi a művelési módszer hatását a talajéletre, s lehetővé teszi kedvező irányú technológiai változtatások (javaslatok) kidolgozását. A téma meghatározása:    

Szőlőültetvények földigiliszta (Lumbricidae) faunájának felderítése, a Lumbricidae fauna faji összetételének és egyedszámának ellenőrzése, monitorozása A szőlőültetvények tájra jellemző földigiliszta (Lumbricidae) faunájának összehasonlítása A szőlőültetvények tájra jellemző földigiliszta (Carabidae) faunájának összehasonlítása Az évenként gyűjtött Lumbricidae és Carabidae anyag identifikálása, éves rész-jelentése és összefoglaló jelentés elkészítése, javaslatok kidolgozása a Lumbricidae és Carabidae fauna kímélésére, az ökológia gazdálkodás keretei között

Vizsgálati módszer: A kísérleti helyszíneken általában egy, a balfi pincészetnél (Wéninger) két ültetvényben, összesen tehát hét ültetvényben végeztünk vizsgálatokat. Minden ültetvényben 2-2 mintavételi pontot jelöltünk ki. Minden mintavételi ponton 3-3 mintát vettünk, kettőt a sorközben, a harmadikat a szőlősorban. A minták távolsága egymástól legalább 2 m volt. Minden mintavételi helyen kétféle módszer kombinálásával gyűjtöttünk gilisztákat. Térfogati kvadrát módszer: Egy-egy ültetvényben, egy mintavételi időpontban 2 helyen vettünk mintát. Az egyes mintavételi helyeken 3 mintát vettünk, kettőt a szőlő sorközében, egyet a szőlő sorában. A sorközben vett minták száma 1. és 2, a szőlősorban vett mintaszáma 3. volt. A mintázási pontokon először eltávolítottuk a talaj felszínét borító növényzetet és növényi maradványokat. Ezután kimértük a 25 x 25 cm méretű mintagödrök helyét, majd ásóval 25 cm mélységű talajmintát vettünk, amit az előkészített PVC zsákra tettünk. A gödörből a kis lapáttal kilapátoltuk az ásóval megbolygatott talajt. A giliszták kigyűjtése és konzerválása: A PVC zsákon lévő talajt kézzel gondosan átmorzsoltuk és belőle minden földigilisztát kiszedtünk, kábítás és elpusztítás végett 50 %-os etanolba tettünk, mintagödrönként már előkészített tároló üvegbe. A tároló edényen felírtuk a mintavételi hely, a mintázási pont és a mintagödör jelét, ill. számát, valamint a mintázási módszer jelét (Térfogati kvadrát módszer jele: TF), és a mintavétel időpontját. Irritatív (vermifug) módszer: A térfogati kvadrát módszer végrehajtása után a mintaterületen esetleg bent maradó gilisztákat vermifug módszerrel gyűjtöttük ki. Irritatív anyagként csípős, dijoni mustárt használtunk. Mintagödrönként 5 l vízbe 300 g csípős mustárt adagoltunk, amit elkeveréssel eloszlattuk (feloldottunk). Ezt a keveréket beleöntöttük az előzőleg már kiásott mintagödrökbe. A mustáros vizes beöntözés után 20-30 perc elteltével visszamentünk a mintagödrökhöz. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy a gödör talajában esetleg kissé mélyebben tartózkodó giliszták az irritáló mustárolaj hatására a felszínre meneküljenek, ahonnan kézzel, gödrönként külön összegyűjtöttük őket. A giliszták kigyűjtése és konzerválása: Minden földigilisztát kiszedtünk, kábítás és elpusztítás végett 50 %-os etanolba tettünk, mintagödrönként már előkészített tároló üvegbe. A tároló edényen felírtuk a mintavételi hely, a mintázási pont és a mintagödör jelét, ill. számát, valamint a mintázási módszer jelét (Vermifug módszer jele: VF), és a mintavétel időpontját. Hagyományos és ökológiai szőlőtermesztés összehasonlítása: A talajban élő, mikroorganizmusok és makroszkópikus (de kisméretű) gerinctelenek közösségét (azaz a talajélet, a talaj élővilágát) „Edafon” néven tarja számon a talajbiológia tudománya. Az edafon sokféle élőlénycsoportból tevődik össze (sugárgombák, kékmoszatok, baktériumok, gombák, egysejtűek, földigiliszták, medveállatkák, hengeresférgek, kerekesférgek, százlábúak, ikerszelvényesek, lábaspotrohuak, páncélos atkák, rovarlárvák, ugróvillások), és valamennyit igen sok faj képviseli a talajban. Az edafonnak igen nagy a szerepe a termőtalaj kialakulásában, mert az edafon hatására keletkezik a televénytalaj (humusz) sokféle változata. Az edafonnak tehát a szőlőültetvények életében is meghatározó jelentősége van. Az edafon vizsgálata azonban a nagyon sokféle élőlény csoport és a sok faj jelenléte miatt rendkívül bonyolult, ezért a kutatók olyan módszert kerestek, ami egyszerűbb módon teszi lehetővé a talajélet, pontosabban a talajélet intenzitásának jellemzését. Kiderült, hogy a földigiliszták (Annelida: Lumbricidae) nagyon jó 12

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János jelzői, vagyis indikátorai a talajéletnek, ahol változatos és nagy egyedszámú földigiliszta népesség van jelen, ott nagyon intenzív és fajgazdag a talajélet, viszont ahol kevés a giliszta, ott szegényes az edafon. A földigiliszták tanulmányozásával a szőlőültetvényekben is megítélhetjük különböző eljárások, pl. a sorközi „zöldítés”, a talajtakarás, kíméletes talajművelés hatását az edafon működésére. Maguk a földigiliszták egyébként is kiemelt szerepet töltenek be a talajképződésben, mert nem csak a humuszképződésben van döntő szerepük, hanem járataikkal fellazítják, átszellőztetik a talajt, a víz és a növényi gyökerek számára átjárhatóvá teszik, sőt életfeltételeket teremtenek az edafon más tényezőinek megtelepedésére, elszaporodására. A földigiliszták átlagos egyedsűrűsége nyugat-dunántúli szőlőültetvényekben általában 10-50 (átlagosan kb. 30) db/m2, egy hektár területen tehát százezer-ötszázezer (átlagosan kb. háromszázezet) földigiliszta él, amelyek évente átlagosan másfél tonna gilisztahumuszt - a szőlőültetvény számára semmivel nem pótolható - nagyon értékes táplálékforrást termelnek. Vizsgálataik során kiderült, hogy a nyugat-dunántúli régióban négy földigiliszta faj (Aporrectodea caliginosa, Aporrectodea rosea Lumbricus terrestis Lumbricus rubellus) tekinthető a szőlőültetvények állandó lakójának, vagyis a szőlő ökoszisztéma állandó elemének. A szőlőültetvények egyedi adottságai nagy befolyással vannak a földigiliszták egyedszámára. Erősen kötött talajokon kevesebb, középkötött talajokon több a giliszta. Ahol gyér a sorközi növényzet, vagy egyáltalán nincs (konvencionális művelésű, sorközi növényzet nélküli ültetvényekben), ott kevés gilisztát találni, míg ahol a sorközökben növényborítás van (ökológiai gazdálkodás sorközi „zöldítéssel”), több a földigiliszták száma. A sorközi növényzet jelenléte tehát a giliszták élénkebb működése révén is elősegíti a pezsgő talajélet kialakulását, ami nagyon hasznos a szőlő számára a tápanyag feltáródásban és a talajnedvesség megőrzésében is. Azt tapasztaltuk, hogy a szőlőültetvényekben a földigiliszták létszáma szezonról szezonra minden erősen ingadozik. Száraz periódusok igen komolyan visszavetik a felső, aktív talajrétegben tevékenykedő földigiliszták számát, ami a talajviszonyok (a nedvesség) döntő hatását bizonyítják a talajéletre. A jól beállt, gazdag sorközi növényzet, az ökológiai gazdálkodásban a szőlőültetvény „zöldítése” azonban nagyon erősen tompítani képes ezeket a különbségeket, ilyen ültetvényekben jóval kisebb szezonális hatásokat tapasztalhatunk, mint más, hiányos, vagy gyenge sorközi növényzettel rendelkező (konvencionális művelésű) ültetvényekben. Megállapítottuk, hogy gondosan telepített, gazdag sorközi növényzet létesítésével és fenntartásával (szőlőültetvény „zöldítésével”) a földigiliszta népesség (és ezzel együtt a talajélet intenzitása) jelentősen megnövelhető a szőlőültetvényben, és néhány év (kísérletünkben 2 és fél esztendő) alatt kedvező szintre hozható. Eredmények (1) Megállapítható, hogy az alkalmazott módszerek megfelelőek a földigiliszta együttesek faji összetételének és egyedszámának megállapítására a szőlőültetvényekben. Tapasztalataink szerint azonban az alkalmazott két módszer közül a térfogati kvadrát módszer eredményessége messze felülmúlja a vermifug módszerét, mivel az utóbbi módszerrel az előző eljárással megállapított létszámhoz képes általában csak elenyésző számú gilisztát tudtunk kigyűjteni a mintagödrökből. Gyakorlati felmérésekhez ezért a nagyon egyszerű, térfogati kvadrát módszer önmagában is tökéletesen megbízható eredményt ad, a szőlőtermesztő gazdaságoknak ezért javasolhatjuk a tárfogati kvadrát módszert a giliszták felmérésére, és ezzel az ültetvényekben a talajélőlények (edafon) működési intenzitásának becslésére. (2) Négy földigiliszta faj (Aporrectodea caliginosa, Aporrectodea rosea Lumbricus terrestis Lumbricus rubellus) a nyugat-dunántúli régióban a szőlőültetvények állandó lakójának, a szőlő ökoszisztéma állandó elemének tekinthető. A nyugat-dunántúli régió szőlőültetvényeiben a leggyakoribb földigiliszták az Aporrectodea caliginosa és az Aporrectodea rosea, amelyek előfordulási gyakorisága 63-74 % között változik. (3) A szőlőültetvényekben a földigiliszták létszáma szezonról szezonra minden erősen ingadozik, a száraz periódusok igen komolyan visszavetik a felső, aktív talajrétegben tevékenykedő földigiliszták számát, ami a talajviszonyok (a nedvesség) döntő hatását bizonyítják a talajéletre. Ezeket a különbségeket – az ingadozást – azonban a jól beállt, gazdag sorközi növényzet nagyon erősen képes tompítani, hiszen ilyen ültetvényekben (Láng Pincészet Kőszeg, SopVin Kft. Sopron) jóval kisebb szezonális hatásokat tapasztaltunk, mint más, hiányos, vagy gyenge sorközi növényzettel rendelkező ültetvényekben.

13

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János (4) Megállapítottuk, hogy gondosan telepített, gazdag sorközi növényzet telepítésével és fenntartásával a földigiliszta népesség (és ezzel együtt a talajélet intenzitása) új szőlőültetvényben jelentősen megnövelhető néhány év (kísérletünkben 2 és fél esztendő) alatt felhozható a régió optimális szintjére. ATKAVIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE - Dr. Németh Krisztina Célkitűzések: Az ültetvényekben lévő ragadozó atkák növényvédő szer hatóanyagokra érzékenyen reagálnak, ezért megfigyelésük indokolt, az integrált és ökológia termesztéstechnológia betartásának ellenőrzésére bioindikátorként felhasználhatók. A ragadozó atka populációk jelenléte az ültetvényekben bizonyíték arra, hogy a termelők környezetkímélő termesztéstechnológiát alkalmaznak és betartják a hasznos élő szervezetek védelmére vonatkozó előírásokat. A megfigyelés során elvégzendő feladatok: Szőlőültetvények atkafaunájának, domináns atkafajainak meghatározása, Az alkalmazott növényvédelmi eljárások hatásának vizsgálata a ragadozó atkákra, Hogyan befolyásolja a termesztéstechnológia megváltoztatása az ültetvények atkapopulációját? Vizsgálati módszer: Levélmintavétel: májustól havonta 1 alkalommal 20-20 db levél/mintaterület A levelek mikroszkópos átvizsgálása után az atkák legyűjtése majd preparálása tárgylemezre (tejsav+lezárás BerleseHoyer oldattal). Az atkafajok meghatározása Karg határozója alapján történt. Hagyományos és ökológiai szőlőtermesztés összehasonlítása: A huszadik század második felének egyik nagy eredménye a növények kórokozói és kártevői ellen használható vegyi anyagok: a növényvédő szerek kifejlesztése. A rovarölő szerek a hasznos rovarok számát jelentősen gyérítik, s emiatt ma több kártevő ellen kell védekezni, mint azelőtt. A vegyszeres védekezés vált uralkodóvá, az egyéb (agrotechnikai, fizikai és biológiai) védekezési eljárások háttérbe szorultak. A ragadozó atkákra befolyással lehetnek a fungicidek is, melyek közül némelyik kifejezetten akaricid hatású. Sokak szerint a lisztharmat elleni dinokap és a peronoszpóra elleni ditiokarbamátok (különösen a mankoceb) nagyon toxikus a zoofág atkákra nézve. A szőlőlisztharmat elleni egyik hatékony védekezési mód a kén hatóanyag tartalmú növényvédő szerek felhasználása. Mind az integrált mind az ökológiai termesztésben, mint természetes formában előforduló elem, engedélyezett növényvédő szer. A kijuttatható hatóanyag mennyiséget viszont 3-5 kg/ha- ban határozták meg. Ennek oka elsősorban az, hogy nem csak a lisztharmatot okozó Uncinula necator gombát pusztítja el, hanem az atkákat is jelentős mértékben gyéríti. A szőlőn előforduló poratkák lehetnek kártevők, fakultatív ragadozó és kizárólag ragadozó fajok. A szakirodalom szerint a poratkák a szőlőn élő összes atka populációk mennyiségének mintegy negyedét képezik. Ez részben azzal magyarázható, hogy a foszforsav-észterekkel és a karbamátokkal szemben eléggé ellenállóak. A növények szívogatásán kívül gombaspórákkal is táplálkoznak, ezért létszámukban folyamatos emelkedés tapasztalható azokon a területeken, ahol gyakori peronoszpóra- és lisztharmatjárvány. Megfigyelhető, hogy a Tydeidae atkák (Orthotydeus lambi) jelenléte pozitív hatású a lisztharmat elleni védekezésben, ugyanis akár 95%-kal is képes lehet csökkenteni a fürtfertőzés súlyosságát. Mivel a Tydeidae atkák nem képesek teljes mértékben pótolni a lisztharmat gomba elleni védekezést, ezért növényvédő szeres beavatkozásra szükség van. A projekt során a lisztharmat ökológia vizsgálat kiterjedt az indikátor atkafajok gyűjtésére, meghatározására a lisztharmat fertőzés és a Tydeidae sp. kapcsolata céljából. A vegetációk folyamán lisztharmat fertőzés az ültetvényben nem volt, így a vizsgálat által kitűzött célt, mely szerint a kórokozó és zoofág atka jelenléte közötti összefüggést felderítsük, nem lehetett teljesíteni. Az adatgyűjtés arra viszont megfelelő információt szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az előírt termesztéstechnológiát betartotta-e a termelő ill. volt-e az ültetvényben olyan kezelés mely a környezetkímélő eljárásoknak ellentmond. Az elmúlt 3 év (2011-2013) klimatikus viszonyai a vegetációs időszakban nem kedveztek a szőlőlisztharmat fertőzés kialakulásának az Apátsági Pincészet Ravazdi Széldomb dűlőjében. A Piros tramini szőlőfajta a kórokozóval szemben 14

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János közepesen fogékony, tehát a vizsgálat szempontjából megfelelő volt. Az ültetvényben Tydeidae sp.-t nem regisztráltunk, egyéb hasznos zoofág atkákat (T.pyri) viszont igen, melyek jelenléte a biotermesztés végett fontos, hiszen nemcsak a kártevők ellen kifejtett korlátozó szerepük jelentős, hanem tevékenységük által lényegesen csökkenthető a környezet peszticid terhelése is. Eredmények: A programban résztvevő ültetvények (kivétel a Weiniger Spernsteiner dűlő) korábban konvencionális vagy integrált termesztéstechnológiát folytattak. A biotermesztésre való átálláshoz legalább 3 év szükséges, melyet tulajdonképpen a vizsgálati évek biztosítottak, Ezen idő alatt mind a növényvédelmi technológiában mind az agro- és fitotechnikában jelentős változásokat vezettünk be. Előtérbe kerültek a természetes alapanyagú növényvédő és kondicionáló szerek, melyek a növény természetes védekező mechanizmusát erősítik, az okszerű és célzott permetezések, melyek az előrejelző rendszer információját használják fel, ezáltal nincs felesleges vegyszerkijuttatás, csökken a permetezések száma, költsége. A talajtakaró növényzet alkalmazásával természetes életteret biztosítunk a hasznos élő szervezetek számára. A gondos zöldmunkával a szőlőültetvény mikroklimatikus tulajdonságait befolyásoljuk úgy, hogy a kórokozók fertőzési esélyét csökkentjük. A hasznos élő szervezetek elszaporodása jelzi a technológia betartásának gondosságát, mivel érzékenyen, bioindikátorként reagálnak a kémiai szerekre. Az atkamonitoring vizsgálatok során igazolódott a zoofág atkák bioindikátor szerepe, ill. a fiatal telepítés kapcsán az, hogy a honos atkafaj elszaporodásához legalább 3 év szükséges. További fontos összefoglaló megállapítások:          

A vizsgálati évek alatt jelentősebb atkakártétel egyik ültetvényben sem volt A fitofág atkák (C. vitis; E. vitis) minden ültetvényben észlelési szinten voltak jelen Zoofágok atkafaj minden ültetvényben jelen van A legyűjtött atkák faj- ill. egyedszáma területenként változó Phytoseiidae sp. jelenléte termesztéstechnológia és időjárás függvénye Az ültetvényekben 5 atkafajt és 6 családot azonosítottunk A zoofágok közül a T.pyri domináns az ültetvényekben, majd ezt követi E. finlandicus, a többi ragadozó faj csak észlelési szinten található meg, a kártevők korlátozásában jelentős szerepet nem töltenek be A fitofágok közül a C. vitis, a E. vitis, domináns A közömbös fajok közül a Tydeidae sp. az Acaridae sp. egyedei vannak legnagyobb számban Weninger borászat: Tydeidae sp. száma jelentős!, (a szőlőlisztharmat elleni védekezésben lehet szerepe)

LISZTHARMAT ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLAT - Dr. Németh Krisztina Célkitűzések: Indikátor atkafajok gyűjtése, meghatározása a lisztharmat fertőzés és a Tydeidae sp. kapcsolata céljából. A Tydeidae sp. család fajai között találhatók kártevők, közömbösek és technológia szempontjából hasznosnak ítélhető fajok is. A hazai szőlőültetvényekben is megtalálhatók, de szerepük még nem teljesen tisztázott. Külföldi szakirodalom szerint az Orthotydeus lambii pl. a lisztharmat fonalak elfogyasztásával táplálkozik elősegítve ezzel szőlőlisztharmat elleni növényvédő szer felhasználás csökkentését. A téma meghatározása:  

Szőlőültetvény lisztharmat fertőzöttségének meghatározása, (fajtaérzékenység, területérzékenység) Lisztharmatfertőzés, a szőlőnövény kondíciója és a Tydeidae sp. atkafajok elszaporodása közötti összefüggések vizsgálata

Vizsgálati módszer: Permetezés: növénykondicionáló szer kijuttatása technológia leírása szerint Levélmintavétel: májustól havonta 1 alkalommal 20 db levél begyűjtése Mikroszkópos átvizsgálás vagy lemosás, majd preparálás tárgylemezre Atkafajok meghatározása: Karg határozója alapján Mintavétel helye: Apátsági Pincészet Pannonhalma Ravazd - Széldomb dűlő Fajta: Piros tramini, Guyot művelésmód 2,4 x 08 m 15

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János Eredmények: Az elmúlt 3 év (2011-2013) klimatikus viszonyai a vegetációs időszakban nem kedveztek a szőlőlisztharmat fertőzés kialakulásának az Apátsági Pincészet Ravazdi dűlőjében. Így a vizsgálat által kitűzött célt, mely szerint a kórokozó és zoofág atka jelenléte közötti összefüggést felderítsük, nem lehetett teljesíteni. Az adatgyűjtés viszont megfelelő információt szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az előírt termesztéstechnológiát betartotta-e a termelő ill. volt-e az ültetvényben olyan kezelés mely a környezetkímélő eljárásoknak ellentmond. A Piros tramini szőlőfajta a kórokozóval szemben közepesen fogékony, tehát a vizsgálat szempontjából megfelelő volt. Az ültetvényben Tydeidae sp.-t nem regisztráltunk, egyéb hasznos zoofág atkákat viszont igen, melyek jelenléte a biotermesztés végett fontos, hiszen nemcsak a kártevők ellen kifejtett korlátozó szerepük jelentős, hanem tevékenységük által lényegesen csökkenthető a környezet peszticidterhelése is. A területen talált rovarok faj ill. egyedszámának, előfordulási gyakoriságának feltérképezése ellenőrzési módszerként szolgál, mivel a hasznos élő szervezetek közül nagyon sok faj indikátorként működik, és eltűnik az ültetvényből, ha nem a megfelelő bánásmódban részesülnek. TAKARÓNÖVÉNYES TECHNOLÓGIA HATÁSA A BIOCÖNÓZISRA, GEOBOTAIKAI ANALÍZIS – Dr. Mikulás József Célkitűzések: A sorközök magkeverékkel történő telepítése. A vetések csírázási-, kelési eredményeinek megfigyelése, a növénytakaró évi háromszori kaszálása. A sorokba gumós perje (Poa bulbosa) begyűjtése, partnerek rendelkezésére bocsátása és vetése. A szelektált természetes gyomflóra kialakítása, mechanikai és biológiai növényvédelemmel. A biológiai növényvédelem megvalósítása érdekében, a gyomnövények egészségi állapotának figyelemmel kísérése, illetve a gyomokat károsítók megfigyelése, begyűjtése meghatározás céljából. A szőlőre hasznos és káros gyomnövények meghatározása, amely a vetett kultúra fejlettségi állapotát határozza meg. Vizsgálati módszer: A gyomflóra alapos megismerése gyomfelvételezéssel. Minden partnernél 5-5 parcellát jelöltünk ki és megállapítottuk a gyomnövények borítási %-át. Megfigyeltük a gumós perje termőhelyeit május második felében szárával együtt begyűjtöttük majd feldolgoztuk (a szárról eltávolítottuk) és a szőlő sorában augusztus-szeptemberben elvetettük. A beteg gyomnövényeket megfigyeltük, színes felvételeket készítettünk, és meghatároztuk, vagy meghatároztattuk a kórokozókat. A gyomnövényeket károsító állatokat szintén meghatároztuk, illetve begyűjtöttük és laboratóriumi körülmények között kineveltük az imágókat. A rovarok egy részének meghatározásában Magyar Természettudományi Múzeum Budapest, Ludovika tér 2-6. munkatársai segítségét is igénybe vettük. Hagyományos és ökológiai szőlőtermesztés összehasonlítása: A hagyományos szőlőtermesztés esetén az üzemek a növényvédelmi gondokat kémiai és mechanikai úton oldották meg. Emiatt az ültetvények ökoszisztémája elszegényedett, az egyes károsítók természetes ellenségei elpusztultak, több esetben rezisztencia alakult ki a gyomnövényekkel, a kártevő állatokkal és a kórokozókkal szemben. Erre jó példa a betyárkóró (Conyza canadensis), mely nemcsak az allelopátiájának „köszönhetően” szaporodott fel, hanem herbicidekkel szemben kialakult rezisztenciája miatt is. Hasonlóan szelektálódott a Solanum nigrum (fekete ebszőlő) is a helytelen gyomirtó szer használat miatt. Bár rendelkezésre áll több speciális növényvédő szer, amelyek elsősorban a célzott károsítóra (gombára, kártevő állatokra, gyomokra) hatnak, ezekkel a módszerekkel mégsem lehet megvédeni az életközösség (biocönózis) összes hasznos szervezetét. A mechanikai beavatkozással elsősorban az ültetvényben lévő gyomnövények károsodnak, illetve pusztulnak el, de a rajtuk élő hasznos élő szervezetek is elvesztik táplálékforrásukat, így ezek is elpusztulnak. Nemcsak a szőlő közvetlen hasznos élő szervezetei, így például ragadozóatkák, fátyolkák, stb., és a többi szőlőkárosító (pl. kabócák) parazitái pusztulnak el, hanem a szőlőben található hasznos növények illetve ezek természetes ellenségei is. A mechanikai illetve, a kémiai gyomirtással olyan növények is kipusztulnak, melyek hiánya a már említett közvetett hasznukon kívül a szőlőültetvényekben közvetlen módon is fizikai (pl. erózió elleni védelem) gondot okoznak. A hagyományos szőlőtermesztéssel szemben az ökológiai szőlőtermesztés következtében sokkal gazdagabb az ültetvény élővilága, mely kevesebb növényvédő szer felhasználást, illetve környezetkímélő növényvédő szerek használatát teszi lehetővé. Az ültetvényben található növények egy része nem tápanyag és víz konkurense a szőlőnek, hanem közvetlen és közvetett módon hozzájárul a szőlő jobb fejlődéséhez. Több olyan növény van (például Lamium 16

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János purpureum L /piros árvacsalán/), amelyen mikorrhiza gombák (mikroszkopikus méretűek) találhatók. Ezek a gombák fontos szerepet játszanak a szőlő növekedésében, víz- és tápanyagfelvételében, továbbá a különböző biotikus és abiotikus stressz hatások kivédésében. Ez a növény Sopronban a „Spern Steiner dűlőben nagy mennyiségben megtalálható, mert itt már több év óta foglakoznak környezetkímélő szőlőtermesztéssel. Vannak olyan növények a szőlő ültetvényekben, amelyek allelopátiával rendelkeznek (olyan kémiai anyagot termelnek, amely gátolja más növény csírázását, vagy fejlődését). Az allelopátiával rendelkező növények közül vannak olyanok, amelyek, ha a szőlő ültetvényben felszaporodnak, az ültetvény számára hasznosak (pl. Digitaria sanguinalis (L.) SCOP pirók újjasmuhar), vannak olyanok, amelyek károsak (pl. Cirsium arvense /mezei acat/, Cynodon dactylon L. /csillagpázsit/, Elymus repens (L.) GOULD /tarackbúza / mert a hasznos növényekre gyakorolt hatásuk miatt egyeduralkodóvá válnak. Ezért az utóbbi növények elszaporodása gátlásának lehetőségét meg kell találni. Vizsgálni kell, hogyan lehetséges ezen gyomnövények „uralkodását” az ültevényben megszüntetni. Linné (1756) szerint „Minden rovarnak megvan a maga oroszlánja, amely üldözi és irtja. A növények megtisztítása céljából ezeket a ragadozó rovarokat kellene megszelídíteni és óvni”. Véleményünk szerint ez a megállapítás a kórokozókra és a gyomnövényekre is érvényes. Ezért vizsgáltuk a gyomnövények természetes ellenségeit. Az ECOWIN partner üzemekben több szőlőre káros gyomnövény természetes ellenségét találtuk meg, ezek között voltak rovarok és gombák is. Sikeresen védekezhetünk például a réti lórum ellen (Rumex obtusifolius L.) levéldarázzsal. De ezt a növényt nemcsak az említett rovar, hanem a fekete levéltetű, a lisztharmat és rozsda is károsítja. Ha ezen korlátozó tényezőket felismerjük, elszaporítjuk, nem lesz gondunk a Rumex obtusifolius-szal. A szőlő sorközének takarása az ökológiai szőlőtermesztésben megfelelő vetőmagkeverékkel szintén lehetőséget kínál a nemkívánatos növények visszaszorítására és az ökológiai sokszínűség megvalósítására. A szőlő sorának takarására olyan növény alkalmas, amely megvédi a sorokban fellépő erózió, és esetenként a defláció ellen is az ültetvényt, de nem szabad, hogy ez a növény víz- vagy tápanyag-konkurenciát jelentsen a szőlőnek. Erre a legalkalmasabbnak látszik a gumósperje (Poa bulbosa L.). A gumósperje szeptemberben hajt ki talajhagymákból, vagy a földfeletti szaporító képleteiből (bulbilli) és májusban befejezi a vegetációt. Elhullajtja földfeletti hagymácskáit, így, ha egyszer betelepítjük a sorokat, mind a földalatti, mind földfeletti szaporító képleteivel tovább szaporodik. A szőlő vegetációjának nagy részén nyugalomban van, de takarja a talajt, ezért nem okoz víz- és tápanyag-konkurenciát. Eredmények: A szőlő talaját több okból is növénnyel kell takarni, nem mindegy azonban, hogy milyen növények borítják a talajt. A 2010 és 2011 és 2013 közötti időszak arról győzött meg bennünket, hogy szükség van nemcsak a szőlő sorközöknek, hanem a szőlősoroknak is megfelelő növénnyel való takarására. Ugyanis ha csak a sorközöket vetjük be takarónövénnyel és a szőlősorokat mechanikai úton műveljük, olyan csapadékos évben, mint a 2010 volt, komoly eróziós kárral kell számolnunk, mert a víz a szőlősorokban folyik le és eróziós kárt (gyökerektől a földet kimossa) okoz. Azonban nem mindegy, hogy milyen növénnyel takarjuk a szőlősorokat, mert ha mélygyökerű vízpazarló növényt vetünk, akkor, az vízkonkurenciát okoz, különösen olyan aszályos években, mint a 2011-13 volt. Ezért olyan növényt kell vetnünk, (esetleg ültetnünk), ami véd az erózió ellen, de ugyanakkor még aszályos évben sem okoz vízkonkurenciát. Erre az általunk kiválasztott növény a gumós perje (Poa bulbosa) felel meg. Ősszel már talajhagymáról, illetve földfeletti hagymácskáról (bulbilli) kihajt. Tavasszal (májusban) szaporítóanyagot produkál a földben és a föld fölött, majd befejezi a vegetációt Feltártuk a Poa bulbosa (gumós perje) termőhelyeit, vizsgálatokra, szaporító képleteket gyűjtöttük be, feldolgoztuk, majd a termelők rendelkezésére bocsátottuk, vetésre illetve Poa bulbosa tövek cserépbe való kiültetésre. Tapasztalataink az igazolták, hogy a gumós perje a szőlősorok takarására legalkalmasabb. Véd az erózió és a defláció ellen. A talaj porozitása javul, a talajszerkezet épen marad, illetve javul. A talajtömörödés megakadályozása következtében jobb a szőlő gyökérzetének eloszlása a talajban. Sekélyen gyökeresedik, ezért sem konkurense a szőlőnek. A talaj ritkább mechanikai művelése miatt minimális a tőkék és a gyökerek károsodása. Mivel nincs vízelfolyás, a csapadék jobban beszivárog a talajba. Csökken a talaj víztartalmának ingadozása. A talaj porozitásának és humusztartalmának növekedése hosszútávon kedvezőbb vízgazdálkodáshoz vezet (a csapadékvíz felvétele és tárolása javul). A talajélet aktivizálódik, s a talaj makro faunájának gazdagodása szintén hozzájárul a talaj jobb levegő-, tápanyag- és vízgazdálkodásához. Szabályozza a talajhőmérsékletet: árnyékoló hatásával csökkenti a nyári felmelegedést és a nyári mineralizációt, télen viszont csökkenti a talaj lehűlését és növeli a mineralizációt, ezáltal

17

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János csökkenti a talaj nitrát-tartalmát és szabályozza annak felvehetőségét az év folyamán. Hőszabályzó hatás miatt a kemény telek kevésbé károsítják a gyökereket. Távol tarthatja (a vegetáció egy részén) a flóra nemkívánatos elemeit (a gyomokat). A talaj szervesanyag- és humusztartalma a helyben termelt anyaggal és tápanyaggal állandóan pótlódik és növekedik. Akadályozza a könnyen oldódó tápanyagok (például nitrát) kimosódását. A tápelemek felvehetőségének kiegyenlítettebbé válása miatt kisebb az virágelrúgás, a klorózis vagy a fürtkocsánybénulás esélye. Nem virágzik, így a beporzó rovarok védelmére nem kell ügyelni permetezések megválasztásakor. Nem fagyérzékeny. Vegetációs ideje rövid. Felvételezésünk során, hét növényen 8 kórokozót és 9 károsítót figyeltünk meg melyeknek jelentős szerepük lehet a gyomnövények szabályozásában. Ezek közül különös jelentősége van az Ambrosia artemisiifolia, Capsella bursa-pastoris, Cirsium arvense, Convolvulus arvensis, Falcaira vulgaris, Malva neglecta, Portulaca oleracea, Setaria verticillata, Setaria viridis gyomnövények kórokozóinak, melyek nagy mennyiségű szaporító képletükkel a többi „társaikat” is fertőzték. Rumex obtusifolius gyomnövényt a Protemphytus tener (levéldarázs) teljes mértékben elpusztította. Eddigi vizsgálati eredményeink alapján úgy gondoljuk, hogy több kérdésre még nem kaptunk választ. Az allelopátiával rendelkező gyomnövények (például tarackbúza, csillagpázsit, stb.), melyek komoly konkurenciát jelentenek az ültetvényekben a szőlőnek, nem kémiai utón történő visszaszorítására ezért úgy gondoljuk, hogy az ágazat érdekében a kutatást tovább kellene és érdemes lenne folytatni. MAGASABB RENDŰ NÖVÉNYEK MEGFIGYELÉSE, FELVÉTELEZÉSE – Dr. Varga Jenő PhD Célkitűzések: A szőlő sorközeiben található növényfajok meghatározásán keresztül egy olyan sorközi takarónövényzet kialakítása, mely a szőlő számára nem okoz konkurenciát, valamint hatására kedvezőbb talajélet alakul ki a területen, megnő a növényvédelem szempontjából kedvező természetes ellenségek jelenléte, hasznos élő szervezetek száma, ezáltal csökkenthető a vegyszeres kezelések szükségessége. Vizsgálati módszer: Gyomfelvétel a Balázs-Újvárosi-féle cönológiai módszerrel, ültetvényenként öt mintaterülettel. A felmérésekre évente három alkalommal, tavasszal, nyáron és ősszel került sor, különös figyelmet fordítva az időszakok jellemző gyomnövényeire, azok változásaira, az aspektusokra. A vetéseket az alapfelvételeket követően három ültetvényben terveztük be. Pannonhalmán három cég magkeverékével dolgoztunk 2011. április 18. –án, 40 kg/ha mennyiséggel, Nagyradán 20-30 kg/ha mennyiséggel 2011. április 1. –én, Sopronban pedig 28 kg/ha lett kijuttatva 2011. április 21 – 22-én. Pannonhalmán és Sopronban (Sop-vin) vetőgéppel, míg Nagyradán kézzel végeztük a munkát. Eredmények: A felmérések során területenként eltérő eredményeket tapasztaltunk. A vizsgált fajok listája folyamatosan változott, mely a területek talajtípusával, a növények által kiváltott allelopátiával valamint a területen folytatott kezelésekkel volt szoros összefüggésben. Ahol a gyomok eltávolítását vegyszeres úton végezték nagy számban jelent meg a mezei zsurló (Equisetum arvense), mely a gyomírtószer talajt elsavanyító hatásának eredményeként szaporodott fel, így jelezve a talajtípusban bekövetkezett változást. A vetési kísérletek sikeresen zárultak, mindhárom vállalt területen (Sop-vin; Pannonhalma; Nagyrada). Az eredmények az ültetvény vezetőivel történt megbeszélések szerint a borban is kedvezően jelentek meg, és a sorköz lehengerezésével sikeresen kordába lehetett tartani az állományt, anélkül, hogy az veszélyeztette volna a szőlő fürtzónáját. Az edafon vizsgálatok mintagödrös felvételei alapján a vetett területeken a giliszták egyedszáma, a lepkemonitoringban pedig az egyedek előfordulási gyakorisága, fajgazdagsága volt kiemelkedő, szemben a hagyományos ültetvényekkel. Tényleges eredményeket a témában vizsgálódó szakértő kollégák fognak közölni. A sorokban alkalmazott gumós perje telepítési kísérletei kevésbé voltak sikeresek, mivel a soralj évelő gyomnövényeivel csak nehezen tudta felvenni a versenyt az elvetett perje. Eredményesen csak Sopronban maradt fenn, ahol létrehoztunk egy szaporításra alkalmas bázisállományt, melyről a projekt lezárulása után is sikeresen szaporíthatják a növényt a termelők.

18

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János SZEGÉLYZÓNÁK MENEDZSMENTJE – Dr. Varga Jenő PhD Célkitűzések: Az ültetvények környezetének, a szegélyeknek a megfigyelése, esetleges donorfák keresése, szükség esetén telepítése. Célja a Typhlodromus pyri ragadozóatka életterének bővítése. Vizsgálati módszer: Területbejárás, az ültetvények környezetében található fa és cserjefajok meghatározása, majd azon területeken, ahol donorfa nem, vagy csak alacsony példányszámban található telepítés az itt megadott fafajokkal: Japán akác (Sophora japonica); Magas kőris (Fraxinus excelsior); Vörös vadgesztenye (Aesculus pavia); Kínai mézesfa (Evodia hupehensis); Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) és Török mogyoró (Corylus colurna). Hagyományos és ökológiai szőlőtermesztés összehasonlítása: A hagyományos szőlőültetvényekben, szemben az ökológiai területekkel, sokkal szegényebb az életközösség, melynek talán az egyik legnagyobb oka a monokultúra, a sörközökben jelentősen eluralkodó tarackbúza (Agropyron repens), valamint a növényvédő szerek nagy mennyiségű, korlátok nélküli használata. A téma vizsgálatánál nem csak az ültetvényekre kell hangsúlyt fektetni, hanem a környezetükre is, az ott található erdősávokra, cserjésekre, rétekre, legelőkre, melyek apró élőlények, növények és állatok élőhelyei. Ezek az életközösségek nem köthetők egy konkrét területhez, nincsenek behatárolva, így az ott található élőlények hatása folyamatosan érvényesül az ültetvényekben is. Az élőlények között szoros kapcsolat jöhet létre, bizonyos gyomnövények ugyanis ugyanúgy károsítók gazdanövényei lehetnek, mint kultúrnövényeink. Így van ez például a mezei acatnál (Cirsium arvense) melyet levéltetvek szívogatnak, a levéltetveket pedig a katicabogarak pusztítják. Az elmondott példa alapján, hosszútávon az összefüggések megismerése, a kedvező tényezők hasznosítása, a kedvezőtlen dolgok kiküszöbölése a feladat. Figyelmünket azonban nem csak a növényekre és a rajtuk élő, táplálkozó állatokra, hanem a növények fejlődéséhez szükséges talajra is érdemes összpontosítani. A talaj természetes termőképességének, a talaj biodiverzitásának megőrzése, javítása, a talajtömörödés és a talajerózió megelőzése a talaj ökoszisztémájának fenntartása, minden további fejlődés alapja. Míg a hagyományos szőlőtermesztésben gyomirtással, vagy állandó sorközműveléssel igyekeznek a gazdák kordában tartani a takarónövényzetet, addig a biogazdaságok olyan növények telepítését célozzák meg, amik megóvják a talajt, javítják a talaj életközösségét, ezáltal segítik a hasznos szervezetek felszaporodását, megtelepedését. Előnyös például, ha pillangós növényfajokat használunk. Ezek ugyanis leforgatva természetes úton, szerves anyaggal és magas nitrogénadaggal látják el a talajt. A sorok gyepesítésével, virágos növények telepítésével szintén javítható a helyzet, eredményeként ugyanis bizonyos rovaroknak pollent, tehát táplálékot, másoknak élőhelyet biztosíthatunk. A növényvédelmet illetően az ökológiai szemléletű szőlőkben a legfontosabb a tervezés és az előrejelzés. Az eredmények, mind a termés, mind a növényvédelem tekintetében kedvező irányba mozdulnak el, ha a termesztést, metszést, zöldmunkát és tápanyag-utánpótlást szakszerűen végezzük, a szőlőt jó kondícióban tartjuk. A növények védekező képességét növénykondicionáló anyagok használatával erősíthetjük, a vastagabb bőrszövet és kutikula réteg ugyanis jelentősen megnöveli a gombás megbetegedésekkel szembeni ellenálló képességet. A szintetikus növényvédő szerek használatával (hagyományos művelés) nem csak a kártevőket pusztítjuk el, hanem azok természetes ellenségeit is. A káros permetszerek felhagyásával azonban újra lehetőség nyílik a hasznos élő szervezetek visszatelepedésére, felszaporodására. A fent említett szakszerű zöldmunka szellős lombfalat eredményez, hatására, a fertőzések terjedése lelassul. A szerek megfelelő alkalmazása szintén kedvező lehet, a természetes szerek ugyanis szermaradványtól mentesek, szemben a szintetikus növényvédő szerekkel. Végeredményben tehát, minél jobban el tudjuk érni a természet közeli állapotot, és minél magasabb szintre emeljük a növény kondícióját, annál jobban elérhető és annál eredményesebb lesz a biológiai gazdálkodás. A feladat tehát kitartó munkával, a természettel együtt élni, törekedni arra, hogy a természet visszahódíthassa a területet, mindezt úgy, hogy a termelés mind mennyiségi, mind minőségi oldalról ne károsodjon. Eredmények:

19

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János Három év eredményei alapján megállapítható, hogy az eredés nagyon alacsony százalékot mutatott, a kedvezőtlen időjárás ugyanis hátráltatta a telepített fák fejlődését, begyökeresedését. Ebből következett, hogy Kőszegen három, Nagyradán pedig öt fa pusztult ki. A megmaradt fák lombozata nagyon gyér és tápanyaghiányos, így elkövetkezőkben ilyen jellegű munkát csak megfelelően felerősített fafajokkal és kedvező adottságokat mutató területeken lehet alkalmazni. ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK – Kovács Attiláné Célkitűzések: A projekt feladata egy olyan környezetbarát szőlőtermesztési technológia kidolgozása, amely növeli az ültetvények biológiai sokszínűségét. A madármegfigyelésekkel kapcsolatosan célkitűzéséként megfogalmazható, a bázisállapotok felmérése az erre a célra kidolgozott vizsgálati módszer segítségével történik. Az ültetvényeken sorköz takaró gyepkombinációk alkalmazásával, számos rovar (madarak számára táplálékforrás) megjelenésére számítunk. Ez nagyban segíti a különböző madárfajok állandó jelenlétét, adott esetben azok visszatelepedését a vizsgálati területeken. Vizsgálati módszer: A programban előre meghatározott területen szükséges végezni az egyes megfigyeléseket. A madárszámlálás megkezdése előtt egy felmérő napot arra kell szánni, hogy az élőhely térképezést elvégezzük. Ekkor egyrészt a terepen járva kiválasztásra kerülnek a megfigyelési pontok, melyeket javasolt jól felismerhető tereptárgyakhoz „kötni”, annak érdekében, hogy az elkövetkező megfigyeléseken könnyedén megtaláljuk, és nehogy torz megfigyelési adatokat kapjunk. A megfigyelési pontok hálószerűen helyezkednek el a vizsgálandó területen, területnagyságtól függően 300500 méterre egymástól. Ezeken a pontokon kell majd a megfigyeléseket végezni. Minden megfigyelési ponton szigorúan 10 perces időtartam alatt kell a hallott, vagy látott madarak faját és egyedszámát feljegyezni a megfigyelési pont 100 méteres sugarú körzetében. A hagyományos és ökológiai szőlőtermesztés összehasonlítása madarász szemmel A konvencionális szőlőtermesztésnél az elsődleges cél, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű bort állítsunk elő. Az ehhez a célhoz rendelt eszközök nem vesznek figyelembe olyan természetvédelmi célokat, melyek által a madarak szempontjából előnyös körülmények jönnek létre a szőlőültetvényben. Az ECOWIN projekt keretein belül olyan területeken zajlik szőlőtermesztés, ahol korábban erdők voltak, számos táplálkozó- és búvóhellyel, ahol a madarak megtalálták optimális életfeltételeiket. Jóval több faj, és jóval több egyed volt megtalálható a korábbi életközösségekben. Ehhez képest a mostani „zöldfelület” szinte sivárnak mondható az erdőhöz képest. A hagyományos szőlőtermesztésnél nem kívánatos, hogy más növényfaj is jelen legyen a szőlőn kívül, így a madarak szinte semmilyen táplálékot nem találnak a szőlősorok között. Az ECOWIN projektben végrehajtott „zöldítések” hatására számos olyan élőlény „költözött vissza” a szőlősorok közé, melyek a madarak számára zsákmányállatot jelentenek. A projekt során bebizonyosodott, hogy a sorközi „zöldítéssel” a vizsgálati területeken a madarak faj- és egyedszáma növekedett. Nagyon fontos szempont volt a madarak jelenlétének kimutatásánál, hogy a környező területeken milyen típusú növénytársulások vannak. Sok esetben a környező erdőkből, mezőgazdasági területekről rendszeresen jelennek meg a madarak az ültetvényen. Van olyan mintaterület (Pannonhalma) ahol az utolsó terepi bejáráson 13 faj 34 példányát jegyeztünk fel, míg 2010-ben 5 faj esetében 11 példányt. Tehát ugrásszerű növekedés tapasztalható a faj- és egyedszámban amióta a sorközökben takarónövényeket alkalmaznunk, azokon számos rovarfaj telepedik meg, melyek zsákmányállatokká válnak a madarak számára. A természet közeli gondolkodáshoz hozzátartozik az is hogy a madarak számára megfelelő fészkelő helyet biztosítsunk. Az odúlakó madarak (cinegék, légykapók, verebek, stb.) számára odúk kihelyezésével tudjuk a fészkelő helyet biztosítani. Attól függően, hogy milyen madárfajokat szeretnénk megtelepíteni, a madarak igényeihez és testméretéhez alkalmazkodva különböző odúkat kell alkalmaznunk. A tipikus, kerek röpnyílású, harkály vájta madárodúk mesterséges változatait a berepülő nyílás és az alapterület nagysága alapján „A-B” és „D” típusba soroljuk. A „C” odúk partfalak és sziklák hasadékaiban, üregeiben költő kistestű énekesmadár fajok megtelepítését szolgálják. 20

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János Ezek a madarak hagyományos értelemben nem tekinthetők odúköltőknek, esetükben a megfelelő költőhely legfontosabb kritériuma a fedettség, a vízszintes alap és a fészek legalább egyik oldalának támasztottsága. Ezért ezek az odúk nem szűk, kerek röpnyílásúak, hanem megközelítően félig nyitott előoldalúak. Az „A” típusú odúba csak a kisebb cinegék (kék cinege, barát cinege) „férnek bele”, míg a B típus már több madárfajnak jelenthet otthont (széncinege, nyaktekercs, házi veréb, mezei veréb, csuszka, stb.). A „C” típusú odúkat (szögletes röpnyílású, felső harmadában nyitott) is érdemes a szőlőültetvényekben alkalmaznunk, ebbe az odútípusba az alábbi fajok fészkelnek előszeretettel: ökörszem, házi rozsdafarkú, vörösbegy, kerti rozsdafarkú, barázdabillegető, hantmadár, stb. Az ilyen és ehhez hasonló módszerek alkalmazásával egy természetközeli, és hosszútávon fenntartható szőlőtermesztés valósulhat meg, mely figyelembe veszi a természetvédelmi célok a gazdasági célok mellett. Eredmények: Az elvégzett madármegfigyelés, faunisztikai tevékenységnek tekinthető. A megfigyelt madárfajok fajösszetétele, és egyedszáma egyfajta indikátorként is funkcionál a projekt egészét tekintve. Ugyanis ha biodiverzitás helyreállítása elindul, számos rovarfaj telepedik meg, és ez a madarak egyedszámának növekedésében is meg kell, hogy megmutatkozzon. A projekt eredménye egy olyan környezetbarát szőlőtermesztési technológia kidolgozása, amely növeli az ültetvények biológiai sokszínűségét. A madármegfigyelésekkel kapcsolatosan célkitűzéséként megfogalmazható, a bázisállapotok felmérése az ismertetett módszerek segítségével. Az ültetvényeken sorköz takaró gyepkombinációk alkalmazásával, számos rovar (madarak számára táplálékforrás) megjelenésére számítottunk. Ez nagyban segítette a különböző madárfajok állandó jelenlétét, adott esetben azok visszatelepedését a vizsgálati területeken. Az ECOWIN projekt madártani megfigyelései 4 éven keresztül zajlottak. Az első évben augusztusban történt meg a madármonitoring, ami azt eredményezte, hogy viszonylag kevés madárfaj megfigyelését lehetett regisztrálni. A Nagyradán található vizsgálati terület számos madárfajnak ad otthont. Rendszeresen figyeltünk meg fokozottan védett fajt (gyurgyalag) is, ami indokolja, hogy a környező löszfalakat további vizsgálat alá kell venni, hogy további potenciális fészkelő helyeket lehessen feltérképezni. Az utolsó megfigyelésen már 10 példány gyurgyalagot jegyezhettünk fel a terepnaplóba, jelenlétük állandónak mondható, a szőlőültetvény közvetlen közelében is. A projektidőszak első két évében a terület északi oldalán egy akácos, bokros erdősáv helyezkedett el, ez kivágásra került, pedig jó fészkelő- és búvóhelyet jelentett a madarak számára. Tengelicet szinte minden megfigyelésnél észleltünk, és fészkét is megtaláltuk a szőlősorban. Megállapítható hogy a kutatási évek során emelkedett mind a megfigyelt faj- és egyedszám. Kőszegen egy 15 ha-os ültetvényben került kijelölésre a vizsgálati terület, melynek mérete 8 ha. Ez kissé megnehezítette a precíz madármegfigyelést, de egységesen, minden alkalommal a teljes területen megfigyelt madarakat jegyeztünk fel. A területet északról egy tölgyes erdő határolja, a legtöbb megfigyelt madár ebből az irányból érkezik az ültetvényre. Véleményünk szerint megfelelő számú és minőségű odúk kihelyezésével újabb fajok jelenlétét lehetne kimutatni (kert rozsdafarkú, légykapók, barátcinege, stb.) Az Apátsági pincészet Babszökő-dűlője madártani szempontból optimális területen fekszik. A környező erdőkből, mezőgazdasági területekről rendszeresen jelennek meg a madarak az ültetvényen. Az utolsó terepi bejáráson 13 faj 34 példányát jegyeztünk fel, míg 2010-ben 5 faj 11 példányát láttuk. A soproni vizsgálati területekre általánosságban elmondható, hogy a projekt ideje alatt folyamatosan nőtt a fajok egyedszáma a területen (nem csak a seregélyek miatt). Olyan fajok is előkerültek az utolsó projektévben, amellyel az első években nem találkoztunk a soproni kutatási területeken. Kutatásaink során arra a következtetésre jutottunk, hogy a szőlőterületeken elhelyezett odúk száma nincs összefüggésben a területen előforduló fajok számával. Gyakran a kihelyezett odúk minősége, és azok elhelyezése is kívánnivalót hagy maga után, ez is lehet egy oka a rendkívül alacsony lakottságnak. További következtetés az, hogy a biodiverzitás növekedésével, emelkedett a madarak egyed- és fajszáma a vizsgált területeken, ami bizonyítéka lehet a projekt hatékonyságának. Véleményünk szerint a további kutatás újabb hasznos információkhoz juttathatja a szőlőtermelőket, ezért javasolható hogy a projektvezető találja meg a lehetőséget a munka folytatására.

