A szülők és az iskola kapcsolata A kérdőív kiértékelése
2013. decemberében minden kisdiák kérdőívet vitt haza. A megadott határidőig 670 tanulónktól 272 válasz érkezett. Köszönöm a szülőknek, hogy megtiszteltek válaszaikkal, s ezzel is segítették, támogatták az iskolát. A kérdőív kiértékelése során a következő eredményeket kaptam: 1. Válaszadók neme
2. Válaszadók lakhelye
férfi; 39 fő; 14%
falu; 43 fő; 16%
Dombóvár; 208 fő; 84%
nő; 234 fő; 86%
5. Válaszadók gyermekei
120 fő 100 fő
117 fő
115 fő
80 fő 60 fő 40 fő
40 fő
20 fő 0 fő alsós
felsős
mindkettő van
Megállapítottam, hogy a kérdőívet kitöltők viszonylag magas aránya, illetve összetétele miatt a kapott eredmények kiértékelése reális képet mutat az iskola és a szülő kapcsolatáról. Megelégedéssel töltött el, hogy a szülők által adott érdemjegyek átlaga 4,11. A családoknak nagy szerepe van a gyermek nevelésében, ezért vizsgáltam tanulóink családi hátterét is. A válaszok alapján kapott eredményt összehasonlítottam a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálást követően megjelent adataival. teljes család egy szülő gyermekkel
KSH 2011 80,2%
iskolánk 80,1%
19,8%
19,9%
Megállapítottam,
hogy az
iskolánkba
járó tanulók
családjainak összetétele megegyezik az országos átlaggal.
A gyermek számára fontos a családi légkör, az otthon biztonsága. Ehhez szükséges, hogy a szülők rendelkezzenek rendszeres anyagi juttatással. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013. november–2014. januárra a munkanélküliek száma 393 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta 8,9%-ra mérséklődött. Ugyanezen időszakban iskolánkban a kérdőívet
kitöltők 11%-a volt munkanélküli. Az egyéb kategóriát választók általában kisgyermekükkel otthon levő édesanyák, főállású anyák, illetve
4. Válaszadók munkahelye egyéb; 31 fő; 11%
háztartásbeli, otthon dolgozó nők voltak, így megállapítható, hogy a családok jelentős része
munkanélküli; 28 fő; 11%
rendszeres anyagi jövedelemmel rendelkezik.
nyugdíjas; 8 fő; 3%
A fenti adatok alapján iskolánk a tanulók
részmunkaidő; 11 fő; 4%
családi hátterének tekintetében az országos
teljes állás; 177 fő; 70%
értékekkel megegyező képet mutat. Intézményünk feladata, hogy minél inkább megfeleljen a szülői elvárásoknak. Ezért rákérdeztem, vajon mi alapján választanak a szülők gyermekeiknek iskolát. 6. Miért választotta ezt az iskolát? 152 fő
81 fő
52 fő
ár (t )
k cs al ád bó l
va la ki id ej
ta rt oz i
ak ik a
kö rz et be
kö ze ll eb be
ta ní tó t
vá la sz to tt
15 fő
ta go za to tv
jó th al lo tt az so k
73 fő
64 fő
ál as zt ot t
fő fő fő fő fő fő fő fő fő
is ko lá ró l
160 140 120 100 80 60 40 20 0
A válaszok alapján megállapítható, hogy az iskolaválasztásban nagy szerepe van az indított tagozatoknak. Az előző tanévben hagyományosnak mondható tagozataink mellett (ének, német) újabb emelt szintű képzést hirdettünk. A negyedik évfolyam végén felmérjük a tanulókat, s a jó képességű kisdiákoknak felső tagozaton plusz matematika órát biztosítunk. Egy 2009-ben lebonyolított országos szintű lakossági közvélemény-kutatás vizsgálta az általános iskola kiválasztásának szempontjait. A legfontosabbaknak a lakóhely közelsége, valamint az bizonyult, hogy jól felkészült pedagógusok tanítsák a gyereket. A jó légkör, illetve a rendre, fegyelemre nevelés követte az előző szempontokat, majd pedig az idegen nyelv tanulásának kedvező lehetőségei. A válaszok arra utaltak, hogy a lakosság csaknem fele iskolaválasztáskor egyértelműen a minőségi szempontokat helyezi előtérbe. A szülők iskolával szemben támasztott követelményeit elemző országos felmérés azt is megállapította, hogy a különböző végzettségű szülők más és más elvárásokat fogalmaznak meg az iskolával szemben. A magasabb végzettségű szülők gyermeküknek is magasabb iskolai végzettséget tűznek ki célul. Elvárásuk, hogy az általános iskola felkeltse a tanulás iránti vágyat, hogy a
