Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE

Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat

Nevelési Központ

INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA MÉRÉSI,

ÉRTÉKELÉSI, FEJLESZTÉSI RENDSZERE

Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat által fenntartott Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ mőködésére

Újszász, 2010. június

[FileName: D:\Nevelési_központ\MIP\IMP_2010_június\IMIP_2010_június_végleges.doc [CreateDate: 2010.06.22. 18:36:00 PrintDate: 2010.07.19. 14:09:00]

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Intézményi Minıségirányítási Program (IMIP) TARTALOMJEGYZÉK I.

Bevezetés ........................................................................................................................................ 3 I.1. A minıségirányítási program jogszabályi háttere .................................................................. 3 I.2. Az intézményünk bemutatása................................................................................................. 4 I.3. Az ÖMIP-ben megfogalmazott feladataink ........................................................................... 5 II. Minıségpolitika .............................................................................................................................. 7 II.1. Minıségpolitikai nyilatkozat.................................................................................................. 7 II.2. Minıségcélok, sikerkritériumok............................................................................................. 8 III. A vezetıség felelısségi köre .................................................................................................... 10 III.1. Minıségügyi vezetı ......................................................................................................... 10 III.2. Minıségfejlesztési csoport............................................................................................... 11 III.3. A minıségfejlesztési rendszer folyamatos felülvizsgálata............................................... 11 IV. Kulcsfolyamatok....................................................................................................................... 12 IV.1. Az intézményi munka tervezése ...................................................................................... 12 IV.1.1 Stratégiai tervezés........................................................................................................ 12 IV.1.2 Operatív tervezés ......................................................................................................... 13 IV.2. Az intézményi munka irányítása, vezetése, ellenırzése .................................................. 15 IV.2.1 Napi munka szervezése ............................................................................................... 15 IV.2.2 Belsı információáramlás biztosítása ........................................................................... 15 IV.2.3 A pedagógusok, bölcsıdei gondozók szakmai együttmőködése ................................. 18 IV.2.4 Kommunikáció partnereinkkel .................................................................................... 20 IV.2.5 Vezetıi ellenırzés........................................................................................................ 22 IV.2.6 Dokumentumok kezelése............................................................................................. 22 IV.3. Gondozás – nevelés – oktatás .......................................................................................... 22 IV.3.1 PR tevékenység............................................................................................................ 22 IV.3.2 Beiratkozás .................................................................................................................. 23 IV.3.3 Beszoktatás .................................................................................................................. 24 IV.3.4 Gondozó – nevelı – oktató – fejlesztı munka............................................................. 24 IV.3.5 Egyéni, kiscsoportos fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás.............................. 25 IV.3.6 Tanórán, gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozáson kívüli pedagógusmunka........................................................................................................................... 25 IV.3.7 Intézményi hagyományok, rendezvények szervezése ................................................. 26 IV.3.8 Gyermekek, tanulók értékelése.................................................................................... 26 IV.3.9 Diákönkormányzat mőködése ..................................................................................... 26 IV.3.10 Tankönyvek, fejlesztı eszközök tervezése-beszerzése ........................................... 26 IV.4. Gazdálkodás az erıforrásokkal ........................................................................................ 27 IV.4.1 Új munkatársak felvétele, munkakörébe való bevezetése ........................................... 27 IV.4.2 Munkatársak értékelése ............................................................................................... 27 IV.4.3 Munkatársak képzése................................................................................................... 29 IV.4.4 Gazdasági tervezés, gazdálkodás, beszerzés ............................................................... 29 IV.4.5 Infrastruktúra mőködtetése (biztonságos iskola megteremtése) .................................. 29 IV.5. Szervezeti kultúra fejlesztése ........................................................................................... 30 IV.6. Folyamatos fejlesztés biztosítása ..................................................................................... 30 IV.6.1 Tanulói, szülıi, dolgozói jelzések győjtése ................................................................. 31 IV.6.2 Indikátorrendszer ......................................................................................................... 31 IV.6.3 Partneri igény és elégedettség vizsgálat ...................................................................... 31 IV.6.4 Intézményi önértékelés ................................................................................................ 32 V. A minıségirányítási program végrehajtásának értékelése, felülvizsgálata,.................................. 33 VI. Legitimációs záradék................................................................................................................ 34

2. oldal


I. Bevezetés I.1. A minıségirányítási program jogszabályi háttere Minıségirányítási programunk a többször módosított Közoktatási törvény 40.§ (11), (12) bekezdése alapján készült. A hivatkozott törvényi szabályozás elıírja: (11) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. A minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minıségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minıségirányítási program). Az intézményi minıségirányítási programot az intézmény vezetıje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása elıtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (12) Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minıségirányítási programban meg kell határozni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minıségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minıségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körő intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minıségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelıtestület és a szülıi szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. A minıségirányítási program elkészítésének alapjául egyrészt intézményünk nevelési, pedagógiai, szakmai programja szolgált, mint az intézményi munka legfontosabb stratégiai és szakmai dokumentuma. Másrészt a fenntartó önkormányzat által elkészített Önkormányzati Minıségirányítási Program, mely tartalmazza az intézményünkkel kapcsolatos fenntartói elvárásokat, a fenntartó által megfogalmazott intézményi feladatokat, valamint intézményünk szakmai, pénzügyi, törvényességi ellenırzésének rendjét.

3. oldal


I.2. Az intézményünk bemutatása Intézményünk Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde, Nevelési Központ néven 2005. 08. 01. hatállyal, közös igazgatású, többcélú intézményként jött létre. Újszász Város Önkormányzata Képviselı-testülete 2008. augusztus 15-i hatállyal megváltoztatta az intézmény szervezeti felépítését, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal bıvítette. Az átalakítás miatt intézményünk neve is megváltozott, 2008. augusztus 15-tıl Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ néven szerepelünk. A Nevelési Központ Újszász városában a 0-16 éves korosztály nevelését-oktatását egységes pedagógiai elvek alapján végzi, illetve a szakszolgálat tevékenysége kiterjed a város teljes lakosságára. Az Újszászi Nevelési Központot négy intézményegység alkotja: Városi Bölcsıde a családban nevelkedı gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását- nevelését végzi. Felvállalja az enyhén fokban sérült gyermekek gondozását. Városi Óvoda kilenc óvodai csoporttal mőködik két épületben. Biztosítja a gyermekek harmonikus személyiségfejlıdését, figyelembe véve életkori és egyéni sajátosságukat, eltérı fejlıdési ütemüket. Vörösmarty Mihály Általános Iskola az 1-8 osztályos korú tanulók általánosan képzı intézménye. Biztosítja az általános iskolai nevelést és oktatást. Felkészíti a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Ellátja az eltérı tanterv szerint haladó tanulók nevelését, oktatását. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást nyújt a város lakosságának Nevelésünkben prioritást kap a gyermekszeretet, a megbecsülés, a másság elfogadása, a diagnózisra épülı egyéni fejlesztés. Elıtérbe helyezzük a gyermekek, tanulók egyéni képességeinek, értékeinek kibontakoztatását, személyiségfejlıdésük, fejlesztésük során. Programjainkban megfogalmazott nevelési céljaink, a gyermekek, tanulók harmonikus fejlesztése minden esetben összhangban történik az intézményegységeken belül, illetve az intézményegységek között. Kiemelt feladatként kezeljük: a gyermekek egészséges életmódra nevelését; ezen belül az óvodában a 4H alapelveinek maradéktalan megvalósítását; a környezet szeretetére, ápolására, védelmére nevelést; az egészséges táplálkozási kultúra kialakítását; s mindenek elıtt a gyermekek életét kitöltı változatos, spontán és szervezett mozgáslehetıség biztosítását, a kompetencia alapú nevelést, oktatást, a tehetséggondozást, a hátrány-kompenzációt, az integrációs nevelést- oktatást, a hatékony felzárkóztatást, mellyel az esélyegyenlıséget, a sikeres pályaválasztást erısítjük.

4. oldal


Alapfeladaton túli szolgáltatásainkkal is e célt szolgáljuk. Ezek: Bölcsıdében: Játszóház, gyermekfelügyelet Óvodában: Kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazása Komplex személyiségfejlesztés adaptált mozgásprogrammal Fogom a kezed, iskolára elıkészítı óvodai program Kedvesház alternatív program, kooperatív ismeretnyújtás, hídépítés az óvoda és a család között, eltérı szubkultúrák értékeinek közvetítése Séták, túrák, kirándulások Nyitott napok, közös rendezvények a szülıkkel 4H tevékenységek Gyermektánc Hitoktatás feltételeinek megteremtése Erdei óvoda és tábor Általános iskolában: Kompetencia alapú oktatás a matematika, a szövegértés-szövegalkotás, az idegen nyelv, az IKT és a szociális és életvitel kompetenciaterületeken Iskolaotthonos oktatás Hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség kibontakoztató nevelése-oktatása Osztott csoportokban idegen nyelv oktatása Úszásoktatás Gazdag és változatos szabadidıs programok Mővészeti alapoktatás Hitoktatás feltételeinek megteremtése Pedagógiai szakszolgálatban: Iskolapszichológusi szolgáltatás. Szakalkalmazotti közösségünket a stabilitás és egyenletes szakmai fejlıdés jellemzi. Munkatársaink igénylik a különbözı szintő továbbképzéseken való részvételt, önképzést. Munkaközösségeink célja a folyamatos megújulás biztosítása. Nevelési Központunkban évente saját lehetıségeink, valamint a társadalmi igények figyelembe vételével az egyéni intézményi profil kialakítása céljából igényfelmérést végzünk a szülık, tanulók, kollégák körében.

I.3. Az ÖMIP-ben megfogalmazott feladataink Fenntartói elvárások: az egymásra épülı intézménytípusok közötti szakmai együttmőködés jelenlegi formáinak bıvítése az intézményegységek közötti szakmai koordináció fejlesztése

5. oldal


a tehetség felismerésének, és folyamatos fejlesztésének biztosítása a beilleszkedési, magatartási, tanulási és szocializációs zavarokkal küzdı gyermekek/tanulók fejlesztése az integrált nevelés tartalmi, formai, módszerbeli kimunkálása, fejlesztése a helyi adottságok alapján az alapkészségek fejlesztésén túl az idegen nyelv oktatása, az informatikai képzés, továbbá a hagyományırzésen alapuló mővészeti oktatás, a környezettudatos nevelés, a tanulók egészséges életmódra nevelése – testnevelés és sport eszközeivel - kapjon prioritást a középiskolába történı beiskolázás eredményességének követéses vizsgálata /szándék- felvétel- eredmények / vezetıkkel szemben: támogató szponzorok megnyerése, pályázatok készítése a forrás kiegészítéséhez, az intézmény imázsának erısítése intézményegységekkel szemben: az intézményrendszer hatékony és hatásos mőködése érdekében az intézményi minıségirányítási rendszer mőködtetése és fejlesztése.

6. oldal


II. Minıségpolitika II.1. Minıségpolitikai nyilatkozat Az Újszászi Nevelési Központ minıségpolitikájának középpontjában az egyénre szabott tehetséggondozás, személyiségfejlesztés, a város sajátos adottságaiból eredı hátrányok csökkentése áll. Ennek érdekében olyan többcélú intézményként szeretnénk mőködni, amely a törvényi kötelezettségbıl adódó és a helyi nevelési, pedagógiai programban vállalt feladatait partnerei megelégedésére látja el; a gyermeki boldogság, testi- lelki egészség megóvását, a személyiség fejlesztését a szülıi házzal közös munkálkodás eredményeként valósítja meg; olyan nevelési környezetet biztosít, amelyben a szeretet, tolerancia, a másság elfogadása, az együttmőködés, a világ iránt való érdeklıdés a meghatározó szellemi és emberi érték; minden gyermeket és tanulót hozzásegít a benne rejlı tehetség felismeréséhez és fejlesztéséhez; vállalja az alapvetı értékek, erkölcsi normák közvetítését, a helyi hagyományok ápolását; vállalja a matematikai, a szövegértés-szövegalkotás, az IKT, az idegen nyelv, a szociális és életviteli kompetenciák kiemelt fejlesztését; elkötelezett a gyermekek és tanulók diagnózisra épülı egyéni fejlesztése mellett, ennek érdekében intézményi szintő méréséi, értékelési, fejlesztési rendszert mőködtet; nevelı- oktató alkotómőhelyként szakmai kihívást jelent minden munkatársa számára; elkötelezett a partneri igény és elégedettség folyamatos mérésére épülı minıségfejlesztési rendszer mőködtetése mellett. Elkötelezzük magunkat munkatársaink munkahelyi közérzetének folyamatos javítása mellett. Szakalkalmazotti közösségünk az intézményi célok megvalósítása érdekében kész a folyamatos szakmai megújulásra, pedagógiai innovációra, a minıség iránt elkötelezett vezetés támogatása mellett.

7. oldal


II.2. Minıségcélok, sikerkritériumok Célunk a viselkedéskultúra, az emberi együttélés szabályainak megalapozása, az érzelmi intelligencia, kommunikációs képesség fejlesztése. Célunkat akkor értük el, ha: a gyermekek tolerálni tudják a „másságot”, folyamatos a kapcsolattartás és párbeszéd a szülı és nevelı között, a különbözı gyermektípusoknál sikeresen érvénysülnek a megfelelı pedagógiai elvek, javul az iskolai fegyelemmel kapcsolatos partneri elégedettség, eredményeik igazolják, hogy biztos alapot kaptak tudásból és emberi értékbıl. Célunk az olyan színvonalú és hatékonyságú személyiségfejlesztés, melynek eredményeképpen a gyermekek/tanulók többsége alkalmassá válik arra, hogy fejlettségének megfelelı iskolatípusba kerüljön, és képességének megfelelıen teljesítse tanulmányi kötelezettségét. Célunkat akkor értük el, ha: felismerjük minden gyermekben, tanulóban a benne rejlı tehetséget, az óvoda, általános iskola programjában jelen van a tervezett és dokumentált integrációs fejlesztı munka, megteremtjük a tehetséggondozáshoz szükséges valamennyi feltételt, bevezetjük a kompetencia alapú oktatást az alábbi kompetenciaterületeken o

kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazása,

o

szövegértési-szövegalkotási,

o

matematikai-logikai,

o

szociális, életviteli és környezeti,

o

idegen nyelvi, valamint

o

info-kommunikációs technológia (IKT),

a negyedikes, hatodikos, és nyolcadikos kompetenciamérések során az iskolai átlag minden kompetenciaterületen magasabb, mind a községek átlaga, a középiskolák visszajelzései azt igazolják, hogy átlagosan nem romlik volt tanítványaink tanulmányi eredménye. Célunk a környezetvédelem a környezeti kultúra hangsúlyos kezelése. Célunkat akkor értük el, ha: a gyermekek/tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve minél szélesebb körő tapasztalatszerzési lehetıséget biztosítunk, nevelésünk egészét átszövi a természetszeretet és annak védelmére nevelés, igénnyé válik a természet megóvása, épületeink környezete ápolt, gondozott, parkosított.

8. oldal


Célunk a gyermekek ismeretén, képességeik mérésén alapuló, differenciált, egyéni fejlesztés megvalósítása, integrált nevelés. Célunkat akkor értük el, ha: intézményi szintő, dokumentált mérési-fejlesztési rendszert mőködtetünk, csökken a tanulási kudarcok száma, csökken az óvodában az iskolaérettségi vizsgálatra küldött gyermekek száma, a felsı tagozatban csökken a nevelési tanácsadói, vagy a szakértıi bizottsági vizsgálatok száma, biztosított a fiatalok tanulása, elhelyezkedése, tagintézmények nevelı- oktató alkotómőhellyé válnak. Célunk, hogy fejlıdjön pedagógusaink módszertani kultúrája. Célunkat akkor értük el, ha: minden dolgozó szakmai kihívásnak érzi a saját munkáját, növekszik az innovativitás, kreativitás a szakalkalmazottak körében, mindenkiben igényként él a folyamatos önképzés. Célunk, hogy a minıség iránt elkötelezett vezetés biztosítsa a folyamatos fejlesztéshez szükséges feltételeket, erıforrásokat. Célunkat akkor értük el, ha: zavartalan, hatékony a mőködés, növekedést mutat az alkalmazotti kör elégedettsége, a humán erıforrás még jobban kiaknázott. Célunk, hogy növekedjen városunkban a Nevelési Központ jó hírneve. Célunkat akkor értük el, ha: növekszenek a partneri elégedettségi mutatók, hozzá tudunk járulni a városban meglévı szocio- kulturális különbségek csökkentéséhez, kiépül a folyamatos kommunikáció a város intézményeivel. Célunk, az Önkormányzati elvárásoknak, minıségcéloknak való megfelelés. Célunkat akkor értük el, ha: pozitív visszajelzést, értékelést kapunk az Önkormányzat részérıl, nyitott intézményünk a város felé, bizonyos szinten és mértékben hozzájárulunk a szegregáció megszüntetéséhez. Célunk, hogy a partnerekkel való kommunikáció folyamatosan fejlıdjön. Célunkat akkor értük el, ha: növekednek a partneri kommunikáció mutatói.

