Újszövetségi bibliaismeret, alapmodul A testté lett Ige, Jézus Krisztus
Újszövetségi bibliaismeret, alapmodul A testté lett Ige, Jézus Krisztus Református hit- és erkölcstan tankönyv
Református Pedagógiai Intézet Budapest, 2015
TANKÖNYV A REFORMÁTUS HIT- ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY OKTATÁSA SZÁMÁRA A tankönyv a középiskolák, gimnáziumok és szakiskolák 9-10. évfolyama számára ajánlott. Használható mind a gyülekezeti, fakultatív, mind az egyházi iskolákban történő iskolai hit- és erkölcstan oktatás számára. Több évfolyamból történt csoportösszevonás esetén a hit- és erkölcstan helyi tantervnek megfelelő módon használandó. Tanári segédlet és digitális anyagok elérhetőségei: www.refpedi.hu
A kiadványból bármely részletnek az oktatási célon túli felhasználása csak a Kiadó és a Szerző előzetes engedélyével lehetséges. A tankönyvben felhasznált idézetek forrása: Biblia. Revideált új fordítás (RÚF 2014), Magyar Bibliatársulat. A tankönyv figyelembe vette a következő tankönyvek anyagát: • Dr. Rózsai Tivadar: Bibliaismertetés, kézirat, Debrecen, 2003 • Dani László: Hittan 10, Tankönyv, RPI, Budapest, 2010
Szerzők: Jakab-Szászi Andrea, Mihalina László, Nagy Márta, Szabóné Zimányi Noémi Alkotó szerkesztő: Jakab-Szászi Andrea Lektor: Horsai Ede © Jakab-Szászi Andrea, Mihalina László, Nagy Márta, Szabóné Zimányi Noémi, 2015 © Református Pedagógiai Intézet, 2015 © a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2015
A kiadvány tartalmáért a Református Pedagógiai Intézet felel. Kiadja a Református Pedagógiai Intézet megbízásából a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója.
Tartalom Kedves Fiatal Barátunk! • ..................................................................................6 I. Bevezetés az Újszövetségbe • .........................................................................7 II. Jézus Krisztus születése • ............................................................................15 III. Jézus tanításának kezdetei, megkeresztelkedése és megkísértése • ........22 IV. Jézus és a tanítványok • ..............................................................................27 V. Jézus tanít: a Hegyi Beszéd • .......................................................................34 VI. Jézus tanít: a példázatok • .........................................................................40 VII. Jézus tanít: az „én vagyok” mondások • ................................................47 VIII. Jézus csodatételei • ..................................................................................52 IX. Jézus Krisztus személye János evangéliumában • ..................................61 X. Jézus halála és feltámadása • Virágvasárnaptól húsvétig ............................................................................67 XI. Jézus mennybemenetele és missziói parancsa • .....................................77 XII. A pünkösd története és az első gyülekezet élete • ................................81 XIII. Pál apostol élete, missziói útjai • ...........................................................85 XIV. Újszövetségi levelek • ..............................................................................91 Térképek és illusztrációk az újszövetségi korhoz • .....................................103 Jézus működésének fontosabb eseményei • ................................................108 Keresztyén szimbólumok • ............................................................................110
5
Kedves Fiatal Barátunk! Ebben a modultankönyvben egy újabb utazásra hívunk. Egy talán idegen, ismeretlen területet szeretnénk bemutatni: az Újszövetség világát, különösen kiemelve Jézus Krisztus személyét és tanítását. Ő a testté lett Ige. Maga Isten, aki azért jött a világba, hogy örök szövetséget kössön. A vezetőid szeretnénk lenni ezen az úton, ahol megismerkedhetsz Jézus életével, tanításával, az első keresztyénekkel. Látogass el hát velünk néhány órán keresztül az újszövetségi korba! Az alábbi QR-kódot használva, okostelefonod segítségével az egyes témákhoz további érdekességekről olvashatsz, és illusztrációkat találhatsz. A tankönyvben piktogramok segítik a tájékozódásodat.
Olyan elgondolkodtató feladatokat találhatsz itt, melyek segítik a témára való hangolódást. Az adott témához tartozó tényanyagot, ismereteket tartalmazza. A témához tartozó néhány kulcsfogalom került kiemelésre. Érdekességekkel ismerkedhetsz meg a tanultak kapcsán. Nézz utána a Bibliában az anyaghoz tartozó néhány fontos Igének! A feldolgozást segítik ezek a feladatok. Isten áldása kísérje mindazokat, akik ezt a modultankönyvet forgatják! A szerzők
6
I. Bevezetés az Újszövetségbe Egy újsághírt négy csoportban, négy stílusban adjatok elő: baráti beszélgetésben, levélben a szülőnek, osztályfőnökkel való beszélgetésként a szünetben, újságcikkben! Milyen különbségeket figyeltek meg a stílusok között? Különféleképpen szólnak az emberek egymáshoz, és különféleképpen szól Isten is az emberekhez.
1. A Biblia felosztása A Biblia görög eredetű szó, mely a „biblion” kifejezéshez köthető. A „biblion” jelentése könyv, ennek a többes száma a „biblia” (könyvek). A Biblia tehát önmagában egy könyvtár, amely 66 könyvet tartalmaz. Két fő részre osztjuk: Ószövetségre, amely 39 könyvet, és Újszövetségre, amely 27et tartalmaz. Az Újszövetség könyveit tartalmi szempontból három nagy csoportba csoportosíthatjuk, ezek a történeti, tanítói és prófétai írások. Az Újszövetségben 5 történeti (a négy evangélium és az Apostolok Cselekedetei), 21 tanítói (a levelek) és 1 prófétai könyv (Jelenések könyve) található. Az alábbiakban röviden megismerkedhetünk az egyes könyvek fő tartalmával.