megfelelő korban, a gimnáziumban, az egyetemen a megalapozott tudás a tudásvággyal párosulva eredményt hozzon. Az alacsony végzettségű szülők szeretnék, ha gyermekük hozzájuk hasonlóan korán munkába állna, így az általános iskolától várják az élethez szükséges összes tudás, ismeret elsajátítását. Mindez számomra azt jelenti, hogy igenis homogén csoportokat kell létrehozni, hogy minél maximálisabban tudjon az iskola megfelelni a szülői elvárásoknak. Iskolánkban a válaszadók végzettsége összehasonlítva a Központi Statisztikai Hivatal 2011-ben közzétett adataival: legmagasabb végzettség felsőfokú középfokú alapfokú alapfokú sem
KSH országos érték 19,0 % 30,0 % 46,1 % 0,6 %
D-Dunántúli régió 12,2 % 24,8 % 49,9 % 1,3 %
iskola D-Dunántúli régió - nők 13,2 % 21,0 % 26,6 % 65,0 % 45,9 % 14,0 % 1,3 % 1 fő 4 elemi
Akkor tudjuk kielégíteni a szülők igényeit, ha tisztában vagyunk azzal, mit várnak el az iskolától. 8. Mit várnak az iskolától?
fő 350 300 250
pályaválasztás nevelés
200
életre készítés 150
ismeretátadás tanulás iránti kedv
100 50 0 1
2
3
4
5
hányadik helyre tették?
Az oszlopok magasságából látszik, hogy a kérdésre mindenki válaszolt, de van, aki nem tartotta fontosnak az összes lehetséges választ. Az 5. helyre már csak 245 válaszadó írt. Legfontosabb elvárás a tanulás iránti kedv felkeltése és az ismeretek átadása, másodlagos szempontként megjelenik a nevelés és az életre felkészítés, és a sor végére kerül a pályaválasztási tanácsadás. Ez az iskola alapfokú jellegéből következik, a tanulók életkorával magyarázható.
Megvizsgáltam, kimutatható-e a kapott válaszokból itt is a szülők végzettségéből adódó különbség. Felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők elvárásai
Középfokú végzettséggel rendelkező szülők elvárásai 70
200 180
60
160 140
pályaválasztás
50
pályaválasztás
120
nevelés
40
nevelés
100
életre készítés
80
ismeretátadás
60
tanulás iránti kedv
életre készítés 30
ismeretátadás
20
tanulás iránti kedv
40 10
20 0
0
1
2
3
4
5
1
A három diagram összehasonlítása során megállapítható, hogy mindenkinek fontos a tanulás iránti kedv felkeltése. Az alapfokú
2
3
4
5
Alapfokú végzettséggel rendelkez ő szülők elvárásai 45 40 35 pályaválasztás
30
nevelés
25
végzettséggel rendelkező
szülők
számára
háttérbe szorul a konkrét ismeretek átadása,
életre készítés
20
ismeretátadás
15
tanulás iránti kedv
10 5 0
fontosabbnak érzik az életre való felkészítést,
1
2
3
4
5
a nevelést és a pályaválasztásban nyújtott segítséget, támogatást. Ennek érdekében tagozatos osztályainkban nagy figyelmet fordítunk az emelt óraszámú képzésekre, illetve a továbbtanuláshoz szükséges tantárgyak magas színvonalú oktatására. Általános tanterv szerint haladó osztályainkba plusz órákat építettünk be az alaptantárgyak jobb elsajátítása érdekében illetve az új tanterv szerint felmenő rendszerben 6-8. évfolyamon bevezetjük a háztartási ismeretek oktatását. Fontos, hogy a család 9. Mennyit segít a tanulásban gyermekének?
