Uppony Község Környezetvédelmi Programja 5

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

UPPONY 2005

Készítette: Uppony Község Önkormányzatának megbízásából Ecocaritas Egyesület Nyíregyháza

Uppony Község Környezetvédelmi Programja

Tartalomjegyzék Uppony Község Környezetvédelmi Programja ________________________________ 5 1. Uppony község települési és természeti adottságai ______________________ 5 1. 1. Települési és szociális adottságok ___________________________________ 5 1. 2. Uppony növény és állatvilága _____________________________________ 11 2. A környezet állapotának bemutatása _________________________________ 2. 1. A környezeti elemek állapota _____________________________________ 2. 1. 1. Levegő ___________________________________________________ 2. 1. 2. Felszín alatti vizek, felszíni vizek, ivóvízbázisok __________________ 2. 2. A települési és épített környezet állapota ____________________________ 2. 2. 1. A települési környezet tisztasága _______________________________ 2. 2. 2. Kommunális hulladékkezelés _________________________________ 2. 2. 3. Kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, - elvezetés, - tisztítás ______ 2. 2. 4. Csapadékvíz elvezetés _______________________________________ 2. 2. 5. Ivóvízellátás _______________________________________________ 2. 2. 6. Zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem_____________________ 2. 7. Helyi közlekedésszervezés ______________________________________ 2. 2. 8. Energiagazdálkodás _________________________________________ 2. 2. 9. Zöldterület-gazdálkodás ______________________________________ 2. 2. 10. A feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladat __________ 2. 3. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései _____________ 2. 4. Épített környezet _______________________________________________

13 14 14 21 27 27 28 35 39 42 44 46 48 49 58 60 61

4. Uppony SWOT-analízise ___________________________________________ 66 Összefoglalás _________________________________________________________ 68 Konzultációk, adatgyűjtés _______________________________________________ 69

2


BEVEZETÉS A magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait a környezet védelmének általános szabályairól szóló módosított 1995. évi LIII. Törvény (a továbbiakban KT) határozza meg, mely kiemelt jelentőséget tulajdonít az ember és környezete harmonikus kapcsolata kialakításának, valamint a fenntartható fejlődés környezeti feltételei biztosításának. A környezetvédelmi tervezés megalapozásához a KT. előírja az Országgyűlés által jóváhagyandó és 6 évente magújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban NKP) kidolgozását és ezzel összhangban helyi környezetvédelmi programok készítését. Ez a környezetvédelmi program az alábbi dokumentumok figyelembe vétele mellett került megfogalmazásra: 

A környezetvédelméről szóló módosított 1995. évi LIII. törvény



A természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény



A Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára (20032008) elfogadott 132/2003. (XII. 11.) Kormány határozat és a 1150/2004 (XII. 26.) Korm. határozat (a 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program finanszírozásának és végrehajtásának egyes kérdéseiről)



Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja



Katasztrófavédelmi törvény (1999. évi LXXIV. törvény)



A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. Törvény

A program elkészítése során a lehetőségekhez mérten bevontuk az érintett szakmai szervezeteket is (Észak Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelőség, Bükki Nemzeti Park, ÁNTSZ, Polgármesteri Hivatal.).

3


A program készítésekor a KT 47. §-ában meghatározott elemeket vizsgáltuk, - mint önállóan kezelt hatótényezőket. A vizsgált hatótényezők így a következők:  Települési környezet tisztaság  Csapadékvíz elvezetés  Szennyvíztisztítás, -kezelés  Hulladékkezelés  Zaj-, rezgés és légszennyezés elleni védekezés  Közlekedésszervezés  Ivóvíz ellátás  Zöldterület gazdálkodás  Havária  Energiagazdálkodás A célok, valamint a feladatok meghatározásánál tekintettel voltunk a község anyagi és “természetbeni” lehetőségeire és adottságaira. A feladatok megvalósításához, pedig igyekeztünk megjelölni azokat a jelenleg működő állami és egyéb forrásokat, amelyek bevonása biztosíthatják a financiális alapot (részben, vagy egészben). A program végrehajtását kétéves időintervallumonkénti felülvizsgálattal javasoljuk segíteni. Erre szükség van az esetleges rövidtávú feladatok korrekciója miatt, hiszen azok megvalósítása jelentős mértékben külső tényezőktől függ. Itt feltétlenül meg kell jegyezni, hogy az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen, de nem garantálható.

4


Uppony Község Környezetvédelmi Programja 1. Uppony község települési és természeti adottságai 1. 1. Települési és szociális adottságok Uppony Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, Ózdtól keletre helyezkedik el. Csak Borsodbóta felöl közelíthető meg közúton. Vasútállomás nincs, viszont rendszeres autóbuszjárat köti össze a hozzá legközelebb, alig 10 km-re fekvő Királd településsel.

Dél felé összeköttetése megszűnt a Bán-völgyével, amikor 1967-69 között a Lázbérci-víztározót létesítették. A település az Upponyi-hegység északi részén alacsony hegyvonulatok közé zárva, a Csernely-patak völgyében épült fel. Az 1975-ben alapított Lázbérci Tájvédelmi Körzet része. A napsütéses órák évi száma 1850 körüli, nyáron kb. 730 napfényes óra, télen 170-180 óra napsütés a valószínű. Az évi középhőmérséklet 8,5-8,7 oC, a vegetációs időszak átlaga 15,3 és 15,8 oC között alakul. Ápr. 20 és okt. 12 között a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 oC-ot (175nap). A fagymentes időszak rövidebb 170 napnál; az utolsó tavaszi fagy ápr. 25 után, az első őszi pedig már okt. 5 és 10 között várható. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 32,5 oC, ill. -18,0 és -19,0 oC közötti. A csapadék évi összege 650-700 mm, a vegetációs időszaki átlag 380-410 mm. A hótakarós napok átlagos száma 45-48, az átlagos maximális hóvastagság 22-25 cm. A Ny-i és a DNy-i szélirányok a leggyakoribbak; az átlagos szálsebesség 2,5 m/s körül van. Az éghajlat inkább csak a kevésbé hőigényes mezőgazdasági növények termesztéséhez kedvező. Szórványos az erdőgazdálkodás. A terület 148 és 454 m közötti tszf-i magasságú dombvidék és alacsony középhegység a Bükk ÉNy-i előterében. Az Upponyi-hegység 350-400 m tszf-i átlagmagasságú, horizontálisan és

5


vertikálisan erősen tagolt (4 km/km2 feletti vízfolyássűrűség, 200 m/km2 relatív relief), a tőle D-re elhelyezkedő medence átlag 250-300 m tszf-i magasságú, gyengén tagolt (2 km/km2 , ill. 100 m/km2 alatti értékek). A táj jellemző szerkezeti irányai az idősebb ÉNy-DK-i és a fiatalabb ÉÉK-DDNy-i. Felszínét a központi részen (Upponyi-hegység) devon és alsókarbon mészkő, homokkő és pala építi fel. Hasznosítható ásványi nyersanyagai közül mészkő-előfordulás emelhető Túlnyomóan agyagbemosódásos barna erdőtalajok, foltonként az anyakőzetig letarolt földes és köves kopárokkal tarkítva. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok középkötött, nyirokszerű agyagos üledékeken képződtek, mechanikai összetételük ennek megfelelően agyagos vályog, ill. a Sajó-völgy fölötti dombvonulaton vályog. Vízgazdálkodásukra a mechanikai összetételtől és a szelvény vastagságától függően a gyenge, vagy a közepes vízvezető és a nagy víztartó képesség, a sekély termőrétegű változatok esetében a szélsőséges vízgazdálkodás jellemző. Uppony ma 441 lélekszámú kistelepülés. Sorsában mind a földrajzi elhelyezkedése, a felszíni alakulatai, mind a mezőgazdasági, illetve ipari adottságai egyaránt meghatározott szerepet játszottak. A község földjén feltárt régészeti értékek tanúságai szerint már félmillió évvel ezelőtt élt eszközöket használó, vadászó és gyűjtögető ősember, s a korai vaskorban a szkíták, majd a késői vaskorban

a

kelták

hódításaitól

szenvedett

őslakossága.

A honfoglalást követően, az I. István idején bevezetett egyházi tized fizetése e területre is kihatott, a

falu

az

arlói

tizedszedő

kerülethez

tartozik.

A tatárjárás itt is nagymértékű pusztulást okoz - erről a község első okleveles említése, az 1281-ben kiadott

egri

káptalan

jétyői

határjárása

is

említést

tesz.

A következő forrásemlék az 1332-35. évi pápai tizedjegyzék, amelyben ugyan a falu neve jelen van, de sem tizedet nem fizet, sem a templom védőszentje nincs megnevezve; így arra gondolhatunk, hogy épp ez időben építették templomát. Későbbi következtetések szerint ez a templom az Upponyi-szoros bejáratánál, a hegy lábánál állott. Romjai a múlt században még

6


láthatók

voltak,

azonban

napjainkra

teljesen

eltűntek.

Ez időtől kezdve egyre több forrás említi e kisközséget, mely előbb a bélháromkúti apátság, majd Telekesi

István

egri

püspök

ideje

alatt

az

egri

szeminárium

birtoka.

A török hódoltság idején lélekszáma, valamint épületeinek száma jelentős fogyatkozást mutat, 1546-ban 3 porta, 1 puszta telek, 8 zsellér; 1554-ben 8 porta; 1588-ban 4 porta van a községben. 1598-ban hódolt faluként említik 8 házzal, ez a mennyiség 1685-re csaknem a felére csökken 4 lakott

ház,

illetőleg

4

üresen

álló

ház

szerepel

a

portális

összeírásokban.

Az 1540-es évektől a bélháromkúti apátság birtokai a szarvaskői vár szolgálatába voltak rendelve, a

falu

Balassa

Zsigmondé.

A 18. században, a Mária Terézia által kiadott bérrendezés eredményeit vizsgálva a helység már rendezettebb képet mutat. Társadalma a telekkassza alapján átlag osztályba sorolható, a lakosság között egyaránt megtalálhatók a többtelkes gazdák, illetve a nincstelenek is. Az emberek életében általában

jelen

van

a

viszálykodás

is,

ám

többnyire

más

falubeliekkel.

Az 1765-ös évektől a község határában újra megindul a vasércbányászat, feldolgozása a hámori, a szilvási

nagyolvasztókban

történik.

1802. márciusában a község lakossága az Eszkála csúcsán fakeresztet állítatott fel, jelképezve a falu

katolikus

voltát.

A község 1814 táján épített iskolát, de azt az 1830-as évek végén elcserélte a templom közelében lévő urasági kocsmáért. Később az épületet megújították, új tanteremmel látták el, s ez egészen 1975-ig

működött.

