"Iskola csak akkor létezhet, amikor az emberek nem kívülállónak, hanem bentlévınek érzik magukat, mintha otthon lennének.” (Peter Ouspensky)
A Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvő Iskola
Pedagógiai Programja 2012.
Készítette: a Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvő Iskola nevelıtestülete
Budapest, 2012. január 30. 1
TARTALOM Oldalszám 5. 6.
1.
Preambulum Bevezetı
2.
Helyzetelemzés, önmeghatározás
7.
3.
Partnerek bemutatása
8.
4.
Szakmai helyzetelemzés
14.
5
Hagyományápolás, hagyományteremtés
17.
6.
Gazdálkodás
18.
7.
A Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvő Iskola nevelési és oktatási alapelvei
19.
8.
Nevelı-oktatató munkánk értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
21.
9.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink a nevelı-oktató munkában
28.
10.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink
29.
11.
Környezeti nevelési program
31.
12.
Egészségnevelési program
54.
13.
64.
14.
A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység
64.
15.
Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
67.
16.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı tevékenység
68.
17.
A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység
72.
2
18.
A szülı, a tanuló, iskolai pedagógus együttmőködésének tevékenységi formái és továbbfejlesztésének lehetıségei
73.
19.
A tanulókkal való együttmőködés formái
74.
20.
A képzés szerkezete
75.
21.
A nem szakrendszerő oktatás rendje
78.
22.
Értékelés, minısítés
79.
23.
Az alkalmazottak munkájának értékelése
87.
24.
Minıségirányítás
89.
25.
A tanulók beszámoltatásának rendje
90.
26.
A tanulók otthoni (napközi, tanulószobai) felkészülésének, terhelhetıségének, elvei és korlátai
95.
27.
Az alkalmazható tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei
96.
28.
Tanulásszervezés és szabadidı szervezés
97.
29.
Tanulói jogviszony
99.
30.
A szolgáltatások és kapcsolatok
101.
31.
Taneszközök
103.
32.
A Pedagógiai Program érvényessége és a felülvizsgálat rendje
104.
3
Mellékletek 1. 2. 3. 4.
5. 6. 7. 8. 9. 10.
Partneri igény- és elégedettségmérés adatai Mindennapos iskolai testedzési program A tanulók fizikai állapotának mérése: Eurofitt program adaptálta: Jenei János Értékelés, minısítés Magatartás, szorgalom és tanulmányi munka szöveges minısítése 2. évfolyam 2. félévéig A belsı szóbeli és írásbeli vizsgák tematikus feladatsorai: magyar irodalom, matematika, angol nyelv, német nyelv Taneszközök Pedagógus Értékelı füzet Osztályfınöki Értékelı füzet Múzeumi és városismereti program Tanulmányi kirándulás ajánló tematikája Széchenyi-érem odaítélésének szempontjai
4
PREAMBULUM Az iskola hivatalos elnevezése:
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvő Iskola Az iskola fenntartója: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (1211 Budapest, Szent Imre tér 10.) Az iskola alapító okiratának, mőködési engedélyének száma, kelte, engedély kiállítója: 624/2/ 2007. (X. 24) Kt. sz. határozata Budapest XXI. Ker. Csepel Önkormányzat Képviselıtestület OM azonosító: 035181 Az iskola földrajzi mőködési területe: Budapest XXI. kerület Az iskola beiskolázási körzetét Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata határozza meg. A Pedagógiai Program benyújtója:
Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvő Iskola nevelıtestülete Az iskola székhelye: 1212 Budapest XXI. Széchenyi u. 93. Az iskola postacíme: 1212 Budapest, Széchenyi u. 93. Elérhetıségek: Tel.: 36 (1) 278-09-42 Fax: 36 (1) 278-09-44 e-mail :
[email protected] honlap: www.szechenyi-csepel.sulinet.hu Pedagógusok intézményi e-mail címe az iskola honlapján érhetı el.
5
1. Bevezetı A Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvő Iskola a Budapest-Csepel Önkormányzat által fenntartott alapfokú közoktatási intézmény. Iskolánk 1-8. évfolyamig általános alapmőveltséget nyújt tanulói számára. E mellett négy különbözı típusú képzést kínálunk diákjaink részére. • Magyar –német két tanítási nyelvő képzés Általános iskolai magyar-német kéttannyelvő oktatásunk egyedülálló Csepelen. Kiváló szakmai háttérrel és felszereltséggel rendelkezünk, anyanyelvi lektor segíti munkánkat. A „B” osztályainkban heti öt órában, csoportbontásban oktatjuk a német nyelvet mind a 8 évfolyamon, ezen felül bizonyos – az adott korosztálynak megfelelı – tantárgyakat magyar és német nyelven is tanítunk. • Angol nyelvi emelt szintő képzés Angol nyelvi emelt szintő oktatást nyújtunk az „A” osztályainkban mind a 8 évfolyamon. Az 1-3. osztályban heti két órában, a 4. osztálytól heti három órában tanítjuk az angol nyelvet. Tanulóink az 5. osztálytól ezen felül még heti két órában tanulhatják a nyelvet a választható órák keretében. Felsı tagozaton magasabb óraszámban informatika, matematika, természet- és társadalomtudományi tanórák közül is választhatnak. • Sportiskolai képzés alsó tagozaton Emelt szintő – heti öt óra, testnevelı szaktanárral – testnevelés oktatásban részesülnek az „A” osztályaink alsó tagozatán tanuló diákjaink. Felsı tagozaton választható sportköri foglalkozások keretében biztosítjuk számukra az emelt szintő testnevelést. Lehetıség nyílik arra is, hogy néhány „A” osztályos tanuló a felsı tagozatos sportiskolai osztályunkban folytassa tanulmányait az 5. évfolyamtól kezdve. • Sportosztály felsı tagozaton A 2012/13. tanévtıl az 5. évfolyamosok számára – felmenı rendszerben – a „C” osztály keretében sportosztályos képzést indítunk. A sportosztályba olyan 4. osztályos diákokat veszünk fel, akik komolyan szándékoznak sportolni és tanulni. Elsısorban a kézilabda, öttusa, labdarúgás iránt elhívatott és azokban jártas fiúk és lányok jelentkezését várjuk, de olyanokat is szívesen látunk, akik most választanak sportágat. Sportosztályunkban a sportágakra kidolgozott sportágfejlesztési kerettantervek segítségével napi rendszerességgel valósul meg a sportnevelés és az oktatás. Az utánpótlásbázis szélesítésének legalkalmasabb terepe az iskola. A délelıtti öt iskolai testnevelés óra keretében sportág specifikus képzés történik, amely kellı alapot nyújt a délutáni egyesületi edzésekhez. Az edzéseket a szakedzık az iskolánkban tartják. Csepelen az egyik legrégebbi hagyománnyal rendelkezı testnevelés tagozatos iskola a Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvő Iskola. Több mint 18 évig voltunk tagozatosak, és csak nálunk volt 12 évig speciális sportosztály (labdarúgó és kézilabda fiúlány). Ezek az osztályok természetesen csak egyesületi támogatással tudtak mőködni, ahol biztosított volt a magas szintő versenyeztetés. Kerületünkben az újra éledezı egyesületi sportélet adta az ötletet, hogy ismét felelevenítsük a régi hagyományokat. Iskolánk a Kézilabda és az Öttusa szakosztállyal kötött együttmőködési megállapodást, mely jó lehetıséget biztosít arra, hogy a tehetséges gyerekek a megfelelı sportági alapképzésben részesülve magasabb szinten folytassák sportolói tevékenységüket. Az egyesületek szakképzett edzıinek tevékenysége már eddig is több gyermek számára biztosította az élsportba vezetı utat, sportosztályunk ezt még magasabb szinten képes biztosítani. A fenti két egyesületen kívül további olyan egyesületekkel is szerzıdést kívánunk kötni, akik belépnek ebbe a rendszerbe.
6
A sportosztályos képzés lehetıséget ad a testnevelés emelt óraszámú – heti öt óra – tanítására. E mellett iskolánk biztosítja, hogy a közismereti tárgyakat is olyan mértékben és minıségben tanulják a gyerekek, hogy semmilyen hátrány ne érje ıket. Az osztályban tanulók egyik csoportjának – vagy az eddig tanult nyelv folytatásaként, vagy választás alapján – heti 3 órában angol nyelvet, a másik csoportnak német nyelvet oktatunk. Ebben az osztályban is választhatják diákjaink az emelt szintő angol, illetve német nyelvi képzést, amely heti plusz két órát jelent az adott nyelvbıl. Célunk, hogy a sport a tanulmányi területen is fokozza tanulóink teljesítményét. Statisztikákkal bizonyított tény, hogy a sporttagozatos, illetve sportosztályban tanulók tanulmányi átlaga közel 8-9 tizeddel jobb, hiányzási átlaguk 1/3-a a normál osztályoknak. Célunk, hogy a szülıkkel együttmőködve sikeres, jól nevelt, tudásban felkészült, testileg és lelkileg egészséges, hagyomány és értéktisztelı, a közösségért is cselekedni képes személyiségeket neveljünk. Az iskolánkba beiratkozott tanulót gyermekközpontú légkörben sikeres és örömteli életvezetésre készítjük fel. A Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvő Iskola személyiség és képességfejlesztı, értékközvetítı és szocializációs feladatokat ellátó általános iskola. Iskolánk névadójának, Gróf Széchenyi Istvánnak gondolatát magunkénak valljuk: „A kimővelt emberfık sokasága a nemzet igazi hatalma.”
2. Helyzetelemzés - önmeghatározás 2.1. A helyzetelemzés forrásai: -
statisztikák, kérdıívek elemzése /attitőd elégedettségmérés, szociokulturális háttér / diagnosztikus mérések adatai tanulmányi- és versenyeredmények, vizsgák továbbtanulók és beiskolázás adatai
vizsgálat,
partneri
igény
és
2.2. Az intézmény helyzete Képzésünk megfelel a fenntartó és a társadalmi környezet igényeinek, elvárásainak, a kerületi oktatási koncepciónak és fejlesztési tervnek. A Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvő Iskola 1979-tıl folyamatosan mőködı intézmény, körzete honfoglalás kori fejedelmi, majd késıbb királyi szállás-és vadászterület. A Duna határolta lakótelepi és kertes házas övezet helytörténeti és helyi földrajzi adottságai a régmúltba visszanyúlóan nevezetesek. Az intézmény önálló arculata, hagyományai, szakmai profilja rögzültek a kerületben, az alapfokú oktatást ellátó intézmények körében. A 20. éves jubileumi és millenniumi ünnepség alkalmából az iskola elnyerte a BudapestCsepel Önkormányzata Elismerı Díszoklevelét. A 25. éves jubileumi ünnepségen az iskola az Oktatási Minisztérium Dicsérı oklevelét nyerte el. Az elismerés büszkeséggel és örömmel töltött el minket, az iskolában és az iskolánkért dolgozókat. 7
3. A partnerek bemutatása 3.1. A tanulók Az iskolai háttérváltozók és létszámadatok kerületi viszonylatban tipikusnak mondhatók. 3.1.1. A tanulólétszám alakulása A tanulólétszám alakulása az országos, illetve a kerületi tendenciákat követi. Az iskola tanulólétszáma a demográfiai csökkenés hatására több éven keresztül csökkenı tendenciát mutatott. A 2011/2012. tanévtıl némi emelkedés mutatkozik. A 2012/2013. tanévtıl a sportosztály (5.c) indításával a tanulócsoport és a tanulólétszám évrıl évre növekedni fog. A kéttannyelvő osztályokban tanulók száma meghaladja az iskola összlétszámának 50%-át. A tanulócsoportok átlaglétszáma 21 fı, törvényes. A bejáró tanulók létszáma alig változott, miközben nıtt a Csepel-szigetrıl kerületünkbe beáramló iskoláskorúak létszáma. A csepeli körzeten kívüli tanulóink száma növekedett. Iskolánkba a körzetes tanulók 60%-a kerül átlagosan beiskolázásra, ami speciális programunk kerületi vonzását jelzi. 3.1.2. A tanulók szociokulturális háttere A tanulók összetételére szolgáló kiemelt adatok: - veszélyeztetett: 23% - ebbıl anyagi veszélyeztetett: 11 % (a teljes tanulólétszám 3%-a) - ebbıl halmozottan veszélyeztetett: 43% (a teljes tanulólétszám 10%-a) A veszélyeztetettségi mutatónk kerületi átlag alatti, ill. átlagos és csökkenı tendenciát mutat. Szembetőnı az anyagi és halmozottan veszélyeztetett tanulók arányának csökkenése. A tanulók szociális támogatása Az összes tanuló létszámához képest a 100%-os étkezési támogatottak aránya stagnál. A tankönyvtámogatásból több tanulónak jutott szociális rászorultság alapján támogatás, viszont az ingyenesek köre az elmúlt év törvényi rendelkezésével csökkent. A tankönyvtámogatásban részesülık aránya az iskolalétszám 50 %-a alá csökkent. A tanulólétszámhoz képest nı az étkezési és a tankönyvtámogatásban részesülık aránya. Családi háttér A diplomás szülık aránya az iskola alsóbb évfolyamaiban alig emelkedı tendenciát mutat. A családi háttér alapján egyre nagyobb az olló a tanulók esélyegyenlıtlenségében az iskolán belül és budapesti viszonylatban is, ezért az esélyteremtés kiemelt feladata egyfelıl az intézményesített, ingyenes tehetséggondozásban, másfelıl az intézményesített felzárkóztatásban fogalmazható meg. A minimum és középszintő tantervi követelmény elsajátíttatása egyre több feladatot ró a pedagógusokra. A differenciált csoportos és egyéni foglalkoztatás tanórai és tanórán kívüli megszervezésében szakmailag felkészült nevelıtestület és fejlesztıcsoport kialakult intézményi rend szerint dolgozik.
8
Az esélyteremtés a leszakadó szociokulturális, kognitív és kommunikációs hátránnyal indulók számára nélkülözhetetlenné teszi az iskolapszichológus és pszichopedagógus szakemberek alkalmazását a magatartási és beilleszkedési problémák enyhítésében és kezelésében, a szülıkkel való szakmai kapcsolattartásban és segítségnyújtásban. A szakszolgálatok jelentıs segítséget nyújtanak a tanulási problémák diagnosztizálásában, így a fejlesztıcsoport munkájának támogatásában. 3.1.3. Tanulmányi eredmény •
Kitőnık
A kitőnı tanulók aránya növekvı, a bukott tanulók aránya csökkent, és jelenleg kerületi átlag alatti. •
Nyelvvizsga
Kerületünkben egyedül a mi iskolánkban tesznek le német nyelvvizsgát a tanulók. A magyar-német kéttannyelvő programban tanulók B1 illetve B2 nemzetközi középfokú nyelvvizsga szintő tudással rendelkeznek, így a középiskolában már egy másik idegen nyelv tanulását kezdhetik meg a gyerekek. A nálunk tanulók képessé válnak, hogy az általános iskolánkban az elsı, a középiskolában a második idegen nyelvet sajátítják el középfokon, ingyen. Valamennyi, a Pedagógiai Programban a tanulóknak ajánlott nyelvvizsga nemzetközileg elismert. A Pitman, a KID II. és a Zertifikat vizsgák rendszere beépült a számonkérési rendszerbe, és a szülık támogatják. Célunk, hogy egyre több, az idegen nyelvet emelt szinten tanuló sikerrel tegye le a külsı nyelvvizsgát. •
Versenyeredményeink
Tanulóink számos tanulmányi, mővészeti és sportversenyen vesznek részt. Az utóbbi években a képzımővészeti versenyeken értünk el kimagasló eredményeket. Minden tanévben vannak matematika, technika, rajz versenyeken budapesti fordulóba jutott tanulóink. A német és angol nyelvi versenyeken diákjaink a kerületi, a budapesti és az országos fordulókon is sikeresen szerepelnek. Kitőnıek a sporteredményeink, hiszen az iskola nagy hagyományokra tekint vissza a testnevelés tagozat terén, az RSG, a labdarúgás és a kézilabda utánpótlás nevelésben. Ezt a hagyományt követve indítjuk a 2012/2013. tanévtıl kezdıdıen a sportosztályunkat az 5. évfolyamtól kezdve felmenı rendszerben. Az ebben a képzésben résztvevı tanulók várhatóan sikeresek lesznek a sport területén is, fıként a kézilabda és az öttusa versenyeken. 3.1.4. A tanulók neveltségi szintje, tanulói attitődök A nevelési program kialakításánál figyelembe vettük a tanulói elégedettségmérés adatait: különösen a tanulási szokások és a tanulói attitőd vizsgálat értékelését. A partneri igény- és elégedettségmérés adatait az 1. számú melléklet mutatja. • A tanulói elégedettség erısségei 9
A tanulói elégedettség erısségei a pedagógusok segítıkészségével, a tanítás, az elhivatottság iránti elkötelezettséggel jellemezhetık a tanulók és a szülık oldaláról. „Ha nem tudok valamit, a tanárok segítenek” (80 %) az összes szempont közül a legmagasabb értéket kapta. Ez jelzi, hogy iskolánk pedagógiai légkörére a bátorító pszichológia jellemzı. Ezt támasztja alá „a tanároknak fontos, hogy jó tanulmányi eredményt érjek el”(74 %), valamint a „sok tanárunk arra buzdít, hogy bátran használjuk saját ötleteinket” (70,5 %), a „gyakran dicsérnek a tanárok” (69,8 %), és a „van olyan tanárom, akivel órán kívül is szoktam beszélgetni” (70 %). •
A tanulói elégedettség gyengeségei: attitődök
A gyermekek tanulás iránti attitődje, belsı motiváltsága a gyenge pont. A tanulás iránti attitőd, „a szeretek tanulni ” vélemény kapta sajnos a legalacsonyabb átlagot, és alig tért el a „Ha valami érdekeset találok a tananyagban, sokszor hozzáolvasok olyat is, ami nem kötelezı. ” Legfontosabb feladatunk tehát a tanulók tanulásra való motiválása, a tanórák ”érdekességének” biztosítása változatos feladatokkal, különbözı hatékony és ösztönzı munkaformákkal, sokoldalú értékeléssel. Feladatunk, hogy a tanulás iránt pozitív attitődöt alakítsunk ki, mert az életen át tartó tanulás alapjait kell megvetnünk, és meg kell szerettetnünk a tanulást, fel kell ébresztenünk a tudás iránti vágyat. A tanulók véleménye szerint „otthon is sokat kell tanulniuk, hogy megfeleljünk a követelményeknek” (73,6%). Ez jól mutatja a legtöbb tanulóban kialakult szorongást, a kudarc iránt érzett félelmet. A tanulók 2/3-a tehát szeretne az elvárások szerint jól teljesíteni, ezért igen fontos pedagógiai feladatunk a negatív érzelmek átalakítása pozitív, alkotó energiává. Ehhez elengedhetetlen a tanulók reális önismeretét fejleszteni, és a kudarckerülı magatartás helyett a problémamegoldó, konstruktív magatartás formáit fejleszteni. A tanulási szokások vizsgálata feltárta, hogy a tanulási technikák tanítására nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk, ezért kialakítottuk a tanulási technikák tanításának egységes tematikáját 3-8. évfolyamig az osztályfınöki tantervben és kereszttantervi célkitőzésként, valamint a nem szakrendszerő oktatás tervében a tanulócsoport vagy kiscsoport képességeit figyelembe véve külön csoportban is fogjuk tanítani. Ehhez jó segítséget ad az, hogy az iskolapszichológus jelenleg is tart tanulási technikák foglalkozást az 5-6. évfolyamon. Az egyéni tanulási stílus felmérésén alapuló egyéni tanulási technikák fejlesztésével kell segítenünk a tanulókat abban, hogy az általunk támasztott követelményeket magasabb szinten teljesítsék. A tanítás hatékonysága, a tanulás iránti attitőd fejlesztése érdekében 1-6. évfolyamig megszerveztük és mőködtetjük a fejlesztı pedagógiai csoportunkat, megfogalmaztuk a személyiségfejlesztés egységes tematikáját 3-8. évfolyamon.
10
•
A tanulók neveltségi szintje
Fegyelmezettség A tanulók azt érzik, hogy „Az iskolában megkövetelik a fegyelmezett viselkedést” (78%) és „a házirend megszegéséért büntetést kapunk” (74%). A mérés a valóságban tapasztaltakkal és a szöveges magatartás minısítés adataival összevetve igen reális képet alkot a gyermekeink neveltségérıl. A tanulók kétharmada jól ismeri a Házirendben testet öltött magatartási, és az Etikai kódexben deklarált erkölcsi normákat, és azok szerint éli iskolai életét. A tanulók egyharmadánál okoz nevelési problémát a szabályok interiorizálása, akik egyébként a tanulási kudarcnak is kitett tanulók. Ez az adat is jól mutatja a tanulási és magatartási problémák okának összetettségét és hatását. Mások tisztelete, az empatikus, toleráns magatartás szintje A 2001-es helyzetelemzéshez képest a tanulók toleráns magatartása fejlıdött (törıdés 53% → 66%), még mindig a leggyengébb értékelést kapja a félévi és évvégi magatartási minısítésben, annak ellenére, hogy a pedagógusok úgy ítélik (72%-ban), kiemelten sok gondot fordítanak a tanulók fegyelmezett viselkedésére. Demokratikus magatartás szintje A tanulók az iskola életébe való beleszólás, a demokratikus véleménynyilvánítás lehetıségeit jobbnak tartják, mint 2001-ben, mégis úgy érzik, hogy kevés beleszólási lehetıségük adódik (48%→59%) a gyakorlására. A közösségi felelısi rendszer hatékonyabb mőködtetésével, felelısök közösség elıtti elismerésével a demokratikus közéletiségre nevelést mint kereszttantervi kompetenciát egységesen kell fejlesztenünk.
3.2. A szülık 3.2.1. Szülıi Tanács A szülık érdekképviseleti szerve a Szülıi Tanács. Az osztályok 3 tagú Osztály Tanácsa képviseli a szülıi közösséget az iskola Szülıi Tanácsán. A Szülıi Tanács évente minimum 2 alkalommal ülésezik, és saját Szervezeti és Mőködési Szabályzata szerint gyakorolja véleményezési és javaslattételi jogait. A szülık alapító okiratban deklaráltan képviseltetik magukat a Királymajor Alapítvány kuratóriumában. Évente egy szülıt tüntetünk ki Széchenyi-éremmel, és 2004. óta Széchenyi Iskoláért kitüntetéssel is elismerjük a közösségi tevékenységet a szülık körében. 3.2.2. Szociokulturális háttér A szülık iskolai végzettsége összességében nem változott. Némi elmozdulás figyelhetı meg a diplomával rendelkezı szülık arányában a kéttannyelvő osztályokon belül: apák 32%, anyák 24%-a rendelkezik felsıfokú végzettséggel.
11
3.2.3. Szülıi vélemények az iskolánkban folyó oktatásról, nevelésrıl „Gyermekem jól érzi magát ebben az iskolában” (84%) - az iskola bátorító, elfogadó, szeretetteljes légkörét mutatja a szülıi vélemény. A szülık körében végzett partneri igény és elégettség mérés adatai alapján az erısségeink: oktató munka, értékelés, légkör, kapcsolattartás. A partneri igény- és elégedettségmérés adatait az 1. számú melléklet adataival jellemeztük. • Oktatás, nevelés, légkör A szülık a tanulás iránti pozitív attitődöt, a tanítás-nevelés minıségét és a pedagógusokkal való kapcsolattartást még gyermekeiknél is pozitívan értékelték (78%, 84%), erısítve ezzel a gyermekük iránti pozitív és magas szintő elvárásaikat, és értékelve a pedagógusoknak a gyermekük iránti elkötelezett oktató-nevelı munkáját. A szülıknek az a véleménye, hogy „magas szintő oktató-nevelı munka folyik” (78%), és „gyermekét képességeinek megfelelıen értékelik” (84%), vagyis a szülık az értékelési rendszerünket reálisnak, sokoldalúan megalapozottnak ítélik. Különösen kedvezı az a körülmény, hogy a szülık szerint gyermekük „személyes törıdést is kap ebben az iskolában” (78%). „A tanárok törıdnek azzal, ha gyermekem nem úgy teljesít, az iskolában, ahogy tudna” (80 %). Igen pozitív, hogy a szülık a tanórán kívüli tevékenységeket is magas színvonalúnak és széleskörőnek ítélik: „az iskola megfelelı kihívásokat biztosít a gyermekem számára más területeken is” (79%). A nevelés-oktatás tartalmával kapcsolatosan (követelmény, teljesítmény, módszerek) 74%-ban elégedettek a szülık. •
Belsı környezet, technikai felszereltség
Az esztétikus belsı díszítést és az iskola technikai felszereltségét emelték ki az iskola környezetének megítélésében (4, 2; 4, 1 ponttal értékelve). A környezet értékelése mutatja azt a nevelıtestületi és vezetıi szándékot, hogy az iskola valóban otthonos, kellemes környezetet nyújtson az idejáróknak: gyerekeknek és felnıtteknek egyaránt. •
Kapcsolattartás
A szülıkkel való kapcsolattartásról alkotott vélemények közül kiemelendı „az iskola minden problémámmal érdemben foglalkozik” (4,0) jó minısítése, mert ez a hatékony és eredményes szolgáltatás funkciót erısíti. •
Iskola és család
Sokszor panaszkodunk a pedagógusok társadalmi megítélésérıl, hogy a szülık nem törıdnek a pedagógus véleményével. Ezzel szemben „ A család fontosnak tartja, mit mond a pedagógus a gyermekünkrıl” 4,7 pontérték egyértelmően kifejezi, hogy szülıi közösség egésze a meghatározónak tartja az iskola, a gyermekével foglalkozó pedagógus véleményét.
12
A pedagógus tehát közvetlenül hat a családra, ezért a pedagógusoknak felelısségteljesen kell véleményt formálni. Különösen fontos, hogy a gyermekrıl alkotott véleménynek fejlesztınek, pozitívnak, a gyermek és a család helyzetével empatikusnak, pedagógiailag szakszerőnek kell lennie. Igenis mértékadó szakembernek tekintenek bennünket a szülık, igénylik a nevelési tanácsadást éppen a leszakadó rétegek elégtelennek mutatkozó nevelési eszköztára miatt. A szülıkkel való kapcsolattartás ebben a tanulói-szülıi rétegben hatékonyabbá kell tenni. •
Iskolaválasztás
A szülık körében végzett helyzetelemzés megerısíti a speciális program hatását. Változott az iskola vonzáskörzete, mert az alsó tagozaton tanulók 61%-nak nem járt testvére az iskolába, tehát új információk alapján választotta iskolánkat. Ez a létszám 10%-kal több, mint a 2001-ben mért adat. Az iskola választásánál az alsós szülık 51%-a jelölte meg a kéttannyelvő programot, mint legfontosabb vonzerıt. Összességében (alsós és felsı tagozatos szülık együtt) a szülık 43%-a a hallott kedvezı információk miatt, 37%-a a kéttannyelvő program miatt választotta iskolánkat gyermeke számára. A felmérésben résztvevı szülık 68%-a ajánlotta már másnak is az iskolát.
