A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Jóváhagyta: Torma Sándor Ede mb. igazgató
Érvényes:
2016. augusztus 31-től
TARTALOM TARTALOM .................................................................................................................................... 2 1. BEVEZETŐ .................................................................................................................................. 6 1.1. Az intézmény jogi státusza ....................................................................................................... 6 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok ..................................................... 6 1.3. Az iskola története ..................................................................................................................... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM.............................................................................................................. 8 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei: ...................................................................... 8 2.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: ............................................................... 9 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 12 2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 13 2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................. 14 2.5.1. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás .......................................................14 2.5.2. Tanórán kívüli tevékenységek ........................................................................................................14 2.5.3. Közösségi szolgálat ........................................................................................................................15
2.6. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja ........................ 16 2.6.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ................................16 2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ....................................................16 2.6.3. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek .................................................................16 2.6.4. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek .....................................................................16
2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................... 17 2.8. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, kollégiumi, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ........................................... 17 2.8.1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere .................................................................................17 2.8.2. Szülők és pedagógusok együttműködése .......................................................................................18
2.9. A pedagógusok feladatai ......................................................................................................... 19 2.9.1.Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai az intézményben ..............................20
2.10.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályok ................................................................................................................................. 21 2.10.1.Tanulói jogviszony ........................................................................................................................21
2.11.A magasabb évfolyamba lépés feltételei ............................................................................... 22 2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ......................................................................................... 23 3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA..... 24 3.1. Fogalmak.................................................................................................................................. 24
2
3.2.A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos megsegítési lehetőségek formái .................................................................................................................. 26 3.3.A pozitív diszkriminációnak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megvalósítható formái....................................................................................................................................... 26 3.4. Afejlesztés szervezeti keretei .................................................................................................. 28 3.4.1.Szervezeti keretek ...........................................................................................................................28 3.4.2.Egyéni fejlesztés .............................................................................................................................29 3.4.3.Csoportos fejlesztés.........................................................................................................................30 3.4.4.Kéttanáros modell ...........................................................................................................................30 3.4.5.A tanulóval foglalkozó partnerek közötti konzultáció ....................................................................30 3.4.6.Utazó gyógypedagógus segítségével megvalósuló együttműködés és helyi fejlesztés ...................31
3.5.Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók iskolai fejlesztése............... 31 3.5.1.A tanulásban akadályozott tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői ...................................31 3.5.2.Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai ......................................................................................31 3.5.3.Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése ..........................32 3.5.4.A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció..........................................................33
3.6. Pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók jellemzői, iskolai fejlesztésének elvei ........................................... 33 3.6.1.Főbb sajátosságok ...........................................................................................................................33 3.6.2.A fejlesztés alapelvei ......................................................................................................................34 3.6.3.A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai diszlexia, diszgráfia esetén ....................................................34 3.6.4.A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai diszkalkulia esetén .................................................................35 3.6.5.A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai a kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar esetén ................................................................................................................................36 3.6.6.Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai ......................................................................................36 3.6.7.A NAT alkalmazása ........................................................................................................................36 3.6.8. A helyi tanterv ................................................................................................................................37 3.6.9.Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció ...............................................................................37
3.7.Az intézmény helyi tantervének általános elvei, céljai, kiemelt feladatai............................ 37 3.8.Célok és feladatok a szakközépiskolában............................................................................... 38 3.9.Műveltségi területek és tantárgyak 9-11. osztály ................................................................... 39 3.10 Tantárgyak és óraszámok a szakközépiskolás SNI tanulók 9-11. évfolyama számára .... 39 4.AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ............................................................................................ 40 4.1.A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok ......................................................................... 40 4.1.1.Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint: ........................40 4.1.2.Vizsgával kapcsolatos szabályok: ...................................................................................................41 4.1.3.Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek: .......................................................................41
4.2.A bizonyítványok kiadásának rendje ..................................................................................... 44 4.3.A tanulók jutalmazásának és büntetésének elvei .................................................................. 44 4.4.A magatartás és szorgalom minősítési rendszere .................................................................. 45 4.5.A hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai ............................................. 47 4.6.Az intézmény által alkalmazott záradékok ............................................................................ 48
3
4.7.Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................ 52 4.8.A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........................................... 52 4.9.Az intézmény környezeti nevelési programja ........................................................................ 53 4.9.1.Alapok: ............................................................................................................................................53 4.9.2.Alapelvek, célok..............................................................................................................................54 4.9.3.Tanulásszervezési és tartalmi keretek .............................................................................................56 4.9.4.A környezeti nevelés módszerei ......................................................................................................56 4.9.5.A környezeti nevelés taneszközei ...................................................................................................57 4.9.6.Ökoiskola ........................................................................................................................................57
4.10. Az intézmény egészségfejlesztési és egészségnevelési programja ...................................... 58 4.10.1.Elméleti háttér ...............................................................................................................................58 4.10.2.A programot meghatározó dokumentumok: ..................................................................................58 4.10.3. Helyzetelemzés ............................................................................................................................59 4.10.4.Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja ..........................................................................60 4.10.5.Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek ............................................................60 4.10.6.Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők ..................................60 4.10.7.Az egészségügyi felügyelet rendje ................................................................................................60 4.10.8.A segítő kapcsolatok .....................................................................................................................61 4.10.9.Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei ...........................................................61 4.10.10.Elsősegély-nyújtási ismeretek .....................................................................................................62 4.10.11.Iskolai programok .......................................................................................................................62 4.10.12.A mindennapos iskolai testedzés programja ...............................................................................63 4.10.13.Terveink: .....................................................................................................................................63 4.10.14.Értékelés, újabb célkitűzés ..........................................................................................................64
4. 11. A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................................. 64 4.11.1.Hungarofit teszt .............................................................................................................................64 4.11.2.A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) ................................................................65
4.12.Helyi tantervek ....................................................................................................................... 67 Szakgimnázium – erdészet és vadgazdálkodás ágazat –erdésztechnikus .................................................67 Szakgimnázium – erdészet és vadgazdálkodás ágazat –vadgazdálkodási technikus ...............................68 Szakgimnázium – agrár gépész ágazat –erdészeti gépésztechnikus .........................................................69 Szakgimnázium – agrár gépész ágazat –mezőgazdasági gépésztechnikus...............................................70 Szakközépiskola –erdészet és vadgazdálkodás ágazat -erdészeti és vadgazdálkodási technikus – (kifutó képzés) .....................................................................................................................................................71 Új típusú szakközépiskola érettségire felkészítő évfolyamai (2 év).........................................................72 Új típusú szakközépiskolai helyi tanterv (3 év) .......................................................................................72 Dísznövénykertész ...................................................................................................................................73 Erdészeti szakmunkás ..............................................................................................................................75 Erdészeti és vadgazdálkodási technikus ...................................................................................................77 Erdészeti gépésztechnikus ........................................................................................................................79 Erdésztechnikus .......................................................................................................................................80 Kertész .....................................................................................................................................................81 Mezőgazdasági gépész .............................................................................................................................83 Mezőgazdasági gépésztechnikus ..............................................................................................................84 Mezőgazdasági gépjavító .........................................................................................................................85 Vadgazdálkodási technikus ......................................................................................................................86 Virágkötő és virágkereskedő ....................................................................................................................87
5.
A KOLLÉGIUMI NEVELÉS PROGRAMJA ..................................................................... 88
5.1. Bevezetés .................................................................................................................................. 88 5.2. A kollégium feladata és célja: ................................................................................................ 88
4
5.3. A kollégium küldetése, jövőképe ........................................................................................... 88 5.4. Nevelési tervünk alapelvei: .................................................................................................... 89 Kollégiumi foglalkozás lehet ...................................................................................................................89 A kollégium gondoskodik ........................................................................................................................89
5.5. Csoportfoglalkozások rendszere............................................................................................ 90 Csoportfoglalkozások tartalma: ...............................................................................................................90 Csoportfoglalkozások témakörei:.............................................................................................................91 A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma, témái.......................................................................91
6.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................ 104
7.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI ............................................................. 105
5
1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény jogi státusza Az iskola hivatalos elnevezése, címe: SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLAÉS KOLLÉGIUM Címe: 8734 Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta, Ady Endre u. 8. Telefon: 85/312-051 (központ) 85/310-389 (igazgató) Telefon/fax: 85/314-774 E-mail cím:
[email protected] OM azonosító: 202705 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 14-0008-06 Az iskola fenntartója: Földművelésügyi Minisztérium Az intézmény képviselője: Torma Sándor Ede mb. igazgató
1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok
Új típusú szakközépiskolai képzés/szakiskola (3 év) 9-11. évfolyamon - erdészet és vadgazdálkodás, - agrár gépész - kertészet, parképítés ágazatok
Szakgimnáziumi/szakközépiskolai képzés (4+1 év) 9-13. évfolyamon - erdészet és vadgazdálkodás, - agrár gépész ágazatok
Szakközépiskola érettségire fel- Érettségire épülő szakmai képzéskészítő évfolyamok (2 év) nappali nappali és esti munkarendben és levelező munkarendben
6
Kollégiumi nevelés, oktatás
Általános iskola
1.3. Az iskola története Iskolánkat Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskola néven1963. június 1-jén alapították, s csaknem 30 évig (1992-ig) kizárólag erdészeti szakmunkásképzéssel foglalkozott. Az 1980-as évek végén kezdte meg kihalófélben lévő, de szükséges szakmák (bognár, kádár, mezőgazdasági és patkolókovács) oktatásának előkészítését: a tárgyi és a személyi feltételek megteremtését. Az intézmény képzési profilja, ezt követően folyamatosan bővült. 1995-ig bognár, kádár, mezőgazdasági és patkolókovács, erdőművelő-fakitermelő, dísznövénykertész, bútor- és épületasztalos szakmákban folyt szakképzés. 1998. szeptember 1-jétől, a 9-10. osztály bevezetésével egy időben indult el a dolgozók középiskolája. 2000-től a szakmakínálat a vadász-vadtenyésztő és az ács-állványozó szakmákkal bővült. 2001. szeptember 1-jétől pedig elkezdődtek a technikus képzések a vadgazdálkodási technikus, faipari technikus, erdésztechnikus, kertész- és növényvédelmi technikus szakmákban. A szakmakínálat a 2005-benindított kőműves, a 2009-ben indított növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó és a természet és környezetvédelmi technikus képzésekkel lett teljes. Az intézmény képzési kínálata az Országos Képzési Jegyzék módosításai miatt az utóbbi években jelentős mértékben módosult. Intézményünk fenntartója a 2013/2014-es tanévtől a Földművelésügyi Minisztérium.
7
2. NEVELÉSI PROGRAM Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei: Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg: - Mindenkor felelősséget vállalunk a tanulók testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért. - A szakképzés mellett törekszünk arra, hogy diákjaink az emberi alapműveltség valamennyi irányába nyitottak legyenek. - Alapvető értékünk a szűkebb és tágabb hazához, Európához, annak kultúrájához, hagyományaihoz, ünnepeihez való kötődés. - A nevelést az oktatással azonos értékűnek tekintjük. - Értékközvetítő munkánk során a tudás megbecsülése és a munka tisztelete összetartozik. - A modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja, hogy lépést tartsunk az informatikai forradalommal. - Fontos szerepet tulajdonítunk a tehetséggondozásnak és a képességfejlesztésnek. - Törekszünk az életen át tartó tanulás igényének felkeltésére. - Az iskolai munkánk során olyan tevékenységi formákat működtetünk, amely biztosítja tanulóink esélyegyenlőségét. Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő egyéni foglalkozást. - A tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeiknek kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel. - Segítjük a társadalom perifériájára szorult hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását, beilleszkedését. - Nem engedjük meg a gyermekek vagy hozzátartozóik hátrányos megkülönböztetését nemzeti, etnikai, vallási, politikai hovatartozásuk, más véleményük, továbbá vagyoni vagy jövedelmi helyzetük miatt. - A feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti igény kialakítására törekszünk. - Kapcsolatrendszerünket, szellemi és anyagi tőkénket mozgósítva mindent elkövetünk a korszerű oktatás és szakképzés feltételrendszerének megteremtéséért.
8
2.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: Célok 1. A tanulási motiváció felkeltése
2.
3.
4.
5.
Feladatok, eszközök, eljárások A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő képzés. A tanulás tanítása. Fejlesztő értékelés. IKT - eszközök, digitális tananyagok széleskörű alkalmazása. Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni tanulási útjának tanácsadói segítése. Képességek fejlesztése, differenciált, Az idegen nyelv és –osztálylétszámtól függően – a magyar nyelv és irodalom, matematika, történeegyénhez igazodó módszerek alkalmazása, lem, informatika, testnevelés tantárgyak illetve a szakmai gyakorlat csoportbontásban való oktatása. a lemaradt tanulók felzárkóztatása Új tanulásszervezési eljárások, kooperatív módszerek alkalmazása. Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokon a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. A gyengén teljesítő tanulók számára korrepetálási lehetőség, szükség esetén egyéni foglalkozás biztosítása. A sajátos nevelési igényű tanulók szűrése, rehabilitációja, egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése. Gyógypedagógus alkalmazása az SNI-s tanulók egyéni fejlesztésére. Felzárkóztatás a Szakképzési Híd programok keretében, felkészítés a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A pedagógusok folyamatos módszertani továbbképzése. A tanulók személyiségfejlesztése Következetes osztályfőnöki és szaktanári nevelőmunka, személyes példamutatás. Önismeret, társismeret, együttműködés fejlesztése (a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások keretén belül). Osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó személyiségfejlesztő program. Következetes mérési, értékelési rendszer alkalmazása. Az érzelmi kultúra gazdagítása, az erkölcsi Az iskola hagyományainak ápolása, diákrendezvények élményt adó megrendezése, iskolai és állami tudat erősítése ünnepek méltóságteljes megünneplése. Iskolánk névadója – Széchenyi Zsigmond – életútjának megismertetése. Etikai témák tanórákon történő feldolgozása (osztályfőnöki, társadalomismeret-etika). A diákönkormányzat működésének támogatása. A vizsgákra való eredményes felkészítés Az eredményes ismeretszerzés érdekében differenciált kiscsoportos foglalkozások alkalmazása.
6. A nevelés- oktatás folyamatában a tanulók egészségének fejlesztése
7. Az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet kialakítása
8. A tanulótársakkal, munkatársakkal való együttműködés és a kommunikációs készségek fejlesztése
9. A gazdasági és munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakmai és közismereti ismeretek nyújtása
Az érettségi és szakmai vizsgákra történő eredményes felkészítés érdekében együttműködés az egyéni fejlesztő foglalkozásokat végző kollégákkal. Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon és a Diáksport Egyesület foglalkozásain zajlik a tanulók mindennapos testedzésre, egészséges életmódra nevelése. Bekapcsolódás az iskolán kívüli sportéletbe, házibajnokságok rendezése. Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények szervezése. Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során az egészséges életmód hangsúlyozása. Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programok működtetése. Az iskola kulturált környezetének megőrzése érdekében kifejtett tevékenység (folyamatos karbantartás, takarítás, tanulói környezetszépítő akciók). Környezetvédelmi ismeretek nyújtása a szaktárgyakban. Természetismereti vetélkedő a 9-10. évfolyamon a környék iskolái között. Környezeti nevelési program. Erdei iskolai program működtetése. Az iskolai dolgozók személyes példamutatása. Csoportos feladatok biztosítása az elméleti és a gyakorlati képzés során (projektek, témahetek szervezése). A tanulói együttműködésre építő módszertani elemek alkalmazása (kooperatív módszerek) a tanórákon. A diák-önkormányzati tevékenység támogatása. Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése. Kompetencia alapú oktatás. A kommunikációs képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül. Életszerű gyakorlati feladatok biztosítása a tanműhelyekben, tangazdaságban, szakmai bemutatók, versenyek szervezése, szakkiállításokon való részvétel biztosítása. Szakmatörténeti gyűjtőmunka és az ehhez kapcsolódó kiállítások megrendezése. IKT - eszközök, digitális tananyagok alkalmazása. Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő cégekkel. Együttműködési megállapodással, tanulószerződésekkel a tanulók teljes- vagy rész gyakorlati képzésének külső biztosítása. Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése.
10
10. A munkával kapcsolatos igényesség és Felkészítés önálló ismeretszerzéshez szükséges információhordozók használatára. Könyvtári szolgálfelelősségtudat kialakítása tatások és internethasználat biztosítása. Igényes munkakörnyezet biztosítása az iskolai képzés során. Az üzemi gyakorlat során részvétel a termelőfolyamatokban. Az igényes, minőségi munkavégzést preferáló értékelési rendszer működtetése. 11. Tanulóink felkészítése az önálló ismeret- Önálló tanulásra, információgyűjtésre és problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazása. Az szerzésre, az élethosszig tartó tanulásra önálló ismeretszerzés információhordozóinak megismertetése, felkészítés használatukra. 12. Tanulóink felkészítése a felelős állampol- Társadalomismeret és vállalkozási ismeretek tantárgyak tanítása. gári szerepvállalásra Iskolai diákönkormányzat működtetése, diák-közgyűlések szervezése. Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek során. 13. A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt: szakmai szakkörök, sportfoglalkozások stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, kondicionálóteremhasználat, sportlétesítmény használata. Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése. 14. Hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Osztálykirándulások szervezése, Magyarország kulturális és történelmi nevezetességeinek megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. 15. A képzés valamennyi területén a gyakorla- A gyakorlati jellegű foglalkozásokat emelt óraszámban oktatjuk. ti tapasztalatszerzés biztosítása Jól felszerelt tanműhelyekkel, szaktantermekkel biztosítjuk a gyakorlati tapasztalatokhoz kötődő képzés tárgyi feltételeit. A tanerdő változatos flórája, talajtípusai és faállománya hozzájárul a korszerű szakmai ismeretek elsajátításhoz. Tantárgyi projektfeladatok, vizsgaprojektek alkalmazása.