nem tud; 9 fő; 3%
különórára járatja; 22 fő; 8%
mennyire gyermeket
támogatja a
tanulásban.
a A
válaszok alapján a családok
nincs rá szükség; 14 fő; 4%
döntő rendszeresen; 95 fő; 33%
többsége
figyelemmel
kíséri gyermeke tanulmányait, csak 3% jelezte, hogy nem tud segíteni, illetve 4% szerint nincs
ha szükséges; 151 fő; 51%
is rá szükség.
A lehetőségekhez mérten a tehetséggondozó szakkörök és a kötelező fejlesztő foglalkozások mellett igyekszünk minél több korrepetálást biztosítani a lemaradók felzárkóztatása érdekében.
Az iskolával kapcsolatos eseményekről, programjainkról, a lehetőségekről igyekszünk a szülőket tájékoztatni. Kíváncsi voltam melyik tájékoztatási forma a legeredményesebb, legnépszerűbb a szülők körében.
Megvizsgáltam, vajon igaz-e a feltevés, hogy a nagyobbak szülei már kevésbé érdeklődnek a gyerek iskolai munkája, elfoglaltsága iránt. Összehasonlítottam az alsós illetve a felsős tanulók szüleitől kapott válaszokat: Felsősök szülei honnan tájékozódnak?
Alsósok szülei honnan tájékozódnak? 60%
60%
50%
50%
40%
40%
30%
30%
20%
20%
10%
10% 0%
0% ellenőrző
gyerek elmondása
osztálytársak
pedagógus
egyéb (internet; faliújság)
ellenőrző
gyerek elmondása
osztálytársak
pedagógus
egyéb (internet; faliújság)
A kisdiákok szülei elsősorban a tanító néni közléseire támaszkodnak, de nagy százalékban bízzák magukat az ellenőrző bejegyzéseire és a gyermek beszámolójára is. A felső tagozatosok szülei elsősorban az ellenőrzőből és saját gyermekük elmondásából értesülnek az iskolai hírekről, s bár láthatóan csökkenő százalékban, de még mindig számítanak a pedagógustól kapott információkra is. Valószínű, hogy a gyermek korának előre haladtával, a középiskolákban a pedagógustól kapott információ aránya tovább csökken. 12. Milyen iskolai programokon vesz részt? 300 fő
253 fő
250 fő 200 fő 148 fő 150 fő 94 fő
100 fő
61 fő 25 fő
50 fő 0 fő
szülői értekezlet
fogadóóra
bál
fellépések
nyíltnap
Iskolánk a tanév folyamán változatos programokkal várja a szülőket. A válaszadók 93%-a rendszeresen jár szülői értekezletre, de a fogadóórát csak 54%-uk látogatja. A válaszadók 35%-a nézi meg gyermekét fellépések
felsőfokú középfokú alapfokú
n y íl tn a p
fe l lé p é s e k
bál
rendszeres fellépésekre elsősorban a tagozatra járó fo g a d ó ó ra
szülő végzettsége
s z ü lő i é r te k e z le t
alkalmával. A kisebb arány magyarázata, hogy
diákoknak van lehetősége (hangversenyek, német nemzetiséggel kapcsolatos programok). A szülők
95% 61% 14% 45% 38%
22%-a nézi meg gyermekét iskolai nyílt napok
94% 51%
9% 31% 20%
alkalmával.