3.3. A nevelıtestület jellemzıi A tudásalapú társadalom felismerésébıl származó, a hatékony oktatás iránti igényt megfogalmazó oktatáspolitikai elvárások hatására a követelményrendszerünket egységesebbé tettük. A szakmai dokumentumok - Pedagógiai Program, Helyi Tantervek - súlya megerısödött. A tartalmi szabályozás folyamatos változásai is arra késztetik a nevelıtestületet, hogy oktatónevelı munkánkat céltudatosan, tervszerően, az önfejlesztés igényével végezzük. A nevelıtestület mikroközösségeit és szakmai kompetenciáit a változások szélesítették és elmélyítették. A nevelıtestület összetétele stabilizálódott, a kéttannyelvő program mőködését biztosító szakképzett pedagógusok létszáma teljes, így a speciális programból eredı korábbi személyi változások nem várhatók. A szakmai fejlıdés iránti igényt jellemzı adatok: 14 fı másoddiplomás. A továbbképzések csökkenése a központi költségvetési keretösszeg csökkenésével magyarázható. A pedagógus kollégák körében az önképzés, önfejlesztés igénye jóval nagyobb. 3.3.1. Nevelıtestületi továbbképzések A másoddiplomások szakirányú megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a beiskolázási terv végrehajtása tudatos volt, a szakmai kompetenciák bıvülését eredményezte. A Pedagógiai Programban megfogalmazott, az iskolai munka szakterületeire újabb szakképzett pedagógusok kerültek: 4 fı fejlesztı pedagógiai feladatok, 2 fı tehetségfejlesztı, 2 fı drámapedagógus, 1 fı értékelési szakértı, 2 fı közoktatás-vezetı, Egy pedagógus német nyelv vizsgáztatói végzettséget szerzett, ezzel is biztosítva a tanulók nyelvvizsgáztatását, és az iskola távlati – akkreditált nyelvvizsga központ - elképzeléseit. 13
Több pedagógus informatikai ismereteit fejlesztette a tanfolyami képzésekkel, és részt vett két pedagógus kétnyelvő tanár továbbképzésben. Az egyik testnevelınk vezetı testnevelıi, és két pedagógusunk minıségirányítási tanfolyamot végzett. 6 fı vett részt kooperatív tanulási technikák tanfolyamon. Belsı továbbképzéssel készítettük fel a pedagógusokat a nyelvi labor eszközeinek, az oktatóprogramok és az internet használatára, és tervezzük a digitális tábla használatának belsı továbbképzését. 3.3.2. Nevelıtestületi formális csoportok: munkaközösségek A 6 munkaközösség munkáját munkaterv szerint végzi. Kiemelt feladataik az egységes követelmény- és értékelési rendszer alkalmazása, a fejlesztés és tehetséggondozás. 3.3.3. A nevelıtestület légköre Az iskolai klímát meghatározó pozitív jegyek, erısségek: munkához való pozitív viszony, magas szintő hivatástudat, intézmény pozitív arculata, információáramlás. A legpozitívabb megítélést a munkához való viszony és az intézmény arculatának értékelése kapja. „A tantestületi tagokra a magas szintő hivatástudat, a pálya iránti nagyfokú elkötelezettség, szakmaszeretet jellemzı”. A nevelıtestület önmagára nézve pozitív jellemzését a szülık idézett véleménye is erısíti. „Határozottan kivehetık az iskolai arculat domináns és pozitív jegyei (89 %). A pedagógusok szívügyüknek tekintik a gyerekek teljesítményét, magas szintő szaktudással foglalkoznak a diákokkal. A tanár-diák viszony szeretetre, elfogadásra, megértésre épülı”. A kollégákhoz való viszony (77%) jellemzıje, hogy „a pedagógusok között nyílt, bizalom teli légkör” alakult ki. A pedagógusok „megfelelı hangnemben intézik el egymás közötti problémáikat. Szívesen dolgoznak együtt. Kifejezetten jónak tartják a nevelıtestületben a tagok informálását, és a saját igények érvényesítésének lehetıségeit (órarend, tantárgyfelosztás, új módszerek kipróbálása). A nevelıtestület jellemzıi az alábbiakban összegezhetık: - szakmai kompetenciák bıvülése az esélyteremtés és az egyéni bánásmód alkalmazása érdekében valamint a speciális tudást igénylı területeke - nyilvánosság igénye - eredményességre törekvés, - továbbképzések szükségességének igénye - forrásbıvítés - együttmőködési technikák alkalmazása
4. Szakmai helyzetelemzés 4.1. Magyar-német kéttannyelvő oktatás A középtávú fejlesztés fókuszában a magyar-német korai kéttannyelvő képzés kimenet szabályozása, a belsı és külsı vizsgarendszer tematikájának szabályozása állt. Szakmai napi rendezvényeinkkel, a német irodalmi versenyeken elért kimagasló eredményeinkkel elértük, hogy programunkat és iskolánkat a fıvárosban és vidéken egyaránt megismerjék. 14
Aktívan részt veszünk a Kétnyelvő Iskoláért Egyesület országos szakmai egyesület általános iskolai szekciójának magyar-német kéttannyelvő tagozatában a német célnyelvi szakmai munkában.
4.2. Nemzetközi uniós pályázatok, kapcsolatok A 2005-ös nemzetközi Comenius Duna-projekt-ben való részvétel hasznos nemzetközi multikulturális tapasztalatszerzés volt: a német, az osztrák és a román partneriskolák és mi csepeliek közös együttmőködésünk a Duna természetvédelmi, földrajzi, történelmi, kulturális (irodalmi, zenei) multikulturális kincsének megosztása, az egymástól való tanulás jegyében telt. A tanulói kapcsolatok mellett tanárcsere program révén is segítette a nemzetközi kapcsolat a nevelıtestület idegen nyelvtudásának gyakorlását és nyitottságának fejlıdését. A Comenius idegen nyelvtanári asszisztensi pályázat elnyerésével fél éven át tanított osztrák vendégtanár iskolánkban, aki tanártovábbképzéssel is segítette a némettanárok munkáját. Az utóbbi 3 évben Németországban tanuló végzıs egyetemista tanított nálunk a Comenius nyelvtanári asszisztens pályázatával. Az elızı tanévben szintén egy németországi vendégtanár tanított fél évig, a 2011/2012. tanévben viszont egy anyanyelvi tanár segíti a tanulók felkészülését a különbözı szintő vizsgákra. A Comenius iskolai együttmőködés pályázat elnyerésével a 2010/2011. tanévben lehetısége volt több tanulónak és tanárnak Spanyolországba és Litvániába is eljutni. A 2011/2012. tanévben pedig Finnország után mi látjuk a 8 partnerország tanulóit és tanárait vendégül. Májusban Németországban záródik a projekt. Az uniós pályázatok új szemléletet formáltak a nevelıtestületi gondolkodásában.
4.3. Emelt szintő képzések Több tantárgyból emelt szintő képzést biztosítunk felsı tagozaton. A tanulók és a szülık a következı tárgyakból választhatnak: angol nyelv, német nyelv, matematika, informatika, testnevelés. A kéttannyelvő osztályainkban emelt szintő német nyelvi, sportosztályainkban pedig emelt szintő testnevelés oktatás folyik alsó és felsı tagozaton egyaránt.
4.4. Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés A középtávú fejlesztés eredménye volt a fejlesztı pedagógiai csoport személyi feltételeinek bıvítése, az egyéni fejlesztés tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztése, amit megvalósítottunk. Az iskolai felmérésekkel szőrjük a lassabban haladó, tanulási hátránnyal küzdı tanulókat, és biztosítjuk számukra a képességproblémáiknak megfelelı egyéni foglalkozást.
4.5. Tehetséggondozás A tehetséggondozó csoport témára szervezıdı, változó nevelıtestületi csoport, ami jelzi, hogy a tehetségfejlesztés tanórán kívüli lehetıségeit kiszélesítettük. A személyi erıforrás fejlesztésével a tanulói összetétel jellemzıibıl származó kihívásokra kerestük a választ. 15
A nevelıtestületi értekezleteken a projektoktatás, a kooperatív tanulás, a differenciált foglalkoztatás témáival foglalkoztunk azzal a céllal, hogy az esélyteremtés és tehetséggondozás módszereit a napi munkánkban tudatosan alkalmazzuk, és szakmai kompetenciáinkat fejlesszük.
4.6. Pedagógusok teljesítményértékelése Kidolgoztuk a pedagógusok munkájának teljes körő teljesítményértékelési rendszerét, aminek alkalmazásával nyomon követjük, ellenırizzük, értékeljük a pedagógiai munka hatékonyságának és színvonalának emelkedését, és erısítjük a pedagógusokban az önfejlesztés igényét.
4.7. Tanulói teljesítményértékelés Az OKM alaptantárgyakat érintı méréseinek eredményei alapján az országos átlag szerint teljesítı, átlagos iskolák közé tartozunk. A folyamatos belsı ellenırzés (vizsgarendszer) és a külsı mérések igazolták az emelt szintő képzések eredményességét. A külsı idegen nyelvi vizsgákon eredményesen veszünk részt. A belsı vizsgák elfogadottá váltak, jól szolgálják az ismeretek elmélyítését és az egységes követelményrendszer hatékony érvényesítését. A magatartás és szorgalom belsı értékelésének rendszerét jelen Pedagógiai Programban módosítjuk. A szöveges értékelést a 2. évfolyam 2. félévétıl a 8. évfolyam végéig numerikusra változtatjuk. Az iskolai versenyeredmények jók, a tanulók mintegy fele vett részt valamilyen tanulmányi, mővészeti vagy sportversenyen, és ért el kimagasló eredményt. A mővészeti versenyeken elért eredményeink – a mővészeti iskolai képzés hatására – kimagaslóak.
4.8. Szakmai továbbképzések, rendezvények •
Kerületi Pedagógiai Napok
2004-2008. között a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ szakmai napján országos kéttannyelvő szakmai napi rendezvénnyel összekötve, bemutató órákkal, szakmai megbeszélésekkel és programismertetéssel adtunk nyilvánosságot és tájékoztatást a kéttannyelvő programunkról, amely 13 éve mőködik iskolánkban. Két alkalommal felsıs rajz és napközis bemutató órákkal, kerületi helyesírási, szövegértési és angol versenyek szervezésével, irodalmi verseny szervezésével, neveltségi szintmérésekkel, a tanulmányi versenyekkel vettünk részt a kerületi szakmai munkában. •
Német nyelvi kapcsolatok
Speciális kéttannyelvő programunkkal szakmai kapcsolatot építettünk ki a Dél-pesti régió német nemzetiségi iskoláinak szövetségével, és szakmai napokat, ill. továbbképzést szerveztünk a német tanítóknak és a tanároknak a Goethe Intézettel közösen. A kétnyelvő oktatás éve alkalmából országos internetes országismereti versenyt hirdetünk a kétnyelvő iskolák tanulói számára. Kerületi közmővelıdési rendezvényként Márton-napot tartunk a Szent Imre téren és a Béke téren. 16
•
Idegen nyelvi táborok
Évente szervezünk a felsı tagozatos németes tanulóknak német nyelvgyakorló tábort. Az angolosok kétévente vehetnek részt londoni angliai táborban. Az idegen nyelvi táborok jól motiválják a nyelvtanulást. •
Tehetséggondozói kapcsolat
Nevelıtestületünk nyitott, innovatív az új szakmai programok, módszerek elsajátításában: belsı továbbképzéseink és a kerületben koordinált szakmai továbbképzések során elsajátítottuk és begyakoroltuk a kooperatív és differenciált munkáltatás módszereit. Korszerő informatikai módszereket is alkalmazunk a tanórán és tanórán kívül: megtanultuk és alkalmazzuk az internetes idegen nyelv oktatásának lehetıségeit és módszereit; az internetes házi feladatok, győjtımunkák, szakkörök és tanórán kívüli foglalkozások szervezésével fejlesztjük az internetes információ keresési technikákat és a releváns információ feldolgozási technikáit, a digitális írástudást a tanulók körében. Nevelıtestületünk nyitott, innovatív a forrásteremtésben, a pályázati tevékenységben: az elmúlt években az Erdei tábor, a Városismereti- és Múzeumi Napok, a Hon- és népismereti napok lebonyolításához nyertünk jelentıs támogatást, lehetıvé téve az oktatás hatékonyságát és a személyiség fejlesztését szolgáló tevékenységek megvalósítását.
5. Hagyományápolás, hagyományteremtés Az iskola hagyományai a névadó tevékenységéhez és szellemiségéhez kötıdnek. A Széchenyi születésének és halálának évfordulói alkalmából tartott rendezvények, a Széchenyi-iskolák találkozója, a történelmi szekciók témái, a vetélkedık, az akadályversenyek, az iskolai Széchenyi emlékhely kialakítása és a szoboravatás, koszorúzások eseményei jelzik a nemzeti identitás tudatos formálásának szándékát. A rendezvényeken tanulóink széchenyis nyakkendıt viselnek. Az iskola évfordulójára és a millennium tiszteletére kiadott Széchenyi naptárunkkal, a Duna- projekt kalendáriummal, a Népdal és Mondagyőjtemény egyedülálló kiadvánnyal köszöntöttük partnereinket. Az iskola címerével is díszített millenniumi plakettünk a tanulók méltó jutalma volt. A Széchenyi-érem helyi kitüntetésünk. Széchenyi oklevelünket és a Széchenyi iskoláért kitüntetéseket a legjobbjaink nyerhetik el. Hagyományteremtı rendezvényünk a Szüreti est. Az Iskolanapi mősor és kiállítás a tanév végének kiemelkedı eseménye. A tanulmányi, mővészeti és sport versenyeken eredményt elért tanulók és szüleik számára büszkeség érzését adja a közösség elıtti dicséret, jutalom. A mősorban való szereplés kiváló bemutatkozási lehetıség diákjaink számára. Széchenyi-újságunk évente négy alkalommal fóruma az iskola egészét érintı kérdéseknek. A Hon- és népismereti Napok, a Múzeumi és városismereti programunk az értékóvó magatartásra, az értéktiszteletre, az életvezetési minták követésére nevelnek. 17
Az évente a 3. és 6. osztályosoknak megszervezett Erdei táborok a tananyag tanórán kívüli elmélyítésén túl a természeti értékek óvására, a környezet globális problémáinak megismerésére, környezettudatos magatartásra, az önkiszolgálásra, együttmőködésre nevelik a tanulókat. A pedagógusokat és a gyerekeket a csoporttechnikák alkalmazására ösztönzik. Az Egészségnapok a helyes táplálkozás, a mentálhigiénia, a drogprevenció, az egészségmegırzés, az egészséges felnıtt életre nevelés témaköreiben koncentráltan irányítják a tanulók figyelmét az egészséges és konstruktív életvezetés fontosságára. A farsangok és iskolai mősorok, az osztályok tanulmányi kirándulásai a közösségi nevelés hagyományos színterei. Diákönkormányzatunk a képviselık és tisztségviselık tevékenykedtetésével a demokratikus magatartásformák és cselekedetek begyakorlására, a demokratikus közéletiségre ösztönöznek. A Diákönkormányzat negyedéves értékelése lehetıséget ad az iskola nagyobb közössége elıtti dicséretre, jutalmazásra, információcserére, az egész tanulóközösség neveltségi szintjének formálására. A Diákönkormányzati rendezvények sokszínőek, élményt adók: farsang, gyermeknapok, táborok. Az osztálykirándulások, közös színházak, klubdélutánok közösségformálók, személyiségfejlesztık. A szünidıben szervezett táboraink igen kedveltek: balatoni kalandtábor, vízi vándortúra, német nyelvgyakorló tábor.
6. Gazdálkodás 6.1. Bérgazdálkodás A kerület önkormányzata szőkös anyagi forrásai ellenére évrıl évre jóváhagyta az intézményi bérmegtakarítás jutalomként való kifizetését, és lehetıvé tette a határozott idejő illetményösszeggel, hogy a célfeladatokat külön díjazzuk. Az idegen nyelvi és osztályfınöki pótlék a kiemelt célok minıségi munkavégzését és elismerését mutatta.
6.2. Dologi gazdálkodás •
Tárgyi feltételek
Az intézmény dologi költségvetésének felújítási kerete terhére a 2007. évben nyílászárók cseréje kezdıdött meg, de sajnálatos módon abbamaradt. Német nyelvi foglalkoztatót hoztunk létre, kialakítottuk az iskolapszichológusi-logopédusifejlesztı kisfoglalkoztatót. A zeneiskola két zongora, két hegedő és egy kürt tanár foglalkoztatását kérte, emellett szolfézs és hitoktatás is folyik az intézményben délutánonként, melynek koordinálása a hely szőke miatt nem kis feladat. Délután nincs olyan terem, ahol ne lenne valamilyen foglalkozás, napközi, zeneóra. Természetesen a szülık nagyon örülnek, hogy gyermeküknek itt intézményen belül meg tudjuk oldani a különbözı foglalkozásokat.
18
•
Az oktatás tárgyi feltételrendszerének fejlesztése
Az iskolánkban mőködı emelt szintő idegen nyelv oktatása, a magyar-német két tanítási nyelvő program, az angol oktatás és a sportosztályos képzés feltételrendszere a központi költségvetésben biztosított. A tanulónkénti emelt fejkvóta kerete terhére rendelkezésünkre bocsátott összegbıl és a Királymajor Alapítvány hozzájárulásával – a szülıi adó 1 %-os felajánlások felhasználásával – felújítottuk a korszerően berendezett, kiscsoportos oktatásra alkalmas nyelvi tantermet, hálózati idegen nyelvoktató programot vásároltunk és telepítettünk, majd 2006-ban internet hozzáférést biztosítottunk a nyelvi laborban valamennyi tanulónknak és valamennyi pedagógusnak az idegen nyelvi oktató honlapok hozzáféréséhez és a hatékony, korszerő idegen nyelvoktatás érdekében. Bıvítettük a tanáriban a számítógép hozzáférést, felújítottuk a könyvtári informatikai hálózatot, hogy alkalmas legyen az internetes tanulási célok megvalósítására. Az Internet hozzáférés az iskola nevelıtestületének, valamennyi tanulójának és adminisztrációjának is biztosított. •
Karbantartás
Az intézményi felszereltségben további minıségi változást nem tudtunk elérni, hiszen egyetlen német kisfoglalkoztató bútorzatát tudtuk felújítani. Szükség lenne a tantermi bútorzat további, folyamatos felújítására. Átalakítottuk a tanári szobát, tanári étkezıt hoztunk létre. Elengedhetetlen lenne az alkalmazotti és nevelıi vizesblokk felújítása, a tantermi padlóburkolatok cseréje. A „kisfiú mosdó” felújítása is sürgetı feladat. Iskolánk a kerület korlátozott anyagi lehetıségei által biztosított dologi kereteit pályázatok útján igyekszik bıvíteni, lehetıvé téve így évente több százezer forint külsı forrás bevonását. A minden évben megszervezett Erdei tábor, Hon- és népismereti tábor, a múzeumi és városismereti napok és a különbözı nyári szabadidıs táborok programjainak színvonalát is a nyertes pályázatok segítségével sikerül magas szinten tartani. A kerületben elfogadott Érdekeltségi Szabályzat biztosítja a sikeresen pályázók anyagi ösztönzését. A Királymajor Alapítvány, az iskolánkat támogató közhasznú alapítvány fontos forráspótló az oktatás tárgyi feltételrendszerének a megteremtésében az idegen nyelv, a testnevelés és az informatika területén.
7. A Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvő Iskola nevelési és oktatási alapelvei A Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvő Iskola érték-, ismeretközvetítı és szocializációs feladatokat ellátó 8 évfolyamos általános alapmőveltséget és emelt szintő idegen nyelvi és sportosztályos képzést biztosító alapfokú oktatási intézmény. Felelısek vagyunk a ránk bízott gyermekek testi, lelki, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlıdéséért. 19
A személyiség, a közösség, az egészség, a tudás, a munka, az esélyegyenlıség, a tolerancia, a felelısség, a szolidaritás értékét preferáljuk. Arra törekszünk, hogy a szülıkkel együttmőködve sikeres, jól nevelt, testileg és lelkileg egészséges, a közösségéért, a környezetéért is cselekedni képes személyiséget formáljunk.
7.1. Az oktatásunk alapelvei „Meggyızıdésem, hogy az emberi tudás határtalanul halad elıre!” Névadónk életmővéhez méltóan tudásával, mőveltségével, munkájával társadalmilag hasznos személyiségeket nevelünk. Játékos módszerekkel ösztönözzük tanulóinkat az alapkészségek és az alapmőveltség magas szinten történı, örömteli elsajátítására. Megszerettetjük a tanulást, mert tudjuk, hogy a korszerő mőveltség és a további szakmai ismeretek megszerzéséhez, az egyéni sikerességhez élethosszig tartó tanulás vezet. Az idegen nyelvi kompetencia és a kétnyelvő gondolkodás képességének kialakításával európai polgárrá nevelünk. Az önálló ismeretszerzés és a multikulturális kapcsolattartás érdekében fejlesztjük a tanulók infó-kommunikációs képességeit. A gyermekek mindenek felett álló érdekét azzal valósítjuk meg, hogy biztosítjuk az egyéni adottságokhoz igazodó egyéni bánásmódot. Megteremtjük a tehetségek kibontakoztatásának és a hátránykompenzációnak a feltételeit. A gyermekek képességeinek kibontakoztatásához hatékony, tevékenység centrikus, élményt adó, az együttmőködési képességeket fejlesztı és a tanulási technikák elsajátítását biztosító módszereket alkalmazunk. „Tett és példa által jóltevıleg hatni az egészre.” Arra törekszünk, hogy a pedagógus példa legyen mőveltségével, szaktudásával, egyéniségével.
7.2. Nevelésünk alapelvei „… az ifjúság nevelése egy olyan országban, mely létéhez és szabadságához ragaszkodik, tekintettel minden honpolgárnak hazája iránti kötelességére, tökéletes kell hogy legyen.” A gyermeki személyiséget sokoldalúan fejlesztjük. Elsajátíttatjuk, interiorizáljuk az alapvetı erkölcsi értékeket. Az iskola vállalja a tanulási, beilleszkedési és megismerési nehézséggel küzdı tanulók, illetve a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók integrált nevelését, fejlesztését. Az egyén és közösség értékeit és érdekeit közvetítjük, a tanulók ügyeiben demokratikusan, méltányosan, humánusan, megkülönböztetés nélkül, a személyiség folytonos fejlesztése és fejlıdésének figyelembe vételével döntünk. 20
A nemzeti és multikulturális értékek megismerésére, értékóvó és értéktisztelı magatartásra nevelünk. Önmagáért és a közösségéért felelıs, demokratikus, áldozatkész egyéneket nevelünk. Színes tevékenységrendszerrel fejlesztjük a gyermekek személyiségét, és felkészítjük a családi életre, a közösségi szerepvállalásra. „a legnagyobb magyar” Hazafiság és európaiság jellemezte névadónkat. Hagyománytisztelettel, hagyományırzéssel, nemzet azonos tudatformálással magyarságukat büszkén vállaló, Európában is helyüket megtaláló XXI. századi polgárrá nevelünk. Nevelı-oktató munkánkkal megvalósítani.
alapelveinket
és
a
deklarált
értékeket
kívánjuk
8. Nevelı-oktató munkánk értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Kiemelt célunk: személyiség központú, tevékenység-centrikus pedagógia Kiemelt oktatási feladatunk: • • • •
alapfokú ismeret és értékközvetítés középfokú oktatásra való felkészítés emelt szintő ismeretek és képességek átadása: angol nyelv, magyar-német két tanítási nyelv, matematika, informatika) emelt szintő képességfejlesztés: testnevelés
Kiemelt nevelési feladatunk: • • • • •
Személyiség és képességfejlesztés, szocializáció. Folyamatos, szelektív ráhatással az egyén konstruktív, morális és egyénileg sikeres életvezetésre képessé váljék. Személyiségébe beépüljenek a pozitív személyiségjegyek. A gyermek jelleme a személyes és közösségi meggyızıdésben és cselekedetekben nyilvánuljon meg. A szabadidı hasznos és kulturált eltöltése, igényének fejlesztése.
A nevelıtestület által közösen preferált értékeink: személyiség, közösség, egészség, tudás, munka, szolidaritás-tolerancia, felelısség, esélyegyenlıség.
21
8.1. Személyiség 8.1.1. Cél Neveljünk sikeres egyéneket. Törekedjünk a szilárd, pozitív jellem kialakítására. Alakítsuk ki a reális énképet, önismeretet, önbizalmat. Neveljünk önálló életvezetésre. Fejlesszünk autonóm személyiségeket. Ösztönözzünk a fegyelmezett, empatikus, toleráns magatartásra. 8.1.2. Feladat Tanítási órákon, különösen a magyar és az osztályfınöki órán megismertetjük és gyakoroltatjuk a konfliktuskezelési technikákat. Fejlesztjük a kommunikációs kultúrát és a szociális képességeket. Felismertetjük és beláttatjuk a hibákat. A munkaközösségek munkaterveikben ötleteket adnak a házi, szorgalmi egyéni és kiscsoportos szellemi és mővészeti alkotómunkához. Témaheteket szervezünk. Mérésekkel ellenırizzük a tanulók személyiségfejlıdését. Tájékoztatjuk a szülıket gyermekük neveltségérıl, és közösen meghatározzuk fejlesztésük irányát. 8.1.3. Eszközök Személyi: kiscsoportos foglalkozások, példaértékő személyek bemutatása, szülık bevonása, pedagógus személyes hatása. Tárgyi: ellenırzı, bizonyítvány, oklevél, elismerı levél, Széchenyi-érem, igazolólap, tesztek, mérılapok, tanítást segítı eszközök, szemléltetıeszközök, CD-k, videofilmek, hangzóanyagok, filmek. 8.1.4. Eljárások Oktatási eljárások: képességmérés, tehetségazonosítás, verseny. Nevelési eljárások: normakövetés, motiválás, folyamatos értékelés, pozitív megerısítés (dicséret, jutalom, kitüntetés: Széchenyi-érem), negatív megerısítés (fegyelmezés), példakövetés, modellkövetés és modellközvetítés, szituációs gyakorlatok, játék, vita, beszélgetés, meggyızés, bevonás. Szervezési módszerek: egyéni fejlesztés, csoportmunka, páros munka, projektek, kooperatív tanulás, verseny. Szervezeti formák: sportkör, szakkör, alapfokú mővészeti képzés.
8.2. Közösség 8.2.1. Cél Ismerjék meg a tanulók a gyermeki és felnıtt jogokat. Érezzék jól magukat és legyenek hasznos tagjai saját közösségüknek: családjuknak, osztályuknak, iskolájuknak. Alakítsuk ki és gyakoroltassuk a demokratikus közéleti magatartásformákat. Neveljünk nemzeti identitástudatra, hazafiságra, a saját és más népek, Európa kultúrájának megismerésére és megbecsülésére. Ösztönözzünk a szellemi, kulturális és természeti értékek megóvására. 8.2.2. Feladat Tanórákon, különösen a történelem, társadalomismeret, idegen nyelv, országismeret, rajz, ének, médiaismeret órákon formáljuk a közösségi gondolkodást. 22
Élményt adó ünnepségeket, rendezvényeket, gyermeknapot, akadályversenyeket, önképzıköröket, táborokat, Erdei Iskolát, Hon- és népismereti tábort, Diákönkormányzati tábort, idegen nyelvi gyakorló utakat, projekteket, múzeumi és városismereti napokat szervezünk a tanulóinknak. A felsı tagozatos tanulóknak a történelem órákon tanítjuk a helyi történelmet. Az 5. évfolyamos tanulókkal ellátogatunk a Helytörténeti kiállításra. Széchenyi-napot szervezünk. Sokszínő, széles tevékenységrendszert biztosító diákönkormányzatot, diákközéletet szervezünk osztály- és iskolaközösségi szinten. Mérésekkel ellenırizzük a gyermekek neveltségi szintjét, és fejlesztjük nevelési módszereinket a nevelési értekezleteken, konferenciákon, továbbképzéseken való részvétellel. Tájékoztatjuk a szülıket a nevelési problémákról. 8.2.3. Eszközök Személyi: szülık, pedagógusok, intézményi alkalmazottak munkája, történelmi személyiségek, tudósok, mővészek, sportolók életútja, nevelı és nevelést segítı személyek (múzeumpedagógus, könyvtáros, közmővelı) részvétele, osztályközösség, diákönkormányzati közösség. Szellemi: kultúraközvetítés – mővészetek, tudományok, hagyományok, természet, életmód. Tárgyi: esztétikus intézményi és intézményen kívüli tárgyi környezet, tanítást segítı eszközök, szemléltetı eszközök, közmővelıdési intézmények, színházak, múzeumok, könyvtár, internet, oktatóprogramok, mőalkotások, népviseletek, helytörténeti olvasókönyvek. 8.2.4. Eljárások Szervezési forma: tanóra, tanórán kívüli tevékenység: kiállítás, múzeum- és színházlátogatás, klubdélután, szabadidıs programok. Szervezési módszer: felelısi-tisztségviselıi rendszer, viták, Diákönkormányzati győlés, jutalmazás és büntetés a Házirend szerint, szerzıdés a közösséggel, idegen nyelvi levelezés, internet: osztály honlap, mősor, iskolai publikáció, versenyek, projektek, játékok. Munkaforma: győjtımunka, mőelemzés, forráselemzés, tablókészítés, kézmővesség, tánc, dramatizálás.
8.3. Egészség 8.3.1. Cél Sajátíttassuk el az egészséges életmód és életvitel formáit. Neveljünk a testi-lelki harmóniára, az egészséges és tiszta környezet megóvására és kialakítására. Ösztönözzük a tanulókat a szabadidı hasznos és kulturált eltöltésére. 8.3.2. Feladat Tanórákon, különösen a biológia, egészségtan, környezet, természetismeret, technika, testnevelés és osztályfınöki órákon tanítjuk az egészség megırzés és az egészségfejlesztés ismereteit és képességét. Megismertetjük a hasznos szabadidıtöltés formáit. Felhívjuk a gyerekek figyelmét a szenvedélybetegségek egészségkárosító hatására, és az örömteli életvezetésre tanítjuk ıket. Harmonikus párkapcsolatra nevelünk.