A 396 fő lakos 215 lakásban él, melyből 78 lakás rendelkezik vezetékes ivóvízzel. Gázszolgáltatás 1996-tól van a településen, a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 76. A szervezett szilárd kommunális hulladékgyűjtése megoldott. Az utak állapota jónak mondható, nagyrészük burkolt, portalanított. Szennyvízcsatorna hálózatra, a lakások 52 %-a csatlakozott Egy civil szervezet működik a településen, az Uppony Jövőjéért Egyesület.

7


1. ábra: Uppony térképe (forrás: www.terkepcentrum.hu) 8


)

Népességi adatok A megye kistelepüléseihez hasonlóan a XX. Század végére a népesség Upponyban is jelentősen csökkent. Napjainkban a lakosság száma 396 fő, a munkalehetőségek beszűkülését a vállalkozások terjedése ellensúlyozza. A 12 működő vállalkozásból 7 egyéni vállalkozás. Az utóbbi időben egyre inkább kihasználják a túrizmusban rejlő lehetőségeket, gyarapodnak az ezt segítő szálláshelyek. Lakónépesség

Fő \ év

2001

2002

2003

2004

Lakónépesség

446

438

428

396

Élveszületés

-

2

-

1

Halálozás

7

5

10

8

9

7

-

3

10

14

22

10

Településre költözők száma Településről elköltözők

9


Lakónépesség megoszlása korcsoportok szerint

Korcsoportok (év)

Lakosok száma (fő)

Arány (%)

0-5

5

1,3

6-14

35

9,4

15-17

20

5,4

18-54

170

45,7

55-59

21

5,7

60-

121

32,5

Összesen :

372

100

Háztartási adatok 2002

2003

2004

Lakásállomány

216

215

215

Épített lakás

1

-

-

Megszűnt lakás

2

-

-

70

73

78

216

215

215

59

70

76

Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakás Villamos energiát fogyasztó háztartás Vezetések gázt fogyasztó háztartások

10


1. 2. Uppony növény és állatvilága A terület növényföldrajzi tértagolás szempontjából a Bükk-fennsík kistájjal teljes mértékben megegyezik. A kistáj potenciális erőtársulásai a pannóniai cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), a gyertyános tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum), a szubmontán bükkösök (Milico-Fagetum) és a mészkerülő savanyú talajú bükkösök (DeschampsioFagetum). A vízfolyásokat ártéri társulások (Salicetea purpureae, Ulmion) övezik. A lágyszárúak között jelen van az óriás csenkesz (Festuca gigantea), a sás (Carex briozoides, C. humilis, C.montana), a perje (poa nemoralis, Melica uniflora), a lednek (Lathyrus niger), a csüdfű (Astragalus glycyphyllus), a margatéra (Chrysanthenum corymbosum), a harangvirág (Campanula perxicifolia), a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) stb. Az erdészetileg hasznosított felületeket vegyeskorú lágy- és keménylombos, valamint fenyőerdők borítják. Az évi átlagos folyónövedék tág határok (2,5-3,7 m3/ha) között váltakozik. A mezőgazdasági termények közül a tavaszi árpa és a vöröshere a fontosabbak. Uppony természetes növényzete a Bükk-fennsík kistájéval azonos, potenciális erdőtársulásai a Pannónia cserestölgyesek, gyertyános tölgyesek, bükkösök.

Az eredetileg hasznosított

felületeket vegyes korú lágy és keménylombos, illetve fenyőerdők borítják. A vízfolyásokat ártéri társulások kísérik. A művelt területek az állandó emberi jelenlét/talajmunkák, növényvédelem és taposás miatt növényi fajokban szegények. Növénytanilag is a terület legértékesebb része az upponyi sziklaszoros, ahol mészkősziklagyepek és bokorerdők váltogatják egymást. Növényzetéből kiemelkedő érték a vetővirág, a hegyi ternye, a pongyola harangvirág, az erdélyi nyúlfarkfű, a szürke napvirág és sok más, a bükki sziklagyepekre jellemző növény. A mai flóra képviselői mellett kiemelkedő értéket képviselnek azok a geológiai feltárások, amelyek az egykori szarmata flóra megkövült maradványait, a sárgás és fekete levéllenyomatokat őrzik. Állatvilágának összetételét a Bükk közelsége szabja meg. Sok, a Bükkben

11


fészkelő madár talál itt vadászterületet, különösen a ragadozók faj- és egyedszáma figyelemre méltó. Előfordul a vándor- és kerecsensólyom, a barna kánya, télen a gatyásölyv, és fészkel az uhu. A mesterséges vízfelületre rendszeresen táplálkozni jár a vízimadarak népes csapata. A tájvédelmi körzet A község közigazgatási területén nyúl, vízimadarak, mufflon, vaddisznó, őz és szarvas vadászata történik. A Lázbérci Víztározó területén az ÉRV Lázbérci Horgászegyesület működik, a horgászati lehetőségeket azonban szabályok korlátozzák. A halállományt a ponty, amúr, csuka, süllő, dévér, busa, karika keszeg, törpe harcsa alkotja.

12


2. A környezet állapotának bemutatása A környezet állapotának bemutatásakor figyelembe kell vennünk, hogy a három környezeti elem a levegő, a talaj és a víz egymással szoros kapcsolatban állnak, ezért tisztáznunk kell, jelenlegi állapotukat, hogy objektíven tudjunk ítélkezni, a környezetvédelmi program előkészítése és elkészítése során. A program elkészítésének első lépéseként, a tényfeltárás elősegítéséhez a polgármesteri hivatal előzetesen elküldött állapotfelmérő kérdőívet töltött ki, majd 2005 augusztusában, személyes területbejárásra került sor. A vizsgált település esetében nem minden alkalommal állt rendelkezésre adat, ilyenkor a megyei környezetvédelmi programban leírtakat lettek alapul véve

Porták előtti területeket gondozottak (forrás:saját

13


2. 1. A környezeti elemek állapota 2. 1. 1. Levegő Lakossági fűtés  Upponyban a gázvezeték hálózat kiépítettsége 100 %-os. A hálózatra valamennyi közintézmény, valamint a lakóingatlanok 35 %-a csatlakozott. További tüzelési formák: fa 30 %, szén 35 %Így a településen a hagyományos tüzelésből származó SO2, NO2 szilárd szennyezőanyag terhelés, különösen a téli hónapokban még jelentős. Közlekedés  Uppony zsáktelepülés, csak Borsodbóta felöl közelíthető meg, így a közlekedési eredetű terhelés a kismértékű forgalom következtéből nem jelentős. Mezőgazdaság  A mezőgazdasági eredetű kibocsátással elsősorban a talajmunkálatok idején kell számolni, amikor a kiporzás révén por kerülhet a levegőbe. Jelentősebb mennyiségű mezőgazdasági eredetű porterheléssel azonban nem kell számolni. Ez

köszönhető a település környezetében található jelentős

mennyiségű erdőnek, amely védelmet nyújt a porszennyezés ellen.  Állattartásból származó bűzterhelés nem jelentős, mivel Uppony belterületén önellátás szintjét meghaladó állattartás nincs. Néhány sertés, baromfi található a településen  Kora tavasszal, illetve ősszel a természetvédelmi szempontból értékes területeket súlyosan érintő hatás az égetés. Tapasztalataink szerint tavasszal a gyepterületek igen jelentős része (némely községhatárban megközelíti a gyepterületek 60-70%át is) lesz a lángok martaléka Ipar  Ipari jellegű légszennyező forrás nincs a településen. Allergén pollenek 14


 A levegőben ”szennyeződésként” értelmezhető az allergén pollenek megjelenése. A környezeti terheltség növekedése okozza az immunproblémákat, melyek egyik formája a pollenallergia. A településen, elenyésző a parlagfűvel szennyezett területek nagysága. Közterületeken az önkormányzat közmunkásokkal írtja a parlagfüvet, a lakosság tájékoztatása szórólapokkal, plakátokkal történik. A magánterületeken észlelhető parlagfüves fertőzések elhárítására az önkormányzat felszólításokkal hívja fel a tulajdonosok figyelmét. A szántóföldi parlagterületek nagysága és azzal összefüggésben a parlagfű elterjedése nem jelentős. A település a parlagfű irtását közmunkaprogram keretében valósítja meg. Levegőszennyezettség  Az ülepedő és a szálló por mennyisége hosszú száraz, szeles időszakban lehet számottevő, A Ny-i és a DNy-i szélirányok a leggyakoribbak; az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körül van.  Uppony ipari szennyező forrásoktól mentes település, így a légszennyezés jelentős részét, a fűtési félévben a fa és széntüzelésű fűtési mód határozza meg. A fa, szén, tüzelés elsősorban kén-dioxidot, szilárd részecskéket emittál. A fűtésszerkezet modernizálása, a gáztüzelés terjedése további komoly szennyezettségcsökkenést eredményezne.

A

kommunális

fűtésszerkezet

modernizálásának

elősegítése,

finanszírozási lehetőségeinek megteremtése fontos környezet és egészségvédelmi érdek.  A település levegőminőségében az elmúlt években „javulás jelei” mutatkoznak, ami összefüggésbe hozható az Ózdi Kohászati Üzemek leépülési folyamatával. A háttérszennyezettség Szlovákia irányából még mindig számottevő, a közeli Rima vidéki ipari üzemek miatt.  Lakossági panaszok a levegő minőségére vonatkozóan az önkormányzathoz nem érkeztek.  Uppony teljes bel és külterülete a kiemelten védett levegőminőségi kategóriába tartozik.

15


B Települési szintű feladatok, Elvégzendő

Lakossági

feladat

közintézmény és lakóingatlan csatlakozása a gázvezeték hálózatra.

Cél

Lakossági fűtésből eredő terhelés csökkentése

Forrás

Önkormányzati költségvetés, valamint folyamatosan keresni kell a pályázati

fűtésből

eredő

forrásokat.

terhelés

Országos

és

csökkentése,

megyei

valamennyi

területfejlesztési

céltámogatások és pályázatok, Felelős

Gázszolgáltató vállalat, Uppony Község Önkormányzata

Határidő

Hosszútáv 2012. december 31.