85% 62%
3% 38% 13%
Az összehasonlító táblázatból kitűnik, hogy az
alapfokú végzettséggel rendelkező szülők kevésbé jönnek el szülői értekezletre, ahol az osztályt érintő problémákról, feladatokról hallhatnak, viszont nagyobb arányban jelennek meg fogadóórán, ahol a pedagógusoktól személyre szabott információkat kaphatnak gyermekükről. Kevésbé jönnek nyíltnapra, de ha alkalmuk nyílik, szívesen megnézik gyermekeik fellépését. Ilyen lehetőség például februárban nagy hagyománnyal rendelkező farsangunk, ahol szinte kivétel nélkül minden felsős osztály fellép. A táblázatból megállapítható, hogy a szülői
nincs meg a napi kapcsolat a pedagógussal, a alsós
n y íl tn a p
nagyobb népszerűségnek örvend, hiszen itt már
fe l lé p é s e k
gyermek
bál
feltevést, miszerint a fogadóóra felső tagozaton
fo g a d ó ó ra
évfolyamba lépésével. Az adatok bizonyítják a
s z ü lő i é r te k e z le t
értekezlet szerepe nem változik a gyermek felsőbb
94% 50% 10% 34% 28%
gyermekek önállóan járnak iskolába. A nyíltnap felsős 94% 59% 10% 38% 17% látogatottsága felső tagozatra csökken. Ennek oka az is lehet, hogy a kamaszodó gyerekek nem veszik szívesen, ha szüleik beülnek a tanórára. Mivel segíti a pedagógus munkáját? – tettem fel a kérdést, hiszen a gyermek nevelése csak a szülők és a pedagógusok összefogásával lehetséges.
13. Mivel támogatja az iskolát? 112 fő
120 fő 91 fő
100 fő 80 fő
72 fő 52 fő
60 fő 40 fő 20 fő 0 fő
18%
48%
33%
20%
42%
18%
18%
15%
26%
részvétel programokon
45%
26%
program szervezése
részvétel programokon
felsőfokú középfokú alapfokú
részvétel programokon
1%
program szervezése
34%
szülő végzettsége
program szervezése
dekorálás
1%
1%
dekorálás
dekorálás
14%
19%
10%
28%
18%
20%
12%
20%
gyermek
alsós felsős
Az adatokból kiolvasható, hogy a magasabb végzettségű szülők aktívabban segítik az iskolát. Számomra is váratlan eredmény volt, hogy a felső tagozatos diákok szüleitől több segítséget kapunk. Köszönjük! Programokon ők kisebb arányban vesznek részt, hiszen a kamaszodó gyermekek már szívesebben mennek szüleik nélkül kirándulni.
A kérdőív utolsó oldala nyílt kérdéseket tartalmazott. Saját szavaikkal jóval kevesebben fogalmazták meg véleményüket. A kérdőívet kitöltők 49%-a írt pozitív véleményt, megjegyzést. Negatív jelzést 22%, hiányt 22% fogalmazott meg, s 21% jelezte, hogy változtatni kellene valamin. A negatívumok, hiányok és változtatási javaslatok szorosan összefüggnek, a válaszokat nem lehetett szétválasztani egymástól. A válaszadók számából látszik, hogy a felvetett problémák változatosak, általában kisebb csoportokat érintenek.
Negatívumok 12 fő
11 fő 10 fő
10 fő
8 fő
7 fő
6 fő
4 fő 2 fő
2 fő
2 fő
0 fő több fogadóóra
aula délután
étkezé s, befize tés
kolle ktív bünte tés
túlterhelik a gyereke t
Hiányok szakkörök, sport, napközi
7 fő
közös programok (gyerek, szülő, tanár)
7 fő
internetes tájékoztatás, elektronikus napló
4 fő
fejlesztőpedagógus, korrepetálás
4 fő
óraközi szünetekben nagyobb felügyelet
4 fő
több személyes kapcsolat a tanárokkal
4 fő
délután könyvek átnézése
3 fő
felsőben több információ írásban a programokról
2 fő
egyenlő bánásmód a szülőkkel
2 fő
0 fő
1 fő
2 fő
3 fő
4 fő
5 fő
6 fő
7 fő
8 fő
Min változtatna? lehessen felmenni a gyerekért az osztályba
12 fő
fogadóórák rendje
5 fő
menza (minőség, fizetés)
5 fő
honlap nem naprakész
4 fő
tanítás tempója, magyarázat
4 fő
több segítséget a gyereknek
3 fő
kisebb osztálylétszámok
2 fő
közös programok (gyerek-szülő-tanár)
2 fő
0 fő
2 fő
4 fő
6 fő
8 fő
10 fő
12 fő
14 fő
A diagramokat összehasonlítva észrevehetünk ismétlődő felvetéseket, problémákat.
