Uniós Vámkódex. GYMSM KIK előadás

Uniós Vámkódex GYMSM KIK előadás 2016.03.31

1. Az új Vámkódex létrehozásának célja



A vámjogszabályok egységes rendszerbe történő foglalása – Vámkódex



A vámeljárási szabályok egyszerűsítése – nemzetközi ellátási lánc támogatása



Informatikai fejlesztésekkel a „papírmentes” környezet létrehozása, elektronikus adatfeldolgozási eljárások bevezetése 2020.12.31.-ig.



Képviseleti szabályok egységesítése



Egységes döntéshozatali szabályok az eljárásokban (határozatok – engedélyek)



Előnyök biztosítása az Engedélyezett gazdálkodók (AEO) részére



A vámtartozás szabályainak egységes rendszerbe foglalása



Összkezesség – vámbiztosíték rendszer modernizálása



Vámeljárások átalakítása – különleges eljárások összevonása és egyszerűsítése

2. Az Uniós Vámkódex felépítése 450/2008 EK rend. Modernizált Vámkódex (létrehoz. 2013-ig)

FJA (DA) (2015/2446 EU rend.) UVK kiegészítéséről

2016/341 EU rend. Az UVK átmeneti szabályairól (informatikai fejl. 2020.12.31.-ig)

Uniós Vámkódex (952/2013 EU rend.)

VA (IA) (2015/2447 EU rend.) UVK egységes végrehajtási rendelet

Nemzeti Vámtörvény

NGM rendelet

NAV iránymutatás

KET.

3. Átmeneti rendelkezések



A május 01-én folyamatban lévő ügyek lezárása a „régi” szabályok alapján



Vámjogi engedélyek további használata a folyamatos működés biztosításához



Engedélyek újraértékelési kötelezettsége legkésőbb 2019.05.01-ig 





Számtalan jelenleg megválaszolatlan kérdés: 

Ki, mikor, hogyan, milyen feltéteket vizsgálatnak?



Versenysemlegesség biztosításának igénye



AEO-s cég mikor kerülhet sorra?

Vámbiztosíték nyújtás kötelezettsége az újraértékelést követően

Az engedélyezett vámzárak használata 2019.05.01-ig

4. Vámjogi engedélyek újraértékelése



A kiadott vámjogi engedélyek érvényben maradnak: 

A határozatlan idejű engedélyek:  





vagy legkésőbb 2019.05.01.-ig

A határozott idejű engedélyek: 

a lejáratukig,



az újraértékelésig,





az újraértékelésig,

vagy legkésőbb 2019.05.01.-ig

Kivételek: (FJA 250 cikk) 

Engedélyezett exportőr (számlán történő származás igazolása értékhatár nélkül)



Anyagok könyvelés szerinti elkülönítés engedélyese

FJA 90.sz. melléklet „Megfelelési táblázat” figyelembe vétele

5. Az AEO típusai

Az AEO (Authorised Economic Operator – Engedélyezett gazdálkodó) státusz egy vámjogi szempontból elismert és a Vámhatóság által megbízhatónak minősített állapotot jelent. Típusai:  AEO-C – Vámjogi egyszerűsítések  AEO-S – Biztonság  AEO-F - Vámjogi egyszerűsítések + Biztonság 

2015.05.01-től: 

AEO-C – Vámjogi egyszerűsítések



AEO-S – Biztonság

6. AEO-t érintő változások

Az engedélyezés és felülvizsgálat során a Vámhatóság vizsgálja:     

Vám- és ADÓ!! jogszabályok előírásainak folyamatos betartását (UVK 39 a) Súlyos- vagy ismételt jellegű jogsértések vizsgálata (UVK 39 a) Belső ellenőrzési folyamatok vizsgálata (UVK 39 b) Fizetőképesség vizsgálata (UVK 39 d) Gyakorlati szakértelem vagy szakmai képesítés vizsgálata (UVK 39 d) 

Nemzeti Vámtörvény előírásai alapján



Legalább 3 éves vámszakmai gyakorlat 2004 utáni időszakból



Szakmai képesítés (oktatás – vámszakértői vizsga)



Gazdálkodónként egy fő alkalmazott kötelező



Átmeneti időszak 2019.05.01.-ig

Nincs még jogszabály!

Biztonsági és védelmi előírások kialakításának és betartásának vizsgálata (UVK 39 e)  MINDEN AEO tanúsítvány felülvizsgálatra kerül! 