Elvégzendő

Parlagfű terjedésének megakadályozása

feladat

 Összehangolt irtási akciókat kell szervezni  Helyi rendeletben kell szabályozni a földtulajdonosok irtási kötelezettségét  A parlagfű megismertetése a lakossággal (előadások, plakátok, szórólapok)  A parlagfű irtásának a gyom virágzása előtt meg kell történnie

Cél

Emberi egészség védelme

Forrás

Közhasznú és közcélú munkások foglalkoztatása, KAC, FVM, önkormányzati költségvetés

Felelős

Uppony Község Önkormányzata

Határidő

Rövidtáv 2005 jan. 1-től, az allergének megjelenésétől kezdve folyamatosan

16


Elvégzendő

Az új emisszióforrások megjelenésének és jövőbeni működésének

feladat

szabályozása a jogszabályi keretek között. Jelentős légszennyezéssel és/vagy bűzhatással járó új ipari és mezőgazdasági telephelyek létesítését lakóterületen nem szabad engedélyezni. A település teljes bel és külterülete a kiemelten védett levegőminőségi kategóriába tartozik. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek besorolási

kategóriára

14/2001.(V9.)

légszennyezettségi anyagkibocsátása a vonatkozó

KÖM-EÜM-FVM

követelményeket együttes

teljesíti.

rendelet

a

légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről. Cél


Forrás

-

Felelős


Határidő

Rövidtáv 2005 jan. 1-től, folyamatosan

Elvégzendő

Helyi állattartási rendeletet felülvizsgálatakor, a 219/2004. (VII. 21.)

feladat

Korm. rendelet 20. §. értelmében belterületi állattartás esetén figyelemmel kell kísérni a külön jogszabályban meghatározott jó mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását

Cél


Forrás

-

Felelős

Uppony Község Jegyzője

Határidő

Rövidtáv 2006 december 31-ig

Elvégzendő feladat Cél

Mezőgazdasági utak állapotának javítását, karbantartását. Porterhelés megakadályozása, emberi egészség védelme

17


Forrás

AVOP, Út alap, önkormányzati költségvetés

Felelős

Uppony Község Önkormányzata,

Határidő

Középtáv 2010. december 31-ig

Elvégzendő

Belterületi zöldfelületek gondozása, fejlesztése

feladat

A lakókertek, és a porták előtti zöldsáv virágosítása, ahol lehet fásítása a továbbiakban is. Közkert kialakítása elsősorban játszó- és pihenő funkcióval. Levegő állapotának javítása, igényes, vonzó települési környezet, amely

Cél

turisztikai szempontból jelentős vonzerővel bír Forrás

AVOP, Interreg, önkormányzati költségvetés, FVM, KAC,

Felelős

Uppony Község Önkormányzata, lakosság

Határidő

Rövidtáv: a meglévő zöldfelületek gondozása továbbra is folyamatosan

C Jogszabályi háttér A települési önkormányzatnak környezetvédelmi tevékenysége során kötelessége és érdeke figyelembe vennie a jogszabályokat és a magasabb szinten elfogadott terveket, programokat.  7/2003.(V. 16) KVVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről,  17/2001 (VIII. 3.) KÖM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról,  21/2001. (II. 14.) Korm rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról,

18


 A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a módosított 21/2001.(II. 14.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.  Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 10.§-a értelmében.  A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11.§-a értelmében.  Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén, valamint a rendezési terv módosításánál vegyék figyelembe fenti jogszabály 5. §-a szerinti, védőtávolságokra vonatkozó előírásokat.  Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.  Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.  Az avar és kerti hulladék égetését a helyi önkormányzatnak rendelet útján időben kell korlátoznia (pl.: az avar és kerti hulladékot csak minden ház pénteki napján 16 és 18 óra között lehet égetni ) és ezt a korlátozást a helyi lakossággal ismertetni szükséges az esetlege diffúz- légszennyezés kialakulása és ezáltal az esetleges lakossági panaszok elkerülése érdekében.

19


 14/2001.(V9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet a

légszennyezettségi

határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről.  10/2001. (IV.19.) KÖM rendelet  22/1998 (VI.26.) KTM rendeletet hatályon kívül helyezte a 10/2003 (VII.11.) KvVM rendelet 13 § (1.)  23/2001 (XI.13.) KÖM rendelet

20


2. 1. 2. Felszín alatti vizek, felszíni vizek, ivóvízbázisok A környék talaj és rétegvízben szegény, felszíni vizekben viszont annál gazdagabb. Talajvíz csak a völgyek alsó szakaszán alakult ki 4-6 m közötti mélységben és nagyon csekély mennyiségben. A rétegvíz mennyisége kb. 50 l/s az egész kistájon, mivel a vízzáró rétegek előfordulása gyakori. Uppony területén áthalad át a Csernely-patak. A patak, településen áthaladó hossza 3 km. A kommunális eredetű szilárd hulladék terhelések jelentősen csökkentek a hulladékszállítás közszolgáltatás keretében történő megoldásával. Fontos szem előtt tartani, hogy a kisvízfolyások öntisztuló képessége – kis vízmennyiségük miatt – nagyon kicsi, így állapotukat már a legkisebb szennyezőanyag terhelések is jelentősen megváltoztatják. A Csernely-patak Upponynál csatlakozik az egész terület vízgyűjtőjéhez, a Bán-patakhoz. A Bánpatakhoz csatlakozik még Tapolcsányban a Csimás-patak. A Bán-patak az egész terület vízgyűjtője, a Lázbérci-víztározóba ömlik. A víztározó kezelője az Északmagyarországi Regionális Vízművek. Az állami tulajdonú tó, a Lázbérci Tájvédelmi körzet fokozottan védett területe. A Bán-patak duzzasztásával 1968-ban létesített Lázbérci víztározó látja el a környék településeit ivóvízzel. A víztározónak jelentős kedvező kihatása van a környék makroklímájára, továbbá kedvezően alakítja és gazdagítja a tájat. A felszín alatti vizeket érő mezőgazdasági és közlekedési eredetű terhelések mértéke, az intenzív szántóföldi művelés és állattartás hiánya, illetve a kismértékű átmenő forgalom miatt nem jelentős. Az ivóvizet megfelelő nyomáson és minőségben az ÉRV Rt. biztosítja. Uppony község rendelkezik kiépített szennyvízcsatorna-hálózattal. Jelenleg a településen lévő ingatlanok 52 %-a csatlakozott a rendszerre. A felszíni vizek szempontjából a térség III/4 kategóriába tartozó, kiemelt vízvédelmi terület.

21


Települési szintű feladatok Elvégzendő

Valamennyi

közintézmény

feladat

szennyvízcsatorna-hálózatra

és

lakóingatlan

csatlakozása

a

A felszín alatti vizek legjelentősebb szennyezője a települési folyékony hulladék környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő kezelése. A lakosságban tudatosítani kell a folyékony hulladék helytelen kezelésének káros következményeit, saját ivóvízbázisukat, fenyegető veszélyt. Mivel Uppony közvetlenül a Lázbérci-víztározó szomszédságában fekszik, ez a feladat kiemelt fontosságú. Cél

A felszíni és a felszín alatti vízkészletek elszennyeződésének megakadályozása

Forrás

Címzett támogatások, önkormányzati költségvetés, lakosság

Felelős


Határidő

Középtáv: 2010. december 31.

Elvégzendő

A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, jövőben is megakadályozni az

feladat

engedély nélküli hulladéklerakatok kialakulását, az állandó és időszakos vízfolyások völgyeiben. A hulladék környezetvédelmi előírásoknak megfelelő helyre történő elszállítására fel kell kérni a hulladékkezelési közszolgáltatást, végző vállalatot. Mindenképpen javasolt bevonni a helyi lakosságot.

Cél


Forrás

Közhasznú és közcélú munkások foglalkoztatása, önkormányzati költségvetés, KAC

Felelős


Határidő

Rövidtáv: az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra rendszeres

22


ellenőrzés

Elvégzendő

Új

emisszióforrások

megjelenésének

és

jövőbeni

működésének

feladat

szabályozása jogszabályi keretek között

Cél


Forrás

-

Felelős

Uppony Község Önkormányzata, Jegyző

Határidő

Rövidtáv: 2005-től folyamatosan

Elvégzendő

A Csernely-patak medrének tisztítása

feladat

A vízfolyások fontos ökológiai folyosók, amelyek összeköttetést teremtenek a hegységekben és annak előterében található élőhelyek között. Azok szabályozása, vagyis vonalvezetésének megváltoztatása, medrének burkolása tilos, az azt kísérő növényzet károsítása, eltávolítása nem kívánatos, és természetvédelmi szempontból ellenjavallt.

Cél


Forrás

Közhasznú és közcélú munkások foglalkoztatása, önkormányzati költségvetés, KAC

Felelős


Határidő

Rövidtáv: 2005-től rendszeres tisztítás minden tavasszal

Elvégzendő

A Csernely-patak védelme érdekében az alábbiak betartatása

feladat

 A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni.

 A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan

23


területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása,

egyéb

mezőgazdasági

tevékenységek

folytatása,

valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni.

 A természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához

szükséges ökológiai vízkészletet

mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.

 Tilos a patak partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése. Cél

A Csernely-patak elszennyeződésének megakadályozása, az élővilág életfeltételeinek biztosítása

Forrás

-

Felelős

Uppony Község Önkormányzata, Jegyző

Határidő

Rövidtáv: 2005-től folyamatosan

24


Jogszabályi háttér A települési önkormányzatnak környezetvédelmi tevékenysége során kötelessége és érdeke figyelembe vennie a jogszabályokat és a magasabb szinten elfogadott terveket, programokat.  Vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvényben,  valamint a vízhasználatok, csapadékvíz elvezetés, szennyvízkezelés és elhelyezés rendjét szabályozó 201/2001. (X. 25.), 203/2001. (X. 26.), 204/2001. (X. 26)  a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletet,  a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet,  a

vízgyűjtő-gazdálkodás

egyes

szabályiról szóló

221/2004

(VII.

21.)

Kormányrendelet, (2004 augusztus 5-én lépett hatályba)  1994. évi LV. Törvény a termőföldről,  10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről,  49/2001

(II.

28.)

KÖM

rendelet

a

vizek

mezőgazdasági

eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről,  50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól,  A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21) korm. rendelet 7§ával és annak 2.-es számú mellékletével összhangban kiadott „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében Uppony település „fokozottan érzékeny” minősítéssel jelzett. (2005. január 01-től érvényes). A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 7 §. (5) bek. értelmében egy adott területen 25


– a 2. számú melléklet szempontjai szerint- végzett, vagy végeztetett lokális vizsgálat lehetőséget nyújt egyedi érzékenységi kategóriába történő besorolás megállapítására is.  A hullámterek, a parti sávok a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet előírásai vonatkoznak.  A földterületek felhasználása során megvalósuló létesítmények építési, vízi létesítmények vízjogi létesítési engedélyezéséhez, külön eljárás keretén belül, meg kell kérni az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulását, illetve engedélyét.

 A vízi létesítmények vízjogi engedélyezési eljárását, a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben rögzített követelmények figyelembe vételével összeállított dokumentáció benyújtásával

kell

kezdeményezni

az

Északmagyarországi

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen.

 Uppony közigazgatási területe ráesik a Lázbérci tározó hidológiai védőterületére, ezért felszíni vízminőség-védelmi érdekből be kell tartani a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásait.

 Uppony település a „a vizek mezőgazdasági eredetű nitráz szennyezéssel szembeni védelméről”

szóló

49/2001.

(IV.3.)