7
1.1. Könyvek az Újszövetségben: történeti írások A Bibliai könyvek első csoportját a történeti művek alkotják. Ezek olyan eseményeket hoznak elő, melyek egy-egy pontos időponthoz köthetők. Céljuk annak a bemutatása, hogyan volt jelen Isten a történelmi eseményekben. Az Újszövetségben a négy evangélium és az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv tartozik ide. Az evangéliumot (Jézus megváltásáról szóló „örömhírt”) négyféleképpen írták le az evangélisták: Máté, Márk, Lukács és János. Az első három evangéliumot hívjuk szinoptikusoknak. A szinoptikus szó jelentése: együttlátó. Ők ugyanis hasonlóan látják, fogalmazzák meg Jézus életét, és sok történetet ugyanúgy írnak le. Már Jézus életében megkezdődött a beszédek, történetek szóbeli rögzítése és hagyományozása. Kiemelt szerepük volt az áthagyományozásban az apostoloknak, Jézus tanítványainak. Először rövid, megjegyezhető, csattanós történeteket alakítottak ki, ún. perikópákat. A szinoptikus evangéliumok ezekből a perikópákból alkottak egységes egészet, így írták le Jézus történetét. Az első, aki összeállította, Márk volt. Márk evangéliumát használhatták a többiek. Márk is támaszkodott azonban egy különálló beszédgyűjteményre. Ez az ún. Logia-forrás, melyet „Q” jelöléssel neveznek. Az evangélisták mindannyian ismerhették és használhatták ezt, ugyanakkor voltak saját tapasztalataik, forrásaik is. Ezért vannak saját példázatok az egyes evangéliumokban, amelyek máshol nem találhatók meg: például a búza és a konkoly (Mt 13), az irgalmas samaritánus (Lk 10) és a tékozló fiú (Lk 15).
MK
Az evangéliumok közötti összefüggést így lehet elképzelni:
Q MT 8
LK
Az evangéliumok írói egy-egy sajátos szempontból nézték Jézus életét, és egy-egy bizonyos olvasói kört tartottak szem előtt. Ezért más részletek hangsúlyosak az egyes evangéliumokban. a) Máté: mielőtt Jézus elhívta, Lévi nevű vámszedő volt, evangéliuma sok ószövetségi idézetet tartalmaz, mert a zsidóknak írta Kr. u. 80 körül. b) Márk: Barnabás és Pál apostol munkatársa volt (ApCsel 12,25; 15,39), a legrövidebb evangéliumot írta Kr. u. 70 körül, amely a pogányokhoz szólt. c) Lukács: foglalkozása orvos, Pál kísérője missziói útjain, az Apostolok Cselekedeteit is ő írta. A pogányokból lett keresztyéneknek írta evangéliumát Kr. u. 90 körül.
Trnava, Szlovákia, Szent Miklós templomban található ábrázolás a négy evangélistáról. Leopold Bruckner, a festő, beledolgozta a képbe az evangélistákhoz tartozó szimbólumokat is. Máté jelképe az angyal, Márké az oroszlán, Lukácsé a bika, Jánosé a sas 9
A szinoptikus evangéliumokon kívül a Szentírásban találkozhatunk még egy evangéliummal. János nevéhez kötődik, aki Efezusban hosszabb ideig munkálkodó tanítványa volt Jézusnak. A szeretett tanítványként is ismerjük. Valószínűleg ez az evangélium, ami a legkésőbb keletkezhetett, Kr. u. 100 körül. Ekkor már ismertek voltak a szinoptikusok evangéliumai. János a jól megszokott történeteket egy másik szemszögből, üdvtörténeti keresztmetszetben állítja elénk. Középpontjában a következő gondolat áll: „Az Ige testté lett.” (Jn 3,14) A történeti könyvek közé tartozik még az Apostolok Cselekedetei, mely az evangéliumok utáni időszakok eseményeit mutatja be. Jézus Krisztus mennybemenetelétől kezdődően, a pünkösdi eseménnyel, az első gyülekezet életével, valamint Pál apostol életével és munkásságával ismertet meg. A könyv szerzője Lukács, akinek célja a Jézus által tanítottak továbbélésének bemutatása volt. 1.2. Könyvek az Újszövetségben: tanítói írások A bibliai könyvek második nagy csoportját az ún. tanítói könyvek jelentik. Ezek olyan írások, amelyek nem valamilyen történelmi eseményről számolnak be, hanem az emberi életre vonatkozó tanításokat tartalmaznak. Az Újszövetségben 21 ilyen könyv van, melyeket leveleknek nevezünk. Pál apostol levelei különböző gyülekezetekhez íródtak. A 13 levélben megtalálhatjuk a keresztyének gyakori és mindennapi kérdéseikre való válaszokat, de a hit dogmatikai összefoglaló tanításait is. Ezek valószínűleg Kr. u. 50-60 körül íródhattak. A levelek tartalmáról röviden a tankönyv egy későbbi fejezetében lesz szó. A fennmaradó 8 levelet valószínűleg különböző tanítványok írták. Péter, János, Jakab, Júdás neve alatt maradtak fenn. Egy levél pedig zsidókeresztyén gyülekezethez íródott. 1.3. Könyvek az Újszövetségben: prófétai írások Míg az Ószövetségben a prófétai iratokhoz tartozó könyvek között 16 írással találkozhatunk, addig az Újszövetségben egyetlen ilyen jellegű munka van. A Jelenések könyve nem a múltra tekint vissza, és nem is egy megnevezett történelmi helyzetben fogalmaz meg üzenetet, mint az ószövetségi próféták. János a szerzője, aki közvetlenül Istentől kapott a jövőről és az utolsó idők10
ről, a világ végéről kijelentést. Ezzel a könyvvel a Biblia a világ teremtésétől kezdve annak végéig mutatja be Isten jelenlétét a világban. A Jelenések könyve apokaliptikus mű, mely egyértelműen a jövőre vonatkozik.
Isten magát a kezdetnek és a végnek nevezi, melyet a görög ábécé betűivel: alfával és ómegával is szoktak jelölni 2. A Szentírás Isten kijelentése A keresztyén ember számára Isten a kijelentésével mutat utat. Kapcsolatban akar lenni az emberrel. Szeretné, ha az ember tudna róla, felismerné kegyelmét, parancsait, és az általa adott lehetőségeket. Isten úgy fejezi ki magát, hogy mindenki megérthesse Őt. Ezt nevezzük általános kijelentésnek, amelyben minden ember felismerheti, és megláthatja, hogy Isten cselekszik. Ennek lehetőségei a következők: • természet (pl. hatalmas összefüggések leírása a természettudományi tárgyakban), • a történelem (pl. annak tanulságai, igazságai, ismétlődése, haladása a végkifejlet felé), • és a lelkiismeret (pl. amikor az egyén érzi, hogy amit tett az helyes volt-e vagy sem). A bűneset miatt azonban Isten és ember kapcsolata megromlott, és nem elég az általános kijelentés arra, hogy megismerjük Istent. Isten azonban segítséget nyújtott az embernek. Ezért adta a különös kijelentést, melynek három formája van. 11
• Írott formában: a Biblia, mint Isten írott Igéje. Ebből megismerhetjük azt,
hogy milyenek vagyunk, milyen Isten, és mi az üzenete az életünk egyes eseményeiben. • A Biblia szavait nem könnyű mindig megérteni. Azért, hogy az ember teljesen megértse Isten szándékát, Fiát, Jézus Krisztust adta. Isten különös kijelentésének testté lett formája Jézus. Tanításaival, életével és tettével (megváltás) megmutatta, hogy Istennek mennyire fontos az ember. • A különös kijelentés mai ember számára érhető kifejeződése a Krisztusról szóló tanítás, a hirdetett Ige: azaz igehirdetés. Egy igehirdetés során az igehirdetők, a Szentlélek segítségével úgy beszélnek Istenről, hogy abból a modern ember az életére vonatkozó üzenetet hall.