9. oldal


III. A vezetıség felelısségi köre Az intézmény vezetısége elkötelezett a minıségirányítási rendszer létrehozásában, annak mőködtetésében és folyamatos fejlesztésében. Ennek érdekében meghatározza a minıségpolitikát, gondoskodik az erıforrásokról, és vezetıi átvizsgálásokat végez.

III.1. Minıségügyi vezetı A minıségügyi vezetı feladat- és hatáskörét az UNK Szervezeti és mőködési szabályzata tartalmazza. A minıségügyi vezetıt az igazgató bízza meg, munkáját csatolt munkakörben végzi. Megbízáshoz a vezetıi tanács egyetértése szükséges. A megbízás idıtartamáról a vezetıi tanács, az órakedvezmény és a pótlék mértékérıl a vezetıi tanács javaslatára az igazgató dönt. Minıségirányítással kapcsolatos munkáját az igazgató közvetlen irányítása alatt végzi. Feladata Az intézményi minıségpolitika érvényesülésének, valamint a minıségirányítási programban kitőzött minıségcélok megvalósulásának elısegítése. Az intézmény, illetve az intézményegységek mőködéses során a PDCA (Tervezés-Végrehajtás-Ellenırzés-Beavatkozás, fejlesztés) szemlélet érvényesülésének elısegítése. A fentiek biztosítása érdekében részvétel az intézményegységek munkaértekezletein. Az intézmény minıségfejlesztési csoportjának vezetése, ezen belül különösen o

elkészíti az éves munkatervét,

o

figyelemmel kíséri az elızı tanévrıl áthúzódó intézkedési tervek végrehajtását,

o

tervezi az adott tanévben esedékes partneri igény és elégedettség méréseket és az azt követı elemzést, célmeghatározást, intézkedési tervek készítését,

o

tervezi az adott évben esedékes irányított önértékelést, és az azt követı elemzést, célmeghatározást, intézkedési tervek készítését,

o

figyelemmel kíséri, és elısegíti az intézményi szintő mérési-értékelésifejlesztési rendszer mőködését,

o

kezeli az indikátorrendszert,

o

elıkészíti a vezetıségi átvizsgálásokat.

Munkája során folyamatosan kapcsolatot tart és együttmőködik az intézményegység-vezetıkkel. Hatásköre Véleményével segíti a jövıkép, a minıségpolitika, a minıségcél hierarchia és az intézményi stratégia minıségügyi vonatkozásainak kialakítását.

10. oldal


A minıségügy szempontjából véleményezi az éves munkaterv tartalmi elemeit, valamint az aktuális intézményi feladatokat. Véleményt nyilvánít a minıségfejlesztési célokkal, a minıségfejlesztési tevékenységekkel, valamint a minıségfejlesztési csoport tevékenységének értékelésével kapcsolatban. Véleményezi a minıségügyi projekt elképzeléseket. Tervezési, szervezési, végrehajtási és ellenırzési feladataiban egyeztet az igazgatóval, illetve szükség szerint a vezetıség és az alkalmazotti közösség érintett tagjaival. Dönt a minıségfejlesztési csoport napi operatív és szakmai jellegő kérdéseiben, a minıségkezelés saját hatáskörben megvalósítható megoldásában. Az elıírásoknak megfelelıen- minden kompetenciái közé tartozó kérdésben, szükség és igény szerint – tájékoztatja az igazgatót.

III.2. Minıségfejlesztési csoport A csoportot intézményegységenként 1-1 fı, illetve 1 fı mérési-értékelési szakértı alkotja. A csoport tagját – a minıségirányítási vezetı véleményének figyelembe vételével – az intézményegység- vezetı bízza meg egy tanévre. A csoport feladata az intézmény minıségirányítási vezetıjének irányítása mellett, az intézmény minıségirányítási programja alapján az intézményben folyó minıségfejlesztési munka tervezése, szervezése, valamint az éves minıségfejlesztési munkaterv végrehajtása. A minıségfejlesztési munkához kapcsolódóan az intézményegységeken belül egy-egy feladatra, meghatározott- maximálisan egy tanévre szóló – idıszakra, a minıségfejlesztési csoport javaslatára minıségfejlesztési, vagy projekt teamek szervezhetık. A teamek szervezése, a team tagok megbízása az intézményegység – vezetı feladata. A teamek munkájának értékelésében a minıségirányítási vezetı is részt vesz.

III.3. A minıségfejlesztési rendszer folyamatos felülvizsgálata A vezetıi tanács évente két alkalommal /február, június/ vezetıségi átvizsgálást tart. A vezetıségi átvizsgálás szervezése a minıségügyi vezetı feladata, az átvizsgáláson a minıségfejlesztési csoport valamennyi tagja jelen van. Minden vezetıségi átvizsgálásnak ki kell terjednie: Az Intézményi Minıségirányítási Program megvalósításának tapasztalatai. Minıségfejlesztési csoport munkája. A folyamatban lévı intézkedési, szervezetfejlesztési tervek végrehajtásának helyzete. A legutóbbi vezetıségi átvizsgálás óta lezárt projektek, intézkedések értékelése, szükséges korrekciója. Az elızı vezetıségi átvizsgálás során elindított intézkedések. Partneri jelzések. Mérési, értékelési, fejlesztési rendszer mőködésének tapasztalatai. Indikátorrendszer mutatóinak értékei.

11. oldal


A februári vezetıségi átvizsgálás célja, a minıségfejlesztési munka évközi tapasztalatainak áttekintése, a szükséges beavatkozások tervezése, fejlesztési javaslatok megfogalmazása. A júniusi vezetıségi átvizsgálás célja a tanév végi értékelés elıkészítése, melynek során a nevelıtestület a szülıi szervezet véleményének kikérésével értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit (figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét). Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A vezetıségi átvizsgálásról jegyzıkönyv készül. A döntések végrehajtásáért az igazgató felelıs, a munka szervezése és ellenırzése a minıségügyi vezetı feladata.

IV. Kulcsfolyamatok Intézményünk minıségpolitikája az alábbi kulcsfontosságú tevékenységekre épül.

IV.1.Az intézményi munka tervezése IV.1.1 Stratégiai tervezés Célja: Az intézmény közép- és hosszú távú mőködésének tervezése. Az intézmény stratégiáját meghatározó dokumentumok az érvényes vezetıi program és pedagógiai program. A vezetıi programot a fenntartó önkormányzat által kiírt vezetıi pályázati eljárás során a vezetı készíti el és a fenntartó a vezetıi megbízással hagyja jóvá. Az intézmény pedagógiai programja tartalmazza az intézményegységek szakmai, nevelési és pedagógiai programját, illetve az iskola helyi tantervét. A nevelési, illetve pedagógiai programot a szakalkalmazotti közösség fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az igazgatótanács javaslatokat fogalmaz meg, illetve egyetértési jogot gyakorol az intézmény stratégiájának meghatározásában, a pedagógiai program elfogadásában. Az intézmény pedagógiai programját felül kell vizsgálni, ha o

jogszabály írja elı,

o

a fenntartó döntésébıl ez következik,

o

a fenntartó az alapító okiratban a pedagógiai programot érintı változtatást hajt végre,

o

az Igazgatótanács javasolja,

o

az intézmény vezetıje megváltozik.

A pedagógiai program felülvizsgálatát egy kibıvített vezetıi team koordinálja, melynek munkáját az igazgató irányítja. A team megszervezése és mőködtetése az igazgató feladata. A folyamathoz kapcsolódó dokumentumok: - Az intézmény pedagógiai programja

12. oldal


- Vezetıi pályázat

IV.1.2 Operatív tervezés Célja: A stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célok és feladatok lebontása rövidtávra, éves, illetve napi szintre. Az operatív tervezés eszközei:

Minıségirányítási program

Éves munkaterv

Bölcsıdében o o

Óvodában o o o

napirend gondozói munkarend

pedagógiai-, illetve ütemterv munkarend hetirend, napirend

Iskolában o o o

tantárgyfelosztás tanmenetek munkaközösségi munkatervek

IV.1.2.1 Minıségirányítási program Az intézmény minıségirányítási programja a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen (lásd Bevezetés) tartalmazza az intézményi mőködés azon szabályait, melyekkel garantálhatók az intézményi mőködés és a kitőzött célok folyamatos közelítése egymáshoz.

IV.1.2.2 Éves munkaterv Az éves munkaterv bevezetı részében tartalmazza az intézmény

minıségpolitikáját vezetési struktúráját személyi feltételeit infrastrukturális és tárgyi feltételeit kiemelkedı – az adott tanévben aktuális – feladatait belsı ellenırzési tervét Az intézmény éves munkaterve tartalmazza az intézményegységek munkatervét is az alábbi szerkezetben

o az elızı tanévrıl, tanévekrıl (nevelési, gondozási évrıl) áthúzódó feladatok o a partneri elégedettségvizsgálat és a tanév végi értékelés tervezése o az intézményi szintő feladatok intézményegységre vonatkozó elemei o a pedagógiai program és a minıségirányítási program célkitőzéseibıl az adott tanévre vonatkozó feladatok

o a nevelési év rendjébıl adódó feladatok

13. oldal


o az intézményi hagyományokból adódó feladatok o a feladatok részletes ütemterve o belsı ellenırzési terv Az éves munkaterv elkészítésének részletes szabályait a „Munkatervkészítés és beszámolás folyamata” címő dokumentum tartalmazza. Az éves munkatervet nyilvánosságra kell hozni az intézmény honlapján. A folyamatban érintett dokumentumok: - Éves munkaterv - Munkatervkészítés és beszámolás folyamat

IV.1.2.3 Bölcsıde dokumentumai A bölcsıde operatív terveit tartalmazó dokumentumok (napirend, gondozói munkarend) elkészítése és naprakészen tartása az intézményegység-vezetı felelıssége. A dokumentumok az éves munkaterv elfogadása után az intézményegység-vezetı felülvizsgálja és a szakdolgozókkal egyezteti. Egyeztetés után nyilvánosságra kell hozni a bölcsıde épületében, illetve az intézmény honlapján. A folyamatban érintett dokumentumok: - Napirend - Gondozói munkarend

IV.1.2.4 Óvoda dokumentumai Az óvoda operatív terveit tartalmazó dokumentumok (pedagógiai-, illetve ütemterv, munkarend, hetirend, napirend) elkészítése és naprakészen tartása az intézményegység-vezetı felelıssége. A dokumentumok az éves munkaterv elfogadása után az intézményegység-vezetı felülvizsgálja és a nevelıtestülettel egyezteti. Egyeztetés után nyilvánosságra kell hozni az óvoda épületeiben. A folyamatban érintett dokumentumok: - Pedagógiai-, illetve ütemterv - Munkarend - Hetirend, napirend

IV.1.2.5 Iskola dokumentumai Tantárgyfelosztás Célja: A helyi tantervben megfogalmazott tanórai és tanórán kívüli feladatok személyekre történı leosztása, a pedagógiai programban megfogalmazott pedagógiai elvek figyelembe vértelével. A tantárgyfelosztás elkészítése az iskola vezetıjének feladata, melyhez kikéri a helyettesei, és a munkaközösség-vezetık javaslatait, valamint figyelembe veszi az érintett kollégák egyéni ambícióit is. A tantárgyfelosztás elkészítése során a helyi tantervben rögzített óratömeg nem léphetı túl. A tantárgyfelosztás elkészítésének határideje június 30.

14. oldal


A tantárgyfelosztást számítógépen kell készíteni, és az érvényes változatot a nevelıi szobában ki kell függeszteni. A tantárgyfelosztás véglegesítéséhez az igazgató jóváhagyása szükséges. Tanmenet Célja: A pedagógus egy tanévre vonatkozó oktató-nevelı munkájának megtervezése. A tanmenet a helyi pedagógiai program, illetve helyi tanterv alapján készül, de készítésénél figyelembe kell venni az intézmény minıségcéljait, és sikerkritériumait is. A tanmenetet az adott tantárgyat tanító, illetve foglalkozást vezetı pedagógus készíti el, de munkaközösségi szintő tanmenet is használható. Minden tanmenetnek tartalmazni kell a helyi tantervben egy tanévre elıírt tananyag tanórákra bontását. A tanmeneteket minden tanév szeptember 20-ig kell aktualizálni. Az aktualizált tanmenetet a munkaközösség vezetı hagyja jóvá és az intézményegység-vezetı helyettes szeptember 25-ig ellenjegyzi. Munkaközösségi munkaterv Célja: A munkaközösség éves munkájának megtervezése. A munkaközösség vezetık munkaközösség tagjainak bevonásával készítik el, és az elsı munkaközösségi ülésen hagyják jóvá. A munkaközösség által jóváhagyott munkaterveket az intézményegység-vezetınek kell leadni, minden év szeptember 20-ig.

IV.1.2.6 Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat dokumentumai A szakszolgálat operatív terveit tartalmazó dokumentumok (munkaköri leírások, órarend, vizsgálatok ütemezése) elkészítése és naprakészen tartása az intézményegység-vezetı felelıssége. A dokumentumok az éves munkaterv elfogadása után az intézményegység-vezetı felülvizsgálja és a nevelıtestülettel egyezteti. A folyamatban érintett dokumentumok: - Munkaköri leírások - Órarend - Vizsgálatok ütemezése

IV.2.Az intézményi munka irányítása, vezetése, ellenırzése IV.2.1 Napi munka szervezése Az intézményegységek napi munkáját az intézményegység-vezetık és helyetteseik, a gazdasági csoportét a gazdaságvezetı szervezik és irányítják.

IV.2.2 Belsı információáramlás biztosítása A belsı információáramlás a zökkenımentes munkavégzés egyik legfontosabb folyamata. A belsı információáramlás intézményi szintő eszközei: Összdolgozói értekezlet Szakalkalmazotti értekezlet

15. oldal


Vezetıi tanács értekezletei Hirdetıkönyv Faliújságok Az intézményegységeken belüli információáramlás biztosítása az intézményegységvezetık feladata Bölcsıdében: A belsı információ áramlása több csatornán folyik és munkaterületenként változó. Minden egyes dolgozó információ szerzés- átadás forrásait részletesen tartalmazza a dolgozók munkaköri leírás. A dolgozóknak jelentési kötelezettsége van közvetlenül a bölcsıdevezetıjének. Óvodában: A folyamatos feladattól, munkakörtıl, érintettektıl, határidıtıl információs rendszer mőködtetését az alábbi ábra szemlélteti.

függı

Tartalma: pedagógiai, tanügy igazgatási, munkaügyi, gazdasági, szervezési feladatok ismertetése, visszacsatolás, dokumentáció eljuttatása Formája: o

szóbeli – írásbeli tájékoztatás

o

értekezlet

o

megbeszélés

o

feljegyzés, beszámoló, konzultáció

Határidı: dokumentumban rögzítettek szerint feladat elvégzésétıl függı Felelıs: tartalomtól függı

16. oldal


Iskolában: Célja: a napi munka zökkenımentességének, a döntés-elıkészítés, tervezés, szervezés, értékelés folyamatának, a kielégítı intézményi klímának biztosítása. Az

információáramlás csatornái: vezetıi szóbeli tájékoztatás munkaközösségekben a központi információ átadása, feldolgozása faliújság körlevél telefon e-mail munkaköri leírás

Általános iskolában a belsı információ kommunikációs csatornái: • vezetıségi ülés • vezetıségi értekezlet • alakuló értekezlet • tanévnyitó értekezlet • nevelési értekezlet • munkaközösségi értekezlet • tantestületi értekezlet • összalkalmazotti értekezlet • esetmegbeszélés • kommunikáció a fejlesztı pedagógussal, gyermekvédelmi felelıssel • faliújság • karbantartó füzet

17. oldal


•

telefon, e-mail, posta

IV.2.3 A pedagógusok, bölcsıdei gondozók szakmai együttmőködése A szakmai együttmőködés célja annak biztosítása, hogy a napi mőködés szintjén megvalósuljanak a stratégiai, és operatív tervekben megfogalmazott célok. A feladatok végrehajtásában érintett munkatársak o o o

egyformán értelmezzék a gondozási – nevelési – oktatási feladatokat, tapasztalataikkal segítsék egymást a munkában, a szükséges információt átadják egymásnak.