21

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János

DISSZEMINÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A sikeres kutatás-fejlesztési feladatok megvalósítása mellett célszerű kiemelni a projekteredmények közkinccsé tételét segítő disszeminációs tevékenységeket (információs anyagok, képzések, tanulmányutak, rendezvények, kiadványok, médiákban megjelent szakcikkek, ECOWIN film, stb.), melyek nagymértékben hozzájárultak a projekt sikeres lebonyolításához és az eredmények célcsoportokhoz való eljuttatásához. A projekt keretében elkészült többek között egy ökológiai szőlészeti tankönyv, valamint népszerűsítő brosúra, konferenciakiadványok és szakcikkek is születtek a témában.

JAVASLATOK A JÖVŐBENI TEVÉKENYSÉGRE Az elmúlt közel 45 hónapban egy nagyon tartalmas és látványos projektet sikerült közös (projektpartnerek, szakértők, kísérleti partnerek, célcsoportok, stb.) munkával megvalósítani. A projektben megfogalmazott célkitűzések, elvárások jelentős mértékben teljesültek, melyek révén komoly szakmai eredmények születtek. A projekt segítségével megvalósult tudástranszfer - határokon átnyúló módon – várhatóan Ausztriában és hazánkban egyaránt elősegítheti a jövedelmező ökológiai szőlőtermesztés jelenleginél nagyobb termőterületen való alkalmazását. A projektben elért eredmények a partnerek számára további sikeres együttműködések alapját teremtették meg a projektpartnereknek, mely lehetőség kihasználása mindenki számára közös érdek. A program során elért eredmények hosszú távú és tartós kapcsolati struktúrák kialakítását eredményezték, amelyek által megteremtődtek fenntarthatóság, a folytathatóság, illetve a továbbfejlesztés lehetőségei. A szakértők jelentéseiből az is megállapítható, hogy a projekt célkitűzéseket objektív okok miatt nem teljes egészében sikerült megvalósítani, ezért az eddig által elért eredményeket célszerű disszeminálni (folytatás/fenntartás) és továbbfejleszteni. A továbbiakban részletezzük a projekt folytatására és fenntarthatóságára vonatkozó javaslatunkat. Ecowin program további fenntartási javaslata: Az NYME Szaktanácsadói és Továbbképző Intézetben létre kellene hozni egy olyan számítógépes hátteret és felületet ahol meg lehet jeleníteni a program eddigi adatait, eredményeit. Ezek az információk általános tájékoztatást jelenthetnének a borvidékek termelőinek.  A partnergazdaságokban mért meteorológiai adatok gyűjtése és feldolgozása alapján az érdekelt termelők hozzáférését lehet biztosítani az adatokhoz webes felületen.  A GALATI-VITIS számítógépes növényvédelmi előrejelző program működtetésével a termelők általános tájékoztatása heti rendszerességgel a növényvédelmi előrejelzés készítése lehetséges, melyet konkrét területekre lehet alkalmazni.  A talaj és levélvizsgálati adatok közzétételével az adott borvidéki területekre kapható általános információ illetve az elkészült oktatási anyagban is szereplő technológiai ajánlás felhasználható a szőlőtermelőknek.  A webes felület segítségével megoldható, hogy a termelő konkrét talaj és levélvizsgálati eredmények elektronikus beküldése esetén tápanyag mérlegszámítást és trágyázási javaslatot kapjon.  Hasonló szakmai támogatásként szerepeltethető a webes felületen az atkamonitoring, a takarónövényes technológia, az új biológiai növényvédő szerekre alapozott növényvédelmi program stb. is.  Új határon átnyúló K+F programként javasolható a minőségi borszőlőtermelés érdekében az évjárat hatáselemzése, ennek következtében a nyár végén adható olyan információ előrejelzés ami a szüreti előkészületekben fontos. A várható mennyiségi, minőségi előrejelzés segít abban, hogy a különleges minőség érdekében számíthatunk-e késői szüretre vagy csak átlagos minőség várható, ami a borászati cél meghatározását is lehetővé teszi.  Ha az időjárás évjárati jellemzői a különleges minőség elérését prognosztizálják akkor érdemes a szürettel várni és egy magasabb minőségű termék előállításával jobb piaci árak érhetők el.  Amennyiben az időjárás csak átlagos minőség elérését prognosztizálja, akkor egy korábbi szürettel más típusú bor készítésével lehet a piacon jól értékesíthető borokat készíteni.

22

ECOWIN PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ - Dr. Cser János



 

 

 

A program folytatásának indoklása: A szőlőterületek ültetvény jellege – az idősebb fás részek nagy tömege miatt – a természetvédelmi célok érdekében meghatározott technológiai változások hatásai csak részben voltak értékelhetők. A monitoring vizsgálatok (pl. nappali lepke monitoring, atka vizsgálatok, madártani megfigyelések) eredményesen igazolták a környezetvédelmi célok érdekében tett technológiai változások pozitív hatásait. Más területeken viszont az eredmények még nem látványosak, ott hosszabb idő szükséges ehhez. A program folytatását indokolja, hogy ezek a változások is jól elemezhetők és értékelhetők legyenek (pl. a tápanyag gazdálkodás, a fajgazdag takarónövényzet vetése és kezelése). Az eddigi eredmények újabb kérdések tisztázását is felvetik (pl. a növénykondicionáló készítmények hatása a tápelem felvételre és arányokra, a különböző évjáratok hatása a biológiai védekező szerek hatékonyságára, a talaj biológiai aktivitásának növekedése stb.) Ezek alapján az eredeti program további alkalmazása lenne fontos, mellette néhány új vizsgálati elem (technológia és monitoring) bevezetésére is sor kerülhet. Nagy jelentőségű lehet a kabóca monitoring és a vírusfertőzés vizsgálata, az edafon vizsgálatok kiszélesítése, a madárodú vizsgálatok, a hasznos élő szervezetek életterének kialakítására alkalmas módszerek és eszközök vizsgálata. A továbbiakban értékelni lehetne az új technológia költség-jövedelem viszonyait is. Az eredmények alapján új támogatási formák kialakítására lehet javaslatot tenni.

23

A PROJEKT EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA SZAKTERÜLETENKÉNT

24

NÖVÉNYI TÁPANYAGOK VIZSGÁLATA - Dr. Szőke Lajos

NÖVÉNYI TÁPANYAGOK VIZSGÁLATA 1. BEVEZETÉS A záró beszámoló az Ausztria – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-1013 keretében benyújtott „ECOWIN” című pályázat növényi tápanyagok vizsgálatait hivatott összefoglalni, annak eredményeit kimutatni, és a következtetéseket levonni. (Beszámolási időszak: 2010. 04.01. – 2013. 12.31.) A tanulmányt készítette: Dr. Szőke Lajos. A 2010-ben indult program feladatai között szerepeltek a partner gazdaságok szőlőültetvényeiben szedett talajminták, valamint levélminták vizsgálata, azok eredményeinek feldolgozása és értékelése, illetve összefoglaló jelentés készítése.

2. ANYAG ÉS MÓDSZER A szakma szabályai szerint történt talajmintavételeket követően az adott vizsgálatokat a Kecskeméti Főiskola KFK Talaj és Növényvizsgáló Laboratóriuma folytatta le. A következő pincészetek területeiről származó minták kerültek bevizsgálásra: Apátsági Pincészet (Pannonhalma), Weninger Bioborászat (Sopron), Sop Vin Kft. (Sopron), Fényes Pince Kft. (Sopron), Láng Pincészet (Kőszeg), Cezar Winery Kft. (Nagyrada). A szőlőültetvényekről származó levélminták gyűjtése tavasszal – virágzáskor – és a szüret előtt történt, a vizsgálatokat a már hivatkozott laboratórium végezte el.

3. VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA A partner gazdaságok ültetvényeinek tápanyag-gazdálkodási jellemzői: 3. 1. Apátsági Pincészet, Pannonhalma Kísérleti terület: Écs 0128/2. hrsz. Területnagyság: 9,87 ha Tengerszint feletti magasság: 262 m Talaj jellemzői: csernozjom barna erdőtalaj, vályogtalaj, alapkőzete homokos lösz, gyengén lúgos (7,2-8,5 pH), állandó talajvízszint 250 cm alatt. Talajművelési gyakorlat: szüret után mélylazítás, tavasszal venyige bedolgozás, májustól szüretig mulcsozás. Telepítés éve: 2003-2004 tavasz Művelésmód: Guyot művelés Szőlőfajták: Merlot 343 és 349. klón Cabernet franc E 11. klón Rajnai rizling B 68. klón Pinot noir 115 és 667. klón Sor és tőtávolság: 2,4 x 0,8 m. Az ültetvény kondíciója jó, látható tápanyag-gazdálkodási tünetek (hiány) nem tapasztalhatók. 2012-ben tápanyagpótlás nem történt. A virágzáskor szedett levélminták N értéke magas, a P szintje nagyon magas, a K ellátottság közepes, alacsony. A 2013. évi szélsőséges évjárat miatt a levélvizsgálat Ca tartalma alacsony.A levélvizsgálati adatok szerint a szüret időszakában kritikusan alacsony a K ellátottság, fokozott K pótlás javasolt.

25

NÖVÉNYI TÁPANYAGOK VIZSGÁLATA - Dr. Szőke Lajos 3. 2. Weninger Bioborászat, Sopron Kísérleti terület Helyrajzi szám Terület nagyság Tengerszint feletti magasság Talaj jellemzői

Frettner dűlő

Spern Steiner dűlő

Balf 0138/1-3. 7,98 ha 200 m barna erdőtalaj lösz alapkőzeten meszes, mállott olaj- palával kevert

0174/38-39. 1,76 ha 150 m barna erdőtalaj gneisz, csillámpala alapkőzet semleges körüli pH

A természetes gyomflóra kezelésével kialakult sorköztakarást alkalmaznak. Telepítés éve Művelésmód Sor és tőtávolság Szőlőfajták

1999 Guyot művelés 2,4 x 1,0 m Pinot noir, P. blanc, Cab. Sauv., C. franc, Merlot, Kékfrankos, Syrah

1960 Guyot művelés 3,0 x 1,1 m Kékfrankos

2012-ben tápanyagpótlás nem történt. Ellenőrzött ökológiai termelés miatt csak természetes anyagokat (szervestrágya, ásványi őrlemények) és növénykondicionálókat használnak. A tudatosan kisebb terméshozamok miatt a talaj természetes tápanyag szolgáltató képessége általában elegendő a szőlő számára. A levélvizsgálati eredmények szerint tápanyag-harmónia áll fenn, ami az évjárat hatás kedvezőtlen hatásait ellensúlyozni tudja. A vizsgálati időszakban itt mértük a legkedvezőbb értékeket. Kiegészítő tápanyag-pótlásra nincs szükség. 3. 3. Sop-Vin Kft. Sopron Kísérleti terület: Fertőrákos, Felső ültetvényes dűlő Helyrajzi szám: 0212/10 hrsz. Terület nagyság: 6,48 ha Tengerszint feletti magasság: 150 m Talaj jellemzői: Raman féle barna erdőtalaj, helyenként meszes, semleges körüli pH (7,1). Vályog talaj löszös alapkőzeten, észak-északkeleti lejtő, a Fertő tóra néz. Hagyományos, ugarolt talajművelés a jellemző. Állandó talajvízszint: 150 cm alatt Telepítés éve: 2009-2010 tavasz Művelésmód: ernyőművelés Sor és tőtávolság: 3,0 x 0,95 m Szőlőfajták: Kékfrankos, Chardonnay A jó talajadottságok, a telepítés előtti tápanyag-pótlás után a fiatal, nem termő ültetvényben tápanyag-pótlás nem volt. Az ültetvény jó kondíciójú, kiegyenlített állományú. A levélvizsgálati adatok alapján a P és K ellátottság a szüret időszakában alacsony szintű, a fenntartó trágyázás során ezek pótlása indokolt. 3. 4. Fényes Pince Kft., Sopron A Taschner Bor és Pezsgőház Kft. helyett bevont ültetvény, mely 2011-től vesz részt a programban. Kísérleti terület: Fertőrákos, Felső ültetvényes dűlő. Helyrajzi szám: KOTUT-8-05 blokkazonosító Terület nagyság. 3,1 ha 26

NÖVÉNYI TÁPANYAGOK VIZSGÁLATA - Dr. Szőke Lajos Tengerszint feletti magasság: 150 m Talaj jellemzői: Raman féle barna erdőtalaj, helyenként meszes, semleges körüli pH (7,2-7,5), vályog talaj löszös alapkőzeten, észak-északkeleti lejtő, a Fertő tóra néz. Állandó talajvízszint 150 cm alatt. Ugarolt talajművelés, időszakosan természetes gyomflóra mulcsozva. Telepítés éve: 2006. Művelésmód: ernyőművelés Sor és tőtávolság: 3,0 x 0,95 m. Szőlőfajta: Kékfrankos, Cabernet sauvignon A jó talajadottságok és a fiatal telepítés miatt tápanyag-pótlás nem történt. Az ültetvény jó kondíciójú, kiegyenlített állományú. A levélvizsgálati adatok szerint kedvező a P és K ellátottság. 2013-ban a sajátos tavaszi időjárás miatt a Ca érték alacsony volt. Kiegészítő tápanyag-pótlásra nincs szükség. 3. 5. Láng Pincészet, Kőszeg Kísérleti terület: Kövi szőlők Helyrajzi szám: W4C43-A-08 és W4J93-9-08 blokkazonosítók Terület nagyság: 8,0 ha Tengerszint feletti magasság: 300 m. Talaj jellemzői: Barna erdőtalaj, semleges – gyengén – erősen savanyú talaj (7,1-5,3 pH), sárga agyag alapkőzet, agyagos vályog – agyag talaj. A város fölötti domboldalon déli-délnyugati lejtésű terület. Fölötte erdő, alatta műút és szántó területek vannak. A sorközök tartós természetes gyeptakaróval borítottak. Állandó talajvízszint: 200 cm alatt Telepítés éve: 1985. Művelésmód: egyes függöny és ernyőművelés Sor és tőtávolság: 3,2 x 1,2 m. Szőlőfajta: Kékfrankos, Zweigelt A jó talajadottságok, a korábbi évek túltrágyázása miatt a tápanyag ellátottság magas, nagyon magas. A tőkekondíció jó, erős, így tápanyag-pótlás nem történt. 2013-ban virágzáskor a Ca érték alacsony volt. A Mn érték optimum fölötti, ami a talaj savanyú állapotát jelzi. 3. 6. Cezar Winery Kft., Nagyrada Kísérleti terület: Garabonc völgyre nyíló dűlő Helyrajzi szám: 082/12-13. Terület nagyság: 5,6 ha. Tengerszint feletti magasság: 100 m. Talaj jellemzői: Agyagbemosódásos barna erdőtalaj, lösz alapkőzeten alakult ki, gyengén savanyú – savanyú kémhatású (6,1-6,5 pH), az alapkőzet gyengén lúgos. Vályog – agyagos vályog talaj. Állandó talajvízszint 200 cm alatt van. Termőréteg vastagság 150 cm. A sorközök természetes vegetációból alakult gyeptakaróval borítottak.

27

NÖVÉNYI TÁPANYAGOK VIZSGÁLATA - Dr. Szőke Lajos Telepítés éve. 2006. Művelésmód: Guyot művelés Sor és tőtávolság: 2,6 x 0,9 m. Szőlőfajta: Cabernet sauvignon A telepítés előtti tápanyag feltöltés megtörtént. A fiatal telepítés jó kondíciójú, tápanyag-hiány tünetei nem láthatók, tápanyag-pótlás nem történt. 2013-ban virágzáskor a Ca érték alacsony volt. A magas Mn érték a talaj savanyú állapotát jelzi. A talajvizsgálati eredményeket az 1-3. számú táblázatok, a levélvizsgálati eredményeket a 4-6. számú táblázatok tartalmazzák (ld. 5. Melléklet).

4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Eltérő talajtípusokon, eltérő alapkőzeten kialakult szőlőtalajok, változatos pH érték a jellemző. A jó talajadottságok miatt tápanyag hiány nem látható. Egyes területeken a korábbi túltrágyázás miatt a tápanyag-harmónia megbomlott. Eltérő talajművelési-talajvédelmi módszereket alkalmaznak a gazdaságok. Növénykondicionáló használata a növényvédelmi programhoz igazítva történik. A pannonhalmi ültetvény levélvizsgálati eredményei alacsony K ellátottságot jeleznek, a K fokozott pótlása ajánlott. A vizsgálati eredmények szerint a legkedvezőbb – harmonikus – tápanyag ellátottság a Weninger szőlőültetvényben tapasztalható. A kedvező tápanyag ellátottság miatt az évjárat kedvezőtlen hatásai nem jelentkeznek. A Sop Vin Kft. ültetvény levélmintáiban a K tartalom az érés idején szedett mintákban fokozatosan csökken, ez a termőre fordulás utáni nagyobb terméshozammal magyarázható. Fenntartó trágyázás során a K pótlása indokolt. A Fényes Pince talajvizsgálati adatai szerint a P és K tartalom magas, ami a korábbi „nagyüzemi” technológia következménye. A levélvizsgálati eredmények szerint virágzáskor alacsony a Mg ellátottság, magasabb a kívántnál a Mn értéke, ami a talaj tömődöttségére utal. Mg pótlásra és mélylazításra van szükség. A Láng Pincészet talajvizsgálati adatai alacsony P szintet mutatnak, a Ca tartalom is alacsony. A levélvizsgálati eredmények P hiányt, alacsony Ca és Mg értéket mutatnak. A Mn értéke magasabb az optimálisnál. Fenntartó trágyázás során indokolt a P pótlása. Dolomit kijuttatásával a Ca és Mg ellátottság javítható. A talaj lazításával és a meszezéssel a Mn értéke csökkenthető. A Nagyradai szőlőterület talajvizsgálati adatai szerint alacsony a P érték, magas a Mn mennyisége. A levélvizsgálati adatok alapján a P értéke optimum alatti, éréskor a N és K ellátottság is optimum alatti. A Ca értéke virágzáskor alacsony. A Mn érték magas, ami a talaj savanyú állapotát és tömődöttségét jelzi. Fenntartó trágyázás során fontos a tápanyag mérleg számítás szerinti tápelemek pótlása, a tápanyag harmónia megteremtése.

28

NÖVÉNYI TÁPANYAGOK VIZSGÁLATA - Dr. Szőke Lajos

5. MELLÉKLETEK 1. a. és 1. b. táblázatok: ECOWIN projekt talajvizsgálati adatok AL módszerrel (2011) Gazdaság

Fajta

Pannonhalmi Apátság Pincészet

Minta (cm)

Merlot Rajnai rizling

Nagyrada Cezar Winery

Cabernet sauvignon

Sopron Fényes Pincészet

Cabernet sauvignon

Sopron Sop-Vin

Kékfrankos

Sopron Weninger

Cabernet sauvignon

Kőszeg Láng Pincészet

Kékfrankos

Gazdaság

Fajta

Pannonhalmi Apátság Pincészet

Merlot

Nagyrada Cezar Winery

Cabernet sauvignon

Sopron Fényes Pincészet Sopron Sop-Vin

Cabernet sauvignon

Sopron Weninger

Cabernet sauvignon

Kőszeg Láng Pincészet

Kékfrankos

Rajnai rizling

Kék-frankos

0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 P2O5

pH

pH

H2O

KCl

8 8,1 8,2 8 7,32 7,28 7,8 8 7,8 7,8 7,4 7,6 6,85 7,01

7,1 7,1 7,2 7,2 6,9 5,95 7,2 7,4 7,1 7,1 6,8 6,9 6,19 6,07

Minta (cm)

NaNO3

K2O

0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60

5,8 3,5 5,2 3,3 19,9 9,7 0,7 1,1

80 77 87 70 56 20 1400 135

147 151 148 119 175 121 293 166

0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60

12,5 13,7 8,3 4,3 20,1 8,4

285 137 774 592 199 17

349 284 501 336 475 265

Ak

Vízoldh.

CaCO3

Humusz%

só %

%

mg/kg

0,04 0,04 0,04 0,04 0,04 0,03 0,03 0,03 0,04 0,05 0,04 0,04 0,07 0,06

3,1 3 5,8 4,6 0,45 0,1 12,1 37 17,6 18,9 1,51 0,5 0,3 0,17

1,65 1,45 1,56 1,57 1,74 1,31 2,04 0,71 1,69 1,28 2,21 1,27 1,88 0,89

42 42 42 42 39 38 36 39 37 37 42 39 52 59

Mg

Na

Zn

Cu

Fe

Mn

S-SO4

191 167 180 158 165 185 101 78

mg/kg 5,8 1,2 31,7 1,3 26,2 1 26,2 0,9 5 1,3 5 1,1 19,6 2,5 16,4 0,4

2,5 2,8 1,8 1,7 6 2,2 18 2,8

14 16 10 13 142 142 3 1

43 32 16 14 204 227 27 6

3,9 3,9 4,1 3,1 9,5 5,6 1,3 2,9

92 94 197 157 341 456

13,8 14,5 11,1 13,1 11,8 20,9

10,8 15,4 55,6 39,1 10,3 3

4 4 25 138 185 122

38 29 56 163 298 126

5,7 4,7 2,8 4,1 5,7 14,8

1,7 1,4 7,1 4,4 4 0,7

2. táblázat: ECOWIN projekt talajvizsgálati adatok AL módszerrel (2013) Gazdaság

Fajta

Minta (cm)

Pannonhalmi A. Pincészet

Merlot

Nagyrada Cezar Winery

Cabernet sauvignon

Sopron Fényes Pincészet

Cabernet sauvignon

Sopron Sop-Vin

Kékfrankos

Sopron Weninger

Cabernet sauvignon

Kőszeg Láng Pincészet

Kékfrankos

0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60

pH

pH

H2O

KCl

7,6 7,7 7,21 7,28 7,88 7,87 7,89 7,96 7,22 7,53 6,73 6,24

6,9 7 6,57 6,5 7,05 7,21 7,06 7,17 6,54 6,65 5,72 5,13

Ak 40 41 40 39 39 41 32 33 40 37 45 48

29

Vízoldh.

CaCO3

só %

%

0,05 0,04 0,03 0,02 0,04 0,06 0,03 0,03 0,02 0,03 0,04 0,03

6,44 7,1 0,1 0,1 8,23 11,6 7,7 7,4 0,64 0,66 0,1 0,21

Humusz%

NaNO3

P2O5

K2O

80 79 137 125 2040 1790 344 429 1160 791 163 73

168 165 218 185 645 536 330 322 540 413 249 179

mg/kg. 1,7 1,17 1,38 1,27 2,29 1,51 1,17 1,48 2,35 1,49 1,67 0,8

16,2 8,9 6,6 6,3 13,7 7,1 12,3 11,1 6,7 7 12,4 5

NÖVÉNYI TÁPANYAGOK VIZSGÁLATA - Dr. Szőke Lajos 3. a. és 3. b. táblázatok: ECOWIN projekt talajvizsgálati adatok AL módszerrel (2013) N P2O5 Minta Gazdaság Fajta (cm) összes NO3 20Co 80Co 80/20 20Co Pannonhalmi Apátság Pincészet

Merlot

Nagyrada Cezar Winery

Cabernet sauvignon

Sopron Fényes Pincészet

Cabernet sauvignon

Sopron Sop-Vin

Kékfrankos

Sopron Weninger

Cabernet sauvignon

Kőszeg Láng Pincészet

Kékfrankos

Rajnai rizling

Gazdaság

Pannonhalmi Apátság Pincészet

0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60

Fajta Merlot Rajnai rizling

Nagyrada Cezar Winery

Cabernet sauvignon

Sopron Fényes Pincészet

Cabernet sauvignon

Sopron Sop-Vin

Kékfrankos

Sopron Weninger

Cabernet sauvignon

Kőszeg Láng Pincészet

Kékfrankos

7,2 6,6 5,4 6 8,4 7,2 6 6 8,4 8,4 6,6 7,8 10,2 8,4

Minta (cm) 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60 0-30 30-60

0,54 0,52 0,35 0,33 2,29 1,05 0,2 0,11 1,32 1,38 0,93 0,48 1,66 1,06

0,51 0,22 0,26 0,11 0,89 0,17 4,83 0,05 0,7 0,1 6,52 12,34 2,28 0,09

Mg o 20C 80C 1,3 1,1 1,5 0,8 1,5 1,7 1,6 1,8 2,2 2,9 3,2 6,6 1,3 0,7 1 0,9 0,8 0,6 1 0,5 1,6 3 2,6 3,5 2 4,8 3,1 7,9 o

0,2 0,27 0,23 0,09 0,26 0,35 0,34 0,2 0,17 0,2 0,25 0,16 0,13 0,22

Na o 20C 80C 0,2 0,1 0,1 0,1 0,3 0,2 0,1 0,1 0,8 0,5 0,1 0,1 0,3 0,1 0,1 0,1 1,1 0,6 0,1 0 0,2 0,1 2,7 1,8 0,3 0,2 0,9 0,3

4. táblázat: ECOWIN projekt levélvizsgálati adatok (2011) N P K Gazdaság Fajta Minta % % % v 3,62 0,44 0,66 Merlot Pannonhalmi é 1,86 0,23 0,38 Apátság v 3,61 0,44 0,84 Pincészet Rajnai rizling é 1,62 0,23 0,37 v 3,04 0,22 0,91 Nagyrada Cabernet Cezar Winery sauvignon é 1,48 0,19 0,81 v 3,18 0,27 1,18 Cabernet Sopron Fényes sauvignon é 1,79 0,81 1,26 Pincészet Kékfrankos v 2,87 0,35 1,55

30

0,1 0,06 0,06 0,01 0,23 0,06 1,64 0,01 0,12 0,02 1,61 1,97 0,3 0,02

o

Ca % 2,26 3,91 1,94 5,13 2,49 5,2 1,86 5,08 2,11

Mg % 0,27 0,46 0,27 0,65 0,17 0,4 0,19 0,26 0,24

9 6 7,4 6,8 14,8 9 20,6 18,4 28,2 22,2 36,1 30,9 32,7 11

Mn o 20C 80C 0,26 0,23 0,02 0,2 0,05 0,16 0,07 0,14 0,07 1,14 0,06 1,01 0,03 0,1 0,03 0,13 0,13 1,14 0,03 0,43 0,04 0,12 0,27 1,18 0,08 0,2 0,06 0,52 o

Na

Fe

<10 80 <10 95 40 52 30 42 45

94 151 97 163 160 206 77 85 70

K2O 80C

o

Ca 20C

0,43 0,45 0,38 0,4 0,2 0,31 0,32 0,2 0,33 0,29 0,39 0,36 0,4 0,41

217,1 192,7 184 195,1 114,6 55,8 252,6 294,5 217,3 281,2 152,1 171,9 242,6 49,6

3,9 2,7 2,8 2,7 3 2,8 6,6 3,7 9,3 6,5 14,2 11 13,1 4,5

Zn o

20C 0,26 0,14 0,18 0,26 0,18 0,29 0,14 0,19 0,14 0,21 0,15 0,31 0,28 0,23

Mn

o

80/20

80C

o

62 65,9 66,2 58,8 24,7 34,8 72,6 63,6 79,8 67 48,8 53,6 49 38,4

B o

80C 1,62 0,33 0,42 0,59 0,33 0,31 0,22 0,84 0,4 0,52 0,41 1,13 0,35 0,75

Zn mg/kg 82 26 139 19 51 18 111 21 87 18 107 21 160 36 333 56 185 35

o

20C 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,06 0,07 0,09 0,19 0,05 0,01

o

80C 0,07 0,08 0,05 0,02 0,41 0,05 0,98 0,06 0,09 0,16 0,17 0,33 0,13 0,31

Cu

B

Mo

131 434 198 704 123 493 120 161 110

51 35 23 28 41 24 29 33 33

<0,2 <0,2 0,32 <0,2 <0,2 <0,2 0,82 0,61 0,27

NÖVÉNYI TÁPANYAGOK VIZSGÁLATA - Dr. Szőke Lajos

Sopron Sop-Vin

Kékfrankos

Sopron Weninger

Cabernet sauvignon

Kőszeg Láng Pincészet

Kékfrankos

é v é v é v é

1,72 2,77 1,87 2,9 1,75 2,45 1,46

0,27 0,16 0,11 0,21 0,21 0,23 0,13

0,94 1,28 0,9 1,09 0,98 1,12 0,59

5. táblázat: ECOWIN projekt levélvizsgálati adatok (2012) N P K Gazdaság Fajta Minta % % % Pannonhalmi v 2,67 0,5 0,75 Apátság Merlot é 1,95 0,22 0,4 Pincészet v 2,69 0,31 1,32 Nagyrada Cabernet Cezar Winery sauvignon é 1,42 0,16 0,95 v 3,21 0,33 1,12 Cabernet é 1,7 0,25 1,24 Sopron Fényes sauvignon Pincészet v 2,45 0,22 1,12 Kékfrankos é 1,82 0,19 0,99 v 2,88 0,21 1,19 Sopron Kékfrankos Sop-Vin é 2,02 0,15 1,08 v 1,99 0,21 1,29 Sopron Cabernet Weninger sauvignon é 1,69 0,23 1,06 v 2,44 0,22 1,03 Kőszeg Láng Kékfrankos Pincészet é 1,45 0,19 1,01 6. táblázat: ECOWIN projekt levélvizsgálati adatok (2013) N P K Gazdaság Fajta Minta % % % v 3,67 0,36 0,87 Merlot Pannonhalmi é 2,69 0,21 0,26 Apátság v 3,34 0,3 0,87 Pincészet Rajnai rizling é 2,55 0,2 0,27 v 3,11 0,17 1,46 Nagyrada Cabernet Cezar Winery sauvignon é 1,8 0,22 0,93 v 2,67 0,52 1,28 Cabernet é 2,05 0,28 1,17 Sopron Fényes sauvignon Pincészet v 3,65 0,42 1,31 Kékfrankos é 2,26 0,29 0,68 v 2,92 0,23 0,96 Sopron Kékfrankos Sop-Vin é 1,86 0,12 0,69 v 2,85 0,27 1,28 Sopron Cabernet Weninger sauvignon é 1,81 0,19 1,14 v 2,81 0,19 1,05 Kőszeg Láng Kékfrankos Pincészet é 1,45 0,19 1,11

31

3,86 2,62 4,6 1,81 3,7 1,58 2,63

0,31 0,24 0,26 0,2 0,45 0,13 0,18

75 18 61 <10 24 <10 92

65 111 115 76 118 65 152

Ca % 2,5

Mg % 0,34

Na

Fe

100

3,9

0,57

1,9 3,8 1,5 3,2 1,1 3,2 2,2 3 1,8 3,4 1,2 2,7

Ca % 1,4 2,38 1,56 2,5 1,4 3,5 1,7 3,2 1,78 3,7 2,7 3,2 2,5 3,2 1,16 3,56

385 228 374 30 38 108 253

54 19 41 26 42 13 54

11 731 223 77 241 12 543

Mn

38 17 24 21 34 13 22

<0,2 <0,2 <0,2 <0,2 <0,2 <0,2 <0,2

B

Mo

106

Zn Cu mg/kg 102 43 190

57

<0,5

49

167

123

20

566

32

<0,5

0,19 0,38 0,19 0,26 0,2 0,36 0,21 0,2 0,23 0,35 0,13 0,17

54 49 102 69 82 105 42 39 96 61 36 52

146 202 82 152 79 138 93 112 86 215 69 131

206 138 79 138 91 278 176 176 36 51 73 139

30 38 21 32 19 35 22 25 43 47 18 17

49 678 67 485 45 355 98 199 101 183 71 362

65 20 101 27 48 21 29 22 37 26 17 15

<0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5

Mg % 0,24 0,62 0,27 0,65 0,2 0,3 0,17 0,24 0,16 0,32 0,27 0,3 0,21 0,26 0,16 0,18

Na

Fe

Cu

B

Mo

0 0 0 0 0,01 0,1 0,01 0,01 0 0 0 0,01 0,01 0 0 0,01

71 119 75 122 169 132 86 89 72 72 84 83 76 97 64 76

9 5 12 10 35 401 24 308 96 270 12 110 73 59 34 560

52 21 55 24 50 23 64 31 29 17 45 16 46 21 25 15

<0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 1,94 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 0,55 <0,5 <0,5 <0,5

Mn

Zn mg/kg 69 20 97 36 66 24 95 40 296 156 212 77 81 59 109 30 90 40 113 16 163 22 163 29 33 42 24 31 166 15 220 16

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS 1. BEVEZETÉS A záró beszámoló az Ausztria – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-1013 keretében benyújtott „ECOWIN” című pályázat során az időjárás elemzését, a növényvédelmi előrejelzés tapasztalatait hivatott összefoglalni, annak eredményeit kimutatni, és a következtetéseket levonni. (Beszámolási időszak: 2010. 04.01. – 2013. 09.30.) A tanulmányt készítette: dr. Szőke Lajos. A 2010-ben indult program keretében először felmértük a partner gazdaságokban a növényvédelmi előrejelzés helyzetét, eljárásait, valamint összegyűjtöttük a helyi meteorológiai mérések módszereit. Minden partner gazdaságban telepítettük a GALATI – VITIS számítógépes szőlő növényvédelmi előrejelző programot, ismertettük annak működését, átadtuk kézikönyvét.

2. ANYAG ÉS MÓDSZER A partner gazdaságokban működő meteorológiai műszerek adatainak folyamatos gyűjtése mellett futattuk a GALATI – VITIS programot a kapott adatok alapján. Ezt követően minden évben elemeztük az évjárat sajátos hatását a növényvédelemre. Évente több alkalommal – összekapcsolva más feladatokkal (pl. talaj- és levél-mintavétel, atkamonitoring, stb.) – rendszeresen területbejárást végeztünk, a helyszínen ellenőrizve az ültetvények növény-egészségügyi helyzetét.

A GALATI program névre szóló védelmet jelent a felhasználás során

1. ábra: GALATI – VITIS program indító oldala a felhasználó megjelölésével

3. VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA A partner gazdaságok növényvédelmi gyakorlata: 3. 1. Apátsági Pincészet, Pannonhalma 2005 óta saját automata meteorológiai állomásokat működtetnek. A kísérleti ültetvényben is HP 100 típusú készülék található. A GALATI – VITIS programot használják a növényvédelmi munkában. 32

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos

Lufft HPHP-100, Opus tí típusok

2. ábra: Lufft HP 100 típusú készülék 3. 2. Weninger Bioborászat, Sopron Nincs saját meteorológiai állomásuk. A borvidéken található ADCON – TELEMETRI típusú műszer (3. ábra) adatait a Hegyközségi Tanács szakemberei dolgozzák fel és adnak növényvédelmi előrejelzést a tagok számára. A gazdaság ellenőrzött ökológiai gazdálkodást folytat, így a hegyközségi előrejelzést csak tájékoztató jelleggel veszi figyelembe, az ökológiai gazdálkodás speciális követelményei miatt egyedi védekezési módszert alkalmaz. Széles körben használja a növénykondicionáló készítményeket, a megelőzés lehetőségeit kihasználja, csak természetes anyagokat alkalmaz a védekezés során. 3. 3. Sop-Vin Kft., Sopron A Hegyközségi Tanács által működtetett ADCON – TELEMETRI készülékből (3. ábra) álló hálózat adataira épülő növényvédelmi előrejelzést használják, melyet a saját tapasztalataik szerint esetlegesen módosítanak is. Az automata műszerek az ültetvények közelében vannak, így az adatok pontos és jó információt adnak az időjárás helyi jellemzőiről. A GALATI – VITIS programot sem a növényvédelmi előrejelzést készítő szakemberek, sem a gazdaság szakemberei eddig nem alkalmazták. 3. 4. Fényes Pince Kft. Sopron A Taschner Bor és Pezsgőház Kft. helyett bevont ültetvény, mely 2011-től vesz részt a programban. A növényvédelmi szolgáltatást a Sop Vin Kft. végzi a szőlőterületeken. Az általuk alkalmazott módszer szerint folyik a növényvédelem. A kísérletbe vont területek szomszédosak, így minden szempontból alkalmas a Sop Vin Kft. növényvédelmi gyakorlata erre a területre is. Az alap információkat itt is a Hegyközség által működtetett ADCON – TELEMETRI hálózat (3. ábra) műszerei adják.

Agroexpert, Agroexpert, - ADCON – Telemetry készü szülék

3. ábra: Agroexpert – ADCON – Telemetri készülék működési elve

33

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos 3. 5. Láng Pincészet, Kőszeg Saját meteorológiai műszerrel nem rendelkeznek. Eddig a növényvédelmet saját tapasztalat alapján végezték. Növényvédelmi szakmérnök irányítja a munkát. Telepítettük a GALATI – VITIS programot, melyhez a helyi meteorológiai mérési adatokat a Kőszegen található Boreas típusú készülék (4. ábra) adatainak megküldésével biztosítottuk. A készülék nem közvetlenül a szőlőültetvény közelében található, de attól nem nagy távolságra telepítették, így az adatai nagy biztonsággal használhatók fel. A hagyományos „kézi” mérés minimum-maximum hőmérővel és csapadékmérővel biztonságosan nem valósítható meg.

3. 6. Cezar Winery Kft., Nagyrada A gazdaságban saját meteorológiai műszer nem volt. 2010. év őszén telepítettek a kísérleti ültetvény közelében egy METOS típusú automata meteorológiai állomást (5. ábra). A borvidék más területein korábban telepített METOS műszerek adatainak felhasználásával a megyei növényvédelmi szolgálat szakemberei adtak növényvédelmi előrejelzést. Telepítettük a GALATI – VITIS programot, melyet már 2011-ben a helyi meteorológiai mérések adatai alapján működtettünk. Havonta helyszíni bejáráson felvételeztük a szőlő egészségi állapotát, elemeztük a kialakult helyzetet.

Boreas műszertípusok

4. ábra. Boreas műszertípusok a mezőgazdaságban

Metos termé termékcsalá kcsalád (Standard, Compact) Compact)

. 5. ábra: METOS termékcsalád készüléke A projekt időtartama alattminden gazdaságra évente elkészítettük a GALATI – VITIS program javaslatait a helyi meteorológiai mérések és a fenológiai megfigyelések alapján. A telepített programokat a helyi szakemberek is

34

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos működtették, így naprakészen tudtuk egyeztetni a növényvédelmi igényt. A program összefoglaló táblázatait mellékeltük (1-12. táblázat; ld. 5. mellékletek). Összegyűjtöttük a növényvédelmi naplókat, melyeket folyamatosan elemeztünk és értékeltünk.

4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A bemutatott adatok szerint az elmúlt 4 év időjárása nagyon eltérő volt. A szélsőségesen csapadékos évjárat (2010) mellett aszályos év (2012) is volt. 2013-ban a hosszú tél a vegetáció kezdetét késleltette, majd év közben a kánikulai meleg és a nagyon alacsony hőmérsékletű virágzás körüli idő is előfordult. A borvidékek között is nagy különbségeket mértünk – ugyan abban az évben is. Borvidéken belül – kis távolságokon belül is – jelentős időjárási eltérést tapasztaltunk (pl. a soproni mérőhelyek), ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyi (szőlőtábla melletti) mérés a pontos növényvédelmi előrejelzés érdekében nagyon fontos. A GALATI – VITIS számítógépes előrejelző program jól jellemezte az évjáratok időjárásában jelentkező különbségeket, használatával alkalmazkodni lehetett az eltérő fertőzési veszélyhelyzethez. A program használatával jelentős védekezési költség megtakarítást érhettünk el, az új típusú biológiai növényvédő szerek alkalmazását jól segítette az előrejelzés.

35

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos

5. MELLÉKLETEK

1. táblázat: ECOWIN projekt – meteorológiai adatok összehasonlítása (Pannonhalmi Borház Kft., 2010/2013)

Hét 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Hőmérséklet C 2010.

2011.

2012.

1,5 -1,3 7,1 12 9,8 8,4 8,3 12,3 16,4 14,5 12,5 11,5 17,1 13,9 24,3 17,2 15,1 25,1 21,8 27 21,9 18,1 19,2 22,2 19,9 19,1

-0,7 3,9 7,8 8,1 11,5 12,8 6,8 16,5 12,9 10,3 16,5 18,5 18,3 20,1 19,1 20,3 19 16,9 22,9 22,1 17,2 17 18,2 18 21 23,8

4,7 1,9 9,2 11,4 10 11 8,5 10,2 16,2 20 17,4 13,2 18,6 18,3 19,1 19,6 25,1 23,8 26,7 17,9 19 22,2 23,5 21,9 25,6 20,2

o

Csapadék 2013.

2010.

2011.

2012.

8,8 1,2 2,2 -0,4 2,5 10,3 15,6 20,0 19,5 17,8 17,8 14,7 14,0 17,5 21,0 27,6 16,3 22,9 22,4 23,7 27,1 27,8 27,6 22,8 20,8

0 1 0 3 13,2 28 45,2 0 13,4 16 129 32 70 56,6 0 45,8 14,6 0 8,6 5,2 6,8 28,2 31,4 18,6 4,4 16,2

0 0,6 18,4 4,8 1 5 0 0 13,6 10,2 4,2 0 7,8 37,4 7,2 7,8 22,4 45 1,4 5,6 70,2 15,8 44 4,4 5,8 0

9,6 1 0,6 0 3,8 34 2,4 0,8 3,4 5,4 5 0 34,4 7,2 15 4,4 0 20,4 16 31,8 24,8 29,6 0 0 0 4,8

36

Fenológia 2013.

2010.

2011.

2012.

2013.

3,4 1,0 10,4 51,6 23,2 8,8 0,2 0,0 2,6 24,6 11,2 0,4 16,0 4,8 28,4 0,2 19,4 1,6 0,4 0,0 0,0 0,0 10,8 0,6 6,4

0 0 0 0 0 1 1 1 2 2 2 2 2 3 4 5 6 6 6 7 7 7 8 8 9 9

0 0 0 0 0 1 1 1 1 2 2 2 3 4 5 6 7 8 8 8 9 9 9 9 9 9

0 0 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 4 5 6 7 7 8 8 8 8 9 9 9 9

0 0 0 1 1 1 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 6 6 7 7 7 8 8 9 9

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos 2. táblázat: ECOWIN projekt – növényvédelmi előrejelzés javaslatai (Pannonhalmi Borház Kft., 2010/2013) Fertőzési helyzet Hét

2010

2011

2012

2013

PLB PLB 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 Jelmagyarázat: nincs fertőzés veszély gyenge fertőzés veszély erős fertőzés veszély

PLB

PLB

P – peronoszpóra L – lisztharmat B – Botrytis

37

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos

3. táblázat: ECOWIN projekt – meteorológiai adatok összehasonlítása (Sopron - Balf, 2010/2013)

Hét 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Hőmérséklet C

o

Csapadék

Fenológia

2010.

2011.

2012.

2013.

2010.

2011.

2012.

2013.

2010.

2011.

2012.

2013.

3,6 -0,4 6,2 12,1 10,3 9,8 8 12,2 16 14,1 13,7 12,1 18 14,5 23,8 17,7 16,9 23,4 21,7 26,8 22,5 18,2 19,7 21,1 19,6 20,4

0,6 9 7 10 13,3 13,6 10,6 14,7 12 13,7 15,5 20,5 18,3 20,7 19,4 20,1 19,1 19,1 24,7 20 16,2 18,9 18,8 20,1 24,2

6,8 4,6 6,4 10,3 13,3 11,1 8,1 8,1 11,1 19,9 16,1 15 16,1 18,5 16,9 17,8 23,9 20,9 26,6 23,5 17,4 19,1 22,6 23,2 22,4 26

8,6 1,8 2,6 -0,3 3,3 10,3 14,5 18 17 16,6 16,3 13 12,3 16,5 19,3 25,5 15,6 21,5 21 22 25,1 25,8 25,5 20,9 19,6

0 7 5 0,6 11,6 10,4 34,6 0,2 2,6 19 25,8 11,4 49 54,8 0 89,2 5,6 0 0 14 12,8 16 40 16 2,6 15

0,4 7 13,6 1,6 3,8 3,6 0 22 20,6 5 18,8 0,2 11,4 23 12,6 25,2 44,6 44,6 1 15,6 31 29 64,6 11,4 0,8

14,4 0 0,4 0 0 7,2 22,4 22,4 11,2 0 27,2 6 21 6,2 10 17,6 5,2 29,6 49,4 79,7 36,6 111 33,6 1 0 3,2

9,4 8 9,2 19,6 7 9,8 0 0,2 16 8,4 27,6 0,8 54,4 2,4 40 7,8 17 2 2,2 0 0 8,8 14,4 4,2 7,4

0 0 0 1 1 1 2 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 9 9 9

0 0 0 1 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 8 9 9 9

0 0 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 4 5 6 7 7 8 8 8 8 9 9 9 9

0 0 0 0 1 1 1 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 8 9 9 9

38

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos 4. táblázat: ECOWIN projekt – növényvédelmi előrejelzés javaslatai (Sopron - Balf, 2010/2013) Fertőzési helyzet Hét

2010

2011

2012

2013

PLB PLB 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 Jelmagyarázat: nincs fertőzés veszély gyenge fertőzés veszély erős fertőzés veszély

PLB

PLB

P - peronoszpóra L - lisztharmat B - Botrytis

39

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos

5. táblázat: ECOWIN projekt – meteorológiai adatok összehasonlítása (Sopron - Jánostelep, 2010/2013)

Hét 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Hőmérséklet C

o

Csapadék

Fenológia

2010.

2011.

2012.

2013.

2010.

2011.

2012.

2013.

2010.

2011.

2012.

2013.

3,3 -0,5 5,6 11,7 9,7 9,5 7,8 11,6 15,4 13,8 13,6 12 17,8 14,5 23,7 17,7 17,2 23,5 21,3 26,4 21,9 18 19,4 20,8 19,2 20

0,3 9,1 6,5 9,7 13 13 10,2 14,6 11,6 12,7 15,2 20 18 20,5 19,2 20,2 19,1 18,3 24,1 19,8 16,1 16,9 18,5 19,6 23,6

6,8 4,3 6,3 9,2 13 10,7 8 8,1 10,5 19,4 15,6 14,9 15,8 18,3 16,8 17,7 23,5 20,6 26 23,3 17,1 18,7 21,8 22,5 21,6 25,5

7,7 1,7 2,5 -0,3 3,3 10,2 14,3 18 16,8 16,7 16,6 13,2 12,6 16,7 19,5 25,8 15,7 22 21,4 22,4 25,5 26,1 25,9 20,5 19

0,2 5,4 4,2 6,2 10,4 5 44,6 0,4 3,4 16,6 15,6 20,2 23,2 36,2 0 67,2 4 0 0 45 20,8 21,4 47,8 42,8 0,8 28,4

0,8 12,2 18,6 1,8 6,4 2 0 16,6 35,2 3,2 10,6 0,2 16,2 35,6 11 28,8 23,4 3,8 1,8 11,2 19,2 37,6 61,6 7,4 0,4

10,4 0 0,8 0 0 10 17,4 5,6 9 0 34,2 1 22,2 4,2 8,8 10,4 5 21,4 47 62,6 35,6 111 16,6 5,8 0 5,2

14,2 2,2 11,4 17,4 7,2 8,4 1,8 0 22,6 7 17,4 1 47,6 6,4 35 3 33,8 0 0 0 0 9,2 15,4 7 8,6

0 0 0 1 1 1 2 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 9 9 9

0 0 0 1 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 8 9 9 9

0 0 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 4 5 6 7 7 8 8 8 8 9 9 9 9

0 0 0 0 1 1 1 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 8 9 9 9

40

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos

6. táblázat: ECOWIN projekt – növényvédelmi előrejelzés javaslatai (Sopron - Jánostelep, 2010/2013) Fertőzési helyzet Hét

2010

2011

2012

2013

PLB

PLB

PLB

PLB

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 Jelmagyarázat: nincs fertőzés veszély gyenge fertőzés veszély

P - peronoszpóra L - lisztharmat

41

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos 7. táblázat: ECOWIN projekt – meteorológiai adatok összehasonlítása (Sopron - Kópháza, 2010/2013)

Hét 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Hőmérséklet C 2010. 3,3 -0,6 5,7 11,7 9,9 9,3 7,7 11,4 15,5 13,6 13,2 11,9 17,2 14,1 23,2 17,5 16,6 22,7 20,8 26,3 22,3 18,1 19,2 20,8 19,3 20,2

2011.