Kormányrendelet

besorolása

szerint

„nitrátérzékeny”

26


2. 2. A települési és épített környezet állapota A közvetlen települési környezet képezi mindennapjaink életterét, nem lehet tehát közömbös számunkra, hogy milyen annak állapota. Az alábbiakban a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 47. § (1) pontja alapján kerül bemutatásra Uppony jelenlegi állapota.

Utcakép Upponyban (forrás: saját)

2. 2. 1. A települési környezet tisztasága A település bel és külterületén, bejárásunk alkalmával, (2005 augusztus), illegális szemétlerakásokat nem találtunk. Az önkormányzat közmunkásokkal tartja fenn a tisztaságot, akik rendszeresen bejárják a területet és az esetleges hulladékokat, összegyűjtik. A településen lomtalanítást tavasszal és ősszel szerveznek.

27


2. 2. 2. Kommunális hulladékkezelés A nem megfelelő hulladékgazdálkodás komoly problémákhoz vezet, komoly szennyezéseket okozhat. Ezzel magyarázható, hogy a települések zömén próbálják helyes megoldásokkal megelőzni a problémákat, forrásokat teremtve rá. Upponyban a legnagyobb mennyiségben jelentkező hulladék lakossági eredetű szilárd hulladék. A lakosság a szolgáltatásért nem fizet külön szemétszállítási díjat, ezt a szolgáltatást az önkormányzat a kommunális adó bevételéből fedezi Uppony közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező szolgáltatás teljesítésére jogosult közszolgáltató: Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Rt. (Kazinbarcika.). A közszolgáltató a településen keletkező hulladékot a Sajókazai Hulladékkezelő Centrumba (Sajókaza, Külterület 101/1 hrsz.) szállítja. A lakosok és az intézmények, a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és általa ingyenesen rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényben gyűjtik a hulladékot. A közterületi hulladékot a közszolgáltató által kihelyezett szemétgyűjtőkben gyűjtik. Az itt keletkező hulladék elszállítása egyedi megrendelés alapján történik. Uppony felkészültnek érzi magát a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására, ezt elősegíti a kis lélekszám, a könnyű ellenőrizhetőség, és a biológiailag lebomló hulladék háznál történő komposztálása, melynek alapja a mezőgazdasági háttér. Jelenleg a megyében csak kísérleti jelleggel folyik szelektív hulladékgyűjtés, a hulladék újrahasznosítás és újrafeldolgozás csak csírájában létezik. A településen veszélyes hulladékot termelő ipari üzem nincs. Az állati hullákat a helyi dögkútba szállítják (Rétoldal, külterület 07 hrsz.) A település hulladékgazdálkodási tervét, a Green Side Kft (Miskolc, Báthory u. 36.) készítette el. Uppony kommunális hulladékkezeléséről megállapítható Pozitívum

28


 A szilárd hulladék gyűjtése szervezett közszolgáltatás keretében történik.  Lomtalanítást minden ősszel és tavasszal szerveznek, ezzel is csökkentve az illegális hulladéklerakás lehetőségét. Negatívum  A szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételei nem adottak.  A háztartásokban keletkezett veszélyes hulladék szinte teljes egészében a kommunális hulladékok közé kerül Uppony község Önkormányzata Képviselő-Testületének 8/2003 (III. 5.) számú rendelete határoz a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Települési szintű feladatok Cél: Egy kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. A település köztisztasági helyzetének folyamatos javítása, elsősorban a lakossági szemléletformálás eszközével, valamint a településtisztasági feladatok ellátási színvonalának fejlesztésével.

Elvégzendő

A szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek megteremtése

feladat

hulladékgyűjtő sziget létesítése, lehetőleg forgalmas közterületen (pl. élelmiszerbolt

közelében)

Az

Északmagyarországi

Hulladékgazdálkodási Rt. kezdeményezni kell, hogy tegye lehetővé a hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését. A hulladékgyűjtő sziget helyét az önkormányzatnak úgy kell kijelölnie, hogy a lakosság mindennapi tevékenysége során útba tudja ejteni, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a konténerek településesztétikai szempontból ne okozzon

29


kedvezőtlen látványt. Egy hulladékgyűjtő sziget 5 különböző színű, speciális kialakítású konténerből áll. Egy-egy konténer van a fehér üvegnek, a színes üvegnek, a műanyagnak, a fém italos dobozoknak és a papírnak lakosság felvilágosítása, hogy a hulladék különválogatásának munkáját miért érdemes vállalni (pl.: környezet terhelésének mérséklése, elérhető, hogy

a

hulladék

legalább

harmadát

újrahasznosítsák,

szemét

mennyiségének csökkentése által, várhatóan csökkennek majd a szemétszállítási díjak. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek nem működhetnek illegális hulladéklerakóként! A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésére, kezelésére szolgáló létesítmények helyét a településrendezési tervben is fel kell tüntetni. Cél

Minél kevesebb és minél kisebb veszélyességi fokú hulladék keletkezzen

Forrás

Észak Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség pályázatai, KAC, önkormányzati költségvetés

Felelős


Határidő


Elvégzendő

A települési szilárd hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése

feladat

annak érdekében, hogy minél kevesebb és kisebb veszélyességi fokú hulladék keletkezzen. Komposztálás. A legősibb hulladék újrahasznosító eljárás. A helyesen végrehajtott komposztálás után olyan anyagi rendszert juttathatunk vissza a talajba, amely humuszban és ásványi anyagokban gazdag, mindamellett elősegíti a talaj nehezen oldható tápanyagainak feltáródását, valamint víz és tápanyag megkötésében is jelentős. Komposztálható anyagok: kerti hulladékok (a beteg növényeket

30


kivéve!),

nyers

konyhai

hulladékok,

száraz

széna,

levelek,

sövénynyírásból származó ágak, levelek, szalma… Nem komposztálható anyagok: impregnált fahulladék, citrusfélék gyümölcseinek

hulladéka,

permetezett

anyag,

magvas

gyomok,

gyomgyökerek, húsdarabok, főzött konyhai hulladék…. Cél

Minél kevesebb hulladék keletkezzen

Forrás


Felelős


Határidő


Elvégzendő

Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni

feladat

A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. Veszélyes hulladékok kezelésére való átadás esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról Javaslat a lakossági veszélyes hulladékok begyűjtésére: az önkormányzat éves

egyszeri

alkalommal

lakossági

veszélyes

hulladékgyűjtést

kezdeményezzen. (gyógyszer, elem stb.) Cél

Minél kevesebb hulladék keletkezzen

Forrás


Felelős


Határidő


31


Elvégzendő

Meg kell akadályozni, az engedély nélküli hulladéklerakatok

feladat

kialakulását, mert A nem szabályszerű hulladék-elhelyezés számos, a természetet és a tájat veszélyeztető tényező forrása:  Az

eldobott

hulladékot

a

szél nagy

távolságokra

szétszórhatja.  A csapadékkal veszélyes anyagok mosódhatnak ki a hulladékból a vizekbe és a talajba. Különösen veszélyesek azok a lerakatok, amelyek vízpart közelébe települtek, mert innen a csapadék a szennyezéseket közvetlenül az élővizekbe mossa.  Az illegális hulladéklerakók rontják a tájkép értékét. A hulladékkupacokon számos invázív növényfaj és gyom képes megtelepedni, amelyek később ezekről a pontokról meghódíthatják – a tapasztalatok szerint meg is hódítják - a környező gyepterületeket. Építési

hulladékgyűjtő

konténer

kötelezővé

tétele

építkezéskor Cél

Talaj és vízszennyezés elkerülése

Forrás

Észak Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség pályázatai, KAC, önkormányzati költségvetés, közmunkaprogram

Felelős


Határidő

Rövidtáv: eddigi gyakorlatnak megfelelően közigazgatási terület ellenőrzése folyamatosan

32


Jogszabályi háttér A települési önkormányzatnak környezetvédelmi tevékenysége során kötelessége és érdeke figyelembe vennie a jogszabályokat és a magasabb szinten elfogadott terveket, programokat.  Hulladék-felügyeleti

szempontból

figyelembe

kell

venni

a

hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI. 15) Korm. Rendelet előírásait,  továbbá a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (VI. 15.) korm. Rendelet előírásait.  A hulladéknak, illetve a veszélyes hulladéknak minősülő anyagok jegyzékét a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 1. és 2. melléklete adja meg, 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről,  41/2000. (XII. 20.) EÜM-KÖM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról,  22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályiról és egyes feltételeiről,  126/2003. (VIII. 15.) Korm rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről,  16/2002. (IV. 10.) EÜM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről,  271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról,  16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. sz melléklete a hulladékok jegyzékéről

33


 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól.  5/2002. (X. 29.) KVVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól  71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól  15/2003.(XI.

7.)

KVVM

rendelet

6.

sz.

melléklete

a

területi

hulladékgazdálkodási tervekről.  23/2003.(XII. 29.) KVVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről  45/2004 (VII. 26.) BM-KVVM együttes rendelete az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. Amennyiben a kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége átlépi a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a használatbavételi eljárás során a tervdokumentációhoz csatolni kell a fent említett rendelet 4.sz. melléklete szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot. Használatbavételi eljárás során a dokumentációhoz csatolni kell a kivitelezési eljárás során keletkezett hulladékok elszállítását, igazoló dokumentumokat.  267/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet a hulladékká vált gépjárművekről.  264/2004. (IX. 23.) Korm rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről.

34


2. 2. 3. Kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, - elvezetés, - tisztítás

A Lázbérci Víztározó vízminőség védelme érdekében a községben prioritást nyert a szennyvízcsatornázás. Uppony község 1998 óta rendelkezik kiépített szennyvízcsatornahálózattal. A lakások 52 %-a csatlakozott a rendszerre. A szennyvizet a borsodbótai szennyvíztelepre vezetik. A tisztított szennyvíz befogadója a Mercse-patak. A

hálózatra

nem

csatlakozott

ingatlanoknál

keletkező

szennyvizet

házi

szennyvízszikkasztókban tárolják, majd annak megteltekor szippantó autó segítségével a Borsodbóta Köszörűvölgyi szennyvíztisztító telepre szállítják. Kijelölt közszolgáltató Clairtech Kft (Borsodbóta, Széchenyi u. 42. ) aki Uppony község közigazgatási területén kizárólagos joggal a települési folyékony hulladékot összegyűjti, elszállítja és elhelyezi. Az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatása szerint, a Clairtech Kft, a 213/2001. (XI.14.) Kormányrendelet szerint hulladékkezelési engedéllyel nem rendelkezik. Engedélynélküli szállítás esetében a 271/2001. (XIII. 21.) Korm. Rendelet szerinti bírság vethető ki. Hulladékkezelési (szennyvízszippantás, szállítás) tevékenységet csak az a vállalkozó végezhet, valamint a közszolgáltatás végzésével csak az bízható meg, aki a 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet szerinti engedéllyel rendelkezik. A vállalkozó megnevezésének a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben szerepelnie kell. A környezetvédelmi/hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteket elfogadás előtt az Önkormányzatnak meg kell küldenie az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre, véleményezésre.