3. A Biblia keletkezése: a kanonizáció folyamata és a Szentírás ihletettsége Az Újszövetség eredeti nyelve a görög. Az újszövetségi kánon kialakulása nem volt olyan hosszú, mint az Ószövetségé, de kb. 150-200 éven keresztül zajlott. A kánon görög szó, melynek jelentése: „szabály, mérték, mérőzsinór, vessző, bot, vonalzó, norma, amihez igazodunk”. A Szentírásra azért használható, mert olyan írások találhatók a Bibliában, melyek Isten által közölt útmutatások, melyekhez a Benne hívő ember igazítani tudja az életét. Mivel számtalan írás keletkezett, nem volt egyszerű eldönteni, hogy melyik tartozzon a hivatalos héber kánonba. A válogatás folyamatát kanonizálásnak nevezzük. Ez volt Szentírásba felvett könyvek összegyűjtésének, megszerkesztésének, a könyvek listájának a véglegesítésének, közösségi elfogadásának folyamata. A kanonizálás során a legfőbb kérdést az jelentette, hogy az adott iratban felfedezhető-e Isten munkája: a Szentlélek ihletettsége. A Biblia könyvei tehát nem egy ember által végiggondolt, és az ő akaratát, látásmódját közvetítő iratok, hanem sokkal többek annál. Isten közvetlen üzenetét tartalmazzák, általa ihletett könyvek. Ez azt jelenti, hogy a Bibliát Isten által „megbízott” emberek írták, vagyis a Szentlélek ihlette őket az Isten üzenetének a leírására. Ezek az üzenetek az embernek a mindennapi életére, hitére eligazítást adnak, és munkálkodnak az olvasóiban és hallgatóiban egyaránt. A kánon azért lehet a mi életünk zsinórmértéke, mert hisszük azt, hogy nem emberek szavát, hanem Isten kinyilatkoztatását és útmutatást követjük. 12
Az újszövetségi kánon esetében az iratok gyűjtése a páli levelekkel kezdődött a 2. század elején. Ekkor már ismerték az evangéliumokat. Mindezeket körlevél formában terjesztették, ahogyan a gyülekezetek számára továbbküldték, felolvasták, másolták és tanították. Az istentiszteleteken, mint tanításra használt iratok, jelentek meg, így egyre nőtt a tekintélyük. Ez már a kanonizálás része volt. Bár már 200 körül összeállt a teljes Újszövetség, de az első hivatalos feljegyzés a gyűjteményről 367-ből származik.
Biblia = görög szó, jelentése: könyvek evangélium = a szó eredeti jelentése: örömhír. A Szentírásban 4 evangélium található. kánon = szabály, mérték, mérőzsinór, vessző, bot, vonalzó, norma, amihez igazodunk kanonizálás = a Szentírásba felvett könyvek összegyűjtésének, megszerkesztésének, a könyvek listájának a véglegesítésének, közösségi elfogadásának folyamata testamentum = latin szó, jelentése: végrendelet, szövetség, szerződés
Mt 4,4 • Isten Igéjének helye az életünkben Jn 1,1–14 • Az Ige testté lett: Isten különös kijelentése: Jézus 2Tim 3,16–17 • „Istentől ihletett” 2Pt 1,21 • „Istentől küldött emberek” Jel 22,18–19 • a Szentírás teljességéről
1. Beszélgessetek arról az osztályközösségben, hogy kinek mi jut eszébe először, ha a „Biblia” szót hallja? Elsőre milyen emlék jön elő a „Biblia” szó hallatán? 2. Mit gondoltok, milyen szerepe van a Szentírásnak egy keresztyén ember életében? Egyetértetek az alábbi idézettel? „A bibliaolvasás olyan, mint a mindennapi kenyér. Rendszeres bibliaolvasás nélkül elsorvad a hitünk, meglazul az Istennel való közösségünk. A naponkénti bibliaolvasásban segítséget nyújt nekünk a Bibliaolvasó Kalauz.” 13
Ezen az ábrán az Újszövetség könyvei, és kapcsolódó fontos információk láthatóak 14
II. Jézus Krisztus születése A Biblia részletesen beszél Jézus „családfájáról”. Nézd meg a képet, és keress rajta ismerős személyeket!
15
1. Mit hiszünk Jézus Krisztus születéséről? Jézusról tudnak azok is, akik nem keresztyének. Azok az emberek is ismerik Őt, és a Róla szóló történetek egy részét, akik nem fogadják el Őt Megváltónak. Keresztyén emberként azonban nemcsak a Róla szóló érdekes történeteket ismerjük, hanem az Apostoli Hitvallásban, a keresztyénség közös hitvallásában, a következőket valljuk Jézus születésével kapcsolatban: „Hiszek… Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban. Aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától.”
A Kr. u. első századokban a keresztyének első hitvallásának számított az IKHTHÜSZ kifejezés. Ez a „Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó” rövidítése. Az ikhthüsz szó maga halat jelentett, ezért ez lett a titkos szimbóluma a hitvallásnak. A képen egy 1. századi mozaik látható, a hitvallás jelképével
Hiszünk tehát abban, hogy Jézus valóban létezett. Emberi testben született meg, valóságos emberként. Ugyanakkor Ő maga Isten is volt. Isten Fia, aki egy földi nő gyermekeként született. Isten Máriát választotta ki erre a feladatra. De nem férfi nemzette, hanem a Szentlélek által fogant. Mindezeket az információkat a Biblia alapján tudjuk Jézusról, melyeket az alábbiakban foglalunk össze.