A különbözı intézményegységekben dolgozó szakalkalmazottak szakmai együttmőködésének biztosítania kell az intézményegységek közötti átmenet folyamatosságát. Az érintett intézményegység-vezetıknek közösen kell mőködtetni a közös feladathoz, a folyamatos átmenet biztosításához szükséges szakmai fórumokat a következı szinteken: o

Intézményegységen belüli együttmőködések,

o

Az alsós és felsıs pedagógusok együttmőködése,

o

Intézményegységek közötti együttmőködések

o

-

Szakszolgálat pedagógusai – bölcsıdei gondozók, óvoda-, iskolapedagógusok,

-

Bölcsıdei gondozók - óvodapedagógusok,

-

Óvodapedagógusok – iskolai tanítók,

Felsıs tanárok – középiskolai tanárok együttmőködése.

IV.2.3.1 Bölcsıdében A gondozók szakmai együttmőködésének célja a csoporton belüli és házon belüli egységes gondozói-nevelıi hatások érvényesítése. A bölcsıdei gondozók együttmőködnek a bölcsıdébe járó gyermekek fejlesztését végzı gyógypedagógusokkal. A bölcsıdei gondozók együttmőködnek az óvodapedagógusokkal. Az együttmőködés munkaformái: -

belsı továbbképzés,

-

munkaértekezlet,

-

esetmegbeszélés, konzultációk,

-

szakmai napok.

IV.2.3.2 Óvodában Az intézményegység meghatározza az egy csoportban és az óvodában dolgozók együttmőködésének fórumait, a találkozások gyakoriságát, a dokumentálás formáját és az együttmőködés eredményeinek értékelését. Együttmőködés köre: - csoportpáros - csoporthármas - vezetı, vezetı helyettes - vezetı – csoport óvónık

18. oldal


-

vezetı – minden óvónı óvónık – speciális végzettségő fejlesztık vezetı – fejlesztık vezetı – technikai dolgozók szakmai teamek, szakmai munkaközösség

Az óvodapedagógusok együttmőködnek az óvodások szőrését, vizsgálatát, fejlesztését végzı szakszolgálati dolgozókkal. Az együttmőködés tartalmát az intézmény mérési, értékelési, fejlesztési rendszerének leírása meghatározó dokumentum. Az óvodapedagógusok együttmőködnek a bölcsıdei gondozókkal, illetve az alsós tanítókkal. Az együttmőködés munkaformái: -

belsı továbbképzés,

-

munkaértekezlet,

-

esetmegbeszélés, konzultáció,

-

szakmai napok.

IV.2.3.3 Iskolában A pedagógusok szakmai együttmőködése az alábbi területekre terjed ki: -

-

az egy csoportban (osztályban) tanítók együttmőködése, a fejlesztésben, habilitációban, rehabilitációban érintett tanulókat oktatónevelı pedagógusok, illetve a fejlesztést végzı szakszolgálati dolgozók együttmőködése, az egy évfolyamon tanítók együttmőködése, szakmai munkaközösségek együttmőködése, az alsós tanítók és felsıs tanárok együttmőködése, a teljes tantestület együttmőködése, az iskola pedagógusainak és a szakaszolgálat pedagógusainak együttmőködése, az alsós tanítók és az óvodapedagógusok együttmőködése, a felsıs tanárok és a helyi középiskola tanárainak együttmőködése.

A munkaközösségek együttmőködésének célja, hogy szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adjon az iskolában, az intézményben folyó nevelı és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez, segítse a tagok továbbképzését, az iskola vezetıi részére szaktanácsokat nyújtson az adott szaktárgy tanításában. Tapasztalatcsere-lehetıség egymás munkájának a megismerésére és segítésére. Az együttmőködés formái: munkaértekezlet, munkaközösségi értekezlet, óralátogatás, bemutató óra, esetmegbeszélés, konzultáció, belsı továbbképzés, szakmai napok.

IV.2.3.4 Pedagógiai szakszolgálatban A szakszolgálat dolgozóinak szakmai együttmőködése az alábbi területekre terjed ki: -

Közös szakmai koncepció megalkotása,

19. oldal


-

Fejlesztés tapasztalatai, gyakorlata,

-

Nevelési tanácsadó vizsgálata,

-

Bölcsıdei gondozókkal, óvodapedagógusokkal, az iskola pedagógusaival való együttmőködés a fejlesztésben érintett tanulókkal kapcsolatban,

-

A tanulási Képességet Vizsgáló szakértıi és Rehabilitációs Bizottsággal való együttmőködés.

Az együttmőködés formái: - munkaértekezlet, - óralátogatás az iskolában, - foglalkozás-látogatás az óvodában, - esetmegbeszélés, konzultáció, - belsı továbbképzés, - szakmai napok.

IV.2.4 Kommunikáció partnereinkkel A folyamat célja, hogy az intézmény és partnerei között folyamatos legyen az információáramlás. A partnerközpontú mőködés kapcsán az intézményegységek szabályozzák a partnerekkel történı kommunikációs folyamatot. Az intézmény biztosítja a partnereket érintı bármilyen információ teljes körő nyilvánossá tételét és hozzáférhetıségét. Az intézmény partnerei folyamatos tájékoztatása érdekében honlapot mőködtet a következı elérési címmel: WWW.UNK.HU Szabályzat rögzíti a közvetlen partnerekkel történı irányított kommunikációt. Bölcsıde Cél a gyermekek egyenletes fejlıdésének biztosítása, megfigyelése, fizikai – érzelmi biztonság nyújtása, a közvetett és közvetlen partnerek folyamatos tájékoztatása. Partnereink: o o o o o o o o o o o

Háziorvosok, Gyermekorvos, Védınıi szolgálat, Gyermekjóléti szolgálat, Gyámügy, Családsegítı szolgálat, Környékbeli bölcsıdék, Megyei TKVSZRB, Megyei Módszertani Bölcsıdék Igazgatósága, Egyéb felügyeleti szervek, Egyéb szakhatóság.

Óvoda Cél a partnerek folyamatos tájékoztatása, hogy minden olyan információ birtokába jussanak, mely biztosítja kellı tájékozottságukat az intézmény mőködésérıl és az ıket érintı folyamatokról. Ennek érdekében a szabályzat rögzíti a tájékoztatás rendszerét, fórumait, illetve a partnereket az alábbi csoportosításban:

20. oldal


Közvetlen partnerek Közvetett partnerek Iskola A belsı és külsı kommunikáció célja, hogy az intézmény munkája hatásos és hatékony legyen, minden érintett számára a szükséges információ az adott idıpontban rendelkezésre álljon. A szabályozás a külsı, belsı partnerekkel való kapcsolattartásra, valamint a folyamatok elemzı értékelésére terjed ki. Belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg. A kommunikáció az egyes partnerekkel az alábbi csatornákon zajlik. A szabályzat rögzíti az egyes kommunikációs csatornák mőködtetési módját, gyakoriságát. Kommunikáció a szülıkkel: • szülıi munkaközösség, • szülıi értekezlet, • kérdıív az igény-elégedettség méréséhez, • fogadó óra, • családlátogatás, • szülık akadémiája, • ellenırzı, bizonyítvány, • telefon, levél, • intézmény weblapja. Kommunikáció a tanulókkal: • osztályfınöki óra, óraközi szünet, • kérdıív az igény-elégedettség méréséhez, • iskolarádió, • diákparlament, • DÖK gyermekvezetık fóruma, • faliújság, • iskolaújság, • intézmény weblapja. Kommunikáció közvetett partnerekkel: • személyes találkozás, • telefon, levél, e-mail, • a település helyi újságja, • hirdetmények, plakátok, szórólapok, • intézmény weblapja. Pedagógiai szakszolgálat Cél a partnerek folyamatos tájékoztatása, hogy minden olyan információ birtokába jussanak, mely biztosítja kellı tájékozottságukat az intézmény mőködésérıl és az ıket érintı folyamatokról. Ennek érdekében az intézményegység belsı szabályzata rögzíti a tájékoztatás rendszerét, fórumait, illetve a partnereket. Kapcsolódó dokumentumok: -

Az intézményegységek belsı szabályzata a partnerekkel történı kommunikáció folyamatáról.

21. oldal


IV.2.5 Vezetıi ellenırzés Célja, az intézmény mőködésének, folyamatainak ellenırzése, javítása. Az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni az igazgató, a gazdaságvezetı és az intézményegység-vezetık belsı ellenırzési tervét. A belsı ellenırzési tervben kell rögzíteni azokat az ellenırzéseket is, amelyeket a vezetı nem személyesen, hanem delegált útján kíván elvégezni. A belsı ellenırzések tapasztalatait a vezetıi tanács értekezletein, illetve a nevelıtestületi, szakdolgozói értekezleteken kell feldolgozni. Az ellenırzések tapasztalatai alapján a szükséges intézkedések megtétele az igazgató felelıssége. Kapcsolódó dokumentumok: - Éves munkaterv

IV.2.6 Dokumentumok kezelése A dokumentumok kezelésének szabályait az intézmény iratkezelési szabályzatában kell rögzíteni. Az iratkezelési szabályzatnak tartalmaznia kell a levelezés, szabályzó dokumentumok, feljegyzések, bizonylatok, nyomtatványok kezelésének, valamint tárolásának, archiválásának a rendjét. Az iratkezelési szabályzatban ki kell térni az elektronikus dokumentumkezelésre, és elektronikus levelezésre is. Kapcsolódó dokumentumok: - Iratkezelési szabályzat

IV.3.Gondozás – nevelés – oktatás IV.3.1 PR tevékenység Az intézmény saját munkájának külvilággal történı megismertetése érdekében több csatornán keresztül folyamatosan tájékoztatja a lakosságot, illetve partnereit. E tevékenység keretében:

Saját domén névvel elérhetı honlapot mőködtet www.unk.hu; Az Újszászi Híradó mindegyik számában közöl híreket, írásokat az intézmény életérıl, eseményeirıl;

Saját kiadványokat jelentet meg o

az intézmény, illetve az intézményegységek munkájáról,

o

a beiratkozásokhoz kapcsolódóan,

o

nevezetes projektekhez kapcsolódóan;

22. oldal


Minden év tavaszán – kapcsolódva a Megyei Pedagógiai Hetek rendezvénysorozathoz – szakmai napot szervez, ahol az intézményegységekben folyó szakmai munkát mutatja be partnereinek;

Az iskola minden tanév végén megrendezi a Vörösmarty Gálát, ahol az iskola tanítványai mutatják be tehetségüket.

A helyi középiskolával közösen szakmai rendezvényeket szervez; Mindegyik intézményegység személyes találkozókat szervez a gyermekek, tanulók szüleinek (beszélgetések, szakmai- vagy sport rendezvények);

Az intézménybe járó gyermekek, tanulók mősorokkal, alkotásokkal részt vesznek a város rendezvényein.

IV.3.2 Beiratkozás Az intézményegységek végzik a törvényi elıírásoknak megfelelıen. A gyermekek, tanulók csoportba, osztályba sorolása a pedagógiai programban rögzített elvek megtartása mellett a szülıi kérések figyelembe vételével történik. Bölcsıde: A gyermekek bölcsıdébe való felvételének rendjét a „Bölcsıdei felvétel folyamatleírása” címő dokumentum szabályozza. Óvoda: Az óvodai felvétel szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 15-16.§ határozza meg. E rendeletnek megfelelıen az óvodai felvétel során az alábbiiak szerint kell eljárni. Az óvoda vezetıje az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidı elıtt legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni. Az óvoda vezetıje az óvodai jelentkezés idıpontjának kihirdetésével egyidıben (iktatott, hivatalos levélben) kéri a jegyzıtıl azon gyermekek nyilvántartását, akiknek a kötelezı óvodai felvételét biztosítani kell. Biztosítani kell az óvodai felvételt azon gyermekek számára is, akiknek a TKVSZRB szakértıi véleménye az Újszászi Nevelési Központ óvodáját jelölte ki. A gyermekek óvodai beírását a Nevelési programban meghatározottak szerint, az intézményegység vezetıje végzi. Szükséges dokumentumok: születési anyakönyvi kivonat, anamnézis lap, személyiséglap, szülıi nyilatkozat a gyermek egészségügyi állapotáról. Az óvoda vezetıje értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzıt, ha a jegyzıtıl kapott nyilvántartásban, illetve a szakértıi véleményben érintett gyermeket az óvodába nem íratták be. Az óvoda értesíti a szakértıi véleményt adó bizottságot, ha helyhiány miatt a gyermeket nem tudta felvenni. Az óvoda vezetıje értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzıt, ha olyan gyermeket vett fel, illetve vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. Iskola: Az iskolai felvétel szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 16-17.§ határozza meg. E rendeletnek megfelelıen az iskolai felvétel során az alábbiiak szerint kell eljárni.

23. oldal


A jogszabály szerint a szülı március 1-je és április 30-a között - az önkormányzat által meghirdetett idıpontban - köteles beíratni tanköteles gyermekét a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola elsı évfolyamára. Az iskola vezetıje a jegyzıvel egyezteti a beiratkozás idejét úgy, hogy a fenti idıintervallumba essék, majd a határidıt megelızıen legalább harminc nappal nyilvánosságra hozza. A beiratkozás idıpontját meg kell jeleníteni az intézmény honlapján is. Az iskola vezetıje a beiratkozás idıpontjának kihirdetésével egyidıben (iktatott, hivatalos levélben) kéri a jegyzıtıl azon gyermekek nyilvántartását, akiknek a kötelezı iskolai felvételét biztosítani kell. Biztosítani kell az iskolai felvételt azon gyermekek számára is, akiknek a TKVSZRB szakértıi véleménye a Vörösmarty Mihály Általános Iskolát jelölte ki. A gyermekek beírását az iskola vezetıje végzi, a családdal történı személyes beszélgetés keretében. Az iskola vezetıje értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzıt, ha a jegyzıtıl kapott nyilvántartásban, illetve a szakértıi véleményben érintett gyermeket az iskolába nem íratták be. Az iskola vezetıje értesíti a szakértıi véleményt adó bizottságot, ha helyhiány miatt a gyermeket nem tudta felvenni. Az iskola vezetıje értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzıt, ha olyan gyermeket vett fel, illetve vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. Kapcsolódó dokumentumok: -

Bölcsıdei felvétel folyamatleírása.

-

Mérési, Értékelési, Fejlesztési Rendszer leírása

IV.3.3 Beszoktatás Bölcsıde: Fokozatos beszoktatás történik a gyermek igényeihez igazodva. Ez idı alatt az anya jelen van. A megfigyelés fejlıdési naplóban van vezetve. Óvoda: Tervszerően, tematikusan végzett, nem kötött idıtartamú, javasolt és elvárt tevékenység. Általában két hét áll rendelkezésre. A beszoktatatás tapasztalatait megadott szempontok alapján rögzítik az óvodapedagógusok és a gyermekek személyi anyagába helyezik el. Beóvodázás elıtt nyitott óvodai heteket szerveznek. Iskola: Iskolahívogató program a leendı elsıseknek március-május hónapban. Tanévnyitó értekezleten ajándékkal fogadják az új elsısöket. Kapcsolódó dokumentumok: - Bölcsıde-óvoda átmenet lépései - Óvoda-iskola átmenet lépései

IV.3.4 Gondozó – nevelı – oktató – fejlesztı munka. A gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás a pedagógiai programban rögzített módszerekkel és elvek alapján történik a jogszabályokban meghatározott módon. Ennek formái: bölcsıdei gondozás, óvodai foglalkozások, tanítási órák, tanórán kívüli, szabadidıs foglalkozások.

24. oldal


Mindegyik intézményegység a pedagógiai programban meghatározott módon kiemelt figyelmet fordít a kompetenciafejlesztésre az alábbi területeken: -

Matematika,

-

Szövegértés, szövegalkotás,

-

Idegen nyelv, ezen belül angol és német,

-

Szociális és életvitel,

-

Infokommunikációs technológia.

Kapcsolódó dokumentumok: -

Pedagógiai program,

-

Helyi tanterv.