11
2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési tervünkben és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tanulók – adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Az eredményes személyiségfejlesztés színterei: 1. Sokoldalú iskolai élet biztosítása - iskolai diákönkormányzat, iskolai diáksport egyesület rendezvényei - szakkörök - hagyományőrző rendezvények (diáknap, tanulmányi versenyek, ünnepek, megemlékezések, stb.) - versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati/szakmai, kulturális és sport területén). 2. Önismeret kialakítása - osztályfőnöki óra - együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása - tanórán kívüli és diák-önkormányzati tevékenység 3. Életvitel, életmódformálás - Egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során. - A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása. - Káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, drog) alkalmazott iskolai programok szervezése. 4. Motívumok, szokások megismerése, ismertetése - osztályfőnöki órákon, kollégiumi foglalkozásokon alkalmazott személyiség- tesztek és helyzetgyakorlatok segítségével - ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával. 5. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés - osztály és iskolai szintű diákönkormányzat működtetése - fórumok rendezése - diákképviselet biztosítása a fegyelmi bizottságban, intézményi tanácsban - részvétel megyei és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken - ill. a társadalomismeret és etika tantárgyak oktatása során. Helyi tantervünk olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.
12
2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége szorosan összekapcsolódik a NAT követelményeivel, azokra alapoz. Intézményünkben a közösségfejlesztés különböző szinteken zajlik: csoport-, osztály-, évfolyam és iskolai szinten. - A különböző tevékenységi formákat oly módon szervezzük meg, hogy a tanulók között kölcsönös függési- felelősségi viszonyok alakuljanak ki. Színterek Tanulmányi feladatok szervezése tanórai tevékenység tanórán kívüli tevékenység Csoport
Tanulói team-munka Csoportos projektmunka
Csoportos felkészítés és részvétel a tanulmányi versenyeken Érdeklődési kör szerint szervezett szakkörök, diáksport egyesületi és kulturális csoportok Tanulmányi kirándulás (a tanév utolsó hónapjában) Testvérosztálykapcsolatok kialakítása (közös rendezvények más iskolák osztályaival) Az osztályok által vállalt iskolai rendezvények megszervezése (pl.: iskola-disco, gólyaavató, stb.)
Osztályszintű projektek készítése Osztály ügyeleti rendszer működtetése Csoportos módszerek alkalmazása a tananyag feldolgozásban A kommunikációs kultúra változásának felismerése, értelmezése a tanórákon Beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti segítőkész magatartás kialakítása Évfolyam Évfolyam szinten szervezett fakultációk, érettségire felkészítő, idegen nyelvi tehetséggondozás, felvételi előkészítő csoportok működtetése. Iskolai kötődést erősítő hagyoIskola mányos rendezvények, ünnepségek (gólyaavató, szalagavató, ballagás, iskolai ünnepek, iskolai nap megrendezése) Iskolai szakkörök, diáksport egyesület működtetése Osztály
13
Diákönkormányzat Diákszervezeten belül adódó különböző feladatokra alakult
Osztály- diákbizottság választása és az osztály képviselete az iskolai diákbizottságban, küldöttgyűléseken
Szalagavató műsorok készítése, gólyabál
Iskolai diákbizottság működtetése Képviselet a diákönkormányzatban.
2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban a tehetséges, gyorsabb tempójú haladásra képes tanulók kiválasztását, képességeiknek megfelelő fejlesztését valamennyi pedagógus feladatának tekinti. 2.5.1. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás A tehetséggondozás és a felzárkóztatás során a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, például - a differenciált tanulásszervezés, - a kooperatív technikák, - a projektmódszer, - és a tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával. Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezés alábbi formái: - individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat, ill. az ezekhez szükséges eszközrendszert biztosítja. - kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (A leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva.) - projektmódszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, komplex fejlesztési lehetőség, amely egyszerre tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást, az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. 2.5.2. Tanórán kívüli tevékenységek -
-
Tehetséges diákjainknak házi tanulmányi versenyeket szervezünk, a legjobbaknak felkészülést biztosítunk a megyei és országos versenyekre (Szakma Kiváló Tanulója, Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, tantárgyi versenyek). Tanulóink számára minden tanév elején szakköröket indítunk, ahol érdeklődési körüknek megfelelően fejleszthetik képességeiket. Iskolánkban diáksport egyesületet működtetünk a sportban tehetséges diákjaink képességeinek kibontakoztatása érdekében.
14
2.5.3. Közösségi szolgálat Az intézmény a szakgimnázium 9-12. évfolyamos és a szakközépiskola a 9-13. évfolyamos tanulói számára megszervezi a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít. A közösségi szolgálat célja: közösségi összefogás, nemzeterősítés, segítségnyújtás, emberibbé válás, társadalmi felelősségvállalás, szociális érzékenység, empátia, önbizalom, kitartás, problémamegoldás, felelős döntéshozatal, elfogadás, érzékenység, kommunikációs készség fejlődése, önismeret, szemléletformálás, aktivitás, kreativitás növelése, pályaorientáció. A közösségi szolgálat területei: -
szociális és egészségügyi tevékenységek oktatási tevékenység kulturális, közösségi tevékenységek környezet- és természetvédelmi tevékenységek katasztrófavédelmi tevékenységek közös sport- és szabadidős tevékenységek óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, ill. idős emberekkel.
Dokumentumok: -
jelentkezési lap szülői hozzájáruló nyilatkozat napló – rendszeres vezetése igazolás (2 példányban) együttműködési megállapodás
Foglalkozások időtartama Foglalkozások időtartama Tanítási idő alatt
1-3 óra/nap
Tanítási időn kívül
1-5 óra/nap
A fogadó intézmény köteles biztosítani: biztonságos munkavégzést, tájékoztatást, irányítást, ismeretek megszerzését, szakszerű felügyeletet, utazást, szállást, étkezést (szükség esetén), pihenőidő. Az iskola elvárásai a tanulóval szemben: pontos megjelenés, precíz, mintaértékű munkavégzés, a szakember utasításainak betartása, munkanapló pontos vezetése, kulturált, példamutató viselkedés, az iskola hírnevének öregbítése. Koordinátorok: intézményi szinten az igazgató által megbízott pedagógus, osztály szinten az intézmény székhelyén a mindenkori szakgimnáziumi/szakközépiskolai osztály osztályfőnöke.
15
2.6. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja 2.6.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -
-
Szoros kapcsolatot tartunk fenn a küldő általános iskolákkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálatokkal, pedagógiai szakszolgálatokkal. Heti 1 alkalommal gyermekpszichológus foglalkozik a tanulókkal, illetve havonta egy alkalommal védőnő tart a diákoknak dohányzás-, alkohol-, drogprevenciós foglalkozásokat. A kollégiummal együttműködve egyéni, kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. Együttműködésre törekszünk a szülőkkel a nevelési gondok megoldásában.
2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése -
Az érintett tanulóknak egészségügyi és rehabilitációs foglalkozások biztosítása (képesség- és személyiségfejlesztő eljárások egyéni fejlesztési terv alapján). Egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása (szaktanári korrepetálás, tanulás tanítása). Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás az oktatásban. Felzárkóztatás a Szakképzési Híd programok keretében, felkészítés a szakképzésbe való bekapcsolódásra. Tanulószobai foglalkozások biztosítása. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának biztosítása. A szakmaválasztás, továbbtanulás segítése, egyéni tanácsadás.
2.6.3. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek -
-
Tankönyvtámogatás Minden tanév elején, az osztályfőnökhöz benyújtott kérvény alapján, a törvényi előírásoknak megfelelően kapható. Azoknak a tanulóknak, akiknek a tankönyv részleges megfizetése is problémát jelent, az intézmény könyvtárán keresztül biztosítjuk a tankönyvellátást. Erdészeti Szakoktatásért Közalapítvány Az intézményben működő közalapítvány támogatja a szociálisan rászorult tanulókat tankönyv, osztály szintű tanulmányi kirándulás, étkezési térítési díj, iskola által szervezett tanfolyamok részvételi díjának részbeni vagy teljes átvállalásával. Különösen indokolt esetekben az alapítványok készpénzbeli segélyt biztosítanak. A kérelmeket a diákönkormányzat, az osztályfőnökök javaslata alapján a kuratóriumok bírálják el.
2.6.4. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek -
osztályon belüli egyéni problémák megbeszélése, ösztöndíj pályázatok támogatása, mentorálás, gyermekpszichológus alkalmazása,
16
-
nevelési értekezletek, tréningek, pedagógus továbbképzések.
2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység valamennyi pedagógus feladata, melynek fő célja a problémák feltárása, megelőzése. Ebben kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek, kollégiumi nevelőknek. Az osztályfőnök kapcsolatot tart az illetékes intézményekkel, hivatalokkal (GYIVI, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Kormányhivatalok, Gyermekjóléti Szolgálatok, lakóhely szerinti önkormányzat, gyermek- és ifjúságvédelemben részt vevő társadalmi szervek). Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének három fő feladata: a veszélyeztető okok megelőzése, feltárása és megszüntetése. Ennek érdekében időben jelezni kell a problémákat az illetékes szakembereknek, s együttműködni velük a veszélyeztető okok megszüntetése érdekében. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógiai munkát az alábbi tevékenységek szolgálják: - differenciált oktatás, képességfejlesztés - felzárkóztató foglalkozások - tehetséggondozó foglalkozások - személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) - szociális hátrányok csökkentése (segély, természetbeni támogatás) - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése - családi életre történő nevelés - tanulószobai, kollégiumi foglalkozások - kedvezményes étkezési lehetőségek - kedvezményes,(térítésmentes) tankönyv biztosítása - egészségügyi szűrővizsgálatok - tanulók szabadidejének célirányos szervezése - szülőkkel való együttműködés - illetékes szervekkel társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. 2.8. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, kollégiumi, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Intézményünk a tanulókat, szülőket a legfontosabb partnereiként kezeli, ezért fontosnak tartjuk a kölcsönös, aktív, bizalmi kapcsolatra épülő, őszinte, nyílt együttműködést, úgy, hogy a pedagógus és a szülő kölcsönösen segíteni tudja egymást a tanuló nevelésében. 2.8.1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatják: - az iskola igazgatója évente két alkalommal diákgyűlést tart
17
-
-
-
az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők az intézmény éves munkatervében meghatározott időpontokban fogadóórát tartanak a diákönkormányzatot segítő pedagógus havonta rendszeresen tájékoztatást ad a DÖK ülésén az osztályfőnökök minden héten adnak tájékoztatást osztályfőnöki órán a szaktanárok a tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőkkel, nevelőtestülettel a gyakorlati oktatásvezető minden tanév elején tájékoztatást ad a külső gyakorlati képzési lehetőségekkel kapcsolatban a tanulók korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján és a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai Programba, Intézményi Minőségirányítási Programba és az éves munkatervbe a tanulók választott képviselőik útján részt vesznek a Pedagógiai Program, a Házirend, az Iskolai Minőségirányítási Programban foglaltak véleményezésében a tanulók a diákság érdekeit megyei, illetve országos diákfórumokon képviselhetik.
2.8.2. Szülők és pedagógusok együttműködése -
-
-
a tanulók fejlődésének érdekében az osztályfőnökök, a kollégiumi nevelők szoros és aktív kapcsolatot tartanak a szülőkkel a szülők korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján elérhető, illetve a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai Programba, Munkatervbe, részt vesznek a Házirend kialakításában, módosításában a szülők és pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: - szülői értekezletek (félévente) - fogadóórák (igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők, szaktanárok, kollégiumi nevelők) - iskolalátogatás előzetes egyeztetés alapján - nyílt napok, pályaválasztási fórumok - telefonos kapcsolattartás - írásbeli tájékoztató - írásbeli kérdőív a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban személyesen, levélben vagy az elektronikus naplóban elektronikus levélben vagy a szülői munkaközösség képviselőin keresztül közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével A jövőben a szülők nem csak a tanulók tanulmányi előmenetelét, hanem a tanulóval kapcsolatos egyéb információkat is nyomon követhetik az elektronikus naplóban, pl szaktanári, osztályfőnõki, kollégiumi, igazgatói dicséretek, figyelmeztetések, megrovások, heti igazolt és igazolatlan mulasztások, menzai befizetések, közelgő iskolai programok
18
-
az intézmény vezetősége folyamatosan törekszik a szülőkkel, tanulókkal történő kapcsolattartás javítására.
2.9. A pedagógusok feladatai Intézményünkben minden pedagógus munkaköri leírását, feladatinak részletes listáját személyre szabva kapja kézbe: - tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a jogszabályoknak megfelelően, az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) leírtak alapján kell végeznie. - a tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, dolgozatok javítása, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon látja el. - az elméleti órákhoz, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat határidőre elkészíti, illetve az éves munkatervekhez, munkaközösségi tervekhez kapcsolódó javaslattételi kötelezettségének eleget tesz. - a tanított tantárgyak oktatásához éves tanmenetet készít a helyi tanterv, a választott tankönyvek alapján, illetve az érettségi/ szakmai vizsga követelményeit figyelembe véve. - az ügyeleti rend szerint köteles a tanítás teljes napi időtartama alatt az óraközi szünetekben a folyosón vagy a kijelölt dohányzóhelyen ügyeletet ellátni. - az érvényben levő jogszabályok szerint végzi az előírt szervezési, illetve adminisztrációs feladatait, az osztálynaplók naprakész vezetését. Valamennyi tanórával kapcsolatos tevékenységét a naplóban is rögzíti. - aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségének munkájában, a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre elvégzi. - az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy tanuló-felügyeletet lát el. - tanulmányi kirándulást szervez - részt vesz a nevelőtestületi-és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza. - részt vesz az érettségi, a szakmunkásvizsgák, különbözeti-és osztályozó vizsgák lebonyolításában - felügyeletet biztosít a vizsgákon, iskolai méréseken - aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségek munkájában, a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre elvégzi - feladata a tanulók felzárkóztatása, a tehetséggondozás, a diákönkormányzat és a diákkörök tartalmi munkájának segítése. - szülői értekezletet, fogadóórát tart, törekszik tanítványai háttérkörnyezetének megismerésére.
19
-
-
segíti az iskola egészségügyi, munkavédelmi, ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben. szükség esetén tanulóit orvosi vizsgálatra kíséri, a vizsgálat ideje alatt felügyel rájuk. betartja és betartatja a Házirendet. együttműködik az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal. kezeli szaktárgyának eszközeit (megbízás szerint szertárát), gondoskodik rendben tartásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik. részt vesz az osztálytermek dekorációjának kialakításában és rendben tartásában bekapcsolódik az iskolai dokumentumok elkészítésébe közreműködik a tanulók beíratásában.
2.9.1.Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai az intézményben -
-
-
-
-
Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. Minden tudásával elősegíti az osztályközösség kialakulását. Összehangolja és segíti az osztályában tanító nevelők munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Az éves ütemtervben meghatározottak szerint fogadóórát, szülői értekezletet tart. Az ellenőrző útján az elektronikus napló segítségével naprakészen egyéb úton pedig rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban foglaltakat be is tartja. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival, valamint a részére kijelölt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét. Együttműködik a közösség kialakítása és fejlesztése érdekében a diákönkormányzatokkal, szülőkkel, segíti őket feladataik végrehajtásában. Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének alakulását. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kollégái elé terjeszti. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), az elektronikus napló vezetését, ellenőrzését, valamint a továbbtanulással, ifjúságvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt. Megírja a bizonyítványokat, értesíti a bukásra állók szüleit. Szakgimnáziumi osztályokban szervezi a tanulók közösségi szolgálatát, elvégzi az ehhez szükséges adminisztrációt. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri ezekhez az osztályközösség véleményét. Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását. Figyelemmel kíséri a tanulók tankönyvellátottságát, segít a felmerülő gondok megoldásában.
20
-
-
Segíti a tanulók iskolai élettel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését, az életkori adottságokra tekintettel folyamatosan követi és ellenőrzi azokat (DSE, költségtérítés a szakképzésben). Törekszik az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel. Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre. 2.10.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályok
2.10.1.Tanulói jogviszony 1. A tanulók felvétele - A 9. évfolyamra az oktatásért felelős miniszter által szabályozott felvételi eljárásban jelentkezhetnek a tanulók. Iskolánk felvételi vizsgát nem szervez. A tanulók rangsorát az általános iskola 7. év végi és 8. félévi tanulmányi eredményei (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, a választott ágazathoz kapcsolódó tantárgy: biológia vagy fizika) alapján készítjük el. - A tanulók felvételéről az igazgató dönt. - Az eredményes felvételi eljárás után a beiratkozáskor a tanulónak be kell mutatni személyi igazolványát és a 8. osztály elvégzéséről kiállított általános iskolai bizonyítványát. - Az iskola magasabb évfolyamába történő felvételnél be kell mutatni a személyi igazolványt, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, tanköteles tanuló esetén az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, szakképző évfolyam esetén a szakmai alkalmassági orvosi igazolást. 2. Átvétel másik iskolából - A tanuló kérheti másik iskolából való átvételét az iskola igazgatójától, az átvételről egyéni elbírálás alapján dönt az intézmény vezetője. - -A tanuló bizonyítványai, valamint a különbözeti vizsga eredménye alapján határozzuk meg, hogy melyik évfolyamon kapcsolódhat be az iskolánkban folyó képzésbe. Az újonnan érkező diáknak azokból a tantárgyakból, melyekből az előző iskolában nem szerzett osztályzatot, különbözeti vizsgát kell tennie. A vizsgát az intézmény igazgatójához benyújtott kérvény kedvező elbírálása után teheti le. A kérvény benyújtásának határideje december 20. illetve május 31. A különbözeti vizsgákra mindig az adott félév utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, évfolyamismétlésre kötelezzük. 3. Magántanulói jogviszony - A magántanulói jogviszony létesítését a nemzeti köznevelési törvény 45. § (5), (6) alapján kérvényezheti a szülő. A kérvény alapján a magántanulói jogviszony létesítését az iskola igazgatója engedélyezheti. - A magántanuló kötelessége: rendszeres kapcsolatot tartani az osztályfőnökével,
21
-
havonta egy alkalommal a kijelölt konzultációkon megjelenni, félévenként az osztályban tanított összes tantárgyból vizsgát tenni. Amennyiben a magántanuló nem jelenik meg a félévi, illetve év végi vizsgákon, magántanulói jogviszonyát az intézmény igazgatója megszüntetheti.
