PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda

AVÁLI MESEVÖLGY ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette az Óvoda nevelőtestülete

Jelen módosítás alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról.

Hatályos: 2013.09.01-től

1


Tartalomjegyzék 1. Bevezető 1.1.Az óvodánk jogi státusza, adatai 1.2.Az óvodánk bemutatása 1.3.Programunk alapelve 1.4.Óvodaképünk 1.5.Gyermekképünk

2. A programunk globális célrendszere 2.1. Alapvető céljaink 2.2. Általános nevelési feladataink 2.3. A programunk rendszerábrája

3. A nevelés keretei 3.1. Egészséges életmód alakítása-egészségfejlesztési program 3.2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.4. Program ajánlott napirendje, hetirendje

4. A program tartalmi kerete 4.1. Hagyományőrzés, népszokások

5. A program tevékenységformái 5.1. Játék 5.2. Verselés, mesélés 5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 5.5. Mozgás 5.6. A külső világ tevékeny megismerése 5.7. Munka jellegű tevékenységek 5.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

6. A gyermekek fejlődésének nyomon követése 7. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása 7.1. Gyermekvédelem, szociális hátrányok enyhítését, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések. 7.2. Tanulási problémákkal, és/vagy magatartászavarral küzdő gyermekek 7.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása 7.4. Kivételes képességű gyermekek, tehetséggondozás

8. A partnerkapcsolatok rendszere 8.1. Közvetlen partnereink 8.1.1. Óvoda és a család 8.1.2. Óvoda és az iskola 8.1.3. Óvoda és a művészeti iskola 8.1.4. Óvoda és a fenntartó

2

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda 8.2. Közvetett partnereink 8.2.1. Óvoda és a Nevelési Tanácsadó 8.2.2. Óvoda egyéb kapcsolatai

9. A program erőforrásai 9.1. Személyi feltételek 9. 2. Tárgyi feltételek

10. A program felülvizsgálata 10. 1. A program tervezési és értékelési dokumentumai 10. 2. A program vizsgálata

11. 12. 13. 14.

Érvényességi rendelkezések Legitimációs záradék Felhasznált törvénytár Felhasznált szakirodalom

3


1. Bevezető 1. 1. Az óvodánk jogi státusza, adatai: Az óvoda neve, székhelye:

Váli Mesevölgy Óvoda

Telefonszáma: E-mail címe: Telephelye: Az alapító okiratának száma: OM azonosítója: A közintézmény fenntartója: Az óvoda befogadóképessége: Az óvoda csoportjainak a száma: Az intézményben működő alapítvány:

2473 Vál, Vajda János utca 45. 22/353-456 [email protected] 2473 Vál, Kossuth u.12. 83/2011. (V.12.) 201519 Vál Község Önkormányzata 100 fő 4 csoport „A Váli Gyermekek Jövőjéért” Alapítvány Vajda u. 45.

1. 2. Óvodánk bemutatása: Településünk, Vál község Fejér megyében, a Váli-völgyben, nagyon szép természeti környezetben található, Székesfehérvártól és Budapest között. Közel van az autópálya, így viszonylag könnyen megközelíthető. Szívesen költöznek ide fiatal, kisgyermekes családok. Családi házakkal, kertekkel övezett, nyugodt környezetben található a Vajda és a Kossuth utcai óvodánk is. Épületeink korszerűsítésre és tatarozásra várnak. A Vajda utcai óvoda mosdója 2011 –ben teljes felújításra került, és még ebben az évben sikeres pályázat kapcsán az óvoda előkertje modern játszótérré alakulhatott. A Vajda utcai óvodában 2012-től napelemekkel csökkenthetjük a működés költségeit. Óvodabővítésre és fűtéskorszerűsítésre pályázik jelenleg a fenntartó. Az óvoda négy csoportjában 100 férőhelyünk van. A gyermekek óvodai ellátását 9 fő óvodapedagógus és 5 fő nevelést segítő dajka néni biztosítja. Azokban az években, amikor az életkor szerinti összetétel megengedi, homogén óvodai csoportok kialakítására törekszünk. Az óvodai nevelőmunkában a felzárkóztatást fejlesztőpedagógus segíti. A logopédiai és gyógytestnevelési feladatokat a Pedagógiai Szakszolgálat látja el. A napi tevékenységek szervezése során a hátránykompenzálás mellett megteremtjük a tehetséggondozás feltételeit és lehetőségét is. Nevelőtestületünket a szakmai igényesség, és a pedagógiai optimizmus jellemzi. A nálunk dolgozó óvodapedagógusok, dajkák, hivatástudatának, gyermekszeretetének, a gyermekek iránti felelősségének eredménye a hozzánk járó gyermekek harmonikus fejlődése. Pedagógiai Programunk az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, elkészítéséhez felhasználtuk Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c.

4

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda óvodai programot. Ebbe építettük bele helyi sajátosságainkat, és pedagógiai elképzeléseinket. A felhasznált program cél- és feladatrendszerével nevelőtestületünk azonosul, a nevelés folyamatában iránymutatóként alkalmazzuk azt. A program felülvizsgálatának folyamatában a tevékenységrendszer belső tartalmában - a helyi sajátosságok miatt - módosítások történtek, valamint megtörtént a törvényi előírásoknak való megfeleltetés is. A nevelés óvodánkban szeretetteljes, családias légkörben folyik, az egyenlő hozzáférés teljes biztosításával. Az óvodás gyermekeket különleges gondoskodás és védelem illeti meg, ezért hangsúlyozzuk a testi- lelki gondozás fontosságát az érzelmi biztonság megteremtésével, és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását a családi neveléssel együtt. Nevelési gyakorlatunk a művészetek eszközeivel ható tevékenységekre, élményekre és a néphagyományőrzésre helyezi a hangsúlyt, és ennek alapján megalapozza a társakhoz, a felnőttekhez és a lakóhelyhez való pozitív érzelmi kötődést.

1. 3. Programunk alapelvei: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető, - nevelik, fejlesztik: a társas kapcsolatok, és az óvoda összes dolgozója. Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy:

„Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.”

Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. Programunk magába foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait azért, hogy abból a már jól bevált, hagyományos értékeket megőrizze. Ugyanakkor arra készteti az óvodapedagógusokat, hogy az egész napi óvodai életet még árnyaltabban, sokszínűbben, az egyéni szükségleteket, különbözőségeket figyelembe véve szervezzék meg. Az óvodapedagógusok pedagógiai munkájuk során arra törekszenek, hogy az óvodások okos szeretetben, érzelmi biztonságban, szabad, nyugodt légkörben töltsék óvodás éveiket.

5


1. 4. Óvodaképünk: A nevelés gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda legyen biztonságos, esztétikus, derűs, harmóniát nyújtó intézmény. Óvodaképünk tükrözi az egyéni arculatot biztosító művészeti program specifikumait. A változatos tevékenységrendszer és tárgyi környezet biztosítja a gyermekek fejlődésének, és nevelésének feltételeit, lehetőséget ad a játékára, a spontán és utánzásos tanulásra, az emberi értékek közvetítésére. Az óvodában, miközben az betölti funkcióit, teremtődjenek meg a gyermekekben a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.

1. 5. Gyermekképünk: Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Szeretetteljes nevelést biztosítunk a gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek figyelembevételével – az eltérő fejlettség elfogadása mellett -, melynek következtében a gyermekeink rendelkeznek az alábbi tulajdonságokkal: Vidámak, tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni, Érzelmileg gazdagok, kiegyensúlyozottak, Figyelmesek, segítőkészek embertársaik iránt; Kreatív gondolkodás jellemzi őket, Kitartóak, önállóak, Testileg edzettek.

6


2. A programunk globális célrendszere 2.1.Alapvető céljaink A gyermekek nyugodt, sokoldalú, élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a művészetek eszközeivel, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is.)

2.2.Általános nevelési feladatok Cél: Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai, és az intellektuális érzelmek differenciálódásával.

Az erkölcsi és a szociális érzelmek alakítása Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok erősítsenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. A gyermek - gyermek, felnőtt - gyermek viszonyában mutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést, adjon teret a gyermeki önkifejezésnek. A gyermek legyen képes a környezetben lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat. Az óvodapedagógus tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzenek. A szociális érzékenység kialakulása segítse az eltérő fejlettség elfogadását. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek, megerősítése segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. A hátrányos helyzetű gyermekek kapcsolatteremtő képességének kialakítása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Esztétikai érzelmek alakításának feladatai Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás elősegítése, az esztétikus megjelenés igényének kialakítása. A rászorultak esztétikai és tisztálkodási igényének kialakítása. Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi-, társadalmi környezetben egyaránt. A művészeti tevékenységekhez rácsodálkozási élményeket biztosítunk, s ez által a gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség.

7

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Alakuljon ki kötődésük szűkebb környezetükhöz, szülőfalujukhoz, (a lokálpatriotizmus). Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének.

Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai Az intellektuális érzelmek, megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást – különös tekintettel a kreativitásra. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet - segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék. Bármilyen nemzetiségű gyermek összes szükségletére különös figyelmet fordítunk.

8


2.3. Pedagógiai programunk rendszerábrája:

A program célja és feladatai  A nevelés keretei



 Az anyanyelvi, fejlesztés és megvalósítása

Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program

 értelmi nevelés

Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

   A tevékenység kerete:Hagyományápolás, népszokások  A program tevékenység formái: játék, egészségfejlesztési program verselés, mesélés, ének, énekes játékok, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, mozgás, a külső világ tevékeny, megismertetése, munka jellegű tevékenység, tevékenységekben megvalósuló tanulás.

 A program kapcsolatrendszere





Család

Iskola, művészeti együttesek, alkotók





A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

9


3. A nevelés keretei 3.1. Egészséges életmód alakítása – egészségfejlesztési program. Az egészséges életmódra nevelés célja: a gyermekek egészségének megőrzése, az egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése.

Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek fejlődésének elősegítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A hátrányos helyzetű gyermekek megismertetése az egészséges életvitel alapjaival. Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Az egészségfejlesztés területei: Egészséges táplálkozás, mindennapos testnevelés, testmozgás, személyi higiéné, testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás, erőszak megelőzése, baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás.

Tartalma: A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése: Az óvodapedagógus az óvodai felvételi után készítsen a gyermekekről anamnézist. Ezzel elindítja az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt. A testi szükségletek, kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenység végzéséhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, - testsúly, testmagasság, láb, kéz stb.,- összehasonlító méréssekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. Gyermektükör Az anamnézis felvétele óvodába járás kezdetekor, a gyermekek képességeinek és tulajdonságainak diagnosztikája pedig a befogadás végére, az egyéni fejlesztési tervek, s azok értékelése félévenként történik (fogadóórák alkalmával, a kedves szülőkkel megbeszélve, melyet aláírásukkal igazolnak). Az anamnézist célszerű már az első napokban kitölteni, a 10

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda gyermekek fejlettségi szintjének felmérését pedig érdemes elvégezni a befogadás befejezésére, hogy tervezni lehessen az egyéni fejlesztéseket. A gyermekek gondozásának záloga az óvodapedagógus és a gyermekek meghitt, megértő viszonya, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk, és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetők meg a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Az óvodapedagógus a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbbak legyenek. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvodapedagógus. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok, dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4 részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étrendjét, közvetítse véleményét, észrevételét a főzőkonyha felé, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az egészséges táplálkozás érdekében délelőttönként friss gyümölcsöt, vagy zöldséget fogyasztanak a gyermekek, a szülők egyetértésével és támogatásával. Az étkezési szokásokat az óvodapedagógus úgy alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, lehetőleg a folyamatosság módszerével éljen. A gyermekeknek különböző étkezési szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Fokozatosan ismertesse meg az óvodapedagógus a gyermekeket új ízekkel, egészséges ételekkel. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak.

Egészséges táplálkozás alapelvei: Az egészségfejlesztési program az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését, és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja. Az óvodás gyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű az egészséges táplálás. Az óvodai étkeztetés napjainkban – minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvodapedagógusi leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. 11

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania. Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. Szervezzenek az óvodapedagógusok a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldségnapot. Adjanak tanácsot, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólát, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi, barna kenyér. Óvodai napirend keretében ismertessék meg az óvodapedagógusok a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Tegyék az étkezést örömtelivé, teremtsenek jó hangulatot az ételek elfogyasztásához. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsoljanak be a napi programba alternatív egészségfejlesztő programot, (pl. projektek), teremtsenek játékos alkalmat arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta, tízórai összeállítás). Kerüljön lebonyolításra egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai alapot adnak a foglakozásoknak. Így a gyerekek zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik érdekessé. A legvonzóbbak a kóstolók.

12

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartanak az óvodapedagógusok. Tejet, tejterméket kóstolnak a helyi őstermelők kínálatából. Beszélgetnek a tej fontosságáról: miért fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvodapedagógus és a dajka a gyermekek ápolása közben teremtsen interakciót, hogy a gyermekek kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában, különös gonddal védjék a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használatához a felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. A környezetvédelemhez, és a környezet megóvásához kapcsolódó szokások kialakítására fokozott figyelmet fordítunk: a csapok elzárására, a folyékony szappan használatára, a levegő minőségére a csoportszobában, a közvetlen környezetünk tisztán tartására (csoportszoba, udvar). Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért az óvodapedagógus hasson a szülőkre, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Ennek kialakításában a szülők lehetnek a partnerek, akiket fontos meggyőzni a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztő eszközön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink évszaktól függetlenül minél több időt töltsenek a szabad levegőn mozgással, edzéssel. Gyakoriak a séták, kirándulások, a szabadban történő tapasztalatszerzési lehetőségek. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend, bizonyos bezártság. Elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altató hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egyórai nyugodt pihenés után az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a nem alvó (5-6-7 éves) gyermekek csendes tevékenységet folytathassanak. A gyermekek egészségének védelme, betegségmegelőzése, edzettségének biztosítása: Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzenek gátolni. Ha a gyermeket baleset éri az óvodában, az óvodapedagógus értesítse a szülőket, és szükség esetén hívjon orvost.

13

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda 3-4 éves gyermekeknél előfordul alvás közben, hogy bepisilnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. Mindennapos testnevelés, testmozgás: A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennapi edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap, - ha lehet kétszer is - tartózkodjanak a szabadban. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvodapedagógus szervezzen napi kocogó-futó lehetőségeket, és egészségfejlesztő testmozgásokat. A felnőttekkel végzett rendszeres kocogások és testmozgások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása: Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak és esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai-nevelőmunkához. A környezettudatos magatartás megalapozása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása A természeti, társadalmi környezetben megtett élményszerzések, séták, évszaki kirándulások a gyermeket szüntelen felfedezésre, megismerésre és önfeledt játékra ösztönzi. Ráirányítjuk figyelmét a változó természeti, társadalmi környezet szépségeire, megmutatjuk annak sérülékenységét. Megalapozzuk a környezettudatos magatartás szokásrendszerét, hogyan lehet tudatosabban, a környezetet kímélve, védve élni és tevékenykedni, megtanulja ezek szeretetét és védelmét is. Kiemelt feladatunknak tekintjük a környezetvédelmi szokások megerősítését, ezeket az elveket a csoportnaplóban külön rögzítjük (pld. csoportszoba rendszeres szellőztetése, levelek összegereblyézése, szelektív hulladék -, valamint a hasznosítható anyagok gyűjtése, meghibásodott tárgyak javítása. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész napjukat kint tölthetik. Az udvaron legyen árnyékos és napos, füves, homokos, és betonos játszórész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok virág, cserje. A mozgásfejlesztő eszközök különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. Mindegyik udvar rendelkezzen homokozóval. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. Az udvaron a gyermekeknek legyen biztosítva a higiénikus tárolással elkészített ivóvíz. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvodapedagógusok esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos. A természetes világítás

14

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda kihasználása céljából az ablakot hagyjuk szabadon, csak olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek. Erős napsütés ellen a csoportszobát világos függönnyel védjék. Az óvodapedagógus a többféle tevékenységekhez alakítson ki elkülönített csoportszoba részeket. Alakítson ki mesesarkot, ami a személyes perceknek, napi meséléseknek, bábozásnak, drámajátékoknak ad színteret. Legyen olyan sarok vagy csoportszoba rész, ahol a gyermekek összegyűjthetik a séták alkalmával talált „kincseket”. Az óvodapedagógus alakítson ki olyan helyet, ahol minden együtt van a zenei készségfejlesztéshez. Állandó helye legyen a barkácsolásnak, mintázásnak, festésnek, alkotásnak is. Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek legyen ruha - és cipőtartó szekrénye vagy polca. Az öltözőben a szülők részére legyen egy esztétikus hirdetőtábla, ahol évszakonként tájékoztatást kapnak a csoportok nevelési és - fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek legyen elkülönített törölközője, fogmosó felszerelése, fésűje. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelek segítsék a szokások beidegződését. A hátrányos környezetből jövő gyermekek ismerjék meg az egészséges életvitel alapjait: Érzékeljék a testi jólét állapotát (tiszta vagyok, nem fázom.) Gyarapodjanak testileg, váljanak edzettebbé, a betegségekkel szemben ellenállóbbá. Ismerkedjenek meg a rendszeres fogmosással. Életük váljék rendszeresebbé az óvodába járással. Váljék igényükké a rendezettség. Kedveljék meg a rendszeres mozgást az óvodai szokások hatására.

Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Az óvodapedagógus megismerteti a gyermekeket a tisztálkodási folyamattal: helyes sorrendiséggel, technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a polcon. A megfelelő öltözet kiválasztásához összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és a tevékenységek között. Fokozatosan alakítja az önállóságot. A szülőkkel való

15

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházatra és cipőre javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően biztosítja a nyugodt pihenés feltételeit, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. A pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente és a gyermek megbetegedése alkalmával. Egészséges, tiszta, biztonságos környezet megteremtése, higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermeknek saját testének gondozásának a megtanítása, és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, a biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint gondoskodik (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról:(háziorvos, fogorvos, védőnő, szakszolgálatok) a gyermek nevelését, fejlesztését illetően. A Szakszolgálat logopédusával konzultál, aki hetente tart foglalkozásokat óvodánkban. A logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, és a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi a gyermekeknek. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. Mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg. A bántalmazás, erőszak megelőzése: Alapelvek A WHO definíciója: 16

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása, (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy az érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” Elhanyagolást jelent, ha a szülő, vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrások tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza a szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek, szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyermek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de

17

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a Gyermekjóléti Szolgálat segíti. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, és megszüntetésében, ennek során együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, hanem a védekezés helyes módszereinek alkalmazására is sarkallni szükséges. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás: Alapelvek Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal a baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egyegy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat rejt, mire érdemes odafigyelni a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv- és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások: A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell a következőket:

18

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Védő-óvó előírás:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,  a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ –ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz az öltözőben található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Biztonságosan használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.

3.2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása Célunk: Az óvodáskorú gyermek magatartásának érzelmi vezéreltségét figyelembe véve alakítani a szocializációját, szabálytudatát és normarendszerét. Az óvodapedagógus feladatai: Érzelmi biztonságot és állandó értékrendet nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Együttműködés a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A hátrányos helyzetű gyermekek pozitív érzelmi megnyilvánulásának erősítése. Az érzelmi biztonságot és állandó értékrendet nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekre jellemző a magatartás érzelmi vezéreltsége.

19

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul a gyermek érzelmi kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvodapedagógus tervez meg, de adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. A hátrányos helyzetű gyermekekre külön hangsúlyozottan figyelünk, pozitív érzelmi megnyilvánulásaikat erősítjük. Több lehetőséget biztosítunk számukra a testközelség átélésére. Szabadon mozoghatnak a gyermekek a csoportszobában, mosdóban, ezzel is az otthonosság érzését segítjük elő. Minden óvodai csoportnak legyen hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít és mélyíti a gyermekek összetartozását. Az otthonosság érzését segíti elő az is, ha az óvodapedagógus minden gyermeknek tároló helyet biztosít, ahová saját játékait, a sétákon gyűjtött „értékeit” teheti. A gyermek érkezésekor az óvoda öltözőiben, folyosóján halk zene segítse a nyugalmat árasztó miliő megteremtését. A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Az óvodapedagógus a szülőkkel közösen teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Óvodánkban nagyfokú körültekintéssel tervezzük meg a 3-4 éves gyermekek befogadását. A gyermekek szüleikkel együtt ismerkedhetnek már tavasszal, nyáron az óvodával. Az óvodapedagógusok a családlátogatások során megismerkednek a családokkal és azzal a környezettel, ahol a kisgyermek él. A családlátogatás során igyekeznek minden olyan információt megtudni, ami fontos és hasznos lehet a beszoktatás során, ilyenkor tájékoztatják a szülőket a lehetséges befogadási formákról. Ha lehetséges, minél hosszabb időn keresztül, fokozatos időcsökkentéssel vegyenek részt a szülők ebben a folyamatban. A gyermekeknek a szülői együttlét biztonságot ad, az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. A “biztonságos” befogadás során viselkedési rendet tanul meg a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedését. A befogadás ideje alatt a gyermekek hozzák el azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. „Az én mondókán, versem, énekem” új módszerünk a befogadáshoz. A gyermekek első személyes kötődését, esztétikai élményét a csak neki írt mondóka, vers, vagy ének adja. A befogadásban lehetőleg mindkét óvodapedagógus vegyen részt. A dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. Az intézménybe érkező migráns gyermekek fogadását követően, kiemelten kezeljük a nyelvi fejlesztésüket, a magyar nyelvi kommunikációjuk kialakítását, annak érdekében, hogy a szükségleteiket teljes körűen ki tudjuk elégíteni. Társaiknak lehetőséget biztosítunk arra, hogy a más nemzetből érkező gyermek kultúráját megismerhessék. A sok érdekes és ízléses játék mellett az óvodapedagógus személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli énekes játékkal, mondókákkal, kedveskedjen a gyermekeknek. Az idősebb óvodások lepjék meg a kicsiket egy-egy verssel, mesével, énekes játékkal: „Engedjétek, hogy szeressünk Benneteket!” - projekt. A lefekvésnél az új gyermeket különös szeretettel vegye körül az óvodapedagógus. A nyugalmas légkör megteremtése érdekében üljön le közéjük, és altatódalokat dúdolgasson nekik. Az óvodapedagógus különös türelemmel, tapintattal, mutassa be a testápoláshoz,

20

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda étkezéshez használatos tárgyakat. Mutassa meg azok használatát. Már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelőn végezzék a tevékenységet, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltasson az óvodapedagógus természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így egy időben, egymástól függetlenül különböző motivált cselekvések alakulnak ki egyénileg és csoportosan is, ahol a gyermekek képesek alárendelni spontán aktivitásukat a közös tevékenységnek. Az érdektelen gyermekekre figyeljen oda az óvodapedagógus, hogy mielőbb kiderítse érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudja elindítani A csoportok minél több programot szervezzenek a kicsik és a nagyok együttműködtetésére. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakulnak ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk-biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt, - és gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítója és egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet a korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvodapedagógus az egész csoport előtt álló feladatokat, minden gyerek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve - érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a jó kapcsolatot, a szülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyéni jellemzőit megismerheti az óvodapedagógus, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Az óvodapedagógus segítse a gyermekeket abban, hogy, elfogadják eltérő képességű társaikat. Hassa át a közösségfejlesztő pedagógiai munkát az odafigyelés a meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. Az óvodapedagógus a nevelésben legyen célirányos, elemezze, vizsgálja a gyermekek társas kapcsolatát, viselkedését. Használjon minél több játékos eszközt az egyéni jellemzők kimutatásához. Az érzelmi nevelés területén az óvodapedagógus működjön együtt a csoportos dajkával, igényelje segítő, tevékeny jelenlétét, kiemelten az egészséges életmód kialakításában, a játéktevékenység irányításában. A nevelőtestület kidolgozott közösségi normákkal rendelkezik, „Óvodások-illemtanát” a gyermekek ismerik, használják, a szülőket a tájékoztató táblákon kihelyezett tájékoztatókon keresztül informáljuk. Gyermekeinket arra neveljük, hogy megértsék, elfogadják, hogy az emberek különböznek egymástól.

21


A bátorító nevelés kapcsolatában

elvei

a

felnőtt-gyermek,

gyermek-gyermek

Az óvodapedagógus próbálja megérteni, - elsősorban érzelmileg - a gyermeket. Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átérzést. Így elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, nincs visszaszorítva, hanem más irányba terelhetővé válik. A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. Az óvodapedagógus magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. Az óvodapedagógus biztosítson a gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot, a határok pontos megjelölésével, a többszöri „határátlépéseknél” vezessen be konzekvenciákat. A nagy szabadság, a világos határok azt jelentik, hogy az óvodapedagógus röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazza meg azt, amit akar, vagy amit nem akar. Az óvodapedagógus legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolást. Az óvodapedagógus segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. Örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. Az óvodapedagógus nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről. Bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakulhasson. A bátortalan gyermekek nevelésekor minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. Az óvodapedagógus-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. Biztosítson az óvodapedagógus minden gyermeknek személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. Ezekben, a beszélgetésekben mások és a saját érzések elfogadására és megfogalmazására is törekedjen. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észre véteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak. A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. Az óvodapedagógus örömét jelezze dicsérettel, és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszünteti.

22

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Hassa át a közösségfejlesztő pedagógiai munkát az odafigyelés, a meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. Az óvodapedagógus hívja segítségül a nevelésben a célirányosságot. Elemezze, vizsgálja a gyermekek társas kapcsolatát, viselkedését. Lehetőleg használjon minél több játékos eszközt az egyéni jellemzők kimutatásához. (Pl.: születésnapi tábla, életkorokat mutató tábla, “Megérkeztem, itt vagyok!” – tábla stb.) A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmeken, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival, a közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Konfliktus helyzetekben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha óvodán kívül találkoznak szeretettel, köszöntik egymást, a csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik. Érvényesítik kezdeményezőképességüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket.

3.3. Az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célja: A 3-7 éves korú gyermekek anyanyelvi nevelésének a célja, hogy felnőtté válva majd tisztelje, ápolja és szeresse magyarságának legfőbb kifejezőjét, a magyar nyelvet, a hazaszeretet egyik talpkövét. Az óvodai nevelésben az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv megismerése, megbecsülésére, szeretetére nevelés. A kommunikációs képesség megalapozása. Szókincs és szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Mindenki meg tudjon érteni mindenkit, a közlésnek legyen tartalma. A gyermekek értelmi képességeinek, kreativitásának fejlesztése. Az óvodapedagógus feladata: Minta és modelladás, szabályközvetítés megteremtése. Beszélő környezettel a kommunikáló képesség fejlesztése. A természetes beszélő- és kommunikációs kedv kialakítása és fenntartása komplex jelleggel és tapasztalatszerzéssel valamennyi tevékenységforma keretében.

23

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A gyermekek érdeklődésén, kíváncsiságán alapuló, a gyermekek meglévő tapasztalatait, ismereteit figyelembe vevő, változatos tevékenységi lehetőségek megteremtése. Az anyanyelv fejlesztése, – beszélő környezettel, helyes minta és szabálykövetéssel, - a javítgatás elkerülésével az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Programunk lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával, ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, bővítse szókincsüket, adjon lehetőséget metakommunikációra. Az óvodapedagógus és a gyermek párbeszéde a társalgási formákon túl alapvetően nyelvtani formák kialakulását is elősegítik. Az óvodapedagógus feladata, hogy figyelmet fordítson az anyanyelv ismeretére, helyes alkalmazására, a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, a gyermek meghallgatására, a kérdések támogatására. Programunk sajátossága, hogy az anyanyelvi játékok számára elegendő időt biztosítunk, alkalmazkodva a gyermek életkori sajátosságához- és ezeket, a játékokat beépítjük a mindennapi életünkbe. Értelmi nevelés: folyamatosan biztosítjuk a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az óvodapedagógusok tudatosan és tervszerűen biztosítják a gyermekek fejlődéséhez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Kiemelten fontos, hogy az óvodapedagógus nevelő-fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességét (értelmi képességek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) tehetségét, kreativitását, fejlődési ütemét, segítse tehetségük kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában.

3.4. A program ajánlott napirendje, hetirendje A gyermekek egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket. A jó napi életritmus kialakítása alapvető feltétele a testi-lelki harmónia megteremtésének. Az egyes korcsoportok napirendjének tervezésénél vegye figyelembe a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság, a rugalmasság elve. Az óvodapedagógus teljesítse a gyermekeknek azt az alapvető igényét, hogy személyes kapcsolatot tudjanak felvenni vele, szenteljen elegendő figyelmet minden gyermekre. A délutáni alvás időtartama a legkisebbeknek 2 óra, a nagyobbaknak 1,5 órára rövidül, majd a legnagyobbaknál az egy órás pihenés után megszűnhet.

24


Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez: / korcsoportonként, évszakonként módosítható./

Időtartam

Tevékenység

6:00-10:30

JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Személyes percek. Szabad játék Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek Testápolási teendők Tízórai  Verselés, mesélés,  Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka  Ének-zenei készségek fejlesztése  Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése.  Részképességek fejlesztése egyéni formában  Zenés mozgásos percek

10:30-11:30

11:30-13:00

JÁTÉK A SZABADBAN  Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séták,  Énekes játékok az udvaron  Edzés: kocogás, futás, és egészségfejlesztő testmozgás  Játék Testápolási teendők Ebéd

13:00- 15:00

Pihenés, alvás mesével, altatódalokkal

15:00-15:30

Testápolási tevékenységek Uzsonna

15:30-17:00

JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Részképességek fejlesztése egyéni formában Zenés mozgásos percek Szabad játék

Egy héten egyszer – a frontálisan szervezett mozgásos játékok miatt – a játékban megvalósuló mikro csoportos fejlesztés időtartama csökken.

25


Javaslat a gyermekek hetirendjének elkészítéséhez. (3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas)

Délelőtti játékba integrált tapasztalat szerzés

HÉTFŐ Verselés, mesélés

KEDD Verselés, mesélés

Ének zene, gyermektánc

Zenés, mozgásos percek

SZERDA Verselés, mesélés

CSÜTÖRTÖK Verselés, mesélés

PÉNTEK Verselés, mesélés


Mozgás

Rajzolás, mintázás, festés, kézi munka Udvari játékba integrált tanulás

Énekes játékok

A külső világ tevékeny megismerése



Délutáni játékba integrált tanulás

Egyéni fejlesztés

Egyéni fejlesztés

Egyéni fejlesztés

Egyéni fejlesztés

Egyéni fejlesztés

A tevékenységekben megvalósuló tanulás formái: (A 3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas.)

