MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

SZEGEDI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 6728 Szeged, Bajai út 14. Postafiók: 495. Telefon: +36 62 559 577; +36 62 559 578 Fax: +36 62 559 579 BM tel: (33) 13 97 BM Fax: (33) 11 62

E-mail: [email protected] [email protected] web: www.szrszki.hu OM: 29792 Nyt: 06-0126-02

Szám:

SZEGEDI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Dr. Bardócz Csaba r. ezredes rendőrségi főtanácsos igazgató

Tartalomjegyzék

1.

Bevezetés ............................................................................................................................ 3

1.1. Az intézmény adatai ............................................................................................................ 3 1.2. Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere .............................................. 5 1.3. Szervezeti felépítés .............................................................................................................. 7 1.4. Fenntartói elvárások ............................................................................................................ 7 1.4.1. Fenntartói minőségpolitika ....................................................................................... 7 1.4.2. Fenntartói minőségcélok, prioritások ....................................................................... 8 2. Minőségpolitika .................................................................................................................... 10 2.1. Küldetésnyilatkozat. .......................................................................................................... 10 2.2. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola minőségpolitikai nyilatkozata............................ 11 2.3. Az intézmény működésének hosszú távra szóló elvei és megvalósítását szolgáló elképzelések ......................................................................................................................... 11 2.4. Az intézmény működésének folyamata ............................................................................ 14 2.4.1. Vezetési feladatok, tervezési feladatok .................................................................. 15 2.4.3. Ellenőrzési feladatok .............................................................................................. 16 2.4.4. Mérési-értékelési feladatok .................................................................................... 16 3. Minőségfejlesztési rendszer ................................................................................................. 23 4. A teljes körű intézményi önértékelés ................................................................................... 25 5. Záró rendelkezések ............................................................................................................... 26

2

1. Bevezetés 1.1. Az intézmény adatai 1.1.1. ELNEVEZÉS: A

KÖLTSÉGVETÉSI SZERV NEVE:

SZEGEDI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

A MEGNEVEZÉS ALKALMAZOTT RÖVIDÍTÉSE: Szegedi RSZKI 1.1.2. SZÉKHELYE: A SZAKKÖZÉPISKOLA SZÉKHELYE: 6728 Szeged, Bajai út 14. 1.1.3. ALAPÍTÓ ÉS AZ ALAPÍTÁS ÉVE ALAPÍTÓ: belügyminiszter ALAPÍTÁS ÉVE: 1999. 1.1.4. IRÁNYÍTÓ SZERVE: Székhelye Belügyminisztérium, 1051 Budapest, József Attila u. 2-4. Fenntartó: Belügyminisztérium, 1051 Budapest, József Attila u. 2-4. Középirányító szerve: Országos Rendőr-főkapitányság 1139 Budapest, Teve utca 4-6. Az intézmény irányítását a belügyminiszter látja el azzal, hogy egyes költségvetési jogosítványokat az államháztartási működés rendjére vonatkozó szabályok szerint az Országos Rendőr-főkapitányság, mint középirányító szerv gyakorol.

1.1.5. EGYÉB AZONOSÍTÓ ADATOK a) Számlavezető: Magyar Államkincstár b) OM azonosító: 029792 c) Adóigazgatási szám: 15722672-2-51 d) Előirányzat-felhasználási keret számlaszáma: 10028007-00282675 e) PIR törzsszám: 722678

3

f) Szakágazat: 853200-Szakmai középfokú oktatás

1.1.6. A SZAKKÖZÉPISKOLA TEVÉKENYSÉGE: A szakközépiskola alaptevékenysége az érvényes alapító okirata szerint: A rendőrség hivatásos állományú tiszthelyettesi utánpótlását biztosító kétéves, érettségi utáni iskolarendszerű szakképzés és iskolarendszeren kívüli szakképzés, vizsgáztatás. A szakközépiskola feladatait az egész ország területére kiterjedő illetékességi és működési körben látja el. Az alaptevékenység szakfeladat rend szerinti besorolása: 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőtt oktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőtt oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855937 Máshova nem sorolható egyéb felnőttoktatás 859099 Egyéb máshova nem sorolható szállás szolgáltatás 562913 Iskolai, intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 562920 Egyéb vendéglátás 862211 Járóbetegek gyógyító szakellátása 1.1.7. A szakközépiskola vállalkozási tevékenységet nem folytat. 1.1.8. AZ INTÉZMÉNY TÍPUSA: szakközépiskola 1.1.9. TAGOZAT: felnőttoktatás 1.10. AZ INTÉZMÉNYBE FELVEHETŐ MAXIMÁLIS TANULÓ LÉTSZÁM: 500 fő 11. AZ ÉVFOLYAMOK SZÁMA ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉSBEN: két évfolyam