23
Megvalósítjuk az Egészségfejlesztési programunkat. Megismertetjük a helyes táplálkozási szokásokat, kialakítjuk a táplálkozási kultúrát. Egészségnapot és Tisztasági napokat tartunk, megszervezzük az Erdei tábort. Biztosítjuk a mindennapos testnevelés és a játékos testmozgás feltételeit, sportnapokat, sportversenyeket szervezünk. Kialakítjuk a testhigiéniás szokásokat. 8.3.3. Eszközök Személyi: egészségfejlesztı csoport, védını, pedagógusok, különösen a testnevelı, napközis tanítók, osztályfınökök, takarítók, kertész, karbantartó, fejlesztı pedagógus, logopédus, mentálhigiénikus, pszichológus, családsegítı, iskolaorvos, hetesek, gyermekjóléti szolgálat szakembere. Tárgyi: Nevelési Tanácsadó, Családsegítı Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Iskolafogászat, szociális blokk, sportudvar, tornaterem, játékudvar, átriumok, táncterem, ebédlı, büfé, tej-kakaó program. 8.3.4. Eljárások Szervezeti formák: zöldség- és gyümölcsnapok, népek konyhája napok, sportversenyek. Szervezési módszerek: mozgás, játék, sport, kirándulás, tanulmányi kirándulás, szokásrend formálás, növényápolás, kertgondozás, takarítás. Helyi földrajzi adottságok: természeti környezet: Duna-part, soroksári Duna-ág, Tamariska domb.
8.4. Tudás 8.4.1. Cél Szerettessük meg a tanulást. Alakítsuk ki az élethosszig tartó tanulás és önképzés igényét. Sajátíttassuk el a képességeknek megfelelı tudást, alapmőveltséget. 8.4.2. Feladat Hatékony tanulásszervezési utakat biztosítunk. Lehetıséget adunk az egyéni, kiscsoportos fejlesztéshez, differenciált tanórai és tanítási órán kívüli tanulásszervezéshez. Feltérképezzük és gondozzuk a tanulási hátránnyal küzdıket és a tehetségeseket. Megismertetjük a szakmákat, a szakmai elvárásokat és a szükséges kvalitásokat. A képességeknek megfelelı pályára irányítjuk tanulóinkat. Feltérképezzük a gyermekek tanulási stílusát. Tanítjuk és gyakoroltatjuk a tanulási technikákat. Mérésekkel ellenırizzük oktató munkánk hatékonyságát. 8.4.3. Eszközök Személyi: pedagógus, szülı szakértıi bizottságok. Tárgyi: tanítást és tanulást segítı eszközök, fejlesztı eszközök, szemléltetı eszközök, oktatóprogramok, tesztek, mérılapok, nyelvi labor, könyvtár, SuliNet-labor, számítástechnika terem, idegen nyelvi kisfoglalkoztatók, technika terem. 8.4.4. Eljárások Szervezeti formák: osztálykeret, tanóra, választható tanóra, sportkör, szakkör, kiscsoportos és egyéni foglalkozások. 24
Szervezési formák: képességmérés az 1-2. évfolyamon, egyéni fejlesztés 1-6. évfolyamig, nem szakrendszerő oktatás rendje az 5-6. évfolyamon. Tehetségazonosítás, tehetséggondozás, programok szervezése, egyéni fejlesztés. Versenyek, bemutatók, kiállítások. Módszer: személyiségfejlesztés, motiváció. Eljárás: jutalmazás, fegyelmezı intézkedések, példaállítás, siker, tanulási technikák tanítása.
8.5. Munka 8.5.1. Cél Közösségileg hasznos egyéneket neveljünk. Szerettessük meg a szellemi, fizikai és közéleti munkát. 8.5.2. Feladat Diákközéleti (hasznosanyag győjtés, teremrend, ügyelet, tisztasági napok), tanulmányi (gazdagító programok, projektek, versenyek), kulturális munkát (szemlék, bemutatók, kiállítások, újság) és önkiszolgáló tevékenységeket szervezünk és értékelünk. 8.5.3. Eszköz Személyi: pedagógusok, osztályfınök, diákönkormányzatot diákönkormányzati tisztségviselık. Tárgyi: osztályterem, iskolaudvar, aula, könyvtár.
segítı
pedagógus,
8.5.4. Eljárások Szervezeti és szervezési formák: osztályfınöki órán, diákgyőléseken, diákönkormányzati tisztségviselık megbeszélésén irányítjuk, ellenırizzük és igazolólappal értékeljük a tanulók tevékenységét. Évente versenyt hirdetünk az osztályok között. Havonta ellenırizzük, negyedévente, a számadáson közösség elıtt dicsérünk, illetve elmarasztalunk.
8.6. Felelısség 8.6.1. Cél Neveljünk arra, hogy a gyermekek érezzék a felelısséget a saját tetteikért, a szőkebb és a tágabb közösségért. Ismertessük fel a világot érintı globális problémákat, az emberiséget és az egyes közösségeket veszélyeztetı problémákat. A természeti értékek és az épített környezet megóvására neveljünk. Biztonságos külsı és belsı környezetet alakítsunk ki. 8.6.2. Feladat Tanórákon, különösen a biológia, földrajz, természetismeret, környezetismeret, technika és osztályfınöki órákon megismertetjük az élet jellemzıit, a természeti energiákat, a természeti jelenségeket, tanítjuk az összefüggéseiket. Évente Erdei tábort szervezünk a 3. és 6. évfolyamos tanulóknak. Megvalósítjuk a Környezeti nevelési programunkat.
25
Megismertetjük a helyi földrajzi adottságokat, környezetvédelmi ırjáratot szervezünk a Soroksári Duna-ág mentén. Szorosabb együttmőködést alakítunk ki a fenntartóval a közvetlen külsı környezet tisztaságáért és biztonságáért. Betartatjuk és ellenırizzük a Házirendet. Környezetvédelmi, természetvédelmi napokat szervezünk: Madarak és fák napja, Föld napja. Tanítjuk a közlekedési ismereteket, közlekedési versenyt szervezünk. 8.6.3. Eszközök Személyi: pedagógusok, alkalmazottak, védını, iskolaorvos. Tárgyi: iskola és közvetlen környezete, tanítást segítı eszközök, szemléltetı eszközök, oktatóprogramok, Internet, könyvtár, igazolólap, Erdei tábori bizonyítvány, Házirend, Netiket. Prevenciós program, Baleseti és Tőzvédelmi Szabályzat. 8.6.4. Eljárások Balesetvédelmi oktatás, rendszeres orvosi felügyelet,vitanap, vetélkedık, leg-leg szavazás, tablókészítés, győjtımunka, megfigyelés, kísérletezés.
8.7. Szolidaritás – tolerancia 8.7.1. Cél A gyermekek és felnıttek személyiségének tiszteletben tartására és karitatív magatartásra neveljünk. Fogadtassuk el a másságot. 8.7.2. Feladat Tanórákon, különösen a magyar, történelem, társadalomismeret, etika, osztályfınöki órákon megismertetjük a személyiségjogokat, a gyermekek és felnıttek jogait. Tanítjuk és gyakoroltatjuk a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás kulturált formáit, a konfliktuskezelési technikákat. Bemutatjuk és fejlesztjük a sikerorientált magatartásforma jegyeit. Segítséget adunk az erkölcsi ítélıképesség és az erkölcsi összefüggések meglátásában. Sőrítjük az interperszonális kapcsolatokat: az osztályfınökök játékdélutánokat szerveznek az együttmőködés fejlesztésére. Közlekedési versenyt szervezünk. 8.7.3. Eszközök Személyi: pedagógusok, szülık, fegyelmi bizottság, fegyelmi és diák érdekképviseleti tisztségviselık, diákönkormányzatot segítı pedagógus, családgondozó, gyermekvédelmi felelıs, iskolapszichológus. Tárgyi: Magatartás-szorgalom önértékelı lap, Házirend, taneszközök és tanítást segítı eszközök, tesztek, kérdıívek. 8.7.4. Eljárások Nevelési: beláttatás, meggyızés, meggyızıdés formálása, elmarasztalás, fegyelmezı eljárások, konfliktuskezelési technikák. Szervezeti forma: tanóra, szabadidıs tevékenység, fogadóóra, szülıi értekezlet, Szülık Akadémiája, Szülıi Tanács, Iskolaszék.
26
Szervezési forma: családgondozás, gyermekvédelem, családlátogatás, vita, beszélgetés, játék, klubdélután, fogadóóra, szülıi értekezlet.
8.8. Esélyegyenlıség 8.8.1. Cél Segítsük a tanulási, a beilleszkedési és a szociális hátrányok leküzdését. Ismertessük el és tudatosítsuk a nık, férfiak, kisebbségek egyenlıségét. 8.8.2. Feladat Tanórákon, különösen az osztályfınöki órán tanítjuk a tanulási technikákat. Tanórákon, különösen a magyar, a társadalomismeret, etika és osztályfınöki órákon megbeszéljük az esélyegyenlıség jelentését, fontosságát és felhívjuk a figyelmet a hátrányos megkülönböztetés jogi – erkölcsi hibáira és következményeire. A tanulók iskolai életében a konfliktuskezelı magatartást és problémamegoldó gondolkodást gyakoroltatjuk. Bevonjuk a gyermekeket a közéleti munkába, a tanórán kívüli tevékenységekbe, a közösségi szabadidıs és sporttevékenységekbe, alapfokú mővészeti iskolai tevékenységbe. Segítséget és ajánlásokat adunk a gyermekeknek a szabadidı szervezésében. Feltérképezzük a tanulási, beilleszkedési szociális hátrányokat. Fejlesztı csoportot mőködtetünk, egyéni és kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk. Együttmőködünk a szakszolgálatokkal. 8.8.3. Eszközök Anyagi: szociális fejkvóta, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, tankönyvtámogatás, étkezési hozzájárulás, Diákönkormányzat, Diáksportegyesületi, Királymajor Alapítványi támogatás. Személyi: társas kapcsolatok, pedagógusok, különösen az osztályfınök, szülı, gyermekvédelmi felelıs, családgondozó, fejlesztı pedagógus, pszicho pedagógus, iskolapszichológus, logopédus, gyógytornász, diákönkormányzati munkát segítı pedagógus, szabadidı szervezı, könyvtáros. Tárgyi: fejlesztıpedagógiai eszközök, tanítást segítı eszközök, oktatóprogramok, könyvtár, számítógépek. 8.8.4. Eljárások Nevelési: bevonás, beláttatás, meggyızés, ösztönzés, motiválás, részvétel, kommunikációs technikák. Oktatási: tanulási technikák, gyakorlás, látás, hallás, térészlelés, mozgás, emlékezet fejlesztését szolgáló módszerek. Szervezeti forma: fogadóóra, szülıi értekezlet, egy osztályban tanítók értekezlete, Szülıi Tanács, Diákönkormányzat képviselıtestülete, Királymajor Alapítvány kuratóriuma, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Népjóléti Iroda, Járó Dóra Alapítvány. Szervezési forma: esetmegbeszélés, családlátogatás, családgondozás.
27
9. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink a nevelı- oktató munkánkban Célunk: formáljunk sikeres egyéneket.
9.1. Feladataink •
Az egyéni sikeresség, az önfejlesztı magatartás és tevékenység érdekében: - a reális önismeretet, önértékelést, önbizalmat, a pozitív gondolkodásmódot fejlesztjük, - a kommunikációs kultúrát formáljuk, - az önálló életvezetést, az önállóságot, a toleráns, empatikus kapcsolattartást és a sikeres konfliktuskezelést gyakoroltatjuk, - begyakoroltatjuk az életkornak megfelelı demokratikus magatartásformákat.
•
A szilárd jellem kialakítása érdekében - a jellemformálást, mint az erkölcsi magatartás alapvetı szabályozó tényezıjét tekintjük, - feladatunk autonóm személyiségek fejlesztése a szociálisan értékes magatartási tendenciák kialakítása során.
Ennek érdekében olyan korszerő, igényesen megválasztott munkaformákat és tevékenységformákat részesítünk elınyben, amelyek ösztönzik a gyerekek aktivitását, interakcióit. Az együttmőködésre ösztönzı tevékenység- és feladatrendszer megszervezésével segítjük a szociális képességek elsajátítását és fejlıdését, tevékenység közben alakítjuk az erkölcsi ítélıképességet, az erkölcsi összefüggések látásának képességét, a normakövetést, a mások érdekeinek figyelembevételére való képességet, a kapcsolat felvételt és a kapcsolattartás képességét. Az alsó tagozatban a szokás- és normarendszer megszilárdítását a felelısi rendszer permanens mőködtetésével, ellenırzésével, felsı tagozaton a Diákönkormányzati tevékenységrendszer és felelısi rendszer hatásrendszerével érjük el. •
Kognitív sajátosságok fejlesztése érdekében - a képességeknek megfelelı szellemi teljesítményeket folyamatosan értékeljük, - megszerettetjük a tanulást.
aktivitásra
motiválunk,
és
Ennek érdekében: A motivációs tényezıknek, mint a szokás, meggyızıdés, egyre nagyobb szerepet biztosítunk az ismeretek és képességek fejlesztésében. Fejlesztjük az intellektuális képességeket: az érzékelést, az észlelést, a figyelmet, az emlékezetet, a képzeletet és a gondolkodást. Kommunikációs képességek fejlesztése területén: a beszéd, az olvasás, az írás képességének alkalmazásszintő elsajátíttatására törekszünk. A cselekvés képességét a mozgás, az erıfeszítés, a helyes önértékelés képességén keresztül fejlesztjük. A szociális képességek fejlesztése: az erkölcsi ítélıképesség, az erkölcsi összefüggések látása, a normakövetés, a mások érdekeinek figyelembevételére való képesség, az együttmőködési képesség, a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás képességének alakításával. 28
•
Emocionális sajátosságok fejlesztése érdekében: - Esztétikai nevelési feladatunk: esztétikai szemlélıdés, élménybefogadás, és az esztétikai alkotás igénye, az esztétikai jelenségek reprodukálásának igénye, a gyerek saját megnyilvánulásaival és környezetével kapcsolatos esztétikai igényesség. - Egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos feladataink: Az iskolánk légköre, hagyományai a mozgás, a sport értékeit permanensen elıtérbe állítja, az eredményeket elismeri, jutalmazza.
Ezen feladatainkat a közvetett nevelési módszerek személyiségfejlesztı eszköz- és hatásrendszerén keresztül valósítjuk meg, vagyis a beidegzés, a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének, a meggyızıdés-formálásnak a fejlesztésével érjük el.
9.2. A személyiségfejlesztés eljárásai A személyiségfejlesztés hatásrendszerének eljárásai iskolánkban: • Törekedjünk arra, hogy a pedagógusaink személyisége felkészült, hiteles, meggyızı, magatartása igazságos, humánus. Partner: bánásmódra alkalmas legyen. • Iskolánkban a nevelés-oktatás szervezeti formái, módszerei tevékenység központúak, változatosak. Elınyben részesítjük a csoportmunkát, páros munkát, projektmunkát, a differenciálást. • Vizsgáljuk a tanulók adottságait, s megszervezzük az egyéni fejlesztést. • Az ellenırzésnél értékeléssel a tanulók teljesítményszintjét, közérzetét, s ezen keresztül az iskolánkhoz és a tanuláshoz való pozitív viszonyt erısítjük. • Iskolai rendezvényeinket, ünnepségeinket úgy szervezzük, hogy modellközvetítı, élmény-forrás jellegő legyen. • Lehetıségeket biztosítunk az elemzı beszélgetésekre, vitákra. • Az iskolánk esztétikus tárgyi-környezeti feltételrendszerét megteremtjük. • A korosztálynak megfelelı játékot, játékos elemeket elıtérbe helyezzük.
10. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink • Célunk a társadalmilag hasznos, morális felelısséggel bíró, közösségi aktivitásra képes, a közösség hasznára tevékenykedı személyiségek fejlesztése. • Feladataink: közösségformáló tevékenységrendszer szervezése, amely a sokszínő diákönkormányzati és osztályközösségi feladatok által valósul meg.
10.1. Értékóvó, fegyelmezett magatartásra nevelünk. • • • •
Egyetemes emberi értékeket közvetítünk tanórákon és tanulmányi versenyeken. Társadalmilag hasznos magatartás gyakorlására lehetıségeket biztosítunk. Az iskola rendjének, tisztaságának, esztétikumának megırzését elvárjuk. A természet szeretetére, a környezetet védı magatartásra ösztönzünk.
10.2. Hazafiságra nevelünk.
• Közösségi – társadalmi irányultságú jellemet formálunk. • A magyarságtudatot, a nemzethez tartozás érzését erısítjük. • Hagyományok ápolására, tiszteletére bíztatunk. 29
10.3. Multikulturális értékek tiszteletére nevelünk.
• Saját és más népek kultúrájának ismeretére és megbecsülésére ösztönzünk.
10.4. Az erkölcsi nevelés területén:
• A társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális képességeket fejlesztjük. • Elvárjuk a kulturált viselkedést. • Az együttmőködés, a családi élet, a barátság, a szerelem, a kapcsolattartás magatartásformáit megismertetjük. • Az egymás iránt érzett kölcsönös felelısség és felelısségvállalást kialakítjuk.
10.5.Az egészségre nevelés területén
• Az egészséges életmód, életvitel formáit elsajátíttatjuk. • A mindennapos testmozgás lehetıségét biztosítjuk, és igényét interiorizáljuk. • Az egészséges táplálkozás, az étkezési kultúra kialakítására és azt követı életforma megszilárdítására törekszünk. • A szenvedélybetegségek prevenciójára: a drog, az alkohol, a dohányzás, a játékszenvedély káros hatásainak megismertetésére, pozitív életvezetési minták követésére nevelünk. (Egészségnap, osztályfınöki tevékenység.)
10.6. A közösségfejlesztés eszközei
• DÖK tevékenység, alsó tagozatos felelısi rendszer. • Értékóvás: tisztaságnap, osztálytermi felelısség, védnökségi rendszer - papírgyőjtés, - erdei tábor • Hazafiság: a névadó, Gróf Széchenyi István tevékenységének megismerése és követése. - Széchenyi-nap, Széchenyi-gála és kiállítás - iskolaünnepélyek, - múzeumi napok, városismereti napok - mővészeti tábor. • Multikulturális értékek: idegen nyelvi vizsgák, - idegen nyelvi mővészeti szemle, - mővészeti szemle, - mővészeti tábor. • Erkölcsi nevelés: osztályfınöki tevékenység, - iskolaközösségi megmozdulások, - mővészeti tábor, DÖK tábor - Preferált értékek “igazolólapos” rendszere • Egészségre nevelés: Erdei tábor, - osztályfınöki tevékenység. - Egészségnap
10.7. A közösségfejlesztés hatásrendszere, eljárásai:
• • • • •
önkormányzati feladatok a DÖK szervezeti szabálya szerint fizikai munkafeladatok, pl. papírgyőjtés, védnökségi rendszer tanulmányi feladatok kölcsönhatásrendszer (közvélemény) irányítása hagyományok ápolása, fejlesztése 30
• • • • •
példakövetés pozitív egyéni és csoportos minták közösség elıtti dicsérete, jutalmazása nevelı személyek részvétele meggyızés, meggyızıdés formálás vita
11. Környezeti nevelési program 11.1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai 11.1.1.Törvényi háttér, szabályozók Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. Közgyőlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította, kifejezve, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. - A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet-és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethetı le: • 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70.§ A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. - Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. Évi LIII. Törvény ) 54. § 1. Cikkelye szerint ,,…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzetközi Környezetvédelmi Programjában (2003-2008.) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. Évi LXXIX. Törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak környezeti és egészségnevelési programot kell készíteniük. A Nemzeti Alaptantervrıl kiadott 243/2003. Sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.
11.2. Helyzetkép, helyzetelemzés •
• •
Iskolánk 1979-ben épült Csepelen a Soroksári-Duna közelében, Csepel természetvédelmi területeinek (Tamariska-domb, Kis-Duna öböl, Kis-Duna liget) szomszédságában, a Királymajorban, amely honfoglaló elıdeink kedvenc vadászterülete volt. Környezetünkben ma a kertváros családi házai ugyanúgy megtalálhatók, mint a lakótelep tízemeletes épületei. Az iskola helye befolyásolja Környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetıségeit. A közlekedési viszonyok változása, a forgalom növekedése a környezeti problémákon túl az egészségvédelem feladatait is bıvíti. 31
• • • • • • • •
Az iskola épülete könnyőszerkezetes, tágas aulája és tantermei világosak, levegısek. A szigetelés hiányosságai valamint a nyílászárók rossz állapota miatt télen gyakran fázunk, ısszel és tavasszal melegünk van. A szociális blokkok a létszámnak megfelelık, a rend és a higiénia megtartására fokozott figyelmet kell fordítani. Az épület helyiségei általában tiszták és esztétikusak (dekorációk, virágok, faliújságok, stb.. ). A több mint húsz éves mőanyag padlóburkolat kopott, nehezen tisztítható, könnyen sérül és ezért idınként balesetveszélyes. Az iskola tágas udvara zárt, nagy része lebetonozott, de vannak szép fáink, bokraink, virágaink, pázsitunk is. A felújított sportudvar, a mőfüves pálya és a „kis” játszótér a szabadidı hasznos eltöltésére is lehetıséget nyújt. Az iskolai büfé mőködésének feltételeit szerzıdés rögzíti. Szabályosan mőködik, az ANTSZ rendszeresen ellenırzi. A megfelelı felszereltség hiányában az áruválasztékból hiányoznak a friss gyümölcsök, tejtermékek.
11.3. Erıforrások 11.3.1. Belsı erıforrások Humán erıforrások Iskolavezetıség
Tanárok
Munkaközösségek vezetıi
Osztályfınöki közösség
Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minıségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönzı rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák, és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Elkészíti a Pedagógiai Programnak megfelelıen az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását.
Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötıdı környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Diákönkormányza- Lehetıségük van a környezeti tot segítı tanár nevelés egészségnevelési területeinek erısítésére. Iskolai védını, Elıadások tartása az egészséges iskolaorvos életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját. Kémia szakos tanár Gondoskodik a vegyszerek szakszerő elhelyezésérıl, szelektív
Erısségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.
Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetıséget ad a különbözı programok összehangolására (versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.). Lehetıség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Hulladékgyőjtés. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.
Gyakorlati szakértelem.
32
Adminisztratív dolgozók
győjtésekrıl. Segíti a terepen tartott programokat. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával.
Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, terem, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása. Diákok A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések). Szülık
Részt vállalnak a példamutatásban, hulladékgyőjtésben, takarékosságban. Zöldítési program, hulladékgyőjtés, környezetkímélı tisztítószerek.
Valamennyi diák érintett, nagy a jelentısége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnıtt résztvevıkkel. A fı hangsúly a szemléletformáláson van. Elıadások tartása, Tevékeny részvétel a szemléltetıeszközök gazdagítása, programokban, az ı szemléletük anyagi támogatás, külsı erıforrások is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain. felkutatása.
11.3.2. Külsı erıforrások, a kapcsolatrendszer feltérképezése Intézmény, szervezet Fenntartó Nemzetközi kapcsolatok Más közoktatási intézmények, óvodák Határon túli iskolák
Kapcsolat van × ×
Gazdasági, közoktatási, közmővelıdési Comenius projekt
Iskolai képviselı, kapcsolattartó Cserépné Varga Veronika Kovács Attiláné
×
Közös programok
Papp Andrea Loretta
×
Nyelvi táborok
× ×
Novákné Homolya Mária, Kovács Attiláné Erdei Iskola Jenei János Erdei Iskola Jenei János Rendezvények, kiállítások Gersei Éva Dr.Bölönyné J.Katalin Órák, rendezvények Hídvéghy Sándorné Szalai Józsefné Ellenırzés, határozat Papp Andrea Loretta Bőnmgelızés, ifjúságvédelem, Cserépné Varga balesetvédelem, fogadóóra Veronika Étkezés Lengyel Linda Múzeumi órák Lajkó Emese
×
Rendezvények
Nemzeti parkok Erdészet Közmővelıdési intézmények
× × ×
Múzeum, állatkert, vadaspark ÁNTSZ Rendırség
×
Helyi szolgáltatók Helytörténeti Múzeum Rákóczi –kert, Civilés Közösségi Ház
Formája, tartalma
× ×
Dr Bölönyné Janik Katalin 33
11.3.3. Anyagi erıforrások Fenntartó - Fenntartó (költségvetésbıl): épület karbantartás, felújítás, szakkönyvbeszerzés, versenyek, programok finanszírozása - Saját bevétel: szülıi befizetések (táborok, múzeumok, kirándulások) - Pályázatok
eszköz
és
JÖVİKÉP – ALAPELVEK, CÉLOK Az iskola jövıképe A hatékony környezeti nevelés eredményeként diákjaink aktív kezdeményezı szerepet vállalnak, majd a problémák megoldásában a környezettudatos szemlélet terjesztésében. Az intézmény külsı és belsı terei, valamint közvetlen környezete biztonságát, tisztaságát, esztétikumát fokozni, folyamatosan fejleszteni kívánjuk. Szeretnénk elérni, hogy az egyre szebb, harmonikusabb, egészségesebb stressz mentes környezet vonzó legyen szülı és gyermek számára. Ez iskolaválasztásnál is megkönnyíti majd a döntést a szülık számára, gyermeküket a mi iskolánkba íratják be. A belsı kerteket úgy kívánjuk felújítani, hogy alkalmassá váljanak szabadtéri tanórák megtartására. Diákjaink és dolgozóink jobban figyelnek majd az energia és vízfelhasználásra. A folyamatos papírgyőjtés következtében csökken a keletkezett hulladék mennyisége, és szeretnénk annak java részét szelektíven győjteni. Általános, hosszú távú cél A hosszú távú fennmaradás és fenntarthatóság érdekében: - Elısegíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létezı értéknek tiszteletét és megırzésé, beleértve az összes élettelen és élı létezıt, így az embert is, annak környezetével kultúrájával együtt. - Hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést. - Segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megırzését. - Elısegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT). - Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. - Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. - Bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megırzésébe, gyarapításába. - Képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak mőködni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Alapelvek -
Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. 34
-
Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. Fenntarthatóságra nevelés. A környezetetika hatékony fejlesztése. Érzelmi és értelmi környezeti nevelés. Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés. Tolerancia és segítı életmód. A környezettudatos magatartás és életvitel segítése. Az állampolgári – és egyéb közösségi – felelısség felébresztése. Az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggései. Helyzetfelismerések, ok-okozati összefüggések. Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség. Globális összefüggések megértése. Fogyasztás helyébe életminıség. Létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.
Rövid távú célok Rövid távú célok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg! Erısítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! A pedagógusok, a felnıtt dolgozók és a szülık személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztıi! Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.
Takarékoskodás a vízzel és a villannyal. A tanulók ismerjék meg szőkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat. Legyenek a tanulók környezetük, szülıföldjük védelmezıi!
Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást!
Feladatok A helyi tantervben mőveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket. Projektek kidolgozása pl. „Védeni kell!” A víz, a Föld, a Duna Képzések, továbbképzések, szülıi értekezletek tartása az adott témában. Tisztasági ırjárat szervezése (diákönkormányzat). Szelektív hulladékgyőjtés – egyelıre csak a papír folyamatos győjtése, tárolásának és elszállításának megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása. Rendszeres, majd alkalmankénti ellenırzések. Természetben, környezetben végzett szemlélıdés, vizsgálódás, kutatómunka, kiállítások, vetélkedık, elıadások szervezése a „Jeles napokra”. „Örökbefogadási” akciók: egy-egy fát, területet, szobrot, folyószakaszt, állatkerti állatot stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. Faültetés, téli madáretetés. „Zöld sarok” kialakítása az iskola könyvtárában, szakkönyvek, folyóiratok, video-anyag és CD-k beszerzése. Az iskola újságban „zöld” rovat nyitása.