IV.3.5 Egyéni, kiscsoportos fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás A diagnózisra épülı egyéni fejlesztés rendszerét az intézményi szintő mérési, értékelési, fejlesztési rendszer leírása tartalmazza. Ez a rendszer magában foglalja az intézményben alkalmazott mérési, értékelési pontokat, az ezt követı fejlesztési feladatok leírását és az intézménybe járó összes gyermekre, tanulóra kiterjed. Az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás a Oktatási Minisztérium által kiadott rendszer (IPR) alapján történik. A megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat nevelési tanácsadója szakvéleménye alapján az érintett gyermekek, tanulók fejlesztését az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai, illetve az iskola gyógypedagógusai végzik. Az iskola magasabb évfolyamain a pedagógusok javaslata alapján a rászoruló gyermekek számára felzárkóztató foglalkozást kell szervezni a tanuló sikeres továbbhaladása érdekében. Az óvodában a Magyar Mozgáskotta módszert alkalmazza a komplex személyiségfejlesztés eszközeként. Az óvodai tehetséggondozás eszközei még a Kedvesház-program, illetve a gyermektánc foglalkozás. Az iskolában az érdeklıdı tanulók számára a tanórán kívüli foglalkozások terhére tehetséggondozó foglalkozásokat kell szervezni. Ilyen foglalkozások a tantárgyi szakkörök, tantárgyi felvételi elıkészítık, énekkar, sportköri foglalkozások. Kapcsolódó dokumentumok: -

IPR

-

Mérési, Értékelési, Fejlesztési Rendszer (MÉFER) leírása.

IV.3.6 Tanórán, gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozáson kívüli pedagógusmunka A pedagógusok tanítási órán, foglalkozásokon túli feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. Az iskolában folyó pedagógus ügyeletet az ügyeleti rend szabályozza. Kapcsolódó dokumentumok: -

Helyi tanterv,

-

Munkaköri leírás,

25. oldal


-

Ügyeleti rend,

-

Éves munkaterv.

IV.3.7 Intézményi hagyományok, rendezvények szervezése Az intézményegységek a jeles napokhoz, népszokásokhoz, Nemzeti ünnepekhez kapcsolódóan minden évben megrendezik a pedagógiai programban rögzített hagyományos rendezvényeiket. A rendezvények konkrét idıpontját és felelısét az éves munkaterv tartalmazza. Kapcsolódó dokumentumok: - Éves munkaterv

IV.3.8 Gyermekek, tanulók értékelése Célja: folyamatos visszajelzés a szülı számára arról, hogy gyermeke milyen ütemben fejlıdik, milyen mértékben tudja teljesíteni a pedagógiai programban (helyi tantervben) rögzített elvárásokat, követelményeket. Az értékelés elveit és módszereit a helyi pedagógiai program tartalmazza. Az iskolai osztályzáshoz az egyes szakmai munkaközösségek külön folyamatleírást dolgozhatnak ki, de ezek jóváhagyása a nevelıtestület feladata. A megfelelı partneri tájékoztatás céljából különös figyelmet szentelünk a szülık folyamatos tájékoztatására, a naplóvezetésre, az ellenırzı-könyvre, tájékoztató füzetre. Kapcsolódó dokumentumok: - Tantárgyi osztályozás folyamatleírás

IV.3.9 Diákönkormányzat mőködése A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az intézményben diákönkormányzat mőködik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és mőködési szabályzat szerint alakítja. Kapcsolódó dokumentumok: - DÖK SZMSZ - SZMSZ

IV.3.10

Tankönyvek, fejlesztı eszközök tervezése-beszerzése

Játékok, fejlesztıeszközök taneszközök beszerzésére a munkaközösségek, szakdolgozói közösségek tesznek javaslatot az intézményegység-vezetıknek. Az intézményegység-vezetı a javaslatokat rangsorolva adják tovább az intézmény igazgatójának. A beszerzésrıl a költségvetési keretek figyelembe vételével a vezetıi tanács dönt. Tankönyvbeszerzést az intézményegység-vezetı által megbízott tankönyvfelelısök végzik a tantestület által elfogadott folyamatleírás alapján. Kapcsolódó dokumentumok: - Tankönyvbeszerzés folyamatleírás

26. oldal


IV.4.Gazdálkodás az erıforrásokkal IV.4.1 Új munkatársak felvétele, munkakörébe való bevezetése A folyamat célja, hogy minden újonnan belépı dolgozó teljes körő felvilágosítást kapjon a munkájával és intézményünkkel kapcsolatban. A folyamat lépései:

Az új dolgozó felvételérıl az igazgató dönt, de döntése elıtt kikéri a gazdaságvezetı, vagy az érintett intézményegység-vezetı, és munkaközösség vezetı véleményét.

Az igazgató határozza meg az új dolgozó közvetlen vezetıjét, aki elkészíti, és a dolgozónak átadja a munkaköri leírását.

A dolgozó munkakörébe történı bevezetését a folyamatleírás alapján kell elvégezni.

A bevezetési idıszak végén az új dolgozó munkáját értékelni kell. Az értékelést az igazgató és az érintett dolgozó jelenlétében a dolgozó közvetlen vezetıje végzi. Az értékelés alapja a dolgozó munkaköri leírása, valamint a bevezetési idıszakban szerzett vezetıi tapasztalatok. Amennyiben az új dolgozót a bevezetési idıszakban mentor segítette, akkor az értékelı megbeszélésen a mentor is részt vesz. Az értékelésrıl készült feljegyzést a dolgozó személyi anyagához kell csatolni.

Amennyiben a dolgozóra vonatkozik a gyakornoki szabályzat, akkor a munkakörbe való bevezetés, illetve munkájának értékelése, valamint a végleges kinevezés tekintetében a gyakornoki szabályzat szerint kell eljárni.

Kapcsolódó dokumentumok: -

Új munkatársak fogadása folyamatleírás

-

Gyakornoki szabályzat

IV.4.2 Munkatársak értékelése Az intézmény dolgozóinak teljesítményértékelésé az intézményi szintő mérési, értékelési, fejlesztési rendszer leírása tartalmazza, mely az alábbi elemekre épül:

IV.4.2.1 Vezetıi tanács tagjainak teljesítményértékelése A vezetıi tanács tagjainak teljesítményértékelését az intézmény igazgatója végzi. Elemei: Vezetıi önértékelés Vezetıi folyamat értékelése Az értékelés minden tanévben, a vezetıi tanács minden tagjára kiterjed. Az értékelési folyamat a vezetıi értékelılap kitöltésével zárul, melyet az igazgató az értékelt vezetıvel közösen végez. A kitöltött értékelılapot a személyi anyagban kell tárolni. Az értékelési folyamatot az éves munkatervben kell megtervezni. Kapcsolódó dokumentumok:

27. oldal


- Vezetıi értékelılap

IV.4.2.2 Pedagógusok teljesítményértékelése A pedagógusok munkájának értékelését az intézményegység-vezetı végzi az általa kijelölt vezetı helyettesek, munkaközösség-vezetık bevonásával. Az értékelési rendszere két elembıl épül fel: A: Minıségcélok kitőzése és értékelése B: Fejlesztı értékelés Az egyes elemek jellemzıi: A: Minıségcélok kitőzése és értékelés Célja: Minden pedagógus számára minden évben maghatározni az adott tanévre vonatkozó, konkrét, személyre szabott minıségcélokat, a célok elérését jelzı kritériumokat, tanév végén pedig értékelni ezek teljesítését. B: Fejlesztı értékelés Célja: Visszajelezni a dolgozó számára, hogy mennyiben tudja segíteni az intézményt a pedagógiai, illetve minıségirányítási programjában meghatározott célok elérésében. Meghatározni a pedagógus munkájának erısségeit, fejlesztendı területeik, a jövıre vonatkozó cselekvési tervet. A pedagógusok teljesítményértékelésének folyamatleírását intézményegységenként kell elkészíteni. Az éves munkatervnek tartalmaznia kell a pedagógusok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat. Kapcsolódó dokumentumok: -

Éves munkaterv

-

Pedagógusok teljesítményértékelése a Városi Óvodában,

-

Pedagógusok teljesítményértékelése a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában,

-

Pedagógus teljesítményértékelése az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatban

IV.4.2.3 Bölcsıdei gondozók teljesítményértékelése A bölcsıdei gondozók teljesítményértékelése az intézményegység-vezetı feladata. A szakdolgozók munkájának megfigyelése folyamatosan történik a központi módszertani útmutatóban rögzített szempontsor alapján. A tapasztalatok értékelését a bölcsıde vezetıje negyedévente végzi gondozói értekezleten. Kapcsolódó dokumentumok: -

Ellenırzési szempontsor

-

Önértékelési kérdıív

IV.4.2.4 A nem pedagógus dolgozók teljesítményértékelése A nem pedagógus dolgozók teljesítményértékelését a munkaköri leírásban rögzített vezetı végzi. Az értékelés alapját a munkaköri leírás, a dolgozói önértékelés, illetve a vezetıi ellenırzések tapasztalatai adják. Az értékelési folyamatra minden dolgozó

28. oldal


esetében évente egy alkalommal kerül sor. A folyamat záró eleme az értékelési lap kitöltése, melyet az érintett dolgozó és az értékelést végzı vezetı közösen végez. A kitöltött értékelési lapot a dolgozó személyi anyagában kell tárolni. Az értékelési folyamatot a vezetı éves munkatervében kell megtervezni. Kapcsolódó dokumentumok: - Nem pedagógus dolgozók értékelési lapja - Éves munkaterv

IV.4.3 Munkatársak képzése Az intézményegység-vezetık az igazgatóval egyeztetve középtávú, öt évre szóló továbbképzési programot készítenek. A továbbképzési idıszak az elsı év szeptember hónapjának elsı napján kezdıdik, és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejezıdik be. A továbbképzési programot a szakalkalmazotti testület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési idıszak elsı évét megelızı év március 15-éig kell elfogadni. A továbbképzési program készítése során figyelembe kell venni a munkatársak értékelésekor készített értékelı lapok feljegyzéseit is. Az intézményegység-vezetık a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készítenek. A beiskolázási tervet az intézményegység-vezetı – a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévık helyettesítésénél figyelembe vehetık közremőködésével – dolgozza ki. A beiskolázási tervet – a továbbképzési idıszakban – minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre. Kapcsolódó dokumentumok: - 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésrıl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevık juttatásairól és kedvezményeirıl - továbbképzési program - beiskolázási terv

IV.4.4 Gazdasági tervezés, gazdálkodás, beszerzés A tervezési munka során alapvetı követelmény a pénzügyi források, és a szakmai célok összehangolása, az egyensúly biztosítása. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával összefüggı feladatokat a Nevelési Központ SZMSZ-e tartalmazza.

IV.4.5 Infrastruktúra mőködtetése (biztonságos iskola megteremtése) Célja, az intézmény óvó- védı elıírásainak megfelelı mőködés biztosítása. Az intézmény épületeire vonatkozó házirend tartalmazza az épületek használati rendjét, melynek betartása az intézményegység-vezetık felelıssége. Az igazgató felelıssége az intézményi tőz- és munkavédelmi felelısi feladatkör ellátásának biztosítása. Az igazgató, a gazdasági vezetı, a tőz- és munkavédelmi felelıs, és az érintett intézményegység-vezetı az éves munkatervben rögzített idıpontban bejárást végez. A bejárás során tapasztalt hiányosságok, a biztonságot veszélyeztetı tényezık megszüntetésére intézkedéseket dolgoznak ki.

29. oldal


A tőz- és munkavédelmi felelıs havonta egy alkalommal bejárja az intézmény minden épületét és tapasztalatairól feljegyzést készít. Kapcsolódó dokumentumok: -

éves munkaterv

-

házirend

-

tőz- és munkavédelmi szabályzat

-

kockázatértékelés

IV.5.Szervezeti kultúra fejlesztése A szervezeti kultúra folyamatos figyelése az intézményvezetés kiemelt feladata. Ennek érdekében az irányított önértékelés évében novemberben, mindegyik intézményegységben elvégezzük a szervezeti kultúra, a szervezeti klíma felmérését. A szervezeti kultúra vizsgálatát a minıségfejlesztési csoport éves munkatervében kell megtervezni. A felméréshez szükséges mérıeszköz kiválasztása, a mérés elvégzése, mérési adatok kiértékelése a minıségfejlesztési csoport feladata. A mérési eredmények elemzése alapján a minıségfejlesztési csoport az intézményegység-vezetık közremőködésével szervezetfejlesztési tervet készít. A szervezetfejlesztési terv vonatkozhat egy-egy intézményegységre, illetve több intézményegységet is érinthet. A szervezetfejlesztési tervet az érintett intézményegységek szakdolgozói köre hagyja jóvá. Kapcsolódó dokumentumok: - Minıségfejlesztési munkaterv - Szervezetfejlesztési terv

IV.6.Folyamatos fejlesztés biztosítása A minıségfejlesztési rendszer mőködtetése az intézményi szintő PDCA ciklus, vagyis a folyamatos fejlesztés alkalmazását jelenti, melynek lépései: (P) Tervezés: Az intézményi munka tervezése a helyi nevelési- pedagógiai és minıségirányítási programban, valamint az ezekre épülı operatív tervekben történik. (D) Végrehajtás: Az intézményben folyó gondozó-, nevelı-, oktató munkát a munkatársak a minıségirányítási programban rögzített folyamatleírások, valamint egyéb szabályozó dokumentumok és szervezeti kultúrában gyökerezı íratlan szabályok alapján végzik. (C) Ellenırzés: A minıségügyi vezetı koordinálásával – minıségirányítási programban rögzített módon – folyamatos mérés, információgyőjtés, elemzés, értékelés folyik. Az igazgató, az intézményegység-vezetık, a gazdasági vezetı az éves munkatervük alapján belsı ellenırzéseket végeznek. (A) Beavatkozás: Az elemzések, értékelések eredményeképpen feltárt fejlesztendı területekre intézkedési tervek készülnek, melynek végrehajtása a teljes dolgozói kör, a végrehajtás ellenırzése és értékelése a minıségügyi vezetı, valamint a vezetıség feladata. A folyamatos fejlesztés érdekében az információgyőjtés az alábbi csatornákon történik.

30. oldal


IV.6.1 Tanulói, szülıi, dolgozói jelzések győjtése Tanulói jelzések: az iskolában a minıségfejlesztési csoport és a diákönkormányzat együttmőködése révén a folyosókra kihelyezett ládákban győjtjük a tanulók észrevételeit, javaslatait. A dobozok kezelése, a bennük található jelzések értékelése, ezek alapján javaslatok megfogalmazása a minıségügyi vezetı és a diákönkormányzatot segítı pedagógusok feladata. Szülıi, partneri jelzések: az intézmény mindegyik épületében győjtıládákat helyezünk el annak érdekében, hogy megkönnyítsük a szülık, illetve más érintett partnerek számára a visszajelzés lehetıségét. A győjtıládák kezelése, az észrevételek értékelése, ezek alapján javaslatok megfogalmazása a minıségfejlesztési csoport feladata. Dolgozói jelzések: az intézmény dolgozói által megfogalmazott észrevételek, javaslatok összegyőjtése a minıségfejlesztési csoport feladata. Ezt a munkát a minıségfejlesztési csoport éves munkatervben kell részletesen megtervezni. Kapcsolódó dokumentumok: - Minıségfejlesztési munkaterv

IV.6.2 Indikátorrendszer Célunk olyan számadatok folyamatos győjtése és rendszerben tárolása, amelyek jelzik a partneri, kiemelten a fenntartói elvárások teljesítésének mértékét, összehasonlíthatóvá teszik az intézmény pillanatnyi mőködését az intézményi célkitőzésekkel, sikerkritériumokkal, összehasonlíthatóvá teszik az intézmény mőködését az egyes tanévek között. A vezetıi átvizsgálások során évente legalább egyszer ki kell elemezni a fenntartói elvárások és az intézményi célkitőzések teljesülését a mutatók értékei alapján. Az elemzés eredményétıl függıen a szükséges intézkedések meghozatala az igazgató felelıssége. Az indikátorrendszer folyamatos vezetésének ellenırzése, valamint az indikátorrendszerrel foglalkozó vezetıi átvizsgálás elıkészítése a minıségügyi vezetı feladata. Az indikátorrendszer a következı területekre terjed ki:

szakmai munka

partneri elvárások teljesülése humán erıforrások fejlesztése eszközgazdálkodás és finanszírozás az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztése az intézmény folyamatainak fejlesztése Az ÖMIP-ben meghatározott indikátorokra alapozva az intézmény kidolgozza saját indikátorait, az intézmény mőködését jelzı számszerő mutatóit. - Indikátorrendszer (indikátor táblázatok)

IV.6.3 Partneri igény és elégedettség vizsgálat A partneri elvárásnak megfelelıen minden tanévben folyik partneri igény és elégedettség vizsgálat. E munka részleteit a partneri igény és elégedettségvizsgálat

31. oldal


folyamatleírása, valamint erre épülve a minıségfejlesztési csoport éves munkaterve tartalmazza. A partneri igény és elégedettségvizsgálat intézményegységenként intézkedési terveket kell intézményegységek szakdolgozói köre fogad el.

eredményei alapján készíteni, melyet az

A folyamat mőködtetése, az intézkedési tervek készítésének és végrehajtásának koordinálása és ellenırzése a minıségirányítási vezetı feladata. Kapcsolódó dokumentum: - Partneri igény és elégedettségvizsgálat folyamatleírása - Minıségfejlesztési munkaterv

IV.6.4 Intézményi önértékelés Az önértékelés célja, hogy az intézmény a fenntartói elvárások, illetve saját nevelési – pedagógiai és minıségirányítási program célkitőzései ismeretében rendszeresen, teljes körően, tényekre alapozva felmérje adottságait, valamint elért eredményeit, s ennek segítségével o

azonosítani tudja a szervezet erıs és gyenge pontjait

o

kijelölje a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket

o

meghatározza a továbbfejlıdés irányait, és a továbbfejlıdéshez szükséges intézkedéseket

o

információt szolgáltasson a fenntartó szakmai ellenırzéséhez.