4

1.2. Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere 1.2.a) Felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok 2001. évi CI. törvény

A felnőttképzésről

7/2002. (XII.6.) FMM rendelet

A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési eljárási

programok

díjának

akkreditációs

mértékéről

és

felhasználásának szabályairól A felnőttképzési tevékenység megkezdésének

2/2010. (II.16.) SZMM rendelet

és folytatásának részletes szabályairól 1.2.b) Közoktatással kapcsolatos jogszabályok 1993. évi LXXIX. törvény

A közoktatásról

2011. évi CXC. törvény

A nemzeti köznevelésről

20/1997. (II.13.) Korm. rendelet

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény végrehajtásáról

137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet

Az

idegennyelv-tudást

igazoló

államilag

elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított,

igazoló

idegennyelv-tudást

nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról 15/2008. (VII.28.) IRM rendelet

Az

igazságügyi

és

rendészeti

miniszter

hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 32/2005.

(VI.30)

BM-OM

rendelet

együttes A Belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti

szakközépiskolákra

vonatkozó

szabályokról 24/1999. (VI.25.) OM rendelet

Az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerésekről

28/2000. (IX.21.) OM rendelet

A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és

5

alkalmazásáról 3/2002. (II.15.) OM rendelet

A

közoktatás

minőségbiztosításáról

és

minőségfejlesztéséről 4/2002. (II.26.) OM rendelet

Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet

A nevelési-oktatási intézmények működéséről

16/1994. (VII.8.) MKM rendelet

A szakmai követelmények kiadásáról

16/2009. (VIII. 14.) SZMM rendelet

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról

30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet

A 2011 /2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról

1.2.c) Szakképzéssel kapcsolatos jogszabályok 1993. évi LXXVI. törvény

A szakképzésről

2011. évi CLXXXVII. törvény

A szakképzésről

2003. évi LXXXVI. törvény

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

2006. évi CXIV. törvény

Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról

277/1997. (XII.22.) Korm rendelet

A pedagógus-továbbképzés, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről

20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról

6

1.3. Szervezeti felépítés

IGAZGATÓ

OKTATÁSI SZERVEK

HIVATAL

OKTATÁSI IGAZGATÓHELYETTES

SZAKMAI ISMERETI ÉS NEVELÉSI SZAKCSOPORT

TANULMÁNYI OSZTÁLY

GAZDASÁGI SZERVEK

GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTES

ALAPOZÓ ISMERETI SZAKCSOPORT

PÉNZÜGYI OSZTÁLY

ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY

1.4. Fenntartói elvárások, fenntartói minőségirányítás, fenntartói minőségpolitika 1.4.1. Fenntartói minőségpolitika A fenntartó minőségpolitikájának célja egy olyan minőségrendszer működtetése és továbbépítése, amely szemléletében és tartalmában rugalmasan alkalmazkodik a társadalmi igényekhez, a jogi környezet változásaihoz, kiszámítható és pontos elvárásokat közvetít, és együttműködő partneri környezetet teremt az irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények számára. Nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változások oktatásában hasznosítható megjelenítésére, a gyakorlatban jól alkalmazható, korszerű ismeretek közvetítését szorgalmazza.

7

Kiemelt minőségcélja az intézményi szintű minőségfejlesztési rendszerek továbbépítésének támogatása, amely fejlesztésben nem az egységesítést, hanem a minőségi rendszerek – a képzés és rendszer-sajátosságok és specialitások– egymáshoz közelítését tekinti irányadónak. Az ezekhez kapcsolódóan megjelenő új feladatok meghatározásakor külön figyelmet fordít a korlátozottan rendelkezésre álló források hatékony felhasználása. A fenntartó mindezek megvalósítása érdekében kívánatosnak tartja az együttműködés tartalmának és formájának megújítását, illetve –szükség és igény esetén– új rendszerbe foglalását.