2012.

0 2,4 6,5 9,2 12,6 13,1 9,7 13,9 9,4 12,6 14,9 19,5 17,7 20,3 19,1 19,9 18,8 18,1 24,4 19,8 16,1 18,7 18,6 19,8 23,8

6,4 4,1 5,9 9,5 12,7 10,6 7,8 8,1 10,5 18,9 15,7 14,7 15,4 17,8 16,6 17,6 23,4 20,6 26,1 23,4 17,2 18,8 21,9 22,6 21,8 25,6

o

Csapadék 2013.

2010.

8,3 1,5 2,4 -0,6 2,9 10,5 14,6 18,3 17 16,7 16,3 13 12,2 16,5 19,5 25,8 15,5 21,9 21,5 22,6 25,8 26,3 25,7 21 19,4

0 4,8 3 0,6 8,4 6,6 25,8 0 1,6 15,8 19 3,2 51,6 39 0 66,6 2,8 0 0 1,4 13,2 16,8 33,6 20,6 2 15

2011.

2012.

0,2 8,2 13 1,8 3,2 3 0 19,6 11,5 3,6 8,4 0 3 18,6 9,6 15,6 31,2 2,4 0,2 7,2 21,4 22,6 50,8 5,6 0,2

9,2 0 0 0 0 3,2 15,8 5,6 8,4 0 18,4 5,2 21,2 5,6 7,6 9,4 2 16,6 23,6 62,6 10,2 106 16,6 1,6 0 4

42

Fenológia 2013.

2010.

2011.

2012.

2013.

11,8 7,6 9,8 17,4 7 11,6 2,4 0 14,4 1,1 20,4 2,4 69,8 7,2 39,8 3,4 30,8 2,4 2,4 0 0 13,6 31,4 6 20,2

0 0 0 1 1 1 2 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 9 9 9

0 0 0 1 1 1 1 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 7 7 7 8 8 8 9 9 9

0 0 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 4 5 6 7 7 8 8 8 8 9 9 9 9

0 0 0 0 1 1 1 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 8 9 9 9

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos 8. táblázat: ECOWIN projekt – növényvédelmi előrejelzés javaslatai (Sopron - Kópháza, 2010/2013) Fertőzési helyzet Hét

2010

2011

2012

2013

PLB PLB 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 Jelmagyarázat: nincs fertőzés veszély gyenge fertőzés veszély

PLB

PLB

P - peronoszpóra L - lisztharmat

43

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos 9. táblázat: ECOWIN projekt – meteorológiai adatok összehasonlítása (Láng Pincészet, Kőszeg, 2010/2013)

Hét 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Hőmérséklet C

o

Csapadék

Fenológia

2010.

2011.

2012.

2013.

2010.

2011.

2012.

2013.

2010.

2011.

2012.

2013.

2,7 1,1 7,8 11,8 10,1 9,5 9,1 13,1 16,1 14,9 13,1 13,9 18,7 15,2 23 17,7 17,6 23 21,6 25 21,6 19,5 19,7 20,8 19,5

0,5 5,3 9 9,9 11,8 14,4 10,8 15,1 13,9 11,3 16,3 17,6 17,7 20 19,6 19,7 18,4 18,7 22,5 22,1 17,6 17,5 20,6 17,8 21,9 23,8

7 4,3 10,5 13 11,4 10,5 9,2 10,1 14,7 18 16,8 12,4 17,8 17,8 17,4 18,5 23,2 21,8 25,9 20,2 19,9 21,8 22,5 19,9 22 24,1

19,3 8,4 2,1 3,1 0,4 3,4 10 14,5 17,2 17,4 16,8 16,3 12,9 12,8 16,9 19,1 24,8 15,6 21 20,6 21,9 24,8 24,9 24,4 20,2 18,7

1,6 4,3 4,8 8,9 11 10,8 27,1 0,1 1,1 10,7 26,6 3 19,3 26,9 0 43,8 5 0 0 80,9 2,5 14,8 35,4 42,3 15,1

3,1 0 20 6,5 1,4 9,6 0,4 0 28,4 6,6 28,6 0 7,4 2,7 18,7 25,9 26,8 3,5 0,6 3,3 31 13,7 30,3 9,6 2,4 9,6

5,8 0 2,5 0 0,2 18 11,5 17,9 2,8 28,5 9 0 23,1 34,8 13,3 20,4 1,8 12,7 21 42,8 6 30,3 1,3 1,4 0 4,3

3,6 10,5 10,1 12,2 51,6 10,2 20,2 0,7 9,2 16,9 3,8 10,5 17 39,8 1,2 26,9 4,8 15 4 0,3 7,5 0,6 6,5 24,3 4 4,9

0 0 0 1 1 1 2 2 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 8 8 9 9

0 1 1 1 2 2 2 2 2 3 3 3 4 5 5 6 7 7 8 8 8 8 8 9 9 9

0 0 0 1 1 1 2 2 2 2 2 3 3 4 5 6 7 7 8 8 8 8 9 9 9 9

0 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 8 9 9 9

44

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos

10. táblázat: ECOWIN projekt – növényvédelmi előrejelzés javaslatai (Láng Pincészet, Kőszeg, 2010/2013) Fertőzési helyzet Hét

2010

2011

2012

2013

PLB

PLB

PLB

PLB

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 Jelmagyarázat: nincs fertőzés veszély gyenge fertőzés veszély

P - peronoszpóra L - lisztharmat

45

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos 11. táblázat: ECOWIN projekt – meteorológiai adatok összehasonlítása (Cezar Winery, Nagyrad, 2010/2013)

Hét 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Hőmérséklet C 2010.

2011.

2012.

2,5 0,5 7,8 10,4 10,6 8,8 8,8 12,5 15,6 14,8 13,1 13,5 19,2 14,6 23,8 18,5 16,6 22,3 20,6 25 21,8 18,6 19,5 21,1 20 19

-0,2 4,7 9,8 9,9 11,9 14,8 10,5 15,8 13,5 11,6 16,9 18,6 19,1 20,4 20 20,7 20,1 19,7 24,2 23,9 18,6 17,7 21,3 19,5 22,8 25

6,4 3,7 10,1 13,5 11,6 11,3 9,4 10,8 16,1 26 16,7 12,9 17,6 18,1 19,3 19,4 25,1 23,3 27,3 21,1 19,9 22,7 24,6 21,8 22,6 26,3

o

Csapadék 2013.

2010.

2011.

2012.

8,9 2,5 3,8 0,3 3,6 11,1 14,6 20,4 19,5 17,2 16,5 13,7 13 16,6 20,1 26,4 15,9 21,9 21,5 22,6 25,6 25,8 25,8 20,8 19,7

5,4 11,6 0,2 1,8 5,6 25 28,6 5,4 0,6 6 80,8 19,4 14,2 59,8 0,6 75,8 19,6 0 14,8 21,8 22 24,6 65,2 9 1,4 45

1,2 0 12 13 1,4 3 7,2 0 11,2 8,6 5,8 0,4 10,4 18,6 7,2 9 5,2 4 0 0 37 20,4 21,8 2,2 9,6 0

11 0 1,8 0,6 0,2 33,2 7 10,8 2,8 15,6 27 0,6 49,2 21,2 21 13,4 0 11,6 19,8 28,2 6 23 0,4 0,4 0 5,4

46

Fenológia 2013.

2010.

2011.

2012.

2013.

8 7 19,4 52,2 33,4 9 0 3,6 10,4 19,6 25,6 11,8 35 10,8 6,4 0,4 24 43,8 0,4 0 0,2 0 13,8 9 24,8

0 0 0 1 1 1 2 2 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 8 9 9 9

0 0 0 0 1 1 1 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 7 8 8 8 8 8 9 9 9

0 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 4 5 6 7 7 8 8 8 8 9 9 9 9

0 0 0 0 1 1 1 2 2 2 3 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 8 9 9 9

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS - Dr. Szőke Lajos 12. táblázat: ECOWIN projekt – növényvédelmi előrejelzés javaslatai (Cezar Winery, Nagyrada, 2010/2013) Fertőzési helyzet Hét

2010

2011

2012

2013

PLB PLB 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 Jelmagyarázat: nincs fertőzés veszély gyenge fertőzés veszély erős fertőzés veszély

PLB

PLB

P - peronoszpóra L - lisztharmat B - Botrytis

47

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula

NAPPALI LEPKE MONITORING 1. BEVEZETÉS A záró beszámoló az Ausztria – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-1013 keretében benyújtott „ECOWIN” című pályázat nappali lepke monitoring vizsgálatait hivatott összefoglalni, annak eredményeit kimutatni, és a következtetéseket levonni. A tanulmányt készítette: László Gyula. Az ECOWIN projekt egyik kiemelt célja volt a vegyszermentes, ökológiai művelésben részesített szőlőültetvények nappali lepke (Rhopalocera) faunájának monitoring vizsgálata a projektben résztvevő partnerek ültetvényeiben. A nappali lepkék fontos szerepet töltenek be mind a természetes, mind az agrár ökoszisztémák működésében, elsősorban mint a tápláléklánc fontos elemei. Mivel fitofág rovarokról van szó, előfordulásuk nagymértékben függ tápnövényeik előfordulásától és mennyiségétől. Emellett a nappali lepkék minden fejlődési alakja lényeges tápláléka sokféle ragadozó állatnak, korai fejlődési stádiumaik pedig a paraziták és parazitoidok számára is fontos gazdaszervezetek. A nappali lepkék jó indikátor szervezetek számos környezeti hatás kimutatására, meglehetősen érzékenyek a különféle peszticidekre, továbbá mikroklimatikus hatásokra. Emellett látványos, közkedvelt, népszerű állatok, jelenlétük növeli az élőhelyek turisztikai attraktivitását. Mindezek miatt esett a választás a projektben a nappali lepkék monitorozására. A vizsgálatok célja annak megállapítása volt, hogy a vegyszermentes szőlőművelés, továbbá a fajgazdag sorköztakaró növényzet telepítése milyen hatással van a betelepülő vagy berepülő nappali lepke faunára. További célkitűzés volt a bio művelésű és a hagyományos, vegyszerekkel kezelt szőlőültetvények nappali lepke faunájának összehasonítása, mind fajszám mind egyedszám tekintetében. A vizsgálatok kiegészültek természetközeli kontroll élőhelyek felmérésével, adatokat gyűjtve arra nézve, hogy az adott régióban milyen potenciális fajösszetétel kialakulása várható a természetközeli élőhelyekről történő betelepülés következtében. A vizsgálatok további célja volt általános információkat gyűjteni a szőlőültetvényekben előforduló nappali lepke fajok fajösszetételéről és az egyes fajok gyakorisági viszonyairól Jelen összefoglalás a 2010 04. 01. és 2012 09. 30. közötti végzett nappali lepke monitoring során kapott adatokat, azok feldolgozását és kiértékelését tartalmazza.

2. ANYAG ÉS MÓDSZER A nappali lepke monitoring úgynevezett sávmenti számlálásos módszerrel, transzektek kijelölésével valósult meg. Helyszínenként és variánsonként 200-400 m hosszon (ültetvény kialakítástól függően), három ismétlésben történt nappali lepke felvételezés helyszíni határozással, szükség esetén megfogással. 2010, 2011 és 2012 években áprilistól augusztusig havonta egy alkalommal valamennyi helyszínen megtörténtek a felvételezések, így 3 év teljes adatsora rendelkezésre áll. Vizsgálati helyszínek:  Pannonhalma (Apátsági Pincészet)  Sopron (Sopvin Kft.)  Sopron (Taschner István – Fényes pincészet)  Sopron (Franz Weninger)  Kőszeg (Láng Pincészet)  Nagyrada (Cézár Pincészet) A kapott eredmények több szempont szerint kerülnek összehasonlításra. Minden helyszínen és kísérleti variánsban megadjuk a három év alatt megfigyelt nappali lepke fajok listáját és az egyedszámokat éves bontásban. Külön 48

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula kiemeljük a domináns fajokat minden vizsgálati helyszínen. Minden helyszínen megadjuk a teljes, 3 évre vonatkozó fajlistát. Közöljük az egyes kísérleti variánsok (bio- és vegyszeres szőlőültetvény, valamint természetközeli élőhely) összesített fajlistáját. Grafikonon ábrázoljuk a három éves monitoring eredményeként megfigyelt faj- és egyedszámokat valamennyi helyszín esetében.

3. VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA

1. ábra: Sávmenti számlálás szőlőültetvényben (Pannonhalma)

2. ábra: Sávmenti számlálás természetközeli élőhelyen (Sopron-Balf)

49

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula A nappali lepke monitoring összefoglaló adatai 3. 1. A projekt ideje alatt megfigyelt nappali lepke fajok: 1-3. táblázatok: Pannonhalma teljes fajlista 2010-2012 Bio ültetvény FAJ 1. Erynnis tages 2. Ochlodes sylvanus 3. Thymelicus lineola 4. Papilio machaon 5. Colias croceus 6. Gonepteryx rhamni 7. Pieris brassicae 8. Pieris rapae 9. Pieris napi 10. Pontia daplidice edusa 11. Celastrina argiolus 12. Cupido argiades 13. Plebejus argus 14. Polyommatus icarus 15. Argynnis paphia 16. Issoria lathonia 17. Boloria dia 18. Melitaea athalia 19. Araschnia levana 20. Nymphalis io 21. Nymphalis c-album 22. Vanessa atalanta 23. Vanessa cardui 24. Lasiommata megaera 25. Coenonympha arcania 26. Coenonympha pamphilus 27. Maniola jurtina 28. Melanargia galathea 29. Minois dryas ÖSSZESEN Konvencionális ültetvény FAJ 1. Colias croceus 2. Leptidea sinapis 3. Pieris brassicae 4. Pieris rapae 5. Pieris napi 6. Cupido argiades

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 1 2 1

Összesen 2012 5 1 1

1 19 5 1

51 33

3

4

2

2

4 5 1 1

1

1 3 1

3 5

4 60

5 10 117

84

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 1

1 3 10 10 3

28 10 2 50

4 1 2 6 1

9 2 1 6 1 13 1 5

1

1 6

1 9 15

1 5 3 1 1 1 1 79 53 1 4 8 2 10 1 5 5 1 2 3 10 2 5 11 1 14 12 15 4 261

Összesen 2012 1

6

1 2 3 44 20 5

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula 7. Polyommatus icarus 8. Issoria lathonia 9. Boloria dia 10. Nymphalis io 11. Vanessa cardui 12. Coenonympha pamphilus ÖSSZESEN Természetközeli élőhely FAJ 1. Erynnis tages 2. Pyrgus malvae 3. Ochlodes sylvanus 4. Papilio machaon 5. Colias hyale 6. Colias erate 7. Colias croceus 8. Leptidea sinapis 9. Pieris brassicae 10. Pieris rapae 11. Pieris napi 12. Pontia daplidice edusa 13. Lycaena dispar 14. Lycaena phlaeas 15. Cupido argiades 16. Plebejus argus 17. Polyommatus icarus 18. Argynnis paphia 19. Issoria lathonia 20. Melitaea didyma 21. Melitaea athalia 22. Araschnia levana 23. Nymphalis io 24. Coenonympha arcania 25. Coenonympha glycerion 26. Coenonympha pamphilus 27. Aphanthopus hyperanthus 28. Maniola jurtina 29. Melanargia galathea 30. Minois dryas ÖSSZESEN

1

2

1 1 2

43

30

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 5 1 2 2 1 1 1 1 2

1 3 13

Összesen 2012 1 2 1 1 8

1 1 66 29

40 32

16 9 8

8 2 12 1 20

14 1 10

5 20 11 4

1 5 1

2

2 1 1 1 2 6

1 2 11 4 1 134

3

161

51

3 1 1 2 1 3 86

1 5 28 19 18 159

5 4 5 1 3 1 10 1 1 122 70 8 8 2 31 22 41 4 2 1 4 5 2 1 7 35 2 33 22 1 454

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula 4-12. táblázatok: Sopron teljes fajlista 2010-2012 Bio ültetvény Taschner-Fényes FAJ

1. Iphiclides podalirius 2. Leptidea sinapis 3. Pieris brassicae 4. Pieris rapae 5. Pieris napi 6. Cupido argiades 7. Plebejus argus 8. Aricia agestis 9. Polyommatus icarus 10. Issoria lathonia 11. Nymphalis io 12. Vanessa atalanta 13. Vanessa cardui 14. Lasiommata megera 15. Coenonympha glycerion 16. Coenonympha pamphilus 17. Maniola jurtina 18. Brinthesia circe ÖSSZESEN Bio ültetvény Weninger FAJ 1. Erynnis tages 2. Pyrgus malvae 3. Thymelicus lineolus 4. Iphiclides podalirius 5. Papilio machaon 6. Colias croceus 7. Leptidea sinapis 8. Pieris rapae 9. Pieris napi 10. Cupido argiades 11. Polyommatus icarus 12. Issoria lathonia 13. Nymphalis io 14. Vanessa atalanta 15. Lasiommata megaera 16. Coenonympha glycerion 17. Maniola jurtina ÖSSZESEN

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 (Fényes) (Taschner) 1 1 1 1 14 19 3 57 1 1 33 1

6

Összesen 2012 (Fényes)

2 2 1 1 2 1

1 6 3

1 14 124

2

1 4 5

1 43

2 21

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 1

Összesen 2012 1 1 2

1 1 1 1 7 1 4 9

12 1 2

7 2

1 1 1 1 1 2 22

2

26

52

1 2 1 35 5 58 2 1 41 2 1 6 3 1 4 8 14 3 188

1 3 2 21

1 2 2 1 1 1 1 26 4 6 9 1 1 2 6 3 2 69

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula Bio ültetvény Sopvin FAJ 1. Erynnis tages 2. Thymelicus lineola 3. Thymelicus sylvestris 4. Iphiclides podalirius 5. Colias croceus 6. Leptidea sinapis 7. Pieris brassicae 8. Pieris rapae 9. Pieris napi 10. Pontia daplidice edusa 11. Lycaena dispar 12. Lycaena phlaeas 13. Celastrina argiolus 14. Cupido argiades 15. Plebejus argus 16. Aricia agestis 17. Polyommatus icarus 18. Argynnis paphia 19. Issoria lathonia 20. Nymphalis io 21. Nymphalis c-album 22. Vanessa cardui 23. Lasiommata megera 24. Coenonympha glycerion 25. Coenonympha pamphilus 26. Melanargia galathea 27. Minois dryas 28. Brinthesia circe ÖSSZESEN Konvencionális ültetvény 1 FAJ 1. Erynnis tages 2. Charcarodus alceae 3. Ochlodes sylvanus 4. Iphiclides podalirius 5. Papilio machaon 6. Colias hyale 7. Pieris rapae 8. Pieris napi 9. Pontia daplidice edusa 10. Cupido argiades 11. Polyommatus icarus 12. Nymphalis io

Megfigyelt egyedszám 2010 2011

1 1

Összesen 2012 1 1 2 31

5 1 47 1 1

11 1

1

1 1 2

33 7 9 1 1 1 3 2 1 27 1

1 2

2

5 1 1 1 2 5

60

136

1

1 1 22

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 1 1

Összesen 2012

1 1 1 1

4 2

3

2 1 1 53

1 1 2 1 32 5 1 91 8 11 1 1 1 5 3 1 29 1 1 2 5 1 2 1 2 7 1 1 218

1 4 1 1

1 1 1 1 1 1 9 3 1 5 1 1

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula 13. Vanessa atalanta 14. Pararge aegeria tircis 15. Lasiommata megera 16. Coenonympha pamphilus 17. Aphanthopus hyperanthus 18. Maniola jurtina 19. Brintesia circe ÖSSZESEN Konvencionális ültetvény 2 FAJ 1. Colias hyale 2. Colias croceus 3. Gonepteryx rhamni 4. Pieris rapae 5. Pieris napi 6. Cupido argiades 7. Polyommatus icarus 8. Issoria lathonia 9. Nymphalis io 10. Vanessa cardui 11. Coenonympha pamphilus 12. Melanargia galathea ÖSSZESEN Konvencionális ültetvény 3 FAJ 1. Thymelicus lineolus 2. Colias hyale 3. Colias croceus 4. Leptidea sinapis 5. Pieris rapae 6. Pieris napi 7. Pontia daplidice edusa 8. Cupido argiades 9. Polyommatus icarus 10. Araschnia levana 11. Nymphalis io 12. Vanessa atalanta 13. Vanessa cardui 14. Coenonympha glycerion 15. Coenonympha pamphilus 16. Maniola jurtina 17. Melanargia galathea 18. Minois dryas 19. Brinthesia circe ÖSSZESEN

1 1 1

4

3 2 1 3 22

5

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 1 2 3 1 1 8 1 1 2 1

4 1 2 2

15

Összesen 2012

1 3 1 1

1

21

10

Megfigyelt egyedszám 2010 2011

1 7

2012 1 3

1 19 4

1 1 3 1

9 1

1 1 2 1

1 1 2 2

1 2

1 2 25

1 31 54

1 2 1 10 3 4 10 1 1 2 2 1 38 Összesen

1

13

5 1 1 3 2 1 3 42

20

1 1 3 1 41 4 2 2 4 1 2 1 1 1 2 3 2 1 3 76

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula Természetközeli élőhely 1 FAJ 1. Charcarodus alceae 2. Ochlodes sylvanus 3. Thymelicus sylvestris 4. Colias hyale 5. Colias croceus 6. Gonepteryx rhamni 7. Pieris rapae 8. Pieris napi 9. Anthocaris cardamines 10. Cupido argiades 11. Plebejus argus 12. Plebejus idas 13. Polyommatus icarus 14. Issoria lathonia 15. Boloria dia 16. Melitaea athalia 17. Nymphalis io 18. Coenonympha glycerion 19. Coenonympha pamphilus 20. Maniola jurtina 21. Melanargia galathea 22. Minois dryas 23. Brinthesia circe ÖSSZESEN Természetközeli élőhely 2 FAJ 1. Thymelicus lineola 2. Thymelicus sylvestris 3. Papilio machaon 4. Colias hyale 5. Colias croceus 6. Leptidea sinapis 7. Pieris rapae 8. Pieris napi 9. Pontia daplidice edusa 10. Cupido argiades 11. Plebejus argus 12. Plebejus argyrognomon 13. Plebejus idas 14. Polyommatus icarus 15. Argynnis paphia 16. Boloria dia 17. Boloria selene

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 1

Összesen 2012 2 1

1 1 14 2 3 9

10 3 18 2 2 21 2 3 1

5

10 7 1 2 2 2 3

2 1 4 15

1 11 3 1 1 4 83

4 1 2 51

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 1

19 25 8

96

Összesen 2012 1 2

1 1

1 1 3 5 1

4 8 2 1 7 4 1

6

1 15

6

3 1 8 7 2 2

13 1

3 1 55

3 1 1 1 14 2 23 19 1 25 4 4 24 2 5 1 1 24 51 11 5 2 6 230

2 2 1 2 4 8 21 10 1 15 6 1 1 34 1 3 1

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula 18. Melitaea phoebe 19. Melitaea athalia 20. Araschnia levana 21. Pararga aegeria tircis 22. Lasiommata megera 23. Coenonympha glycerion 24. Coenonympha pamphilus 25.Aphanthopus hyperanthus 26. Maniola jurtina 27. Melanargia galathea 28. Minois dryas 29. Brinthesia circe ÖSSZESEN Természetközeli élőhely 3 FAJ 1. Erynnis tages 2. Charcarodus alceae 3. Pyrgus malvae 4. Ochlodes sylvanus 5. Thymelicus lineola 6. Thymelicus sylvestris 7. Iphiclides podalirius 8. Colias hyale 9. Colias croceus 10. Gonepteryx rhamni 11. Leptidea sinapis 12. Pieris brassicae 13. Pieris rapae 14. Pieris napi 15. Pontia daplidice edusa 16. Neozephyrus quercus 17. Cupido argiades 18. Plebejus argus 19. Plebejus idas 20. Polyommatus icarus 21. Argynnis paphia 22. Issoria lathonia 23. Vanessa atalanta 24. Coenonympha glycerion 25. Coenonympha pamphilus 26.Aphanthopus hyperanthus 27. Maniola jurtina 28. Melanargia galathea 29. Minois dryas 30. Brinthesia circe ÖSSZESEN

1 1 1 1 2 52 5 4 2 1

5 7 1 3 1 51

108

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 7 1 1

1 1 28 43 1 6

121

Összesen 2012 2 1 1 2 3 1

1 1 7 1 2 2 12 3 1 1 13 2

5 10 2

20 1 2 18

9 3

5 4 32

12 46 5 15

3 4 115

1 3 140 56

1 1 2 1 1 30 100 5 12 9 4 1 280

1 15 1 1 23 5 6 9 7 5 16 1 1 55 52 6 2 3 5 224

9 2 1 3 3 1 1 2 22 2 8 2 45 10 7 1 42 10 7 43 3 1 1 72 102 5 53 2 7 12 479

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula

13-15. táblázatok: Kőszeg teljes fajlista 2010-2012 Bio ültetvény FAJ 1. Thymelicus lineola 2. Thymelicus sylvestris 3. Iphiclides podalirius 4. Colias croceus 5. Leptidea sinapis 6. Pieris brassicae 7. Pieris rapae 8. Pieris napi 9. Lycaena dispar 10. Lycaena tityrus 11. Cupido argiades 12. Aricia agestis 13. Polyommatus icarus 14. Melitaea athalia 15. Nymphalis io 16. Nymphalis c-album 17. Vanessa cardui 18. Lasiommata megaera 19. Coenonympha glycerion 20. Coenonympha pamphilus 21.Aphanthopus hyperanthus 22. Maniola jurtina ÖSSZESEN Konvencionális ültetvény FAJ 1. Ochlodes sylvanus 2. Iphiclides podalirius 3. Colias croceus 4. Leptidea sinapis 5. Pieris rapae 6. Pieris napi 7. Cupido argiades 8. Polyommatus icarus 9. Melitaea athalia 10. Nymphalis io 11. Vanessa atalanta 12. Lasiommata megera 13. Coenonympha pamphilus 14.Aphanthopus hyperanthus 15. Maniola jurtina ÖSSZESEN

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 2

Összesen 2012 2

1 18 3

8

1 12 2 1 1 2 1 16 1 3 12 1 5 6 11

10 59

8 103

11 1

14 10

11

4

7

4 1 2

1

1

3 7 42

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 1 2

Összesen 2012

3 1 5 2 7 1 1 1 1 1 4

8 2 2 4

1 2 12 33

7 31 57

2 2 1 18 3 1 37 13 1 1 17 1 27 2 3 14 1 7 6 19 3 25 204

10 2 7 4

4 7 3 40

1 2 3 1 23 6 16 9 1 1 5 1 12 2 22 104

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula Természetközeli élőhely FAJ 1. Erynnis tages 2. Pyrgus malvae 3. Ochlodes sylvanus 4. Thymelicus lineola 5. Thymelicus sylvestris 6. Iphiclides podalirius 7. Colias hyale 8. Colias croceus 9. Gonepteryx rhamni 10. Leptidea sinapis 11. Pieris brassicae 12. Pieris rapae 13. Pieris napi 14. Pontia daplidice edusa 15. Lycaena phlaeas 16. Lycaena tityrus 17. Neozephyrus quercus 18. Callophrys rubi 19. Cupido argiades 20. Scolitantides orion 21. Maculinea nausithous 22. Maculinea teleius 23. Plebejus argus 24. Plebejus argyrognomon 25. Plebejus idas 26. Cyaniris semiargus 27. Polyommatus icarus 28. Issoria lathonia 29. Brenthis ino 30. Boloria dia 31. Boloria selene 32. Melitaea athalia 33. Melitaea aurelia 34. Araschnia levana 35. Nymphalis io 36. Nymphalis urticae 37. Nymphalis c-album 38. Vanessa cardui 39. Lasiommata megera 40. Coenonympha glycerion 41. Coenonympha pamphilus 42.Aphanthopus hyperanthus 43. Maniola jurtina 44. Erebia medusa 45. Minois dryas 46. Brinthesia circe ÖSSZESEN

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 3 2 4 2 3 2 1 1 2

2

19 1 14 2

3 1 29 14

1 2 1 1 26 2 32 9

1

Összesen 2012 1 1 1 5 2

15 1 4 3 35 1 1 2

15

11

12 6

19 3 3

1 1 23 9

19 1

4 3 2

2

1

6 17 2 1 1 1 1 1

2 1 1 3 7 5 14

1 12 8

1 1 1 13 42 16 2

1 195

139

58

1 215

6 7 4 7 2 3 1 17 1 26 5 78 17 1 2 4 1 1 52 2 63 18 3 1 1 6 59 12 1 5 3 5 1 2 2 1 1 2 1 17 61 5 38 2 1 1 549

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula 16-18. táblázatok: Nagyrada teljes fajlista 2010-2012 Bio ültetvény FAJ 1. Erynnis tages 2. Leptidea sinapis 3. Pieris brassicae 4. Pieris rapae 5. Pieris napi 6. Lycaena dispar 7. Lycaena phlaeas 8. Cupido argiades 9. Plebejus argus 10. Polyommatus icarus 11. Issoria lathonia 12. Nymphalis io 13. Nymphalis c-album 14. Vanessa cardui 15. Coenonympha pamphilus 16. Maniola jurtina ÖSSZESEN Konvencionális ültetvény FAJ 1. Erynnis tages 2. Colias croceus 3. Leptidea sinapis 4. Pieris rapae 5. Pieris napi 6. Cupido argiades 7. Polyommatus icarus 8. Issoria lathonia 9. Nymphalis io 10. Vanessa cardui 11. Maniola jurtina ÖSSZESEN Természetközeli élőhely FAJ 1. Erynnis tages 2. Pyrgus malvae 3. Ochlodes sylvanus 4. Thymelicus lineola 5. Papilio machaon 6. Colias hyale 7. Colias croceus

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 1 1 1 8 8 1 3 1 9

3

8

2 1 4

Összesen 2012

2

1 5 1 14

1 1 3 29

6 33

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 1 1 9

7 2 4 4

5 4 1

1 4 1 29

Összesen 2012 1

1

3 4 5 30

2 22

Megfigyelt egyedszám 2010 2011 2 1 1 6 16 1 1 2 59

1 1 1 18 4 1 1 17 1 24 1 4 1 1 5 10 91

4 6

1 1 1 17 2 9 8 1 3 4 11 58

Összesen 2012 3 2 1 2

5 1 9 16 2 1 4

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula 8. Leptidea sinapis 9. Pieris brassicae 10. Pieris rapae 11. Pieris napi 12. Lycaena dispar 13. Cupido argiades 14. Cupido decolorata 15. Aricia agestis 16. Cyaniris semiargus 17. Polyommatus icarus 18. Argynnis paphia 19. Issoria lathonia 20. Melitaea athalia 21. Araschnia levana 22. Nymphalis io 23. Vanessa atalanta 24. Coenonympha glycerion 25. Coenonympha pamphilus 26. Maniola jurtina ÖSSZESEN

2 3 10 1 1 14

16

17

2 3 28 1 1 33 1 1 1 38 1 1 3 4 6 1 11 117 66 357

2

2 1

1 13

13 1

2 2 1

1 2 5 1 3 42 39 161

1 12 1

4 26 20 109

4 49 7 87

3. 2. Domináns fajok: A következőkben az öt legnagyobb egyedszámban megfigyelt fajt soroljuk fel területenként. 19. táblázat: Pannonhalma domináns fajok BIO Konvencionális (Fajgazdag, vetett takarónövényzet a sorközben) 1. Pieris rapae Pieris rapae 2. Pieris napi Pieris napi 3. Melanargia galathea Cupido argiades 4. Coenonympha pamphilus Coenonympha pamphilus 5. Maniola jurtina Polyommatus icarus 20. táblázat: Sopron domináns fajok BIO BIO (Kaszált természetes (Fajgazdag, vetett gyomflóra a takarónövényzet a sorközben) sorközben) 1. Cupido argiades Pieris rapae 2. Pieris rapae Colias croceus 3. Polyommatus icarus Polyommatus icarus 4. Maniola jurtina Pontia daplidice edusa 5. Pieris napi Pieris napi

Természetközeli

Pieris rapae Pieris napi Polyommatus icarus Coenonympha pamphilus Maniola jurtina

Konvencionális

Természetközeli

Pieris rapae Polyommatus icarus Cupido argiades Pieris napi

Coenonympha pamphilus Coenonympha glycerion Polyommatus icarus Pieris rapae

Coenonympha pamphilus

Cupido argiades

21. táblázat: Kőszeg domináns fajok 60

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula

1. 2. 3. 4. 5.

BIO (Kaszált természetes gyomflóra a sorközben) Pieris rapae Polyommatus icarus Maniola jurtina Coenonympha pamphilus Colias croceus

22. táblázat: Nagyrada domináns fajok BIO (Fajgazdag, vetett takarónövényzet a sorközben) 1. Polyommatus icarus 2. Pieris rapae 3. Cupido argiades 4. Maniola jurtina 5. Coenonympha pamphilus

Konvencionális

Természetközeli

Pieris rapae Maniola jurtina Cupido argiades Coenonympha pamphilus Polyommatus icarus

Pieris rapae Maculinea nausithous Coenonympha pamphilus Polyommatus icarus Cupido argiades

Konvencionális

Természetközeli

Pieris rapae Maniola jurtina Cupido argiades Polyommatus icarus Vanessa cardui

Coenonympha pamphilus Maniola jurtina Polyommatus icarus Cupido argiades Pieris rapae

Az adatokból látható, hogy az 5 domináns faj valamennyi helyszínen és valamennyi kísérleti variánsban gyakorlatilag megegyezett, dominancia sorrendjük volt csak különböző. E fajokról el lehet mondani, hogy széles ökológiai tűrésű, általánosan elterjedt, gyakori fajok. Az egyetlen kivétel a kőszegi természetközeli élőhelyen kimutatott Maculinea nausithous (sötétaljú hangyaboglárka), mely rendkívül ritka, lokális faj és külön érdekessége, hogy lárvája hangyabolyban fejlődik. A Kőszegen kijelölt természetes kontroll élőhely egy vérfüves láprét, mely élőhelye a lokális fajnak, így került a domináns fajok sorába.

3. ábra: Maculinea nausithous hangyaboglárka a kőszegi természetes kontroll élőhelyen

61

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula 3. 3. A projekt teljes ideje alatt megfigyelt faj- és egyedszámok alakulása a kísérleti helyszíneken

A 2010-12 között megfigyelt faj- és egyedszámok alakulása Pannonhalmán

454

500 450 400 350

261

300

Fajszám

250

Egyedszám

200 150 100 50

86 29

30

12

0 Bio

Konvencionális

Természetközeli

4. ábra A 2010-12 között megfigyelt faj- és egyedszámok alakulása Pannonhalmán

5. ábra Nappali lepke faj- és egyedszám Pannonhalmán 2012-ben A Pannonhalmi Apátsági Pincészet bio kísérleti ültetvényében 2011 márciusában fajgazdag sorköztakaró növényzetvetés történt. Az alkalmazott, pillangósokban és virágos növényekben gazdag Ecowin sorközvetőmag keverék hatására a nappali lepke fauna fajszáma több mint duplájára, egyedszáma pedig több mint négyszeresére emelkedett a konvencionális, vegyszeres művelésű területhez képest. Fajszámban a bio terület csaknem elérte a természetközeli élőhelyét, egyedszámban valamivel több mint a felét mutatta (4, 5. ábra).

62

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula

A 2010-12 között megfigyelt faj- és egyedszámok alakulása Sopronban 600 479

500 400 300 188

200 100

69 18

28

17

19 42

12

76

38

19

23

Fajszám

280

230

218

Egyedszám

29

30

3

2

Te rm és ze te s

1

Te rm és ze te s

3

Te rm és ze te s

Ko nv .

2 Ko nv .

1 Ko nv .

So pv in o Bi

Bi

o

Ta sc hFé ny es Bi o W en in ge r

0

6. ábra. A 2010-12 között megfigyelt faj- és egyedszámok alakulása Sopronban

7. ábra. Nappali lepke faj- és egyedszám Sopronban 2012-ben A soproni területeken két különböző művelésmódú bio terület összehasonlítása történt vegyszeres ültetvényekkel és természetközeli élőhelyekkel. A Taschner-Fényes és Weninger bio művelésű szőlőültetvényében a sorköztakarás a természetes gyomvegetációt jelentette, rendszeresen kaszálva azt. A Sopvin Kft. bio kísérleti ültetvényében azonban 2011-ben az Ecowin fajgazdag sorköztakaró növényzetét alkalmazták, melynek hatása jól megfigyelhető a nappali lepke fauna alakulására nézve. A természetes gyomvegetációjú bio területhez képest az Ecowin keverékkel vetett ültetvényben 10-11-gyel több nappali lepke fajt és 30-149-cel nagyobb egyedszámban találtunk. A két természetes gyomvegetációjú bio ültetvény fajszáma gyakorlatilag nem különbözött a 3 vegyszeres területétől (kivéve a konvencionális 2.-t), ez is jól mutatja a fajgazdag, virágos sorköz növényzet biodiverzitás növelő hatását. Érdemes megjegyezni, hogy a Sopvin bio területén tapasztalt magas fajszám (28) gyakorlatilag megegyezik a természetközeli élőhelyekével, egyedszámban némileg elmarad azok mögött (6,7. ábra).

63

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula

A 2010-12-ben megfigyelt faj- és egyedszámok alakulása Kőszegen

549

600 500 400

Fajszám

300

Egyedszám

204 200

104 100

22

46

15

0 Bio

Konvencionális

Természetközeli

8. ábra. A 2010-12 között megfigyelt faj- és egyedszámok alakulása Kőszegen

9. ábra. Nappali lepke faj- és egyedszám Kőszegen 2012-ben A kőszegi bio területen nem történt sorköztakaró növényzetvetés, itt is a természetes gyomvegetáció jelentette a sorköznövényzetet. Ennek ellenére a tapasztalt fajszám jóval (7 fajjal) magasabb mint a vegyszeres művelésben, az egyedszám pedig közel duplája annak. Tehát a területen a vegyszermentes technológia biodiverzitás növelő hatása jól érzékelhető, mind a fajszám, mind az egyedszám növekedésén keresztül (8,9. ábra).

64

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula

A 2010-12-ben megfigyelt faj- és egyedszámok alakulása Nagyradán 400

357

350 300 250 Fajszám

200

Egyedszám

150

91

100 50

58 16

26

11

0 Bio

Konvencionális

Természetközeli

10. ábra. A 2010-12 között megfigyelt faj- és egyedszámok alakulása Nagyradán

11. ábra. Nappali lepke faj- és egyedszám Nagyradán 2012-ben Jóllehet, Nagyradán történt fajgazdag sorköztakaró vetés Ecowin keverékkel, a faj- és egyedszám növekedés nem kiugró a hagyományos területhez képest. Ennek oka lehet a vetett sorközű terület kis mérete (csupán 1 ha kezelt terület). A biodiverzitás kismértékű növekedése azonban itt is megfigyelhető volt a bio területen (10,11. ábra).

65

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula

Összesített fajszámok a bio, konvencionális és természetközeli területeken 70 60

db faj

50 40

60

30

40

20

31

10 0 Konvencionális

Bio

Természetközeli

12. ábra: Összesített fajszámok

Összesített egyedszámok a bio-, konvencionális és természetközeli területeken 2500

db egyed

2000

1500

2349 1000

500

1031 404

0 Konvencionális

Bio

Természetközeli

13. ábra: Összesített egyedszámok

4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A 3 éves projekt eredményeként szerzett tapasztalatok a kísérleti területeken a következők: - Minden bio művelésű területen növekedett a nappali lepke fajszám a vegyszeres műveléshez képest. - A nappali lepke fajszámok az Ecowin fajgazdag vetőmagkeverékkel vetett sorközű bio ültetvényekben nagymértékben növekedtek. - Minden bio művelésű területen jelentős mértékben növekedett a nappali lepkék egyedszáma - Az egyedszám növekedés az Ecowin fajgazdag vetőmagkeverékkel vetett sorközű bio ültetvényekben kiugró volt. - A domináns fajok megegyeztek mind a bio, mind a konvencionális művelésű ültetvényekben, mind a természetközeli élőhelyeken. - Nem jelent meg a bio ültetvényekben semmilyen különösen ritka lepkefaj, azonban több védett fajt mutattunk ki, mint a konvencionális területeken. Összefoglalva kijelenthető, hogy a bio szőlőművelésre való átállással a nappali lepke fajok és egyedek száma megnövekedett az ültetvényen belül is. Kiugró volt a faj- és egyedszám növekedés ott, ahol Ecowin fajgazdag takarónövényzetet alkalmaztak a sorközökben. A bio művelésű területeken több védett nappali lepkét találtunk, mint a hagyományos területen.

66

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula

5. MELLÉKLETEK Az alábbi listákban külön közöljük a bio, a konvencionális ültetvényekben, valamint a természetközeli élőhelyeken megfigyelt nappali lepke fajok összesített fajlistáját. E lista a különböző művelésmódokban megfigyelt fajokat egyesítve mutatja. Bio összesített fajlista

39. Minois dryas 40. Brinthesia circe

FAJ 1. Erynnis tages 2. Pyrgus malvae 3. Ochlodes sylvanus 4. Thymelicus lineola 5. Thymelicus sylvestris 6. Iphiclides podalirius 7. Papilio machaon 8. Colias croceus 9. Gonepteryx rhamni 10. Leptidea sinapis 11. Pieris brassicae 12. Pieris rapae 13. Pieris napi 14. Pontia daplidice edusa 15. Lycaena dispar 16. Lycaena tityrus 17. Lycaena phlaeas 18. Celastrina argiolus 19. Cupido argiades 20. Plebejus argus 21. Aricia agestis 22. Polyommatus icarus 23. Argynnis paphia 24. Issoria lathonia 25. Boloria dia 26. Melitaea athalia 27. Araschnia levana 28. Nymphalis io 29. Nymphalis c-album 30. Vanessa cardui 31. Vanessa atalanta 32. Lasiommata megera 33. Coenonympha glycerion 34. Coenonympha arcania 35. Coenonympha pamphilus 36. Aphanthopus hyperanthus 37. Maniola jurtina 38. Melanargia galathea

Konvencionális összesített fajlista FAJ 1. Erynnis tages 2. Charcarodus alceae 3. Ochlodes sylvanus 4. Thymelicus lineolus 5. Iphiclides podalirius 6. Papilio machaon 7. Colias hyale 8. Colias croceus 9. Gonepteryx rhamni 10. Leptidea sinapis 11. Pieris rapae 12. Pieris napi 13. Pontia daplidice edusa 14. Cupido argiades 15. Polyommatus icarus 16. Issoria lathonia 17. Boloria dia 18. Melitaea athalia 19. Araschnia levana 20. Nymphalis io 21. Vanessa cardui 22. Vanessa atalanta 23. Pararge aegeria tircis 24. Lasiommata megera 25. Coenonympha glycerion 26. Coenonympha pamphilus 27. Melanargia galathea 28. Aphanthopus hyperanthus 29. Maniola jurtina 30. Minois dryas 31. Brintesia circe

67

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula

Természetközeli élőhely összesített fajlista

30. Plebejus argyrognomon 31. Plebejus idas 32. Aricia agestis 33. Cyaniris semiargus 34. Polyommatus icarus 35. Argynnis paphia 36. Brenthis ino 37. Boloria dia 38. Boloria selene 39. Melitaea athalia 40. Melitaea didyma 41. Melitaea phoebe 42. Melitaea aurelia 43. Issoria lathonia 44. Araschnia levana 45. Nymphalis io 46. Nymphalis urticae 47. Nymphalis c-album 48. Vanessa cardui 49. Vanessa atalanta 50. Pararge aegeria tircis 51. Lasiommata megera 52. Coenonympha glycerion 53. Coenonympha arcania 54. Coenonympha pamphilus 55. Aphanthopus hyperanthus 56. Maniola jurtina 57. Melanargia galathea 58. Erebia medusa 59. Minois dryas 60. Brinthesia circe

FAJ 1. Erynnis tages 2. Charcarodus alceae 3. Pyrgus malvae 4. Ochlodes sylvanus 5. Thymelicus lineola 6. Thymelicus sylvestris 7. Iphiclides podalirius 8. Papilio machaon 9. Colias hyale 10. Colias erate 11. Colias croceus 12. Gonepteryx rhamni 13. Leptidea sinapis 14. Pieris brassicae 15. Pieris rapae 16. Pieris napi 17. Pontia daplidice edusa 18. Anthocaris cardamines 19. Lycaena dispar 20. Lycaena phlaeas 21. Lycaena tityrus 22. Neozephyrus quercus 23. Callophrys rubi 24. Cupido argiades 25. Cupido decolorata 26. Scolitantides orion 27. Maculinea nausithous 28. Maculinea teleius 29. Plebejus argus

68

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula 23. táblázat: A bio-, konvencionális és természetközeli összesített fajlisták összehasonlítása Természetközeli élőhely FAJ 1. Erynnis tages 2. Charcarodus alceae 3. Pyrgus malvae 4. Ochlodes sylvanus 5. Thymelicus lineola 6. Thymelicus sylvestris 7. Iphiclides podalirius 8. Papilio machaon 9. Colias hyale 10. Colias erate 11. Colias croceus 12. Gonepteryx rhamni 13. Leptidea sinapis 14. Pieris brassicae 15. Pieris rapae 16. Pieris napi 17. Pontia daplidice edusa 18. Anthocaris cardamines 19. Lycaena dispar 20. Lycaena phlaeas 21. Lycaena tityrus 22. Neozephyrus quercus 23. Callophrys rubi 24. Cupido argiades 25. Cupido decolorata 26. Scolitantides orion 27. Maculinea nausithous 28. Maculinea teleius 29. Plebejus argus 30. Plebejus argyrognomon 31. Plebejus idas 32. Aricia agestis 33. Cyaniris semiargus 34. Polyommatus icarus 35. Argynnis paphia 36. Brenthis ino 37. Boloria dia 38. Boloria selene 39. Melitaea athalia 40. Melitaea didyma 41. Melitaea phoebe 42. Melitaea aurelia 43. Issoria lathonia 44. Araschnia levana 45. Nymphalis io 46. Nymphalis urticae 47. Nymphalis c-album 48. Vanessa cardui 49. Vanessa atalanta

Bio szőlőültetvény FAJ 1. Erynnis tages 2. Pyrgus malvae 3. Ochlodes sylvanus 4. Thymelicus lineola 5. Thymelicus sylvestris 6. Iphiclides podalirius 7. Papilio machaon

8. Colias croceus 9. Gonepteryx rhamni 10. Leptidea sinapis 11. Pieris brassicae 12. Pieris rapae 13. Pieris napi 14. Pontia daplidice edusa

Konvencionális szőlőültetvény FAJ 1. Erynnis tages 2. Charcarodus alceae 3. Ochlodes sylvanus 4. Thymelicus lineolus 5. Iphiclides podalirius 6. Papilio machaon 7. Colias hyale 8. Colias croceus 9. Gonepteryx rhamni 10. Leptidea sinapis 11. Pieris rapae 12. Pieris napi 13. Pontia daplidice edusa

15. Lycaena dispar 17. Lycaena phlaeas 16. Lycaena tityrus

18. Celastrina argiolus 19. Cupido argiades

14. Cupido argiades

20. Plebejus argus

21. Aricia agestis 22. Polyommatus icarus 23. Argynnis paphia

15. Polyommatus icarus

25. Boloria dia

17. Boloria dia

26. Melitaea athalia

18. Melitaea athalia

24. Issoria lathonia 27. Araschnia levana 28. Nymphalis io

16. Issoria lathonia 19. Araschnia levana 20. Nymphalis io

29. Nymphalis c-album 30. Vanessa cardui 31. Vanessa atalanta

21. Vanessa cardui 22. Vanessa atalanta

69

NAPPALI LEPKE MONITORING - László Gyula 50. Pararge aegeria tircis 51. Lasiommata megera 52. Coenonympha glycerion 53. Coenonympha arcania 54. Coenonympha pamphilus 55.Aphanthopus hyperanthus 56. Maniola jurtina 57. Melanargia galathea 58. Erebia medusa 59. Minois dryas 60. Brinthesia circe

32. Lasiommata megera 33. Coenonympha glycerion 34. Coenonympha arcania 35. Coenonympha pamphilus 36.Aphanthopus hyperanthus 37. Maniola jurtina 38. Melanargia galathea 39. Minois dryas 40. Brinthesia circe

23. Pararge aegeria tircis 24. Lasiommata megera 25. Coenonympha glycerion 26. Coenonympha pamphilus 28.Aphanthopus hyperanthus 29. Maniola jurtina 27. Melanargia galathea 30. Minois dryas 31. Brintesia circe

A nappali lepke monitoring során kimutatott védett fajok (100/2012.(IX.28.)VM rendelet alapján) Természetközeli élőhely FAJ Iphiclides podalirius Papilio machaon Gonepteryx rhamni Lycaena dispar Neozephyrus quercus Cupido decolorata Scolitantides orion Maculinea nausithous Maculinea teleius Plebejus idas Aricia agestis Argynnis paphia Brenthis ino Boloria selene Melitaea aurelia Nymphalis io Nymphalis urticae Nymphalis c-album Vanessa atalanta Erebia medusa 20 faj

Bio szőlőültetvény FAJ Iphiclides podalirius Papilio machaon Gonepteryx rhamni Lycaena dispar

Konvencionális szőlőültetvény FAJ Iphiclides podalirius Papilio machaon Gonepteryx rhamni

Aricia agestis Argynnis paphia

Nymphalis io

Nymphalis io

Nymphalis c-album Vanessa atalanta

Vanessa atalanta

9 faj

5 faj

14. ábra: Gyakori védett lepkefaj szőlőben a nappali pávaszem (Nymphalis io)

70

KABÓCA MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál

KABÓCA MONITORING 1. BEVEZETÉS A záró beszámoló az Ausztria – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-1013 keretében benyújtott „ECOWIN” című pályázat kabóca (Scaphoideus) monitoring vizsgálatait hivatott összefoglalni, annak eredményeit kimutatni, és a következtetéseket levonni. (Beszámolási időszak: 2010-2012.) A tanulmányt készítette: Prof. Dr. Benedek Pál.

2. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérleteket a következő színhelyeken valósítottuk meg:  Apátsági Pincészet, Pannonhalma (Drozdik Attila ügyvezető igazgató): jele P  Weninger Pincészet, Balf (Fertői Lajos ügyvezető igazgató): jele W1  Sop-Vin Kft., Sopron (Csercsics György ügyvezető) : jele W2  Láng Pincészet és tsai., Kőszeg (Láng József pincészet vezető): jele L  Cezar Winery Kft., Nagyrada (Kocsis Lajos telephely vezető): jele N  Fényes Pincészet, Sopron (Fényes Tibor pincészet vezető): jele F Módszerek

2. 1. Kabóca felderítés, monitoring (csapdázás), 6 kísérleti színhelyen, éven te 5-6 felmérési periódusban A terepbejárás során ellenőriztük az ültetvények és környezetük adottságait a szőlőkabóca élőhelyi igényei szempontjából (sorok, sorközök növényzete, gyomosság, a környezetben lévő füves, fás, bokros élőhelyek elhelyezkedése a szőlőültetvényhez képest). A munkához mind a három évben Csalomon-típusú sárga színű (SZs), valamint Csalomon-típusú zöldessárga színű (SZz) csapdákat használtunk, amelyeket a szőlőkabóca aktivitási tulajdonságait figyelembe véve, számára legkedvezőbbnek talált ültetvény részleten, a szőlőültetvény támrendszerét képező huzalokon, kb. 1,5 m magasságban helyeztük el, a Scaphoideus titanus szőlőkabóca felderítése (csapdázása) végett. Az első kísérleti évben ezen felül augusztus közepétől Biocont-típusú sárga színű ragadós lapok (csapdák) elhelyezése is megvalósult, ennek a csapdatípusnak a kipróbálása és a másik két típussal való összehasonlítása végett. Minden ültetvényben 3 db Csalomon-típusú sárga színű (SZs), valamint 3 db Csalomon-típusú zöldessárga színű (SZz) csapdát, valamint (csak) 2010-ben augusztustól 3 db Biocont-típusú sárga színű ragadós lapokat helyeztünk el, valamennyi mintavételi periódusban. A csapdák kihelyezését, illetve cseréjét július elejétől-közepétől szeptember végéig-október elejéig, 2 hetes periódusokban végeztük el. 2. 2. Kabóca felderítés fűhálózással, azokon a kísérleti színhelyeken, ahol csapdázással kimutattuk a Scaphoideus kabóca előfordulását A 2010. évi vizsgálatok eredményei alapján azokon a színhelyeken, ahol kimutattuk a Scaphoideus kabócát („fertőzött” színhelyek), szükségesnek találtuk a kabóca felderítésének kiszélesítését fűhálózási módszerrel is. A fűhálózást 2011-ben két színhelyen végeztük: (1) Láng Pincészet és tsai., Kőszeg (Láng József pincészet vezető), (2) Cezar Winery Kft., Nagyrada (Kocsis Lajos telephely vezető). A fűhálózást az ültetvények sorközeiben telepített takaró aljnövényzeten, valamint a szőlősorok lombozatán végeztük el. A fűhálós mintavételre minden második-harmadik csapdacserével párhuzamosan kerül sor, július, augusztus és szeptember hónap folyamán. 71

KABÓCA MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál A fűhálós felvételezés során 40-40 hálócsapással gyűjtöttünk rovarokat, először mindig a sorközök növényzetén, majd ezt követően a szőlősorok lombozatán. A fűhálóval gyűjtött rovarokat ecetéterrel kábítottuk, majd a hálóba kerülő növényi törmelékből kiválogatva, gyufás dobozokban, megszárítva tároltuk a feldolgozás céljából. Mintavételi időszakok, terepkutatások, laboratóriumi elemzés munkaigénye 2010-2012-ben a mintavételezést egy mintavételezési periódusban, július-szeptember időszakban végeztük, ami esetenként áthúzódott október elejére. A mintavételezéssel (kiszállásokkal) töltött napok száma a 3 év során összesen 52 nap volt. A terepi munkára való előkészületek, a laboratóriumi feldolgozás, elemzés, jelentésírás, irodalmi tanulmány és tananyag elkészítése ezen felül további 144 munkanapot vett igénybe. A teljes program végrehajtása tehát 196 munkanap során valósult meg.

3. VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA 3. 1. Színes, ragadós csapdákkal végzett kabóca felderíté s (monitoring) A csapdázások során az Észak-Amerikából behurcolt szőlőkabócát (Scaphoideus titanus) a három éves kutatások során először (2010-ben) csak egy színhelyen, 2011-2012-ben már két színhelyen (Nagyrada és Kőszeg) mutattuk ki. A többi kísérleti színhelyen a vektor kabócafaj, szerencsére a gondosan végzett csapdázás ellenére sem került elő (előfordulás szempontjából negatív: Sopron, Balf, Pannonhalma). Ezek az adatok kiegészítik a Scaphoideus titanus vektor kabócafaj hazai terjedéséről eddig ismert adatokat, ugyanis terjedése nálunk az ország délnyugati határai mentén kezdődött el. Bár terjedése a jövőben észak és nyugat felé várható, a mi három éves vizsgálataik eredményei azt mutatják, hogy ez a folyamat az utóbbi években szerencsére lelassult, mert az általunk felderített legészakibb megjelenéséhez viszonylag közel eső soproni és balfi lelőhelyeken, valamint az északkeletre távolabb eső Pannonhalmán három év alatt sem bukkant fel Tekintettel várható terjedésére, a csapdázási vizsgálatok eredményeiből levonható az a következtetés, hogy a ma nemzetközi tekintetben elfogadott felderítési metodika (ami a sárga színű ragadós csapdák használatát jelenti), alkalmas a vektor kabócafaj kimutatására. Megállapítottuk, hogy az első kísérleti évben felhasznált három csapdatípus közül az egyik (a Biocont-típusú sárga színű ragadós lapok) tartós csapdázásra nem alkalmasak, mert bár szemmel láthatóan vonzó hatásúak a rovarokra (köztük a Scaphoideus vektorkabócára is), a rajtuk lévő, nem-száradó ragaszt állékonysága gyenge, így a két hetes csapdacsere időszakában az eső a fogott rovarok nagy részét lemossa a lapokról. A másik két csapdatípusnál (a Csalomon-típusú sárga színű: Zs, valamint a Csalomon-típusú zöldessárga színű: SZz csapdák) ez a hiba nem mutatkozott, azok jó vonzó hatása mellett, a ragasztó állékonysága is kifogástalannak bizonyult. Így a Scaphoideus vektorkabóca felderítéséhez a Csalomon-típusú sárga színű: Zs, valamint a Csalomon-típusú zöldessárga színű: SZz csapdákat javasoljuk. 3. 2. Színes, ragadó s csapdákkal kimutatott rovarok szőlőültetvényekben 2010-2011-2012. évek során közel 1400 csapdázási hét folyamán gyűjtöttünk rovarokat, a Scaphoideus vektorkabóca kimutatása végett. A csapdázás során sok rovarfaj került a csapdákba, amelyek zöme a szőlőültetvények biocönózisának tagjai (többségük a szőlősorok aljnövényzetén él), kisebb részük a környék más típusú élőhelyéről repült be a területre. A csapdázások során 13 rovarrendből 72 taxon, a következő rovarfajok illetve fajcsoport kimutatásra került sor: Homoptera (Cicadellidae): Scaphoideus titanus, (Cicadellidae): Cicadella viridis (Cicadellidae): Empoasca solani, (Cicadellidae): Empoasca vitis, (Ciadellidae): Euscelis incisus, (Delphacidae): Asirica clavicornis, (Delphacidae): Javesella pellucida, (Membracidae): Ceresa bubalus, (Cercopidae): Philaenus spumarius Stenorrhyncha: Aphididae több faj Heteroptera (Plataspidae): Coptosoma scutellatum, (Pentatomidae): Aelia acuminata, (Lygaeidae): Lygaeidae egy faj, (Nabidae): Nabis sp., (Miridae): Lygus rugulipennis, (Miridae): Adelphocoris lineolatus, (Miridae): Adelphocoris seticornis, (Miridae): Polymerus cognatus, (Gerridae): Gerris sp. Ensifera (Phaneropterigidae): Phaneroptera falcata Odonata (Libellulidae): Sympetrum sp 72

KABÓCA MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál Trichoptera: egy faj Lepidoptera (Pieridae): Pieris brassicae, (Hespereidae): Hesperus sp., (Zygaenidae): Zygaene purpuralis, (Noctuidae): Noctuidae egy faj Coleoptera (Carabidae): Harpalus sp., (Carabidae): Amara sp., (Elateridae): Agriotes obscurus, Elateridae): Agriotes sputator, (Elateridae): Agriotes lineatus, Staphylinidae több faj, (Mordellidae): Mordellochroa sp., (Coccinellidae): Coccinella septempunctata, (Coccinellidae): Adalia bipunctata, (Coccinellidae): Halyzia sedecimguttata, (Coccinellidae): Thea vigintiduopunctata, (Coccinellidae): Harmonia axyridis, (Coccinellidae): Subcoccinella quatordecimpunctata, (Lampyridae): Lapyris noctiluca, (Scarabaeidae): Aphodius sp., (Scarabaeidae): Onthophagus ovatus, (Nitidulidae): Meligethes aeneus, (Chrysomelidae): Cassida sp., (Chrysomelidae): Phyllotreta sp., (Chrysomelidae): Chaetocnema tibialis, (Chrysomelidae): Diabrotica virgifera virgifera, (Buprestidae): Melanophila picta, (Cerambycidae): Clytus arietis, (Cerambycidae): Clytus arietis, (Curculionidae): Rhychites sp., (Curculionidae): Sitona sp., (Curculionidae): Ceuthorrhynchus assimilis Planipennia (Myrmeleonidae): Myrmeleon sp., (Chrysopidae): Chrysopa carnea, (Hemebiidae): Hemerobius sp. Mecoptera (Panorpidae): Panorpa communis Thysanoptera: több faj Hymenoptera (Formicidae): Formicidae több faj, (Tenthredinidae) Athalia rosea, (Ichneumonidae): Ichneumonidae több faj, (Braconidae): Braconidae: több faj, Proctotrupidae: több faj, Chalcidoidea több faj, Chalcididae több faj, (Sphecidae): Crosocerus sp., (Sphecidae): Psenulus sp., (Halictidae): Halictus sp., (Apidae): Apis melifera Diptera: Nematocera alrend több faj, Brachycra alrend több faj 3. 3. Színes, ragadós csapdákkal szőlőültetvényekből kimutatott kabóca fajok jellemzése 1. Homoptera (Cicadellidae): Scaphoideus titanus: Ez a faj a szőlő aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma ("Flavescence dorée") vektora. Tápnövényei kizárólag a Vitis (szőlő) fajok. A csapdázást ennek a fajnak a felderítése (monitorozása) végett végeztük. Ezt a fajt 2011-ben két színhelyen, a Cezar Winery nagyradai kísérleti ültetvényben, valamint a Láng Pincészet kőszegi kísérleti ültetvényben mutattuk ki. A többi csapdázási színhelyen ez a faj nem mutatkozott! Kőszegen, a Láng pincészethez tartozó kíséreti ültetvényben a kimutatott egyedszám alacsonynak mondható, viszont Nagyradán a csapdázott egyedszám többszörösen nagyobb volt. 2. Homoptera (Cicadellidae): Cicadella viridis: Mivel a szőlő nem tartozik tápnövényei közé, ez a faj a sorközök aljnövényein, fűféléken él és onnan került be a számára vonzó színű, sárga csapdáinkba. 3. Homoptera (Cicadellidae): Empoasca solani és Empoasca vitis: Lágyszárú, kétszikű növényeken táplálkozik, a nyár végétől időlegesen tömegesen áttérhet bokrokra, fákra és a szőlőre is. Mai tudásunk szerint szőlőbetegségek terjesztésében nincs szerepe. A sárga csapdákba részben az aljnövényzeten, augusztustól pedig a szőlőre is átvonuló népesség egyedeiből kerültek be példányok. 4. Homoptera (Ciadellidae): Euscelis incisus: Főként évelő pillangósokon él. A szőlőültetvényekben a sorközökben fordul elő, a sorköz „gyepesítésekor” felhasznált (elvetett) fehérherén. A szőlővel tehát ez a faj nincs kapcsolatban. 5. Homoptera (Delphacidae): Asirica clavicornis: Lágyszárú növényeken él. Szőlőültetvényekben a sorközök vegyes növényzetén tartózkodik, onnan került bele a számára vonzó, sárga színű csapdákba. A szőlőhöz nincsen köze. 6. Homoptera (Delphacidae): Javesella pellucidae: Tápnövényei fűféle növények. Gabonakártevőként is említik. Szőlőültetvényekben a sorközök vegyes növényzetén tartózkodik, a szőlőhöz nincsen köze. 7. Homoptera (Membracidae): Ceresa bubalus: Leginkább évelő pillangósokon fordul elő, de időnként a szőlőn is táplálkozik. Szívogatásával ritkán jelentéktelen kárt is okoz szőlőn. Növénybetegségek terjesztőjeként nincs szerepe. Csapdáink elenyésző egyedszámban fogták. 8. Homoptera (Cercopidae): Philaenus spumarius: Cserjéken és lágyszárú növényeken egyaránt előfordul, ritkán szőlőn is szívogat, de szőlőültetvényekben is inkább a sorközök lágyszárú növényzetén él. Polifág természete miatt nem kötődik a szőlőhöz és szőlő betegségek terjesztésében sincs szerepe. Csapdáinkba valószínűleg a sorközök növényzetéről kerül, mert számára is vonzóak a sárga színek.

73

KABÓCA MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál 3. 4. A szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) egyedszáma és ra jzása a sárga ragadós csapdák fogási eredményei alapján A szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) rajzása a nagyradai és kőszegi csapdázás eredményei szerint július elejétől szeptember végéig tart, s ezen belül július második felében és augusztus első felében a legtömegesebb, a vegetációs időszak korábbi fázisában lárva állapotban van. A szakirodalmi adatok szerint a Flvescens doreé (FD ftoplazma) átvitelében nem csak a kifejlett kabócák, hanem a lárvák is részt vesznek, így a védekezést – amennyiben a jövőben szükségessé válik – nem csak a kifejlett kabócák rajzásának idején, hanem már korábban (júniusban), a lárvák fejlődésének időszakában el kell kezdeni. Csapdáinkban 2010-ben viszonylag kis egyedszámban, csak egy lelőhelyen, Nagyradán mutattuk ki a szőlőkabócát (Scaphoideus titanus). A következő – 2011. évben – ezen a helyen (Nagyrada) a számuk közel 10-szeres mértékben megemelkedett, mutatván hirtelen elszaporodásukat ezen az élőhelyen. 2011-ben északabbra, Kőszegen is megtaláltuk a szőlőkabócát (Scaphoideus titanus), viszonylag kis egyedszámban. A következő évben (2012) Nagyradán az előző évhez (2011) jelentősen csökkent, csaknem felére esett vissza a gyűjtött egyedszám, és ebben az évben (2012) Kőszegen is kevesebb szőlőkabócát csapdáztunk, mint egy évvel korábban. Ez a tény – ami mindkét „pozitív” lelőhelyen megmutatkozott, a változó időjárás hatására enged következtetni, mutatván, hogy a szélsőségesen száraz 2012. év ennek a rovarnak (sok más rovarhoz hasonlóan) kedvezőtlen lehetett. Ennek a megállapításnak a realitását támasztja alá az, hogy az egyik évről a másikra észlelt létszámcsökkenés mindkét általunk vizsgált, de egymástól kifejezetten távol lévő színhelyeken (Nagyrada, ill. Kőszeg) hasonlóképpen mutatkozott. 3. 5. A fűhálózás eredményei a Scaphoideu s kabóca kimutatására Mivel megállapítottuk, hogy a színcsapdás monitorozást azokon a helyeken, ahol a Scaphoideus vektorkabóca kimutatható, egy további felderítési módszerrel, az ú.n. fűhálózást célszerű kiegészíteni, amit a szőlőültetvények sorközeiben lévő takaró-aljnövényzeten, valamint a szőlősorok lombozatán kell végrehajtani, a monitorozást 20112012-ben kiegészítettük ezzel a módszerrel. A fűhálós mintavételt a kabóca felderítés időszakában (július–szeptember) minden második csapdacserével párhuzamosan igyekeztünk végrehajtani. A fűhálós mintavételezésre a következő időpontokban került sor: Láng Pincészet és tsai. Kőszeg: 2011.08.14., 2011.09.16., 2012.07.23., 2012.08.15., 2012.09.19., Cezar Winery Kft. Nagyrada: 2011.08.14., 2011.09.21., 2012.07.06., 2012.08.16., 2012.09.19. 1. táblázat: Fűhálózással kimutatott rovarok Rovarrend

Család

Auchenorrhyncha (Homoptera)

Cicadellidae

Fajok a sorközök vegyes növényzetén -

Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae Cicadellidae

Cicadella sp. Empoasca solani Empoasca vitis Euscelis insidiosus Euscelis plebejus Euscelis incisus Macrosteles sp. Eupterix cuspidata Eupterix urticae Eupterix sp. Neoaliturus fenestratus Jassus sp. Limotettix striolata Limotettix sp. Macrosteles sexnotatus Macrosteles sp. Macropis sp. Doratura homophyla Typhlocyba sp. Paramesus sp. Penthima nigra

74

Fajok a szőlő lombozatán Scaphoideus titanus (csak Kőszeg és Nagyrada) Empoasca vitis -

KABÓCA MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál

Stenorrhyncha Heteroptera

Ensifera Saltatoria

Coleoptera

Cicadellidae Cercopidae Cixiidae Cixiidae Dictyopharidae Aphididae Pentatomidae Pentatomidae Pentatomidae Pentatomidae Pentatomidae Pentatomidae Scutelleridae Coreidae Lygaeidae Lygaeidae Lygaeidae Lygaeidae Lygaeidae Lygaeidae Lygaeidae Lygaeidae Lygaeidae Nabidae Nabidae Miridae Miridae Miridae Miridae Miridae Miridae Miridae Miridae Miridae Miridae Anthocoridae Gryllidaae Acrididae Acrididae Tetrigidae Tetrigidae Mordellidae Nitidulidae Coccinellidae Coccinellidae Coccinellidae Coccinellidae Coccinellidae Coccinellidae Coccinellidae Coccinellidae Coccinellidae Cantharidae Malachidae Chrysomelidae Chrysomelidae Chrysomelidae Chrysomelidae Chrysomelidae Chrysomelidae Chrysomelidae

Oliarius cuspidatus Philaenus spumarius Hyalestes obsoletus Oliarius cuspidatus Dictyophara europaea több faj Carpocoris mediterraneus Dolycoris baccarum Eurydema oleraceum Eurydem ornatum Holcostethus vernalis Aelia acuminata Eurygaster maura Mesocerus marginatus Cymus glandicolor Nysius senecionis Chlorosoma schillingi Blissus sp. Lygaeosoma reticulatum Pachybrachius fracticollis Platyplax salviae Heterogaster urticae Heterogaster affinis Nabis ferus Nabis rugosus Lygus rugulipennis Lygus pratensis Notostira erratica Adelphocoris lineolatus Calocoris norvegicus Chargochilus gyllenhali Trigonotylus ruficornis Notostira erratica Orthotylus flavosparsus Othops kalmi Orius niger Gryllus domesticus Omocestus haemorrhoidalis Omocestus ventralis Tetrix tenuicornis Tetrix sabulata Mordella brachyura Meligethes aeneus Coccinella septempunctata Coccinella quinquepunctata Coccinella Subcoccinella 24-punctata Adalia variegata Adalia bipunctata Harmonia axyridis Rhagonica fulva Malachius sp. Cryptocephalus aureus C. 14-maculatus Hispa atra Longitarsustabidus Longitarsus luridus Chaetocnema tibialis Phyllotreta ohriceps

75

Hyalestes obsoletus Nysius senecionis Heterogaster urticae Orius niger Coccinella 7-punctata Adalia variegata Harmonia axyridis Hyperaspis reppensis Anisosticta novedecimpunctata Rhagonica fulva -

KABÓCA MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál

Planipennia Hymenoptera

Diptera

Chrysomelidae Chrysomelidae Chrysomelidae Chrysomelidae Chrysomelidae Curculionidae Curculionidae Curculionidae Curculionidae Curculionidae

Phyllotreta atra Phyllotreta vittula Phyllotreta undulata Psylloides affinis Apion spp. (több faj) Sitona humeralis Sitona lineata Sitona crinita Larinus jaceae

Phyllotreta atra Phyllotreta vittula Diabrotica virgifera -

Chrysopidae Formicidae Formicidae Formicidae Ichneumonidae Braconidae Aphidiidae Chalcididae Proctotrupidae Sphecidae Pompilidae Colletidae Halictidae Halictidae Andrenidae Apidae Apidae Cecidomyidae Chironomidae Tipulidae Brachycera Phoridae Rhagionidae Stratyomyidae Stratyomyidae Muscidae Muscidae Muscidae Muscidae Muscidae Sarcophagidae Trypetidae Syrphidae Syrphidae Syrphidae Syrphidae Syrphidae Syrphidae Asilidae Chloropidae Chloropidae Chloropidae Milichidae

Chrysopa carnea Lasius niger Formica rifibaris Tetramorium caespitum Ichneumonidae spp. (több) Braconidae spp. (több faj) Aphidius spp. (több faj) Chalcididae spp. (több faj) Proctotrupidae spp. (több) Spilomena troglodytes Pompilidae sp. Hylaeus sp. Halictus sp. Lasioglossum sp. Andrena ovatula Apis mellifera Bombus agrorum Chironomus sp. Tipula sp. Brachycera spp. (több faj) Phora sp. Chrysopilus sp. Sargus splendens Sargus sp. Fannia canicularis Fannia sp. Muscidae spp. (több faj) Sarcophaga sp. Trypetoptera sp. Syrphus balteatus Platychirus clypeatus Sphaerohoria scripta Epistrophe balteatus Asilus sp. Oscinella frit Chloropidae sp. Meromyza saltatrix Meoneura sp.

Chrysopa carnea Lasius niger Tetramorium caespitum -

76

Proctotrupidae sp. Andrena sp. Apis mellifera Dasyneura sp. Chironomus sp. Brachycera spp. (több) Fannia sp. Fannia armata Coenosia mollicula Sarcophaga sp. Epistrophe grossulariae Pipiza qudrimaculatus -

KABÓCA MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál A fűhálózások során 10 rovarrendből összesen 136 taxon, rovarfajok illetve fajcsoportok kimutatásra került sor (1. Táblázat). Ez azt jelenti, hogy fűhálózással – tehát közvetlen gyűjtéssel – közel kétszer annyi rovarfajt (136 taxon) mutattunk ki a szőlőültetvények területén, mint ragadós csapdákkal (72 taxon). Ezek között összesen 26 kabócafajt mutattunk ki az ültetvényekből. A szőlő sorközök dús növényzetén 128 taxont azonosítottunk, s ezek között 26 kabócafajt találtunk. A szőlő lombozatán viszont csak 30 taxont állapítottunk meg, melyek között 3 kabócafaj fordult elő. A szőlő sorközök növényzetén előforduló rovarok többsége lágyszárú növényeken élő fitofág rovar. Emellett számos ragadozó és parazitiod rovarfajt is kimutattunk, amelyek fioifág rovarok természetes ellenségei. A kimutatott rovaroknak azonban (három, időnként szőlőn is felbukkanó, de szőlőn csak alkalmi vendégnek minősülő kabócafaj kivételével: Empoasca vitis, E. solani, Hylastes obsoletus), a többi kimutatott rovarnak (125 faj), a szőlőhöz semmi köze sincsen. A szőlő lombozatán kimutatott rovaroknak 3 kabócafaj kivételével a szőlőhöz szintén semmi köze sincsen. Ezek közül ugyanis 2 lágyszárú növényeken táplálkozó poloska (Nysius senecionis, Heterogaster urticae), 1 faj rovarokat és atkákat fogyasztó ragadozó poloska (Orius niger), 5 faj levéltetveket fogyasztó katicabogár (Coccinellidae: de szőlőn nem élnek levéltetvek), 1 faj rovarokat ragadozó lágybogár (Rhagonica fulva), 2 faj lágyszárúakon élő levélbolha (Phyllotreta atra, Ph. vittula), 1 faj kukorica kártevő (kukoricabogár: Diabrotica virgifera), 1 faj ragadozó fátyolka (Chrysopa carnea), 2 faj hangya (Formicidae), 1 parazitoid fürkészdarázs (Proctotrupoidea sp.), 2 faj méhalkatú rovar (Andrena sp., Apis mellifera), 2 faj levéltetű ragadozó zengőlégy (Syrphidae), 4 pedig egyéb légyféle. A szőlő lombozatán kimutatott kabócafajok között van a Scaphoideus titanus szőlőkabóca, ami a veszedelmes új szólőbetegség, a Flavescens doreé (FD) fitoplazma vektora. Ezt a fajt kizárólag a sárga, ragadós csapdákkal felderített két új lelőhelyen (Nagyradán és Kőszegen) találtuk meg a szőlő lombozatán is. Ezen a két lelőhelyen a fűhálós mintákban rendszeresen előfordult a szőlő lombozatán. Viszont a sorközök lágyszárú növényzetén soha nem fordul elő. A másik két kabóca a szőlőn alkalmi vendég. Egyikük különösebb kárt nem okoz (Empoasca vitis), a másik pedig (Hyalestes obsoletus) szőlőn szintén csak alkalmi vendég, de vektora a Bois noir (BN) fitoplazmának. Ez utóbbi kabócából a szőlő lombozatán csak egyetlen példányt találtunk (Nagyradán, 2012.09.19-én). Az utóbbi két faj a sorkozök lágyzárú növényzetén rendszeresen előfordult. A szőlő lombozatán kimutatott rovarok tehát – a fenti bekezdésben olvashatók szerint – szőlőn csak véletlen vendégek, amiket ökológiai nézőpontból ezen a növényen „turistáknak” nevezhetünk (hiker), mivel a szőlőhöz semmiféle kapcsolat nem fűzi őket, hanem csak más biotópba vezető útjuk során alkalmi pihenőnek használták a szőlőnövényt. Nagyon fontos megállapítás az, hogy a fűhálózások során Scaphoideus titanus kabócákat csak a nagyradai és kőszegi ültetvényben találtunk meg. Ez a faj a többi kabócával ellentétben, a sorközök lágyszárú növényzetén nem volt jelen. A Scaphoideus titanus fűhálós módszerrel kizárólag a szőlő lombozatán volt kimutatható. Ez a tapasztalatunk is világosan alátámasztja, és bizonyítja, hogy ez a faj valóban kizárólag a szőlőhöz ragaszkodik, ami a „Flavescens doreé” (FD) fitoplazma terjesztésének veszélye miatt elsőrendű fontosságú tényező!

77

KABÓCA MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál

4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 1. Szőlőültetvényekben sárga színcsapdákkal és fűhálózással 9 kabócafajt mutattuk ki, amelyek közül csak egy olyan faj fordul elő, amelynek a szőlő az egyedüli tápnövénye. Ez a faj az Észak-Amerikából Európába behurcolt szőlőkabóca (Scaphoideus titanus). Ez a faj azért jelentős, mert a szőlőn katasztrofális károkkal fenyegető, új szőlőbetegség, a „Flavescens doreé” (FD) fitoplazma kizárólagos terjesztője (vektora). A többi kimutatott kabócafaj polifág természetű. Közülük néhány alkalmi szőlőkártevőként is fellép (Ceresa bubalus, Empoasca vitis), de kártételi jelentőségük elhanyagolható. Ezen kívül szőlőn alkalmanként egy tizedik faj is előfordulhat (Hyalastes obsoletus), amit mi nem találtunk meg. Ez is polifág faj, de alkalmanként szőlőn is felbukkan, s ilyenkor veszélyes lehet, mert egy másik betegség, a „Bois noir” (BN) fitoplazma (más néven Stolbur fitoplazma) vektora lehet szőlő ültetvényekben. 2. A szőlőkabócát (Scaphoideus titanus) a csapdázások során 2010-ben Nagyradán (Zala megye) 2011-ben és 2012-ben is két ültetvényben, Nagyradán (Zala megy) és Kőszegen (vas megye) mutattuk ki. A többi kísérleti ültetvényben (Sopron, Balf, Pannonhalma) a vektor kabócát továbbra sem találtuk meg. Az általunk kimutatott előfordulások (Nagyrada, Kőszeg) új lelőhelynek számítanak, és mutatják a rovar fokozatos terjedését az országban. A terjedés azonban – szerencsére – lassúnak tűnik, mivel 3 éves munkánk során a közeli Kőszegről a Sopron környéki térséget még nem érte el. 3. Csapdáinkban 2010-ben Nagyradán viszonylag kis egyedszámban találtuk meg a szőlőkabócát (Scaphoideus titanus). A következő – 2011. évben – ezen a helyen (Nagyrada) a számuk közel 10-szeres mértékben megemelkedett, mutatván hirtelen elszaporodásukat ezen az élőhelyen. Kőszegen, ahol 2011-ben szintén megtaláltuk a szőlőkabócát (Scaphoideus titanus), csak kis egyedszámban bukkant fel. A következő, 2012. évben Nagyradán és Kőszegen is jelentősen csökkent, csaknem felére esett vissza a gyűjtött egyedszám, ami a változó időjárás hatására enged következtetni, mutatván, hogy a szélsőségesen száraz 2012. év sok más rovarhoz hasonlóan ennek a rovarnak is kedvezőtlen volt. Az időjárás alakulása tehát igen komolyan befolyásolja ennek a rovarnak azt elszaporodását és bizonyára terjedése képességét is. 4. Mivel a szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) hazánkban már megjelent és a tapasztalatok szerint – ha lassan is – terjedőben van, fennáll a veszély, hogy a szőlő katasztrófálisan veszélyes, új betegsége, a „Flavescens doreé” is felléphet nálunk. A betegség kialakulásának azonban van még egy feltétele, nevezetesen a megbetegedést előidéző kórokozó, a „Flavescens doreé” (FD) fitoplazma is széthurcolása. Mivel ezt 2013 őszén. Lenti térségében már hazánkban is kimutatták, mindent el kell követni a „Flavescens doreé” (FD) fitoplazma szétterjedésének megakadályozására, hiszen ennek terjesztője, a szóbanforgó kabóca már számos tájkörzetben megtalálható nálunk. 5. Megállapítható, hogy az általunk alkalmazott felderítési metodika (sárga színű ragadós csapdák használata) alkalmas a vektor kabócafaj kimutatására. Megállapítottuk, hogy a megvizsgált három csapdatípus közül az egyik (a Bioconttípusú sárga színű ragadós lapok) tartós csapdázásra nem alkalmasak, mert a rajtuk lévő, nem-száradó ragaszt állékonysága gyenge, az eső a csapdacserék közötti időszak folyamán a fogott rovarok nagy részét lemossa a lapokról. A másik két csapdatípus (a Csalomon-típusú sárga színű: Zs, valamint a Csalomon-típusú zöldessárga: SZz csapdák) esetében a jó vonzó hatása mellett, a ragasztó állékonysága is kifogástalannak bizonyult. Így ezek a csapdák nagy biztonsággal használhatók a Scaphoideus vektorkabóca felderítéséhez. 6. A szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) rajzása nálunk július elejétől szeptember végéig tart, s ezen belül július második felében és augusztus első felében a legtömegesebb. A szakirodalmi adatok szerint a Flvescens doreé (FD fitoplazma) átvitelében nem csak a kifejlett kabócák, hanem a lárvák is részt vesznek, így a védekezést – amennyiben a jövőben szükségessé válik – nem csak a kifejlett kabócák rajzásának idején, hanem már korábban (júniusban), a lárvák fejlődésének időszakában el kell kezdeni. 7. Fűhálóval végzett felméréseinkből megállapítható, hogy a szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) valószínűleg csak a szőlősorok levélzetén tartózkodik, a sorközök helyenként dús növényzetén ugyanis nem volt megtalálható. Ez a tény igazolja azt a jól ismert megállapítást, hogy ez a kabóca a szőlőhöz specializálódott monofág rovar. 8. A fűhálózással végzett vizsgálatainkból az is látható, hogy a sárga színcsapdákban fogott többi kabócafaj a sorközök aljnövényzetéről felreppenve került a csapdákba, mert ezek a szőlő lombozatán fűhálózással nem, csak a sorközök változatos növényzetén voltak kimutathatók.

78

KABÓCA MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál

5. A HAGYOMÁNYOS ÉS ÖKOLÓGIAI SZŐLŐTERMESZTÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA Azokon a területeken, ahol ma mezőgazdasági termelést folytatunk, valamikor erdők, ligetek, rétek, tehát „természetes” élőhelyek voltak fajgazdag, változatos (modern kifejezéssel „diverz”) növényvilággal és állatvilággal. Helyette mi, emberek kultúrnövényeket telepítettünk, és törekszünk a konkurens növényzet, a „gyomok” kiirtására, és ezzel a valamikori természetes élőhelyek helyett „kultúrsivatagot” teremtünk, egyoldalú növényzettel (gyakorlatilag csak a kultúrnövényünk van jelen), és mivel így egyoldalú és biológiailag szegényes a növényi energiaforrás a területen, hasonlóan szegényes az ott megtelepedni képes állatvilág (amit emberi szempontból kártevő, hasznos és közömbös fajokra osztunk). Ez a helyzetkép a szőlőültetvényekre is érvényes. Országunkban ugyanis a szőlőültetvények zöme olyan területen van, ahol valamikor erdő díszlett (ez alól csak a síkvidéki, alföldi szőlők többsége kivétel). Így a Nyugat-Dunántúl szőlőültetvényei is valamikori erdők helyén találhatók, az eredeti erdőkhöz képes nagyon szegényes növény és állatvilággal. Az ökológiai szőlőtermesztés azonban ebből a tekintetből új helyzetet teremt, mert a sorközi „zöldítéssel” növelni tudjuk a növényi diverzitást. Ez számos, hasznos, agronómiai hatás mellett (talajlazítás, nedvesség megőrzés, humusz tartalom gazdagodása,stb.) az állatvilág gazdagodását is maga után vonja. A kabóca monitoring során a sárga színcsapdázással számos rovarfajt mutattunk ki a szőlőültetvényekben, de ezek túlnyomó többsége nincs kapcsolatban a szőlővel, hanem ott csak mint átutazó, „turista” jelenik meg időlegesen, mert életül más bitópokhoz kötődik. Viszont az amerikai szőlőkabócával fertőzött ültetvényekben, a sorközi, mesterségesen létesített takarónövényzeten (a „zöldítés” eredményeként), továbbá a szőlősorokon már olyan állatokat mutattunk ki, amelyek valóban a szőlőültetvények területén élnek. Ezzel szemben ugyanott a szőlősorok lombozatán csak nagyon kevés fajt találtunk, amelyek egy része szőlőkártevőkből áll, másik része pedig a sorközi növényzetről (nem szőlőről) odatévedő egyedekből állt. A sorközi növényzeten kimutatott az állategyüttes fajgazdagsága hasonló volt a csapdákkal kimutatott „turisták”, tehát az ültetvényen csak átvonuló, vagyis nem a szőlőültetvény, hanem a környező biotópokban élő állatfajok számával. Az ökológiai szőlőtermesztés tehát a sorközi „zöldítéssel” ténylegesen, nagymértékben hozzájárul a terület élővilágának gazdagításához, a biodiverzitás fenntartásához. Ami konkrétan a kabócákat illeti, szőlőültetvényekben 9 kabócafajt találtunk, amelyek közül azonban csak egyetlen faj tekinthető állandó szőlőkártevőnek (Scaphoideus titanus), a többi vagy csak alkalmi szőlőkártevő, és jellemzően inkább más növényeken él (Empoasca, vitis, E. solani, Ceresa bubalus), a fennmaradó fajok pedig soha sem táplálkoznak szőlőn, hanem átvonuló, „turisták” a szőlőültetvényekben, vagy a sorközök vetett növényzetén (a „zöldítés” területén) élnek. Az ökológiai és a hagyományos szőlőtermesztés között a szőlőkártevőnek minősülő kabócák fajgazdagságát illetően nincs semmi féle hatása, viszont az ültetvényben előforduló más, szőlőre közömbös kabócafajok fajgazdagsága az ökológiai szőlőtermesztésben legalább kétszeres. Ez a nagyobb fajgazdagság a szőlőtermesztésre nincs semmiféle káros hatással, viszont hozzájárulnak más, szőlőre nem káros, ragadozó és hasznos parazitoid rovarok megtelepedéséhez a szőlőültetvényekben.

79

EDAFON MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál

EDAFON MONITORING 1. BEVEZETÉS A záró beszámoló az Ausztria – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-1013 keretében benyújtott „ECOWIN” című pályázat edafon (földigiliszta) monitoring vizsgálatait hivatott összefoglalni, annak eredményeit kimutatni, és a következtetéseket levonni. (Beszámolási időszak: 2011-2013.) A tanulmányt készítette: Prof. Dr.Benedek Pál.

2. ANYAG ÉS MÓDSZER Mintavételi helyek és mintázási időpontok  2011-ben egy mintavételezési időszakot jelöltünk ki, a vizsgálatokat szeptember hónapban hajtottuk végre. - Láng Pincészet és tsai., Kőszeg: 2011. 09.16. - Weninger Pincészet I., Balf: 2011. 09.16. - Weninger Pincészet II., Balf: 2011. 09.16. - Cezar Winery Kft., Nagyrada: 2011. 09.21. - Sop-Vin Kft., Sopron: 2011. 09.16. - Apátsági pincészet, Pannonhalma: 2011. 09.15. - Fényes Pincészet, Sopron: 2011. 09.16.  2012-ben két mintavételezési időszakot jelöltünk ki, az elsőt tavasszal (május), a másodikat ősszel (szeptember), és a vizsgálatokat ezekben az időszakokban hajtottuk végre: - Láng Pincészet és tsai., Kőszeg (L): 2012.05.16. és 2012.09.12. - Weninger Pincészet I., Balf (W1): 2012.05.16. és 2012.09.12. - Weninger Pincészet II., Balf (W2): 2012.05.16. és 2012.09.12. - Cezar Winery Kft., Nagyrada (N): 2012.05.19. és 2012.09.19. - Sop-Vin Kft., Sopron (S): 2012.05.16. és 2012.09.12. - Apátsági pincészet, Pannonhalma (P): 2012.05.23. és 2012.09.28. - Fényes Pincészet, Sopron: 2012.05.23 (F). és 2012.09.12.  2013-ban két mintavételezési időszakot jelöltünk ki, az elsőt nyáron (június, egy helyen július), a másodikat ősszel (szeptember), és a vizsgálatokat ezekben az időszakokban hajtottuk végre: - Láng Pincészet és tsai., Kőszeg (L): 2013.06.19. és 2013.09.21. - Weninger Pincészet I., Balf (W1): 2013.06.19. és 2013.09.21. - Weninger Pincészet II., Balf (W2): 2013.06.19. és 2013.09.21. - Cezar Winery Kft., Nagyrada (N): 2013.07.19. és 2013.09.28. - Sop-Vin Kft., Sopron (S): 2013.06.20. és 2013.09.23. - Apátsági pincészet, Pannonhalma (P): 2013.06.20. és 2013.09.28. - Fényes Pincészet, Sopron: 2013.06.23 (F) és 2013.09.21. Módszerek A kísérleti helyszíneken általában egy, a balfi pincészetnél (Weninger) két ültetvényben, összesen tehát hét ültetvényben végzünk vizsgálatokat. Minden ültetvényben 2-2 mintavételi pontot jelöltünk ki. Minden mintavételi ponton 3-3 mintát vettünk, kettőt a sorközben, a harmadikat a szőlősorban. A minták távolsága egymástól legalább 2 m volt. Minden mintavételi helyen kétféle módszer kombinálásával gyűjtöttünk gilisztákat. 2. 1. Térfogati kvadrát módszer: Egy-egy ültetvényben egy mintavételi időpontban 2 helyen vettünk mintát. Az egyes mintavételi helyeken 3 mintát vettünk, kettőt a szőlő sorközében, egyet a szőlő sorában. A sorközben vett minták 80

EDAFON MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál száma 1. és 2, a szőlősorban vett mintaszáma 3. volt. A mintázási pontokon először eltávolítottuk a talaj felszínét borító növényzetet és növényi maradványokat. Ezután kimértük a 25 x 25 cm méretű mintagödrök helyét. Ezután majd ásóval 25 cm mélységű talajmintát vettünk, amit az előkészített PVC zsákra tettünk. A gödörből a kis lapáttal kilapátoltuk az ásóval megbolygatott talajt. A giliszták kigyűjtése és konzerválása: A PVC zsákon lévő talajt kézzel gondosan átmorzsoltuk és belőle minden földigilisztát kiszedtünk, kábítás és elpusztítás végett 50%-os etanolba tettünk, mintagödrönként már előkészített tároló üvegbe. A tároló edényen felírtuk a mintavételi hely, a mintázási pont és a mintagödör jelét, illetve számát, valamint a mintázási módszer jelét (Térfogati kvadrát módszer jele: TF), és a mintavétel időpontját. 2. 2. Irritatív (vermifug) módszer: A térfogati kvadrát módszer végrehajtása után a mintaterületen esetleg bent maradó gilisztákat vermifug módszerrel gyűjtöttük ki. Irritatív anyagként csípős, dijoni mustárt használtunk. Mintagödrönként 5 l vízbe 300 g csípős mustárt adagoltunk, amit elkeveréssel eloszlattuk (feloldottunk). Ezt a keveréket beleöntöttük az előzőleg már kiásott mintagödrökbe. A mustáros vizes beöntözés után 20-30 perc elteltével visszamentünk a mintagödrökhöz. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy a gödör talajában esetleg kissé mélyebben tartózkodó giliszták az irritáló mustárolaj hatására a felszínre meneküljenek, ahonnan kézzel, gödrönként külön összegyűjtöttük őket. A giliszták kigyűjtése és konzerválása: Minden földigilisztát kiszedtünk, kábítás és elpusztítás végett 50%-os etanolba tettünk, mintagödrönként már előkészített tároló üvegbe. A tároló edényen felírtuk a mintavételi hely, a mintázási pont és a mintagödör jelét, illetve számát, valamint a mintázási módszer jelét (Vermifug módszer jele: VF), és a mintavétel időpontját. 2. 3. Identifikálás Az identifikálást a következő forrásmunkák felhasználásával végeztük el: Csuzdi Cs. & Zicsi, A. (2003) Earthworms of Hungary (Annelida: Oligochaeta, Lumbricidae). Pedozoologica Hungarica, No. 1, 264pp. Csuzdi, Cs. & Zicsi, A. (2003): Earthworms of Hungary (Oligochaeta, Lumbricidae), Hungarian Natural History Museum, Budapest, 271pp. Csuzdi Cs. (2007): Magyarország földigiliszta-faunájának áttekintése (Oligochaeta, Lumbricidae). Állattani Közlemények, 92(1): 3–38.

3. VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA A mintavételezések során a nyár rendkívül száraz időjárása miatt a vártnál kevesebb földigilisztát találtunk a kísérleti ültetvényekben, ami a szárazság – a nedvesség hiány – talajéletet csökkentő hatását tükrözi. A mintavételezések eredményeiből úgy látszik, hogy a tapasztalt kis denzitás ellenére különbség látszik a gyommentesített szőlősorok és a takarónövénnyel borított sorközök giliszta populációja között, ugyanis a növényzettel borított sorközökben jellemzően valamivel nagyobb, míg a növényzettől – a szőlő kivételével – megtisztított sorokban kisebb, vagy nulla denzitást mértünk. Ez a tény a sorközi takarónövény borítás talajéletre gyakorolt előnyös hatását prognosztizálja. A mintázások során gyűjtött anyag részletes feldolgozását (faji identifikálás mikroszkópi vizsgálattal) és az eredmények részletes elemzését – az előirányzott feladatterv szerint 2012. március 30-ig hajtottuk végre. 3. 1. Kimutatott giliszta fajok A felmérések során összesen hét földigiliszta fajt mutattunk ki (1. Táblázat: Lumbricus terrestis, Lumbricus rubellus, Aporrectodea caliginosa , Aporrectodea rosea, Aporrectodea chlorotica, Aporrectodea longa, Octolasion lacteum). Ezek közül 3 faj minden ültetvényben előfordult (Aporrectodea caliginosa , Aporrectodea rosea , Lumbricus terrestis), egy faj 6 helyen mutattunk ki (Lumbricus rubellus), míg az egyik faj a 7 közül csak két lelőhelyen került elő (Aporrectodea longa), egy további fajt pedig csak egyetlen helyen találtuk meg (Octolasion lacteum). Négy kimutatott faj (Aporrectodea caliginosa, Aporrectodea rosea Lumbricus terrestis Lumbricus rubellus) a vizsgált nyugat-dunántúli régióban a szőlőültetvények állandó lakójának, a szőlő ökoszisztéma állandó elemének tekinthető. A fennmaradó fajok ezzel szemben egyelőre nem tekinthetők a szőlő ökoszisztémák állandó elemének. 81

EDAFON MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál A szőlőültetvényekben a leggyakoribb földigiliszták az Aporrectodea caliginosa és az Aporrectodea rosea, amelyek előfordulási gyakorisága 63-74 % értéket adott (1. táblázat). 1. táblázat: A vizsgált szőlőültetvényekben kimutatott földigiliszta fajok és előfordulási gyakoriságuk Lelőhelyek száma (7 színhelyből) Földigiliszta fajok 2011 2012 2013 Gyakorisági érték és gyakorisági sorrendjük összesen és ősszel tavasszal ősszel nyáron ősszel százalékosan (100 %= 5x7=345) 1. Aporrectodea 6 6 4 5 5 26 (74 %) caliginosa 2. Aporrectodea rosea 6 5 3 4 4 22 (63 %) 3. Lumbricus terrestris 1 3 1 4 4 13 (37 %) 4. Lumbricus rubellus 5 4 1 3 13 (37 %) 5. Allolobophora 1 1 1 3 (9 %) chlorotica 6. Aporrectodea longa 1 1 2 (6 %) 7. Octolasion lacteum 2 2 (6 %) 3. 2. Kimutatott giliszta fajok jellemzése A kimutatott földigiliszta fajok, az előfordulás gyakorisága szerint, a következőképpen jellemezhetők. (1) Az Aporrectodea caliginosa kozmopolita faj, az Északi féltekén valamennyi kontinensen elterjedt. Endogeikus, euryoecious faj, minden ökoszisztémában megtalálható. Legfőképpen nedves, agyagos talajban, legelőkön, vizes élőhelyek közelében, lombhullató erdőkben, gyakran szántóföldi talajban fordul elő. Elsősorban a semleges talajt kedveli, de tolerálja az enyhén savas talajt is. (2) Az Aporrectodea rosea is kozmopolita faj. Különösen széles körben elterjedt a nyugati féltekén, azonban minden kontinensen elterjedt. Endogenetikus faj, különböző ökoszisztémákban elterjedt. Kedveli a lombhullató és vegyes erdőket, illetve a réteket. Gyakran megtalálható a szántóföldi ökoszisztémákban. Neutrofil, a savas környezetet tolerálja. (3) A Lumbricus terrestris közönséges földigiliszta fajként ismeretes. Kozmopolita faj, amely az Északi féltekén mindenütt előfordul, továbbá Dél-Amerika mérsékelt övében, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon is elterjedt. Elsősorban szántóföldi körülmények között fordul elő, valamint réteken és lombhullató erdőkben, azonban számos más területen is előfordul, úgy, mint ásványi anyagokban gazdag talajok. Tűlevelű erdőkben csak a vízfolyások partjain fordul elő, a semleges talajokat kedveli. (4) A Lumbricus rubellus szintén kozmopolita faj. Eredetileg az Északi féltekén található, de Indiában, Dél-Afrikában és Új-Zélandon is előfordul. Epigeikus faj. Minden típusú ökoszisztémában előfordul, leggyakrabban savanyú talajokban. A talaj felső rétegében, szerves anyagban gazdag területeket szeret. Leggyakrabban kövek alatt, és elhullott faágak, törzsek alatt lakik. Gyakran megtalálható legelőkön, elsősorban szarvasmarhák ürülékében. (5) Az Allolobophora chlorotica eredeti elterjedése a Palaearktikum, de mivel emberi tevékenység révén széthurcolták, ma már a többi említett gilisztához hasonlóan, világszerte elterjedt, kozmopolita faj. Megtalálható Eurázsiában (ez eredeti őshazája), Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában és Új-Zélandon is. Nagyon sokféle biotópban előfordul, az erdei élőhelyektől, a szántóföldekig mindenütt megél. A földigiliszták endogeikus csoportjába tartozik, amelyek függőleges járatokat készítenek. Talajevő és nagyon ritkán jön fel a talajfelszínre. Kétféle színezetű formája ismeretes, a zöldes árnyalatú forma csak kifejezetten nedves környezetben telepszik meg, míg a rózsaszínes árnyalatú forma szárazabb biotópokban is megél. (6) Az Aporrectodea longa egy mérsékelten gyakorinak tartott giliszta faj ami főként alkalikus talajok lakója. Nyílt, fátlan vagy legfeljebb ligetes faállományú biotópokban jellemző, vagyis kertekben, füves területeken, legelőkön, folyómenti füves területeken és mezőgazdasági művelés alatt álló területeken. A talaj iránti széles tűrőképességére jellemző, hogy 4,5 és 8 pH közötti kémhatású talajokon mindenütt előfordulhat. Éjszaka feljön a talajfelszínre és ott 82

EDAFON MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál lehullott leveleket fogyaszt, amelyeket aztán behúz a járataiba. A mély járatókat készítő fajok közé tartozik. Eredeti hazája a Palaeakktikum, tehát Eurázsia mérsékelt éghajlatú övezete, de emberi tevékenység révén behurcolták ÉszakAmerikába, Közép-Amerikába, Ausztráliába, Délkelet-Ázsiába és még Izlandra is, így ma már kozmopolita fajnak tekinthető. (7) Az Octolasion lacteum ugyanúgy kozmopolita faj, mint előzőek. Eredetileg az Északi féltekén élt, de elterjedt DélAfrikában, Indiában és Ausztráliában is. Endogeikus. Leginkább a semleges talajokat kedveli. Agyagban, agyagos homokban, ritkábban sziklás talajokban található. Minden ökoszisztémában megtalálható, beleértve a ruderális területeket. Természetes élőhelyeken leginkább kövek alatt és kidőlt fák alatt található. 3. 3. A földigiliszták egyedszáma a vizsgált szőlőültetvényekben A földigiliszták átlagos mennyisége: 2 A földigiliszták átlagos egyedszáma minden mintavétel átlagában valamivel több mint 27 db/m volt (2. táblázat). Az egyes mintavételi helyek között azonban feltűnően nagy különbség volt a giliszták létszámában (2. táblázat). A 2 legnagyobb egyedszámot Kőszegen mértük, a Láng Pincészet szőlőültetvényében (szezononként 30 és közel 80 db/m 2 közötti értékeket, ami átlagosan 53,5 db/m ), valamint a Sop-Vin Kft. ültetvényében, Sopronban (8-75, átlagosa 44 2 2 2 db/m ). Ennek csak töredéke (átlagosan 0 és 11 db/m , átlagosan 8,0 db/m ) volt a gilisztasűrűség Sopronban, a Fényes Pincészet ültetvényében. Alacsony átlagos egyedszámot mértünk Pannonhalmán az Apátság 2 2 szőlőültetvényében (0 és 19 db/m között, átlag 12,8 db/m ). Másutt ilyen alacsony létszám nem volt jellemző, mert az 2 öt szezon átlagában (kerekítve) 21-28 db/m között volt a gilisztalétszám (2. táblázat). A tapasztal egyedszámok azt jelentik, hogy a vizsgált szőlőültetvényekben hektáronként átlagosan mintegy 160-1060 kg giliszta biomassza (élőtömeg) fordult elő, ami 27-28-szor annyi talajt, tehát mintegy 4,5-30 t talajt dolgoz fel évente, ezzel javítva a talajszerkezetet és gazdagítva a talaj humusz tartalmát. A földigiliszták létszáma szezonról szezonra minden kísérleti ültetvényben erősen ingadozott (2. táblázat). A legkisebb ingadozást Kőszegen, a Láng pincészet ültetvényében tapasztaltuk, ahol a legkisebb egyedsűrűség a legnagyobb értéknek a mintegy fele volt. Ez volt az egyedüli olyan ültetvény, ahol jól beállott, masszív sorközi növényzet borította az ültetvényt. Másutt a sorközi növényzet hiányos vagy szegényes violt, és ez a gilisztalétszám nagyobb ingadozását idézte elő. Több helyen előfordult, hogy egyes vizsgálatok során egyáltalán nem találtunk gilisztákat a mintagödrökben (Fényes Pincészet Sopron, Apátsági Pincészet Pannonhalma, Cezat Winery Nagyrada: 2. táblázat). A zéró értékek bban a szezonban fordultak elő, amikor az adott helyen a mintavételi időpontot megelőzően – 2012 őszén illetve 2013 nyarán – minimum két hónapon keresztül extrém mértékű csapadékhiány (rendkívüli aszály) uralkodott. Az említett két időszak közül 2012 őszén – az előző szezonokban mért értékekhez képest – több más lelőhelyen is erősen visszaesett a gilisztalétszám (2. táblázat). Ugyanakkor a 7 közül mindössze 2 olyan lelőhely akadt, ahol az begymást követő szezonok folyamán csak viszonylag kis mértékben ingadozott a giliszták egyedsűrűsége (Láng Pincészet Kőszeg, Sop-Vin Kft. Sopron: 2. táblázat). 2

2. táblázat: A földigiliszták átlagos egyedszáma egy négyzetméterre vetítve (db/m ) a vizsgálati helyszíneken (2011 ősztől – 2013 őszig) 2012

Borászat

2011 ősz: átlag, 2 db/1m

Láng Pincészet és tsai., Kőszeg

69,3

32,0

Weninger Pincészet, Balf (W1)

61,3

Fényes Pincészet, Sopron

2013

Ősz: Tavasz: átlag, átlag, 2 db/1m 2 db/1m

Az öt szezon átlaga 2 db/1m

Nyár: átlag, 2 db/1m

Ősz: átlag, 2 db/1m

32,0

56,0

77,3

53,3

26,7

8,0

21,3

21,3

27,7

10,7

21,3

2,7

0,0

5,3

8,0

Apátsági pincészet, Pannonhalma

10,7

18,7

0,0

16,0

18,7

12,8

Weninger Pincészet, Balf (W2)

29,3

10,7

5,3

21,3

58,7

25,1

83

EDAFON MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál Sop-Vin Kft., Sopron

40,0

8,0

45,3

74,7

53,3

44,2

Cezar Winery Kft., Nagyrada

53,3

5,3

5,3

0,0

40,0

20,8

SzD5%

49,6

1,7

23,3

28,6

33,6

-

39,2

17,5

14,0

31,1

39,2

27,4

Átlagos sűrűség periódusban

a

mintázási

Adataink szerint az ültetvények egyedi komoly befolyással vannak a földigiliszták egyedszámára, hiszen a balfi Weninger Pincészet két ültetvényében, amelyek egymáshoz közel helyezkedtek el, az egymást követő mintázási szezonok folyamán jelentős eltéréseket tapasztaltuk (2. táblázat). Az egyik helyen (W1) a legtöbb esetben jelentősen több volt a giliszta sűrűség, mint a másik ültetvényben (W2), az arány az 5 szezon közül csak egy esetben (2013 ősz) fordult meg (2. táblázat). A különbség forrása az lehet, hogy míg az egyik ültetvény beállott szőlőterület, a másik tábla fiatal ültetvény. Fontos kérdés volt, hogy két ültetvényben alkalmazott hasonló talajkezelés és hasonló növényvédelmi, illetve művelési technológia segít-e abban, hogy a következő a kezdetben kisebb giliszta sűrűség ebben az ültetvényben is megemelkedjék. Adataink azt mutatják, hogy ez a kísérleti időszak végére (tehát 2 és fél év alatt) bekövetkezett, és így végül a két közeli, hasonló talajadottságú ültetvényben a kísérleti program végére kiegyenlítődött a giliszták egyedszáma.

4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK (1) Megállapítható, hogy az alkalmazott módszerek megfelelőek a földigiliszta együttesek faji összetételének és egyedszámának megállapítására a szőlőültetvényekben. Tapasztalataik szerint azonban az alkalmazott két módszer közül a térfogati kvadrát módszer eredményessége messze felülmúlja a vermifug módszerét, mivel az utóbbi eljárással az előző módszerrel megállapított létszámhoz képes általában csak elenyésző számú gilisztát tudtunk kigyűjteni a mintagödrökből. Gyakorlati felmérésekhez ezért a nagyon egyszerű, térfogati kvadrát módszer önmagában is tökéletesen megbízható eredményt ad, a szőlőtermesztő gazdaságoknak ezért javasolhatjuk a tárfogati kvadrát módszert a giliszták felmérésére, és ezzel az ültetvényekben a talajélőlények (edafon) működési intenzitásának becslésére. (2) Négy földigiliszta faj (Aporrectodea caliginosa, Aporrectodea rosea Lumbricus terrestis Lumbricus rubellus) a nyugat-dunántúli régióban a szőlőültetvények állandó lakójának, a szőlő ökoszisztéma állandó elemének tekinthető. A nyugat-dunántúli régió szőlőültetvényeiben a leggyakoribb földigiliszták az Aporrectodea caliginosa és az Aporrectodea rosea, amelyek előfordulási gyakorisága 63-74 % között változik. (3) A szőlőültetvényekben a földigiliszták létszáma szezonról szezonra minden erősen ingadozik, a száraz periódusok igen komolyan visszavetik a felső, aktív talajrétegben tevékenykedő földigiliszták számát, ami a talajviszonyok (a nedvesség) döntő hatását bizonyítják a talajéletre. Ezeket a különbségeket – az ingadozást – azonban a jól beállt, gazdag sorközi növényzet nagyon erősen képes tompítani, hiszen ilyen ültetvényekben (Láng Pincészet, Kőszeg, SopVin Kft., Sopron) jóval kisebb szezonális hatásokat tapasztaltunk, mint más, hiányos, vagy gyenge sorközi növényzettel rendelkező ültetvényekben. (4) Megállapítottuk, hogy gondosan telepített, gazdag sorközi növényzet telepítésével és fenntartásával a földigiliszta népesség (és ezzel együtt a talajélet intenzitása) új szőlőültetvényben jelentősen megnövelhető néhány év (kísérletünkben 2 és fél esztendő) alatt felhozható a régió optimális szintjére.

84

EDAFON MONITORING - Prof. Dr. Benedek Pál

5. A HAGYOMÁNYOS ÉS ÖKOLÓGIAI SZŐLŐTERMESZTÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA A talajban élő, mikroorganizmusok és makroszkopikus (de kis méretű) gerinctelenek közösségét (azaz a talajélet, a talaj élővilágát) „Edafon” néven tarja számon a talajbiológia tudománya. Az edafon sokféle élőlénycsoportból tevődik össze (sugárgombák, kékmoszatok, baktériumok, gombák, egysejtűek, földigiliszták, medveállatkák, hengeresférgek, kerekesférgek, százlábúak, ikerszelvényesek, lábaspotrohúak, páncélos atkák, rovarlárvák, ugróvillások), és valamennyit igen sok faj képviseli a talajban. Az edafonnak igen nagy a szerepe a termőtalaj kialakulásában, mert az edafon hatására keletkezik a televénytalaj (humusz) sokféle változata. Az edafonnak tehát a szőlőültetvények életében is meghatározó jelentősége van. Az edafon vizsgálata azonban a nagyon sokféle élőlény csoport és a sok faj jelenléte miatt rendkívül bonyolult, ezért a kutatók olyan módszert kerestek, ami egyszerűbb módon teszi lehetővé a talajélet, pontosabban a talajélet intenzitásának jellemzését. Kiderült, hogy a földigiliszták (Annelida: Lumbricidae) nagyon jó jelzői, vagyis indikátorai a talajéletnek, ahol változatos és nagy egyedszámú földigiliszta népesség van jelen, ott nagyon intenzív és fajgazdag a talajélet, viszont ahol kevés a giliszta, ott szegényes az edafon. A földigiliszták tanulmányozásával a szőlőültetvényekben is megítélhetjük különböző eljárások, pl. a sorközi „zöldítés”, a talajtakarás, kíméletes talajművelés hatását az edafon működésére. Maguk a földigiliszták egyébként is kiemelt szerepet töltenek be a talajképződésben, mert nem csak a humuszképződésben van döntő szerepük, hanem járataikkal fellazítják, átszellőztetik a talajt, a víz és a növényi gyökerek számára átjárhatóvá teszik, sőt életfeltételeket teremtenek az edafon más tényezőinek megtelepedésére, elszaporodására. A földigiliszták átlagos egyedsűrűsége nyugat-dunántúli szőlőültetvényekben általában 10-50 (átlagosan kb. 30) 2 db/m , egy hektár területen tehát százezer-ötszázezer (átlagosan kb. háromszázezer) földigiliszta él, amelyek évente átlagosan másfél tonna gilisztahumuszt, a szőlőültetvény számára semmivel nem pótolható, nagyon értékes táplálékforrást termelnek. Vizsgálataik során kiderült, hogy a nyugat-dunántúli régióban négy földigiliszta faj (Aporrectodea caliginosa, Aporrectodea rosea Lumbricus terrestis Lumbricus rubellus) tekinthető a szőlőültetvények állandó lakójának, vagyis a szőlő ökoszisztéma állandó elemének. A szőlőültetvények egyedi adottságai nagy befolyással vannak a földigiliszták egyedszámára. Erősen kötött talajokon kevesebb, középkötött talajokon több a giliszta. Ahol gyér a sorközi növényzet, vagy egyáltalán nincs (konvencionális művelésű, sorközi növényzet nélküli ültetvényekben), ott kevés gilisztát találni, míg ahol a sorközökben növényborítás van (ökológiai gazdálkodás sorközi „zöldítéssel”), több a földigiliszták száma. A sorközi növényzet jelenléte tehát a giliszták élénkebb működése révén is elősegíti a pezsgő talajélet kialakulását, ami nagyon hasznos a szőlő számára a tápanyag feltáródásban és a talajnedvesség megőrzésében is. Azt tapasztaltuk, hogy a szőlőültetvényekben a földigiliszták létszáma szezonról szezonra minden erősen ingadozik. Száraz periódusok igen komolyan visszavetik a felső, aktív talajrétegben tevékenykedő földigiliszták számát, ami a talajviszonyok (a nedvesség) döntő hatását bizonyítják a talajéletre. A jól beállt, gazdag sorközi növényzet, az ökológiai gazdálkodásban a szőlőültetvény „zöldítése” azonban nagyon erősen tompítani képes ezeket a különbségeket, ilyen ültetvényekben jóval kisebb szezonális hatásokat tapasztalhatunk, mint más, hiányos, vagy gyenge sorközi növényzettel rendelkező (konvencionális művelésű) ültetvényekben. Megállapítottuk, hogy gondosan telepített, gazdag sorközi növényzet létesítésével és fenntartásával (szőlőültetvény „zöldítésével”) a földigiliszta népesség (és ezzel együtt a talajélet intenzitása) jelentősen megnövelhető a szőlőültetvényben, és néhány év (kísérletünkben 2 és fél esztendő) alatt kedvező szintre hozható .

85

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina

ATKAMONITORING 1. BEVEZETÉS A záró beszámoló az Ausztria – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-1013 keretében benyújtott „ECOWIN” című pályázat 2010. április 1. - 2012. december 31. között végzett atkavizsgálatait hivatott összefoglalni, annak eredményeit kimutatni, és a következtetéseket levonni. A tanulmányt készítette: dr. Németh Krisztina. A pályázat keretében egy olyan környezetkímélő szőlőtermesztési technológia kidolgozása, amely az ültetvények ökológia egyensúlyát helyreállítja, a biológiai diverzitás növelését helyezi előtérbe. Ehhez biotopokat alakít ki, sorközöket füvesít, amelyek a hasznos élő szervezetek számára élőhelyet, szaporodási lehetőséget, és alternatív táplálékforrást jelent. Az ültetvényekben lévő ragadozó atkák növényvédő szer hatóanyagokra érzékenyen reagálnak, ezért megfigyelésük indokolt, az integrált és ökológia termesztéstechnológia betartásának ellenőrzésére bioindikátorként felhasználhatók. A ragadozó atka populációk jelenléte az ültetvényekben bizonyíték arra, hogy a termelők környezetkímélő termesztéstechnológiát alkalmaznak és betartják a hasznos élő szervezetek védelmére vonatkozó előírásokat. A feladatok meghatározása:  Szőlőültetvények atkafaunájának, domináns atkafajainak meghatározása,  Az alkalmazott növényvédelmi eljárások hatásának vizsgálata a ragadozó atkákra,  Hogyan befolyásolja a termesztéstechnológia megváltoztatása az ültetvények atkapopulációját?

2. ANYAG ÉS MÓDSZER Mintavétel helye: 1. Apátsági Pincészet, Pannonhalma - Babszökő dűlő 2. Sop-Vin Kft., Sopron - Felsőültetvényes dűlő 3. Taschner István szőlőterülete, Sopron (2010-ben) 4. Fényes pince soproni ültetvénye 2011-től 5. Cézár Pincészet, Nagyrada 6. Weninger Biopincészet, Balf - Spernsteiner dűlő 7. Láng Pincészet, Kőszeg - Kövi Szőlők dűlő Mintavétel gyakorisága: Vizsgált évek/mintavételei időpontok 2011. április 4. 2010. május 21. 2011. május 16. 2010. június 15. 2011. június 9. 2010. július 15. 2011. július 20. 2010. augusztus 18. 2011. augusztus 19.

2012. május 16. 2012. június 6. 2012. július 11. 2012. augusztus 21.

Módszer: Levélmintavétel: májustól havonta 1 alkalommal 20-20 db levél/mintaterület A levelek mikroszkópos átvizsgálása után az atkák legyűjtése majd preparálása tárgylemezre (tejsav+lezárás BerleseHoyer oldattal) Az atkafajok meghatározása Karg határozója alapján történt. 86

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina Várható eredmény:  A vizsgált ültetvények atkaösszetételének és domináns atkafajainak meghatározása  Alkalmazott növényvédelmi technológia és a ragadozó atkafajok elszaporodása közötti összefüggések megfigyelése  Eredmények publikálása, tananyagban való megjelentetése

3. VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA A programban résztvevő ültetvények jellemzése: 1.) Pannonhalma-Écs Babszökő dűlő Fajta: Rajnai rizling Bernk.68., Merlot, Pinot noir Művelésmód: Guyot 2,4 x 0,8m Takarónövény: nincs Korábban integrált termesztéstechnológia volt, az ültetvény jó kondícióban van, tőkehiány nem jellemző, annak ellenére fellelhetők ESCA tünetes tőkék is. 2.) Weninger Spern Steiner dűlő Fajta: Kékfrankos Művelésmód: Guyot 3 x 1,1 m Takarónövény: természetes gyomflóra Az ültetvényben évek óta biotermesztés folyik, a tőkék kondíciója megfelelő, kisebb tőkehiány tapasztalható. A sorok között a természetes gyomflórát hagyták meg, melyből a sorozatos kaszálás hatására a kétszikű gyomok kiszelektálódtak, és főként tarackbúza dominál. Ezáltal a fajgazdag, állandóan virágzó takarónövényzet feltételei nem teljesülnek, ezen kívül a tarackbúza igen nagy vízfelhasználása által konkurenciát jelent a szőlő számára. 3.) Nagyrada Garabonc dűlő Fajta: Cabernet sauvignon Művelésmód: Guyot 2,6 x 0,9 m Takarónövény: természetes gyomflóra. A sorok végén eróziós kár figyelhető meg. Az ültetvényben konvencionális termesztéstechnológia volt korábban. A sorokban természetes gyomflóra található, melyben igen jelentősen elszaporodott a zsurló. A zsurló elterjedését a talaj elsavanyosodása idézi elő, mely a korábbi nagymértékű vegyszeres gyomirtásnak, illetve a műtrágyázásnak a következménye. Az ültetvényben vegyszeresen végezték a gyomirtást a sorok alatt. A szőlő levelein erőteljes deformitás volt tapasztalható az első mintavételezésnél, mely levélatkára utalt, de a talajban felhalmozódott gyomirtó szer is okozhatta. 4.) Taschner Spern Steiner dűlő Fajta:Cabernet franc Művelés mód: Guyot 2,5 x 0,98 m Takarónövényzet: természetes gyomflóra kevés fajjal Az ültetvény fiatal telepítés ellenére igen ápolatlannak és kezeletlennek tűnt. A tőkék növekedésben visszaestek. A termelő az első vizsgálati évben (2010) vállalta a programban való részvételt, 2011-től a Fényes Pincészet kapcsolódott be helyette. 5.) Sop-Vin Felsőültetvényes dűlő Fiatal, új telepítésű ültetvény, melyben a művelésmód még kialakítás alatt áll. Jól beállt, tőkehiánymentes. 2010-ben mintavétel innen még nem történt. A termesztéstechnológiának itt előzménye nincs, hiszen az elkövetkezendő évek feladat lesz a technológia kialakítása. A Kft. projekthez való kapcsolódása determinálja a területre környezetkímélő technológia bevezetését és alkalmazását. A gazdaságról tudni kell, hogy 1998 óta integrált termesztési módot folytat. 87

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina 6.) Kőszeg Kövi szőlők Fajta: Kékfrankos Művelésmód: Ernyő 3,2 x 1,2m Takarónövényzet: igen fajgazdag gyomflóra jellemző, azonban igen nagy mennyiségben van jelen a zsurló, mely a talaj elsavanyosodását jelzi. Az ültetvény viszonylag jó kondícióban van, erőteljes lombozattal, hajtásnövekedéssel. 3. 1. 2010. év felvételezési körülményei és eredményei

2010. május 21. Időjárási viszonyok ° Hetek óta tartó esőzések, 14-15 C, magas páratartalom Pannonhalmán 180 mm csapadék esett le május 18-19-én. Gombabetegségek fertőzési veszélye igen magas volt! A gyorsan lezúduló csapadék Nagyradán eróziós károkat okozott. A talaj szinte minden területen levegőtlenné vált. Soproni területeken, illetve Kőszegen szélkár miatt a hajtások letörtek. Fenológiai stádium A kihajtás utáni növekedési ütem lassult a lehűlés következtében. A hajtások hossza 20-25 cm-s, fürtkezdemények láthatók. Mintavétel Atka vizsgálathoz minden területről 20-20 db levél begyűjtése kivétel a Sop-Vin új telepítésű ültetvénye, ahol a hajtásnövekedés alig indult meg. 2010. június 15-16. Időjárási viszonyok Az elmúlt négy hét időjárása igen változatos volt. Hetek óta tartó esőzések után egy hét igen meleg volt a hőmérséklet 30 °C fok fölé is emelkedett. Magas páratartalom jellemző, melyben a lomb felszáradása szinte alig lehetséges. Gombabetegségek (elsősorban peronoszpóra) fertőzési veszélye még mindig igen magas! A mintavétel első napján június 15-én még 28 °C, tiszta napos idő napközben, de késő esti óráktól már újból esett az eső és az esőzés tartott egész éjszaka és másnap is. A heves és nagy mennyiségű csapadék miatt Sopronban a területbejárás és a mintaszedés elmaradt. A hőmérséklet 15 °C-ra esett vissza. Fenológiai stádium A hajtások növekedése megindult, a támaszrendszert túlnőtte. A virágok kifejlődtek a virágzás megindult. Kötődésben zavarok léphetnek fel a tartós esőzések miatt. (A pártasapka a virágra szorul.) 1. Pannonhalma-Écs Babszökő dűlő 2010. május – június 16-ig lehullott csapadékmennyisége: 370 mm Az ültetvény a nagy esőzések miatt nehezen járható, a mintaszedés napján, június 16-án délelőtt leesett csapadék mennyisége megközelíti a 35-40 mm-t. A szőlő levelein fellelhetők peronoszpórás foltok, a védekezés eddig sikeres volt. Az ültetvény jelentősen fertőzött az ESCA betegség által, metszési sebzések helyein kocsonyás váladékozás figyelhető meg. Feketerothadás és Eutipa tünetei is fellelhetőek a tőkéken. A gyomokon Cassida sp. találtam, mely a gyomok elleni védekezésben, mint természetes szabályozó szervezet felhasználható. Ezen kívül harlekin katica lárvát, és szarvasbogarat is láttam és fényképeztem. Szépen kezelt, jól karbantartott, egészséges ültetvény. A ragadozó atkák a nagy mennyiségű csapadékra érzékenyek, ezt mutatja az is, hogy a levelekről legyűjtött állatok száma igen kevés. Valószínűleg lemosódtak a levelekről. Fitofág atkakártétel nem volt. 2.) Nagyrada Garabonc dűlő 88

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina Takarónövény: természetes gyomflóra, melyet erőteljesen lekaszáltak. A megmaradt fű magassága alig 1-2 cm. A talajban található giliszták, hangyák aktív talajéletre utalnak. A szőlő levelein peronoszpórafoltok láthatók, mely a folyamatos esőzések után alakult ki. A védekezés a sok csapadék miatt igen nehéz. A hajtások az előző havi szélkár után jól regenerálódtak, erőteljes hajtásnövekedés tapasztalható. A virágzás és kötödés folyamata megindult. Korábbi atkakártétel szívásnyomai láthatók ugyan, de újabb atkakártétel nem volt. 3.) Kőszeg Kövi szőlők Takarónövényzet: a takarónövényzet kaszálása megtörtént, magassága kb.15 cm, virágzó gyomok a területen. A zsurlón zengőlégy bábot találtam, de ezen kívül jelen volt még a Thea vigintiduopunctata is. Szőlőmoly és szőlőilonca lárva is volt a fürtökben, de mennyisége csekély, így ellene való védekezés nem volt indokolt. Az előző hónap szélviharai után az ültetvény viszonylag jól regenerálódott, a hajtások kiheverték a szélkárt, csak parás foltok láthatók. Az ültetvény egészséges, peronoszpórafoltok, lisztharmat foltok nem láthatók. Fitofág atkakártétel nem volt. 2010. július 15. Időjárási viszonyok Az június csapadékos időjárása után egy viszonylag kevésbé csapadékos időszakot zártunk, mely hőséggel párosult. A hőmérséklet 30-35 °C fok fölé emelkedett, a napi átlaghőmérséklet elérte a 25 °C-ot. Magas páratartalom volt jellemző. Gombabetegségek (elsősorban lisztharmat) fertőzési veszélye igen magas! A mintavétel napján július 15-én 34 °C, délelőtt napos, délután felhős, fullasztóan párás idő. Fenológiai stádium Kötődés lezajlott, zöldbogyó növekedés állapota. A hajtásnövekedés intenzív, csonkázást csaknem mindenhol elvégezték. Az előző havi nagy esőzések után a kötődés rendben lezajlott, a fürtökben kisebb nagyobb mértékben peronoszpórás leszáradás tapasztalható, de gazdasági kár egyik ültetvényben sincs. A növényvédelmi védekezés eddig minden vizsgált területen sikeres volt. A leveleken peronoszpórás foltok vannak, de lisztharmat még nem fertőzte az ültetvényeket a hőség és a magas páratartalom ellenére. 1. Pannonhalma-Écs Babszökő dűlő Az ültetvény egészséges. Peronoszpórafoltok megtalálhatók a leveleken, de jelentős károkat nem okozott. Lisztharmat észlelhető egy-két tőkénél, a védekezésnél figyelembe kellett venni. Merlot-nál a kötődés madárkás fürtöket eredményezett. Csonkázást elvégezték. Az ültetvényből szedett levélmintán szinte nyoma sem volt élő szervezeteknek, ez a növényvédelmi technológia hibájára, illetve a klimatikus körülmények változására utalhat, hiszen az előző mintavételezéseknél minden mintában jelen voltak a hasznos élő szervezetek, illetve más rovarok. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a korábbi hónapok igen jelentős mennyiségű csapadéka nem kedvezett sem a táplálékul szolgáló fitofág, sem ragadozó atkáik elszaporodására. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a projektben alkalmazott új növényvédelmi kezelések még bevezetés alatt állnak, így tartós pozitív hatásuk csak hosszabb idő, 2-3 év után érvényesül. 2.) Nagyrada Garabonc dűlő Takarónövény: természetes gyomflóra, mely jól regenerálódott az erőteljesen kaszálás után, virágzó gyomok. A fű magassága alig 15-20 cm. A virágzáskor jött csapadék a virágokon erőteljes peronoszpórafertőzést okozott, a fürtök legalább 30%-ban leszáradtak. A Cabernet sauvignon sorok közé keveredett Malbec fajtánál a virágzás hamarabb lezajlott, ott peronoszpórafertőzésnek nyoma sem volt. Ugyanígy nem volt a Pinot noir fajtánál sem. A kötődés ennek ellenére megfelelő. A leveken sporuláló peronoszpóra foltok vannak. Lisztharmatfertőzés egyelőre nem észlelhető. A csonkázást elvégezték. Atkakártétel csak észlelési szinten figyelhető meg. 3.) Kőszeg Kövi szőlők Takarónövényzet: a takarónövényzet kaszálva nem volt, gyomok virágoztak a területen. 89

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina Egy-két tőkén vashiány tünetei, erőteljes sárgulás látható. A fiatalabb leveken apró, perzselésre utaló foltok. Az ültetvény egészséges, peronoszpórafoltok a leveleken megtalálhatók, de jelentős kártétel nincs, lisztharmat egyelőre észlelési szinten jelen van. Csonkázás megtörtént. A fürtök szépen kötődtek, a tőkéken sok fürt van. Fitofág atkák csak észlelési szinten találhatók, kártétel nincs. 4.) Weninger Spern Steiner dűlő Az ültetvény egészségi állapota jó, leveleken és a fürtökön a peronoszpórás foltok láthatók 2-5 %-ban, lisztharmat megjelent észlelési szinten. A fürtök kötődése jó, kártétel a fürtökben nincs, illetve csak egy-két helyen található leszáradás észlelési szinten. Az ültetvényt csonkázták. A tőkesorok mellett talajművelő eszközzel lazítást végeztek, mely néhány kivágott tőkét is hagyott maga után. A keréknyomban a talajtömörödés miatt a sorközöket fedő gyomok elsárgultak. Sorközökben virágzó gyomok voltak, kaszálás nem volt. Az ültetvényben, illetve környezetében feltűnően sok szitakötő volt. Rovarkártétel az ültetvényben nem volt tapasztalható, azon kívül, hogy a leveleken filoxéra gubacsokat figyeltem meg. A legyűjtött állatok között pedig pajzstetű lárvákat is találtam. 5.) Taschner Spern Steiner dűlő Takarónövény: természetes gyomflóra kevés fajjal, kaszálás nem volt. Az ültetvényben csonkázás nem volt, de nem is lett volna indokolt a gyenge növekedés miatt. A virágzáskori csapadékos időjárás következménye a fürtök peronoszpóra fertőződése, melynek következtében a fürtök nagy része leszáradt. A füvesítés konkurenciát jelentett az új telepítésű szőlőnek, szárazságtüneteket mutattak a tőkék. Szőlőlevél gubacsatka fertőzés nyomait lehetett felfedezni a szőlőleveleken, azon kívül filoxérafertőzés is. 2010. augusztus 18. Időjárási viszonyok A csapadékos időjárás tovább folytatódott, mely hőséggel párosult. A hőmérséklet 30-35 °C fok fölé emelkedett, a napi átlaghőmérséklet elérte a 25 °C-ot. Magas páratartalom jellemző. Gombabetegségek közül a peronoszpóra fertőzési veszélye még mindig igen magas! Problémát jelent, hogy a hajnali harmatképződés intenzív, felszáradása hosszú ideig tart, melynek következtében az ültetvények sokáig dunsztban vannak. A mintavétel napján augusztus 18án egy hűvösebb front vonult, melynek hatására a hőmérséklet az előző napok 34 °C- ról 18- 20 °C-ra esett vissza. Fenológiai stádium A fürtzáródás befejeződött, megindult a fürtök színeződése. A hajtásnövekedés megállt, illetve lelassult. Több helyen a második csonkázást is elvégezték. A növényvédelmi kezelés eddig minden vizsgált területen sikeres volt. A leveleken másodlagos peronoszpórafertőzés vannak, de lisztharmatfertőzés nincs az ültetvényekben. 1. Pannonhalma-Écs Babszökő dűlő Az ültetvény egészséges, gombafertőzés nyomai alig láthatók, a mintaterületek közül a legegészségesebb állomány. Lisztharmat csak észlelési szinten volt jelen egy-két levélen, védekezés nem volt indokolt. A fürtök körül lelevelezést végeztek, mely a fürtök érési folyamataira, illetve levegőzöttségére pozitív hatással volt. Az előző hónaphoz hasonlóan az ültetvényből szedett levélmintán szinte nyoma sem volt élő szervezeteknek. 2.)Nagyrada Garabonc dűlő Az ültetvényben virágzó gyomok, és aprószulák. Az aprószulák a kétfoltos takácsatkák egyik tápnövénye, melyről a szőlőre vándorolhatnak jelentős kártételt okozva. A gyomnövényzet magassága 15-20 cm. A korábbi peronoszpórafertőzés hatására a fürtök legalább 30%-ban leszáradtak, a fiatalabb hajtásokon erőteljes másodlagos fertőzés látható. A terület fekvéséből adódik (laposabb mélyedés), hogy csapadék után nehezen szárad, állandó párában van, emiatt a növényvédelem igen nehéz feladat. A talajállapotára jellemző volt, hogy a csapadékvizet sok helyen a szőlősorok között sem elvezetni sem elszívni nem tudta. A szőlősorok között pocsolyák találhatók, mely a

90

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina betegségek terjedése szempontjából negatív tényező. A mintaterületek közül a legfertőzöttebb ültetvény. A bogyószíneződés megindult, de nem egyenletes. 3.) Kőszeg Kövi szőlők Takarónövényzet: a takarónövényzet kaszálva nem volt, a korábban domináns zsurló visszahúzódott. Az ültetvény egészséges, peronoszpórafoltok a leveleken megtalálhatók, de jelentős kártétel nincs. A bogyószíneződés megindult, de itt sem egyenletes. A sorközben feltűnően sok lepkefajjal és szitakötővel találkoztam. 4.) Weninger Spern Steiner dűlő Az ültetvény egészségi állapota jó, leveleken peronoszpóra másodlagos fertőzés foltok voltak láthatók néhány %-ban, jelentős kártétel nincs. A fürtök színeződése jó, kártétel a fürtökben nem, illetve csak egy-két helyen volt található leszáradás észlelési szinten. A tőkesorok mellett talajművelő eszközzel újból lazítást végeztek, melyet ebben az időszakban igen drasztikus eljárásnak ítéltem meg a tőkék károsodása miatt. Sorközökben virágzó gyomok voltak, kaszálás nem volt. Fitofág atkakártételnek nyomai sem voltak. 5.) Taschner Spern Steiner dűlő Az ültetvény kondíciója tovább romlott, erőteljesen visszafogott hajtásnövekedés jellemző. A füvesítés további konkurenciát jelentett az új telepítésű szőlőnek, az előző hónapban jelzett szárazságtünetek fokozódtak a csapadék dús időjárás ellenére. Peronoszpóra másodlagos fertőzés látható a hajtásokon. Az ültetvényben virágzó gyomok találhatók, magassága 25 30cm. A szőlőlevél gubacsatka kártétel növekedett, de növényvédelmi problémát nem jelentett.

1. ábra: Ragadozó atkák előfordulási gyakorisága területenként (2010) Az első vizsgálati év adataiból látható, hogy minden ültetvényben jelen voltak a ragadozó atkák, de mennyiségük csak a Weninger Spernsteiner dűlőben érte el a kívánatos szintet, vagyis a legalább 1 ragadozó/levél darabszámot. Ez várható volt, hiszen évek óta biogazdálkodást folytattak, a korábbi években általuk alkalmazott növényvédő szerek nem gátolták a zoofág atkák elszaporodását. A takarónövényzet is pozitív hatással volt fennmaradásukra. 91

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina Megfigyelhető ugyanebben az ültetvényben a Tydeidea sp. magasnak mondható populációja. A Tydeidae sp. a szőlőnövény számára közömbös atkák, szerepük egyelőre tisztázatlan, de egyes irodalmi források szerint segítségünkre lehetnek a lisztharmat elleni védekezésben, ugyanis lisztharmat fonalakkal is képesek is táplálkozni. A begyűjtött atkák számában történő júniusi visszaesés normálisnak mondható a májusi adatokhoz képest. Ennek oka elsősorban az intenzív hajtásnövekedésben keresendő, hiszen a ragadozók szaporodási üteme nem tudja követni a lombozat növekedését. Az első év adatai tájékoztató jellegűek, hiszen a korábbi években atkamonitoring ezeken a területeken nem történt, a további vizsgálatokhoz viszonyítási alapot képeznek. Az viszont pozitívan értékelhető, hogy minden ültetvényben jelen van ragadozó szervezet a fitofágokon kívül. 3. 2. 2011. év felvételezési körülményei és eredményei 2011. április 4. A programnak nem volt feladata ugyan, de mégis szükségesnek tartottam, hogy a betelelő atkaállományról is információkat gyűjtsek. Ez azért volt fontos, mert a vegetációs időben csak azok a fajok tartózkodnak a szőlőnövényen, melyeknek elsődleges táplálékforrásuk a fitofág atkák. Azokról a fajokról, melyek jelen vannak ugyan, de a talajszinten vagy a gyomnövényeken találhatók a vegetációs időben információt nem kapunk. Ezek a fajok a szőlőnövény szempontjából közömbösek, de az ökoszisztémában fontos szerepet töltenek/tölthetnek be egy táplálékláncban, ami lehet korrumpáló funkció is. Ezen atkafajok telelőhelye a szőlőtőke kéregrepedései, idősebb fás részei, mely alatt búvóhelyet találnak. A betelelő állomány a cserrészekről futtatással jól legyűjthető, preparálható. A kapott információk alapján pontosabb képet kapunk az ültetvényekben előforduló atkapopulációkról. Mintavétel helye: 1. Pannonhalma Apátsági Pincészet Écs-Babszökő dűlő. 2. Pannonhalma Apátsági Pincészet Ravazd Széldomb dűlő 3. Sopron-Balf Weninger-Spersteiner dűlő 4. Sopron, Fényes pince F/33 tábla 5. Sop-Vin Kft. - új telepítés Felsőültetvényes dűlő F/36 tábla 6. Kőszeg-Láng Pincészet (Kövi szőlők) 7. Nagyrada-Cézár Winery (Garabonc dűlő) Mintavétel: Területenként 10-10 db 2 éves cserrész levágása, melyen legalább 10 cm-es hosszúságú 1 éves vesszőrész található. Módszer: A fás részek alatt található betelelő állatállomány futtatással jól legyűjthető. A módszer lényege, hogy a fás részeket Berlese tölcsérbe tesszük, majd megvilágítjuk, vagyis hosszabb ideig hő hatásának tesszük ki. A cserrészek kiszáradása nem kedvez a betelelő atkáknak, illetve rovaroknak, így azok menekülni kényszerülnek. A tölcsér üvegfalú, melyen megkapaszkodni nem tudni, emiatt a tölcsér alatt elhelyezett AGA ölőoldattal megtöltött petri csészébe hullnak. A petri csészéből mikroszkóp alatt kiválogatjuk a különböző atka és rovarfajokat, majd tárgylemezre preparáljuk azokat. A válogatást nehezíti, hogy nemcsak az állatok hullnak a csészébe, hanem egyéb szennyeződések is, mint pl. homokszemcsék, kéregdarabok.

92

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina 1. táblázat: A cserrészekről legyűjtött fajok megoszlása az ültetvényekben Mintavétel helye/db Babszökő dűlő Ravazd Széldomb dűlő Weninger Spernsteiner Nagyrada Fényes pince Sop-Vin Kft. Kőszeg Kövi szőlők

Typhlodromus pyri

Euseius finlandicus

Acaridae

Tydeidae

Anystidea sp

Tarsonemidae

Egyéb atka

Tripsz

2

0

0

0

0

0

1

1

4

0

4

0

0

3

0

0

35

4

6

6

3

2

10

0

5 10 0

0 0 0

0 1 0

6 0

0 0 0

13 0

0 0 0

2

2

8

0

1

0

0 1 0 1 A. andersoni

1 légy

Megállapítható, hogy az ültetvényekben betelelő állomány igen változatos képet mutatott. A zoofág atkákon (Typhlodromus pyri, Euseius finlandicus, Amblyseius andersoni) kívül megtalálhatók közömbös (Acaridae sp., Tydeidae sp., Anystidae sp.) és kártevő (Tarsonemidae sp.) atkafajok is. A Sop-Vin Kft. ültetvénye kivétel, mely nem meglepő, hiszen a fiatal ültetvényben a megtelepedés feltételei csak pár év után teremtődnek meg, azon a téli teleléshez szükséges fás részek, mint búvóhely sem áll elegendő mennyiségben rendelkezésre. Atkafajokban és családokban leggazdagabb ültetvény a kőszegi Kövi szőlők terület. Ez véleményem szerint nem véletlen, hiszen a területet erdő veszi körül, azonkívül az ültetvény sorközeiben igen fajgazdag természetes növénytakaró található, mely szaporodási helyet és alternatív táplálékforrást jelent a hasznos élő szervezetek számára. Az ökológiai termesztésben előírt biotóp nagyság egyedül ebben a gazdaságban valósul meg. 2011. május 16. Időjárási viszonyok A 2011.-es év tavaszi időjárása igen szeszélyesnek mondható. Hirtelen felmelegedéseket kiesebb lehűlések követtek, mely a sarjadzás utáni hajtásnövekedést olykor visszafogta. A május 9-ére virradó -2°C lehűlés, azonban sok helyen fagykárt okozott. Sopron-Balfi, kőszegi ültetvényekben nem volt látható jele a fagynak, de Pannonhalmán és Nagyradán, a laposabb részeken, a hajtások kisebb mértékben károsodtak. A mintaszedés napján száraz, napos idő, 19-20 °C, az előző napokban területenként változó mértékben 1-3mm csapadék hullott. Fenológiai stádium A hajtások hossza 20-25 cm-s, fürtkezdemények láthatók. A fürtképzés minden kísérleti ültetvényben erőteljes, sok helyen 2-3 fürt található hajtásonként. 1. Pannonhalma-Écs Babszökő dűlő Takarónövény: kísérleti jelleggel füvesítés minden 2. sorban (Poa bulbosa, Biocont fűmag keverék, Lajtamag fűmag keverék vetés) A szőlőn peronoszpóra, illetve lisztharmat foltok egyaránt láthatók voltak. Fertőzés mértéke elenyésző, de a kórokozók jelen voltak. A lisztharmat fertőzés tünete a levélen kisebb hólyagocskák formájában jelent meg, fonalak nem alakultak ki. A hajtások szépen fejlődtek, átlagosan 2-3 fürt volt hajtásonként. Kártétel nem volt. 2. Sopron Sop -Vin Kft. – új telepítés (Lővér pince - Felsőültetvényes dűlő, F/36 -os tábla) Takarónövény: minden 2. sorban Lajtamag fűkeverék vetése (repce, pohánka, facélia) Jól beállt fiatal ültetvény, melyen erőteljes a hajtásnövekedés (20-30 cm), hajtásonként 2 fürttel. Egyes sorokban a leveleken peronoszpóra és szőlőlevél gubacsatka foltok voltak találhatók. A fűkeverék kelesé megindult, elsősorban a mustár és a pohánka növekedése volt megfigyelhető. 3. Fényes pince (F/33 tábla) Fajta: Kékfrankos 93

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina Művelés mód: Ernyő művelés 2,5 x 1 m Takarónövény: természetes gyomflóra kevés fajjal, igen köves talaj Az ültetvény egészséges, a hajtások erőteljesek, melyeken 2-3 fürt fejlődött. Az ültetvény kissé hiányos, laza szerkezetű. Az ültetvényben pótlást végeztek, melyeket növekedési hengerben neveltek. Fertőzés, kártétel nem volt észlelhető. 4. Weninger Spern Steiner dűlő Az ültetvény egészséges annak ellenére, hogy a természetes gyomflóra kaszálása még nem történt meg. A vegetáció igen buja. A sorok alján mechanikus gyomirtást végeztek. Hajtásonként 2-3 fürt képződött. 5. Nagyrada Garabonc dűlő Takarónövény: kísérleti jelleggel Lajtamag fűmagvetés történt, de megjelent újból a zsurló is, kisebb mértékben, mint az előző évben, mely a talaj elsavanyodását jelzi. A vetetlen sorokban virágzó gyomok, a vegetáció dús, kaszálás nem volt. A terület bekerítése folyamatban van, a kísérleti ültetvény sorainak végéhez a donorfák (8 db) beültetése még 2010 őszén megtörtént. A mintavétel előtti héten bekövetkezett lehűlés hatására a donorfák fagykárosodást szenvedtek. A szőlőben fagykár nem volt észlelhető. A szőlő levelein levélatkára utaló szívásnyomok, és ezen kívül peronoszpóra foltok is fellelhetők voltak. A hajtásnövekedés igen erőteljes, sok esetben túlzottan vastag vesszők fejlődtek, melytúlzott tápanyag visszapótlás utalt. 6. Kőszeg Kövi szőlők Zsurló az előző évhez képest kevesebb mennyiségben volt jelen. Virágzó gyomok gazdag diverzitása jellemző az ültetvényre. Az előző napok szeles időjárása szélkárokat okozott a hajtásokon, de mértéke nem számottevő. Sok fürt, 20-25 cm hajtások, egészséges állomány, semmilyen fertőzés nem látható. 2011. június 9. Fenológiai stádium: A hajtások növekedése üteme megfelelő. A virágok kifejlődtek a virágzás megindult területenként változó ütemben. Minden ültetvényben jelentős a fürtök száma az előző évi kedvezőtlen hőmérséklet és extrém sok csapadék ellenére, mely nem volt kedvező a rügydifferenciálódás számára. 1. Pannonhalma-Écs Babszökő dűlő Takarónövény: a minden 2. sorba vetett kísérleti fűfajok kikeltek, a mustár és a facélia dominanciája figyelhető meg, melyek a pohánkával együtt teljes virágzásban voltak. Az ültetvény jó állapotú, jelentősebb fertőzés nem tapasztalható. Néhány szőlőlevélen fellelhetők peronoszpórás foltok, ezenkívül a szőlőlevél gubacsatka is megjelent. Az ültetvényben szedett mintáról semmilyen állatot nem tudtam legyűjteni. 2. Sopron Sop -Vin Kft. – új telepítés (Lővér pince - Felsőültetvényes dűlő, F/36 -os tábla) Takarónövény: Mustár, pohánka, facélia dominanciája jellemző, melyek teljes virágzásban vannak. Jól kezelt fiatal ültetvényben sok tőkén bórhiányra utaló deformált levelek láthatók. A szőlőlevél gubacsatka foltos levelek száma az előző hónaphoz képest növekedést mutatott. Gombafertőzés nem volt. A virágzás lezajlott, a virágok kötődtek. A levélmintákról csak 1 db Typhlodromus pyri atkát sikerült begyűjteni, azon kívül semmi mást. 3. Fényes pince (F/33 tábla) Takarónövény: természetes gyomflóra kevés fajjal, a takarónövényzetet nem vágták le, szárazság jeleit mutatta. A sorok alja megművelt, gyomtalan. Az ültetvény egészséges, a hajtások erőteljesek, melyeken 2-3 fürt fejlődött, a virágzás lezajlott, a kötődés jó, kór- és kártétel nem volt észlelhető. 94

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina

4. Weninger Spern Steiner dűl ő Takarónövény: természetes gyomflóra, sorok alja művelt, gyommentes. A tőkékhez túlságosan közel ment a művelő eszköz, több helyen sérült a tőketörzs. Az ültetvény egészséges. A virágzás utolsó fázisában van. Kísérleti ültetvények közül itt található a legtöbb hasznos atka, jelentős a Tydeidae sp. aránya a fajokon belül. A Tydeidae sp. a szőlőre közömbös szervezetek ugyan, de a lisztharmat elleni védekezésbe jelentős szerepük van a gombafonalak fogyasztásával. Jelentős az akácfa pajzstetű mennyisége is a mintában. 5. Nagyrada Garabonc dűlő Takarónövény: kísérleti jelleggel történt fűmagvetés a többi kísérleti ültetvényhez képest rosszabbul kelt ki, hiányos és gyenge a növényzet. Parlagfű viszont igen jelentős mennyiségben kelt ki. A hajtásnövekedés erőteljes, a virágzás eleje-közepén tart. A növényállomány egészséges, észlelési szinten levélatka szívásnyomok láthatók. 6. Kőszeg Kövi szőlők Takarónövényzet: igen fajgazdag természetes gyomflóra! Probléma még mindig a zsurló dominanciája. A szőlő teljes virágzásban van, gombás betegség tünetei nem láthatók, viszont levélatka szívásnyomok figyelhetők meg a leveleken. 2011. július 20. Időjárási viszonyok Az elmúlt mintaszedés óta az időjárás kissé „szeszélyesnek”, változékonynak mondható. A hosszabb hőségnapok után hirtelen lehűlések következtek, a hőingadozás 20-23 °C is volt. Csapadék alig volt. A három hete tartó hőség után a mai nap lehűlés kezdődött, 37 °C után a hőmérséklet 13-14 °C-ra esett vissza és megjött a régen várt eső is. Fenológiai stádium A kötődés rendben lezajlott, zöldborsó nagyságú bogyók. Minden ültetvényre jellemző volt a túlterhelés fürtritkítást el kellett volna végezni az ültetvényekben. A kísérleti ültetvények egészségesek, fertőzés sehol sincs, ezért ezt külön nem jegyzem meg. Kivétel nélkül minden ültetvényben napégés nyomai voltak megfigyelhetők a fürtökön kisebb nagyobb mértékben. Legerőteljesebben a Weninger féle területen, a Spernsteiner dűlőben. Csonkázást mindegyik ültetvényben elvégezték. 1. Pannonhalma-Écs Babszökő dűlő Takarónövény: A sorközökben levő fűvetést egyszer már levágták, a facélia dominál. Az ültetvény jó állapotú, jelentősebb fertőzés nem tapasztalható. A fürtökön napégés nyomai észlelhetők. Az ültetvényben a fürtritkítást elkezdték. Az ültetvényben szedett mintáról semmilyen állatot nem tudtam legyűjteni. 2. Sopron Sop -Vin Kft. – új telepítés (Lővér pince - Felsőültetvényes dűlő, F/36 -os tábla) Takarónövény: Mustár és a facélia dominanciája egyre erőteljesebb. Aprószulák előretörése jellemző, melyre figyelni kell, a lisztharmat fertőzés első jelzője, illetve a kétfoltos takácsatka tápnövénye. A bórhiányra utaló tünetek megmaradtak, de újabbak nem alakultak ki, a bóros kezelésnek köszönhetően. Szőlőlevélatka fertőzés nincs, a gubacsatkás levelek száma sem növekedett. Fürtrikítás nem volt. 3. Fényes pince (F/33 tábla) Az ültetvényre az igen erőteljes túlterhelésből adódó legyengült hajtásnövekedés jellemző. Nitrogén lombtrágyaként való kijuttatása és a fürtrikítás indokolt. Napégés erőteljesen károsította a fürtöket. A pótlások szinte 100 %-ban megeredtek. 95

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina 4. Weninger Spern Steiner dűlő Napégés a fürtökön itt a legnagyobb mértékű. Az ültetvény túlterhelt, a fürtrikítás indokolt lett volna. A begyűjtött mintában atkákon kívül fátyolkatojást és kevés akácfa pajzstetű lárvát is találtam. 5. Nagyrada Garabonc dűlő Legkevesebb napégés talán itt volt fürtökön, a sorok végi erózió viszont látványos volt, a donorfák elpusztultak. Egykét fürtön beszáradt peronoszpórás bogyókat lehetett találni. Egyéb kártétel nem volt. 6. Kőszeg Kövi szőlők Egészséges, jól kezelt ültetvény, napégés nyomok a fürtökön alig láthatók. Sok-sok fürt, válogatás nem történt meg. A legyűjtött állatok között néhány akácfa pajzstetű lárvát és 1 db kabócát találtam. 2011. augusztus 19. Időjárási viszonyok Az előző mintaszedés után két hetes lehűlés következett, hirtelen lezúduló, nagyobb mennyiségű csapadékkal, a hőmérséklet 15 °C esett vissza. Majd egy hirtelen felmelegedést követő kánikula következett csapadék nélkül. A napi középhőmérséklet elérte a 25 °C-ot. A hőség ellenére az ültetvényeken aszálytünet nincs. Fenológiai stádium: A fürtzáródás megtörtént, a korai fajtáknál érés, a késői fajtáknál a bogyószíneződés beindult. A hajtások növekedése lelassult. 1. Pannonhalma-Écs Babszökő dű lő Takarónöv.: A sorközökben dúsan virágzó gyomok, sorok alja megművelt. Az ültetvényt fajokban gazdag növényzet övezi, melyben a Solidago dominál. Az ültetvény jó állapotú, jelentősebb fertőzés nem tapasztalható. A fürtritkítást elvégezték a lelevelezéssel együtt. A fürtök a fényen vannak, a lombozat rendezett, keskeny lombfal jellemzi. Botritis észlelési szinten jelen van, egyes fürtökön korábbi fertőzésből adódó beszáradt bogyók vannak. A napégést a bogyók viszonylag jól kiheverték. Kártétel nem volt. Az ültetvényben szedett mintáról semmilyen állatot nem tudtam legyűjteni. 2. Sopron Sop -Vin Kft. – új telepítés (Lővér pince - Felsőültetvényes dűlő, F/36 -os tábla) Takarónövény: Az ültetvényben az aprószulák dominanciája jellemző, minden második sor ugarolt. A bórhiány megszűnt, jól kötődött, tömött fürtök, színeződés megindult. A szőlőlevél gubacsatka foltokon (egy-két tőkén) kívül más kártétel és fertőzés nem volt megfigyelhető. 3. Fényes pince (F/33 tábla) Az ültetvényre az igen erőteljes túlterhelésből adódó legyengült állapot jellemző. Fürtritkítást nem végeztek, a fürtök nagymértékben madárkásak, hiányosak, a színeződés ablakos. Egyes tőkék hiánytüneteket mutattak. Az ültetvényben kabóca kártételével találkoztam. Szőlőlevél gubacsatka észlelési szinten megjelent, a legyűjtött mintában ragadozó atka csak 1db volt. 4. Weninger Spern Steiner dűlő Az ültetvényben jó termés várható, fürtrikítás nem volt, a lombozat hiánytünetet nem mutatott. A fiatal hajtásvégeken peronoszpóra másodlagos fertőzésének tünetei mutatkoztak. Az idősebb lombozat egészséges volt. A levelek jelentős mértékben tépettek (szélkár). Az ültetvényben kabóca kártételét regisztráltam.