35


A házi szennyvízszikkasztás abban az esetben elfogadható lenne, ha a házi szennyvízszikkasztó oldal- és fenékfalának szigetelése vízzáró volna, ami megakadályozná a talajvízzel való hidraulikai kapcsolatot. Ez azonban az esetek döntő többségében nem így van, vagyis a házi szennyvíz közvetlenül szennyezi a felszín alatti vizeket. A kommunális szennyvizek eredetéből és sajátosságaiból adódóan leginkább a nitrát, nitrit, valamint

a

különböző

foszforformák

jelentik

a

veszélyt

és

okozzák

a

talajvíz

használhatatlanságát. A felszíni vizek szempontjából a térség III/4. kategóriába tartozó, kiemelt vízvédelmi terület. A csatornázatlanság következtében az altalajban jelentős mennyiségű szennyvíz halmozódhat fel. A nitrát és nitriszennyezés mellett komoly gondokat okoz az ammónia és az elgázosodás, amely a szerves eredetű szennyeződések következménye. A település szennyvizének helyi elszikkasztásos kezelése szigorúan tilos, tekintettel a kiemelt vízvédelmi területre. A szennyvízelvezetés vonatkozásában törekedni kell minden ingatlan csatornahálózatba való bekötésére, ezzel egyidejűleg az egyedi szennyvízgyűjtők, szikkasztók felszámolására. A közcsatorna-hálózat hiányában csak vízzáróan kialakított és rendszeresen ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatóak el, melyek szennyvízkezelő telepre történő rendszeres ürítéséről gondoskodni kell Települési szintű feladatok Elvégzendő

Szennyvízcsatorna-hálózatra

feladat

lakóingatlan csatlakozása.

valamennyi

közintézmény

és

A felszín alatti vizek legjelentősebb szennyezője a települési folyékony hulladék környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő kezelése. A lakosságban tudatosítani kell a folyékony hulladék helytelen kezelésének

36


káros következményeit, saját ivóvízbázisukat fenyegető veszélyt. Cél


Forrás

Címzett támogatások, önkormányzati költségvetés, lakosság

Felelős


Határidő


Elvégzendő

Szennyvíz elhelyezésének ellenőrzése

feladat

 Fokozottan kell figyelni arra, hogy a szennyvízgödrök szippantása után a szennyvizet a befogadására alkalmas, engedéllyel rendelkező szennyvíztelepre szállítsák el.  Szennyvizet élővizekbe, természetvédelmi szempontból értékes területekre engedni tilos.  Fel kell számolni az ideiglenes vagy illegális ürítőhelyeket.  A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi szolgáltatást, rendeletben kell szabályozni

Cél

Talaj, felszíni – és felszín alatti vízszennyezés megszüntetése

Forrás


Felelős


Határidő

Rövidtáv 2005-től folyamatosan

37


Jogszabályi háttér. A települési önkormányzatnak környezetvédelmi tevékenysége során kötelessége és érdeke figyelembe vennie a jogszabályokat és a magasabb szinten elfogadott terveket, programokat.  Figyelembe kell venni a felszín alatti vizek minőségének védelméről szóló 219/2004.(VII. 21) Korm. rendeletet.  Közüzemi csatornahálózatba vezetett szennyvizek minőségének ki kell elégítenie a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Kor. Rendeletben meghatározottakat.  A 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet, a használta és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól.  B.A.Z.Megyei Szennyvízelhelyezési koncepciót  A közműves ivóvízellátásról és szennyvízelvezetésről szóló 38/1995.(IV. 5.) Korm. Rendelet, és az azt módosító 37/1999.(II. 26.) Korm. Rendeletet.  A rácsatlakozási arány növelését országosan a talajterhelési díj bevezetése hivatott elősegíteni. Ennek érvényesítésére az önkormányzatnak – a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. Törvény alapján- kötelező jelleggel helyi rendeletet kell alkotnia.

38


2. 2. 4. Csapadékvíz elvezetés A csatornák kiépítettsége a település belterületén 70 % fölötti, többségük felújításra szorul, csak

folyamatos

ellenőrzés

és

karbantartás

mellett

funkcionálhat

tökéletesen.

Az

Önkormányzat folyamatosan pályázik, a felszíni csapadékelvezető árokrendszer felújítására. A község csapadékvíz elvezető rendszere nyílt, felszíni, kb. 4 km hosszú csatornarendszer. Azonban a község csapadékvíz elvezető rendszere korántsem elégíti ki maradéktalanul az igényeket. Több helyen szikkasztó rendszerűek, részben lefolyástalanok. A szikkasztó képesség nagyban függ a mindenkori talajvízszintektől. A közút alatti átereszek felújításra szorulnak, fel vannak iszapolódva, utó és előfenék burkolatuk hiányzik. Az árkok jellemzően az utak egyik oldalán hosszan futó kis beágyazottságú nyílt árkok. A haránt völgyekben a vízelvezető árkok nyomvonala elévült. Szükség van a rendszer teljes felülvizsgálatára és korszerűsítésére. A belvíz elvezető csatornák karbantartásáról az önkormányzat és a földtulajdonosok gondoskodnak. A településen keresztül folyik a Csernely-patak, és a Bóta-patak amely, a Bükkből lejövő és a községben összegyűlt csapadékvíz befogadója. Fontos szem előtt tartani, hogy a kisvízfolyások öntisztuló képessége – kis vízmennyiségük miatt – nagyon kicsi, így állapotukat már a legkisebb szennyezőanyag terhelés is jelentősen befolyásolja.


Biztosítani

kell

a

terület

rendezett

csapadékvíz-elvezetését.

A

feladat

magasabban fekvő területekről (Bánya utca, István telep) lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozás előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

39


Az Ifjúság, Széchenyi, utcákon egyaránt az árkok és átereszek tisztítása, karbantartása és fejlesztése szükséges. Földárkok helyett burkolt árkok megépítése célszerű. A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozzon. Cél

Vízminőség és épített környezet védelme

Forrás

Közhasznú és közcélú munkások foglalkoztatása, önkormányzati költségvetés, címzett támogatások, KAC, AVOP

Felelős


Határidő

Rövidtáv: 2006. december 31.

Elvégzendő

A lakosság feladatait rendeletben kell előírni. A rendelet betartatását

feladat

az önkormányzat példamutatással (az önkormányzati kezelésben lévő szakaszok rendszeres tisztításával) és tájékoztatással (a tisztítás fontosságának hangsúlyozása) segítheti elő. Meg kell akadályozni a csapadékelvezető árokba szennyezett olajos, vegyszeres, ingatlanon keletkező, tárolt szennyvíz bevezetését. Az új beépítésre szánt területeknél a közművesítéssel együtt a csapadékvíz elvezetését is meg kell oldani.

Cél


Forrás

-

Felelős

Uppony Község Önkormányzata, Jegyző, lakosság

Határidő


Jogszabályi háttér

40


A települési önkormányzatnak környezetvédelmi tevékenysége során kötelessége és érdeke figyelembe vennie a jogszabályokat és a magasabb szinten elfogadott terveket, programokat.  A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló módosított 1995. évi LVII. Törvényben,  valamint a vízhasználatok, csapadékvíz elvezetés, szennyvízkezelés és elhelyezés rendjét szabályozó 201/2001.(X. 25), 203/2201. (X. 26.), 204/2001 (X. 26.) ill. 33/2000. (III. 17.) korm. rendeletekben foglaltakat.

Bótai-patak a település központjában, (forrás: saját) 41


2. 2. 5. Ivóvízellátás

Upponyban az ivóvízellátást az ÉRV Északmagyarországi Regionális Vízművek Rt. szolgáltatja. A kiépítettség 100 %-os, de csak a lakások 35 %-ban (!) található vezetékes víz. A csatlakozás nélküli ingatlanok ivóvízellátása a telepített és üzemelő 25 db közkifolyóval megoldott. A község ivóvízhálózatának kiépítésével egyidőben a tűzcsaphálózat is kiépült. A hálózat a tűzivízigények kielégítésére alkalmas. A Lázbérci vízműtől, egy NÁ 300-as azbeszt-cement ivóvízvezeték indul, melyhez egy KM PVC vezetékkel kapcsolódik a község ivóvízhálózata. A

településen

vízellátási

problémák

nincsenek.

A víz minőségével kapcsolatban lakossági panaszok nincsenek.

Települési feladatok: Elvégzendő

A vízellátó rendszert az esetlegesen megnövekedő vízigényeket alapul

feladat

véve felül kell vizsgálni és az esetleges rekonstrukciókat előirányozni.

Cél

Vízminőség, emberi egészség védelme

Forrás

Címzett támogatások, önkormányzati költségvetés, AVOP,

Felelős

Uppony Község Önkormányzata, ÉRV Északmagyarországi Regionális Vízművek Rt.

Határidő


Elvégzendő

Lehetőség szerint minden lakóépületet és közintézményt rá kell kötni a

feladat

községi ivóvízellátó hálózatra.

Cél

Vízminőség, emberi egészség védelme

42


Forrás

Címzett támogatások, önkormányzati költségvetés, AVOP,

Felelős

Uppony Község Önkormányzata, ÉRV Északmagyarországi Regionális Vízművek Rt. lakosság

Határidő


Jogszabályi háttér A települési önkormányzatnak környezetvédelmi tevékenysége során kötelessége és érdeke figyelembe vennie a jogszabályokat és a magasabb szinten elfogadott terveket, programokat.  Fokozottan figyelembe kell venni a 123/1997. (VII. 18.) Korm rendeletben foglaltakat.  Az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendeletet.  Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X. 25.) Korm. Rendeletet.  Tervezett új lakó- és ipari épületek csak a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 8.§-ban, valamint az ezt módosító 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben meghatározott teljes közművesítettséggel irányozhatók elő. Egyedi vízellátó művek csak külön vízjogi engedéllyel alakíthatók ki.

43


2. 2. 6. Zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem

Uppony zsáktelepülés, megközelíthetősége csak Borsodbóta felöl lehetséges, így a közlekedésből származó zaj, rezgés és légszennyezés elenyésző. A lakossági eredetű, valamint a szolgáltató tevékenységből származó zaj, rezgés és a légszennyezés települési szinten nem jelentős. Az önkormányzathoz és az ÉszakMagyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséghez a településről az elmúlt években zajjal és rezgéssel kapcsolatos panasz nem érkezett.