Az intézményi (irányított) önértékelésnek az alábbi területekre kell kiterjednie: 1) az intézmény jellemzı tulajdonságai, adottságai ezen belül különösen: a) a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében, b) az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása, c) a meglévı folyamatok szabályozottsága, d) a szabályozási rendszer teljeskörősége, e) az erıforrások figyelembevételének módja, f) a partneri (kisgyermeki, tanulói, szülıi, pedagógusi, fenntartói stb.) igények figyelembevételének módja. 2) az intézmény által elért eredmények, ezen belül különösen: a) a munkatársak bevonásának mértéke, b) a folyamatos fejlesztés eredményei, c) a partnerek (kisgyermekek, tanulók, szülık, pedagógusok, fenntartók stb.) elégedettsége, d) a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága, e) a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei, f) a kitőzött célok elérése, megvalósítása, g) az erıforrások felhasználásának hatékonysága. 3) a szervezeti kultúra vizsgálata Intézményünk a 2007/2008. tanévben és ezt követıen minden harmadik tanévben önértékelést végez az Intézményi önértékelés címő folyamatleírás alapján. Az intézményi önértékelést intézményegységenként kell elvégezni a KMD gyors önértékelési módszer alapján. Az önértékelés eredményeirıl az alábbi szempontsor alapján önértékelési beszámoló készül:

32. oldal


I. II. III. IV.

Elızmények bemutatása Az önértékelés módszere Az önértékelés folyamata Az önértékelés eredményei intézményegységenként IV.1. Az önértékelés számszerő eredményei IV.2. Az intézményegység erısségei IV.3. Fejlesztendı területek IV.4. Célok, intézkedési tervek IV.5. A szervezeti kultúra vizsgálata és fejlesztése V. Intézményi szintő következtetések VI. Az önértékelés eredményeinek kapcsolata az Önkormányzati Minıségirányítási Programmal. VI. A beszámoló elfogadására vonatkozó záradék A beszámolót a Nevelési Központ szakalkalmazotti értekezlete fogadja el. Az elfogadás elıtt ki kell kérni a szülıi szervezet és az Igazgatótanács véleményét. Az önértékelési beszámolót az intézményi minıségirányítási program végrehajtásának tanév végi értékelésérıl készült dokumentummal együtt kell megküldeni a fenntartónak. Kapcsolódó dokumentum: - Intézményi önértékelés folyamatleírása - Minıségfejlesztési munkaterv - Önértékelési beszámoló

V. A minıségirányítási program végrehajtásának értékelése, felülvizsgálata, 1. Az intézményi minıségirányítási programot közoktatási törvényben rögzített egyeztetési eljárás után az alkalmazotti közösség fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 2. Intézményegységenként a szakalkalmazotti testület a szülıi szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását. 3. Az iskola nevelıtestülete emellett – a szülıi szervezet véleményének kikérésével – értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. 4. A vezetıi tanács az intézményegységek értékelését összegzi, és ez alapján olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy az Újszászi Nevelési Központ szakmai célkitőzései és mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A javasolt intézkedéseket a szakalkalmazotti közösség fogadja el. A minıségirányítási program végrehajtásának értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. 5. A jóváhagyott minıségirányítási programot felül kell vizsgálni, ha megváltozik a fenntartó minıségirányítási programja, vagy a helyi nevelési- oktatási program. A minıségirányítási program felülvizsgálatáról dönthet az alkalmazotti vagy szakalkalmazotti közösség, illetve a vezetıségi átvizsgálás is. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a minıségirányítási programot módosítani kell, akkor a módosítást az 1. pont szerinti jóváhagyás követi.

33. oldal


VI. Legitimációs záradék Szülıi szervezet véleménye kikérve 2010. július 12. 14. Diákönkormányzat véleménye kikérve 2010. június 15. Alkalmazotti értekezlet jóváhagyta 2010. július 15-én megtartott alkalmazotti értekezletén

Újszász, 2010. július 15.

Szabó Gyızı igazgató

34. oldal

AZ ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT MÉRÉSI, É R T É K E L É S I , FE J L E S Z T É S I R E N D S Z E R E

UNK-MÉFER

Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat által fenntartott Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ mőködésére

Újszász, 2010. június

1. oldal

UNK – MÉFER

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ....................................................................................................................................3 I. Szervezeti szintő mérések, értékelések, fejlesztések ..........................................................4 I.1. Intézményi szintő elemek ...........................................................................................4 I.1.1 Fenntartói elégedettségvizsgálat.............................................................................4 I.1.2 Dolgozói elégedettségvizsgálat ..............................................................................6 I.1.3 Szervezeti önértékelés ............................................................................................8 I.1.4 Szervezeti kultúra vizsgálata ................................................................................10 I.2. A szervezeti egységek szintjén megjelenı elemek...................................................12 I.2.1 Vörösmarty Mihály Általános Iskola ...................................................................12 I.2.1.1 Tanulói, szülıi igényvizsgálat ......................................................................12 I.2.1.2 Tanulói, szülıi elégedettségvizsgálat ...........................................................14 I.2.2 Városi Óvoda........................................................................................................15 I.2.2.1 Szülıi igényvizsgálat ....................................................................................15 I.2.2.2 Gyermeki, szülıi elégedettségvizsgálat........................................................16 I.2.3 Városi Bölcsıde....................................................................................................17 I.2.3.1 Szülıi igényvizsgálat ....................................................................................17 I.2.3.2 Szülıi elégedettségvizsgálat .........................................................................18 I.2.4 Egységes Pedagógiai Szakszolgálat .....................................................................19 I.2.4.1 Partneri elégedettségvizsgálat.......................................................................19 I.3. Igény-, elégedettségvizsgálatok ütemezése ..............................................................20 II. A dolgozók teljesítményértékelése...................................................................................21 II.1. Vezetık teljesítményértékelése ................................................................................21 II.1.1 Intézményegység-vezetık, gazdasági vezetı teljesítményértékelése...............21 II.1.2 Intézményegység-vezetı helyettesek teljesítményértékelése ...........................22 II.2. Szakalkalmazottak teljesítményértékelése ...............................................................23 II.2.1 Értékelés egyéni teljesítménycélok és kritériumok alapján..............................23 II.2.2 Szakmai feladat átfogó értékelése ....................................................................24 II.3. Nem szakalkalmazott dolgozók teljesítményértékelése ...........................................26 III. A gyermekek, tanulók vonatkozásában egyéni szintő mérések, értékelések, fejlesztések................................................................................................................................27

2. oldal

UNK – MÉFER

Bevezetés Az intézmény célja olyan mérési, értékelési, fejlesztési rendszer mőködtetése, ahol jól átgondolt, megtervezett mérések eredményeinek kiértékelése alapján történik meg a szervezet mőködésének folyamatos figyelése és javítása, dolgozói teljesítményelvárások értékelése, a dolgozói teljesítmények folyamatos javítása, illetve a gyermekek, tanulók egyéni fejlıdésének nyomon követése, elısegítése. A rendszervben alkalmazott mérések célja a diagnózis, illetve a diagnózisra alapuló fejlesztési tervek megalapozása. A rendszer minden egyes eleme az alábbi lépésekbıl tevıdik össze: 1. Mérés 2. Mérési eredmények feldolgozása 3. A feldolgozott mérési eredmények elemzése, következtetések levonása 4. Fejlesztési terv készítése 5. Fejlesztési terv végrehajtása 6. A fejlesztési folyamat értékelése Az UNK-MÉFER három szintre tagolódik I. Szervezeti szintő mérések, értékelések, fejlesztések II. A dolgozók teljesítményértékelése III. A gyermekek, tanulók vonatkozásában egyéni szintő mérések, értékelések, fejlesztések

3. oldal

UNK – MÉFER

I. Szervezeti szintő mérések, értékelések, fejlesztések A szervezeti szintő mérési, értékelési, fejlesztési rendszer célja az Újszászi Nevelési Központ mint szervezet, illetve szervezeti egységei mőködésének folyamatos figyelemmel kísérése, visszajelzések győjtése a közvetett és közvetlen partnerektıl, és a visszajelzések alapján fejlesztési, intézkedési tervek készítése, ezek segítségével a szervezet mőködésének folyamatos javítás.

I.1. Intézményi szintő elemek o o o o

Fenntartó elégedettségvizsgálata Dolgozói elégedettségvizsgálat Szervezeti önértékelés Szervezeti kultúra vizsgálata

I.1.1 Fenntartói elégedettségvizsgálat Gyakorisága: Évente egy alkalommal az intézmény beszámolójához kapcsolódóan Módszere: Elızetesen, a beszámolóhoz kapcsolódóan kiadott papír alapú kérdıív. A kérdıívet a minıségirányítási csoport készíti, a Vezetıi tanács véglegesíti, az Igazgatótanács hagyja jóvá. Elégedettségvizsgálat szempontjai: Az intézmény beszámolójának fı területei, szempontjai. Újszász Város Önkormányzat közoktatási feladatellátási terve. Az intézmény és az intézményegységek alapító okiratban rögzített feladatai. A kérdések egy része az intézmény intézményegységek mőködésére vonatkozik.

egészére,

másik

része

az

Feldolgozás A felmérés eredményeinek kiértékelését az intézmény minıségirányítási csoportja végzi. A minıségirányítási csoport javaslatokat fogalmaz meg az eredmények függvényében. A Vezetıi tanács a minıségirányítási csoport javaslata lapaján intézkedési tervet készít. Az intézkedési tervet az Igazgatótanács hagyja jóvá. Az intézkedési terv végrehajtása az igazgató, valamint az intézményegységvezetık felelıssége. Visszajelzés A kérdıívek összesített eredményeit, az elemzést és az intézkedési tervet az intézmény a honlapján nyilvánosságra hozza. Az intézményegységek értekezletein történik meg a dolgozók tájékoztatás.

4. oldal

UNK – MÉFER

Évente egy alkalommal kötetlen beszélgetésre hívjuk a képviselıtestület tagjait, és ezen a beszélgetésen jelezzük vissza a felmérés eredményeit. A folyamat értékelése Az intézkedési terv végrehajtását az Igazgatótanács értékeli. Az értékelés alapja az intézkedési terv végrehajtását bemutató igazgatói összefoglaló. Megırzendı dokumentumok Kérdıív. Kitöltött kérdıívek. Intézkedési terv Intézkedési terv végrehajtását értékelı összefoglaló. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek

Megvalósítás idıpontja

Felelıs

1.

Kérdıív elkészítése

Minıségirányítási csoport

Július

Minıségirányítási vezetı

2.

Kérdıív véglegesítés

Vezetıi Tanács

Augusztus

Igazgató

3.

Kérdıív jóváhagyása

Igazgatótanács

Szeptember

Igazgató

4.

Kérdıíves felmérés elvégzése

Képviselıtestület tagjai

Szeptember-október

Igazgató

5.

Kérdıív kiértékelése, fejlesztı javaslatok megfogalmazása


Október


6.

Intézkedési terv készítése

Vezetıi Tanács

Október

Igazgató

7.

Intézkedési terv jóváhagyása

Igazgatótanács

November

Igazgató

8.

Visszajelzés az intézmény honlapján


November


9.

Visszajelzés intézményegységek értekezletein

Intézményegységek munkatársai

November

Intézményegységvezetık

10.

Visszajelzés a képviselıtestületnek kötetlen beszélgetés formájában

Képviselıtestület tagjai

December

Igazgató

11.

Intézkedési terv végrehajtása

Vezetıi tanács

Október-Június

Igazgató Intézményegységvezetık

12.

Folyamat értékelése

Igazgatótanács

Június

Igazgató

13.

Dokumentumok tárolása

Minıségügyi vezet

5. oldal

Minıségügyi vezetı

UNK – MÉFER

I.1.2 Dolgozói elégedettségvizsgálat A dolgozói elégedettségvizsgálat az intézmény szakalkalmazottaira (bölcsıdei gondozók, pedagógusok) terjed ki. Az elégedettségvizsgálatot azonos szempontrendszer alapján készült, de intézményegységenkénti specialitásokat is tartalmazó kérdıívvel, intézményegységenként végezzük. Gyakorisága: Évente egy alkalommal április hónapban Módszere: Kérdıíves felmérés, papír alapon, vagy elektronikusan A kérdıívet a minıségirányítási csoport készíti, a Vezetıi tanács hagyja jóvá Elégedettségvizsgálat szempontjai: Az intézmény külsı megítélése Az intézmény mőködése o Dolgozók felkészültsége o Feladatkörök tisztázottsága o Munkaszervezés o A munkához szükséges információ biztosítása o Eszközök biztosítása o Az intézményegység szakmai munkája o Ellenırzés o Értékelés, elismerés o Munkahelyi légkör, együttmőködés Intézményi és személyes jövıkép Feldolgozás A felmérés eredményeinek kiértékelését az intézmény minıségirányítási csoportja végzi, a kiértékelésbe bekapcsolódik az intézményegység minıségfejlesztési csoportja is. A minıségirányítási csoport javaslatokat fogalmaz meg az eredmények függvényében. Az intézményegység vezetısége az intézményegység minıségfejlesztési csoportjának bevonásával a javaslat lapaján intézkedési tervet készít. Az intézkedési tervet az intézményegység szakalkalmazotti közössége hagyja jóvá. Az intézkedési terv végrehajtása az igazgató, valamint az intézményegységvezetık felelıssége. Visszajelzés Az intézményegységek szakalkalmazotti értekezletein történik meg a dolgozók tájékoztatása. A folyamat értékelése Az intézkedési terv végrehajtását a Vezetıi Tanács értékeli.

6. oldal

UNK – MÉFER

Az értékelés alapja az intézkedési intézményegység-vezetıi összefoglaló.

terv

végrehajtását

bemutató

Megırzendı dokumentumok Kérdıív. Kitöltött kérdıívek. Intézkedési terv Intézkedési terv végrehajtását értékelı összefoglaló. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.



Március


2.

Kérdıív jóváhagyása

Vezetıi Tanács

Március

Igazgató

3.

Kérdıíves felmérés elvégzése

Szakalkalmazottak

Április


4.

Kérdıív kiértékelése, fejlesztı javaslatok megfogalmazása

Minıségirányítási csoport, intézményegységek minıségfejlesztési csoportja

Április


5.


Intézményegységek vezetısége

Április


6.

Visszajelzés, intézkedési terv jóváhagyása

Intézményegységek szakalkalmazotti közössége

Ápilis-május


7.

Intézkedési terv végrehajtása


Június-december


8.


Vezetıi tanács

December

Igazgató

9.



7. oldal


UNK – MÉFER

I.1.3 Szervezeti önértékelés Gyakorisága: Minden harmadik évben, február-március idıszakban. Módszere: KMD gyors önértékelés. A mérıeszközök az önértékelési rendszer részét képezik, melyeket a mérés elıtt a minıségirányítási csoport áttekint. Az önértékelést ugyanazon eszközrendszer intézményegységek önállóan végzik el.

felhasználásával

az

A mérés-értékelés részletes idıtervét, illetve az önértékelést végzı teamek összetételére vonatkozó javaslatot a minıségirányítási csoport készíti el, és a Vezetıi Tanács hagyja jóvá. Önértékelés szempontjai: Adottságok o a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében o az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása o a meglévı folyamatok szabályozottsága o a szabályozási folyamatok teljeskörősége o az erıforrások figyelembevételének módja o a partneri igények figyelembevételének a módja Eredmények o a munkatársak bevonásának mértéke o a folyamatos fejlesztés eredményei o a partnerek elégedettsége o a szabályozási Feldolgozás A felmérés eredményeinek kiértékelését az intézmény minıségirányítási csoportja végzi, a kiértékelésbe bekapcsolódik az intézményegység minıségfejlesztési csoportja is. A minıségirányítási csoport az intézményegységek eredményeit felhasználva elkészíti az intézményi szintő önértékelést, elemzi az eredményeket, illetve javaslatokat fogalmaz meg az intézményegységek számára. A fejlesztési javaslatokat a következı két tanévre kell tervezni. Az intézményi szintő önértékelést, illetve a fejlesztési javaslatokat az Igazgatótanács véglegesíti. Az intézményegység vezetısége az intézményegység minıségfejlesztési csoportjának bevonásával a javaslat lapaján intézkedési tervet készít. Az intézkedési tervet az intézményegység szakalkalmazotti közössége hagyja jóvá. Az intézkedési terv végrehajtása az igazgató, valamint az intézményegységvezetık felelıssége.