2. Jézus életéről szóló információk az evangéliumokban Jézus földi életének eseményeiről a legtöbb információ az evangéliumokban található. A szinoptikusok hasonlóan nézték Jézus életét, és sok történetet ugyanúgy írtak le. A szinoptikus evangélisták közül Máté és Lukács evangéliumában olvashatunk részletesen Jézus születésének körülményeiről. Máté evangéliuma egy nemzetségtáblázattal kezdődik, amelyben végigvezeti Jézus családfáját egészen Ábrahámig. Lukács, aki komoly anyaggyűjtést végzett az evangélium megírásakor, a világtörténelemben helyezi el az eseményeket. 16
Ő ír a legrészletesebben Jézus előhírnökéről, Keresztelő Jánosról, valamint Jézus születésének körülményeiről. 2.1. Keresztelő János születésének ígérete és születése (Lk 1,1–25; 57–66) Keresztelő Jánost a Szentírás Jézus előhírnökeként tartja számon. Próféta volt, akit Isten választott ki erre a feladata, és már megfoganásának pillanatától kezdve erre szánta. Szüleit Zakariásnak és Erzsébetnek hívták. Zakariás Áron családjából származó, Abijja rendjéből származó pap volt, aki feleségével, Erzsébettel együtt komolyan vette Isten Igéjét és a szolgálatot: „igazak voltak mindketten Isten előtt, és feddhetetlenül éltek az Úr minden parancsolata és rendelése szerint” (Lk 1,6). Életük nagy nehézsége volt, hogy Isten nem ajándékozta meg őket gyerekkel. Ennek ellenére hűségesen szolgálták Istent, és könyörögtek a gyermekáldásért. Mikor már mindketten idős emberek voltak, Isten meghallgatta a kérésüket. Zakariás éppen papi beosztása szerint áldozatot mutatott be Istennek, mikor egy angyal jelent meg előtte, és azt az ígérete neki, hogy gyermekük fog születni. Az angyal megjövendölte azt is, hogy Istennek különleges terve van a születendő gyermekkel: „…anyja méhétől fogva betelik Szentlélekkel, Izráel fiai közül sokakat visszatérít majd az Úrhoz…” (Lk 1,15–16). Zakariást annyira meglepte az, hogy Isten meghallgatta az imádságát, hogy jelet kért. Jelként az angyal figyelmeztette, hogy addig lesz néma, míg be nem teljesedik Isten ígérete. A gyermeket születése után Jánosnak nevezték el, aki felnőttként a pusztában élt. Sáskát és vadmézet evett. Megtérésre hívta az embereket, és azt mondta nekik, hogy az Isten országa közel van. Így teljesedett be apjának, Zakariásnak a gyermek névadójakor mondott éneke: „Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd az ő útjait” (Lk 1,76). 2.2. Jézus születésének ígérete és születése (Lk 1,26–3,8; Mt 1–2) Már az Ószövetségben is több alkalommal elhangzik az, hogy Isten szabadítót küld népe számára. A zsidóság ekkor a szent iratokból tájékozódott a Messiás után. Több helyen is szó van az Ő érkezéséről. Királynak, Messiásnak nevezi az Ószövetség. Előre megjövendöli a Szentírás azt, hogy egy szűz szüli meg, Betlehemben (Ézs 7,14; Mik 5,2). Ábrahámnak a leszármazottja lesz, Júda törzséből származik (1Móz 22,18; 2Móz 49,8–10). Próféta, főpap és király lesz egyszerre (5Móz 18,18; Ézs 9,6; Zak 6,12). Mindezek a próféciák valóban beteljesültek Jézus Krisztusban. 17
Keresztelő János édesanyjának, Erzsébetnek az unokatestvére volt Mária. Isten őt választotta ki arra, hogy a megígért Messiást megszülje. Mária szintén angyaltól tudta meg, hogy Istennek különleges terve van vele (Lk 1,30). Ekkor már József jegyese volt, azonban még nem voltak házasok. A zsidó törvények szerint nem éltek együtt, de jogi szempontból már összetartoztak. Gábriel angyali üdvözlete arról szólt, hogy Mária gyermeket szül, akinek Jézus lesz a neve. Küldetéséről is beszélt: „… nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége” (Lk 1,32). Gábriel angyal tehát nemcsak egy hírt hozott Máriának, hanem elmondta azt is, hogy Jézus az a megígért Messiás, akit Isten küldött az emberekhez. Mária éneke is arról szól, hogy Isten az ígéretek Istene, aki nem másítja meg, hanem megtartja Ábrahámnak és utódjának tett ígéreteit (Lk 1,45–55). Mária vőlegényéről, Józsefről azt olvashatjuk, hogy először el akarta küldeni titokban menyasszonyát, amikor megtudta, hogy gyermeket vár. Angyal jelent meg azonban álmában neki, és meggyőzte arról, hogy Isten Fiával várandós Mária. Jézus születéséről a Szentírás azt mondja, hogy Augustus császár idején történt. Augustus császár, más néven: Octavianus császár, a Pax Romana, a római aranykor hirdetője volt. Kr. e. 31 és Kr. u. 14 között uralkodott. Ő rendelt el egy népszámlálást (összeírást), Fából faragott szoborcsoport, ami miatt Mária és József mely Jézus születését ábrázolja Betlehembe, Dávid városába ment. Betlehem egy Jeruzsálemtől délre található kis falu. A népszámlálás a zsidók számára megalázó esemény volt, ugyanis az adózók számbavétele történt ekkor. A népszámlálási vándorlások miatt nem volt számukra hely, ahol megszálltak volna, ezért József egy istállóban készített szállást, és ott született meg Jézus Krisztus. A Biblia tudósít arról is, hogy Jézus születéskor különleges jelek történtek. Egyrészt angyalok hirdették a karácsonyi örömhírt a pásztoroknak. Ők örömmel 18
engedelmeskedtek, és keresték fel ajándékokkal a Gyermeket, hogy elmondják, amit az angyalok mondtak Róla (Lk 2,8–20). Máté evangéliuma folyamatosan arra mutat rá, hogy Isten ígéretei nemcsak a zsidóságnak, hanem más népeknek is szólnak. Éppen ezért itt találkozhatunk azzal, hogy Jézus születésekor egy különleges csillag jelent meg az égen, melyet három napkeleti bölcs kutatott és követett a Megváltóhoz (Mt 2,1–12). Királynak járó ajándékokkal (arany, tömjén, mirha) tisztelték meg Jézust. 2.3. Jézus gyermekkora Helytartóként Heródes uralkodott Júdeában, aki Jézus kisgyermekkorának egy fontos eseményét meghatározta. Mivel féltékeny és ellenséges volt, ezért amikor a napkeleti bölcsek elárulták neki, hogy megszületett a zsidók királya, megtudakolta a gyermek születési helyét, és meg akarta öletni. Istennek azonban más terve volt. Józsefet álmában angyal figyelmeztetette: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba!” (Mt 2,13) Elmenekültek Heródes gyermekgyilkossága elől, és majd csak akkor tértek vissza Názáretbe, amikor Heródes meghalt. Galilea a júdeai zsidók számára lenézett, megvetett hely volt. Názáret pedig különösen kicsi és jelentéktelen település. Mégis, itt nőtt fel Jézus. Gyermekkoráról ezen kívül kevés feljegyzés maradt fenn a Szentírásban, egyedül a tizenkét éves Jézus látogatása a jeruzsálemi templomban (Lk 2,41– 52). Ekkor már látható volt a különlegessége, mivel a templomban „amint a tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket, és mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein” (Lk 2,46–47).
