CSALÁD – ISKOLA TÁMOGATÓ RENDSZERE; PEDAGÓGUS – SZÜLŐ – GYERMEK KAPCSOLATA Műhelykonferencia, Léva, 2016. 04. 23. Simon Gabriella Egyetemi tanársegéd KRE BTK
„NEM ÉRTÜNK RÁ TANULNI, MERT FOLYTON TANÍTOTTAK.” (KARINTHY)
A személyiség és a környezet • A személyiség • a nevelés, • a család, • a közösség, • az iskola és a • a társadalom kölcsönhatásában formálódik.
A pozitív lelki egészség tényezőinek létrejötte • A változatos emberi kapcsolatok sűrű hálózatában
lehetséges, kulcsa az emberi környezetben rejlik. • „Az egyik akciós tér a mentálhigiéné számára az iskola”. (Buda, 2003)
A „támogató rendszerű” csoportosulások (support system) • jellemzői, hogy az egyént
• sajátos individuumként kezelik, • személyes módon érdeklődnek iránta, • az ő nyelvét beszélik, • nyílt elvárásokkal vannak iránta, • nyíltan minősítik teljesítményeit, • jutalmazás és büntetés egyaránt működik
A támogató csoportokat jellemző mozzanatok • a segítők, mint az egyén számára fontossá vált emberek
arra törekszenek, hogy • a „rájuk bízott” személy a saját lelki erőforrásait mobilizálja; • a feladatokat felosztják a segítők és a rászorulók között; • különböző jellegű támogatásokkal (eszköz, pénz, tanács) azt célozzák, hogy az egyén javíthassa a saját problémamegoldó készségét (Caplan, Kililea, 1976).
A család támogató funkciói • életszakaszonként más és más feladat • a segítő funkciók érvényesülése
• a család épségén, • stabilitásán és • integráltságán múlik
(Caplan)
A család támogató funkciójának feltételei • közös nyelv, nyílt kommunikáció a családban; • a generációk közötti élő kapcsolat (a gyors társadalmi-
kulturális változások miatt a legsérülékenyebb); • egészséges interperszonális kapcsolatok a családban (kölcsönösség, az adás-kapás hosszabb távon való kiegyenlítettsége, stb.); • felelősségérzet egymásért és a családi kontroll elfogadása; • bizonyos egyetértés a család és a tágabb közösségi, társadalmi és kulturális környezet közt, különben az egyén az ezekben való boldogulásért a családjától kell, hogy eltávolodjon, s ha emiatt elveszíti a családja támogatását, belső biztonsága egy részt is elveszíti.
A családi szocializációs folyamat fő mozzanatai • testi gondozás, • érzelmi bátorság megadása, • beszélni tanítás, • modellnyújtás társas viselkedés megtanulásához, • norma és értékrend képviselete, • a pszichoszexuális fejlődéshez szükséges miliő
biztosítása, • terep biztosítása a viselkedések gyakorlására, • ismeretanyag (életfilozófia) közvetítése (Komlósi, 1997)
A család mentálhigiénés jelentősége, szerepe • családi életciklusonként változik • az újonnan házasodott pár családja; • a csecsemős család; • a kisgyermekes család; • az iskolás korú gyermekes család; • a serdülő korú gyermekes család; • a felnövekedett gyermeket kibocsátó család; • a magukra maradt, még aktív szülők családja és • inaktív öreg házaspár családja
(Hill és Rodgers, 1964)
Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete 1. Ősbizalom az ősbizalmatlansággal szemben (0-1. év) 2. Autonómia a szégyennel és a kétellyel szemben (1 – 3. év) 3. Kezdeményezőkészség a bűntudattal szemben (3 – 6. év) 4. Teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben (6 – 12. év) 5. Identitás a szerepdiffúzióval szemben (serdülőkor) 6. Intimitás az izolációval szemben (20 – 40 év) 7. Alkotóképesség a stagnálással szemben (40 - 60 év) 8. Énintegritás a kétségbeeséssel szemben (késői felnőttkor, időskor)
Iskolás gyermek a családban • magatartásbeli érettség feszültség hogyan kezelik a • • • • • • •
