Újszövetségi bibliaismeret I

© Tommyca 2004-2016 (Presbiterképzés, Révfülöp)

Újszövetségi bibliaismeret I. Presbiterképzés, Révfülöp

http://presbiterkepzes.mindenkilapja.hu

Az Újszövetség könyveinek vázlatos ismertetése: bevezetés és a történeti könyvek


Pilátus a Credoban... 

Valahogy úgy kerültem én is ide:



2008-ban a Biblia éve alkalmából Felsőpetény környékén

• Első ránézésre indokolatlanul, mégis kapcsolódva:

• megjelentettünk egy ökumenikus kiadványt. • Ezt a 2010/11-es kurzuson Fabiny Tibor felhasználta.



2011/12-ben ennek apropóján kaptam a felkérést,



A kiadvány (Boldog, aki olvassa) most is

• hogy akkor most tartsam én.

• megtekinthető, • megvásárolható, • a tanulásban akár fel is használható… 16-04-05 17:42

2


Az újszövetségi bibliaismeret (és bevezetés) fő vonásai 

Nem szabad összekevernünk

• a bevezetéstant ill. bibliaismeretet • az evangéliumhirdetéssel.



A bevezetéstan nem prédikál,

• hanem az egyes könyvek tudományos vizsgálatával • szerzőinek kilétét, • keletkezési idejét, • létrejöttének körülményeit igyekszik megállapítani.



A bibliaismeret nem igehirdetés,

• hanem elsősorban az egyes könyvek • tartalmának vázlatos ismertetése, • netán némi bevezetéstannal.

16-04-05 17:42

3


Újszövetségi bibliaismeret 2×45 percben 

Lehetetlen feladatot kell teljesíteni:

• Az előadóknak:

• 2×45 percbe sűríteni a témát • és mégse csak madártávlatot nyújtani...

• Ennél nehezebb már csak a hallgatóság dolga: • Meg is jegyezni mindezt!



Nem csoda, hogy eszembe jutottak Jézus szavai:

• „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint gazdagnak az Isten országába bejutni. … Akkor ki üdvözülhet (egyáltalán)? Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges.” (Mk 10,25-27.)



Mindig bosszankodtam, hogy a különféle kurzusok eleje részletes volt, de



Talán az írott/elektronikus anyag segít némileg e lehetetlenek teljesítésében,

• elment az idő, így a végén rohanás lett belőle, ott nem volt mód elmélyedni. • Tehát az előadás maga egyre gyorsabban haladt ― holott a tanulnivaló nőtt... • Valahogy így állunk itt is. Most előadói oldalról ezt is nagyon meg tudom érteni... • bár könnyebbnek tűnik 2×45 perc alatt 2×27 km-t kerékpározni, mint 1×27 újszövetségi könyvet ismertetni...  16-04-05 17:42

4


A Biblia könyvei 

Az Újszövetség könyveiről kellene egy

• táblázatos összefoglalóval kezdenem,

• ám engedtessék meg, hogy kicsit belekotnyeleskedjek az ószövetségi bibliaismeretbe is annyiban, hogy



• a táblázatot mégis a teljes Bibliára ismertetem. Az első táblázat

• rendszerezetten osztja be a könyveket

• és felépítésük különbségéből kifolyólag • egymástól eltérő szerkezetű csoportosítást alkalmaz az Ószövetségre és Újszövetségre. • E rendszerezés előnye, • hogy így a könyvek sorrendje egy az egyben megegyezik a protestáns bibliakiadások

könyvsorrendjével: • az egyes oszlopokon belül fentről lefelé haladunk, az oszlopok között pedig balról jobbra.



A második táblázat

• már egy apró eltéréssel felrúgja a sorrendet (JSir esetén),

• előnye viszont, hogy az Újszövetségre is ugyanazt a rendszert illeszti, mint az Ószövetségre. 16-04-05 17:42

5


A Biblia könyvei: 1. táblázat

16-04-05 17:42

6


A Biblia könyvei: 2. táblázat

16-04-05 17:42

7


Az Újszövetség keletkezése I. 

Jóval rövidebb időszakot ölel fel, mint az Ószövetségé,

• hiszen minden Jézus köré csoportosul benne ―

• nemhogy egy évezred, de még egy évszázad sincs az időtartama.



Első szakasz: Jézus földi élete.

• Valószínű, hogy már ekkor sem csupán szóbeli ismeretátadás történt,

• hanem beszédeiről ― akár gyorsírásos ― jegyzeteket is készítettek,



• amelyeket a hagyomány írásbelivé formálódása során is felhasználhattak. Mennybemenetel után az egyház apostoli igehirdetésében

• Jézus életének eseményeit, tanításait adták tovább. • Mivel a tanítványok élő szemtanúi voltak Krisztusnak, • ezért még nem érezték szükségét, hogy írásba foglalják. • Így nem kell meglepődnünk azon, hogy • a legrégibb iratok között nem az evangéliumokat, • hanem Pál apostol leveleit találjuk. 16-04-05 17:42

8


Az Újszövetség keletkezése II. 

Az első nemzedék múltával lett egyre égetőbb, hogy

• a szóbeli hagyományt írott formába is öntsék.

• (Szintén sürgette a leírást az eretnek nézetek terjedése is, valamint az, hogy elejét vegyék a legendaképzésnek.)

• Megszülettek hát

• az apostolok által közvetlenül (Máté és János), • vagy tanítványaik körében közvetített módon (Márk és Lukács) leírt evangéliumok, • valamint Lukács összefoglalója az apostolok cselekedeteiről.



A keresztyénség missziója során újra és újra el kellett mondani az örömhírt,

• valamint a gyülekezet tagjainak tanítása is ismétlés révén történt.

• Ezért a szóbeli hagyományt az állandó ismétlés egyre csiszolta, kikristályosította. • Végül a hagyomány anyaga hamarosan rögzült, és változatlanná érett.

• Mire az evangéliumok írásba foglalása történt,

• temérdek Jézussal kapcsolatos történet és beszéd őrződött meg fix megfogalmazásban.



Kevesebb mennyiségben, mint Pál,

• de más apostolok is hagytak ránk leveleket:

• Jakab, Péter, János, Júdás ― és egy ismeretlen szerző a Zsidókhoz írt levelet. 16-04-05 17:42

9


Az Újszövetség keletkezése III. 

Általánosan elterjedt álláspont szerint



Márk evangéliuma ― tömörségéből adódóan ― felfogható úgy is, mint

• a négy evangélista közül Márk írta le elsőnek evangéliumát, • aki Péter apostol tanítványa-‘titkára’ volt. • (Ezzel egyúttal egy új műfaj jött létre.)

• egy váz, amelyet Máté és Lukács is felhasználhatott alapként. • (Márk evangéliumának mintegy 80%-át megismétli Máté is,

• Lukács pedig mintegy 65%-át ismétli meg ― • gyakran akár szó szerint is, vagy kisebb változtatásokkal.)