Kötelező Közvetve kötelező Kötetlen

Mozgás, Énekes játékok, gyermektánc (4-5-6-7 éveseknek) Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Ének-zene A külső világ tevékeny megismerése Egyéni fejlesztések

26

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A szervezett tanulás munkaformái: Frontális

Mozgás Verselés, mesélés Zenés, mozgásos percek Énekes játékok, gyermektánc Futás-kocogás Ének, zene Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka A külső világ tevékeny megismerése Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

Mikrocsoportos Egyéni

A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Mozgás



Naponta 5-10’ 10-15’

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Heti 1x 10-15’ 15-20’

Heti 1x 10-15’ 15-20’

Heti 1x 10-15’ 15-20’

Heti 2x 6’ 8’

Heti 1x 10-15’ 15-20’

15-20’

30-35’

30-35’

30-35’

10’

30-35’

Verselés, mesélés

3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

A 3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 35’ A 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 45’ Az 5-6-7 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 65’

27


4. A program tartalmi kerete 4.1. Hagyományőrzés, népszokások: A néphagyományőrzést, a népi kultúra ápolását az óvodapedagógusok érezzék faladatuknak, ezért legyen az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. Az óvodapedagógusok ismerjék a népszokások eredetét, azok lényegét, jelképeit, azokat jelenítsék meg ünnepkörök kialakítása során. Az óvodapedagógus teremtse meg azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés pillanatától a nevelés szerves részeként jelen van a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él népünk nemzeti gyökere, s a mai gyerekek is megismerhetik szépségét, értékeit. A népszokásokkal, néphagyományokkal kapcsolatos ismeretek segítsék a dalok, mondókák, versek befogadását, a zenei képességek és a vizuális kifejezőkészség fejlődését. Lehetőség szerint a gyerekek ismerjék meg lakó környezetük jellegzetességeit, kiránduljanak. A néphagyományok tartalma az egyes tevékenységformákban: Verselés, mesélés: Népmesék, mondókák, közmondások, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések rigmusok. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene. Rajzolás, mintázás, kézimunka: Sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés. A külső világ tevékeny megismerése: Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások. Mozgás: Ügyességi és sport játékok. Minden jeles napot hosszabb előkészület vezesse be, amelyhez az óvodapedagógus a gyerekek kíváncsiságát kielégítve változatos tevékenységet biztosít. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, tervezgetés, együttmunkálkodás örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. Maga az ünnep nem lehet erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét legyen. Az óvodai dolgozóktól Mikulásra, Karácsonyra, Húsvétra a gyerekek apró meglepetéseket kapnak.

Az óvodában ünnepelhető jeles napok Az ősz jeles napjai, ünnepei: Iskolanyitogató - Az iskolai évnyitóra az óvodából a 8. o. tanulók vezetik át az elsősöket. Szüret Terménygyűjtés, lehetőség szerint. (szept.15-től)  3-4 évesek: Hallgassanak éneket, mondókát, almáról, szőlőről, a szüretről. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten, szemezzék a szőlőt, kóstolják a mustot.  4-5 évesek:

28




Ismerjenek meg egyszerűbb énekes játékokat, gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit. A kirándulások során gyűjtsenek terméseket (dió, makk, gesztenye), süssenek pogácsát. Játsszanak népi játékot, ha mód van, rá préseljenek mustot, táncoljanak népzenére. 5-7 évesek: Tudjanak verset, dalt, mondókát a szőlőről. Táncoljanak, énekeljenek, játszanak szüreti népi játékot, szemezzék, préseljék a szőlőt. Készítsenek termésekből bábokat, esetleg egyszerű hangszereket. Pattogtassanak kukoricát, süssenek tökmagot.

Márton nap - (november 11.) – választható A tél jeles napjai, ünnepei: Advent- (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig) Borbála nap: dec. 4. Mikulás: dec. 6. Luca nap: dec. 13. Karácsony: dec. 25-26.  3-4 évesek: Ismerkedjenek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a Karácsonyt várva. Készítsenek egyszerű fenyődíszeket, ajándékot szüleiknek. Figyeljék a vízbe tett cseresznyeágat, az ültetett Luca-búzát, ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal.  4-5 évesek: Kísérjék figyelemmel az adventi naptár és a koszorú készítését. Tegyék vízbe a cseresznyeágat, ültessenek Luca-búzát, fényesítsenek almát, fessenek az ablakra, süssenek mézeskalácsot, készítsenek fenyődíszeket különféle technikával. Készítsenek ajándékot szüleiknek. Mikulás és Karácsony előtt tanuljanak dalt, verset, mondókát. Egyenek almát, mézes diót, gyújtsák meg a gyertyát.  5-6-7 évesek: Az óvónő irányításával készítsenek adventi naptárt. A megbeszélt feladatokból bontsanak ki egyet naponta és oldják meg a kijelölt feladatot. Luca napjára tanuljanak kotyoló mondókát, majd verset a Mikulásnak és Karácsony köszöntésére. Ültessenek Luca-napi búzát, figyeljék az időjárást, készítsenek asztaldíszt. Készüljenek 1-2 rövid verssel az ünnepre. Farsang - (vízkereszttől hamvazószerdáig)  3-4 évesek: Egyszerű technikával díszítsenek papírálarcot, ha kedvük van, táncoljanak, utánozzák az óvodapedagógus táncos mozdulatait.  4-5 évesek: Díszítsenek farsangi álarcot, vegyenek részt farsangi játékokban, tanuljanak egyszerű dalokat vagy mondókákat. Hallgassanak tréfás mesét, verset.  5-7 évesek:

29

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Tanuljanak farsangi dalokat, bálba hívogató mondókákat. Készítsenek álarcokat, vagy fejdíszeket, öltözzenek jelmezbe. Vegyenek részt a zsákbamacska kihúzásában, hívogassák társaikat a mulatságba. Vegyenek részt a táncban, az ügyességi játékokban, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében. A tavasz jeles napjai, ünnepei: Március 15.  Kokárdát tűzünk, és tavaszi énekekkel, rövid verssel emlékezünk a szabadságharc hőseire. Papírzászlókat, kokárdát, virágot viszünk Vajda János szobrához. Az óvodapedagógusok énekeljenek Kossuth nótákat a gyerekeknek, és nézegessenek képeket huszárokról, katonákról, és az akkori öltözködési szokásokról. Húsvét (első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap)  3-4 évesek: Tanuljanak locsolóverset, fessenek tojást óvodapedagógusuk segítségével tegyenek nagy sétát az óvoda környékén.  4-5 évesek: Tegyenek hosszabb sétát a környéken, minél többféle technikával díszítsenek tojást: írjanak, viaszoljanak, berzseljenek, vagy karcoljanak, és díszítsék fel vele csoportszobájukat. Tanuljanak locsolóverset.  5-7 évesek: Tegyenek nagyobb sétát, tavaszi határkerülést. Minél többféle technikával díszítsenek tojást: viasszal, berzseléssel, karcolással, és díszítsék fel vele csoportszobájukat. Tanuljanak locsolóverset. Zöldág járás, majális:  3 -7 évesek: Az óvoda udvarán májusfát díszítünk, felnőttek és gyerekek közösen. Tavaszi énekeket énekelve körbejárjuk, és örvendezünk a tavasznak. Gyermeknap:  3 -7 évesek A gyermekek vegyenek részt versenyekben, ügyességi játékokban. Az óvodapedagógusok készítsenek ajándékot a gyermekeknek.

Zöld jeles napjaink:  3 – 7 évesek: Cél: a környezet védelmére és megóvására nevelés, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítása. Állatok Világnapja: október 4. – a gyermekek ismerkedjenek meg a felelős állattartás, állatgondozás szerepével, Víz napja: március 22. – a gyermekek végezzenek vizes tevékenységet az óvodapedagógusok együttműködésével, ismerkedjenek meg a víz fontosságával.

30

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Föld napja: április 22. - A hozott magokat, palántákat az óvónő segítségével ültessék el a kertben vagy a cserepekben. Madarak, fák napja: május 10. – a gyermekek kiránduljanak az erdőbe, ismerjék meg az erdő élővilágát, szerepét az ember életében.

Egyéb ünnepeink, rendezvényeink: Anyák napja: A gyermekek ajándékot, meglepetést készítenek édesanyjuknak, nagymamájuknak. Vendégségbe hívják az ünnepelteket és közös játékkal, dallal, mesével köszöntik őket. Családi délután: Óvodai hagyományunk a csoportonkénti évnyitó kirándulás, amikor a szülőkkel közösen vidám játékkal töltik a délutánt a falun belül, vagy a faluhoz közeli helyen. Nagyok búcsúja: Május végén elköszönünk az iskolába készülő nagycsoportos gyermekektől. A kisebb gyermekek délelőtt sütemény, szörp, apró ajándék mellett búcsúznak el a nagyoktól. Az óvodát ebéd után feldíszítjük, virágokkal tesszük ünnepivé. Megterítjük az asztalokat, és kis tortát kapnak a búcsúzók. Délután visszajönnek a szüleikkel, és ünnepélyes keretek között énekelnek, mondókáznak, az óvodás éveik során megismert és megszeretett játékokból. Elköszönnek az óvodától, és annak dolgozóitól. Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) Séta a Trianoni emlékműhöz. Beszélgetés más országokban élő népekről. Mi magyar emberek vagyunk. (Szülőföld, Magyarország) A gyermekek menjenek el családjaikkal a felnőttek ünnepére. Születésnapok: Óvodánkban hagyomány a gyermekek köszöntése születésnapjukon. (csoportszokásoknak megfelelően)

31


5. A program tevékenységformái 5. 1. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenység. Kiemelt szerepe van az óvodai életben a szabad játéknak. Célja: A belülről indított és vezérelt játék-tevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélése a nagyfokú örömélmény biztosítása érdekében, továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, és a játékban megvalósuló tapasztalatszerzés. Az óvodapedagógus feladatai: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés, élmények) A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékban megvalósuló tapasztalatszerzés során. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságának figyelembevételével A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban. Az óvodapedagógus tudatos játéksegítő, játékirányító metódusainak alkalmazása. Tehetséggondozás. Tartalma A játékhoz szükséges feltételek biztosítása: A gyermekek számára fontos az otthonukon kívül eltöltött idő érzelmi töltése, ezért pozitív érzelmi légkörrel telített legyen az óvodai légkör, amelyben él. Fontos, hogy az óvodapedagógus és a gyermekek között meghitt érzelmi kapcsolat alakuljon ki. Ez az alapja a gyermekek óvodai jó közérzetének. Kreatív, alkotó légkört olyan játék biztosításával érhet el az óvodapedagógus, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ, és mennyi ideig tart a játéka. A játékos, oldott légkör segíti az ötletek megvalósítását. Az óvodapedagógus kezdeményezésére a gyermekek bekapcsolódnak énekes és mozgásos játékokba. Megismerkednek képességfejlesztő játékokkal, miközben a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között szabadon választhatnak. Az óvodapedagógus őszinte játéka mély átérzésre serkenti a gyermekeket, élményt, mintát nyújt a zárkózottabb, és a magatartási problémákkal küzdő gyermeknek is. A játékban az óvodapedagógus erősítse a gyermekek önbizalmát. Használja fel a humor adta lehetőségeket, tréfás kifejezéseket. A humor a kudarcok leküzdésében, és a konfliktus oldásában is legyen a módszerek között.

32

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A megfelelő hely biztosítása Az óvodában folyó játék tere a csoportszoba és az óvoda udvara. A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, az óvodapedagógus segítségével alakítsák ki játékuk számára a megfelelő helyet. A csoportszobákban legyen helye a többféle állandó és variálható, vagy elkülönített kuckónak. Jelentős szerepe miatt kiemelkedő a mesesarok. Esztétikus és meghitt hely ez, amely a dramatizálás, bábozás helye is. A mesesarok közelében helyezzük el az átváltozáshoz szükséges kellékek „kincses ládáját”. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket nagymozgásos tevékenységekre. Az időjárás függvényében az óvodapedagógus segítse az udvari szerepjáték kibontakozását (népi játékok, ügyességi, sportjátékok, dramatizálás, stb.) A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység az óvoda kinyitásával kezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a játékba integrált tanulás feltételeit a napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak hosszabb ideig. Óvodánkban a 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, felnőttel, néha összeverődve. Szívesen játsszanak egy-egy sarokba húzódva. Számukra egymástól elhatárolt, meghitt játszósarkot alakítunk ki. 5-6-7 éves gyermekek összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulása, a szerepek elosztása, és a játék is hosszabb, mint a kisebbeknél. Ezért az óvodapedagógus kísérje figyelemmel tevékenységüket, és törekedjen arra, hogy csak akkor ajánljon más játékot, ha már a játék felbomlóban van. Az óvodapedagógus biztosítsa a több napon tartó játék lehetőségét, hogy türelmük, kitartásuk, kooperatív képességük kialakulhasson. Kreativitást kibontakoztató játékeszközök A kreativitást kibontakoztató játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Az óvodapedagógus a játékhoz olyan eszközöket biztosítson, melyek ízlésesek, praktikusak, sokféle játékra ihletnek. Az ingerszegény környezetből jövő gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióit. Szükség van a hagyományos szerepjáték kellékeire (papás-mamás, fodrászos, orvosos), amely ösztönzi a gyermekeket az élmények feldolgozására. Legyenek az esztétikai neveléshez (vers, mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek, csengőbongó hangszerek. A nagyobb gyerekeknek bővítse az óvodapedagógus a választékot a szerepjátékhoz, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, értelem és képességfejlesztő játékokkal. Az udvari játékok zömmel a gyermekek mozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, kiviszünk a csoportszoba játékaiból, hogy megteremtsük ott is a kreatív játék lehetőségét. A játékszerek legyenek esztétikusak, könnyen tisztíthatók és veszélytelenek. Különböző anyagokból készüljenek és lehessen őket egymással variálni. A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe

33

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A gyermekek környezetükből szerzett tapasztalatokkal, élményekkel gazdagítják a játék tartalmát. Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a családban, az óvodában, a tágabb természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat, élményeket a játékban újra átélhessék. A programunkban kiemelt jelentőségűek a mikrocsoportos élmény-és tapasztalatszerző alkalmak. Ezek tükröződjenek a játékban (gyógyszertáras, benzinkutas, gumiszerelés, virágboltos, háziállatos, Vajda múzeumos stb.) Erdei óvodai programmal a falun belüli Kerekdombon, a Vajda háznál, a Somosi kiserdőnél biztosítjuk a gyermekek élményszerzését. A településen kívülre is szervezünk élményszerző kirándulást, az Alcsútdobozi Arborétumba, és vagy a Várgesztesi erdei sportpályára. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva. A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Legyen módja a gyermeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, mert a véletlen cselekvéshez kapcsolódó „ÁHÁ” élmény sokféle felfedezési lehetőséget tartogat számára. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez. Ezek a tevékenységek jól fejlesztik a szem-kéz koordinációt, kezesség, szemesség kialakulását, hatnak a dominancia kialakulására. Az óvodapedagógus biztosítsa a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, adjon mintát az eszközök helyes használatához. Az óvodapedagógus kísérje érdeklődéssel a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmeket kelt. Biztosítson az óvodapedagógus egymásba, egymáshoz, egymás mellé rakható műanyag, és fa kockákat. Húzható, tologatható, játékszereket, nagyméretű babákat, melyeket kedvük szerint öltöztethetnek, vetkőztethetnek. Az udvaron is legyen lehetősége a gyermekeknek a gyakorlójátékra (homok, víz, kavics, papírtépés, gombválogatás) Az óvodapedagógus segítse a gyermekek játékát tovább fejlődni. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Az óvodapedagógus szervezzen, és vállaljon szerepeket, hogy a különböző szerepek megformálása minta legyen a közös cselekvéshez. A kicsik játékában kapjon teret a feltételek biztosítása, a papás- mamás játék, a fodrászos, orvosos, utazásos játék, ezek mindegyike egyszerű mozzanatokat jelenítsen meg. Olyan szerepjátékokat játsszanak, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak, jellegzetes műveletekkel. Körültekintést igényel az óvodapedagógus részéről a csoportszoba kuckósított kialakítása. Fokozatosan kialakul az együttjátszás igénye, a szerepek felosztása. Az eszközök vonzása miatt ragaszkodnak a szerepekhez. A szerepjáték gazdagítása miatt lényeges óvodapedagógusi feladat az élmények biztosítása. Az óvodapedagógus segítse a gyermeket az elgondolásainak a megvalósításában. 5-6-7 éves kor: Ez a kor a szerepjáték fő színtere. A közösen átélt élmények hatására kialakul a közös játék. A játék fejlődése érdekében az óvodapedagógus keltse fel a gyermekek érdeklődését. Fontos, hogy a kezdeményező és aktív gyermekek értékes vonásait úgy erősítsük, hogy ezzel elkerüljük a nemkívánatos tulajdonságok felerősödését. Az óvodapedagógus bekapcsolódása a játékba jó hatással van a csoportok játékára.