35
TANULÁSSZERVEZÉSI ÉSTARTALMI KERETEK Helyi értékek és problémák megjelenése a tanórai tevékenységben – megjelenése a tantárgyakban Tanórai tevékenység Tantárgyi megjelenés 1. Csepel-sziget földrajzi és geológiai adottságai A sziget keletkezésének ideje, módja Környezet, földrajz, természetismeret Kızet és talaj összetétele Földrajz, természetismeret Települései, lakossága Történelem, földrajz Természetes növénytakarója, állatvilága Természetismeret, földrajz, biológia Gazdasága Természetismeret, biológia 2. A fıváros XXI. Kerülete, Csepel Történelmi, kulturális múltja, nevezetes Osztályfınöki, történelem, Hon-és épületei népismeret Határai, lakossága, gazdasága Történelem, osztályfınöki Természetvédelmi területei Környezet, földrajz, biológia 3. Ökológiai problémák és azok okai Városfejlıdés, ipar, közlekedés Technika, földrajz, történelem Szennyezı ipari technológiák Kémia, technika, természetismeret, környezet „szemét kérdés”- elhanyagolt területek Osztályfınöki, kémia, környezet, természetismeret A védett területek értékei és védelme Környezet, természetismeret, biológia Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetıségei
ALSÓ TAGOZAT Környezetismeret 1. osztály Témakörök, tartalmak Az idıjárás elemeinek (napsugárzás, hımérséklet, szél, felhızet, csapadék) megfigyelése. A víz megjelenési formái a természetben.
Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások.
A közvetlen környezetben elıforduló gyakori növények, állatok megfigyelése. Elemi ismeretek a növénygondozásról.
Tevékenységek Az idıjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése. Idıjárási naptár készítése. Szimbolikus jelek (nap, felhı, esı, stb.) használata. A különbözı csapadéktípusok vizsgálata. Részvétel a helyben hagyományos ünneplésben. Pl. Madarak és fák napja, a Föld napja. Egy fa, bokor örökbefogadása. Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben (öntözés, tápoldat készítés, ültetés, magvetés). Az iskolaudvar növényzetének vizsgálata. Séta az
36
iskola közelében lévı kertbe, parkba. Madarak megfigyelése. Kedvenc házi vagy hobbiállatok bevitele az osztályba (aranyhörcsög, macska, kutya). Könnyen tartható állatok az osztályban: halak, tengerimalac. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben. Búzavetés Luca napkor. Aranyfa (tévesen aranyesınek is nevezik), barka hajtatása februárban. Virágos növények magjainak elvetése, palántanevelés Anyák napjára.
2. osztály Témakörök, tartalmak Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. A környezetben elıforduló anyagok érzékelhetı tulajdonságai. Mérhetı és nem mérhetı tulajdonságok.
Az anyagok csoportosítása. Az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti kapcsolat.
A termesztett növények megfigyelése. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban.
A vadon élı és a tenyésztett, kedvtelésbıl tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása.
Életmőködésünk fıbb jellemzıi. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hı, zaj, szennyezett levegı, víz, talaj, erıs fény, a képernyı hatása, vérszívó élısködık).
A település és környéke felszínének jellemzı formái, vizei.
Tevékenységek
A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése tapintás alapján; élelmiszerek felismerése ízlelés alapján; hangszerek hangjának felismerése, különbözı zörejeknek az azonosítása a zajkeltı tárggyal. Kapcsolat keresése tulajdonság és funkció között. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Azonos funkciójú, de különbözı anyagú tárgyak összehasonlítása: pl. fakanál, leveses kanál, mőanyagkanál, vagy üvegpohár, mőanyag pohár. Képgyőjtemények készítése: fából készül, fémbıl készül stb. Egy pohár vízbe olaj öntése: az olaj a víz felületét borítja be. Az autók kipufogó gáza és a tiszta levegı összehasonlítása: levegıkonzervek készítése. Tapasztalatszerzés elızetes megfigyelési szempontsor alapján. Vizsgálódás kertben, gyümölcsösben, veteményesben. Séta a piacon. Zöldségfélék, gyümölcsök győjtése, vásárlása, tisztítása, saláták készítése. Az élılények változásának megfigyelése az idıben (növekedés, fejlıdés, pusztulás). Az idı és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költözı madarak). A megfigyelt jelenségek okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Aranyhörcsög, tengerimalac, akváriumi halak, kutya, házityúk stb. viselkedésének megfigyelése. Gondozás, az ember felelıssége az állatok életében. Képek sorba rendezése, a növények, állatok fejlıdése idırendjében. Virágpalánták nevelése különbözı helyzetekben: fény, víz megvonásának következményei. A 8-9 éves gyerek helyes napirendjének kialakítása. Képek, szavak sorba rendezése. Szituációs játékok, bábozás. Az iskolai életrend tudatos alakítása: tanulás, levegızés, mozgás, pihenés, étkezés ideje. A gyerekek korábbi élményeinek meghallgatása, elkerülési lehetıségek. Természeti értékeink szépségének felfedeztetése. Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése. Képgyőjtemények (fényképek) készítése.
37
3. osztály Témakörök, tartalmak Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetı ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerő képes határozók, térképek, álló és mozgóképek).
Tevékenységek Tévémősorok, reklámok és az azokban esetleg elıforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése. Tévémősorban a természetfilmek megjelölése. Mit nézzenek a gyerekek a televízióban? Könyvtári órák. Elızetes feladatok „búvárkodásra” enciklopédiákból, határozókból. A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti Egyszerő kísérletek az életfeltételek bizonyítására. feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: Palánták nevelése különbözı feltételek között: fény, fény, talaj idıjárás, szennyezı anyagok) hatása a víz, talaj megvonása, talaj szennyezése. Hasonló növények életére. helyzetek megfigyelése a kertekben, parkokban. Mi történik az „örökbefogadott” fával? Helyes viselkedésünk a természetben. Az ember szerepe a környezetében élı más élılények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Szituációs játékok. Irodalmi szemelvények. Séta kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása: madárles, hangok a természetben („hangtérkép” játék), szeméttérkép. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. megbeszélése, összehasonlítás a társakéval. Naplókészítés, győjteménykészítés: jó és rossz a környezetünkben. Például rossz: a nagy autóforgalom okozta zaj és bőz. Jó: fákat ültettek az utcánkban.
4. osztály Témakörök, tartalmak Az otthon tisztasága, szennyezı forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegıjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyezı források a környezetben, a szennyezés hatása az élılényekre, az emberre. A megelızés, a védekezés lehetıségei.
Különválogató hulladékgyőjtés.
A környezet szennyezıdése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetıségeinek megismerése.
Az ember hatása az élıhelyekre. A természet
Tevékenységek Folyamatos megfigyelések egyszerő vizsgálatok, kísérletek a levegı, a víz a talaj tisztaságáról. Környezetünkbıl vett vízminták egyszerő vizsgálata. Egyszerő eljárás a víz tisztítására, szőrésére. A lakóhely levegıtisztaságának megfigyelése. Levegı-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerő vizsgáló eszközökkel (nagyító, szőrıpapír). A lakóhely feltérképezése, a tiszta és szennyezett területek észrevétele, rögzítése. Ugyanarra a területre többszöri visszatérés, a változások rögzítése. Vízminta vétele, egyszerő vizsgálata (áttetszı-e, zavaros-e, szagtalan vagy bőzös?). Van-e benne élılény? Talajminta különbözı helyekrıl: pl. erdı, veteményes, utca, játszótér: szín, morzsalékosság, vízfelvevı képesség, vannak-e talajlakó állatok? Jelentıségének felismerése és szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír, komposztálható hulladék elkülönített győjtése az osztályban. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövıbeli környezeti hatásai közötti egyszerő összefüggések felismerése. Ötletroham: hogyan védekezhetünk a szennyezıdés ellen? Szennyezés nélküli város tervezése. Dramatikus játékok. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink
38
védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek.
befolyásolják a jövıt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Képek, cikkek győjtése a természetvédelemrıl. A helyi természetvédelmi terület vagy természet közeli hely felkeresése, megismerése. A helyileg védett növény- és állatfajok nevének ismerete. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító Dramatikus játékok helyes és helytelen szokásainkról. szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, Reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az között. elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra.
Rajz és vizuális kultúra 1. osztály Témakörök, tartalmak Kifejezés, képzımővészet
Tárgy- és környezetkultúra
Tevékenységek Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. állatokhoz, növényekhez kötıdı témák). Virágok, csigaházak, tollak, termések győjtése, rendezgetése. Lenyomatok készítése. Nyomatok. Díszítés. A környezet szépítése. Harmonikus környezet kialakítása az osztályban: képek, függönyök, növények. Az esztétikum fenntartása.
1. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció
Tárgy és környezetkultúra
Technikák
Tevékenységek Élılények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzıinek megjelenítése (pl.: évszakok, idıjárás). Képeskönyv készítése: a négy évszak.. Tárgyak csoportosítása. Használat és jelentés. A tárgyak üzenetének megfejtése. Régi használati tárgyak bemutatása, pl.: mángorlófa, csigacsináló. Mire használhatták? Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelés gyapjúból). Bábok zöldségekbıl: krumplimalac, káposztatündér, szemétszörnyek készítése.
2. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció
Tevékenységek A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemzı színek, formák megfigyelése, késıbb ennek felelevenítése (pl. meredek domboldal, alacsony házak, karcsú templomtorony, fehérre meszelt kerítések…).
39
3. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció
Tevékenységek Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Folyamatábrák: virágot ültettem… Elolvadt a hóember… „Házimozi” – játék. Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerőbb összefüggéseinek vizsgálatával. Város, falu konstruálása. A jellemzı formák megkeresése. Játszótér tervezése, makett készítés.
Tárgy és környezetkultúra
Technika és életvitel 1. osztály Témakörök, tartalmak A természetes és mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok. Az anyagokhoz kötıdı mesterségek
A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.
Tevékenységek Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belılük készíthetı tárgyak között az anyagok alakítása során. Agyagozás: madárkák, teknısök, csigák. Homokvár építése. Termésbábok készítése. A közlekedés környezetszennyezése: lég- és zajszennyezés. Környezetbarát közlekedési formák, energiatakarékos jármővek.
2. osztály Témakörök, tartalmak Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és lakótér. Az ember természetátalakító munkája.
Az anyagok feldolgozása. Takarékos anyagfelhasználás.
Tevékenységek Az ember és környezete. Az évszakok és az idıjárási elemek megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak fölsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzıik elmondása. Makett készítés: ház hajtogatása. Berendezés. Öltöztetıbaba készítése Tárgyak készítése hagyományos kézmőves technológiával (pl.: vesszıbıl, faágakból, háncsból, kukoricaszárból). Játékkészítés: zúgattyú, gúzs stb. Videofilmek a hagyományos mesterségekrıl. A maradék anyagok tárolásának megszervezése.
3. osztály Témakörök, tartalmak Élıvilág és tárgyi környezet. A biológiai élıhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok.
Tevékenységek A környezet tárgyainak anyagai és eredetének megismerése. Győjtı utak: kukoricacsuhé, főzfa-vesszı, tobozok, győjteménykészítés, rendezés. Videofilmek. 40
Háztartástan, életvitel Háztartási eszközök és biztonságos használatuk. Lakóhelyi szolgáltatások.
A háztartást megkönnyítı eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Helyes idı-, anyag- és pénzbeosztás. A háztartásban elıforduló különbözı energiafogyasztó berendezések megismerése, energiafogyasztásuk összehasonlítása. Otthoni számlák ellenırzése. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság.
4. osztály Témakörök, tartalmak Épített környezet, korszerő építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet. Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a résztermék, a félkész termék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma.
Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményei. Mőködıképesség és esztétikum. A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi, légi közlekedés. Helyi és távolsági közlekedés.
Tevékenységek A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi élet elınyeinek és hátrányainak megbeszélése. Képgyőjtemények készítése. Szituációs játékok. Az alapanyagok célszerő kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. Mesterségek és termékeik. Hogyan készül? Egy-egy termék elkészítésének folyamata. Egyszerő makettek készítése. Hidak, viaduktok, toronyházak, alagutak. A lakóhely legszebb épületei. Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése. Különbözı közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok.
Magyar nyelv és irodalom 1–4. osztály Témakörök, tartalmak Irodalom, szövegértés A mindennapi életbıl, a természeti környezetbıl vett témán alapuló rövid szépirodalmi mővek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztı mővek.
Tevékenységek 1.o.: Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. 2.o.: A szereplık cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. 3.o.: A szereplık cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása. 4.o.: Érzelmek, emberi kapcsolatok, fölismerése, értékelése a mővekben. Több szempont figyelembevétele a szereplık viselkedésének megfigyelésében. Pl.: Zelk Zoltán: Párbeszéd Nemes Nagy Ágnes: Madarak Móra Ferenc: A másik macska Kányádi Sándor: A születés öröme Fekete István: Tüskevár
41
Testnevelés 1–2. évfolyam Témakörök, tartalmak Szabadidıs sporttevékenységek
Tevékenységek Séták, szánkózás, hócsata, hóemberépítés. Ügyességet fejlesztı közlekedési eszközök. A mozgás örömének átélése, a szabad levegın való tartózkodás fontossága. Az idıjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.
3. évfolyam Témakörök, tartalmak Szabadidıs sporttevékenységek
Tevékenységek Gyalogos, kerékpáros túrák, hócsata, korcsolyázás, szánkózás. A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése.
4. évfolyam Témakörök, tartalmak Szabadidıs sporttevékenységek
Tevékenységek Számháború, járırversenyek (a lehetıségek figyelembevételével). Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen.
Ének-zene 1. évfolyam Témakörök Ünnepkörök dalai (mikulás, lucázás, karácsony, márc. 15., Anyák napja). Mővészeti értékő komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban). Tárgyi, környezeti zajok, zörejek.
Tartalmak Dalos játékok elıadása. Éneklés szöveggel emlékezetbıl. Helyes testtartás, levegıvétel alkalmazása.
2. évfolyam Témakörök Újabb népi mondókák. Népi gyermekjátékdalok, népszokások.
Tartalmak Idıjárásra, idıjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák.
3. évfolyam Témakörök Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bıvítése. Európai gyermekdalok. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások).
Tartalmak
42
4. évfolyam Témakörök Jeles napok, ünnepkörök dalai.
Tartalmak
FELSİ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam
Célok: megérteni, írni, gondolkodni tanít ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkrıl. Petıfi Sándor: Az Alföld Tájékozódás a dokumentumtípusok között: szépirodalom és ismeretközlı könyvek, segédkönyvek (szótárak, lexikonok).
6. évfolyam
Győjtımunka csoportosan vagy egyénileg. A talált adatok célszerő gondos elrendezése, vázlatban jegyzetben.
7. évfolyam
A mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet hivatalos iratainak megfogalmazásában.
8. évfolyam
Idegen nyelv
Témakör: természeti környezetünk: a természet megóvása, Földünk nevezetes tájai, veszélyeztetett növények és állatok.
Tananyagrészek, tartalmak Általános személyiségfejlesztés. Környezet leírása, közlése és a környezeti leírás befogadása. A családdal, iskolával, lakóhellyel kapcsolatos érzések leírása. Verselemzés, mesék feldolgozása drámapedagógiai módszerekkel. Regényelemzés, filmvetítés. Környezet ábrázolása, leírása. Példakép megfogalmazása, ballada feldolgozások drámapedagógiai módszerekkel. Modern informatika és adatbázis kezelés a környezeti nevelésben. Saját vélemény megfogalmazása. Versek összehasonlító elemzése. Állampolgári nevelés a környezeti nevelésben. Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás. Verselemzések. Globális nevelés, biodiverzitási probléma, fenntarthatóság. Képleírás, párbeszéd, fogalmazás, beszélgetés, vita, monologikus beszéd; Természetes anyagok felhasználása tantermek dekorálásakor. Újságcikkek, fordítások, képek győjtése, tabló készítése; Projekt készítése Budapest középületeirıl, látványosságairól. Természeti környezetben megtartott óra. Célzott megfigyelések az élılényekrıl, beszélgetés. Video, kiselıadás, szituációs párbeszéd.
43
Matematika
Informatika
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
Cél: a tanulókat körülvevı konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése; adatok győjtése környezetünkbıl; matematika a természettudományokban.
Cél: tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése. Táblázatok kezelése, katalógusokban való eligazodás. A grafikai programok oktatásánál a természet elemeinek reprodukálása, szerkezetük, sokféleségüknek érzékelése. Animáció készítése: Évszakok, Egy virág „élete”.
Statisztikák készítése, értelmezése. Táblázat-, grafikonkészítés. Átlagszámítások. Kalóriaszámítás. Pénz megtakarítási lehetıség a családban: pl. otthoni, éttermi étkezés összehasonlítása, menühöz valók árának becslése, megtudakolása. Mérések teremben, udvaron. Számítások környezetszépítéssel, védelemmel kapcsolatban:pl. Mennyibe kerülne az iskola udvarának füvesítése? Hány tanuló tartózkodhat a teremben, ha fejenként 3 köbméter levegıre van szükség stb. A matematikaoktatásba beépíthetı sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejezıdik be. Tananyagrészek, tartalmak Hatékony informatikai és kommunikációs technológia elısegítése
Ember- és környezetkímélı munkakörnyezet kialakítása, megóvása. A káros hatások ellensúlyozásának ismertetése (alacsony sugárzású monitor, helyes testtartás stb.). Az informatika oktatás során keletkezı szennyezı hulladékok szelektív győjtése (tonerek, patronok). Elektronikus levelezés, Ergonómiai elvek és Tudatosítjuk, hogy az e-mail nemcsak gyors, megoldások megismerése; de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok Munkaeszközök optimális mőködésének megismerése, kíméletes géphasználat; sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési Könyvtári búvárkodás e témákban. mód is. Böngészı programok által a hazai és nemzetközi Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes környezetvédı szervezetek pályázatainak, emberi törekvés az egészség és környezet irodalmának, felhívásainak figyelemmel kísérése. egyre színvonalasabb megkímélése, ennek A hardverismeretnél ismételten kitérünk az érdekében újabb, káros hatásoktól egyre ergonómiai elvekre, a hitech alkatrészek mentesebb termékek megjelenése az környezet- és egészségkímélı hatására. informatikai piacon is. Táblázatok összeállítása környezeti katasztrófákról, környezetbarát anyagokról és eseményekrıl. A győjtımunka anyagának feldolgozása szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját rajzzal, beszkennelt, letöltött képpel.
44
8. évfolyam
Mozgófilm és prezentáció készítése aktuális környezetvédelmi témában (védett állatok stb.) problémák, lehetséges megoldások. Virág, fa szerkezetének megrajzolása, növekedésének érzékeltetése. Algoritmizálás
A győjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintő ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan meg is óvják környezetüket, kiállnak a környezetkárosító cselekedetek, tervek ellen.
Történelem és állampolgári ismeretek
Célok: a tantárgy alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Annak megismerése, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy ország, térség fejlıdésére. A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelıs magatartás kialakítására.
Állampolgári neveléssel való kapcsolat: a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatához való hozzájárulás. Tevékenység: a múlt egyes elemeinek, tevékenységének megismerése és rekonstruálása mellett jövıtervezés, makettek, rajzok, fogalmazások, esetenként számítógépes animálás révén.
5. évfolyam
Vadászat, halászat, győjtögetés, természeti népek napjainkban
6. évfolyam
7. évfolyam
Természettudományi / Néprajzi Múzeum. Videofilmek közös megtekintése feladatlapok kitöltésével. Szituációs játékok – „jön a kardfogú tigris”. Ahol lehetséges terepen győjtögetés, halászat/ kézzel, horoggal. Múzeum, kiállítás és kézmőves foglalkozás: agyaggal, szalmával, Földmővelés, állattenyésztés, termelés, rézlapokkal, rézszálakkal. természetimádás Szituációs játék – varázslás. Videó Egyiptomról. Tepsiben homokból, falapokból csatorna, zsilipkészítés / otthoni munka. Egyéni beszámoló, kiselıadás: Milyen Öntözéses földmővelés környezeti katasztrófával járt Mezopotámiában a túlzott termelés? Egyéni beszámolók, kiselıadások könyvek, filmek alapján a környezeti adottságok és az Természet és gazdaság görög és a római világban ebbıl eredı tevékenységekrıl; mivel jártak a hajóépítésekhez szükséges nagy mennyiségő fakitermelések rajzok, festmények és Finnugor nomád pásztorkodás makettek készítése otthoni munka. Város és falu Falvak elhelyezkedése; épületek, szántók, legelık, kert; eszközök; az évszaknak megfelelı munkák; az erdı adta megélhetési lehetıségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítése, feldolgozása; az ipar megjelenése és természet-átalakítása: vaskohászat Ómassán és Diósgyırben /7. évfolyam anyagához /, Erdei Iskola. Egyéni beszámolók, kiselıadások: Európa Az újkor: gyarmatok, manufaktúra, gazdagodása és fejlıdése milyen „árat” fizettetett az indiánkultúrákkal és népekkel. világkereskedelem Térkép készítése a világkereskedelmi útvonalakról montázzsal: mit visz a hajó – otthoni munka. A polgári átalakulás: a mezıgazdaság és a gépek Iparmővészeti / Mezıgazdasági Múzeum
45
forradalma Az iparvárosok kialakulása, Magyarország a millenniumi ünnepségek, a világkiállítás idején /fények és árnyékok/.
8. évfolyam
Az ökológiai problémák
A fogyasztói társadalom problémái
A népességrobbanás a világ szegényebb felén
A globalizáció problémája
Az Európai Unióba való belépésünk problémái Fizika
7. évfolyam
Cél: annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet Közlekedıedények: környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége.
8. évfolyam
Az egyes elektromos fogyasztók, háztartási gépek teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentısége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása.
Biológia
Cél: a tanulók legyenek tisztában, a földi élıvilág sokféleségével, e sokféleség értékével, segítsék elı e változatosság fennmaradását.
feladatlapok alapján való megtekintése egyéni beszámolók, kiselıadások a természeti környezet átalakításáról /bányászat, folyószabályozás / és szennyezésérıl; az épített környezet és az emberi kapcsolatok elsivárosodásáról /munkás bérlakások/ és gazdagodásáról /gyártulajdonosok palotái, úthálózat, vasúthálózat/; ez utóbbi környezetszennyezésérıl. Egyéni beszámolók és kiselıadások az egyéb tanórákon, a tömegtájékoztatásban megismert problémákról; külföldi és hazai jó és rossz megoldásokról; a bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna elkerülni ıket /pl. 2000. évi hazai árvíz/; a régiók, a kisebb közösségek, az osztály lehetıségei (papírgyőjtés, szelektív hulladékgyőjtés, a szemetelés, a zaj-, idegi ártalmak csökkentésére). Fogalmazások, rajzok, tablók készítése a jövı városairól, otthonairól – otthoni munka. Egyéni beszámolók, kiselıadások: milyen találmányok révén lehetne a sivatagok visszahódításával élelmiszertermeléssel és ipartelepítéssel fejleszteni ezeket a területeket. Beszélgetés, hogyan ırizheti meg egy kis ország a kultúráját, szokásait, identitását.
Elızetes győjtımunka alapján beszélgetés arról, mit tehet az ország, és mit tehet az egyén, akár a tanuló is, hogy a csatlakozás elınyeibıl minél többet élvezhessen; a hátrányokat pedig a lehetıség szerint minimalizálja.
Egyszerő mérések adatfeldolgozás, grafikonok, diagramok értékelése. A víz fizikai tulajdonságainak vizsgálata, érzékszervi vizsgálatok. Kísérlet: különbözı szerkezető talajok vízáteresztı, vízmegkötı képessége. Cikkek, képek győjtése a víz- és talajszennyezésrıl, azok hatásáról. Galván elem szétbontása tanári felügyelet mellett. Fogyasztásmérık leolvasása. Elektromos fogyasztás összehasonlítása neoncsövek és izzólámpák esetén, számítások. Háztartási energiafogyasztással kapcsolatos kiadások elemzése, energiatakarékossági lehetıségek otthon, iskolában.
46
7. évfolyam
8. évfolyam
Kémia
7. évfolyam
8. évfolyam
A globális problémák és a rá adható biológiai válaszok bemutatása. Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a környezet között lévı kapcsolatok bemutatása. A földi élıvilág általános jellemzése. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentısége a földi élet és az ember szempontjából. A forró övezet: az ıserdık pusztulása és védelme, az elsivatagosodás. A mérsékelt övezet: a lomberdık, a füves puszták, a tajga és védelmük. A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és védelmük. Tengerek: életközösségek, szennyezés megelızés és öntisztulás. Rendszerezés: különbözı élılénycsoportok jelentısége és védelme, táplálékláncok A mozgásszegény életmód következményei. A légzıszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az egészséges táplálkozás. Cél: fel kell hívni a figyelmet, hogy a kémiai ipar jelentıs környezetkárosító, és potenciális környezetvédı. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energia takarékosságnak mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének a szemléletét. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait.
Videó- anyagok megtekintése, szakirodalmak tanulmányozása, aktualitások figyelemmel kísérése, megbeszélése. Önálló információgyőjtés különbözı életközösségekrıl, élıhelyekrıl. Kiselıadások, poszterek készítése. Látogatás valamelyik vadasparkba vagy állatkertbe. Az élılények életmódja, élıhelye, szervezete közötti összefüggés megfigyelése. Szituációs játék az ember bioszférára gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ık maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében. A megismert anyagok szerepe a mindennapi A környezetünkben elıforduló legismertebb életben helyes használatuk, egészség- és kémiai változások felismerése, értelmezése. környezetkárosító hatásaik. Az ivóvíz paraméterei. Kísérlet: desztillálás (kémiailag tiszta víz). Oldatok kémhatása, mérések, pH. A vízkeménység okai, következményei, kísérlet: cserepes virág öntözése kemény vízzel, vegyszeres vízzel. Beszélgetés, tanulói győjtımunka, kiselıadások a vegyszerek élıvilágra gyakorolt hatásáról környezetszennyezésekrıl. Légszennyezéssel kapcsolatos adatok elemzése. A környezet terhelését csökkentı lehetıségek a mindennapi életben. Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban. Talaj: Na, CaCO3, K, Mg, Si stb. Víz: keménység, vízkı, savasság. Építkezések anyagai. Korrózióvédelem. Környezeti kémia: energiagazdálkodás, tőzifa, természetes és mesterséges szenek, kıolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Levegıszennyezés: üvegházhatás, savas esı, 47
Természetismeret
5. évfolyam
6. évfolyam
Földünk és környezetünk
7. évfolyam
szmog. Vízszennyezés, kémhatás, iontartalom, szerves szennyezıdés, szennyvíz és tisztítása. Cél: az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák attitődök, értékrend kialakítása. A környezettudatos döntések elısegítése. A tanuló lássa be, hogy ı maga is felelıs a természet jövıjéért. Becsülje meg környezete értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelızésére. Ismerje a leggyakoribb környezetszennyezéseket. Az idıjárás és az éghajlat elemei. A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A talaj védelme. Felelıs magatartás a természetben. A legismertebb háziállatok és termesztett növények. Az állatvédelem legfontosabb szabályai.
A KN valamennyi fıbb területének tartalmait és nevelési céljait lehetıvé tevı tananyagok a tanórai, az erdei iskolai és a tábori helyszíneken.
Tapasztalatgyőjtés, megfigyelések, egyszerő mérések kísérletek. Meteorológiai megfigyelés, idıjárási adatgyőjtés, mérési adatok csoportosítása, ábrák, grafikonok elemzése. Évszakok jellemzése. A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet: halmazállapot változása. Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Számítások. Cikkek, aktuális hírek győjtése vízszennyezıdésekrıl (interneten is). Kísérlet: szennyezett víz hatása a cserepes növényre. Akvárium, terrárium létrehozása, madárodúk, madáretetık kihelyezése. Szobanövények, virágágyak gondozása, megfigyelése. Parkok, kertek felkeresése, mesterséges környezet alakítása. Beszélgetés házi kedvencek megfelelı tartásáról. A hazai élıvilág. Az erdık és védelmük. A füves Megfigyelések, vizsgálódások természeti területek és védelmük. A lakóhely környékének környezetben. védett, és nem védett természeti értékei. Kirándulás, terepgyakorlat. Feljegyzések, fajlista készítése. Környezetkárosító tényezık elemzése. A lakóhely épített és természeti értékeinek felfedezése, tanulmányi séta. Feljegyzés a környezet állapotáról, javaslat védelemre. Napló, poszter készítése helyi értékekrıl. Cél: a jövı kihívásaira való felkészülés érdekében ismertetni a regionális és globális problémákat és a lehetséges megoldási módokat. Tudatosítani a társadalom mőködése és a környezet állapota közötti összefüggéseket. Megismertetni a társadalmi és természeti értékeket. Afrika: elsivatagosodás. Szemelvények győjtése a természeti Amerika: az ültetvény, a farmvidék, a környezetet veszélyeztetı folyamatokról. technológiai park és az agglomerációs zóna mint Környezeti problémákkal kapcsolatos tipikus táj. videofilm megtekintése, megvitatása. Európa: az országok kapcsolata a földrajzi Beszélgetés a megújuló energiaforrások környezettel. hasznáról, a kıolajszállítás veszélyeirıl. TV, sajtóanyag, győjtımunka. 48
8. évfolyam
Magyarország földrajza. Természeti adottságaink és erıforrásaink, medencejelleg. A belvíz, az árvíz és a hóesés okozta veszélyek. Népesedési folyamatok.