• Mindemellett Máté és Lukács saját forrásaikból is merítettek • és kiegészítették a Márknál leírtakat ―

• gyakran közös forrásból származó részletekkel, • máskor pedig egyedi részletekkel.

• Lukács több kötetet szánt arra, hogy a Jézusról szóló híradást írásba foglalja.

• Kettő maradt ránk, mégpedig Lukács evangéliuma és az Apostolok cselekedetei. 16-04-05 17:42

10


Az Újszövetség keletkezése IV. 

János evangéliuma minden valószínűség szerint

• kiegészítésül keletkezett a másik háromhoz, • azok ismeretét eleve feltételezi ― így

• az azokban foglaltakat nem részletezi: • döntő többségében saját anyagokból áll. • (Stílusa és látásmódja is más: egyrészt sokkal költőibb, de ami a legfontosabb: teljesen átitatódik teológiai szemlélettel.)



Végül pedig János leírta látomásait és a kapott próféciákat a Jelenések könyvében,

• ezzel teljessé lett az Újszövetség.

• (Így a Biblia, az Ószövetség és az Újszövetség

• átfogja az egész emberi történelmet • a teremtéstől megváltáson és utolsó ítéleten át az újjáteremtésig.)

16-04-05 17:42

11


Az újszövetségi könyvek időrendje I. 

Manapság még az a legdivatosabb nézet, hogy

• az evangéliumok Kr. u. 70-90 között keletkeztek. • A nézet képviselői azon az állásponton vannak, hogy • az evangéliumokban megőrzött prófécia

• Jeruzsálem rómaiak általi lerombolásáról túlságosan pontos, az

evangélisták felhasználták a leíráskor már ténnyé vált ostromot. • Tehát szerintük mindenképp Jeruzsálem 70-ben bekövetkezett bukása után keletkeztek az evangéliumok.



Ez a vélemény azonban felveti azt a kérdést,

• hogyan lehetséges akkor, hogy egyetlen egy újszövetségi irat sem hivatkozik sehol arra, hogy

• lám, a város és a templom pusztulásáról elhangzott jézusi szavak beteljesedtek. • Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen magas labdát nem ütöttek le egyetlen közvetlen említéssel sem?! 16-04-05 17:42

12


Az újszövetségi könyvek időrendje II. 

Ez és más régészeti leletek is

• inkább azzal állnak összhangban, hogy

• az evangéliumok rögzítése Kr. u. 70-re már megtörtént • (sőt, akár mindegyik újszövetségi könyvé). • Pl. Peter Carsten Thiede Mk-töredéket talált qumráni iratok között.

• mások szerint Jn-töredék is található. • Qumránban idézett újszövetségi könyvek (A qumráni szövegek magyarul szerint): • Mt, Mk, Lk, Jn, Csel, Júd, Jel.)

• Az evangéliumok szövegén belül is sok jel utal a 70 előtti keletkezésre,

• pl. Mt 17-ben a templomadó kérdésfelvetése is egy jele, hogy még áll a templom.

• (Egyre gyakrabban találkozhatunk azzal a véleménnyel,

• hogy az Újszövetség megírása 70-re már befejeződött. • Fizikusi gondolkodásom visz arra, hogy magam is ezt a nézetet gondolom valószínűnek.)



Az egyes könyvek keletkezési idejét nehéz pontosan meghatározni,

• mivel ehhez igencsak hiányosak az ismereteink.

• Ugyanakkor szükség van arra, hogy megpróbáljuk áttekinteni azt az időrendet, • amely mentén megszülettek az Újszövetség könyvei. • Három szakaszra bonthatjuk az újszövetségi könyvek keletkezésének korát: • Jézus életére-működésére, • az apostolok, mint az egyház első generációjának idejére; • az apostol-utódok, a második nemzedék idejére. 16-04-05 17:42

13


Az újszövetségi könyvek időrendje III. 

Az időpontok meghatározásában jelentkező bizonytalanságok miatt

• a táblázat utolsó könyveire, Jeruzsálem pusztulásának feltüntetése után két dátumot is megadok a/b formában:

• az általam valószínűbbnek tartott, mondhatni ‘»erős«

konzervatív’ időpontot (amely Jeruzsálem pusztulása elé helyezi a teljes Újszövetséget) • és az általánosabban elterjedtet, amely a jánosi könyveket az első század utolsó két évtizedére helyezi.

• Az egyes könyvek keletkezési időpontjában mutatkozó • kisebb-nagyobb bizonytalanságok miatt • táblázatom csak hozzávetőleges. 16-04-05 17:42

14


Újszövetségi időrendi táblázat

16-04-05 17:42

15


Az Ó- és Újszövetség viszonya I. 

Az Újszövetség megnevezés arra utal, hogy

• Jézus Krisztus révén Isten új szövetséget kötött • az egész emberiséggel. • Írói úgy tesznek bizonyságot Jézusról, • mint akik látták isteni dicsőségét.



Az Újszövetség könyveit nevezhetjük a visszaemlékezés könyvének.

• Szerzőik visszatekintenek Isten Fiára, Jézusra, • akiben felismerték Krisztust, a várva várt Szabadítót. • Az Ó‑ és az Újszövetség szorosan összetartozik, • egymás nélkül egyik sem teljes:

• az Ószövetség temérdek próféciát tartalmaz • a később érkező Messiásra vonatkozóan, • Akinek megérkezése az Újszövetségben olvasható;

• ezért az Újszövetség sok helyen visszautal az Ószövetségre.



Az Ószövetség olyan, mint egy épület alapja —

• az Újszövetség az épület. 16-04-05 17:42

16


Az Ó- és Újszövetség viszonya II. 

Augustinus a következőképpen fejezte ezt ki:



A Bibliában Isten arról beszél, hogy

• „Az Új az Óban el van rejtve; / az Ó az Újban fel van tárva.” • Ő közösségben, szövetségben akar élni velünk. • Az első szövetséget a választott néppel kötötte.

• Ez Izráel népének hűtlensége miatt azonban felbomlott. • Isten tervét ez mégsem semmisítette meg:

• Örök rendelése és terve szerint elküldte Fiát közénk. • Ebben az új szövetségben bűnbocsánatot, örökéletet kap az, aki hisz Jézus Krisztusban.



A szövetségkötés történetéről számol be a Biblia.

• A szövetséget testamentumnak is nevezik.

• A latin szó megmásíthatatlan végső akaratot jelent — gyakran végrendeletet. • A Jézusban megjelenő új szövetség egyúttal az Ő halála küszöbén átadott végrendelete, végső akarata is.

• Isten akaratáról ezt olvashatjuk az apostoli bizonyságtételben: Isten „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére.” (1Tim 2,4.) 16-04-05 17:42

17


Az evangéliumok  

Az Újszövetség az evangéliumokkal kezdődik ― okkal... Miért épp négy evangélium maradt ránk?

