Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 1

Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

1

Budapest XXII., Budafok-Tétény Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítása

BUDAPEST XXII. KERÜLET, BUDAFOK-TÉTÉNY KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (KÉSZ) MÓDOSÍTÁSA A VÁROSHÁZ TÉR, MÁRIA TERÉZIA ÚT ÉS KOSSUTH LAJOS UTCA ÁTÉPÍTÉSE, MEGÚJÍTÁSA KAPCSÁN TERVEZŐK NÉVSORA URBANITAS Tervező és Tanácsadó Kft. 1111 Budapest, Stoczek utca 19. IV. em. 3. Tel/fax: 466-2018, 466-4220 e-mail: [email protected], honlap: www.urbanitas.hu Településrendezés:

Zöldfelületek:

Környezetvédelem:

Közlekedéstervező:

Közművek és hírközlés:

Berényi Mária Terv. jog.: TT/1É 01-0654 Vojnits Csaba Ferenc Terv. jog.: TT 01-6112 Tóthné Pocsok Katalin okl. kert- és tájépítész mérnök TK 01-5086 (Topoland Kft.) Steffler István (Garten Stúdió Kft.) Kober Tamás SZKV-1.1., -1.2, -1.3, -1.4 13-10405 Veres Dóra FŐMTERV Mérnöki Tervező Kft. 1024 Budapest, Lövőház utca 37. Tel./fax: 345-9500/345-9550 Honlap: www.fomterv.hu Plánerné Csákvári Olga TKÖ 01-11143 Sebestyén Gábor KÉ-KK 01-13541 Dohány Máté KÉ-KK 01-15097 Sári Gergő Dimitrov Gabriella VZ-TEL 01-1268 VZ-TER 01-1268 Kovács Dénesné VZ-TEL 01-1283 VZ-TER 01-1283 Hanczár Zsoltné (KÉSZ Közmű Kft.) TV, TE, TH 01-2418

2016. június


2


BUDAPEST XXII. KERÜLET, BUDAFOK-TÉTÉNY KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (KÉSZ) MÓDOSÍTÁSA A VÁROSHÁZ TÉR, MÁRIA TERÉZIA ÚT ÉS KOSSUTH LAJOS UTCA ÁTÉPÍTÉSE, MEGÚJÍTÁSA KAPCSÁN TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ II. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉS A KOMPLEX BERUHÁZÁS VISZONYA 1.2. A TERVEZÉSI TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE, VÁROSI- ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATAI 1.2.1. A tervezési terület lehatárolása 1.2.2. A tervezési terület elhelyezkedése 1.2.3. A tervezési terület városi- és térségi kapcsolatai 1.3. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG VIZSGÁLATA A budapesti TSZT és a területrendezési tervek viszonya, az OTrT és a BATrT megfelelés 1.4. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉRINTETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI VISZONYLATÁBAN 1.5. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VIZSGÁLATA A TERVEZÉSI TERÜLET VONATKOZÁSÁBAN 1.5.1. A tervezési terület a Településfejlesztési Koncepcióban (TFK) 1.5.2. A tervezési terület az Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) 1.6. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK 1.6.1. Budapest Főváros Településszerkezeti terve (TSZT), Budapest Főváros Közgyűlése 50/2015. (I.28.) határozata Budapest Főváros Településszerkezeti terve jóváhagyott szöveges munkarészeinek vizsgálata a tervezési terület viszonylatában 1.6.2. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata (KÉSZ), Budapest Főváros XXII. kerület, Budafok-Tétény Önkormányzatának 12/2010. (VI.30.) ök. rendelete. 1.6.3. A tervezési területet érintő egyéb tervek. 1.7. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 1.7.1. Természeti adottságok, tájhasználat 1.7.2. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.8. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA 1.9. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 1.9.1. A területfelhasználás vizsgálata 1.9.2. Tulajdonvizsgálat 1.9.3. Az épületállomány vizsgálata és a környezet geodéziai felmérése 1.9.4. Az épített környezet értékei 1.9.4.1. Műemlékek és műemléki környezetek 1.9.4.2. Fővárosi védelem 1.9.4.3. A régészeti lelőhelyek vizsgálata 1.10. KÖZLEKEDÉS 1.10.1. Közúti kapcsolatok 1.10.2. Közösségi közlekedés 1.11. KÖZMŰVESÍTÉS 1.12. KÖRNYEZETVÉDELEM 1.12.1. Talaj 1.12.2. Felszíni és a felszín alatti vizek


3


1.12.3. Levegőtisztaság és védelme 1.12.4. Zaj- és rezgésterhelés 1.12.5. Természetvédelem, területfoglalás 1.13. KATASZTRÓFAVÉDELEM 1.13.1. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.13.2. Építésföldtani korlátok 1.13.3. Morfológiai adottságok 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, SWOT ANALÍZIS 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, ÖSSZEFOGLALÁSA Probléma- és értéktérkép III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS KONCEPCIÓJA 4.1. A TERÜLETFELHASZNÁLÁS MÓDOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A HATÁLYOS TERVEK ÉS JOGSZABÁLYOK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL 4.2. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS JAVASLATA 5. A SZAKÁGI JAVASLATOK KIEGÉSZÍTÉSE 5.1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLATOK 5.1.1. Közúti közlekedés 5.1.1.1. A főúthálózat forgalmának előrebecslése 5.1.1.2. Közúti kapcsolatok fejlesztése 5.1.2. Közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése 5.1.2.1. Kötöttpályás kapcsolatok 5.1.2.2. Autóbusz közlekedés 5.1.3. Kerékpáros közlekedés 5.2. KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLATOK 5.2.1. Vízellátás 5.2.2. Vízelvezetés 5.2.3. Energiaellátás 5.2.4. Távközlési hálózatok 5.3. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSI JAVASLATA 5.4. KÖRNYEZETVÉDELMI FEJLESZTÉSI JAVASLAT 5.4.1. Levegőtisztaság és védelme 5.4.2. Zaj- és rezgésterhelés 5.4.3. Természetvédelem, területfoglalás 6. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ 6.1. AZ ÖVEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 6.2. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA IV. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének …/2016. (……) önkormányzati rendelete a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 12/2010. (VI.30.) ÖKÉSZ rendelet módosításáról 1. melléklet: Övezeti terv módosítása 2. melléklet: Szabályozási terv módosítása 3. melléklet: Fogalom-meghatározások


4


I. BEVEZETŐ Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

5


A FŐMTERV Zrt., mint generáltervező, közbeszerzési eljárás keretében elnyerte a Budapest XXII. kerület Városház tér, Mária Terézia utca és Kossuth Lajos utca átépítése, megújítása – engedélyezési és kiviteli terv készítésének lehetőségét. Az ajánlat részét képezte a településrendezési eszközök módosítása munkarész is, amelynek elkészítésére alvállalkozóként az URBANITÁS Tervező és Tanácsadó Kft-t vonta be. A dokumentáció a BFVT Kft. által 2009-ben készített, hatályos KÉSZ alátámasztó munkarészeinek, valamint a FŐMTERV Zrt. „Budapest, XXII. kerület Városház tér, Mária Terézia út és Kossuth Lajos utca átépítése, megújítása” című Koncepciótervének (2016. március) felhasználásával készült. A tervezett komplex beruházás a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősül. A beruházást a R. az egyes városi közlekedési projektek és a hozzájuk kapcsolódó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások listáját tartalmazó 1. mellékletének 3.18. pontja nevesíti: „Budapest XXII. kerület, Városház tér fejlesztése: térrendezés és a közösségi közlekedés infrastruktúrájának korszerűsítése.” A beruházás azáltal, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősül, így egyúttal a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatálya alá tartozik. Ennek alapján a településrendezési eszköz módosítására a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) sz. Korm. rendelet (továbbiakban: Trk.) 32. § (6) bekezdésének a) pontja vonatkozik: „A településrendezési eszköz egyeztetése tárgyalásos eljárás szerint történik, amennyiben a településrendezési eszköz készítése vagy módosítása a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása miatt indokolt.” A módosítás kapcsán lehetőség nyílik az Önkormányzat számára, hogy a korábbi magasabb szintű jogszabályok változásai miatt szükségessé vált módosításokat is átvezesse a hatályos KÉSZ-ben (KVSZ). Erre a Trk. 32. § (6) bek. c) pontja ad felhatalmazást: „A településrendezési eszköz egyeztetése tárgyalásos eljárás szerint történik, amennyiben a településrendezési eszköz készítése vagy módosítása magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció érdekében történik.” A településrendezési eszköz módosítása és egyeztetése a fenti előírások alapján, a Trk. 42. §-a szerinti tárgyalásos eljárás szerint történik. Jelen tervezés keretében nem új Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) készül, hanem a hatályos Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) - amit a kerületben jelenleg is KÉSZ-nek neveznek módosítására kerül sor. Erre a Trk. átmeneti rendelkezései között található 46. § (3) bek. b) pont ad lehetőséget, miszerint a településrendezési eszköz 2016. december 31-ig módosítható, amennyiben a településrendezési eszköz módosítása a Trk. 32. § (6) bekezdése szerint indokolt, mely tény fennállását bemutattuk.


6


II. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

7


1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉS A KOMPLEX BERUHÁZÁS VISZONYA A Mária Terézia utcát, az azon futó villamos pályát, a Kossuth Lajos utcát, illetve a déli Tóth József utcai csomópont átépítését felölelő komplex beruházás a Leányka utcától a Nagytétényi útig terjed. Ezen túl, északon a villamos vonal felújítása kapcsán, két megálló átépítése is a terv része. Az egyik a Leányka utcai, a másik a Budafoki elágazás megálló. A beruházás teljes területe tehát sokkal nagyobb, mint a jelen tervmódosítás területe, de a beruházás generáltervezőjétől, a FŐMTERV Zrt.-től megkapott adatszolgáltatás alapján (engedélyezési terv, 2016. május) csak a Mária Terézia út mentén, a tervezett villamos végállomás fordítópályája mellett és a Donszky Árpád utca mentén szükséges a hatályos Övezeti terv és Szabályozási terv módosítása.


8

Engedélyezési terv: Mária Terézia utca és Kossuth Lajos utca

Engedélyezési terv: Budafoki elágazás

Településrendezési tervmódosítással érintett területek részlete


1.2. A TERVEZÉSI TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE, VÁROSI- ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATAI 1.2.1. A tervezési terület lehatárolása A két változással érintett terület Budapest XXII. kerületében, Budafok városközpontjának közvetlen közelében található. A Mária Terézia utca menti terület a Donszky Árpád utcától északra, a tervezett villamos végállomás mögötti fordítópálya mellett található, ahol a tervezett villamos pálya miatt kisebb szabályozási szélesség növelésre van szükség. A másik terület a Donszky Árpád utca mentén található, ahol a szabályozást a jelenlegi valós forgalmi állapothoz kell igazítani. A tervezési területek ortofotói (forrás: internet)


10


A tervezési területek és környezetük, geodéziai mérésekkel kiegészített tervezési alaptérképe (részlet) M = 1:1000


11


1.2.2. A tervezési terület elhelyezkedése A tervezési területek a Mária Terézia utca mentén, és a Donszky Árpád utcában találhatók.

A XXII. kerület Budapesten

A tervezési területek Budafokon

1.2.3. A tervezési terület városi- és térségi kapcsolatai A Mária Terézia utca és a Kossuth Lajos utca kiemelt közlekedési útvonalak, melyek áthaladnak Budafok Városközponton. Azon túl, hogy a főbb tömegközlekedési járatok is ezen az útvonalon haladnak – köztük a budafoki központot Újbuda központtal összekötő villamosvonallal – a kerület belső területeit érintő észak-déli irányú gépjárműforgalom jelentős része is itt halad át. A két út tervezett átépítése régi terv, melynek egyik célja az utak és a csatlakozó közterületek színvonalas megújítása, emellett fontos az átmenő forgalom csökkentése és szakszerű átvezetése, valamint a Mária Terézia utcán haladó villamos pálya és végállomás felújítása is. A Tóth József utcánál tervezett körforgalmú csomópont is fontos szerepet tölt majd be. A kerület észak-déli forgalmának a déli irányát (Kossuth Lajos utcán halad) és az északi irányát (Mária Terézia utcán halad) osztja szét a Nagytétényi út felől, valamint kapcsolatot biztosít a domboldal beépített területeinek irányába a Tóth József utcán keresztül. A tervezett csomóponton keresztül bonyolódódik a kerület jelentős részének a Városközpont felé és ezzel ellentétes irányú forgalma, és kisebb mértékben átmenő forgalom is terheli Újbuda központ és a Belváros irányába a kerületi lakóterületek, a déli agglomeráció és az M0 felől.


12


1.3. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG VIZSGÁLATA A budapesti TSZT és a területrendezési tervek viszonya, az OTrT és BATrT megfelelés Budapest Főváros Településszerkezeti tervét az 50/2015.(I.28.) határozatával fogadta el Budapest Főváros Közgyűlése. Az elfogadáskor a TSZT-nek meg kellett felelnie az országos és térségi területrendezési terveknek - az Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI törvény (továbbiakban OTrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (továbbiakban: BATrT) -, és illeszkedni kellett a hatályos területfejlesztési dokumentumokhoz. Mivel a TSZT elfogadása óta ezek a tervek nem módosultak, így területfelhasználási szempontból az új budapesti TSZT tekinthető viszonyítási állapotnak. A helyi építési szabályzattal kapcsolatban az OTrT 14/A.§ (3) és (4) bekezdése, valamint a 15.§ (2) bekezdése fogalmaz meg előírásokat tájképvédelemmel és vízminőség védelemmel kapcsolatban, amelyek 2014. 01. 01. napjától hatályosak. Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzat 12/2010. (VI.30.) Ör. Rendelete a BudafokTétény Budapest XXII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról 2014.01.01. napjától kétszer módosult, így az OTrT új rendelkezéséit figyelembe tudták venni, amennyiben szükséges volt. Ezen felül a jogszabályok településrendezési terv készítésére vonatkozó előírásai is rendszerint vizsgálandók. Jelen tervezés keretében a módosítással érintett két területen a szabályozási vonalak módosítása szükséges a közlekedési célú közterületek alakítása érdekében, de egyéb a területfelhasználást megváltoztató módosításra nem kerül sor. Az építési előírások csak a korábbi magasabb szintű jogszabályok változásai miatt módosulnak. 1.4. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉRINTETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI VISZONYLATÁBAN A tervezési terület fekvéséből adódóan nem csatlakozik sem kerülethatárhoz, sem közigazgatási határhoz. A szomszédos települések és kerületek településrendezési tervei nincsenek közvetlen hatással a tervezési területre. 1.5. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VIZSGÁLATA A TERVEZÉSI TERÜLET VONATKOZÁSÁBAN Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény Településfejlesztési koncepciója és Településfejlesztési Stratégiája 2015. februárjában készültek el és azóta hatályban vannak.