karácsony = a latin incarnatio szó magyarított formája. Jelentése: testet öltés evangélium = örömhír Krisztus = (héber: Messiás) Felkent Jézus = (héber: Jöhósua) Jahve szabadít, az Úr szabadítása. A görög Szótér jelentése: szabadító, megtartó, megmentő, segítő, gyámolító. Jézusra vonatkoztatva: Megváltó, Üdvözítő Immánuel = Velünk az Isten. Jézus nevére mondja ezt a Szentírás.
19
4Móz 24,17 • „csillag származik Jákóbból” – Bálám jövedölése Ézs 7,10–14 • Immánuel-jövendölés: egy fiatal nő teherben van, és fiút szül Ézs 9,5–6 • Gyermek születik: a Messiás gyerekként jön el, és nem felnőttként, és titokzatos lesz a születésének körülménye. Ézs 11,1–10 • Vesszőszál Isai törzséből
• A napkeleti bölcsek: a legtöbb magyarázó szerint babiloni csillagjósok voltak. Isten a
saját népének egyértelműen megtiltotta, hogy a csillagokat kémleljék, és azok segítségével kutassák a jövőjüket (5Móz 4,19; 18,10). Jézus születése táján valóban különös égi jelenség tanúi lehettek az emberek. A fényes csillagot naprendszerünk két hatalmas bolygójának, a Jupiternek és a Szaturnusznak az együttállása hozta létre. A Jupitert királyi csillagnak tekintették akkoriban, a Szaturnuszt a zsidó nép csillagának tartották, a Halak csillagkép pedig a végidők jegyének számított. Az asztrológusok nyelvén ez azt jelentette, hogy kezdetét vette a világ utolsó korszaka, és megszületett a zsidók között ennek a korszaknak a királya. Máté evangélista arra hívja fel ezzel a figyelmet, hogy Isten azok számára is elérhetővé tette ezt a hírt, akik nem tartoztak a választott néphez.
1. Mondjatok példákat a környezetetekből arra, hogy milyen tevékenységeket tartanak az emberek a legfontosabbnak a karácsonyi készülődésben! 2. Szerintetek hogyan kellene keresztyén emberként karácsonyra készülnünk? Miért fontos elcsendesednünk a karácsony előtti adventi időszakban, bűnbánati alkalmakon, imádságos lélekkel és alázattal Isten előtt?
20
21
III. Jézus tanításának kezdetei, megkeresztelkedése és megkísértése Az alábbi kép alapján beszélgessetek a kísértésről, és a kísértésben való megállásról!
1. Jézus megkeresztelkedése (Mt 3,13–17) 1.1. Keresztelő János Jézust Zakariás és Erzsébet fia, János keresztelte meg, aki ezután kapta a Keresztelő előnevet. Már születése előtt Istennek szentelték. Felnőtt korában az ószövetségi prófétákhoz hasonlóan élt, Isten akaratát hirdette. Kivonult a Jordán folyó melletti pusztaságba. Teveszőr ruhát és a derekán bőrövet viselt, tápláléka sáska és erdei méz volt. A beszédeiben a megtérésre buzdította az embereket. Nem elég Ábrahám utódának születni (Mt 3,9), Isten akarata szerint kell élni, a megtérés gyümölcsének látszani kell az ember életén (Mt 3,8) ahhoz, hogy az ember elkerülje Isten ítéletét. Bűnbánatot kell tartani. Hátat fordítani a bűnös életnek. János igehirdetésére mindenféle néprétegből megtértek, szadduceusok és farizeusok is (Mt 3,7). Miután megvallották bűneiket, alámerítette őket János a Jordán vizébe, hogy kifejezze ezzel a 22
megtisztulás szükségességét. János megprófétálta, hogy jön valaki, aki majd Szentlélekkel fog keresztelni (Mt 3,11). Magáról tudta, hogy ő csak Jézus útkészítője volt. 1.2. A keresztelés eseménye Jézus nyilvános működésének a kezdetén keresztelkedett meg. Neki nem volt szüksége arra, hogy bűnbánatot tartson, ezért nem is olvasunk erről. Jézus mégis megkeresztelkedett. Nyilvánosan felvállalta, hogy az emberekkel sorsközösséget vállal. Jézus megkeresztelkedésekkor két különleges esemény is történt. Az egyik, hogy az ég megnyílt, és Isten Lelke galamb formájában rászállt Jézusra (Mt 3,16). A másik csodálatos esemény az volt, hogy az Atya megszólalt, és kijelentette, hogy: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.” (Mt 3,17) Jézus megkeresztelkedésekor a Szentháromság mindhárom személye megjelent: Jézus emberi testben, az Atya, mint egy hang, aki szól a Fiúhoz, és a Szentlélek galamb formájában.
Egy ismeretlen festő, a 19. század közepén így ábrázolta Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyónál. Chiangmai, Thaiföld 23
2. Jézus megkísértése (Mt 4,1–11) Mielőtt Jézus hirdetni kezdte volna a világban Isten országának az eljövetelét, elvonult a világtól, hogy csak Istennel legyen. Az emberekért vállalta Jézus a 40 napos pusztai böjtöt és megkísértést. Azért, hogy átélje a mi kísértéseinket. A 40 a kipróbálás száma: például az Ószövetség népének 40 évi vándorlása a pusztában. A Sátán kísértette Jézust háromszor. 2.1. A Sátán első kísértése Jézus változtassa át a köveket kenyerekké.