7. AEO engedély gyakorlati előnyei az UVK-ban 

Kedvezőbb vámjogi elbánás (kevesebb okmány / áruvizsgálat)



Csökkentett vagy „0” %-os garancia biztosítása a tevékenységi engedélyek fedezeteként 



Különleges eljárások műveleti garanciái megadottnak tekinthetők

Összkezesség alkalmazásának lehetősége 

Tevékenységi garanciák egyesítése egy biztosítékformában



Vámjogi egyszerűsítések alkalmazásának lehetősége



Vám elé állítás alóli mentesség lehetősége



Központi vámkezelés lehetősége



„Önértékelés” alkalmazásának lehetősége





A tárgyidőszak vám- és adófizetési kötelezettségének gazdálkodó általi megállapítása és bevallása és befizetése



Tiltó- és korlátozó rendelkezések figyelembe vétele



Vámhatósági részfeladatok átvétele



Informatikai rendszerekhez történő állandó hozzáférés biztosítása a Vámhatóság részére

Vámjogi képviselet és szolgáltatás az EU tagállamokban

8. Vámeljárásokról általában 





Az áru vámjogi státusa lehet: 

Uniós / Közösségi áru



Nem Uniós / nem Közösségi áru ( un. 3. országos)

Vámeljárások típusai 2015.05.01 után: 

Kivitel



Szabadforgalomba bocsátás



Különleges eljárások – Biztosíték nyújtási kötelezettség! 

Árutovábbítás (külső- és belső)



Tárolás (vámraktár és vámszabadterületen)



Különleges felhasználás: ( ideiglenes behozatal, meghatározott célra történő felhasználás



Feldolgozás: (aktív feldolgozás, passzív feldolgozás)

Megszűnő vámeljárások 2015.05.01-én: 

Aktív feldolgozás vám visszatérítéses eljárása



Meghatározott célra történő felhasználás mint önálló eljárás



Vámfelügyelet melletti feldolgozás

9. Átmeneti megőrzés átmeneti megőrzés: a nem uniós áruk azon helyzete, amikor azokat a vám elé állításuk és a vámeljárás alá vonásuk vagy újrakivitelük közötti időszakban vámfelügyelet alatt ideiglenesen tárolják 

A jogintézmény az UVK-ban is megmarad



Határideje 20+20-ról 90 napra nő



Nyilvántartás vezetési kötelezettség



Havi adatszolgáltatás a Vámhatóság felé



Biztosítéknyújtási kötelezettség 



Meglévő engedélyek esetében biztosítékmentes 

Az újraértékelésig, vagy



Legkésőbb 2019.05.01-ig

A tényleges vámteher (vám + áfa + egyéb díjak) összegében



Referenciaösszeg 10.000 Eur abban az esetben, ha nem ismert a küldemény vámértéke



Átmeneti raktárak közötti áthelyezés lehetséges





Feltétele, hogy mind a „feladó” mind a „címzett” AEO státusú legyen



Nyilvántartása az ÁRUREG-ben

Egy napnál rövidebb tárolás esetén nincs szükség engedélyre DE biztosítékra igen!

10. Vámeljárás kezdeményezése 

Vám elé állítást követően kerül sor



A vámáru nyilatkozat lehet: 

Szóbeli



Egyéb (pl: ráutaló magatartás – zöld folyosó használata a határon )



Írásbeli  





papír alapú vagy elektronikus 

Normál



Egyszerűsített

Új fogalmak az egyszerűsített árunyilatkozat alkalmazásában: 

Egyszerűsített nyilatkozat (korábban: hiányos árunyilatkozat és az egyszerűsített nyilatkozattétel)



Nyilvántartásba történő bejegyzés (korábban: helyi vámkezelés)



Központi vámkezelés (korábban: egységes európai vámengedély)



Önértékelés

Vámérték nyilatkozat része lesz a vámáru nyilatkozatnak, az átmeneti időszakban a jelenlegi nyomtatvány használható

11. Vámeljárások áttekintése 

Kivitel: nincs jelentős változás a jelenleg hatályos jogszabályhoz képest



Szabadforgalomba bocsátás: 

A meghatározott célra történő behozatal kikerült ebből a fogalmi körből és a különleges eljárások körébe sorolták EK 44



A vámtartozás megfizetésére kötelezettek köre kibővült (UVK 19.pont ) 19. „adós”: a vámtartozás megfizetéséért felelős bármely személy;





Egyetemleges felelősség – közvetlen vámjogi képviselő is!!! (UVK 84. cikk)

Különleges eljárások: 



Árutovábbítás: 

Tranzitegyezmény szerinti eljárás marad csak 05.01 után.



A nemzeti árutovábbítás halasztott vagy tevékenységi engedély alapján megszűnik!!!



T2L: 15.000 Eur alatt számlán vagy szállítási okmányon is kérhető az igazolás

Vámraktárak: 

Közvámraktárak átnevezése: (1.tip. – A , 2. típus – B; 3. típus – F)



Magánvámraktár – korábban: C,D,E



Nincs időbeli korlátozása a tárolásnak



Feldolgozási tevékenységek végezhetőek (aktív feldolgozás, meghat. célra tört. felhaszn. elj)

12. Vámeljárások áttekintése II. 



Aktív feldolgozás: 

Megszűnt a vámvisszatérítéses eljárás – csak vámfelfüggesztési elj.