A tájékoztatással hozhatók kapcsolatba a következők: 11 fő növelné a fogadóórák számát, 4 fő szeretne több személyes kapcsolatot a tanárokkal. 5 fő javaslatot is tett a fogadóórák rendjének megváltoztatására. A fogadóórák számán nem tervezünk változtatni. Igény esetén a szülők, a megadott időpontokon túl is kereshetik az osztályfőnököt, a szaktanárokat. Sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. A fogadóórák rendjére tett javaslatokat átgondoljuk. Valóban igaz, hogy egyes tanároknál nagy a sorban állás. Két fő jelezte, hogy felsőben is több írásbeli információt várna. Igyekszünk minden osztályhoz plakátokat, írásos anyagokat eljuttatni a programokról, rendezvényekről. Felsőben már nagyobb mértékben számítunk a tanulók közvetítésére is, hiszen a szülők nem kísérik őket az iskolába, nem olvashatják az osztályok előtti faliújságokat. Igény van az interneten való bővebb tájékoztatásra, 2 fő az elektronikus naplót is hiányolta. A honlap bővítésére vonatkozóan is kaptunk javaslatokat. A honlap folyamatos frissítése, az elektronikus napló bevezetése érdekében több, állandóan intézményünkben tartózkodó rendszergazdára lenne szükség. Az alsó tagozatosok szülei közül 10 fő (a válaszadók 6%-a) tartotta negatívumnak a bevezetett új rendszert. 3 fő jelezte, hogy így nem tudja folyamatosan nyomon követni gyermeke tanulmányait. 12 fő kérte, hogy délután lehessen felmenni az osztályterembe. A félévi értekezleten beszéltünk erről. Az alsó tagozaton kialakított renden nem kívánunk változtatni. A februári szülői értekezleten az alsós osztályokban kihirdették a tanítónők, hogy amennyiben a szülőnek problémája, kérése, kérdése van, fél 5 után szívesen állnak rendelkezésére. Ha a szülő kéri, indokolt esetben az osztályba is felmehet délután. 7 fő említett meg negatívumot az iskolai étkeztetéssel kapcsolatban, s 5 fő változtatni is szeretne rajta. Iskolánk 670 tanulója közül a 2013. október 1-i statisztika alapján 533 kisdiák eszik a menzán. A tavalyi tanévtől háromszori étkezés igénybevételére is lehetőség van. Intézményünkben csak melegítőkonyha működik. Nem az iskola döntése, hogy az ebédet honnan hozatjuk, így nem tudunk annak minőségén változtatni. Érdekességként megjegyzem, hogy több kollegámmal együtt magam is a menzán étkezem, azt változatosnak, bőségesnek ítélem meg. A gyerekekkel egy helyiségben eszünk, ugyanazt kapjuk, mint ők. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy diákjaink gyakran csak beletúrnak az ételbe, vagy meg sem kóstolják azt. Az étlap előző hét végén megérkezik, a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán is megtalálható. 251 fő, a tanulók 47%-a ingyen részesül ebben a juttatásban, 64 fő kedvezményes árat fizet az ellátásért. Az étkezési díjak beszedése sem az iskola feladata, csak
adott napokon helyet biztosítunk a díjbeszedésre. Ennek időpontját igyekszünk időben közzétenni. A további felvetések az iskolai élet szinte minden területét érintik: a tanítás módját, a korrepetálások mennyiségét, a délutáni elfoglaltságokat, a szünetek alatti felügyeletet. Évek óta a megengedettnél kevesebb pedagógus dolgozik iskolánkban, a hosszabb táppénzek, helyettesítések gyakran jelentenek problémát intézményünkben. 