1.4.2. Fenntartói minőségcélok, prioritások  A

szakmaiság

javítása

érdekében

az

alapképzések

képesítési

és

tantervi

követelményrendszerének folyamatos korszerűsítése, a továbbképzések szerepének növelése,  Az oktatási intézményekben folyó képzések, továbbképzések, kiképzések és vezetőképzések során a minőségi munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges kulcskompetenciák fejlesztése,  A gyakorlatiasabb felkészítéssel színvonalasabb megfelelés a szakma elvárásainak,  A lehetőségekhez mérten minden támogatás és feltétel biztosítása a képzés során az idegennyelv-ismeret, az információs és kommunikációs technikák, illetve az EUintegrációhoz szükséges speciális ismereti kör elsajátításához és versenyképes tudássá alakításához,  A tudományos munka fejlesztése, a fogékonyság, a motiváltság erősítése, aq kutatási műhelyek kialakítása és a kutatási munkában résztvevők tudományos képzésének támogatása,  Az egyéni teljesítményértékelési rendszer összekapcsolása a CAF (Európai Közös Értékelési Keretrendszer) értékelési rendszerrel, vagy az érintett intézménynél alkalmazott, a feladatkörükhöz igazodó minőségirányítási rendszerrel, a fejlesztés folyamatába épüljön be a rendszeresen elvégzett önértékelés,  Intenzív kapcsolat a civil szféra közép és felsőoktatási intézményeivel,  Kiemelt figyelem a pályaorientációs képzést folytató középiskolákban folyó képzések támogatására, a hátrányos helyzetű és roma fiatalok felvételi esélyeinek javítására,

8

 A kiválasztási és felvételi eljárások megújítása (a jövendő munkakör ellátásához szükséges meghatározó kompetenciák beazonosításával),  Az elvégzett munka reális mérhetősége érdekében az iskolák/ oktatási intézmények által is elfogadott és támogatott normák-normarendszer és mutatók kialakítása,  Az indokolatlan és öncélú bürokratikus kötelezettségek csökkentése,  Az intézmények működési hatékonyságának növekedése, az iskolák közvetlenebb kapcsolata, egymás munkájának megismerése, a fejlesztések összehangolása,  Az intézményi szakmai autonómia biztosítása,  Az esélyegyenlőség megvalósulásának figyelemmel kísérése,  Az intézmény a fenntartói elvárásoknak és a munkaerőpiac (ORFK) igényeinek megfelelően helyi sajátosságait figyelembe véve fogalmazza meg küldetését, jövőképét és minőségpolitikáját.

9

2. Minőségpolitika 2.1. Küldetésnyilatkozat. „Non nova, sed nove” „Csak úgy tudunk megfelelni gyorsan változó környezetünknek, ha folyamatosan tervezünk és ismerünk minden egyes lehetőséget, mely nyitva áll előttünk. Ha minden problémát, akkor akarunk megoldani, amikor ténylegesen elénk kerül, egész egyszerűen elborít a

megoldandó feladatok

tengere. „ Newt Gingrich

Intézményfilozófiánk szerint olyan rendészeti szakképzést kívánunk megvalósítani, amelynek eredményeként az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciákkal bíró, – idegen nyelvet beszélő, informatikai eszközöket használó, a magas szakmai elvárásoknak megfelelni tudó – tiszthelyettesek végezzenek a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában. Gyakorlatorientált, kompetenciafejlesztésre épülő képzési formánkkal támogatni és segíteni kívánjuk a hozzánk jelentkezett tanulókat életcéljuk megvalósításában. Korszerű ismeretek átadásával, készségfejlesztésre épülő oktató-nevelő munkánkkal felkészíteni hivatásuk gyakorlására, és az élethosszig tartó tanulásra. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Intézményünk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra; információcserére törekszik. Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működünk. Iskolánk dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk az iskolarendszeren belüli és az iskolarendszeren kívüli képzési formákban. A lifelong learning szemléletünket tükrözi az iskolarendszeren kívüli képzési formák működtetése; azaz a

10

fegyveres testületek állományának folyamatos továbbképzése, átképzése, belső képzése, és a civil hallgatók OKJ-s képzése az adott szakmákban.