• A kérdés természetesen hipotetikus, költői ― mégis

• érdekes Irenaeus egyházatya álláspontja az evangéliumok számáról:



• Szerinte négy evangélium kell legyen, • amint négy égtáj és négy főszél van, • amint a frigyláda kerúbjainak is négy arca van. Ezzel áll összefüggésben az is, hogy

• a négy evangélistát négy formában szokás ábrázolni, mégpedig a következőképpen:

• Máté ember-arc (más értelmezés szerint angyal-arc); • Márk oroszlán-arc; • Lukács bika-arc; • János sas-arc.

• Ennek az ábrázolásnak bibliai háttere

• Ez 1,10-ben és Jel 4,7-ben található meg. 16-04-05 17:42

18


Az evangélisták (Annunciata tl.)

16-04-05 17:42

19


Az egyetlen evangélium 

Beszélünk ugyan négy evangéliumról,

• ám másik oldalról csupán egy evangélium létezik. • Az evangélium szó Jézus Krisztus örömhírét jelenti. • Ilyen tekintetben csupán egyetlen evangélium létezhet. • Ezért szerencsésebb a régebbi elnevezés, • amely a ‘négy evangéliumot’ úgy nevezte, hogy

• a Máté szerinti, Márk szerinti, Lukács szerinti, János szerinti evangélium ― • kifejezve ezzel, hogy ugyanarról az evangéliumról van szó, • csak épp különböző személyek által összegyűjtött hagyományok alapján megszerkesztve.



Luther nagy hangsúlyt helyezett

• a törvény és evangélium megkülönböztetésére, • és arra, nehogy Jézusból egy második Mózest és • evangéliumából egy másik törvényt gyártsunk,

• hanem arra az örömhírre figyeljünk, • amely a kereszt által hirdeti az ingyen, kegyelemből, hit által, Krisztusban megragadható üdvösséget (Ef 2,8-10.).

16-04-05 17:42

20


A szinoptikus kérdés 

Aki egy kicsit is ismeri az evangéliumokat,

• annak rögtön feltűnik, hogy az első három (Mt, Mk, Lk) • roppant módon hasonlít egymásra

• nemcsak fő vonásaiban, szerkezetében, hanem • néhol szinte szó szerint is egyeznek ―

• míg a negyedik evangélium (Jn) egészen eltér ezektől.

• Az első három evangélium tehát ‘együtt látják’ Jézus életét. • Az együtt látás görög szava: szinopszis.



• Ezért nevezte ezeket J. Griesbach 1774-ben szinoptikus evangéliumoknak. A XVIII. századig Mt‑t tekintették elsőnek.

• 1830-60 között

vita folyt, amelynek eredményeképp

• a többség Mk-ot tekinti a legelső evangéliumnak ― • manapság is ez az elterjedt nézet. • Mégis, lassacskán szaporodik azok száma, akik • megkérdőjelezik e modern kori álláspontot. • (Én magam is ezek közé tartozom.) 16-04-05 17:42

21


A ‘szinoptikus elmélet’ 

A magyarázatként született elmélet lényege:

• Mk keletkezett elsőként.

• Indoklásuk: legrövidebb, és majdnem minden anyaga megtalálható a többi evangéliumban is.

• Mt és Lk vázként ezt használta.

• Bonyolítás: nem a készet, hanem egy ún. ős-Márkot használtak. • Ezzel magyarázzák, hogy Mk némi önállóságot is mutat. • Kiegészítették saját anyagokkal is.

• Saját anyagaiknak voltak közös és eltérő forrásai. • A közös forrást a kutatók elnevezték Q(uelle)-forrásnak, ill. Logion (beszédeket tartalmazó) forrásnak.



Tudományos tények, azaz dokumentumok, iratok, amelyek

• egyik vagy másik feltevést igazolnák, nem állnak rendelkezésünkre, • így csupán feltételezésekre vagyunk utalva. • Vajon egy ma élő kutató anélkül, hogy • álláspontját alátámasztó dokumentumokkal rendelkezne, • lehet‑e okosabb, mint az egyház ősi hagyományai?! 16-04-05 17:42

22


A szinoptikus probléma problémája 

Feltételezéseink lehetnek csak

• az evangéliumok keletkezésének körülményeiről, • így egymással való összefüggésükről is.



Nem kell hát csodálkoznunk, hogy e modern nézeteket valló tudósok

• nemcsak a hagyományos nézettel, de egymással is vitában állnak a részletek tekintetében,

• és végére érhetetlen az elméletek szerteágazó labirintusa.

• Olyan ez, mint az epiciklusok a görög csillagászatban:

• A tökéletes körmozgástól való eltérést egymásba ágyazott körmozgásokkal magyarázták ―



• ahelyett, hogy elfogadták volna a ‘tökéletlen’ ellipszispályákat... Ezért sem szükséges belemélyedni ezen elképzelésekbe.

• Ugyanakkor szükséges volt megemlíteni, hiszen

• homokba nem dughatjuk a fejünket, mintha nem lennének más vélemények.



Tulajdonképpen nem is igényel különösebb magyarázatot a ‘szinoptikus kérdés’,

• mert még írott formák nélkül is természetes, hogy az evangéliumok függenek egymástól. • (Azok az elméletek, amelyek írásos források révén feltételeznek összefüggést az evangéliumok között, elfeledkeznek egy nagyon egyszerű tényről:

• az evangélisták semmiképpen nem voltak egymástól független személyek, hanem mind az ősegyház tagjai voltak, apostolok vagy apostolok munkatársai!)

23


János és a szinoptikusok 

A szinoptikus kérdés egyúttal



Milyen különbségek és hasonlóságok tapasztalhatók

• szól a negyedik evangélium egyediségéről is. • a szinoptikusok és János között? • János vajon külső forrásokra támaszkodik, • vagy egy újabb, független, eredeti alkotás? • Vajon milyen történeti értékkel rendelkezik? • A szinoptikusok vagy János a megbízhatóbb?



Korábban az volt az elterjedt nézet, hogy

• János túlságosan fennkölt teológiai magasságokban járva írja evangéliumát ahhoz, hogy

• a valóban megtörtént események hiteles tanúja lehetne.

• Ezért úgy gondolták, hogy

• majdnem mindig a szinoptikusok a pontosabbak, megbízhatóbbak. 16-04-05 17:42

24


János megbízhatósága  

Mára ez a nézet ugyancsak túlhaladottá vált. Jn alapos megfigyelése azt igazolja, hogy

• az események során szemtanú leírását olvassuk.

• Olyan apró megjegyzéseket ejt ugyanis el, ami csak jelenlévőtől származó információ lehet.

• (Pl. a sokaság megvendégelésekor ― szinte öntudatlanul ― elejti a megjegyzést: „Nagy fű volt azon a helyen.” [Jn 6,10.])