Az aktív feldolgozási eljárásba került a vámfelügyelet melletti feldolgozás



Nincs újrakiviteli kötelezettség és kiegyenlítő kamat



Szabadforgalomba bocsátáskor érvényes szabályok alkalmazása

Központi vámkezelés és feltételei: 

Engedélyezett gazdálkodó (AEOC) kérheti



Székhely szerint illetékes Vámhatósághoz kell benyújtani a vámkezelési kérelmet



Az áru fizikai ellenőrzése a vám elé állítási vámhivatalnál



EU-s vámhatóságok szoros együttműködését igényli



Előnyt és veszélyt is magában hordoz – versengés a hatóságok / ügyfelek között!

13. Nemzeti Vámtörvény legfontosabb szabályai 

Az UVK által nem szabályozott kérdésekben ad iránymutatást



Ha az eljárási szabályokat sem az UVK sem a NVT nem szabályozza akkor a KET szabályait kell alkalmazni



Az UVK 39 cikk a) pontja szerinti gazdasági tevékenységgel összefüggő cselekmények pontos meghatározása ( 4§ (4) bek.)



Vámjogi képviselet szabályozása: 

AEO-s kritériumokat teljesítő gazdálkodó más tagállamban képviseleti szolgáltatást nyújthat



A tevékenység végzéséhez magyar adószám szükséges



Vámügyi szakmai képzettség igazolása a letelepedés helye szerinti hatósági igazolással (nincs egységes EU-s szabályozás)



Vámjogi képviselő lehet: 

EU-s tagállami gazdálkodó



Vámtanácsadó (képzés – vizsga – tanácsadói nyilvántartás)



Vámügynök (fogalma nem azonos az eddig ismert tartalommal! ) 3 éves szakmai gyakorlat A feltételeket miniszteri rendelet fogja megállapítani (tartalma jelenleg nem ismert)



Jogorvoslati eljárásban eljárhat még: ügyvéd, jogtanácsos, EU-s jogász



Felügyeleti intézkedésnél kötelező vámtanácsadó, ügyvéd, jogtanácsos közreműködése



Engedélyezési eljárás és vámszabadterület kijelölési ügyekben csak vámtanácsadó járhat el!



Alapeljárásban bárki eljárhat



Nemzeti szabályok alkalmazása 2019.05.01-től

14. Nemzeti Vámtörvény legfontosabb szabályai II. 

Állandó vámjogi képviselet regisztrációja 

EGYKE nyomtatvány használatával



Korlátlan számú képviseleti megbízás adható



Ha a képviselő jelenti be a képviselet megkezdését vagy megszűnését akkor a Vámhatóság erről értesíti a megbízót



Képviseleti regisztráció, azonosító szám vámáru nyilatkozat része lesz



Meghallgatáshoz való jog gyakorlása során a Vámhatóság kép és hangfelvételeket készíthet az ügyben érintett személyről, nyilatkozatáról.



Ügyintézési határidők változásai: 

Kérelem befogadása 30 nap



Döntéshozatal 120 nap + 30 nap

15. Nemzeti Vámtörvény legfontosabb szabályai III. 

Jogsértések:

23. § (1) A vámjogszabályok és adószabályok ismételt megsértésének minősül, ha a kérelmezővel szemben a VA 24. cikk (1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül a vámjogszabályokban és az adószabályban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért együttesen tíznél több alkalommal

adóbírságot, mulasztási bírságot, vagy vámigazgatási bírságot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: bírság) jogerősen szabtak ki, és az így kivetett bírságok együttes összege meghaladja a kérelmező tekintetében szintén az ezen időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettség 20%-át. (2) A vámjogszabályok és adószabályok súlyos megsértésének minősül, ha a kérelmezővel szemben a VA 24. cikk (1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül a) a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggően jogerősen bírságot szabtak ki, vagy b) a vámjogszabályokban és adószabályokban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért alkalmanként jogerősen 20 millió forintot meghaladó összegű bírságot szabtak ki, és az a) és b) pont szerint keletkezett bírságok együttes összege meghaladja a kérelmező tekintetében szintén az ezen időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettség 20%-át.

16. Nemzeti Vámtörvény legfontosabb szabályai IV. 

Jogsértések II:

24. § A VA 24. cikk (2) bekezdése szerinti csekély jelentőségű jogsértés vámhatósági megállapítására – a kérelmező jóhiszeműsége mellett – akkor kerül sor, ha a Vámkódex 39. cikk a) pontja szerinti feltétel vizsgálatakor figyelembe vett, a gazdálkodó vámjogszabályban és

adószabályokban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért kivetett bírságok együttes összege a VA 24. cikk (1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettségének 20%-át nem haladja meg. 