Integrált

1.5.1. A tervezési terület a Településfejlesztési Koncepcióban (TFK) A Településfejlesztési koncepció tematikus részcéljai közül az egyik az intelligens közlekedéskultúra, amely keretében több részcél mellett a kerület erősíteni kívánja a tömegközlekedés és a kerékpáros közlekedés szerepét is. Ennek kapcsán a TFK a meglévők mellé újabb P+R és P+B parkolók kiépítését is előrevetíti, leginkább az intermodális tömegközlekedési csomópontokhoz kapcsolódóan, hogy így a belváros megközelítésére a gépjárművek helyett a tömegközlekedési eszközök valódi alternatívát Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

13


nyújthassanak. Ehhez a tömegközlekedési eszközök és a szolgáltatás minőségének javítása is elengedhetetlen. Budafok belvárosában a Városháza mellett most is üzemel P+R parkoló, ami a budafoki vasúti megállón túl, a jelen tervezési folyamat keretében megújuló – a Mária Terézia utcából induló villamos közlekedéshez is kapcsolható. A területi részcélok közül a városközpontra és környezetére vonatkozó fejlesztési alapelvek között is található a jelen tervezés témájába vágó megállapítás: „A kerületközpont helyzetének megoldásában összetettsége és egyeztetési igényei miatt első helyen a közlekedési kérdések kezelendők. A Kossuth Lajos utca forgalmának csillapítása, rehabilitációja az egész terület kulcskérdése, ez azonban nem lehetséges a Pécsi utca megnyitása, vagy a Mária Terézia utca forgalmának és vele a villamos végállomás együttes rendezése nélkül.” 1.5.2. A tervezési terület az Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) Budafok-Tétény Integrált Településfejlesztési Stratégiájában a Leányka utca, a Kossuth Lajos utca, a Mária Terézia utca és a Tóth József utca jelentős szakasza a „Budafok városközpont és történelmi negyed” elnevezésű akcióterületbe esnek. Ezen az akcióterületen a fejlesztés célja a budafoki Városközpont megújítása, új városi főtér kialakításával, a terület kisvárosi jellegének megőrzésével, a kereskedelmi funkciók megerősítésével, és a közlekedési helyzet átfogó rendezésével. Ahogy a TFK-ban, itt is hangsúlyos szerep jut a Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia utca – vele a villamos végállomás – rendezésének: „Mivel a Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia utca a Fővárosi Önkormányzat kezelésében van, a fejlesztés megvalósítása végső soron valamilyen közös programként lehetséges. Ebben a villamos pálya miatt szerepet kell kapnia a fővárosi tömegközlekedési társaságnak is, a vonatkozó projekt előkészítése a társaság koordinálásában megindult.” 1.6. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK Egy településrendezési eszköz módosításakor alapvetően a módosítás időpontjában hatályos magasabb szintű és azonos szintű terveket kell figyelembe venni. Ezt kiegészíthetik még tanulmánytervek, önkormányzati és hatósági vélemények. Ebben az esetben azonban tisztázandó a magasabb szintű tervek köre is. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Trk.) 46. §-a alapján: „46. § (1) A fővárosi kerület esetében, a 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint a 2014. június 30-ig elfogadott településrendezési eszköz, továbbá a (2) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerint módosított településrendezési eszközök - az OTÉK 2012. augusztus 6án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével - 2018. december 31-ig alkalmazható.


14


… (3) Az (1) bekezdés szerinti kerületi településrendezési eszköz (2) bekezdés b) pont ba)1 alpontja szerint 2016. december 31-ig módosítható, amennyiben a) a településrendezési eszköz egyeztetése 2015. december 31-én folyamatban volt, és egyeztetése során legalább a véleményezési szakasz kezdeményezése megtörtént, vagy b) a településrendezési eszköz módosítása a 32. § (6) bekezdése2 szerint indokolt.” A fővárosi kerület esetén a 2012. december 31-én hatályban lévő kerületi településrendezési eszköz az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével alkalmazható, és 2016. december 31-ig tárgyalásos eljárás keretében módosítható, amennyiben a településrendezési eszköz módosítása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása miatt indokolt, valamint ha a tervezett módosítás a hatályos Fővárosi Településszerkezeti terv módosítását nem igényli. Fentiek szerint tervi előzményként a fent felsorolt tervek közül csak a Budapest Főváros Közgyűlésének 50/2015.(I.28.) számú határozatával elfogadott hatályos fővárosi TSZT vizsgálandó, mivel a korábbi FSZKT-t és BVKSZ-t Budapest Főváros Közgyűlésének 5/2015.(II.16.) sz. rendelete a Fővárosi Rendezési Szabályzatról hatályon kívül helyezte, így ezeknek csak a kerületi tervek alkalmazása szempontjából van jelentősége, módosításkor viszont a hatályos fővárosi TSZT-t kell alapul venni. A hatályos budapesti TSZT-n felül tervi előzményként vizsgálandó még a kerület hatályos Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata (KÉSZ), mely az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendeletnek megfelelően készült. A hatályos KÉSZ a Trk. szerint 2018. december 31-ig változatlan formában alkalmazható, és az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek megfelelően 2016. december 31-ig módosítható, a jelenlegihez hasonló bizonyos esetekben. 1

46.§ (2) A 2012. december 31-én hatályban lévő kerületi településrendezési eszköz … ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével … történhet. 2

32.§ (6) A településrendezési eszköz egyeztetése tárgyalásos eljárás szerint történik, amennyiben a településrendezési eszköz készítése vagy módosítás a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása miatt indokolt,


15


1.6.1. Budapest Főváros Településszerkezeti terve (TSZT) - Budapest Főváros Közgyűlése 50/2015. (I.28.) határozata 1. Területfelhasználás 1. terület A tervezési területen a KÖu jelű, közúti közlekedési területbe sorolt (szürke) terület kerülne szélesítésre a Vt-H jelű, kiemelt jelentőségű helyi központi terület irányába. A Donszky Árpád utcai tervezett módosítás nem eredményez változást a területfelhasználásban, mindössze az utca tengelyvonala változik majd.

Hatályos TSZT, Szerkezeti tervlap 1. Területfelhasználás - részlet 2. Közlekedési infrastruktúra

Hatályos TSZT, Szerkezeti tervlap 2. Közlekedési infrastruktúra - részlet


A tervezett körforgalmú csomóponttól délre a Nagytétényi út II. rendű főút. A csomóponttól északra, a Savoyai Jenő térig, a Mária Terézia utca tervezett II. rendű főútként van ábrázolva. Az út mellett felszíni villamos vonal is fut. A Kossuth Lajos utca nem kapott semmilyen kiemelt besorolást. A tervezett körforgalmú csomópontból induló Tóth József utca, településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút. A Nagytétényi út és Mária Terézia utca egy szakaszán település-szerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonala is halad. A csomópont mellett keletre felszíni vasútvonal fut, aminek a Duna felőli oldalán a 6. számú I. rendű főút bevezető szakasza halad. A Városháza mellett, vasúti megálló és P+R parkoló található.

16


3/a. Más jogszabállyal érvényesülő művi érték-védelmi, örökségvédelmi elemek A tervezési terület tág környezete nyilvántartott régészeti lelőhely. A tervezési területek közelében a sárga négyzetek fővárosi helyi védettségű építményeket, míg a piros sraffozás műemléket jelölnek.

Hatályos TSZT, Szerkezeti tervlap 3. Az épített környezet értékeinek védelme – részlet

3/b. Épített környezet védelmével kapcsolatos magassági korlátozások területi lehatárolása A tervezési területet a tervlap tartalma közvetlenül nem érinti, de a közelében a Tóth József utca, a Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia utca mentén is találhatók magassági korlátozással érintett területek.

Hatályos TSZT, Szerkezeti tervlap 3. Az épített környezet értékeinek védelme - részlet


17


4. Zöldfelület-, táj- és természet-védelem A tervlap nem érinti a módosítással érintett területeket. A Duna Natura 2000 terület és az Országos ökológiai hálózatnak is része.

Hatályos TSZT, Szerkezeti tervlap 4. Zöldfelület-, táj- és természetvédelem - részlet

5. Környezetvédelem, veszélyeztetett veszélyeztető tényezőjű területek

és

A tervezési terület domboldal felé eső része karsztos területként nyilvántartott (szürke pontozott terület). A sárga négyzetrács alábányászott területet jelöl. A tervezési terület Országos vízminőségvédelmi övezet – Szennyvizek szempontjából érzékeny vízgyűjtőterület része.

Hatályos TSZT, Szerkezeti tervlap 5. Környezetvédelem, veszélyeztetett és veszélyeztető tényezőjű területek - részlet


18


6. Védelmi és korlátozási területek A tervezési terület mellett futó felszíni vasútvonal töltése egyben árvízvédelmi fővédvonal is. Feketével a vasútvonal védőtávolsága jelölt.

Hatályos TSZT, Szerkezeti tervlap 6. Védelmi, korlátozási területek - részlet Budapest Főváros Településszerkezeti terve jóváhagyott szöveges munkarészeinek vizsgálata a tervezési terület viszonylatában A TSZT 4.1.3.2. fejezetében, a beépítésre nem szánt területek között szerepel a közúti közlekedési terület (KÖu). A közúti közlekedési területet a közúthálózati hierarchia magasabb szintű elemei (autópályák és autóutak, I. rendű és II. rendű főútvonalak, településszerkezeti jelentőséggel bíró gyűjtő utak), valamint a városi közösségi közlekedés fontosabb autóbusz végállomásai, a felszíni P+R parkolók, üzemi létesítmények (üzemanyagtöltő állomások) alkotják. A főútvonalak és a településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak foglalják magukba a teljes villamos-hálózatot (a gyalogos elsőbbségű terek kivételével), valamint az autóbusz és a trolibusz közlekedés legfontosabb útvonalait, továbbá a kerékpáros közlekedés meghatározó elemeit és a gyalogos közlekedés felületeinek egy részét. A TSZT 4.1.3.5. fejezete tartalmaz a tervezés szempontjából releváns megállapításokat, miszerint: „A közúthálózat főhálózati elemeinek elhelyezését biztosító, az „1. Területfelhasználás” című tervlapon jelölt közúti közlekedési terület (KÖu) szélessége növelhető a TSZT és FRSZ előzetes módosítása nélkül új csomópont építése vagy bővítése esetén. Továbbá gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, valamint környezetvédelmi berendezés telepítése és a közlekedésbiztonságot növelő nyomvonalkorrekció esetén is lehetséges a TSZT-ben és FRSZ-ben jelölt szélesség növelése.” Ezen felül: „A szerkezeti terv „2. Közlekedési infrastruktúra” című tervlapján jelölt településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonala a TSZT és FRSZ módosítása nélkül pontosítható, amennyiben a hálózati kapcsolatai változatlanok maradnak.”


19


A TSZT 4.1.7.1. fejezetében taglalt, más jogszabállyal érvényesülő elemek közül a szennyvizek szempontjából érzékeny vízgyűjtőterület, a karsztos terület és az alábányászott terület érintik a tervezési területet. Szennyvizek szempontjából érzékeny vízgyűjtőterület „A NeKI adatszolgáltatása alapján feltüntetésre kerültek azok a vízgyűjtő területek, melyek a szennyvízkezelés és elhelyezés szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek.” Karsztos terület: „A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a karsztos területek a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősülnek, amelyekre vonatkozó előírásokat a kormányrendelet tartalmazza.” Alábányászott terület: „E területeken a tervezett hasznosítás, illetve a beépíthetőség feltételeinek meghatározására – lehetőleg a tervezési fázis elején – állékonysági és építésföldtani alkalmasság vizsgálat szükséges, amelyhez az adott területrészt üregfeltárás, -feltérképezés céljából meg kell kutatni. A megkutatásnak ki kell terjednie az üregek vízzel való töltöttségére és az esetleges vízszennyezettségre is, mivel ezek nagyban befolyásolhatják az üreg-, illetve a területhasznosítást.” 1.6.2. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata (KÉSZ) - Budapest Főváros XXII. kerület, Budafok-Tétény Önkormányzatának 12/2010. (VI.30.) ök. rendelete. A rendelet elfogadása óta többször, összesen 14 alkalommal módosult. 1. melléklet – Övezeti tervlap A tervezési területen – a Mária Terézia utcában - a KL-KT-XXII jelű, gyorsforgalmi utak, főutak és szerkezeti jelentőségű gyűjtő utak övezete szélesedne a VKBF/1 jelű, városközponti építési övezet irányába. A Donszky Árpád utcai módosítás miatt a VK-BF/1 és az I-BF/L-2 övezetek határvonalai módosulnak kis mértékben.


20


2. melléklet – Kerületi szabályozási terv A hatályos szabályozási terv szerint a Mária Terézia utca mentén futó övezethatár jelenleg is a KL-KT-XXII és a VK-BF/1 övezetek között húzódik, de a tervezett új villamos pálya meghosszabbítása miatt szükséges az övezethatár módosítása. A szabályozás egyéb elemei közül a gépjárműtároló, a célforgalmú gépjárművek számára igénybe vehető közterület is módosul. A Donszky Árpád utcánál az utca tengelyvonal változik, és szűkül az utca keresztmetszete is, mivel a korábbi szélesebb szabályozás az idő folyamán okafogyottá vált. Emiatt a szabályozás elemei közül a szabályozási vonalat, övezethatárt, az építési helyet, az építési vonalat, a gépjárműtároló vonalát és a közterület zöldfelületként fenntartandó részét módosítani szükséges. Az érintett KL-KT-XXII övezet előírásai:

4. melléklet – Útvonalak szerepe és tervezési osztályba sorolása II. rendű főutak: - Mária Terézia utca (a Pécsi utca kiépítéséig) - Kossuth Lajos utca (a Pécsi utca kiépítéséig, vagy a Mária Terézia utca kétirányúsításáig) Ez utóbbi a hatályos TSZT-vel csak részben van összhangban, mivel a TSZT csak a Mária Terézia utcát jelöli tervezett II. rendű főútként. Ezen felül bár a Pécsi utca régi terv, nem szerepel még tervezett elemként sem a TSZT tervlapján.


21


1.6.3. A tervezési területet érintő egyéb tervek A tervezési területre korábban több tanulmányterv is készült, melyek részben közlekedési jellegűek voltak, részben városrendezési szempontokat is hivatottak voltak vizsgálni. I. 2008-ban a Via-comp Mérnöki Iroda Kft. készített terveket a Mária Terézia utca és a Kossuth Lajos utca átépítésére. A terv több változatban készült és végül az egyik változat engedélyezési tervig jutott. II. Az említett két utca átépítésére 2014-ben a Speciálterv Építőmérnöki Kft. is készített három változatot, melyek közül a „C” változat jelen tervezésnek is alapjául szolgált. Ebben a változatban szerepel a Mária Terézia utca – Kossuth Lajos utca – Tóth József utca – Nagytétényi út csomópontnál a tervezett körforgalom, bár a FŐMTERV Zrt. előzetes vizsgálata alapján a tervben szereplő geometria nem felelt meg, így szükségessé vált a csomópont áttervezése is. A településrendezési eszközök módosításához, a FŐMTERV Zrt.-től kapott adatszolgáltatásban (engedélyezési terv) már egy átrajzolt geometriájú csomópont szerepel. III. Legutóbb a Város-Teampannon Kft. készített egy részletes tanulmányt Budafok városközponti területeire, melyben a terület gyalogos forgalmát, a főbb közlekedési irányokat, az egyes főbb funkciók elérhetőségét és a villamos pálya elválasztó hatását vizsgálta. A tanulmány alapját szintén a Speciálterv Építőmérnöki Kft. által készített „C” változat jelentette, illetve ahhoz mérten javasolt korrekciókat.