Történeti kutatások, régészeti leletek is

• egyre inkább azt erősítik meg, hogy

• János megbízhatóan hagyta ránk az eseményeket. • (Pl. a Betesda fürdő feltárása a korábbi cáfoló véleményekkel szemben igazolta János leírását. Ez a leírás ráadásul a 70 előtti keletkezésre utal:

• „Ezenfelül K. H. Rengstorf még az ásatási munkák időszaka alatt felhívta a figyelmet arra, hogy az

„egészségessé válni” (hügiész gineszthai) kifejezés az egész Újszövetségben csak ebben a részletben szerepel (5,(4).6.9.14), ellenben jellemző módon megtalálhatjuk az Aszklépiosz-szentélyekben, főleg az Epidauroszban történt gyógyulási beszámolókban. Ettől a tisztán filológiai jellegű észrevételtől függetlenül állapították meg az archeológusok, hogy a Beteszda-tónál Aszklépiosz- (illetve Szerapisz-) szentélynek is kellett lennie. Bizonyára nem járunk rossz úton, ha az említett feltűnő szóhasználatot összefüggésbe hozzuk ezzel az ásatási eredménnyel. Ha a szerző annyira ismeri a történés színhelyének körülményeit, hogy ezek a körülmények még szóhasználatát is befolyásolják, fel kell figyelnünk a 2. versben látható két jelen idejű igealakra is. A mondat azt a benyomást kelti, hogy a Jeruzsálem lerombolása (Kr. u. 70) előtti időszakban írták.” (Schwank: János)



Végül is János úgy egészíti ki a szinoptikusokat, hogy

• azáltal pontosítja adataikat. 16-04-05 17:42

25


Mt {28}      

Feladó: Címzett: Kelt:

Máté apostol zsidók/héberek, zsidókeresztyének valószínűleg Palesztina (talán Jeruzsálem), kb. Kr. u. 50-64. Tárgy: próféciák beteljesedése Krisztusban Kulcsszó: mennyek országa (és annak titka), beteljesedés, dávidi Király Kulcsvers: „… keressétek először az Ő országát és igazságát …” (6,33.) 16-04-05 17:42

26


Mt szerzősége 

Bár az evangélium ― egyházi hagyományra épülő ― felirata

• megnevezi Mátét, mint szerzőt,

• maga az evangélium szövege nem tartalmaz ilyen azonosítást.

• A könyv névtelen irat volt, mert ez illik az evangéliumhoz: • Jézus Krisztus evangéliuma nem az evangélistáról, hanem Isten Fiáról szól! Szerzője alázatosan háttérben maradt.

• (Ez mind a négy evangélistára igaz.)



Manapság sokan állítják, hogy

• nem Máté az evangélium szerzője, hanem

• inkább pl. egy palesztinai zsidókeresztyén csoport.

• Még sincs elegendő meggyőzőerővel rendelkező indok arra, • hogy az egyház régi hagyományát kétségbe vonjuk.

16-04-05 17:42

27


Mt olvasói köre, keletkezése 

Az evangélium jellegzetességei alapján megállapítható,

• hogy zsidókeresztyén körben keletkezett. • Ezért egyrészt zsidókeresztyéneknek

• igyekszik elmondani Jézus élettörténetét, másrészt zsidókat kíván misszionálni.

• Szinte már refrénszerű fordulata:

• „Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által” (1,22.).



Nincs biztos információnk arról, hol keletkezett,

• ám héber jellegénél fogva igen valószínű, hogy • a zsidókeresztyénség körében, Palesztinában. • Amennyire tudjuk, Máté eleinte • az ősgyülekezet tagjaként Jeruzsálemben élt,



• így feltehető, hogy Jeruzsálem volt tartózkodási helye az evangélium írásakor. Nincs igazi indok elvetni a vallomást Irenaeus egyházatyától, amely szerint

• Mátéé az első evangélium, és az apostolok 64-ben bekövetkezett mártírhalála •

előtt írta. Mindezeket megfontolva jó becslés lehet,

• ha 50 és legkésőbb 64 közé tesszük Máté keletkezését. 16-04-05 17:42

28


Mt tartalma {28}     

1,1-4,11.: Előkészületek a küldetésre 4,12-13,58.: Kezdetek Galileában 14-20.: Útközben Jeruzsálembe 21-25.: Tanítás Jeruzsálemben 26-28.: Passió és feltámadás 

16-04-05 17:42

29


Előkészületek a küldetésre (Mt 1,1-4,11.)    

1.: Jézus nemzetségtáblázata, születése 2.: Napkeleti bölcsek; Heródes vérengzése 3.: Keresztelő János, Jézus megkeresztelése 4,1-11: Jézus megkísértése

16-04-05 17:42

30


Kezdetek Galileában (Mt 4,12-13,58.) 

4,12-23.: Jézus prédikálni kezd, első tanítványai és gyógyításai 5-7.: Hegyi beszéd



8-9.: Gyógyítások, csodák



10.: A 12 tanítvány kiválasztása és kiküldése 11-12.: Hívás és ellenállás 13.: Példázatok



 

• 5,3-12.: Boldogmondások • 5,13-16.: Só és világosság • 5,17-48.: Törvény magyarázata • 6,9-13.: Miatyánk • 7,12.: Aranyszabály • 7,21-23.: Isten akaratának cselekvése • 7,24-27.: Kősziklára épült ház

• 8,5-13.: Kapernaumi százados • 8,23-27.: Tenger lecsendesítése • 8,28-34.: Gadarai megszállottak • 9,18-26.: Jairus leánya és a vérfolyásos asszony

• Magvető; búza és konkoly; mustármag; kovász; kincs és igazgyöngy; háló. 16-04-05 17:42

31


Útközben Jeruzsálembe (Mt 14-20.) 

14-15.: Jézus tettei, tanítása



16.: Péter vallástétele, Jézus szenvedésének első bejelentése 17.: Jézus megdicsőülése (és a holdkóros meggyógyítása) 18-20.: Példázatok, tanítások

 

• 14,1-12.: Keresztelő János halála • 14,13-21.: Ötezer ember megvendégelése • 14,22-33.: Vízen járás • 15,21-28.: Kánaáni asszony • 15, 29-39.: Négyezer ember megvendégelése

• 18.: ‘Egyházfegyelem’ • 19,1-12.: Kérdés a válásról • 19,16-26.: A gazdag ifjú • 20,1-16.: Szőlőmunkások 16-04-05 17:42

32


Tanítás Jeruzsálemben (Mt 21-25.)   

 

21,1-11.: Jézus bevonulása Jeruzsálembe 21,12-27.: Templomtisztítás 21,28-22,46.: Példázatok, tanítások

• 21,33-46.: Gonosz szőlőművesek • 22,1-14.: Királyi menyegző • 22,23-33.: Kérdés a feltámadásról

23.: Vádbeszéd a farizeusok és Jeruzsálem ellen 24-25.: Az utolsó idők

• 24,1-22.: A templom pusztulása • 25,1-13.: Tíz szűz • 25,14-30.: Talentumok • 25,31-46.: Utolsó ítélet 16-04-05 17:42

33


Passió és feltámadás (Mt 26-28.)