96

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina 5. Nagyrada Garabonc dűlő Takarónövény: A parlagfű lekaszálása, bedolgozása megtörtént, a sorközök és a sorok alja szinte takarónövény mentes. Pohánka és mustár utókelése látható. A tőkék túlterheltek, a tőkék aljában hagyott vesszőn is fürtöt neveltek, melyek jelentősen legyengítették a tőkék kondícióját. A fürtök színeződése ablakos, darázskártétel észlelhető, napégés nyomai megmaradtak a bogyókon. A begyűjtött levekről 1 db fátyolkatojáson kívül semmit sem találtam. 6. Kőszeg Kövi szőlők Egészséges, jól kezelt ültetvény. Sok a fürt, a bogyószíneződés megindult. Egyes tőkék a túlterheltség miatt gyenge kondícióban vannak, ezeken a tőkéken a termés ablakos színeződést mutat, madárkás bogyókkal. Az előző évben észlelt hangyabolyoknak az idén nyoma nem volt. Kevés csapadék ellenére aszálytünet nem tapasztalható. Gombás megbetegedés nincs sem a fürtökön sem a lombozaton. A legtöbb ragadozó atkát ebben az ültetvényben gyűjtöttem.

2. ábra: Ragadozó atkák előfordulási gyakorisága területenként (2011) A 2011-ben a zoofág atkák a Babszökő dűlő kivételével minden ültetvényben jelen voltak változó, inkább alacsony mértékben. A Spernsteiner dűlő ebben az évben is kivételt képez a T. pyri és Tydeidae sp. populációjával. Kőszeg Kövi szőlőkben a T.pyri populációja a májusi 0,6 db/levél – ről augusztusra elérte az 1,6 db/levél ragadozó atkát, mely jelentős növekedésnek számít. 1db/levél ragadozó szám fölött már beáll a ragadozó/kártevő közötti természetes korlátozó viszony, és a zoofág a kártételi küszöb alatt tudja tartani a fitofág atkákat. Az écsi Babszökő dűlőben azonban pozitív, hogy a zoofág atkák tojása megtalálható volt. Ez azt jelzi, hogy jelen vannak az ültetvényben, a növényvédelmi beavatkozások nem pusztították el, de felszaporodásukhoz időre van szükség. Hasonlóan a Sop-Vin Kft. fiatal ültetvényében kapott eredmények is. A betelelő állomány eredményei is azt mutatják, hogy a T. pyri minden ültetvényben domináns szerepet tölt be a ragadozó fajok között. Egyedszáma területenként még viszonylag csekély, de átálló ültetvények esetében ez természetes, mivel felszaporodásukhoz legalább 3 év szükséges.

97

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina 3. 3. 2012. év felvételezési körülményei és eredményei 2012. május 16. Időjárási viszonyok A 2012.-es év tavaszi időjárása az előző évhez hasonlóan igen szeszélyesnek mondható. Február elején két hétig mért 15 és – 23 °C közötti hőmérséklet a vizsgált ültetvényekben jelentősebb fagykárt nem okozott, kivéve a Kőszegi területet, ahol a tőkék széthasadása volt megfigyelhető. A nagy hideg hóval társult. A fagyok elmúltával márciusban hirtelen felmelegedés következett, melynek hatására a szőlő életfolyamatai beindultak és április elejére már sok helyen kifakadtak a rügyek. Április 9-re virradóra azonban -9 °C-ot mértek a hőmérők. A kifakadt hajtások elfagytak. A hajtások növekedése még májusban is vonatott volt. Hirtelen felmelegedések és lehűlések követték egymást. Csapadék alig volt, száraz tavasz volt jellemző. A mintaszedés napján száraz, hideg idő, 10-11 °C, május 17-ére virradóra a Pannonhalma-Écs terület elfagyott. Április utolsó, illetve május első napjaiban 30-32 °C volt. Fenológiai stádium: A hajtások hossza 15-20 cm-s, fürtkezdemények láthatók. 1. Pannonhalma-Écs Babszökő dűlő A szőlőn peronoszpóra, illetve lisztharmat fertőzésnek nyoma nincs. Az idősebb leveleken szőlőlevélatka szívásnyomok láthatók, jelentősebb kártétel nincs. A hajtások vontatottan fejlődnek. A fa támrendszert a tavasz folyamán kicserélték korszerű fémoszlopokra. A füvesített sorokat még nem kaszálták, főként a baltacim jelenléte a domináns. 2. Sopron Sop -Vin Kft. – új telepítés (Lővér pince - Felsőültetvényes dűlő, F/36 -os tábla) Jól beállt fiatal ültetvény, melyen erőteljes, megnyúlt a hajtásnövekedés (20-30 cm), hajtásonként 2 fürttel. Egyes sorokban szőlőlevél gubacsatka foltok találhatók. Kaszálatlan, a sorközökben erőteljes takarónövényzet látható. 3. Fényes pince (F/33 tábla) Az ültetvény egészséges, de igen visszaesett növekedésű, mely az előző évi túlterhelésnek tudható be. A sorok alját vegyszeresen gyomirtottak, tápanyag visszapótlás nem lehetett. Nagyon sok a tőkehiány. 4. Weninger Spern Steiner dűlő Az ültetvény egészséges, de a növekedés igen gyenge, a hajtások ablakos fakadása jellemző. A talaj igen száraz! A tarackbúza, mint takarónövényzet még inkább visszafogta a növekedést, a talajból a vizet elszívja a szőlő elől, így ebben az esetben a talajtakarás igen erős konkurenciát jelent. 5. Nagyrada Garabonc dűlő Az ültetvény egészséges, a hajtásnövekedés mérsékelt. 6. Kőszeg Kövi szőlők A természetes talajtakaró növényzet jelenleg nincs jó hatással az ültetvényre. A növekedés visszaesett, mely nemcsak a hosszantartó száraz periódusnak és a téli fagyoknak következménye, hanem a füvesítés konkurenciát jelent. A sorközök feltörése elkezdődött, a talajt mindenképpen lazítani, levegőztetni indokolt. A téli fagyok és a szárazság hatására a tőkék kettéhasadtak, visszavágásukat megkezdték. A lombozat egészséges.

98

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina 2012. június 6-8. Fenológiai stádium: A hajtások növekedése üteme megfelelő ugyan az időjárási tényezőket figyelembe véve, de a füvesítés negatív hatása majdnem minden ültetvényben jelentkezik a csapadékhiány miatt. A virágok kifejlődtek a virágzás megindult területenként változó ütemben. Az ültetvényekben jelentős eltérések tapasztalhatók a fürtök számát illetően az előző évi magas hőmérséklet és extrém csapadékhiány miatt. 1. Pannonhalma-Écs Babszökő dű lő Májusban (17-én) az ültetvényt fagykár érte, ennek ellenére az ültetvény jó állapotú, jelentősebb fertőzés nem tapasztalható. Néhány szőlőlevélen fellelhetők tripsznyomok, ezenkívül a szőlőlevélatka is megjelent észlelési szinten, a kártétel védekezést nem indokolt. A virágzás megindult, viszonylag sok fürt található a tőkéken. Az időszakban tapasztalt csapadékhiány jelentős. Az ültetvényben szedett mintáról semmilyen állatot nem tudtam legyűjteni. 2. Sopron Sop -Vin Kft. – új telepítés (Lővér pince - Felsőültetvényes dűlő, F/36 -os tábla) Takarónövény: Mustár, pohánka, facélia dominanciája jellemző, melyek teljes virágzásban vannak. A virágzás lezajlott, a virágok kötődtek. A növekedés erőteljes, laza szövetű igen nagy levelek tápanyagtúlsúlyt mutatnak. A füvesítés ellenére az ültetvényben nem a vetett gyomok uralkodnak, hanem a szőnyegszerűen elterjedő aprószulák, mely már a szőlőtőkékre is felkúszott. A szőlő levelén gubacsatkafoltok, észlelési szinten levélatka szívásnyomok látható, az aprószulákon pedig kétfoltos takácsatka található. 3. Fényes pince (F/33 tábla) Az ültetvény egészséges, de a hajtások növekedése szinte leállt, a rügyek ablakos fakadása nem regenerálódott. A virágzás lezajlott, a kötődés jó. Nagy laza fürtök jellemzők. A takarónövényzet a köves talaj miatt és az aszályos évjárat miatt is vízkonkurenciát jelentett, mely a szőlőn is megmutatkozott. 4. Weninger Spern Steiner dűlő Az ültetvény egészséges, de nagyon visszaesett. A virágzás utolsó fázisában van. A virágzaton repce fénybogarak találhatók. A lombozaton jégverés nyomok. Kártétel és kórokozó fertőzés nem volt. Az előző évekhez képes mind faj mind egyedszámban kevés atka volt legyűjthető. 5. Nagyrada Garabonc dűlő A hajtásnövekedés az előző évhez képest visszafogottabb, melyet a takarónövény jelenléte idézett elő. A virágzás közepén - végén tart. A növényállomány egészséges. 6. Kőszeg Kövi szőlők Takarónövényzet: az aszály és a talaj levegőtlensége miatt másodjára törték fel a sorokat. A szőlő teljes virágzásban van, gomba betegség tünetei nem láthatók, a virágzaton itt is találhatók repce fénybogarak. Az ültetvény a vegetáció kezdeti vontatott fejlődése után kezd magához térni, a visszavágott tőkék tőből szépen hajtanak. 2012. július 11. Időjárási viszonyok Hosszantartó aszályos időszak jellemző, az elmúlt mintaszedés óta csapadék nem volt. Száraz, mérsékelten meleg idő 20-22 °C, reggel 12-15 °C. Csapadékhajlam a mai napon erős, illetve Nagyradán kora reggel esett 5mm, előző hét pénteken ugyanitt 31mm csapadék esett jéggel együtt. Kőszegen szárazság, Sopronban előző hétvégén jelentős csapadék (42mm) a heves zivatar miatt lefolyt a területről, a jégkár azonban jelentős. Az ültetvényekben az aszálytünetek már jelentkeznek. 99

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina Fenológiai stádium: A hajtások növekedése megfelelő, a kötődés mindenhol rendben lezajlott, az ültetvények egészségesek, károsítás sem kórokozó, sem kártevő által nincs. A jég okozott Nagyradán 5%-os fürtkártétel, Soproni ültevényekben ettől nagyobb kár volt észlelhető a fürtökön és a lombozaton egyaránt. 1. Pannonhalma-Écs Babszökő dűlő Májusi fagyokat az ültetvény szépen kiheverte, erőteljes hajtásnövekedés figyelhető meg. A kötődés rendben lezajlott, jól kötődött fürtök láthatók. Az aszály tünetei jelentkeznek, azon kívül a fiatal hajtásokon erőteljes deformitás tapasztalható, mely hormonháztartási zavarokra utal. Az ültetvényben szedett mintáról semmilyen állatot nem tudtam legyűjteni. 2. Sopron Sop -Vin Kft. – új telepítés (Lővér pince - Felsőültetvényes dűlő) Erőteljes növekedés, jégkár a hajtásokon, sok fürt. Az aprószulák túlsúly megmaradt a tőkék alatt, a gyomnövény levelein atka szívásnyomok láthatók. Egészséges lombozat, csak egy-két levélen tapasztalható fitofág atka szívásnyom. 3. Fényes pince (F/33 tábla) Az ültetvény egészséges, de a hajtások növekedése leállt. Aszálytünetek, tápanyag felvételi problémák és vashiány tapasztalható. Sok és nagy laza fürtök jellemzők. Jégkár közepes mértékű volt. 4. Weninger Spern Steiner dűlő Az ültetvény egészséges, de nagyon visszaesett, gyenge növekedés jellemző. A lombozaton jégkár, viszonylag kevés fürt. Kártétel és kórokozó fertőzés nincs. Az előző mintavételezésekhez képest feltűnően kevés atkát lehetett legyűjteni a levelekről. 5. Nagyrada Garabonc dűlő A növényállomány egészséges. Sok fürt, melyen borsó nagyságú bogyók láthatók. A jég hatására felrepedtek a bogyók, növényvédelmi beavatkozás szükséges a további fertőzés elkerülése végett. A levelekről nem sikerült legyűjteni állatot. 6. Kőszeg Kövi szőlők A takarónövényzet többszöri feltörésének hatására a lombozat növekedése megindult, az ültetvény kezdett magához térni. Kártétel nincs. Fátyolkák jelenléte volt regisztrálható az ültetvényben. A júliusi mintaszedésen feltűnően kevés atkát sikerült legyűjteni a mintaterületekről. Az aszályos időszaknak tulajdonítható, ugyanis a domináns T. pyri faj inkább a hűvösebb, párásabb időjárást kedveli, azon kívül szőlő levél- és gubacsatka sem volt jelen. 2012. augusztus 21. Időjárási viszonyok: Az aszályos periódus tovább folytatódott. Két hónapja csapadék nem vagy alig esett (kivétel Sopron- Kőszeg térsége), az eddig lehullott csapadék mennyisége kevesebb, mint fele az ilyenkor szokásosnak. A hőmérséklet 30-35°C fok fölé emelkedett, a napi átlaghőmérséklet elérte a 25°C-ot. A talajok kiszáradtak, a füvesített területek feltörésére volt szükség, mert jelentős növekedés visszaesés volt tapasztalható az ültetvényekben. Leglátványosabban Weninger pincészet balfi és a Láng pincészet Kőszeg-Kövi szőlőiben jelentkezett. Mindkét területet július folyamán feltörték. Fenológiai stádium: A bogyózáródás befejeződött, megindult a bogyók színeződése. Az érés elkezdődött, a korai fajtáknál már a szüret is lehetséges. A hajtásnövekedés megállt, illetve lelassult. Több helyen a második csonkázást is elvégezték. A 100

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina növényvédelmi kezelés eddig minden vizsgált területen sikeres volt, annál is inkább mivel ebben az évben a hosszantartó aszályos időszak miatt nem volt fertőzésveszély. Egyedül Sopron-Kőszeg térségében volt tapasztalható a július 6-13.-a közötti nagyobb mennyiségű csapadék hatására a leveleken peronoszpóra fertőzés, de ezek a fertőzött foltok is beszáradtak, nem terjedtek tovább az utána következő nagy szárazság és hőség miatt. Ezeken a területeken a bogyók és a fürtök nagyobbak. Lisztharmatfertőzés nincs az ültetvényekben. Szőlőlevél gubacsatka foltokban, észlelési szinten csak a Sop-Vin Kft. Felsőültetvényes dűlőjében található, egyéb kártevő atka egyik ültetvényben sem volt a vegetáció folyamán annak ellenére, hogy a hőség kedvezett volna a felszaporodásuknak. 1. Pannonhalma-Écs Babszökő dűlő Az ültetvény egészséges, semmilyen fertőzés nem tapasztalható, állati kártétel sincs. A fürtök fényen vannak, lelevelezettek a sorok, ennek ellenére napégés nem jelentkezett a bogyókon. Július hónapban az előtörő hónaljhajtásokon hormonhatásra emlékezető deformitás volt látható. Szerencsére a szőlőnövény jól regenerálódott, a tünetek egyszeri hatást mutattak, a hajtásvégek már egészségesen fejlődtek tovább. Asszimilációs felület nem csökkent. Kártevő atkának nyoma sincs, és hasznos szervezetek közül is csak 2 db fátyolkatojást találtam. 2. Sopron Sop -Vin Kft. – új telepítés (Lővér pince - Felsőültetvényes dűlő, F/36 -os tábla) Növekedés megállt, a hajtásokon korábbi jégkár nyomai láthatók, sok kissé madárkás, de jól színeződött fürt. A júliusi esőzés hatására peronoszpóra foltok jelentek meg, de az esőzést követő száraz, aszályos időjárás segített a foltok beszáradásában, így jelentős fertőzés nem alakult ki. Az aprószulák túlsúly megmaradt a tőkék alatt, annak ellenére, hogy a szulák elleni gyomirtást elvégezték. A gyomnövény levelein atka szívásnyomok és erőteljes lisztharmatfertőzés láthatók. Szerencsére a szőlőnövényre még nem terjed át. 3. Fényes pince (F/33 tábla) Az ültetvény ápoltsági foka közepesnek mondható, az állomány növekedésében visszaesett. A hajtásokon jégverés nyomai és beszáradt peronoszpórás foltok vannak. Túlterhelés jellemző, a pótlások növekedése sem kielégítő. 4. Weninger Spern Steiner dűlő Az előző hónapban tapasztalt gyenge növekedés már nem jellemző, de időközben a sorközöket feltörték, a természetes gyomtakaró eltűnt. A szőlőnövény gyökerei levegőhöz jutottak a meglazított talajban, a tápanyag és vízfelvétel könnyebbé vált. A lombozaton jégkár, gyógyult peronoszpóra foltok, viszonylag kevés, de jól kötődött, szépen fejlődő nagy fürt található. 5. Nagyrada Garabonc dűlő A növényállomány egészséges. Sok fürt, melyek rosszul kötődtek, madárkásak, a jégverés hatására szétrepedtek, beszáradtak. A peronoszpóra fertőzést sikerült megállítani, lisztharmatnak nyoma sincs. Az ültetvény fizikai állapota közepes. A levelekről nem sikerült legyűjteni állatot. Inkább a nagyüzemi technológia permetezési elvei látszanak érvényesülni, annak ellenére, hogy a felhasznált növényvédő szerek ökológiai termesztésre jellemzőek. Mivel a kísérleti terület a konvencionális közé ékelődik be, az izoláció nem valósult meg, valószínűsíthető a növényvédő-szer átsodródás. 6. Kőszeg Kövi szőlők A takarónövényzet feltörése után az ültetvény magához tért. Aszálytünet nem tapasztalható. A kocsánybénulás tünetét a fürt végének visszaszáradása formájában, Esca tünetet és Mg-hiányt viszont megtaláltam. A fürtökön gerinces állatok rágása figyelhető meg. Feltételezhetően a közeli erdősávból járnak át. Az ültetvény kór- és kártételtől mentes.

101

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina

3. ábra: Ragadozó atkák előfordulási gyakorisága területenként (2012) A 2012. év az előző vizsgálati évekhez hasonló eredményt hozott. Az ültetvényekben a talajtakaró növényzet vetése 2010 őszén illetve 2011 tavaszán felülvetéssel megvalósult, a ragadozó atkák mennyiségében azonban jelentős egyedszám növekedést még nem eredményezett. Érdekes jelenség, hogy az Apátsági pincészet legjobban kezelt Écs Babszökő dűlőjéből a zoofág szervezetek csak észlelési szinten voltak jelen, felszaporodásuk nem történt meg. Oka valószínűleg az ökológiai tényezőkben keresendő, mert termesztéstechnikai szempontból sem a növényvédő szer felhasználásban, sem az agro- és fitotechnikai eljárások tekintetében nem tértek el az előírásoktól. A Biocont által ajánlott természetes permetező anyagokat (Alginure, Prev B2, Oikomb) alkalmazták növénykondicionálókkal együtt. A 2010 előtt is biotermesztést folytató Weninger Spernsteiner ültetvényben a zoofág atkák mindhárom vizsgálati év alatt magas egyedszámban voltak jelen, korlátozó szerepük érvényesült, levelenkénti egyedszám 2,6, mely meghaladja az elvárt értéket. Fajok és családok számában azonban elmarad a Kőszeg Kövi szőlők területtől. Kőszegen az ültetvény közelében található biotópok jobb megtelepedési lehetőséget jelentenek a hasznos szervezetek számára. Pozitívan értékelhető, hogy a Sop-Vin Kft. Felsőültetvényes dűlőjében a fiatal telepítésben megindult a zoofágok elszaporodása annak ellenére, hogy ragadozó atkabetelepítés nem történt meg. Ez arra utal, hogy a termesztéstechnológia betartásával nincs szükség mesterséges atkabetelepítésre, a területen jelen lévő honos fajok szaporodnak el. A Fényes pincészet szőlőterülete és a Cezar Winery Garabonc dűlője az atkafajok számát és populációját tekintve inkább a konvencionális gazdálkodáshoz hasonlít. A Garabonc dűlő esetében a kijelölt vizsgálati parcella a konvencionális területek közé ékelődött, laposabb fekvésben volt. A növényvédő szer átsodródás veszélye fennállt az izolációs távolság hiánya miatt. A Fényes pince később csatlakozott a projekthez, emiatt nem volt lehetősége még a minimális 3 év átállási idő megvalósítására sem. 2. táblázat: Atkafajok megoszlása az ültetvényekben 2010-2013 között Écs Sop-Vin F/36 Taschner p. Fényes pince Spersteiner d.

Garabonc dűlő

Kövi szőlők

T. pyri

T.pyri

T.pyri

T. pyri

T. pyri

T. pyri

T. pyri

E. finlandicus

Calepitrim. vitis

Tydeidae

Tydeidae

E. finlandicus

Calepitrim. vitis

Eriophyes vitis

Calepitrim. vitis

Eriophyes vitis

Erioph. vitis

Erioph. vitis

Tydeidae

Eriophyes vitis

Calepitrim. vitis

Acaridae

Acaridae

E.finlandicus

Tarsonemidae

Tarsonemidae

A.andersoni

Anystidae

Acaridae

Eriophyes vitis

102

ATKAMONITORING - Dr. Németh Krisztina

4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK           

A vizsgálati évek alatt jelentősebb atkakártétel egyik ültetvényben sem volt A fitofág atkák (C. vitis; E. vitis) minden ültetvényben észlelési szinten voltak jelen Zoofágok atkafaj minden ültetvényben jelen van A legyűjtött atkák faj-, illetve egyedszáma területenként változó Phytoseiidae sp. jelenléte termesztéstechnológia és időjárás függvénye Az ültetvényekben 5 atkafajt és 6 családot azonosítottam A zoofágok közül a T.pyri domináns az ültetvényekben, majd ezt követi E. finlandicus, a többi ragadozó faj csak észlelési szinten található meg, a kártevők korlátozásában jelentős szerepet nem töltenek be A fitofágok közül a C. vitis, a E. vitis, domináns A közömbös fajok közül a Tydeidae sp. az Acaridae sp. egyedei vannak legnagyobb számban Weninger borászat: Tydeidae sp. száma jelentős! (a szőlőlisztharmat elleni védekezésben lehet szerepe) A programban résztvevő ültetvények (kivétel a Weiniger Spernsteiner dűlő) korábban konvencionális vagy integrált termesztéstechnológiát folytattak. A biotermesztésre való átálláshoz legalább 3 év szükséges, melyet tulajdonképpen a vizsgálati évek biztosítottak, Ezen idő alatt mind a növényvédelmi technológiában mind az agro- és fitotechnikában jelentős változásokat vezettünk be. Előtérbe kerültek a természetes alapanyagú növényvédő és kondicionáló szerek, melyek a növény természetes védekező mechanizmusát erősítik, az okszerű és célzott permetezések, melyek az előrejelző rendszer információját használják fel, ezáltal nincs felesleges vegyszerkijuttatás, csökken a permetezések száma, költsége. A talajtakaró növényzet alkalmazásával természetes életteret biztosítunk a hasznos élő szervezetek számára. A gondos zöldmunkával a szőlőültetvény mikroklimatikus tulajdonságait befolyásoljuk úgy, hogy a kórokozók fertőzési esélyét csökkentjük. A hasznos élő szervezetek elszaporodása jelzi a technológia betartásának gondosságát, mivel érzékenyen, bioindikátorként reagálnak a kémiai szerekre. Az atkamonitoring vizsgálatok során igazolódott a zoofág atkák bioindikátor szerepe, illetve a fiatal telepítés kapcsán az, hogy a honos atkafaj elszaporodásához legalább 3 év szükséges.

103

LISZTHARMAT ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK - Dr. Németh Krisztina

LISZTHARMAT ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK 1. BEVEZETÉS A záró beszámoló az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-1013 keretében benyújtott „ECOWIN” című pályázat lisztharmat ökológiai vizsgálatit hivatott összefoglalni, annak eredményeit kimutatni, és a következtetéseket levonni. A tanulmányt készítette: dr. Németh Krisztina. Az elvégzendő feladat célkitűzése volt indikátor atkafajok gyűjtése, meghatározása a lisztharmat fertőzés és a Tydeidae sp. kapcsolata céljából. A Tydeidae sp. család fajai között találhatók kártevők, közömbösek és technológia szempontjából hasznosnak ítélhető fajok is. A hazai szőlőültetvényekben is megtalálhatók, de szerepük még nem teljesen tisztázott. Külföldi szakirodalom szerint az Orthotydeus lambii pl. a lisztharmat fonalak elfogyasztásával táplálkozik elősegítve ezzel szőlőlisztharmat elleni növényvédő szer felhasználás csökkentését. A téma meghatározása: Szőlőültetvény lisztharmat fertőzöttségének meghatározása, (fajtaérzékenység, területérzékenység) Lisztharmatfertőzés, a szőlőnövény kondíciója és a Tydeidae sp. atkafajok elszaporodása közötti összefüggések vizsgálata

2. ANYAG ÉS MÓDSZER Mintavétel helye: Apátsági Pincészet, Pannonhalma – Ravazd (Széldomb dűlő) Fajta: Piros tramini, Guyot művelésmód 2,4 x 08 m Mintavétel gyakorisága: Vizsgált évek/mintavételei időpontok 2011. május 16. 2012. május 16. 2011. június 9. 2012. június 6. 2011. július 20. 2012. július 11. 2011. augusztus 19. 2012. augusztus 21.

2013. május 10. 2013. június 16. 2013. július 13. 2013. augusztus 16.

Várható eredmény: Lisztharmat érzékenység meghatározása (szőlőfajta, terület) Tydeidae sp. atkafajok szerepének tisztázása a lisztharmat elleni védekezésben Eredmények publikálása, tananyagban való megjelentetése

3. VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA A 2011. és 2012. év mintavételi körülményeinek ismertetése az atkamonitoring vizsgálatnál részletesen megtörtént, ugyanis párhuzamosan egy időben zajló vizsgálatokról volt szó. 2011. május Elsősorban peronoszpóra fertőzés nyomai láthatók, lisztharmatfertőzés nincs. Az ültetvény egyes részein a szőlő levelén sárgulás tapasztalható, valószínűleg a levegőtlen talaj okozta vashiányról van szó. 2011. június 104

LISZTHARMAT ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK - Dr. Németh Krisztina Az előző hónapban foltokban észlelt klorózisos tünetek megszűntek, jelentősebb fertőzés nincs, nyomokban peronoszpórás és szőlőlevél gubacsatka foltos levelek észlelhetők. Lisztharmatfertőzés nincs. A virágzás visszafogott, menete az időjárási viszonyoknak megfelelő. 2011. július A klorózisos foltok teljesen eltűntek. A tőkék túlterhelése jellemző. Az ültetvényben a csapadék mennyisége miatt áll a víz ennek ellenére fertőzés nincs a leveleken. 2011. augusztus Egészséges, jól kezelt, szép ültetvény. Az ültetvény közelében levő napraforgó tábla parlagfű fertőzöttsége igen erős, a haszonnövény szinte alig látszik. A szőlőn gombafertőzésnek nyoma sincs. A fajta érésnek indult, darázskártétel tapasztalható. A fürtök tömöttek, fürtválogatást és levelezést végeztek. A lombfal szellős, rendezett. Lisztharmat fertőzés egész vegetáció ideje alatt nem volt. A hasznos atkafajok és a lisztharmatfertőzés közötti összefüggés nem volt mérhető. 2012. május Egészséges lombozat, szőlőlevél gubacsatka csak észlelési szinten volt jelen. A sorok kaszálatlanok, bíbor és a fehérhere dominál. 2012. június Jelentősebb fertőzés nincs, nyomokban szőlőlevél gubacsatka foltos levelek észlelhetők. Lisztharmatfertőzés nincs. A virágzás visszafogott, menete az időjárási viszonyoknak megfelelő. 2012. július Fertőzés, illetve kártétel nincs, egészséges szépen kezelt állomány. 2012. augusztus Az előző hónaphoz képest változást nem mutat az ültetvény. A fürtök érésben vannak, darazsak megjelentek, ezen kívül gerinces állatok kártétele látható a lelógó fürtökön. Valószínűleg a hosszan tartó aszály hatására kezdték el a fürtöket enni. Lisztharmat-fertőzésnek nyoma sincs, így a „ragadozó atka és a lisztharmat-fertőzés közötti kapcsolat” vizsgálatnak értékelhető eredménye 2012-ben sincs. 2013. május 10. Időjárási viszonyok: A téli időjárás viszonylag enyhe volt, jelentős fagykár sehol volt. Februárban lassú felmelegedés kezdődött, melyet március 14-16. között erős lehűlés és nagy mennyiségű hó követett. A hideghatás több héten keresztül tartott, emiatt a fakadás késett. A hajtások növekedése április közepe - végén indult meg kisebb intenzitással. Átmeneti felmelegedést május közepén egy újabb hideg hullám követett, mely kedvezett a levélatkák elszaporodásának a vontatott kihajtás miatt. Fenológiai stádium: A hajtásnövekedés első fázisa, a hajtások kb. 20 cm hosszúságúak. Az ültetvényben kórokozó fertőzés nincs, atkakártétel foltokban fellelhető, de nem jelentős. 2013. június 16. Időjárási viszonyok: 105

LISZTHARMAT ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK - Dr. Németh Krisztina A május közepétől tapasztalt lehűlés után hirtelen felmelegedés következett, az előző hetek, csapadékos, alacsony 1013 °C-os nappali hőmérséklete után 33-36 °C-os hőség köszöntött be. A hajtások növekedése rohamosan megindult, a virágzás elkezdődött. A szőlő levélatka kártétele a gyors növekedés miatt visszaszorult. A korán virágzó fajtáknál kötődési gondok léptek fel, illetve sok esetben a pártasapka szorul rá a virágra, mely miatt a megtermékenyülés elmaradt. A hőséggel együtt csapadék nem jött. Takarónövény: Az előző évi fűmagkeverékből vetésből nagyobb részt a fehérhere borítja a sorközöket. Minden második sor ugarolt, az ültetvény pótlását elkezdték. Az állomány egészséges, kórokozó fertőzés nincs, korai levélatka kártétel tapasztalható az idősebb leveken, ez az időjárásból adódó vontatott hajtásnövekedés következménye volt. Újabb kártétel azonban nem jelentkezett. A kötődés rendben lezajlott, a fürtök tömöttnek mutatkoznak. Az ültetvényben feltűnően sok méh van. 2013. július 13. Időjárási viszonyok: Június közepétől tartó hőség tartós szárazsággal párosult. Egy hónap óta csapadék nem esett. A szőlőn aszálytünetek 0 nincsenek. A hőmérséklet napközben eléri a 30-32 C-ot. A takarónövény növekedése visszaesett. Az állomány egészséges, kártétel és kórokozó fertőzés nincs. A lombozat rendezett, huzalok közé vezetett a csonkázás éppen a mintavétel ideje alatt történt. A kötődés az előző hónapban normálisnak tűnt, ennek ellenére sok madárkás fürt található. A fürtök száma tőkénként közepes-inkább nagy. A leveleken nem, de a fürtökön a május-június eleji heves esőzések nyomán kialakuló, jégverésből adódó sérülések, repedések láthatók, melyek fokozott növényvédelmi odafigyelést igényelnek. Egyéb kártétel nem tapasztalható. A hónaljhajtásokon is fürtök képződnek, a virágzás és a fürtképzés szinte a növekedéssel együtt folyamatos. 2013. augusztus 16. Időjárási viszonyok: Az aszályos időszak az elmúlt hónap óta tovább folytatódott. Csapadék nem volt, illetve minimális volt egyszeri alkalommal, mely a szőlő fejlődésére nem volt hatással. Az átlagos napi középhőmérséklet elérte a közel 22-24 °C-ot. Az aszály hatására az érés megindult, korai szüret várható Takarónövény: Az aszály hatására a takarónövényzet szinte kisült. A korábbi kaszálás nyomai láthatók, a bevetetlen sorokat feltörték. Az állomány egészséges, kártétel és kórokozó fertőzés nincs. A lombozat rendezett, növekedés/ hónaljhajtás képződés mérsékelt, újbóli csonkázásra nincs szükség. A levelek méregzöldek, valószínűleg az erős sugárzás hatására. Tápanyag hiánytünet nincs. A vitorlavégeken foltokban kisebb mértékű hólyagosodás figyelhető meg, mely lisztharmatfertőzésre utal, de növényvédelmi problémát nem jelent. A fürtök madárkásak, a Piros traminira nem jellemző módon a bogyók érintésre könnyen leválnak. A fürtök száma tőkénként közepes. A hónaljhajtásokon az újabb fürtök képződése ismét tapasztalható, ebből már termés nem várható.

106

LISZTHARMAT ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK - Dr. Németh Krisztina

1. ábra: Ragadozó atkák előfordulási gyakorisága Ravazd Széldomb dűlőben (2011-2013) 1. táblázat: Ravazd dűlőben talált atkafajok és családok Terület/Atkafajok /családok

Ravazd

Phytoseiidae

T. pyri E. finlandicus

Eriophyidae

Calepitrimerus vitis Eriophyes vitis

Betelelő családok

Acaridae Tarsonemidae Anystidae

4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A vegetáció folyamán lisztharmat-fertőzés az ültetvényben nem volt, így a vizsgálat által kitűzött célt, mely szerint a kórokozó és zoofág atka jelenléte közötti összefüggést felderítsük, nem lehetett teljesíteni. Az adatgyűjtés arra viszont megfelelő információt szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az előírt termesztéstechnológiát betartotta-e a termelő, illetve volt-e az ültetvényben olyan kezelés mely a környezetkímélő eljárásoknak ellentmond. Az elmúlt 3 év (2011-2013) klimatikus viszonyai a vegetációs időszakban nem kedveztek a szőlőlisztharmat fertőzés kialakulásának az Apátsági Pincészet Ravazdi dűlőjében. A Piros tramini szőlőfajta a kórokozóval szemben közepesen fogékony, tehát a vizsgálat szempontjából megfelelő volt. Az ültetvényben Tydeidae sp. nem regisztráltam, egyéb hasznos zoofág atkákat viszont igen, melyek jelenléte a biotermesztés végett fontos, hiszen nemcsak a kártevők ellen kifejtett korlátozó szerepük jelentős, hanem tevékenységük által lényegesen csökkenthető a környezet peszticidterhelése is. A területen talált rovarok faj, illetve egyedszámának, előfordulási gyakoriságának feltérképezése ellenőrzési módszerként szolgál, mivel a hasznos élő szervezetek közül nagyon sok faj indikátorként működik, és eltűnik az ültetvényből, ha nem a megfelelő bánásmódban részesülnek.

107

LISZTHARMAT ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK - Dr. Németh Krisztina

2. ábra: Szőlőlevél gubacsatka kártétel 2010.

3. ábra: Fás részeken, illetve az aljnövényzeten telelő atkák futtatása

4. ábra: Tavaszi fagykár, Écs-Babaszökő dűlő (2012. május)

108

LISZTHARMAT ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK - Dr. Németh Krisztina

5. ábra: Liszharmat és Tetranychus urtica szívásnyomok a Convolvulus arvensis levelén, Sop-Vin Kft. - Felsőültetvényes dűlő (2012. június)

6. ábra: Convolvulus arvensis fertőzés Sop-Vin Kft. - Felsőültetvényes dűlő (2012. június)

109

LISZTHARMAT ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK - Dr. Németh Krisztina

7. ábra: A projekt szőlőültetvényeiben 2010-2013. között talált gyakoribb zoofág atkafajok Typhlodromus pyri Amblyseius (Euseius) finlandicus

8. ábra: A projekt szőlőültetvényeiben 2010-2013. között talált gyakoribb közömbös atkafajok Tydeidae sp. Acaridae sp.

9. ábra: A projekt szőlőültetvényeiben 2010-2013. között talált gyakoribb kártevő atkafajok Calepitrimerus vitis Eryophies vitis

110

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1. 1. BEVEZETÉS A záró beszámoló az Ausztria – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-1013 keretében benyújtott „ECOWIN” című pályázat gyomnövény felvételezéseit, valamint azok kórokozóit és kártevőit hivatott összefoglalni, annak eredményeit kimutatni, és a következtetéseket levonni. A tanulmányt készítette: Dr. Mikulás József.

2. ANYAG ÉS MÓDSZER A szőlő talaját több okból is növénnyel kell takarni, nem mindegy azonban, hogy milyen növények borítják a talajt. Az ECOWIN partnergazdaságokban található gyomnövényeket kollégámmal felvételeztük, ezek között voltak olyanok, amelyek az ültetvények számára hasznosak, és voltak a szőlővel konkuráló fajok. Az utóbbiakat alaposan szemügyre vettük, s néhány nem kívánatos gyomnövényen megtaláltuk természetes ellenségüket. Ezek között több olyan van, amely jelentősen konkurálhat a káros gyomokkal, ha nem pusztítjuk el a beteg növényeket. Ugyanis a beteg vagy kártevő állatoktól fertőzött növényekről átmennek a károsítók az egészségesekre, és segítik a gyomok elleni védelmet. A következőkben többek között erről számolunk be.

3. VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA Az ECOWIN gazdaságok gyomnövényeinek természetes ellenségeit az 1. táblázatban foglaltuk össze és ábrákon mutatjuk be (1-25. ábrák). Nem csak a táblázatban szereplő 9 növényen találtunk természetes ellenséget, ezeket azonban azért mutatjuk be, mert ezek a gyomok jelentősek a szőlő ültevényekben. Kivételt képez a Stellaria media (tyúkhúr), mely véleményünk szerint nem jelent konkurenciát a szőlőnek, ha mégis valaki arra gondol (nem kevesen vannak ilyen emberek), megnyugtathatjuk őket, hogy a tyúkhúr peronoszpóra korlátozza a tyúkhúrt abban, hogy gondot okozzon az ültetvényben. 1. táblázat: Gyomnövények kórokozói és kártevő állatai Sorszám Gyomnövények 1. Ambrosia artemisiifolia 2. Ambrosia artemisiifolia 3. Ambrosia artemisiifolia 4. Ambrosia artemisiifolia 5. Ambrosia artemisiifolia 6. Ambrosia artemisiifolia 7. Artemisia vulgaris 8. Cirsium arvense 9. Cirsium arvense 10. Cirsium arvense 11. Cirsium arvense 12. Convolvulus arvensis 13. Equisetum arvense 14. Falcaria vulgaris 15. Falcaria vulgaris

Kórokozók, ill. növények Albugo tragopogonis

Kártevő állatok Stictocephala bisonia Ascotis selenaria Clepsis pallidana Helicoverpa armigera Oecanthus pellucens

Cuscuta spp. Puccinia suaveolens

Oecanthus pellucens Cassida rubiginosa Chromatomyia horticola Boloria euphrosyne Aphidinae (levéltetvek)

Erysiphe polygoni Dolerus sp. Puccinia sii-falcariae Erysiphe heraclei 111

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József 16. 17. 18. 19. 20.

Malva neglecta Rumex obtusifolius Setaria verticillata Setaria viridis Stellaria media

Puccinia malvacearum Erysiphe polygoni Sclerospora graminicola Sporisorium neglectum Peronospora media

Protemphytus tener

A táblázatból és az ábrákból kitűnik, hogy a nagy gondot okozó parlagfűnek sok (6) jelentős természetes ellenségét figyeltük meg, de ennél még több van, ami jelenleg kisebb jelentőséggel bír. A Cirsium arvense visszaszorítására természetes ellenséggel komoly esély van, annak ellenére, hogy évelő gyomnövény és allelopátiával is rendelkezik. Ez elmondható az aprószulákról és a sarlófűről, réti lóromról, ragadósmuharról és a zöldmuharról is.

1. ábra: Egészséges Ambrosia artemisiifolia

2. ábra: Albugo tragopogonis parlagfüvön

3. ábra: Stictocephala bisonia parlagfű károsító lárvája

112

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József

4. ábra: Stictocephala bisonia károsítása parlagfűn (Ambrosia artemisiifolia)

5. ábra: Pirregő tücsök (Oecanthus pellucens)

6. ábra: Oecanthus pellucens kártétele (tojásrakás helyei) a parlagfüvön

7. ábra: Oecanthus pellucens kártétel fekete ürömön (Artemisia vulgaris)

113

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József

8. ábra: Gyapottok bagolylepke károsítja a parlagfüvet (Ambrosia artemisiifolia)

9. ábra: Ascotis selenaria lárva parlagfüvön

10. ábra: Clepsis pallidana kártétel (összeszőtt levél alatt rágja a parlagfüvet) Az ábrákból látható, hogy a parlagfűnek több károsítója van, ezekből most néhányat mutattunk be. Az Ambrosia artemisiifolia nemcsak a szőlőnek okoz kárt, hanem köztudomású, hogy humán toxikológiai gondot is okoz. Elterjedésének egyik oka az, hogy allelopátiája van, olyan anyagot bocsát ki (szeszkviterén-lakton), mellyel a többi gyomnövény csirázását, illetve növekedését gátolja. Az elmondottak miatt ezzel a gyomnövénnyel többet foglalkoztunk, hogy hozzájáruljunk az eredményes védekezéshez. Albugo tragopogonis (fehér rozsda) (2. ábra) nemcsak a parlagfüvet, hanem a többi fészkes virágú növényt is károsítja. Stictocephala bisonia (amerikai bivalykabóca) (3-4. ábrák) a szőlőn is előfordul, azonban ez nem jelent kárt a termő szőlőnek. A pirregő tücsök (5-6. ábrák) tojásrakással okoz kárt a parlagfűnek, de a fekete ürömnek (7. ábra) is. A gyapottok bagolylepke polifág kártevő (sok kultúrnövényt is károsít), de eddig a szőlőben nem okozott gondot. Az Ascotis selenaria (holdas faaraszoló) araszoló lepke lárvája komoly vámszedője a parlagfűnek. A Clepsis pallidana (aranysárga sodrómoly) lárvája összeszövi (10. ábra), majd elpusztítja a parlagfű lombozatát. 114

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József A mezei acatnak (Cirsium arvense) szintén van allelopátiája, cianogén–glükózid allelokemikáliát termel, ezenkívül – mivel évelő növény – gondot okoz sok kultúrában, így a szőlőben is. Több természetes ellensége van egy rozsdagomba (Puccinia suaveolens) nagymértékben tudja gátolni fejlődését (11. ábra). Ezen kívül három rovarkártevő lárvája (12-14. ábrák) károsítja jelentős mértékben a lombozatot Cassida rubiginosa (zöld bogáncsbogár), Chromatomyia horticola (aknázólégy), Boloria euphrosyne (árvácska gyöngyházlepke).

11. ábra: Puccinia suaveolens rozsdás Cirsium arvense

12. ábra: Cassida rubiginosa lárva kártétele acaton (Cirsium arvense)

13. ábra: Chromatomyia horticola kártétele acaton (Cirsium arvense)

115

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József

14. ábra: Boloria euphrosyne kártétele acaton (Cirsium arvense) Az aprószulákot (Convolvulus arvensis) a lisztharmat (Erysiphe polygoni) teljesen vissza tudja szorítani az ültetvényben (15. ábra), mert nagyon sok áttelelő szaporító képletet (apotéciumot) produkál (16. ábra).

15. ábra: Erysiphe polygoni (lisztharmat) a Convolvulus arvensis (aprószulák) levelén

16. ábra: Erysiphe polygoni apotéciumok a Convolvulus arvensis (aprószulák) levelén

116

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József Egyik legnagyobb gyomkárosító hatást sarlófűnél (Falcaria vulgaris) tapasztaltunk (17-19.ábrák). A Puccinia sii-falcariae sarlófűrozsda és sarlófűlisztharmat hatására a sarlófű mérete és tulajdonságai nagymértékben változtak.

17. ábra: Egészséges sarlófű (Falcaria vulgaris)

18. ábra: Puccinia sii-falcariae (rozsdás sarlófű)

19. ábra: Erysiphe heraclei Falcaria vulgaris növényeken

117

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József A réti lóromot (Rumex obtusifolius) a lisztharmaton kívül (20. ábra) (melyet meg a Thea virgintidu-punctata katicabogár fogyasztja), legnagyobb ellensége a feketelábú sóska-levéldarázs (Protemphytus tener) (21-22. ábrák), mely lárvája teljesen elpusztítja a növény földfölötti részét.