Technika és életvitel
Cél: annak megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. Bemutatni a fenntartható fejlıdés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A technikai nevelés alkalmas a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatására. Az ember környezet átalakító tevékenysége. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. A városi és a vidéki közlekedés. A levegıszennyezés és elkerülésének módjai. A kerékpáros, gyalogos és tömegközlekedés. Háztartástan: egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése.
5. évfolyam
6. évfolyam
Gazdálkodás a természeti erıforrásokkal. A bányászat hatásai a környezetre. Környezetkímélı technológiák, hulladékok. A háztartási hulladékok szelektív győjtése.
Példák győjtése a természeti adottságok és a gazdasági élet kapcsolatáról, csoportmunka. Kiselıadások egy-egy ország természeti, gazdasági sajátosságairól, értékeirıl, kapcsolatairól más országokkal. Térképek, ábrák, statisztikai adatok elemzése. Történelmi visszatekintés földrajzi szempontból. Kiselıadások, beszélgetés, összefüggések keresése. Fotók, képeslapok győjtése, tabló készítése. Korabeli vízrajzi térképek elemzése, éghajlati összefüggés keresése. Képek, szemelvények bemutatása árvízrıl, belvízrıl, veszélyeirıl, következményeirıl. Grafikonok elemzése a folyóvizek szennyezettségének helyzetérıl. Népesedéssel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése. Népesedési problémák okainak feltárása. Számítási feladatok népsőrőséggel kapcsolatban. Idegenvezetıi kiselıadás hazánk nevezetességeirıl. Terméklista győjtése hazai termékeinkrıl, kivitelünkrıl.
Séta az iskola körül, mesterséges környezeti tényezık listázása. Megfigyelés: milyen növények, állatok élnek környezetünkben? Milyen az épületek állapota? Térképvázlat készítése, fák bejelölésével. Egyszerő levegı tisztasági vizsgálatok: szálló porszennyezıdés kimutatása közlekedési út mentén és attól távolabb, pl. fás területen. Forgalomszámlálás: adott idı alatt hány db. gépkocsi halad el? (Csoportmunka) Hétvégi élelmiszer-bevásárlás anyagainak csoportosítása. Milyen alkotórészeket tartalmaznak? Megfigyelés: mit tartalmaz a háztartási szemét? Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat? Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról, a természet anyagainak hasznosítási módjairól. Képek, szemelvények győjtése, bemutatása környezetkárosító hatásokról. Videofilm megtekintése környezetkímélı technológiákról. Kiselıadások a szelektív hulladékgyőjtés jelentıségérıl, a hulladék újrahasznosításáról. 49
7. évfolyam
8. évfolyam
Az iskola szelektív hulladékgyőjtési lehetıségének megtervezése. A fosszilis energiahordozók. A savas esık. Videó film a savas esık okozta Az erımővek bemutatása. Alternatív energiakörnyezetkárosító hatásokról. források: (nap, szél, biomassza, geotermikus A környék épületeinek, szobrainak energia). Az alternatív energiahasznosítás (pl. megfigyelése terepsétán, a mészkı pusztulási formái. napkollektor) egyszerő bemutatása. A közlekedési eszközök környezetkímélı Szituációs játékok közlekedési szokásokkal használata. kapcsolatban. Energiatakarékosság a lakásban. Villany-, gázszámlák tanulmányozása. Hogyan takarékoskodhatunk otthon, és az iskolában az energiával? A természet kizsákmányolása a fenntartható Beszélgetés, képek, szemelvények fejlıdés. A napelemek és egyéb környezetkímélı bemutatása alternatív energiaforrásokról. energiaforrások. Víztakarékosság. A jövı környezetkímélı közlekedésének megtervezése. Energiatakarékosság lehetıségei a főtés során. Környezetkímélı közlekedési eszközök. Üzemlátogatás során megfigyelés a víz A fogyasztói társadalom és a reklám. felhasználásáról, vízszennyezésrıl, víztisztításról. Vízzel való takarékoskodás megtervezése otthon, iskolában. Hétvégi vagy napi bevásárlásaink során mi az, amire nem volt szükségünk? Mit vásároltunk fölöslegesen, miért (listázás, indoklás)?
Az osztályfınöki munka és a környezeti nevelés Néhány témakört ajánlunk, amely köré egy-egy tanév során (az életkort és a tanulmányokat figyelembe véve) az osztályközösség környezeti nevelése szervezıdhet.
5. évfolyam A közösségben elfoglalt hely. Felelısségvállalás. Saját környezetünk megteremtése. Szőkebb, tágabb környezetünket nemigen ismerjük, megszoktuk, elsiklunk fölötte. Szükségszerő évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erısítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú felelısségvállalás. Emellett az iskolai környezetbıl, a lakóhelyrıl való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés – szélesítheti a skálát. Kézenfekvı lehet valamely helyi környezeti értékkel való virtuális és valós találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk?
6. évfolyam A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek. A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk. A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelı ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekvıkészséget kell formálnunk. A nemzeti parkokba való ellátogatás például, biztos hátteret adhat a hazai, sokszínő természeti környezet megismeréséhez. Eközben a környezetünket ért „támadások” is felismerhetıkké lesznek. Feltérképezésük megalapozza a következı év tennivalóit.
7. évfolyam A fogyasztói társadalom. A hulladék. Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltőnt, 50
vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdıívek segíthetik a feltárást Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetıségét mutatja be.
8. évfolyam A varázsszó: energia. Mibıl lesz? Talán a semmibıl keletkezik? Mivé válik? Hol tőnik el észrevétlenül? Valóban eltőnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetıvé, utolérhetıvé! Látogassunk el valamilyen bányába, erımőbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi számláinkat!
Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások 1.
Terep: - terepgyakorlatok -
2.
„Akciók” -
-
séták, kirándulások városi és zöld környezetben (Duna part, természetvédelmi területek)
Erdei Iskola Tisza-tábor Városismereti vetélkedık Tanulmányi kirándulások
Papírgyőjtés, szárazelem győjtése kiállítás rendezése „jeles napok” iskolazöldítés
3.
Kézmőves foglalkozások Fıként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira
4.
„Látogatás” - múzeum - állatkert - vadaspark - botanikus kert - nemzeti park - papírgyár
5.
projektek, projektversenyek
M Ó D S Z E R E K A környezeti nevelés hatékonyságának növelése érdekében a lehetı legnagyobb módszergazdagságra, módszertani megújulásra van szükség. Kívánatos, hogy a választott módszer interaktív és élményközpontú legyen. Gyakran alkalmazandó módszerek: - kooperatív tanulási technikák - terepgyakorlati módszerek (tapasztalás, mérés, leírás, értékelés, stb.) 51
-
játékok projektmódszer kreatív tevékenységek (plakát, tabló, rajz készítése) győjtımunkák riportmódszer modellezés filmek, CD-k használata TANESZKÖZÖK
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvetı oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlıdéssel, új eszközöket kell beszerezni. A terepgyakorlatokhoz erdei iskola programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegı- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelı audiovizuális illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi erıforrások” címő alfejezet tartalmazza.
AZ ISKOLAI KÖRNYEZET JAVULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK
1.
2.
3.
4.
Célok Biztonságos belsı környezet Tisza, egészséges és esztétikus belsı környezet
-
Biztonságos tiszta, ápolt külsı környezet Tanórák természeti környezetben -
Feladatok Burkolatok (mőanyag padló) cseréje Az elektromos szerelvények felülvizsgálata, cseréje Festések, felújítások Takarítás ellenırzése Gyakori szellıztetés A mellékhelyiségekben szappan, WC papír biztosítása, Növények gondozása Dekorációs anyagok elhelyezése Információcsere az önkormányzattal Megállapodások megkötése a szolgáltatokkal A belsı kertek alkalmassá tétele a tanórai foglalkozásokra A tanmenetekben (környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, rajz,) jelölni a Duna-parti terepgyakorlatokat és más iskolán kívüli
Eszközök Költségvetés, munkaköri leírások Kapcsolattartás, együttmőködés, munkaköri leírások, Belsı Ellenırzési Terv
Kapcsolattartás, együttmőködés Költségvetés Munkaköri leírások Tanórák Terepgyakorlatok
52
5.
6.
7.
8.
A szemét mennyiségének csökkentése Szelektív szemétgyőjtés
-
-
foglalkozásokat Folyamatos papírgyőjtés tárolási feltételek
Tanulók, szülık és iskolai dolgozók együttmőködése A szelektív szemétgyőjtéshez szükséges Költségvetés edények beszerzése, elhelyezése, Munkaköri leírások karbantartása
Egészséges ételek - A büfé alkalmassá tétele és italok a büfében (gyümölcsmosó, hőtıszekrény tejtermékeknek) Takarékos főtés, - Nyílászárók felújítása világítás és - Energia ırjáratok szervezése - Energiatakarékos fényforrások vízfelhasználás használata - Vízcsapok karbantartása
Együttmőködés Költségvetés Költségvetés Munkaköri leírások Energia ırjáratok
53
KOMMUNIKÁCIÓ,
KAPCSOLATRENDSZER
Az iskolán belüli kapcsolatrendszer, kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, hiszen a környezetkárosító tevékenység gyakori oka maga az információhiány. Tudatosítani kell, hogy a környezeti nevelés az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élı közös ügye. A szülıket is csak megfelelı kommunikációval lehet bevonni, érdekeltté tenni az iskola céljainak elérésében. Iskolán belüli kommunikáció formái: - információk közlése faliújságon - kiállítások gyerekmunkákból - tablók készítése, bemutatása - szórólapok készítése Iskolán kívüli kommunikáció formái: - a környezetrıl, környezetvédelemrıl szóló cikkek, rádió-és televíziós friss hírek feldolgozása, értékelése - a közvetlen környezet állapotmérése, együttmőködés az illetékesekkel MINİSÉGFEJLESZTÉS Az iskola minıségbiztosítási programjában a minıségirányítási paraméterek és célok között több olyan pont is található, amelyek a környezeti nevelési programhoz jól illeszkednek, céljaink azonosak: - tiszta, esztétikus környezet - biztonság - bevonás - innováció - szakmai felkészülés, kompetencia, szakértelem, felelısségtudat - kommunikáció - motiváltság Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: - átdolgozott tanmenetekben, - több környezeti nevelési tartalomban a tanórákon, - változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerekben. 1.
A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben, a gyerekek örömmel készülnek a következı projektre.
2.
Javul az iskola és környezete tisztasága, növekszik a biztonság. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot. Csökken az elszállított szemét mennyisége. Kevesebb a csomagolási hulladék a szemetesekben.
3.
Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögı csapok, égve felejtett villanyok. Észrevehetıen csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplı összeg. Ha a gyerekek ismerik környezetüket, jobban kötıdnek hozzá és megóvják annak értékeit.
4.
54
PEDAGÓGUS
–
TOVÁBBKÉPZÉS
A szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlesztés érdekében az ötéves továbbképzési idı alatt – minden évben más-más munkaközösségbıl – évente legalább 1 fı vesz részt környezeti nevelési tanár – továbbképzési programokon. Elképzelésünk illeszkedik a Minıségirányítási Programban meghatározottakhoz.
12. Egészségnevelési program 12.1. Az egészségnevelési program elkészítésének alapjai Törvényi háttér, szabályozók Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. Közgyőlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította, kifejezve, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. -
A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet-és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethetı le: • 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70.§ A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. - Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják:
A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. Évi LXXIX. Törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak környezeti és egészségnevelési programot kell készíteniük. A Nemzeti Alaptantervrıl kiadott 243/2003. Sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII.11.) sz. Országgyőlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyőlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. Évi CLIV. Törvény az egészségügyrıl, 38.§ (1) bek.
12.2. Helyzetkép, helyzetelemzés Az iskola 1979-ben épült Csepelen, a Királymajorban. Közvetlen környezetében a kertváros családi házai és a lakótelep 10 emeletes épületei egyaránt megtalálhatók. A közlekedési viszonyok változása, a forgalom növekedése az egészségvédelem feladatait is bıvíti.
55
Az iskola helyiségei világosak, levegısek, aulánk tágas. A szigetelés hiányosságai, valamint a nyílászárók rossz állapota miatt télen az optimálisnál alacsonyabb, nyáron magasabb a hımérséklet. A felújított szociális blokkok a tanulók létszámának megfelelnek, a rend és a higiénia megtartására fokozott figyelmet kell fordítani. A több mint 20 éves mőanyag padlóburkolat kopott, nehezen tisztítható, könnyen sérül, és ezért idınként balesetveszélyes. Az iskola tágas udvarán a felújított sportudvar, a „játszótér” nagyszerő lehetıség a friss levegın szervezett sportfoglalkozások, szabadidıs tevékenységek számára. Tornatermünk nagy alapterülető, jól felszerelt, a hozzá tartozó szociális helyiségek száma a tanulók létszámának megfelelı. Az iskolaorvos és a védını, az iskolapszichológus munkájához felszerelt orvosi szoba áll rendelkezésre. Kapcsolattartásunk jó színvonalú, rendszeres. Az elıírt szőrıvizsgálatokon, méréseken a tanulók részt vesznek, a védıoltásokat megkapják. Védınınk készséges, segítıkész és aktívan részt vesz tanulóink egészségnevelésében, mentális gondozásában is. Évek óta sikeres programunk a hagyományos egészségnap, melyen minden tanulónk és pedagógusaink 80 %-a részt vesz. A gazdag program megvalósítását külsı kapcsolataink (ÁNTSZ, Fodor József Szakképzı Iskola és Gimnázium tanárai, tanulói, kortárssegítık, védınık, orvosok stb.) is segítik.
12.3. Erıforrások 12.3.1. Belsı erıforrások Humán erıforrások Iskolavezetıség
Tanárok
Egészségfejlesztı munkacsoport
Osztályfınöki közösség
Diákönkormányzatot segítı tanár
Feladat, szerepkör Támogatja az egészségnevelési programokat. A minıségi munka részeként értékeli ezt a tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönzı rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák, és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes egészségnevelési tartalmakat. Elkészíti a Pedagógiai Programnak megfelelıen az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelı munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külsı támogatókkal. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötıdı és a környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Lehetıségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erısítésére.
Erısségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.
Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata az egészséges életmódra nevelés. Lehetıséget teremt a különbözı munkaközösségek programjainak összehangolására (egészségnap, versenyek, akciók stb.) Lehetıség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Hulladékgyőjtés.
56
Iskolai védını, iskolaorvos
Fogorvos Kémia szakos tanár
Adminisztratív dolgozók
Technikai dolgozók
Diákok
Szülık
Elıadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját. Szőrıvizsgálatok, mérések, védıoltások. Szőrıvizsgálatok Gondoskodik a vegyszerek szakszerő elhelyezésérıl, szelektív győjtésekrıl. Segíti a terepen levı programokat. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, terem, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, stb. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések). Elıadások tartása, szemléltetı eszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külsı erıforrások felkutatása.
Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.
Szakmai kompetencia. Gyakorlati szakértelem.
Részt vállalnak a példamutatásban, hulladékgyőjtésben, takarékosságban. Zöldítési program, hulladékgyőjtés, környezetkímélı tisztítószerek. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentısége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnıtt résztvevıkkel. A fı hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ı szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.
12.3.2. Külsı erıforrások, a kapcsolatrendszer feltérképezése Intézmény, szervezet Fenntartó, közoktatási intézmények Nemzetközi kapcsolatok
Kapcsolat van ×
×
Határon túli iskolák ×
Nemzeti parkok Erdészet Közmővelıdési intézmények Múzeum, állatkert,
Formája, tartalma Gazdasági, közoktatási, közmővelıdési, közös programok Duna projekt
Nyelvi táborok
× × ×
Erdei Iskola Erdei Iskola Rendezvények, kiállítások
×
Órák, rendezvények
Iskolai képviselı, kapcsolattartó Cserépné Varga Veronika Papp Andrea Loretta, Novákné Homolya Mária, Kovács Attiláné Novákné Homolya Mária, Kovács Attiláné Szalai Józsefné Jenei János Dr. .Bölönyné J. Katalin Hidvéghy Sándorné, 57
Vadaspark ÁNTSZ Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Fodor József Szakképzı Iskola és Gimnázium Rendırség
× × × × ×
×
Ellnırzés, határozat Gyermekvédelmi munka segítése Mentális gondozó Rendezvények, információáramlás Kortárssegítık, rendezvények (egészségnap)
Helyi szolgáltatók Helytörténeti Múzeum
× ×
Bőnmgelızés, ifjúságvédelem, balesetvédelem, fogadóóra Étkezés Múzeumi órák
Civil-és Közösségi Ház
×
Rendezvények
Szalai Józsefné Takács Györgyi Novákné Homolya Mária Lajkó Emese, Kódiás Józsefné Novákné Homolya Mária Szalai Józsefné
Cserépné Varga Veronika Takács Györgyi Dr Bölönyné Janik Katalin Gersei Éva
12.3.3. Anyagi erıforrások Költségvetés: eszköz- és szakkönyvbeszerzés, versenyek, programok finanszírozása Pályázatok Saját bevétel: szülıi befizetések (múzeum, táborok, kirándulások)
12.4. Jövıkép Szeretnénk elérni, hogy egészségnevelési munkánk eredményeként tanulóink olyan emberré váljanak, aki képes megteremteni az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetıségei között, a változó terheléshez alkalmazkodni tud, megırzi individuális önállóságát, miközben társadalmilag integrálódik. -
-
-
Az egészséges életmódra nevelés sikere lesz, ha tanulóink – különösen a lakótelepeken élık – többet sportolnak a szabadidejüket hasznosan, kortárs közösségben töltik, egészségesebben táplálkoznak, kevesebbet ülnek a TV és a számítógép elıtt. Szeretnénk elérni, hogy a fokozott egészségügyi gondozást igénylık száma csökkenjen. Törekszünk arra, hogy az iskola belsı és külsı terei tiszták, biztonságosak, egyre harmonikusabbak legyenek, és a gyerekek stresszmentesebb környezetben tanulhassanak. Reméljük, ez még vonzóbbá teszi majd iskolánkat szülık és tanulók részére egyaránt. A közétkeztetés és az iskolai büfé áruválasztéka feleljen meg az egészséges táplálkozás korszerő igényeinek. Szeretnénk a mőfüves pálya adta lehetıségeket még jobban kihasználni. Célunk az iskolában folyó délutáni foglalkozások fenntartása és bıvítése. Hosszú távú célok
-
Segíteni a pozitív életszemlélet kialakulását. Kialakítani az önmagunkkal és környezetünkkel szembeni felelısségérzetet. Felismertetni az összefüggést az életmód, a viselkedés és az egészség állapota között. Felismertetni azt a tényt, hogy az egészség megırzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataink minıségén is múlik. Ismerjék az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóit. 58
-
„fogyasztás helyébe életminıség” – ismerjék a létminıséggel kapcsolatos értékeket, viselkedési normákat. Rövid távú célok
Rövid távú célok Az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!
Egészségfejlesztı munkacsoport kialakítása.
A pedagógusok, a felnıtt dolgozók és a szülık személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztıi! A mindennapos iskolai testedzési program. Az egészségnevelési program 1. sz. melléklete, a Pedagógiai Program 2.sz. melléklete.
Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.
Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást!
Feladatok A helyi tantervben mőveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket. Koordinálni, segíteni a munkacsoportok munkáját. Éves tervek készítése. Pályázatok készítése. Kapcsolatteremtés külsı támogatókkal. Képzések, továbbképzések, szülıi értekezletek tartása az adott témában.
A program végrehajtását segítı tervezés, ellenırzés. Mérések. Tisztasági ırjárat szervezése (diákönkormányzat). Szelektív hulladékgyőjtés – egyelıre csak a papír folyamatos győjtése, tárolásának és elszállításának megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása. Szakkönyvek, folyóiratok, video-anyag és CD-k beszerzése.
12.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Az egészségnevelési program szerint mind a hagyományos, mind a nem hagyományos tanórai foglalkozásokba az alábbi lényeges témaköröket és tartalmakat kell beilleszteni az életkori sajátosságoknak megfelelıen. TÉMAKÖRÖK A biztonság megırzése
A táplálkozás
TARTALMAK Az emberi tevékenységet veszélyeztetı tényezı: a „kockázatos” és a „veszélyes” viselkedési módok. Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. Veszélyes foglalkozások. Az egyén és a csoport viszonya a kockázatok felmérésében és kivédésében Az étrend fontossága, szerepe az egészség megırzésében. 59
Mozgás és személyes higiéné
Veszélyes anyagok
Az emberi szexualitás
Családi élet és kapcsolatok
Javaslatok az étrend megváltoztatására. Az étrendben tervezett változtatások fontossága. A különbözı tájak, népek étkezési szokásainak, étrendjeinek (pl. mediterrán étrend) megismerése. Példák az egészséges étkezésre. A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A testkép megerısítése. A külsı megjelenés összetevıi, jelentése és hatása A rendszeres testmozgás és testápolás szerepe az egészség megtartásában. A rendszeres testmozgás megtervezése. A pihenés, a relaxáció szerepe, formái. A mozgásukban korlátozottak vagy sérültek egészségmegırzésének lehetıségei, módjai. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás egészségkárosító hatása. A szenvedélybetegségek közös vonásai. A pszichoaktív szerek veszélyei a gyerekek életében. A „legális” és „illegális” szerek, függıség, hozzászokás fogalma, törvényi szabályozás. A függıség válfajai és fokozatai, társadalmi megítélésük. Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora. A nemi érés tudatosulása A nemi identitás kialakulása. Sztereotípiák a nemi szerepekben a különbözı nemzedékek körében. A biológiai nem és a kultúra. Tájékozódás szexuális kérdésekben. Az abortusz erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozásai. A kapcsolati hálók fontossága. A barátság mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben. Hogyan látnak minket mások? Jellegzetes kamaszkori problémák megoldási módjai, technikái. A reális énkép és a személyiség kapcsolata. Mások szemszögébıl látni a dolgokat (empátia). A kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében. 60
A környezet
A jelen hatása a jövıre. Az ipari mérető áramtermelés és a környezet. A technológiai fejlıdés káros következményei. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében. „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Marketingtechnikák és a környezetvédelem.
12.5.1. Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt egészségnevelési lehetıségei Egészségnevelés-tartalmú tantárgy
Egészségnevelést csak nyomokban közvetítı tantárgy Osztályfınöki, biológia, környezet Magyar és idegen nyelv, Tantárgyak és természetismeret, földrajz, fizika, technika, rajz, ének, emberismeret, testnevelés, életvitel történelem Évfolyamok
1. osztály
2. osztály
3. osztály
Mozgás és higiéné. Szőkebb és tágabb lakóterem. Mozgás és mosdás. Ne csak együnk, táplálkozzunk! Kézmosás: mikor? Cipı tisztítása: csak ha jön a Mikulás? Közlekedés – biztonság. Háziállat: tartás, gondoskodás, higiéné. Az utca, ahol lakom: tisztaság és környezetvédelem. Tisztelet a szülıknek és a nagyszülıknek. Mozogj minden nap! Közlekedés – biztonság. Az élılények táplálkozása, az ember táplálkozása. A mozgáshiány veszélyei. A barátom és én. Az osztályközösség élete. A nap: napfény – napmeleg. Öltözködés: évszakok.
Rajzoljuk le a családot! Rajzolunk gyümölcsöket, zöldségeket! Számoljunk gyümölcsökkel!
Lerajzolom a lakásunkat (házunkat, szobámat). Zene és sport. Dalok az állatokról.
Változó korok és kultúrák. Sportágak lerajzolása. Ételek neve idegen nyelven. Sportolókról szóló könyvek. Receptgyőjtemény.
61
4. osztály
5. osztály
6. osztály
7. osztály
Fogalmazás írása egészségrıl, betegségrıl. Sportágak különbözı nyelveken. Gyümölcsök és zöldségek neve idegen nyelven. Sport az irodalomban és a képzımővészetben. Helyes napirend és étrend tervezése. Az osztályközösség és én. Olimpiai játékok története. Ünnepek és az étkezés. Olimpiai és világjátékok Evés vagy nassolás. zenéje. Lányok-fiúk: kamaszodunk. Híres sportolók szobrai a Egyéni és csapatsportágak. világban. A drog fogalma, a dohányzás. Mit ettek ıseink? Fızzünk vagy pároljunk? Csendéletek alkotása. Lányok-fiúk: kamaszodunk. Az egészségmegırzéssel Gyógyszerek, házipatika. kapcsolatos WEB lapok Veszélyek, balesetek. kezelése. A reklámok és az egészséges Különbözı országok ételei. ételek. A főszerek eredete és Az alkoholfogyasztás veszélyei. használata. Autóval vagy gyalog. Magyar ételek. Kirándulás vagy bevásárlóközpont Egészséges ételek receptjei, Hétköznapi társalgás. salátakészítés. Helyem az osztályközösségben. Szenvedélybetegségek. Fizikai törvényszerőségek a Drogok és hatásuk. sportban. Szexualitás. Reklámok és hatásuk. Gyorséttermek kínálata. A zene szerepe a Elégtelen táplálkozás – mindennapokban. hiánybetegségek. Eleink ételei a magyar Barátság vagy párkapcsolat. irodalomból (Krúdy?). Aerobiológiai állomások Tervezz egészséges étlapot! jelentısége. Mindennapos testmozgás. Reklámok és hatásuk. Szerves anyagok bomlása. A passzív dohányzás. Egészségkárosító veszélyes anyagok. Ember és lakóhely (higiénia). Szüleim és barátaim. Születésnap, névnap: adni jó! (hagyományok) Táplálkozás: reggeli-ebéd-vacsora. Nyári sportok. Téli sportok. Szabadidı.
62
8. osztály
Az alkohol, a drog, és a dohányzás hatása a szervezetre. Milyen anyagok vannak a cigaretta füstjében? Táplálkozás – energiaforrás. Hogy nézek ki? Testépítés korlátokkal, szerek nélkül. Tolerancia. Szeretet vagy szerelem. Szexualitás. Legyen idıd sportolni! Egészségkárosító veszélyes anyagok. Élelmiszerek, adalékanyagok. Aludni jó! (az alvás fontossága)
Közös ünnepeink és ünneplésük. A zene, mint az öröm és a bánat kifejezıeszköze. A lelkiállapot tükrözıdése a természetben. A Berlini Olimpiai Játékok (antiszemitizmus a XX. században). Figyelemfelkeltı szórólap készítése (szövegszerkesztıvel).
12.5.2. Tanórán kívüli egészségnevelési foglalkozások 1. egészségnap 2. sportkörök 3. napközi 4. erdei iskola 5. versenyek 6. tanulmányi kirándulások 1. osztály
2. osztály
3. osztály
4. osztály
5. osztály
Higiéné: fogmosás, kézmosás, WC használata. Táplálkozás: gyümölcs, zöldség minden nap. Helyes napirend – szabadidı hasznos eltöltése. Évszaknak megfelelı gyümölcsök győjtése. Sport – mozgás. Higiénés szokásrend alakítása, helyes napirend – szabadidı hasznos eltöltése. Idıjárás megfigyelés, öltözködés. A növények élete ısz – tél – tavasz. Sportdélutánok a családdal. Higiénés szokásrend alakítása helyes napirend – szabadidı hasznos eltöltése. Az egészség, mint érték: rajzkiállítás. Győjts képeket az egészséges táplálkozásról. Sportnapló: mennyit fejlıdtem szeptember óta. Sportversenyek. Higiénés szokásrend alakítása helyes napirend – szabadidı hasznos eltöltése. Nem szemét, hulladék! Járj utána: környezetszennyezı anyagok a környezetemben. Természettudományi és a Mezıgazdasági Múzeum meglátogatása. Készítsünk salátát! Sportversenyek. Mindennapos testmozgás. Veszélyes anyagok. 63
6. osztály
7. osztály
8. osztály
Fittség mérés. Egészségterv készítése: táplálkozás, mozgás, környezetvédelem. Sportbemutató: próbáld ki! Fittség mérés. Mit teszünk a környezetünk érdekében? Tervezz „egészséges” étlapot! Veszélyes anyagok. Csodák palotája. Leszoktatom szüleimet a dohányzásról! Tervezz „egészséges” étlapot! Egészségterv készítése: táplálkozás, mozgás, környezetvédelem. Alkohol, dohányzás, drog. A másság elfogadása. Kortárs képzık elıadása a veszélyes anyagokról. Mindig van alternatíva! Stressz oldása sporttal. Alkohol, dohányzás, drog.