Jézus válasza: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.” (Mt 4,4)
Az első kísértés akkor jött, amikor Jézus megéhezett. A Kísértő nem vonta kétségbe azt, hogy Jézus az Isten Fia, de azzal kísértette, hogy az ebből fakadó erőt használja a maga javára, saját szükségleteinek azonnali kielégítésére. Jézus azonban ellenállt. Számára fontosabb volt, hogy Istennek akaratát kövesse. 2.2. A Sátán második kísértése Jézus ugorjon le a templom párkányáról, Isten angyalai úgyis megmentik.
Jézus válasza: „Meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!” (Mt 4,7) A jeruzsálemi templom modellje, mely ma az Izraeli Múzeumban található. A templom legmagasabb pontjára vitte fel a Sátán Jézust, ami jóval a város fölött volt
24
Miután az első kísértést Jézus egy szentírási idézettel hárította el, a Sátán egy zsoltáridézettel támadott. „Angyalainak parancsot ad, és kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.” (Mt 3,6) Jézus nem hajlandó arra, hogy öncélú csodát tegyen. A kísértés Isten ellen irányul, az isteni hatalmával való visszaélés lenne. 2.3. A Sátán harmadik kísértése Megígéri, hogy a világ minden országát és dicsőségét adja Jézusnak.
Jézus válasza: „Meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” (Mt 4,10)
A Sátán Isten helyét akarta elfoglalni. Egyrészt azt ajánlotta fel Jézusnak, ami nem az ő tulajdona. Mert a világ Istené (Zsolt 50,12), hiszen Ő alkotta. Másrészt az Istennek kijáró imádatot magának akarta kérni. Jézus nem azért jött, hogy földi hatalmat szerezzen. És pontosan tudta, hogy csak Istent illeti meg az imádat. A Sátánnak ez volt az első kísérlete arra, hogy Jézust eltántorítsa attól, hogy küldetését teljesítse. Jézus azonban hűséges volt Istenhez a legnehezebb helyzetek között is. Sem ez a közvetlen kísértés, sem pedig a szenvedések nem tudták megakadályozni azt, hogy mindvégig Isten akaratát kövesse. Bűntelen maradt, így tudta küldetését teljesíteni, azaz megváltani a világot a bűneiből.
nazír = olyan ember, aki egy adott időre fogadalmat tett arra, hogy Istennek a szokásostól odaszántabb módon szolgál (4Móz 6,9–12). Tilos volt a borivás, a hajvágás és halott érintése. Sámson és Sámuel azon kevesek közé tartozott, akik egész életre nazírságot fogadtak (Bír 13 és 1Sám 1,11). Az Újszövetség idején is élt ez a gyakorlat, Keresztelő János is nazír volt. esszénusok = a farizeusok és a szadduceusok mellett a harmadik legjelentősebb vallási csoport volt. Szigorú szabályok szerint éltek. Várták a végítéletet, ami miatt megtérést hirdettek. A Holt-tengernél Qumránban találtak olyan iratokat, amelyek esszénus könyvtárból maradtak fenn. keresztség = az eredeti kifejezés azt jelenti: bemerítés, ami arra vonatkozik, hogy a megkeresztelendő teljesen a víz alá merül. Az alámerülés a bűnnek való meghalást jelképezi, a kiemelkedés az új életre való feltámadást.
25
Zsolt 91,11–12 • a Sátán idézi ezt a két verset, amikor másodjára megkísérti Jézust 5Móz 6,13 • az Úr tiszteletére szólít fel
• A Holt-tengeri tekercseket 1947-ben találta meg Qumránban egy kecskepásztor.
Agyagkorsókban voltak elrejtve, viasszal légmentesen lezárva, így maradtak épen. A Kr. e. 2. és 1. sz. közötti időből származnak. Ószövetségi tekercseket és egyéb vallásos iratokat tartalmaznak. A legjelentősebb lelet az Ézsaiás könyve. Vörösréz tekercset is találtak, ami egyedülálló a világon.
1. Sorolj fel bibliai példákat, amikor Isten választottai kísértésekbe estek! 2. Közülük ki és hogyan tudott talpra állni a kísértéseiből? 3. Játsszatok „bizalomjátékot” annak szemléltetésére, hogy nehéz helyzetekben, kísértéseinkben is lehet bátran Istenhez menekülni: bízhatunk abban, hogy Ő megsegít! A játékot két szereplő játssza: az első játékos háttal áll a másik játékos előtt, és hátradől; a másik játékos pedig elkapja. Ezután az osztályközösség tagjai elmondják a véleményüket mindkét játékos viselkedéséről, majd a játékosokat is megkérdezzük, hogy milyen érzés volt a játék közben a másikra hagyatkozni. 4. Mi történik a templomban egy keresztelés alkalmával? Csoportmunkában írjátok le részletesen egy keresztelés liturgiáját, majd hasonlítsátok össze az ágenda szövegével, hogy mennyire sikerült emlékezetből felidéznetek!
26
IV. Jézus és a tanítványok Beszélgessetek arról, hogy mit jelenthetett tanítványnak lenni Jézus korában, és mit napjainkban!
1. Kik voltak a tanítványok? Az Ószövetségben a „tanítványság” fogalma nem létezik. Van szó mester és tanítványa közötti kapcsolatról például Illés és Elizeus esetében, vagy találkozhatunk prófétatanítványokkal, de ez nem felel meg a hagyományos mester-tanítvány kapcsolatnak. Az Újszövetség ezen a téren is újat hoz. Mind a négy evangélium kiemeli, hogy Jézusnak munkássága elejétől kezdve voltak olyan társai, követői, akikkel szoros életközösségben élt 3 éven keresztül (Mk 3,14). Jézus maga választotta ki, hogy ki legyen az a 12 tanítvány, akik tanúi lesznek a szavainak, tetteinek, csodáinak, személyének, majd halálának és feltámadásának. Akiket kiválasztott, azokat személyesen hívta el. A különböző jellemű embereket a Krisztus iránti szeretet formálta közösséggé. A tanítványok küldetést kaptak arra, hogy bizonyságot tegyenek Jézusról. A közvetlen tanítványi körön kívül a Biblia tanítványként említ 72 olyan embert is, akik hittek Jézusban, de nem voltak Vele mindig, és nem mentek Vele mindenhova. Jézus megbízta őket azzal, hogy kettesével járják a településeket, és tanítsák az embereket Istenről. Szavaikat igazolták csodákkal is (Lk 10,1–20). Jézus feltámadása után a tanítványokat apostoloknak kezdték nevezni. Az apostol szó jelentése: küldött. A feladatuk a misszió lett, azaz az emberek Istenhez való hívása és Jézus tanításának közvetítése. Jézus halála után az apostolok igehirdetése és missziója nyomán alakultak meg sorra a keresztyén gyülekezetek.