8. oldal

UNK – MÉFER

Visszajelzés Az önértékelés összesített eredményét, az elemzést és az intézkedési tervet az intézmény a honlapján nyilvánosságra hozza. Az intézményegységek értekezletein történik meg a dolgozók tájékoztatása. A folyamat értékelése Az intézkedési terv végrehajtását az Igazgatótanács évente értékeli. Megırzendı dokumentumok Önértékelı teamek munkájának dokumentumai. Összefoglaló értékelés, elemzés. Intézkedési tervek, az intézkedési terv végrehajtását évente értékelı összefoglalók. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.

Mérıeszközök áttekintése


Január


2.

Részletes idıterv elkészítése Önértékelést végzı teamek összeállítására vonatkozó javaslat elkészítése


Február

Minıségirányításivezetı

3.

Az idıterv és a teamek összetételének jóváhagyása

Vezetıi Tanács

Február

Igazgató

4.

Az önértékelés elvégzése a részletes idıterv alapján

Önértékelést végzı teamek

Februármárcius

Igazgató

5.

Az eredmények kiértékelése.


Április


6.

Intézményi szintő összefoglaló, elemzés készítése, fejlesztı javaslatok megfogalmazása, intézkedési terv készítése.

Intézményegységek Minıségirányítási csoport.

Május

Minıségirányítási vezetı.

Intézményi szintő önértékelés, fejlesztési javaslatok véglegesítése.

Igazgatótanács.

Június

Igazgató

Intézkedési tervek készítése.

Intézményegység-vezetı, intézményegységek minıségirányítási csoportja.

Június


Intézkedési tervek jóváhagyása.

Intézményegységi szakalkalmazotti értekezletek

Augusztus


7.

Intézkedési tervek végrehajtása


Folyamatosan


8.


Igazgatótanács

Évente

Igazgató

9.



6.

9. oldal

Minıségügyi vez.

UNK – MÉFER

I.1.4 Szervezeti kultúra vizsgálata Gyakorisága: A szervezeti önértékeléssel egyidıben végezzük. Módszere: Kérdıíves felmérés papír alapon, vagy elektronikusan. Az alkalmazandó kérdıívet az intézmény minıségirányítási csoportja választja ki a nyilvánosan elérhetı szervezeti klíma, szervezeti kultúra kérdıívek közül. A minıségirányítási csoport választását a Vezetıi Tanács véglegesíti. A kérdıív kitöltésében az intézmény szakalkalmazottai vesznek részt. Feldolgozás A felmérés eredményeinek kiértékelését az intézmény minıségirányítási csoportja végzi, a kiértékelésbe bekapcsolódik az intézményegység minıségfejlesztési csoportja is. A minıségirányítási csoport javaslatokat fogalmaz meg az eredmények függvényében. Az intézményegység vezetısége az intézményegység minıségfejlesztési csoportjának bevonásával a javaslat lapaján intézkedési tervet készít. Az intézkedési tervet az intézményegység szakalkalmazotti közössége hagyja jóvá. Az intézkedési terv végrehajtása az igazgató, valamint az intézményegységvezetık felelıssége. Visszajelzés Az intézményegységek értekezletein történik meg a dolgozók tájékoztatás. Megırzendı dokumentumok Kitöltött kérdıívek. Összefoglaló értékelés, elemzés. Intézkedési terv. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.

Mérıeszközök kiválasztása


Február


2.

A kérdıív jóváhagyása

Vezetıi Tanács

Február

Igazgató

3.

A kérdıívek kitöltése

Szakalkalmazottak.

Február


4.

A kitöltött kérdıívek feldolgozása, kiértékelése


Március


5.

Az eredmények elemzése, javaslatok megfogalmazása.

Minıségirányítási csoport,

Április


10. oldal

UNK – MÉFER intézményegységek minıségfejlesztési csoportja Intézkedési terv készítése


Május


Intézkedési tervel jóváhagyása

Intézményegységek szakalkalmazotti közössége

Május


6.

Intézkedési tervek készítése.

Intézményegységvezetı, intézményegységek minıségirányítási csoportja.

Június


7.

Visszajelzés, intézkedési tervek jóváhagyása.

Intézményegységi szakalkalmazotti értekezletek

Augusztus


7.

Intézkedési tervek végrehajtása


Folyamatosan


8.



6.

11. oldal

Minıségügyi vez.

UNK – MÉFER

I.2. A szervezeti egységek szintjén megjelenı elemek I.2.1 Vörösmarty Mihály Általános Iskola

I.2.1.1 Tanulói, szülıi igényvizsgálat A vizsgálatot két körben végezzük: Az elsı évfolyamra beiratkozott gyermekek szüleinél, A negyedik évfolyam végén a tanulókkal és szüleikkel Az elsı évfolyamra beiratkozott gyermekek szülei esetében: Gyakorisága: Minden évben szeptember hónapban Módszere: Személyes interjú. Az osztályt tanító pedagógus végzi a szülıkkel folytatott személyes elbeszélgetés, találkozás során. Szempontok: Az interjú célja: kideríteni, hogy mit vár a szülı az iskolától. Az interjú szempontokat a MIP team készíti az elsıs pedagógusok bevonásával. Feldolgozás A felmérés eredményeinek kiértékelését, elemzését az intézményegység minıségfejlesztési csoportja végzi a minıségirányítási vezetı bevonásával. Az eredmények összesítését, elemzését ismertetni kell az iskola tantestületével. Visszajelzés Az elsı félév végén tartott szülıi értekezleteken történik a szülık tájékoztatása a felmérés eredményeirıl. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.

Interjú szempontok elkészítése

Iskolai MIP team

Augusztus


2.

Interjúk elkészítése

Elsıs pedagógusok

Szeptember


3.

Az eredmények összegzése, elemzése

Iskolai MIP team

Október


4.

Az eredmények ismertetése a tantestülettel

Iskola tantestülete

Október

Intézményegységvezetı

5.

Visszajelzés a szülık számára

Elsıs pedagógusok

Január


12. oldal

UNK – MÉFER

A negyedik évfolyam végén a tanulók és szüleik körében végzett vizsgálat Gyakorisága: Minden évben május-június idıszakban. Módszere: Kérdıív papír alapon, vagy a tanulók számára elektronikus változatban. A felmérés minden negyedikes tanulóra és szüleikre kiterjed. Szempontok: A felmérés célja: kideríteni, hogy mit vár a szülı és a tanuló a felsı tagozattól. A kérdıívet a MIP team készíti az osztályfınöki munkaközösség bevonásával. Feldolgozás A felmérés eredményeinek kiértékelését, elemzését az intézményegység minıségfejlesztési csoportja végzi a minıségirányítási vezetı bevonásával. Az eredmények összesítését, elemzését ismertetni kell az iskola tantestületével. Visszajelzés A tanulókat osztályfınöki órákon, szüleiket az ötödikes elsı szülıi értekezleteken kell tájékoztatni a felmérés eredményeirıl. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.


Iskolai MIP team és az osztályfınöki munkaközösség

Május


2.

Kérdıívek kitöltetése

Negyedikes tanulók és szüleik

Május


3.

Az eredmények összegzése, elemzése

Iskolai MIP team

Június


4.

Az eredmények ismertetése a tantestülettel


Június


5.

Visszajelzés a tanulók számára

Negyedikes osztályfınökök

Június


6.



Szeptember


13. oldal

UNK – MÉFER

I.2.1.2 Tanulói, szülıi elégedettségvizsgálat Gyakorisága: Minden évben április-május idıszakban történik meg a vizsgálat. A vizsgálatban részt vesz az összes negyedikes, hatodikos és nyolcadikos tanuló, valamint az érintett tanulók szülei. Módszere: Kérdıíves felmérés, papír alapon, vagy a diákok esetében történhet elektronikusan. A kérdıívet az iskola minıségfejlesztési csoportja készíti, az osztályfınöki munkaközösség bevonásával. Elégedettségvizsgálat szempontjai: környezettel, infrastruktúrával, tanórai munkával, tanórán kívüli tevékenységekkel, szabadidıs tevékenységekkel, iskola-család kapcsolat rendszerrel egyéni bánásmóddal kapcsolatos elégedettség. Feldolgozás A felmérés eredményeinek kiértékelését az iskola minıségfejlesztési csoportja végzi a minıségügyi vezetı bevonásával. A minıségfejlesztési csoport javaslatokat fogalmaz meg az eredmények függvényében. Az intézményegység vezetısége az iskola minıségfejlesztési csoportjának bevonásával a javaslat lapaján intézkedési tervet készít. Az intézkedési tervet a nevelıtestület hagyja jóvá. Az intézkedési terv végrehajtása az igazgató, valamint az intézményegységvezetık felelıssége. Visszajelzés A tanulókkal osztályfınöki órán, a szülıkkel a szeptemberi szülıi értekezleten kell ismertetetni az eredményeket. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.


Iskolai MIP team és az osztályfınöki munkaközösség

Április


2.

Kérdıívek kitöltetése

Negyedikes, hatodikos és nyolcadikos tanulók és szüleik

Április


3.

Az eredmények összegzése, elemzése és

Iskolai MIP team

Április

Minıségirányítási

14. oldal

UNK – MÉFER javaslatok megfogalmazása

vezetı

4.


Iskolavezetés, iskolai MIP team

Április


5.

Az eredmények ismertetése a tantestülettel, az intézkedési terv jóváhagyása


Május


6.

Visszajelzés a tanulók számára

Negyedikes, hatodikos, nyolcadikos osztályfınökök

Május


7.



Szeptember


I.2.2 Városi Óvoda

I.2.2.1 Szülıi igényvizsgálat Gyakorisága: Minden nevelési évben, az óvodai felvételi elıjegyzés idıszakában. Módszere: Kérdıív. Igényvizsgálat szempontjai: az óvoda objektív, tárgyi feltételeivel, a pedagógiai munka tartalmával, a gyermeki tevékenységekkel, a gyermekek fejlıdésével, fejlesztésével, a vezetık tevékenységével, a pedagógusok személyiségével, a pedagógiai munkát segítık munkájával, az óvoda szabadidıs programjaival, a szülıkkel való kapcsolattartással, a tájékoztatással szemben támasztott szülıi elvárások. Feldolgozás Kérdıívek kiértékelését az intézményegységben ezzel a feladattal megbízott munkacsoport végzi el. Összegzéseiket, megállapításaikat a szokásos módon nyilvánosságra hozzuk, tervezı munkánkban figyelembe vesszük, teljesülésüket lehetıség szerint maximálisan biztosítjuk. Visszajelzés A szülıket szülıi értekezleten, fogadóórán tájékoztatjuk a megtett intézkedésekrıl, elért eredményekrıl, az elvárások teljesülésérıl. A szülıi munkaközösséggel együttmőködünk az igények figyelembevétele, teljesítése érdekében. Értékelı beszámolóinkban írásban rögzítjük az eredményeket, s a további feladatokat. A folyamat idıterve 15. oldal

UNK – MÉFER

S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.

Kérdıív felülvizsgálata

Óvodai MIP team tagjai

március

intézményegységvezetı

2.

Kérdıíves igényfelmérés

Érintett óvodapedagógusok

május


3.

Eredmények kiértékelése, elemzése

Óvodai MIP team tagjai

június


4.

Visszajelzés, intézkedés


szeptember


I.2.2.2 Gyermeki, szülıi elégedettségvizsgálat Gyakorisága: Évente egy alkalom. Módszere: Szülıi kérdıív (papíralapú), a szülık teljes köre. Varázstündér módszer gyermeknek (4 éven felüliek) Elégedettségvizsgálat szempontjai: Szülık Környezeti, objektív, tárgyi feltételek Személyi feltételek Pedagógusok személyisége, mentalitása, interakciói Vezetı, vezetık tevékenysége, mentalitása, munkája, interakciói Pedagógiai munkát segítık viselkedése, munkája Az óvodai nevelés hatékonysága, tartalma A gyermekek fejlıdése, fejlesztésének eredményessége Csoportok, gyermekközösségek légköre, tevékenységei Programok gyakorisága, szervezettsége, tartalma, színvonala Kapcsolattartás formái, eredményessége, megfelelısége Szülık tájékoztatása, bevonása, aktivizálása Szülıi munkaközösség mőködése, mőködtetése Javaslatok megfogalmazása. Gyerekek Kötödés az óvodához, alkalmazottakhoz, csoporthoz Baráti kapcsolatok, kortárskapcsolatok jellemzıi Kedvelt tevékenységek Nem kedvelt tevékenységek Három kívánság. Feldolgozás A kérdıíveket, Varázstündér mérést az erre a célfeladatra létrehozott munkacsoport összegzi, értékeli, elemzi. A megállapításokat, tervezett intézkedéseket a nevelıtestület fogadja el. Az eredmények alapján feladatterv, folyamatszabályozás készül. Az eredmények alapján megfogalmazott feladatok a következı nevelési év munkatervébe beépítésre, s a beszámolókban értékelésre kerülnek.

16. oldal

UNK – MÉFER

Visszajelzés A szülıi munkaközösséget folyamatosan, a szülıket szülıi értekezleten, fogadóórán tájékoztatjuk a megtett intézkedésekrıl, elért eredményekrıl. Az elégedettségi vizsgálat eredményeit a szokásos módon nyilvánosságra hozzuk. A mindennapi óvodai élet megszervezésekor fokozott figyelmet fordítunk a gyermekek által kevésbé kedvelt és kedvelt tevékenységek motivációjára, megerısítésére, a teljesíthetı kívánságokra. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.

Mérıeszközök felülvizsgálata

MIP team tagjai

március


2.

Vizsgálat


április


3.

Értékelés elemzés

MIP team tagjai

június


4.

Visszajelzés


szeptember


I.2.3 Városi Bölcsıde

I.2.3.1 Szülıi igényvizsgálat Gyakorisága: Minden gondozási évben. Módszere: Kérdıív Igényvizsgálat szempontjai:

elızetes információk a bölcsıdérıl; a beszoktatással, az alkalmazott gondozással, neveléssel, a gyermek fejlıdésével, fejlesztésével, a bölcsıde szabadidıs programjaival, a szülıkkel való kapcsolattartással, a tárgyi feltételekkel kapcsolatos elvárások.

Feldolgozás A kérdıívek kiértékelését az intézményegységben ezzel a feladattal megbízott munkacsoport végzi (minıségirányítási csoporttag, intézményegység vezetı, 2 fı gondozónı). Összegzés után az eredményeket nyilvánosságra hozzuk, további munkánkba beépítjük. 17. oldal

UNK – MÉFER

Visszajelzés

szülıi értekezlet, érdekképviseleti fórummal történı egyeztetés, beszámolók, értékelések, értekezletek.

A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.


MIP team tagjai

október


2.

Vizsgálat

Minden gondozónı

november


3.


MIP team tagjai

december


4.

Visszajelzés

Minden gondozónı

december


I.2.3.2 Szülıi elégedettségvizsgálat Gyakorisága: Évente egy alkalommal Módszere: Kérdıív Elégedettségvizsgálat szempontjai: Az igényfelmérési kérdıív témaköreiben szereplı elvárások teljesülésének, ill. nem teljesülésének vizsgálata. Feldolgozás A kérdıívek kiértékelését az intézményegységben ezzel a feladattal megbízott munkacsoport végzi (minıségirányítási csoporttag, intézményegység vezetı, 2 fı gondozónı). Összegzés után az eredményeket nyilvánosságra hozzuk, további munkánkba beépítjük. Visszajelzés

szülıi értekezlet, érdekképviseleti fórummal történı egyeztetés, beszámolók, értékelések, értekezletek.

18. oldal

UNK – MÉFER

A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.


MIP team tagjai

május


2.

Vizsgálat

Minden gondozónı

június


3.


MIP team tagjai

június


4.