12.6. Módszerek Az egészségnevelés leghatékonyabb módszerei interaktívak, lehetıséget kínálnak az érzelmi átélésre is és élményközpontúak. Gyakran alkalmazandó módszerek: - kooperatív és differenciáló tanulási technikák - megfigyelések, tapasztalatok értékelése - pozitív kortárshatások erısítése / önismereti klub, kirándulás, játék - győjtımunkák - projektmódszer - riportmódszer - meghívott külsı elıadók - kreatív tevékenységek / rajz, plakát, stb.. - filmek, CD-k használata
12.7. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvetı oktatási eszközökkel, sporteszközökkel, amelyek az egészségnevelési munkához szükségesek. A fejlıdéssel lépést tartva folyamatosan frissíteni kell a tantárgyi szemléltetı eszközöket, a tanulói kísérleteket és projektek megvalósításához szükséges eszközök, szak- és CD könyvtárat, az audiovizuális, multimédiás, digitális eszközöket. (Pedagógiai Program 6. sz. melléklete.)
64
13. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység 13.1. A tevékenység célja: A közösségileg hasznos személyiség formálása
13.2. A tevékenység feladata: -
-
az egyéni felelısi rendszerbe, felsı tagozaton a diákönkormányzati felelısi rendszerbe való bevonás ösztönzés, motiválás a választható tanórakeret készségfejlesztı (testnevelés, kézmőves, technika, természettudományok, informatika) foglalkozásaira a tanórán kívüli sokszínő tevékenységrendszerbe való bevonás: szakkörök, sportkör, mővészeti tábori tánc, báb, drámaképzés a kapcsolattartási kudarcok hátterének felderítése magatartás helyett konfliktuskezelı, problémamegoldó a konfliktuskeresı magatartásformák fejlesztése (én-üzenet, értı figyelem fejlesztése) a beláttatás, meggyızés módszerének következetes alkalmazása demokratikus magatartásformák fejlesztése (kulturált véleményalkotás, kulturált beszéd, közösségi érdekkel való azonosulás, közösségi tevékenységekben való aktív részvétel, csoport azonos viselkedés, kirekesztettség felszámolása) empatikus, toleráns bánásmód kialakítása közösségi normák, szokások begyakoroltatása értékóvó és tisztelı magatartás fejlesztése példaképek segítségével családgondozás, gyermekvédelem
13.3. A fejlesztés színterei: -
osztályfınöki tevékenység DÖK tevékenység tanórán kívüli tevékenység: szakkörök, versenyek, táborok (Erdei tábor, Mővészeti tábor) szabadidı szervezés, szabadidıs tevékenységek (kirándulás, színház, klubdélután, sport, mővelıdési házak) programjaiba való bekapcsolás családgondozás
14. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység 14.1. A tehetségfejlesztés célja: -
a tanuló egyéni sikerességének biztosítása
14.2. A tehetségfejlesztés feladata: -
intellektuális képességek gazdagítása, dúsítása tehetsége kibontakoztatásához szükséges személyiségfaktorok /egyéni motiváció, érdeklıdés fejlesztése/ attitőd, kreativitás, magatartás fejlesztése a potenciális tehetségek felismerése
65
14.3. A tehetségfejlesztés fajtái: 14.3.1. A tehetséggondozó programjaink célja, fajtái I. Két tanítási nyelvő képzés: Gondolkodás és kommunikációs képességfejlesztés a célnyelvi ismeretszerzéssel és a német célnyelvi ismeretek eszközként való alkalmazásával; a kétnyelvő gondolkodás és kommunikáció készségének megalapozása és fejlesztése; más népek kultúrájának megismerése, tisztelete. II. Emelt szintő képzések: Angol - német idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés tantárgyakból. Korszerő, a társadalom gazdasági igényeinek megfelelı intellektuális és egyéni képességek felismerése, fejlesztése, pályaorientálás. Az idegen nyelvi kommunikáció, az elvont gondolkodás, eszközalapú tudás, az egészséges életmód alapjainak fejlesztése, a tanulás megszerettetése, a társadalmilag-közösségileg hasznos önfejlesztı magatartás kialakítása, a csoporttechnikák elsajátíttatása, együttmőködési készség fejlesztése. III. Sportosztály emelt szintő testneveléssel: A 2012/13. tanévtıl a leendı 5. évfolyamosok számára – felmenı rendszerben – egy osztály keretében sportosztályos képzést indítunk. A sportosztályba olyan 4. osztályos diákok jelentkezését várjuk, akik komolyan szándékoznak sportolni és tanulni. Elsısorban a kézilabda, öttusa, labdarúgás iránt elhívatott és azokban jártas fiúk és lányok jelentkezését várjuk, de olyanokat is szívesen látunk, akik most választanak sportágat. A délelıtti öt iskolai testnevelés óra keretében sportág specifikus képzés történik, amely kellı alapot nyújt a délutáni egyesületi edzésekhez. Az edzéseket együttmőködési szerzıdés keretében a szakedzık az iskolánkban tartják. •
•
Tehetségek azonosítása - két tanítási nyelvő képzés: beiskolázandók körébıl, a tanulói képességek többlépcsıs vizsgálata - felsı tagozat: a tanuló alsó tagozaton nyújtott eredményei és a teljesítménytesztben nyújtott eredménye A tehetségek adekvát fejlesztése Az iskola Pedagógiai Programja által meghatározott módon.
•
A tehetséggondozás célcsoportjai - két tanítási nyelvő képzés: beiskolázandók körébıl, szülıi igény és tanulói képességek alapján - Választható tanórák, emelt szintő képzés: - alsó tagozat: beiskolázandók köre a szülıi igény alapján - felsı tagozat: szülıi igény és tanulói teljesítmény szint alapján
•
A tehetséggondozás szervezeti formái - elkülönített tanulócsoport: két tanítási nyelvő osztály - differenciált tanulócsoportok évfolyamonként: emelt szintő tanterv szerint haladó kiscsoportok /l0 - 15 fı/ a választható tanórán 66
- differenciált tanórák - tanórán kívüli kiscsoportok érdeklıdés szerint: szakkörök, sportkörök, projekt csoportok - individualizált fejlesztés: versenyek • -
A tehetséggondozás értékelése belsı vizsgák külsı mérések versenyeredmények nyelvvizsga középiskolai felvételi, pályaválasztás, középiskolai nyomon követés, visszajelzések
•
A tehetséggondozás kapcsolódása (elızmények, hagyományok, trendek) - Az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott iskolaprofilhoz illeszkedı és a társadalmi igényeknek adekvát képesség és személyiségfejlesztı program mőködtetése.
•
A tehetséggondozás forrásai anyagi források: emelt fejkvóta, pályázatok, Királymajor Alapítvány mőködés forrásai: csoportbontás, kiscsoportok mőködtetése a rendelkezésre álló intézményi órakeretbıl humán források: a meglévı humán erıforrás fejlesztése (továbbtanulás, továbbképzés) a személyi feltételek bıvítése a kéttannyelvő és a sportiskolai programon
-
Feladatunk: A korábbi kötelezı tanórakeretbe épített speciális és emelt szintő tantárgyi programok továbbfejlesztésével egy sokszínőbb, a tanulók érdeklıdéséhez rugalmasabban illeszkedı, komprehenzívebb tantárgyi és tanórai struktúrával az egyéni érdeklıdés és képesség hatékonyabb kibontakoztatása. A két tanítási nyelvő képzési folyamat 2-8. évfolyamig zárt rendszerő képzés, ami lehetıvé teszi hosszútávon a magasan kvalifikált szakember réteg kialakítását. A választható tanórakeretre szervezett tantervek, a sokoldalú intellektuális képességek fejlesztését teszik lehetıvé. A tanórán kívüli tevékenységek a sokoldalú személyiségfejlesztés lehetıségeit szélesítik. 14.3.2. Képességfejlesztés célja A fejlıdés szempontjából fontos általános intellektuális képességek mellett a tehetség kibontakoztatásához szükséges személyiségfaktorok – motiváció, érdeklıdés, attitőd, kreativitás, magatartás, viselkedés – fejlesztése. Kézmővesség, természettudomány, társadalomismeret, technika, ének: Pályaorientáció, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel, a tanulási nehézségekkel küzdı tanulók esélyteremtése, az értékóvó és teremtı, magatartás fejlesztése, az esztétikus környezet iránti igényre nevelés. • Célcsoport Azok az alsó és felsı tagozatos tanulóink, akiknek általános intellektuális képességük meghaladja az átlagost és megfelelı motivációval rendelkeznek. • Szervezeti formák: gazdagítás, dúsítás tanórán és tanórán kívüli tevékenységben, osztály és kiscsoportos keretekben. 67
• Értékelés: a tanulói és tanári elégedettségi mutatók, kiállítások, bemutatók, kiadványok, tanulói munkák
15. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 15.1. A gyermekvédelmi tevékenység célja: A veszélyeztetett és hátrányos helyzető tanulók családi és iskolai hátterének kezelése, esélyteremtés, az iskolaközösség tanulóinak gyermekvédelmi prevenciója.
15.2. A gyermekvédelmi tevékenység feladata: A veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetfelszámolása, kezelése.
15.3. A gyermekvédelmi tevékenység fajtái: • Helyzetelemzés: A veszélyeztetettség okainak feltárása. • Szociális segítségadás: - Segélyezés: rendszeres és rendkívüli (Önkormányzat) térítési kedvezmény (szociális fejkvóta) tankönyvtámogatás ösztöndíjak, támogatások (alapítványok, egyesületek) természetbeni támogatás (Családsegítı Szolgálat) üdültetés - Pszichés és mentális gondozás Színterei: osztályfınöki tevékenység, gyermekvédelmi fogadóórák, családlátogatások, családgondozói és pszichológiai segítségadás a társintézményekkel (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat), esetmegbeszélések, (osztályfınök, gyermekvédelmi felelıs és társintézmények képviselıi). • Esélyteremtés a tanulásban: - A tanulás megszerettetése, a tudni vágyás erısítése. - Kezdeményezzük, javasoljuk a szülınek, illetve a tanulónak a napközis, (1-6. évfolyamig), 7-8. évfolyamban a tanulószobai foglalkozások igénybevételét. - Folyamatosan motivált tanulási szituációk megteremtésével, differenciált munkáltatással, egyéni értékelı rendszerrel. - Egyéni továbbhaladási ütem meghatározása és segítése. - Tantárgyi felmentések az értékelés és a minısítés alól a Nevelési Tanácsadó, ill. a Szakértıi Bizottság javaslata, határozata alapján. - Felzárkóztatás: 1-3 fı részére szervezett tanórán kívüli korrepetálások. - Speciális pedagógiai bánásmód (Gordon módszer). - A gyermekek eltérı gyermekvédelmi problémáinak tudatos feltárása. - Tanórán kívüli tevékenységekbe való bevonás. - Közösségi tevékenységekbe való bevonás (DÖK megbízatások).
68
• Gyermekvédelmi intézkedés krízis helyzetben: - Helyettes szülı ill. gyám kineveztetésének kezdeményezése. - Ideiglenes állami gondoskodás indítványozása. - Állami gondoskodás indítványozása.
15.4. Általános prevenciós gyermekvédelmi feladatok elsıdleges prevenciós célzattal: -
Személyiség és közösségfejlesztés tanórán, osztályfınöki órán és a tanórán kívüli tevékenységben. Mentálhigiénés, egészségvédelmi és drogprevenció (osztályfınöki tevékenység, Egészségnap, Erdei tábor, DÖK). Bőnmegelızéssel kapcsolatos tájékoztatás, erkölcsi nevelés (osztályfınöki óra). Önismeretre és konfliktuskezelésre nevelés, a kirekesztettség felszámolása (osztályfınöki és diákönkormányzati tevékenység). Családi életre nevelés (osztályfınöki tevékenység, Egészségnap). Szülık folyamatos tájékoztatása, rendszeres kapcsolattartás a szülıi házzal. Szemléletformálás a Szülık Akadémiáján, ill. a szülıi értekezleteken az egészséges életmód, a demokratikus magatartásformák gyakorlására, a nyitott, toleráns, empatikus bánásmódra nevelés tekintetében. A családpedagógiai szemlélet formálásának lehetıségei: tájékoztatás, ismeretterjesztés, pedagógiai-nevelési tanácsadás, segítségnyújtás.
A gyermekvédelmi feladatokat a gyermekvédelmi felelıs(ök) irányítják, koordinálják munkaköri leírás alapján.
16. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı tevékenység 16.1. A tevékenység célja: Sikeres személyiségek formálása. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása – az SNI, a BTM, illetve a hátrányos helyzető (és HHH) gyermekek –, hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása.
16.2. A tevékenységek feladata: -
a gyermekek felvértezése sikertényezıkkel részképességi hiányterületek feltárása részképesség hiányok folyamatos fejlesztése sajátos nevelési igényő (SNI) tanulókkal való foglalkozás
A sajátos nevelési igényő gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelı pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy igényjogosultságát megállapították (30. § (1.)). A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók fejlesztése.
69
A részképesség zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal, szervezett, átmeneti formának tekinthetı, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerő alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél elıbb visszakerüljön az ıt integrálni képes környezetbe.
16.3. Fejlesztéssel összefüggı pedagógiai feladatok Kiemelt célok feladatok
• • • • • •
A megvalósítás színterei
• •
Kiemelt feladatok diszgráfia esetén
• •
diszlexia,
• • • • • • •
Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén
• • • • • • •
kudarctőrı képesség növelése a tanulási zavarok kialakulásáért felelıs funkciók fejlesztése a sajátos nevelési igényő tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztı folyamatban tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása a tanuló fejlettségének megfelelıen egyéni továbbhaladás biztosítása minden tanórán rehabilitációs célú fejlesztı foglalkozáson, felzárkóztató foglalkozásokon téri és idıreláció kialakítása praktikus és verbális szinten vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás, mozgás, hallás koordinált mőködtetése beszédfejlesztés, aktív szókincs bıvítése, helyes ejtése verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között olvasástechnika és tempó fejlesztése olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutása alatt idegen nyelv oktatás speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel segítı környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során a relációs viszonyok nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása számfogalmak kialakítása és bıvítése, a manipuláció elıtérbe helyezése, képi vizuális megerısítés az érzékelés- észlelés, a figyelem- emlékezet, a gondolkodás- beszéd összehangolt intenzív fejlesztése segítı, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.) az alapmőveletek fogalmi kialakítása, képi vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkezı számkörökben a matematika nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítı technikák megtalálása, alkalmazása 70
Kiemelt feladatok figyelemzavar és hiperaktivitás esetén Kiemelt feladatok beilleszkedési zavar esetén
• • • • • • •
A fejlesztés alapelvei
•
•
szerialitás megerısítése a tartós figyelem képességének folyamatos egyéni és kiscsoportos fejlesztése a tantárgyi teljesítmény méltányos értékelése különös tekintettel az írásbeli feladatoknál a közösségbe történı sikeres bevonás egyéni megbízásokkal közösségi feladattudat megerısítése a biztató pedagógia elvei szerint közösségi magatartás erısítése konfliktuskezelési technikák elsajátításával az osztályfınöki órákon egyéni és kiscsoportos személyiség fejlesztés az iskolapszichológus bevonásával A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közremőködését igényli, egyéni terv alapján – a kialakulatlan részképesség jellegének megfelelıen az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgy részekbıl az értékelés és minısítés alól mentesítés lehetıségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctőrıképesség növelése, az önállóságra nevelés
16.4. Részképességi hiányterületek feltárása Elsı évfolyamon fontos a tanulást segítı részképességek megfigyelése, a problémák feltárása, a felzárkóztatás és fejlesztés megszervezése. A szakértıi bizottság és Nevelési tanácsadó szakvéleménye, valamint az osztályfınök javaslata szerint megfigyeljük a tanulók képességeit: - beszéd- és mozgás, mozgáskoordináció megfigyelése célzott helyzetteremtéssel, beszélgetés - finommozgás, vizualitás megfigyelése rajzolás és egyéb manipulációs tevékenység közben - testsémák, irányok hallás és ritmus, téri pozíciók, figyelem megfigyelése pl.: énekek, mondókák elıadása közben. Ekkor lehetıség nyílik a téri pozíciók megfigyelésére is. - a tanulók szociális fejlettségének és érettségének megfigyelése A kiszőrést és a problémák feltárását feljegyzéseinken kívül pedagógiai diagnosztikai módszerekkel minden tanév október végéig végezzük el: - figyelem –teszt - DPT teszt - EDFELD- teszt - anamnézis - vizualitást, auditivitást vizsgáló tesztek stb.
71
A diagnosztizálás eredményei és a szakszolgálatok határozata alapján készítünk egyéni vagy csoportos fejlesztési tervet. Évente nyomon követı visszacsatolások a kiszőrt tanulók körében a harmadik évfolyamig: - az elızıekben felsoroltak - Meixner-féle tesztek - DIFER-tesztek - tantárgyi felmérések
16.5. Részképesség hiányok folyamatos fejlesztése 16.5.1. 1-8. évfolyamos fejlesztés - egyéni és kiscsoportos fejlesztés megszervezése a fejlesztıcsoport mérési eredményei és a szakértıi javaslatok szerint - rendszeres kapcsolattartás a szakszolgálatokkal a felülvizsgálatok, a diagnosztizálás megszervezése és a szakmai konzultáció érdekében Ahhoz, hogy a tanuló is alkotó módon vegyen részt saját fejlesztésében, ki kell alakítanunk egyfajta motivációs rendszert. - kistávlatú, egyéni célok és feladatok megtervezése, egyéni fejlesztési terv az SNI tanulók fejlesztésére - ezek rendszeres és folyamatos értékelése (írásban is), napi pozitív irányú értékrend megteremtése - iskolán kívüli programok szervezése 16.5.2. Felzárkóztatás A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdıképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. -
A tanulási kudarcok csökkentését, a további tanulói életút sikerességét csak az egyéni haladási ütemet lehetıvé tevı alternatív oktatásszervezés: a projektoktatás, a kooperatív tanítási, tanulási technikák alkalmazása biztosítja. Korrepetálás, kompenzáló nevelés, fejlesztés-, terápia-, egyéni bánásmód, differenciálás biztosítása. Az osztályfınök, szaktanárok kiemelt, támogató, segítségnyújtó szerepe. A tanórai munkában megnı a differenciálás különbözı módszereinek szerepe. Tanulás tanítása az 5-6. évfolyamon és az osztályfınöki tanterv szerint osztályfınöki órákon Valamennyi tantárgyat oktató pedagógusnak feladata a saját szakterületén az általános és speciális tanulási módszerek, technikák megismertetése a tanulókkal, valamint a szülık bevonása a helyes módszerek elsajátítása, az otthoni foglalkozás érdekében.
16.5.3. Tanulási technikák folyamatos fejlesztése: A 3-8. évfolyamos szakórákon, osztályfınöki órákon és tanulás módszertani órákon kortárs tanulói segítségadás: tanulópárok, csoportok kialakítása, kiscsoportos könyvtári foglalkozások megszervezése, multimédiás oktató programok használata tanórán és kívül. - egyéni haladás lehetıségének biztosítása - differenciált tanóraszervezés 72
16.6. Értékelı rendszer Feladat a rugalmas tanári értékelı rendszer mőködtetése. A szakértıi bizottságok és a nevelési tanácsadó valamint az igazgató határozata szerinti egyéni értékelés és méltányos értékelés biztosítása a számonkérés során. A számonkérés és értékelés a felsıbb osztályokban is alkalmazkodjon a tanuló egyéni fejlıdéséhez. A számonkérésben a folyamatosság, a szöveges értékelés, a dicséret, bíztatás, megerısítés hangneme jelenjen meg. Kapjon hangsúlyt a tanuló önértékelése.
16.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók személyiségfejlesztése A tanulási kudarcnak kitett tanulókat az élményt adó tanórán kívüli tevékenységekbe be kell vonni; a tanulói teljesítmény motivációs bázisát folyamatosan ébren kell tartani a foglalkozásokba való bevonással: drámajáték, színjátszó foglalkozás, rajz- és kézmőves, barkács foglalkozás, sport, könyvtári önfejlesztés, diák-önkormányzati tevékenységek, megbízatások.
16.8. Együttmőködés tanulási kudarcok enyhítésére Munkánk eredményességéhez elengedhetetlen a szülık megnyerése a megerısítı munkában. - A sikerhez vezetı tanulási szokások kialakítása, elmélyítése a családi ház segítségével. - Egyéni beszélgetések a szülıkkel. - Családlátogatások, amelyek feltárják a szociális hátteret. - İszinte, nyílt, empatikus légkör megteremtése.
17. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység 17. 1. A tevékenység célja: Esélyteremtés, hátránykompenzáció – a leszakadó társadalmi rétegek anyagi és erkölcsi támogatása.
17.2. A tevékenység feladata: Az iskola pedagógusainak feladata a tanulók hátrányos anyagi helyzetének, illetve veszélyeztetettségének felderítése.
17.3. A segítségnyújtás formái és feladatai: - Anyagi támogatás: Tankönyvtámogatás: a szülı kérésének figyelembevételével az osztályfınök jelzése alapján a gyermekvédelmi felelıssel együttmőködve a tankönyv támogatási szabályzat szerint. - Étkezési hozzájárulás: A pedagógus adott esetben kezdeményezheti a segély iránti kérelmet! - Szociális segélyezés: kiegészítı családi pótlék, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - Tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz a DÖK, Királymajor Alapítvány segítségének kérése. 73
17.4. Egyéb támogatás: -
Ösztöndíj rendszerhez való kapcsolódás A tanulók évenkénti iskolaorvosi, fogászati, szemészeti vizsgálata. Civil szervezetek (Nagycsaládosok Egyesülete, Gyermekvédelmi Alapítvány) akcióiban, megmozdulásaiban való részvétel. Pályaorientáció, pályaválasztás. Súlyos esetekben kollégiumi elhelyezés.
18. A szülı, tanuló, iskolai pedagógus együttmőködésének tevékenységi formái és továbbfejlesztésének lehetıségei A szülıkkel való kapcsolattartást az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatának 3. pontja, valamint a Szülıi Tanács SZMSZ-e (a Szervezeti és Mőködési Szabályzat 4. sz. melléklete) tartalmazza.
18.1. A tevékenység célja: A nevelés egységességének és hatékonyságának növelése, az ismeretek és képességek elsajátítása.
18.2. A tevékenység feladata: Az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata szerinti, valamint az intézmény éves programjában meghatározott kapcsolattartás mőködtetése a tanulói személyiség- és a közösségfejlesztés érdekében.
18.3. A szülıkkel való együttmőködés formái -
fogadóórák szülıi értekezletek, Szülıi Tanács megbeszélései családlátogatások (hátrányos és veszélyeztetett családoknál tájékoztató füzet, ellenırzı) Királymajor Alapítvány kuratóriumának szülıi képviselete nyílt napok, vizsgák iskolai rendezvények, osztályrendezvények kérdıívek, interjúk osztályközösségi, iskolai szinten (elégedettségi vizsgálatok) szülıi faliújság, kiadványok: beiskolázási tájékoztató, tájékoztatók, Pedagógiai Program rövidített változata, iskolaújság média útján: Csepel Újság, Csepp TV, Széchenyi-újság (helyi) javasolt osztályfınöki füzet vezetése /problémák, kudarcok, sikerek, tevékenységek, feladatvállalások és teljesítések, önértékelési jellemzık, pályaalkalmassági bejegyzések, pályaválasztási elképzelések
74
19. Tanulókkal való együttmőködés formái 19.1. Tanórai tevékenység •
tanórák, osztályfınöki óra
19.2. Tanórán kívüli tevékenység • • • • • • • •
napközi, tanulószoba, felzárkóztatók, szakkörök, differenciált képességfejlesztı foglalkozások tanulócsoportok szabadidıs programjai - színház, múzeum, kirándulás, klubdélután DÖK tisztségviselık útján DÖK negyedévenkénti ülései, éves közgyőlés tanulmányi és sportversenyek, projektek ünnepélyek, megemlékezések /tanévnyitó, záró, farsang, alapítványi bál, anyák- napja, Iskolanap Pedagógiai Programban rögzített táborok a szorgalmi idıben (Erdei tábor, Hon- és népismereti tábor, Média-nap)
19.3. Tanulók tanulmányi és magatartási tevékenységének fejlesztése érdekében a szülıkkel együtt történı kapcsolattartás • •
eseti megbeszélések (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, szakszolgálatok) családlátogatás
75
20. A képzés szerkezete A Nemzeti Alaptanterv mőveltség területeinek tartalmát és fejlesztési követelményeit az alábbi táblázat szerinti kötelezı tantárgyakba és tanórákba szerveztük meg.
20.1. Mőveltségterületek és tantárgyak mőveltségterületek Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Élı idegen nyelv Matematika Ember és társadalom
Ember a természetben
Földünk-környezetünk Mővészetek
tantárgy magyar nyelv magyar irodalom (dráma, báb) német, angol matematika történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret), társadalomismeret (etika) környezetismeret *, természetismeret (egészségtan, földrajz*), fizika, biológia (egészségtan), kémia földrajz, természetismeret (földrajz) ének*, rajz *, mozgóképkultúra és médiaismeret
Informatika informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek technika és életvitel Testnevelés és sport testnevelés és sport (tánc) A tantárgyak és óraszámok folyamatszerkezetét a 20.2. részletezi.
76
20.2. Heti kötelezı tantárgyak és tanórák folyamatszabályozása A osztály: angol/alsós sport osztály; B osztály: magyar - német két tanítási nyelvő program; C osztály: sportosztályos képzés 1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
Tantárgy
A
B
A
B
A
B
A
B
Magyar nyelv
3,5
3,5
4
4
3
3
2,5
2,5
5
4,5
4
4
5
5
4,5
4,5
Magyar irodalom (dráma, báb) Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret)
6. évf.
7. évf.
A
B
C
A
B
C
A
B
C
A
B
C
4
4
4
4
4
4
3, 5
3, 5
3, 5
3, 5
3, 5
3, 5
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
0 ,5
0, 5
0, 5
0,5
0, 5
0, 5
Társadalomismeret, etika Idegen nyelv
5/5
3
5/5
3/3
5/5
3/3
3/3
5/5
3/3
2,5/2,5
5/5
3/3
2/2
4,5/4,5
2/2
3,5
3
3,5
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
2
2,5
2
2,5
3
2,5
Fizika
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
Biológia (egészségtan)
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
2
1,5
1,5
2
1,5
Matematika
5/5 4
4
5/5
8. évf.
4, 5
4
4
Informatika Természetismeret (egészségtan, földrajz*)
Környezetismeret *
1
1
1
1
1
1,5
2
2,5
Földrajz * Ének*
1
1
1
1
1,5
1
1
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0, 5
1
0, 5
Rajz *
1,5
1
1,5
1
1,5
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
0, 5
1
1
1
1
Mozgóképkultúra és médiaismeret Országismeret (Landeskunde) Technika és életvitel (1-4. évf.*) Testnevelés és sport (tánc)
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
1/1
3+2
3
3+2
3
3+2
3
3+2
3
2,5
2,5
5
2.5
2,5
5
2,5
2,5
5
2,5
2,5
5
1
1
1
1
1
1
1
0, 5
1
1
0,5
1
23
27
25,5
22,5
26,5
25
25
29
28
25
29
27,5
Osztályfınöki
A tanulók kötelezı óraszáma
1,5
22
* Kétnyelven tanított tantárgyak / kiscsoportos tanulásszervezés
24
22
24
22
24
24,5
26
Idegen nyelv: A osztály: angol; B osztály: német; C osztály: angol/német
77
20.3. Heti választható tantárgyak és tanórák óraszerkezete, folyamatszabályozás
Választható tanórák az „A”/„C” tantárgy- és óraszerkezet szerint haladó tanulóknak 1-8. évfolyamon Tantárgy
évfolyam / tanóra / hét 3. 4. 5. 6.
1.
2.
7.
8.
Angol nyelv
2óra
2óra
2óra
2óra
2óra 2óra 2óra 2óra
Matematika
-
-
-
-
1óra 1óra 1óra 1óra
Informatika
-
-
-
-
1óra 1óra 1óra 1óra
Társadalomismeret
-
-
-
-
-
-
1óra 1óra
Természetismeret
-
-
-
-
-
-
1óra 1óra
Sportkör („A”)
1óra 1óra 1óra 1óra
Német („C”)
2óra 2óra 2óra 2óra
A csoportok szervezését a fenntartó által jóváhagyott órakeret valamint a jelentkezı tanulók létszáma határozza meg. A választható tanórai csoportok minimum 8-10 tanuló jelentkezésével indíthatók. A választható tanórákra való jelentkezés és részvétel szabályait az iskola Házirendjének 3.7.23. pontja szabályozza. A választható tanórákon való tanulói teljesítmény értékelésére és minısítésére vonatkozóan a Pedagógiai Program Értékelés pontjában leírtak az irányadók.