szülők; teljesítmény centrikusság együtt tanulás lemaradás? mozgásigény; figyelem; a családi események az iskola-téma köré szerveződnek; „jól sikerült” gyerek – iskolai teljesítmény; házastársi kapcsolatok „kifulladása” erre az időszakra tehető; válás hatása: biztonságvesztés, lojalitáskonfliktus, bűntudat, rendszertelenebb életritmus, identitászavar, szociális stigma (Komlósi, 1997)
Serdülőkor • Legjelentősebb, drámai változások, hely a világban
„Nem az vagyok, ki voltam; nem az vagyok kivé válni fogok; hát akkor ki is vagyok én?” • Miként látják mások saját magáról kialakított kép • Korábbi, az identitást jellemző szerepek integrálása egy új identitásban • Szerepzavar (szerepdiffúzió) • Nemi identitás • Hivatás, szakma melletti elköteleződés
• Kapcsolatok (barátság, szerelem) • Rítusok, megerősítések (konfirmáció) új identitás
integrációja
Serdülőkor • szülők: • szülő szerepben való elbizonytalanodás, • félelem a gyermek szeretetének elvesztésétől, • a gyermek viselkedése miatti társadalmi megítéléstől, • pedagógusok: • hatalmi pozíció ellenállás, • tanítás, tanító kortárs csoportok iránti érdeklődés, • igazság – igazságtalanság, • fegyelem – fegyelmezés – önfegyelem, • jutalmazás – büntetés, • Meddig tart a tanár felelőssége? • Meddig szabad, és meddig kell elmennie? (Fodor, 2000) • a pedagógus viszonya az autoritáshoz • a kamasz viszonya az autoritáshoz (Fodor, 2006)
Az iskola – oktató, nevelő intézmény • Kompenzációs szerep más (családi, közösségi eredetű) • • • •
problémákkal szemben: pl. családi traumák hatása, család ingerszegénysége, hátrányos társadalmi helyzete, társadalmi felemelkedés útja – sikerélmény, önértékelés stabilizálódása
Az iskola - szervezet • Hol helyezkedik el? (közoktatási rendszer eleme, társadalmi • • • • • • • • •
intézményi kapcsolatok – nem zárt intézmény: kölcsönhatások); Nehéz leírni: gyorsan változó, összetett világ; Látható és rejtett sajátosságokkal (vizsgálatok a légkör, komfortérzés, értékek mentén); Összetett kulturális erőtér, állandóan változik; A diákok szociokulturális háttere is befolyásol; A benne tevékenykedők által létrehozott szervezet – kapcsolathálók rendszere; Folyamatos interakciókban zajlik – mi történik, és az érintettek hogyan élik azt át? Az ott tanulók mit gondolnak róla, hogyan éreznek vele kapcsolatban? A benne dolgozók hogyan értelmezik? A vele kapcsolatban lévők hogyan értelmezik?
Metaforakutatás, 644 tízedikes diákkal • Az iskola mint • börtön (példák: laktanya, zárka, rabszolgatartó ültetvény, • • • • •
zárda, elmegyógyintézet, koncentrációs tábor), (együtt)működés (példák: méhkaptár, hangyaboly, gépezet, kinyíló virág, zakatoló vonat), univerzum (példák: város, világ, ország, tenger, paletta, piac), adatbázis (példák: világháló, könyvtár, múzeum, tudáshalmaz), környezet (példák: rom, palota, csatatér), eszköz (példák: lépcsőfok, mankó, lehetőség, segítség, gyógyszer, reménysugár) (Fenyő, 2006)
Hatodikos diákok a tanulókról • Kihez/mihez hasonlít a TANÁR? • A tanár olyan, mint egy Einstein. • uralkodó • Kihez/mihez hasonlít a TANULÓ? • A tanuló olyan, mint egy kishangya, aki ha mindent
megtanul, elefánt lesz belőle. • bolha (Dudás, 2013)
Hiedelmek, mítoszok a jó tanárról • A Jó Tanár nyugodt, nem lehet kihozni a sodrából, mindig
•
• • •
kiegyensúlyozott. Soha nem veszti el a „hidegvérét”, soha nem mutat heves érzelmeket. Nem elfogult, és nincsenek előítéletei. Színes bőrűek vagy fehérek, buta vagy eszes gyerekek, lányok vagy fiúk, valamennyien egyformák számára. Nem tesz különbséget a diákok között sem származásuk, sem nemük alapján. El tudja rejteni és el is titkolja igazi érzéseit a diákok elől. Egyformán elfogad minden diákot. Soha nincs kedvence.