A Speciálterv Építőmérnöki Kft. „C” változata


22


Város-Teampannon Kft. rajzai


23


IV. 2002-ből származik a Budafoki Önkormányzat által átadott terv, ami a Pécsi utca tervezett kialakítását tartalmazza és amelyet szintén a Via-comp Mérnöki Iroda Kft. készített el. A terv szerint a Pécsi utca délen a Mária Terézia utcába köt majd be a Donszky Árpád utcánál. Északon a Pécsi utca a Leányka utcai lakóteleptől északra köt majd a Leányka utcába.

A tervezett Pécsi utca terve – 2002.

V. Szintén a tervezési területhez kapcsolódó terv az A.D.U. Építész Iroda Kft. által készített településrendezési tervmódosítás [24/2015.(XI.16.) ök. rendelet], mely a 40. sz. vasúti fővonal korszerűsítéséhez szükséges módosításokat tartalmazta, az érintett helyeken: -

1. Budafok belváros megállóhely – Pécsi út átvezetése

- 2. Mária Terézia út – Tóth József utca, közterület módosítás A jelen beruházáson kívül esik: -

3. Nagytétényi út – Sörház utca, közterület módosítás

-

4. Nagytétényi út – Vágóhíd utca, közterület módosítás

-

5. Nagytétényi út – Növény utca, közterület alakítás

-

6. Minta utca (M0 autóút) – közterület határvonal módosítás

-

7. Bartók Béla utca – Társasház utca között határvonal módosítás

-

8. Tűzmester utca – határvonal módosítás

-

9. Nagytétény-Diósd állomás – közterület alakítás

-

10. Közigazgatási határ – Barackos út, vasúti terület szélesítése

1. .

2. .

VI. A budafoki piac és környezetének rendezése már régi terv volt. Az évek során több tanulmány is készült a területre, sőt évekkel ezelőtt nyílt tervpályázatot is kiírt az Önkormányzat. Mára a piac átépítése és a környezetének rendezése megvalósult, így azt meglévő állapotként lehet figyelembe venni.


24


1.7. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 1.7.1. Természeti adottságok, tájhasználat Budafok városközponti részét a Kossuth Lajos utcától nyugatra mozgalmas terepviszonyok, lejtők tagolják. Az alapvetően dombsági szerkezetű táj gyakorlatilag teljesen beépített. A déli tervezett körforgalmú csomópontból a Tóth József utca is meredeken indul a domb irányába, ami az útcsatlakozás megfelelő lejtési szöge miatt, megnehezíti a tervezett körforgalom kialakítását is, de a változatos terepviszonyok miatt, az időszakosan a lejtő aljánál jelentkező nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetéséről is gondoskodni kell. A településrendezési tervi módosítással érintett területek felszíne sík. 1.7.2. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A tervezési területen országos természeti érték, természetvédelmi terület, helyi védelmet élvező természetvédelmi területet, Natura 2000 terület nem található. A szomszédos Duna ugyanakkor a Nemzeti Ökológiai Hálózat része és egyben NATURA 2000 terület is.

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

1.8. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A XXII. kerület alapvetően Budapest zöldfelületben gazdag területe. A biológiailag aktív (növényzettel állandóan vagy időszakosan fedett, és vízfelületek) felületek aránya magas, összvárosi összehasonlításban is kedvező. A zöldfelületek területe 2000 ha körüli, amely a kerület közel 60 %-át teszi ki. Budafok belvárosa (a Mária Terézia utca és Kossuth Lajos utca menti területek) majdnem teljesen beépített, de ezen a területen is található számos park és tér, amely a zöldfelületi arányt javítja. Jelen tervezés szempontjából a közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel érintett területeket vizsgáltuk: Kossuth Lajos utca: A Kossuth Lajos utca déli részén, a Tóth József utcától a Donszky Árpád utcáig, valamint az északi részén a Mária Terézia és a Kossuth Lajos utca csatlakozásától a Kuruc közig, a jelenlegi állapotban igen keskeny, főként aszfaltburkolatú járda fut végig a telekhatárok és homlokzatok mentén az úttest két oldalán. Itt az úttest és a homlokzatok (telekhatárok) között helyhiány miatt zöldsávok létesítésére és faültetésre nem volt hely, így itt jelenleg zöldfelület nem található.


25


A Kossuth Lajos utca középső szakaszán, a Kuruc köz és a Donszky Árpád utca között a lakóépületek és a közöttük lévő szolgáltató épületek úszótelkei találhatók. Itt az épületbejáratokhoz vezető járdák mellett kisebb méretű zöldfelületek helyezkednek el, melyeket vagy az ott lakók gondoznak - ezért szépen rendben tartott, sok helyen alacsony kerítéssel védett zöldfelületek -, vagy pedig az áttaposások miatt lepusztult zöldfelületek, főleg kiritkult gyepfelületek néhány fával. Mária Terézia utca: A Mária Terézia utca jelenlegi járdafelületeinek nagy része aszfaltburkolatú, kivéve a Kuruc köznél található Promontor-udvar üzletház környezetében, a CIB bank épülete előtti járdaszakaszon, a Duna utca északi oldali becsatlakozó járdáján, valamint a Városháza téren a Posta épülete előtt, ahol kiselemes térkő burkolat található. Ugyancsak kiselemes térkő burkolat található a Városháza téren a Polgármesteri Hivatalhoz bevezető utcaszakasz északi oldali járdáján. A Savoyai Jenő téren az aszfalt burkolatú járda a téren található kiskockakő burkolathoz csatlakozik. A zöldfelületek nagy részét a következők jelentik: a Mária Terézia utca nyugati oldalán a Kuruc közig a lakóépületek bejárataihoz vezető burkolatokból kirekesztett, részben az ott lakók által fenntartott zöldfelületek, részben az úszótelkek közötti, összefüggő, többé-kevésbé jó állapotú, néhány helyen azonban - az árnyék vagy áttaposás miatt - kiritkult, vagy kipusztult gyep- és cserjefelületek. A keleti oldalon található zöldfelületek főleg az utat, a villamospályát, a lakóépületek parkoló felületeit, illetve a járdákat kísérő zöldek, sok helyen kiritkult, kipusztult növényzettel, elhanyagolt, rossz állapotban. Ezen a szakaszon található néhány fasor is: az út déli szakaszán, a kerékpárutat kísérő zöldsávban egy nemrég telepített, fiatal fákból álló fasor, míg a Városháza térhez közeledve, a keleti oldali járdát és a villamospályát kísérő zöldsávokban korábban telepített, idősebb egyedekből álló fasorok találhatóak, rövidebb-hosszabb szakaszokon. A Városháza tér BKV épület mögötti, és a Posta épülete előtti zöldfelületein főleg gyepfelületek, illetve fák találhatóak. A gyepfelületek az árnyék miatt kiritkultak, helyenként áttaposások figyelhetők meg, a cserjefelületek szintén ritkásak, elöregedettek. A Kuruc köztől észak felé, az utca nyugati oldalán a keskeny járda miatt egyáltalán nincsenek zöldfelületek, csupán egy kis szakaszon ékelődik be az úttest és a járda közé két kisebb zöldfelület az ott található fák körül. A Városháza tértől északra, a keleti oldalon folytatódnak a villamospályát követő keskeny, hosszú, lepusztult zöld sávok. Az útpályától keletre az aszfalt burkolatú járdák és parkolófelületek felöli oldalon, valamint a járdafelületbe ékelődve találhatóak zöldfelületek. Ezen zöldfelületek állapota megegyezik az előző szakaszon található zöldfelületekével. A Szent István térnél a tér zöldfelületei egy elöregedett cserjékkel beültetett rézsűfelülettel kapcsolódnak a villamospályát követő aszfaltburkolatú járdához.


26


Tovább haladva észak felé, az orvosi rendelő és gyógyszertár vonalában a zöldfelületek mellett nagy, zúzottköves felületen rendezetlen, parkolásra használt felület található az aszfalt burkolatú járda mellett. A Duna utca és a Demjén utca között, a templom előterében szépen rendben tartott, láncos korláttal lekerített, cserjés-fás terület található. A Leányka utca tervezési területbe nyúló részén az úttestet mind a villamospálya, mind a két oldalon futó járda felől zöldsáv követi. A zöldsávokban helyenként szakadozott, hiányos cserjesorok találhatók néhány fával, kisebb szakaszokon fasorral. Tóth József utca – Nagytétényi út keresztezésében tervezett körfogalmú csomópont környéke: A tervezett körforgalom helyén jelenleg egy járdaszigetekkel kialakított útelágazás található, az úttestet követő aszfalt- és térkő burkolatú járdákkal, a keleti, vasút felőli oldalon az útpályát követő, nemrég épült kerékpárúttal. A Kossuth Lajos és a Mária Terézia utca csatlakozásánál jelenleg egy kicsi, zöldfelületekkel tagolt teresedés található. A Kossuth Lajos utca és a Tóth József utca által közrezárt terület jelenleg egy meredek domboldal, gyepes felülettel. A Tóth József utca déli oldalán a tervezési határ a Tóth József utca felé felvezető lépcsősor és a lépcsősort követő támfal. A lépcső aszfalt burkolatú járdára vezet le, ami a sarkon, dél felé elfordulva, végigfut a homlokzatok mentén, a tervezési határ végéig. A becsatlakozó Nagytétényi út túloldalán, a kerékpárút és az úttest közötti, valamint a kerékpárút és a vasút közötti zöldsávok elhanyagolt, lepusztult, gondozatlan zöldfelületek. 1.9. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Ahogy a tervezési terület bemutatásánál már említésre került, a Mária Terézia utcát és Kossuth Lajos utcát, illetve a déli Tóth József utcai csomópont átépítését felölelő komplett beruházás a Leányka utcától a Nagytétényi útig terjed. Ezen területnek csak két kis része az, ami a településrendezési tervmódosítással érintett. Ugyanakkor mivel a teljes beruházás Budafok legfrekventáltabb, városközponti területeit érinti, célszerű az épített környezet vizsgálatát kiterjeszteni a beruházás teljes területére. 1.9.1. A területfelhasználás vizsgálata A Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia utca menti beépült területek területfelhasználása a hatályos TSZT szerint jellemzően kiemelt jelentőségű helyi központi terület, illetve a déli részen a Tóth József utca irányában már intézményi a besorolás. A hatályos KÉSZ övezeti besorolása ezzel nincs teljesen szinkronba, mivel többek között a jellemzően intézményi területfelhasználású terület határa a kerületi övezeti terven máshova esik. Azért a két terv ennek kapcsán nincs ellentmondásban, mert a


27


korábban használatos „I” (intézményi) és „M” (munkahelyi) területek nagyjából megfelelnek a mostani Vt-H övezetben elhelyezhető funkcióknak is. Mivel a hatályos TSZT és a hatályos KÉSZ több ponton eltérnek, ezért a kerületben új, az új TSZT-nek megfeleltetett Kerületi Építési Szabályzat készül, amely várhatóan jövőre léphet majd hatályba. A TSZT szerinti besorolás gyakorlatilag megfelel a valós állapotnak is, hiszen a kiemelt jelentőségű helyi központi területbe azok a kiemelt jelentőséggel rendelkező kerületi központok lettek besorolva, melyek nagy része eltérő intenzitású, jellemzően kis- és kertvárosias lakóterületek hagyományos központjai. A budafoki városközponti területen megtalálhatók 10 emeletes panel társasházak, kisvárosias karakterű F, F+1, F+2 szintes beépítések, sok esetben vegyesen lakó és kereskedelmi, szolgáltató funkcióval. Találhatók a területen közintézmények, közfunkciót ellátó területek, építmények és a beépült területek közé több helyen beékelődnek Zkp területfelhasználásba sorolt közhasználatú zöldfelületek, közparkok is. A Mária Terézia utca mentén található néhány régi, földszintes dobozáruház is, a hozzájuk tartozó parkolókkal. A közösségi közlekedéshez kapcsolódó épületek elavultak, régiek. 1.9.2. Tulajdonvizsgálat Tulajdonosi szempontból a tervezéssel érintett telkeket vizsgáltuk, mindkét beavatkozási területen. Mária Terézia utca

Donszky Árpád utca

Érintett hrsz.-ok Mária T. utcában: 223631/9 Donszky Á. utcában: 223631/2 223631/9

Hrsz.

223631/9

223631/2

Hely Mária Terézia utca egy szakasza és a környező lakóházak közti közterületek Kossuth Lajos utca egy szakasza és a Donszky Árpád utca

Művelési ág/ kivett megnevezés

Terület

Tulajdonos

kivett közterület

13.464 m2

Bp. XXII. kerület Önkormányzata

kivett közterület

2601 m2

Bp. XXII. kerület Önkormányzata

A táblázatban szereplő ingatlanok mind a Kerületi Önkormányzat tulajdonában vannak, így tulajdoni problémát várhatóan nem okoz majd a tervezett módosítás.