Visszajelzés

Minden gondozónı

június, szeptember


I.2.4 Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

I.2.4.1 Partneri elégedettségvizsgálat Gyakorisága: Alkalomszerően Módszere: Kérdıíves felmérés. A kérdıívet a szülıi várakozótérben kell elhelyezni és írásban tájékoztatni a szülıket a kérdıív szerepérıl, a kitöltött kérdıív kezelésérıl. A kitöltött kérdıívek összegyőjtésére győjtıdobozt kell elhelyezni a szülıi váróban. A győjtıdobozt havonta kell ellenırizni. Elégedettségvizsgálat szempontjai: környezettel, infrastruktúrával, szülı-gyermek-szakszolgálat kapcsolatrendszerrel, az egyéni bánásmóddal kapcsolatos elégedettség. Feldolgozás A kérdıíveket havonta értékeli az intézményegység-vezetı Visszajelzés A szülıi jelzésekrıl félévente a szakszolgálat hirdetıbáláján keresztül kell tájékoztatni a szülıket.

19. oldal

Városi Óvoda szülıi igény felmérés

Városi Óvoda gyermeki, szülıi elégedettségi vizsgálat

Városi Bölcsıde szülıi igény-, elégedettség vizsgálat

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat partneri elégedettség vizsgálat

7.

8.

9.

10.

20. oldal

Évente igényfelmérés Minden évben

Minden évben

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Elégedettségvizsgálat a negyedikes, hatodikos, nyolcadikos tanulók és szüleik körében

6.

Minden évben

Minden évben,

Minden évben

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Igényfelmérés a negyedikes tanulók és szüleik körében

5.

Minden évben

Minden harmadik évben Minden harmadik évben

Minden évben

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Igényfelmérés az elsıs tanulók szülei körében

Máj.

4.

Ápr.

Szervezeti kultúra vizsgálata

Márc.

4.

Febr.

Szervezeti önértékelés

Jan.

3.

Dec.

Dolgozói elégedettségvizsgálat

Nov.

2.

Szept. Okt. Minden évben

Vizsgálat megnevezése Fenntartói elégedettségvizsgálat

S. 1.

I.3. Igény-, elégedettségvizsgálatok ütemezése

Minden évben

Évente elégedettség felmérés

Jún.

II. A dolgozók teljesítményértékelése A dolgozói szintő mérési, értékelési, fejlesztési rendszer célja visszajelzést adni a dolgozók számára arról, hogy mennyire tudnak megfelelni az intézményi szintő, illetve a konkrét munkakörhöz kapcsolódó elvárásoknak, melyek megfogalmazódnak egyrészt az intézmény alapdokumentumaiban, másrészt a munkaköri leírásokban, valamint az egyéni teljesítménycélokban. Elemei Vezetık teljesítményértékelése Szakalkalmazottak teljesítményértékelése Nem szakalkalmazott dolgozók teljesítményértékelés

II.1. Vezetık teljesítményértékelése Az intézmény vezetı beosztású dolgozói az intézményegység-vezetık, az intézményegység-vezetı helyettesek, valamint a gazdasági vezetı.

II.1.1 Intézményegység-vezetık, gazdasági vezetı teljesítményértékelése Az intézményegység-vezetık, valamint a gazdasági vezetı teljesítményértékelést az igazgató végzi. Gyakorisága: Miden tanévben. Módszere: Az igazgató által elkészített, személyre és feladatkörre szabott teljesítménycélok és kritériumok. A teljesítménycélok és kritériumok alapján végzett önértékelés. A teljesítménycélok és kritériumok alapján végzett igazgatói értékelés. Az önértékelés és az igazgatói értékelés összevetése, értékelı megállapítások megfogalmazása, feladatok kijelölése. Megırzendı dokumentumok Vezetıi teljesítménycélok, kritériumok. Vezetıi önértékelés. Igazgatói értékelés. Értékelı megállapítások, feladatok. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.

Az igazgató elkészíti a személyre és feladatkörre szabott teljesítménycélokat, illetve kritériumokat

Igazgató

Augusztus utolsó hete

Igazgató

21. oldal

UNK – MÉFER

2.

A teljesítménycélok, teljesítmény kritériumok megbeszélése a vezetıkkel

Igazgató

Augusztus utolsó hete

Igazgató

3.

Vezetıi önértékelés a teljesítménykritériumok alapján

Vezetık

Május harmadik hete

Vezetık

4.

Az igazgató értékeli a vezetık teljesítményét a teljesítménykritériumok alapján

Igazgató


Igazgató

5.

Az igazgatói értékelés és az önértékelés összehasonlítása, az eltérések elemzése, értékelı megállapítások megfogalmazása, feladatok kijelölése

Igazgató, vezetık

Június

Igazgató

6.


Igazgató

Június

Igazgató

II.1.2 Intézményegység-vezetı helyettesek teljesítményértékelése Az intézményegység-vezetı helyettesek teljesítményértékelést az intézményegység-vezetı végzi. Gyakorisága: Miden tanévben. Módszere: Az intézményegység-vezetı által elkészített, személyre és feladatkörre szabott teljesítménycélok és kritériumok. A teljesítménycélok és kritériumok alapján végzett önértékelés. A teljesítménycélok és kritériumok alapján végzett intézményegység-vezetıi értékelés. Az önértékelés és az intézményegység-vezetıi értékelés összevetése, értékelı megállapítások megfogalmazása, feladatok kijelölése. Megırzendı dokumentumok Vezetıi teljesítménycélok, kritériumok. Vezetıi önértékelés. Intézményegység-vezetıi értékelés. Értékelı megállapítások, feladatok. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.

Az intézményegység-vezetıi elkészíti a személyre és feladatkörre szabott teljesítménycélokat, illetve kritériumokat


Szeptember elsı hete


2.

A teljesítménycélok, teljesítmény kritériumok megbeszélése a vezetıhelyettesekkel

Intézményegységvezetıi



3.

Vezetı-helyettesi önértékelés a teljesítménykritériumok alapján

Vezetı-helyettesek


Vezetı-helyettesek

22. oldal

UNK – MÉFER

4.

Az Intézményegység-vezetı értékeli a vezetı-helyettesek teljesítményét a teljesítménykritériumok alapján




5.

Az intézményegység-vezetıi értékelés és az önértékelés összehasonlítása, az eltérések elemzése, értékelı megállapítások megfogalmazása, feladatok kijelölése

Intézményegységvezetı, vezetıhelyettesek

Június


6.



Június


II.2. Szakalkalmazottak teljesítményértékelése Az intézményben dolgozó szakalkalmazottak köre: Bölcsıdei gondozók. Óvodapedagógusok. Az általános iskola pedagógusai. A szakszolgálat pedagógusai A szakalkalmazottak teljesítményértékelése az intézményegység-vezetık feladata, de az értékelésbe be kell vonni az óvoda és az iskola esetében az intézményegység-vezetı helyetteseket, valamint a munkaközösség vezetıket is. Mindegyik intézményegységben az értékelés kétszintő: 1. Értékelés egyéni teljesítménycélok és kritériumok alapján 2. Szakmai feladat átfogó értékelése

II.2.1 Értékelés egyéni teljesítménycélok és kritériumok alapján A teljesítménycélok és teljesítménykritériumok kitőzése, valamint ezek alapján történı dolgozói teljesítményértékelés minden intézményegységben azonos szabályok szerint történik. Gyakorisága: Miden tanévben. Módszere: Az intézményegység-vezetı által elkészített, személyre és feladatkörre szabott teljesítménycélok és kritériumok. A teljesítménycélok és kritériumok alapján végzett önértékelés. Az óvodapedagógusok esetében az önértékelés társértékeléssel is kiegészül. A teljesítménycélok és kritériumok alapján végzett intézményegység-vezetıi értékelés. Az önértékelés (társértékelés) és az intézményegység-vezetıi értékelés összevetése, értékelı megállapítások megfogalmazása, feladatok kijelölése. Megırzendı dokumentumok Dolgozói teljesítménycélok, kritériumok. Dolgozói önértékelés, társértékelés. Intézményegység-vezetıi értékelés.

23. oldal

UNK – MÉFER

Értékelı megállapítások, feladatok. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.

Az intézményegység-vezetıi elkészíti a személyre és feladatkörre szabott teljesítménycélokat, illetve kritériumokat


Szeptember elsı-második hete


2.

A teljesítménycélok, teljesítmény kritériumok megbeszélése a dolgozókkal


Szeptember másodikharmadik hete


3.

Dolgozói önértékelés (társértékelés) a teljesítménykritériumok alapján

Dolgozók

Május negyedik hete


4.

Az intézményegység-vezetı értékeli a dolgozók teljesítményét a teljesítménykritériumok alapján


Május negyedik hete


5.

Értékelı interjú. Az intézményegységvezetıi értékelés és az önértékelés (társértékelés) összehasonlítása, az eltérések elemzése, értékelı megállapítások megfogalmazása, feladatok kijelölése.

Intézményegységvezetı, szakalkalmazott

Június


6.



Június


II.2.2 Szakmai feladat átfogó értékelése A szakmai feladat átfogó értékelését minden intézményegység-vezetı az intézményegység sajátosságainak figyelembe vételével, a vezetı helyettesek, illetve munkaközösség vezetık bevonásával végzi az alábbi közös szabályok betartása mellett: Gyakorisága: Miden tanévben el kell végezni az értékelést néhány kiválasztott dolgozó esetében. A dolgozók kiválasztása az intézményegység-vezetı feladata. A kiválasztást az alábbi létszámok figyelembe vételével kell elvégezni: o a szakszolgálatban legalább 1 fı o a bölcsıdében legalább 2 fı o az óvodában legalább 3 fı o az iskolában legalább 4 fı A kiválasztást úgy kell végezi, hogy – lehetıleg egyenletesen elosztva – egy vezetıi ciklus alatt mindenkire sor kerüljön. Módszere: Munkafolyamat megfigyelése. Dolgozói önértékelés. Dokumentumelemzés. Értékelı interjú. Értékelés szempontjai Az intézmény minıségpolitikája. 24. oldal

UNK – MÉFER

Az intézmény minıségcéljai, minıségkritériumai. A helyi szakmai-, nevelési-, pedagógiai program célrendszere. A dolgozó munkaköri leírása. A dolgozó munkafolyamatához kapcsolható szabály-, illetve szempontrendszer. A dolgozó munkájához kapcsolható eredményindikátorok. A dolgozó munkáját érintı vezetıi ellenırzések megállapításai. A dolgozó munkájához kapcsolható partneri visszajelzések.

Megırzendı dokumentumok Önértékelés dokumentumai. Dokumentumelemzés megállapításai. Munkafolyamat értékelés dokumentumai. Értékelı interjú megállapításai. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.

Az értékelésbe bevont dolgozók kiválasztása

Intézményegységvezetı, helyettesek, munkaközösség vezetık.

Augusztus harmadik hete


2.

Bevezetı megbeszélés: az értékelési folyamat egyeztetése, szempontrendszerek (kérdıívek, mérıeszközök) átadása, munkafolyamat értékelésének megbeszélése, az értékelı interjú idıpontjának kijelölése.

Intézményegységvezetı, értékelésbe bevont dolgozó

Augusztus utolsó, szeptember elsı hete


3.

Dokumentumelemzés: a dolgozó által vezetett dokumentumok elemzése, értékelése.


Szeptembermájus


4.

Munkafolyamat megfigyelése: foglalkozás-, óralátogatás.


Szeptembermájus


5.

Adatgyőjtés: a dolgozó munkájához köthetı eredményindikátorok, partneri visszajelzések, vezetıi ellenırzések megállapításai.


Szeptembermájus


6.

Dolgozói önértékelés.

Dolgozó.

Május

Dolgozó

7.

Értékelı interjú: a dolgozói önértékelés, a vezetıi tapasztalatok, összegyőjtött adatok összehasonlítása, elemzése, értékelı megállapítások megfogalmazása, feladatok kijelölése.

Az értékelési folyamatban résztvevı vezetık, dolgozó.

Május-június.


8.



Június


25. oldal

UNK – MÉFER

II.3. Nem szakalkalmazott dolgozók teljesítményértékelése Ez az értékelési folyamat az alábbi dolgozókra vonatkozik: S. 1. 2. 3. 4.

Szervezeti egység Vezetés Szakszolgálat: Bölcsıde: Óvoda:

5.

Iskola:

6.

Gazdasági egység:

Munkakör Titkár, rendszergazda Pedagógiai munkát segítı dolgozók. Konyhai dolgozók, takarítók. Dajkák, óvodatitkár, takarítók. Pedagógiai munkát segítı alkalmazottak, asszisztensek, iskolatitkár Gazdasági iroda dolgozói, konyhai dolgozók, takarítók, karbantartók, portás

Az érintett dolgozók teljesítményértékelése a vezetés vonatkozásában az igazgató, a gazdasági egység vonatkozásában a gazdasági vezetı, a többi szervezeti egység vonatkozásában az érintett intézményegység-vezetı feladata. Gyakorisága: Miden tanévben. Módszere: Az érintett vezetı által elkészített, személyre és feladatkörre szabott teljesítménycélok és kritériumok. Munkafolyamat ellenırzése. Értékelı interjú, megállapítások megfogalmazása, feladatok kijelölése. Megırzendı dokumentumok Dolgozói teljesítménycélok, kritériumok. Feljegyzések a munkafolyamat ellenırzésérıl. Értékelı megállapítások, feladatok. A folyamat idıterve S.

Feladata

Érintettek


Felelıs

1.

Az érintett vezetıi elkészíti a személyre és feladatkörre szabott teljesítménycélokat, illetve kritériumokat

Érintett vezetı


Érintett vezetı

2.

A teljesítménycélok, teljesítmény kritériumok megbeszélése a dolgozókkal

Vezetı, dolgozó


Vezetı

3.

Munkafolyamat ellenırzése

Vezetı

Szeptembermájus

Vezetı

4.

Értékelı interjú: teljesítménycélok, kritériumok értékelés, munkafolyamat ellenırzés tapasztalatai, értékelı megállapítások, feladatok kijelölése.

Vezetı. dolgozó

Június

Vezetı

6.


Vezetı

Június

Vezetı

26. oldal

UNK – MÉFER

III. A gyermekek, tanulók vonatkozásában egyéni szintő mérések, értékelések, fejlesztések Cél: Mérésre, értékelésre (diagnózisra) alapuló egyéni fejlesztési rendszer mőködtetése, annak érdekében, hogy minden gyermek és tanuló, minden egyes fejlesztendı kompetencia tekintetében az adott készséghez, kompetenciához tartozó optimális fejlıdési idıszakban kapja meg a számára szükséges segítséget. Fogalom meghatározás: Képesség: A gyermektıl, tanulótól elvárt szellemi, vagy fizikai tevékenység elvégzéséhez szükséges fiziológiai és pszichikai feltételek. Készség: A feladat végrehajtása során megfigyelhetı, alkalmazott ismeretek összessége. (Jártasság, amikor az ismeretek alkalmazása során egyes elemek már automatikusan mőködnek, míg más elemek alkalmazása még tudatos odafigyelést igényel. Készség, ha az ismeret alkalmazása teljes egészében automatikus.) Kompetencia: Illetékesség, jogosultság, szakértelem. (Képes vagyok rá, tudom, akarom csinálni! Képesség, készség, motiváltság.) Diagnózis: A gyermek tanuló mérését, vizsgálatát, a mérési, vizsgálati eredmények értékelését, fejlesztési javaslatok (fejlesztési területek, eszközök, módszerek) megfogalmazását magába foglaló folyamat. A MÉFER-ben alkalmazott diagnosztikus elemek: 1. Nevelési tanácsadó vizsgálata 2. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság (TKVSZRB, vagy országos szakértıi bizottságok) vizsgálata 3. Logopédiai vizsgálat 4. Logopédiai szőrés 5. Óvodai fejlıdés nyomon követése 6. DIFER 7. DIFER iskolaérettségi vizsgálat 8. Iskolaérettségi vizsgálat 9. Tímár-féle bemeneti mérés, másodikos, negyedikes és nyolcadikos mérés 10. Olvasás-szövegértés, illetve matematikai kompetencia bemenı mérés 11. Negyedikes kompetenciamérés 12. Hatodikos kompetenciamérés Nem diagnosztikus mérések 13. Középiskolai felvételi vizsgák 14. Nyolcadikos kompetenciamérés

27. oldal

14.

13.

12.

11.

10.

Tímár féle mérés

9.

Olvasás-szövegértés, illetve matematikai kompetencia bemenı mérés Negyedikes kompetencia-mérés Hatodikos kompetenciamérés Középiskolai felvételi vizsgák Nyolcadikos kompetenciamérés

Iskolaérettségi vizsgálat

8.

7.

6.

Fejlıdés folyamatos nyomon követése DIFER DIFER iskolaérettségi vizsgálat

Logopédiai szőrés

4.

5.

Logopédiai vizsgálat

Nevelési tanácsadó vizsgálata TKVSZRB vizsgálata

Megnevezés

3.