26,1-13.: Megkenés Betániában 26,17-29.: Utolsó vacsora 26,30-46.: Olajfák hegyén, Gecsemáné kertben 26,47-75.: Elfogatás, a nagytanács előtt



27,1-30.: Pilátus előtt



27,31-66.: Kereszthalál



28.: Feltámadás

  

• 26,69-75.: Péter megtagadja Jézust • 15-26.: Barabbás

• 62-66. A sír őrzése

• 1-10.: Üres sír • 11-15.: Őrök megvesztegetése • 16-20.: Jézus megjelenése a tanítványoknak Galileában • 18-20.: Missziói parancs 16-04-05 17:42

34


Válogatás Mt külön-anyagaiból        

Jézus nemzetségtáblázata Ábrahámtól Józsefig előre (1,1-17.) Jézus születésének megjelentése Józsefnek (1,18-25.) Napkeleti bölcsek és menekülés Egyiptomba, Heródes vérengzése, visszatérés Názáretbe (2.) Hegyi beszéd (5-7.) Példázatok: búza és konkoly, elrejtett kincs, igazgyöngy, halászháló, szőlőmunkások, tíz szűz, talentumok Júdás bűnbánata és halála (27,3-10.) Pilátus feleségének álma (27,19.) A sír őrzése, őrök megvesztegetése (27,62-28,15.)  16-04-05 17:42

35


Mk {16}      

Feladó: Címzett: Kelt: Tárgy:

(János) Márk, Péter ‘titkára’ A római gyülekezet, pogánykeresztyének

Róma, 60-67 az Úr Szolgája, Isten Fia evangéliuma Kulcsszó: messiási titok, szolgálat, szolga Kulcsvers: „Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon, és váltságul odaadja életét sokakért.” (10,45.) 16-04-05 17:42

36


Mk szerzősége 

Az egyház legkorábbi, megbízható bizonysága állítja, hogy

• ezen evangélium szerzője Márk volt ― • amiben nincs okunk kételkedni. • Teljes neve János Márk,

• Jeruzsálemben lakott, édesanyját Máriának hívták.

• Házukban gyakran gyűlt össze az ősgyülekezet. • Az Apostolok cselekedeteiben többször is találkozunk személyével (Csel 12,12.25., 13,5.; 15,37.38.). Barnabás unokaöccse volt (Kol 4,10.).



Azt, hogy Péter ‘titkára’, tanítványa volt,

• maga az apostol is jelzi:

• „Köszönt titeket a veletek együtt kiválasztott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam.” (1Pt 5,13.).



Valószínű, hogy Jézus elfogatásakor Márk ez a fiatalember:

• „Ekkor mindnyájan elhagyták Őt és elfutottak. De követte Őt egy ifjú, aki csak egy inget viselt meztelen testén: őt is elfogták, de ő az ingét otthagyva meztelenül elmenekült.” (14,50-52.)

• Ezt ugyanis egyedül Márk evangéliumában találjuk meg. 16-04-05 17:42

37


Mk olvasói köre, keletkezése 

Jellegéből kisejlik, hogy pogánykeresztyéneknek íródott.



Nem áltatja olvasóit a szentíró, mert azt is elénk tárja,

• (Pl. Mátéval ellentétben igyekszik elmagyarázni a zsidó szokásokat és kifejezéseket.) • hogy követőinek Krisztus a szenvedés kelyhét nyújtja (10,37-40.).

• A mennyei dicsőség útja tehát azoké, akik a szenvedő Szolgával együtt vállalják a földi kereszt szenvedés-teli útját.

• Célja, hogy olvasói higgyenek Isten Fiában, a Krisztus Jézusban.



Az óegyházi hagyomány vallja, hogy Mk Rómában keletkezett.

• Ezt alátámasztják az evangéliumban

• a görög nyelven írt szövegen is átütő latinizmusok.

• Gyakoriak a latin ill. latinra fordított szavak. • Ezeknek lett volna görög megfelelője is, de épp azért használhatta mégis inkább ezeket, mert ismerősebbek voltak olvasói számára. • Ez az evangélium a logikus, célratörő, gyakorlatias ― azaz római mentalitású és műveltségű ― embereknek szól.



Keletkezési idejét az óegyházi hagyománnyal és az evangéliummal is összhangban

• kb. Kr. u. 60-67-re tehetjük.

• (Qumránban egy aprócska töredék is található Márk evangéliumából, ami arra utal, hogy • Kr. u. 70-re Rómából Palesztinába jutott el az evangélium.) 16-04-05 17:42

38


Mk tartalma {16}    

1-8.: Kezdetek Galileában és környékén 9-10.: Útközben Jeruzsálembe 11-13.: Tanítás Jeruzsálemben 14-16.: Passió és feltámadás

16-04-05 17:42

39


Kezdetek Galileában és környékén (Mk 1-8.) 

1,1-11.: Keresztelő János, Jézus megkeresztelése 1,12-13.: Jézus megkísértése 1,14-2,28.: Első tanítványok, gyógyítások, csodák 3.: Ellenállás



4.: Példázatok:



5-8.: Gyógyítások, csodák, tanítások

  

• 3,1-6.: Gyógyítás szombaton • 3,13-19.: Tizenkettő elhívása

• Magvető; lámpás és mérték; magától növekedő vetés; mustármag • 4,35-41.: Tenger lecsendesítése • 5,1-20.: Gadarai megszállott • 5,21-43.: Jairus leánya és a vérfolyásos asszony • 6,1-6.: Názáretben (elutasítás) • 6,7-13.: Tizenkettő kiküldése • 6,14-29.: Keresztelő János halála • 6,30-44.: Ötezer megvendégelése • 6,45-52-: Vízen járás • 7,24-30.: A pogány asszony hite • 8,1-10.: Négyezer ember megvendégelése • 8,27-30.: Péter vallástétele • 8,31-38.: Szenvedés bejelentése, Jézus követése 16-04-05 17:42

40


Útközben Jeruzsálembe (Mk 9-10.)  

9,1-13.: Jézus megdicsőülése 9,14-10,52.: Tanítások

• 10,1-12.: Kérdés a válásról • 10,17-27.: A gazdag (ifjú)

16-04-05 17:42

41


Tanítás Jeruzsálemben (Mk 11-13.)



11,1-11.: Bevonulás Jeruzsálembe 11,12-33.: Templomtisztítás 12.: Példázatok, tanítások



13.: Az utolsó idők

 

• 1-12.: Gonosz szőlőmunkások • 13-17.: Kérdés az adópénzről • 18-27.: Kérdés a feltámadásról • 28-34.: A nagy parancsolat

16-04-05 17:42

42


Passió és feltámadás (Mk 14-16.)



