Achs Károly: Az ige testté lett Jn 1, 1-14
A
mi a karácsonyi eseményt illeti, János elbeszélése lényegesen különbözik a többi evangéliumétól. Nála nem hallunk pásztorokról, bölcsekrıl, ı visszamegy a kezdetig, a világ teremtése elıtti idıkig. Kezdetben, mindent megelızıen vala az Ige - halljuk. Az az Ige, amely Istennél volt és aki Isten volt, az az Ige, aki által lett minden, ami lett. Ebben az a nagy evangélium szólal meg, hogy a világ története nem független Jézus Krisztus történetétıl. A világ története, az ember élete nem valamilyen tragikus bukás következménye, amiként azt a János korbeli vallásos és filozófiai gondolkodás, az ún. gnoszticizmus tanította. A világ, az ember kezdete abban a Krisztusban van, aki a kezdet és a vég, aki teljes kegyelemmel és igazsággal. A világ története, az ember élete tehát nem gazdátlan, sorsára hagyott, ezt a történetet, az embert Krisztus vállalja. El egészen odáig, hogy az Ige testté lett. Ezt a hatalmas távlatot és összefüggést látva lesz számunkra a karácsony nem csupán egy-két napra szóló hangulat, hanem a hétköznapok ereje és öröme. Az igében sötétségrıl is hallunk. A Biblia nem hallgat errıl. A Biblia nem egy álomviCorreggio: Krisztus születése lágról, hanem a valóságos világról beszél. János nem szól arról, honnan ez a sötétség. A tényt közli, annak megállapítását, hogy ez van. Mit értsünk ezen? Az ellentéte, a világosság felıl tudjuk ezt megérteni. A vilá-
2008. december 25.
2
gosság felıl, amely által az ember tájékozódni tud a világban. Megkülönböztetni a helyes utat a tévestıl. Világosság kell, hogy az ember megértse önmagát, a feladatát, küldetését, hogy mi végre van a világban. A világosság távlatot, perspektívát nyit, megláttatja az élet értelmét, azt, hogy van miért élni, küzdeni. Röviden: az élet lehetıségét jelenti. A sötétség: ahol ez nincs meg. A ”nincs”, a ”semmi”. Az, hogy az életnek nincs célja, értelme, szépsége. Az üresség, a semmi vesz körül, a halál némasága, ahol csak vegetálni lehet egyik napról a másikra. Esetleg kiélni önmagunk szők kis világát és kis hiúságai. Ez a ”nincs”, ez a ”semmi”, ez a sötétség bizony létezik. És ezt nem elmondásokból tudom, hanem saját tapasztalatból. Bizonyára ti is tudjátok, ugyancsak saját tapasztalatból, hegy ez van. Ráül, rátelepszik az emberre, körülfogja, mint a hínár, és húzza lefelé. Ide jött Jézus. Nem véletlen, hogy amikor az evangéliumok a karácsonyról szólnak, éjszakáról is szólnak. Éjszaka ragyog fel a csillag fénye a bölcsek elıtt. Éjszaka van, amikor Isten dicsısége megjelenik a pásztoroknak a betlehemi mezık felett, s hangzik a híradás: hirdetek nektek nagy örömet, Megtartó született ma néktek. És gondoljuk csak egy kicsit végig az ı életét, milyen félelmetes sötétség veszi İt körül. A vendégfogadóban nincs számára hely, kiszorítva az emberek társadalmából egy istállóban születik meg. És nemcsak az emberek, egyáltalán: az élık között sincs számára hely. Alighogy megszületik, szülei Egyiptomba menekítik, mert Heródes halálra keresi. És sötétség borult rá, amikor életét odaadva, meghalt a kereszten. Ez arról beszél, és azt hirdeti, hogy Jézus Krisztus nem felszínesen, csupán az élet peremén van velünk ebben a világban, hanem egészen mélyen. İ, aki teljes kegyelemmel és igazsággal, az Isten szeretetével, ott van, ahol az ember van, ahol te vagy. Ott van a legkétségbeejtıbb elhagyottságban, ahol egy özvegyasszony egyetlen fiát temeti, és visszaadja neki gyermekét. Ott van a betegek, vakok, sorvadásosok sokasága között, ahol nem hallatszik