2.

1.

S.

MÉRÉSI IDİPONTOK:

Bölcsıde

Szept.okt..

Januármárc.

Január

Szept.

Szükség szerint

Szükség szerint

2. évf.

Szept.

Bemeneti mérés Kontrollszept. mérés szept.

Szept.

1. évf.

28. oldal

Óvoda Óvoda KözépCs. NagyCs. 4-5. év 5-6-7. év

Az óvodába lépéstıl ½ éven-ként

Az óvodába lépéstıl számított két hónapon belül

Óvoda KisCs. 3-4. év

Szept.

Szept.

3. évf.

Május

Szept.

Június

4. évf.

Szept.

5. évf.

Május

Szept. .

6. évf.

7. évf.

Május

Február

Szept.

Január

8. évf.

Az egyes mérési elemek és ráépülı fejlesztések leírása 1. Nevelési tanácsadó vizsgálata 1.1. Vizsgálat célja: Az SNI gyanú, illetve a BTMN felismerése. 1.2. Vizsgálat kimenete: Nevelési tanácsadó szakvéleménye, amelyben rögzíti a felismert állapotot és megfogalmazza a fejlesztési feladatokat. SNI gyanú esetén a TKVSZRB vizsgálatát javasolja. 1.3. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: A vizsgálatban a bölcsıde, óvoda, iskola által elkészített és a szülı által aláírt felterjesztés alapján vehet részt az érintett gyermek, tanuló. 1.4. A vizsgálat idıpontja: A beérkezett felterjesztés alapján a nevelési tanácsadó ütemezi a vizsgálatot, és hívja be az érintett gyermeket, tanulót a szülıvel együtt. 1.5. Vizsgálatra épülı fejlesztés: A BTMN gyermekek, tanulók esetében a fejlesztést a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján a szakszolgálat dolgozói és a gyermek, tanuló nevelésében, oktatásában érintett pedagógusok közösen végzik. A szakszolgálat dolgozója egyéni fejlesztései tervet készít, és ez alapján dolgozik, a pedagógusok pedig a nevelési tanácsadó szakvéleményében megfogalmazott javaslatokat, feladatokat beépítik a foglalkozások, tanórák munkájába. A közös fejlesztés tapasztalatairól kéthavonta konzultálnak egymással. Szükség esetén a konzultáció megállapításait az egyéni fejlesztési naplóban rögzítik. 2. TKVSZRB vizsgálata 2.1. Vizsgálat célja: Az SNI felismerése. 2.2. Vizsgálat kimenete: TKVSZRB szakértıi véleménye, amelyben rögzíti a felismert állapotot és megfogalmazza a fejlesztési feladatokat. Speciális fogyatékosságok, sérülések esetén a TKVSZRB további szakértıi bizottságok vizsgálatát javasolja. 2.3. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: A vizsgálatban a Nevelési Tanácsadó javaslatára, a bölcsıde, óvoda, iskola által elkészített és a szülı által aláírt felterjesztés alapján vehet részt az érintett gyermek, tanuló. 2.4. A vizsgálat idıpontja: A beérkezett felterjesztés alapján a TKVSZRB ütemezi a vizsgálatot, és hívja be az érintett gyermeket, tanulót a szülıvel együtt. 2.5. Vizsgálatra épülı fejlesztés: Az SNI gyermekek, tanulók esetében a fejlesztést a TKVSZRB szakértıi véleménye alapján az intézmény gyógypedagógusai (szükség esetén külsı gyógypedagógus) és a gyermek, tanuló nevelésében, oktatásában érintett pedagógusok közösen végzik. A gyógypedagógus egyéni fejlesztései tervet készít,

29. oldal

UNK – MÉFER

és ez alapján dolgozik, a pedagógusok pedig a TKVSZRB szakértıi véleményében megfogalmazott javaslatokat, feladatokat beépítik a foglalkozások, tanórák munkájába. A közös fejlesztés eredményét havonta, közösen értékelik. Az értékelı megbeszélések megállapításait az egyéni fejlesztési naplóban rögzítik. 3. Logopédiai vizsgálat 3.1. Vizsgálat célja: Az óvodába lépı gyermekek esetében a megkésett, vagy akadályozott beszédfejlıdés felismerése. 3.2. Vizsgálat kimenete: A felismert beszédfejlıdési zavart a vizsgálati lapon rögzíti a logopédus. 3.3. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: A vizsgálatban az óvodapedagógus javaslata alapján vesz részt a gyermek. Az óvoda a logopédiai vizsgálatra javasolt gyermekek névsorát, illetve a beleegyezı szülıi nyilatkozatokat adja át a logopédusnak. 3.4. A vizsgálat idıpontja: A vizsgálatokat a logopédus ütemezése alapján szeptember-október hónapokban kell elvégezni, de szükség szerint más idıszakban is végezhetı. 3.5. Vizsgálatra épülı fejlesztés: A vizsgálaton kiszőrt gyermekek fejlesztését a logopédus végzi. 4. Logopédiai szőrés 4.1. Szőrés célja: 5-6 éveseknél beszédhibák szőrése. 4.2. Vizsgálat kimenete: A felismert beszédhibát a vizsgálati lapon rögzíti a logopédus. 4.3. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: A szőrés minden tanköteles, vagy a következı nevelési évben tankötelessé váló gyermekre kiterjed. A gyermekek névsorát, illetve a beleegyezı szülıi nyilatkozatokat az óvoda adja át a logopédusnak. 4.4. A vizsgálat idıpontja: A szőrést a logopédus ütemezése alapján szeptember-október hónapokban kell elvégezni. 4.5. Vizsgálatra épülı fejlesztés: A vizsgálaton kiszőrt gyermekek fejlesztését a logopédus végzi. 5. Óvodai fejlıdés nyomon követése 5.1. A vizsgálat célja: A gyermek fejlettségének meghatározása a megadott szempontok szerint, a kompetenciákhoz kapcsolódó képességek, készségek, motívumok alapján. A nevelési tanácsadós vizsgálat szükségességének korai kiszőrése, az iskolaérettségi vizsgálat megelızése. 5.2. Vizsgálat kimenete: Az aktuális fejlettség rögzítése évente három alkalommal a gyermek portfoliójában, az óvodába lépéstıl az iskolai élet megkezdéséig.

30. oldal

UNK – MÉFER

5.3. 5.4.

5.5.

Szükség esetén felterjesztés a nevelési tanácsadó vizsgálatára. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: A vizsgálat minden óvodás gyermekre kiterjed. A vizsgálat idıpontja: Minden nevelési évben bemeneti mérés szeptemberben, fejlıdés nyomon követése január és június hónapban. Vizsgálatra épülı fejlesztés: A fejlıdési mutatókra épülı folyamatos fejlesztı, kompenzáló pedagógiai munka végzése.

6. DIFER 6.1. Vizsgálat célja: Az alábbi, úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségi szintjének megállapítása: 1) Írásmozgás-koordináció 2) Beszédhanghallás 3) Relációszókincs 4) Elemi számolási készség 5) Tapasztalati következtetés 6) Tapasztalati összefüggés megértés 7) Szocialitás 6.2. Vizsgálat kimenete: A vizsgált elemi készséghez tartozó mérési eredmény alapján – összevetve az országos sztenderdekkel, illetve a korábbi mérési eredményekkel – a gyermek, tanuló fejlettségi szintjének meghatározását, fejlesztési feladatok megfogalmazását tartalmazó feljegyzés a gyermek, tanuló portfoliójában. A harmadikos mérés után azon tanulókat, akik nem érték el valamilyen területen a haladó szintet, fel kell terjeszteni nevelési tanácsadó vizsgálatára. 6.3. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: Az elsı DIFER mérés az óvodában történik, minden, a megelızı naptári évben 5. életévér betöltött gyermek vonatkozásában az úgynevezett rövid méréssel. Azoknál a gyermekeknél, akiknél a mérési eredmény valamely területen kezdı szintet mutat, az adott alapkészség mérésének teljes változatát is el kell végezni. Az iskola elsı évfolyamára beiratkozott tanulók közül csak azokat kell mérni szeptemberben a teljes változattal, akiket a Tímár féle bemeneti mérésben mutatott teljesítménye alapján a pedagógusok javasolnak. A harmadik évfolyamra járó tanulók közül azokat kell szeptemberben mérni a teljes változattal, és csak azon a részterületen, amelyben az elsıs mérés során nem érték el a haladó szintet. 6.4. A vizsgálat idıpontja: A vizsgálatokat az óvoda és az iskola szeptemberben végezi. 6.5. Vizsgálatra épülı fejlesztés: A fejlesztést a mérési eredmény alapján a gyermek, tanuló pedagógusai végzik egyéni fejlesztési terv alapján.

31. oldal

UNK – MÉFER

7. DIFER iskolaérettségi vizsgálat 7.1. Vizsgálat célja: A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének megállapítása, a szülık tájékoztatása. 7.2. Vizsgálat kimenete: A mérési eredmény alapján feljegyzés készül a gyermek fejlettségi állapotáról a portfolióban. A mérési eredmények alapján készül el az óvodai szakvélemény a gyermek beiskolázására vonatkozóan. 7.3. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: Minden tanköteles, vagy tankötelessé váló gyermek esetében el kell végezni, akik az óvodapedagógus, illetve a szülı javaslata alapján nem vesznek részt a nevelési tanácsadó iskolaérettségi vizsgálatán. 7.4. A vizsgálat idıpontja: Minden nevelési évben, január hónapban. 7.5. Vizsgálatra épülı fejlesztés: A fejlesztést a mérési eredmény alapján a gyermek, tanuló pedagógusai végzik egyéni fejlesztési terv alapján a fejlesztıpedagógus, illetve speciális végzettségő szakember bevonásával.

8. Iskolaérettségi vizsgálat 8.1. Vizsgálat célja: A szülı és az óvoda véleménykülönbsége esetén eldönteni, hogy kérdéses esetben a gyermeknek mi az elınyösebb: ha óvodában marad, illetve ha iskolába megy. 8.2. Vizsgálat kimenete: A nevelési tanácsadó a vizsgálat alapján szakvéleményt készít, amelyben javaslatot tesz a beiskolázásra vonatkozóan, illetve meghatározza a szükséges fejlesztés területeit, tartalmát. 8.3. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: A tankötelessé vált gyermekek esetében azokra terjed ki a mérés, akiket a pedagógus és a szülı közösen javasol. A vizsgálatra javasolt gyermekek névsorát és a szülıi nyilatkozatokat az óvoda adja át az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatnak január 15-ig. A szülı az óvodától függetlenül is kezdeményezheti a nevelési tanácsadóban gyermeke iskolaérettségi vizsgálatát. 8.4. A vizsgálat idıpontja: A Pedagógiai Szakszolgálat ütemezése alapján a vizsgálatra január-február idıszakban kerül sor. 8.5. Vizsgálatra épülı fejlesztés: A nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján a gyermek fejlesztését a gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztı pedagógus vagy az óvodapedagógus végzi.

32. oldal

UNK – MÉFER

9. Tímár-féle mérés 9.1. Vizsgálat célja: Megállapítani, hogy a vizsgált tanuló milyen szinten áll egy-egy képességterületen a többiekhez, az életkorához, a sztenderdekhez viszonyítva. 9.2. Vizsgálat kimenete: A vizsgálat eredményérıl a gyermek portfoliójában feljegyzés készül, ami az egyéni fejlesztési terv alapját szolgálja. A nyolcadikos mérés kimenete egy elemzés, amely, osztályra, tanulóra lebontva bemutatja az iskolában töltött 8 év eredményét. 9.3. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: Minden gyermekre kiterjed az adott korcsoportban. 9.4. A vizsgálat idıpontja: Az elsıs és másodikos mérés szeptemberben, a negyedikes mérés júniusban, a nyolcadikos mérés januárban történik. 9.5. Vizsgálatra épülı fejlesztés: A mérési eredményekre épülı egyéni fejlesztési terv alapján végzik a pedagógusok. 10. Olvasás-szövegértés, illetve matematikai kompetencia bemenı mérés 10.1. Vizsgálat célja: A tanulók egyéni fejlettségi szintjének a megállapítása a fenti kompetenciaterületeken. 10.2. Vizsgálat kimenete: A vizsgálat eredményérıl a tanuló portfoliójában feljegyzés készül, ami az egyéni fejlesztési terv alapját szolgálja. 10.3. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: A mérésben az elsı és a hetedik évfolyam kivételével minden tanuló részt vesz. 10.4. A vizsgálat idıpontja: A mérés minden tanév szeptemberében történik. 10.5. Vizsgálatra épülı fejlesztés: A mérési eredményekre épülı egyéni fejlesztési terv alapján végzik a pedagógusok. 11. Negyedikes kompetenciamérés 11.1. Vizsgálat célja: A tanulás, az értelmi fejlıdés szempontjából alapvetı jelentıségő készségek- és képességek diagnosztikus, kritériumorientált felmérése, fejlettségi szintjének megállapítása az alábbi területeken: - olvasáskészség, - íráskészség, - számolási készség, - rendszerezı képesség és - kombinatív képesség. 11.2. Vizsgálat kimenete:

33. oldal

UNK – MÉFER

11.3. 11.4.

11.5.

A mérés eredményei azt mutatják meg, hogy a tanuló hol tart ezeknek a készségeknek, képességeknek az elsajátításában. A tesztek a gyermekek fejlettségét az optimális használhatóság kritériumához viszonyítva adják meg, öt fejlettségi szint valamelyikébe sorolják be: elıkészítı, kezdı, haladó, befejezı és optimum. A vizsgálat eredményérıl a tanuló portfoliójában feljegyzés készül, ami az egyéni fejlesztési terv alapját szolgálja. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: Minden tanulóra kiterjed az adott korcsoportban. A vizsgálat idıpontja: A mérés minden tanév májusban történik. A mérés után az érintett pedagógusok a központi javítókulcs alapján pontozzák a tanulók munkáját. Vizsgálatra épülı fejlesztés: A mérési eredményekre épülı egyéni fejlesztési terv alapján végzik a pedagógusok.

12. Hatodikos kompetenciamérés 12.1. Vizsgálat célja: A tanulók egyéni fejlettségi szintjének a megállapítása szövegértés-szövegalkotás, illetve matematika kompetenciaterületeken. 12.2. Vizsgálat kimenete: A vizsgálat eredményérıl a tanuló portfoliójában feljegyzés készül, ami az egyéni fejlesztési terv alapját szolgálja. 12.3. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: Minden hatodikos tanuló. 12.4. A vizsgálat idıpontja: A mérés minden tanév májusban történik. A mérés után az érintett pedagógusok a központi javítókulcs alapján pontozzák a tanulók munkáját. 12.5. Vizsgálatra épülı fejlesztés: A mérési eredményekre épülı egyéni fejlesztési terv alapján végzik a pedagógusok. A hatodikos kompetenciamérés eredményeire épül a tanulók hetedikes fejlesztése. 13. Középiskolai felvételi vizsgák 13.1. Vizsgálat célja: Ez a mérés már nem diagnosztikus célokat szolgál. Az általános iskola szempontjából a vizsga célja az iskolai munka eredményességének a megállapítása. 13.2. Vizsgálat kimenete: A mérés eredménye alapján összefoglaló értékelés, elemzés készül az iskola munkájáról. A mérési eredmények függvényében intézkedési tervet kell készíteni a munka további javítása érdekében. 13.3. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre:

34. oldal

UNK – MÉFER

13.4.

13.5.

Minden tanulóra kiterjed aki érintett a középiskolai felvételiben. A vizsgálat idıpontja: A mérés minden tanév rendje szerint, általában január-február idıszakban történik. A mérési eredményeket a vizsgában érintett középiskolától kéri meg az iskola vezetısége. Vizsgálatra épülı fejlesztés: Nem releváns.

14. Nyolcadikos kompetenciamérés 14.1. Vizsgálat célja: Ez a mérés már nem diagnosztikus célokat szolgál. Célja az iskolai munka eredményességének a megállapítása. 14.2. Vizsgálat kimenete: A mérés eredménye alapján összefoglaló értékelés, elemzés készül az iskola munkájáról. A mérési eredmények függvényében intézkedési tervet kell készíteni a munka további javítása érdekében. 14.3. A vizsgálatban résztvevı gyermekek, tanulók köre: Minden tanulóra kiterjed az adott korcsoportban. 14.4. A vizsgálat idıpontja: A mérés minden tanév májusban történik. A mérés után az érintett pedagógusok a központi javítókulcs alapján pontozzák a tanulók munkáját. 14.5. Vizsgálatra épülı fejlesztés: Nem releváns.

35. oldal

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE

Recommend Documents