34

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A szerepjáték egybefonódhat a konstruáló és barkácsoló tevékenységgel. Az óvodapedagógus tevékenyen segítse, hogy a játékhoz szükséges tárgyakat a gyermekek hamar elkészíthessék, hogy az új eszközökkel legyen idejük játszani. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatikus játéknak, bábozásnak. A mesék megelevenítésében legyen résztvevő az óvodapedagógus, adjon modellt egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben használjanak minél több kelléket a képzeletbeli képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás először az óvodapedagógus előadásával jelenjen meg az óvodában. Legyen a csoportnak kedvenc bábja, akinek szívesen elmondják sikereiket, örömeiket, bánatukat. Ezt a bábot is helyezzék a többi közé, hogy a gyermekek játszhassanak vele, megtapogathassák, megszerethessék. Az óvodapedagógus a bábkészítésbe, dramatizáláshoz szükséges kellékek készítésébe alkalmanként vonja be a gyermekeket, és az érdeklődő szülőket. A gyakorló játékokat egy magasabb fejlődési szinten felváltják az úgynevezett alkotó, konstruáló játékok. Ebben a játékfajtában már valamilyen határozott szándék nyilvánul meg. Bizonyos szerepet kap az alkotó funkció ”Én készítettem!”öröme. Az átmenetet képezi a gyakorlójátékból a konstruáló játékba, amikor a gyermekeknek igénye támad arra, hogy az alkotás megmaradhasson. Az óvodapedagógusnak ehhez biztosítani kell egy sarkot vagy egy polcot, ahová elhelyezhetik a kész művet. Lényeges szempont, hogy az építőelemek masszívak, stabilak legyenek, hogy idő előtt ne essen szét az építmény. Az építőelemek mérete és mennyisége elegendő legyen, hogy minden gyermek hozzáférhessen. A gyerekek konstruáló tevékenységükhöz használjanak különböző anyagokat, eszközöket. A gyerekeknek lehetőség szerint legyen módjuk arra, hogy az alkotások megmaradhassanak, azokat mutogathassák, másnap tovább építhessék. A konstrukciós játékhoz kapcsolódva jelenjen meg a barkácsolás, elsősorban az óvodapedagógus által barkácsolt kellékek készítésével, amit a gyermekek aktív bevonásával hoz létre. Az óvodapedagógus biztosítsa a lehetőséget az eszközök használatának megismerésére, valamint a különböző technikák, munkafogások, elsajátítására, keltse fel a gyermekekben a barkácsolás iránti igényt. Legyen előtérben a termésekből való barkácsolás, képkészítés (bab, borsó, gesztenye, stb.) Sajátítsák el az ehhez tartozó technikákat is. Séták, kirándulások alkalmával gyűjtsenek terméseket, amiből barkácsolni tudnak. Az életkoruknak megfelelő élményszerző sétákkal adjon módot az óvodapedagógus, hogy a gyermekek ötletei, kreativitása megfelelő módon fejlődjön. Udvari játéklehetőségek: A gyermekek természetes igénye a szabadban való tartózkodás. Ezt kihasználva a gyermekek a lehető legtöbb időt töltsék az udvaron. Az udvari játékok zömmel a gyermekek mozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, kiviszünk a csoportszoba játékaiból, hogy megteremtsük ott is a kreatív játék lehetőségét (barkácsolás, rajzolás, festés, agyagozás, konstruálás). Télen a mozgásra inspiráló eszközöket kínáljuk fel kosarakban elhelyezve (pld. labda, kötél, karika).

35

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A mai gyermek kommunikációs hiányban szenved, pedig az óvodáskorú apróságoknak igen nagy szükségük van arra, hogy a felnőttek beszélgessenek velük. Mivel a napjuk nagy részét az óvodában töltik, az óvodapedagógusoknak a példaadáson túl az igényt is fel kell keltenie a gyermekekben a beszélgetésre. A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Modellértékűek az óvodapedagógus szerepvállalásai a szókapcsolatok, nonverbális jelzések, hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A bábozás és a dramatizálás segíti leginkább a hangszín, hangerő kifejező erejének megtapasztalását. A játék, a bábozás, dramatikus játék varázsos légkörének beszédre indító hatását az óvodapedagógus használja fel a bátortalan, szorongó gyermek fejlesztésére. A beszédkészség fejlesztésénél nagyon fontosak az előre megtervezett, mindennap jelenlévő anyanyelvi játékok, melyeket az óvodapedagógus kezdeményez. Ezek a játékok teret adnak az artikuláció, a szókincs, a kifejezőkészség fejlesztéséhez. Az óvodapedagógus szerepe a szabad játékban, játéksegítő, játékirányító metódusai. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával éri el. Az óvodapedagógus játéksegítő módszerei legyenek szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetében, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, irányítása legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében – ha szükség van rá – legyen játékot kezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben is legyen támogató, engedő és elfogadó. Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Az óvodapedagógus avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát. A valamely területen kiemelkedő képességű gyermek további fejlődésének lehetőségét keresse az óvodapedagógus a játékban. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek képesek állhatatosan több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékot és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

36


5. 2. Verselés, mesélés A mindennapi mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiéniájának elmaradhatatlan eleme. Célja: Élménynyújtás. A mese különösen alkalmas a gyermek szemléletmódjának, világképének a kialakítására. A mese a belső képalkotás, az érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésnek az egyik legfőbb segítője. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és vagy ábrázolással való kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodapedagógus feladatai: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az életkori sajátosságoknak figyelembevételével. A 3-6-7 éves korban megjelenő hagyományos tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok). A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése meséléssel, verseléssel. Az ingerszegény környezetből jött gyermekek fejlesztése az irodalom eszközeivel. Tehetséggondozás. Tartalma: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása: Csak a művészi értékű irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. Ezért a mű választásában érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai módszertani tudatosság. Ismerjenek meg a gyermekek népi, klasszikus és kortárs irodalmi műveket. Minden óvodapedagógus csak azokat a mondókákat, verseket, meséket vegye be egyéni repertoárjába, amit szívből jövően, örömmel, átéléssel, és őszintén tud átadni a gyermekeknek. Az óvodapedagógus a 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítsa össze. Olyan meséket válasszon, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék. Kapjon helyet a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros mesék, klasszikusok és a mai magyar költők ritmusélményt nyújtó versei. Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus - realisztikus meséken át épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és műmesék a gyermekek mesetárába. A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásait napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyaga gazdagodjon a különböző népi mondókákkal, kiolvasókkal. Ismerjenek meg olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolást, az évszakok szépségét.

37

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Óvodásaink ismerjék meg falunk híres szülöttének, Vajda Jánosnak a nevét, és néhány részletet az életéből. A 3 – 6 - 7 éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása: Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó arc, és tenyérsimogató, lovagoltató játékok nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek. A felnőtt testközelsége megnyugtatja őket, enyhíti szorongásaikat, a szülőktől való elváláskor növeli biztonságérzetüket, és segíti a gyermek és az óvodapedagógus egymásra találását. A gyermekek nagy többségének ez az első találkozása az élő meséléssel, ez az első rácsodálkozása egy „más fajta beszédre,” az irodalomra. Az óvodapedagógus teremtsen minél több lehetőséget a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek az óvodapedagógussal együtt sokszor ismételjék az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltse bennük ez a gyakorlás érzetét. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktassuk rá őket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után legyenek élvezői a mese dramatikus feldolgozásának. Először az óvodapedagógus, majd a nagyobb gyermekek a kicsik fokozatos bevonásával próbálják megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid improvizált jelenetek bemutatásával a gyerekek ismerjék meg a bábokat. A vers, mese, dramatikus játékokhoz az óvodapedagógus használjon kellékeket, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. Az óvodapedagógusok és a nagycsoportos korú gyermekek bábozzanak, dramatizáljanak alkalmanként a kisebbeknek. Legyen ez színfoltja az óvoda ünnepeknek, rendezvényeknek. A könyvek megszerettetése érdekében a gyermekek lapozgassanak leporellókat, színes képeskönyveket. A 3-4 éves korú gyerekek 10-12 mondókát és 10-14 új mesét ismerjenek meg, s ezeket minél többször ismételgessék. A 4-5 éves gyermekekben kialakul a mese, vers, szeretete. Igénylik, izgatottan várják az óvodapedagógus meséit. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák ismételgetése. Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. Az óvodapedagógus segítségével jelenítsék meg a meséket, a gyermekek élményeit. Rögtönözzenek bábjátékot. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját az óvodapedagógus erősítse meg közmondással, amit a szülőkkel is megbeszél, s jól láthatóan az öltözőben is elhelyez. A 4-5 éves gyermekek 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, és 10-14 új mesét ismerjenek meg. 5-6-7 éves korban is minden adandó alkalmat használjon fel az óvodapedagógus a kiolvasók, rigmusok, ismételgetésére. 4-5 új kiolvasót mondogassanak. A gyermekek ismételgessék az előző években tanult verseket. Az új versek (15-20) bemutatása kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. Az óvodapedagógus lehetőleg ne szavaltassa kórusban a gyerekeket, kerülje az éneklő hangsúlyt. Ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. A hallott, egyszerű meséket önállóan tudják dramatizálni, bábozni. Az óvodapedagógus főleg a délutáni pihenés alatt olvasson a gyermekeknek folytatásos mesét. A gyermekek próbálják meg a mese önálló befejezését, új mesék kitalálását, készítsenek albumot a tanult versekről, mesékről. A hallott élményhez társuló vizuális élmény

38

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A nagyobb gyerekek halljanak 15-20 új mesét az év folyamán. E tevékenység mindennap megjelenik az óvodában. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét hallják a gyermekek, hogy a rákövetkező héten eljátszhassák, megjeleníthessék a mesealakot. A mindennapos mesélés ceremóniája az óvodában Az óvodapedagógus közvetett módon, zenei szignállal, mesepárnák előkészítésével hívogassa a gyermekeket a mesesarokba. Amikor minden gyermek megérkezik, akkor kezdi el a mesét, gyertyafénynél. A mese feldolgozás kétheti ciklusban zajlik. Első héten minden nap ugyanazt a mesét hallják, majd a második héten eljátsszák, különbözőképpen megjelenítik a mesealakokat, a mese cselekményét. A tevékenység befejezését a gyertya elfújása jelzi. Az óvoda minden nevelési évben legalább egy alkalommal teremtsen lehetőséget arra, hogy a nagyobb gyermekek eljussanak igazi bábszínházba, vagy gyerekszínházba. Ez az esemény legyen a művészetekkel való találkozás kitüntetett alkalma. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a verseléssel, meséléssel, dramatikus játékokkal: A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mesélés, verselés, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes kiejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermekek a mesékből, versekből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. Beszédhibák megelőzése, javítása anyanyelvi játékokkal, gyakorlatokkal. Az anyanyelvi játékok a nap folyamán bármely tevékenységhez kapcsolódva, bármikor alkalmazhatók. A gyermekek számára ezek a gyakorlatok nem beszédhiba-javító módszerek, hanem érdekes, játékos, néha humoros szituációt teremtő mozzanatok legyenek. (Pl.: hangutánzó, fúvási, hallási, artikulációs, szókincsfejlesztő, ajak – nyelv- gyakorlatok) A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Egyénenként vállalkoznak a mesék, versek és mondókák elmondására. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, és 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, azt mozgással megjeleníteni, kifejezni. Bábszínházi, színházi élményeket, tapasztalatokat gyűjtenek.

5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célja: Közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. 39

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Az óvodapedagógus feladatai: A zenei érdeklődés felkeltése. A felhasznált zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A 3-6-7 éves korban tervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása. A tevékenységek differenciált szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, és a zenei képességfejlesztő játékokkal. Tehetséggondozás. Tartalma: A zenei érdeklődés felkeltése Az óvodába kerülő gyermekek döntő többsége a szülői házból nem hoz meghatározó zenei élményt. A mi felelősségünk, hogy értékes, igazi néphagyományokból kiinduló szilárd zenei alapokat rakjunk le, amikre később az iskola is építhet. Feladatunkat úgy tudjuk megvalósítani, ha az óvodába lépés percétől változatos módon a gyermekek életkorát, fejlettségét figyelembe véve (énekkel, játékos mozgással, mondókával, hangszeres játékkal) hatunk érzelmeikre, fejlesztjük személyiségüket. Személyes példánk nyomán várható, hogy a gyermekek fogékonnyá válnak a zenei hatások iránt, nyitottak és érdeklődőek lesznek nemcsak a zene, hanem a társművészetek iránt is. A felhasznált zenei anyag igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása Az óvodai nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismerjenek meg. A mondókák, énekes játékok a zenei anyanyelvünk művészi értékei. A 3-4 éves korú gyermekek ismerjenek meg elsősorban olyan ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak. Legyen ezek között arc és kézsimogatók, - ujjsorolók, lovagoltatók. A szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik egyszerű 2-5 hangból álló olyan énekes játékokat ismerjenek meg, amelyek játéka álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszható. A gyermekek tanuljanak meg 5-7 mondókát, ölbeli játékot, 8-10 énekes játékot és mindössze 1-2 komponált gyermekdalt az ünnepek köszöntésére. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, melyekben negyed és páros nyolcas ritmusok legyenek. E kor legjellegzetesebb játéka az ölbeli játék. A 4-5 évesek: gyermekekkel az óvodapedagógus még mindig játsszon ölbeli játékokat. Az európai és a magyar gyermekdalok hangterjedelme is dúr hexachord maradjon. Ők már képesek arra, hogy ilyen hangkészletű énekes játékokat énekeljenek, amelyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Ismerjék meg a csigavonal, hullámvonal, szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed, ritmusképeken túl megjelenhet már a szinkópa és a szünet is. Az óvodapedagógus a dalokat úgy válassza ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni.