Cél, hogy a lakosság egészségének védelme érdekében a környezeti zajokat és rezgéseket továbbra is elfogadható szinten kell tartani. Jelentős zaj- és rezgéssel járó új ipari és mezőgazdasági telephelyek létesítését a lakóterületeken nem szabad engedélyezni, az előírásokat. Települési szintű feladatok Elvégzendő

Új emisszióforrások megjelenésének szabályozása, helyi zajvédelmi

feladat

rendelet megalkotása

Cél

Az emberi egészséget és a természetes élővilágot veszélyeztető és zavaró zajoktól és rezgésektől mentes környezet

Forrás

-

Felelős

Uppony Község Önkormányzata, Jegyző,

Határidő


44


Jogszabályi háttér A települési önkormányzatnak környezetvédelmi tevékenysége során kötelessége és érdeke figyelembe vennie a jogszabályokat és a magasabb szinten elfogadott terveket, programokat.  Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983.(V. 12.) MT rendelet 4.§ (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.  Levegőtisztaság védelmi szempontból a területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II. 14.) sz. kormányrendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.  A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékok nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésekben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a módosított 21/2001.(II. 14) kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.  Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles- a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében- az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a módosított 21/2001.(II.14) kormány rendelet 10§-a értelmében.  A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető a 21/2001.(II.14) kormány rendelet 11§-a értelmében  A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002, (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1-5 mellékletei tartalmazzák 45


2. 7. Helyi közlekedésszervezés Uppony Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, Ózdtól keletre helyezkedik el. Csak Borsodbóta felöl közelíthető meg közúton. Vasútállomás nincs, viszont rendszeres autóbuszjárat köti össze a hozzá legközelebb, alig 10 km-re fekvő Királd településsel.

A közúti közlekedési igényeket a Borsod Volán Rt. autóbuszai elégítik ki. A járatok sűrűsége és kapcsolódásuk a vonatközlekedéshez nem megfelelő. Három buszmegálló található a településen, a Széchenyi, Kossuth úton és a Szabadság telepen. A megálló burkolt és fedett megállóhely, viszont nem rendelkezik kialakított autóbusz öböllel, ez közlekedésbiztonsági szempontból nem megfelelő. A településről ingázás, elsősorban Ózd településre történik. A település belterületén az utak nagy része burkolt, portalanított, viszont általános probléma a felszíni vízelvezetés megoldatlansága A kerékpárforgalom a település bel és külterületén jelenleg a közút és utcahálózaton történik. Az utak szabályozási szélessége jelenleg nem teszi lehetővé önálló kerékpársáv kialakítását. Az útpálya szélesítésekor hosszútávon szükséges lesz a közutak mellett egy kerékpárút, illetve kerékpársáv kiépítése.

46


Buszmegálló az István utcán (forrás: saját)

47


2. 2. 8. Energiagazdálkodás

A fűtésre, világításra, közlekedésre és az élet egyéb más területein igénybe vett energiát túlnyomórészt környezeti erőforrásokból nyerjük, és felhasználásuk melléktermékei is a környezetbe kerülnek. Rendkívül fontos, hogy a rendelkezésre álló készletekkel fenntartható módon gazdálkodjunk, az energiát hatékonyan és takarékosan használjuk, környezetünket minél csekélyebb mértékben szennyezzük. Éppen ezért a jövőben figyelmet kell fordítani a megújuló energiaforrások felkutatására és megvalósíthatóságára. Megújuló energiaforrásokkal Uppony település még nem büszkélkedhetik. Energia fogyasztás egészségügyi vonzatai, az energiafogyasztás egyrészt légszennyezéssel jár, másrészt nagymértékben hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához. A 21. Század egyik legnagyobb kihívása éppen az energia felhasználás csökkentése és a klasszikus (szén-hidrogénalapú) energiák megújuló energiákkal való felváltása. Ebben a kihívásba minden helyi közösségnek szerepet kell vállalnia. Európai, állami és regionális megújuló energia programokhoz való csatlakozás és közreműködés. Hosszú távon a fosszilis energiák ára egyre emelkedik és lassan elérhetetlen lesz az átlag polgár számára. A megújuló energiák segítenek az energia hiány pótlásában Uppony község elektromos energiaellátása a jelenlegi igényeket kielégíti. A településen a villamosenergia-hálózat kiépítettsége és a rákötések arány 100%-os. Nagyobb fogyasztók az önkormányzat által működtetett intézmények. (általános iskola, óvoda, polgármesteri hivatal) Kábeltévé az egész faluban kiépített. Mobiltelefon vételi lehetőség nincs. Gázszolgáltatás 1996 óta van a településen kiépítettsége 100%-os, a lakosok 35 %-a veszi igénybe. A hálózatot a TIGÁZ Rt..(3600,Ózd, Bartók B. u.4/6) üzemelteti.

48


2. 2. 9. Zöldterület-gazdálkodás Uppony község közigazgatási területének kiterjedése 1281, 1 ha, ebből a belterület nagysága 70, 6 ha. A település határa a Lázbérci-Tájvédelmi Körzet része, teljes kül és belterülete védett.A Tájvédelmi Körzet egésze különleges madárvédelmi területnek (SPA) minősül. Borsod-AbaújZemplén megyében, a Bükk hegység legidősebb képződménye, az Upponyi-rög területén elhelyezkedő Lázbérci Tájvédelmi Körzet Északmagyarországon az első, ilyenfajta megkülönböztetett védelmet élvező tájegység. Ennek, és egyben az egész Upponyihegységnek földtanilag legértékesebb és tájképileg legszebb része, Uppony közigazgatási területén

elhelyezkedő, a

mintegy

fél kilométer hosszúságú

Upponyi-sziklaszoros

szurdokvölgye, a Vízköz, amely fokozottan védett terület. Uppony összeköttetése megszűnt a Bán-völgyével, amikor 1967-69 között a Lázbérci-víztározót létesítették. Uppony község határa a Heves-Borsodi dombság kiemelten fontos ÉTT térsége által érintett terület. Külterülete ökológiai magterületnek minősül, míg a település belterülete védőövezetként (pufferzónaként) funkcionál. Zöldterületek: A települési zöldfelület szűrőhatása révén hozzájárul a légszennyezés és a zajterhelés csökkentéséhez, jelentős hatása van a levegő összetételére és a helyi klímára. Az épületállomány mellett, pedig meghatározó szerepe van az előnyös település ill. utcakép kialakításában. Upponyban a zöldfelület jelentős részét a lakókertek teszik ki. A lakókertek jellemzően gyümölcsösökből és kisebb veteményesekből állnak. A lakóépületek előtt, füves, virágos, szépen rendben tartott területek húzódnak. A községben játszótér nincs Az utak mentén gyepes zöldsávok húzódnak, helyenként gyümölcs, kőris, bükkfákkal, örökzöldekkel.

Az önkormányzat lehetőségeihez mérten minden évben fásítást végez. A

lakóingatlanok előtti zöldterületek rendben tartása a lakosok feladata lenne, de tekintettel hogy igen jelentős számú az egyedül élő időskorú lakos, ezt az önkormányzat átvállalja helyettük. A közterületek zöldfelületének fenntartását, kezelését is az önkormányzat végzi.

49


Mezőgazdasági területek: A község mezőgazdasági területeinek 16 %-a, (215 ha) intenzív használatú szántóterület. A legnagyobb területen termelt haszonnövények a kukorica, lucerna, burgonya. A szőlő, gyümölcsös művelésű területek kiterjedése 49, 68 ha (összterület 3,9 %-a). A gyepeket (211. 31 ha) korábban legelőként és kaszálóként hasznosították. Az állatállomány fokozatos csökkenésével hasznosításuk csökkent. Ma, a Vatos-tanyán szűrkemarhákat és lovakat tart egy vállalkozó. Extenzív használatú rét-legelő területek hányada csekély. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát – szennyezéssel szembeni védelemről alkotott 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint Uppony közigazgatási területe nitrát érzékeny terület, ennek értelmében a területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak be kell tartaniuk a rendelet előírásait, és követniük kell az 1. sz. melléklet – a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai a vizek nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében – előírásait. Erdőterületek: A község közigazgatási területének erdősültsége országos viszonylatban kiemelkedően magas. Hazánk 19,2 %-os erdősültségéhez képest Upponyban az erdő művelési ágban lévő területek kiterjedése 623,58 ha (összterület 48,6 %-a). Az erdők nagy része az Észak Erdő Rt. tulajdonában vannak. Az erdők fajösszetételüket tekintve döntően csertölgyesek, bükkösök, kis számban fenyők. Rendeltetésük természetvédelmi, gazdasági, és turisztikai célú. A területen a Kőrózsa, és a Háromkő-BércVadásztársaság működik. Elsősorban apró vadak (nyúl, vízimadarak), valamint muflon, vaddisznó, őz és szarvas vadászata történik. A Lázbérci Víztározó horgász víz is, melyet az ÉRV Lázbérci Horgászegyesület működtet sporthorgászat céljára A mezőgazdasági földterületek aránya a következő: Szántó

215,28 ha

Kivett

152,32 ha

Szőlő, Gyümölcs

49,68 ha

50


Gyep

211,31 ha

Erdő

623,58 ha

A művelési ágak, Uppony közigazgatási területén az alábbiak szerint alakulnak. Csukaharaszt – szántó (extenzív használatra szánt mg. terület) Veresdűlő – szántó (extenzív használatra szánt mg. terület) Köszörűvölgy – szántó (extenzív használatra szánt mg. terület) Ravaszlyuk – erdő (gazdasági célú) Rétoldal – szántó (extenzív használatra szánt mg. terület) Hegyfark – erdő (gazdasági célú) Zártkert – gyümölcsös, szőlő Három kőbérc – erdő (természetvédelmi célú) Cibróka –erdő (természetvédelmi célú) Rókamál – erdő (természetvédelmi célú) Kalicaalja – szántó (extenzív használatra szánt mg. terület) Vízköz – erdő (környezetvédelmi célú) Zsellérföldek – erdő (gazdasági célú) Zinnye – erdő (természetvédelmi célú) Kisbikk – szántó (extenzív használatra szánt mg. terület) Kisdomb – szántó (extenzív használatra szánt mg. terület) Danila – szántó (extenzív használatra szánt mg. terület) Ragica – szántó (extenzív használatra szánt mg. terület) Nagyrét - szántó (extenzív használatra szánt mg. terület) A település köztisztasági problémája minden évszakban más és más. Az őszi évszak beköszöntével lokális problémákat okoz a lombhullás, téli időszakban, pedig a síktalanítást és a hó eltakarítását a frekventált területeken túl tovább szükséges bővíteni.