14,3-9.: Megkenés Betániában 14,12-25.: Utolsó vacsora 14,26-42.: Olajfák hegye, Gecsemáné kert 14,43-72.: Elfogatás, a nagytanács előtt



15,1-19.: Pilátus előtt



15,20-47.: Kereszthalál 16.: Feltámadás

  



• 66-72.: Péter megtagadja Jézust • 6-15.: Barabbás

• 1-8.: Üres sír • 14-18.: Missziói parancs • 16,19-20.: Mennybemenetel 16-04-05 17:42

43


Válogatás Mk külön-anyagaiból     

Családja őrültnek véli Jézust (3,20-21.) A magától növekedő vetés példázata (4,26-29.) Süketnéma meggyógyítása (7,31-37.) A bétsaidai vak fokozatos meggyógyítása (8,2226.) Márki missziói parancs (16,14-18.): „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: …” (16,16-17a.) 16-04-05 17:42

44


Lk {24}



Feladó: Címzett: Kelt:



Tárgy:

 

Lukács, Pál munkatársa Teofilus, pogánykeresztyének talán Róma/Akhája (Görögország), netán Antiókhia, 60-68 A ‘kétségtelen valóság’ Jézusról: a keresztyénség történelmi tényeken nyugvása

 

Kulcsszó: Emberfia, az ember Krisztus Kulcsvers: „Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” (19,10.) 16-04-05 17:42

45


Lk szerzősége 

Lukácsot név szerint

• három alkalommal találjuk meg az Újszövetségben. • Ő a „szeretett orvos” (Kol 4,14.), • Pál munkatársa (Filem 24.), • egyik fogságában egyetlen társa (2Tim 4,11.).

• Pogánykeresztyén, talán antiókhiai származású, • mint Euszébiosz egyházatya mondja.



Egy késői hagyomány szerint

• Lukács festő is volt, • élete végét Thébában, görög földön töltötte. • Idős kort ért meg: 84 évesen halt meg.

• Néhány vértanú-jegyzék alapján lehetséges, hogy • magas kora ellenére mártírhalált halt.

16-04-05 17:42

46


Lk olvasói köre, keletkezése 

Evangéliuma első verseiben (1,1-4.) megjelöli

• írói szándékát Teofilusnak címzett ajánlásában.

• Akkoriban előfordult, hogy valaki a patrónusának, anyagi támogatójának ajánlotta művét ― • így nem kizárt, hogy Teofilus anyagilag is hozzájárult Lukács evangéliumának keletkezéséhez ill. másolásához és terjesztéséhez. • Teofilus személyén túl, általában is pogányokból lett keresztyének számára igyekezett összegyűjteni Lukács az adatokat.



Keletkezési idejére némi támpontot nyújt a szerző,

• amikor bevezetőjében korábbi tudósításokra hivatkozik (1,1.) ― • ő foglalhatta írásba evangéliumát a szinoptikusok közül utolsónak. • Fennáll a gyanú, hogy azért nem folytatódik tovább a történetírása Pál római fogságánál,

• mert ekkor ért el a saját jelenéhez.

• A könyv keletkezési ideje 60-68 közé tehető. • Keletkezése helye tekintetében bizonytalanságban vagyunk.

• Egyesek szerint akkor keletkezett, amikor Pál épp első római fogságát töltötte. • Más hagyomány szerint pedig Görögországban, Akhája tartományában írta művét.



Lukács alapos utánajárással gyűjtött információkat ―

• az ő evangéliuma áll legközelebb az ókori történetírás klasszikus műfajához. 16-04-05 17:42

47


Lk tartalma {24}      

1-2.: Előtörténet 3,1-4,13.: Előkészületek a küldetésre 4,14-9,50.: Kezdetek Galileában 9,51-19,27.: Útközben Jeruzsálembe 19,28-21,38.: Tanítás Jeruzsálemben 22-24.: Passió és feltámadás

16-04-05 17:42

48


Előtörténet (Lk 1-2.) 

1.: Előzmények



2.: Jézus gyermekkora

• 5-38.: Keresztelő János és Jézus születésének ígérete • 39-56.: Mária Erzsébetnél, Mária éneke (Magnificat) • 57-80.: Keresztelő János születése, Zakariás éneke • 1-20.: Jézus születése • 21-40.: Jézus bemutatása a templomban • Simeon és Anna • 41-52.: A 12 éves Jézus a templomban 16-04-05 17:42

49


Előkészületek a küldetésre (Lk 3,1-4,13.)   

3,1-22.: Keresztelő János, Jézus megkeresztelése 3,23-38.: Jézus nemzetségtáblázata 4,1-13.: Jézus megkísértése

16-04-05 17:42

50


Kezdetek Galileában (Lk 4,14-9,50.)  

4,14-30.: Hitetlenség Názáretben 4,14-8,56.: Első tanítványok, tanítások, gyógyítások

• 5,1-11.: Péter halfogása • 6,12-16.: A 12 tanítvány elhívása • 6,17-49.: Mezei beszéd • 20-26.: 4 boldogság és 4 jaj • 7,1-10.: Kapernaumi százados • 7,11-17.: A naini ifjú feltámasztása • 7,36-50.: A bűnös nő megkeni Jézus lábát • 8.: Tanítások, gyógyítások

• 4-21.: Magvető; lámpás; Jézus igazi rokonai • 22-25.: Tenger lecsendesítése • 26-39.: Gadarai megszállott • 40-56.: Jairus leánya és a vérfolyásos asszony

   

9,1-11.: A 12 tanítvány kiküldése 9,12-17.: Ötezer ember megvendégelése 9,18-22.: Péter vallástétele, szenvedés bejelentése 9,28-36.: Jézus megdicsőülése (és a megszállott fiú meggyógyítása) 16-04-05 17:42

51


Útközben Jeruzsálembe (Lk 9,51-19,27.) 

9,51-56.: Indulás Jeruzsálembe



10,1-20.: A 72 tanítvány kiküldése 10,25-37.: Az irgalmas samaritánus és a nagy parancsolat 11,1-13.: Jézus imádkozni tanít ― Miatyánk 11,14-19,27.: Tanítások, példázatok, gyógyítások

  

• 9,54-56.: A Zebedeus-fiak dühe

• 15.: Példázat az elveszett juhról, elveszett drahmáról, •

elveszett (tékozló) fiúról 16,1-19,27.: További példázatok, tanítások, gyógyítások • 18,18-27.: Gazdag (ifjú) 16-04-05 17:42

52


Tanítás Jeruzsálemben (Lk 19,28-21,38.)



19,28-40.: Jézus bevonulása Jeruzsálembe 19,41-44.: Jézus siratja Jeruzsálemet 19,45-48.: Templomtisztítás 20.: Tanítások



21.: Az utolsó idők

  

• 9-19.: Gonosz szőlőmunkások • 20-26.: Kérdés az adópénzről • 27-40.: Kérdés a feltámadásról

16-04-05 17:42

53


Passió és feltámadás (Lk 22-24.)       