78
21. A nem szakrendszerő oktatás rendje 21.1. A nem szakrendszerő oktatás elvei a Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvő Iskolában •
• • •
•
Az intézmény mőködési gyakorlata szerint folytatja a tanórán kívüli tevékenységben szervezett egyéni és kiscsoportos kompetenciafejlesztést tanító- fejlesztı tanító végzettségő pedagógusainak szakértelmére alapozva, mert a hátránykompenzálásban kiemelten kezeli a gondolkodási, az anyanyelvi és kommunikációs képességeket. A nevelıtestület figyelembe veszi az OKM-mérés eredményét a 4. évfolyamon, és a magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyak nem szakrend szerinti tanításának óraszámát az osztály tanulóinak képességeihez igazítja, és évente határozza meg. Figyelembe veszi, hogy évfolyamain a „b” osztályában a 26/1997. (VII.10) sz. MKM rendelet szerint magyar-német két tanítási nyelvő oktatás és nevelés folyik, ezért osztályaira eltérı módon szervezi meg a nem szakrend szerinti oktatást. A tanulói partneri igény- és elégedettségmérés szerint tanulóink a tanulást 55.%- ban kedvelik. Feladatunk ezért a tanulás iránti felelısség, a motivált tanulás, az egyéni tanulásszervezési stratégiák kialakítása, ezért az osztályfınöki órákon túl a tanórán kívüli tevékenységben is biztosítjuk a tanulási technikák tanítását. Az iskola alapoz a szabadidıs tevékenység képesség- és személyiségfejlesztı hatására, ezért továbbra is lehetıséget biztosít a tanulók önkéntes önmővelıdésének a szabadidıben szervezett projektekkel.
21.2. A nem szakrendszerő oktatás tantárgy- és óraszerkezete az 5-6. évfolyamon „A” osztály: nem szakrendszerő kötelezı tanórák Mőveltségterület Magyar nyelv és irodalom Matematika Összesen óraszám:
Tantárgy magyar nyelvtan és irodalom matematika
Óraszám / hét 4 4 8
„B” osztály: nem szakrend szerinti kötelezı tanórák Mőveltségterület Magyar nyelv és irodalom Matematika Élı idegen nyelv Összesen óraszám:
Tantárgy magyar nyelvtan és irodalom matematika német
Óraszám / hét 4 4 4 12
21.3. Kompetenciafejlesztés a tanórán kívüli tevékenységben Kompetencia terület Egyéni fejlesztés ( Ktv. 30. § ) Tanulási technikák Összesen óraszám:
Óraszám / hét 2 1 3
79
21.4. A nem szakrendszerő oktatás fejlesztési feladatai Mőveltségterület, érték Magyar nyelv és irodalom Élı idegen nyelv
Mővészetek Tanulás
Fejlesztési feladat Helyes és kreatív nyelvi kommunikáció. Kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése. Idegen nyelv nyelvtanulási motivációjának felkeltése és megırzése. Más kultúrák megértése, multikulturális értékekre nevelés. Élmények, érzések kreatív kifejezése. Esztétikai tudatosság és kifejezıkészség. Önálló tanulásszervezés, a tanulás megszerettetése, a tanulás iránti nyitottság.
21.5. Alkalmazott oktatásszervezési módok és tanításmódszertan a nem szakrendszerő oktatásban Oktatásszervezési mód Osztály, kiscsoport Képességfejlesztı csoport Szabadidıs csoport
Tanítás módszertan Differenciálás, kooperálás, projekt Egyéni munka, pármunka, kiscsoport Projekt
22. Értékelés, minısítés A tanulói teljesítmény értékelésének és minısítésének általános, helyi elveit az alábbiakban rögzítjük.
22.1. Minısítés alsó tagozaton (1-4. évfolyam) Alsó tagozaton, 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 2. évfolyamon félévkor szövegesen minısítjük tanulóink valamennyi, helyi tanterv szerinti tantárgyi teljesítményét. A 2. évfolyam évvégétıl a 4. évfolyam évvégéig numerikusan minısítjük tanulóink valamennyi, helyi tanterv szerinti tantárgyi teljesítményét félévkor és év végén egyaránt. Tanév közben érdemjeggyel értékelünk, és az értékelés egyéb módjai – 25. pont: A tanulók beszámoltatásának rendje - is alkalmazhatók.
80
22.1.1. Értékelés 1 - 4. évfolyamon Értékelés ideje
Értékelés módja, formája
Értékelés területei
Értékelı személyek
Értékelés rögzítése
Év közben 1. évfolyam egész tanévben és 2. évfolyam I. félév végéig
2. évfolyam II. félévtıl, 3 – 4. évfolyam egész tanévben
Félévkor 1-2. évfolyam
3 – 4. évfolyam
tudáspróbák % - ban kifejezve, illetve érdemjegy
tantárgyak, külalak
osztálytanítók
tájékoztató füzet osztálynapló
érdemjegy (5,4,3,2 )
magatartás, szorgalom osztálytanítók
érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1)
tantárgyak, külalak
tájékoztató füzet osztálynapló tájékoztató füzet osztálynapló
érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1)
magatartás, szorgalom tanítók, osztályközös- tájékoztató füzet ség osztálynapló
Elıre megfogalmazott szöveges értékelı lapon a jellemzı kategóriák aláhúzása Szöveges minısítés osztályzat (5, 4, 3, 2, 1)
tantárgyak, magatartás, osztálytanítók szorgalom, külalak
értékelı lap/2példány: egyik az osztálynapló, a másik a tájékoztató füzet melléklete
tantárgyak, külalak
tájékoztató füzet osztálynapló
osztályzat (5, 4, 3, 2 )
magatartás, szorgalom, Osztályközösség és tájékoztató füzet osztályfınök javaslata osztálynapló alapján az osztályozó értekezleten az osztályban tanító pedagógusok
osztálytanítók szaktanárok
osztálytanítók szaktanárok
Év végén 1. évfolyam
2 – 4. évfolyam
Elıre megfogalmazott tantárgyak, magatartás, osztálytanítók szöveges értékelı szorgalom, lapon a jellemzı külalak kategóriák aláhúzása Szöveges minısítés Tanévi munkája elıkészítı jellegő volt. Tanulmányait az általános iskola elsı osztályában folytatja (szakértıi vélemény) osztályzat tantárgyak, (5, 4, 3, 2, 1) külalak osztályzat (5, 4, 3, 2 )
osztálytanítók szaktanárok
magatartás, szorgalom, Osztályközösség és osztályfınök javaslata alapján az osztályozó értekezleten az osztályban tanító pedagógusok
értékelı lap/ 3 példány osztálynapló, törzslap, bizonyítvány melléklete
bizonyítvány osztálynapló törzslap bizonyítvány osztálynapló törzslap
Amennyiben a tanuló tantárgyi minısítése alapján fejlesztésre szorul, úgy egyéni fejlesztési terv alapján kell biztosítani a felzárkóztatást. 81
Az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztı pedagógus készíti el a tantárgyat tanító kolléga közremőködésével, és a fejlesztı pedagógiai csoporttal közösen valósítja meg. 22.1.2. A tanulók tantárgyi minısítésének átváltási szabályait az alábbi táblázat tartalmazza 1. évfolyam 2. évfolyam I. félév szöveges minısítés
2. évf. év vége 3-4. évfolyam numerikus minısítés
kitőnı
kitőnı
érdemjegyek átlaga 4,75-5
kiváló jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul
5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges
4,5 feletti 3,5 - 4,5 2.5- 3,5 2,5 alatti
fejlesztésre szorul
1 elégtelen
1.5 alatti
témazárók átlaga
95100% 91-95 % 90-80% 79-59% 58 -41% 40% alatt
22.2. Minısítés felsı tagozaton Felsı tagozaton, 5-8. évfolyamig tanév közben az SZMSZ IV.7-8. pontja szerint numerikusan, érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minısítjük a tanulók valamennyi, helyi tanterv szerinti tanulmányi teljesítményét, magatartását és szorgalmát. 22.2.1. Értékelés felsı tagozaton Értékelés 5-8. évfolyamon Értékelés ideje Év közben
Értékelés módja, formája
Értékelés területei
Értékelı személy/ek
érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1) érdemjegy (5, 4, 3, 2)
tantárgyak
szaktanár
magatartás, szorgalom
osztályközösség, osztályfınök
osztályzat (5, 4, 3, 2, 1) osztályzat (5, 4, 3, 2, 1)
tantárgyak
szaktanár
Értékelés rögzítése
tájékoztató füzet osztálynapló tájékoztató füzet osztálynapló
Félévkor
osztályzat (5, 4, 3, 2)
kéttannyelvő tantárgyak szaktanár (30% németül-70% magyarul) magatartás, szorgalom osztályközösség és az osztályfınök javaslata alapján az osztályozó értekezleten az osztályban tanító pedagógusok
tájékoztató füzet, osztálynapló tájékoztató füzet, osztálynapló tájékoztató füzet, osztálynapló
Év végén osztályzat (5, 4, 3, 2, 1) osztályzat (5, 4, 3, 2, 1) osztályzat (5, 4, 3, 2)
tantárgyak
szaktanár
kéttannyelvő tantárgyak szaktanár (30% németül-70% magyarul) magatartás, szorgalom osztályközösség és az osztályfınök javaslata alapján az osztályozó értekezleten az osztályban tanító pedagógusok
osztálynapló, bizonyítvány, törzslap tájékoztató füzet, osztálynapló osztálynapló, bizonyítvány, törzslap
82
22.2.2. A tanulók tantárgyi minısítésének átváltási szabályait az alábbi táblázat tartalmazza 5-8. évfolyam
érdemjegyek átlaga
témazárók átlaga
numerikus minısítés 5 dicséretes
4,75-5
5 4 3 2
4,5 feletti 3,5 - 4,5 2.5- 3,5 2,5 alatti
1
1,5 alatti
95100% 91-95 % 90-80% 79-59% 58 -41% 40% alatt
A készségtárgyak (testnevelés, ének, rajz, technika) minısítésében a helyi tanterv az irányadó.
22.3. Érdemjegyek meghatározása Kitőnı (adható: 4-8. évf. év végén, ill. 8. évf. félévkor): egész évben kimagasló teljesítményt nyújtott az adott tantárgyból (nem lehet négyesnél rosszabb jegy) Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb hibákat ejt, definíciói bemagoltak. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelıi segítségre (javításra, kiegészítésre) többször szorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre, rendszeresen segítségre szorul. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek nevelıi útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.
22.4. Nevelıtestületi dicséret Alsó tagozat: tantárgyi minısítései kiválóak/jelesek és minimum egy kitőnı tantárgyi minısítése van. Magatartása és szorgalma példás.
83
Felsı tagozat: tantárgyi minısítései jelesek és minimum egy kitőnı tantárgyi minısítése van. Magatartása és szorgalma példás.
22.5. A két tanítási nyelvő tantárgyak értékelése és minısítése •
A két tanítási nyelven tanított tantárgyak értékelésénél a két tanítási nyelvő tanítás alapelvei a meghatározóak. • A célnyelven (idegen nyelv – német) való oktatás célja, "hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejőleg és a lehetı legkiegyensúlyozottabban fejlessze. Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkozásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, közlésben és alkalmazásban." (A Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium 26 / l997. /VII.1./ rendeletének melléklete). • A cél a természetes nyelv elsajátításához való közelítés. A célnyelven való tanulás tehát képességfejlesztés, az idegen nyelvi kompetencia fejlesztését szolgálja. • A célnyelv eszköz a kétnyelvő ismeretátadásban, ismeretszerzésben és a személyiség fejlesztésben. • A két tanítási nyelven tanulók a két tanítási nyelvő tantárgyak tantárgyi követelményrendszerét két nyelven sajátítják el. • Az évközi számonkérésben a célnyelv - magyar nyelv arányait az idegen nyelv nyelvtudási szintje határozza meg. A számonkérés magyarul történik. A tanuló kérésére idegen nyelven is teljesítheti a tantárgyi követelményszintet. A két tanítási nyelven tanulók a diagnosztikus méréseken, a belsı vizsgákon anyanyelven teljesítik a követelményeket, kivéve a célnyelvi vizsgát.
22.6. Értékelés, minısítés alóli felmentés A Kt. 30.§. (9) alapján a sajátos nevelési igényő tanulót (a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének súlyos rendellenességével küzdı tanuló) illetve a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdı tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint (5) a szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértıi véleménye alapján az igazgató mentesíti – a gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és minısítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl mentesítik az értékelés és minısítés alól, az iskola – e törvény 52.§. 7. bekezdésében, valamint 11. bekezdésének c. pontjában meghatározott idıkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását.
22.6. A magasabb évfolyamba lépés feltétele • • •
Az évfolyamra elıírt követelmények sikeres teljesítése A tantárgyrészek értékelése, minısítése alól mentesített tanulók esetében az érintett tantárgyak továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeit az egyéni fejlesztési tervekben rögzítjük. A tanév végén javítóvizsga tehetı függetlenül az elégtelen osztályzatot kapott tantárgyak számától.
84
22.7. Az évfolyam megismétlése •
•
Elsı évfolyam végén a tanuló csak a szülı kérésére vagy hiányzásai alapján ismételhet évfolyamot. A tanuló elsı évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhetı az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsıbb évfolyamra lépne. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülı kérésére az iskola igazgatója dönt.
22.8. Magatartás és szorgalom minısítésének átváltási szabályai Magatartás és szorgalom minısítésének átváltási szabályai: Magatartás példás 5 jó 4
Szorgalom példás jó
5 4
változó
3
változó
3
rossz
2
hanyag
2
A magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: Példás (5) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja, • tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, • feladatait teljesíti, • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, • óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetét, • nincs írásbeli figyelmeztetése vagy megrovása. Jó (4) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja, • tanórán és tanórán kívül rendesen viselkedik, • feladatait a tıle elvárható módon teljesíti, • a közösség munkájában csak felkérésre vesz részt, • nincs írásbeli intıje vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki: • az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be, • a tanórán és tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, • feladatait nem teljesíti minden esetben, • igazolatlanul mulasztott, • osztályfınöki intıje van. Rossz (2) az a tanuló, aki: • a házirend elıírásait sorozatosan megsérti, • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, • az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, • több alkalommal igazolatlanul mulaszt, • van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. 85
A szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: Példás (5) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, • tanórákon aktív, munkavégzése megbízható, • taneszközeit a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, • tanórákon többnyire aktív, • taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: • tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitıl, • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja. Hanyag (2) az a tanuló, aki: • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében, • az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, • feladatait folyamatosan nem végzi el, • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, • félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. Az osztályfınök az osztályban tanító szaktanárokkal folyamatosan egyeztet, valamint a magatartás füzet bejegyzéseit figyelembe veszi. A magatartás füzetben a bejegyzésekért járó fegyelmezı intézkedéseket jelezni kell. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatokról. Egyenlı szavazás esetén az osztályfınök dönt. A félévi és év végi értékelést az értesítıbe, illetve a bizonyítványba kell bejegyezni.
22.9. Diagnosztikus mérést szervezünk az alábbiak szerint: Tantárgy 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam Magyar irodalom X X X Matematika X X X A diagnosztikus mérést a Fıvárosi Pedagógiai Intézet és a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ vagy a korábbi évek Országos kompetencia-méréseinek mérılapjaival végezzük, és a kötelezı országos diagnosztikus mérésben való részvétel és értékelés alapján határozzuk meg oktatási feladatainkat. Külsı méréseket 6. és 8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, matematikából és idegen nyelvbıl az FPI és a Szegedi Tudomány Egyetem (SZTE) vagy az ELTE diagnosztikus központjának tantárgyi vagy neveltségi felméréseihez kapcsolódva végezzük. A német nyelvi mérés tartalmi kérdéseiben a szakmai munkaközösség többségi döntése a mérvadó. 86
A kerületi Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központjának egyéb diagnosztikus mérésein és a neveltségi szintfelmérésen fenntartói döntés alapján részt veszünk.
22.10. Belsı és külsı vizsgák Belsı és külsı vizsgák rendszere Tantárgy
4. évfolyam írásbeli szóbeli
6. évfolyam írásbeli szóbeli
7. évfolyam 8. évfolyam írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli
magyar irodalom
-
-
-
-
-
X
X
X
matematika
-
-
-
-
-
-
X
-
idegen nyelv német
X
X
X és külsı
X és külsı
-
-
külsı
külsı
idegen nyelv angol
-
-
-
X
-
-
X és külsı
-
X= belsı vizsga A belsı vizsga nyitott. A vizsgát szaktanárokból álló (minimum 3 fı pedagógus) bizottság elıtt teszi a tanuló. A vizsgán szerzett érdemjegy egy osztályzattal orientálja a tanulók év végi osztályzatát. Az írásbeli vizsga tartalmi kérdéseiben a szakmai munkaközösség többségi döntése a mérvadó. Az írásbeli vizsgán bemért (OKÉV, FPI, PSZSZI) mérılapot kell alkalmazni. Az alkalmazott mérıeszközt minimum rövid középtávon (3 év) kell folyamatosan alkalmazni a szakmai fejlesztési feladatok nyomon követése és meghatározása érdekében. Az 5. számú melléklet tartalmazza a belsı szóbeli és írásbeli vizsgák tematikus feladatsorait: magyar irodalom, matematika, angol nyelv, német nyelv. A magyar irodalom vizsga 3 részbıl áll: esszéválasz, memoriter, fogalmak. A 7. évfolyamos vizsga az 5-7. osztály helyi tanterv szerinti tananyagát és követelményrendszerét ölelik fel. A 8. évfolyam félévi irodalom vizsga önálló, kreatív írásos szöveg alkotása felhasznált irodalmi segédlettel és nyilvános elıadással. Német nyelvbıl 6. és 8. évfolyamon a heti 5 órás csoportok próbavizsgát tesznek. A jó eredményt elért tanulók számára javasolt a külsı nemzetközi nyelvvizsga letétele. A jelentkezı diákok részére iskolánk vizsga elıkészítı foglalkozást biztosít. Angol nyelvbıl az emelt szintő csoportok 8. évfolyam végén próbavizsgát tesznek, megfelelı eredmény elérése esetén nemzetközi nyelvvizsga megszerzésére van lehetıség. A matematika belsı vizsga tematikus feladatsorát a tanulók minimum a vizsga idıpontja elıtt fél évvel megismerik. A vizsgákra szaktanári egyéni/kiscsoportos foglalkozásokkal és tanórai differenciálással készítünk fel. Javasoljuk tanulópárok szervezését. A vizsgát elégtelen érdemjegy esetén a tanuló ismételni köteles egy alkalommal. Az ismételt vizsga minimum egy héttel az elsı vizsga után történik.
87
22.11. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók egészséges testi fejlıdésének nyomon követésére szolgál. A tanulók fizikai állapotának felmérését a 3. sz. melléklet szerint a testnevelést tanítók végzik.
23. Az alkalmazottak munkájának értékelése 23.1. A pedagógusok munkájának értékelése 23.1.1. A tanulói teljesítmények tükrében -
-
diagnosztikus mérések eredményei (OKM, FPI, SZTE, PSZSZI), külsı mérések alapján (OKÉV, önkormányzati, illetve intézményi megrendelés útján), a tehetség és képességek kibontakoztatásában elért eredmények: tanulmányi, mővészeti és sportversenyeken elért helyezések szerint (házi versenyek, OKÉV versenyek kerületi, budapesti, országos eredményei) az érdemjegyek és osztályzatok, valamint a szummatív mérések összehasonlításával, a hozzáadott érték figyelembevételével az értékelés gyakorisága és változatossága szerint belsı vizsgák, nyelvvizsgák eredményessége alapján. tanulási hátránnyal küzdık felzárkóztatásában végzett munka alapján IMIP teljesítményértékelési eredményei szerint (munkaközösségi teljesítményértékelı lap szerint)
23.1.2. A tanulók neveltségi szintjének fejlesztése alapján A tanulók fegyelmezett viselkedésével kapcsolatos betanítói, szaktanári vélemények alapján: - tanulói és szülıi panaszok gyakorisága, tartalma, osztályközösségi, szabadidıs programok, személyiség- és közösségformáló hatásának tükrében: nyilvános szereplések, megjelenés hatása, iskolai programokon való részvétel adatai alapján - iskola közösség és Diákönkormányzati tevékenység és feladatrendszerben való tanulói részvétel alapján - gyermekvédelmi munkában való együttmőködés (gyermekvédelmi felelıs beszámolója alapján - magatartási és beilleszkedési zavarok enyhítésére végzett munkában való részvétel és hatékonysága alapján: kapcsolattartás a szülıvel, iskolapszichológussal. szakszolgálattal - együttmőködés és eredményesség a tisztaság, az értékóvás területén: teremrend betartása - a szülıkkel való kapcsolattartás során szerzett információk alapján, együttmőködés mértéke viszonylatában: nyílt napok tapasztalatai, közösségi programok gyakorisága és tartalma 23.1.3. Szakmai-pedagógiai tevékenységérıl szerzett információk szerint
-
Az éves belsı ellenırzési terv végrehajtása során: Munkaközösségi szakmai munkában való innovatív magatartás alapján: a feladatvállalási terv és végrehajtás eredményei figyelembe vételével. 88
-
-
-
IMIP szerinti önértékelés, teljesítményértékelés, vezetıi értékelés és munkaközösségvezetıi vélemény alapján. Az óralátogatások tapasztalatai: igazgató, igazgatóhelyettes(ek), munkaközösségi vezetık véleménye alapján. A tanulók írásos munkáinak ellenırzésébıl nyert információkból (füzet, munkafüzet, dolgozatok-mérések tartalma, ellenırzöttsége, gyermekek alkotásai, idıszakos kiállítások). Dokumentum ellenırzésbıl kapott információk szerint (naplók, szakköri és felzárkóztató naplók, ellenırzı, anyakönyvek, bizonyítványok ellenırzése) alapján az igazgatóhelyettes(ek) és munkaközösség vezetık írásos ellenırzésébıl. Továbbtanulási, továbbképzési aktivitás. Nyílt napokról szerzett Szülıi Tanács által közvetített észrevételek alapján. Pályázati tevékenység. Kereset-kiegészítésrıl szóló és a Széchenyi érem odaítélésérıl szóló SZMSZ melléklet szerint. Együttmőködés szintje, demokratikus nevelıtestületi magatartása, leltári fegyelem betartása. Az Osztályfınöki füzet és a Pedagógus Értékelı füzetbıl nyert információk alapján (7. és 8. sz. melléklet).
23.1.4. A pedagógus elismerésének formái iskolánkban Erkölcsi elismerés: -
Széchenyi érem Csepeli Gyermekekért kitüntetés kitüntetésekre, díjakra való felterjesztés intézményvezetıi szóbeli és írásbeli elismerés nyilvánosság elıtti elismerés delegálás külsı képviseletre, konferenciára, külföldre megbízatás (munkaközösségi vezetés, projekt-feladatok)
Anyagi elismerés: -
jutalom kereset-kiegészítés címpótlék
23.2. Az alkalmazottak munkájának minısítése 23.2.1. Külsı ellenırzések tapasztalatai alapján: - ÁSZ, Önkormányzati, gazdasági és tanügyi ellenırzések, - ÁNTSZ ellenırzés, - munkavédelmi ellenırzés. 23.2.2. Belsı ellenırzések tapasztalatai alapján - teljesítmény és kompetencia-értékelés - leltári fegyelem betartása. - a gazdasági vezetı minısítése szerint
89
23.2.3. Az alkalmazottak elismerésének formái: Erkölcsi: Anyagi:
- intézményvezetıi szóbeli és írásos dicséret, - nyilvánosság elıtti elismerés. - jutalom, - kereset-kiegészítés, - címpótlék.
24. Minıségirányítás Az intézményi minıségirányítási rendszert - IMIP - a fenntartó minıségirányítási programja – ÖMIP - alapján készítettük el, és a minıségirányítási csoport mőködteti. Az IMIP szerves részét képezi a pedagógusok és alkalmazottak munkájának, teljesítményének értékelése, valamint a teljes körő intézményértékelés és fejlesztés. Az ellenırzést az igazgató, helyettese, munkaközösség-vezetık az IMIP és az SZMSZ szabályai szerint végzik.
90
25. A tanulók beszámoltatásának rendje 25.1. A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje 25.1.1. Alsó tagozat Írásbeli beszámoltatás: alsó tagozat (1-4. évfolyam) Formái
Rendje
1. Formatív mérés
Év eleje Témakör vége
2. Témazáró dolgozat
3. Szummatív mérés - Vizsgadolgozat
4. Írásbeli felelet
- témakör végén - egy alkalommal a Házirend szerint javítható - munkaközösség szerint egységes
- félév végén - tanév végén - munkaközösség által egységesített -4. évf. végén német vizsga a PP-ben rögzített tematika szerint
Alkalmanként tanítási egységek után
Szerepe, szintjei tájékozódás a megértés szintjérıl az egyén, osztály, csoport területén
Egyéni, osztály
Súlya
Idıtartama
Minısítése
Dokumentálása
Korlátai
--
1 tanóra
----------
Tanári füzet
Csak ismétlés, rendszerezés után iratható
Számtani átlaga szerint orientálja az osztályzatot
-4. évf. német: kimeneti szint összehasonlító elemzése
- orientálja az osztályzatot németvizsga: egy osztályzatot javíthat vagy ronthat
egyéni
1
- hatékonyság vizsgálat az egyén, osztály, évfolyam szintjén
1 tanóra
- egy tanóra -2 x 1 tanóra
kevesebb egy tanóránál
- itemek pontszáma alapján %-os - Pedagógia Program szerint érdemjeggyel
érdemjegy
érdemjegy piros bekarikázott
- ha nem elızi meg rendszerezı, összefoglaló óra napló, - ha a tanuló a témakör 50%ellenırzı, ban hiányzott tanmenet, tanári - kéttannyelvő német füzet csoportokban 2. évfolyamtól, pirossal beírva egyéb idegen nyelvi csoportokban 4. évfolyamtól - ha a tanulót min. 1 héttel a megírás elıtt nem tájékoztatják szóban az napló, idıpontról és a feladatok ellenırzı, körérıl tanmenet piros -ha a tanuló nem kapja meg a bekarikázott tételsort fél évvel korábban -ha a tanuló a tantárgy tanóráinak 30%-nál hiányzott
- napi 1 globális vagy pontozás napló, ellenırzı - ha a tanuló elızı órán alapján érdemjegy Kékkel beírva hiányzott
91
5. Írásbeli házi dolgozat teszt győjtımunka a tanító megítélése szerint tabló leíró jellegő ( 3-4.évf.): olvasónapló fogalmazás
6. Röpdolgozat
tanítási egység után
7. Füzet, munkafüzet
minimum témakörönként
-
- érdemjegy - egyéni - kiscsoportos
1
- egyéni - csoportos - osztály
- egyéb: szöveges értékelés, pontok, stb.