nevetés, hogy megkérdezze: ”akarsz-e meggyógyulni?” Ott van, ahol az ember elbukik, ahol fél, ahol szenved, hogy bőnbocsánatot adjon, egy új élet ajándékát. Gyönyörően beszél errıl Dosztojevszkij Karamazov testvérek címő regényében Zoszima sztarec egy férjgyilkos asszonynak: ”Ne félj semmitıl, és ne búsulj. Csak a bőnbánat ne apadjon ki belıled - akkor az Isten mindent megbocsát. Nincs és nem is lehet olyan bőn az egész világon, amelyet meg ne bocsátana az Úr, hogyha szívbıl megbánják. És emberfia nem is követhet el olyan bőnt, amely kimerítené az Isten végtelen szeretetét. Vagy lehetséges olyan bőn, amely túlhaladná az isteni szeretetet? Csak a bőnbánattal törıdj szakadatlanul, a félelmet pedig őzd el. Hidd el, hogy az Isten úgy szeret, ahogy el se tudod képzelni, hogy bőnöddel együtt és bőnödben is szeret. Régen megmondatott, hogy az égben jobban örülnek egy megtérı bőnösnek, mint tíz igaznak. Menj hát, és ne félj.” És ehhez hozzáteszi: ”Ha egyszer én, egy ugyanolyan bőnös ember, mint te vagy, meghatódom sorsodon és megsajnállak, mennyivel inkább megszán az Isten.” Igen, a világosság a sötétségben fénylik. És ezért nem igaz a ”nincs”, a ”semmi”. Hogy nincs értelme, nincs távlat, megoldás, lehetıség. Az Ige, aki teljes kegyelemmel és igazsággal, testté lett és lakozott közöttünk. İ van. És hirdeti: ne féljetek, én vagyok. Végül még egyet. Az igében hallunk Keresztelı Jánosról, aki jött tanúbizonyságul, ”hogy bizonyságot tegyen a világosságról.” Íme az egyház, a gyülekezet, valamennyiünk egyedülálló lehetısége: tanúsítani Isten szeretetének valóságát, hogy az Ige testté lett, és fénylik a világosság a sötétségben. Olyan feladat ez, amely tartalmat, értelmet ad az életnek. Emberek vannak, akik szeretetre vágynak. Talán csupán annyira, hogy észrevegyék ıket. Akik küszködnek sorsukkal, életük meg-
3
XI. évfolyam 40, karácsonyi szám
oldatlanságával, a ”nincs” bénító szorításával. Tanúsítani a világban, hogy az Ige, aki teljes kegyelemmel és igazsággal, testté lett, hogy a világosság fénylik a sötétségben, hogy a valóság sokkal több, mint az életet nem egyszer végletesen megpróbáló, kétségbeejtı tények. Így induljunk tovább, hogy tanúsítsuk a karácsony nagy örömét: az Ige testté lett, Megtartónk született, velünk az Isten.
Heti rendünk: Csütörtök (december 25.) Karácsony 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin terem], Farkas Dóra 10.00 Templom Dr. Fodor Ferenc ágendázik: Szabó Gábor 10.00 Kocsér Fekete Zoltán 11.30 Kopa iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.30 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Nyársapát Szabó Gábor 18.00 Templom Fekete Zoltán Péntek (december 26.) Karácsony 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 10.00 Templom Szabó Gábor ágendázik: Dr. Fodor Ferenc keresztel: Dr. Fodor Ferenc 11.30 Kopa iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 18.00 Templom Fekete Zoltán Szombat: 18.00 Hétvégi hálaadó-istentisztelet [Templom], Pap Ferenc Vasárnap (december 28.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Fekete Zoltán 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Fekete Zoltán 10.00 Kocsér Szőcs András 11.15 Kopa iskola [Szolnoki út 67.], Köteles Attila 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 18.00 Templom Szabó Gábor Szerda (december 31.) 10.00 Bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 18.00 Óesztendei hálaadó istentisztelet [Templom], Dr. Fodor Ferenc 19.00 Istentisztelet [Kórház], Köteles Attila Csütörtök (január 1.) Újév
2008. december 25.