• Olyan izgalmas és szabad tanulási légkört teremt, amely
ösztönző, mégis mindig nyugodt és rendezett. • Mindenekelőtt következetes. Soha nem változik, nem részrehajló, nem felejt el semmit, nem ingadozik a hangulata, és hibákat sem követ el. • Mindig tudja a helyes választ. Tudása mindig nagyobb, mint a diákoké. • A jó tanárok támogatják egymást, „egységfrontot” alkotnak, a diákok előtt nem mutatják ki egymással kapcsolatos személyes érzéseiket, értékítéleteiket vagy véleményüket. (Gordon, 1990)
Eltérések iskolák között
• a vállalt értékek, • a pedagógiai koncepciók mentén, • a társadalmi, • pénzügyi helyzettől (iskolafenntartók) is függően, • A decentralizált irányítás következményei • A centralizált irányítás következményei
Az iskola – életszíntér • Kommunikációs és szociális viselkedést tanít, • Cél: figyelemmel kísérni és szabályozni, • Ugyanakkor követelmény: hitelesség, spontaneitás • Ezek egymástól nem elválaszthatóan hatnak. • Elemei: • kulturált viselkedési normák megtanulása • nemi szerepek normái • életkori szerepeknek megfelelő viselkedés (alá- és fölérendeltség, kortárscsoport – szerelmek, barátságok, vonzások, elutasítás, kirekesztődés) • testséma, testkép, önkép változásai
Az iskola – életszíntér • Érzelmi problémamegoldás és belső stresszfeldolgozás
kihívásai. • Önkontroll, indulatszabályozás, kudarcfeldolgozás,
problémamegoldó képesség, megküzdési (coping) technikák elsajátítása a kudarcok, stresszterhelések, konfliktusok létrejöttének mentén a személyiség ezeket leküzdi; • Frusztráció tűrés: optimális kihívást jelentő sikertelenségek kényelmetlenségek, bosszúságok átélése és leküzdése (Buda, 2003)
Az iskola – személyiségfejlesztő szervezet • A hagyományos iskola nehezen tudja kezelni a gyerekek • eltérő fejlődési folyamatait, • egyéni sajátosságait, • érzékenységét • Az iskolai életszakasz sok traumát okoz. • Az iskola korrektív, gyógyító szervezet is? • Megoldások?
• Alternatív iskolák? • Közoktatás (köznevelés) reformja?
Az iskola kommunikációs világa • A terek kialakítása, elrendezése, használata • eszközök, • díszek, feliratok, képek, • hivatalos és informális kommunikációs rendszer.
Az iskolaéthosz • A szervezeti légkör • A vezetés • A viselkedésminták, példaképek • Tanár – diák kapcsolatok nem iskolai szinten • Tanári kar és szülők közössége • Tanárok a helyi közösségekben
„A pedagóguspályára készülő hallgatók nincsenek önismeretre szocializálva, miközben a szakma speciális helyzetéből adódóan a tanár mindennap ki van téve a gyerekek, a szülők, a kollégák és nem utolsósorban saját maga folyamatos megmérettetésének (Galicza-Schlődl, 1993, 24)”.
Kérdések – Mit tanítsunk? • Tárgy tudást? • Szociális kompetenciákat?
Hiányterületek: • önmegmutatás, kapcsolatalakítás készségei • lelki egészség • viselkedés hiányuk túl sok lelki energiát emészt fel (von Thun, 2012) Milyen munkakapcsolat alakul tanár és diákja között? Sikeres-e a kapcsolat kialakítása? (Bauer, 2010)
Pedagógus-szülő-tanuló kapcsolatrendszer • A nevelés és oktatás folyamatában kiemelkedő szerepe
van; • döntően bizalomra épülő együttműködés. • Választás alternatívái: • Jó iskola? • Jó közösség? • Mi a szerepünk benne? • Együttműködés vagy kölcsönös függőség és/vagy kiszolgáltatottság? • Hogyan viszonyulnak egymáshoz a • szereplők?