2.2. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola minőségpolitikai nyilatkozata. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola vezetője és valamennyi dolgozója elkötelezett a partnerközpontú minőségi munka iránt. Intézményünk tevékenységének középpontjába a magas színvonalú és hatékony oktató- és nevelőmunkát állítja, amely biztosítja azt, hogy a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában végzett tanulók megfeleljenek a rendvédelmi szervek és a társadalom elvárásainak. Szakképzésünkben a változó társadalmi viszonyokhoz, igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk, melyet a partneri igények folyamatos mérésével, a képzésben résztvevők elégedettségeinek feltérképezésével, a szakmai elvárásoknak és követelményeknek megfelelően alakítunk. A teljes állomány bevonásával, rendszeres önértékeléssel és folyamatos fejlesztéssel arra törekszünk, hogy a jogszabályi és társadalmi változásokat figyelembe véve rendszeresen felülvizsgáljuk programjainkat, operatív és stratégiai célkitűzéseinket, és a szükséges aktualizálásokat elvégezzük. Meggyőződéssel valljuk, hogy a minőségirányítási és fejlesztési rendszer bevezetésének eredményeként a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola képes lesz magas színvonalon eleget tenni a vele szemben támasztott követelményeknek, teljesíti küldetését, megvalósítja stratégiai céljait, s megbízható partnerként a rendészeti szakképzés meghatározó szereplőjévé válik.

11

2.3. Az intézmény működésének hosszú távra szóló elvei és megvalósítását szolgáló elképzelések 2.3.1. Hosszú távú elvek:  magas színvonalon végzett oktató-nevelő munka személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása, pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével azok fejlesztése  korszerű, az Európai Uniós elvárásoknak való megfelelő rendvédelmi szakemberek képzése, átképzése, speciális feladatok ellátására szaktanfolyami jellegű felkészítése  jól szabályozott, átlátható, a képzés minden résztvevőjének igényeit figyelembe vevő minőségirányítási rendszert alkalmazunk.  partnerközpontú működésünk folyamatos javítása, fejlesztése  az intézmény feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtása  akkreditált képzések vizsgaközpontjaként való működés. 2.3.2. Közép távú elvek: A megye és a régió munkaerő-piaci helyzetét is figyelembe véve: o akkreditált képzési programok megvalósítása, (szervezése, oktatás, vizsgáztatás) o profilunkba illő új képzési programok akkreditálása o korszerű felnőttoktatási módszerek bevezetése o felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások körének kiszélesítése A célzott szakterületek: a) iskolarendszerű képzés A rendvédelmi OKJ-s képzés, a leendő hivatásos tiszthelyettesi állománynak b) iskolarendszeren kívüli szakképzés (továbbiakban: IRK) ba) OKJ-s képzések  rendőr  biztonsági őr  bankőr  fegyveres biztonsági őr  pénzszállító

12

 parkolóőr  rendezvénybiztosító  biztonságszervező I-II.  magánnyomozó  közterület-felügyelő bb) Belső képzések  átképzés  szaktanfolyam  mentorképzés

13

2.4. Az intézmény működésének folyamata

14

2.4.1. Vezetési feladatok, tervezési feladatok Az iskolai élet tervezése, szervezése, értékelése naptári évhez, és tanévhez kötődik. 2.4.2.1. Kulcsfontosságú folyamatok belső szabályzatai  Pedagógiai Program  Szervezeti és Működési Szabályzat  Ügyrend  Munkaköri leírások  Házirend  FEUVE Szabályzat  Gazdálkodási Szabályzat  Levelezési és Kiadmányozási Szabályzat  Ügykezelési Szabályzat  Fegyelmi és Kártérítése Szabályzat  Informatikai Szabályzat  Intézményi Minőségirányítási Program 2.4.2.2.Tanítási-tanulási folyamat tervezése intézményi szinten  Tantárgyfelosztás – modulonként  Munkaterv – éves, havi  Ellenőrzési terv – éves, havi  Órarend  Vizsgaterv  További, a szervezett munkavégzéshez feltétlenül szükséges egyéb szabályozók. 2.4.2.3. Tanítási-tanulási folyamat tervezése moduláris és tanórai szinten  tanmenet  tanulási útmutató  tanítási óraterv

15

2.4.3. Ellenőrzési feladatok A szakközépiskola vezetése meghatározza, és az éves munkatervben nyilvánossá teszi az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Az éves munkaterv keretében megjelöli a működés azon területeit, amelyeket ellenőrzése során vizsgálni kíván.