40

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A gyermekek énekelgessenek 4-8 motívumból álló énekes játékokat, 3-4 műdalt. A 4-5 új mondóka, és a 10-12 új gyermekdal megtanulása mellett ismételgessék a 3-4 éves korban tanult dalokat is. Az 5-6-7 éves gyermekek, amennyiben lehetőség nyílik rá, - legyenek „anyáskodóak”, játsszanak minél több ölbeli játékot a kisebbekkel. Ezek egyik játékos lehetősége a kiolvasó, amit különböző játékhelyzetben is alkalmazhatnak a gyerekek. A gyerekek tanuljanak meg 47 új mondókát, 12-15 új énekes játékot, 4-5 alkalomhoz illő műdalt. Az óvodapedagógus válogasson olyan mondókákból, dalokból, melyekben már szünet, szinkópa, tizenhatodok is előfordulnak. A dalok ajánlott hangkészlete: ugyanaz, mint a középső csoportban. A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvodapedagógus bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játékokat is tervezzen, amit e korosztály néptáncának is tekinthetünk. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogasson az óvodapedagógus, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését a nemes zene iránt. Az élethelyzetekhez kapcsolva tervezze meg a zenei élményközvetítést. Lehetőleg minél többször énekeljen népdalokat, de jelenjenek meg a repertoárjában a rokon-, és más népek dalai, a magyar komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene. A 3-6-7 éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása: A 3-4 éves gyermekek a jóízű játékok közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket, és ismerik meg az alapfogalmakat. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Figyeljék meg a csendet, a környezet hangjait a dallamjátszó hangszerek, és az emberi hangok hangszínét. Ismerjenek fel 2-3 eltérő hangszínű zörejt. Érzékeljék különböző mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. A gyermekek játékos utánzó mozgással kísérjék az éneket, mondókát, ismerkedjenek meg az egyenletes járással, legegyszerűbb táncos mozdulatokkal. Az óvodapedagógus énekelgesse a gyermekek nevét, jelét, csalogassa őket énekelve a közös játékba, tevékenységbe. Egyszerű mozgással kövessék az óvodapedagógus énekét, hangszeres játékát, tempóváltását. Ismerkedjenek meg az egyszerű ritmushangszerek használatával. Ismerjék fel a magas-mély hang közti (oktáv) különbséget, s azt térben jelezzék is, vegyék át a kezdőhang magasságának váltását. Az óvodapedagógus keltse fel a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, hogy képesek legyenek az áhítatos zenehallgatásra. Minél több zenei élményt közvetítsen, elsősorban énekes előadásával. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsoljon zenehallgatási élményt. A gyermekeknek legyen lehetősége 15-30 perces rövid, évszaki hangversenyeket meghallgatni. A 4-5 éves gyermekek a tiszta éneklés érdekében minél gyakrabban énekeljenek önállóan. Énekeljenek egyénileg-, kisebb csoportokban is- halkabban és hangosabban, magasabban és mélyebben, tiszta kvint távolságban. Mutassák térben, éneklés közben az énekek dallamvonalát, vegyék át a dalok kezdőhangjának váltását. A jól ismert dalokat szöveg nélkül, dúdolásról vagy hangszerről ismerjék fel. Bújtassanak el rövid dalokat szabályos motívumonként váltva (belső hallással) halkan és hangosan. Ismerjék fel a finomabb zörejeket, egymás hangját, valamint a környezet zörejeit. Érezzék az egyenletes lüktetést, tudjanak egyenletesen járni, tapsolni. Érezzék a motívumok hangsúlyát, és emeljék ki a dalok, mondókák ritmusát. Legyenek képesek a gyerekek az óvodapedagógus által indított tempót önállóan megtartani, a gyors-lassú között különbséget tenni. A gyermekek játsszanak kérdésfelelet játékot, változatos szövegekkel és ritmusokkal visszhangszerűen is, hat hangterjedelemben.

41

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Használjanak többféle népi ritmuseszközt, a ritmusérzék fejlesztés érdekében. Ezeket a „ritmus-hangszereket” készítsék közösen az óvodapedagógusokkal, hogy együtt tudjanak mondókázgatni, énekelgetni, a kis „ritmus zenekar” kíséretével. A zenei élmény legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon minél több tevékenységhez. A zenehallgatás során, a magyar népdalokon kívül ismerkedjenek meg az idegen népek dalaival, egyszerűbb énekes, hangszeres műzenével. Az óvodapedagógus az 5-6-7 éves gyermekekkel együtt variálja az énekes játékok mozgás anyagát olyan egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtt minta utánzásával követni tudnak (lásd táncház). Az óvodapedagógus a gyermekek tiszta éneklését a minél gyakoribb egyéni énekléssel segítse elő. A hallásfejlesztést segítő fogalompárokat pl.: a halkabb-hangosabb éneklést kapcsolják össze a tempóváltoztatással, vagy dallambújtatással. A zenei alkotóképesség fejlesztése során próbálkozzanak dallamok kitalálásával az ismert mondókákhoz, versekhez. Beszélgessenek énekelve, játszanak énekes, kérdezz –felelek játékot. Ismerjék föl a magasabb-mélyebb hangokat, mutassák térben az ismert dallamokat. Ismert dalokat próbáljanak meg szabályos és szabálytalan motívumonként belső hallással elbújtatni. Figyeljék meg a finom hangszíneket, különböztessék meg a természetben, környezetben hallható zörejeket, beszéd és énekhangokat, hangszereket. A ritmusfejlesztés eredménye, hogy a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Fejlett csoport esetén megpróbálkozhatnak ezek összekapcsolásával is. A gyerekek tudják a dalok, mondókák ritmusát kiemelni, a szünetet játékos mozdulattal kifejezni. A jól ismert dalokat, mondókákat, ismerjék föl ritmusukról, s próbálkozzanak kitalált szöveges ritmusmotívumok visszatapsolásával is. Legyenek képesek a különböző tempókat az óvodapedagógus segítsége nélkül, önálló irányítással is megtartani. A gyerekek játszanak minél gyakrabban zenei formaérzék-fejlesztő játékokat, hogy különböző mozgással megérezzék a motívumok hosszát. A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvodapedagógus bonyolultabb kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játékokat tervezzen, ami ennek a korosztálynak egyben a néptánca is. A zenehallgatáshoz olyan műveket gyűjtsön az óvodapedagógus, amit maga tud előadni, és amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését az értékes zene iránt, válogasson a kortárs zenei anyagból is. A kortárs művészeti alkotások fontos eszközéül szolgálnak a gyermekek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában. Az óvodapedagógus érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljen, de jelenjenek meg a zenei anyagában a rokon,- és más népek dalai, valamint a magyar komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene is. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelés szervezeti formája kötetlen és kötött jellegű. Kezdeményezzen az óvodapedagógus az udvaron minél több énekes játékot. Az ének-zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen (mikrocsoportos formában) és kötött formában (énekes játék) szervezze meg az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus a zenehallgatást kapcsolja a különböző tevékenységekhez. Teremtsen a délutáni órákban is módot, arra hogy a gyermekek kedvük szerint hallgassanak néhány perces kórus művet, hangszerekkel megszólaltatott klasszikus műzenét.

42

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A programhoz évszaki hangversenyek is társulnak, amit élő előadásban zeneiskolások, zeneóvodások, felnőttek bevonásával szervezhet meg az óvoda. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segítse a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása éreztesse meg a nyelv kifejező erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segítse a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játékok adjanak alkalmat a szókincs bővítésére. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik, és kifejezik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.

5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, téri szabad önkifejezése. A gyermekek tér – forma - szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A gyermeki alkotás által a belső képek gazdagítása. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételének megteremtése. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése – a gyermekek megismertetése az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. Tartalma: A feltételek megteremtése Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség, és az esztétikum szem előtt tartására szükséges törekedni. Az alkotó-alakító tevékenységhez külön helyet kell választani, a mozgó gyerekektől védve. Az eszközöket megfelelő mennyiségben elérhető helyen tároljuk. Az eszközök biztonságos kezelését egyenként tanítja, és folyamatosan ellenőrzi az óvodapedagógus.

43

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A munkaasztalt úgy alakítsa ki az óvodapedagógus, hogy 6 gyermek egyszerre kényelmesen elférjen, és közel legyenek a tároló helyek. Az óvodapedagógus a tevékenységekhez biztosítson elegendő időt. A gyerekek lehetőleg addig alkossanak, amíg kedvük tartja. A gyerekek oldott, kellemes légkörben szívesen kapcsolódnak be az alkotó munkába, az elrontott, sikertelen lépéseket javíthatják. A különféle technikák gyakorlásához, alkalmazásához biztosítjuk a feltételeket a mindennapi, szabad játékban is. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, tevékenységek s azok tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek többsége először találkozik az alkotó, alakító tevékenységgel, az ehhez szükséges anyagokkal. Lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy játszva ismerkedjenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség kialakítása- észrevetetve, együttesen gyönyörködve a saját alkotásokban a mű- és népművészeti szépségekben. Óvoda udvaraink lehetőséget biztosítanak arra, hogy már az őszi időszakban (beszoktatástól kezdve) a gyerekek sokat játszhassanak, építhessenek a homokozóban. Gyurkálják, simítsák, gömbölyítsék, karcoljanak bele, készítsenek nyomatokat. A gyerekek tetszés szerint vegyenek részt a plasztikai alakításban. Ismerjék meg az agyag, gyurma, lisztgyurma alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva. Figyeljék meg a különböző minőségű papírokat (karton, csomagolópapír, rajzlap, írólap, selyempapír, krepp-papír). Áztassák, fessenek rá, gyűrjék, tépjék, vágják, ragasszák. Használjanak textilt, fonalat, felhasználás közben gyűjtsenek tapasztalatot az anyagokról. Az udvari tevékenységek, rövid séták alkalmával talált terméseket, kavicsokat, csigaházakat, faleveleket, stb. használják fel téralakító, építkező tevékenységük közben. Ismerjék meg a vízfestéket, temperát, ujjfestéket, fessenek ujjal, tanulják meg és gyakorolják az eszközök (ecset, stb.) használatát. A képalakítás jelenjen meg zsírkrétával is. A képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit tervezze meg az óvodapedagógus. Használjon vegyes technikát is. A téma nem tervezhető a szándéktalan firka és a látszólag szándékos forma-firka időszakában. A gyerekek tudjanak beszélni az alkotásukról, s örüljenek a létrehozott produktumnak. Az óvodában kialakított „ovi-galériát” ismerjék meg, a kiállított alkotásokat többször nézzék meg. Az óvodapedagógus a 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenységét bővítse. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítse élményeikhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelőn illeszkedő technikával. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, a környezet, saját elképzelés alapján történő megjelenítése. A gyerekek gyönyörködjenek a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Használjanak ceruzát, krétát, filc-és rostirónokat, ágakat, különböző vastagságú ecseteket, az alkotások finomabb kidolgozásához. Tudjanak játékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. Fűzzenek gyöngyöt, készítsenek krumpli nyomatokat, gazdagodjon a technikai megoldások sora, pl.: gipszöntés, papírhajtogatás (origami), papírfűzés stb. alkalmazása. Az építés során variálják a teret, az építés lehetőségeinek részletezését.

44

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A gyerekek segítsenek az eszközök előkészítésében, elrakásában. Látogassák az „ovigalériát”, mondják el véleményüket a kiállított alkotásokról. Mutassák meg szüleiknek a kiállított műveket. Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó-együttműködési készségét figyelembe véve az óvodapedagógus segítse a képi, plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalakítás során a gyermekek minél többször alkossanak közös élményeikről közös kompozíciót. Az óvodapedagógus gazdagítsa a technikai megoldásokat és az eszközlehetőségeket, pl.: körmöcske használat, varrás, szövés, viaszolás, papírmasé, egyszerű termésfigurák, hangszerek készítése stb. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyerekek használjanak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, színeket egyéni módon. A gyerekek plasztikai munkájában is jelenjen meg közös térbeli többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék stb. Készítsenek ajándékot, elsősorban ünnepekhez kötötten szüleiknek, pajtásaiknak, az óvoda dolgozóinak. Éljék át minél gyakrabban az ajándékozás örömét. A szülők segítségével is gyűjtögessék az alkotó-alakító munkához szükséges anyagokat. Vonják be szüleiket az óvoda szépítésébe. A gyerekek lehetőleg teljesen önállóan készítsenek elő minden anyagot, eszközt az alkotó tevékenységhez. Lehetőség szerint az óvodapedagógus biztosítsa a helyet több napon át tartó építéshez. Találkozzanak az óvodában, a faluban, és az óvodás kirándulásaik alkalmával kézműves tevékenységet folytató felnőttekkel. Figyeljék meg a munkájukat és próbálkozzanak maguk is a tevékenységekkel. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Az óvodapedagógus egy héten egyszer tudatosan irányított mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezzen. Az óvodapedagógus által előkészített eszközök motiválják a gyermekeket az alkotó-alakító tevékenységre. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5-6 gyermek vegyen részt a tevékenységben. Az óvodapedagógus teremtse meg annak a lehetőségét, hogy minden gyermek ilyen formában megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi-plasztikai elképzelését. A gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk mutatkozik meg. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örül az alkotásnak és a közösen elkészített kompozíciónak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben bátrak ötletesek, együttműködők. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.

45


5.5. Mozgás A tevékenység célja: rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, kooperatív mozgásos játékok és feladatok az óvodai nevelés minden napján. A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Az óvodapedagógus feladatai: A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében. A hátrányos helyzetű gyermekek megismertetése a különböző mozgásfejlesztő eszközökkel és mozgásformákkal. Tartalma A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlással, játékkal segítünk fejlődni. Ezzel biztosítjuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és az egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítjük az irányított mozgásos tevékenységekkel. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széles körű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A gyermekek nagymozgása (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér, mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésünkre. Egyik épületünkben sincs tornatermünk, ezért jó időben a testnevelést a szabadban tervezzük. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert formák ismétléséhez. A mozgás tevékenységeket az óvodapedagógus mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez méretezze. Az óvodapedagógus a 3-4 éves gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezze a hangsúlyt. Ismerkedjenek meg a futásgyakorlatokkal. Játsszanak ugrásgyakorlatokat. Ismerkedjenek a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal. A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására is. A talajtorna eleme is jelenjen meg a játékokban. A gyerekek játsszanak minél több

46

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda egyensúlyozó játékot. Az óvodapedagógus alkalmazzon többféle kézi szert a különböző típusú mozgásos játékhoz. A mozgásfejlesztő játékok ne legyenek se túl könnyűek se, túl nehezek. Késztesse a gyermekeket elvárható erőkifejtésre. Az óvodapedagógus mutassa meg a helyes mintát és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus kivitelezését. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly. Az irányított mozgásos játékban jelenjenek meg a futásgyakorlatok, három-négy akadályon át, fel - és lelépéssel, átbújással. Az óvodapedagógus szervezzen ugrásgyakorlatokat. A dobásgyakorlatok során próbálgassák a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával, haránt terpeszállásból. Az irányított mozgásos játékok során gyakorolják a támaszgyakorlatokat. A talajtorna anyagaként jelenjen meg a guruló átfordulás és a kézen állás előgyakorlata. Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálódása. A gyermekek játszanak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken. Az óvodapedagógus tervezzen lábboltozat erősítő és tartásjavító gyakorlatokat. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összetettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Hangsúlyt kap ennél a korosztálynál az észlelés, az alaklátás, formaállandóság, finommotorika mozgás közbeni fejlesztése. Használjanak különböző kézi szereket. A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyerekek. Ismerjék meg a fokozódó futást, a gyors- és lassú futást, végezzenek ugrásgyakorlatokat. Szökdeljenek páros - és egy lábon haladással. Végezzenek sorozatugrásokat, különböző távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépéses nekifutással gyakorolják a magas - és távolugrásokat, játsszanak dobásgyakorlatot. Dobjanak egykezes, kétkezes alsó és felső dobással célba, 2 m magas kötél felett. A gyermekek játszanak labdagyakorlatokat, vezessék a labdát járás, futás közben. A gyermekek tudjanak párokban labdázni. Végezzenek támaszgyakorlatokat (pók- és rákjárás, talicskázás). Ismételjék az óvodában tanult talajforma elemeket: guruló átfordulás, kézenállás. Egyensúlyozzanak pontos járással, fej, kar, és lábmozgásokkal összekötve. Az óvodapedagógus szervezzen minél több kirándulást, túrát, alkalmanként a szülők bevonásával. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében Az óvodapedagógus a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék és séta során biztosítja. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak az óvodapedagógus heti egy alkalommal szervezze meg, különböző időkerettel. A mindennapi testedzés: a kocogás mindhárom korosztálynak ajánlott. A futás mennyiségét a gyerekek szabadon határozzák meg. Hetente legalább kétszer „zenés mozgásos percek” megszervezése ajánlott, ahol a gyermekek korcsoportonként különböző időkeretben zenére mozoghatnak. Az utánzáson alapuló mozgás anyagát az óvodapedagógus gimnasztikai elemekből építse fel. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését.

47

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzéke, összerendezett mozgása kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek 50-100 m-t kocogni. Tudnak helyben labdát vezetni.