4
9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Templom Szabó Gábor 10.00 Kocsér Dr. Fodor Ferenc 11.15 Kopa iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Nyársapát Szabó Gábor 15.00 Idısek otthona [Ady E. u. 16.], Fekete Zoltán 18.00 Templom Fekete Zoltán Szombat: 18.00 Hétvégi hálaadó-istentisztelet [Templom], Pap Ferenc Vasárnap (január 4.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Dr. Fodor Ferenc 10.00 Kocsér Szabó Gábor 11.15 Kopa iskola [Szolnoki út 67.], Szabó Gábor 11.15 Fıis-kola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 18.00 Templom Fekete Zoltán
Eltemettük: Radics József (Demeter Judit férje) élt 57 évet, Homolytája d. 12. Bárándy Béláné (szül.: Rácz Irén) élt 67 évet, Szolnoki út 137. özv. Molnár Józsefné (szül.: Illés Erzsébet) élt 94 évet, Dugonics u. 14.
Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl 38.000,– forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. Az elmúlt vasárnapi istentiszteletek perselypénzének összege: 42.925 Forint volt. Isten áldja meg a jószívő adakozókat!
. Megjelent és kapható az iratterjesztésben és a Lelkészi Hivatalban „A mi süteményeink 2.” címő receptfüzet, mely a nagy sikerő 2008. évi Süteményfesztivál finomságai elkészítésének titkait fedi fel. Szintén megvásárolható még az általános iskola gondozásában elkészült „Aranyos karácsonyváró” címő kiadvány.
5
XI. évfolyam 40, karácsonyi szám
Gondolatébresztı és Ismeretbıvítı sorok Karácsony történetéhez Karácsony, azaz a mi Urunk Jézus Krisztus test szerint való születésének ünnepe (Huszár Gál kifejezése 1574-es énekeskönyvében) a Szentírásban nem köthetı pontos dátumhoz, ill. ünnephez. Éppen ezért lehetetlen Jézus Krisztus születését akként pontos naphoz vagy ünnepi idıszakhoz kötni, mint pl. Húsvétot vagy Pünkösdöt. Két körülmény azonban segít a történelmi korszak és a feltételezett év meghatározásában: (1) Augusztusz császár népszámlálása (Lk 2,1-2); (2) a napkeleti bölcsek által látott („betlehemi”) csillag (Mt 2,2), avagy inkább csillagegyüttállás (konstelláció). A Jupiter és a Szaturnusz együttállása ebben az idıszakban gyors egymásutánisággal, egy éven belül háromszor volt látható. A csillagászok szerint annyira „közel” (természetesen a világegyetem mértékegységei szerint) kerültek egymáshoz ekkor ezek az égitestek, hogy földi nézıpontból egy rendkívül fényes csillagot láthattak. Az ókori világban – forrásaink szerint – a Szaturnuszt a szombat és/vagy a zsidóság csillagjegyeként, a Jupitert pedig királyi csillagként tartották számon, innen érthetı, hogy a napkeleti (babiloni-perzsa gyökerő) bölcsek (igazából talán inkább papok) Izráel földjére és Jeruzsálembe jöttek (majd a csillag nyomán Betlehembe jutottak, hogy a cseperedı Istengyermek elıtt hódoljanak), hogy megtudakolják a fényes csillag titkát és kiváltó okát. Az égi jelek az ókori vallások világában mindig értelemmel, üzenettel bíró, kijelentésszerő jelenések voltak (pl. napfogyatkozás, nappali sötétség, nagy fényesség stb.). Az az igény, hogy Krisztus Urunk földi születését ünnepelje a keresztyén egyház, a bibliai idıkön túli idıben, a korai óegyház gyakorlatában jelentkezett. Tudomásunk van arról, hogy mintegy 4-5 idıpont – közöttük tavasziak is – forgott a köztudatban, ezek közül kettı: december 25-e és az általunk Vízkereszt néven ismert január 6-a szilárdult meg a Krisztus utáni IV. századra. Mint köztudott, Karácsony a „legfiatalabb” keresztyén ünnep a maga mintegy 1600 életévével. A tudományos kutatás konszenzusa szerint a Kr.u. 300-as évek 30-as éveiben, Konstantin császár idejében