2.4.4. Mérési-értékelési feladatok 2.4.4.1. Teljesítményértékelésének szempontjai és értékelési rendje a) Értékelési szempontok Az értékelés és az ellenőrzés elválaszthatatlan vezetői feladat. Az értékelés és ellenőrzés nem a „hatalom eszköze”, hanem a minőség elengedhetetlen forrása. Ennek értelmében az értékelés és ellenőrzés is tervszerű folyamat, a különböző értékelési módszerek alkalmazása vezethet reális értékítélethez. Az oktatás-nevelés színvonalát, a tanulói teljesítmény alakulását jelentősen meghatározza a pedagógus munkavégzése. Az intézmény vezetése fontosnak tartja a pedagógustevékenység folyamatos fejlesztését, színvonalának folyamatos emelését. Ehhez elengedhetetlen a tanári munka rendszeres ellenőrzése, módszertani és szakmai támogatása. A teljesítmény értékelése, annak módja, vagy annak hiánya, fontos szerepet tölt be, rányomja bélyegét az egyén teljesítményére, munkájára, a szervezet kultúrájára, légkörére. Az értékelés kiinduló alapja Pedagógiai Program, a munkaköri leírás, az iskola SzMSz-e. Az értékeléssel kapcsolatos alapelvek:  fejlesztő szándékú legyen  sokoldalú legyen  tárgyilagos és objektív legyen

Intézményünkben, pedagógus munkakörben hivatásos állományú és közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatársak tölthetnek be pedagógus munkakört. A különböző jogállásból eredően:  a Hszt. 82-83. §-ai alapján a hivatásos szolgálati jogviszonyú vezetőket, tanárokat öt évente minősíteni kell;  a Kjt 40.§-a alapján kell értékelni a közalkalmazottakat;

16

 A Közokt. tv. 40. § (12) alapján az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. b) A teljesítményértékelés célja: A teljesítmény értékelésének legáltalánosabb célja az egyéni és ezzel együtt az intézményi munka minőségének javítása. Alapvetően fejlesztő jellegű, segíti a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok elérését, valamint az egyes alkalmazottak munkateljesítményének összehangolását. A teljesítményértékelés célja alapvetően a fejlesztés, nem a minősítés.  A teljesítmény mérése a hatékony vezetés egyik eszköze lehet.  Olyan információkhoz juttat, amelyek kimutatják az egyén reális teljesítményét, ezek segítik a megalapozott vezetői döntések meghozatalát (beosztással kapcsolatos személyi döntések; bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntések; beiskolázások, továbbképzések megtervezése).  Segít feltárni a kihasználatlan lehetőségeket, elősegíthetjük vele a hatékonyabb munkavégzést.  Kimutatja a kiemelkedő teljesítményeket, az egyének fejlődését.  Lehetővé teszi a problematikus területek feltárását, a kezelésükhöz szükséges reális célok kitűzését, az intézményi folyamatok folyamatos fejlesztését.  Adatokat szolgáltat a Pedagógiai Program aktualizálásához.  Segít abban, hogy az alkalmazottak képet kapjanak arról, hogyan látják a teljesítményüket kívülről, hogyan ítélik meg egy, az alkalmazotti közösség által konszenzus alapján létrehozott mérce, kritériumrendszer szerint.  Javítja az alkalmazottak és az iskola közötti kommunikációt. c) Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások: Az értékelés kiinduló alapja az iskola Pedagógiai Programja, a munkaköri leírások, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata. Az alkalmazotti közösség vitassa meg és hagyja jóvá az értékelési rendszert.

17

Fejlesztő szándékú legyen:  legyen alkalmas a sikeres munka és a kiemelkedő teljesítmény kimutatására,  legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására, hogy ezáltal kijelölhetők legyenek az egyéni fejlesztési pontok,  tartalmazzon olyan elemeket, amelyek egyértelműen kimutatják a különböző területeken elért jó és gyenge teljesítményeket,  legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változások kimutatására. Sokoldalúság:  az iskola vezetése tegye egyértelművé, hogy milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg alkalmazottai teljesítményét,  mivel az oktatás-nevelés egy rendkívül összetett folyamat, ezért az ellenőrzésértékelés folyamatos legyen,  sokoldalú, tudatosan kiválasztott módszerekkel történjen,  a mérés is legyen tudatos, tervszerű, következetes,  team végezze, tárgyszerű adatokra lapozza értékelését. Méltányosság:  az értékelés az alkalmazotti közösség által elfogadott normarendszer alapján történjen,  kezeljen minden, az egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét,  tárgyilagos és objektív legyen,  csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre,  a tényeket a súlyuknak megfelelően kezeljük,  lehetőleg egyszerű és egyértelmű legyen,  minden részletében átlátható legyen,  lehetőség szerint, minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba,  az érintett számára minden róla a felvett adat hozzáférhető legyen,  adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan,  segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában,  ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést az alkalmazottak között.