Zölddel beírva
1
kevesebb egy tanóránál
- érdemjegy vagy globális szöveges vagy pontszám szerint átváltva vagy egyéb módon
Napló, ellenırzı, tanári füzet feketével beírva és egyéb módon
4. évfolyamon - ha a tanuló az elızı órán hiányzott -kéttannyelvő német csoportokban 3. évfolyamtól
1
negyedé vente
szövegesen vagy egyéb módon
tanulói füzet
ha a pedagógus 1 héttel elıbb ezt nem jelezte szóban
- egyéni - osztály
két hét
Napló, ellenırzı Tanmenet
ha legalább 2 hét nem álla tanuló rendelkezésére nem kötelezı -kéttannyelvő német csoportokban 3. évfolyamtól, egyéb idegen nyelvi csoportokban 4. évfolyamtól
25.1.2. Írásbeli beszámoltatás: felsı tagozat (5-8. évfolyam) Formái
Rendje
Szerepe, szintje
1. Röpdolgozt Szódolgozat
a tanár belátása szerint
az egyes tanulók vagy az egész osztály ismereteirıl tájékozódás valamely résztémában
témák, tanítási egységek befejezése után
megértésrıl tájékozódás mind az egyén mind az osztály szintjén
- helyi tantervben szabályozott - témakör végén, összefoglaló óra utánúj dolgozattal javítható a házirend szerint - Munkaközösség által egységes
- megértés ellenırzése - ismeretek alkalmazásának ellenırzése ismert és ismeretlen szituációban - hatékonyság vizsgálat az egyén, osztály, évfolyam szintjén
2. Dolgozat
3. Témazáró dolgozat szummatív mérés
Súlya az összes érdemjegy arányában csekély 1
3
10
Idıtartama
Minısítése
Dokumentálása
Korlátai
nem az egész tanóra
egyéb módon, vagy érdemjeggyel
Napló, vagy tanári füzet Feketével beírva
Ha az elızı órán hiányzott
nem egész vagy egész tanóra tanulótól függıen
érdemjegy
napló, ellenırzı kékkel beírva
-ha a tanuló elızetesen nem tudja -ha azon a napon már két dolgozatot írtak
egész tanóra
az itemek pontozása alapján a munkaközösség százalékai szerint átváltott érdemjegy
Napló, ellenırzı, tanmenet pirossal beírva
-ha a tanuló elızetesen nem tudja -ha azon a napon már két dolgozatot írtak -ha az összefoglaló, rendszerezı óra elmarad
92
-matematika: 8. évf. január -magyar: 7. évf. május 8. évf. február - német 6. évf. május 8. évf. május
- két ill. négy tanév tantárgyi követelményeinek számonkérése tételsor alapján - hatékonyság elemzés az egyén, osztály, évfolyam és a kimeneti (6., 8, évf.)szintek terén
- orientálja az osztályzatot, - hatékonyságot elemzı - nagy
két tanóra
5.Külsı idegen nyelvi vizsga
ECL B1 –B2 8. évfolyam angolnémet
Egyéni, osztály emelt szintő csoportok tanulói
Egy osztályzattal orientálja az osztályzatot
vizsgaközpont által meghatáro-zott
6. Házi dolgozat teszt jellegő leíró jellegő olvasónapló tabló, fogalmazás internetes győjtı
a tanár belátása szerint, a tanmenetben rögzítve
- győjtımunka - média használata - könyvtár használata - internet használata
2
7. Füzet, munkafüzet
minimum egyszer félévenként a tanár belátása szerint
a folyamatos munka számonkérése
2
8. Diagnosztikus mérések PP szerint
6; 8; évf.
4. Vizsgadolgoz at
9. Önértékelés
Félévkor és év végén
az itemek pontozása alapján a munkaközösség százalékai szerint átváltott érdemjegy
- egy osztályzatot javíthat, illetve ronthat - napló, ellenırzı
ha a tanuló nem kapja meg a tételsort fél évvel korábban
pirossal bekarikázva, beírva
Nyelvvizsgát tanúsító oklevél
Nyelvvizsgát tanúsító oklevél
Ha a tanuló nem emelt szinten tanulja az idegen nyelvet
1 hónap
érdemjegy
napló, ellenırzı, tanmenet zölddel beírva
ha legalább két hét nem áll a tanuló rendelkezésére nem kötelezı jellegő
változó
érdemjegy
naplóba, ellenırzıbe zölddel beírva
ha a tanév elején a tanár ezt nem kérte
nem osztályozható
Egyéni, osztály
Max. egy tanóra
Magatartásszorgalom értékelılap
bizonyítvány
3. évfolyamtól csak magatartásszorgalom
93
25.2. Szóbeli beszámoltatás rendje 1-8. évfolyam Fajtái Rendje 1. Villámkérdések a tanár belátása szerint
2. Felelet
3. memoriter
4. Vizsga
- egy-egy leckébıl -tantárgyanként -évente minimum 2-3 alkalom/tanuló Munkaközösségek által meghatározott tematika szerint negyedévente
Pedagógiai Program és a munkarend szerint új felelettel javítható (1 alkalommal; minimum 10 nappal a sikertelen vizsgát követıen
Szerepe, szintje az egyes tanulók ismereteirıl tájékozódás valamely résztémában tényekrıl, fogalmakról, összefüggésekrıl verbális ellenırzés Az egyes tanulók verbális emlékezetének fejlesztése. Tantárgyi követelmény ellenırzése
- két ill. négy tanév tantárgyi követelményeinek számonkérése tételsor alapján
Súlya
Idıtartama
Minısítése
Dokumentálása
-
minden órán
verbálisan vagy egyéb módon
3
3-5 perc
érdemjegy
kékkel beírva napló, ellenırzı
3
3-5 perc
érdemjegy
kékkel beírva napló, ellenırzı
tanári füzet
Korlátai ---------------------
-ha a tanuló az elızı órán hiányzott Súlyos beszédhiba
egy osztályzattal orientálja az osztályzatot
- 30 perc felkészülés - 15-20 perc felelet érdemjegy
piros, karikázott
-1 alkalommal minimum 10 nappal a sikertelen vizsgát követıen
Megjegyzés: Értékelés egyéb módon: pontozás, szimbólumok, kis osztályzat (+, -) a pedagógus által meghatározott és a tanulók körében elfogadott érdemjegyre való átváltási lehetıséggel a Pedagógus Értékelı füzetben.
94
26. A tanulók otthoni (napközi, tanulószoba) felkészülésének, terhelhetıségének elvei, korlátai A tanulók optimális terhelése érdekében a házi feladatot az átlagos felkészültséghez és képességekhez mérten határozzuk meg úgy, hogy két tanítási nap között a tanulóknak mind pihenésre mind szórakozásra legyen módjuk. Ezeket az elveket szem elıtt tartva az írásbeli és szóbeli házi feladatok mennyiségét az alábbiakban szabályozzuk. A tantárgyi otthoni felkészülés mértékét az adott tantárgy heti összes óraszámának aránya határozza meg. Mindemellett fontos odafigyelni arra, hogy a tanulók a napirendjüket az osztályfınök irányításával az órarend ismeretében alakítsák ki. A hét végén és a tanítási szünetekben sem szabad nagyobb mértékben terhelni a tanulókat, mint ami a rendes tanítás idején elvárható lenne tılük. Az egy osztályban tanítók értekezletén az osztályfınök összehangolja a Házirend szerint az osztályban tanítók illetve tanárok közremőködésével a tanulók írásbeli beszámoltatásának optimális rendjét. Szorgalmi feladat adható.
26.1. Alsó tagozat Tanuló heti kötelezı óraszáma A tanuló napi iskolai terhelhetısége Kéttannyelvő A tanuló napi otthoni terhelhetısége tantárgyanként Magyar nyelv és irodalom Matematika A tanuló heti otthoni terhelhetısége tantárgyanként Környezet Idegen nyelv A tanuló összes átlagos otthoni terhelhetısége naponta A tanuló otthoni és iskolai napi terhelhetısége összesen kéttannyelvő
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
20 óra 4 óra
20 óra 4 óra
20 óra 4 óra
22,5 óra 4,5 óra
4,8 óra
4,8 óra
4,8 óra
5,5 óra
15 perc 15 perc ------------
15 perc 15 perc
20 perc 20 perc
20 perc 20 perc
5-10 perc 15 perc
10 perc 20 perc
15 perc 20 perc
30 perc
35 perc
46 perc
50 perc
4,5 óra ---
4,5 óra
4,75 óra
4,8 óra
4,75 óra
5 óra
5,2 óra
26.2. Felsı tagozat
A tanuló iskolai heti kötelezı óraszáma Sportosztály Kéttannyelvő A tanuló otthoni heti terhelhetısége percben
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
23 óra 25,5 óra 27 óra
22,5 óra 25 óra 26,5 óra
25 óra 28 óra 29 óra
25 óra 27,5 óra 29 óra
95
Ebbıl: matematika magyar természetismeret történelem idegen nyelv informatika-technika földrajz biológia kémia fizika kéttannyelvő összesen Napi otthoni felkészülés átlagosan órában Kéttannyelvő A tanuló iskolai és otthoni terhelhetısége összesen (naponta)
80’ 100’ 40’ 35’ 30’ 15’ -
80’ 100’ 40’ 35’ 30’ 15’ -
15’
15’
80’ 100’ 50’ 60’ 30’ 35’ 35’ 30’ 30’ 15’
140’ 170’ 60’ 60’ 30’ 40’ 40’ 30’ 30’ 15’
300’ 315’ 1 óra
300’ 315’ 1 óra
450’ 465’ 1,5 óra
600’ 615’ 2 óra
1,25 óra 6,5 óra
1,25 óra 6,5 óra
1,75 óra 7 óra
2,25 óra 7,5 óra
A készségtárgyak (rajz, ének, testnevelés) otthoni felkészülése nem számít bele a tanuló otthoni terhelésébe.
27. Az alkalmazható tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei Az alkalmazott tankönyv törvényesen elfogadott, tankönyvvé nyilvánított legyen, szerepeljen az Oktatási Minisztérium által kiadott éves tankönyvi és tankönyvi segédleteket tartalmazó listáján. Biztosítsa a helyi tanterv tartalmának és fejlesztési követelményeinek megvalósítását. Biztosítsa a tantárgy felmenı rendszerő oktatását az 1-4. évfolyamon és az 5-8. évfolyamon. A taneszköz évfolyamonként épüljön egymásra. Legyen munkáltató a tankönyv, ill. kapcsolódjon hozzá munkafüzet. Legyenek a kiválasztott tankönyvhöz a helyi tantervben megfogalmazott, a továbbhaladás feltételeit tartalmazó témazáró feladatlapok. Vegye figyelembe a gyermek életkori sajátosságait. Segítse a tanulók differenciált munkáltatását, biztosítson a tehetséggondozáshoz és felzárkóztatáshoz kellı mennyiségő és minıségő feladatot. Szolgálja a szemléletesség elvét, a gondolkodási mőveletek fejlesztéséhez tartalmazzon megfelelı mértékben ábrákat, grafikonokat, képeket. Segítse szerkesztésével a gondolkodási mőveletek fejlesztését, a lényegkiemelést, a tanulási technikákra utaljon piktogramokkal vagy egyéb módon.
96
A munkaközösségek tagjainak többségi véleményével történjen a döntés a taneszköz kiválasztásáról. Az ára átlagos legyen, ne terhelje anyagilag a szükséges mértéknél jobban a szülıket. A taneszközök tömege ne terhelje túl a gyermeket. Mérete segítse a használhatóságot. Egyéb taneszközöket a munkaközösséggel és a Szülıi Tanáccsal a tanév elsı szülıi értekezletén egyeztetve kérhet a pedagógus. Egyebekben az SZMSZ 10. számú csatlakoztatott irata és a Házirend szabályai szerint történik a tankönyvrendelés és a tankönyvtámogatás elosztása.
28. Tanulásszervezés és szabadidı szervezés 28.1. Tanulásszervezés A tanulásszervezést meghatározó szempontok • • •
kötelezı (az iskolába való felvétel és a tanulói jogviszony alapján): kötelezı tanóra választható (Házirend szerint a tanuló és a szülı írásos jelentkezése alapján): választott tanóra választható foglalkozás: szakkör, felzárkóztató, napközi, iskolaotthon, sportkör, edzés, projekt, egyéb
Az iskola heti órarend szerint szervezi a tanulók tanóráit, a tanórák közötti 10-15 perces szünetekkel. A Csöngetési rendet az iskola Házirendje szabályozza. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások idıtartama 45 perc. A kooperatív tanóra megtartása lehetséges 60 perces tanórában is. A tanulási idı megszervezése a Házirend és az iskola éves Munkarendje szerint alakul. Az iskola hagyományai alapján nagyfelmenıs rendszerő: egy tanító, egy osztályfınök irányítja a tanulói csoportokat, osztályokat az 1-4. és az 5-8. évfolyamon. A tanév rendjét a Közoktatásról szóló tv. és az Oktatási Minisztérium rendelete alapján az iskola éves Munkarendje határozza meg, amit minden szülıhöz eljuttatunk és az iskola honlapján is közzétesszük. 28.1.1. Osztály Azonos korú tanulókból álló tanulócsoport, ami kötelezı és választható tanóráival szervezıdik egységgé. Létszámát a Közoktatási törvény és az Önkormányzati törvény szabja meg. Tanítói irányítás: - Bevezetı szakasz: 1-2. évfolyam - Kezdı szakasz: 3-4. évfolyam Tanítói és szaktanári irányítás: alapozó szakasz: 5-6. évfolyam (lásd a Nem szakrendszerő oktatás rendje fejezet szerint). Szaktanári és osztályfınöki irányítás: fejlesztı szakasz: 7-8. évfolyam 97
28.1.2. Tanórai csoportok - Osztálykeretben szervezett tanórák tanítási alapidıre és választható órakeretre. - Kiscsoportban szervezett tanórák tanítási alapidıre és választható órakeretre. Kiscsoport: tanulói képességek és tanulási motiváltság alapján azonos életkorú tanulókból szervezett egység. Létszáma: maximum 20 fı. A tehetséggondozás és hátránykompenzáció egyik eszköze. A megértés és alkalmazás szintő tudás kialakítását segíti elı. A helyi tanterv szerint kiscsoportban oktatott tantárgyak: idegen nyelv informatika technika Kiscsoportos oktatás szervezhetı a helyi tanterv alapján a kötelezı és a választható tanórai keretbıl. A kiscsoportok átjárhatóak. Az átjárhatóságról és feltételeirıl a szakmai munkaközösség dönt a szaktanár véleménye alapján. 28.1.3. Iskolán kívül szervezett, a tanítási óra keretében meg nem valósítható foglalkozások - Kulturális- és sportrendezvények (éves munkaprogram szerint) - Táborok: ausztriai nyelvgyakorló, nyári nyelvgyakorló, nyári üdülıtábor - Projektek: Erdei tábor, Egészségnap, Környezetvédelmi hét, Hon- és népismereti napok munkaterv szerint - Tanulmányi versenyek - Múzeumi program és Városismereti program: 9. sz. melléklet - Tanulmányi kirándulás: 9. sz. melléklet 28.1.4. Tanórán kívüli tevékenységekre szervezett csoportok • Szakkör A tehetség, a képesség kibontakoztatására szervezett tanulói csoport. Szakkör: azonos érdeklıdési körő tanulókból szervezett kiscsoport. Létszáma a kiscsoportéval azonos. Szakkör szervezhetı a tanórán kívüli tevékenységeknél felsorolt témakörökre és heti óraszámokra. A szakköri tevékenységskála az életkori sajátosságokat, az érdeklıdést és a pályaorientációt tükrözi. A szakkör a tehetséggondozás és pályaorientáció hatékony eszköze. Célja a magasabb szintő alkalmazás elsajátíttatása. • Sportkör A tanulók önkéntes jelentkezése alapján osztálylétszámra térítésmentesen vagy térítésesen szervezett csoportok. Mőködésüket munkaterv határozza meg. • Alapfokú Mővészeti Iskolai tanulócsoport A Nagy Imre ÁMK AMI tagintézményéhez kapcsolódó, iskolánkban szervezett mővészeti csoportok, a tanulók személyiség-, készség- és képességfejlesztése céljából. • Projektcsoportok: Témára szervezıdı tanulói és tanári csoportok.
98
• Felzárkóztató Olyan kiscsoport, amely a tanulási nehézségekkel folyamatosan vagy átmeneti gondokkal küzdı tanulók ismeret és megértés szintjének fejlesztését célozza. Létszáma a kiscsoportéval azonos. A felzárkóztató foglalkozások az alapkészségek (anyanyelv, matematika) és a tantárgyi minimum követelmény megértés szintő elsajátítását irányozzák elı. • Napközi A tanulók délutáni elfoglaltságát biztosító oktatási, nevelési és szociális feladatot ellátó tanórán kívüli csoport (1-6. évfolyamig). Létszáma az osztályéval azonos. A napközi feladata, hogy koordinálja, irányítsa, szervezze a tanulók délutáni önálló tanulását, szakköri és felzárkóztató foglalkozásokon való részvételét. A napközi feladata hangsúlyosan továbbá: a tanulók szabadidejének szervezése önálló és irányított játékkal, könyvtárral, kézmőves és egyéb hasznos idıtöltésre példát és ötletet adó tevékenységgel. • Tanulószoba A tanulók délutáni elfoglaltságát biztosító oktatási, nevelési és szociális feladatot ellátó tanórán kívüli csoport (7-8. évfolyamig). Segíti a beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdık szocializációját. Feladata továbbá a tanulási kudarcok enyhítése a hatékony tanulási technikák megismertetésével és begyakoroltatásával. Ösztönözze az önálló ismeretszerzést, a tanulást és képességfejlesztést szolgáló páros és csoportos tanulást. Irányítsa tanulóinkat a könyvtárba, segítse elı az olvasóvá nevelést, valamint az informatikai eszközöknek felhasználására ösztönözzön. Létszáma a kiscsoportéval azonos. • Internet ügyelet, internetes foglalkozások Az infokommunikációs kultúra, a digitális információk keresésére és szelektálásának tudatos képességére nevelı fejlesztı csoport. Segíti a tanulók idegen nyelvi kompetenciáinak motivált fejlıdését és fejlesztését. Fejleszti a tanulás iránti pozitív attitőd kialakulását ás fenntartását.
28.2. Közösségi élet A Diákönkormányzat éves munkaprogram és a Házirend szerint formálja a tanulók közéleti tevékenységben való jártasságát. Alakítja a demokratikus szemléletet. A döntés elıkészítésének és a döntéshozatal demokratikus mechanizmusának gyakorlásával fejleszti a tanulók felelısségérzetét, empátiára, türelemre, nyitottságra, fegyelemre nevel. Az öntevékenység és önkiszolgálás növeli a tanulók önállóságát, a közös siker élménye erısíti a közösséghez való tartozás élményét.
29. Tanulói jogviszony Az iskolába való jelentkezés alapján felvétellel vagy átvétellel történik. A tanulói jogviszony tekintetében A közoktatásról szóló törvény és az iskola Házirendjének 2. pontja az irányadó. 99
29.1. Felvétel 29.1.1. Elsı évfolyam Beiskolázási tanácsadás alapelve az 1. évfolyamon • játékos, az életkornak megfelelı • speciális adottságok feltérképezésére irányul • orientálja a gyermek képességének, fejlettségének leginkább adekvát (a tanuló, szülı által) választható tanórai keret kialakítását • nyitott • felvételi vizsga nincs témakörei: - figyelem, emlékezet - kommunikációs képességek - hallás (ritmusérzékelés) - számfogalom - kézügyesség - dyslexia, dysgraphia, discalculia szőrés. Beiratkozáshoz szükséges feltétel: érvényes iskolaérettségi igazolás. 29.1.2. Sportosztály az 5. évfolyamtól Beiskolázási alapelvek • felvételi vizsgát nem tartunk • speciális adottságok feltérképezése • alkalmassági vizsga nincs • tanulmányi eredmények • sportegyesületi ajánlás / sport iránti érdeklıdés Beiratkozáshoz szükséges feltétel: érvényes iskolai bizonyítvány az 1-4. osztály elvégzésérıl.
29.2. A tanulói jogviszony megszőnése A tanulói jogviszony megszőnésekor a kiiratkozás feltétele a 8. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, illetve a befogadó nyilatkozat.
29.3. A tanulói jogviszony megszőntetése Az Közoktatásról szóló törvény 76. §.1.2. bekezdése szerint. A kiiratkozás feltétele: iskolai fegyelmi határozat. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos jogorvoslat: 1. fokon: az iskola igazgatójához benyújtott írásos kérelem. 2. fokon: Budapest-Csepel Önkormányzat Jegyzıjének címzett, az iskola igazgatójához írásban benyújtott felülbírálati kérelem. A tanulók jutalmazására és fegyelmi úton történı elmarasztalására az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata és a Házirend 3. 8. és a 4.7. pontjai az irányadóak.
100
30. A szolgáltatások és kapcsolatok Az intézmény az országunk Alaptörvénye szerinti kötelezı, ingyenes közoktatási feladatokat lát el, és a fenntartó Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzat által jóváhagyott alapító okirat szerint általános alapmőveltséget és magyar - német korai két tanítási nyelvő képzést biztosít az 1-8. évfolyamon a csepeli, valamint az önkormányzati megállapodások és rendelkezések szerint a régió általános iskolai korú tanköteles tanulók számára.
30.1. Szolgáltatások formái és fajtái 30.1.1. Szolgáltatások köre - kötelezı tanórák - választható tanórák - tanulmányi és sportversenyek - tanulmányi és sportversenyekre való felkészítés - tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök, sportkörök, felzárkóztatók, tanulószoba, internetügyelet, internetes tanulószoba, Média Napok, projektek - táborok: Hon- és népismereti tábor, Erdei tábor, Sport- és kézmőves tábor nyáron, Német nyelvi táborok, angol és német nyelvgyakorló utak - tanulmányi kirándulások - Városismereti és múzeumi napok, múzeumlátogatások - színházlátogatások, mozi, klubdélutánok - hitoktatás - zeneoktatás - alapfokú mővészeti oktatás - hajnali ügyelet, ebédügyelet - könyvtár, Sulinet labor, Idegen nyelvi labor - napközi, iskolaotthon - Diákönkormányzati tevékenységek, programok - Királymajori Diáksport Egyesület - úszás: a Csepeli Tanuszodában szervezett - iskolarádió - diákújság - iskolai egészségügyi ellátás - logopédiai ellátás: Mészáros Jenı Gyógyítva nevelı Általános iskolai irányítással - iskolapszichológus: Nevelési Tanácsadó szakmai irányításával és státuszával - a Pedagógiai Programban nem rögzített térítéses tanfolyamok - közétkeztetés - büfé, italautomata 30.1.2. Szociális szolgáltatások A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvény minden olyan személy (felnıtt) kötelességévé teszi a gyermeki jogok védelmét, aki a gyermekek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyerekek egész személyiségét kell olyanná fejleszteni, amely ellenállóvá teszi ıket negatív példákkal szemben, s amely képessé teszi ıket arra, hogy ne a rossz probléma megoldási mintákat (alkohol, kábítószer, dohányzás) utánozzák, ill. tanulják meg. Minden tanárra nézve kötelezı a gyermekvédelmi tevékenység, a hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzet feltérképezése és a célirányos segítségnyújtás biztosítása. 101
Az osztályfınökök kiemelt feladata a tanulók egészséges életmódja és pozitív személyiségfejlesztése érdekében a családokkal való kapcsolattartás. A segítségnyújtás fajtái és formái - anyagi támogatás (átmeneti, rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, tankönyvtámogatás, étkezési hozzájárulás) - intézményes családsegítés: az iskolai gyermekvédelmi felelısök kapcsolattartása útján. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítı Szolgálat, Gyámhivatal, különféle alapítványok és civil társadalmi szervezıdések, melyek szintén a gyermeki jogok érvényesítését tőzték ki zászlajukra. A Királymajor Alapítvány segítségével tudjuk a nyelvek, a sport és a számítástechnika területén tehetséges tanulóinkat anyagi támogatásban részesíteni. 30.1.3. Közszolgálati funkciók Az iskola közoktatási funkcióján túl az alábbi közszolgálati feladatokat látja el: -
-
gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység a Népjóléti Irodával és a Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési tanácsadó, Családsegítı Központ, közbiztonsági szervekkel (rendırség, polgárırség) bőnmegelızési tevékenység helyi mővelıdési tevékenység: kiállítások, vitafórumok, rendezvények helyi sportcentrum helyi közéleti fórum helyi lakossági fórumok
Az iskola igazgatója rendszeres véleménycserét kezdeményez a helyi önkormányzati és az országgyőlési képviselıvel. Az önkormányzati és országgyőlési képviselıi fogadóórákra az iskola térítésmentesen bocsátja rendelkezésre termeit.
30.2. Kapcsolattartás, együttmőködés 30.2.1. Szakmai kapcsolatok Az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata szerint az intézményt az igazgató, ill. annak megbízottja képviseli. Az igazgató kapcsolatot tart Budapest-Csepel Önkormányzatának Humánerıforrás és Fenntartható Fejlıdés Bizottságával, Oktatási Ágazatával tanügyigazgatási, szakmai tevékenysége során. A gazdasági tevékenységét az Oktatási Szolgáltató Iroda irányításával az alapító okiratban deklarált gazdálkodási jogkör érvényesítésével végzi. Az igazgató tagja a kerületi igazgatói munkaközösségnek. Az iskola tagja a Kétnyelvő Iskoláért Egyesületének. A KIÉ-ben az iskolát az érintett igazgatóhelyettes, a német munkaközösség vezetıje képviseli tanácskozási joggal. Az igazgató a szaktanácsadókkal és szakértıkkel egyeztetési jogot gyakorol. Az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetık szakmai kapcsolatot tartanak BudapestCsepel Önkormányzat Pedagógiai Szolgáltató Szervezet Központtal, a Fıvárosi Pedagógiai
102
Intézettel, Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközponttal, ill. egyéb szakmai szervezetekkel. A konferenciákon, továbbképzésekben való részvételrıl a szakmai munkaközösségvezetık véleménye alapján az igazgató dönt. A kerület óvodáival nyílt napokon, a beiskolázási folyamatban, rendezvényeken /Télapó, Gergelyezés/ keresztül az alsós munkaközösség építi ki a kapcsolatot. A Szülıi Tanáccsal való kapcsolattartásban az SZMSZ szerint járunk el. A Királymajor Alapítvánnyal az igazgató, a nevelıtestületet képviselı pedagógus és a munkaközösség-vezetık tartják a kapcsolatot. 30.2.2. Közmővelıdési kapcsolatok A kerület közmővelıdési intézményeivel programjaikon való részvétellel érintkezünk. 30.2.3. Társadalmi, civil kapcsolatok A Királymajor Alapítvány tagja a Csepeli Civil Tanácsnak, így részt veszünk a csepeli civilszféra életének alakításában. 30.2.4. Munkaügyi kapcsolatok Közalkalmazotti tanács, Szakszervezet A munkavállalók és munkáltató részvételének és érdekegyeztetésének intézményrendszerei. A munkavállalókat érintı anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet és munkakörülményeket érintı kérdésekben javaslattételi, véleményezési, egyetértési jogokat gyakorló "intézmények" a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények rendelkezései szerint. 30.2.5. Szülıi Tanács Az iskola SZMSZ-e szerint negyedévenként javaslattételi, véleményezési jogát gyakorolja az iskola életét érintı valamennyi területen. Dönt saját éves programjáról, és évenként a szülıknek adható Széchenyi-érem odaítélésérıl, a Királymajor Alapítványba delegált képviselı személyérıl. Véleményezi a Közoktatásról szóló törvény alapján az iskolai dokumentumokat, és a térítéses szolgáltatásokat. 30.2.6. Királymajor Alapítvány Az iskolai idegen nyelvi, informatikai és testi nevelés anyagi feltételrendszerének fejlesztését és fenntartását támogató közhasznú alapítvány. 30.2.7. Királymajor Diáksport Egyesület Az iskola tanulóiból és pártoló tagokból álló sportcélú szervezet. Az iskola tornatermét, tornaudvarát és tornaeszközeit térítésmentesen használja az egyesület. Az iskola mindenkori igazgatója egyesületi alapszabály szerint tagja a DSE Elnökségének.
31. Taneszközök Az 1/1998. ( VII. 24.) sz. OM rendeletben elıírt, a nevelési-oktatási intézmények kötelezı minimális eszközeirıl és felszerelésérıl szóló jegyzékben foglaltak szerint került meghatározásra a helyi tantervek taneszközeinek listája. 6. sz. melléklet: Taneszközök 103
32. A Pedagógiai Program ellenırzése, értékelése, nyilvánossága A belsı és külsı mérések eredményei alapján a szakmai munkaközösségek és az igazgató kezdeményezésére, szakértıi vélemény alapján módosítjuk a Pedagógiai Programot illetve a helyi tantárgyi tanterveket. A módosítás legkorábban a jelenlegi törvényi szabályozás – a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény – elıírása szerint 2012. december 31-ig megtörténik. A Pedagógiai Program érvényessége a teljes képzés idıtartama: 8 tanév. A Pedagógiai Program érvényessége 2012. 09. 01-tıl 2012. 12. 31-ig tart. A Pedagógiai Program és a helyi tantervek módosítása akkor lép életbe, ha a nevelıtestület a módosítással az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata szerint egyetért. A Pedagógiai Program egy-egy nyomtatott példányát a nevelıtestületi szobában, ill. a könyvtárban kell elhelyezni. A könyvtáros feladata, hogy a könyvtár nyitvatartási idejében a dokumentum hozzáférhetıségét biztosítsa. Az iskolai dokumentumok – Pedagógiai Program, Házirend, Szervezeti és Mőködési Szabályzat - az iskola honlapján elektronikus úton is nyilvánosságra kerülnek: www.szechenyi-csepel.sulinet.hu Az iskolai dokumentumokat adathordozón digitális formában is rendelkezésre bocsátja az iskola a pedagógusoknak.
104
105
106
107
108