vezették be Rómában a december 25-ét mint Jézus Krisztus megtestesülésének ünnepét. E császár rendelte el többek között a római születés temploma építését, valamint 321. március 7-én kihirdetett rendeletében a vasárnap, azaz az Úrnapja általános heti pihenınapként való megünneplését. Kr.u. 354-bıl fennmaradt egy római naptár, amely a vértanúk emléknapjait tartalmazza, ott bukkan fel december 25-e vonatkozásában egy rendkívül fontos adat: „Natus Christus in Betleem Iudeae” (Krisztus júdeai Betlehemben való születése; pontosabban: Krisztus született a júdeai Betlehemben). A december 25-e pogány ünnep volt, amely a téli napfordulóhoz (december 21-22.) kapcsolódott: ekkor ülték meg a Gyızhetetlen Nap(isten) (Sol Invictus) születésnapját. Ez természetesen a rómaiak császárkultuszához is erıteljesen kapcsolódott. A legújabb kutatás szerint azonban ez az ünnep egyáltalán nem volt ısi, így – habár a fény és a világosság ısi, egyetemes szimbóluma Krisztus születésével kapcsolatban is üzenettel bír (vö. Jn 1) – a keresztyénség és a születı egyház hit- és önvédelmi okokból „váltotta le” a napisten és a császárkultusz cirkuszi ünnepélyekkel megtartott kultuszát. Számukra nem a császár
2008. december 25.
6
volt úr (görögül: küriosz), hanem Krisztus az ÚR (küriosz), a világmindenség Királya, aki gyızedelmeskedett a sötétség és a halál hatalma fölött. Ez a gyızedelem születésével kezdıdött, amikor a betlehemi éjszakában a pásztorok Isten körülragyogó dicsıségét, hatalmas és tiszta fényességét (Lk 2,8-9) látták és tapasztalták. Úgy tőnik, hogy a karácsonyi ünnepkör két meghatározó pontja: Karácsony és Vízkereszt az ünnepek és hagyományok összetalálkozásaként szilárdult meg és egyesült. A december 25-i születésünnep a nyugati világból indult kelet felé hódító útjára, míg a Megjelenés (Epifánia, Urunk megkeresztelkedése; más néven: a fények ünnepe) ısi január 6-i ünnepnapja keletrıl nyugatra. Tudvalevı, hogy a naptárkülönbségek miatt (is) egyes ortodox egyházak a Karácsonyt a mai napig kb. két hetes „csúszással”, azaz Vízkereszthez kapcsolva ünneplik. Ma már az is egyértelmőnek tőnik, hogy Karácsony szavunk nem a latin incarnatio (megtestesülés, testet öltés) szó magyar megfelelıje, hanem ószláv eredető, és a téli napfordulóra utal (~kracsun jelentése: lépı, átlépı, fordulónap; napforduló), és jelölhette mind a téli, mind a nyári napfordulót, amit a különféle népek, vallások és kultúrák különbözı módon, de egyaránt megünnepeltek. Ünnepeljük az Úr 2008. esztendejében a Megváltó születését örömökkel és vigasságokkal, „mert a sötétség szőnni kezd, és az igaz világosság már fénylik” (1Jn 2,8). (Pap Ferenc)
Giotto: Krisztus születése
7
XI. évfolyam 40, karácsonyi szám
JUHÁSZ GYULA: Karácsonyi óda Csöndes az éj és csöndes a világ is, Caesar Augustus aranyos mosollyal Zárta be Janust, Mars fegyvere rozsdás: Béke a földön. Hallgat a germán és hallgat a pártus, Néma az indus és néma a hellén, Herkules távol oszlopa se rendül, Thule se mozdul. Már az aranykor új eljövetének Hírnökeit, a szomorú szibillát S a szőzi Virgilt födi földi sír és Hír koszorúja. S messzi mezıkön nyájaikat ırzı Pásztori népek nézik a derengı Új csillagot, mely aranyát elönti Jászoli almon, Hol mosolyogva és fázva az éjben, Szıkehajú és szelíd anya keblén, Most mutatod meg magad a világnak, Isteni gyermek!
2008. december 25.
8
Caspar David Friedrich: Napfelkelte
Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5., telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk:
[email protected], Honlap: http://refkoros.hu
A kiadvány ára: 25 Ft