2013. október 1től pedagógiai asszisztensek segítik munkánkat, egyik fő feladatuk a szünetekben való felügyelet segítése, erősítése. Az átadandó információ mennyiségét a nemzeti alaptanterv határozza meg. Van olyan tanuló, aki könnyen megbirkózik vele, és akadnak olyanok, akiknek ez komoly megterhelést jelent. Korrepetálásokkal igyekszünk segíteni a lemaradók felzárkózását. Gyakran szükségünk lenne nagyobb szülői együttműködésre, hogy a tanulók igénybe vegyék ezeket a lehetőségeket is. Akadtak olyanok, akik hiányolták, hogy miért nincs több szakkör, sportkör, mások azt jelezték, hogy a gyerekek így is túlterheltek. A tagozatos kisdiákok a szakkörök közül is szívesen válogatnak, délutánjaik foglaltak. Aki sok szakkört bevállalt, az nem győzi 4 óráig elkészíteni az összes házi feladatát. A diákok egyre növekvő részét viszont a kötelező korrepetálásokra is egyre nehezebb becsábítani. Valóban további pedagógusokra lenne szükség, hogy a délutáni szakkörök mellett a napközis igényeket is megfelelően tudjuk kielégíteni. A kötelező mindennapos testnevelés bevezetése miatt tornatermünk már most is teljes kihasználtsággal működik. Maximálisan egyetértek a következő megjegyzéssel: „Sajnos, hogy bármi kell az osztályba mindent a gyerekeknek kell összeadni, behozni.” Az iskola anyagi lehetőségei korlátozottak. A felújítás előtt beépített szekrényekkel ellátott osztályaink, jól felszerelt szaktantermeink voltak. A kiköltözés 10 hónapja alatt más intézmények jóindulatát, vendégszeretetét élveztük, raktárhelyiségeink szűkösen voltak. A szemléltető eszközöket gyakran a pedagógusok saját otthonukban őrizték, hogy ne kallódjanak el, a tanításhoz kéznél legyenek. A felújított épület tantermeiben padokon és székeken kívül más nem volt. A gyerekeket csupasz falak várták. A szülők összefogtak, több osztályban az ő segítségükkel beépített szekrények készültek, a falakra polcok kerültek. Más osztályok szekrényeket vásároltak, illetve készíttettek karbantartóinkkal a még használható bútorlapokból. Köszönettel fogad(t)unk minden szülői segítséget. Volt, aki úgy érezte többet is várhatnánk a szülőktől: „Kicsit jobban bevonnám a szülőket az iskolai programokba.”
Volt, aki a diákok összetételét kifogásolta. Az iskola jellegéből adódóan a körzetünkhöz tartozó kisdiákokat kötelesek vagyunk felvenni. Az egyik kérdőíven ezekre a problémákra szülő által megfogalmazott választ találtam: „Nem az iskola tehet róla.” Örömmel töltött el az egyik válaszadó pozitív hozzáállása: „Pillanatnyilag nem változtatnék. Abszolút gördülékeny minden.” Pozitívumként legtöbben a jó kapcsolattartást emelték ki, ami azt jelenti, hogy kollegáim a szülőkkel is megtalálták a megfelelő hangot. Az értékelések szerint barátságosak, együttműködők, segítőkészek, elérhetőek. A jó tájékoztatásban szintén nekik van nagy szerepük, az ellenőrzőbe beírt értesítések, az osztály előtti hirdetőtáblák az ő munkájukat, gondosságukat dicsérik. A szülők egy része szakmailag is elismerte a pedagógusokat, egy részük pedig egyszerűen mindent megfelelőnek tartott. Poz itívumok 70 fő 61 fő 60 fő 50 fő 40 fő 28 fő
30 fő
20 fő 20 fő
19 fő
17 fő
10 fő 0 fő kapcsolattartás
jó tájékoztatás
jó pe dagógusok
megfelelő
rendezvények, programok
Örömmel olvastam a dicsérő sorokat: „Teljesen elégedett vagyok. Gyermekem szívesen jár iskolába. Szereti a pedagógusokat, diákokat.” „Mindig időben értesülök az aktuális dolgokról.” „Reggel a tanárokkal lehet a gyermekről beszélni.” „A tájékoztatás eseményekről maximálisan pozitív. Gyermekemmel kapcsolatos információk őszinték, nyíltak, figyelmesek.” „A tanárok segítőkészek, mind a szülő, mind a diákkal szemben.” „Megfelelő felkészítés, gazdag programok, a napköziben elkészített házi feladatok, megfelelő tájékoztatás.” „A pedagógusok nagyon segítőkészek, és minden tudásukkal nevelik és támogatják tanítványaikat.” „A pedagógusok segítőkészek és figyelmesek.” „A pedagógusok munkája kiváló!” „A legjobbnak tartom. A nevelők és az igazgatóság is maximálisan a segítségemre van gyermekem nevelésében és tanításában.” „Az osztályfőnök és az iskola kapcsolata jó a szülőkkel. Reális, pontos képet
kapok gyermekem eredményeiről, magatartásáról.