4. Átjárhatóság A szakközépiskolából a szakgimnáziumba történő átjelentkezés különbözeti vizsga letétele után, vagy évismétléssel lehetséges. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, vagy akárcsak egyetlen tantárgyból is sikertelen vizsgát tesz, akkor a szakiskolában kell tovább folytatni a tanulmányait. 5. Tanulói jogviszony megszűnése - A tanköteles tanuló jogviszonya intézményünkben akkor szűnik meg, ha más iskolába felvették, és beiratkozásáról a fogadó iskolától tudomást szerzünk befogadó nyilatkozat révén. - A nem tanköteles tanuló jogviszonya megszűnik, ha a jogviszony megszüntetését írásban kéri, igazolatlan mulasztásainak száma egy tanévben meghaladja a 30 órát (amennyiben az iskola az igazolatlan mulasztás tényéről a szülőt legalább két alkalommal értesítette). - A tanulói jogviszony a fegyelmi bizottság határozata alapján is megszűnhet, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. - A tanuló jogviszonya automatikusan megszűnik a tanulmányok sikeres befejezésekor. 2.11.A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, és ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet nem mulasztott. Ebben az esetben a tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt. Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételeit a tanulók az alábbi vizsgákon nyújtott teljesítményükkel is teljesíthetik: - Osztályozó vizsga: bizottság előtti vizsga az évfolyam teljes tananyagából vagy egyes tantárgyaiból. Erre a vizsgára magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható és a levelező képzésben résztvevő tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ebben az esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja az elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, tanév végén – amennyiben a nevelőtestület engedélyezi osztályozóvizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye ér-
22
-
-
demjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (20/2012. EMMI rendelet) Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. (Szakképzési Törvény 39.§ (3) Az osztályozó vizsgákra mindig a szorgalmi időszak utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló az osztályozó vizsgán nem jelenik meg, köteles évfolyamot ismételni. Különbözeti vizsga:a más iskolából, vagy az iskola más képzési típusából érkezett tanulóknak az igazgató írja elő a tantervi követelmények összevetése után. Bizottság előtti vizsga. Javítóvizsga: a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott tanuló bizottság előtti vizsgája (augusztus15 és augusztus 31. között). Az érettségi- és szakmunkásvizsgák idejét magasabb rendű jogszabály, az osztályozó, különbözeti és javítóvizsgák rendjét az igazgató határozza meg.
2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét - a 20/2012. EMMI rendelet. 2. sz. melléklete által az iskolák és a kollégiumok számára meghatározott kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék, valamint a helyi tantervek tantárgyi programjaiban, szakmai programokban a tantárgy tanításához, modulok oktatásához meghatározott eszközök és felszerelések jegyzéke tartalmazza
23
3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA 3.1. Fogalmak - Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: o különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, o a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. - Sajátos nevelési igényű gyermek: „az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. - Tanulásban akadályozott gyermek: „A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998) - Tanulási zavarral küzdő gyermek átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, illetve ezeken a területeken iskolai eredménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. - Diszlexia: „… olyan tanulási zavar, amely az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítmény, mely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünet együttessel.” (Zsoldos–Sarkady, 1992) - A diszlexia definíciója abból a tapasztalatból indul ki, hogy egyes, egyébként normál képességű gyermekek az anyanyelvi oktatás során olyan mértékben elmaradnak az olvasás-írás területén társaiktól, hogy az lényegesen nehezíti iskolai beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja későbbi pályaválasztásukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi érvényesülésben, és közülük egyesek mint funkcionális analfabéták élik le életüket. - Diszgráfia: „A motoros zavarok miatt nem fejlődő írásképhez társuló helyesírási problémák (szavak, mondatok tagolási, elválasztási, illetve a szabályos-szabálytalan alakok helyes betűzésének zavara) együtt adják a fejlődési diszgráfia néven emlegetett fejlődési zavar jellemzőit.” — írja Csépe (2005). - Diszkalkulia: Különböző intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen ismétlődő eredménytelenségekben vagy tartósan nagyon alacsony szintű teljesítményekben mutatkozik meg. (Mesterházi 1999) - Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése,
24
-
-
-
továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Integráció: „Tágabb értelmezésben az integráció folyamata minden olyan gyermek beillesztését jelenti, akinek valamilyen nehézsége van, valamiért más, mint a többi, tipikus fejlődésű társa. Szűkebben értelmezve a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek együttnevelését kell megvalósítanunk az integráció kapcsán. Sajátos nevelési igényűek azok a gyermekek, akiknek a nevelhetősége eltér a többiekétől. Nekik az eredményes nevelésük – oktatásuk érdekében a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai/ gyógypedagógiai segítséget kell nyújtani. Állapotukat a szakértői és rehabilitációs, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vizsgálják, s szakvéleményben rögzítik.” Lokális integráció: Közös épületben folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése ép társaikkal, de a gyermekek között nincs kapcsolat. Szociális integráció: A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a tanórákon külön csoportokban folyik, de a tanórákon kívüli időben együtt vannak ép társaikkal (napköziben, szakkörön, étkezésnél, szabadidős és sporttevékenységeknél, stb.). Funkcionális integráció: Az együttnevelés, az együtt fejlesztés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed. Részleges integráció: A funkcionális integráció egyszerűbb foka, amikor csak az idő egy részében van a SNI gyermek a többiekkel. Inklúzió (befogadás): A tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és feltételeit újragondolják, így valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. Hideg integráció: Az akadályozott gyermek a többségi iskolába jár, azonban az iskola külön segítséget, szakembert speciális megsegítést nem biztosít.
25
3.2.A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos megsegítési lehetőségek formái Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók megsegítését a Pedagógiai Szakszolgálat Marcali Tagintézményével együttműködve biztosítja. Mozgó gyógypedagógus segíti a helyi gyógypedagógus és a többségi tanárok munkáját. A szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározza, hogy milyen speciális jogosultságokat, többletszolgáltatásokat tart szükségesnek a sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésének támogatásához. (A szakértői vélemény tartalmáról, a sajátos nevelés igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokról a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről és a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet rendelkezik). Ezekben az esetekben a pozitív diszkrimináció eszközeit lehet felhasználni arra, hogy a gyermek számára a társadalmi beilleszkedést, az oktatási rendszerben való továbblépést, a továbbtanulásra való felkészítést elősegítsük. 3.3.A pozitív diszkriminációnak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megvalósítható formái A tankötelezettség teljesítésének módja A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Ezt a sajátos nevelési igényű tanulók esetében szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye határozza meg. Iskoláskorú gyermek esetében a szakértői véleményben szerepel, hogy a tanuló tankötelezettségének minden napos iskolába járással vagy csak magántanulóként tehet-e eleget. A szülő joga, hogy a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül válasszon. Egy tanévnél hosszabb idő Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a helyi tanterv, a szakmai (pedagógiai) program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Ebben az esetben a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot a tanítási idő végénél állapítják meg. Egyéni továbbhaladás Az első évfolyamra felvett tanuló részére – ha ez szükséges – az iskola igazgatója a szakértői vélemény alapján az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (egyéni továbbhaladást) engedélyezhet. Ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus – a szakértői vélemény alapján – egyéni fejlesztési ütemtervet készít. Az ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, valamint megjelölni, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Ha a diák az egyéni ütemtervben meghatározott évfolyam utolsó tanítási napjáig nem éri utol a többi tanulót, tanulmányait ennek az évfolyamnak a megismétlésével folytathatja.
26
Egyéni foglalkozás Az általános iskolai oktatás során egyéni – 1-3 tanuló számára szervezett – foglalkozás szervezését a jogszabályok bizonyos esetekben kötelezővé, más esetekben lehetőséggé teszik. Kötelező egyéni foglalkozást szervezni akkor: - Ha a sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Ennek keretében a pedagógus egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az egyéni foglalkozás megszervezése az intézmény számára lehetőség, de nem kötelező. Mentesítés a minősítés, értékelés alól Az igazgatónak módja van arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulót – a szakértői bizottság javaslata alapján – mentesítse tantárgyak, tantárgyrészek minősítése és értékelése alól. Az egyik esetben a sajátos nevelési igényű tanuló mentességet kaphat a készségtárgyak tanulása alól – ekkor tudásáról nem is kell számot adnia –, a másik esetben az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesül. Ebben az esetben a tanuló részére egyéni foglalkozást kell szervezni, amelynek célja, hogy egyéni fejlesztési terv alapján a tanuló felzárkózzon a többiekhez. Egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól való mentesítés céljából szakértői vizsgálat kezdeményezhető az 1–6. évfolyamon január 31-ig bármikor; magasabb évfolyamokon annak a tanévnek március 31. napjáig, amikor az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte. Ha a vizsgálatot ezen időpontoknál később indítják, csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével egyetértő nyilatkozatát, melyhez be kell szerezni a tanuló osztályfőnökének és az adott tantárgyat tanító pedagógusnak a véleményét. Ennek hiányában a szakértői bizottság dönt a vizsgálat szükségességéről vagy elutasításáról. Ha egy tanulót az igazgató mentesített egy tantárgy, tantárgyrész értékelése és minősítése alól, az alapműveltségi és érettségi vizsgán az érintett tárgy helyett a tanuló másik tárgyat választhat. Felmentés A tanuló joga, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését (kiskorú tanuló esetében ehhez írásbeli szülői nyilatkozat is szükséges); amelynek engedélyezéséről az iskola igazgatója dönt. Erre akkor van lehetőség, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi; ekkor az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A pszichés fejlődés zavarával küzdő tanulók esetében a cél nem az, hogy ne vegyenek részt a foglalkozásokon, hanem hogy az oktatás és a számonkérés a nekik megfelelő módon történjen Osztálylétszám
27
A köznevelési törvény meghatározza az egyes intézményekben indítható osztályok átlagos és maximális létszámát, amelyben az enyhe értelmi fogyatékos, a beszédfogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulót kettő gyermekként, tanulóként kell számításba venni. A pozitív diszkriminációnak ez a formája lehetővé teszi, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat kisebb létszámú osztályban neveljék, oktassák, s így nagyobb figyelemben, több segítségben részesüljenek. 3.4. Afejlesztés szervezeti keretei 3.4.1.Szervezeti keretek A tanulók egyéni fejlesztésének időbeosztását a gyógypedagógus az intézmény vezetésével és az osztályban tanítókkal konzultálva határozza meg. Fontos szempont, hogy mindig a gyermek egyéni képességeinek, a körvonalazott problémakörnek leginkább megfelelő szervezeti formát válasszuk. Ezek lehetnek: Egyéni fejlesztés: Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy megfelelő napi ritmus kialakításához. Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, egyéni tantárgyi korrepetálás, pszichológiai foglalkozások, terápiák. Mikrocsoportos fejlesztés: A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, tantárgyi korrepetálás, mozgásterápia, pszichológiai terápiák. Kéttanáros modell: A tanóra keretein belül a gyógypedagógus részvételével. A pedagógusok alkalmazhatnak olyan, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módozatokat, tanítási módszereket és kereteket, amelyeket jó gyakorlatnak minősíthetünk, mert a tanulók egyéni sajátosságihoz igazíthatóak, adaptívak. Régi-új módszerek ezek: páros–, csoport- és sok egyéni munka, tevékenykedtetés, többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal, kooperatív tanulás, a hagyományostól eltérő tanulásszervezési módok: pedagógiai asszisztenssel, gyógypedagógiai asszisztenssel, kéttanáros oktatási modell, motiváció, szemléltetés, többszintű feldolgozást lehetővé tevő több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapok, a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés. A többségi iskolák pedagógusainak fel kell készülni a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására, az együttnevelésre. Gyógypedagógiai ismereteket kell szerezniük, tanfolyam,
28
tréning során új kompetenciákat kell elsajátítaniuk, s ezeket érvényesíteni kell napi munkájukban. Azok a pedagógusok, akik megpróbálják átlagos összetételű osztályukban ezeket a régi-új gyakorlatokat követni, tapasztalják, hogy az amúgy nem fogyatékos, de gyengébben teljesítő gyerekek is felbátorodnak, szívesen tanulnak, megerősödnek tudásukban, kevesebb lesz a fegyelmezési probléma. Eltérő szintű tananyagkínálat és követelménytámasztás mellett az enyhe fokban értelmi sérült gyermekek is boldogulhatnak. 3.4.2.Egyéni fejlesztés Ha a sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, az intézmény egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében a pedagógus egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az egyéni fejlesztés történhet tanórán vagy tanórán kívül is. Egyéni megsegítést igényelhet a tanuló a tanórákon. Differenciálással és különböző nevelési, módszertani eljárások alkalmazásával az egyéni megsegítés a tanóra szerves részeként, természetes módon valósulhat meg. Egyéni megsegítést nem csak a sajátos nevelési igényű tanuló kaphat. Minden gyermek kerülhet olyan helyzetbe, hogy szüksége lehet a tanár megkülönböztető figyelmére. Egyéni megsegítés történhet korrepetáláson is. Módszereiben ilyenkor nincs különbség a sajátos nevelési igényű és többi tanuló között. A habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon egyénileg vagy mikrocsoportban a gyógypedagógus speciális, a sérülésnek megfelelő terápiás tevékenységgel segíti a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődését. Az egyéni fejlesztés leghatékonyabb módja a differenciálás. A differenciálás lényege a tanítási-tanulási folyamat tanulókhoz történő igazítása. A differenciálás szükségességét a tanulók különbözősége indokolja. Különbözőségeik szerint a tanulókat csoportokba lehet sorolni, s ezzel megteremteni a differenciálás alapjait. Differenciált feladatot azonban ne csak a sajátos nevelési igényű tanuló kapjanak. A tanulók értékelése is differenciáltan történjen. Differenciálni lehet a feladatok mennyisége, mélysége, minősége, formája a megoldási stratégiák, elvárt megoldási szintek, stb. szerint. Az egyéni foglalkozás alapelvei Nem korrepetáló jellegűek. Elsődleges célkitűzése az éretlen vagy gyenge képességterületek fejlesztése, a hiányzó képességek kialakítása. Az anyaga nem téma specifikus. Egyszerre több, a gyermek érettségi szintjének megfelelő témával dolgozhat, amelyek a tananyaggal ritkán kerülnek egyidejűleg fedésbe. A személyiség egészére ható fejlesztés. Elősegíti a reális önértékelés, pozitív énkép kialakulását. A kapcsolat alapköve a bizalom a gyógypedagógus és a gyerek között. Az egyéni fejlesztési tervek folyamatos ellenőrzése, továbbfejlesztése. Az egyéni fejlesztési terv megvalósulásának és folyamatának dokumentuma az egyéni fejlesztési
29
napló, amely naprakészen tartalmazza az elvégzett munkát és a tevékenységek összeállításának szakmai szempontjait. Team-munka. Együttműködés a szülőkkel. 3.4.3.Csoportos fejlesztés A csoportos foglalkozásokon általában 4-8 fő vesz részt. Ez a forma heterogén csoportok szervezését teszi lehetővé. A mikrocsoportos (2-4 fő) foglalkozást általában a probléma szempontjából homogénnek mondható gyerekeknek tartanak. Célja a funkciózavar megszüntetése, vagy csökkentése, a pszichomotoros- és percepciós funkciók korrekciója, fejlesztése, az épen maradt funkciók erősítésével a transzfer hatás tudatos kihasználása. A fejlesztő foglalkozások általában mikrocsoportos keretben zajlanak, de szükség szerint egy-egy gyereknél a foglalkozások minden formája előfordulhat. A célzott mikrocsoportos fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére irányul. Egyéni és csoportos fejlesztések A gyógypedagógus munkájának célcsoportja a tanuló, de közvetve megjelenik a többi tanuló, esetleg több évfolyamból is. Az együttműködés több pedagógus között zajlik. Az intézményi munka alakulását alig befolyásolja. Fennáll az „elkülönülő” fejlesztések veszélye. Fenntartható, ha a fejlesztési tervek, egyéni tanulási tervek beépülnek az intézmény dokumentumai közé. Viszonylag rugalmas. 3.4.4.Kéttanáros modell A pedagógus és a gyógypedagógus együttes tanítása. A gyógypedagógus munkájának közvetlen célcsoportja a tanuló. Az együttműködés elsősorban a „párok” között zajlik. Az intézményi stratégia alakulására alig van befolyása A pedagógusok közötti tudás terjesztésében kis hatásfokú. Hosszú távú fenntarthatóságát a „párok” közötti érzelmi kötődés befolyásolja. Rugalmatlan és drága. 3.4.5.A tanulóval foglalkozó partnerek közötti konzultáció Közvetlen célcsoport a pedagógus, közvetett a tanuló, a többi tanuló és a nevelőtestület. Az együttműködés konkrét, a munkaközösség vezetőkkel, a munkaközösségekkel, illetve az ezt igénylő pedagógussal zajlik. A stratégiaalkotásba az intézményvezetés is bevonható. Eredménye lehet együttműködési terv, kidolgozott feladatlapok, egyéni tanulási tervek, értékelési rendszer stb. Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja, rugalmas. Befolyása a pedagógusok közötti tudás terjesztésére pozitív, veszélye: az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ.