20. ábra: Erysiphe polygoni (lisztharmat) réti lórom (Rumex obtusifolius) levelén.

21. ábra: Protemphytus tener kártétele réti lórom (Rumex obtusifolius) növényen

22. ábra: Protemphytus tener imágó réti lórom (Rumex obtusifolius) növényen A muhar sclerosporás betegsége (Sclerospora graminicola) a ragadósmuhar szaporodását meggátolja, és sok fertőző anyagot, spórát produkál (23. ábra), mely következtében gátolja e gyomnövény terjedését. Hasonló a helyzet a zöldmuhar esetében is, ahol az üszöggomba (Sporisorium neglectum) teszi tönkre a zöldmuhar magvait, és sok üszög spórát hoz létre (24. ábra).

118

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József

23. ábra: Sclerospora graminicola virágzat károsítása ragadósmuharon

24. ábra: Sporisorium neglectum zöldmuharon (Setaria viridis) A peronoszpóra (Peronospora media) korlátozza a tyúkhúrt (Stellaria media) abban, hogy gondot okozzon az ültetvényben (25. ábra).

25. ábra: Peronospora media tyúkhúron (Stellaria media)

119

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József A gyomnövények károsítóinak ellenségei, parazitáik és hiperparaziták

2. táblázat: Több szőlő gyomnövény természetes ellenségeinek megtaláltuk illetve kineveltük a károsítóit. Sorszám Gyomnövények Természetes ellenség Természetes ellenség károsítója 1. Ambrosia artemisiifolia Helicoverpa armigera (gyapottok- Hyposoter spp. bagolylepke) 2. Ambrosia artemisiifolia Cuscuta spp. (aranka) Smicronis jungermanniae (aranka ormányos) 3. Cirsium arvense Aphidinae (levéltetvek) Adalia bipunctata (kétpettyes katicabogár) 4. Cirsium arvense Aphidinae (levéltetvek) Praon spp. (levéltetű parazita) 5. Convolvulus arvensis Erysiphe polygoni (lisztharmat) Thea virgintiduo-punctata 6. Cirsium arvense Boloria euphrosyne (árvácska- Cotesia cf. acuminata gyöngyházlepke lárva) (parazitoid) 7. Urtica dioica Inachis io (nappali pávaszem lárva) Diolcogaster alvearia (parazita) Megtaláltuk, illetve kineveltük a természetes ellenségek károsítóinak kártevőit is. Ilyen például az Adalia bipunctata (kétpettyes katicabogár) fürkészdarazsa, az Aprostocetus neglectus, vagy a katicabogarak általános ellensége a Harlekin katicabogár (Harmonia axyridis, illetve a gyapottok-bagolylepke parazitoidjának másodlagos élősködője (Brachymeria sp.). A környezetkímélő technológiák fontos eleme az ültetvényekben potenciálisan jelenlévő hasznos élő szervezetek. Ezek egyike a már más szempontból megemlített Inachis io (nappali pávaszem). A nappali pávaszem kifejlett lepkéjének többféle virág nektárjára van szüksége, ezért a szelektív, virágzó, sokszínű gyomflóra nagy előnyt jelent. Amennyiben a szőlő ültetvényben vagy közvetlen közelében van nagycsalán, a nappali pávaszem tojásait erre rakja (komló mellett ez a legfontosabb tápnövénye), ez lehetőséget biztosíthat az ékköves araszoló természetes ellenségének felszaporodására. A nappali pávaszem az úgynevezett bioindikátorokhoz tartozik, melyek legigényesebbek az élőhelyükre. Amennyiben a szőlőültetvényben ezekből meghatározott összetételben több faj van, az élőhely faunisztikai minőségére lehet következtetni. A nappali pávaszemnél nagyobb jelentősége van a ragadozóatkáknak. Korábbi vizsgálatainkban megállapítottuk, hogy a fitofág atkák aránya az ültetvényekben megközelíti a 98%-ot, ugyanakkor a ragadozóatkák aránya csak 2 % körül van. Kerestük e kedvezőtlen arány megváltoztatásának lehetőségét. Vizsgáltuk a hasznos élő szervezetek mennyiségére ható tényezőket. Megállapítottuk, hogy erre hatással van többek között az ökológiai kiegyenlítő felület léte, a környező növények faja és ennek megfelelő fajgazdagsága, a növényvédelmi beavatkozás. Program kidolgozásakor nem csupán a megvédendő táblára koncentráltunk figyelmet, hanem a táblán kívüli természetes biotópokra is. Először kerestük azokat a fákat, amelyeken ragadozóatkák találhatók. Ezek közül kiválasztottuk azokat, amelyek feltételeinknek megfelelnek. A fák kiválasztásának feltétele az volt, hogy rajtuk ne legyenek szőlőkárosítók köztesgazdái, minél kisebb konkurenciát (víz, tápanyag stb.,) jelentsenek a szőlőnek, egészségesek legyenek, ne kelljen külön védekezésben részesíteni őket. Ugyanis a permetezőszer elpusztíthatja a rajtuk található ragadozóatkákat, valamint a termesztési költségeket növelné, stb. Természetvédelmi területeken, az utcák fáin kerestük a ragadozóatkákat. Az utak mellett gyakran ültetett Celtis occidentalis fákon gazdag ragadozóatka faunát találtunk. Ezen kívül vizsgáltuk a szőlő környezetében lévő fákon és bokrokon található ragadozóatkákat. Megállapítottuk, hogy a szőlősorok között lehetőség szerint fajokban gazdag növénytakarót kell kialakítani. A takarónövényekben a virágzó fajok folyamatos jelenléte tavasztól őszig váltakozó kaszálással illetve mulcsozással biztosítható. Ezután a vegetáció során különböző ökológiai feltételek között tanulmányoztuk a Celtis occidentalis (ostorfa), a Fraxinus ornus (kőris), a Sophora japonica (japánakác), a Corylus colurna (török mogyoró), az Evodia hupehensis (mézesfa) ragadozóatkák mennyiségének alakulását. Több száz levél vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a donor fák levél fonákán, ha növényvédő szerrel nem pusztítják el, megtalálhatók a ragadozóatkák. Megállapítottuk a mozgó (lárva és imágó) és nem mozgó (tojás) ragadozóatka mennyiségét, sztereo mikroszkóp segítségével. A fákról véletlenszerűen választottuk 120

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József ki a leveleket, de arra ügyeltünk, hogy épek legyenek. A begyűjtött leveleket azonnal megvizsgáltuk, hogy minél pontosabb eredményt kapjunk, mert a ragadozóatkák nagyon gyorsan változtatnak helyet. A vizsgálatok tavasztól őszig tartottak. Külföldi és hazai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a szőlőben károsító atkák ellen (levélatka, gubacsatka, takácsatka), a ragadozóatkák sikeresen veszik fel a harcot. Elegendő már, ha szőlőlevelenként csak egy ragadozóatka van. Ezeket a donor fákról passzív úton széllel, vagy emberi beavatkozással lemetszett csercsappal, vagy ragadozóatkákat tartalmazó filccsíkkal, levéllel vagy hajtással stb., vihetjük be az ültetvénybe. A betelepített ragadozóatkák, amennyiben környezetkímélő szerrel permetezünk, az ültetvényben felszaporodnak, mert a donor fákról nemcsak ragadozóatka kerülhet az ültetvénybe, hanem táplálékul virágpor is. A szőlő és a takaró növények is szolgáltathatnak alternatív táplálékot (gyöngyszőrt, virágport, stb.). Az említett négy donor fa Corylus colurna (török mogyoró), Celtis occidentalis (ostorfa), Evodia hupehensis (mézesfa) a Sophora japonica (japánakác), együttesen szolgálhatja kora tavasztól őszig ragadozóatkával és virágporral a szőlő ültetvényt és a szőlősgazdát, segítve a környezetkímélő növényvédelem megvalósítását. A nevezett fákon nagy mennyiségben találtunk a Tydeidae, a Phytoseiidae, a Stigmaeidae családba tartozó ragadozóatkákat (levelenként 3-11) Megállapítottuk, hogy a szőlő közelében ültetve ezek a fák alkalmasak lehetnek arra, hogy róluk a ragadozóatkák betelepüljenek, vagy az atkákat betelepítsük ezekről az ültetvényekbe. A szőlő gyomnövények természetes ellenségeinek megismerésén kívül fontosnak tartottuk több szempontból a szőlősor növénnyel való takarása megoldását is. Az 2010 és 2011-13 arról győzött meg bennünket (amit már eddig is tudtunk), hogy szükség van nemcsak a szőlő sorközöknek, hanem a szőlősoroknak is megfelelő növénnyel való takarására. Ugyanis ha csak a sorközöket vetjük be takarónövénnyel és a szőlősorokat mechanikai úton műveljük, olyan csapadékos évben, mint a 2010 volt, komoly eróziós kárral kell számolnunk, mert a víz a szőlősorokban folyik le és eróziós kárt (gyökerektől a földet kimossa) okoz. Azonban nem mindegy, hogy milyen növénnyel takarjuk a szőlősorokat, mert ha mélygyökerű vízpazarló növényt vetünk, akkor, az vízkonkurenciát okoz, különösen olyan aszályos évben, a 2011-13 volt. Ezért olyan növényt kell vetnünk, (esetleg ültetnünk), ami véd az erózió ellen, de ugyanakkor még aszályos évben sem okoz vízkonkurenciát. Erre az általunk kiválasztott növény a gumós perje (Poa bulbosa) felel meg.

26. ábra: Poa bulbosa ősszel Ősszel már talajhagymáról, illetve földfeletti hagymácskáról (bulbilli) kihajt (26. ábra). Tavasszal (májusban) szaporítóanyagot produkál a földben és a föld fölött, majd befejezi a vegetációt (27. ábra).

121

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József

27. ábra: Poa bulbosa tavasszal Feltártuk a Poa bulbosa (gumós perje) termőhelyeit, vizsgálatokra, szaporító képleteket gyűjtöttük be, feldolgoztuk, majd a termelők rendelkezésére bocsátottuk, vetésre illetve Poa bulbosa tövek cserépbe való kiültetésre.

4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Tapasztalataink az igazolták, hogy a gumós perje a szőlősorok takarására a legalkalmasabb. Véd az erózió és a defláció ellen. A talaj porozitása javul, a talajszerkezet épen marad, illetve javul. A talajtömörödés megakadályozása következtében jobb a szőlő gyökérzetének eloszlása a talajban. Sekélyen gyökeresedik, ezért sem konkurense a szőlőnek. A talaj ritkább mechanikai művelése miatt minimális a tőkék és a gyökerek károsodása. Mivel nincs vízelfolyás, a csapadék jobban beszivárog a talajba. Csökken a talaj víztartalmának ingadozása. A talaj porozitásának és humusztartalmának növekedése hosszútávon kedvezőbb vízgazdálkodáshoz vezet (a csapadékvíz felvétele és tárolása javul). A talajélet aktivizálódik, s a talaj makro faunájának gazdagodása szintén hozzájárul a talaj jobb levegő-, tápanyag- és vízgazdálkodásához. Szabályozza a talajhőmérsékletet: árnyékoló hatásával csökkenti a nyári felmelegedést és a nyári mineralizációt, télen viszont csökkenti a talaj lehűlését és növeli a mineralizációt, ezáltal csökkenti a talaj nitrát-tartalmát és szabályozza annak felvehetőségét az év folyamán. Hőszabályzó hatás miatt a kemény telek kevésbé károsítják a gyökereket. Távol tarthatja (a vegetáció egy részén) a flóra nemkívánatos elemeit (a gyomokat). A talaj szervesanyag- és humusztartalma a helyben termelt anyaggal és tápanyaggal állandóan pótlódik és növekedik. Akadályozza a könnyen oldódó tápanyagok (például nitrát) kimosódását. A tápelemek felvehetőségének kiegyenlítettebbé válása miatt kisebb a virágelrúgás, a klorózis vagy a fürtkocsánybénulás esélye. Nem virágzik, így a beporzó rovarok védelmére nem kell ügyelni permetezések megválasztásakor. Nem fagyérzékeny. Vegetációs ideje rövid.

122

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József

5. MELLÉKLET: HAGYOMÁNYOS ÉS ÖKOLÓGIAI SZŐLŐTERMESZTÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA A hagyományos szőlőtermesztés esetén az üzemek a növényvédelmi gondokat kémiai és mechanikai úton oldották meg. Az ültetvények ökoszisztémája elszegényedett, az egyes károsítók természetes ellenségei elpusztultak, több esetben rezisztencia alakult ki a gyomnövényekkel, a kártevő állatokkal és a kórokozókkal szemben. Erre jó példa a betyárkóró (Conyza canadensis), mely nemcsak az allelopátiájának „köszönhetően” szaporodott fel, hanem herbicidekkel szemben kialakult rezisztenciája miatt is. Hasonlóan szelektálódott a Solanum nigrum (fekete ebszőlő) is a helytelen gyomirtó szer használat miatt. Bár rendelkezésre áll több speciális növényvédő szer, amelyek elsősorban a célzott károsítóra (gombára, kártevő állatokra, gyomokra) hatnak, ezekkel a módszerekkel mégsem lehet megvédeni az életközösség (biocönózis) összes hasznos szervezetét. A mechanikai beavatkozással elsősorban az ültetvényben lévő gyomnövények károsodnak, illetve pusztulnak el, de a rajtuk élő hasznos élő szervezetek is elvesztik táplálékforrásukat, így ezek is elpusztulnak. Nemcsak a szőlő közvetlen hasznos élő szervezetei, így például ragadozóatkák, fátyolkák, stb., és a többi szőlőkárosító (pl. kabócák) parazitái pusztulnak el, hanem a szőlőben található hasznos növények illetve ezek természetes ellenségei is. A mechanikai illetve, a kémiai gyomirtással olyan növények is kipusztulnak, melyek hiánya a már említett közvetett hasznukon kívül a szőlőültetvényekben közvetlen módon is fizikai (pl. erózió elleni védelem) gondot okoznak. Ismereteim szerint az első ökológiai szőlőtermesztéssel foglalkozó nemzetközi konferencia Oppenheimben volt 1967ben (46 évvel ezelőtt), ahol e témával a világ neves kutatói foglalkoztak, többek között a szőlő talajának takarásával is. De külön csak a szőlő talajának takarására 37 évvel ezelőtt Erich Homrighausen szervezte meg az „Internationaler Arbeitskreis Begrünung in Weinbau” című kollokviumot. Az első Wädenswilben (Svájc) 1976-ban volt. A talajtakarásos konferenciákat kétévenként rendezték különböző európai országokban, többek között Magyarországon is. Munkánkat ezek ismeretének szellemében kíséreltük megvalósítani az ECOWIN gazdaságaiban. A hagyományos szőlőtermesztéssel szemben az ökológiai szőlőtermesztés következtében sokkal gazdagabb az ültetvény élővilága, mely kevesebb növényvédő szer felhasználást, illetve környezetkímélő növényvédő szerek használatát teszi lehetővé. Az ültetvényben található növények egy része nem tápanyag és víz konkurense a szőlőnek, hanem közvetlen és közvetett módon hozzájárul a szőlő jobb fejlődéséhez. Több olyan növény van (például Lamium purpureum L. – piros árvacsalán), amelyen mikorrhiza gombák (mikroszkopikus méretűek) találhatók (28. ábra). Ezek a gombák fontos szerepet játszanak a szőlő növekedésében, víz- és tápanyagfelvételében, továbbá a különböző biotikus és abiotikus stressz hatások kivédésében. Ez a növény Sopronban a Spern Steiner dűlőben nagy mennyiségben megtalálható, mert itt már több év óta foglakoznak környezetkímélő szőlőtermesztéssel.

28. ábra: Piros árvacsalán (Lamium purpureum) Vannak olyan növények a szőlő ültetvényekben, amelyek allelopátiával rendelkeznek (olyan kémiai anyagot termelnek, amely gátolja más növény csírázását, vagy fejlődését). Az allelopátiával rendelkező növények közül vannak olyanok, amelyek, ha a szőlő ültetvényben felszaporodnak, az ültetvény számára hasznosak (pl. Digitaria sanguinalis L. SCOP – pirók újjasmuhar), vannak olyanok, amelyek károsak (pl. Cirsium arvense – mezei acat; Cynodon dactylon L. – csillagpázsit; Elymus repens L. GOULD – tarackbúza) mert a hasznos növényekre gyakorolt hatásuk miatt 123

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1 - Dr. Mikulás József egyeduralkodóvá válnak. Ezért az utóbbi növények elszaporodása gátlásának lehetőségét meg kell találni. Vizsgálni kell, hogyan lehetséges ezen gyomnövények „uralkodását” az ültevényben megszüntetni. Linné (1756) szerint „Minden rovarnak megvan a maga oroszlánja, amely üldözi és irtja. A növények megtisztítása céljából ezeket a ragadozó rovarokat kellene megszelídíteni és óvni”. Véleményünk szerint ez a megállapítás a kórokozókra és a gyomnövényekre is érvényes. Ezért vizsgáltuk a gyomnövények természetes ellenségeit. Az ECOWIN partner üzemekben több szőlőre káros gyomnövény természetes ellenségét találtuk meg, ezek között voltak rovarok és gombák is. Sikeresen védekezhetünk például a réti lórum ellen (Rumex obtusifolius L.) levéldarázzsal. De ezt a növényt nemcsak az említett rovar, hanem a fekete levéltetű, a lisztharmat és rozsda is károsítja. Amennyiben ezen korlátozó tényezőket felismerjük, elszaporítjuk, nem lesz gondunk a Rumex obtusifolius-szal. A szőlő sorközének takarása az ökológiai szőlőtermesztésben megfelelő vetőmagkeverékkel szintén lehetőséget kínál a nemkívánatos növények visszaszorítására és az ökológiai sokszínűség megvalósítására. A szőlő sorának takarására olyan növény alkalmas, amely megvédi a sorokban fellépő erózió, és esetenként a defláció ellen is az ültetvényt, de nem szabad, hogy ez a növény víz- vagy tápanyag-konkurenciát jelentsen a szőlőnek. Erre a legalkalmasabbnak látszik a gumósperje (Poa bulbosa L.). A gumósperje szeptemberben hajt ki talajhagymákból, vagy a földfeletti szaporító képleteiből (bulbilli) és májusban befejezi a vegetációt. Elhullajtja földfeletti hagymácskáit, így, ha egyszer betelepítjük a sorokat, mind a földalatti, mind földfeletti szaporító képleteivel tovább szaporodik. A szőlő vegetációjának nagy részén nyugalomban van, de takarja a talajt, ezért nem okoz víz- és tápanyag-konkurenciát.

124

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2. 1. BEVEZETÉS A záró beszámoló az Ausztria – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-1013 keretében benyújtott „ECOWIN” című pályázaton belül a magasabb rendű növények megfigyelését, felvételezését hivatott összefoglalni, annak eredményeit kimutatni, és a következtetéseket levonni. A tanulmányt készítette: dr. Varga Jenő. A 2010. április 1. és 2013. december 31. közötti időszak során az elvégzendő feladatok esetén az alábbi célokat határoztam meg: A szőlőültetvények gyomösszetételének meghatározása, időbeli megjelenés megfigyelése Domináns gyomfajok meghatározása A téma meghatározása: Szőlőültetvények gyomnövényzet botanikai összetételének meghatározása Az aljnövényzet, takarónövényzet összetétel Hogyan befolyásolja a természetes gyomösszetétel a talajvédelmet, Természetes gyomborítás felhasználhatósága talajtakarásra

2. ANYAG ÉS MÓDSZER Mintavétel helye:      

Apátsági Pincészet, Pannonhalma Sop-Vin Kft., Sopron Fényes Pincészet, Sopron Weninger Pincészet, Balf Láng Pincészet, Kőszeg Cezar Winery Kft., Nagyrada

Módszer A tábla bejárásával a táblán lévő növényfajok meghatározása az ültetvény kísérletbe vont területein. A mintavételt Balázs-Újvárosi-féle cönológiai módszerrel végeztem (ültetvényenként 5 mintaterület). A felvételezés nem igényelt semmilyen mérési eszközt, ugyanis a kijelölt négyzeteken becsléssel állapítottam meg a fajok borításának mértékét. Felméréseim hét területen történtek (Weninger két területtel szerepel). Az eredmények fejezetben, összefoglaló táblázatban mutatom be a Láng pince felvételi eredményeit 2010 (nyitó) és 2012-es (záró) felvételezésekre összesítve, valamint a többi kísérleti terület záróadatait összesítve. A mintaterületek véletlenszerűen jelöltük ki úgy, hogy a teljes területet lefedjék. A felméréseket évente három alkalommal – tavasszal, nyáron és ősszel – végeztem, különös figyelmet fordítva az időszakok jellemző gyomnövényeire, azok változásaira, az aspektusokra.

3. VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA 3. 1. A vizsgált ülte tvények gyomösszetételének megismerése A felmérések során területenként eltérő eredményeket tapasztaltam. A vizsgált fajok listája folyamatosan változott, mely a területek talajtípusával, a növények által kiváltott allelopátiával, valamint a területen folytatott kezelésekkel volt szoros összefüggésben. Bizonyos területeken magas százalékban találtam tarackbúzát (Agropyron repens), ami 125

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő szépen karbantartva, nyírva, jól mutat a sorközben, de sajnos a legkedvezőtlenebb növények közé tartozik, hiszen erős vízkonkurencia a szőlő számára és allelopátiájával könnyen egyeduralomra tör a területen. Az említett növény mellett még allelopátiával találkozhatunk, és szintén domináns gyomfaj volt a területen az egynyári seprence (Stenactis annua), a kanadai betyárkóró (Conyza canadensis,) és a gyermekláncfű (Taraxacum officinale). A területen végzett munka, talajápolás, gyomirtás szintén változatos növényállományt eredményezett. Abban az esetben, ha a sorközöket művelték, „feketén tartották” magas számban jelentek meg a magról kelő gyomnövények, mint pl. a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) vagy a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli). Amennyiben a gyomok eltávolításánál a vegyszeres út került előtérbe, magas számban jelent meg a mezei zsurló (Equisetum arvense), mely a gyomírtószer talajt elsavanyító hatásának eredményeként szaporodott fel (1. ábra), így jelezve a talajtípusban bekövetkezett változást (1-2. táblázat). 1. táblázat: Gyomfelvétel eredményei a Láng-pincészet ültetvényében (Kőszeg, 2010) Tudományos név Magyar név Előfordulása a területen Achillea millefolium Közönséges cickafark 0,12% Agropyron repens Tarackbúza 48,12% Amaranthus retroflexus Szőrös disznóparéj 1,62% Convolvulus arvensis Apró szulák 3,12% Equisetum arvense Mezei zsurló 4,93% Plantago lanceolata Lándzsás útifű 0,12% Ranunculus acris Réti boglárka 0,12% Stenactis annua Seprence 0,12% Taraxacum officinale Gyermekláncfű 21,13% Capsella bursa-pastoris Pásztortáska 0,24% Cirsium arvense Mezei aszat 0,87% Echinochloa crus-galli Kakaslábfű 9,54% Trifolium repens Fehér here 5,78% Dactylis glomerata Csomós ebír 0,24% Lactuca serriola Keszegsaláta 0,37% Poa annua Egynyári perje 0,62% Prunella grandiflora Nagyvirágú gyíkfű 1,09% Vicia sp. Bükköny 0,37% 2. táblázat: Gyomfelvétel eredményei a Láng Pincészet ültetvényében (Kőszeg, 2012) Tudományos név Magyar név Előfordulása a területen Agropyron repens Tarackbúza 43,77% Chenopodium alba Fehér libatop 2,18% Equisetum arvense Mezei zsurló 9,84% Plantago lanceolata Lándzsás útifű 2,5% Taraxacum officinale Gyermekláncfű 16,55% Amaranthus retroflexus Szőrös disznóparéj 1,71% Capsella bursa-pastoris Pásztortáska 0,93% Setaria verticillata Ragadós muhar 2,81% Convolvulus arvensis Apró szulák 2,18% Echinochloa crus-galli Kakaslábfű 3,74% Cirsium arvense Mezei aszat 0,37% Dactylis glomerata Csomós ebír 0,62% Trifolium pratense Mezei here 0,93% Bellis perennis Vad százszorszép 4,68% Poa annua Egynyári perje 0,37% 126

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő Prunella grandiflora Vicia sp.

Nagyvirágú gyíkfű Bükköny

1,56% 0,62%

1. ábra: Mezei zsurló (Equisetum arvense) a Láng pincészet ültetvényében (Kőszeg) A 3-8. táblázatokban összefoglalva látható a kísérleti ültetvényekben feljegyzett gyomfajok listája a záró felmérés alapján. A 3. táblázatban a soproni Lővér-pince (Sop-Vin Kft.) sorközeinek adatai kerültek feltüntetésre. Ebben az ültetvényben sorközi takarónövényt vetettünk, így a gyomnövények listája és százalékos aránya a vetett területeken kívüli területekre vonatkozik. Mint az adatok is mutatják, ebben az ültetvényben inkább a magról kelő gyomnövények domináltak (Szőrös disznóparéj - Amaranthus retroflexus), évelő gyomként csupán az apró szulák (Convolvulus arvensis) volt meghatározó. Érdekességként figyelhető meg a gumós perje (Poa bulbosa) amit a szőlő soraiba vetettünk el és onnan szaporodott tovább. 3. táblázat: Gyomfelvétel eredményei a Sop-Vin Kft. ültetvényében (Sopron, 2012) Tudományos név Magyar név Előfordulása a területen Amaranthus retroflexus

Szőrös disznóparéj

13,14%

Chenopodium alba

Fehér libatop

14,39%

Convolvulus arvensis

Apró szulák

29,72%

Poa bulbosa

Gumos perje

6,64%

Senecio vulgaris

Közönséges aggófű

6,72%

Stenactis annua

Seprence

1,71%

Trifolium repens

Fehér here

3,12%

Vicia sp.

Bükköny

0,37%

Cirsium arvense

Mezei aszat

1,71%

Agropyron repens

Tarackbúza

2,18%

Setaria verticillata

Ragadós muhar

5,31%

Solanum nigrum

Fekete csucsor

1,71%

Achillea millefolium

Közönséges cickafark

0,62%

Solidago canadensis

Kanadai aranyvessző

0,62%

127

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő

A következő 4-5. táblázatok a Weninger területek (Frettner, Spern Steiner dűlők) felvételeit mutatják. A Frettnerben a tarackbúza (Agropyron repens) fordult elő magas egyedszámban, a Spern Steineren pedig változó mennyiségben jelentek meg a gyomfajok, nagy területet kapva a magról kelő egyévesek (Szőrös disznóparéj - Amaranthus retroflexus). Mindennek oka, hogy az utóbbi ültetvényben sorköz-takarónövényt vetettek (rozsos-bükköny). 4. táblázat: Gyomfelvétel eredményei a Weninger Frettner-dűlőben (Sopron, 2012) Tudományos név Magyar név Előfordulása a területen Agropyron repens

Tarackbúza

62,50%

Amaranthus retroflexus

Szőrös disznóparéj

4,83%

Convolvulus arvensis

Apró szulák

3,59%

Medicago lupulina

Komlós lucerna

1,09%

Setaria verticillata

Ragadós muhar

4,99%

Vicia sp.

Bükköny

0,93%

Chenopodium alba

Fehér libatop

2,99%

FALCARIA vulgaris

Sarlófű

0,49%

Taraxacum officinale

Gyermekláncfű

11,42%

Cirsium arvense

Mezei aszat

0,93%

Poligonum convulvulus

Szulák keserűfű

0,93%

Achillea millefolium

Közönséges cickafark

1,09%

Dactylis glomerata

Csomós ebír

0,62%

Urtica dioica

Nagy csalán

0,62%

5. táblázat: Gyomfelvétel eredményei a Weninger Spern Steiner-dűlőben (Sopron, 2012) Tudományos név Magyar név Előfordulása a területen Agropyron repens Tarackbúza 23,45% Amaranthus retroflexus Szőrös disznóparéj 18,43% Chenopodium alba Fehér libatop 16,91% Convolvulus arvensis Apró szulák 11,4% Hordeum murinum Egérárpa 3,12% Medicago lupulina Komlós lucerna 2,18% Vicia sp Bükköny 0,49% BROMUS TECTORUM Fedél rozsnok 2,18% Setaria viridis Zöld muhar 5,77% Cirsium arvense Mezei aszat 7,18% Artemisia vulgaris Fekete üröm 2,81% FALCARIA vulgaris Sarlófű 2,18% A 6. táblázat a soproni Fényes pince ültetvényében felvételezett gyomflórát mutatja be. Érdekessége volt a területnek a zöld muhar (Setaria viridis) magas előfordulása és a komlós lucerna (Medicago lupulina) jelenléte. A másik magas számban jelenlévő gyom a tarackbúza (Agropyron repens) volt. 6. táblázat: Gyomfelvétel eredményei a Fényes Pincészet ültetvényében (Sopron 2012) Tudományos név Magyar név Előfordulása a területen Achillea millefolium Közönséges cickafark 0,24% Agropyron repens Tarackbúza 39,6% 128

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő CONYZA CANADENSIS Echinochloa crus-galli Medicago lupulina Poa annua Setaria viridis Stenactis annua Vicia sp. Cirsium arvense Rosa canina Taraxacum officinale Convolvulus arvensis Senecio vulgaris Erodium cicutarium

Betyárkóró Közönséges kakaslábfű Komlós lucerna Egynyári perje Zöld muhar Seprence Bükköny Mezei aszat Vadrózsa Gyermekláncfű Apró szulák Közönséges aggófű Bürök gémorr

0,24% 0,24% 8,62% 0,99% 40,62% 3,11% 0,74% 0,74% 0,49% 0,78% 1,12% 0,62% 0,49%

A 7. táblázatban egy az előzővel rokon faj a ragadós muhar (Setaria verticillata) példányszáma volt jelentős, majdnem a területek felét foglalta el. Ezt követte a sorban a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) és a bükköny (Vicia sp.). Fontos azonban megemlíteni, hogy a területen három cég vetőmagkeverékét is felhasználták sorközi talajtakarásra, így a növények egyedszáma ezen felül értendő. 7. táblázat: Gyomfelvétel eredményei az Écsi babszökő-dűlőben (Pannonhalma, 2012) Tudományos név Magyar név Előfordulása a területen Echinochloa crus-galli Kakaslábfű 14,39% Setaria verticillata Ragadós muhar 42,52% Cynodon dactylon Csillagpázsit 1,31% Chenopodium alba Fehér libatop 1,02% Polygonum persicaria Baracklevelű keserűfű 0,65% Convolvulus arvensis Apró szulák 2,03% Plantago lanceolata Lándzsás útifű 2,63% Amaranthus retroflexus Szőrös disznóparéj 1,31% Vicia sp. Bükköny 18,12% Senecio vulgaris Közönséges aggófű 0,62% Trifolium repens Fehér here 0,37% Echinochloa crus-galli Kakaslábfű 0,62% Matricaria inodora Ebszékfű 0,93% Conyza canadensis Betyárkóró 0,78% Ambrosia artemisiifolia Parlagfű 2,18% A 8. táblázat Nagyradán a Cezar Winerynél, szintén egy takarónövénnyel bevetett sorközre vonatkozik. Magas számban találtam tarackbúzát (Agropyron repens), madár keserűfüvet (Polygonum aviculare) és apró szulákot (Convolvulus arvensis). 8. táblázat: Gyomfelvétel eredményei Cezar Winery (Nagyrada, 2012) Tudományos név Magyar név Agropyron repens Tarackbúza Ambrosia artemisifolia Parlagfű Conyza canadensis Betyárkóró Chenopodium alba Fehér libatop Polygonum aviculare Madár keserűfű Vicia sp. Bükköny 129

Előfordulása a területen 29,99% 6,71% 5,62% 1,56% 38,75% 4,37%

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő Convolvulus arvensis Apró szulák 10,31% Poa annua Egynyári perje 1,09% Matricaria inodora Ebszékfű 0,78% 2011-ben felvételezésre került az ültetvények környezetében található néhány legelő, kaszáló növényállománya (a felvétel a lepkemonitoring szempontjából adott értékes információkat). A felvételezések eredményeit összehasonlítva a megfigyelt lepkefajokkal, kijelenthető, hogy a fajgazdagság a természetes élőhelyeken (60 faj – 2349 egyed) volt a legnagyobb, ezt követték az Ecowin kísérleti területek (40 faj – 1031 egyed), és végül a növényvédő szerrel kezelt hagyományos művelésű területek (31 faj – 404 egyed) maradtak a sor végére. A természetes élőhelyeken megfigyelt növényfajok az alábbiak voltak: Nagyrada (Cezar Winery környezetében): Csomós ebír, Tollas szálkaperje, Fehér here, Szöszös bükköny, Meddő rozsnok, Ragadós muhar, Pirók ujjasmuhar, Fedél rozsnok, Gabona rozsnok, Réti boglárka, Mezei juhsóska, Nagy csalán, Ebszékfű, Nád, Csillagpázsit, Foltos bürök, Közönséges cickafark, Seprence. Kőszeg (Láng Pincészet szőlői mellett): Libapimpó, Réti boglárka, Fehér here, Mocsári nefelejcs, Mezei varfű, Csomós ebír, Foltos bürök, Nagy csalán, Tarackbúza, Csabaire, Őszi vérfű, Erdei szeder, Mezei zsurló, Parlagi ecsetpázsit, Mezei komócsin, Mezei juhsóska, Közönséges cickafark, Fekete üröm, Gyermekláncfű, Lándzsás útifű, Mezei aszat. Sopron (Sop-Vin Kft. melletti kaszáló): Foltos bürök, Közönséges cickafark, Csomós ebír, Közönséges acsalapu, Vad pasztinák, Lándzsás utifű, Angol perje, Tarackbúza, Kék perje, Réti perje, Mezei komócsin, Parlagi ecsetpázsit, Nyúlszapuka, Fehér here, Bükköny, Fekete ökörfarkkóró, Tejoltó galaj, Réti csenkesz, Tollas szálkaperje, Mezei aszat, Nád, Bársonyos árvacsalán, Nagy csalán, Fekete nadálytő. Sopron (Fényes Pincészet, Balf - Fertőrákos út mellett): Nád, Ragadós galaj, Réti boglárka, Egynyári perje, Csomós ebír, Angol perje, Tarackbúza, Fekete nadálytő, Tejoltó galaj, Parlagi ecsetpázsit, Sisakvirág, Indás ínfű, Tollas szálkaperje, Fedél rozsnok, Gabona rozsnok, Sovány perje. Sopron (Fényes Pincészet felé a dombon): Csomós ebír, Ragadós galaj, Tejoltó galaj, Mezei aszat, Apró szulák, Szőrős disznóparéj, Közönséges kakaslábfű, Fekete nadálytő, Nagy csalán, Ragadós muhar, Fekete üröm, Gyermekláncfű, Seprence, Csillagpázsit, Közönséges cickafark, Martilapu, Egynyári perje, Réti perje, Angol perje, Tarackbúza, Fehér üröm, Mezei tarsóka, Fedél rozsnok (2. ábra). A felvételek László Gyula részére készültek, aki a lepkefelvételek felelőse volt, és mint a fenti, általa szolgáltatott felvételi adatok is mutatják eredménnyel zárultak, hasznos információkat szolgáltattak.

2. ábra: Természetes élőhely, kontroll terület (Sopron) 130

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő 3. 2. Az ü ltevény számára hasznos szelektált gyomflóra és a takarónövények kialakítása A terület gyomflórájának ismeretében a projektpartnerekkel egyeztetve megterveztük az ültetvények sorközeinek esetleges feltörését. Célja az elhanyagolt, kiöregedett, szőlő fejlődésében káros hatásokat kifejtő gyomfajok eltávolítása, egy olyan takarónövényzet összeállítása, mely jelentősen javítja a talaj állapotát és vonzó a hasznos élő szervezetek számára. A takarónövények hatása a területre: -

segítségével könnyebben elvégezhető a kézi és gépi munka javul a talajszerkezet és annak porozitása az intenzív gépesítés ellenére is megakadályozzák a talaj tömörödését, ennek következtében jobb a szőlő gyökérzetének eloszlása a talajban ritkábban kell mechanikailag művelni a területet, így minimális a tőkék és a gyökerek károsodása csökken a tápanyag-lemosódás téli takarás esetén nincs vízelfolyás, a csapadék jobban beszivárog a talajba, csökken a talaj víztartalmának ingadozása a talaj porozitásának és humusztartalmának növekedése hosszútávon kedvezőbb vízgazdálkodáshoz vezet (a csapadékvíz felvétele és tárolása javul) méhlegelő és élőhely a hasznos szervezetek számára

Szakirodalmi adatok szerint a gyomnövények közül a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), a termesztett növények közül pedig a rozs (Secalea cereale), akár egyedül is alkalmas lehet a szőlőültetvények talajának takarására. Előbbi jelenlétében egyes káros gyomnövények felszaporodása akadályozott az általa termelt allelokemikáliák miatt, de ettől függetlenül természetesen nem erre a gyomnövényre alapozzuk a sorközök talajtakarását. 2011. április 18-án, április 21-22-én, történtek meg a kísérleti területeken a vetések. A munkába nem minden terület lett bevonva, hiszen Kőszegen a Láng Pincészetnél és Sopronban a Weninger Pincészetnél úgy döntöttünk, hogy nem törjük fel a már jól beállt ősgyepet. A vetéseket három ültetvényben kezdtük meg. Pannonhalmán három cég magkeverékét is felhasználtuk: a Bioforschung Austria, a Biocont Magyarország és a Lajtamag Kft. által küldött magokat (9-10. táblázat) vetettük el 2011. április 18-án, 40 kg/ha mennyiséggel (3. ábra).

3. ábra: Sorköztakarás az Écsi babszökő dülőben (Pannonhalma)

131

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő Sopronban a Sop-Vin Kft. fertőrákosi szőlőültetvényében a Lajtamag Kft. biztosította a vetőmagot (4. ábra), és 28 kg került kijuttatásra 2011. április 21-22-én egy hektárra. Pannonhalmán és Sopronban (Sop-Vin Kft.) vetőgéppel (5. ábra), míg Nagyradán kézzel végeztük a munkát. A vetőmagnorma mindhárom területen változó volt. Nagyradán a Cezar Winerynél 20-30 kg került vetésre 2011. április 1-én hektáronként, melyet a Biocont cég biztosított. A magkeverék az alábbi fajokból került összeállításra: 9. táblázat: Lajtamag által összeállított magkeverék (20 kg/zsák/ha) Sorszám Tudományos neve Magyar neve

Dózis %

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

35 7,5 15 7,5 2,5 7,5 2,5 5 1 1,5 15

Onobrychis viciifolia Trifolium incarnatum Medicago lupulina Trifolium repens Lotus corniculatus Fagopyrum esculentum Phacelia tanacetifolia Sinapis alba Plantago lanceolata Daucus carota subsp. sativus Vicia pannonica

Baltacim Bíborhere Komlós lucerna Fehérhere Szarvaskerep Pohánka Mézontófű Fehérmustár Lándzsás útifű Sárgarépa Panon bükköny

4. ábra: Magkeverék a Lajtamag Kft. ajánlásával (Sopron) 10. táblázat: Vetőmagkeverék (Bioforschung Austria) Sorszám Tudományos neve Magyar neve

Dózis kg/ha

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

5 3 1 3 3 1 1 2 5 1

Onobrychis viciifolia Trifolium incarnatum Trifolium hybridum Medicago lupulina Trifolium repens Lotus corniculatus Melilotus officinalis Camelina sativa Fagopyrum esculentum Phacelia tanacetifolia

Baltacim Bíborhere Svédhere Komlós lucerna Fehérhere Szarvaskerep Orvosi somkóró Sárgarepce (gomborka) Pohánka Mézontófű 132

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Sinapis alba Brassica napus Raphanus sativus ssp. oleiformes Malva sylvestris Sanguisorba officinalis Festuca rubra Festuca rubra Festuca ovina Avena sativa Vicia pannonica Secale cereal

Fehérmustár Repce Olajretek Erdei mályva Őszi vérfű Veres csenkessz Veres csenkessz Juhcsenkesz Zab Panon bükköny Rozs

0,5 0,5 5 5 1 1 1 1 15 30 20

5. ábra: Vetés a Sop-Vin Kft. ültetvényében (Sopron-Fertőrákos) A táblázatokban olvasható növények, és a belőlük összeállított vetőmagkeverék döntő többsége hazánkban ismert faj. Ebből adódhat, hogy a kikelő növények fejlődéséhez optimálisak a környezeti feltételek, így ezekkel a vetőmagvakkal hazánkban is érdemes foglalkozni. Fontos azonban ismerni a hazai viszonyokat, ugyanis a csapadékszegény körülmények miatt a talajtakarásos módszer nem terjedt el olyan mértékben, mint nyugati szomszédjainknál. Szerencsére manapság egyre ismertebbé és elfogadottabbá válik a technológia, így a fent említetteknek megfelelően jelenleg inkább a fajok kiválasztása és a szárazságtűrés a legfontosabb cél. A takarónövények megválasztásánál ezt feltétlenül figyelembe kell venni. A magkeverékből kifejlődött állományt általában virágzásig hagyjuk érintetlenül a sorközökben, majd hengerrel megroppantjuk, hogy ne nőjön bele a szőlő fürtzónájába (6. ábra). Eredményeképpen a növények magot hoznak, újra vetik magukat, az évelők pedig tökéletesen áttelelnek. A sorközi növényállomány három évig fenntartja magát, majd fokozatosan elgyomosodik. Ekkor kerülhet sor a növényzet feltörésére, az újravetésre.

133

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő

6. ábra: Sorköztakarás (Sop-Vin Kft., Sopron, 2011. 07. 13.) Az ültetvényekben nem csak a sorköz ápolására, bevetésére kell megoldást keresni, hanem a soralj gyomosodásának csökkentése, a talajmunkák költségeinek enyhítése érdekében a szőlősorokra is. Ezért nagy jelentőségű lehet a gumósperje (Poa bulbosa) alkalmazása. Nagyon praktikus növényről van szó, ugyanis ha megtelepszik a területen, nem kell többet újra vetni, mert mind a földbeli, mind a földfeletti szaporító képleteivel gondoskodik fennmaradásáról. A vegetáció alatt szinte semmi nedvességet nem von el a szőlőtől, ugyanakkor erózió elleni védekezésben komoly szerepe lehet. Mindig ősszel kell vetni, majd gyors csírázás után télen és kora tavasszal zöldell, magot hoz, nyáron pedig szalmamulcs formájában van jelen. Három fontos szaporítóképlete ismert, a léghagyma vagy bulbili, a talajhagyma és maga az anyatő (7. ábra).

7. ábra: Gumósperje (Poa bulbosa) talajhagyma, léghagyma vagy bulbili A vetést megelőzően megfelelően elő kell készíteni a talajt, ami a kísérleti területeken gyomirtást és rotációs kapával történő porhanyítást jelentett. Ezt követően tömörítettük a talajt, majd épp csak a talaj felszínére teljes vetéssel kiszórtuk a léghagymákat (8. ábra). Pár hét elteltével megindult a csírázás.

8. ábra: Gumósperje (Poa bulbosa) vetése a Sop-Vin Kft. ültetvényében (Sopron) 134

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő A 9. ábrán már a fejlődés kezdeti lépései látszanak, a kevésbé zöld felület a léghagymák kelési eredménye, a nagyobb laza csoportok talajhagymákból keltek, míg az erősebb haragoszöld, tömött egyedek pedig tövek kiültetéséből származtak.

9. ábra: Gumósperje (Poa bulbosa) röviddel a vetés után

4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A felmérések során területenként eltérő eredményeket tapasztaltunk. A vizsgált fajok listája folyamatosan változott, mely a területek talajtípusával, a növények által kiváltott allelopátiával valamint a területen folytatott kezelésekkel volt szoros összefüggésben. Ahol a gyomok eltávolítását vegyszeres úton végezték nagy számban jelent meg a mezei zsurló (Equisetum arvense), mely a gyomírtószer talajt elsavanyító hatásának eredményeként szaporodott fel, így jelezve a talajtípusban bekövetkezett változást. A vetési kísérletek sikeresen zárultak, mindhárom vállalt területen (Sop-vin; Pannonhalma; Nagyrada). Az eredmények az ültetvény vezetőivel történt megbeszélések szerint a borban is kedvezően jelentek meg, és a sorköz lehengerezésével sikeresen kordába lehetett tartani az állományt, anélkül, hogy az veszélyeztette volna a szőlő fürtzónáját. Az edafon vizsgálatok mintagödrös felvételei alapján a vetett területeken a giliszták egyedszáma, a lepkemonitoringban pedig az egyedek előfordulási gyakorisága, fajgazdagsága volt kiemelkedő, szemben a hagyományos ültetvényekkel. Tényleges eredményeket a témában vizsgálódó szakértő kollégák fognak közölni. A sorokban alkalmazott gumós perje telepítési kísérletei kevésbé voltak sikeresek, mivel a soralj évelő gyomnövényeivel csak nehezen tudta felvenni a versenyt az elvetett perje. Eredményesen csak Sopronban maradt fenn, ahol létrehoztunk egy szaporításra alkalmas bázisállományt, melyről a projekt lezárulása után is sikeresen szaporíthatják a növényt a termelők. A projektben végzett munka eredményeit tehát így lehetett röviden összefoglalni. Nem szabad azonban megfeledkezni a folytatásról, miszerint ezek még csupán az első lépések voltak. Ahhoz, hogy a folyamat működhessen és az elért eredmények fennmaradjanak - esetleg tovább javuljanak - még sok munka és elhivatottság szükséges.

135

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő

5. SZEGÉLYZÓNÁK MENEDZSMENTJE A feladat lényege az ültetvények környezetének, a szegélyeknek a megfigyelése. Tudnunk kell, hogy ebben a környezetben rengeteg hasznos szervezet talál táplálékot, élőhelyet, és él, valamint táplálkozik, addig, amíg az ültetvényben a feltételek nem lesznek kedvezők számára. Jelen kísérletekben ez a hasznos szervezet a ragadozó atka (Typhlodromus pyri). A faj betelepítése többféleképpen történhet. Az egyik lehetőség, ha filccsíkokat helyezünk fel a szőlőtökére, melyek Typhlodromus pyri ragadozóatkákat tartalmaznak, a másik, ha donorfákat telepítünk a szőlőültetvény környezetébe. A kísérleti területeken olyan fafajokat kerestem tehát, melyek élőhelyet és táplálékot biztosítanak az amúgy takácsatkákat és levélatkákat fogyasztó ragadozóatka számára. Azok a fafajok, melyek erre alkalmasak, donorfaként kerültek be a projektbe: -

Japán akác (Sophora japonica) Magas kőris (Fraxinus excelsior) Vörös vadgesztenye (Aesculus pavia) Kínai mézesfa (Evodia hupehensis) Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) Török mogyoró (Corylus colurna).