22,7-23.: Utolsó vacsora 22,39-53.: Az Olajfák hegyén

• 22,47-53.: Elfogatás

22,54-65.: A főpap házában, Péter megtagadja Jézust 22,66-70.: A nagytanács előtt 23,1-25.: Pilátus és Heródes előtt

• 17-25.: Barabbás

23,26-56.: Kereszthalál 24.: Feltámadás

• 1-12.: Üres sír • 13-35.: Emmausi tanítványok • 36-49.: Jézus megjelenése a tanítványoknak Jeruzsálemben • 50-52.: Mennybemenetel 16-04-05 17:42

54


Válogatás Lk külön-anyagaiból I. Jézus fellépéséig          

Gábriel Zakariásnál (1,5-25.) Gábriel Máriánál (1,26-38.) Mária Erzsébetnél, Mária éneke (1,38-56.) Zakariás éneke (1,57-80.) Jézus a jászolban, pásztorok (2,1-20.) Jézus bemutatása a templomban, Simeon és Anna (2,21-40.) A 12 éves Jézus (2,41-52.) Jézus nemzetségtáblázata Józseftől Ádámig és Istenig visszafele (3,23-38.) Jézus a Názáreti zsinagógában (4,14-30.) Csodálatos halfogás (5,1-11.) 16-04-05 17:42

55


Válogatás Lk külön-anyagaiból II. Jézus fellépésétől           

A naini ifjú feltámasztása (7,11-17.) A bűnös nő megkeni Jézus lábát (7,36-50.) A 72 tanítvány kiküldése és visszatérése (10,1-20.) Mária és Márta (10,38-42.) A 10 leprás (17,11-19.) Zákeus (19,1-10.) Jézus siratja Jeruzsálemet (19,41-44.) Jézus Heródes előtt (23,6-12.) Angyalok az üres sírnál (24,1-12.) Az emmausi tanítványok (24,13-35.) Példázatok: irgalmas samaritánus (10,25-37.), tékozló fiú (15,1132.), hamis sáfár (16,1-12.), a gazdag és Lázár (16,19-31.), hamis bíró (18,1-8.), a farizeus és a vámszedő (18,9-14.) 16-04-05 17:42

56


Jn {21}



Feladó: Címzett: Kelt: Tárgy: Kulcsszó:



Kulcsvers: „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és

   

[Zebedeusfi] János apostol/presbiter kis-ázsiai pogánykeresztyének Efezus, 65-70/70-98 Isten dicsősége a testté lett Krisztusban

az Isten Fia, logosz-ige, igazság, örök élet, hinni (Jézusban) láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” (1,14.)

16-04-05 17:42

57


Jn szerzősége 

A XX. századig egyöntetűen vallották

• az óegyházi hagyomány alapján, hogy

• János apostol írta e negyedik evangéliumot.



Az elmúlt évszázadban divatossá lett

• nem is egyetlen szerzőt, hanem

• egy tanítványi kört tartani szerzőnek.



Ám ha az egyházi hagyomány

• egyértelmű bizonyságot tesz a szerzőség kérdésében, • nincs okunk kétségbe vonni.



Kr. u. 44-ben Jakabot, János testvérét Heródes Agrippa lefejeztette,

• majd egyre erősödő üldözés érte a keresztyén gyülekezetet. • Minden bizonnyal az innen való menekülés az oka annak, • hogy néhány évvel később János már Efezusban él. • Itt is temették el. 16-04-05 17:42

58


Jn olvasói köre, keletkezése 

Kiknek szólhatott a negyedik evangélium?

• Túl sokat nem árul el erről maga az evangélium.

• A címzettek kilétét nem, de • néhány vonását még kikövetkeztethetjük az evangélium sajátosságaiból. • Láthatóan olyanoknak írt az evangélista, akik



• már jól ismerték Jézus életét, küldetését ― ezért • megengedhette, hogy sok mindenre ne térjen ki. A keletkezés körülményeiről tudható információk alapján



A XX. század elején sok kutató úgy vélte, hogy

• az evangélium minden bizonnyal kis-ázsiai pogánykeresztyéneknek íródott. • János evangéliuma legkorábban csak a Kr. u. II. században keletkezhetett.

• Úgy vélték ugyanis, hogy az evangélium a gnózis ― második században jelentkező ― keresztyénséggel ötvöződő változatával száll vitába.

• Újabb leletek alapján azonban világossá vált, hogy már az első században is felléptek gnosztikus tévtanítók.

• Az evangélium alaposabb vizsgálata azt is felfedi, hogy

• János írásának jellege, teológiai látása, egyértelműen hordozza • az apostoli kor igehirdetésének sajátosságait.

• {Végképp megdöntötte a késői keltezés elméletét

• két egyiptomi papirusz (a p52 [ún. Ryland-papirusz] és a 2. Egerton-papirusz). • Ezek alapján az evangélium keletkezése nem lehet kb. 100-nál későbbi, sőt inkább 90 előtti.}  16-04-05 17:42

59


Jn tartalma {21}     

1.: A testté lett Ige 2-6.: Jézus vonzza a tömeget 7-12.: Jézus taszítja a tömeget 13-17.: Búcsúbeszédek 18-21.: Passió és feltámadás

16-04-05 17:42

60


A testté lett Ige (Jn 1.)   

1-18.: Prológus: Az Ige testté lett 19-34.: Keresztelő János bizonyságtétele önmagáról és Jézusról 35-51.: Jézus első követői, Nátánaél

16-04-05 17:42

61


Jézus vonzza a tömeget (Jn 2-6.)      

2,1-12.: Kánai menyegző 2,13-25.: Templomtisztítás 3.: Nikodémus 4.: A samáriai asszony 5.: Betesda tavi gyógyítás 6.: Jézus a mennyei kenyér

16-04-05 17:42

62


Jézus taszítja a tömeget (Jn 7-12.)          

7.: Jézus az Élő Víz 8,1-11.: A házasságtörő asszony 8,37-59.: Jézus előbb volt Ábrahámnál 9.: A vakon született 10,1-21.: A jó pásztor 10,22-42.: Jézust meg akarják kövezni 11,1-44.: Lázár feltámasztása 11,45-57.: A nagytanács elhatározza Jézus megölését 12,1-8.: Jézus megkenése Betániában 12,12-19.: Jézus bevonulása Jeruzsálembe 16-04-05 17:42

63


Búcsúbeszédek (Jn 13-17.)  

13,1-20.: Lábmosás 13,31-35.: Új parancsolat:

• „ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!”



14,1-11.: Jézus az út az Atyához:

• „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.”

   

14,12-31.: A Pártfogó (Szentlélek) 15.: Az igazi szőlőtő 16.: Tanítványok felkészítése, biztatása 17.: Főpapi imádság 16-04-05 17:43

64


Passió és feltámadás (Jn 18-21.)     

18,1-11.: Elfogatás 18,12-27.: Annás és Kajafás előtt 18,28-19,16.: Pilátus előtt 19,17-42.: Kereszthalál 20.: Feltámadás

• 20,1-10.: Üres sír — Péter és János versenyfutása • 20,11-18.: A Feltámadott és Mária • 20,24-29.: Jézus és Tamás: „Én Uram, és én Istenem!” • 20,30-31.: Az evangélium célja:

• „Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az Ő nevében.”

 

21,1-14.: Nagy halfogás 21,15-19.: Péter ‘rehabilitációja’ 16-04-05 17:43

65


Válogatás Jn külön-anyagaiból?!  

Jn-ban szinte minden külön-anyag! Még az a kevés is,

• amelyet tartalmaznak ugyan a szinoptikusok

• ― pl. 4000 ember megvendégelése (6. fejezet) ―,

• az is egészen másképp jelenik meg, külön-anyag jelleggel.