30
3.4.6.Utazó gyógypedagógus segítségével megvalósuló együttműködés és helyi fejlesztés Célcsoportjai, jellemzői, befolyása megegyeznek az előző pontnál leírtakkal, kiegészítve azzal, hogy az érintett tanuló fejlesztésére is koncentrál, valamint itt az együttműködési kultúra kialakítását segíti az intézmények közötti kooperáció, a célok, elvárások, produktumok, ellenőrzés módjának a rögzítése. 3.5.Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók iskolai fejlesztése Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. 3.5.1.A tanulásban akadályozott tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. 3.5.2.Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam, kezdő szakasz: 3-4. évfolyam. Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére a cél. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. E két szakaszban hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam, fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Megszilárdító szakasz: 9-10. évfolyam.
31
A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, - vagy az integrált keretek között történő - nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükségesek. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz: 9-10. évfolyam A speciális szakiskola szakközépiskolai évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve - a köz nevelésről szóló törvényben biztosított lehetőség alapján - a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. Az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés esetében a szakközépiskolai évfolyamok száma három: a 9. és a 11. évfolyam. A szakközépiskolai évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás célja: A korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása. A tanuláshoz, szakmatanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése. A szakmai vizsgára való felkészítés. Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. 3.5.3.Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban és az Irányelvben leírtakat alkalmazzuk. Tanulásban akadályozott tanulók részére speciális helyi tantervet dolgoztunk ki. Szükség szerint más tankönyvek alkalmazására is lehetőség van. Tanulásban akadályozott tanulóinknál figyelembe vesszük a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködését vesszük igénybe. A tanórákon felül a törvényben előírt óraszámban re/habilitációs foglalkozást biztosítunk. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme pedagógiai diagnosztizálás. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába.
32
3.5.4.A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Az oktatás egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fejlesztés a tanítástanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos tünetek megjelenését. 3.6. Pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók jellemzői, iskolai fejlesztésének elvei 3.6.1.Főbb sajátosságok A súlyos tanulási, figyelem és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképesség zavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengén látás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge
33
képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. 3.6.2.A fejlesztés alapelvei A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés. 3.6.3.A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai diszlexia, diszgráfia esetén A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja:
34
Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. 3.6.4.A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai diszkalkulia esetén A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,
35
a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. 3.6.5.A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai a kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar esetén Hiperkinetikus zavarok: Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértékelés. Magatartási zavarok: Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 3.6.6.Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. 3.6.7.A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére.
36
3.6.8. A helyi tanterv A helyi tantervben megfogalmazott tartalmak és követelmények a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen megjelennek. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet.Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése indokolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése. 3.6.9.Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A sajátos nevelési igényű tanulók részére – a kötelező tanórai foglalkozásokon túl – kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk. A foglalkozások célja, hogy csökkentse a sajátos nevelési igényéből eredő hátrányt – vagyis ennek keretében kerülhet sor azokra a fejlesztésekre, terápiákra, amely(ek)re a pszichés fejlődés zavarával küzdő tanulóknak sikeres tanulmányaikhoz, előrehaladásukhoz szükségük van. A köznevelési törvény előírja a foglalkozások heti órakeretét, valamint azt, hogy a foglalkozások vezetéséhez a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, terapeuta végzettség szükséges. Ha ilyen szakember nem biztosítható, a foglalkozást szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógus is irányíthatja. Organikus okokra nem visszavezető diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók fejlesztésébe fejlesztő pedagógus, pedagógus munkakört betöltő kollégák is bekapcsolódnak. 3.7.Az intézmény helyi tantervének általános elvei, céljai, kiemelt feladatai A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni adottságait, sajátosságait, valamint a szakértői bizottság véleményében leírt javaslatokat figyelembe véve sérülés-specifikus módszerek, esetlegesen speciális eszközök alkalmazásával fogalmaztuk meg az egyes műveltségterületek, tantárgyak, témakörök, fejlesztő tevékenységek tartalmát, követelményeit. A helyi tanterv
37
nem tartalmazza azokat a tananyagokat vagy tananyagrészeket, amelyeket a sajátos nevelési igényű tanulóktól nem követelünk meg, de benne foglaltatnak azok a tananyagok, amelyeket módosítva kívánunk számukra megtanítani. Az értékelési rendszer is differenciált. Pedagógiai alternatívát kínálunk a gyermekek számára. A tananyag egyes részeit adaptáljuk, feldolgozhatóvá, megérthetővé tesszük a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Biztosítjuk az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő elsajátítást, feldolgozást és megértést. Lehetővé tesszük a személyre szabott programokat, a differenciálást, a gyakorlatra orientáló, a tanuló tapasztalataihoz kötődő ismereteket. Módszereinket tekintve alkalmazkodunk az aktuális nevelési és oktatási feladatok sokszínűségeihez. Ha jól dolgozunk, akkor a tanórán alkalmazott speciális módszereink nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulókra hatnak pozitívan, hanem motiválók és építő jellegűek az ép fejlődésmenetű társakra is. 3.8.Célok és feladatok a szakközépiskolában A társadalmi rehabilitációhoz feltétlenül szükséges a munkaerő-piaci szinten való beilleszkedés. Feladatunk, hogy tanulóinkat képességeikhez mérten felkészítsük a munkaerő-piacra történő belépésre. Versenyképességük elősegítésére a pozitív diszkriminációt jelentő szakmai előképzés is hatásos eszköz lehet. A szakiskola 9-10. évfolyamában folyó közismereti képzés, a modulokra felkészítés, a pályaorientációs órák az értelmileg akadályozott tanulók számára a megszerezhető alapfokú ismeretek befejezését jelentik. A munkavégzés és a munkára nevelés a pedagógiánk kezdetektől fontos része. Célunk a tanulók személyiségének ismeretében az önmagukhoz képest maximális fejlődés lehetőségének megteremtése. Figyelembe vesszük a SNI tanulók speciális szükségleteit, pl. a téri tájékozódás, a finommotorika, figyelem, az észlelés, a kommunikáció, a szociális viselkedés zavarait. Feladatunk az alapvető készségek, képességek fejlesztése, valamint a környező világban való eligazodáshoz szükséges ismeretek nyújtása. A nevelés-oktatás egészével hozzá szeretnénk járulni a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók korrekciójához. Emellett átadjuk azokat a magatartási és viselkedési formákat, melyeket nevelési tervünkben is megfogalmaztunk. A kezdő és bevezető szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztése, alapvető a kultúrtechnikák eszközszintű elsajátíttatása, a tanulásban egyre nagyobb önállóság kialakítása már megtörtént. Az alapozó és fejlesztő pedagógiai szakaszban a korábbi eredményekre építve folytatódik a fejlesztő munka. Hangsúlyos a megismerési módszerek további fejlesztése. A tanulásban előtérbe kerül a verbális szint, de több esetben számolni kell a manipulációs, illetve a képi szint jelenlétével is. A 8. évfolyam végére az ismeretek megerősítése, rendszerezése, a pályaválasztás, az önálló életvezetésre való felkészítés kap nagyobb hangsúlyt. Munkánkat végigkíséri a folyamatos fejlesztő, segítő ellenőrzés és értékelés. Ez történhet diagnosztikus céllal, mely elsősorban felmérő jellegű, vagy fejlesztő, illetve lezáró, minősítő jelleggel. Minden esetben elsősorban a gyermek önmagához mért fejlődését kívánjuk értékelni. A megszilárdító szakaszban elsődleges célja az előző képzési szakaszokban folyó nevelés-oktatás tartalmi, szemléleti összehangolása, szintetizálása. Az önálló tanulás, a tájéko-
38
zottság, a tájékozódási képesség, a pályaválasztási ismeretek és a munka világával való ismerkedés szélesítése, a döntési képesség erősítése. Feladatunk a tanulók sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása. Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése. A társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása.
3.9.Műveltségi területek és tantárgyak 9-11. osztály NAT műveltségi területek (részterü- Tantárgyak - Szakaszok letek) Megszilárdító szakasz 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyel és irodalom Művészetek – dráma Magyar-kommunikáció Élő idegen nyelv Német/Angol Ember és társadalom Társadalomismeret (hon- és népismeret) Matematika Matematika Informatika --Ember a természetben Természetismeret (hon- és népismeret) Földünk és környezetünk --Életvitel és gyakorlati ismeretek Szakmai gyakorlat Testnevelés és sport Testnevelés és sport Emberismeret, etika Osztályfőnöki
11. évfolyam
3.10 Tantárgyak és óraszámok a szakközépiskolás SNI tanulók 9-11. évfolyama számára Tantárgyak Magyar-kommunikáció Társadalomismeret Élő idegen nyelv Matematika Természetismeret Szakmai számítás Szakmai gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki
megszilárdító szakasz – évfolyamok 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 2 2 1 2 1 -2 2 1 3 1 1 3 ---2 2 6-12 11-15 11-18 3 3 3 1 1 1
39
4.AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 4.1.A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok 4.1.1.Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint: diagnosztizáló értékelés / előzetes /: egy - egy témakör tanítása előtt felméri a tanulók előzetes tudását - formatív értékelés / közbülső /: egy - egy témakör tanítása közben zajlik, mely által a tanár visszajelzést kap, és e szerint alakítja további munkáját - szummatív értékelés /összegző /: egy témakör befejezésekor. Az értékelés hagyományos formái: - szóbeli felelet (részletes számadás vagy összefoglaló, tételszerű) - felmérő dolgozatok (írásbeli felelet, esszé) - tesztek - témazáró nagydolgozatok (tantervi előírásoknak megfelelően) További értékelési formáink: - házi dolgozatok - tanórai tevékenység - kiselőadások - gyűjtőmunka - projektmunka - szakmai tanulmányi versenyeken való eredményes szereplés - testnevelés mérések - szakmai gyakorlati tevékenység - órai aktivitás - füzetvezetés -
A házi feladat elkészítésének hiánya oktatási és nevelési célból elégtelen osztályzattal értékelhető. Ha a tanuló a felszerelését rendszeresen (legalább 3 alkalommal) nem hozza el a tanórára, ez nevelési céllal pluszfeladat elvégzését vonhatja maga után. Ha a tanuló külön feladatot nem végzi el, elégtelennel osztályozható. A nem csoportos képzésben résztvevő tanulók félévi gyakorlati jegyét (külső képzés esetében) – a havi jegyek alapján – az osztályfőnök is megállapíthatja. A modulokban, tananyagegységben megjelenő értékelési formák legfőbb közös jellemzői: - A tanulók egész személyiségének fejlesztését célozzák. - Döntően szóbeli vagy írásos, szöveges visszajelzések. - Lehetőség szerint minden munkafolyamathoz és produktumhoz hozzákapcsolódnak, függetlenül attól, hogy egyéni vagy csoportos tanulási helyzetről van-e szó. - A nehézségek, hiányosságok feltárása, megbeszélése mellett elsősorban a pozitívumok megerősítésére koncentrálnak. - Visszatérések a hiányosságokra - Fontos funkciójuk a diákok tanulási képességének fejlesztése.
40
-
Az egyéni sajátosságra való odafigyelés révén felébresztik, illetve fenntartják a tanulók motiváltságát. Segítséget nyújtanak a diákoknak a hozott hátrányok, illetve a tanulási folyamat során szerzett kudarcok feldolgozásában. Építenek a tanulói önértékelésre és önreflexióra.
4.1.2.Vizsgával kapcsolatos szabályok: Az érettségi vizsga részei és tantárgyai A tanuló érettségi vizsgákra a tanév rendjében meghatározott időpontokig jelentkezhet. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelező, egy általa választott – vizsgatárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy az adott tantárgyból tett vizsga milyen részekből áll. Ezek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az érettségin a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgázni: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv - szakmai érettségi 2016/17-es tanévtől Iskolánkban választható érettségi tantárgyak: - informatika - földrajz - biológia - fizika Tanulóinknak emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést is biztosítunk matematika, magyar, történelem, német nyelv, informatika, földrajz, biológia és szakmai alapismeretek. Szakmai vizsgák, technikus minősítés: A tanuló a vizsgákra a tanév rendjében meghatározott időpontokig jelentkezhet. A vizsgákon az SZVK-ban előírt vizsgatárgyakból kell vizsgázni. Vizsgarészek: -
írásbeli gyakorlat szóbeli
4.1.3.Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek: Pedagógusaink a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítik.
41
A szaktanár a tanuló teljesítményét félévenként legalább annyi érdemjeggyel értékeli, hogy a tanuló érdemjegyeinek száma még heti egyórás tantárgy esetében sem legyen kevesebb háromnál. A tanulók teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél Jeles: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikus és hiánytalanul megadott válaszok. Jó: összefüggően, jól felépített ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik. Közepes: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kis hányadát is csak segítő kérdések alapján ismeri fel. Elégséges: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tanuló a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni, nem képes. Elégtelen: elfogadhatatlan, nagyon hiányos tartalom, a tények ötven százalékát sem tudja – még segítő kérdésekkel sem – felidézni a tanuló. Írásbeli beszámoltatás Típusai: - Írásbeli felelet: egy vagy néhány óra anyagának ellenőrzése, értékelése. - Témazáró dolgozat: témakört lezáró, összegző, ellenőrzés, értékelés. Elvei: - A témazáró előtt mindig összefoglaló, rendszerező órát tartunk. - A témazáró dolgozatot bejelentjük a megírásuk előtt két tanítási órával, egyéb dolgozat írását bejelenthetjük az előző tanítási órán. - A témazáró dolgozatot mindig előre elkészített feladatlapon vagy dolgozat füzetben íratjuk meg. - Az írásbeli számonkérés kezdetén meghatározzuk a megírásra adott időtartamot és az értékelés szempontjait. - A dolgozatot piros színű tollal javítjuk. A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az összes pontszámot, a dolgozatra adott érdemjegyet és a tanár kézjegyét. (Bizonyos tárgyakból pontszámok helyett szöveges értékelést is tartalmazhat.) - A témazáró és egyéb dolgozatokat a szaktanár két héten belül köteles kijavítani, s eredményét a tanulók tudomására hozni. - Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozatot lehet íratni. - A szaktanár egy tantárgyból nem írathat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző, javított dolgozatot ki nem adja a tanulóknak. - A tanév során témazáró dolgozatot heti egy vagy két tanóraszámú tantárgy esetében legalább kettőt, három vagy annál magasabb óraszámú tantárgy estében legalább hármat kell íratni. A témazáró dolgozatokat – a folyamatos tanítás mellett – hasonló jellegű feladatsorral kell előkészíteni, figyelembe véve a vizsgakövetelményeket (érettségi és szakmai vizsgák). - Iskolánkban a témazáró dolgozatok értékeléséhez alapul szolgáló százalék határok:
42
Szakgimnázium: elégtelen: 0-40% elégséges: 41-60% közepes: 61-75% jó: 76-85% jeles: 86-100% Szakközépiskola és technikus képzés: elégtelen: 0-50% elégséges:51-60% közepes: 61-70% jó: 71-80% jeles: 80-100% A növénytan és állattan tantárgyak felismerési témájú dolgozatainak értékelése a komplex szakmai vizsga értékelési szabályaihoz igazodik: elégtelen: 0-60% elégséges:61-70% közepes: 71-80% jó: 81-90% jeles: 91-100% A témazárók mellett biztosítani kell a lehetőséget egy-egy tananyagegységhez kapcsolódó szóbeli feleletekre, rövidebb írásbeli beszámolókra. A feleletek vagy írásbeli munkák osztályozásakor a tanár eltérhet a témazáróknál meghatározott százalékos értékeléstől, amelyet a tanulókkal is ismertetni kell. A tanár emellett kiselőadásokat, gyűjtőmunkát, egyéb szorgalmi feladatokat az egyszeri feleleteknek megfelelő osztályzatokkal értékelhet. A házi dolgozatokat is érdemjeggyel értékeli a szaktanár, a határidőre le nem adott dolgozatokat elégtelennel minősíti. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat, hogy melyek azok a tanulói tevékenységek, amelyeket az osztályzatok kialakításánál súlyozottan fog figyelembe venni. A tanuló érdemjegyeiről és magaviseletéről az iskola ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket, az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi. Magatartási problémák miatt tantárgyi érdemjegy nem adható. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amelyről a tanuló nem tud. A félévi osztályzatok kialakításánál a félévben szerzett, az év végi osztályzatok kialakításánál az egész tanévben szerzett érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni a záró osztályzatokat. Ha az átlag nem éri el a kettő egészet, nem kötelező az elégséges osztályzatot megadni. Egyéb esetekben, ha az átlag meghaladja az egész jegy után az 55 századot, a magasabb osztályzatot kell megadni. Az osztályzatokat minden szaktanár maga alakítja ki, és javaslata alapján az osztályozó értekezleten véglegesítik azt.