5.6. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának alakítása a természeti – emberi - tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése. A szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj megismerése, szeretete, és védelme. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli matematikai tapasztalatokat szereznek, melyeket tevékenységeikben alkalmaznak. Az óvodapedagógus feladatai: A 3-6-7 éves korú gyermekeknek tervezhető hagyományos és helyi tartalmak. összeállítása a környezetük értékeinek felfedezése és megszerettetése érdekében. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen kapcsolat- és ismeretszerzés során. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása, különös figyelemmel a szocio kulturálisan és emocionálisan hátrányos helyzetű gyermekekre. A projektpedagógia segítségével szerezzenek ismereteket lakókörnyezetükről, az élmény és tapasztalatszerzés útján, amely a cselekvéses felfedezésre épít. Tartalma A 3-6-7 éves korú gyermekeknek tervezhető hagyományos és helyi tartalmak összeállítása a környezetük értékeinek felfedeztetése és megszerettetése érdekében A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkedhetnek az óvoda közvetlen környezetével. Megfigyelhetik az évszakok szépségét színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjthetnek terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat, az évszakokra jellemző képeket. A talált „kincseket” helyezzék el a csoportszoba erre a célra kijelölt helyén. Meglátogathatják a közelben lakó csoporttársaikat, beszélhetnek a család tagjairól. A gyermekek hozzanak családi képeket, és csoporttársaikkal, és az óvodapedagógusokkal beszélgessenek a családjukról. Ismerkedjenek az óvoda utcájával, épületeivel, az ott található intézményekkel, az utcában élő állatokkal, növényekkel. Ha vannak a közelben esztétikai alkotások (pl.: szép épületek, szobrok stb.) azokat is figyeljék meg.

48

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Beszélgessenek a környezet formáiról színeiről, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőiről. Az óvodapedagógus a téli időszakban tegye lehetővé, hogy a gyermekek vadállatokról készült videó felvételeket (maximum 5-10 ’- es) nézhessenek. Az óvodapedagógus a 4-5 éves gyermekek tapasztalat és élményszerző sétáit, az óvoda utcáján túl, az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg. Az óvodapedagógus törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására differenciálására. A gyermekek az évszakok szépségét, jelenségeit, színeit, az időjárás-változását, megfigyelésük után jelezzék az évszakokat mutató jeltáblákon. Tegyenek őszi-tavaszi kirándulásokat (pl.: Alcsútdobozi Arborétumba, Tabajdi mezítlábas parkba, Antali erdő, Somos tető, Marianna puszta, vagy a Martonvásári Kastélyparkba.) Tudjanak gyönyörködni az évszakok növényeiben. Keressenek összefüggéseket az időjárás, és az emberek tevékenysége között. Gyűjtsenek terméseket, s azokat hasznosítsák az óvodapedagógus segítségével. Végezzenek rügyeztetést, magvak csiráztatását, hajtatást. Közösen készítsünk albumot az évszakokról gyűjtött képekből. Nézegessenek családi képeket. A gyermekek mutassák be a család tagjait, otthonukat. Látogassanak el az óvoda közvetlen környezetében lévő orvosi rendelőbe, postára, üzletekbe, intézményekbe. Csodálják meg a környezetükben található esztétikai alkotásokat. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék meg a személy- és teherszállító járműveket. Az óvoda környezetében élő háziállatokat, madarakat, bogarakat ismerjék meg. Az 5-6-7 éves gyermekek ismerkedjenek meg az óvoda tágabb környezetével. Fedezzék fel az évszakok szépségét, a színeik árnyalatát, a környezet szennyeződéseit (víz, levegő, föld) a növények fejlődési feltételeit. Gondozzanak növényeket, csiráztathatnak, ültethetnek. Szaporíthatnak tőosztással növényeket. A gyermekek megismerkedhetnek gyógyfüvekkel mezei virágokkal, vadon termő ismertebb növényekkel. Az óvodapedagógus szervezze meg a Víz, a Föld, a Madarak és fák napját. Beszélgessenek a környezetvédelemről. A gyermekek végezhetnek egyszerű kísérletet a növényekkel, állatokkal, vízzel, levegővel és a talajjal. A gyermekek ismerjék meg a felnőttek munkáját, látogassanak el többféle munkahelyre. (postára, boltba, figyeljék meg a szántást, vetést, betakarításokat.) A természet kincseit őrző sarokba a gyermekek osztályozzák, az összegyűjtött anyagokat, s amit lehet, hasznosítsanak. Az évszakokat bemutató tábla mellett tervezzenek napszakbemutató táblát is, amit a gyermekek önállóan kezeljenek. Látogassanak el (pl. benzinkútra, gumiszerelőhöz, virágboltba, középületekbe, iskolába, vasútállomásra. Legyen sok ismeretük a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Figyeljék meg lehetőség szerint a háziállatokat az élőhelyükön. Hasonlítsák össze az ismert állatok környezetét, életmódját. Az óvodapedagógus a gyermekeknek mutassa be a vadon élő állatokat képeskönyvek, a Vadaspark, vagy az Állatkert útján. Ismerjék meg településünk, szülőfalunk nevezetességeit: Kastély, Templomok, Vajda-ház, Vajda szobor, Kerekdomb, Marianna-puszta, Községi és Tűzoltó emlékház, Torony. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében mikrocsoportban történik a közvetlen tapasztalat, és élményszerző séták alkalmával.

49

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A délutános óvodapedagógus megérkezése után, a délelőttös óvodapedagógus a hét három délelőttjén, 8-10 gyermekkel megfigyelteti a tervezett témát. Az élmények egyeztetésére az ebéd előtti öltözködés, a gyűjtemények közvetlen megtekintése, és az évszaki albumok összeállítása ad lehetőséget. Évszakonként egy alkalommal erdei óvodai program megszervezésére kerülhet sor. A 3-4 éves gyermekek erdei óvodai programja félnapos, az óvoda közelében található ligetes, fás park ad erre lehetőséget. A 4-5 éves gyermekek kétszer fél napot is tervezhetnek a természetben tartózkodásra. Az 5-6-7 éves gyermekek két teljes napot is kint tölthetnek, akár távolabbi erdős-ligetes terepen, ahol az egészséges életmód feltételei adottak: (Kerekdomb, Vajda-ház, Szabadidő Park) Az óvodapedagógus készítsen minél több videofelvételt vagy fotót, a közvetlen tapasztalatokat közvetítő, felfedeztető tevékenységekről, hogy a gyermekek a felvételek többszöri megtekintése segítségével újra meg újra átélhessék a szép élményeiket. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat - és ismeretszerzés során A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyermek- óvodapedagógus személyes beszélgetésre. Az óvodapedagógus minden gyermekre oda tud figyelni, minden kérdésére meg tud válaszolni. Ez a szervezeti forma kiválóan segíti a gyermekek szókincsének nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a köszönést, bemutatkozást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését, mint a kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés. A gyermekek között erősödik a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése. Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, észrevételeiket. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek észreveszik környezetükben az esztétikai alkotásokat. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat, ismereteiket rendezni tudják. Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket, és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségben. Felismerik a napszakokat. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, üzleteket. Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra, balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat. (alá, fölé, mellé, közé stb.) Kialakul a beszédhelyzethez, és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető beszédük. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartásformáik, szokásaik, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

50

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Élvezik, és többször megtekintik a tapasztalatszerző sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken készült fotókat, videofelvételeket.

5.7. Munka jellegű tevékenységek A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését. A munkajellegű tevékenységek során a gyermekek tapasztalatokat gyűjtenek az őket körülvevő világról, megismerik környezetüket és kialakulnak a munkavégzéshez szükséges készségeik, képességeik, tulajdonságaik. A munkavégzéshez szükséges attitűdök és készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség) alakításának lehetősége. Az óvodapedagógus feladata: A különböző munkajellegű tevékenységek tervezése, szervezése, s azok feltételeinek biztosítása Tartalma Az óvodapedagógusok viszonya a munkajellegű tevékenységekhez Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik, éppen ezért már az óvodába lépéskor el kell kezdeni játékos keretek között a munkához való pozitív viszony kialakítását. Az óvodapedagógus tanítsa meg a gyermekeket a feladatok elvégzésére, a munkaeszközök használatára, adjon mintát az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. Az önálló munkavégzés lehetőségét olyan munkával tudjuk megteremteni, melyet a gyermekek megerőltetés nélkül képesek végrehajtani. Az értékelésünk legyen buzdító, hogy a gyermekben pozitív viszony alakuljon ki a munkavégzéshez. A csoport óvodapedagógusai biztosítsák a legalkalmasabb munkaeszközöket és azok tárolását, úgy kell megoldani, hogy a gyermekek bármikor hozzáférhessenek. Segítenünk kell a szülőknek, hogy vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, szoktassák gyermeküket saját személyükkel kapcsolatos teendők elvégzésére, a gyermekek otthon is vehessék ki részüket a munkában. A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése és azok feltételeinek biztosítása: 3-4 éves korban: A beszoktatás ideje alatt alakuljon ki olyan személyes kapcsolat az óvodapedagógus és a gyermek között, amely lehetővé teszi, hogy a gyermek érdekelt legyen bármilyen munka elvégzésében. A gyermekek erejükhöz mérten vegyenek részt: A csoportszoba rendjének fenntartásában. Az udvari játékszerek elrakásában. 51

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A kerti munkában (Föld napja, közös ültetés.) Az önkiszolgálásban (terítés, öltözködés, tisztálkodás.) Amelyik csoportban van akvárium, ott kísérjék figyelemmel az állatok gondozását. 4-5 éves korban: ebben a korban tudatosan vállalják a feladatokat. A gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka. Az óvodapedagógus segítségével irányításával az étkezéshez szükséges eszközök kiosztása (a csoport szokásrendjének megfelelően). A csoportszoba rendjének kialakítása, fenntartása. Az udvari játékszerek elrakása. Kerti munkában való aktív részvétel. Föld napja, elszáradt falevelek összeszedése, a kiskert gondozása. Az alkalomszerű megbízatásoknak önállóan eleget tesznek. Szívesen segítenek egymásnak. A saját magukkal kapcsolatos teendőket önállóan és figyelmeztetés nélkül hajtsák végre. Működjenek közre az élősarok gondozásában.(növények locsolása, csíráztatás, stb.) Vegyenek részt a csoportszoba díszítésében ünnepek alkalmával. 5-6-7 éves korban: A munkajellegű feladatokat a gyermekek már önállóan végzik, amit gyakori dicséret, elismerés hatásával érhetünk el. A naposok önállóan terítsenek, figyeljenek az esztétikus elrendezésre. Étkezés után szedjék le az edényeket. Söpörjék le a morzsákat, töröljék le az asztalt (a csoport szokásrendjének megfelelően). Vegyék észre a gyermekek, hogy a környezetükben mire van szükség, végezzenek környezetépítő munkát. Vigyázzanak a terem rendjére. Vegyenek részt a csoportszoba díszítésében, átrendezésében. játékszerek tisztításában. Segítsenek a kisebbeknek. Önállóan végezzék a növénygondozást, kerti munkát és használják a szerszámokat. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Szeretnek meglepetést készíteni szüleiknek, óvodapedagógusaiknak.

52


5. 8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Célunk: olyan gyermekek nevelése, akik értelmi, szociális, kommunikációs és testi képességekkel, készségekkel, ismeretekkel és attitűddel (kompetenciákkal) rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik őket koruknak megfelelő élethelyzetben a helytállásra. Legyenek képesek az egyéni adottságaiknak megfelelően a világ megtapasztalására, felfedezésére az összefüggések meglátására. Elsődleges célunk a gyermekek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A tanulást támogató környezet megteremtése során a gyermekek előzetes, együttes vagy egyéni élményeire, tapasztalataira, ismereteire építünk. Az óvodapedagógus feladata: Az óvodában a tanulás folyamatos, a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését segíti. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása és a kreativitás erősítése. A gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A tanulást támogató környezet megteremtése, amely inspirálja a gyermeket a tanulási tevékenységek választására: érzelembe ágyazottság, új, felhívó, váratlan ingerek alkalmazása. Programunk szélesen értelmezi a tanulást. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék, és a teljes óvodai élet. A gyermekek örömmel, és teljesen önként tanulnak a játékban. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzési lehetőség, ami a gyermekek kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzését is magába foglalja. Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás folyamatában mindvégig az óvodapedagógus a főszereplő. Később felerősödik a társak hatása. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hol tart a gyermek, miben fejlett, miben vannak elmaradásai, és ehhez mérten kell tervezni a fejlesztést. A program felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak, úgy, hogy közben nincs játékelszakadás. A tevékenységek befejezése után a gyermekek igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Egyetlen napon borul fel ez a rend, amikor az óvodapedagógus szervezett mozgástevékenységet tart. Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását. Programunk megvalósításához szükséges tanulási módszerek A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Eljárásainkat változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombináljuk. Az óvodapedagógus törekedjen módszertani kultúrájának kiművelésére, hatékonnyá tételére. Legyen képes módszerein változtatni az eredményesség érdekében.

53

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A tanulás lehetséges formái utánzásos minta és modellkövetéses magatartás, viselkedéstanulás, szokások alakítása; a spontán játékos tapasztalatszerzés; a játékos, cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, kipróbálás; a gyakorlati problémamegoldás; a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó ráhangolódás, bevonás, gyűjtögetés, közvetítés, bátorító megjegyzés, kétely ébresztése, elemezgetés, rendszerezés gyakran jelenik meg a tevékenységekben. Alapelveink a tanulási folyamatok értékeléséhez A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért törekszünk arra, hogy mindegyik gyermek, mindennap kapjon valamilyen pozitív értékelést, megerősítést. Kerüljük a sztereotip értékeléseket (ügyes vagy stb.) helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét, tettét emeljük ki. Alkalmazzuk a differenciált, konkrét, árnyalt értékelést, és a jutalmazás sokféle módszerét: simogatást, megerősítő pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg, a csoport előtt és a szülőknek egyaránt. A büntetést teljes mértékben kerüljék az óvodapedagógusok a tanulás folyamatában, mivel az visszaszorítja a gyermek kíváncsiságát, érdeklődését; a motivációt. Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki szellemi értékeit, ugyanakkor tudja azt is, melyek a hiányosságai. A tanulási folyamatban is csak akkor segítsen az óvodapedagógus a gyermeknek, ha kérik a segítséget, mert elakadtak a probléma megoldásában. A gyermekek próbáljanak minél több mindent önállóan megoldani. Differenciálás: A gyermeki személyiség sokféle, a személyiségstruktúra eltérő fejlettsége természetes módon, eltérő ütemben alakul. Óvodai nevelési eljárásaink hatékonyságának alapja, ha „kiszolgáljuk” ezt a sajátos fejlődési ütemet: „ismerjük” a gyermekek adottságait, fejlettségük mutatóit, személyiségük jellemzőit, érdeklődési körüket, ismereteik körét. Differenciálás lehetőségei: Az óvodai élet időkereteivel (folyamatos napirend, párhuzamos tevékenységek, rugalmas hetirend). Módszerekkel (a feladatokhoz vezető út) Eszközökkel (azok milyensége, mennyisége, használati módja) Elsajátítás ideje (kit meddig „tartok ott” a játékos folyamatban) Elsajátítás tempója (az egyén számára elegendő idő az egyéni ütemhez)

54

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A szociokultúrából eredő hátrányok kiküszöbölése, felzárkóztatás Az óvodapedagógus ismerje meg a hátrányos helyzetű gyermekek családi környezetét, személyiségét, és a tapasztalatok alapján segítse a gyermekeket eddig át nem élt élmények, tapasztalatok birtokába jutni. Az óvodapedagógus mutassa meg a gyermekeknek az új eszközök használatát. Az óvodapedagógus teremtsen olyan tanulási helyzetet, amelyben a fejlődésben lemaradt gyermekek hiányzó ismereteiket pótolhatja. Kapjanak pozitív megerősítést. A gyermekek ismerjenek meg alapvető együttélési, udvariassági és önkifejezési formákat. Az óvodapedagógus javasoljon a szülőknek olyan otthoni játék és tevékenység lehetőségeket, melyek a gyermekekre fejlesztően hatnak. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Képesek a felvetett problémák megoldására manuálisan és verbálisan is. A már megszerzett ismereteket tudják alkalmazni a gyakorlatban. Elfogadják a feladathelyzetet, megértik és meg tudják oldani a feladatokat. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. Az életkori elvárásnak megfelelő a figyelmük. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem. Erősödik beszédfegyelmük, kitartásuk. A cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett megjelenik az elemi fogalmi gondolkodás is. Érthetően kommunikálnak, gondolataikat, érzéseiket érthető formában, megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni. Képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre. Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni, és késleltetni tudják szükségleteik kielégítését. Az életkori adottságnak megfelelő a kitartásuk, munkatempójuk, feladattartásuk, önfegyelmük és önállóságuk. Alapvető ismereteik vannak önmagukról és környezetükről. (Tudják nevüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, ismerik szűkebb társadalmi környezetüket, a környezetükben élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét. Fejlett az időérzékük, felismerik a napszakokat, az évszakokat, az öltözködés és időjárás összefüggéseit. Ismerik a viselkedés és illem alapvető szabályait. Elemi mennyiségi ismereteik vannak.) A gyermekek 6-7 éves korra testileg - lelkileg és szociálisan is éretté válnak az iskolára. A belső érés, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. Belépnek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá érnek. Az óvoda-iskola közötti jó kapcsolat eredményeként óvodásaink vágynak az iskolába. Tudják ki lesz a tanító nénijük, ismerik az iskola épületét, berendezését. Ez megkönnyíti beilleszkedésüket.