16-04-05 17:43

66


Csel {28}      

Feladó: Címzett: Kelt: Tárgy:

Lukács, Pál munkatársa Teofilus, pogánykeresztyének Róma?, kb. Kr. u. 61-65, esetleg 65-70 Az egyház születése, kezdeti története, az evangélium elterjedése

Kulcsszó: Bizonyságtétel Kulcsvers: „… erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig” (1,8.) 16-04-05 17:43

67


Csel szerzősége 



Az egyházi hagyomány kezdettől úgy tartotta,

•

hogy az evangélium és az Apostolok cselekedetei

• szerzője egyaránt Lukács, az orvos.

Vitathatatlan, hogy

• Lukács evangéliuma és a Cselekedetek könyve • egy szerzőtől származik:



• nyelvezete és elbeszélő stílusa, annyira egyezik; • a bevezetések hasonlósága is arról tanúskodik, hogy • egy szerző két művét olvassuk. Az evangéliumnál Lukácsról elmondottak kiegészítéseként hozzátehetjük:

• Lukács ügyes tollforgató: a könyv nyelve igen jó koiné-görög, • az Újszövetségben csak a Zsidókhoz írt levél nyelve képvisel magasabb irodalmi szintet. 16-04-05 17:43

68


Csel olvasói köre, keletkezése 

A könyv közvetlen megszólítottja,

• mint az evangélium esetén is, Teofilus.

• Közvetve azonban minden keresztyénnek szól.



Célja, hogy bemutassa, miként teljesül

• Jézus missziói parancsa. • Kedvelt műfaj volt a praxeis, azaz a tettek:

• kiemelkedő személyiségek cselekedeteit örökítette meg. • E műfajt választva tárja elénk Lukács az ősegyház



• kiemelkedő személyiségeinek munkáját, azaz az apostolokét. Elbeszéli, hogy a Jézus által hozott üdvösség



Az ajánlásból, a befejezés helyszínéből is sejthető, hogy leginkább

• hogyan valósul meg mind a zsidók, mind a pogányok életében.

• Rómában íródhatott, leginkább Kr. u. 61-65 körül, esetleg 65-70. • Vannak, akik Görögországra, vannak, akik pedig Kis-Ázsiára gondolnak.



A hirtelen befejezés miatt (Pál sorsa nem dől el fogságában)

• sokan úgy vélik, Lukács egy harmadik kötetet is tervezhetett. 16-04-05 17:43

69


Csel {28} 

1.: Bevezetés



2-7.: Az evangélium Jeruzsálemben 8-12.: Az evangélium Izráel körében 13-21,26.: Az evangélium a pogányoknál 21,27-28,31.: Az evangélium a hatóságok előtt 

  

• 4-11.: Mennybemenetel • 12-26.: Mátyás apostollá választása

16-04-05 17:43

70


Az evangélium Jeruzsálemben (Csel 2-7.)



2.: Pünkösd és az első gyülekezet 3-4.: Péter és János 5,1-11.: Anániás és Szafira 5,17-41.: Az apostolok fogsága és szabadulása, Gamáliel tanácsa 6,1-7.: Hét diakónus választása,



6,8-7,60.: Az első vértanú: István

   

• köztük István és Fülöp

16-04-05 17:43

71


Az evangélium Izráel körében Csel (8-12.)  

8,1-3.: Saul üldözi az egyházat 8,4-25.: Fülöp Samáriában

• 9-25.: Simon mágus



8,26-40.: Az etióp kincstárnok 9.: Saul megtérése 10.: Kornéliusz 11.: Az első keresztyének Antióchiában 12,1-2.: Heródes kivégezteti Jakabot



12,20-25.: Heródes halála

   

• 12,3-19.: Péter fogsága és csodálatos szabadulása 16-04-05 17:43

72


Az evangélium a pogányoknál Csel (13-21,26.) 

13,1-15,35.: Pál első missziói útja

• Barnabással:

• 14,19-20.: Pált megkövezik Lisztrában • 15,1-5.: Vita a pogánykeresztyének körülmetéléséről



• 15,6-35.: Apostoli gyűlés Jeruzsálemben 15,36-18,22.: Pál második missziói útja

• Szilásszal, Timóteussal, Lukáccsal:

• 15,36-41.: Pál és Barnabás nézeteltérése és különválása • 17,16-34.: Athén, Areopagoszi beszéd



18,23-21,26.: Pál harmadik missziói útja

• Szilásszal, Timóteussal:

• 18,23-19,41.: Efezus, ötvösök zavargása • 20,17-38.: Pál búcsúja az efezusi vénektől • 21,1-26.: Pál Jeruzsálembe érkezése 16-04-05 17:43

73


Az evangélium a hatóságok előtt (Csel 21,27-28,31.)     

21,27-40.: Pál elfogatása 22-23.: Pál beszédei a nép ill. a nagytanács előtt

• 23,12-35.: Összeesküvés Pál ellen, Cézáreába szállítás

24.: Félix előtt, 2 évi fogság 25,1-12.: Fesztusz érkezése, Pál fellebbez 25,13-26,32.: Pál Fesztusz és Agrippa előtt

• 26,28-29.: „Agrippa …: »Majdnem ráveszel engem is, hogy

keresztyénné legyek!« … Pál …: »Kérem az Istentől, hogy előbb vagy utóbb nem csak te, hanem azok is, akik ma hallgatnak engem, olyanná legyenek, amilyen én is vagyok e bilincsek nélkül.«”



27.: Pált Rómába viszik, hajótörés

• 28,1-10.: Pál Málta szigetén, kígyómarás • 28,11-31.: Pál házi őrizete Rómában 16-04-05 17:43

74


Csel kronológiája 

A történelmi időmeghatározás támpontjai alapján közelítő dátumok:

• 32-35 • 44 • 44 • 44-48 • 47-48 • 51-ig • 48 • 48-50 • 49 • 50-54 • 52-53 • 52-56 • 54 • 54-56 • 56-60 • 57-59 • [63/64

Pál megtérése Jakab kivégzése (12,1-2.) I. Heródes Agrippa halála (12,1-2.20-23.) Éhínség Claudius uralkodása alatt (11,28.) Első missziói út (13,1-15,35) Sergius Paulus prokonzulsága (13,7.) Apostoli zsinat (15,2kk.) Második missziói út (15,36-18,22.) A zsidók kiűzetése Rómából Claudius uralkodása idején (18,2.) Harmadik missziói út (18,23-21,26.) Gallió prokonzulsága (18,12.) Félix prokonzulsága (23,26.; 24,27.) Pál elfogása Jeruzsálemben (21,33.) Pál fogsága Cézáreában (23,23-24,26.) Fesztusz prokonzulsága (24,27.) Pál római fogsága (28,14-31.) Pál mártírhalála Néró alatt] 16-04-05 17:43

75

Újszövetségi bibliaismeret I

Recommend Documents