2010. június-július hónapban a fent említett ismeretek birtokában elvégeztem az alapfelmérést a kísérletbe vont területek közvetlen környezetében található növénytársulásokon. A megfigyelések azt igazolták, hogy sajnos csak néhány területen találtunk olyan a kísérlet szempontjából előnyös, donorfaként alkalmazható fát vagy cserjét, mely a ragadozó atkák élőhelyét, táplálékát szolgálhatja, így máshol a telepítés indokolt. Azt, hogy melyik fa felel meg a ragadozó atkák számára, két tulajdonság határoz meg, az egyik a virágpor a másik pedig a levéllemez fonákja. Kifejezetten kedvező az erdei fenyő (Pinus silvestris), a bükk (Fagus silvatica), a nyírek (Betula sp.), a közönséges dió (Juglans regia) virágpora, így ezek betelepítése pozitív eredményt hozhat. Nem kevésbé fontos a levél alakulása, így a lista a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a közönséges mogyoró (Coryllus avellana), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a magas kőris (Fraxinus excelsior), a molyhos tölgy (Quercus pubescens), a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a csíkos kecskerágó (Eonymus europaeus) fajokkal bővíthető. Feljegyzéseim alapján változatos növényflóra figyelhető meg a kísérleti ültetvények közelében. Sopron-Balf (Weninger Pincészet) A terület (Spern Steiner dűlő) meghatározó fafaja a Kocsányos tölgy (Quercus robur), és a Mezei juhar (Acer campestre) volt, elszórtan található Közönséges dió (Juglans regia) valamint Vadcseresznye (Prunus avium). Ezen utóbbiak feltehetően betelepítéssel, vagy esetleg elhullott mag segítségével kerülhettek a területre. Cserjék közül nagyon magas volt a Fekete bodza (Sambucus nigra), a Gyepűrózsa (Rosa canina) és a Kökény (Prunus spinosa) aránya. Néhány helyen Veresgyűrű somot (Cornus sanguinea), illetve Kutyabengét (Frangula alnus) is találtam. A másik terület (Frettner dűlő) már mind elhelyezkedésében, mind növénytársulásában eltér az előzőtől, de sok hasonló fafajt tartalmaz. A felvétel igazolta, hogy nagy számban található Kocsányos tölgy (Quercus robur), valamint Mezei juhar (Acer campestre), s szintén előfordult Közönséges diót (Juglans regia) és Fehér akác (Robinia pseudoacacia) is. Előfordult Kutyabenge (Frangula alnus), Fekete bodza (Sambucus nigra), Gyepűrózsa (Rosa canina), némi változatosságot azonban jelentett az előző területekhez képest a foltokban fellelhető Vadszilva (Prunus sp.). Sopron (Fényes pince – Sop-Vin Kft) A főfafaj a már fent többször említett Kocsányos tölgy (Quercus robur), kísérő fafaj pedig a Mezei juhar (Acer campestre). Elszórtan találtam Amerikai kőrist (Fraxinus pennsylvanica), és Hegyi szilt (Ulmus glabra). Cserje fafajok

136

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő közül Vesszős fagyal (Ligustrum vulgare), Ostorménbangita (Viburnum lantana) és Húsos som (Cornus mas) volt domináns. A további felsorolt ültetvények már más tájhoz tartoznak, így más növények váltak meghatározóvá, de nagy eltérést az előzőekhez képest itt sem tapasztaltam. Kőszeg (Láng Pincészet) Főfafajként a Csertölgy (Quercus cerris) kísérő fafajként pedig a már korábban is említett Mezei juhar (Acer campestre) dominált. Elszórtan találtam Fehér akácot (Robinia pseudoacacia), Vadszilvát (Prunus sp.) valamint Vadcseresznyét (Prunus avium). Cserjeszintben Húsos som (Cornus mas), Veresgyűrű som (Cornus sanguinea) és Csere galagonya (Crataegus laevigata) található. Gyakori növény volt a cserjeszintben még a Hamvas szeder (Rubus caesius). Pannonhalma (Apátsági Pincészet) Meghatározó fafaj a Fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a Magas kőris (Fraxinus excelsior), elszórtan található Közönséges dió (Juglans regia), Vadszilva (Prunus sp.), cserjék közül pedig Versgyűrű som (Cornus sanguinea), Fekete bodza (Sambucus nigra) valamint Egybibés galagonya (Crataegus monogyna). Különösen nagy mennyiségben figyelhető meg a Vadszőlő (Parthenocissus). Zala – Nagyrada (Cézár Pincészet) Az ültetvény környezetében az előzőekhez képest csak egy kisebb facsoportot találtunk. Uralkodó fafaj a Fehér akác (Robinia pseudoacacia), mely szinte 100%-ban adta a borítottságot. Elszórtan találtunk Közönséges diót (Juglans regia), Vadszilvát (Prunus sp.), Fekete bodzát (Sambucus nigra), és Fehér eperfát (Morus alba). A felvételek ismeretében és a projekt részvevőivel végzett szakmai megbeszélés után úgy döntöttünk, hogy két területen, ott ahol a leginkább szükséges (Kőszeg - Láng pincészet és Nagyrada - Cezar winery), fogjuk elvégezni a donorfa telepítést. Indokoljuk még mindezt azzal is, hogy a kísérlet rövidsége miatt nem várható olyan mértékű lombosodás - ami megfelelő élőhelyet biztosítana a hasznos élő szervezetek számára - az eltelepített fákon, mint azt szeretnénk. A telepítést Kőszegen 2010. november 18-án, Nagyradán pedig 2011. április 05-én végeztem el. Négy fajt telepítettünk el fajonként két darabot, összesen tehát nyolc darab került kihelyezésre: 2db Japán akác (Sophora japonica) 2db Magas kőris (Fraxinus excelsior) 2db Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) 2db Török mogyoró (Corylus colurna) A telepítés szakszerűen előkészített ültető gödrökbe történt, esetenként földlabdás, esetenként konténeres szaporítóanyaggal. Befejező munkaként támrendszert készítettünk, külön erre a célra vásárolt bambuszból. 2011-ben sajnos kedvezőtlen felvételi eredményeket tapasztaltam, hiszen Kőszegen a nyolc növényből három darab elpusztult. Nagyradán, ha nehezen is, de még tartották magukat a fák, még mind a nyolc életképes volt. 2012-ben a ez eredmények romlottak. A telepített fák közül több kipusztult, melynek oka, az egyenlőtlen csapadékeloszlás volt. Kőszegen jobb eredményeket tapasztaltunk, mint Nagyradán, melynek oka, hogy előbbinél sokat segített a telepített donorfák mellett található erdősáv árnyékoló hatása, míg utóbbinál rontotta a helyzetet, a kevés csapadék és a homokos talaj. Kőszegen 1 db Japán akác (Sophora japonica) 1 db Magas kőris (Fraxinus excelsior) 2 db Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) és 1 db Török mogyoró (Corylus colurna) maradt, míg Nagyradán csak 1 db Japán akác (Sophora japonica), 1 db Magas kőris (Fraxinus excelsior) és 1 db Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) eredt meg.

137

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő

10. ábra: Telepítés a Láng pincészet ültetvényében (Kőszeg)

11. ábra: Donorfák egy évvel a telepítés után (Nagyrada)

Mivel a növények eredése kedvezőtlenül alakult, a lombkorona fejlődése is elmaradt a várttól, így a telepített fákon a ragadozó atkák (Typhlodromus pyri) megtelepedésének esélye csökkent. Mindezen információkat figyelembe kell venni az atkavizsgálatokat követően. 2013-as záró évben a telepített fajok száma változatlan, Kőszegen 1 db Japán akác (Sophora japonica) 1 db Magas kőris (Fraxinus excelsior) 2 db Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) és 1 db Török mogyoró (Corylus colurna), Nagyradán pedig 1 db Japán akác (Sophora japonica), 1 db Magas kőris (Fraxinus excelsior) és 1 db Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) maradt. Természetesen nem csak a ragadozó atkákról kell beszélni, hanem más hasznos szervezetekről is, ezeken a fákon ugyanis rengeteg zöldfátyolka, katicabogár, poloska, és madár is él.

12. ábra: Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) a Láng pincészet ültetvényében (Kőszeg, 2013)

Három év eredményei alapján megállapítható, hogy az eredés nagyon alacsony százalékot mutatott, a kedvezőtlen időjárás ugyanis hátráltatta a telepített fák fejlődését, begyökeresedését. Ebből következett, hogy Kőszegen három, Nagyradán pedig öt fa pusztult ki. A megmaradt fák lombozata nagyon gyér és tápanyaghiányos, így elkövetkezőkben ilyen jellegű munkát csak megfelelően felerősített fafajokkal és kedvező adottságokat mutató területeken lehet alkalmazni.

138

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő

5. MELLÉKLET: HAGYOMÁNYOS ÉS ÖKOLÓGIAI SZŐLŐTERMESZTÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA A hagyományos szőlőültetvényekben, szemben az ökológiai területekkel, sokkal szegényebb az életközösség, melynek talán az egyik legnagyobb oka a monokultúra, a sörközökben jelentősen eluralkodó tarackbúza (Agropyron repens), valamint a növényvédő szerek nagy mennyiségű, korlátok nélküli használata. A téma vizsgálatánál nem csak az ültetvényekre kell hangsúlyt fektetni, hanem a környezetükre is, az ott található erdősávokra, cserjésekre, rétekre, legelőkre, melyek apró élőlények, növények és állatok élőhelyei. Ezek az életközösségek nem köthetők egy konkrét területhez, nincsenek behatárolva, így az ott található élőlények hatása folyamatosan érvényesül az ültetvényekben is. Az élőlények között szoros kapcsolat jöhet létre, bizonyos gyomnövények ugyanis ugyanúgy károsítók gazdanövényei lehetnek, mint kultúrnövényeink. Így van ez például a mezei acatnál (Cirsium arvense) melyet levéltetvek szívogatnak, a levéltetveket pedig a katicabogarak pusztítják. Az elmondott példa alapján, hosszútávon az összefüggések megismerése, a kedvező tényezők hasznosítása, a kedvezőtlen dolgok kiküszöbölése a feladat.

13. ábra: Természetes és természetközeli állapot Figyelmünket azonban nem csak a növényekre és a rajtuk élő, táplálkozó állatokra, hanem a növények fejlődéséhez szükséges talajra is érdemes összpontosítani. A talaj természetes termőképességének, a talaj biodiverzitásának megőrzése, javítása, a talajtömörödés és a talajerózió megelőzése a talaj ökoszisztémájának fenntartása, minden további fejlődés alapja. Míg a hagyományos szőlőtermesztésben gyomirtással, vagy állandó sorközműveléssel igyekeznek a gazdák kordában tartani a takarónövényzetet, addig a biogazdaságok olyan növények telepítését célozzák meg, amik megóvják a talajt, javítják a talaj életközösségét, ezáltal segítik a hasznos szervezetek felszaporodását, megtelepedését. Előnyös például, ha pillangós növényfajokat használunk. Ezek ugyanis leforgatva természetes úton, szerves anyaggal és magas nitrogénadaggal látják el a talajt. A sorok gyepesítésével, virágos növények telepítésével szintén javítható a helyzet, eredményeként ugyanis bizonyos rovaroknak pollent, tehát táplálékot, másoknak élőhelyet biztosíthatunk.

139

GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2 - Dr. Varga Jenő

14. ábra: Hagyományos szőlőművelés A növényvédelmet illetően az ökológiai szemléletű szőlőkben a legfontosabb a tervezés és az előrejelzés. Az eredmények, mind a termés, mind a növényvédelem tekintetében kedvező irányba mozdulnak el, ha a termesztést, metszést, zöldmunkát és tápanyag-utánpótlást szakszerűen végezzük, a szőlőt jó kondícióban tartjuk. A növények védekező képességét növénykondicionáló anyagok használatával erősíthetjük, a vastagabb bőrszövet és kutikula réteg ugyanis jelentősen megnöveli a gombás megbetegedésekkel szembeni ellenálló képességet. A szintetikus növényvédő szerek használatával (hagyományos művelés) nem csak a kártevőket pusztítjuk el, hanem azok természetes ellenségeit is. A káros permetszerek felhagyásával azonban újra lehetőség nyílik a hasznos élő szervezetek visszatelepedésére, felszaporodására. A szakszerű zöldmunka szellős lombfalat eredményez, hatására, a fertőzések terjedése lelassul. A szerek megfelelő alkalmazása szintén kedvező lehet, a természetes szerek ugyanis szermaradványtól mentesek, szemben a szintetikus növényvédő szerekkel. Végeredményben tehát, minél jobban el tudjuk érni a természetközeli állapotot, és minél magasabb szintre emeljük a növény kondícióját, annál jobban elérhető és annál eredményesebb lesz a biológiai gazdálkodás. A feladat tehát kitartó munkával, a természettel együtt élni, törekedni arra, hogy a természet visszahódíthassa a területet, mindezt úgy, hogy a termelés mind mennyiségi, mind minőségi oldalról ne károsodjon.

140

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS 1. BEVEZETÉS A záró beszámoló az Ausztria – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program 2007-1013 keretében benyújtott „ECOWIN” című pályázat madártani megfigyeléseit hivatott összefoglalni, annak eredményeit kimutatni, és a következtetéseket levonni. A tanulmányt készítette: Kovács Attiláné. A projekt közvetlen célja a szőlőművelés természetvédelem központú átalakítása, a szőlőtermesztő területek multifunkcionalitásának tudatosítása. A projekt feladata egy olyan környezetbarát szőlőtermesztési technológia kidolgozása, amely növeli az ültetvények biológiai sokszínűségét. A projekt a következő átfogó célokhoz illeszkedik: • Kémiai (gyom-, rovarirtó és gombaölő) szerek kiváltása alternatív biológiai módszerekkel • A biodiverzitás helyreállítása és fenntartása termőhelyspecifikus sorköz és soralj takarónövény rendszerrel mely számos védett rovarfaj élőhelye továbbá a lehetséges kórokozók számát csökkenti. • Szegélyek és sorközök kezelésére kidolgozott természetvédelmi előírásoknak megfelelő koncepciók kipróbálása. • Természet és környezetvédelmi gyakorlati képzés kidolgozása és tesztelése a szőlőtermesztésben. Az általam elvégzett madármegfigyelés faunisztikai tevékenységnek tekinthető. A megfigyelt madárfajok fajösszetétele és egyedszáma egyfajta indikátorként is funkcionál a projekt egészét tekintve. Ha ugyanis a biodiverzitás helyreállítása elindul, számos rovarfaj telepedik meg, így a madarak egyedszáma is növekedni kezd. A madármegfigyelésekkel kapcsolatos célkitűzések közé tartozik a bázisállapotok felmérése a 2. pontban részletezett módszerek segítségével. Az ültetvényeken sorköz takaró gyepkombinációk alkalmazásával, számos rovar (madarak számára táplálékforrás) megjelenésére számítottunk. Ez nagyban segítette a különböző madárfajok állandó jelenlétét, adott esetben azok visszatelepedését a vizsgálati területeken.

2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2. 1. Vizsgálati helyszínek A vizsgálatokat a Nyugat-Dunántúli régióban végeztem, Győr-Moson-Sopron, Vas, és Zala megyében (1. ábra) az egyes partnerek mintaterületein. A mintaterületek földrajzi elhelyezkedését csillaggal jelöltem a képen.

141

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné

1. ábra: Vizsgálati helyszínek A vizsgálatok az alábbi helyszíneken zajlottak: Pannonhalma, Apátsági pincészet, Babszökő -dűlő Az Apátsági pincészet ültetvényei közül a vizsgálati terület Écs község határában (0128/1-2 hrsz.), a település központjától délnyugati irányban kb. 1,5 km-re helyezkedik el. Az ültetvény legmagasabb pontja 274 m t.sz.f. magasságban található, az átlagmagasság kb. 262 m. Felszíne enyhén hullámos, a lejtés fő iránya délkeleti. A vizsgálati terület mérete 10,0 ha, genetikai talajtípusát tekintve nagyrészt csernozjom barna erdőtalaj, a fizikai talajféleség vályog. A talaj kémhatása valamennyi rétegben gyengén lúgos, a talajvíz 250 cm-nél mélyebben található. A területre számos odút helyeztek ki az évek során, hogy a madarak megtelepedését elősegítsék. A terület északi és keleti határán erdőtársulás helyezkedik el, optimális fészkelőhelyet biztosítva különösen az énekesmadaraknak. A terület déli határán mezőgazdasági terület található, ahol rendszeresen megfigyelhető a ragadozó madarak jelenléte. A szőlő nyugati oldalán a Rába-ring autóversenypálya helyezkedik el, és mesterséges löszfalakat hoztak létre, amelyek fokozottan védett madárfajoknak ad otthont. Sopron, Weninger pincészet, Frettner -dűlő A vizsgálati terület Balf község határában (0138/1-3 hrsz.), a település központjától északi irányban kb. 2,5 km-re található. Az ültetvény átlagmagassága kb. 200 m. Felszíne enyhén hullámos, a lejtés fő iránya délkeleti. A területe 7,98 ha, a dűlő egy tölgyes szomszédságában fekszik és kiváló löszös, meszes talajjal rendelkezik. A környező erdőtársulások kiváló fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak. Sopron, Weninger pincészet, Spern Steiner (Spitz) -dűlő Ezen terület Balf község határában (0174/38-39 hrsz.), a település központjától északi irányban kb. 1,0 km-re van. Az ültetvény átlagmagassága kb. 150 m. Felszíne enyhén hullámos, a lejtés fő iránya délkeleti. A területe 1,76 ha, és a közvetlen szomszédságában bokorsorok találhatók, ami optimális élőhelye számos énekesmadárnak (tövisszúró gébics, kis poszáta, barát poszáta, ökörszem, stb.)

142

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné

2. ábra: Weninger pincészet vizsgálati területei Sopron, SOP-VIN Kft., Felső-ültetvényes dűlő jellemzése Az ültetvény Fertőrákos külterületén a Balfi-dombságon helyezkedik el. A Soproni Történelmi Borvidék jellemző tájába illeszkedik. A Fertőrákos 0212/10 hrsz.-on lévő terület közepes észak-északkeleti kitettségben a Fertő tóra néz, ami a madarak megfigyelése szempontjából optimális. Az ültetvény a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén, a Natura 2000 és nitrát érzékeny területen található, területmérete 6,48 ha. Sopron, Fényes pincészet 2002 óta működik a családi pincészet. A vizsgált terület a Fertő tóra néz, és optimális fészkelő helyek (erdősávok, bokorsorok) vannak a közvetlen környékén. A ragadozó madaraknak (különösen vörös vércse) optimális vadászterület az ültetvény, és annak szomszédságában lévő mező. Területe 2,7 ha. Nagyrada, Cezar Winery Kft., Garabonc völgyre nyíló dűlő Az érintett terület Garabonc község (Zala megye) határában (082/12-13 Hrsz.) a település központjától északnyugati irányban kb. 2 km-re helyezkedik el. A vizsgálati terület legmagasabb pontja 110 m t.sz.f. magasságban található. Az átlagmagasság kb. 100m. Felszíne egyenletes, a lejtés fő iránya délkeleti. Területe 5,6719 ha. A szomszédos mező-védő erdősávnak (sajnos már kivágásra került) köszönhetően számos faj találta meg optimális életfeltételeit a vizsgálati terület közvetlen közelében. Kőszeg, Láng pincészet, Kövi szőlők Az ültetvény Kőszeg határában a Cák felé vezető út mellett terül el, melyet 1985-ben telepítettek, akkor 55 tulajdonossal, szakcsoporti keretek között. Az ültetvény kb. 300 m tengerszint feletti magasságban van. Felszíne enyhén hullámos, a lejtés fő iránya déli. A területet északról egy tölgyes erdő határolja (optimális madár élőhely), délről egy műút fogja közre. A vizsgálati terület mérete 8 ha. 2. 2. Alkalmazott módszer A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának projektjével (Mindennapi Madaraink Monitoringja, MMM), és az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) egységes módszerével összhangban került kidolgozásra a mintaterületeken történő madármonitoring. A programban előre meghatározott területen szükséges végezni az egyes megfigyeléseket. A madárszámlálás megkezdése előtt egy felmérő napot arra kell szánni, hogy az élőhely-térképezést elvégezzük. Ekkor egyrészt a terepen járva kiválasztásra kerülnek a megfigyelési pontok, melyeket javasolt jól felismerhető tereptárgyakhoz „kötni”, annak érdekében, hogy a következő megfigyeléseken könnyedén megtaláljuk, és nehogy torz megfigyelési adatokat kapjunk. 143

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné A megfigyelési pontok hálószerűen helyezkednek el a vizsgálandó területen, területnagyságtól függően 300-500 méterre egymástól (3. ábra).

3. ábra: Hálószerűen elhelyezkedő megfigyelési pontok Ezeken a pontokon kell majd a megfigyeléseket végezni. Minden megfigyelési ponton szigorúan 10 perces időtartam alatt kell a hallott, vagy látott madarak faját és egyedszámát feljegyezni a megfigyelési pont 100 méteres sugarú körzetében. Elkülönítetten kell feljegyezni a terepnaplóban: 1 - a 100m sugarú területen belül feltehetően fészkelő fajok egyedeit (a területen, a földön vagy növényzeten megfigyelt vagy oda leszállt egyedeket, illetve a terület felett tartósan ott levő egyedeket); 2 - a terület felett átrepült egyedeket (leszállás nélkül átrepült); 3 - a 100m-en kívül észlelt fajok egyedeit. A 10 perc letelte után a következő pontra kell eljutni, ahol szintén 10 percig kell számlálásokat végezni, szintén 100 m sugarú körben, stb. A megfigyelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy azok könnyen megközelíthetőek legyenek. Nagyon fontos, hogy az 5 perc alatt a megfigyelő önállóan végezze a megfigyelést! Amennyiben ketten vagy többen mennek ki a területre, csak a megfigyelő által látott és hallott egyedeket kell bejelölni a terepnaplóba. Fontos megjegyezni, hogy túl sok személy jelenléte zavarhatja a számlálás eredményét (én általában egyedül végeztem)! A madarak számlálását minden évben 6-8 alkalommal kell elvégezni. Az első felmérési napnak április 15. és május 10. között, a másodiknak május 11. és június 10. között kell lennie úgy, hogy a két felmérési nap között legalább 14 napnak kell eltelnie. A felméréseket minden alkalommal reggel 5 és délelőtt 10 óra között kell elvégezni, ugyanis a madarak ekkor a legaktívabbak. Fontos, hogy a felmérés ebben az időszakban történjen meg, mert ellenkező esetben a felmért fajok száma és mennyisége nem lesz összevethető a későbbi számlálások adataival. (Ha terepi akadályok vagy egyéb okok miatt erre nincs lehetőség, akkor legkésőbb déli 12 óráig be kell fejezni a munkát!) Kiemelten fontos, hogy szeles-, esős időben ne végezzünk számlálást, mert az jelentősen módosíthatja a felmérési eredményt! Semmi esetre sem javasolt az első felmérést május 10-e, a másodikat június 10-e közvetlen környékére tenni, mert fennállhat annak a veszélye, hogy szeles, esős időt fogunk ki! 144

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné 2. 3. Az elvégzendő feladatok (időrendi sorrendben) 1. Az adott szőlőültetvény térképe alapján terepbejárást tartunk. Kiválasztásra kerülnek a Megfigyelési pontok. Ezzel egy időben a kiválasztott pontokon elvégezzük (a 100m sugarú körökön belül) az élőhelyek Á-NÉR szerinti térképezését is (esetünkben T8-kisüzemi gyümölcsösök és szőlők, T7-nagyüzemi szőlők). Az élőhely-térképezés során tapasztaltakat a Terepnapló lapjain kell rögzíteni. 2. A felmérési pontokat érdemes megjelölni, mert az elkövetkezendőkben pontosan ugyanazokon a pontokon kell a számlálásokat végezni. (GPS koordináták). 3. Április 15. és május 10. között el kell végezni az első madárszámlálást. 4. Május 11. és június 10. között a második számlálást is el kell végezni. A két felmérés között mindenképpen teljen el legalább 14 nap! A vizsgált területeket személygépkocsival közelítettem meg, a megfigyeléseket általában egyedül végeztem. Erre egy ZEISS JENOPTEM 7×50W típusú távcsövet használtam. A terepi vizsgálatoknál az alábbi határozó könyveket használtam:  Mullarney, K., Svensson, L., Zetterström, D., Grant, P. J. (1999) Bird Guide, The Most Complete Field Guide To the Birds of Britain and Europe. Harper Collins, London. (magyar kiadása Madárhatározó címen, fordította, s hazai adatokkal kiegészítette: Magyar, G., Schmidt, A., Sós, E.)  Nicolai Singer/Wothe (1988): Vögel Tájékozódtam, hogy az ültetvénybe mikor kerültek kihelyezésre a madárodúk. Általában két támogatástípushoz (61/2009., 33/2008 rendeletek szabályozzák az odúkihelyezés mikéntjét) kapcsolódóan kerültek kihelyezésre az odúk. A 61/2009. számú rendelet szerint a különböző ültetvényekben, hektáronként 3-6, legalább két méretben készült madárodút kell kihelyezni. A 33/2008 rendelet pedig a madárvédelmi berendezések műszaki paramétereivel foglalkozik. Többször tapasztaltam, hogy bár az odúk kihelyezésre kerültek, de azok állaga már nem megfelelő a madarak fészkelésére. Több helyen tapasztaltam, hogy az odú oldala le van szakadva, vagy a teljes odú leesett a tartóoszlopról. (4. ábra)

4. ábra: Leszakadt, használhatatlanná vált odú

145

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné

3. VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA A fent említett metódus szerint végeztem el a madártani megfigyeléseket, és igyekeztem az egyes megfigyelések időpontjait a madarak aktivitásához rendelni. Az 1. számú táblázatban foglaltam össze, a felmérések időpontjait a vizsgálati évek során. 1. táblázat: A madármegfigyelések időpontjai Vizsgált évek/vizsgálati időpontok 2010. július-augusztus

2011. április-május

2012. április-május

2013. április-május

2011. június-július

2012. június-július

2013. június-július

A projekt során végzett megfigyeléseket vizsgálati helyszínenként összesítettem, így nyomon követhető, és kimutatható hogy az egyes helyszíneken hogyan alakult az egyes fajok egyedszáma. Általánosságban elmondható, hogy a szőlőültetvények madártanilag nem a legalkalmasabb élőhelyek. Ennek több oka is van:  viszonylag kevés fészkelésre alkalmas helyet találunk közvetlenül a szőlőültetvényekben (ezért fontosak a környékén lévő bokorsorok, erdősávok). Erre ellenpélda néhány pintyféle fészkelése.  A táplálék mennyisége korlátozott, egyfajta táplálékszegénység lép fel a szőlősorok között  Az énekesmadarak számára kevés búvóhely található a sorok között, többször tapasztaltam, hogy ragadozó madár (karvaly) viszonylag könnyen zsákmányolt énekesmadarat a terület fellett  A rendszeres szőlészeti munkák miatt, olyan fajok megtelepedése, amelyek a zavarást nem tűrik nem valószínű Az alábbiakban területeken:

részletezem

a

madártani

megfigyelések

eredményeit

az

egyes

kísérleti

1. Nagyrada, Cezar Winery Kft., Garabonc völgyre nyíló dűlő A vizsgálati terület egy egyenletes, délkeleti irányú lejtőn helyezkedik el Garabonc község határában. A projektidőszak első két évében a terület északi oldalán egy akácos, bokros erdősáv helyezkedett el, ez sajnos kivágásra került.

5. ábra: Nagyrada, Garabonci völgy

6. ábra: Tengelic a Nagyradai szőlőben

Megfigyelések: 2010. augusztus 06. 8.00 – 12.00 Időjárás: borús, felhős 146

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné Megfigyelt madárfajok: gyurgyalag 4 pd., karvaly, tengelic, nagy fakopáncs 4 pd., zöldike 2 pd., erdei pinty, széncinege, barátcinege 2011. június 10. 15.00 – 17.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: gyurgyalag 4 pd., tengelic 4 pd igazolt fészkelés (fotó), kenderike 2 pd, fészkelés, mezei pacsirta 2 pd, mezei veréb 2 pd, barátposzáta, citromsármány, seregély 5 pd, barázdabillegető, fekete rigó 1 pd. hím 2012. május. 06. 7.00 – 9.00 Megfigyelés ideje: 2012. 05. 06. 7.00 – 9.00 Időjárás: napos Megfigyelt madárfajok: tengelic, balkáni fakopáncs 1 pd, vörös vércse, meggyvágó, széncinege, kékcinege, feketerigó, fekete harkály 1 pd. 2012. június. 08. 10.00 – 11.00 Időjárás: napos Megfigyelt madárfajok: gyurgyalag (hang alapján), tövisszúró gébics adult hím, szajkó, füsti fecske 10 pd., molnár fecske 5 pd., széncinege, mezei veréb 15 pd., karvaly 2013. május 11. 15.30 – 16.30 Időjárás: borult Megfigyelt madárfajok:kenderike 6, dolmányos varjú 2, egerészölyv, gyurgyalag, tövisszúró gébics, örvös galamb, tengelic, füsti fecske, seregély 6, fácán, mezei pacsirta 2013. június. 22. 18.00 – 19.00 Időjárás: napos Megfigyelt madárfajok: egerészölyv, gyurgyalag 10, tövisszúró gébics, balkáni gerle, vadgerle 2 (átrepült), tengelic 2, citromsármány, kabasólyom, szarka 2, mezei veréb 10, barát poszáta, nagy fakopáncs, csuszka 2. Kőszeg, Láng pincészet, kövi szőlők Az ültetvény Kőszeg határában fekszik, a területet északról egy tölgyes erdő határolja (optimális madár élőhely), délről egy műút fogja közre. A vizsgálati terület mérete 8 ha.

7-8. ábra: A kőszegi vizsgálati terület

147

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné Megfigyelések: 2010. augusztus 02. 6.00 – 7.30. Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: örvös galamb átrepült, erdei pinty, nagy fakopáncs átrepült, mezei veréb 8 pd. a távvezetéken a terület határán, füsti fecske 10 pd. a távvezetéken a terület határán, tengelic, kenderike, zöldike Gyertyános-tölgyesből (Északi oldalon) kiváltanak az ültetvényre: csúszka, szajkó, egerészölyv, kék cinege, barátcinege, meggyvágó, zöld küllő hím juvenilis A közeli mezőgazdasági területen: fürj 2011. június .10. 9.00 – 10.30 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: énekes rigó, erdei pinty, tengelic, kenderike, szajkó, kék cinege, sarlósfecske, mezei pacsirta, vadgerle, csilp-csalp füzike, csicsörke, fekete harkály, házi rozsdafarkú 2012. május 06. 16.00 – 18.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: Balkáni gerle, zöldike, tengelic, kék cinege, feketerigó, Gyertyános-tölgyesből (Északi oldalon) kiváltanak az ültetvényre: szajkó, karvaly, kék cinege, meggyvágó, erdei pinty, fekete harkály 2012. június 08. 6.00-8.00 Időjárás: napos Megfigyelt madárfajok:Barátcinege, kék cinege, füsti fecske 20 pd., parti fecske, szürke légykapó, tengelic, vörösbegy, ökörszem Gyertyános-tölgyesből (Északi oldalon) kiváltanak az ültetvényre: Meggyvágó, nagy fakopáncs, fekete rigó, 2013. május 11. 12.00 – 13.00 Időjárás: borult Megfigyelt madárfajok: füsti fecske 10, zöld küllő, nagy fakopáncs, széncinege, mezei veréb 4, fekete rigó, kakukk, kék cinege 2013. 06. 22. 15.30 – 16.30 Időjárás: napos Megfigyelt madárfajok: mezei veréb 20, csilp-csalp füzike, tövisszúró gébics, széncinege 2, énekes rigó, karvaly, szürke légykapó, örvös galamb 2, zöldike, kenderike, fürj (hang alapján a szomszédos területről), egerészölyv (a szomszédos terület felett körözött) 3. Pannonhalma, Apátsági pincészet, Babszökő -dűlő Az Apátsági pincészet területei közül a vizsgálati terület Écs község határában fekszik. A területre számos odút helyeztek ki az évek során, ezek elfoglaltsága azonban elenyésző. Csak néhány esetben találtam lakott odút (mezei veréb). A terület ornitológiailag optimálisnak mondható ugyanis a vizsgálati terület környezetében számos, fészkelőés búvóhely (természetes, mesterséges) található.

148

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné

9-10. ábra: A pannonhalmi vizsgálati terület Megfigyelések: 2010.június. 24. 18.00 – 20.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: tövisszúró gébics 2 pd., vadgerle átrepült 2 pd., vörös vércse, mezei pacsirta, füsti fecske 5 pd., 2010.06.24. 18.00 – 20.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: vadgerle, mezei pacsirta, füsti fecske, tövisszúró gébics 2012.április 25. 06.00- 08.00 Időjárás: napos Megfigyelt madárfajok: Mezei pacsirta, búbos pacsirta, tövisszúró gébics, egerészölyv, szarka, őszapó 2 pd. 2012.június 12. 06.00- 08.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: mezei pacsirta, vörös vércse, tövisszúró gébics, rozsdás csaláncsúcs, barázdabillegető, vadgerle, kenderike 2013.május.10. 17.00-19.00 Időjárás: kellemes, napos Megfigyelt fajok: zöldike 2, kenderike 6, tengelic 2, seregély 50, fácán 3, egerészölyv 3, kakukk 2, fekete rigó, gyurgyalag 20, füsti fecske 3, örvös galamb, barátposzáta, vadgerle 3, tövisszúró gébics, fülemüle 2013. június. 23. 06.30 – 7.30 Időjárás: napos Megfigyelt madárfajok: Gyurgyalag 20, mezei pacsirta, kék cinege, szajkó 2, meggyvágó (szomszédos területen), dolmányos varjú, fácán, fürj (szomszédos területen), vadgerle 2, zöldike, kenderike, szürke légykapó, cigány csuk, 4. Sopron, Taschner Kurt pincészete, Spernsteiner -dűlő A Taschner pincészet a projekt első évében volt kutatási terület, a további években a Fényes pincészet került be a kutatási területek közé. Ezen terület is a Spernsteiner-dűlőben található, ahogy a Weninger terület is. Madártani szempontból hasonló adottságokkal rendelkezik.

149

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné

11. ábra: A Taschner pincészet területe a Spern-Steiner dűlőben Megfigyelés ideje: 2010.augusztus 02. 18.00 – 18.45 Időjárás: napos, meleg Spernsteiner-dűlő Megfigyelt madárfajok: Szarka 2 pd., tövisszúró gébics 3 pd., molnárfecske 5 pd., sarlósfecske 10 pd., mezei poszáta 5. Sopron, Sop -Vin Kft, Felső -ültetvényes dűlő Az ültetvény Fertőrákos külterületén a Balfi-dombságon helyezkedik el, a vizsgálati terület a Fertő tóra néz, ami a madarak megfigyelése szempontjából optimális. Az ültetvény a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén, a Natura 2000 és nitrát érzékeny területen található, területmérete 6,48 ha.

12-13. ábra: A Felső-ültetvényes dűlő Megfigyelések: 2010. augusztus 02. 9.00 – 10.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: füsti fecske 5 pd., kenderike, széncinege 2011.június 21. 18.00 – 19.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: citromsármány 2pd., tövisszúró gébics 2012. április 24. 10.00 – 11.00 Időjárás: napos, meleg 150

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné Megfigyelt madárfajok: Füsti fecske 20 pd., kenderike, széncinege, zöldike, cigány csuk, búbos pacsirta 2012. június 13. 10.00 – 11.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: tövisszúró gébics 4 pd.,fácán, kis poszáta, barát poszáta, vörös begy, cigány csaláncsúcs 2013. május 11. 11.00 – 11.30 Időjárás: borult Megfigyelt madárfajok: barna rétihéja hím, seregély 10, széncinege 2, füsti fecske 6 2013. június 22. 09.00 – 09.30. Időjárás: meleg, napos Megfigyelt madárfajok: mezei pacsirta, nagy fakopáncs, seregély 10, kakukk, citromsármány, zöldike 2, kenderike, tengelic, vörösbegy, barát poszáta, szén cinege, fácán, füsti fecske 10, Sopron, Fényes pincészet A vizsgált terület a Fertő tóra néz, és optimális fészkelő helyek (erdősávok, bokorsorok) vannak a közvetlen környékén. A ragadozó madaraknak (különösen vörös vércse) optimális vadászterület az ültetvény, és annak szomszédságában lévő mező. Az első évben ezen kísérleti terület nem volt benne a projektben, kutatás 2011-től zajlik a területen.

14. ábra: Fényes pincészet vizsgálati területe Megfigyelések: 2011.június 21. 19.00.– 20.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: mezei pacsirta, fekete rigó, örvös galamb, kenderike, tövisszúró gébics 2012. április 24. 6.00 – 7.00 Időjárás: enyhe Megfigyelt madárfajok: zöldike 2, citromsármány, vörös vércse, héja, őszapó, tengelic, fekete rigó 2012. június 13. 17.00 – 18.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: tövisszúró gébics, sárgarigó, kis poszáta, vörösbegy, seregély 2, vörös vércse 151

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné

2013. május 11. 10.30 – 11.00 Időjárás: borult Megfigyelt madárfajok: fácán, kakas és tyúk, barát poszáta, sarlósfecske, fehér gólya, tövisszúró gébics hím, citromsármány, mezei pacsirta, csilp-csalp füzike 2013. június 22. 08.00 – 09.00 Időjárás: meleg, napos Megfigyelt madárfajok: citromsármány, tövisszúró gébics (hím), kis poszáta (bokorsornál), vörös vércse, mezei pacsirta, barna rétihéja Sopron, Weninger pincészet, Frettner -dűlő A vizsgálati terület Balf község határában, északi irányban kb. 2,5 km-re helyezkedik el. A területe 7,98 ha, a dűlő egy tölgyes szomszédságában fekszik. A környező erdőtársulások kiváló fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak.

15. ábra: Frettner-dűlő Megfigyelések: 2010.augusztus 02. 17.00 – 17.45 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: tövisszúró gébics 3, mezei veréb 3, vadgerle, Széncinege 2, vörös vércse , nagy fakopáncs, zöld küllő, holló 2011.június 21. 16.00. - 17.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: tövisszúró gébics, széncinege 2, mezei pacsirta, seregély, kék cinege 2012.április 24. 07.00 – 08.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: mezei veréb, vörös vércse, kis fakopáncs (hang), holló, karvaly, egerészölyv, széncinege 2 2012.június 13. 06.00 – 07.30 Időjárás: napos Megfigyelt madárfajok: Tövisszúró gébics, vörös vércse, cigány csuk, kaba sólyom, egerészölyv, fácán, barátposzáta 2013. május 11. 9.30 – 10.30 152

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné Időjárás: borult Megfigyelt madárfajok: seregély 60, egerészölyv, mezei pacsirta, kakukk, barát poszáta, mezei veréb (odúban fészkel) 2013. június 22. 07. 00 – 08.00 Időjárás: napos Megfigyelt madárfajok: mezei veréb, vörös vércse, seregély 20, mezei pacsirta, szürke légykapó, kék cinege, molnár fecske 6, citromsármány, kabasólyom, fácán (hang) Sopron, Weninger pincészet, Spern Steiner (Spitz) -dűlő Ezen terület is Balf község határában, a település központjától északi irányban fekszik. A területe 1,76 ha, és a közvetlen szomszédságában bokorsorok találhatók, ami optimális élőhelye számos énekesmadárnak (tövisszúró gébics, kis poszáta, barát poszáta, ökörszem, stb.)

16. ábra: Spern Steiner (Spitz)-dűlő Megfigyelések: 2010.augusztus 02. 19.00 – 20.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: Fitisz füzike, tövisszúró gébics, fácán, cigány csuk, egerészölyv, szarka 2011.június 21. 17.00 – 18.00 Időjárás: napos, meleg Megfigyelt madárfajok: mezei pacsirta, tövisszúró gébics, citromsármány, kenderike 2012.április 24. 8.30-10.00 Időjárás: napos Megfigyelt madárfajok: Fácán, egerészölyv, szarka, nagy fakopáncs, vörös vércse, zöldike 2012.június 13. 7.30-10.00 Időjárás: napos Megfigyelt madárfajok: fácán, szarka, feketerigó, seregély, tövisszúró gébics, rozsdás csuk 2013. május 11. 8.30 – 9.30 Időjárás: borult Megfigyelt madárfajok: danka sirály 5, fekete rigó, kenderike 2, fácán, vörös vércse, egerészölyv 153

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné 2013. június 22. 6.00 – 7.00 Időjárás: napos Megfigyelt madárfajok: barát poszáta adult hím, vörös vércse 3, egerészölyv, füsti fecske 6, tengelic 2, nagy fakopáncs, tövisszúró gébics, cigány csuk, feketerigó adult hím

17. ábra: Tengelic fészke a szőlőn

4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az ECOWIN projekt madártani megfigyelései 4 éven keresztül zajlottak. Az első év augusztusában zajlott le a madármonitoring, ami azt eredményezte, hogy viszonylag kevés madárfaj megfigyelését lehetett regisztrálni. A Nagyradán található vizsgálati terület számos madárfajnak ad otthont. Rendszeresen figyeltem meg fokozottan védett fajt (gyurgyalag) is, ami indokolja, hogy a környező löszfalakat további vizsgálat alá kell venni, hogy további potenciális fészkelő helyeket lehessen feltérképezni. Az utolsó megfigyelésen már 10 példány gyurgyalagot jegyezhettem fel a terepnaplóba, jelenlétük állandónak mondható, a szőlőültetvény közvetlen közelében is. A projektidőszak első két évében a terület északi oldalán egy akácos, bokros erdősáv helyezkedett el, ez kivágásra került, pedig jó fészkelő- és búvóhelyet jelentett a madarak számára. Tengelicet szinte minden megfigyelésnél láttam, és fészkét is megtaláltam a szőlősorban (17. ábra). Megállapítható hogy a kutatási évek során emelkedett mind a megfigyelt faj- és egyedszám. Kőszegen egy 15 ha-os ültetvényben került a vizsgálati terület kijelölve melynek mérete 8 ha. Ez kissé megnehezítette a precíz madármegfigyelést, de egységesen, minden alkalommal a teljes területen megfigyelt madarakat jegyeztem fel. A területet északról egy tölgyes erdő határolja, a legtöbb megfigyelt madár ebből az irányból érkezik az ültetvényre. Véleményem szerint megfelelő számú és minőségű odúk kihelyezésével újabb fajok jelenlétét lehetne kimutatni (kert rozsdafarkú, légykapók, barátcinege, stb.) Az Apátsági pincészet Babszökő-dűlője madártani szempontból optimális területen fekszik. A környező erdőkből, mezőgazdasági területekről rendszeresen jelennek meg a madarak az ültetvényen. Az utolsó terepi bejáráson 13 faj 34 példányát jegyeztem fel, míg 2010-ben 5 faj 11 példányát észleltem. A soproni vizsgálati területekre általánosságban elmondható, hogy a projekt ideje alatt folyamatosan nőtt a fajok egyedszáma a területen (nem csak a seregélyek miatt). Olyan fajok is előkerültek az utolsó projektévben, amellyel az első években nem találkoztam a soproni kutatási területeken. Kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy a szőlőterületeken elhelyezett odúk száma nincs összefüggésben a területen előforduló fajok számával. Gyakran a kihelyezett odúk minősége, és azok elhelyezése is kívánnivalót hagy maga után, ez is lehet egyik oka a rendkívül alacsony lakottságnak. További következtetésem, hogy a biodiverzitás növekedésével, emelkedett a madarak egyed- és fajszáma a területeken, ami bizonyítéka lehet a projekt hatékonyságának. Véleményem szerint a további kutatás újabb hasznos információkhoz juttathatja a szőlőtermelőket, ezért javasolható a munka folytatása. 154

ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS – Kovács Attiláné

5. HAGYOMÁNYOS ÉS ÖKOLÓGIAI SZŐLŐTERMESZTÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA A konvencionális szőlőtermesztésnél az elsődleges cél, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű bort állítsunk elő. Az ehhez a célhoz rendelt eszközök nem vesznek figyelembe olyan természetvédelmi célokat, melyek által a madarak szempontjából előnyös körülmények jönnek létre a szőlőültetvényben. Az ECOWIN projekt keretein belül olyan területeken zajlik szőlőtermesztés, ahol korábban erdők voltak, számos táplálkozó- és búvóhellyel, ahol a madarak megtalálták optimális életfeltételeiket. Jóval több faj, és jóval több egyed volt megtalálható a korábbi életközösségekben. Ehhez képest a mostani „zöldfelület” szinte sivárnak mondható az erdőhöz képest. A hagyományos szőlőtermesztésnél nem kívánatos, hogy más növényfaj is jelen legyen a szőlőn kívül, így a madarak szinte semmilyen táplálékot nem találnak a szőlősorok között. Az ECOWIN projekt keretein belül végrehajtott „zöldítések” hatására számos olyan élőlény „költözött vissza” a szőlősorok közé, melyek a madarak számára zsákmányállatot jelentenek. A projekt során bebizonyosodott, hogy a sorközi „zöldítéssel” a vizsgálati területeken a madarak faj- és egyedszáma növekedett. Nagyon fontos szempont volt a madarak jelenlétének kimutatásánál, hogy a környező területeken milyen típusú növénytársulások vannak. Sok esetben a környező erdőkből, mezőgazdasági területekről rendszeresen jelennek meg a madarak az ültetvényen. Van olyan mintaterület (Pannonhalma) ahol az utolsó terepi bejáráson 13 faj 34 példányát jegyeztem fel, míg 2010-ben 5 faj 11 példányát láttam. Tehát ugrásszerű növekedés tapasztalható a faj- és egyedszámban amióta a sorközökben takarónövényeket alkalmaznunk, azokon számos rovarfaj telepedik meg, melyek zsákmányállatokká válnak a madarak számára. A természetközeli gondolkodáshoz hozzá tartozik az is hogy a madarak számára megfelelő fészkelőhelyet biztosítsunk. Az odúlakó madarak (cinegék, légykapók, verebek, stb.) számára odúk kihelyezésével tudjuk a fészkelőhelyet biztosítani. Attól függően, hogy milyen madárfajokat szeretnénk megtelepíteni, a madarak igényeihez és testméretéhez alkalmazkodva különböző odúkat kell alkalmaznunk. A tipikus, kerek röpnyílású, harkály vájta madárodúk mesterséges változatait a berepülőnyílás és az alapterület nagysága alapján „A-B” és „D” típusba soroljuk. A „C” odúk partfalak és sziklák hasadékaiban, üregeiben költő kistestű énekesmadár fajok megtelepítését szolgálják. Ezek a madarak hagyományos értelemben nem tekinthetők odúköltőknek, esetükben a megfelelő költőhely legfontosabb kritériuma a fedettség, a vízszintes alap és a fészek legalább egyik oldalának támasztottsága. Ezért ezek az odúk nem szűk, kerek röpnyílásúak, hanem megközelítően félig nyitott előoldalúak. Az „A” típusú odúba csak a kisebb cinegék (kék cinege, barát cinege) „férnek bele”, míg a B típus már több madárfajnak jelenthet otthont (Széncinege, nyaktekercs, házi veréb, mezei veréb, csuszka, stb.). A „C” típusú odúkat (Szögletes röpnyílású, felső harmadában nyitott) is érdemes a szőlőültetvényekben alkalmaznunk, ebbe az odútípusba az alábbi fajok fészkelnek előszeretettel: Ökörszem, házi rozsdafarkú, vörösbegy, kerti rozsdafarkú, barázdabillegető, hantmadár, stb. Az ilyen és ehhez hasonló módszerek alkalmazásával egy természetközeli, és hosszútávon fenntartható szőlőtermesztés valósulhat meg, mely figyelembe veszi a természetvédelmi célok a gazdasági célok mellett.

155

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................................................................... 2 ELŐZMÉNYEK .................................................................................................................................................................. 2 ÁLTALÁNOS ADATOK ...................................................................................................................................................... 2 A PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI ................................................................................................................................................ 4 KÍSÉRLETI TERÜLETEK...................................................................................................................................................... 5 VIZSGÁLT SZAKTERÜLETEK RÖVID BEMUTATÁSA ........................................................................................................... 6 DISSZEMINÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................................... 22 JAVASLATOK A JÖVŐBENI TEVÉKENYSÉGRE ................................................................................................................. 22 NÖVÉNYI TÁPANYAGOK VIZSGÁLATA ............................................................................................................................... 25 1. Bevezetés .................................................................................................................................................................. 25 2. Anyag és módszer ..................................................................................................................................................... 25 3. Vizsgálatok bemutatása ............................................................................................................................................ 25 4. Következtetések, javaslatok ...................................................................................................................................... 28 5. Mellékletek ............................................................................................................................................................... 29 NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS ........................................................................................................................................ 32 1. Bevezetés .................................................................................................................................................................. 32 2. Anyag és módszer ..................................................................................................................................................... 32 3. Vizsgálatok bemutatása ............................................................................................................................................ 32 4. Következtetések, javaslatok ...................................................................................................................................... 35 5. Mellékletek ............................................................................................................................................................... 36 NAPPALI LEPKE MONITORING .......................................................................................................................................... 48 1. Bevezetés .................................................................................................................................................................. 48 2. Anyag és módszer ..................................................................................................................................................... 48 3. Vizsgálatok bemutatása ............................................................................................................................................ 49 4. Következtetések, javaslatok ...................................................................................................................................... 66 5. Mellékletek ............................................................................................................................................................... 67 KABÓCA MONITORING ..................................................................................................................................................... 71 1. Bevezetés .................................................................................................................................................................. 71 2. Anyag és módszer ..................................................................................................................................................... 71 3. Vizsgálatok bemutatása ............................................................................................................................................ 72 4. Következtetések, javaslatok ...................................................................................................................................... 78 5. A hagyományos és ökológiai szőlőtermesztés összehasonlítása .............................................................................. 79 EDAFON MONITORING ..................................................................................................................................................... 80 156

1. Bevezetés .................................................................................................................................................................. 80 2. Anyag és módszer ..................................................................................................................................................... 80 3. Vizsgálatok bemutatása ............................................................................................................................................ 81 4. Következtetések, javaslatok ...................................................................................................................................... 84 5. A hagyományos és ökológiai szőlőtermesztés összehasonlítása .............................................................................. 85 ATKAMONITORING ........................................................................................................................................................... 86 1. Bevezetés .................................................................................................................................................................. 86 2. Anyag és módszer ..................................................................................................................................................... 86 3. Vizsgálatok bemutatása ............................................................................................................................................ 87 4. Következtetések, javaslatok .................................................................................................................................... 103 LISZTHARMAT ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK ....................................................................................................................... 104 1. Bevezetés ................................................................................................................................................................ 104 2. Anyag és módszer ................................................................................................................................................... 104 3. Vizsgálatok bemutatása .......................................................................................................................................... 104 4. Következtetések, javaslatok .................................................................................................................................... 107 GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 1. ............................................................................................................................................ 111 1. Bevezetés ................................................................................................................................................................ 111 2. Anyag és módszer ................................................................................................................................................... 111 3. Vizsgálatok bemutatása .......................................................................................................................................... 111 4. Következtetések, javaslatok .................................................................................................................................... 122 5. Melléklet: Hagyományos és ökológiai szőlőtermesztés összehasonlítása .............................................................. 123 GEOBOTANIKAI ANALÍZIS 2. ............................................................................................................................................ 125 1. Bevezetés ................................................................................................................................................................ 125 2. Anyag és módszer ................................................................................................................................................... 125 3. Vizsgálatok bemutatása .......................................................................................................................................... 125 4. Következtetések, javaslatok .................................................................................................................................... 135 5. Szegélyzónák menedzsmentje ................................................................................................................................ 136 5. Melléklet: Hagyományos és ökológiai szőlőtermesztés összehasonlítása .............................................................. 139 ORNITOLÓGIAI MEGFIGYELÉS ......................................................................................................................................... 141 1. Bevezetés ................................................................................................................................................................ 141 2. Anyag és módszer ................................................................................................................................................... 141 3. Vizsgálatok bemutatása .......................................................................................................................................... 146 4. Következtetések, javaslatok .................................................................................................................................... 154 5. Hagyományos és ökológiai szőlőtermesztés összehasonlítása ............................................................................... 155

157

158