Vámigazgatási bírságok: 25. § (1) Az eljáró vámhivatal vámigazgatási bírságot szab ki az alábbi tárgykörökbe tartozó, a vámjogszabályokban meghatározott a) árunyilatkozat-adással, értesítéssel, okmánymegőrzéssel összefüggő, b) vámfelügyelettel, vámellenőrzéssel kapcsolatos, c) vámeljárásokhoz kapcsolódó,

d) vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó határozatokkal összefüggő, e) vámmentességekkel összefüggő, f) vámszabad területtel, tranzitterülettel összefüggő jogsértés esetén.

17. Nemzeti Vámtörvény legfontosabb szabályai V. 

Vámigazgatási bírság mértéke: 

Ha a mulasztás miatt vámhiány keletkezett a bírság mértéke a vámhiány 50%-a (kivételek!)



Ha a mulasztás miatt vámhiány keletkezett a bírság mértéke: 

a) pont szerint természetes személy esetén max. 100.000 Ft egyéb személy esetén max. 500.000.- Ft



b);c);e) pont szerint természetes személy esetén max. 125.000 Ft egyéb személy esetén max. 850.000.- Ft



d);f) pont szerint természetes személy esetén max. 150.000 Ft egyéb személy esetén max. 1.000.000.- Ft



Jövedéki termék vám elé állítása nem történik meg a vám- és adóteher 200% min. 40.000.- Ft



EUR-1 / EUR-MED / Beszállítói nyilatkozat utólagos ellenőrzése során a származás nem kerül megerősítésre a bírság mértéke OKMÁNYONKÉNT az eladási ár 1%-a min. 50.000 max. 1 millió Ft.



Vámigazgatási bírság mellőzése és figyelmeztetés: 

Nem szándékos



Nem keletkezett vámhiány vagy annak összege 30 / 150 ezer Ft nem haladja meg



Első jogsértés

18. Nemzeti Vámtörvény legfontosabb szabályai VI. 

Vámigazgatási bírság mértéke: 

Nem lehet vámigazgatási bírságot kiszabni, ha a nyilatkozattevő a hatósági ellenőrzést megelőzően indítványozta a vámáru nyilatkozat módosítását



Ha a 25. cikk (1) bekezdése szerinti jogsértések megtörténtéről az érintett személy – a vámhatóság erre irányuló áruátengedést követő ellenőrzésének megkezdését követően, de még az áruátengedést követő ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv közlése előtt – maga értesíti a vámhatóságot, és kezdeményezi a jogszerű állapot helyreállítását, vámigazgatási bírságként – az (1) bekezdés és a 27. §-ban meghatározott kivétellel – a 25. § (2), (4), (6) és (7) bekezdése szerint megállapítható bírságösszeg 50%-át kell kiszabni.



E fenti pont nem alkalmazható ha szándékos az adatok eltitkolása, meghamisítása, stb.



Ha a mulasztást szándékosan a nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével… követték el és





vámhiány keletkezett, a bírság össze a vámhiány 200%-a,



Ha nem keletkezett vámhiány, akkor 

Természetes személy esetén: min. 15.000 max. 300.000.- Ft



Nem természetes személy esetén: min. 50.000 max. 1.000.000.- Ft

A vámigazgatási bírság egy eljárásban többször, a 25. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti jogsértés esetén jogsértésenként külön-külön is kiszabható. Az egy vám-árunyilatkozaton belüli ismétlődő hiba egy esetnek minősül.

19. Nemzeti Vámtörvény legfontosabb szabályai VII. 

Áfa biztosítás alóli mentesség esetei: 

100%-ban mentes az engedélyezett gazdálkodó (AEO)



Vámjogi szabadforgalomba helyezés áfa felfüggesztéssel (42-es EK) csak AEO-s gazdálkodók részére biztosított



100%-ban mentes az a gazdálkodó aki a tárgyévet megelőző két évben nem keletkezett a vámhatóság hatáskörébe tartozó vám- és adótartozása 



Nem minősül tartozásnak ha a kérelem jogerős elbírálásának napjáig megfizette, az összeg a tárgyidőszak kötelezettségeinek 3% nem haladta meg,

50%-ban mentes az a gazdálkodó aki a tárgyévet megelőző egy évben nem keletkezett a vámhatóság hatáskörébe tartozó vám- és adótartozása 

Nem minősül tartozásnak ha a kérelem jogerős elbírálásának napjáig megfizette, az összeg a tárgyidőszak kötelezettségeinek 3% nem haladta meg,

Köszönöm a figyelmet! www.mvsz.eu