43
A helyi tantárgyi tantervek a tananyag mellett meghatározzák a magasabb évfolyamba lépés követelményeit. 4.2.A bizonyítványok kiadásának rendje Félévkor (ellenőrzőbe) A félévi zárást követő első osztályfőnöki órán. Év végén A nem végzős tanulók részére az osztályfőnök által megjelölt napon. A végzős tanulók részére a szakmunkásvizsga, érettségi vizsga eredményhirdetésén. 4.3.A tanulók jutalmazásának és büntetésének elvei A tanulók jutalmazása: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, továbbá, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola hírnevének öregbítéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki - kitűnő és jeles tanulmányi eredményt ért el - megyei és országos versenyen helyezést ér el (a mezőny első harmadában szerepel) - eredményes kulturális tevékenységet folytat - kimagasló sportteljesítményt ér el - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. Hasonló eredményekért tanulóközösséget is lehet csoportos jutalomban részesíteni. A csoportos jutalmazás formái: - jutalomkirándulás - kulturális hozzájárulás (színházjegy, stb.). Az egyéni jutalmazás formái, fokozatai: - szaktanári, szakoktatói dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi – bizonyítványba beírt – dicséret Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén oklevéllel, könyvvel vagy tárgyjutalommal is jutalmazhatók. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, kulturális és sportversenyek győztese) a tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át jutalmát. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök és a kollégiumi nevelő dönt. A tanulóknak adható kitüntetések: „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetés (a Diáksport Egyesület által adományozott plakett)
44
Odaítélésének elvei: 4,0, vagy ennél magasabb tanulmányi eredmény sportversenyeken eredményes szereplés aktív részvétel az iskolai sportrendezvényeken és azok szervezésében „Emlékplakett” kitüntetés Odaítélésének elvei: Tanévenként egy végzős tanuló kaphatja, aki tanulmányai során kimagasló tanulmányi eredményt ér el (lehetőségekhez mérten tanulmányi, szakmai versenyeken eredményesen szerepel) magatartásával, szorgalmával példát mutat tanulmányi munkáján kívül részt veszt az iskola kulturális munkájában (iskolai rendezvények szervezése, szereplés) öregbíti iskolánk hírnevét. A tanulók büntetésének elvei Iskolánk is fontosnak tartja, hogy megfeleljen annak a társadalmi elvárásnak, hogy ne csupán oktatási, hanem nevelési intézmény is legyen, ezért diákjaink erkölcsi formálására is gondot fordítunk. Az elmarasztalások kapcsán – miként a jutalmazás terén is – az igazságosság, az egyenlő elbírálás és a fokozatosság elvét követjük. Iskolánkban a következő fegyelmi fokozatok vannak érvényben: - szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intő - osztályfőnöki rovó - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intő - igazgatói rovó - fegyelmi tárgyalás. A jutalmazás és büntetés részletes szabályai az iskola Házirendje tartalmazza. 4.4.A magatartás és szorgalom minősítési rendszere Az egységes eljárás érdekében a magatartás és szorgalom jegyek megállapításánál a következőket kell figyelembe venni. A fokozatok eldöntésénél legfontosabb a tanuló viszonya a Házirendhez, a közösség egészéhez, a tanuláshoz, a gyakorlati munkához, de figyelembe kell venni az iskola falain kívüli megnyilvánulásokat is. A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályfőnök állapítja meg az osztályban tanító tanárok és kollégiumi nevelők javaslata alapján. Magatartás: Példás a tanuló magatartása, ha a Házirend előírásait betartja, órán fegyelmezett, a közösségben tanúsított magatartásával társaira pozitívan hat, kezdeményező, az ODB munkáját segíti,
45
a vállalt feladatokat maradéktalanul elvégzi, segítőkész. Tanáraival, társaival szemben tisztelettudó, udvarias és megfelelő hangnemet használ. Jó, ha a Házirend előírásait betartja, az órán fegyelmezett, nem kezdeményez, de feladatait lelkiismeretesen elvégzi és igyekszik beilleszkedni a közösségbe. Vállalásait teljesíti. Felnőttekkel, tanáraival, társaival szemben magatartása udvarias, hangneme megfelelő. Változó, ha a Házirend előírásait csak többé-kevésbé veszi figyelembe, óra alatti magatartása változó, a közösség munkájában legtöbbször csak akkor vesz részt, ha egyéni érdekeivel nem ütközik. Vállalásait csak részben teljesíti, hangneme társaival – és időnként tanáraival szemben is – kifogásolható. Rossz, ha a Házirend követelményeit gyakran megszegi, magatartásával akadályozza az órai munkát. A közösség életében nem vesz részt, arra negatív hatással van. Vállalásait nem teljesíti, társaival – esetenként tanáraival szemben is – udvariatlan, goromba, az intézkedésekkel kapcsolatban cinikus. Igazolatlan óra esetén a tanulónak nem lehet példás magatartása. 5 órát meg nem haladó igazolatlan esetén még jó, 15 órát meg nem haladó változó, 15 órán túl csak rossz magatartásjegy adható. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés és intés esetén a tanuló magatartása még lehet jó, ha egyébként megfelel ezen érdemjegy követelményeinek. Igazgatói figyelmeztetés, intés esetén legfeljebb csak változó, fegyelmi tárgyaláson kiszabott büntetés esetén csak rossz minősítést kaphat abban a félévben. A naplóba, ellenőrzőbe a szaktanár jegyzi be a magatartási problémát, amelyet kettő bejegyzésenként az osztályfőnök írásbeli elmarasztalásra vált át. Az elmarasztalás fokozatai: - osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, rovó - igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó. További magatartási problémák esetén az osztályfőnök írásban kérvényezi a fegyelmi tárgyalás elrendelését az intézmény igazgatójánál. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A fegyelmező intézkedések egy tanév időtartamára vonatkoznak. Szorgalom Példás: tudatosan törekszik a tudás megszerzésére, ennek érdekében céltudatosan tervezi meg munkáját, következetesen dolgozik, megbízható. Minden tárgyból elvégzi a kapott feladatot, képességeinek megfelelően tanul. Jó: az órákra általában lelkiismeretesen felkészül, megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen tanul, segítséget kér problémáinak megoldásához, nem tanul minden tárgyat képességeinek megfelelő szinten. Változó: munkája nem rendszeres, otthoni munkáját többször elhanyagolja, vagy pontatlanul végzi, órán figyelmetlen. Akkor végzi el a feladatát, ha erre figyelmét külön felhívják. Tanulmányi eredménye alul marad képességeinek. Hanyag: tanulmányi munkájában megbízhatatlan, munkájában mindenkor közöny tapasztalható. Bukott tanuló szorgalma változó vagy hanyag, ilyen esetben példás magatartást nem kaphat akkor sem, ha más területen kiemelkedő munkát végez.
46
4.5.A hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai Házi feladat A tanuló részére napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot. A házi feladat célja, hogy a tanítási órán elsajátított ismeretek gyakorlására, megszilárdítására alkalmat adjunk. Hétvégére sem adunk több házi feladatot, mint hét közben. -A házi feladat mindig legyen konkrét, pontos, jól körülhatárolt. vegye figyelembe a tanulók képességeit, legyen differenciált. -A házi feladat elkészítésének határideje vegye figyelembe az elkészítéshez szükséges időt. Az elkészített írásbeli házi feladatokat mindig ellenőrizzük, értékeljük, akár szóban, akár írásban, tartalomra, külalakra és helyesírásra egyaránt. A hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) adjunk kiegészítő házi feladatokat (kötelező olvasmányokat, erről feljegyzéseket)szorgalmi feladatokat. Az írásbeli munkákban, szóbeli feleletekben a helyesírási, nyelvhelyességi hibákat minden pedagógusnak javítania kell. Olvashatatlan írásbeli munka esetén (ha nincs írásbeli felelet alól felmentve), elégtelen osztályzatot kaphat. Törekszünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli számonkérés arányainak megállapításánál figyelembe vegyük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait, a tantárgy adottságát. Írásbeli beszámoltatás Típusai: - Írásbeli felelet: egy vagy néhány óra anyagának ellenőrzése, értékelése. - Témazáró dolgozat: témakört lezáró, összegző ellenőrzés, értékelés. Elvei: - A témazáró előtt mindig összefoglaló, rendszerező órát tartunk. - A témazáró dolgozatot bejelentjük a megírásuk előtt két tanítási órával. - Írásbeli feleletet nem kell előre bejelenteni. - A témazáró feladatokat mindig előre elkészített feladatlapon vagy dolgozat füzetben íratjuk meg. - Az írásbeli számonkérés kezdetén meghatározzuk a megírásra adott időtartamot és az értékelés szempontjait. - A dolgozatot piros színű tollal javítjuk. A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az összes pontszámot, a dolgozatra adott érdemjegyet és a tanár kézjegyét. (Bizonyos tárgyakból pontszámok helyett szöveges értékelést is tartalmazhat.)
47
4.6.Az intézmény által alkalmazott záradékok
Záradék
1. 1/A. 2. 3. 4. 4/A. 4/B. 4/C
5.
6.
7.
8.
Dokumentumok
Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .............. iskolába. Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja. ........ tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. ….. sz. határozat alapján mentesítve ......... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól. . ...... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: .......
Bn., N., TI., B. Bn., N., Tl., B. Bn., TI. Bn., TI., N. Bn., TI., N. N.,Tl., B. N.,Tl., B.
N.,Tl., B.
Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 19...../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. N., TI., B. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folyN., TI. tatja. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. (Mentesítés oka: előN., TI., B. rehozott érettségit tett ……. tantárgyból.) Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. N., TI.
9.
A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidíN., TI., B. tésével teljesítette.
10.
A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig. N. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni.
11.
Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztáN., TI. lyozó vizsgát tehet/az évfolyamot megismételheti/ megismételni köteles.
12.
A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait N., TI., B. .......................... évfolyamon folytathatja/ szakmai vizsgát tehet.
13.
A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, N., TI.
48
.................. hónap alatt teljesítette. 14. A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán .............. tantárgyból/modulból....................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet (vagy szakmai/érettségi vizsgát tehet). A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismétel15. heti. Az ..................... évfolyamot a Ktv. 72.§-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján 15/A. megismételte. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot is16. mételni köteles. 17. A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett. 18. Osztályozó vizsgát tett. 19. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. 20. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére 21. .............................-ig halasztást kapott. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában füg22. getlen vizsgabizottság előtt tette le. 23. 24. 25.
A tanuló jogviszonya a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. ............................. fegyelmező intézkedésben részesült.
27.
............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve.
29. 30.
TI., B.
N., TI., B.
TI., B. N., TI. TI., B. TI., B. TI., B. TI., B.
TI., B.
A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. TI., B., N. Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya Bn., TI. .......................................-ig szünetel.
26.
28.
N., TI., B.,
Bn., TI., B., N.
N.
Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a)A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. Bn., TI., N. b)A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. Tankötelezettség megszűnt. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem.
49
Bn. TI., B.
A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) 32. eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ 33. adatai (adatok) alapján állítottam ki. A bizonyítványt ........ kérelmére a ....... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés 33/A. miatt állítottam ki. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ......................................................................, anyja neve .......................................................................a(z) 34. ..............................................iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ 35. vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki. 36. Érettségi vizsgát/ szakmai vizsgát tehet. 37. Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja. 38. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába. 39. Ezt a haladási naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanuló40. val304 lezártam. 31.
Alkalmazott rövidítések: Beírási napló Osztálynapló Törzslap Bizonyítvány
Bn. N. TI. B.
50
B. Pót. TI. Pót. TI. Tl., B.
Pót. B.
TI., B. TI., B., N. N. N.
Az iskola által alkalmazott, a 20/2011 EMMI. rendelet mellékletében nem szereplő záradékok 41.
Tanulmányait az iskola ………………….osztályában folytatja.
Bn; Tl; N
42.
Felvéve/átvéve a ………………………………..iskolából.
Bn; Tl; N
43.
Átvéve a…………………………… osztályból.
Bn; Tl; N
44.
Szakmai vizsgát tehet.
B; Tl; N
45.
Tanulói jogviszonya megszűnt, sikeres érettségi/szakmai vizsgát tett.
B, Tl; N
46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.
58.
Tanulmányait befejezte, tanulói jogviszonya megszűnt. (akik utolsó évben pótvizsgán mennek át, vagy nem vizsgázhattak B; Tl; N valami miatt) Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése után a …………….. B; Tl évfolyamba léphet. Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.
B; Tl
Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit nem teljesítette. B; Tl; N Tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgán nem jelent meg. Tanulmányait az évfolyam megisB; Tl, N métlésével folytathatja. …. sz. határozat alapján a feladatok megoldásához többletidő engedélyezett. A …. szót/szavakat téves bejegyzés miatt töröltem. A tanuló nem kíván élni a számára megállapított mentességekkel, ezért a ….. számú határozat alapján a felmentési határozatát visszavonom. Javító vizsgán … tantárgyból … osztályzatot kapott. Szakmai/érettségi vizsgát tehet. Tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A ………..szakmai vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította. Javító vizsgát tehet. …… év ……… hó … napján rendes érettségi vizsgát tett, tanulói jogviszonya megszűnt. Mentesítve a ………… számú határozat alapján ………… tantárgy(rész)ból az értékelés és minősítés alól. A tanuló számára többletidőt írásbeli munkák esetén többletidőt számítógép használatát szóbeli számonkérés előtérbe helyezését minimum követelmények számon kérését
51
Bn, Tl, N
írásbeli feleleteinek kiegészítését szóban biztosítani kell. (A határozatról a fent felsoroltakban nem szereplő kedvezményeket be kell még írni a záradékba!) 59. 60.
61.
Igazolom,hogy a tanuló …tanévben…óra közösségi szolgálatot teljeN. B. Tl. sített. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot (csak a középiskola legutolsó évfolyamán- N. B. Tl. záródokumentumként kell bejegyezni). Az iskola által kiadott….sz. bizonyítvány…az…..iskola által kiadott…sz. bizonyítvánnyal együtt érvényes (más iskolából jött tanuló B. esetén).
4.7.Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei -
-
-
-
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter, a szakképzést felügyelő miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés. A tankönyvek, munkafüzetek beszerzését az iskola végzi. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok közössége atantárgyfelelős irányításával) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket tanévkezdés előtt (az előző tanév májusában szülői értekezleten vagy írásban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító, esetben vezetünk be. Az iskola törekszik arra, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból, egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 4.8.A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Csoportbontásban oktatott tantárgyak: - Idegen nyelv (angol/német nyelvi csoport). Ha az azonos nyelvet tanulók csoportlétszáma meghaladja a 15 főt, az eredményes nyelvtanulás érdekében csoportbontást alkalmazunk. - Testnevelés: fiú/lány csoport ill. 40 fő feletti osztálylétszám esetén.
52
-
Informatika: 24 fő feletti osztálylétszám esetén (az informatika terem befogadó képessége szükségessé teszi) Matematika, magyar nyelv és irodalom és történelem: szakgimnáziumban és szakközépiskolában 30 fő számított osztálylétszám esetén. Szakmai gyakorlat: a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott csoportlétszámokkal. 4.9.Az intézmény környezeti nevelési programja
4.9.1.Alapok: Törvényiháttér: Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény 54. §; a környezet védelmének általános szabályairól); a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 45.§; és ennek a 2003. évi módosítása (114. § (4)); a Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel; a Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről is tartalmazza az alapvetéseket, hogy a diákok egészséges környezetben tanulhassanak, hogy a pedagógusoknak célja legyen a környezettudatosságra nevelés. (46§. (3), 62.§ (1)) 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (7.§ (1)) Helyzetkép: Iskolánk környezeti nevelés szempontjából álombéli helyen helyezkedik el, távol a nagyvárosok zajától, közvetlen szennyeződéseitől, káros hatásaitól. De nem szabad, hogy ez a távolság, az elszigetelődéssel legyen egyenlő. Ki kell használni, hogy a diákok karnyújtásnyi távolságra vannak a szakmájukhoz nélkülözhetetlen élőhelyekhez, termőhelyekhez. Testközelből ismerhetik meg és sajátíthatják el hivatásuknak választott munkahelyzeteket, mindennapi teendőket, feladatokat. Mezőgazdasági területeink, fóliasátrunk, tanerdőnk, vadászterületünk mind ezt a célt szolgálják. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy az emberromboló, környezetkárosító, hedonista életfelfogási korszakának vége. Új korszakot kell nyitni a gondolatokban, ami a fenntartható fejlődést tartja szem előtt, ami nem kizsákmányolja a termőhelyeket, hanem a gondosság elveivel összhangban gazdálkodik velük, ami az élőlényeket nem ok nélkül használja ki, ami a környezet legkisebb terhelésével létesít új épített elemeket., ami a helyi erősségekre épít, és a közösséget fejleszti. A globális felmelegedés, a klímaváltozás nem tőlünk távol álló, minket nem érintő probléma. A mi felelősségünk, hogy a felnövekvő generációba elültessük azt a lehetőséget, hogy érett, a környezete iránt elkötelezett, azt védő, felelősségteljesé váljon. Jövőkép: Szeretnénk, ha az iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a tanulók és minden dolgozó tudatosan óvja az iskolai környezetet. Az osztálytermeket, folyosókat növények díszítik, ügyelünk
53
a tisztaságra, figyelünk az energia és víz felhasználásra. Azért is választják a tanulók, a mi intézményünket, mert harmonikus, stressz mentes körülmények között tanulhatnak. 4.9.2.Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok -
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:
- a fenntartható fejődés, - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, - alapvető emberi szükségletek, - emberi jogok, demokrácia, - biológiai és társadalmi sokféleség, - ökológiai lábnyomok. Szem előtt kell tartanunk, hogy gyerekeket nevelünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy diákjaink fejében egységes rendszer alakuljon ki. - Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -
a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését, a rendszerszemléletet, az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket, a csapatban való gondolkodást, a barátok megszerzésének igényét, az őszinteségre való hajlamot a gyengék segítésének igényét a munkájukkal szembeni igényességet a tanuláshoz való motiváltságot.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: -
problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, médiahasználat, konfliktuskezelés és megoldás,
54
-
felelős állampolgári részvétel és cselekvés önkéntesség szemléletének kialakítása, példamutatás.
Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. -
Új tervek: -
-
-
a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása, a tantárgyi és tanórán kívüli környezeti nevelési feladatok és tevékenységek beépítése a tantervekbe, foglalkozási tervekbe, környezetvédelmi szakkör működtetése, javítani kívánjuk az iskola tisztaságát, szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetjük a szakmák speciális környezetvédelmi ismereteit, a büfé kínálatának egészséges ételekkel (tejtermékek, gyümölcsök) bővítése TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért programon való részvétel, szakmai kirándulások, tanulmányutak szervezése, erdei iskola működtetése, tanösvények kialakítása az iskola területén belül és tanerdeinkben, további szaktantermek kialakítása, a környezeti neveléssel összefüggő események intenzívebb publikálása, média megjelenések erősítése.
Hagyományok ápolása: - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára - Somogy megye nevezetességeinek feltérképezése - osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témában - tisztaságnapok - közös környezetrendezés, nagytakarítás - szelektív hulladékgyűjtés (elem, papír, PET) - országos természetismereti vetélkedő, országos fotópályázat, országos rajzpályázat rendszeres, évenkénti megrendezése, - szaktantermek fenntartása, gyűjtemények (állattani, növénytani) ápolása, fejlesztése - Ökoiskola munkacsoport szervezése, fenntartása - az interaktív tantermek oktatásba való bevonása és állagának javítása Szaktárgyi célok:
55
-
-
a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a környezetszennyezés megelőzése, veszélyes anyagok kezelése, stb.) a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszenynyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre) interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) természetvédelmi versenyekre felkészítés az interaktív táblák felhasználása a tanórákon környezetvédelmi akciókban való részvétel.
4.9.3.Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. Az élményszerű tanítás érdekében a hagyományos szemléltetés mellett felhasználjuk az audiovizuális és informatikai lehetőségeket is. A komoly elméleti alapok megszerzését is fontosnak tartjuk, ami az aktív és hasznos környezet megóvás alapfeltétele. Nem hagyományos tanóraikeretben - erdei iskola program - múzeum- és intézménylátogatás - tanulmányút Tanórán kívüli foglalkozások - iskolai egészségnap – iskolanap - osztálykirándulások - szakkörök – környezetvédelmi szakkör - vetélkedők - természetjáró programok - kollégiumi nap – kirándulás 4.9.4.A környezeti nevelés módszerei A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan pedagógus-továbbképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt a tanórákon alkalmazza. Javasolt módszerek: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák - játékok
56
-
modellezés projektmódszer kreatív tevékenység közösségépítés művészi kifejezés
4.9.5.A környezeti nevelés taneszközei Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Növénytani és állattani gyűjteményekkel rendelkező szaktantermekben kívánatosak a releváns szakórák megtartása. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. 4.9.6.Ökoiskola Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatán intézményünk elnyerte az „Ökoiskola” címet 2010-ben és 2013-ban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nyílt pályázatán, iskolánk 2016 áprilisában pályázatot nyújtott be az Örökös Ökoiskola cím elnyeréséért. Ehhez a következő feladatok végrehajtását vállaltuk:
Mangalica tenyészállomány kialakítása, fejlesztése-extenzív tartásmód, ökológiai állattartás Az intézmény területén található ex lege védett földvár árokrendszerének kitakarítása, invazív növényfajok irtása Interaktív bemutatóterem kialakítása-vizes élőhely modellezése) a fölvár árokrendszerének fahídjainak rekonstrukciója Fásítás a Vadasparkban (150-200 db. csemete: hazai őshonos fajok) A kastélypark buxusrendszerének felújítása, rehabilitációja.
Az „Ökoiskola” cím azoknak a nevelési-oktatási intézményeknek az elismerését szolgálja, melyek átgondoltan, intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával, a környezeti neveléssel. Az „Ökoiskola” cím adományozása kapcsolódik az ENSZ „A fenntarthatóságra oktatás” 2005–2014 évtizedének programjához. A cím elnyerésének előnyei: - A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar "ökoiskola" kritériumrendszer intézményünk megkülönböztető minőségjelzője lett, mely vonzóvá teszi az iskolát a
57
-
szülők számára, és pozitív külső visszajelzést nyújt az iskola munkájáról a fenntartó számára. Az állami kezdeményezésre létrejövő hálózat tagjaként iskolánk nagyobb eséllyel vehet részt a környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon. Intézményünk a cím elnyerésével az Ökoiskolák Hálózatának tagja lett, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. Tanulóink részt vehetnek a Földművelésügyi Minisztérium ökoiskoláknak szervezett környezet- és természetvédelmi tárgyú programjain, rendezvényein, pályázatain.
4.10. Az intézmény egészségfejlesztési és egészségnevelési programja
4.10.1.Elméleti háttér Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: - Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. - Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; - Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészség-fejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. - Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. - Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését. - Együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. - Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így az iskola fizikai és pszichoszociális környezetének alakításával, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk hatást gyakorolni. 4.10.2.A programot meghatározó dokumentumok: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. EMMI rendelet 128.§. – 131.§. „Egészséges Magyarország 2014-2020” Egészségügyi Ágazati Stratégia
58
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményünkben eltöltött időben minden diák részesüljön a teljes testi – lelki jól-létét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az iskolánk mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az iskola által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét az iskola életében úgy befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Az iskola mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére terjednek ki. Az iskolában folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. Komplex feladat: a gyermek egész személyiségének fejlesztése álljon a középpontban. Olyan tiszta lelkületű fiatalokat kell nevelnünk, akik számára az emberi élet tisztelete és méltósága a legfontosabb. Olyan humánus értékekkel rendelkező ifjak nevelése a célunk, akik elfogadják a másságot, és természetesnek veszik a feléjük irányuló segítségnyújtást. Olyan széles látókörű fiatalokat neveljünk, akik az egészséges életet értékként élik meg a mindennapjaikban. Olyan egészségtudatos fiatalok nevelése a célunk, akik önálló, felnőtt életükben is legyenek képesek egészséges életvitelt kialakítani.
4.10.3. Helyzetelemzés A jelenlegi állapotot igyekeztünk körültekintően feltérképezni. Ismerjük erősségeinket és gyengeségeinket, a környezet védő- és veszélyeztető tényezőit. Védő tényezők (erősségeink): kistelepülési környezetünk épületeink adottságai (világos, áttekinthető, szellős) iskolánk légköre hagyományaink iskolai programjaink, rendezvényeink, akcióink, sportolási lehetőségeink külsős szakemberekkel való együttműködés kölcsönös bizalmon alapuló tanár-diák és tanár-szülő kapcsolat kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolat külső partnereinkkel Veszélyeztető tényezők (gyengeségeink): tájékozatlanság (tanuló- szülő-pedagógus)
59
a magyarországi egészségügy és általában az egészségnevelés mostoha helyzete a szakképző évfolyamok célcsoportjának korosztályos problémái, attitűdje. 4.10.4.Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja -
-
-
-
-
Iskolánk minden tevékenységével szolgálja tanulóink és dolgozóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését. Törekszünk arra, hogy kialakítsuk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják. Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakítására, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. A konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani. Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre. Együttműködést kívánunk kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Iskolánk törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak egészségük megőrzését, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.
4.10.5.Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek 1. 2. 3. 4.
Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Rizikócsoportos megközelítés Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Kortárshatások az egészségfejlesztésben
4.10.6.Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők -
Iskolaorvos, Védőnő, Iskolapszichológus.
4.10.7.Az egészségügyi felügyelet rendje
60
Iskolaorvosi, védőnői ellátás: Fő feladata a primer és szekunder prevenció. Az év eleji- közi szűrésekkel, vizsgálatokkal diagnosztizálni az előforduló tüneteket, problémákat és a szükséges terápia mielőbbi alkalmazása. Rendszeres konzultáció osztályfőnökkel, szülővel, testnevelővel. Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: -
a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése színlátás- és látásélesség-vizsgálat egészségügyi felvilágosítás tartása a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése.
A kötelező orvosi vizsgálatokat az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be. A kapcsolattartásért felelős vezető helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Iskolapszichológus: Az iskolapszichológus feladatait a tanulók személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése érdekében végzi, közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő-oktató munkához. A gyermekekkel, a tanulókkal közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító és iskolai teljesítményét növelő intézkedésekben, kezeli a tanulóknak a nevelési-oktatási intézménnyel összefüggő személyközi kapcsolatait, kommunikációs és esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit. 4.10.8.A segítő kapcsolatok -
Szülők (család) Szülői munkaközösség, szülői szervezet Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Rendvédelmi szervek
4.10.9.Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülniük. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - az egészség és betegség fogalma - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, a jó egészségi állapot megőrzése - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete
61
-
önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében a társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésében a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés). a tanulási környezet alakítása az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. elsősegély-nyújtási ismeretek a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.
4.10.10.Elsősegély-nyújtási ismeretek Tanulóink számára fontosnak tartjuk, hogy az alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek birtokában legyenek. Éppen ezért tanórai kereteken belül (osztályfőnöki órák, KRESZ-órák) és tanórán kívüli foglakozásokon (védőnő, kollégiumi foglakozások, KRESZ tanfolyamok) is nagy hangsúlyt fektetünk erre. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 4.10.11.Iskolai programok -
-
Tanórai foglalkozások (az iskolánk egészségfejlesztéshez kapcsolódó, a nevelés-oktatás egészét érintő feladatainak színtere minden tanóra, és tanórán kívüli foglalkozás, de elsősorban a természettudományos órák, osztályfőnöki órák, nyelvi órák, testnevelés órák) Tanórán kívüli foglalkozások (túrázás, tematikus napok, szakkörök, versenyek, egyéb rendezvények, előadások) Iskolán kívüli rendezvények
62
4.10.12.A mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringésiés légző-rendszer megfelelő terhelése; - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag - a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire - a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban; - a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); - A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek. A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítjuk az iskolai tanórai kereteken kívül: - Diáksport Egyesületi foglalkozások, labdajátékok - házi bajnokságok - osztályok közötti sportversenyek - konditerem használat - sportnap, egészségnap - természetjárás, túrázás 4.10.13.Terveink: Egészségnevelési, egészségfejlesztési csoport létrehozása, amely felméri a tanulók tájékozottságát, egészségi állapotát, helyzetét, és tervet dolgoz ki az egészségnevelési céloknak megfelelően. Egészségfejlesztő team tagjai: - az iskola szakmai igazgatóhelyettese - az iskolai védőnő - az iskolai pszichológus - az iskolaorvos - a testnevelő - az egészségtantanár
63
-
a diákönkormányzatot segítő pedagógus az osztályfőnöki munkaközösség vezetője.
4.10.14.Értékelés, újabb célkitűzés Tanévenként átfogó értékelést végzünk. Az értékelés eredményei és az új információk alapján készített célrendszer eléréséhez szükséges tevékenységekre intézkedési tervet készítünk. Arra törekszünk, hogy a teljes körű egészségfejlesztési program koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon valósuljon meg. Az egészségfejlesztési program elkészítésének folyamata:
ÁLLAPOTLEÍRÁS
ÉLETMINŐSÉG (EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA)
PROGRAMOK
EREDMÉNYEK, HATÁSOK
NYOMON KÖVETÉS 4. 11. A tanulók fizikai állapotának mérése 4.11.1.Hungarofit teszt Évenként 2 alkalommal, ősszel és tavasszal, történik a tanulók általános fizikai teherbíró képességének a felmérése. A mérések elvégzése lehetővé teszi az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok feltérképezését, segít mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésében, a szükséges szint elérésében és megtartásában. Iskolánkban a felmérés elvégzéséhez a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas Hungarofit teszteket választottuk (BMF Kandó Kálmán villamosmérnöki kar, dr. F. Mérey Ildikó). A javasolt tesztek közül a 4+1-es variációt használjuk: - Helyből távolugrás, páros lábbal. Cél: a láb dinamikus erejének mérése.
64
-
Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan, kifáradásig. Cél: a vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére. Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés, folyamatosan, kifáradásig (maximum 4 perc). Cél: a hátizmok erő-állóképességének mérése. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (maximum 4 perc). Cél: a hasizmok erő-állóképességének mérése. Cooper-teszt (12perc futás). Cél: az aerob állóképesség mérése.
4.11.2.A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) A 2014/2015-ös tanévtől országosan új mérési és értékelési módszer lett bevezetve. A NETFIT - ben két mérés a test összetételére, hét pedig a fittségre vonatkozik: - A hajlékonysági teszt során a térdhajlító izmok nyújthatóságát és a csípőízület mozgásterjedelmét mérjük. - A vázizomzat állapotát öt gyakorlattal vizsgáljuk: ütemezett hasizomteszttel, törzsemeléssel, ütemezett fekvőtámasszal, helyből távolugrással, és mérjük a kézi szorítóerőt is. - A testtömeg-indexet (BMI) és a testzsír-százalékot is meghatározzuk. - A 20 vagy 15 méteres állóképességi ingafutás az aerob kapacitást méri. A tesztrendszer alkalmas a pozitív megerősítésre (attitűdformálásra) és a személyre szabott visszacsatolásra. Segítségével könnyen és egyszerűen tájékoztatni tudjuk a gyermekeket és szüleiket a tanulók aktivitási és fittségi szintjéről és állapotáról. A kidolgozott mérésiértékelési rendszer online felületen is lehetővé teszi az állandó kommunikációs kapcsolatot a pedagógusok és az érintettek között. A mérésben a tanulók, személyiségi jogaikat tiszteletben tartva, nem névvel, hanem egyéni mérési azonosítóval rendelkeznek. Az eredmények digitalizált kezelése korszerű és folyamatos visszajelentést ad a gyermekek számára,ezzel is segítve az egyéni és önálló mozgásprogramok tervezését, és a testnevelés oktatási hatékonyságának növekedését.