Hiányosságokat jelzi, segít a legmegfelelőbb megoldásban. Az iskola gyermekközpontú,
kiemeli és segíti a gyerekek fejlődését, megtalálja a gyerek tehetségét, amelyet szakkörök szervezésében segít erősíteni.” „Véleményem szerint az iskola-szülő kapcsolat működik. Minden tájékoztatás, infó, ami a szülőre vonatkozik szerintem eljut hozzá, ha a szülő érdektelen ez már nem az iskola mulasztása.” Többen elégedettek a kapcsolattartás lehetőségeivel. „Rendszeres szülői értekezletek, fogadóórák. A tanárokkal a kapcsolattartás telefonon is lehetséges.” „Jó dolognak tartom, hogy telefonon és interneten keresztül tudom tartani a kapcsolatot az osztályfőnökkel és az iskolával.” „Az internet nagy segítség az információk áramlásában és jól működik így a kapcsolattartás.” „Rendszeres személyes kontaktus, kommunikáció – internetes felületen is.” Van, aki ezt hiányolja – pedig a visszajelzések szerint több helyen is működik. Nyilván különbözőek a kollegák szokásai - ahogy a szülői elvárások sem egyformák. Van, aki ezt nem helyesli: „Nem értek egyet azzal, hogy a pedagógusok facebook csoportot hoznak létre, és ott is tájékoztatják a szülőket.” 17 fő emelte ki az iskola által szervezett rendezvények színvonalát, a programok sokszínűségét. „Sok színes programot szerveznek a gyerekeknek.” „Változatos programok (Erdei iskola, Erzsébet-tábor, osztálykirándulások, kirándulás Murgára, könyvtárlátogatás, osztálybuli).” A pozitívumok között szerepelt még a szép, tiszta környezet, a fegyelem, a tanárok reggeli ügyelete. „Nagyon értékelem a szigort, a fegyelmet, a reggeli gyülekezők rendjét. Minden elismerésem az összes pedagógusnak, aki ebben a munkában részt vesz.” A kérdőívre kapott válaszok megerősítettek abban, hogy kollegáim lelkiismeretesen végzik munkájukat. A szülők elégedettsége a beiratkozó elsősök számában is megnyilvánul. Az építő jellegű javaslatokat átgondoljuk, s lehetőségeinkhez mérten igyekszünk javítani hibáinkon, hiányosságainkon. Ha nem is ilyen gyakorisággal, de egyetértek az egyik szülő által megfogalmazott javaslattal: „Hasonló kérdőívek negyedévente osztályokra bontva.” Az osztályfőnökök jobban megismerhetnék tanítványaik családi hátterét, a szülők igényeit, jobban igazodhatnának az elvárásokhoz. Köszönöm, hogy válaszaikkal megtiszteltek. Dombóvár, 2014. április
Szabóné Szőke Zsuzsanna igh.
[email protected]