55


6. A gyermekek fejlődésének nyomon követése Célunk: Óvodásaink egyéni sajátosságainak megismerése a hatékony nevelés tervezése az egyéni ütemezés érdekében. A megismerésben első lépcső az óvodába lépéskor a szülővel anamnézist veszünk fel, a gyermek adott állapotára, fejlődésére vonatkozó információt gyűjtünk. Az óvodai nevelés tartalma lefedi az óvodás gyermek személyiségének komplex fejlesztését az egyénre szabott módszerekkel, eszközökkel. Az óvodapedagógus feladata: Intézményi szinten kialakított rend szerint (megfigyelés, mérés) az óvodapedagógus ismerje meg a gyermekek fejlettségét. A gyermekek fejlettségére vonatkozó megfigyeléseit, méréseit az óvodapedagógus az intézményi szinten kialakított egységes dokumentációban rögzíti, a megfigyelések értékelését területenként elvégzi. A megfigyelés, mérés eredményeire építve az óvodapedagógus elkészíti a gyermekek egyéni gondozásához az egyéni fejlesztési terveket. A fejlesztési terv konkrét megfigyelési eredményen alapul, és konkrét fejlesztési célt határoz meg. Az óvodapedagógus a gyermek fejlődését portfóliójában a (Gyermektükörben) rögzíti, amelyről a szülőt rendszeren tájékoztatja, aminek megvalósulását a szülő aláírásával jelzi. Az óvodapedagógus a csoportjában többségi gyermekekkel együtt nevelt SNI gyermek fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít. A fejlesztés tevékenységét a szakértői véleményre alapozva és a fejlesztésben közreműködő speciálisan képzett pedagógus munkájával összehangoltan tervezi. A fejlesztés időtartamát 11.01.-04.30.ig tervezi és májusban a fejlesztés eredményét rögzíti.

7. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek 7.1. Gyermekvédelem, szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Az óvodás gyermeket megilletik az emberhez méltó jogok, a gyermeki élethez méltó körülmények. Az óvodai gyermekvédelmi munkát „A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény figyelembe vételével végezzük. Célunk: elsődlegesen a felmérés, a problémahelyzet regisztrálása, és a prevenció. Elfogadó, toleráns légkört teremteni olyan pedagógiailag tervezett fejlesztő környezetet kialakítani, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, színe, vallása, etnikai hovatartozása vagy bármely más oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. Minden gyermek részére biztosítjuk a fejlődéshez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek képességeit, tehetségét

56

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, szociális helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak. Arra törekszünk, hogy az óvoda funkciójának érvényesítésével olyan kapcsolatrendszert építsünk ki a családdal, a gyermekjóléti és a szakszolgálati intézményekkel, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén a gyermek megkapja mindazt a segítséget, amely személyiségének pozitív fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az óvodapedagógus feladata: Az óvodához fűződő pozitív érzelmi viszony megalapozása és fenntartása. A lemaradások korai felismerése, és felzárkóztatás. Közreműködés a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelő- fejlesztő munkában figyelembe kell venni a gyermekek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, lemaradását, segíteni a gyermekek képességeinek optimális kibontakozását, illetve a lemaradók felzárkózását. Kapcsolattartás a családdal, a védőnővel, a háziorvossal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Szakértői Bizottsággal. Esélyegyenlőség biztosítása, a szociális hátrányok enyhítése. Arra törekszünk, hogy minél jobban megismerjük a gyermekek előző életszakaszát, családi hátterét, szociális helyzetét, fejlettségi szintjét. Óvodába kerüléskor a fejlődésüket hátráltató okok feltárásában azokat a tényezőket vesszük figyelembe, amelyek családi életfeltételeikben, életmódjukban megjelenve gátolják a gyermekek egészséges fejlődését, hátráltatják képességeik alakulását. Óvodánkban a prevenció, korrekció, kompenzáció hatékony érvényesítése során igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a problémával küzdő gyermekek részére olyan fejlődésüket ösztönző környezetet teremtsünk, ahol a gyermekek személyiségét tiszteletben tartó, szeretetteljes, biztonságot adó, kiegyensúlyozott légkörben, egyéni képességeiknek és érési tempójuknak megfelelően fejlődhetnek, és támaszt, segítséget kaphatnak hátrányaik csökkentéséhez. Mivel a szociokulturális hátrányok leküzdése és az egyéni képességek fejlesztése csak hosszabbtávú fejlesztési folyamatban lehetséges, ezért arra ösztönözzük a szülőket, hogy gyermekeik már 3 évesen óvodába kerüljenek és rendszeresen járjanak óvodába. A fejlődésükben tapasztalható egyéni lemaradást elsősorban a játékban rejlő spontán tanulási lehetőségek által igyekszünk pótolni. Felzárkóztatásukra irányuló programunkat differenciált foglalkoztatással, gyakran mikrocsoportos formában, legtöbbször természetes óvodai élethelyzetben, játékban-, gyermek közeli módszerekkel, oldott légkörben, individualizált pedagógiai gyakorlattal igyekszünk megvalósítani. A felzárkóztatás területei: Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása. A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása. A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét.

57

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Gondozási és önkiszolgáló készségek, egészségügyi szokások kialakítása (tisztálkodási, étkezési szokások, esztétikus megjelenés és környezet igénye). Elmélyült játékra való képesség kialakítása (játéktémák, játékeszközök biztosítása) Kapcsolatteremtési képesség fejlesztése, viselkedéskultúra, alkalmazkodóképesség alakítása. Nyelvi képességek (önkifejezés, szókincs) fejlesztése, beszédhibák korrigálása. Értelem-, és figyelemfejlesztés. A szociálisan rászoruló családok célirányos megsegítése érdekében igyekszünk megkeresni az anyagi támogatás lehetséges módozatait: (egyszeri és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, hozzájárulás a gyermek étkezési térítési díjához). Az intézménybe járó gyermekek szociokulturális helyzete eltérő. A családok többsége anyagi nehézségekkel küzd, de elhanyagoló nevelés nem jellemző. Nő a munkanélküliség következtében fellépő anyagi bizonytalanság. A szülők érdeklődése, kapcsolata az óvodával, az óvodapedagógusokkal szemben nyitott, gyermekközpontú, együttműködő, és ez kölcsönös mindkét irányba. Az óvodás gyermekek családi helyzetének évenkénti felméréséhez készített szempontok: Minden nevelési év elején felmérés készül az újonnan érkező gyermekekről. Természetesen a körülményekben történt változások miatt ezeket a felméréseket év közben is elvégezheti a gyermekvédelmi felelős (az óvodapedagógusok jelzései alapján). A felmérés lényege annak a kimutatása, hogy a családban van- e: Munkanélküli szülő, az mennyi ideje tart; Hányan nevelkednek csonka családban (elvált, vagy egyedül álló,) esetleg nevelőszülőknél; Van-e a családban tartósan beteg, vagy fogyatékos családtag; Vannak-e albérletben élők (hiszen tudjuk, hogy ez milyen megterhelő a családok anyagi helyzetét tekintve.) Mindezeket összegezve a gyermekvédelmi felelős elkészítheti összesítését. Ezek alapján könnyen rá lehet találni a halmozottan hátrányos, hátrányos vagy a már potenciálisan veszélyeztetett gyermekekre, melynek okai lehetnek: Szociális veszélyeztetettség Egészségügyi veszélyeztetettség Környezeti veszélyeztetettség

7.2. Tanulási problémákkal, és/vagy magatartászavarral küzdő gyermekek A pszichikus funkciók alakulása területén elmaradást mutatók: Részképesség problémával, Viselkedési, magatartási, beilleszkedési zavarral, Logopédiai eltérésekkel - küzdő gyermekek. Az óvodapedagógusok feladatai: Az eltérő ütemben fejlődő gyermekek elmaradásának mértékét szakemberek

58

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda segítségével állapítjuk meg. (logopédus, fejlesztőpedagógus) Differenciált, személyre szabott bánásmóddal segítjük képességeik kibontakozását. Az óvodában dolgozó segítő szakemberek támaszt nyújtanak az óvodapedagógusok számára ezeknek a gyermeknek a szükségleteinek kielégítéséhez. A részképesség és beszédproblémával küzdő gyermekek egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztését fejlesztőpedagógus, és a Pedagógiai Szakszolgálat utazó szakemberei végzik. A szülőket a gyermekük fejlődésével kapcsolatban tájékoztatjuk, szükség esetén a Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, szakorvos, pszichológus segítségét ajánljuk fel.

7.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek Gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai, konduktív pedagógiai, pszichológiai feladatok ellátása: A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a martonvásári járás Pedagógiai Szakszolgálatának szakpedagógusaival történik, meghatározott feladatellátás szerint. Nevelésüknél irányadó a 2011.évi CXC Nemzeti Köznevelési Törvény, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 32/2012. (X. 08.) EMMI rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 EMMI rendelet. Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink: A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk. Kiemelt célunk elősegíteni e gyermekek alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. A fejlesztő tevékenységünket team-munkában szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus, a gyermeket nevelő óvodapedagógusok és dajkák vesznek részt. A team döntése szerint kerül sor „Egyéni fejlesztési terv” szerint kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra. A sajátos nevelési igényű gyermekkel végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk a lehetőségeket személyiségük –így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítására- fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt. Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különbözőségét hangsúlyozza. Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását. Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik esetében az adatvédelemre, és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására. Óvodán belüli tevékenységek a feladatok megvalósítása érdekében: Óvodakezdés előtti kapcsolatfelvétel a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás). 59

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda A gyermekek számára különböző szociális szolgáltatások nyújtása (segély). A szülők és az óvoda közötti kapcsolat erősítése (közös kirándulás, jeles napi programok) Egyéni esetenként rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel (fogadóóra, családlátogatás). Tájékoztatás, tanácsadás a segítő szolgáltatásokról szükség szerint. A rászoruló gyermekek Pedagógiai Szakszolgálathoz, illetve Egészségügyi Szakszolgálathoz történő irányítása. Az óvodapedagógus és a fejlesztőpedagógus feladatai: az észlelés – vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziásfejlesztése. a motoros készségek fejlesztése a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése. a szociális készségek fejlesztése. a kognitív készségek fejlesztése. az önellátás készségeinek fejlesztése. A fejlesztés részben a többi gyermekkel végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. Sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánkra vonatkozó eljárás: Évnyitó szülői értekezleteinken tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett gyermekek esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában. Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben, abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, és ezt a szakvélemény megállapítja. A gyermekek csoportba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönítésétől. Az egy csoportban elhelyezett gyermekek száma 1-2 fő, a számot éves munkatervünk mellékleteként határozzuk meg, erről az óvodai nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az óvodavezető dönt. Abban az estben, ha az integrált nevelésre javasolt gyermek a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi gyermekkel való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.

7.4. Kivételes képességű gyermekek, tehetséggondozás Alapelv: Minden gyermek tehetséges valamiben!

60

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Célunk: Olyan támogató környezet megteremtése, amelyben a „tehetség-ígéretek” (a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek), már óvodai életszakaszban felfedezhetők, és kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosítottá válik. Az óvodapedagógusok feladata: Mindennapi tehetséggondozás: a gyermekek egész személyiségének komplex fejlesztése, úgy, hogy saját csoportjukban élik óvodás életüket. Ezen kívül az egyéni érdeklődésükre épített, többletet nyújtó tevékenységeket biztosítunk. A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területeinek erősítése. (Olyan hiányosságok, amelyek megnehezítik, vagy teljes mértékben megakadályozzák a tehetség fejlődését, ezek diagnosztizálását követően szükséges a megfelelő szakemberrel a hiány pótlása, fejlesztése.) Kiemelkedő képességű gyermekeknél az óvodapedagógusok egyéni feladatadással differenciálnak. A tehetséges gyermekek esetében felhívjuk a szülők figyelmét a gyermekek különleges képességére vagy képességeire. Ajánljuk azokat a lehetőségeket, ahol a gyermekek tehetséggondozása megvalósulhat (pl. Nevelési Tanácsadó.)

61


8. A partnerkapcsolatok rendszere 8. 1. Közvetlen partnereink A minőségfejlesztési rendszerünk kialakításának folyamatában az alkalmazotti közösségünk meghatározta, és súlyozással rangsorolta a közvetlen partnereinket. 8.1.1. Óvoda és a család: A gyermekeink nevelése főleg a családok joga és kötelessége; a mi fejlesztő munkánk kiegészítő szerepet játszik ebben a folyamatban. Fő célunk: nyitott óvodai élet keretében a szülőkkel való együttnevelés és partneri kapcsolat során - a művészeti nevelés sokoldalú lehetőségeinek kihasználásával – korrekt, partneri együttműködés a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Óvodai nevelőmunkánk tehát a családi nevelésre épül. A szülőnek biztosan tudnia kell azt, hogy az óvodapedagógus vele együtt, az ő egyetértésével neveli a gyermekét. Csak ezen az alapon képzelhető el a biztonságos, vidám légkör kialakítása az óvodában. Ezt belátva az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledik minden családhoz, elfogadó, megértő, a gyermek szüleinek kijáró megbecsülést kifejező magatartásával. Nevelőmunkánk alapját a személyes kötődésen nyugvó gyermek - óvodapedagógus kapcsolat adja. Ennek feltétele: a megbecsülés, a kölcsönös bizalom a szülő és az óvodapedagógus között. Az ilyen szemléletű nevelésben a gyermek kapocs a család és az óvoda együttműködésében. Feladatunk: a szülőkkel együtt kialakítjuk az együttműködés formáit, mely a folyamatos információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit és a fejlődés eredményeit hivatott közvetíteni. A kapcsolattartás formái: Családlátogatás: óvodába lépéskor minden kisgyermeket meglátogatnak az óvodapedagógusok; illetve év közben szükség szerint. Anyás befogadás: óvodánkban az anyás befogadás hagyománnyá vált. Ez a módszer kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet, a szokásokat, és mintát kapjon gyermeke neveléséhez. Napi kapcsolattartás: elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről. Szülői értekezletek: idejét és témáját a csoportok egyénileg határozzák meg. A nevelési év elején és januárban minden csoport köteles értekezletet tartani. Fogadóórák: Egyéni igény szerint az óvodapedagógus és a szülő előzetes egyeztetése alapján. Cél: Az egyéni fejlődés nyomon követése, és a nevelési problémák megbeszélése. Igény és elégedettségi vizsgálatok: az eljárásrendünkben meghatározottak szerint évente felmérjük a szülők igényeit, elégedettségét, elégedetlenségét. Az eredményekről a szülőket tájékoztatjuk. Az elégedetlenségeket vizsgálva intézkedési tervet készítünk. A fentiekben felsorolt kapcsolattartási formákon kívül hagyománnyá váltak intézményünkben az alábbi közös együttlétek a szülőkkel: ünnepélyeken, rendezvényeken, kirándulásokon való részvétel. 8.1.2. Óvoda és az iskola: Az eredményes beiskolázás lehetőségét biztosítja a Váli Vajda János Általános Iskolával kialakult együttműködő kapcsolatunk. Óvodásaink többsége

62

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda ebben a helyi iskolában kezdi el iskolai tanulmányait, így nyomon követhetjük gyermekeink fejlődését. A tanítónőkkel rendszeres tapasztalatcserét folytatunk. A kapcsolattartás formái: Az óvodapedagógusok és tanítók kölcsönös látogatásai, hospitálásai, megbeszélései. A tanítónők bemutatkozása a szülőknek, leendő elsősöknek (szülői értekezlet, csoportlátogatás.) Óvodások látogatása az iskolában (tanítási órákon való részvétel) Egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel: (Népmese napja, néptánc bemutató) 8.1.3. Óvoda és a Művészeti Iskola Programunk fő célkitűzésének - a művészeti nevelés kiemelt szerepe - megvalósítását nagymértékben elősegíthetik a Művészeti Iskolával kialakított kapcsolataink. Velük együttműködve tudjuk elérni, hogy a zene, a képzőművészeti alkotások, a környezet esztétikai értékei jelen legyenek óvodásaink hétköznapjaiban. A kapcsolattartás formái: A Művészeti Iskola tanulói rendszeresen részt vesznek az óvoda évszaki koncertjein. A Művészeti Iskola tanárai és diákjai hangszerbemutatókat tartanak az óvodásainknak (és a szülőknek). 8.1.4. Az óvoda kapcsolata a fenntartóval: A fenntartóval való hatékony együttműködés érdekében a kapcsolattartás formái: Reális tájékoztatás az intézmény helyzetéről, eredményeiről és problémáiról. A Képviselőtestületi és Bizottsági ülések látogatása, (különösen az aktuális, intézményt érintő napirendeknél.)