65
NETFIT fittségi profiljai és tesztjei Fittségi profil megnevezése Fittségi tesztfeladat megnevezése Testösszetétel és tápláltsági Testtömeg mérése profil Testmagasság mérése Testzsír-százalék mérés Aerob fittségi, állóképességi Állóképességi ingafutás teszt profil (20 méter vagy 15 méter) Ütemezett hasizom teszt Vázizomzat fittségi profil
Törzsemelés teszt Ütemezett fekvőtámasz teszt
Hajlékonysági profil
Vizsgált terület Testtömeg index (BMI) Testzsír-százalék Aerob kapacitás Has izomzat ereje és erő-állóképessége Törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Felsőtest izomereje
Kézi szorítóerő mérése
Kéz maximális szorítóereje
Helyből távolugrás teszt
Láb robbanékonyereje
Hajlékonysági teszt
Térdhajlító izmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem
66
4.12.Helyi tantervek
Szakgimnázium – erdészet és vadgazdálkodás ágazat –erdésztechnikus Éves óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 36 36 36 32 144 144 144 128 72 72 108+36 96+32 144 144 144 128 108 108 108 96 108 --------72 72 64 72 72 ----180 180 180 160 ------32 ----36 ----36 ----864 (24) 864(24) 864 (24) 768 (24)
tantárgyak Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Komplex természettudományos tantárgy Biológia Informatika Testnevelés Etika Művészetek - Dráma és tánc Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Közismereti óraszámok:
Mezőgazdasági és erdészeti ismeretek 72 ------Mezőgazdasági alapismeretek 36 ------Erdészeti alapismeretek 36 ------11624-16 TermészetTermészettudományos ismeretek --72 ----védelmi alapok Természet- és tájföldrajz --36 ----Természetvédelmi ismeretek ----72 64 Természetvédelmi alapok gyakorlat 36 36 36 32 Állattan 72 ------Növénytan 108 ------11600- 16 Erdészeti alapismere- Termőhely ismerettan --72 ----tek Műszaki alapismeretek --72 ----Erdészeti alapismeret gyakorlat 108 144 36 --Erdőműveléstan ------64 10967-12 Erdőművelés Erdőművelés, erdővédelem gyakorlat ------48 11601-16 Vadászattan ------64 Vadgazdálkodás Vadgazdálkodás gyakorlat ------48 11602-16 Erdészeti géptan ----72 --Erdészeti géptan Erdészeti géptan gyakorlat ----36 --10972-12 Erdőbecsléstan ----72 --Erdőbecslés, erdőrenErdőbecslés, erdőrendezés gyakorlat ----36 --dezés Szakmai óraszámok: 396 (11) 432 (12) 360 (10) 320 (10) összesen: 1260 1296 1224 1088 összefüggő szakmai gyakorlat ---140 140 --Készült a 22/2016.(VIII.25.) számú EMMI rendeletben (9. melléklet) kiadott szakgimnáziumi kerettanterv és a 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv talapján
67
Szakgimnázium – erdészet és vadgazdálkodás ágazat –vadgazdálkodási technikus Éves óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 36 36 36 32 144 144 144 128 72 72 108+36 96+32 144 144 144 128 108 108 108 96 108 --------72 72 64 72 72 ----180 180 180 160 ------32 ----36 ----36 ----864 (24) 864(24) 864 (24) 768 (24)
tantárgyak Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Komplex természettudományos tantárgy Biológia Informatika Testnevelés Etika Dráma és tánc Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Közismereti óraszámok: Mezőgazdasági és erdészeti ismeretek Mezőgazdasági alapismeretek Erdészeti alapismeretek 11624-16 TermészetTermészettudományos ismeretek védelmi alapok Természet- és tájföldrajz Természetvédelmi ismeretek Természetvédelmi alapok gyakorlat Állattan 11607-16 Vadászati állattan Vadászati állattan gyakorlat Apróvadtenyésztés 11609-16 Vadtenyésztés Vadtenyésztés gyakorlat 11608-16 Vadgazdálkodás Vadgazdálkodás, Vadtakarmányozás vadtakarmányozás Vadgazdálkodás gyakorlat Növénytan 11605-16 Talajtan Élőhely fejlesztés és Élőhely fejlesztés gazdálkodás Élőhely fejlesztés és gazdálkodás gyak. 11606-16 Géptan Műszaki és járműve- Közlekedési ismeretek zetési ismeretek Géptan gyakorlat
72 36 36 ------36 108 72 ----------72 ----36 -----
------72 36 --36 36 36 ----------36 ----36 54 54
---------
---------
72 36 ----36 18 36 --36 36 36 --54 -----
64 32 ----32 32 32+32 32 32 ----32 32 -----
--36 ----Szakmai óraszámok: 396 (11) 432 (12) 360 (10) 352(11) összesen: 1224 1260 1224 1088 összefüggő szakmai gyakorlat ---140 140 --Készült a 22/2016.(VIII.25.) számú EMMI rendeletben (9. melléklet) kiadott szakgimnáziumi kerettanterv és a 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv talapján
68
Szakgimnázium – agrár gépész ágazat –erdészeti gépésztechnikus Éves óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 36 36 36 32 144 144 144 128 72 72 108+36 96+32 144 144 144 128 108 108 108 96 108 --------72 72 64 72 72 ----180 180 180 160 ------32 ----36 ----36 ----864 (24) 864(24) 864 (24) 768 (24)
tantárgyak Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Komplex természettudományos tantárgy Fizika Informatika Testnevelés Etika Dráma és tánc Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Közismereti óraszámok: 1500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és biztonság egészség és biztonság 10925-16 Géprajz, gépelemek, mechanika Agrárműszaki alapok Anyagismeret Agrárműszaki alapok gyakorlat 11510-16 Erdőgazdasági erőforrások Erdőgazdasági erőfor- Erdőgazdasági erőforrások gyarások korlat 10976-16 Erdőgazdasági termelés gépei Erdőgazdasági terme- Erdőgazdasági termelés gépei gyalés gépei korlat 11906-16 Gazdálkodási ismeretek Agrárvállalkozási, kereskedelmi ismere- Gazdálkodási alapgyakorlatok tek 11600-16 Erdészeti alapismeretek Erdészeti alapismereErdészeti alapismeretek gyakorlat tek Szakmai óraszámok: összesen: összefüggő szakmai gyakorlat
18
---
---
---
36 36 54 ---
36 --36 54
36 --36 36
32 ----64
36
36
36
64
---
36
36
32
---
36
36
64
36
54
72
16
72
72
72
48
36
36
---
---
72
36
---
---
396 (11) 1260 ----
432 (12) 1296 140
360 (10) 1224 140
320 (10) 1088 ---
Készült a 22/2016.(VIII.25.) számú EMMI rendeletben (9. melléklet) kiadott szakgimnáziumi kerettanterv és a 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv talapján
69
Szakgimnázium – agrár gépész ágazat –mezőgazdasági gépésztechnikus tantárgyak Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Komplex természettudományos tantárgy Fizika Informatika Testnevelés Etika Dráma és tánc Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Közismereti óraszámok: Szakmai tárgyak 1500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és biztonság egészség és biztonság 11906-16 Gazdálkodási ismeretek Agrárvállalkozási, kereskedelmi ismere- Gazdálkodási alapgyakorlatok tek Géprajz, gépelemek, mechanika 10925-16 Anyagismeret Agrárműszaki alapok Agrárműszaki alapok gyakorlat 10975-16 Erőgépek Agrárműszaki erőforErőgépek szakmai gyakorlat rások 11049-16 Munkagépek Mezőgazdasági termeMunkagépek szakmai gyakorlat lés gépei Mezőgazdasági ismeretek 11908-16 Mezőgazdasági isme- Mezőgazdasági ismeretek szakmai retek gyakorlat Szakmai óraszámok: összesen: összefüggő szakmai gyakorlat
Éves óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 36 36 36 32 144 144 144 128 72 72 108+36 96+32 144 144 144 128 108 108 108 96 108 --------72 72 64 72 72 ----180 180 180 160 ------32 ----36 ----36 ----864 (24) 864(24) 864 (24) 768 (24)
18
---
---
---
36
54
72
16
72
72
72
48
36 36 72 ---
36 --36 72
36 --72 36
32 ----64
36
54
36
64
---
36
36
32
---
36
---
32
36
---
---
32
54
---
---
---
396 (11) 396 (11) 360 (10) 1260 1260 1224 ---140 140
320 (10) 1088 ---
Készült a 22/2016.(VIII.25.) számú EMMI rendeletben (9. melléklet) kiadott szakgimnáziumi kerettanterv és a 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv talapján
70
Szakközépiskola –erdészet és vadgazdálkodás ágazat -erdészeti és vadgazdálkodási technikus – (kifutó képzés) Éves óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 36 36 36 32 144 144 144+36 128+32 72+36 72+36 108 96 108+36 108+36 108+36 96+32 108+36 108+36 108+36 96+32 72 36 ------72 72 32 72 72 36 --72 36 ----36+36 0+36 ----180 180 180 160 ----36 --1044 (29) 1008 (28) 936 (26) 736 (23)
tantárgyak Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Földünk és környezetünk Biológia Fizika Kémia Informatika Testnevelés Társadalomismeret, etika Közismereti óraszámok:
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
36
---
---
---
Állattan Állattan gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki rajz Anyagismeret Géptan 10966-12 Közlekedési ismeretek Erdészeti és vadgazdálkodási alapismere- Műszaki alapismeretek gyakorlat tek Termőhely ismerettan Termőhely ismerettan gyakorlat Növénytan Növénytan gyakorlat Vállalkozási és szervezési ismeretek Szakmai óraszámok: összesen: összefüggő szakmai gyakorlat
72 108 ---------------------
36 --72+36 20+16 25+11 27+9 --108 ---------
----36+72 ----36 0+72 36+36 72 72 -----
----64 ----64 --0+64 ----96 96
---
---
---
64
216 (6) 1260 70
252 (7) 1260 105
324 (9) 1260 140
384 (12) 1120 ---
Készült a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben kiadott szakközépiskolai kerettanterv alapján
71
Új típusú szakközépiskola érettségire felkészítő évfolyamai (2 év)
Tantárgy Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Testnevelés összesen:
Éves óraszám évfolyamonként Nappali munkarend Levelező munkarend 11. 12. 11. 12. 36 32 ----216 192 72 64 144+36 160+32 54 64 216 192 72 96 216 192 72 64 72 64 36 --72 --18 --180 160 ----1188
1024
324
288
Készült a 22/2016.(VIII.25.) számú EMMI rendeletben (10. melléklet) kiadott szakközépiskolai kerettanterv alapján
Új típusú szakközépiskolai helyi tanterv (3 év) (egyben szakiskolai helyi tanterv a 2016. 09.01-től kifutó képzésekhez) A közismereti képzés heti óraszámai: Tantárgyak Magyar- Kommunikáció Társadalomismeret Természetismeret Matematika Szakmai számítások Idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki Összesen:
9. évfolyam 72 72 108 72+36 --72 108 36 576 16 óra/hét
Évi óraszámok 10. évfolyam 11. évfolyam 36 0+32 36 ------36 0+32 0+72 0+64 72 32 108 96 36 32 396 288 11 óra/hét
9 óra/hét
Készült a 22/2016.(VIII.25.) számú EMMI rendeletben (10. melléklet) kiadott szakközépiskolai kerettanterv alapján
72
A szakmai képzés helyi tantervei Dísznövénykertész 34 622 01 DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ szakma (új típusú szakközépiskola) A modulok óraszámai évfolyamonként 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10960-16 Vállalkozási, kereskedelmi alapok
10961-16 Kertészeti alapismeretek
10962-16 Kertészeti munkavállalói ismeretek 10963-16 Szabadföldi dísznövénytermesztés 10964-16 Fásszárú dísznövénytermesztés
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek) Gazdálkodási alapismeretek
9.
10.
11.
---
---
64
---
---
16
---
---
80
Gazdálkodási alapgyakorlatok
112
Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat
36 72 54 72 54
---------
---------
Munkavállalói ismeretek
36
---
---
72+90
54
---
108
126
---------
144 252 90 126 ---
128
---
---
336
378 (10,5) 216(6) 594 (16,5) 140
0+36 324 (9) 504 (14) 828 (23) 140
0+32 320 (10) 448 (14) 768 (24) ---
Szabadföldi dísznövénytermesztés Szabadföldi dísznövénytermesztés gyakorlat Faiskolai termesztés Faiskolai termesztés gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Növényházi dísznövénytermesztés Növényházi dísznövénytermesztés gyakorlat
10965-16 Növényházi dísznövénytermesztés Virágkötészet Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
-----
Készült a 56/2016. (VIII. 19). FM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 30/2016. (VIII. 31.)
NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv talapján
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók
73
34 622 01 DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ szakma (kifutó) A modulok óraszámai évfolyamonként 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10960-12 Vállalkozási, kereskedelmi alapok
10961-12 Kertészeti alapismeretek
10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek 10963-12 Szabadföldi dísznövénytermesztés 10964-12 Fásszárú dísznövénytermesztés
9.
10.
11.
---
---
64
---
---
16
Munkahelyi egészség és biztonság
18
---
---
Gazdálkodási alapismeretek
---
36
---
---
32
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek)
Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat
36 72 54 72 54
------72
---------
Munkavállalói ismeretek
36
---
---
Dísznövénytermesztés 1.
126
72
---
Dísznövénytermesztés 1. gyakorlat
108
216
Dísznövénytermesztés 2. Dísznövénytermesztés 2. gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Dísznövénytermesztés 3.
---------
144 216 36 -----
112 176
---
---
304
--360 (10) 216 (6) 576 (16) 140
36 324 (9) 504 (14) 828 (23) 140
32 288 (9) 448 (14) 736 (23) ---
10965-12 Növényházi dísznövényDísznövénytermesztés 3. gyakorlat termesztés Virágkötészet Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
-----
Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.
74
Erdészeti szakmunkás 34 623 01 ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS szakma (új típusú szakközépiskola) A modulok óraszámai évfolyamonként 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Növénytani ismeretek Vállalkozási ismeretek 10980-16 Gallyazás, darabolás 10981-16 Fakitermelés 10982-16 Erdőművelés 10983-16 Erdészeti alapismeretek
10984-16 Erő-és munkagépek, faanyagmozgatás
9.
10.
11.
---
---
64
---
---
16
Növénytan
108
---
---
Növénytan gyakorlat
126
---
---
--------------72 0+108 36 ----90 90 --306 (8,5) 324(9) 630(17,5) 140
--36 126 72 126 90 126 ---
32 ------112 48 112 32
----36 90 126 --324 (9) 504 (14) 828 (23) 140
48 112 --48 112 32 320 (10) 448 (14) 768(24) ---
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek)
Vállalkozási ismeretek Gallyazás, darabolás Gallyazás, darabolás gyakorlat Erdőhasználat Erdőhasználat gyakorlat Erdőművelés Erdőművelésgyakorlat Erdészeti alapismeretek Erdészeti alapismeretek gyakorlat Vadászati alapismeretek Vadászati alapismeretek gyakorlat Közlekedési/Műszaki ismeretek Erő-és munkagéptan Erő-és munkagéptan gyakorlat Faanyagmozgatás
Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
Készült a 56/2016. (VIII. 19). FM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 30/2016. (VIII. 31.)
NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv talapján
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók
75
34 623 01 ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS szakma (kifutó)
A modulok óraszámai évfolyamonként 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10497-12 Növénytani és vállalkozási ismeretek 10980-12 Gallyazás, darabolás 10981-12 Fakitermelés 10982-12 Erdőművelés 10983-12 Erdészeti alapismeretek
10984-12 Erő-és munkagépek, faanyagmozgatás
9.
10.
11.
---
---
64
---
---
16
Munkahelyi egészség és biztonság
18
---
---
Növénytan
72
---
32
Növénytan gyakorlat
126
---
32
Vállalkozási ismeretek Gallyazás, darabolás Gallyazás, darabolás gyakorlat Erdőhasználat Erdőhasználat gyakorlat Erdőművelés Erdőművelés gyakorlat Erdészeti alapismeretek Erdészeti alapismeretek gyakorlat Vadászati alapismeretek Vadászati alapismeretek gyakorlat Közlekedési/Műszaki ismeretek Erő-és munkagépek, faanyagmozgatás Géptani és anyagmozgatási gyakorlatok
--------------54 36 36 36 --90
--36 126 72 126 90 126 --------72 90
32 ------96 48 128 32 --48 80 --80
126
126
112
270 (7,5) 324 (9) 594(16,5) 140
360 (10) 504(14) 864 (24) 140
352 (11) 448 (14) 800(25) ---
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek)
Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.
76
Erdészeti és vadgazdálkodási technikus 54 623 01 ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS szakma (kifutó) A modulok óraszámai évfolyamonként 1 éves szk. 5/13. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
10966-12 Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek
10967-12 Erdőművelés 10968-12 Erdőhasználat 10969-12 Vadászat 10970-12 Vadgazdálkodás 10971-12 Erdőgazdasági géptan 10972-12 Erdőbecslés, erdőrendezés
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek)
64
---
64
16
---
16
18
---
--64 64
54 108 180 36 36 72 36 216 72 72 72 72 108 -----
32 --------------32 --32 ----64 64
48
---
48
128 48 96 32 128 32 48 32 64 32 32
----36 --72 36 -----------
128 48 64 32 64 32 48 32 64 32 32
64
--
64
32 800 (25) 224 (7) 1024 ---
36 648 (18) 504(14) 1152 160
32 800(25) 224 (7) 1024 ---
Munkahelyi egészség és biztonság Állattan Állattan gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki rajz Anyagismeret Géptan Közlekedési ismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Termőhely ismerettan Termőhely ismerettan gyakorlat Növénytan Növénytan gyakorlat Vállalkozási és szervezési ismeretek Erdőműveléstan Erdővédelemtan Erdőműveléstan, erdővédelemtan gyakorlat Erdőhasználattan Erdőhasználattan gyakorlat Vadászattan Vadászatan gyakorlat Vadgazdálkodástan Vadgazdálkodástan gyakorlat Erdőgazdasági géptan Erdőgazdasági géptan gyakorlat Erdőbecsléstan Erdőrendezéstan Erdőrendezéstan gyakorlat
10973-12 Erdészeti gazdálÜzemgazdasági ismeretek kodás, vezetés, szervezés Osztályfőnöki Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
77
2 éves szakképzés 1/13. 2/14.
-----------------
Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.
78
Erdészeti gépésztechnikus 54 521 02 ERDÉSZETI GÉPÉSZTECHNIKUS szakma (szakgimnázium) A modulok óraszámai évfolyamonként 1 éves szk. 5/13. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek)
2 éves szakképzés 1/13. 2/14.
64
---
64
16
---
16
18
---
Munkahelyi egészség és biztonság Géprajz, gépelemek, mechanika
32
144
32
Anyagismeret
---
54
---
Agrárműszaki alapok gyakorlat
---
126
---
11510-16 Erdőgazdasági erőforrások
Erdőgazdasági erőforrások
128
180
128
Erdőgazdasági erőforrások gyakorlat
128
144
128
10976-16 Erdőgazdasági termelés gépei 10977-16 Gépek üzemeltetése az erdőgazdaságban
Erdőgazdasági termelés gépei
96
108
96
Erdőgazdasági termelés gépei gyakorlat
128
144
128
Erdőgazdasági gépek üzemeltetése
160
---
160
Erdőgazdasági gépek üzemeltetése gyakorlat
192
---
192
11600-16 Erdészeti alapismeretek
Erdészeti alapismeretek
48
72
48
Erdészeti alapismeretek gyakorlat
---
90
---
Osztályfőnöki
32
36
32
Szakmai idegen nyelv
64
72
64
Szakmai elmélet összesen
640(20)
684 (19)
640(20)
Szakmai gyakorlat összesen
448 (14)
504(14)
448 (14)
1088
1188
1088
---
160
---
10925-16 Agrárműszaki alapok
Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
Készült a 56/2016. (VIII. 19). FM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 30/2016. (VIII. 31.)
NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv talapján
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók
79
Erdésztechnikus 54 623 02 ERDÉSZTECHNIKUS szakma (szakgimnázium) A modulok óraszámai évfolyamonként 1 éves szk. 5/13. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11600- 16 Erdészeti alapismeretek
10967-12 Erdőművelés 10968-12 Erdőhasználat 11601-16 Vadgazdálkodás
11602-16 Erdészeti géptan 10972-12 Erdőbecslés, erdőrendezés 11603-16 Erdészeti üzemgazdaság Osztályfőnöki
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek)
2 éves szakképzés 1/13. 2/14.
64
---
64
16
---
16
Munkahelyi egészség és biztonság
---
18
---
Állattan
---
72
---
Növénytan
---
108
---
108
---
Erdészeti alapismeretek gyakorlatok Erdőműveléstan
96
108
96
Erdővédelemtan
64
---
64
Erdőművelés, erdővédelem gyakorlat
64
108
64
Erdőhasználattan
128
90
96
Erdőhasználattan gyakorlat
48
108
48
Vadászattan
---
72
---
Vadgazdálkodástan
80
---
80
Élőhelygazdálkodás
64
---
64
Vadgazdálkodás gyakorlat
48
72
48
Erdészeti géptan
96
108
96
Erdészeti géptan gyakorlat
32
72
32
Erdőbecsléstan
---
72
---
Erdőrendezéstan
64
---
64
Erdőbecslés, erdőrendezés gyakorlat
32
36
32
Erdészeti üzemgazdaságtan
96
---
128
32
36
32
64
72
64
864 (27)
756 (21)
864(27)
224 (7)
504(14)
224 (7)
1088
1260
1088
Szakmai idegen nyelv Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
---
160 --Készült a 56/2016. (VIII. 19). FM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv talapján A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók
80
Kertész 34622 02 KERTÉSZ szakma (új típusú szakközépiskola) A modulok óraszámai évfolyamonként 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10960-16 Vállalkozási, kereskedelmi alapok
10961-16 Kertészeti alapismeretek
10962-16 Kertészeti munkavállalói ismeretek 11024-16 Kerti munkák
11025-16 Kertészeti termesztés
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek) Gazdálkodási alapismeretek
9.
10.
11.
---
---
64
---
---
16
---
108
---
126
---
Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat
36 72 54 72 90
---------
---------
Munkavállalói ismeretek
36
---
---
90 72 --------------306 (8,5) 216 (6) 522 (14,5) 140
----72 126 72 126 72 126 0+36 360 (10) 504 (14) 864 (24) 140
---
Kerti munkák Kerti munkák gyakorlat Gyümölcstermesztési alapok Gyümölcstermesztési alapok gyakorlat Zöldségtermesztési alapok Zöldségtermesztési alapok gyakorlat Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés gyakorlat
Virágkötészet Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
64 144 48 144 96 160 0+32 320 (10) 448 (14) 768 (24) ---
Készült a 56/2016. (VIII. 19). FM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 30/2016. (VIII. 31.)
NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv talapján
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók
81
34622 02 KERTÉSZ szakma (kifutó) A modulok óraszámai évfolyamonként 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10960-12 Vállalkozási, kereskedelmi alapok
10961-12 Kertészeti alapismeretek
10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek 11024-12 Kerti munkák
11025-12 Kertészeti termesztés
9.
10.
11.
---
---
64
---
---
16
Munkahelyi egészség és biztonság
18
---
---
Gazdálkodási alapismeretek
---
108
---
Gazdálkodási alapgyakorlatok
---
126
---
Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat
36 72 54 72 90
---------
---------
Munkavállalói ismeretek
36
---
---
72 72 --------------306 (8,5) 216 (6) 522 (14,5) 140
----72 126 72 126 72 126 36 360 (10) 504 (14) 864 (24) 140
---
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek)
Kerti munkák Kerti munkák gyakorlat Gyümölcstermesztési alapok Gyümölcstermesztési alapok gyakorlat Zöldségtermesztési alapok Zöldségtermesztési alapok gyakorlat Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés gyakorlat
Virágkötészet Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
64 144 48 144 96 160 32 320 (10) 448 (14) 768 (24) ---
Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.
82
Mezőgazdasági gépész 34 521 08 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ szakma (új típusú szakközépiskola) A modulok óraszámai évfolyamonként 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10974-12 Agrármunka-, tű és környezetvédelem 11044-12 Mezőgazdasági munkagépek 11045-12 Mezőgazdasági gépek üzemeltetése 11046-12 Erőgépek
9.
10.
11.
---
---
64
---
---
16
Munkahelyi egészség és biztonság
18
---
---
Munka-, tűz és környezetvédelem
18
---
---
Mezőgazdasági munkagépek
---
108
96
Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat
---
216
224
Szakmai számítások
---
18
16
Gépüzemeltetés gyakorlat
---
216
224
Mezőgazdasági erőgépek Járművezetési ismeretek Mezőgazdasági erőgépekgyakorlat
36 --162
36 54 108
48 --112
36
72
16
72
---
---
270
---
---
180 (5) 432 (12) 612 (17) 140
288 (8) 540 (15) 828 (23) 140
256(8) 560 (17,5) 816 (25,5) ---
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek)
11047-12 Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeMezőgazdasági és gazdálretek kodási alapismeretek 11048-12 Szakmai alapozó ismeretek Agrárgépészeti alapfelada- Szakmai alapozó gyakorlatok tok Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.
83
Mezőgazdasági gépésztechnikus 54 521 05 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS szakma (szakgimnázium) A modulok óraszámai évfolyamonként 1 éves szk. 5/13. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek)
2 éves szakképzés 1/13. 2/14.
64
---
64
16
---
16
Munkahelyi egészség és biztonság
16
18
16
Géprajz, gépelemek, mechanika
---
144
---
Anyagismeret
---
54
---
Agrárműszaki alapok gyakorlat
---
180
---
10975-16 Agrárműszaki erőforrások
Erőgépek
32
144
32
Erőgépek szakmai gyakorlat
128
162
128
11049-16 Mezőgazdasági termelés gépei 11050-16 Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban
Munkagépek
160
108
160
Munkagépek szakmai gyakorlat
128
108
128
Gépek üzemeltetése
224
---
224
Gépek üzemeltetése szakmai gyakorlat
224
---
224
Mezőgazdasági ismeretek
---
72
---
Mezőgazdasági ismeretek szakmai gyakorlat
---
54
---
Osztályfőnöki
32
36
32
Szakmai idegen nyelv
64
72
64
Szakmai elmélet összesen
608 (19)
648 (18)
544(19)
Szakmai gyakorlat összesen
480 (15)
504(14)
480 (15)
1088
1152
1088
---
160
---
10925-16 Agrárműszaki alapok
11908-16 Mezőgazdasági ismeretek
Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
Készült a 56/2016. (VIII. 19). FM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 30/2016. (VIII. 31.)
NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv talapján
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók
84
Mezőgazdasági gépjavító 35 521 02 MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ szakma szakképesítés-ráépülés 12. 11079-12 Mezőgazdasági gépjavítási alapok 11080-12 Javítástechnológiai feladatok 11081-12 Agrárgazdasági gépek javítása
Gépjavítási alapismeretek
112
Gépjavítási alapgyakorlatok
192
Javítástechnológia
128
Javítástechnológia gyakorlat
192
Agrárgazdasági gépek javítása
160
Agrárgazdasági gépek javítási gyakorlata
224
Osztályfőnöki
32
Szakmai elmélet összesen
432 (13,5)
Szakmai gyakorlat összesen
608 (19)
Összesen:
1040
Összefüggő szakmai gyakorlat
---
Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.
85
Vadgazdálkodási technikus 54625 01 VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS szakma (szakgimnázium) A modulok óraszámai évfolyamonként 1 éves szk. 5/13. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Természetvédelmi alapok
11607-16 Vadászati állattan 11609-16 Vadtenyésztés 11608-16 Vadgazdálkodás, vadtakarmányozás 11604-16 Állományhasznosításvadászat 11605-16 Élőhely fejlesztés és gazdálkodás
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek) Mezőgazdasági és erdészeti ismeretek Mezőgazdasági alapismeretek Erdészeti alapismeretek Állattan Vadegészségtan Kinológia Vadászati állattan gyakorlat Apróvadtenyésztés Nagyvadtenyésztés Vadtenyésztés gyakorlat Vadgazdálkodás Vadtakarmányozás Vadgazdálkodás gyakorlat Vadászat Vadászati jog Állományhasznosítás-vadászat gyakorlat Növénytan Talajtan Élőhely fejlesztés Élőhely fejlesztés és gazdálkodás gyakorlat Géptan Fegyver - lőszer ismeret Közlekedési ismeret Géptan gyakorlat Fegyver – lőszer gyakorlat Gallyazás, darabolás Gallyazás, darabolás gyakorlat
2 éves szakképzés 1/13. 2/14.
64
---
64
16
---
16
--------64 32 32 --32 32 32 32 32 64 64 64 ----32
72 36 36 144 ----72 72 --36 72 36 72 ------108 36 36
--------64 32 32 --32 32 32 32 32 64 64 64 ----32
32
162
32
54 48 36 64 11606-16 Műszaki és járművezetési 54 --ismeretek 36 32 --32 --96 10980-12 --80 Gallyazás, darabolás Osztályfőnöki 36 32 Szakmai idegen nyelv 72 64 Szakmai elmélet összesen 828 (23) 736(23) Szakmai gyakorlat összesen 378 (10,5) 336 (10,5) Összesen: 1206 1072 160 --Összefüggő szakmai gyakorlat Készült a 56/2016. (VIII. 19). FM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettanterv talapján
86
48 64 --32 32 96 80 32 64 736 (23) 336 (10,5) 1072 ---
Virágkötő és virágkereskedő 34 215 04 VIRÁGKÖTŐ ÉS VIRÁGKERESKEDŐ szakma (új típusú szakközépiskola) A modulok óraszámai évfolyamonként 9.
10.
11.
---
---
64
---
---
16
Munkahelyi egészség és biztonság
18
---
---
Növényismeret és kezelés
72
72
64
Növényismeret és kezelés gyakorlat
72
108
64
11075-12 Virágkötészet
Virágkötészet
108
72
64
Virágkötészet gyakorlat
108
144
128
11077-12 Virágeladás alapjai
Virágeladás alapjai
72
72
---
Virágeladás alapjai gyakorlat
72
144
---
Virágkereskedelem
---
108
48
Virágkereskedelem gyakorlat
---
108
96
Vállalkozási ismeretek
---
---
96
Vállalkozási gyakorlat
---
---
96
270 (7,5)
324 (9)
352 (11)
252 (7)
504 (14)
384 (12)
522 (14,5)
828 (23)
736 (23)
140
140
---
11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11074-12 Növényismeret és kezelés
11076-12 Virágkereskedelem
Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást elősegítő idegen nyelv) Foglalkoztatás II. (munkajogi, álláskeresési ismeretek)
Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.
A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszámai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.
87
5. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS PROGRAMJA 5.1.Bevezetés Kollégiumunk a Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményegységeként működik. A kollégium kiegészíti az iskolában folyó oktató-nevelő tevékenységet. Megteremti a továbbtanulási feltételeket azon tanulók számára is, akiknek nincs lehetőségük lakóhelyükön a választott szakma elsajátítására. A Kollégium Pedagógiai Programja az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet alapján készült.
5.2.A kollégium feladata és célja: A bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. -
a születéssel meghatározott környezeti különbségek enyhítésével a különböző élethelyzetekből induló gyerekek esélyeinek közelítése, a társadalomba való beilleszkedés segítése – szocializáció, önirányító, önszabályozó képesség kialakítása minden emberi megnyilvánulás során, magatartási normák tudatos elfogadása, azok megalapozottságának belátása, társadalmi hasznosságra törekvés szándékának kialakítása, stabil értékrenddel bíró ifjúság nevelése, tanulói kulcskompetenciák fejlesztése, a sikeres, a munkaerő-piacon is keresett felnőttek nevelése, kreatív, nyitott gondolkodású, toleráns, harmonikus személyiségű felnőttek nevelése, iskolai tanulmányainak segítése, sportolási, művelődési, önképzési és szabadidős lehetőségének biztosítása személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, különösen az énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése 5.3.A kollégium küldetése, jövőképe
Küldetésünk: Segítjük kollégista tanulóink műveltségi és mentális hátrányainak csökkentését, az iskolarendszerbe való beilleszkedésüket. Elősegítjük számukra a társadalmi szerepek tanulását. Arra törekszünk, hogy a kollégium valamennyi tanulója elsajátítsa és kövesse az alapvető erkölcsi normákat. Különösen fontos számunkra, hogy a másokhoz való viszonyukban toleránsak, empátiával rendelkezők legyenek, a társadalmi szemléletüket a szolidaritás jellemezze. Legyen életük központi eleme az őszinteség, a megértés és a bizalom. Ezek birtokában váljanak képessé a másokkal való együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére. A kollégiumban dolgozók magukénak vallják a humanista, polgári, demokratikus,
88
nemzeti, európai közösségi, sikerorientált értékrendet, amelyek alapját képezték megújított Pedagógiai Programunknak. 5.4.Nevelési tervünk alapelvei: -
demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele; építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolával, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.
A kollégium - a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez - a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez. Kollégiumi foglalkozás lehet - felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozás, - közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás, - a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás, ezen belül - szakkör, - érdeklődési kör, - önképzőkör, - énekkar, - művészeti csoport, - tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap, - a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, - a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás. A kollégium gondoskodik - az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről, - a kollégium működtetéséről, - a kollégiumi élet szervezéséről. A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet - kötelező vagy - szabadon választható.
89
A tanuló heti tizenhárom órában köteles részt venni felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozáson, heti egy órában a közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozáson. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül további heti egy, szabadon választott foglalkozáson köteles részt venni. A kollégium a foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezi meg. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. A kollégium az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez minden tanév első hetében felméri, hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves tanulói foglalkozási tervet az elfogadást követő három munkanapon belül a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be írásban a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni. A kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket: - elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; - képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; - sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével; - kialakul reális társadalomképe; - rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; - tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; - képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; - másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; - ismeri nemzetünk, nemzetiségeink kulturális, történelmi hagyományait. 5.5.Csoportfoglalkozások rendszere Csoportfoglalkozások tartalma: A csoportfoglalkozások jellemzője, hogy egy-egy alkalommal meghatározott információmennyiséget kell feldolgozni. A résztvevőknek személyes tapasztalatuk vagy élményük kelet-
90
kezik a foglalkozás során. A csoportfoglalkozást vezető feladata az, hogy a foglalkozások teljes folyamatát végiggondolva előkészítse azt. Csoportfoglalkozások témakörei: Heti egy alkalommal tartott csoportfoglalkozásokat minden nevelő éves munkatervben rögzíti. A csoportfoglalkozások időpontja állandó. 1.A tanulás tanítása 2.Az erkölcsi nevelés 3.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4.Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5.Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6.A családi életre nevelés 7.Testi és lelki egészségre nevelés 8.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9.Fenntarthatóság, környezettudatosság 10.Pályaorientáció 11.Gazdasági és pénzügyi nevelés 12.Médiatudatosságra nevelés A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma, témái TÉMAKÖR
9. évfolyam,
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
13–14. évfolyam
A tanulás tanítása
3
2
2
2
1
Az erkölcsi nevelés
2
2
2
1
1
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
2
2
2
1
1
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
2
2
2
1
2
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
1
1
1
1
1
A családi életre nevelés
1
2
2
3
3
Testi és lelki egészségre nevelés
2
2
2
2
2
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
2
2
2
1
1
Fenntarthatóság, környezettudatosság
2
2
2
2
2
Pályaorientáció
2
2
2
2
2
Gazdasági és pénzügyi nevelés
2
2
2
3
3
Médiatudatosságra nevelés
1
1
1
1
1
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok
91
minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek. 1.
A tanulás tanítása
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -
Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket. Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
3
2
2
2
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek -
-
-
-
különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése a könyvtárhasz nálat rendje és módszerei
-
-
-
Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket. Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.
92
2.
Az erkölcsi nevelés
A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.
-
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek -
-
-
3.
erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe felelősség- és kötelességtudat a munka megbecsülése mértéktartás, együttérzés, segítőkészség
-
-
Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezek értékeljük. Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése.
93
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -
Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
1
1
Témák közösséghez tartozás, hazaszeretet nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene nemzetünk kapcsolódása Európához
-
-
-
-
Tartalmak, tevékenységek
-
Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez. Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
4.
A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -
Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek, stb.).
94
-
Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
1
2
Témák
Tartalmak, tevékenységek -
-
a demokratikus jogállam felépítése a felelős állampolgári magatartás jelentősége a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása cselekvő állampolgári magatartást és törvénytisztelet
-
-
Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
5.
A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -
Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.
95
-
Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
1
1
1
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek -
-
-
6.
az önismeret és társas kapcsolati kultúra az empátia és mások elfogadása a tudás és tapasztalat jelentősége társas kommunikáció
-
Ismertessük az önismeret, és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását. Mutassuk be, a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.
A családi életre nevelés
A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -
Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban.
96
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
1
2
2
3
3
Témák
Tartalmak, tevékenységek -
-
-
-
a család szerepe, jelentősége az egyén életében együttműködés és felelősségvállalás a családban szexuális kultúra családtervezés konfliktusok a családban
-
7.
Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon. Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát. Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi nő kapcsolatban. Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.
Testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -
Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.
97
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
2
Témák
Tartalmak, tevékenységek -
-
-
8.
egészséges életmód és életvitel a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
-
Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -
Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.
98
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek -
-
-
társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás önkéntes feladatvállalás másokért összetartás és együttérzés
-
9.
Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk. Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -
-
Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.
99
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
2
Témák
Tartalmak, tevékenységek -
-
-
10.
a természet és az emberi környezet egymásra hatása természeti erőforrásaink védelme ipari termelés és a környezet védelme 'gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan'
-
-
Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket. Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat. Mutassuk be az újra hasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában. Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.
Pályaorientáció
A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -
Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.
100
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
2
Témák
Tartalmak, tevékenységek -
-
11.
tevékenységek és szakmák jellemzői különféle életpályák bemutatása a munka világa és jellemzői továbbtanulási lehetőségek -
Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -
Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.
101
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
3
3
Témák -
-
-
12.
a gazdaság működésének alapjai a családi gazdálkodás munka, fogyasztás és gazdálkodás pénzkezelés technikái vállalkozás és kockázat
Tartalmak, tevékenységek -
-
-
A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás, stb.). Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit, és a működési módjukat. Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.
Médiatudatosságra nevelés
A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -
Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.
102
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
1
1
1
1
1
Témák -
-
-
a média társadalmi szerepe a reklám és a fogyasztás összefüggése a médiatartalmak és a valóság összefüggése az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség a számítógép, az internetfüggőség veszélyei
Tartalmak, tevékenységek -
Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, ebook stb.) használatának gyakorlása. Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével. Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése. Az internet és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.
103
6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2016. augusztus 31-én megtartott értekezletén elfogadta.
Somogyzsitfa, 2016. augusztus 31.
104
7. NYILATKOZATOK
105
106
8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI Tantárgyi (közismereti) helyi tantervek A szakképesítések szakmai programjai
107