28


1.9.3. Az épületállomány vizsgálata és a környezet geodéziai felmérése A tervezéshez újonnan készült geodéziai felmérés a Leányka utcától a Tóth József utcai csomópontig. A felmérés, mivel közlekedési tervezéshez készült, így részletesebb annál, mint amire egy rendezési terv módosításához szükség lenne, de ez csak segíti a munkát. A felmérést a FŐMTERV Zrt. rendelte meg és adta át számunkra. A tervezéssel érintett területek térképrészlete az 1.2.1. fejezetben került bemutatásra. A tervezési terület épületállománya (képek forrása: saját készítés és internet) A tervezési terület északi vége a Leányka utcai lakótelepben végződik. Itt tízemeletes házgyári panel társasházak sorakoznak. Állaguk maximum közepesnek mondható. Leányka utcai lakótelep

A református templom tömbjén a templomot kiszolgáló épületek és a Duna utcában egy irodaház áll. A Duna utca Mária Terézia utca felöli végén egy üzlet is található. A református templom környéke


29


Az álomautó múzeum tömbje a Leányka utca felől viszonylag jellegtelen, bár a terület régi kovácsoltvas-kő kerítése említésre méltó. A kapun álló két címert tartó oroszlán műemlék. Álomautó Múzeum

A Dél-budai Egészségügyi Szakrendelő tömbje és a hozzá csatlakozó Szent István tér nagy része zöldfelülettel borított. Beépítés csak a Duna utca mentén, az SZTK épülete, illetve a Leányka utca sarkán néhány üzlet található. A szakrendelő épülete F+3 szintes, téglaarchitektúrás, lapostetős, közepes állagú épület. A sarki üzletek épülete hasonló megjelenésű, de földszintes és dongaboltozatra hasonlító lekerekített fedésű. A szakrendelő és a Szent István tér környezete


30


A Savolyai Jenő tér Budafok városközponti részének egyik reprezentatív tere a Szent Lipót templom előtt. A tértől délre válik ketté a Mária Terézia utca és a Kossuth Lajos utca. A Savolyai Jenő tér és környezete

A Kossuth Lajos utca beépítését jellemzően földszintes, vagy F+1 emeletes, esetenként F+2 emeletes épületek alkotják. Az utca képe leginkább kisvárosias hangulatú, bár néhol még régebbi, falusias jelleget is hordoz. Kossuth Lajos utca a Kuruc köztől északra


31


A Kuruc köztől délre ez a fajta beépítés már csak a domboldal felöli oldalon maradt meg, a Mária Terézia utca felé 10 emeletes panel társasházak sorakoznak. Ezen a szakaszon a Kossuth Lajos utca képe felemás, aránytalan. Kossuth Lajos utca a Kuruc köztől délre

A Kossuth Lajos utca épületei összességében közepes állagúak, az utca déli vége felé már inkább felújításra szorulók. Építészeti minőségében az utcaképből kiemelkedik a Promontor udvar - üzletház épülete. Promontor udvar

A Mária Terézia utca szintén felemás képet mutat. Nyugati oldala a Kossuth Lajos utcához hasonló zártsorú, kisvárosias beépítésű, földszintes, vagy F+1 emeletes épületekkel. Keleti oldala ezzel szemben egy másik kor építészetét hordozza, itt a régi mozi épülete, illetve néhány földszintes kereskedelmi „doboz” épület található. Mária Terézia utca északi része


32


A Mária Terézia utca ezen szakaszának épületei jellemzően közepes, vagy annál rosszabb állagúak. Ezen a részen található az egykori piac, mára felújított tere (a piac egy utcával hátrébb került). Az új piac

A Városház téren a jelenlegi villamos végállomásnál álló építmények állaga maximum közepes. Villamos végállomás

A Mária Terézia utca déli szakaszán, a Kossuth Lajos utcához hasonlóan, a 10 emeletes panel társasházak sorakoznak. A házak állaga jónak mondható. Villamos végállomás


33


A Tóth József utcai csomópont előtt, mind a Kossuth Lajos utca, mind a Mária Terézia utca képe visszaváltozik kisvárosias jellegűbe. A házak itt is jellemzően földszintesek, F+1, esetleg F+2 emeletesek, de jellemzően közepes, vagy annál rosszabb állagúak. A csomópont területe beépítetlen, illetve a Tóth József utca mentén a domboldalon áll egy elektromos trafóház. Tóth József utcai csomópont környezete

1.9.4. Az épített környezet értékei Bár a beruházás kapcsán tervezett településrendezési tervmódosítás nem érint semmilyen épített értéket, de a Leányka utca és a Nagytétényi út között, mind a Mária Terézia utcán, mind a Kossuth Lajos utcán található néhány védett érték. A mellékelt ábra a hatályos budapesti TSZT 3. a) mellékletének részlete, amin: -

piros sraffal az érintett műemlékek telkei,

-

narancssárga sraffal a jogszabályban rögzített műemléki környezetek,

-

sárga négyzettel a fővárosi helyi védelem alatt álló építmények,

-

a kék kitöltéssel pedig a fővárosi helyi védett épületegyüttesek lettek feltűntetve.

Az önkormányzati adatszolgáltatás szerint ez az állapot megfelel a ma hatályos állapotnak. A fővárosi helyi védelmet nyilvántartó rendelet 2016. február 24-i állapota azonban egy ponton eltér, a Budafok-Belváros vasúti megállóhely kapcsán.


34


1.9.4.1. Műemlékek környezetek

és

műemléki

A műemlékek közül a Savolyai Jenő tértől északra, a Leányka utca 1/b alatt található „Álomautó Múzeum” bejáratánál, a kapun áll két címertartó oroszlán. Nem a Mária Terézia utcában, de az ahhoz csatlakozó Városház téren áll a Polgármesteri Hivatal épülete, ami szintén műemlék. A Kossuth Lajos utca 36. szám (Hosszúhegyi út 15.) alatt található lakóház, szintén műemlék. A területet érintő egyetlen műemléki környezet a Sacelláry-kastély és kertjének műemléki környezete. A Sacelláry-kastély maga az Anna utcáról nyílik, de műemléki környezete a Leányka utcáig kinyúlik.

Az érintett műemlékek nyilvántartása Törzsszám

Azonosító

Helység

Cím

Név

Védelem

Bírság kategória

15813

1281

Budapest 22

Leányka utca 1/b.

Két címertartó oroszlán

Műemlék (nyilvántartott)

III.

15945

1288

Budapest 22

Városház tér 11-13.

épület

Műemlék

II.

15812

1280

Budapest 22

Kossuth L. utca 36.

Lakóház

Műemlék (nyilvántartott)

III.

Védési ügyiratok

3/1993. (II. 12.) KTMMKM

Helyrajzi szám

EOV Y koordináta

EOV X koordináta

223556

649240

231754

223610

649479

231375

223802

649305

231288

Az érintett műemléki környezet nyilvántartása Törzsszám

Azonosító

Helység

Cím

Név

Védelem

16210

13512

Budapest 22

Anna utca 1-3.

Sacelláry-kastély és kertjének műemléki környezete

Műemléki környezet

Hrsz.:

Bírság kategória

Védési ügyiratok

11/2006. (V. 9.) NKÖM

223720, 220720, 220754, 220588/1, 220700, 220698, 223557, 223555, 220722, 220721, 220710, 220708, 220707, 220706, 220705, 220704, 220703, 220702, 220701, 220699, 220697, 220692, 220691, 220686, 223556, 220709


35


1.9.4.2. Fővárosi védelem Budapest Főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről a Fővárosi Közgyűlés 37/2013. (V.10.) számú rendelete szól. A rendelet 1. melléklete tartalmazza a Budapest fővárosi helyi védettségű építészeti örökségének jegyzékét, kerületi bontásban. Ez alapján a kerületben budapesti helyi védett építészeti örökség 33 egyedi építmény és 7 épületegyüttes, melyek közül az alábbiak érintik a jelen beruházás területét. Egyedi építmények

Sorszám: 22.1.26. Cím: Kossuth Lajos utca 54. Hrsz.: 223814 Megnevezés: Lakóépület (XX. eleje)

Sorszám: 22.1.27. Cím: Kossuth Lajos utca 78-94. Hrsz.: 223830 Megnevezés: Borászati árverési csarnok épülete a csarnok belsőépítészeti kialakításával együtt (1910.)

Sorszám: 22.1.31. és 22.1.46. Cím: Mária Terézia utca 15. és Városháztér 1. Hrsz.: 223570 Megnevezés: Posta


36


Sorszám: 22.1.47. Cím: Városháztér 7-10. Hrsz.: 223606/1 Megnevezés: Rendőrség

Sorszám: 22.1.31. és 22.1.46. Cím: Városháztér 13. – Mária Terézia utca 17. Hrsz.: 223609/7 Megnevezés: Villa A helyrajzi szám azért szerepel pirossal, mert a rendeletben 223609/3 hrsz.-al szerepel az épület, de közben a telek megosztásra került és az épület ma a 223609/7 hrsz.-ú telken áll. A TSZT 3. a) melléklete egy ponton eltér a fővárosi hatályos rendelettől, mivel korábban 22.1.5. számmal, szerepelt benne Budafok Belváros vasútállomás is [hrsz.: 224930; állomásépület (XIX. sz. második fele)], de a frissen ellenőrzött rendeletből hiányzik ez a sor, illetve a sorszám szerepel, de a hozzá tartozó sor üres. Ha kikerült az épület a rendeletből, akkor kérdés miért maradt benne az üres sor. Ez alapján nyilvántartási hiba is feltételezhető, ezért említettük meg az épületet. Ugyanakkor mivel az épület nem érinti közvetlenül a tervezési területet, ezért ezt csak tájékoztató jelleggel szerepeltetjük. Kivágat a web jogtárból:

Épületegyüttes


37


1.9.4.3. A régészeti lelőhelyek vizsgálata Az adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy a XXII. kerület nagy részét lefedik a nyilvántartott régészeti lelőhelyek. Ez alól a tervezési terület sem kivétel. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek közül a tervezési terület kapcsán kettőt kell megemlíteni. Egyrészt a 45. számút, amelynek hatalmas kiterjedésébe beleesik a tervezési terület is, illetve a 70. számút, amely csak érinti a tervezési terület északi szélét. Az adatszolgáltatás alapján a két nyilvántartott régészeti lelőhely adatai: Lelőhely száma

Név és helyrajzi szám

69977

45

Budafok: a hrsz.-ok sokasága felsorolhatatlan, a nyilvántartás sem tartalmazza mindet.

78627

70

Budafoki új lakótelep a vasút mentén: 220550, 220555/1,

Azonosító

220555/2, 220555/3, 220555/4, 220555/5, 220555/6, 220556, 220557, 220558, 220559, 220560, 220561, 220562, 220563, 220564, 220565, 220566, 220567, 220568, 220569, 220570, 220571, 220572, 220573/1, 220573/2, 220574, 220575, 223558, 223559, 223575, 220576/1, 223574, 45139, 43574, 43578, 223560, 223576, 223577, 220583, 220581, 220579/1, 220580, 220578, 220577, 220576/2, 220582, 223581, 223580, 43579, 43577, 43569/13, 43576/17, 43576/16, 43573/4, 43572/6, 43573/2, 43901, 43900/7, 43900/2, 43900/6, 43900/3, 43900/4, 43900/5, 43904, 45137/1, 43572/2, 45141/2, 220549/2, 220549/3, 220549/6, 220549/1, 224932/1, 220588/1, 220551, 220552, 220592, 220540, 220606, 220529/2, 220513, 220607, 220651/4, 220657, 220639/1, 220619, 220626, 220625, 220618, 220530, 220601, 220599, 220598, 220536, 220535, 220533, 220534, 220538, 220537, 220532, 220531, 220604, 220549/5, 220539, 220548, 220541, 220544, 220605, 220547, 220546, 220542, 220543, 220545, 220600, 220597, 220603, 220655, 220651/3, 224931, 223584/2, 223583/2, 223582/2, 223583/1, 223582/1, 223579, 220589/1, 220589/3, 220589/2, 220591, 220593, 220629, 220628, 220627, 220654, 220632, 43589/1, 43902, 43573/1, 43569/12, 43573/3, 43575/2, 45141/1, 45138/3

A tervezési területet érintő egyéb védettségek: A tervezési területen nincs más egyéb, az épített környezetet érintő védettség. Az önkormányzatnak helyi védelmi rendelete nincs, így a kerületi helyi védelmi kategória itt nem létezik. Az adatszolgáltatásként kapott egyéb nyilvántartások (világörökség várományos területek) nem érintik a tervezési területet.


38


1.10. KÖZLEKEDÉS 1.10.1. Közúti kapcsolatok Kossuth Lajos utca A Kossuth Lajos utca fővárosi kezelésű déli irányban egyirányú másodrendű főút. Az igen rossz állapotú, aszfalt burkolatú útpálya mellett mindkét oldalon szegély melletti párhuzamos parkolás figyelhető meg, valamint kiemelt szegéllyel elválasztott keskeny gyalogos felület. A szakaszon gépjármű közlekedés mellett menetrendszerinti autóbusz közlekedés bonyolódik, illetve az itt található pincészeteket ellátó teherforgalom is megfigyelhető. A meglévő állapot több szempontból is kedvezőtlen: - A szűk keresztmetszetű utcán – a kerület és Buda úthálózatának adottságai miatt – jelentős átmenő forgalom halad keresztül. - Nagyon keskenyek a járdák, a gyalogos közlekedés másodrangú a közúti közlekedéshez képest, miközben jelentős forgalomvonzó létesítmények (iskolák, pincészetek) találhatók az utca mentén. - Rendezetlen kialakítás, gyalogos szempontból nehezen átjárható. Mária Terézia utca A Mária Terézia utca fővárosi kezelésű északi irányban egyirányú másodrendű főút. Az aszfalt burkolatú útpálya páros oldalán szinte a teljes szakaszon szegély melletti párhuzamos parkolás figyelhető meg. A tervezési terület Demjén István utca – Városház tér közötti szakaszán, a páratlan oldalon szélső villamos pálya halad. A szakaszon gépjármű közlekedés mellett menetrendszerinti autóbusz közlekedés bonyolódik. A meglévő állapot több szempontból is kedvezőtlen. - A Kuruc köz – Savoyai tér között nagyon keskenyek a járdák, a gyalogos közlekedés másodrangú a közúti közlekedéshez képest, miközben jelentős forgalomvonzó létesítmények (piac, posta, üzletek, stb.) találhatók az utca mentén. - Gyalogos szempontból nehezen átjárható, kevés a gyalogátkelőhely. - Nincs jelzőlámpás csomópont, a nagy forgalmú utcán több kereszteződés balesetveszélyes. - A Városház téri buszmegálló kialakítása nem megfelelő. Keskeny, balesetveszélyes, a jellemző gyalogos irányokat nem fedi le. Kossuth Lajos utca, Mária Terézia utca, Tóth József utca, Nagytétényi út körforgalom A Mária Terézia utca – Kossuth Lajos utca – Tóth József utca – Nagytétényi út csomópont jelenlegi kialakítását tekintve egy egyszerű „T” csomópont. A meglévő állapot több szempontból kedvezőtlen: - A Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia utca nagyon hegyes szögben csatlakozik egymáshoz. - A Tóth József utca hosszesése igen meredek (közel 9,3%), törésben csatlakozik a csomóponthoz - Kossuth Lajos utcából a Tóth József utcába közlekedő autóbuszok számára kedvezőtlen helyszínrajzi-, illetve magassági vonalvezetés. - A Tóth József utca – Nagytétényi út csatlakozás nehezen belátható a sarkon lévő épületeknek köszönhetően.


39


1.10.2. Közösségi közlekedés

A Budafok Városház tér és a belváros kapcsolatát a Mária Terézia utca – Leányka utca – Fehérvári út útvonalon közlekedő 47-es és 56-os villamos biztosítja. A két viszonylat több ponton biztosít átszállási kapcsolatot a budapesti metróhálózatra. Az 56-os villamos közvetlen Közép és Észak-Budai kapcsolatot biztosít. A tervezési területen a villamosnak három megállója található: - Városház tér végállomás - Savoyai Jenő tér - Leányka utcai lakótelep. A villamos viszonylatok csúcsidőben 16 menettel, 3,75 perces közös követéssel közlekedik, míg az autóbusz viszonylatok közös követési ideje 1,46 perc, azaz 41 menet egy irányba. 1.11. KÖZMŰVESÍTÉS A közmű munkarész összeállításakor a közművekkel túlzsúfolt nagyvárosi környezetben felszín- és műtárgyépítésekkel kapcsolatos közműépítésekkel, közműkiváltásokkal, közműellátási feladatokkal foglalkoztunk vízellátás, gázellátás, csatornázás, elektromos munkák, hírközlés, közúti jelző alépítmény és BKV egyenáram szakágakban. A tervezést megelőzően a tervezett felszínnel és műtárgyépítésekkel kapcsolatos közműépítésekről a közműszolgáltatóktól közműnyilatkozatokat kértünk, akik megvizsgálták az adott hálózatukat és nyilatkoztak arról, hogy az út-, vasút és műtárgyépítéssel érintett tervezési területen hálózat felújítást, ill. fejlesztést terveznek-e. A közmű üzemeltetők nyilatkozataiban foglaltakat a tervezés során figyelembe kell venni. A későbbiekben a terveket az egyes szolgáltatókkal, üzemeltetőkkel, hatóságokkal egyeztetni, engedélyeztetni szükséges.


40


Vízellátás A tervezési területen a Fővárosi Vízművek Zrt. vízvezetékei üzemelnek. A tervezett útépítések érintik a területen üzemelő vízvezeték hálózatot. A Törley tér és a Savoyai S tér között a Mária Terézia utca alatt DN300ac. valamint DN400 ac. vezeték húzódik. A mellékutcák felé jellemzően DN80ac. és DN100ac. ágaznak le. A DN400 vízvezeték a Templom és a Duna utca között a páratlan oldali útpályát keresztezve áttér a páros oldal kiszélesített járda alá és Szent István teret elérve a Játék utcát lekeresztezve halad tovább. Kossuth Lajos utca alatt párhuzamosan halad a DN200ac. , DN300ac. illetve a DN400ac. vízvezeték. Mária Terézia utca 27. sz.-tól a Tóth József utcáig az útpálya alatt DN150ac. vízvezeték található. A tervezett körforgalom területén DN150göv. és DN300göv. anyagú hálózat üzemel a Tóth József utca felöl érkező DN200ac. csatlakozásáig. A csomópontot vízjelző kábel is keresztezi. Vízelvezetés A tervezési terület a Központi Szennyvíztisztító vízgyűjtő területéhez tartozik, A vizsgált területen a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. csatornái üzemelnek. Túlnyomó részt egyesített rendszer szerint csatornázott, de találhatók a területen elválasztott rendszerű csatornaágak: szennyvízcsatornák és csapadékcsatornák is. Péter–Pál árok zárt szelvényben érkezik a Savoyai Jenő tér felöl és keresztezi a tervezési területet 300/150 SZ6 bKő és 130/195 Te b szelvénnyel, majd a Játék utca –Duna utca vonalán éri el a Dunai bevezetést. Dietzl lépcső felöl érkező csapadékvíz ∅180vb. zárt szelvényben vezetve keresztezi le a Kossuth Lajos utcát, az emeletes házak közötti teret, a Mária Terézia utcát, majd ∅100b. zárt szelvényben a 30a és a 40a vasútvonalat és ∅200/200SZ1 b. zárt szelvényben M6-os bevezető utat és ∅100 vb. zártszelvényben érkezve éri el a Dunai bevezetést. A Tóth József utca és a Nagytétényi úton és a Mária Terézia utcában a BIKSZ program keretében ∅ 30pvc illetve ∅40pvc szennyvízcsatorna épült. A Tóth József utca - Nagytétényi út csomópontban (a tervezett körforgalom alatt) hegy felöl érkező nagy mennyiségű csapadékvíz miatt a csomópont előtti útszakasz alatt, kisebb beavatkozások történtek. A Kossuth Lajos utcában a szennyvíz-elvezetést és a vízelvezetést az útpályáról az 60/90T b egyesített rendszerű csapadékcsatorna biztosítja. A kiemelt szegély mellett kis- és nagyméretű víznyelők vannak elhelyezve 40-50 m-ként. A tetőlefolyók a járdán keresztül az útszegély mellett folynak a legközelebbi víznyelőig. A víznyelő bekötések és a házi bekötőcsatorna anyaga (beton, ac. acél) és átmérője (∅15,∅20,∅25,∅30) változó. A bekötések állapotáról állapotfelmérést kell készíteni. A Tóth József u., Dietzl lépcső, Savoyai Jenő tér felől az útpálya felszínén folyik le a csapadékvíz, és a Kossuth utcára folyik. A Savoyai Jenő téren nincs víznyelő. A Mária Terézia utcában szakaszosan található egyesített rendszerű csatorna. A Mária Terézia u. 16.-20.sz között ∅20-∅30b. szelvényű, 15.sz (iskola előtt) ∅20-∅30b. szelvényű a csatorna. Mária Terézia u.20-47. között ∅40b. csapadékcsatorna van. Dietzl lépcső felöl érkező csatornába köt a Mária Terézia út 64. sz felöl érkező 40/60 T b egyesített rendszerű csatorna. A meglévő villamos pályával párhuzamosan halad a pálya víztelenítését szolgáló víztelenítéséhez ∅30b csapadékvíz csatorna.


41


Villamosenergia-ellátás A tervezési területen a hálózatot az ELMŰ Hálózati Kft. üzemelteti. A tervezési területen kiépített villamosenergia hálózat az egységes budapesti hálózati rendszer része. A tervezési terület villamosenergia ellátásának bázisa az Albertfalvai 220/132/10 kV-os alállomás, ahonnan induló 10 kV-os kábelkötegek fűzik fel a fogyasztói transzformátor állomásokat. A transzformátoroktól induló kisfeszültségű elosztóhálózatról látják el közvetlen a fogyasztókat. A tervezési területen a középfeszültségű hálózat földkábelekkel, térszín alá fektetve került elhelyezésre. A kisfeszültségű hálózat részben földkábeles, részben oszlopokra szerelve, szabadvezetékes, vagy légkábeles formában került kiépítésre. Az utcák és közterületek világítására kiépítették a közvilágítást. A régebb kiépítésű közvilágítás ma már sem műszakilag, sem a megvilágítás mértékében, sem energetikailag nem tekinthető korszerűnek. Gázellátás A tervezett útépítések érintik a meglévő gázhálózatot. A tervezési területen a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. kisnyomású és nagyközép nyomású gázvezetékei üzemelnek. A Kossuth Lajos utcai úttest alatt a páros oldalon DN300 HA gázvezeték található. A Dietzl lépcső vonalától az út alatti közműveket lekeresztezve a páratlan oldalon halad tovább a DN300HA szelvényű gázvezeték a 71.sz ingatlanig, majd a szűkítő után vált DN200PE szelvényre. A Kossuth Lajos utcai gázvezetékről ágazik le a mellékutcákon keresztül a Mária Terézia utca között található társasházak, intézmények irányába a kis-és középnyomású gázvezeték. A Mária Terézia utca alatt párhuzamosan nem halad gázvezeték, csak keresztezi az utat. A Na300HA 6bár-os gázvezeték a tervezési területet a Törley tértől érinti, majd a Mária Terézia utcán 73 fm hosszan a kisnyomású gázvezetékkel párhuzamosan halad és az úttest alatt keresztezi le az út- és villamos pályát a Duna utca vonalába, majd tovább halad a páros oldali kiszélesített járda alatt a Szent István téri gyógyszertár előtti úttest alatt. A Leányka utcában az Anna utca és a Savoyai Jenő tér közötti szakaszon az úttest alatt halad a felújításra került gázvezeték, az acélcsőbe húzott NA100PE illetve a NA200PE szelvényű vezeték. Elektronikus hírközlés A fejlesztéssel érintett közterületeken előirányzott út-, villamos pálya építések az alábbi távközlési szolgáltatók hálózatát érinti – a beérkezett adatszolgáltatások alapján -, melyek kiváltásának szükségességét vizsgáltuk: 1. Magyar Telekom Nyrt. 2. INVITEL Zrt. 3. DIGI Magyarország Kft. 4. Nokia Solutions and Networks Trafficom Kft. 5. UPC Magyarország Kft. 6. Antenna Hungária Zrt. 7. Novotron Zrt. Az út- és villamospálya építéssel érintett hírközlési létesítményekre vonatkozó tervezett beavatkozásokat az alátámasztó munkarészek tartalmazzák.


42


1.12. KÖRNYEZETVÉDELEM 1.12.1. Talaj A tervezési terület nagyrészt a mészkőfelszínek előterében, a Duna-parti síkságon helyezkedik el, ahol negyedkori pleisztocén képződmények vannak, döntően homok és homokos kavics. Az egyenetlenségeket lösz és löszös homok tölti ki. Mivel a terület kőzete viszonylag könnyen kitermelhető, ezért a korábbi években folytatott bányászat odáig vezetett, hogy a kerület jelentős részét érinti az alábányászottság. Az idő múlásával ezeket a vájatokat, illetve a karsztrendszer természetes üregeit használták borospincéknek, és egy részüket barlanglakásoknak is. Később veszélyes hulladékkal, gázgyári salakkal töltötték fel. A súlyosan szennyezett terület rehabilitációja 2001-től kezdődött meg. A hatályos szabályozási terv alaptérképi elemként jelöli a meglévő pincéket is. 1.12.2. Felszíni és a felszín alatti vizek Közvetlen a tervezési terület határán fut a Hosszúréti-(Kőérberki)-patak, ami a Leányka utcai felüljáró magasságában keresztezi a vasútvonalat, innen mesterséges medrében haladva a Dunába torkollik a Duna utca magasságában. Nagyobb mesterséges, fedetlen csatorna a Péter-Pál utcai esőcsatorna. A csapadékvíz a völgyvonalakat, a fennsík peremén a teraszlépcsőket követi. A mészkőhasadékokba bejut, és ott jól közlekedik. A Duna felől erős a leszívó hatás. Az Alsó Sas utca és a Kossuth Lajos utca között a sík alluviális területen a talajvíz a dunai hordalékban tárolódik, emiatt korábban nagyszámú ásott kút volt itt, ezek nagy részét mára betemették. A tervezési terület a Hosszúréti-patak, ezáltal a Duna természetes vízgyűjtő területéhez tartozik. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 Kormányrendelet alapján a tervezési területet, ahogy a TSZT környezetvédelmi tervlapján is látható, érzékenységi szempontból „1b” karsztos felszínként kell kezelni, emiatt a tervezési terület a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny és kiemelten érzékeny vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A szennyezésekre való érzékenység abból adódik, hogy a felszíni szennyezőanyagok közvetlenül beszivároghatnak a felszín alatti rétegekbe, ezzel veszélyeztetve az itt található vizeket. A tervezett átalakítások következtében ez az elsődleges veszélyforrás, mivel a csatornázottság a tervezési területen megoldott. A felszín alatti vizek mennyiségének és a nyugalmi vízszint helyzetének ellenőrzését monitoring kutak segítségével végzik, melyek közül egy a Kossuth Lajos utcában található. 1.12.3. Levegőtisztaság és védelme A levegő tisztaságát a földrajzi fekvés, a meteorológiai viszonyok, az uralkodó szélirány és a belső kibocsátók befolyásolják. A földrajzi fekvése a kerületnek kedvező, mert a Duna légcsatornája átszellőzési lehetőséget biztosít a számára.


43


A belső kibocsátók száma Budafokon az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. Ez a régi üzemek megszűnésének, átalakulásának volt köszönhető. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 2014-es budapesti mérési adatai alapján Budatétény „Jó” minősítést kapott, bár a területi mérőállomás sajnos nem mér minden légszennyező komponensre, így az összesített index szerinti ábra is feltétellel kezelendő. A kerületben az alapvető légszennyező források a közlekedésből, iparból és a lakossági egyedi fűtésből származó légszennyező anyagok. Bár a tervezési terület közelében a 6-os út és maga a Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia utca forgalmából származó légszennyezés a legjelentősebb, mégis az intézményi és lakóterületeken számottevő légszennyező forrás a fűtőrendszerekből származó károsanyag-kibocsátás is.

1.12.4. Zaj- és rezgésterhelés A környezeti terhelések közül a zaj az egyik kiemelkedő elem, mivel a környezetminőség szempontjából nagyon meghatározó. A tervezési terület környezetében az elsődleges zajforrásnak a közúti és a vasúti közlekedés számít. Budafok városközpontban a jelenlegi zajterhelés számos helyen meghaladja a határértéket. Budapest stratégiai zajtérképe alapján (2007-es adatok) az egyes zajforrásokból az alábbi nappali zajterhelések származnak:


44


Közúti zaj

Vasúti zaj

A közúti közlekedésből származó zaj a Kossuth A vasúti közlekedésből származó zaj jelentős, Lajos utca és a Mária Terézia utca mentén a 65-70 dB közötti. legjelentősebb, 65 dB feletti. Repülési zaj

A repülési zaj nem jelentős, 35-45 dB közötti.

Üzemi zaj

Az üzemi zaj nem jelentős, van ahol 35 dB alatti az érték, de a 45 dB-t sehol nem haladja meg.

1.14.5 Természetvédelem, területfoglalás A tervezési területen országos természeti érték, természetvédelmi terület, helyi védelmet élvező természetvédelmi területet, Natura 2000 terület nem található. A szomszédos Duna ugyanakkor a Nemzeti Ökológiai Hálózat része és egyben NATURA 2000 terület is.


45


A tervezési terület városi viszonyok között zöldfelületekben gazdag, helyenként szépen rendben tartott, sok helyen alacsony kerítéssel védett, néhol viszont az áttaposások miatt lepusztult zöldfelületek, főleg kiritkult gyepfelületek jellemzik néhány fával. A keleti oldalon található zöldfelületek főleg az utat, a villamospályát, a lakóépületek parkoló felületeit, illetve a járdákat kísérő zöldek, sok helyen kiritkult, kipusztult növényzettel, elhanyagolt, rossz állapotban. A vizsgált terület erős antropogén hatás alatt áll, természetes vegetáció nem található rajta, élővilágvédelmi értéket nem képvisel. 1.13. KATASZTRÓFAVÉDELEM 1.13.1. Vízrajzi veszélyeztetettség, árvízvédelem A tervezési területet természetes vízfolyás nem érinti, bár a Duna közelében van. Domborzati viszonyai miatt, az esőzésekkor a felszínre hulló csapadékvizek a környező területekről K-i irányba, a lejtésnek megfelelően folynak le a domboldalról, a tervezési terület irányába. A tervezési területtől keletre húzódó vasútvonal töltése árvízvédelmi fővédvonalnak számít a Duna felől. 1.13.2. Építésföldtani korlátok A tervezési területen építésföldtani szempontból a korlátot az egykori mészkőbányák alábányászott területei, illetve a ma is alápincézett területek jelentik (ábra a következő oldalon). 1.13.3. Morfológiai adottságok A tervezési terület maga nem rendelkezik szélsőséges terepviszonyokkal, viszont a Kossuth Lajos utcától Ny-ra meredeken indul felfelé a terep (zöld nyilak). Ebből a szempontból a tervezési terület déli csücske, a Tóth József utcai tervezett körforgalmú csomópont érintett. Ennek elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a Tóth József utca (sárga nyíl) is megfelelő lejtéssel csatlakozhasson a csomópontba.

Lejtésviszonyok


46


Alábányászott területek (barna kontúros terület) és alápincézett (szürke) területek:


47


2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, SWOT ANALÍZIS Az egyes vizsgálati fejezetek kiértékelését az ún. SWOT elemzés segítségével végeztük, amelyben igyekeztünk azokat az erősségeket (Strengths), gyengeségeket (Weaknesses), lehetőségeket (Opportunities) és veszélyeket (Threats) ismertetni, amelyek kapcsolatban állnak a tervezéssel és köthetőek a KÉSZ megalkotásának folyamatához. A SWOT elemzést, az egyes vizsgálati szempontokat összevonva, az alábbi sablont használva készítettük el. SWOT elemzés:

 A terület Budafok történelmi belvárosa és egyben kerületközpont.

 A terület megfelelő tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, mind a város belső kerületei, mind a déli agglomeráció irányába.  A hatályos jogszabályok értelmében a jelenleg hatályos kerületi terv a szükséges mértékben 2016. év végéig módosítható.

 A hatályos szabályozási terv kismértékű módosítása szükséges a tervezett közlekedésfejlesztés megvalósításához.

GYENGESÉGEK -

ERŐSSÉGEK +

 A kerület észak-déli fő közúti közlekedési irányai itt haladnak, de a Duna utcán keresztül, közvetve országos jelentőségű közúti kapcsolattal (6. sz. főút) is rendelkezik.


 Mivel a tervezett fejlesztés alapvetően közérdeket szolgál és a jelenlegi állapot javítását célozza, így veszélyt leginkább a beruházás elmaradása jelentené. VESZÉLYEK !

LEHETŐSÉGEK ?

 A tervezett közlekedésfejlesztési beruházás eredményeként javul a közterületek minősége és javulnak az egyéni és közösségi közlekedési feltételek.

 A komplex beruházás keretében az út menti fasorok és kisebb zöldfelületek is megújulhatnak.

 A Tóth József utcai tervezett körforgalmú csomópont számára, a Tóth József utca maximális megengedhető meredekségének függvényében, nehéz megtalálni az ideális helyet.  A tervezett beruházás megvalósításához több közmű kiváltására is szükség lehet.

 A szabályozási módosítással érintett ingatlanok fővárosi, vagy kerületi önkormányzati tulajdonban vannak.

 A közterületek minőségének javítását követően, a Kossuth Lajos utcai és a Mária Terézia utcai védett épített értékek is hangsúlyosabbá válhatnak a megújult környezetükben.

 A Kossuth Lajos utca, a Mária Terézia út, a 6. sz. főút és a 40. sz. vasúti vonal forgalmából származóan viszonylag magas a környék környezetterhelése.

 A fejlesztés kivitelezése idején fennakadások várhatók a közúti és közösségi közlekedésben.  Mivel a fejlesztés történeti belvárost és kerületközpontot érint, számos, a közlekedési szempontokon túlmutató tényezőknek is meg kell felelni.

48


3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, ÖSSZEFOGLALÁSA Egy komplex közlekedési beruházás keretében megújul és átépül a Budapest XXII. kerületének városközponti területeit érintő Kossuth Lajos utca és Mária Terézia utca, ez utóbbin a villamospálya is felújításra kerül és a két út déli végén a Tóth József utcánál egy körforgalmú csomópont kialakítása is tervezett. A beruházás keretében a kapcsolódó közterületek is megújulnak, illetve a Leányka utcán és attól északra két villamosmegálló is átalakul. A tervezett beruházáshoz elkészült az engedélyezési terv egyeztetési anyaga, mely tartalmazza a szükséges módosításokat. A terv településrendezési tervmódosítást is igényel, mert a jelenlegi közlekedési célú területen nem mindenhol férnek el a tervezett közlekedési műtárgyak. Az egyik érintett terület a Mária Terézia Duna felöli oldalán található, a jelenlegi villamosvégállomástól délre, ahol a közlekedési területet (KÖu) szükséges szélesíteni. A szélesítéssel érintett ingatlan önkormányzati tulajdonban van. A szélesítés meglévő épületet nem érint. A másik terület a Donszky Árpád utcában található. Itt a meglévő utca és annak csatlakozásai a Mária Terézia utcára, illetve a Kossuth Lajos utcára, igénylik a közlekedési területek határainak pontosítását. Az érintett ingatlanok ez esetben is kerületi önkormányzati tulajdonúak. A szükséges településrendezési módosítások a jelenleg hatályos Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat, illetve az annak mellékletét képező Szabályozási terv módosításaként végezhetők el, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) sz. Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseinek megfelelően. A tervezett közlekedési beruházás eredményeképp várhatóan mind a közúti közlekedési, mind a közösségi közlekedési viszonyok javulhatnak a térségben és ezzel együtt a csatlakozó közterületek és zöldfelületek is megújulhatnak. A vizsgálatok összefoglalásaként az alábbi térképen mutatjuk be a terület legfontosabb értékeit és legjellemzőbb problémáit:


49



50


III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK


51


4. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS KONCEPCIÓJA 4.1. A TERÜLETFELHASZNÁLÁS MÓDOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A HATÁLYOS TERVEK ÉS JOGSZABÁLYOK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL Ahogy az a vizsgálati rész 1.6. fejezetében kifejtésre került, a hatályos magasabb szintű tervek közül, az új budapesti TSZT az, aminek a terv meg kell feleljen. A tervezési feladat keretében a jelenlegi közlekedési célú területek (KÖu) szélesítésére/alakítására van szükség, mellyel kapcsolatban a TSZT az alábbiakat tartalmazza: „A közúthálózat főhálózati elemeinek elhelyezését biztosító, az „1. Területfelhasználás” című tervlapon jelölt közúti közlekedési terület (KÖu) szélessége növelhető a TSZT és FRSZ előzetes módosítása nélkül új csomópont építése vagy bővítése esetén. Továbbá gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, valamint környezetvédelmi berendezés telepítése és a közlekedésbiztonságot növelő nyomvonalkorrekció esetén is lehetséges a TSZT-ben és FRSZ-ben jelölt szélesség növelése.” Eszerint a tervezett módosítás miatt nem kell a TSZT-t, vagy az FRSZ-t módosítani, vagyis a terv megfelel a TSZT előírásainak. A tervezési területen és a tervezési feladat vonatkozásában a TSZT-ben nincs egyéb a területfelhasználást korlátozó tényező. 4.2. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS JAVASLATA A tervezett beruházás miatt, a FŐMTERV Zrt.-től adatszolgáltatásként megkapott engedélyezési terv alapján, két helyen szükséges a hatályos szabályozási terv módosítása: -

Az egyik területen a Mária Terézia utca mentén, a tervezett villamos-végállomás mögötti fordító pálya megnövekedett helyigénye miatt van szükség a közlekedési terület szélesítésére.

-

A másik terület a Donszky Árpád utcánál található, ahol egy korábbi terv a Mária Terézia utcai kereszteződésnél körforgalmú csomópont kialakításával számolt. Mára ez a terv megváltozott és a szabályozás is okafogyottá vált, így a Donszky Árpád utca valós vonalához igazodva kell átalakítani a közlekedési közterület határait.

A FŐMTERV Zrt. generáltervezésében készülő engedélyezési terven a teljes tervezési területen (Leányka utcától a Tóth József utcáig + a Budafoki elágazás megálló környezetében) szerepel minden tervezett közúti, gyalogosforgalmi, kötöttpályás közlekedési és zöldfelületi elem (a terv az 1.1. fejezetben került bemutatásra). A településrendezési tervmódosítással érintett két területen a tervezett változásokat az alábbi környezetalakítási javaslaton mutatjuk be.


52



53


5. A SZAKÁGI FEJLESZTÉSI JAVASLATOK KIEGÉSZÍTÉSE 5.1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLATOK 5.1.1. Közúti közlekedés Budafok központja közúti közlekedésének észak-déli tengelye a Mária Terézia út – Kossuth Lajos utca egyirányú útpár, másodrendű főúti funkciója I. ütemben nem változik, azonban a XXII. kerületi Önkormányzat törekvéseinek megfelelően forgalomcsillapítás történik a Kossuth Lajos utcán. Az érintett térség a megújítás által méltóvá válik arra, hogy vonzó, attraktív, kerületközponti funkciókat lásson el és látványában a kor városépítészeti követelményeinek megfelelően megújuljon és felértékelje Budafok belváros nagy múltú, értékes területét. A tervezett kialakítás illeszkedik Budafok városfejlesztési elképzeléseihez, amely szerint hosszú távon a Mária Terézia utca kétirányúsodik és a Kossuth Lajos utca forgalomcsillapítása továbbfejlődik. A Kossuth Lajos utca, Mária Terézia utca és Tóth József utca csomópontban körforgalom épülne ki. A központtól keletre, a Duna parton kiépült 6. sz. főút a távolsági átmenő forgalmat levezeti, de Budafok Felsővárosnak nincs megfelelő kapcsolata a 6. sz. főúttal, forgalmának egy része alól a Vágóhíd utcai vasúti aluljáró bővítése tehermentesítheti a központot, de északabbra a Tóth József utcánál nincs reális lehetőség a 6. sz. főút felé kapcsolatot kialakítani. A központ korábbi terveiben szereplő, a vasútvonal nyugati oldalán tervezett Pécsi utca kiépítése az átmenő forgalom levezetésére környezeti problémák miatt nem valósítható meg, ezért számolni kell a jelenlegi főúti rendszer megtartásával. 5.1.1.1. A főúthálózat forgalmának előrebecslése A térség forgalmának növekedése elsősorban a 6. sz. főutat terheli, a kerület fejlesztési területei a főút mentén koncentrálódnak. A Budafok központ felé irányuló és az azon áthaladó forgalom számottevő növekedése Budafok-Felsőváros már kialakult beépítése miatt nem várható. A központi főút-páron csúcsidőben lebonyolódó jelenlegi 600-1000 E/óra/irány forgalomnak 2030-ig mintegy 10 %-os növekedése prognosztizálható. A forgalomnak jelentős része autóbusz forgalom, a csúcsidőszakban az autóbusz-követés 1-2 perc, a napi forgalomnak 8-9 %-a (jármű db-ban). 5.1.1.2. Közúti kapcsolatok fejlesztése A 47-es villamos pálya és végállomás rekonstrukciójával összefüggésben tervezett forgalmi rendezés a főút-páron irányonként 1-1 forgalmi sáv kialakítását tartalmazza, észak felé +autóbusz-sáv kijelölésével. A Budafok központ kereskedelmi-szolgáltató jellegének megfelelően a maximális hosszúságú leállósávok létesülnek mindkét útvonalon. A Kossuth Lajos utca a távlati forgalomcsillapítási szempontok alapján kerül kialakításra.


54


A Mária Terézia út és Kossuth Lajos utca közötti kapcsolatokat a Mihalik Sándor utca és Kuruc köz egyirányú forgalommal, a Donszky Árpád utca két irányban biztosítja. A Savoyai Jenő téren 3 összehangolt jelzőlámpás csomópontban a Duna utca, illetve nyugat felé a Plébánia utca és Anna utca forgalma bonyolódik le. A Budafok Felsőváros felé irányuló útvonala, a Tóth József utca a főút-párhoz és a Nagytétényi úthoz körforgalmú csomópontban csatlakozik. Budafok központnak a Mária Terézia út és a vasútvonal közötti területe megközelítő útvonala elsősorban a Pécsi utca lesz, délen a Donszky Árpád úti csomóponthoz, északon a Duna utcához csatlakozva. A Játék utca forgalomcsillapítása a Budafoki piac előtti gyalogos tér kialakításával megkezdődött. Az utak tervezési osztályba sorolása: Mária Terézia út B.IV.b.C. Kossuth Lajos utca B.IV.b.C. Tóth József utca B.IV.b.C. Duna utca B.V.c.B. Kiszolgáló utak B.VI.d.C. 5.1.2. Közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése 5.1.2.1. Kötöttpályás kapcsolatok Budafok központ közvetlen belvárosi és észak-budai kapcsolatot biztosító villamosvonalának és végállomásának felújítása az elavult infrastruktúra miatt rövid távú fejlesztés. A Városház téri villamos végállomás átépítésével biztosítható az esélyegyenlőség és a kiépíteni kívánt végállomási vágánykép megfelelő a jövőben itt közlekedő szerelvények fordításához, illeszkedve „A Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése” c. projekthez. A tervek szerint közel a jelenlegi helyén történik a felújítás, a Savoyai tér környezetében 2 változat van. A villamos pálya a 47-es Belváros irányú és a budai fonódó villamos hálózat részeként az 56-os járat a Hűvösvölgy felé tartó forgalmat bonyolítja le. Megállói és végállomása a jelenlegi helye közelében marad. A Budafok-Belvárost érintő vasútvonalakat (30. és 40. számú vonalak) a Budapesti agglomeráció elővárosi rendszer részeként fejlesztik. 5.1.2.2. Autóbusz közlekedés A központon átmenő autóbuszjáratok: a Budafok Felsőváros felé közlekedő 58, 141, 158, 250, 258 és a Budatétény – Nagytétény felé közlekedő 33, 114, 133, 214, 213 és 233 járatok mellett több járat végállomása is: 141, 141A, 250, 251A. A központot érintő autóbuszjáratok szolgáltatási színvonalát érintő fejlesztések: a Mária Terézia úton a buszsáv, illetve megfelelő méretű megálló peronok kialakítása. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

55


5.1.3. Kerékpáros közlekedés Budafok központját érintő fővárosi jelentőségű kerékpáros útvonal dél felől a Nagytétényi út keleti oldalán húzódó kerékpárúttól a Mária Terézia úton halad a Donszky Árpád utcáig. Északi irányban, a kis forgalmú Pécsi utcán kijelölve éri el a Budafok Belváros vasútállomás alatti aluljárót. Az útvonal a fővárosi tervek szerint a vasútvonal keleti oldalán halad tovább, illetve a Duna utcánál kapcsolódik a dunaparti kerékpárúthoz. 5.2. KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLATOK A teljes közműellátás igényét kiemeli a környezetvédelem fokozottabb védelmének igénye és a közműfektetéssel szemben szigorúbb feltételeket támaszt a terület talajmechanikai adottsága és az ismert és még nem ismert földalatti pincék előfordulási lehetősége. A tervezési terület topográfiai adottsága fontossá teszi a gondos csapadékvíz elvezetés biztosítását. A területen több helyen található mészfalba vájt pince, a budafoki pincerendszer különösen indokolja a felszíni vízrendezés gondos megoldását. 5.2.1. Vízellátás A Fővárosi Vízművek Zrt. a tervezéssel érintett területen saját beruházásban sem hálózatfejlesztést, sem rekonstrukciót nem tervez. A területen üzemelő hálózat azbesztcement és öntöttvas anyagú vezetékeinek átépítését irányoztuk elő a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével egyidejűleg. A tervezés további fázisában a Fővárosi Tűzoltó parancsnoksággal egyeztetés szükséges. A tervezés jelen fázisában a felszín alatti tűzcsapok felszín felettire átépítését irányoztuk elő. A tűzcsapok sűrűsége az oltási vízigény alapján határozandó meg, de a tűzcsapok egymástól való távolsága legalább 100m legyen. A tervezési terület keleti szélén, a MÁV pályatest nyugati oldalán van megépítve a Csepeli Vízművet a Gellérthegyi tározókkal összekötő NÁ 1200-as fő gerincvezeték, ennek nyomvonalát és annak védőtávolságát figyelembe kell venni. A terület ellátási bázisa erős, azonban a nagy vezetékek költségigényes kiváltásuk miatt a közterületek fejlesztése során kötöttségként kezelendőek. 5.2.2. Vízelvezetés A teljes tervezési szakaszon a felszíni vízelvezetés átépül a víznyelőaknák és bekötéseik átépítésével. További egyeztetés, és hidraulikai vizsgálat szükséges a tervezett közlekedési infrastruktúra fejlesztéssel összefüggésben. A meglévő 60/90 csatornát tehermentesíteni kell: - vagy felbővítéssel (átépül a saját helyén nagyobb átmérővel, - vagy kisebb bajuszcsatornákkal a felszíni csapadékvizet a nagyobb csapadékcsatornákba vezetni (pl. Péter-Pál árok, Tóth József u., Dietzl lépcső zárt szelvényei) - hidroblokkos víznyelőket kell kiépíteni több ponton a hegyfelől érkező vizek megfogására, és csatornába vezetéséhez, valamint a Kossuth u-ban.


56


A tervezési területen belül, mint már említettük, zömmel egyesített csatornahálózattal vezetik el a szenny- és csapadékvizeket. A területen belül ennek főgyűjtője a Kossuth Lajos úti csatorna. Ebbe a gyűjtőcsatornába gravitálnak a körzet kisebb méretű egyesített, vagy elválasztott rendszerű csatornái. A csapadékvíz elvezetés a szélsőségessé váló csapadékesemények mellett fokozódó problémát jelent, ezért a közterületeknél törekedni kell a burkolt felületekről hirtelen lefolyó csapadékvizek késleltetésére, a zöldfelületek szikkasztó képességének fokozására. 5.2.3. Energiaellátás A tervezési terület energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. Villamosenergia ellátás kiépítettsége 100 %-osnak tekinthető. A földgázellátás kiépítettsége is nagyjából teljes körűnek tekinthető. A tervezési területen lévő intézmények és panelházak hőellátására kiépített távhőellátás primer energiahordozója is földgáz. Villamosenergia ellátás A közterületek fejlesztésével fokozatosan, először az új fejlesztési területek környezetében, majd a teljes tervezési területre kiterjesztve kell az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz kapcsoltan a közvilágítást kiépíteni, energiatakarékos közvilágítást korszerű lámpatestekkel és föld alatt haladó tápkábel hálózattal. A közvilágítási lámpatestek kiválasztásánál figyelmet kell fordítani annak arculatalakító hatásaira is. Ez az igény az egész városközpont területén jelentkezik, azonban főként a távlatban gyalogos elsőbbségű Kossuth Lajos utcánál szükséges a környezetbe illő közvilágítást előtérbe helyezni. A korszerűsítés során problémát jelenthet a magántulajdonú épületeken rögzített légvezetékek, világítótestek falba süllyesztése, rekonstrukciója, az ezzel kapcsolatos egyeztetések várható elhúzódása. A Mária Terézia utcát, valamint villamos pályát keresztező, ill. az átépítés miatt érintett 0,4 és 10 kVos kábelek védelembe helyezése, illetve az úttal avagy villamos pályával párhuzamosan haladó, az alá kerülő nyomvonalak módosítása lesz szükséges. A Tóth József utca – Nagytétényi út átépülő kereszteződésben a meglévő közvilágítási hálózat bontása és az újonnan kialakításra kerülő körforgalomhoz illeszkedő létesítése szükséges. Az új körforgalom útburkolata alá kerülő 0,4 és 10 kV-os kábelek védelembe helyezése, illetve a kereszteződésen keresztülhaladó, az alá kerülő nyomvonalak módosítása indokolt. A közterületek fejlesztéséhez szükséges energiaigény a világítástechnika fejlődésével nem jelenthet korlátot Budafok kedvező középfeszültségű ellátó hálózata mellett. Gázellátás A FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. előzetes tájékoztatása alapján a kisnyomású és nagyközép nyomású gázvezeték hálózat régi építésű, acél vezetéki rekonstrukcióra szorulnak. A rekonstrukció a projekt megvalósíthatóságának feltétele, így az acél anyagú vezetékek átépítését teljes hosszon előirányoztuk a tervezési területen. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

57


Vizsgáltuk továbbá a felszíni rendezés során átépülő útszegélyek és a meglévő gázvezetékek viszonyát is, ennek alapján további PE anyagú vezetékek átépítésével is számoltunk. A tervezési terület földgázellátásának szolgáltatója a Fővárosi Gázművek Zrt. A vizsgált területen kiépített hálózat az egységes fővárosi hálózati rendszer része. A FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. illetékeseivel a konkrét egyeztetést a tervezés további fázisában kell lefolytatni. A térségben meglévő aktív védelmi rendszer épült ki az acélanyagú gázhálózatok védelmére. A korrózióvédelem kiépítése után a rendszert újra be kell szabályozni. A nagy átmérőjű vezetékek költségigényes kiváltása miatt a vezetékek nyomvonala és azok biztonsági övezete területhasználati korlátozást jelent. 5.2.4. Távközlési hálózatok A Kossuth Lajos utcában a tervezett útépítés az alábbiak szerint érinti a távközlési hálózatokat: - Magyar Telekom Nyrt. kis csőnyílás-számú alépítmény hálózata érintett megszakító létesítményekkel, a fedlapok szintbehelyezése válik szükségessé várhatóan az új járdaszintnek megfelelően. - A Kossuth Lajos utcában DIGI Kft. hálózat is üzemel, kiváltására várhatóan nem lesz szükség. A Mária Terézia utcában (a körforgalomtól a Városháztérig) tervezett útépítés az alábbiak szerint érinti a távközlési hálózatokat: - Magyar Telekom Nyrt. kis- és nagycsőnyílás-számú alépítmény hálózata érintett megszakító létesítményekkel, a benne üzemelő optikai és rézkábel hálózatokkal a tervezett út- és járda területén. A hálózat kiváltása több szakaszon szükséges. - Érintett a DIGI Magyarország Kft. 3LPE40 alépítménye a benne üzemelő kábelhálózattal, a tervezett úttest miatt kiváltása szükséges. A Városház tér környezetében a tervezett villamos pálya és út építés az alábbiak szerint érinti a távközlési hálózatokat: - Magyar Telekom Nyrt. kis- és nagycsőnyílás-számú alépítmény hálózata érintett megszakító létesítményekkel, a benne üzemelő optikai és rézkábel hálózatokkal a tervezett villamos pálya, út- és járda területén. Kiemelt jelentőségű helyszín, mivel a Városház tér 1. számban üzemel a Magyar Telekom Nyrt. Budafok központja. Több nyomvonalon főként nagy csőnyílásszámú alépítmény érintett pl. 32M/105 csővel. Érintett több, a főközpontok közötti átkérő optikai kábel, gerinc optikai kábel, nagy kapacitású rézkábel törzshálózat, ezek új nyomvonalon történő kiváltásával kell a hálózat üzemelését megoldani. - Érintett az INVITEL Zrt. Kft. 2LPE40 alépítménye a benne üzemelő kábelhálózattal, a tervezett villamos pálya és peron, valamint új úttest kialakítás miatt, kiváltása szükséges. - A NSN Trafficom Zrt. meglévő felsővezeték tartó oszlopokon üzemelő optikai kábelének kiváltása szükséges a tervezett felsővezeték tartó oszlopokra. A Savoyai Jenő tér (belefoglalva a Mária Terézia utcát a Mihalik Sándor utcától a Savoyai Jenő tér északi tervezési határáig tervezett villamos pálya és út építés az alábbiak szerint érinti a távközlési hálózatokat: Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

58


- Magyar Telekom Nyrt. kis- és nagycsőnyílás-számú alépítmény hálózata érintett megszakító létesítményekkel, a benne üzemelő optikai és rézkábel hálózatokkal a tervezett villamos pálya, út területén. A hálózat kiváltása több szakaszon szükséges. - Érintett a DIGI Magyarország Kft. 4KPE40 csőátvezetése üzemelő kábelhálózattal. A kapott információk szerint ennek kivitelezése irányított fúrással történt, ezért várhatóan a tervezett úttest miatt kiváltása nem lesz szükséges. - A NSN Trafficom Zrt. meglévő felsővezeték tartó oszlopokon üzemelő optikai kábelének kiváltása szükséges a tervezett oszlopokra. 5.3. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSI JAVASLATA A közlekedési infrastruktúra fejlesztése és megújítása mellett a tervezett beruházással a Leányka utca érintet szakasza, a Kossuth Lajos utca, Mária Terézia utca és a Tóth József utcai kereszteződés környezete, térburkolatai, zöldfelülete és utcabútorai is megújulnak. A Kossuth Lajos utca kialakításánál ezen felül szempont, hogy távlatban - a Mária Terézia utca kétirányúsítását követően - olyan gyalogos elsőbbségű lakóutcaként tudjon funkcionálni minél kevesebb átépítési igénnyel, amely méltó Budafok történeti belvárosának főutcájához. Kossuth Lajos utca: A Kossuth Lajos utca átépítése kapcsán a kétoldali járdafelületek kiszélesítésre kerülnek kiselemes térburkolattal. A nyugati oldalon megszűnik a parkolás, az úttesttel párhuzamosan kialakított kijelölt parkolóhelyek csak a keleti oldalon tervezettek a dél felé egyirányú forgalmi sáv mellett. Új zöldfelületek kialakítására itt nincs lehetőség, inkább csak a kevés meglévő, megmaradó zöldfelület felújítása történik meg az átépítés kapcsán. Faültetésre a kiszélesített járdafelület alkalmas lenne, azonban annak lehetőségét a tervezés folyamán a meglévő és tervezett közművek, illetve azok védőtávolságának figyelembevétele után lehet csak meghatározni. Mária Terézia utca: A Mária Terézia utca és a Leányka utca tervezési területbe nyúló szakaszának keleti oldalán található járdafelületek, kisebb szegélykorrekciókkal, nagy részben az eredeti szélességükkel megmaradnak, csupán a jelenlegi töredezett aszfaltburkolat kerül átépítésre, illetve cserére. Az ide beékelődő kis zöldfelületek, nagyjából a jelenlegi kontúrjukkal felújításra kerülnek. A Mária Terézia utca keleti oldalán, az úttest szélesítése, illetve a villamospálya és peronok építése miatt a jelenlegi zöldfelületek és járdafelületek egy része elbontásra kerül. A déli szakaszon a fiatal egyedekből álló fasor átültetésre javasolt. A csatlakozó zöldfelületek megmaradó része pedig felújítandó.


59


A Városháza tértől délre a meghosszabbítandó villamospálya és az útszélesítés helyén a jelenleg meglévő zöldsávok megszűnnek, a meglévő fák kivágásra kerülnek, és az itt található járdafelületek egy része is bontásra van ítélve. A meglévő, megmaradó zöldfelületek szélességét csökkenti a megszűnő járdaszakasz helyett tervezett, a csatlakozó telek kerítése mellett kialakítandó új járdaszakasz. A Városháza tér területén készülő új peron, illetve a BKV épület felújítása kapcsán, a BKV épület környezetében található zöldfelület egy része elbontásra kerül és helyén villamosperon épül, illetve a BKV épület és a peron közötti burkolat is átépítésre kerül. A peronépítéssel, gyalogátkelő kialakítással kapcsolatosan a Postaépület előtt végigfutó járdaszakasz is érintett, így annak felújítása, átépítése is szükségessé válik. A Városháza tér BKV épület mögötti és postaépület előtti zöldfelületei felújításra kerülnek a Játék utcáig. A Városháza tértől észak felé haladva a villamospálya új nyomvonalának és a villamosperon építése kapcsán a meglévő zöldsávok elbontásra kerülnek, viszont a tervezett útpálya és a villamospálya között kialakuló járdaszigeteken, ahol annak mérete engedi, mindenképpen javasoljuk azok felületét zöldfelületként kialakítani. A villamospályától keletre, az üzletházak és piac, valamint az orvosi rendelő felé a jelenlegi burkolt járdafelületek felújítandók, a beékelődő kis zöldfelületekkel együtt. A Szent István tér magasságában, a peron- és járdaépítés miatt elbontásra kerül a zöldfelületek és járdák egy része, a zöldfelület megmaradó része pedig itt is felújítandó. A Duna és Demjén utca között, a burkolt járdafelület felújítása szükséges, a csatlakozó zöldfelületek szépen rendben tartottak, beavatkozást nem igényelnek. Ugyanígy csak a járda felújítása történik meg a Savoyai Jenő tér és a Törley tér között, a Leányka utca nyugati oldalán. A Törley tértől és a Demjén utcától északra, a tervezési terület határáig a középen futó villamospálya és a két oldalon futó útfelületek közötti zöldsávok kontúrjai, a villamospálya és az útpálya módosításának megfelelően kismértékben módosulnak, illetve azok zöldfelületei felújításra kerülnek. Ugyancsak felújítandóak az úttest és a járdafelületek között húzódó zöldsávok, mindkét oldalon. A területen faültetést a kialakuló zöldszigetekben javasolnánk, azonban annak lehetőségét a tervezés folyamán, a meglévő és tervezett közművek, illetve azok védőtávolságának figyelembevétele után lehet csak meghatározni. A Mária Terézia utca és Leányka utca területén készülő villamos peronok berendezését a BKK előírásainak megfelelően kell kialakítani, letisztult, modern formavilágot alkalmazva, a környezethez illeszkedő, egységes kialakítással, a Megrendelővel egyeztetett típusokkal.