27
A tanítványok neve versbe szedve: Péter volt az első, kit követett András, Jakab, János, Fülöp, Bertalan és Tamás, Máté, Jakab, Simon, Taddeus és Júdás, Így nevezi őket sorban a Szentírás.
1.1. Péter Eredetileg Simonnak hívták. Apja neve Jóna volt (Mt 16,17). Bétsaidából származott (Jn 1,45), később Kapernaumba költözött. Házas ember volt (Mk 1,30). Halászként kereste a kenyerét. Jézus munka közben szólította meg, majd hívta el testvérével, Andrással együtt, hogy kövessék Őt (Mt 4,18–22). Azonnal küldetést is adott nekik, amit így nevezett: emberhalászat. Jézus adta neki a Kéfás (arám szó) nevet, ami kősziklát jelent (Jn 1,42). Ennek a görög fordítása a Petrosz. A tanítványok közül leggyakrabban őt említi a Szentírás. Jézus maga mondta neki a következőt: „Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem majd fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta.” (Mt 16,18) Ezzel azonban nem Péterre építette az anyaszentegyházat, hanem arra hitvallásra mondta, amit ezt a kijelentést előzte meg. A „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia” hitvallás az a kőszikla, amin az egyház felépül. Péter Jézus tanítványai között kiemelt helyet foglalt el: Jakabbal és Jánossal együtt Jézus legbizalmasabb belső hármas tanítványi körébe tartozott (Mk 9,2). Jézus életének legfontosabb eseményeinél jelen volt (Mk 9,2). Az evangéliumok bizonyságtétele szerint az első keresztyén hitvallást ő fogalmazta meg: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt 16,16) Jézus elfogásakor megtagadta Őt háromszor, de Mestere iránt érzett szeretetét is háromszor vallotta meg később. Pünkösdkor az ő bizonyságtételét hallgatva tértek meg háromezren. Eleinte a pogányok között, majd főként a szórvány zsidóság körében hirdette az evangéliumot. Utolsó éveiben a hagyomány szerint Rómába ment, a gyülekezet püspöke lett, és valamikor Kr. u. 64-67 között Pállal egy időben szenvedett mártírhalált: keresztre feszítették fejjel lefelé. 28
A Genezáreti-tó (Galileai-tenger) látképe. Jézus tanítványai közül többen halászok voltak, akik ezen a tavon végezték napi munkájukat 1.2. András Neve a görög andreasz („férfias”) szóból ered. Simon Péter testvére volt, Jóna fia. Ő is kapernaumi halász volt. Keresztelő János tanítványa volt, ő irányította figyelmét Jézusra. (Jn 1,40) Keresztyén legendák szerint Akhája helytartójának feleségét is megtérítette, ezért a férj kereszthalálra ítélte, így halt meg Patraszban X alakú kereszten. 1.3. Jakab János testvére volt, Zebedeus fia, halász. Jézus legbizalmasabb belső hármas tanítványi körébe tartozott. A keresztyén hagyomány szerint Hispániában is térített, ezért a spanyolok ma is nagy tisztelettel emlegetik. Jézus megjövendölte mártíriumát (Mk 10,39), amely be is következett, amikor I. Heródes Agrippa kard által kivégeztette (ApCsel 12,2). 1.4. János Jakab testvére, Zebedeus fia, halász volt. Családja valamivel jobb módú lehetett, mint Péteré és Andrásé, ugyanis a halászatnál bérmunkásokat alkalmaztak (Mk 1,20). Jakab mellett mindig második helyen említik, ez arra utal, hogy János lehetett a fiatalabb kettőjük közül. Jézus bizalmas baráti körében ő volt a „szeretett tanítvány” (Jn 19,26). Pünkösd után Péter társaként találkozunk vele. Együtt gyógyítottak, kerültek börtönbe és szabadultak ki (ApCsel 3–4). Efezusban telepedett le hosszabb időre, ahonnan Patmosz 29
szigetére vonult száműzetésbe. A hagyomány szerint Efezusban halt meg (a tanítványok közül egyedül természetes halállal), sírja ma is ott látható. 1.5. Fülöp Bétsaidából származott. Jézussal a Galileába vezető úton találkozott. Ekkor már kereste azt a Messiást, akiről a próféták írtak. Azonnal felismerte Jézusban a megígért Üdvözítőt, Akit első szavára követett. Azonnal továbbadta a hírt egy izráelitának: Nátánaélnek, akit oda is vezetett Jézushoz (Jn 1,43–51). János evangéliuma úgy tekint Fülöpre, mint közvetítőre a zsidóságot körülvevő görögök, azaz a hellenista kultúra felé. A legendák szerint Szkítiában térített, és 87 éves korában feszítették keresztre. 1.6. Bertalan A szinoptikusok és az Apostolok Cselekedetei említik a nevét apostolként. János nem említi. Arra következtetnek az írásmagyarázók, hogy a szinoptikusok Bertalan nevű tanítványa azonos a jánosi Nátánaéllel, ugyanis minden esetben Fülöppel együtt szerepel. A hagyomány szerint Bertalan Indiában térít. Halála előtt megkínozták, és őt is fejjel lefelé feszítették keresztre. 1.7. Tamás A szinoptikusoknál nem találunk róla információt, de János evangélista említést tesz belső vívódásáról Jézus követésében: „Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele együtt!” (Jn 11,16) „Uram, nem tudjuk, hova mégy.” (Jn 14,5) Hűségesen követte Jézust földi munkássága során. Amikor a Feltámadott megjelent a többi tanítványnak, éppen nem volt jelen. Ezért azt mondta, hogy csak akkor hiszi el, ha látja és megérintheti Jézust. „Ha nem látom… és nem érintem meg…, nem hiszem.” (Jn 20,25) Amikor azonban találkozott a Feltámadottal, elég volt látnia Őt, és hitt. A legenda szerint Indiában térített, ahol egy bálványszobor ledöntése miatt ölték meg. 1.8. Máté Alfeus fia, eredetileg Lévi nevű vámszedő volt. Hivatásából adódóan nem tartozott a vallásos zsidó emberek közé. Jézus őt is a munkája mellől hívta el. A követésre hívó szóra azonnal ott is hagyta a pénz világát. Házában evett Jézus a vámszedőkkel és a bűnösökkel. Ő Máté evangéliumának a szerzője. 30