51



Helyi állattartási rendeletet felülvizsgálatakor, a 219/2004. (VII. 21.)

feladat

Korm. rendelet 20. §. értelmében belterületi állattartás esetén figyelemmel kell kísérni a külön jogszabályban meghatározott jó mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását

Cél


Forrás

-

Felelős

Uppony Község Jegyzője

Határidő

Rövidtáv 2006 december 31-ig

Elvégzendő

Uppony község határa a Heves-Borsodi dombság kiemelten fontos ÉTT

feladat

térsége által érintett terület. Környezetbarát mezőgazdasági termelési mód kialakítása, extenzív gazdálkodás kialakítása a szántókon. Az extenzív művelés fenntartását Európai Uniós pályázatok és a Nemzeti Agrár –környezetvédelmi Program hivatott elősegíteni. Az

önkormányzatnak a pályázati

lehetőségekről tájékoztatni kell a gazdákat. Cél

A felszíni és a felszín alatti vízkészletek elszennyeződésének megakadályozása. A szántók, környezeti elemek szennyeződését nem okozó módon történő használata.

Forrás

Nemzeti

Agrárkörnyezetvédelmi

Program

(Érzékeny

Természeti

Területek hasznosítását biztosító térségi célprogramok) Önkormányzat, földtulajdonosok Felelős

Tulajdonos, Képviselőtestület

Határidő


52


Elvégzendő

Extenzív gyepgazdálkodás kialakítása, fenntartása. A még kaszált

feladat

gyepeken javasolt fenntartani, a már nem hasznosított legelőkön, kaszálókon javasolt visszaállítani a gyepgazdálkodást. A lakosság érdekeltségét az Európai Unió és a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program támogatásai biztosíthatják. Az új támogatási lehetőségek helyi lakossággal történő megismertetése érdekében az önkormányzatnak valamelyik

természetvédelmi

környezetvédelmi,

civil

természetvédelmi

szervezettel,

vagy

és

felügyelőséggel

vízügyi

illetékes

mintaprogramot javasolt kezdeményeznie.

Cél

Hagyományos gazdálkodás visszaállítása a felhagyott legelők és kaszálók egy részén a gyepek növénytani értékeinek és tájképi jelentőségének megőrzése érdekében.

Forrás

Agrár

és

Vidékfejlesztési

Operatív

Program,

Nemzeti

Agrár

környezetvédelmi Program (Extenzív gyephasznosítási célprogram), KAC, önkormányzati költségvetés Felelős


Határidő


53


Javaslatok a területhasználatra  Természetvédelmi szempontból kívánatos lenne a jelenleg még gyep, rét, legelő, mocsár művelési ágként nyilvántartott területeken a fenti művelési ágak megtartása, illetve ezeken a területeken a hagyományos módszerekkel történő, művelési ágnak megfelelő gazdálkodás fennmaradása. A szántókkal érintkező gyepterületek mellett fokozottan vigyázni kell, hogy a gyepek ne kerüljenek szélről fokozatosan beszántásra.  Azoknak a hosszabb ideje felhagyott szántóföldeken, ahol a természetes szukcessziónak köszönhetően természetközeli gyepek, erdők alakultak ki, javasolt a művelési ág megváltoztatását, és a kialakult állapotoknak megfelelő extenzív mezőgazdálkodást vagy erdőgazdálkodást.  A nagyobb kiterjedésű parlagföldeket erdőtelepítésre is fel lehet használni. Új erdők telepítését parlagokon, szántókon, meddőhányókon, roncsolt felszíneken, illetve a természetvédelmi szempontból nem értékes gyepeken elfogadhatóak. Minden esetben törekedni kell az adott termőhelyi adottságoknak megfelelő igényű, őshonos fafajok használatára.  Az engedély nélkül kialakított homok, kavics, sóder, kő kitermelésére létesített anyagnyerőhelyek környezetükben tájsebekként jelennek meg, területükön előbb-utóbb megjelennek a szemétkupacok, invazív növényfajoknak szolgálnak ugródeszkául. Az ilyen anyagkitermelést meg kell akadályozni, a tájsebeket a táj jellegének megfelelően rendezni kell. A rendezés során ki kell kérni az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményét, hogy az anyagnyerőhelyen esetleg megtelepedett védett növények, és állatoknak a rendezés ne okozzon kárt.  Új nyomvonalas létesítmények nyomvonalát úgy kell megtervezni, hogy az már meglevő más vonalas létesítményekkel együtt fusson és az érintett területek megőrzését, kezelését minél kevésbé befolyásolja.

54


 Gyümölcsösök telepítése során a nagyüzemi gyümölcsösök helyett a kisebb táblákra osztott, erdősávokkal vagy rétekkel, kaszálókkal tagolt gyümölcsösök létesítése helyezendő előtérbe.

További általános élővilág-védelem  A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni.  A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni.  A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni.  A növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok forgalomba hozatalának, felhasználásának, alkalmazásának kísérleti célú, ideiglenes vagy végleges engedélyezése a külön jogszabályban

meghatározott

feltételekkel

lehetséges,

az

engedélyezéshez

a

Minisztérium hozzájárulása szükséges.  A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok természeti területen történő felhasználása - külön jogszabályban foglaltak szerint - csak indokolt esetben, talajvizsgálatok eredményeire alapozva, természetkímélő módon történhet.

55


 A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.  Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

Égetés Kora tavasszal, illetve ősszel a természetvédelmi szempontból értékes területeket súlyosan érintő hatás az égetés. Tapasztalataink szerint tavasszal a gyepterületek igen jelentős része (némely községhatárban megközelíti a gyepterületek 60-70%-át is) lesz a lángok martaléka. A tüzek általában az alábbi okokból keletkeznek:  Tarlóégetés során sok esetben magára hagyják a tüzet, vagy akkora kiterjedésű tüzet okoznak, hogy annak átterjedését a szomszédos területekre nem tudják megakadályozni.  A porták végében, a szőlőkben, gyümölcsösökben a tavaszi és őszi rendrakás folyamán felhalmozódott száraz növényi anyagot és szemetet égetnek, amelyet sok esetben magára hagynak.  Tél végén az utak melletti bokrosok és a vízelvezető árkok tisztítása során felhalmozott gallykupacok égetése.  Kirándulás, piknik során tiltott helyen történő tűzgyújtás.  Sok esetben a tulajdonos a földjével szomszédos területet takarítás, a „gyomosodás” átterjedésének megakadályozása címén, minden kontroll nélkül felgyújtja.  Szándékos gyújtogatás. Fentiek következtében jelentős károk keletkeznek a természetben:  Károsodik a talaj legfelső rétegének élővilága, megsemmisül a talaj felszínén felhalmozódó szerves anyag (avar, elhalt növényi részek), csökken a humusszá alakuló anyag mennyisége;

56


 Az égetett területeken elpusztulnak a lágyszárú növények és cserjék, sokszor megsemmisül az adott évi magtermés, ami a fajok, fennmaradását veszélyeztetheti;  Elpusztulnak azok az állatok, amelyek nem képesek a helyük gyors változtatására, ugyanígy járnak a fiatal és mozgásképtelen fejlődési formák (peték, lárvák, bábok, tojások, fiókák, stb.);  Az élőhelyeken égetés után kialakuló új körülmények sokszor évekig teljesen eltérnek az eredetitől, ez megnehezíti, vagy megakadályozza az eredeti életközösség visszatelepülését, ugyanakkor sok esetben megnyitja az utat a tájidegen, gyom és invázív fajok előtt;  A tüzek után az eredeti vegetáció helyreállásáig jelentősen csökken a terület tájképi értéke. Javaslatok az égetésből származó problémák visszaszorítására:  Fel kell hívni a lakosság figyelmét az égetés káros következményeire. Ezt legalább évente egyszer – a legkritikusabb időszakban - tél végén, koratavasszal meg kell tenni. Ez történhet írásban, esetleg hangosbemondó útján. Az 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés e) pontjában megfogalmazott, évente legalább egyszeri alkalommal történő lakossági tájékoztatás idején különösen fontos.  Meg kell oldani, hogy a lehető legszélesebb körben tudjanak a lakosok a tűzgyújtási tilalom idejéről. Tapasztalatunk szerint az emberek jelentős része nem tud a tilalom bevezetéséről. Javasoljuk, hogy az országos vagy helyi szinten bevezetett tűzgyújtási tilalmakra írásban, esetleg hangosbemondó útján hívják fel a figyelmet.  Községi szinten is lépjenek fel határozottan a tilalom ellenére, illetve nem saját területen tűzgyújtók ellen. Lakossági összefogással segítsenek a tüzek megfékezésben. A tűzoltóságnak a „tüzes” szezonokban nincs kapacitása minden tűzesethez kivonulni, ezért fontos, hogy helyi önkéntesek, közmunkások, polgárőrök is részt vegyenek a tűzoltásban.  Lehetőség szerint minden kialakult tüzet még a csírájában vissza kell fojtani

57


2. 2. 10. A feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladat

A természeti és környezeti katasztrófák világszerte tapasztalható megszaporodása (illetve ezen események fokozott szerepeltetése a médiában) mára már kiemelt társadalmi érdeklődést irányított a környezetbiztonságra. Ennek is köszönhető, hogy elfogadásra került a hosszabb idő óta várt katasztrófa törvény (1999. évi LXXIV. Törvény). Ez alapján a katasztrófavédelmi igazgatóságra hárul a környezetbiztonsági feladatok döntő része. A településen a csapadékvíz elvezető árokrendszer kiépítettsége nem teljes, a meglévő árkok is felújításra szorulnak. Uppony veszélyeztetettség szempontjából számolni kell:  Vihar, intenzív esőzés folytán a lefolyó víz okozta károkkal.  Rendkívüli téli időjárás okozta alapellátási nehézségekkel.

Települési szintű feladatok: Elvégzendő

Települési szintű intézkedési terv kidolgozása környezeti katasztrófák

feladat

esetére. Az intézkedési terv kidolgozására szakértői csoportot kell felkérni. A tervben foglalkozni kell a rendkívüli környezeti katasztrófák megelőzése érdekében, valamint a vészhelyzetek esetén végrehajtandó feladatokkal.

Cél

Felkészülés

az

esetlegesen

bekövetkező

környezeti

katasztrófahelyzetekre. Forrás

Önkormányzati költségvetés, KAC,

Felelős


Határidő

Rövidtáv 2006. december 31.

58


Elvégzendő

Biztosítani

kell

a

terület

rendezett

csapadékvíz-elvezetését.

A

feladat

magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozás előtt hordalékfogók telepítése szükséges. Az árkok és átereszek tisztítása, karbantartása és fejlesztése szükséges. Földárkok helyett burkolt árkok megépítése célszerű.