60


Tóth József utca – Nagytétényi út keresztezésében tervezett körfogalmú csomópont környéke: A körforgalom építése kapcsán annak mérete miatt az úttest kiszélesítése szükséges, ami által a körforgalom északnyugati oldalán csatlakozó zöldfelületbe belenyúlva, a zöldfelület területe csökkenni fog. Itt – az átépítés miatt - a jelenleg az úttestet követő járda elbontásra kerül, helyette új járda építése szükséges, az új szegélykialakításnak megfelelően. A körforgalom délnyugati oldalán, a Tóth József utca és a Nagytétényi út sarkán a járda –az úttest elhúzása miatt - kiszélesedik, a többi járdaburkolattal megegyezően új burkolatot kap. A körforgalom középpontjában kialakuló sziget középen zöldfelülettel tervezett. A körforgalom keleti oldalán, a vasút felől megmaradó zöldfelületek felújítandók. Ugyancsak felújítandók a Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia utca csatlakozásában meglévő kis teresedés zöldfelületei és burkolatai, valamint a nyugati oldalon a nagy, összefüggő zöldfelület is, azonban csak a tervezett járdafelületet követő 1 m széles sávban. 5.4. KÖRNYEZETVÉDELMI FEJLESZTÉSI JAVASLAT A hatályos KÉSZ környezetvédelmi alátámasztó munkarészeiben foglaltakhoz képest a tervezett közlekedési infrastruktúra-fejlesztés a jelenlegi környezeti állapot javítását is szolgálja. 5.4.1. Levegőtisztaság és védelme A tervezett beruházás várhatóan kedvező hatással lesz a terület levegőminőségére, mivel a forgalom egyenletesebb lefutása következtében kisebb lesz a közúti eredetű légszennyezőanyag terhelés. 5.4.2. Zaj- és rezgésterhelés A zajvédelmi intézkedések keretében SMA 8/MF 45/80-60, vagy ezzel egyenértékű kopóréteg alkalmazása javasolt az alábbi helyszíneken: 

a Mária Terézia út páros oldalán a Városház tér Posta felőli oldalának vonalától (Promontor Üzletház kezdete) a vasút állomás felé vezető útig (Mária Terézia úti leágazás) terjedő szakaszon,



a Mária Terézia út páratlan oldalán a Városház tér Városház felőli oldalának vonalától a vasút állomás felé vezető útig (Mária Terézia úti leágazás) terjedő szakaszon,



a Káldor Adolf u. 6. sz. előtti 100 m-es szakaszon.

Ezt az aszfaltréteget az érintett zajtól védendő létesítmények környezetében a lehatárolt teljes szakaszon mindkét forgalmi sávban szükséges megvalósítani. Az alkalmazni kívánt zajvédelmileg minősített burkolatnak a fentiekben leírt zajcsökkentő hatással kell bírnia. A villamospálya és végállomás átépítése korszerűszerűbb pályaszerkezetet eredményez, ami az új villamosszerelvényekkel együtt várhatóan jelentősen csökkenti a vonal mentén a zaj- és rezgésterhelést.


61


A Mária Terézia úttal párhuzamosan futó 40-es vasútvonal felújítása várhatóan hamarosan megkezdődik. A kiviteli terv szerint mindkét oldalán elnyelő kivitelű falak épülnek az alábbi szakaszokon: 50+37 – 52+65 és 56+90 – 59+45 km szelvényekben. Célszerű lenne a vasútépítésnél nem csak a fenti szelvények esetében, hanem a teljes budafoki vonalszakasz nyugati felén kétoldalt elnyelő zajvédő falak alkalmazása, mivel az egyoldalról elnyelő elemek ugyan a primer zajt csökkentik, de jelen esetben a zajárnyékoló fal és a védendő lakóházak között egy másik zajforrás (út) is található. 5.4.3. Természetvédelem, területfoglalás A tervezett közlekedési infrastruktúrafejlesztés védett természeti területet vagy értéket nem érint. A fejlesztéssel egyidejűleg az utak környezete is megújul. A Kossuth Lajos utca esetében az útburkolat-szélesség csökken, a gyalogosfelületek megnövekednek. A beruházással érintett területek környezetében a zöldfelületek megújulnak. A nyomvonal korrekciók, burkolatszélesítések során egyes fák kivágása válik szükségessé, ezeknek a fáknak a pótlását a beruházás keretein belül meg kell oldani a vonatkozó jogszabályok szerint.


62


6. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ Az engedélyezési terv rendelkezésünkre álló változata alapján, két helyen szükséges a hatályos övezeti terv és a szabályozási terv módosítása. 6.1. AZ ÖVEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA A tervezett módosítás kapcsán az említett két helyen módosítani kell a hatályos övezeti tervet is. Az övezeti terv a KÉSZ 1. mellékletét képezi, léptéke M =1:4000. Az alábbi ábrákon bemutatásra kerülnek, a szükséges módosítások: Az övezeti terv módosítása M = 1:4000

A módosítással érintett területek a hatályos övezeti terven


63


A tervezett módosítások a tervezési területen


64


A módosított övezeti terv a tervezési területen


65


6.2. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA A hatályos szabályozási tervet, ahogy az övezeti tervet is, szintén a már többször említett két helyen szükséges módosítani. A szabályozás módosítása elsősorban a közlekedési célú közterületek szélesítésére/alakítására irányul, az engedélyezési tervnek megfelelő szabályozási és övezeti vonalak meghatározásával. A tervezett módosítások kapcsán a Szabályozási terv az alábbiak szerint alakul:

A tervezett módosítás a helyi építési szabályzat előírásait nem érinti. Ugyanakkor mivel a tervezés kapcsán egyidejűleg a hatályos KÉSZ-nek az időközbeni jogszabály módosulások miatt szükséges jogharmonizációs korrekciója is megtörténik egy eljárásban, így mégis változik a hatályos helyi építési szabályzat tartalma is. Az előirányzott módosítások nagyobb része olyan hatályos előírások törlésére irányul, amelyeket az azóta megjelent új jogszabályok vagy ezek módosításai miatt helyi építési szabályzat nem szabályozhat, csak magasabb szintű jogszabályok. Ilyenek például az 5.§-ban a hírközlésre vonatkozó Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft.

66


előírások, több helyen a megszűnt elvi építési engedélyezésre vonatkozó előírások, 6.§ szerinti településrendezési szerződésre vonatkozó előírások, hatósági eljárásra vonatkozó előírások – 9.§ (11) bek. -, az állattartásra vonatkozó előírások. Ezen kívül a jogszabályszerkesztésről szóló törvény alapján néhány előírás pontosításra szorult annak érdekében, hogy a hatósági munkában egyértelműen alkalmazható legyen. Ide sorolható a KÉSZ 3. melléklete is a „Fogalom-meghatározásokról”, amely szintén pontosításra került. A tervezett változások és a hatályos KÉSZ rendelet jogharmonizációja miatt a hatályos KÉSZ szövegének módosítására és a KÉSZ Szabályozási tervi (M=1:1000) és Övezeti tervi (M=1:4000) mellékleteinek módosítására is szükség van.


67


IV. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK


68

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének …/2016. (……) önkormányzati rendelete a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 12/2010. (VI.30.) ÖKÉSZ rendelet módosításáról Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 12/2010. (VI.30.) rendelet (továbbiakban: KÉSZ) 2.§ i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „9. melléklete az L4, L5, I jelű keretövezetek építési övezeteiben végezhető bejelentés-köteles (telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható) tevékenységek listáját tartalmazza.” 2.§ (1) A KÉSZ 3.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A közcélú közlekedési és közmű mérnöki létesítmények számára az építési övezetek és övezetek előírásaitól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.” (2) A KÉSZ 3.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Közterületek és kötöttpályás közlekedési területek telekalakításakor a telekalakítással érintett minden fél (tulajdonosok, kezelők és üzemeltetők) által elfogadott kezelői és üzemeltetési lehatárolási terv szerint, az eltérő kezelői vagy tulajdonviszonyoknak megfelelő telkek alakíthatók ki.” 3.§ (1) A KÉSZ 4.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A szintterületi mutató számításánál az épület bruttó szintterületébe bele kell számolni a még beépítetlen, de lépcsővel megközelíthető, beépítésre alkalmas padlásszint 1,90 m-nél nagyobb szabad belmagasságú területeit is” (2) A KÉSZ 4.§ (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az építmény egy-egy homlokzatának magassága nem haladhatja meg az övezetben megengedett építménymagasság értékét, kivéve a 25%-nál kisebb esésű lejtős telek esetén a völgy felőli homlokzatot, melynek magassága az építmény lejtés irányú metszetén felvett eredeti - a természetesen kialakult, megbontatlan, a tereprendezési előtti – terep lejtéséből és az épület két külsőfali metszéspontja között adódó szintkülönbség legfeljebb felével megnövelhető. Ilyen esetben a homlokzatok legmagasabb pontjából (kémény, legfeljebb 6 m magasságig az oromfal figyelmen kívül hagyható) a terepre függőlegesen vetített távolság nem lehet nagyobb, mint az építési övezetben megengedett építménymagasság 3,5 méterrel megnövelt értéke. Ezek az előírások az AI jelű speciális alapintézményi építési övezetekre, valamint a templomokra és műtárgyakra nem vonatkoznak.” 4.§ A KÉSZ 9.§ (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az épület közterületről látható részén megjelenő tájékoztató eszközök – cégfelirat, cégtábla, logó, cégér, stb. - méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy időben kell megtervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, az ott folytatott tevékenységre utaló tájékoztató eszköz helyezhető el.” … (3) Az A1-es ívméretet (594x841 mm) meghaladó méretű reklámcélú felületek a Z és E jelű keretövezetekben és városkép szempontjából kiemelt területek és útvonalak mellett a közterületi telekhatáron és az attól számított 50 méteren belül nem helyezhetők el, még abban az esetben sem..” 5.§ (1) A KÉSZ 10.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Pénzkiadó, árusító automaták önállóan a közterületen nem helyezhetők el, kivéve a parkolójegy-árusító automatákat és a tömegközlekedési megállókban létesített tömegközlekedési jegyárusító automatákat.” (2) A KÉSZ 15.§ (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Karsztos területen: … „b) nagytestű haszonállat tartására szolgáló építmények elhelyezése a (3) bekezdésben felsorolt kivétellel tilos.” 6.§ A KÉSZ 22/B.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A konténerek a KÉSZ épületek és építmények elhelyezésére vonatkozó szabályai szerint helyezhetők el.” 7.§ A KÉSZ 55/A..§ (17) és (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(17) Az IZ-D2-XXII, IZ-D3-XXII, IZ-D4-XXII, IZ-D10-XXII és IZ-D11-XXII jelű építési övezet területén az Euro-Velo kerékpárút közhasználat céljára átadott területen is kialakítható. (18) A közhasználat céljára magánterületet megnyitni, illetőleg átadni csak az Önkormányzattal való megállapodást követően lehet.” 8.§ A KÉSZ 91.§ (2) bekezdése és a 92.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Állattartás céljára legfeljebb 150 m2 alapterületű állattartó építményt lehet elhelyezni.” 9.§ A 55/A.§ (32) bekezdésben „A közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen” szövegrész helyébe a „A közterületen és közhasználat céljára átadott magánterületen” szöveg lép.

10.§ (1) Jelen rendelet 1. melléklete szerint módosulnak a KÉSZ 1. mellékletét képező Övezeti terv vonatkozó részei. (2) Jelen rendelet 2. melléklete szerint módosulnak a KÉSZ 2. mellékletét képező, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Kerületi szabályozási terv vonatkozó részei. (3) A KÉSZ 3. melléklete helyébe a jelen rendelet 3. melléklete lép. 11.§ Hatályát veszti a KÉSZ a) 2. § h) pontja, b) 4.§ (1) bekezdése, c) 5.§ (13) bekezdése, d) 6.§-a e) 7.§ (1) bekezdése, f) 9.§ (11) bekezdése, g) 13.§ (9) bekezdése, h) 19.§ (4) bekezdés d) pontja, i) 40.§ (8) bekezdés c) pontja, j) 49.§ (9) bekezdés b) pontja, k) 53.§ (6) bekezdés e) pontja, l) 55.§ (5) bekezdés a) pontja, m) 61.§ (5) bekezdés c) pontja, n) 62.§ (3) bekezdés d) pontja, o) 65.§ (2) bekezdés c) pontja, p) 66.§ (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés d) pontja, q) 95.§-a, r) 96.§ (1) bekezdése, s) 8. melléklete. 12.§ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Budapest 2016…………. ……………………………………. Karsay Ferenc polgármester

……………………………………. dr. Szántó János jegyző

A rendelet kihirdetve: 2016…………..napján

……………………………………. dr. Szántó János jegyző

1. melléklet Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének …/2016. (……) önkormányzati rendeletéhez Övezeti terv módosítása A Mária Terézia utca mentén tervezett új villamos fordító és a Donszky Árpád utca és annak közvetlen környezetére vonatkozóan M = 1:4000

3. melléklet a …/2016.(…….) rendelethez 3. melléklet a 12/2010. (VI.30.) ök. rendelethez Fogalom-meghatározások 1.

Duna-part II. területe

2.

Eredeti terepszintcsatlakozás: Feltételhez kötött szabályozási vonal:

3.

4.

K: kialakult állapot

5.

Levegőtisztaságvédelmi szempontból érzékeny objektum:

6.

Létesítmény:

7.

Hírdetőberendezés

8.

Tájékoztató eszközök:

9.

Építészeti keretépítmény

Budapest XXII. kerület Duna folyam – Kastélypark utca – 6. sz. főút – Ánizs utca által határolt terület Az épület, építmény, épületrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó nem rendezett terep érintkezési vonala Ha az érintett tulajdonosok (önkormányzat a közterület tulajdonosaként és az ingatlan tulajdonosa) megegyeznek az érintett területek átadásában – átvételében, a 2. mellékletben jelölt területek az építési telek részévé válhatnak. Ellenkező esetben az elkerített, beépített vagy más módon kizárólagosan használt közterületet az ott létesített építmények elbontása után a köz számára vissza kell adni. az így jelölt paraméternél a jelen rendelet hatályba lépesekor meglévő állapothoz képest csak szigorúbb irányú változtatás engedélyezhető Ide tartoznak a kerületben lévő: egészségügyi, oktatási, szociális intézmények, rekreációs területek (sporttelep, üdülőterület, közhasználatú park, kert), ökológiailag sérülékeny területek (közjóléti erdő, mezőgazdasági és természetvédelem alá vont terület). Mérnöki vagy építészeti építmény – épület vagy műtárgy összefoglaló elnevezése. Minden reklám-, információs- és hirdetési célú felület, valamint reklám-hordozásra alkalmas egyéb berendezés. Ide tartoznak: - a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egység nevére, tevékenységi körére, elérhetőségére utaló és az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken található, - a reklám nélküli útbaigazító, irányító, - a kulturális eseményeket hirdető eszközök. A szabadon álló beépítési módú építési övezetű területek beépítésekor alkalmazható olyan kiegészítő épületszerkezet által képzett térfal (kollonád - építészeti keretépítmény), mely az adott terület és környezete zártsorú jellegének megtartását hivatott biztosítani.

Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 1

Recommend Documents