1.9. Jakab Alfeus fia, így Máté testvére volt. Kis Jakabnak nevezték (Mk 15,40). Anyja, Mária is Jézus követői közé tartozott. 1.10. Simon Lukács evangéliuma szerint Simon zélóta volt (Lk 6,15), vagyis elhívása előtt egy olyan buzgó vallásos csoportnak a tagja, akik számára a szabadság, a függetlenség volt a legfontosabb. A legenda szerint vértanúhalált halt Egyiptomban. 1.11. Júdás (Taddeus) Jézus két tanítványa is viselte a Júdás nevet. Taddeus Jakab fia. A hagyomány szerint ő is Egyiptomban térített Simonnal – középkori ábrázolásokon is együtt láthatók. 1.12. Júdás (Iskáriótes) Mellékneve származási helyére utal (Iskáriót). Jézus rábízta a tanítványok pénzének kezelését, nála volt az „erszény” (Jn 12,6; 13,29). A főpapokhoz önszántából ment el, és ajánlotta fel, hogy elárulja nekik Jézust (Mt 26,14–26). Amikor azonban Jézust elítélték, már megbánta tettét, de nem talál megnyugvást bűntudatában, és véget vetett az életének. (Mt 27,5)
A 12 apostol szobra a montserrati kolostor bejáratánál 31
2. Jézus tanítványának lenni napjainkban Mai értelemben tanítványoknak nevezhetjük azokat is, akik Krisztus követői. Az egyháztörténelem során is olvashattunk ilyen elkötelezett, hívő emberekről. Napjainkban, a hitüket komolyan vevő keresztyének is idetartoznak. Róluk a Biblia a következőket mondja: • elhívottak; • Jézus feladatot ad nekik; • szeretetközösségben vannak Jézussal, és más tanítványokkal; • tanulók. Jézus a Mester, aki tanít az Istenben hívő boldog életre, Isten akaratának a keresésére; • Jézus munkatársai. Munkájuk a missziói parancs alapján az, hogy az emberek közé menjenek a világba, és tanítsanak Krisztusról, bizonyságot téve Róla; • tanúk. Jézus tanúiként akár a szenvedésben is követik Őt; • a tanítványság nem mindig egyszerű, mivel Isten akaratának való engedelmességet kíván. Ez sokszor összeütközést jelent az emberekkel, sőt akár mártírságot is.
mester = Jézust így szólították a tanítványai. Arra utal, hogy hasonlóan a rabbikhoz és írástudókhoz, Ő is tanított. Azokat tanította, akiket maga hívott követésre. apostol = görög eredetű szó azt jelenti: küldött. Jézus tanítványait nevezi így a Biblia Jézus mennybemenetele után. Az elnevezés arra utal, hogy Jézus kiküldte őket a világba, hogy hirdessék az evangéliumot. Ők lettek az első gyülekezet vezetői. emberhalász = Jézus kifejezése, az evangélium hirdetőjét nevezi így, aki a világból, a kárhozatba vezető életből kimenti a felebarátját.
Jer 16,16 • Arról ír Jeremiás, hogy Isten halászokat hív, akik majd a fogságba került népet, mint halakat a háló összegyűjtik, és visszaviszik a hazájukba. Mt 4,18–22 • Jézus a Galileai-tenger partjáról két testvérpárt, négy halászt (Péter, András, Jakab és János) hívott el a követésére. Ők lettek az első követői. Jakab és János apjukkal, Zebedeussal együtt halásztak. Az elhívásuk után apjukat és a hálót ott hagyták, és követték Jézust. 32
Mk 2,13–17 • Jézus elhívta Lévit (Mátét) a vámszedőt, aki azután a Mestert és követőit a házába fogadta. A vendégek között voltak vámszedők és bűnösök. Emiatt a farizeusok és az írástudók bírálták Jézust. Jézus azt mondta, hogy azért jött, hogy a bűnösöket hívja megtérésre. ApCsel 16,1 • Tanítványnak nevezi Timóteust, aki Krisztus követője lett.
• A halászat fontos foglalkozás volt Palesztinában, mindennap ettek halat az embe-
rek. Tengerben nem halásztak, csak tavakban. Hálóval és szigonnyal is fogtak halat. A Genezáreti-tó környéki települések lakosságának a fő foglalkozása a halászat volt. Galileai-tenger valójában egy tó a Jordán völgyben. Az idők során több neve is volt. Legkorábban Kinneret-tónak hívták (4Móz 34,11; 5Móz 3,17; Józs 12,3; 13,27), Jézus idejében Genezáreti-tónak (Lk 5,1) és Galileai-tengernek egyaránt (Mt 4,18) nevezték, majd a Kr. u. 2. században Tibériás-tenger (Jn 6,1) lett a neve, ma ismét Kinneret-tó. Kapernaum volt a halfeldolgozó ipar központja. Emiatt a lakosság létszáma Jézus korában jelentősen megnövekedett. A tanítványok közül Nátánáel, Fülöp, Péter és András is így költöztek ide. Keresztelő Jánosnak is voltak tanítványai. Jézus legelső tanítványa eredetileg az ő tanítványa volt (András). Aszketikus szabályok szerint éltek tanítványai. (Mt 9,14)
• • •
1. Képzeld el, hogy Péter találkozik egykori halásztársával, és az rákérdez, hogy mi értelme volt Jézus követésébe beállni. Mit felelhetett volna erre Péter? 2. Válassz ki egyet Jézus tanítványai közül, és készíts vele képzeletbeli riportot! Te legyél a riporter, a padtársad az egyik tanítvány (a leckében találsz segítséget a tizenkét tanítványhoz). Az elkészült riportok közül olvassatok fel minden tanítványról egyet-egyet! 3. Hallottál-e már arról a fiatalemberről, aki már eddig több millió fiatalnak beszélt Isten szeretetéről? Nick Vujicic a neve. Okostelefonod segítségével nézd meg az alábbi helyen található információkat róla, és beszélgessetek arról, hogy miért fontos az, amit tesz! 4. Véleményed szerint mi jellemzi azt a keresztyén embert, aki hiteles mások szemében? Mit gondolsz, hogyha valaki egy másik embernek Jézusról akar beszélni, akkor mi az, amit mindenképpen feltétlenül el kell mondania? 33