Cél


Forrás

Közhasznú és közcélú munkások foglalkoztatása, önkormányzati költségvetés, címzett támogatások, KAC, AVOP

Felelős


Határidő


59


2. 3. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései

Az ember és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással, ezért a környezeti károsodások a legtöbb esetben az emberi egészségre is kihatnak. Az 1991. évi XI. törvény értelmében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladata, hogy időről-időre az illetékességi területén lévő lakosság egészségi állapotát, az arra ható tényezőket ismertesse az önkormányzattal. Uppony településnek potenciális levegőszennyező ipari telephelye nincs. A község közigazgatási területének erdősültsége országos viszonylatban kiemelkedően magas. Hazánk 19,2 %-os erdősültségéhez képest Upponyban az erdő művelési ágban lévő területek kiterjedése 623,58 ha (összterület 48,6 %-a). A lakossági veszélyes hulladékok nincsenek kezelve és ezzel, a táplálékláncba bekerülve, veszélybe kerül az emberi egészség. Energiafogyasztás egészségügyi vonzatai, az energiafogyasztás egyrészt légszennyezéssel jár, másrészt nagymértékben hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához. A 21. Század egyik legnagyobb kihívása éppen az energia felhasználás csökkentése és a klasszikus (szén-hidrogénalapú) energiák megújuló energiákkal való felváltása. Ebben a kihívásba minden helyi közösségnek szerepet kell vállalnia .

60


2. 4. Épített környezet A megye települései nagyrészt elvesztették hagyományos arculatukat, a népi építészet jelei csak néhány helyen maradtak meg. Az eredmény sok település esetében az igen vegyes utcakép kialakulása. Az épített környezet minőségét befolyásoló további tényezők a lakások, középületek, közterek, műemlékek és műemléki környezetek állagromlása, a kereskedelmi és reklám célú táblák, dekorációk elszaporodása. Uppony Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, Ózdtól keletre helyezkedik el. Csak Borsodbóta felöl közelíthető meg közúton. Vasútállomás nincs, viszont rendszeres autóbuszjárat köti össze a hozzá legközelebb, alig 10 km-re fekvő Királd településsel.

Dél felé összeköttetése megszűnt a Bán-völgyével, amikor 1967-69 között a Lázbérci-víztározót létesítették. A település az Upponyi-hegység északi részén alacsony hegyvonulatok közé zárva, a Csernely-patak völgyében épült fel. Az 1975-ben alapított Lázbérci Tájvédelmi Körzet része. A település népi építészete jellegzetes átmenetet képez az Alföld és a Felvidék között. Sajátos módon keveredik a földház és a kőházépítő kultúrtáj. A lakóházak többnyire egymenetes, háromosztatúak voltak. Az oromzat általában kontyolt. Építészeti örökség A településképet alapvetően a római katolikus templom fókuszálja. Mai templomának építését a falun kívüli dombon 1806-1807-ben végezték. A templom falazata helyben, a Cibrókadűlőben bányászott puhakőből készült. A nyugati homlokzathoz épült torony alacsony, vaskos. Az egyhajós stukatúros mennyezetű templombelsőt három pillér osztja meg. Uppony határában két várat is találni. Mindkét vár kora az Árpád korra valószínűsíthető. Uppony a XIX. Század közepén még jelentős szőlőterülettel rendelkezett. A szőlőtermesztésre utal három pincetelepe is, amelyek közül a Mál-oldali pincéket az 1800-as évek közepétől kezdtek használni. Érdekes látványt nyújta házak fölé magasodó domboldalban a négy egymás fölötti pincesor.

61


forrás:saját Magántulajdonú lakóépületek Upponyban 2004-ben a lakások száma 215 db. A lakóépülete többsége rendezett, a falusias létformához igazodó. Az épületek nagy többsége közepes állagú. Az új beépítésű részeken a lakóépületek jó állagúak. Az épületek többsége földszintes kialakítású, egylakásos lakóház, az új építésűek viszont sok esetben emeletesek, vagy tetőtér beépítésűek. Belterületének több mint 90 %-a lakófunkciójú terület. Az ősi faluközpont területe, főként azIstván telep egy része még őrzi a hagyományos építészet jegyeit. A lakóházak többnyire egymenetes, háromosztatúak voltak. Az

oromzat általában kontyolt. Az épületállomány jó állaga nagymértékben hozzájárul a kedvező településképhez.

62


(forrás: saját) Az épített környezet értékeinek nagyobb része nem részesül országos védelemben, de sajátos megjelenésüknél, illetve településszerkezeti értéküknél fogva egy adott település szempontjából kiemelkedők, hagyományt őriznek, az ott élő emberek és közösségek kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részének kell tekinteni. Az építészeti örökség helyi értékeinek feltárását, számbevételét, védetté nyilvánítását az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény, az önkormányzatok feladatává és kötelességévé teszi. Az építészeti értékek helyi védelme építési előírások sorozatán keresztül valósul meg. A település védendő építészeti értékeiről. Illetve azok védetté nyilvánításáról az önkormányzat helyi rendeletben dönt. E helyi rendeletek megalkotásának alapja az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályozásáról szóló 66/1999 (VI.II.13) FVM rendelet Települési szintű feladatok

 A település történelmi fejlődése során létrejött, jellegzetes településszerkezetét meg kell őrizni.

 Szorgalmazni kell a terek, utcák, kertek fásítását, zöldfelületek kialakítását.  Növénytelepítések során csak nem invázív fajokat szabad telepíteni.

63


 Általános elv, hogy az épületeknek archaikusnak és szépnek kell lennie, a funkció változhat. A belül korszerűsített lakásokban, falusi vendéglátás intézményei is megtelepedhetnek.

 Célszerű a helyi programokba mindjobban bevonni a helyi lakosságot, hogy a személyes felelősség vállalása erősödjön annak érdekében, hogy az építészeti és kulturális örökségek hosszú távon is legyenek megőrizve

64


3. A Települési Környezetvédelmi Program végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív tennivalók Elvégzendő

A A települési környezetvédelmi program felülvizsgálata  A környezetvédelmi programot legalább kétévente felül kell

feladat

vizsgálni. A program felülvizsgálatával szakértői csoportot szükséges megbízni. Cél

Eleget tenni a jogszabályi kötelezettségnek

Forrás

Önkormányzati költségvetés, KAC

Felelős


Határidő

A program felülvizsgálatának határideje, a jelen program elfogadásától számítva kétévente.

Elvégzendő

B Települési környezetvédelmi alap létrehozása  Az 1995. évi LIII. törvény 58 §-a értelmében minden

feladat

önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hozhat létre. Az alap létrehozása

ugyan

nem

kötelező,

de

hiányában

az

önkormányzat bevételektől esik el.  A környezetvédelmi alap létrehozásának célja, hogy az önkormányzat a környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése

érdekében

segítse

a

környezetvédelmi

intézkedések végrehajtását, járuljon hozzá a környezeti ártalmak megelőzéséhez, környezeti károk mérsékléséhez, ösztönözze a környezetszennyezés csökkentésére irányuló társadalmi tevékenységet, fejlessze a környezet minőségét. Cél

önkormányzat a környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése

Forrás

-

65


Felelős


Határidő


Elvégzendő

Környezetvédelmi Bizottság létrehozása

feladat Cél

Környezetvédelmi feladatok hatékonyabb elvégzése, ellenőrzése

Forrás

-

Felelős


Határidő


4. Uppony SWOT-analízise A Környezetvédelmi Programnak tartalmaznia kell egy a marketing tudományterületről már jól ismert értékelési rendszert, a SWOT-analízist, amely a település környezeti állapotával kapcsolatos erősségeket, gyengeségeket, a környezet minőségére javasolt intézkedéseket és az ezzel kapcsolatos veszélyeket tartalmazza.

Uppony község SWOT-analízise

Erősségek  igen változatos természeti és kulturális értékek találhatók a térségben.  A jelenlegi erőforrás használat mellet még vannak ki nem használt táji, ökológiai potenciálok, természeti erőforrások.  Nincsenek a környezet állapotát

Gyengeségek  országon belüli periférikus fekvés;  a térségre jellemző a magas munkanélküliség, a szolgáltatásokkal való gyenge ellátottság  Nem adottak a szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételei.  A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok gyakorlatilag 100%-ban a kommunális hulladékok közé kerülnek.

66


    

jelentősen befolyásoló létesítmények A természeti környezet viszonylag sértetlen maradt Jó települési menedzsment Jó kapcsolat a környező településekkel Csendes környezet, tiszta levegő jó közbiztonság Jó közmunka program, sok épület megújulás

 Vezetékes ivóvíz, csak a lakások 37%-ban található  Nagyon kis mennyiségben ugyan, de találhatóak parlagfűvel szennyezett területek  Nincs megfelelő kerékpáros út kapcsolat a mikrorégió településeivel

Lehetőségek Veszélyek  meghonosodhat az ökológiai elvű  a szennyvízkezelés jelenlegi hiányosságai mind a gazdálkodás; felszínalatti vizekre, mind a talajokra nézve hosszabb távon súlyos károsodást jelenthet;  a regionális együttműködések keretében a környezet állapotát  a térség kisebb településeinek gazdasági lemaradása előnyösen érintő beruházásokra akadályozza az infrastrukturális fejlesztéseket pályázatok útján támogatások  a népesség nagy része ki van zárva a munkaerőpiacról, szerezhetőek; nem rendelkezik olyan piacképes tudással, ami  a természeti és kulturális értékek lehetővé tenné számára a biztos megélhetést. vonzó célpontjai lehetnek a falusi és az ökoturizmusnak. Falufelújítási program kezdődik  Megerősödnek a helyi kisvállalkozások

(forrás: saját)

67


Összefoglalás

A

Program

magvalósítása

szempontjából

alapvető

a

környezetvédelem

intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi feladatok ellátása. A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megfelelően ki kell alakítani az önkormányzat környezetvédelmi intézményrendszerét. Elengedhetetlen feladat a hatékony környezetvédelmi szakmai rendszer, elősegítve annak megfelelő működését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. A Program megvalósítása szükségessé teszi önálló környezetvédelmi szakreferens alkalmazását, az ágazat anyagi lehetőségeinek bővítését, szervezetrendszerének megerősítését. Szükséges erősíteni a horizontális kapcsolatok rendszerét, és a szorosabb együttműködést

a

társhatóságokkal,

vállalatokkal,

oktatási-,

egészségügyi

intézményekkel, civil szervezetekkel és a lakossággal. A létrehozandó környezetvédelmi információs és adatrendszert úgy kell kialakítani, hogy az jól kezelhető és elérhető legyen.

Tehát ahhoz, hogy azokat a sokoldalú környezeti gondokat megoldhassuk, amelyekkel ma szemben találjuk magunkat, másfajta szemléletre, gondolkodásmódra, viselkedési kultúránk megváltoztatására és közreműködési készségünk fokozására van szükség. Így lehet hatásos és eredményes az az értékváltás, amely környezeti szempontból biztonságos és harmonikus jövőt biztosít mindannyiunk számára.

68


Konzultációk, adatgyűjtés Kriston Károly – Uppony Község Polgármestere Antal Mária - Uppony Község Jegyzője

IRODALOMJEGYZÉK Dr Marosi Sándor – Dr Somogyi Sándor: Magyarország Kistájainak Katasztere – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi programja

69

Uppony Község Környezetvédelmi Programja 5

Recommend Documents