A tanárokról szóló hiedelmek • a pedagógus nem ért a munkájához (a pedagógus
munkájához azonban mindenki ért...); • a pedagógus nem tudja (egyedül) megítélni, milyen könyv jó a diáknak; • a pedagógus nem tudja reálisan megítélni diákja előmenetelét, teljesítményét • a pedagógus csak akkor képes jól végezni munkáját, ha maga mögött érzi a munkáját ellenőrző civil kontrollt (Fodor, 2006)
Iskola - sajátos közszolgáltatás • az állam részéről kötelezően ellátandó, az állampolgárok • • • • • •
részéről pedig kötelezően igénybe veendő szolgáltatás(?) Jog (művelődés) vagy kötelesség (tankötelezettség)? kölcsönös függőség közös kötelezettségek kölcsönös kiszolgáltatottság együttműködés kényszere együttműködés Szabad iskolaválasztás Kinek mi a szerepe a nevelésben? A bizalom szerepe (Földes, 2009)
Naiv nevelési nézetek • „– Hogyan tanított meg téged a tanító néni, hogy ne • • • • •
szemetelj az iskolában? – Engem erre nem a tanító néni tanított meg.”; „– Hogyan neveli a gyerekét? – Otthon ösztönzöm, hogy jól csinálja, de az iskolában nem nevelik, ott tanítják.” „– A tanító néni nem nevel, mert ő nem az anyukám és én nem vagyok a fia. Ő csak vigyáz rám, meg tanít.” „– Az iskolának nem feladata, hogy neveljen. Majd nevelem én. Az iskola adja át, amit tud.” (Lénárd, 2003)
Partnerség • a szülő a gyerek szakértője, • a pedagógus pedig a hivatásé • érdeklődés, érdekeltség, személyesség
Ideális iskola – ideális pedagógus • Az ideális iskolában a középpontban nem a tananyag,
hanem a szilárd, belső értékeket konzekvensen hordozó, koherens magatartású pedagógus áll. • A szocializációs folyamat alappillére a pedagógus mintanyújtása, szilárd értékrendje. • Hagyományos tanárszerep
• A tanár igazi személyisége
Az egészségesen működő intézmény néhány ismérve • A célok világosak és megvalósíthatók, és ezekkel a tagok •
• • •
•
azonosulhatnak. A hatalom elosztása olyan, hogy mindenki felelősségének megfelelő- en vesz részt a döntésben és a problémamegoldásban. Az intézmény légkörében helyt kap az öröm és az elismerés is. Jelen van a változtatás, az újítás, a fejlesztés szándéka. Az intézmény működésmódjában jelen van az alkalmazkodóképesség is, a tárgyszerű reagálás is a környezet változásaira. A rendszeren belüli természetes feszültségekről van lehetőség kommunikálni, a konfliktusokból tanulni (Schmidt, 1995,
In: Fodor, 2006).
„A tanárok és a szülők kapcsolata azoknak a felnőtteknek az egyenrangú szövetsége, akik egymást kiegészítve felelősen fáradoznak gyermekek és fiatalok, a felnövekvő nemzedék szellemi és testi fejlődésén. Összefogásuk, közös gondolkodásuk és harmonikus együttműködésük fontos tényezője a nevelésnek. Találkozásaik – melyek részben szervezettek (fogadóóra, osztályonként beszámoló értekezlet), másrészt rugalmasan alkalmazkodnak a felek igényeihez – a kölcsönös tájékoztatást és a felmerülő problémák együttes megoldását szolgálják”.
„A kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön; Az érintkezés közöttük legyen elfogadó, nyílt, őszinte, szívélyes, jóindulatú; A tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, kinek-kinek a feladatából fakadó sajátosságokra, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást.”
Mit ígérhet egy iskola?
Csak annyit, amennyit adhat. Tapasztalattá, tudássá, mintává tömörödő és emlékké nemesedő élményeket az Igazság felkutatásáról. Nem tekinti magát végállomásnak: Útra hívja diákjait. Kíséri őket, vállalja az útkanyarok kockázatát, s ha eljön az ideje, útra bocsájtja őket, kérve és remélve, hogy sosem lanyhul Bennük a cél vonzásának ereje. Úton vagyunk. Adja az Úr, hogy mindig az Igaz Úton!
Köszönöm a figyelmet!