18

Megvalósíthatóság: Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre:  legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes,  ne legyen szükség külső szakemberek bevonására. d) Értékelési rend Kit? Igazgató

Ki? tantestület

Mivel?

Hogyan? Kérdőív

Szervezeti Klíma Kérdőív

Igazgatóhelyettesek

Igazgató

Értékelő

szakcsoportvezetők Tanárok

Igazgató, igazgatóhelyettes Igazgató, igazgatóhelyettes,

Értékelő

Gazdasági

év

végén

lap Interjú, értékelő Évente egyszer

Önértékelő lap Osztályvezetők,

Mikor?

beszélgetés

lap, Interjú, értékelő Évente egyszer

önértékelő lap

beszélgetés

Önértékelő lap, Interjú, értékelő Évente kérdőíves

beszélgetés

szakcsoportvezető hallgatói

egyszer, tanév végén

visszajelzések, óralátogatás Szakalkalmazottak

Igazgató, igazgatóhelyettes,

Értékelő

lap, Interjú, értékelő Évente egyszer

önértékelő lap

beszélgetés

szakcsoportvezetők, osztályvezetők A teljesítmény értékelését egységesen minden állománykategóriában az alapértékelés után, kétévente végezzük. A teljesítményértékelést a tanév végét követő december 15-ig kell elvégezni. Rendkívüli értékelésre kerülhet sor újonnan felvett kolléga esetében, elismerésre történő felterjesztéskor, fegyelmi eljárás velejárójaként, valamint egyéb rendkívüli esetben. A soros minősítés évében, illetve soron kívüli minősítés elrendelése esetén, a minősítést megelőző egy hónappal ajánlott a teljesítményértékelést elvégezni, így annak értékelése a minősítésbe beépíthető, dokumentálása azzal együtt kezelhető. Ez esetben a tanár munkájának

19

értékelésére a minősítése megismerésekor kerül sor. A minősítés évében az értékelést csak egyszer, az időben előbbre eső értékelés előtt egy hónappal kell elvégezni. 2.4.4.2.Az egyéni teljesítményértékelés célja: a) a rendvédelmi szervek kiemelt (stratégiai) céljai szervezeti és egyéni megvalósítása révén – a jogszerű működés biztosítása mellett – a hatékony és eredményes állam kiépítésének, illetve működtetésének segítése; b) a szervezeti működés hatékonyságának emelése, a munka szakmai színvonalának növelése, a szervezeti kultúra erősítése; c) az egyéni teljesítménynek – a munkavállaló munkaköri leírásához igazodó – minőségi

és mennyiségi mutatók által jellemezhető fokozása, a vezetők és a munkavállalók közötti kapcsolat átalakulásának segítése, a szemlélet és gondolkodásmód pozitív irányban történő elmozdítása, a munkatársak elégedettségi szintjének, motivációjának növelése, valamint az egyéni karriercélok támogatása; d)

az egyéni teljesítményhez igazodó ösztönzési rendszer kialakítása és folyamatos működtetése.

A teljesítményértékelést igyekeztünk úgy megtervezni, hogy az segítse az egyéb előírt értékeléseket, szolgáltasson adatokat az értékeltek objektív, sokoldalú, folyamatos megítéléséhez, ezen kívül ne legyenek egymással párhuzamosan futó, egymástól független értékelések. 2.4.4.3. Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése Intézményünkben vezetői feladatokat az igazgató, helyettesei, a szakcsoportvezetők és az osztályvezetői beosztást ellátó munkatársak végeznek. 2.4.4.3.1. Érvényességi kör

Az intézményben vezetői beosztásban foglalkoztatott hivatásos vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló.

20

2.4.4.3.2. Cél A Közokt. tv. 40. § (12) bekezdése által előírt rendszer működtetése. A vezetői teljesítményértékelésének elvégzése, ez alapján folyamatos visszajelzés a vezetőknek, valamint az erre a rendszerre épülő egyéb rendszerek (egyéb iskolai szabályzatokban rögzített) számára adatszolgáltatás. 

a vezetőkkel szemben támasztott szakmai elvárásokat objektív módon határozzák meg



megvalósuljanak a kiemelt (iskolai) célok



az

emberi

erőforrással

való

hatékonyabb

és

eredményesebb

gazdálkodás valósuljon meg

2.4.4.4.



rendszeres legyen a teljesítménymérés



váljanak rendszeressé a munkatársaktól jövő visszajelzések

Pedagógus

munkakörben

foglalkoztatottak

teljesítményértékelésének

szempontjai és értékelési rendje 2.4.4.4.1 Érvényességi kör

Az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállaló. 2.4.4.4.2 Cél A Közokt. tv. 40. § (12)-a által előírt rendszer működtetése. A pedagógusok teljesítményértékelésének elvégzése, ez alapján folyamatos visszajelzés a pedagógusoknak, valamint az erre a rendszerre épülő egyéb rendszerek (egyéb iskolai szabályzatokban rögzített) számára adatszolgáltatás. 

javuljon a pedagógusok egyéni teljesítménye



erősödjön a személyi állomány teljesítményelvű szemlélete



a

pedagógusokkal

szemben

támasztott

szakmai

elvárásokat

számonkérhető módon határozzák meg 

megvalósuljanak a kiemelt (iskolai) célok



az

emberi

erőforrással

való

hatékonyabb

és

eredményesebb

gazdálkodás valósuljon meg 

rendszeres legyen a teljesítménymérés 21



váljanak rendszeressé a munkatársaktól jövő visszajelzések



javuljon a pedagógusok motiváltsága

2.4.4.4.3. Fogalmak Teljesítményértékelés: mindazon pedagógusok által végzett tevékenységek értékelése, amelyeket a pedagógus heti munkaidejében végez, annak értékelése, melybe beletartozik egyrészt az elvégzett tevékenység minősítése, másrészt a tevékenységet végző értékelése. Önértékelés: mindazon tevékenység, mely során a pedagógus az eljárásban rögzített eszközzel saját magát, saját munkáját értékeli. Értékelő beszélgetés: az igazgató és a beosztott pedagógus közötti elbeszélgetés, melyben a kiemelt intézményi célok, a pedagógus egyéni céljainak egyeztetése történik meg a napi munka sikeres megvalósítása érdekében. 2.4.4.4.4. Felelősök A pedagógusértékelés működtetéséért az igazgató a felelős. A részterületek (kapcsolódó eljárásrendek) működtetéséért a megnevezettek a felelősek.

22

3. Minőségfejlesztési rendszer Iskolánkat a Comenius I. modell szerint 2004. évben tanúsították. Ennek értelmében a tantestület elsajátította a minőségirányítási gondolkodást, elkészítette önértékelését, helyzetfelmérését, az érdekelt feleket azonosította, azok igényeit felmérte. Kitűzte a szervezeti prioritási célokat, és ezekre intézkedési tervet készített. Minőségfejlesztési rendszerünk 2009-től az Európai Közös Értékelési Keretrendszer (CAF) szerint működik, amely konszenzusos önértékelésen alapul. Az önértékelés alapján két évre szóló hosszú-, közép-, és rövidtávú intézményi fejlesztési és cselekvési terv készül. Az önértékelés eredményét és az az alapján készített intézkedési tervet a szakközépiskola minden dolgozója megismeri, a terv alapján rá háruló feladatokkal tisztában van. Minőségfejlesztési rendszerünket a partnerközpontú gondolkodás és működés jellemzi, a PDCA1 ciklus logikáját követve. Logikai fázis

Az intézményi működés folyamatának

Dokumentum

főbb területei P/

D C

A

Intézményvezetés, stratégiaalkotás, küldetés, jövőkép, minőségpolitika megfogalmazása, akciótervek kidolgozása, standardok megállapítása Tanítási-tanulási folyamat, beiskolázás, vizsgáztatás Pedagógiai mérés, értékelés tanulókra vonatkozóan, partneri elégedettségvizsgálat Kontrollmechanizmusok működtetése

Alapdokumentumok Akciótervek Standardok képzése kimutatásokból, jelentésekből Tantárgyfelosztás, órarend, modulok tanterve, tanmenetek PP, mérési eszközök, feladatok, feladatrendszerek, kérdőívek, értékelő jelentések Döntés előkészítési folyamatok, döntési protokoll

1

PDCA= Plan- tervezés, Do- megvalósítás, Check- értékelés és ellenőrzés, Act- szükséges korrekciók elvégzése, beavatkozás

23

Intézményünk

olyan

dokumentált,

transzparens

(átlátható,

áttekinthető)

jellegű

minőségfejlesztési rendszert folytat, amely kiterjed mindazon folyamatokra, amelyek befolyásolhatják az intézmény oktatási-nevelési tevékenységét. Így különös tekintettel a következő folyamatokra:  felvételi eljárás  oktató-nevelő munka tervezése, szervezése és megvalósítása  pedagógiai mérés-értékelés  kompetenciamérés  szakmai vizsga A minőségirányítási rendszer kiépítésének és működtetésének első számú felelőse az intézmény igazgatója. A minőség elérésében a szakközépiskola vezetésének kulcsszerepe van. Az intézmény igazgatója alkalmazza és teljesítteti a vezetőkkel a velük szemben támasztott új követelményeket, ezzel biztosítva az eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítését és napi alkalmazását. Megbízza a minőségirányítás vezetőjét, és a támogató csoport tagjait a minőségfejlesztési folyamat tervezésével, szervezésével és végrehajtásával. A minőségfejlesztési rendszer kialakításakor az intézményvezetés kinyilvánította a minőség iránti elkötelezettségét az alapdokumentumok aktualizálásával. Elkészítette az intézmény  küldetésnyilatkozatát,  pedagógiai programját,  éves munkatervét,  meghatározta az iskola minőségpolitikáját,  az adott év minőségcéljait,  a szükséges erőforrások felhasználásával biztosítja az intézményi működés rendjét.

24

4. A teljes körű intézményi önértékelés 4.1. Periódusa, módszerei, a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolata Mérési periódus

Kivel? Teljes

körű 2 évente

Mivel mérünk? Mit mérünk Kérdőíves vizsgálat

intézményértékelés – külső,

 Intézményi Klíma Teszt

belső partnerek

 Külső

partnerek

igény

felmérése  Külső

partnerek

elégedettsége  Tanulói elégedettség  Tanári értékelés Folyamatok

felülvizsgálata,

összehasonlító elemzés Képzésben résztvevőknél a Modulzáráskor

Kérdőíves vizsgálat:  A képzés minősége

modulok végeztével

 Igény, szükséglet felmérés  Tanítás tanulás folyamata Képzésben résztvevőknél a Képzés végén

Kérdőíves vizsgálat:  Az iskola szolgáltatásai

képzés végeztével

 Partneri elégedettség Pedagógusok

Ellenőrzési értékelési

és Kérdőíves vizsgálat: terv

 Önértékelés,  az Év tanára,

szerint

 tanítási óra látogatás,  teljesítményértékelés Szakalkalmazottak

Ellenőrzési értékelési szerint

és Kérdőíves vizsgálat: terv

 Önértékelés,  teljesítményértékelő lap Interjú

25

Az intézményi minőségirányítási rendszer működtetésekor kiemelt szempontként kezeljük a fenntartói minőségirányítási prioritásokat, illetve az adott év minőség céljait. Az intézményi vizsgálatok eredményeit összehasonlítjuk a fenntartói elvárásokkal, amennyiben eltéréseket észlelünk az eredmények elemzésekor, beavatkozási tervvel az eltérés mértékét csökkentjük.

5. Záró rendelkezések Hatálybalépés időpontja: a fenntartó jóváhagyását követően Az IMIP időbeli hatálya: Az intézményi minőségirányítási program két évre szól, és a hatálybalépésből kiindulva 2014. ……………………………-ig van érvényben. Felülvizsgálat: A program felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását évente el kell végezni. A felülvizsgálatokért az igazgató a felelős. A mérés-értékelés eredményeinek kezelése: Az

ütemezett

rendszeres

mérés-értékelések

eredményeit

jegyzőkönyvezni

kell.

A

jegyzőkönyvek alapján a nevelőtestületi záró értekezleten tájékoztatást kell adni a kollektíva számára. Dokumentumok kezelése: A minőségügyi tevékenységgel kapcsolatosan keletkező dokumentumok kezelésére az iratkezelés általános szabályai, illetve az intézmény belső szabályozása érvényes. AZ IMIP ismertetése az alkalmazotti körrel: Az IMIP-et a fenntartó képviselőjének történő bemutatása előtt véleményeztetni kell a diákönkormányzattal, valamint el kell fogadtatni az intézmény kollektívájával, utána pedig biztosítani kell azt, hogy minden alkalmazott számára hozzáférhető legyen. Ugyanígy kell eljárni a tervezett mérések-értékelések eredményeivel is. Az intézményi minőségirányítási programot ismertetni kell a kollektívával, illetve új belépővel; és a MIR-rel kapcsolatos minőségügyi ismereteket oktatni kell. Szeged, 2012. január 25.

26