8.2. Közvetett partnerek 8.2.1. Nevelési Tanácsadó A gyermekek fejlesztése és a zökkenőmentes beiskolázás biztosításának érdekében azonos célokon alapuló kapcsolatot kell fenntartani a Nevelési Tanácsadóval. A kapcsolattartás formái: Magatartási, lelki problémákkal küzdő gyermekek beutalása vizsgálatra (szülővel történt megbeszélés után) A Nevelési Tanácsadó munkatársai szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket, működésükről és az iskolaérettségről. Iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése. A logopédus és a gyógytestnevelő az óvodában foglalkozik a rászoruló gyermekekkel. 8.2.2.Tartalmas, építő jellegű kapcsolatot tart fenn az óvoda az alábbi szervekkel Egészségügyi szakszolgálatokkal: o az óvoda orvosa, védőnő, fogorvos. A gyermekvédelmi intézmények Bázisóvoda Óvodaszövetség „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” szakmai egyesület.

63


9. A program erőforrásai 9. 1. Személyi feltételek Az óvodai a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek meghatározó a személyisége. Jelenléte a nevelés egész időtartama alatt fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusok tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógusok látják el a gyermekeket. A Vajda és a Kossuth utcai épületben 8 fő óvodapedagógus és 1fő óvodavezető neveli, fejleszti a gyermekeket. Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja. Óvodapedagógusaink közül 9 fő óvodapedagógusi felsőfokú illetve főiskolai végzettséggel rendelkezik. Ezen kívül: 1 fő drámapedagógia szakképzettséggel rendelkezik, 1 fő 120 órás fejlesztő pedagógusi végzettséget szerzett, 1 fő népi játszóház vezetői képesítést szerzett, és gyakorló fazekas, 1 fő közoktatási vezető szakvizsgával látja el feladatait. Cél: az óvodapedagógusi párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, a feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. Az óvodapedagógusok vonják be a dajkákat az erkölcsi és szociális képességek fejlesztésébe és az egészséges életmód szokásainak alakításába. A dajkák legyenek teljes partnereik az óvodapedagógusoknak az óvoda szépítésében, higiéniájának megteremtésében. Az óvodapedagógusok munkáját segíti 4 fő dajka, és 1 fő konyhai kisegítő. 1 fő szakképzettséggel, 3 fő érettségivel rendelkezik. 1 fő 8 általános iskolával látja el feladatát. A nevelőtestület tapasztalt, összeszokott. Az óvodapedagógusok érdeklődnek a művészetek iránt, igényük van az önképzésre. Szívvel-lélekkel segítik a fiatalabb kollégák beilleszkedését. Nevelő-fejlesztő munkájukat logopédus, és gyógytestnevelő segíti, akiket a Pedagógiai Szakszolgálat biztosít az intézménynek. A jelenlegi személyi feltételünk biztosítja az adaptált program megvalósíthatóságát. Fontos feladat: Az óvodapedagógusok gondoskodjanak a közös tervek elkészítéséről, a gyermekek képességének felméréséről, az egyéni fejlesztések biztosításáról és az eredmények

64

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda rögzítéséről. A szülőket mindezekről folyamatosan tájékoztassák az öltözőben lévő információs táblákon keresztül. Valamennyi óvodapedagógusunk legyen képes legalább egy művészeti ágban magas szinten, kellő kreativitással és beleélő képességgel közvetíteni az esztétikai értékeket. Az óvodapedagógusok rendelkezzenek az alábbi tulajdonságokkal Személyiségvonásaikban jelenjen meg: az optimizmus, humanizmus, tapintat, empátia, az objektivitás, őszinteség, nyíltság; a gyermekekkel való kapcsolatában az elfogadó, segítő, támogató attitűd. Közvetítsék a művészetek tradicionális értékeit. Vállalják az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is. A gyermekek fejlesztése során alkalmazzanak egyéni módszereket, melynek eredményeként kialakulhasson a gyermekek pozitív énképe. Legyen igényük az önképzésre; szaktudásuk fejlesztésére. Az egy csoportba beosztott óvodapedagógusok tudjanak összehangoltan együtt tervezni, dolgozni.

9. 2. Tárgyi feltételek Óvodánk két régi, felújításra szoruló épületben működik, melyek eredetileg nem óvodának épültek. A belső elosztás nem teszi lehetővé az ideális térszervezést, kompromisszumokat kell kötnünk, és a lehetőségeket így kell a gyermeknevelés, a programunk megvalósításának a szolgálatába állítani. A neveléshez szükséges feltételek adottak, ugyanakkor fokozott forrásigényt követel az intézmény állagmegóvása, a modern igényeknek megfelelő nevelési környezet biztosítása. A feltételrendszer bővítése során megoldandó az épületek felújítása, a torna szoba, a nevelőtestületi szoba, az orvosi szoba biztosítása, kialakítása. Óvodapedagógusaink, dajkáink ügyességét, ízlését dicséri a csoportszobák belső kialakítása. Többségében természetes anyagokból készült bútorok, vidám színvilág biztosítja a belső harmóniát. Szükség lenne a kisbútorok cseréjére, kiegészítésére. Játékeszközeinket minden évben megújítjuk a Szülői szervezet segítségével. Igyekszünk szép, esztétikus, tartós játékokat vásárolni. Az óvodapedagógusok tudatosan gyarapítják a fejlesztőjátékokat. Tornaszereinket úgy válogattuk össze, hogy azok biztosítsák gyermekeink nagymozgásának fejlesztését. Az udvaraink adottságai megfelelőek, füves és betonozott részek váltják egymást – a felújításuk anyagi keretünk függvénye. Programunk a művészetek eszközeivel kíván erősen hatni a gyermekek személyiségére, ezért a meglévő – kötelező eszköznormában meghatározott - eszközökön kívül a program alkalmazása megkívánja az alábbi játékok, tárgyak meglétét és helységek kialakítását az óvodáinkban:  Esztétikus meseszoba (kuckó), puha párnák, meleg szőnyegek, meseszék, kincsesláda, bábok, könyvek, gyertyák, magnó, albumok a tanult mondókákról, versekről, és mesékről stb.

65

Pedagógiai Program Váli Mesevölgy Óvoda Változatos hangszerek: furulya, metallofon, dob, ritmusbot, csörgő, triangulum, cintányér, kisebb-nagyobb csengő, népi hangszerek, gyermekek-óvodapedagógusok által barkácsolt ritmushangszerek, hangvilla, szimbólumok a tanult dalokról. Képalakításhoz, különböző méretű rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctollak, viaszkréták, fonalak, anyagok, madzagok, esztétikus eszköztároló lehetőségek, a rajzos csoportszoba részben a gyermeki munkáknak kialakított polc és egy tábla, melyre a gyermekek kitűzhetik a rajzaikat. Ezt nevezzük „mini – galériának”. Plasztikai munkákhoz agyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak. Esztétikus ovi-galéria, ahol maximum hét alkotás állítható ki. A családi projekt terében, kosarakban elhelyezett szerepjáték eszközök, az átváltozáshoz a szülők által nem használt ingek, szoknyák, családi fényképek. Esztétikus videó szoba, videokamera és/vagy fényképezőgép, ahol 8-10 gyermek kényelmesen nézhet videofelvételt; Esztétikus élősarok, a természet kincseinek gyűjteményével, a gyermekek által készített egyes évszakokat tartalmazó albumaival, terráriummal, vagy akváriummal. Az erdei óvodai programokhoz hátizsák, nagyítók, esőkabátok, kulacsok, stb. Az udvaron elkülönített rész, ahol énekes játékokat, dramatikus játékokat, bábjátékokat játszhatnak a gyermekek. Kijelölt futópálya, ahol a gyermekek a napi kocogó-futó edzéseiket megtarthatják. Különböző kézi szerek a zenés-mozgásos percekhez, pl.: labda, babzsák, kisebb-nagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot, különböző színű kendők, zászlók. Szakkönyvek közül elsősorban a programhoz felhasznált irodalom, illetve számos módszertani kiadvány. Az óvoda színvilágának megkomponálása, az ehhez szükséges festékek, textíliák, díszek. Esztétikus tájékoztató táblák az évszak projekt bemutatásához, a program rendszerének ismertetéséhez, a bátorító nevelés 14 elvének ismertetéséhez, az általános tájékoztatáshoz, valamint a gyermekek eredményeinek bemutatásához. Mindezeknek az eszközöknek a beszerzését, az alapítványunk támogatására befolyt összegekből, illetve a dologi költségvetésünkből próbáljuk finanszírozni.

66


10. A program felülvizsgálata 10. 1. A tervezési és értékelési dokumentumok: Az óvodavezető munkaterve (pedagógiai és működési terv) Tervezési időkerete: egy év /az adott nevelési év/ Ez a dokumentum hidat képez a pedagógiai program és az óvodapedagógusok gyermekcsoportokra elkészített terve között. Csoportnapló  a művészeti program által javasolt csoportnaplót használjuk. Az alábbi dokumentumok a csoportnaplóban találhatók, melyek tartalmazzák a csoportra differenciáltan vonatkozó szokás – szabályrendszereket, a jeles napokhoz, évszakokhoz tervezett tevékenységi témaköröket, anyagokat és az eseményekkel járó szervezési munkákat pontos időpontokkal meghatározva.  Ą gyermekcsoport nevelési terve: Tervezési időkerete: → félév  A gyermekcsoport tevékenységi terve: Tervezési időkeret:→ negyedév (évszakokként) Szervezési feladatok: Tervezési időkerete: → negyedév Gyermektükör: Tervezési időkerete: →folyamatos  A gyermekek egyéni fejlődésének-fejlesztésének dokumentumai. Tartalmazza: a gyermek anamnézisét. a gyermek képességszintjét. az óvodapedagógusok megfigyeléseit; fejlesztési elképzeléseit. Az anamnézist és a fejlettség szintjének regisztrálását a befogadás befejezéséig célszerű elvégezni, hogy tervezni lehessen az egyéni fejlesztéseket.

10. 2. A program vizsgálata A programunk elemzése, értékelése és felülvizsgálata az alábbi indikátorok és mutatók rendszere alapján történik az elkövetkezendő időszakban: S. Indikátor Időpont 1. Gyermeklétszám október 2. Óvodakép mutatóinak elemzése október 3. Mese, vers spontán megjelenő tevékenységei a gyermekek játékában (egy hetes megfigyelés 5-6-7 február évesek körében) 4. Ének, zene, énekes játék spontán megjelenése a gyermekek tevékenységében február (egy hetes megfigyelés 5-6-7 évesek körében) 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka megjelenése a

67


6. 7.

8. 9. 10.

gyermekek spontán tevékenységében (egy hetes megfigyelés 5-6-7 évesek körében) A gyermekek társas kapcsolatának jellemzői Az 5-6-7 évesek gondolkodási műveletvégző képességének megfigyelése a fejlődés várható jellemzői szerint Humán erőforrás elemzése a továbbképzések és az óvoda nevelési céljának összefüggésében Többletmunka kimutatása Dicséretek, jutalmazások, kitüntetések

február február május március május vége május vége

Az indikátorrendszer trendvizsgálatot biztosít a következő területeken. A vizsgált években van-e: Visszafejlődés Stagnálás Előrehaladás Alapelvünk, hogy mindig ugyanazt mérjük, és ugyanazokkal a mérésekkel haladunk.

68


11. Érvényességi rendelkezések Az óvodai pedagógiai program érvényességi ideje: 2013. 09.01. től visszavonásig. Az óvodai pedagógiai program felülvizsgálata: 5 évente. Az óvodai pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: 1. A jogszabályokban, törvényekben bekövetkezett változások. 2. Feladatváltozás. Az óvodai pedagógiai program módosítása: A nevelőtestület 2/3 - os többségi kezdeményezése alapján, a módosítás elfogadásáról nevelőtestület dönt. A programmódosítás előterjesztésének szabályai: Írásbeli előterjesztés a nevelőtestületnek, az óvoda vezetőségének. Írásbeli jegyzőkönyv a módosítás elfogadásáról. A program nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden csoportszobában.

12. Legitimációs záradék Dátum Véleményezte: A szülői szervezet Elfogadta: A Váli Mesevölgy Óvoda nevelőtestülete Jóváhagyta: Az óvodavezető Irattári szám: /2013.

2013.08.30. 2013.08.30.

13. Felhasznált törvénytár Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet. 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről. Az Óvodai Nevelés Programja (Országos Pedagógiai Intézet 1989.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Évi XXXI. törvény. A gyermeki jogok, ENSZ alapegyezmény. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI - rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény A Váli Mesevölgy Óvoda Alapító Okirata

69


14. Felhasznált szakirodalom Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? NAT tan sorozat Budapest, 1996. Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés, OKKER Kiadó 1997 Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel, Szolnok 1997. Nagy Jenőné: Csak tiszta forrásból, Szolnok 1996. Nagy Jenőné – Németh Menyhértné – Novákné Cseh Ibolya: Rajz, mintázás, kézimunka, Szolnok 1999. Nagy Jenőné: Csak tiszta forrásból 2. szám, Szolnok 2000. Nagy Jenőné: Óvodatükör Szolnok 2000. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Bp. 1992. Forrai Katalin: Ének az óvodában Budapest 1974. Kovács György - Bakos Éva: Játék az óvodában Debrecen, 1995. Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája 1994. Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan 1978. Molnárné Lóczi Tünde: Drámajátékok az óvodában 1996. B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék 1982. Porkolábné Balogh Katalin: Szempontok az óvodáskorú gyermek fejlettségének megállapításához 1983. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában 1982.

70

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents