ÚJSÁGOLÓ. A kilenc képviselőt ugyanazon három kérdéssel kerestük fel. A válaszadókat

ÚJSÁGOLÓ SZIGETMONOSTOR ÖNKORMÁNYZATI HAVI LAPJA

2004. december, 2005. január (X. évf. 12-13. sz.)

Félidőben avagy önkormányzati képviselők a testület két éves munkájáról II. Jelen számunkban egy két részes cikksorozatot második felét közöljük, melyben a Szigetmonostori Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai értékelik egyenként a 2002-es választások óta eltelt két esztendőt: eredményeket, a munka során felmerült problémákat, a ciklus (20022004) végéig esedékes legfontosabb feladatokat, célokat, terveket.

A kilenc képviselőt ugyanazon három kérdéssel kerestük fel. A válaszadókat ABC sorrendbe állítva szólaltatjuk meg Jelen számunkban Mocskonyi Péter, Molnár Csaba, Nádas Zsolt és Végmann Tibor képviselő-testületi tagok válaszoltak az Újságoló által feltett kérdésekre. (Folytatás: 10. oldal)

- Boldog Új Évet! Eredményekben, sikerekben gazdag, Boldog Új Esztendőt kíván minden kedves olvasójának az Újságoló szerkesztősége!

- e-lérhetőség Szerkessszük együtt az újságot! Lapunk, az ÚJSÁGOLÓ a következő e-mail címen várja a tisztelt olvasók hozzászólásait, véleményeit, gondolatait, cikkeit: [email protected]

Egy megmentésre váró ritka gyűjteményről

- Pályázatok Civil szervezeteknek Fotó: Kovatti

A Nemzeti Civil Alapprogram Közép-Magyarországi Regionális Kollégiuma a 2003. január 1. előtt nyilvántartásba vett civil szervezetek számára pályázatokat jelentetett meg: •

• A Kék Dolmány Alapítványt 1996. júniusában vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság. Az alapítvány célja, hogy a (Gábor Zsuzsa és Gábor György) tulajdonában lévő néprajzi gyűjtemény múzeum szintű bemutatását lehetővé tegye. Gábor György beszélt az Újságolónak a több ezer darabot számláló gyűjtemény történetéről, jövőbeli sorsáról, lehetőségeiről. (folytatás. a 19. oldalon)

Kommunikációs programok megvalósítására az SZJA 1 %-os felajánlások fokozása érdekében. Beadási hi: 2005.01.12. 2004. jan.1 – 2005. ápr. 30. közötti működési kiadásaikra. Beadási hi: 2005.01.03.

• Bővebb információk: www.nca.hu Kosztek Gabi

ÚJSÁGOLÓ

ÖNKORMÁNYZAT

TARTALOMJEGYZÉK

Hivatali Hírek

ÖNKORMÁNYZAT

2

Boldog Új Évet Szigetmonostor!

EGÉSZSÉGÜGY

3

LEVÉL/KISTÉRSÉGI

5

GONDOLATOK

6

A szigetmonostori Polgármesteri Hivatal ezúton kíván Boldog Új Évet minden szigetmonostori lakosnak!

NÉPSZAVAZÁS

7

Még mindig csatornavisszatérítés

ADÓZÁS

8

KÖZLEMÉNY

9

Ezúton értesítjük Szigetmonostor település lakosságát, hogy az eddig ki nem fizetett csatorna viszszatérítés még mindig felvehető a Polgármesteri Hivatalban (ügyfélfogadási időben).

2004. december, 2005. január Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje szerint, telefonos úton vagy személyesen szíveskedjenek bejelenteni azt. Továbbá értesítjük az adózókat, hogy aki még nem fizette be a 2004. évi adóját, az minél előbb szíveskedjen rendezni tartozását.

A szentendrei Okmányiroda nyitvatartási rendje

KÉPVISELŐ-TESTÜLET

10

MEGELŐZÉS

13

FÓRUM/KÖRNYEZET

17

KULTÚRA

19

Adóügyek

Szerda: Zárva

CIVIL KURÁZSI

21

Péntek: Zárva

ISKOLA/KULTÚRA

23

SPORT

27

Ezúton értesíti a szigetmonostori adóhatóság ügyfeleit, hogy azon adózó személyek, akik az úgynevezett adóazonosító jel bekérésekről levelet kaptak, a szigetmonostori

Hétfő: 13.00-17.00 óráig Kedd: 8.00-12.00, 13.00-17.00 Csütörtök: 8.00-12.00, 13.00-17.00

Az Okmányiroda címe: 2000 Szentendre, Városháza tér 4.

A Polgármesteri Hivatali dolgozói névsora és tisztségek

A Polgármesteri Hivatal nyitvatartásáról

Polgármester: Szilágyi Lajos Jegyző: Báthori Gábor Építési ügyek: Bándi János Adóügyek, Anyakönyvvezető: Borszékiné Mócsai Bernadett Népességnyilvántartás, Szociális ügyek: Jobbágy Mária Gazdálkodási előadó: Simon Zsuzsanna Pénzügyi ügyintéző: Pauliny Lászlóné Pénztáros: Szalai Zoltánné Iktatás, Kommunális ügyek: Kovácsné Hegedűs Éva Csatornázási ügyek: Klement Józsefné Élelmezésvezető: Berkes Lászlóné

Ügyfélfogadás: Hétfő

8.00-16.00

Szerda

8.00-16.00

Péntek

8.00-12.00

Pénztári nyitvatartás: Hétfő, Szerda, Péntek 8.00-12.00 Ebédidő: 12.00-13.00 Szeretettel várjuk ügyfeleinket!

Felhívás! Az ÚJSÁGOLÓ című havilap ezúton értesíti a tisztelt lakosságot, hogy a lap – a terjesztés során felmerült problémákból kifolyólag az elkövetkezendő időkben nem kerül „kihordásra”, ugyanakkor továbbra is ingyenesen lehet hozzájutni a településen található kereskedelmi egységekben. Szíves megértésüket megköszönve, tisztelettel: Az ÚJSÁGOLÓ szerkesztősége

2

ÖNKORMÁNYZAT/EGÉSZSÉGÜGY

ÚJSÁGOLÓ

Szigetmonostor Fogászat Hétfő Kedd Szerda Péntek

Tájékoztatjuk Tisztelt ügyfeleinket, hogy a Szigetmonostori Posta az alábbi nyitvatartás szerint üzemel:

15.00-18.00 8.00-11.00 15.00-18.00 11.00-13.00

Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat:

Szigetmonostor Rendelőintézet Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

8.00-10.00 8.00-10.00 13.00-15.00 8.00-10.00 10.00-12.00

2004. december, 2005. január

10.00-11.00 (b) 10.00-11.00 (b) 15.00-16.00 (b) 10.00-11.00 (b) 12.00-13.00 (b)

8.00-12.00 8.00-12.00 8.00-12.00 8.00-12.00 8.00-12.00 ZÁRVA

12.30-17.00 12.30-14.30 12.30-15.30 12.30-15.30 12.30-15.30

Fekete Antal, Szigetmonostor község mezőőrének telefonos elérhetősége: 06-70-3740-550

(b: előre bejelentkezettek) Rendelő tel.: 26-393-380, Mobil tel.: 30-922-3145 17.00 órától Központi Ügyelet: Tahitótfalu, Ifjúsági út 5. Tel.: 26-387-030

Kovács Attila, Szigetmonostor község közművelődési szakalkalmazottjának telefonos elérhetősége: 06-70-3740-541

A Szentendrei Szakorvosi Rendelőintézet Rendelési ideje Szakrendelés

Belgyógyászat

Szemészet

Laboratórium

Sebészet

Röntgen - UH

Fül-orr-gége

Orvos neve Dr. Kocsis Irén Dr. Tar Erzsébet Dr. Petrovits Adrienne Dr. Vitos Anna Dr. BertaIan Éva Dr. Nagy István Dr. Kun László Dr.Várady Sándor Dr. Pálos Tibor Dr. Gaál Andrea Dr. Mészáros Béla

Helye

Telefon

Liget u. 1. em. 23.

17 mellék

Liget u. 1. em. 24.

24 mellék

Liget u. 1.

12 mellék

Liget u. 1. fsz.

44 mellék

Liget u. 1. fsz.

21 mellék

Liget u. 1. fsz.

15 mellék

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök Péntek

13-19

7-13

13-19

7-13

váltva

7-13

13-19

7-13

13-19

váltva

7-13

13-19

7-13

13-19

váltva

13-19

7-13

13-19

7-13

váltva

7:30-17

7:30-17

7:30-17

7:30-17

7.30-16

7-13

13-19

7-16

16-19

7-13

13-19

7:3013:30

16-19

7-16

13-19

13-19

13-19

13-19

13-19

-

7-13

13-19

7-13

7-13

7-13

7:30-13

7:3013,30

12-18

7.30-13,30

7:3013,30

14-18

-

-

-

-

3

EGÉSZSÉGÜGY

ÚJSÁGOLÓ

Nőgyógyászat

Reumatológia

Dr. Dobos György Dr. Szóka Ferenc Dr. Kozáry Mária Dr. Mészáros Jolán

Liget u. 1. fsz.

14 mellék

Liget u. 1. fsz.

16 mellék

Fiziotherápia

Liget u. 1.

Gyógytorna

Liget u. 1. Dr. Irsai Éva

Orthopaedia

Urológia Neurológia Szájsebészet Fogorvosi rtg. Tüdőgondozó Tüdőszűrés Bőrgyógyászat Mentálhigiénés Kp. Pszichiátriai amb. Terhes szakrend.

28 mellék 27 mellék 29 mellék

Liget u. 1. Dr. Végh Géza Dr. Kolpaszky Bükköspart 46 Tibor 29. mellék Dr. Pázmány Bükköspart 45 Annamária 29. mellék Dr. Sütő Bükköspart 311-313 Csaba 36. Bükköspart 311-313 36. Dr. Nagy Bükköspart 310-935 Emília 36. Dr. Szilágyi Bükköspart 310-935 Éva 36. Dr. Némethy Bükköspart 312-027 Pálma 36. Dr. Bujdosó Gyöngy Dunakanyar 312-024 krt.34. Dr. Nagy Zsuzsanna Dr. Dobos 18 Liget u. 1. György mellék

2004. december, 2005. január -

13-19

7-13

13-19

-

13-19

7-13

13-19

7-13

7-13

7-13

13-19

7-13

13-19

7-13

13-19

7:3013:30

13-19

7:3013:30

váltva

7-19

7-19

7-19

7-19

7-19

7-19

7-19

7-19

7-19

7-19

13-19

7:30-13 :30

7:3013:30

7:3013:30

7:3013:30

-

-

14-18

-

-

8-14

12-18

8-14

8-14

8-14

8-14

8-14

8-19

-

8-14

8-14

14-20

8-14

14-20

7-13

12-18

12-18

7-13

12-18

7-13

8-14

13-19

8-14

8-14

13-19

8-14

13-19

8-14

8-14

8-14

8-14

12-18

7:3013:30

13-20

8-15

13-20

8-15

váltva

8-14

13-19

8-14

13-19

váltva

-

-

-

7-13

-

csak páros hét 8-14 Páros hét 13-18

Központi telefonszámok: 312-299; 311-998, 312-528; 310-516; 310-518; 312-409

CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2000 Szentendre, Szentlászlói út 89. Email: [email protected] [email protected] Tel: 06-26/312-605

4

LEVÉLBONTÁS/KISTÉRSÉGI

ÚJSÁGOLÓ

Apróságok? Több elgondolkodtató és reagálásra érdemes írás jelent meg az Újságoló novemberi számában, s fontosnak tartom, hogy legalább két cikkel kapcsolatban éljek is a megszólalás jogával. Lehet-e narancs az iskolai fenyőünnepélyen? Föltétlen tiszteletet érdemel Székely András azért, mert megfogalmazta és le is írta az október 23-i községi ünnepéllyel kapcsolatos véleményét. Mivel nem igazán gyakorlat falunkban, hogy bárki értékelje az elvégzett munkát, netalántán köszönetet mondjon – nyilvánosan is – egy társadalmi munkában megvalósuló program eredményességéért az abban dolgozóknak, különösen nagy örömmel olvastam szavait. A piros szegfű azonban olyan következtetések levonására késztette, melyek − bizton állíthatom: tévesek. A szegfű egy virág. Virágja sokféle színű lehet. Hazánkban nagyon régóta ismerik, szolgáljon ennek bizonyítására egy Balassi-vers részlete: „S mint az méhek szegfű szép virágrúl, Mézet szedénk egymás ajakárúl” (Balassi Bálint: Hatvanodik) Több költőnk is írt verset erről a növényről, szeretném ezt is két idézettel alátámasztani, szándékosan nem olyanokkal, melyeknek címében is szerepel a növény neve: „Hol letevék a költő hamvait: Szegfű s demutka illatozva nyit, Magvát, barátja, a kis csalogány, Hű rokonszenvből ejté el porán.” (Garay János: Márványszobor)


„Másnapra kacagott a kedves, piros szegfű tüzelt a mellén, mi a szomszéd kertjébe nőtt.” (Kosztolányi Dezső: Az árva szerető) Miért az irodalmi példák? Hogy érzékeltessék: a magyar kultúrában hosszú ideje jelen van ez a növény mindenféle politikai tartalom nélkül. S hogy 1990-ben egy politikai párt jelképe lett? Ez is tény. De remélem, nem jelenti azt, hogy ezzel minden piros szegfű szocialista ideológia-hordozóvá vált, s szigorúan csak szocialista rendezvényeken van helye, ahogyan abban is bízom, hogy az iskolai fenyőünnepen az ajándékba adott narancsról sem jut eszébe senkinek, hogy jobboldali polgári értékeket közvetít. Az iskolában NEM politizálunk. Csak virágot helyezünk el a koszorúzás során az emlékműnél, és narancsot eszünk, ha fenyőünnep van. Ez ennyire egyszerű. Gittegylet? A Félidőben, avagy képviselők a testület munkájáról című nyilatkozatsorozatból Makrai József képviselő úr szavait szeretném idézni: „A kezdetek kezdetén közösen megbeszéltük, hogy az adott pozíciókat – mind a bizottságokban, mind pedig az alpolgármester személyében – ki, illetve kik fogják betölteni”. Ezennel szeretném nyilvánosan kijelenteni, hogy velem senki semmi ilyesmit nem beszélt meg a kezdetek kezdetén (sem). Akkor ez most azt is jelenti, hogy a széthúzás már korábban elkezdődött? Azt is jelenti, hogy felrúgva a demokrácia elemi szabályait valakik lepaktáltak valakikkel valamiért? Én elhiszem, hogy Makrai képviselő úr pontosan emlékszik a kezdetekre, s biztosan tudom, hogy én is. Akkor pedig már a kezdetek kezdetén baj volt. Bencsik Erzsébet

Ahogy tetszik…… 2004. Áprilisában A Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Kistérségi Programirodája Szentendrén a Duna-korzó 18. szám alatti épületen belül szépen, ízlésesen, harmónikusan rendbe hozott irodahelyiségbe költözött. Olyan európai munkahelyet sikerült kialakítani, ahol a munkatársak és a betérő partnerek egyaránt jól érzik magukat. Mindezt két agilis jó ízlésű lakberendező hölgynek köszönhetjük, akik az átalakításban ötleteikkel, tapasztalataikkal végig tevőlegesen részt vettek:

Lehet egy lakás, vagy iroda reprezentatív, funkcionálisan jól megtervezett, személyre szabott, fiatalos, vidám, elegáns vagy divatos. Ahhoz azonban, hogy mindeme jó tulajdonságok egyszerre érvényesülhessenek benne – nos ahhoz szakemberek munkájára is szükség lehet. Pannonhegyi Katalin és Balásy Emese, az Ahogy tetszik Lakberendezési Stúdió lakberendezői ebben kívánnak segítséget nyújtani. Megtervezik, berendezik, szín és stílusharmóniát teremtenek, ötleteket adnak, utána járnak, és mindenben együttműköd-

5

ÚJSÁGOLÓ

KISTÉRSÉGI/GONDOLATOK

nek megrendelőikkel. Legyen szó otthonról, irodáról vagy üzlethelyiségről az egységesség, eredetiség és egyediség egyaránt fontos. – Ebben a munkában az a szép, hogy csakis akkor lehet jól elvégezni, ha örömöt lelünk benne. Ha valaki a saját otthonát építi, óhatatlanul idegeskedik, aggódik, rengeteg eldöntendő kérdés felmerül, bizonytalanság is marad, hátha rosszul választott. Mi azért vagyunk, hogy megkönnyítsük ezt a folyamatot. – mondják a lakberendezők. – Természetesen nem a megbízó helyett hozzuk meg a döntéseket, inkább segítünk neki, ötleteket, tanácsokat adunk, javasolunk, de nem szeretnénk ráerőltetni senkire a mi elképzeléseinket. Ez egy csapatmunka, csakis közösen lehet igazán jó ered-


ményt elérni. Szeretjük azt is, ha a megrendelő szabad kezet ad nekünk, hiszen ilyenkor szabadon engedhetjük a képzeletünket, ám ebben az esetben is a tulajdonos igényeit, személyiségét tartjuk a legfontosabb rendezőelvnek. Otthont teremteni remek dolog, ám sokszor nem marad energia és idő ezt észrevenni. Mi igyekszünk megkönnyíteni ezt az időszakot, a tervezéssel egyidejűleg bekapcsolódni a munkába, s végigkövetni egészen a beköltözésig. Így nem csupán az elkészült, berendezett tér lesz harmonikus és tökéletesen használható, de tükrözni fogja lakói személyiségét is, akiknek valóban öröm lesz majd benne élni. Éppen ahogy nekik tetszik… Pannonhegyi Katalin 06 30 202 1314, 26/ 314-062 Balásy Emese 06 70 383 0116, 26/ 323-031 e-mail: [email protected] [email protected]

Eltelt ismét egy év Eltelt, de vajon néhány év múlva hogyan fogjuk elemezni a 2004-es esztendőt? Lesz egyáltalán egy-két momentum, melyet a végelszámolásnál pozitívan értékelhetnénk? Talán marad más is vagy csak a sok-sok kérdőjel??? Helyi szinten sok pozitívumról nem beszélhetünk, nem volt a siker éve! Maradt néhány, talán még nyitott kérdés melyek a későbbiekben eredményt is hozhatnának, azonban ha változatlan a korábbi megosztottság, sok jóra nem számíthatunk.. Országos szinten is csak kevesen mondhatják el magukról: nekem bejött! Az országnak úgy általában nem sok jót hozott 2004, bár van EU, de van fűszerpaprika, és méz is, úgy tűnik értékeinket nem tudjuk megvédeni. A NEMZETNEK (ha ezt még szabad egyáltalán kimondanunk) 2004 a tragédia éve, ugyanis volt egy népszavazás, melynek végeredménye ismert, és ismeretében van aki zokog, van aki tapsol. Akinek már eléggé piros a tenyere, még azt is elkövette egy helyi lapban, hogy politikai hirdetésben megköszönje a felelős döntést, a felelős nemet, mellyel ismét azt a bizonyos árkot mélyítette. 2003. októberében részt vettem Csíkszeredán egy templom avatásán, melyet Makovecz Imre tervezett. A templom esperese magánbeszélgetésünkön folyamatosan elítélte az anyaországi jobboldalt, melynek néhányan nem örültünk, de nem vitattuk nézeteit. A népszavazás utáni szerdán ez az esperes a Club Rádióban a következőt nyilatkozta: Az a miniszterelnök és az a párt, melyek a „nem”-re bátorítottak, a történelem szemétdombjára kerülnek! Kijelentését indokolta, miszerint, ha az anyaország nem tart igényt, a számára 15%-nyi romániai magyarságra, melyre igenis számít a román parlament, ahol csak alig több mint 6% erőt képviselnek, az a külhoni magyarság megtagadását jelentheti. Ők tudják miért érzik így, talán tévednek, én csak idéztem. Debreczeni Lajos

Számítógépszervíz Számítógépjavítás, karbantartás, hardver-szoftver, kellékanyag szállítás, rendszerkarbantartás, üzemeltetés, INTERNET BEÁLLÍTÁS, hálózat kiépítés, adatmentés, archiválás, VÍRUSÍRTÁS, kártékony programok felkutatása. Tel.: 30/9483-709 Háttér Számítógépszervíz 2015 Szigetmonostor, Klapka utca 1. e-mail: [email protected]/hatter94

Helyszínen, illetve műhelyünkben történő javítás, egyeztetett időben.

6

ÚJSÁGOLÓ

NÉPSZAVAZÁS


Eredmények a népszavazásról I. sz. Szavazókör: A választópolgárok száma a névjegyzékben a szavazás befejezésekor: 997 fő; Szavazóként megjelentek száma: 459 fő (46%-os jelenlét); Érvényes szavazólapok száma: 458

NEM szavazatok száma: 101 2. Érvényes szavazólapon leadott érvényes szavazatok száma: 267 IGEN szavazatok száma: 144 NEM szavazatok száma: 123

1. Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt? Érvényes szavazólapon leadott érvényes szavazatok száma: 450 IGEN szavazatok száma: 314 NEM szavazatok száma: 136 2. Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. §-a szerinti „Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja? Érvényes szavazólapon leadott érvényes szavazatok száma: 445 IGEN szavazatok száma: 272 NEM szavazatok száma: 173 II. sz. Szavazókör: A választópolgárok száma a névjegyzékben a szavazás befejezésekor: 587 fő; Szavazóként megjelentek száma: 270 fő (46%-os jelenlét); Érvényes szavazólapok száma: 270

Összesítve: A választópolgárok száma a névjegyzékben a szavazás befejezésekor: 1584 fő; Szavazóként megjelentek száma: 729 fő (46%-os részvétel); 1. Érvényes szavazólapon leadott érvényes szavazatok száma: 718 IGEN szavazatok száma: 481 NEM szavazatok száma: 237 2. Érvényes szavazólapon leadott érvényes szavazatok száma: 712 IGEN szavazatok száma: 416

NEM szavazatok száma:

1. Érvényes szavazólapon leadott érvényes szavazatok száma: 268 IGEN szavazatok száma: 167

296 Polgármesteri Hivatal

Családsegítés Hétfő délutánonként várja Önöket a Szentendrei Családsegítő Szolgálat munkatársa, Varga Zsuzsa, a szigetmonostori általános iskolában. Címünk: 2000 Szentendre, Szentlászlói út 89. Tel.: 26/312-605

7

ÚJSÁGOLÓ

ADÓZÁS


A gépjármű-adóztatás aktuális kérdései

2. Az adóalanyiság és az adókötelezettség alakulása a 2004 januárjában eladott használt, valamint egyúttal vásárolt új gépjármű esetében.

1. A tulajdonosváltozással érintett felek adójogra kiható kötelezettségei gyakorlásával felmerült problémák, megoldások.

A Gjt. 1. §-a alapján – többek között – a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű (azaz adótárgy) után adót kell fizetni. Az adó alanya fő szabály szerint az a személy, aki/amely a hatósági nyilvántartásban a január 1-jei állapot szerint tulajdonosként szerepel. Ez az ún. éves adóalanyiság és adókötelezettség (ez utóbbi a fizetési kötelezettséget is magába hordozza) szabálya.

A járműtulajdonos személyében bekövetkezett változás a mindenkor hatályos közlekedési jogszabályok – közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.), illetve a közúti közlekedési feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról szóló 35/2000.(XI.30.) rendelet (r.), illetve ezen jogszabályok hatálybalépését megelőzően az e területet szabályozó más jogszabályok – értelmében a tulajdonosváltozással érintett feleket (például adásvételi szerződés esetén) az eladót, illetve a vevőt a változástól számított 15 napon belüli bejelentési kötelezettség terheli a közlekedési igazgatási hatóság (2001. év előtt a rendőrhatóság, míg 2001. évtől az okmányiroda) felé. A Gjt. az adóalanyiság éves szabályát 1996. január 1-jétől vezette be. Az adó alanya aki/amely az év első napján a gépjármű forgalmi engedélyében (2004. évtől a járműnyilvántartásban) tulajdonosként szerepel. Ha a tulajdonosváltozással érintett felek (azaz a régi tulajdonos, illetve a tulajdonszerző) egyike sem, vagy csak a „változást” követő évben (azaz késedelmesen ) teljesíti a közlekedési igazgatási hatóság részére változás bejelentési kötelezettségét, akkor a változást követő év 1. napján a járműnyilvántartás (és vele párhuzamosan a forgalmi engedély) még mindig az eladó személyét tartalmazza tulajdonosként. A Gjt. 2.§-ának (1) bekezdése, mint ún. éves adóalanyiságra vonatkozó fő szabálya – a járműnyilvántartás január 1-jei állapota – értelmében az „ilyen” esetben a változást követő év egészére a nyilvántartás szerinti régi tulajdonos marad az adóalany és adófizetésre kötelezett. A Gjt. 2.§-ának (3) bekezdése a tulajdonosváltozás olyan esetére tartalmaz speciális – adóalanyiságra kiható – szabályozást, amikor a szerződő felek közül csak a régi tulajdonos (eladó) teljesítette a közlekedési jogszabályokban meghatározott változás bejelentési kötelezettségét. Ha tehát az eladó igazolja, hogy az r.-ben meghatározott módon eljárt a közlekedési igazgatási hatóság felé, akkor a tulajdonosváltozást követő év 1. napjától „megszabadul” az eladott gépjármű utáni adóalanyiságtól és – kötelezettségtől, függetlenül attól, hogy a járműnyilvántartás (forgalmi engedély) még mindig őt – s nem a tulajdonszerző személyt – tartalmazza tulajdonosként.

8

Ha valaki év közben gépjárművét adásvételi szerződéssel eladja, akkor a hivatkozott szabály értelmében az eladott gépjármű után az eladás évének utolsó napjáig adóalany és fizetésre kötelezett is. Az adóalanyiság és adókötelezettség éves jogintézménye – a tárgyi adók körében – mind a hazai (például építményadó, telekadó), mind nemzetközi gyakorlatban (például ingatlanadó, gépjárműadó) nem ismeretlen. Ha valaki a régi gépjárművét eladva egyúttal új gépjárművet is vásárol, akkor ezen személy tekintetében két önálló adótárgyhoz kapcsolódó adóalanyiságról és fizetési kötelezettségről beszélünk. A régi gépjármű után a már hivatkozott (január 1-jei minőséghez kötött) „éves” szabály szerint, míg az új gépjármű után a jármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napjától áll fenn adóalanyiság és az adófizetési kötelezettség. A régi gépjármű eladásával (polgári jogi tulajdonváltozásával) tehát párhuzamosan nem következik be adójogi változás az eladó mint adóalany személyében. A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezései alapján természetesen az eladónak meg van a jogi lehetősége arra, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a jármű birtokba adását követő (év végéig terjedő) időszakra a vevővel a vételárban megfizettesse az általa, mint adóalany által már teljesített, vagy később teljesítendő gépjárműadó fizetési kötelezettséget. Ha a szerződés alapján a vevő e pluszfizetési kötelezettséget nem teljesíti, vagy az igényérvényesítésre történő utalást maga a szerződés nem tartalmazza, akkor az eladó ezen polgári jogi igényét bírósági eljárás keretében érvényesítheti. 3. A járműnyilvántartásba bejegyzett „fiktív” forgalomból való kivonás adójogi kihatása. A Gjt. 4.§-ának (2) bekezdése szerint az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Polgármesteri Hivatal

ÚJSÁGOLÓ

KÖZLEMÉNY

Közlemény Az adóhatóságoknál, vámhatóságnál indított illetékköteles eljárások utáni eljárási illeték fizetésének új módjáról. Az Országgyűlés – az illetékbélyeg-hamisítások visszaszorítása érdekében tett kormányzati intézkedések egyik elemeként – elfogadta az adóhatóságoknál (APEH, önkormányzati adóhatóság, illetékhivatal) és a vámhatóságnál indított – egyes illetékköteles – államigazgatási ügyek utáni eljárási illeték megfizetésének új módját tartalmazó illetéktörvény-módosítást. Illeték-köteles adó-, illeték-, és vámügyben az eljárási illetéket 2005. január 1-jét követően – néhány kivételtől eltekintve – nem a megszokott módon a kérelemre (beadványra, nyomtatványra) ragasztott illetékbélyeggel, hanem pénzben, az adóhatóság, a vámhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) által megadott (közzétett) számlára történő banki átutalással vagy készpénzátutalási megbízás feladásával lehet megfizetni. A készpénzátutalási megbízás csak az ügyben illetékes adóhatóságnál (az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, járulékok és egyéb közterhek esetén az APEH Ügyfélszolgálati Irodáiban, és szerveinél; önkormányzati adóügyben az illetékes települési önkormányzati adóhatóságnál; illetékügyben az illetékes megyei illetékhivatalnál, vámügyben a vámhatóságnál) szerezhető be.


felhívja az eljárási illeték és a mulasztási bírság megfizetésére. A mulasztási bírságot nem kell megfizetni, ha az adózó a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül megfizeti az illeték összegét. Ha az adózó az eljárási illetéket a határozatban előírt időpontig nem fizeti meg, akkor a határozat alapján az adóhatóság rendelkezik az eljárási illeték és a mulasztási bírság végrehajtásáról. Amennyiben az illeték visszatérítésének van helye, akkor annak az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény visszatérítésre vonatkozó rendelkezései alapján tesz eleget. Pénzügyminisztérium

TÉL

A postán beszerezhető, az államigazgatási eljárási illeték megfizetésére szolgáló „Magyar Államkincstár Eljárási illetékbeszedési Számla” megnevezést tartalmazó készpénzátutalási megbízás („sárga csekk”) az adóhatóságnál kezdeményezett eljárások utáni illetékkötelezettség teljesítésére nem alkalmazható, mert az kizárólag az okmányirodánál, illetőleg az elektronikus úton kezdeményezett eljárások utáni illeték megfizetésére használható fel! Az eljárási illeték megfizetésének új módja az első fokú adóhatóságnál indított illeték-köteles első fokú ügyekre (méltányossági ügyek, igazolási kérelmek) – ide nem értve a másolat, kivonat illetékét, melyet bélyegben kell leróni – valamint az első fokú adóhatóság által hozott határozat elleni fellebbezésekre vonatkozik. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét továbbra is illetékbélyegben kell megfizetni! Az illetékfizetés határideje továbbra is a kérelem előterjesztésének napja. Ezért az első fokú adóhatóság a fizetendő illeték összegét kötelezettségként az adózó folyószámláján ezen időponttal előírja. Ha az adózó az illetéket esedékességkor nem fizeti meg, akkor az adóhatóság az ügyfelet határozatban

Herrer Caesar felvétele

Hirdessen Ön is az újságban! 1 havi hirdetési díjak:

Egész oldal 30.000 Ft ½ oldal 15.000 Ft ¼ oldal 7.500 Ft

9

ÚJSÁGOLÓ


Félidőben avagy önkormányzati képviselők a testület két éves munkájáról II. (folytatás) A következő kérdéseket tettük fel a képviselőtestület tagjainak: 1. Értékelje röviden a képviselő testület elmúlt két évének munkáját, 1-5-ig osztályozva (5 a legmagasabb érték). Indokolja meg az adott “érdemjegyet”. 2. Mennyiben valósultak meg a ciklus elején tervbe vett elképzelései, céljai? 3. Melyek a 2002-2004-es ciklusból hátra lévő időszak legfontosabb feladatai, céljai? (A válaszokat a téma kiemelt fontossága okán igyekeztünk teljes egészében leközölni.) Mocskonyi Péter

1. Úgy gondolom mint önkormányzati képviselő, hogy nem az én dolgom értékelni a saját munkámat, ezt majd a választók meg fogják tenni. Az elmúlt két év során sok tapasztalattal gazdagodtam az önkormányzat munkáját tekintve. Ezek között természetesen vannak pozitívumok és negatívumok is. Szigetmonostor egy kis település, ahol a személyes ismeretségek, viszonyok sajnos több esetben is kihatással vannak a képviselői munkára, döntésekre, gyakorta előfordul, hogy a racionális gondolkodást felülbírálja egyfajta személyes viszony, sértettség, korábbi személyes sérelmek. Ugyanakkor – szerintem a képviselők többségével egyetemben – nem tartom rossznak ezt a képviselő-testületet, még akkor sem, ha a tagoknak sok mindenben különbözik a véleményük, elképzeléseik. Ezt nem tartom hátránynak, annak ellenére, hogy a testületben vannak olyan képviselők, akik egyenesen káros dologként élik ezt meg. Megdöbbenve olvastam az Újságoló novemberi számában, hogy egyes „régi” képviselők úgy vélekednek, hogy az „újak” nem tudják, hogy mi is egy képviselő feladata. Az ilyen jellegű kijelentések azt suggalják, hogy munkánk során mi (újak) nem a település érdekeit tartjuk szem előtt. Természetesen erről szó sincs. Úgy gondolom, hogy Szigetmonostoron nem egyes személyekhez kellene, hogy kötődjön a település képviselete, hanem magához a képviselő-testülethez, s ha azon belül valaki más véleményen van, természetesen nem a közös érdekek ellenében lép fel, hanem egyszerűen másként látja a dolgokat. Ez teljesen rendjén van. Amenynyiben osztályzatot kellene adnom a két év képviselőtestületi munkáról, akkor egy hármast, tehát közepest adnék, de még egyszer mondom, hogy nem a mi dol-

10


gunk megítélni a munkánkat, hanem a település lakosságának. A mi feladatunk az, hogy mindenki próbáljon úgy tevékenykedni a testületen belül, hogy az Szigetmonostor érdekeit szolgálja. Két évvel ezelelőtt, a testület megalakulását követően a polgármester úr elolvasta minden egyes képviselő programját, majd azt mondta, hogy amennyiben a megfogalmazott célok tíz százaléka teljesül, ő egy nagyon boldog, elégedett ember lesz. Sajnos ma már én is így kell, hogy lássam. Ennek külső és belső okai is vannak: Az önkormányzatok évről évre egyre nehezebb, lehetetlenebb helyzetbe kerülnek, a kormányzat a finanszírozás területén egyre inkább magára hagyja a településeket, miközben meghatároz különféle kötelezően ellátandó feladatokat. Ez folyamatos vagyonfelélésre készteti az önkormányzatokat, illetve a kiadási oldalon történő megszorításokra ösztönöz. Sajnos a testületen belül is van egyfajta tehetetlenség, értem ezalatt a kezdeményezőkedv hiányát, s úgy látom, hogy a hivatal sem működik teljesen megfelelően: amennyiben a testület részéről legalább határozati szinten nincs rögzítve valami, gyakorta eltűnnek a különféle észrevételek, javaslatok a hivatal útvesztőjében, nem jutnak el a lakossághoz. A hivatalnak egy kétirányú közvetítő csatornaként kellene működnie a testület és a lakosság között. Van, hogy egy-egy ügyről már csak akkor értesülünk, amikor az már elvesztette az aktualitását. Gyakorta van a képviselőknek olyan érzésük, hogy egyfajta szavazógépként működik a testület, mivel sok esetben az utolsó pillanatokban kapjuk meg az ülések anyagát, így érdemben nem tudunk hozzászólni az ügyhöz, nem tudunk felkészülni a felelős döntésekre.

2. Az elmúlt időszakban sikerült sok mindent megvalósítani, de sok esetben rá kellett ébrednünk, hogy az adott dolognak, célnak a megvalósítása – elsősorban gazdasági okokból – nem realizálható, nem vihető végbe. Ilyen például a már oly sokat emlegetet kultúrház ügye. Ugyanakkor van egy épülő, szépülő Klubházunk, ami a minimális közösségi szükségleteknek megfelel. Ez egy tipikus példája annak, hogy egy irreális cél hogyan valósul meg a tények tükrében.

3.

A gazdasági lehetőségeinket figyelembe véve a hátra lévő két év feladata elsősorban az, hogy különösebb megszorítások nélkül működtessük a települést, s a kötelező feladatokon túl az önkormányzat által vállalt, jelenleg is ellátot feladatokat a jövőben is el tudjuk végezni. Az elkövetkezendő időszak célja lehet még egy, az önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság létrehozása, s az ahhoz kötődő elképzelések elindítása, megvalósítása. Ez mind gazdaságilag, mind pedig feladatellátás tekintetében nagy lehetőséget jelenthet a település számára. A kht. létrehozása a vagyonfelélés helyett a tényleges gazdálkodás

ÚJSÁGOLÓ


felé irányítaná az önkormányzatot. Ez az ötlet, gondolat egyébként már több testületi ülésen is felvetődött. A működését azonban jól át kell gondolni, meg kell teremteni a személyi, szakmai és gazdasági alapokat egyaránt. Fontos lenne még az első kérdésre adott válaszban megfogalmazott hiányosságok, negatívumok orvoslása is, annak érdekében, hogy felelősségteljesebben tudjuk képviselni Szigetmonostort. Mint a Gazdasági Bizottság jelenlegi megbízott elnöke a bizottságon belül is azt szeretném elérni, hogy hatékonyan részt tudjunk venni a tervezési, döntési és ellenőrzési szintek munkájában. Molnár Csaba

1. Gyenge közepesre értékelem a testület munkáját. Az elégségesnél több, mert amellett, hogy a település működését megvalósítjuk eredményeket is értünk el. Úgy gondolom, hogy közepesnél jobbat viszont nem is nagyon tudtunk volna elérni, mivel több új képviselő is van a testületen belül, s nekik meg kell, kellett ismerkedniük az önkormányzat munkájával, a lehetőségeikkel. Új képviselőként természetesen elvárásunk lett volna, hogy a korábbi képviselők segítsék ezt a tanulási folyamatot. Tény azonban, hogy az elvárásoknál kevesebbet teljesítettünk. Sajnos kommunikációs problémák vannak: Az ülések nincsenek jól előkészítve, ami nem egy esetben a döntéshozatal elhalasztását eredményezi. Úgy érzem, hogy a hivatal felől sok fontos információ nem jut el a képviselő-testülethez, amely egyfajta bizalomvesztést eredményez, arra „kényszerítvén” a képviselőket, hogy személyesen nézzenek utánna alapvető dolgoknak. Ez időveszteséghez vezet. A testületen belül is vannak kommunikációs problémák, de építő viták is, hiszen a lényeges kérdésekben egyet tudunk érteni. Így két év után azt látom, hogy a képviselők, beleértve magamat is, a döntéshozatalnál nem tudják minden esetben kiszűrni, háttérbe szorítani az egyéni érdekeket. Mivel nincs kidolgozott, egységesen elfogadott településfejlesztési terv, ezért az adott döntéseket gyakorta a pillanatnyi helyzetnek rendeljük alá, s nem a hossszabb távú célok tükrében döntünk. Nem vagyok elégedett a saját munkámmal sem. Sokkal több időt kellene fordítani a dolgokra, azonban nem könnyű összeegyeztetni a munkabeosztásommal a képviselői feladatok ellátását. Ezért nagyon fontos a hivatal háttérmunkája, előkészítő tevékenysége. Az, hogy nincs alpolgármester szerintem nem lényeges kérdés, viszont az, hogy a polgármester harmadszor is azt a személyt javasolja, akit már kétszer nem szavazott meg a testület, egyfajta rugalmatlanságot sugall. Talán érdemes lenne egyeztetni. Problémának érzem még, hogy az önkormányzat nem támaszkodik kellő képpen a civil szervezetekre, az általuk nyújtható segítséget nem fogadja el kellő mértékben, pedig ez nagyon fon-


tos dolog lenne, hiszen rengeteg időt és energiát lehetne megspórolni a civil szektor feladatátvállalásaival.

2.

Mint képviselő, Molnár Zsolt egykor volt polgármester jelölt „Hét pont a jövőért” elnevezésű programja mellé álltam, ezt próbáltam a lehetőségekhez mérten megvalósítani: Úgy látom, hogy a híd jövője eldőlt, nem lesz megépítve. A falu úthálózatának fejlesztése nem valósult meg, azonban történtek jelentős előrelépések ez ügyben. Nagyot sikerült viszont előrelépni a természetvédelem és hulladékgazdálkodás területén, ami jó példája a Szigetmonostori Faluszépészeti Egylet mint civil szervezet és az önkormányzat közös munkájának. A mezőgazdasági szektorban semmilyen előrelépés nem történt, az önkormányzatnak nincs jól körvonalazott elképzelése a szigetmonostori mezőgazdaság jövőjéről, sőt a település jövőjéről sem. Márpedig én úgy gondolom, hogy egy falunak az adja meg a falu jellegét, hogyha van ott valamilyen szintű mezőgazdaság. Ezzel a problémával a jövőben is foglalkozni kell. A településkép kialakításában viszont vannak biztató kezdeményezések, elsősorban a Faluszépészeti Egylet irányából, pl. fotópályázat, faluszépészeti verseny szervezése. Ezek egyértelműen azt célozzák, hogy az emberekben tudatosodjon a közvetlen lakókörnyezetükben található értékek megbecsülése. Szigetmonostor egy olyan település, amelyet még nem formált át a Budapest közelség, egy értékekben gazdag, nyugodt, csendes falu, amelyet meg kell őrizni, meg kell becsülni. A környéken nincs még egy ilyen település. Hirdetőblák, tájékoztatótáblák készítésére folyamatosan pályázunk, s amennyiben ez tavasszal is eredménytelenül zárul, akkor kénytelenek leszünk civil úton elindulni a megvalósításban. Sajnos a lakossággal való kommunikáció nem fejlődött kellő mértékben, nem történt előrelépés. Informatikai fejlesztés terén nem használjuk ki a lehetőségeket: számos minisztériumi pályázat által megvalósítható lenne egy gördülékeny ügyintézést eredményező önkormányzati informatikai rendszer kiépítése. Az oktatás területén negatívum, hogy még mindig nem sikerült harmónikus összhangot teremteni az önkormányzat és az általános iskola között, ami abból adódik, hogy nincs kialakítva egy, az iskola jövőjére vonatkozó hosszútávú terv. Szigetmonostor lakossága folyamatosan nő, egyre több iskoláskorú gyerek van a faluban, s ha azt akarjuk, hogy itt tanuljanak, valamilyen irányba, tervszerűen el kell indulni az iskolai fejlesztés terén. Az iskola jövője a település jövőjét is meghatározza egyben, azt, hogy milyen értékes emberek lakják majd Szigetmonostort. Ez pénzbe kerül. Az iskola nem egy azonnal megtérülő, hanem egy évtizedek múlva megmutatkozó – rendkívül fontos – befektetés. Összefoglalván azt lehet mondani, hogy még nem teljesültek az általam kitűzött célok, viszont több területen is van előrelépés: falukép, természetvédelem, oktatás.

11

ÚJSÁGOLÓ


3. Fontos lenne a jövővel kapcsolatos elképzelés kialakítása, ami a különféle pályázatokon való indulás alapfeltételét jelenti ma már. Jelenleg elképzelés nélkül, néhány konkrét pályázat mentén sodródunk, miközben fejlesztési terv hiányában a nagy lehetőségek mellett elmegyünk. Az biztos, hogy az állam egyre inkább kivonul a támogatási rendszerből, az egyetlen jelentős forrás az EU-n keresztül érkező pályázati pénzeszközök maradnak. Nagyon fontos lenne még, hogy az elkövetkezendő két évben a falu úthálózatának fejlesztésében is előre tudjunk lépni, és a környezetvédelem területén is tovább kell haladni a már megkezdett vonalon. Ez ügyben nagyon fontos lenne szorosabb kapcsolat, együttműködés kialakítása a Fővárosi Vízművekkel. Amit még megemlítenék, s a fentiekben már volt róla szó, hogy sokkal jobban be kellene vonni a civil szervezeteket az önkormányzati feladatellátásba: Az elkövetkezendő két év elegendő arra, hogy tisztázódjanak a feladatelosztások, az, hogy melyik szervezet milyen tevékenységet vállalna fel. A következő ciklusban pedig elindulhat a konkrét feladatellátás. A falu érdekében összhangba kerülhet a civil és az önkormányzati szerepválalás Ami a személyemet illeti, a jövőben egy-egy kiemelt dologban történő elmélyedés, utánnajárás lenne a célravezető, nem szabad egyszerre sokat markolni. Nádas Zsolt

1. Ez a fajta osztályozás relatív. Amennyiben a község intézményein keresztül vizsgáljuk az eltelt időszakot, akkor legalább négyes osztályzatot adnék, ha viszont horányi szemüvegen át nézném a dolgokat, akkor kettesre lehetne értékelni a képviselő-testület munkáját. A választ természetesen nem akarom megkerülni, közepes osztályzatot adok mindent együtt nézve. Úgy gondolom, hogy a testületi tagok nem tudnak teljesen objektívek lenni a döntéshozataloknál, az egyéni szemszög, látásmód gyakran felülemelkedik a dolgokon, s ez megnehezíti, hogy kialakuljon a testületen belül egyfajta összhang, közös elképzeléseken alapuló közös munka. Ennek az eredménye, hogy nincs közép- és hosszútávú településfejlesztési terv megfogalmazva, nincs egységes jövőkép kialakítva. Persze sokan mernek nagyot álmodni, sajnos azonban ezeknek legalább a fele lázálom. Az is előfordul, hogy a képviselők gyakorta az önkormányzat érdekeit tartják szem előtt, ami önmagában nem lenne gond, azonban az önkormányzati érdekek nem mindig egyeznek a település lakosságának az érdekeivel. Például rengeteg olyan intézmény működési kiadás van, amely forráshiányos lenne, amennyiben az önkormányzat nem tudná a vagyonát folyamatosan értékesíteni. Ez azonban vagyonfelélést eredményez. Mint a Szociális Bizottság Elnöke (a ciklus során Vajda Richárdtól vettem át a stafétát), a bizottság munkájáról is szeretnék szólni

12


egy-két szót: Úgy gondolom, hogy jelenleg a Szociális Bizottság az egyik legjobban működő önkormányzati alegység, egy már megkezdett folyamatot viszünk tovább úgy, hogy minden ülésen teljes létszámmal jelen vagyunk. Biztos hátteret jelent számunkra Jobbágy Mária munkája; hatékonyan, szigorúan, de – úgy gondolom, hogy – igazságos döntéseket hozva tudunk együtt dolgozni mindannyian.

2.

Mintegy háromnegyed éve vagyok képviselő, ami kis időnek tűnik a tapasztalok megosztása végett, azonban úgy látom, hogy ez idő alatt már születtek olyan eredmények, amelyek pusztán annak köszönhetőek, hogy Horányból is van képviselő a testületben. Ilyen eredményként említeném meg például a horányi piactér rendbetételét; a játszótér felújítási munkálatainak elkezdését; különféle önkormányzati munkák (pl. parlagfűírtás) átvállalását a Horányért Egyesületen keresztül; a kompátkeléshez kötődő áremelések mérséklését a Dunakeszi átkelőnél (bár ez inkább egyesületi eredmény); szintén az egyesületen keresztül a kis híd ügyében történő aktív közreműködést, kommunikációs lehetőségek megteremtését az előrelépés okán; közreműködést a kistérségi kapcsolatok kialakításában, elmélyítésében. Egyre inkább azt látom, hogy csak úgy tudunk a település jövőjéről beszélni, ha kistérségi szinten is gondolkodunk, a fejlődési esély nagyban megnő az összefogás által. Ezt valamennyi képviselő társamnak fel kellene ismernie. Fontosnak tartom, hogy a telekadók tekintetében megszűnt a megkülönböztetés a szigetmonostori és a horányi településrészek között: egységesen lett maximálva a telekadó. Mindezek mellett örömmel fogadtam, hogy a képviselő-testület felismerte, hogy kultúrház Szigetmonostoron belátható időn belül nem létesíthető, így megkezdődhetett a Klubház, mint kultúrház pótló épület felújítása.

3.

Úgy gondolom, hogy a lehetőségeimhez képest sokat dolgozom, azonban azt be kell ismerni, hogy egy háromnegyed év alatt nem lehet megváltani a világot, még egy ciklus alatt sem. Amit a legfontosabbnak tartok: folyamatos közúti kapcsolat létesüljön a sziget és a Duna túlpartja között. E mellett akkor leszek elégedett a munkámmal, ha a település teljeskörű csatornázása, úthálózatkiépítése megvalósul. Ezek inkább hosszabb távú tervek. Ami az elkövetkezendő két évre vonatkozik, úgy gondolom, hogy Horányt lakóövezetté kellene nyilvánítani, így talán nagyobb esélye van a különféle fejlesztések megkezdésére, véghez vitelére, nagyobb állami támogatásban részesülhet a horányi településrész. Fontosnak tartom még, hogy a Fővárosi Vízművekkel egy elfogadható kapcsolatot, viszonyt kellene kialakítani. A hátralévő időszakban mindenképpen ki kell dolgozni egy megfelelő településfejlesztési koncepciót, melynek szerves részét képezzné Horány.

ÚJSÁGOLÓ


A feladatok adottak, azonban pályázati csodákra nem szabad várni, a falu lakosságának összefogása, közös akarata és civil kezdeményezések szükségesek a megvalósításhoz. Végmann Tibor

1. A mi munkánkat hármasra értékelem. Szigetmonostor, mint település működik, azonban mi csak működtetjük és nem igazán fejlesztjük. A jelenlegi helyzetnél jóval többet kellene tenni. Egyik fő probléma, hogy a településnek nincsenek bevételi forrásai, másrészt a testületi tagok nem igazán tudnak együtt dolgozni. A kezdeti egyetértés idővel megváltozott. S bár egy-két dolgot mi is létrehoztunk (pl.: a kerékpárút, gyalogút; Árpád út megépítése, a földutak járhatóvá tétele az anyagi lehetőségek függvényében), azonban sok mindent nem tudtunk megvalósítani, elsősorban anyagi tényezőkre visszavezethetően.

2. Az én elképzeléseim nem nagyon valósultak meg. A terveim között szerepelt a lakossággal való folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció. Ez sajnos egyáltalán nem működik. Ma az emberek azt sem tudják, hogy mikor van testületi ülés. A fórumok időpontjai nincsenek kiplakátolva, nem mondják be a hangosba, annak ellenére, hogy ezekről a dolgokról már többször is volt szó. Felmerült az is, hogy az önkormányzati teherautóra felszereltetünk egy hangosbemondót, ám ez sem valósult meg. Úgy gondolom, hogy ez egy nagy kudarc. Úgy néz ki, hogy közös tervünk: a kultúrház sem fog megvalósulni. Ez utóbbi nem csak a mi hibánk, hiszen elsősorban anyagi kérdés, a település költségvetése viszont ennek a tervnek a megvalósításához elég szűkösnek mutatkozik, állami támogatást szerezni szintén nagyon nehéz. Feladni nem kell a dolgot, azonban be kell látni, hogy a közeljövőben nincsenek meg a szükséges feltételek a megvalósításához. Ami örömteli viszont, hogy a Klubház jövője biztosítottnak látszik, ugyanis megkezdődött a rendbetétele, a tető felújítása már be is fejeződött. A testületen belül Bencsik Erzsébet képviselőtársunk volt az, aki már korábban is a Klubház megmentése mellett állt ki, s mostanra a testület egyhangúlag állást foglal az épület megmentése mellett. Korábban voltak olyan vélemények, hogy az rossz állapotban van, hogy azt egyszerűen le kell bontani. Nagyon örülök, hogy ez nem valósult meg, nem vették el a Klubházat a falu népétől, a Szigetmonostoron működő kisközösségektől. Mindezek mellett a környzetvédelmet kell még megemlítenem, amelyet nagyon fontos dolognak tartok. Úgy gondolom, hogy ez irányba tettünk lépéseket: szelektív hulladékgyűjtés, sittgyűjtés. Azonban sokkal többet lehetne még tenni, ha a falu vezetése többet akarna. Például a Fővárosi


Vízművekkel való együttműködés közös érdekek mentén. Sokkal szorosabbra kéne fűzni a kapcsolatunkat, kölcsönösen tudnánk egymást segíteni a tisztább környezet érdekében. Környezetünk, lakókörnyezetünk szebbé, otthonosabbá tétele okán mindenképpen pénzt kell áldoznunk pl. hirdető táblák, utcatáblák, eligazítótáblák elhelyezéséséra. Ezen célok elérésében példaértékű a Szigetmonostori Faluszépészeti Egylet tevékenysége. Fontos lenne a már említett kommunikáció kialakítása is: plakátokon hirdetni a testületi ülések időpontjait; a település lakosainak bevonása az érdemi munkába. Mindezeken túl számomra fontos dolog volt – mint új testületi tag –, hogy megismerjem a képviselői munkát. Ehhez – úgy gondolom, hogy – kellett ez a jó másfél két év. Mára már sikerült ebbe jobban belelátni, talán sokak bánatára.

3.

A legfontosabb – s erről már a ciklus elején is többször szó esett –, ki kell alakítani egy közép- és hosszútávú tervet Szigetmonostor jövőjét illetőleg. Képviselőtársaim is többször felszólaltak ez ügyben, azonban a mai napig nem sikerült ennek a megvalósítása. Sajnos az előző testülettől sem kaptunk ez irányba semmilyen elképzelést, nem tudunk egy már megkezdett úton haladni, nekünk kell azt kijelölni, s megkezdeni az építkezést. A terveim között szerepel, hogy ösztönözzem a testületet ez ügyben. Kötelességünk még, hogy a horányi gyerekek egy hasonló játszóteret kapjanak, mint amilyen a sportpályán van a faluban. Ők is szigetmonostoriak. Ma Horányban van egy lyukas ping-pong asztal, egy lepusztult betonpálya és semmi más. Mindenképpen foglalkozni kell a falukép kialakításával is. Erre pénzt kell áldozni, nem lehet megkerülni a dolgot. Azt mindannyian tudjuk most hogyan néz ki a településünk, pl.: a falu elején összevissza dülöngélő táblák fogadják az embereket; a járdák közlekedésre alkalmatlanok; nincsen egységes utcatábla; Pócsmegyer felől úgy néz ki a település széle, mintha egy bomba robbant volna ott. Előfordult, hogy kerestem valakit a faluban, aki mostanában költözött ide és egyszerűen nem találtam meg, mert sem utcatáblát nem találtam, sem pedig házszámokat az utcákban. Mindezt persze pénz nélkül nem lehet megoldani, azonban nem egy olyan dolog, amelyet ne lehetne a jövő évi költségvetésbe beépíteni. A megvalósításban nagy segítségünkre lehetne a Faluszépészeti Egylet: a közös munkával időt tudnánk megspórolni, mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás terén. A civil szervezetekben sok lehetőség rejlik, melyekre igenis támaszkodnia kell az önkormányzatnak, a különféle bizottságoknak, sőt úgy gondolom, hogy rajtuk keresztül a település lakosai is – mint aktív segítség – bevonhatóak. Kis herceg

13

ÚJSÁGOLÓ

MEGELŐZÉS

Együtt a veszéllyel III. Hétköznapi életünk során megszoktuk a biztonságot, igyekszünk nem is gondolni a lehetséges vészélyekre. Környezetünk, világunk azonban még ma is sok veszélyt rejt. Ezeket csak úgy előzhetjük meg, vagy úgy készülhetünk fel rájuk, ha elegendő információval rendelkezünk. Hat részes sorozatunk ebben kíván segíteni. A sorozat III. részében a tűzvédelemmel kapcsolatos általános tudnivalókat ismerhetik meg a tisztelt olvasók. Az emberiség fejlődésének fontos lépése volt, amikor „elődünk” felfedezte a tüzet, az egyik alapvető, létezéshez szükséges elemet. A tüzet, mint energiaforrást, a tüzet, ami meleget és biztonságot ad és a tüzet, ami ugyanakkor veszélyforrásként sem elhanyagolható tényező. A gondatlanságból, hanyagságból, emberi mulasztásból vagy egyéb körülmények miatt keletkező, „nem kívánt” tűz elleni harc hosszú folyamaton ment keresztül, míg eljutott a napjainkban működő, szervezett és szabályozott tűzoltási formáig. Mindenekelőtt meg kell értenünk a tűz veszélyit, meg kell tanulnunk a tűzgyújtás szabályait, a tűzmegelőzés lehetőségeit, majd a tűzoltás, segítségkérés, menekülés módjait.

-

2004. december, 2005. január Gondoskodjunk a menekülési útvonalról, tartsuk szabadon a folyosókat, lépcsőházakat, teraszokat! Tűzveszélyes tevékenységet végezni csak az arra alkalmas helyiségben, az oda vanatkozó használati szabályok szigorú betartása mellett lehet.

Veszélyeztető tényezők A mellékelt ábrán feltűntetett három elem (gyulladási hőmérséklet, oxigén, éghető anyag) együttállásából keletkezik a tűz. Ezen anyagok bármelyikének kivonása esetén szüntethetjük meg a tüzet, illetve akadályozhatjuk meg terjedését.

A tűz veszélyei A tűz égési sérülést okoz, melynek következtében komoly fájdalom lép fel, a vér besűrűsödik, hiszen az erek falán kilép a vérplazma. A sérült sokkos állapotba kerülhet, ami életveszélyes. Az égési felületen a bőr folytonossága megszakad, a bőr gyakran el is hal. Az égés kísérő jelensége a füst. A füst akadályozza a szövetek oxigénellátását, tüdőkárosodást okoz. A füstmérgezés fulladásos halálhoz vezet.

Segítségkérés, menekülés Tűz esetén azonnal kérjünk segítséget, értesítsük a tűzoltóságot a 105-ös vagy a 112-es segélyhívószámon, melyeket díjtalanul lehet hívni. Ha nincs a közelben telefon, bármilyen más módon lehet jelezni a tüzet: kolomp, sziréna, autóduda, kiabálás stb. Mit kell közölni telefonáláskor?

Tűzmegelőzés

-

A tűzmegelőzés nagyon fontos tevékenység, hiszen segítségével kiküszöbölhető az ellenőrizetlen tüzek keletkezése. Az emberi élet és az anyagi javak védelmét szolgálja.

-

Lépcsői: -

14

Akadályozzuk meg a tűz keletkezését! Szűntessük meg a tűz terjedésének lehetőségeit! (pl.: éghető anyagok szabályos tárolása) Lehetőségeinkhez mérten biztosítsuk a tűzoltás feltételeit! (Tűzoltó készülékek készenlétben tartása, épületek megközelíthetőségének biztosítása.)

Tűzeset, káreset pontos helyét; Mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve; Emberélet van-e veszélyben; A jelző személy nevét és a jelzésre használt távbeszélő számát.

Sajnálatos, hogy évente több száz a téves riasztások száma. Ez bizony rossz tréfa, mert csökkenti azok esélyeit, akik akkor valóban bajban vannak és szükségük lenne a tűzoltók segítségére. A tűzoltók riasztása után azonnal riasztani kell a környezetünket is, hiszen őket is veszélyeztetheti a tűz, így a tűz észlelése előtt értesülnek arról, hogy veszély fenyegeti őket.

ÚJSÁGOLÓ Hogyan tovább? -


MEGELŐZÉS

A kisebb tüzeket megkísérelhetjük eloltani. Ha a ruházatunk gyullad meg, mindig tegyünk kísérletet az eloltására: hemperegjünk a földre, csavarjuk magunkat takaróba, kabátba! Igyekezzünk megakadályozni azt, hogy huzat keletkezzen, mert ettől még nagyobb lángra lobbanhat az égő tárgy. Füst elleni védekezésül lehetőleg tegyünk az arcunk elé vizes zsebkendőt, sálat vagy egyéb szűrésre alkalmas textíliát, szalvétát, hogy minél kevesebb füstöt lélegezzünk be.

Mit tegyünk, ha a tűz már elvágta a menekülés útját? -

-

-

Magas épület emeleti ablakából soha ne ugorjunk ki! Maximum 1 emelet esetén ha nincs más lehetőség két kézzel kapaszkodva lógjuk ki az ablakon, így az esési távolság majdnem 2 méterrel rövidebb lesz.. Ha a lépcsőház füsttel telítődött, de a lakás még nem, akkor maradjunk a lakásban, de az ablakon vagy az erkélyen keresztül jelezzük a külvilágnak, hogy mentésre várunk (színes textília, nagy méretű lepedő kihelyezése). Szigeteljük el vizes takaróval, törölközővel az ajtót és lehetőség szerint locsoljuk is. Menjünk a fürdőszobába, álljunk a zuhany alá vagy a fürdőkádba és folyassuk a vizet.

Nagy kiterjedésű erdőtűz esetén lakóházunk környezetéből az éghető anyagokat távolítsuk el, ezzel is óvva saját értékeinket. Az ajtókat, ablakokat zárjuk be, így védhetjük meg magunkat a füstmérgezéstől. Az oltás

-

-

Amennyiben a helyzetértékelésünk alapján a tűz nem oltható el saját erőből, meneküljünk el a tűz közeléből. Meneküléskor segítsük a kisgyermekeket, időseket. Ha a tűz elérte a menekülési útvonalat (folyosót, lépcsőházat), lehajolva, esetleg négykézlábra ereszkedve kell közlekedni, mert lenn több oxigén van mint fenn. Nagyobb az esély a sérülésmentes menekülésre, ha nedves ruhába, takaróba csavarjuk magunkat (ne műszálasba!). Amennyiben lehetőség van rá, végre kell hajtani az áramtalanítást és a gázcsapok elzárását. Ha kisgyermeket mentünk, vegyük a karunkba, takarjuk le az arcát vizes textíliával (ne műszállassal!). Tűzesetek közvetlen veszélyénél ne késlekedjünk állatok vagy értékes tárgyak megmentésével. Soha ne menjünk vissza az égő házba semmiért!

Vízzel, tűzoltóporokkal, tűzoltóhabokkal, tűzoltógázokkal, homokkal. A víz kiváló segítőnk. Viszonylag gyorsan és könnyen elérhető. Az égő felületre jutva elpárolog, gőz lesz belőle.Vannak olyan anyagok, amelyeket tilos vízzel oltani: - feszültség alatt lévő elektromos berendezéseket; - égő zsírt, olajat, benzint; - izzó vagy olvadt fémeket; - tömény savakat. A tűzoltás „házi” módjai: letakarás, csapkodás, vízspriccelés, vízöntés, homok rászórása, eltaposás, oltás kézi tűzoltó készülékkel. Elsősegélynyújtás Az égési sérülések a leggyakrabban előforduló sérülések egyike. Okozhatja gőz, víz, más folyékony forró anyag, forró tárgyak, elektromos áram, vegyszerek, sugárzás. Minden égési sérülést amilyen gyorsan csak lehet, azonnal hűteni kell például hideg vízzel. Ha füstöt lélegzett be, azonnal a szabad levegőre kell mennie. Polgármesteri Hivatal

15

ÚJSÁGOLÓ


MEGELŐZÉS

A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság felhívása Jön a tél, a vizet szerető ember vágyik télen is a vizek partjaira, a befagyott vizek jegére. Ahogy a nyári fürdési idénynek megvannak az áldozatai, sajnos az előírások nem ismeretéből vagy be nem tartásából eredően a jeges vizek is szedik áldozataikat. A Vízirendészeti szolgálat szeretné, ha ebben az évben csökkennének a balesetek, ezért indokoltnak tartja, kellő időben felhívni a lakosság figyelmét a jégen való tartózkodás és közlekedés legalapvetőbb rendelkezéseire. A 46/2001. (XII. 27.) BM. számú rendelet ide vonatkozó rendelkezései sajnos kevés ember előtt ismertek. Indokolt felidézni saját jól felfogott érdekünkben a legfontosabbakat: A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A gyakorlati tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 cm-t. Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni: - éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, - járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével, - kikötők és veszteglőhelyek területén, - folyóvizeken. Teherbírást csökkentő tényezők: - fenékről előtörő kisebb, nagyobb források, - csatorna bekötések, - áradás, apadás által kialakított jégmozgás, - felmelegedés a jégréteget elvékonyítja, ami a jégen tartózkodók számára veszélyes lehet.

Folyóvizeken jellemző a befagyás folyamatában, hogy a már beállt jégmezőre újabb és újabb táblák torlódnak, rakódna, ezek nem biztonságosak, rajtuk való közlekedés életveszélyes és tilos! A folyóvizek jég alatti vízszintváltozásai jégmozgást idéznek elő, apadás következtében a látszólag még szilárd jég állapota megváltozik, beroppanás várható. Több napos melegebb idő hatására a felület mosódik, a jég vastagsága csökken, szilárdsága romlik, ezért a rajta való közlekedés, sportolás, tartózkodás veszélyes. Nagyobb jégfelületen különös veszélyeket rejthet a friss havazás, mert a jég tényleges állapotát nem lehet időben felismerni. Felhívjuk a gazdálkodók, horgászok és magánszemélyek figyelmét, hogy amennyiben a jégen léket vágnak, jégkitermelést folytatnak, kötelesek a jégmentessé vált terület távolról felismerhető módon, egy méter magasságban elhelyezett, legalább 10-10 cm széles pirosfehér csíkozású korláttal megjelölni, körülhatárolni! Jégkitermelés, vagy más – jégen történő – munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni, és mentőeszközt biztosítani. Ajánljuk még, hogy azokon a területeken, ahol felnőttek vagy gyermekek tömeges megjelenése várható, a jégből való mentéshez felúszó, nagyfelületű tárgyakat, pl.: falétrát, pallót és megfelelő erősségű kötelet tartsanak készenlétben. Fontos tanács, hogy a jeges vízből, a jégből mentett embert azonnal ne vigyük túlfűtött meleg helyre, dörzsöléssel próbáljuk a vérkeringését beindítani, természetesen előzőleg a jeges ruházatától meg kell szabadítani. Minden esetben orvosi elsősegélyben kell részesíteni. Részletesebb tájékoztatást a Dunai, Tiszai és Balatoni Vízirendészeti szolgálatnál, az életmentéssel foglalkozó karitatív egyesületeknél kérhetnek. BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság

A hólánc használatáról A hóláncot mindig a meghajtott kerékre szereljük fel. Rendkívüli hóviszonyok esetén nem árt mind a négy kereket, sőt az utánfutó (pl.: lakókocsi) kerekeit is hólánccal ellátni. Az összkerékmeghajtású járművek hóláncát a jobb fékhatás miatt szereljük az elülső tengelyre. A hóláncot már a behavazott emelkedő előtt tegyük fel. Nem szabad túl szorosan felszerelni, a lánc öntisztulása miatt szükséges, hogy legyen némi "játéka". A megengedett legnagyobb sebesség hólánccal 50 km/h! Hosszabb, takarított útszakaszokon vegyük le a láncot, ilyenkor ugyanis az út, a gumi és a hólánc is sérül. Újabb rendszerek: A Spike Spider-rendszert már otthon, indulás előtt előre felszerelhetjük, később csak egy láncsort kell az abroncson átvetni és az előre felszerelt műanyag csatlakozóba beakasztani. A Centrax-rendszer még ennél is egyszerűbb: a láncsort egyszerűen az álló abroncsokra borítjuk. Patentzár és a gyors központi feszültség gondoskodik a szükséges feszességről, mindenfajta belsõ rögzítés nélkül. Induláskor a lánc automatikusan ráhúzza magát a kerékre. www.origo.hu

16

ÚJSÁGOLÓ

FÓRUM/KÖRNYEZET

Egy lakossági fórum (és tanulságai) November 27-én a Horányért Egyesület lakossági fórumot tartott a Napsugár étteremben. Meghívottként jelen volt Haranghy Csaba a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója, Mihályi Miklós G.K.M., Miakich Gábor (Szentendre) és Szilágyi Lajos polgármesterek. A rendezvényről hamarosan elkészül egy szó szerinti jegyzet és annak kivonatolt jegyzőkönyvi változata, melyek minden érdeklődő számára hozzáférhetőek lesznek. Ezért az ott elhangzottakból idézgetni talán okafogyott, de mindenképp megemlítendő néhány tanulság, melyek leszűrhetők a néhol heves három órából! - Szigetmonostor és a Fővárosi Vízművek viszonya mára úgymond megcsontosodott. Hogy melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Ez régi dilemma, ezért azt sem kéne firtatni, ki hibázott először és ki a nagyobbat. A tény sajnos az, hogy a nyilatkozatok elmennek egymás mellett, nem megfelelő a kölcsönös tájékoztatás, emiatt az érdekek ütköznek. Megfelelő párbeszéd mellett kiderülne közös a cél, csak a hangot kéne megtalálni. Döntsék el az érintettek kinek kéne megtenni az első gesztust, mely a közeledést hozhatná? Egyet tudunk biztosan, a mai helyzet tarthatatlan és hosszabb távon településünk teljesen elszigetelődhet. - Hídügyben (talán másban is?) az elmúlt évek során Szigetmonostornak nem volt hangsúlyos képviselete! 2002 január-februárjában érkezett a jelzés: a kis híd nincs tervezve és költségelve! Polgármesterünk bizonygatta, itt minden rendben van, a két hídnak együtt kell megépülnie. Ma már látjuk az eredményt! Szentendrét nem tudtuk időben, kellő hangsúllyal megszólítani, emiatt az ottani testület asztalára csak előkészítetlen határozattervezet kerülhetett. Elmaradt az a bizonyos „lobbizás”, mely nélkül ma minden kísérlet zsákutcába kerül. Mihályi Miklós úr szerint még mindig megépítenék a kis hidat, ha Szentendre és Szigetmonostor megegyezne a megfelelő hídhelyben, tehát ismét rajtunk a sor. Miakich Gábor úr talán most először megtudhatta, hídügyben milyen lehetőségek között választ-


hatunk. Ígéretet is tett minden változat megvizsgálására, mely megoldást jelenthet mindkét település számára. Igaz, az már a fehér asztal mellett mondatott ki, újra beigazolódott a tárgyalásokon könnyen kialakulhat az adok-kapok hangulata, egy laza ebéd mellett azonban már mindenki a megoldást keresi! Végső következtetés: Történt valami! A befagyott tárgyalások kiolvadhatnak, új lendületet adhatunk céljaink eléréséhez. Ehhez kellett egy civil szervezet, a Horányért Egyesület, mely sok munkával lehetővé tette ezt a vitanapot. A szervezésben, munkában sokan vettek részt hovatartozástól, elkötelezettségtől függetlenül, hiszen a vita minden itt lakó életkörülményeinek javításáról szólt. Köszönet érte mindenkinek, ki kapcsolatait, energiáját adta a rendezvényhez. Az előkészítésbe egyetlen hiba csúszott, valahol valakik egy második típusú meghívót terjesztettek, mely részben pártrendezvényre utalt. Hála Istennek a nap nem arról szólt. Az ügynek azonban ártott, hisz sokan emiatt nem jöttek el, néhányan viszont csak azért jöttek volna, hogy ezt a kezdeményezést számon kérjék. Úgy tűnik őket sikerült lebeszélni a megjelenéstől. Ha valaki egy közös és nemes cél érdekében, önzetlenül segítséget ígér és ad, nem megengedhető, hogy bárki, kérdés nélkül a segítségre rátelepedhessen. Jómagam szívből segítettem az egyesületnek, de jogom van eldöntenem, hogy segítek-e másoknak is. A második típusú meghívó miatt kénytelen vagyok egy közleménnyel élni: A helyi MSZP alapszervezet tarozik nekem 30000 azaz harmincezer forinttal, hiszen nekik nem ígértem önzetlen segítséget, csak a civil szervezetnek. A pénz nem kenyérre kell, van időm kivárni míg összegyűlik, követelésem viszont megalapozott. Így kellett volna nyilatkoznom bármely más párt hasonló cselekedete estén is, mert hiszem és vallom hogy helyi szinten a közügyre nem szabad a politikának rátelepülnie. Magánemberként viszont mindenkinek kötelessége a falu jövőjét segíteni, ezt azonban tehetjük zászlófelvonás nélkül is. Debreczeni Lajos

2. Mátyás Király tér

Kék tároló: papír hulladék (csomagoló papír, kartondoboz, hullámpapír, Újság – könyv – füzet), de nem használt papír zsebkendő, piszkos, zsíros, olajos papír, tetrapack doboz, fóliázott papír. Sárga tároló: Műanyag flakonok, palackok, de nem hipós, ecetes, étolajos palack.

Fekete tároló: ép, vagy törött fémmentes színtelen, vagy színes befőttesüveg, üvegpohár palack, de nem tükör, síküveg, fénycső, villanykörte, kerámia, porcelán

A könnyebb feldolgozás, és a jobb térkihasználás érdekében a műanyag hulladékokat összepréselve, a kupakokat lecsavarva érdemes elhelyezni.

Szelektív hulladékgyűjtés A hulladék-szigetek a település következő pontjain kerültek elhelyezésre: 1. Szabadság tér

17

ÚJSÁGOLÓ

KÖRNYEZET

Hogyan került a sitt a konténerbe? 2004. szeptember 2-tól november 27-ig fogadta szombatonként 9.00 órától 12.00 óráig a Szigetmonostori Faluszépészeti Egylet szolgálata a különféle lakossági tevékenységekből származó sittet, építési törmeléket. Ezen idő alatt pontosan 70 ember, 9 db 8 köbméteres konténert töltött meg törmelékkel. Ebből 8 konténert a település önkormányzata, egyet pedig a Szépészeti Egylet üríttetett ki. A szolgálatatás díjmentes volt, azonban kisebb összegeket elfogadtunk, illetve felajánlásra buzdítottuk az embereket. Örömmel írom le, hogy mindenki jó szívvel támogatta a tevékenység végzését. Az emberek hálásak voltak a szolgáltatásért, az ötletet jónak, a jövőben is alkalmazhatónak tartották. Köszönjük a jó szót. Elmondható tehát, hogy hasznosnak bizonyul a fáradozás a konténerek ügyében, illetve a szolgálat ellátásának megszervezésében. A tanulság okán a következőekben röviden elmesélem a megvalósulás, megvalósítás történetét. A mese főhőse folyamatosan győzködött, majd egyeztetett az önkormányzattal, majd elment megszemlélni néhány használt konténert, de rájött: ahhoz, hogy az ügy jó úton haladjon szakember bevonására is szükség


van. Másodszor már értő ember társaságában ment el a konténerek birodalmába, ahol közösen kiválasztották a feladatra legalkalmasabbakat. Ezt követően hősünk megszervezte a szállítást, a javítást, a rozsdátlanítást, a festést, a „szálláshely” rendbetételét (egyengetés, bekerítés, a felesleges betonlapok lebontása stb.), majd végül 12 szombat erejéig megszervezte a szolgálatot; biztosított jegyzetfüzetet, kialakította a gyűjtési rendet, a kapura lakatot vett és még ki tudja mi mindent elvégzett. Ezek után ment is minden mint a karikacsapás. Mennyi munka – még felsorolni is sok – a fő- és mellékszereplők részéről egyaránt! Nem pénzért! A köz javáért! Van-e bármely dolog, mely csak úgy megy magától, ilyen s ehhez hasonló erőfeszítések nélkül? Előre csak így jutunk. Becsüljük meg! Szomorúan írom le, mert ünneprontásként hangzik: Reggelenként az erdőt járom a kutyámmal, séta gyanánt. Minden – a fentiekben felsorolt – erőfeszítés, áldozat ellenére újabb és újabb sittkupacokkal találkozom. Valakik az erdőbe hordták, s nem a konténerekbe. Kik lehetnek ilyen otrombák? Nem tudjuk őket megszólítani, megállítani. Vagy talán a mese szereplői (főhős, mellékszereplők) és a már említett 70 ember cselekedete emelje fel a tekintetünket és erősítse bizodalmunkat a jobbra?! Hajlok rá. Szirony György

A Szigetmonostori Faluszépészeti Egylet 2005. évi Munkaterve Január: Helyi védettség tervének elkészítése. Fásítás előkészítése; Február: Közgyűlés, pályázatok írása, újságokba cikkek. Virágos Monostorért verseny megtervezése, nevezés országos akcióba; Március: homokgyűjtés, falutakarítás (március 15-27). A hónap végén virág-, cserje-, fabörze. Konténeregylet megszervezése; Április: Erdőtakarítási akció, parlagfű akció megszervezése; Május: utcanév táblák, fogadótáblák, parlagfű írtás; Június-július: parlagfű írtás; Szeptember: fásítás, börzék; Október: közgyűlés, a Virágos Monostorért verseny zárása.

Ismét a parlagfű a porondon A parlagfű kiírtásával kapcsolatos szigetmonostori kezdeményezések, illetve próbálkozások a Szigetmonostori Faluszépészeti Egylet tagságát arra a felismerésre juttatták, hogy a munka eredményessége akkor remélhető, ha a sziget összefogását ezen a téren sikerül megvalósítani, azaz a sziget egységes elgondolás és cselekvési terv alapján és a lakosság széleskörű bevonásával lát neki a több éves munkának. Ennek a nem kis feladatnak a megszervezésére, illetve megbeszélésére hívta meg az egylet 2004. december 1re a Klubházba, a sziget valamennyi polgármesterét, civil szervezeteinek képviselőit. Az egyeztető fórumon az egylet egy orientáló ajánlást terjesztett elő abból a

18

célból, hogy a tél folyamán már ennek segítségével a résztvevők megszervezhessék a munkát; hogy beágyazzák az ügy fontosságát tudatilag, érzelmileg, pénzügyileg, s mindenféle módon, biztosítva mindezzel a tavaszi munkakezdés sikerét. A teljesség igénye nélkül csak vázlatosan az ajánlás tartalma: - A szervezőknek folyamatosan szükséges a helyi és regionális médiumokon (úsjág, televízió stb.) keresztül tájékoztatni a lakosságot a helyi munkák lényegéről és fontosságáról, valamint a bekapcsolódási pontokról, lehetőségekről. - A munkák koordinálása érdekében helyi egyeztető fórumokat célszerű szervezni az önkormányzatok, egy-

ÚJSÁGOLÓ

KÖRNYEZET/KULTÚRA

házak, iskolák, civil szervezetek, mezőőr, vállalkozók, orvosok stb. bevonásával. - A szervezők érjék el, hogy az iskolákban, az óvodákban a szülői értekezleteken a pedagógusok ismertessék a szülőkkel a tapasztalataikat a gyermekek allergiás, asztmás tüneteivel kapcsolatban. - Az iskolák még a virágzás előtti időszakban szervezzenek a gyerekekkel parlagfű írtást. - Az osztályfőnöki órák témakörébe kerüljön be a parlagfűről való beszélgetés, közös gondolkodás. - A tél vagy tavasz folyamán a település orvosa tegyen jelentést újságcikk vagy más formában a lakosság allergiás megbetegedési helyzetéről, tájékoztassa az embereket, hogy milyen következményekkel járhat, ha a pollenfertőzöttség nem csökken. - Az önkormányzatok az elmúlt évi tapasztalat alapján tervezzék a saját költségvetésüket, illetve az ügyben tevékenykedő civil szervezetek támogatását. Kiemelem: A parlagfű elleni küzdelem elsősorban a lakosság feladata, de nem maradhat a harcban magára. - Az önkormányzatok időben tájékoztassák a telek- és földtulajdonosokat, illetve bérlőket a parlagfű írtásával kapcsolatos kötelezettségükre, illetve a mulasztás esetére vonatkozó szankciókról. - A civil szervezetek által meghirdetett akciókat a megfelelő módon az önkormányzatok is támogassák.


- Javasoljuk parlagfű kommandók létrehozását. A csoportokat permetezővel, kaszával, kapával felszerelt emberek alkossák, akik a gyakorlati tevékenység mellett figyelmeztessék a tulajdonosokat, hogy parlagfű van a portájukon. - Már a tél folyamán célszerű megszervezni a gyom gépi és kézi kaszálását, vegyszeres gyomirtózását az utak, dűlőutak vonatkozásában. - A szervezők a sikerekről adjanak hírt a különféle médiumokon keresztül. - A szervezők az országos és regionális szervezetektől kérjenek segítséget és természetesen írjanak pályázatokat. - A szervezők törekedjenek bevonni a lakosságot a munkába már a tervezés, szervezés időszakában. Természetesen az ajánláson túl más módon is hozzá lehet járulni a siker eléréséhez. Szándékunk szerint a fentiekben megfogalmazottak mint katalizátor kívánnak hatni. Célja: Nagyobb együttműködés, igyekezet a probléma orvoslása érdekében. A témával kapcsolatos következő egyeztető fórum 2005. február 21-én lesz Szigetmonostor, a Klubházban. Addig is jó munkát kívánunk mindenkinek. Szirony György

Egy megmentésre váró ritka gyűjteményről (folytatás) Újságoló: Meséljen egy kicsit a gyűjtemény történetéről! Gábor György: A 90-es évek elején házasságkötésünk után nyílt lehetőség arra, hogy visszavásároljuk nagyszüleim századforduló (XIX-XX. sz.) tájékáról származó néprajzi gyűjteményét, ezért úgy döntöttünk feleségemmel, hogy a gyűjtemény birtokában tudatosan felvállaljuk a különféle kisebbségi kultúrák népviseletének gyűjtését, kiegészítve ismerőseink hagyatékainak, gyűjteményeinek anyagi lehetőségünkhez mérten történő megvásárlásával, azért, hogy az utókor számára is megismerhető legyen őseink, az egykori Magyarországon élő nemzetiségek tárgyi öröksége. Célunk, hogy ne menjen veszendőbe, ne semmisüljön meg és ne kerüljön külföldre a még Magyarországon fellelhető kulturális örökség minket foglalkoztató része. Mindezen cél érdekében eladtuk Szabadság-hegyi lakásunkat és négy gyermekünkel Pócsmegyer-Surányban található nyaralónkba költöztünk ki. Újságoló: Kérem, mutassa be röviden a gyűjteményt. Gábor György: Jelenleg a gyűjtemény mintegy 5000 darabból áll, főként a XIX. század végén, a történelmi

Magyarország területén készült használati tárgyakat, illetve népviseleteket tartalmaz. Mint például ingek, szoknyák, gatyák, kendők, kötények, mellények, övek, csinoskák, bujkák, mellrevalók, fejfedők, illetve tányérok, terítők, párnák, törölközők, ikonkendők, rúdra valók, fazekak, bokályok, lámpák, vasalók, órák, hangszerek stb. A gyűjtemény származási helye: Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Bácska, Bánság stb. Nemzetiségei: Magyarok, Székelyek, Csángók, Románok, Rácok, Tótok, Szászok stb. A Kék Dolmány által eddig feldolgozott anyag: kisebbségi erdélyi Székelyek, Románok, Szászok, Csángó magyarok, felvidéki Tót, Sokác, Ruszin stb. Darabjai teljes egészében korabeli kézműves alkotások, kizárólag természetes alapanyagok felhasználásával készültek, a népek által termesztett anyagokból (kender, len stb.) és állati termékekből (kecske szőr, birka gyapjú stb.) készült háziszőttesek felhasználásával, a különféle közösséghez tartozó stílusban és díszítő motívumokkal. Ezek összehasonlítására, a díszítő motívumok fejlődésének nyomonkövetésére is kiválóan alkalmas a gyűjtemény. A kiemelkedően nagy számú, 5000 darabos gyűjtemény jelentős része egyedi, ezért máshol nem tekinthetőek meg, nem hozzáférhetőek. Rendkívül fontos feladat lenne a megőrzése, hozzáférhetővé tétele. Újságoló: Hol található a felhalmozott anyag?

19

ÚJSÁGOLÓ

KULTÚRA

Gábor György: Sajnos a gyűjtemény jelenlegi tárolás, bemutatása rendkívül problematikus, ugyanis a pincében található bedobozolva, ami folyamatos veszélyt jelent a gyűjtemény állagára: kilukadnak a ruhadarabok, foszlásnak indulnak, egyes anyagok egyszerűen elporladnak, elpenészednek. Az anyag kezelésére mindenképp segítség szükségeltetne.

Újságoló: Mi lehet a megoldás a gyűjtemény sorsát illetően? Gábor György: Szeretnénk partnereket találni a gyűjtemény megóvásához, feldolgozásához, közzé tételéhez. Kiemelt célcsoport lehetne a fiatalság. Sajnos itt, Magyarországon eddig még nem találtunk partnert, partnereket. Mint magángyűjtemény az állam folyamatosan visszautasító választ ad, mivel az ő feladatai csupán a közgyűjteményekre vannak megfogalmazva. Azt lehet mondani, hogy bár létezik a gyűjtemény, de igazából nincs gazdája, nem jut el az emberekhez. A másik probléma, hogy nem a mai Magyarország egy adott tájegységéhez tartoznak a darabok, hanem az egész történelmi Magyarország egykor volt, ma már más nemzetekhez tartozó részeihez, mondhatni, hogy szinte az egész Kárpát-medence egy kulturális szeletét tartalmazza. Így a gyűjtemény nehezen köthető a mai magyar kultúrához. Újságoló: Vannak különleges darabjai, tárgyai a gyűjteménynek? Gábor György: A legidősebb anyagok az 1800-as évekből származnak. Számos egyedi, különleges darabot is magába foglal a gyűjtemény, pl. az 1870-es években hordott kalotaszegi népviselet, amely ma szinte teljesen ismeretlen, hiszen a századfordulón fedezték fel e különleges kultúrát, az akkori állapotoknak megfelelő viseletet illetőleg. Abban az időben az 1870-es népviselet Erdélyben már nem volt jelen. Megemlítenék még egy egészen régi széki öltözetet, ahol még a csizma egylábas volt, tehát nem volt külön jobb és bal lábas lábbeli. Ez egy egészen ősi népviseletet jelent. De beszélhetnék még a régi, több száz éves csángó és mezőségi

20


népviselet egyes darabjairól és a különféle használati tárgyakról is. Újságoló: Jelenleg van-e lehetőség a gyűjtemény bemutatására? Gábor György: Most is szervezés alatt van egy Brüszszeli kiállítás az Európa Parlament épületében, amely azt mutatná be, hogy Magyarország EU csatlakozásával mennyire színesedik az európai kultúra, azonban jó lenne, ha nem csak külföldön, hanem Magyarországon is megismernék a gyűjteményt az emberek. Mi nagyon szívesen adnánk lehetőséget bárkinek, hogy együtt dolgozzunk az anyag megmentése, bemutatása céljából. Amennyiben valaki közzé szeretné tenni ezt az anyagot, akkor mi természetesen partnerek lennénk a dologban. Ez jelentheti akár azt is, hogy átadnánk a gyűjteményt kezelésre, tartós letétbe a bemutatást szervezőknek. Az anyag különféle részeit állandó kiállításon belül, folyamatos anyagcserével közzé lehetne tenni. Sajnos Magyarországon a felmerült parnerek elsősorban a profitot keresik egy-egy gyűjteményben és ha olyan szakvéleményt kapnak – olyan szakértőktől, akik nem is látták, nem is ismerik a gyűjteményt –, hogy nem érdemes vele foglalkozni, akkor azonnal elfordulnak, visszalépnek. Volt már rá példa, nem egy esetben, holott a külföldi kiállításokon a szakemberek egyértelműen kijelentették, hogy az európai kulturális örökség egyik legősibb és legértékesebb népviseleti gyűjteménye ez. Ezért is kellene, hogy minél szélesebb közönség előtt bemutathassuk és büszkék lehessünk rá, hogy létezik, a jövő nemzedékei számára megőrződött, megőriztük ezeket a különleges, egyedi módont díszített tárgyakat, kincseket itt, Magyarországon.

Újságoló: Milyen lehetőségek rejlenek még egy ilyen jellegű gyűjteményben? Gábor György: A fiatalok jó ízlését, szépérzékét nevelni kell. A népi hagyományokat, mesterségeket szeretnénk megőrizni, továbbadni az óvodás, iskolás gyermekeknek. Lehetőséget szeretnénk adni fiataljainknak, hogy megismerhessék a szövés, a hímzés módját, a

ÚJSÁGOLÓ

KULTÚRA/CIVIL KURÁZSI


kézimunkázás szeretetét, annak lélekemelő nyugalmát. A népművészet közösségi művészet, gondoljunk csak a hajdan volt fonók vigasságos, szorgos, nótás, táncos összejöveteleire! Igazi közösség volt az ott! A közösség összetartó ereje, alkotó tevékenységi élménye megóvja a fiatalokat a drogok használatától, a bűnözéstől. Sajnos jelenleg nem mutatkozik különösebb érdeklődés a gyűjtemény iránt, a benne rejlő lehetőségek egyenlőre kibontatlanok, holott speciális jellegénél fogva jól bemutathatóvá tenné a különféle kultúrájú, nyelvű, vallású, de mégis azonos területen élő népek, nemzetiségek, kisebbségek egymás mellett élését is, ugyanakkor kiválóan alkalmas a fiatalabb generációk kulturális látókörének kiszélesítésére, a más nemzetiségeket bemutató kulturális örökségek megismerése révén. A természetes anyagok igényes és változatos felhasználásának a bemutatásával nagyon jól alkalmazható a gyűjtemény a különféle kézműves képzések során is. A gyűjtemény értékét jól példázzák a külföldi kiállítások, meghívások is, pl.: Truchtersheim (Franciaország – 2000 december); Bouxviller (Franciaország – 2000 december); Athéne Benaki Múzeum (Görögország – 2001 február); Festival d Echternacht (Luxemburg – 2001 április); Strasbourg (Franciaország – 2001 június); Károlyi Palota (Veszélyeztetett Kisebbségek Európában Konferencia; 2002 február). Magyarországon egyetlen kiállításon volt alkalmunk bemutatkozni, ennek kezdeményezése is külföldről érkezett. Én azt mondom, ne vigyük ki a kulturális tőkét a hazából, de a tehetős, pozícióban levő hatalom igenis anyagi támogatásával járuljon hozzá, hogy ne is kényszerüljünk külföldre lete-

lepíteni kulturális kincseinket; politikusaink pénzbeli eszközökkel kell, hogy segítsék országunkban tartani és megtartani, megőrizni az utódaink számára is ezen magas eszmei értékkel bíró szellemi tőkét, kulturális örökséget. Újságoló: Köszönöm a beszélgetést! Kovács Attila

Öko-bio tudásbázis és az oktatás

kell kezdeni, a már meglévő intézményi infrastruktúrát felhasználva. Első lépésben, 2005-2007 között szükséges lenne egy jól működő oktatási tematika kidolgozása, majd a 2007-2013 közötti időszakban pedig a tartalmi részt követően elkezdődhetnének a már említett térségi tanintézmény létesítéséhez szükséges beruházások. Az új tanmenet egyik kísérleti műhelye lehetne a szigetmonostori oktatási intézmény. A fő kérdés az, hogyan is lehet kialakítani egy kísérleti tantervet, amelynek szerves részét képezi az öko-bio oktatás, nevelés? Illetve kiknek a bevonásával, milyen lépésekben valósítható meg a fenti cél? Kiss Károly a Zöldsziget Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója elmondta, hogy a sziget környezeti szempontból valóban speciális helyzetben van, melyre mindannyiunknak úgy kellene tekinteni, mint egy gyöngyszemre. Mindenképpen fontos lenne a környezeti értékek megóvása, ugyanakkor fontos lenne a folyamatos fejlesztés is, amelyet az ivóvízbázis védelme igen jelentős mértékben behatárol. Az öko-sziget kialakítása talán az egyik olyan dolog, amely realizálható a Szentendrei-szigeten,

2004. december 10-én, 18.00 órai kezdettel a Napsugár Étteremben Öko-bio tudásbázis címmel találkozót szervezett a Horányért Egyesület, melyre meghívta Molnár Zsoltot a Szigetmonostori Faluszépészeti Egylet elnökét, Vajda János Kistérségi Megbízottat, illetve Kiss Károlyt, a Zöldsziget Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatóját. A találkozó mintegy folytatása volt a 2004. november 12-én (lásd az Újságoló novemberi számában) – szintén a Horányért Egyesület szervezésében tartott – kistérségi civil találkozónak, amely a Szentendrei-sziget egy esetleges jövőképével foglalkozott: a sziget mint öko-bio tudás-bázis. Vajda János a több órás beszélgetés során elmondta, hogy a tervezett öko-bio tudásbázis egyik legfontosabb eleme az oktatás, amelynek kialakítása egy 12 évfolyamos, kollégiummal ellátott térségi tanintézményen keresztül valósítható meg. Ennek létrehozásához azonban már a következő, 2005-2006. évi tanévben hozzá

Kenyér házi módra Gábor György felesége, Gábor Zsuzsa mint háziaszszony, igyekszik megőrizni a háztartásában is egy régi letűnt világnak szokásait, ízeit. Évek óta maga állítja elő a család számára a túrót, tejszínt – frissen fejt házi tejből és a sajtkészítés fortélyaival is megismerkedett. A kenyeret íróval készíti, receptjét jó szívvel az alábbiakban közre is adja: “Egy tálba ½ l írót töltök, ebbe morzsolok 5 dkg élesztőt és kiskanálnyi cukrot adok hozzá. Langyos helyen tartom, míg kissé felemelkedik. Ekkor hozzáadok ½ kg teljes kiőrlésű rozslisztet, ½ kg teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztet. Adok bele 3 evőkanál sót, ugyanennyi köményt, 3 héjában főtt közepes krumplit meghámozva, finomra reszelve, és nyakon öntöm 1,5 dl olajjal (aki szereti, tehet bele néhány gerezd apróra vágott fokhagymát is). Most jól kidagasztom és kelni hagyom. Ekkor újra átgyúrom, deszkán 2-3 cipót formálok belőle, újra kelesztem és meleg sütőben megsütöm. Csodás illatot áraszt és békét.”

21

ÚJSÁGOLÓ

CIVIL KURÁZSI

azonban már a megvalósítás első lépéseit is alaposan át kell gondolni. A legfontosabb tényezők a szigeti önkormányzatok, ugyanis nekik kell kimondani, megfogalmazni, hogy akarják-e az öko-szigetet, s milyen módon képzelik el azt. Kiss Károly hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos lenne a szigeti iskolák együttműködése, közös gondolkodása az ügyben: konkrét terveket kell együtt kialakítani. A tantervekben egyéb iránt már évek óta megfogalmazásra kerülnek az intézmények környezetvédelmi programjai – mondhatni van már alap, amelyre lehet építkezni a jövőben, s amelyeket a korábbi időszakokhoz képest még jobban meg lehetne valósítani. Az önkormányzati és intézményi akarat mellett nagyon fontos még, hogy a környezet, a társadalom is sajátjának tekintse az öko-sziget kialakításának gondolatát, további ötletekkel, véleményekkel, a gyakorlati megvalósulás terén aktív közreműködéssel járuljon hozzá a célok eléréséhez. Alapos, átgondolt munkával kell megteremteni a környezeti nevelés azon formáját, melyet elfogadnak, befogadnak a tanulók. Amennyiben ezt sikeresen megvalósítják, a gyermekek egy olyan közegben nőhetnek, nevelkedhetnek, amely felnőtt korban is hatékonyan jelen lesz mindennapi életükben.


valósításában, amely ténylegesen alulról indítaná el a kezdeményezést a lakosság felől az önkormányzatok irányába. Ez szinte elengedhetetlen feltétele a területfejlesztési pályázatokon való részvételnek. Ezen feladat megvalósítására kivállóan alkalmas a Szigetmonostori Faluszépészeti Egylet és a Horányért Egyesület. A kezdeményezés végül a Nemzeti Fejlesztési Terv II. részévé válhat, amely jelentős garanciáját jelentheti a tényleges megvalósulásnak. Vajda János a továbbiakban elmondta, hogy a öko-bio bázis egy olyan állandó, közös szigeti vállalkozás lenne, amely valószínűsíthetően az érnintett települések jelentős életminőség javulását eredményezné.

Kiss Károly

Molnár Zsolt és Vajda János

Molnár Zsolt elmondta, hogy a Fővárosi Vízművek irányából már érkezett olyan kezdeményezés, melynek az a célja, hogy a szigeti iskolák tanmenetébe építsék be a sziget ökovilágának az oktatását, megismertetését. Ez egy speciális szigeti tananyagot jelenthetne, amely egységes tankönyv formájában is megvalósítható. Vajda János szerint rendkívül fontos lenne, hogy a szigeti civil szervezetek irányából is érkeznének kezdeményezések, mintegy felkarolván az öko-bio tudásbázis ügyét. Fontos, hogy a harmadik szektor szereplői egyfajta alulról érkező nyomást gyakoroljanak az önkormányzatokra. Célszerű lenne egy-két olyan közösség, civil szervezet segítsége, szerepvállalása a tervek meg-

Kiss Károly tájékoztatta a résztvevő feleket, hogy az általános iskola a Fővárosi Vízművek támogatásával már mintegy tíz évvel ezelőtt is szervezett öko-tábort, amelyben különféle mérési, kutatási programokba is sikeresen bekapcsolódtak. Az oktatási intézmény szerencsés helyzetben van abból a szempontból, hogy a továbblépésre jelentős pályázati, pénzügyi lehetőségek léteznek. Azonban fontos kihangsúlyozni, hogy az iskola az egy alkotó a sok közül – több szálon, irányba, globálisan kell elindítani a fejlesztéseket és nem csak az oktatási intézmény berkein belül. A továbbiakban a Horányért Egyesület képviselői kifejtették, hogy a Szigetmonostori Faluszépészeti Egylettel összefogva kidolgoznának egy programot a terület-fejlesztésre vonatkozóan, ugyanakkor vállalják a lakossági kommunikáció kialakítását, melynek első lépéseként tájékozódási célból egy kérdőívet juttatnának el a szigetmonostoriakhoz. Mindezen túl remélik, hogy a példájukat követve más települések kezdeményezőképessége is felélénkül az ügy sikeres megvalósítása érdekében. Kovács Attila

22

ÚJSÁGOLÓ

ISKOLA/KULTÚRA


Iskolai hírmondó – az általános iskola rovata „Csak lassan múljék sok időm legyen fölkészülni: maga a készülődés az is jó s készen lenni jó ugyancsak...” (Csorba Győző: Ünnep előtt) 2004. december 8-án, szerdán 18.00 órától Adventi koncertnek adott otthont a Zöldsziget Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tornaterme. Az iskola által rendezett zenei műsorban az intézmény zenetanárai (Séra Anna, Ritó Angelika, Hollai Viola, Oravecz György, Spáth Oszkár,) mellett L. Kecskés András és a Kecskés zenekar is jelentős mértékben hozzájárult a színvonalas, sokoldalú műsorhoz. A széles repertoárban a komolyzenei vonal (Bach, Liszt, Mozart, Purcell) mellett a magyar népzene egyedi hangszereken előadott különleges gyöngyszemei is helyet kaptak. A megjelent közönség maradéktalanul jól érezte magát. Megjegyzendő, hogy akadt volna még hely a nézőtéren, azonban reméljük jövőre teljesen megtelik a terem. Csak bíztatni tudunk mindenkit rá, hogy ne hagyjanak ki egy ilyen különleges eseményt, maradandó élménnyel gazdagodhatnak a szürke, hideg téli napokon.

Kecskés zenekar

A közművelődési intézmények helyzetéről Az elmúlt évben több mint négymillióan fordultak meg valamilyen céllal az orság mintegy 2800 közművelődési intézményében. – derül ki a szaktárca megrendelésére készített, a kultúrafogyasztási szokásokat felmérő vizsgálatról.

Csáki Anna, III. helyezett boszorka

2004. december 10-én, pénteken ismét megrendezésre került az immár hagyományosnak számító iskolai Luca-bál. Először a 3. b osztályosok mutattak be Lucanapi népszokásokat (Felkészítő tanáruk: Papp Gergely), majd a sok boszorka közül „A napközi sötét hercege” (Miklós bácsi) a zsüri segítségével kiválasztotta, és tortával jutalmazta a legrondább boszorkánynak beöltözött gyerekeket: I. A Vepperi család 3 boszorkája II. Varga Henrietta III. Csáki Anna Különdíj: Nagy Krisztina A bál ideje alatt a kicsik Edit nénivel készítettek a Játszóházban ötletes karácsonyfadíszeket, a Luca- napi vásárban pedig az érdeklődők a gyerekek által készített ajándéktárgyakat vehették meg. A vásár és a Szülői Munkaközösség által szervezett büfé bevételét a Diákönkormányzat kapta meg. Ezúton szeretném megköszönni az iskola pedagógusainak és a Szülői Munkaközösségnek, hogy energiát és időt nem sajnálva segítettek a szervezésben, valamint a szülőknek, gyerekeknek, hogy vásárlásukkal támogatták a Diákönkormányzatot. Katona Nikolett (DIK vezető) Az elmúlt nyolc év legátfogóbb, a magyar társadalom kulturális állapotát feltérképező vizsgálatát végezték el tavaly az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársai. A korszerűtlennek vélt intézmények a lakosság sokféle igényének tesznek eleget, közönség- és közösségmegtartó erjük nagyobb, mint a moziké vagy a színházaké. Az intézmények működtetésére társadalmi szükséglet mutatkozik.

23

ÚJSÁGOLÓ

KULTÚRA

Míg múzeumba, moziba vagy színházba egy év alatt a lakosság 30-40%-a jutott el, addig több mint felük valamilyen céllal megfordul közművelődési intézményben. A művészeti élmények befogadás mellett az önképzés, az önkifejezés és a civil szervezetek összejöveteleinek fontos helyszínei a közművelődési célokat szolgáló intézmények, épületek. Különböző tanfolyamokon, klubokban, művészeti csoportok tevékenységében a 14-70 éves lakosság 10%-a tudott részt venni. Különösen a fiatalok számára fontos, hogy legyen olyan hely, ahová beülhetnek beszélgetni, vagy számítógépezni. A tánc a legnépszerűbb. A fiatalok körében leginkább a modern- és a néptáncok, a filmezés, a fotózás és a hangszeres zene a legkedveltebb. Az igények kielégítését leginkább az időhiány, kisebb mértékben az anyagi körülmények akadályozzák. A kutatás egyik vezetője, Vitányi Iván úgy fogalmaz, a közművelődési intézményeknek, létesítményeknek az a szerepük, hogy a lakosság széles részének nyújtsák egyrészt a kultúra, különösen a társas, közösségi művelődés, másrészt a kulturált társas együttlét lehetőségét. A felmérésből az is kiderül, hogy kevés a színvonalas intézmény. Ma Magyarországon legfeljebb 100-200 olyan közművelődési intézmény, közművelődési célokat szolgáló épület van, amelyik magas színvonalon, a céloknak megfelelően látja el feladatát – mondta Hiller István kulturális miniszter a parlament szakbizottságának meghallgatásán.


Tetőjavítás a Klubházban

2004. decemberében Szigetmonostoron – a képviselőtestület döntése alapján – megkezdődtek a régi könyvtár, Klubház felújítási munkálati, melynek során első ütemben a tető kapott új köntöst, majd az épületbelső meszelése, festése is elkezdődött. A munkálatok azonban ezzel nem fejeződnek be, ugyanis amennyiben pályázat útján sikerül támogatást szerezni, már idén megkezdődhet a Klubház teljeskörű külső-belső átalakítása. Reméljük, hogy a munkálatok végeztével egy olyan épület áll majd a szigetmonostori lakosok rendelkezésére, melybe szívesen térnek be rendszeresen egy-egy programra, beszélgetésre, közösségi együttlétre. (forrás: www.origo.hu)

Amiről a harangok mesélnek A szigetmonostori ember mindennapi életéhez hozzátartozik a harangszó. A katolikus- és a református templom öntvényeinek zúgása a nap szinte minden órájában hírül adnak valamit szerte a faluban, utcáról utcára, házról házra járva. Vannak, akik ma még tudják olvasni ezeket a jeleket, akusztikai kódokat, azonban egyre többen vagyunk, akik hallani hallanak ugyan, de nem értenek, legfeljebb számolnak. Jelen írásunkban azzal foglalkozunk, hogy az időjelzésen túl, mit is üzennek az embereknek a szigetmonostori harangok. Az Újságolót Erzsike néni a szigetmonostori katolikus templom gondnoka és Sándor Balázs református lelkész tájékoztatta. A katolikus templomban: A hétfői és csütörtöki Szent Mise előtt fél órával harangozás a nagyharanggal. A Szent Mise kezdetén együtt szól a három harang. Vasárnap a mise előtt egy órával már szól a nagyharang, fél óra múlva a kisharang, a

24

mise kezdetekor pedig egyszerre a három harang. Halálesetnél, ha férfi az elhunyt, akkor háromszor szakítják meg a nagyharangot, ha nő, akkor kétszer, ha pedig gyerek, akkor egyszer. Három perc elteltével ezt követi az úgynevezett vershúzás: mind a három harang szól egyszerre, öt percig. A hozzátartozók kérésére lehet harangoztatni mind a három haranggal a temetés előtti napon, illetve a temetés napján. Mivel a harangokat időzítő szerkezet működteti, ezért a félreverést – tűz esetén – kötéllel lehet elvégezni. A református templomban: Már egy órával a vasárnapi Istentisztelet előtt a következő sorrendben hívogatnak a harangok: kisharang (öt perc), fél óra múlva a nagyharang (öt perc), az Istentisztelet előtt közvetlenül együtt a kettő. A hétköznaponként tartandó esti biblia óra előtt öt percig szól mind a két harang együtt. Halálesetről az úgynevezett csendítés ad hírt, amely a nagyharanggal történeik. Miként a katolikus templomban, itt is az egy megszakítás gyermekre utal, a két megszakítás nőre, a há-

ÚJSÁGOLÓ


KULTÚRA

rom pedig férfira. Temetés előtti nap négy óránként szól együtt a két harang, míg a temetés napján két óránként. Ezt követően szintén öt percig verset húznak, tehát együtt szól a két harang. Ismeretes az úgynevezett emlékharang kifejezés is, amely nem közvetlenül halálesethez köthető, hanem az elhalálozás évfordulóján lehet kérni, mint vershúzást. Ezeket páros órákban

lehet hallani: 8.00-tól, 10.00-től, 12.00-től, 14.00-től, 16.00 órától. Egy vers öt percig tart, a két harang egyszerre szól. A harangok félreverése itt is kötéllel történik. Az anyagot gyűjtötte: Kis herceg Kovács Attila

- Harangszó -

Vasárnap:

A katolikusoknál: Hétfő és Csütörtök Vasárnaponként

A reformátusoknál:

17.00 11.00

Szentmise Szentmise

Csütörtök:

10.00 10.30 14.30 19.00

Gyerekkórus Istentisztelet Különleges istentiszteletek Bibliaóra

- Néptánc Minden héten Kedden, 19.00 órától 21.00 óráig a Zöldsziget Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tornatermében néptáncoktatás. Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt: táncolni, énekelni vágyó fiatalt és idősebbeket egyaránt! (A tornaterem tisztaságának megőrzése érdekében kérünk, hogy váltócipőt hozzál magaddal!) A néptáncoktatás vezetője: Mocskonyiné Nagy Emese

- Horányért Egyesület -

- Baba Klub -

A Horányért Egyesület évi közgyűlést tart 2005. január 29-én, szombaton 10.00 órai kezdettel a Napsugár Étteremben. Este 19.00 órától jótékonysági bál az egyesület javára. Sok szeretettel várunk minden egyesületi tagot és tagságon kívüli – horányi és szigetmonostori – lakost egyaránt!

Kéthetente pénteken 9.30 órai kezdettel várjuk a foglalkozás iránt érdeklődőket!

- Polgárőrség gyűlése -

- Karate Klub az iskolában -

A Baba klub összejövetelei:

Helyszín: Szigetmonostor, Fő utca 14.

Minden hónap utolsó péntekén 19.00 órától a Klubházban

Hétfő: Gyermek és kezdő Felnőtt és haladó

18.30-19.30 19.30-21.00

Szeretettel várunk minden tagot, és érdeklődőt egyaránt.

Szerda: Gyermek és kezdő Felnőtt és haladó

18.00-19.00 19.00-20.30

25

ÚJSÁGOLÓ


KULTÚRA

Kézműves foglalkozások a „Klubházban” - Mesterségek Műhelye -

- Játszóház gyerekeknek -

A Mesterségek Műhelye hétvégi családi kézműves foglalkozást jelent. Célja, a településen ma még fellelhető, helyi, szigetmonostori, horányi lakosokon keresztül közvetíthető, tovább adható egykor volt régi mesterségek, kézműves technikák megismertetése, átadása.

január 22. Szalvétatartó készítés fából

január 15. Szalmafonás Tóth Júliával Helszín: Gyülekezeti Ház

A foglalkozáson játszva lehet megtanulni egyszerű, de szép, mutatós díszek, apró tárgyak, ajándékok elkészítésének apró fogásait, fortélyait.

január 29. Gyermekjáték készítés fából Szirony György vezetésével

Helyszín: Klubház (régi könyvtár) épületete.

Időpont: (szombat) 15.00 óra. Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Mind a két program – Mesterségek Műhelye, Játszóház gyerekeknek – látogatása díjmentes.

A játszóházat vezeti: Bihari Edit Időpont: (szombat) 14.00 óra

Szigetmonostori fotókiállítás a Gyülekezeti Házban 2004. december 4-én fotókiállítás nyílt a szigetmonostori Református Gyülekezeti Házban, amely egészen a hónap végéig várta az érdeklődőket, látogatókat. A kiállítás A mi falunk: Szigetmonostor-Horány címmel, a Szigetmonostori Faluszépészeti Egylet által kiírt fotópályázat anyagában lett megrendezve, 14 alkotó, csaknem 80 db munkájából. A pályázaton első helyezést ért el Vékony Levente, második díjjal jutalmazták Bartók Andrásné (Leányfalu) munkáit, harmadik helyezettek lettek dr. Hajdú György, illetve Sátor Hajnalka.

A győztes kép - Vékony Levente

26

II. helyezett - Bartók Andrásné

III. helyezett – Sátor Hajnalka

ÚJSÁGOLÓ


SPORT

Véget ért az őszi szezon Véget ért az őszi szezon a 2004-2005. évi labdarúgó-bajnokságban. Kicsit nehézkesen indult a bajnokság, de a pontvadászat második felére belendült a csapat és zsinórban hozta a meccseket. Ennek köszönhetően felkerültünk a tabella ötödik helyére, mindössze 4 ponttal lemaradva az első helyezettől. Ezért újra (a tavalyi évhez hasonlóan) nagy reményekkel és eséllyel várjuk a tavaszi folytatást. Célunk továbbra is az első három hely egyikének a megszerzése, de nagyon jó volna egyszer már az aranyérmet is a fiúk nyakába akasztani. Mindent megteszünk, hogy ez beteljesüljön. (Második és harmadik helyezett már volt a csapat!) Köszönjük mindenki segítségét, aki hozzájárult, hogy a Szigetgyöngye SE akadálytalanul, gördülékenyen működhessen. 2005-ben szeretnénk megünnepelni megalakulásunk 10. évfordulóját. Az utolsó két mérkőzés eredménye a következő: nov. 21. Szigetgyöngye SE – Leányfalu 2:1 nov. 28. Pilisszántó – Szigetgyöngye SE 3:5

(gólsz.: Ifj. Mócsai R., Bottlik J.) (gólsz.: Finfera M. 3, Góré Z., Csatári B.)

Tabella (2004-2005. év őszi szezon; végeredménye): 1. Szentendre 12 9 2. PILE SC 12 7 5 3. Tahitótfalu 12 8 1 4. Dunabogdány 12 7 2 5 Szigetgyöngye SE 12 7 2 6. Visegrád 11 6 7. Leányfalu 12 4 3 8. Pilisszántó 12 3 1 9. Pócsmegyer 12 2 2 10. Csobánka 11 1 1 11. Kisoroszi 12 1 1

3 3 3 3 5 5 8 8 9 10

37:13 25:10 43:21 30:15 31:18 34:22 18:20 19:37 29:39 12:42 14:50

27 26 25 23 23 18 15 10 8 4 4

Köszönjük szépen mindazoknak, akik személyi jövedelem adójuk 1%-át a Szigetgyöngye SE javára ajánlottak fel. Az így befolyt összeg: 98.897 Ft, melyet kipótolunk és egy garnitúra mez vásárlására fordítunk! Továbbra is várjuk támogatásukat! Adószámunk: 18669141-1-13 Eredményekben gazdag, Boldog Új Évet kívánunk! Szigetgyöngye SE vezetősége

Tornagyőzelem Tahitótfaluban

Iskola gyermek csapata végül a harmadik helyen végzett a teremtorna során. Gratulálunk a csapatoknak!

2004. november 27-én, Tahitótfalun, a sportcsarnok 10 éves fennállásának évfordulóján teremlabdarúgó-tornát rendeztek négy település önkormányzati csapatainak meghívásával: Tahitótfalu, Dunabogdány, Szigetmonostor, Szentendre. A körmérkőzések végeztével a szigetmonostori önkormányzat végzett az élen veretlenül: Tahitótfalu-Szigetmonostor 0:3, Szigetmonostor-Dunabogdány 2:2, Szigetmonostor-Szentendre 2:1. A győztes csapat az első helyezettnek járó kupa mellett jutalomjátékként megmérkőzhetett a Ferencvárosi TC öregfiúk csapatával, melyen 5:2-es tisztes eredménnyel maradt alul. (Az első gólt a szigetmonostoriak lőtték!) Tudni kell, hogy a nagyok mellett a kisebbek is megmérettették magukat: a Zöldsziget Körzeti Általános

27

ÚJSÁGOLÓ


Közérdekű Információk Polgármesteri Hivatal Fő u. 26. Tel.: 393-512, Fax: 393-464 Orvosi Rendelőintézet Mártírok u. 3/a Tel.: 393-380 Dr.Bazsa Márta körzeti orvos: 06-30-922-3145 Dr. Szabó Melinda fogorvos: 394-064 Orvosi ügyelet Tahitótfalu, Ifjúság út 11. Tel.: 387-030 Ügyeleti idő: du. 17-től reggel 7-ig Szakorvosi Rendelőintézet Szentendre, Kanonok u. 1. Tel.: 312-299 Rendőr Körzeti megbízott Fő u. 54. Tel.: 20-489-6758 Szigeti Rendőrőrs Tahitótfalu, Béke u.16. Tel.: 387-140 Szentendrei Rendőrkapitányság Szentendre, Dózsa Gy. út 6/a Tel.: 310-233 Szigetmonostori Posta Mártírok u. 5. Tel.: 393-480 Takarékszövetkezet

Ady E. u. 4/a Tel.: 393-742 Szigetmonostori Polgárőrség Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület

TÜZIFA! Tölgy, fűrészelt 1150 Ft /q+fuvar Akác, fűrészelt 1250 Ft /q+fuvar Akác oszlop 2,5 méter 1000 Ft/db Kérgezve 1300 Ft /db SZABÓ ZOLTÁN, TAHITÓTFFALU 18.00–20.00 óráig: 385-549 06-20-933-1945

A PÁSZTOR-RÉV MENETRENDJE

Szigetről: 5.00*, 6.00*, 7.10, 8.30, 9.30, 10.30, 11.30, 12.30,13.30,14.30,15.30,16.30,17.30,18.30,19.30 Szentendréről: 5.05*, 6.05*, 7.15, 8.35, 9.35, 10.35, 11.35, 12.35,13.35,14.35,15.35,16.35,17.35,18.35,19.35 *Hétvégén és ünnepnapokon nem közlekednek!

Vezető: Bottlik Sándor, Tel.: 30-6025-590 ,,Béke” Nyugdíjas Klub A taggyűlések helyszíne: Klubház Vezető: Kőszegi Lászlóné, Tel.: 393-774 ,,Zöldsziget” Körzeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szigetmonostor, Mártírok út 25-27.Tel.: 593-006 Szigetmonostori Óvoda Szabadság u. 5. Tel.: 393-463 Szigetmonostori Könyvtár Mártírok útja 25-27. Tel.: 393-555 Könyvtáros: Mócsai Lászlóné Földhivatal Szentendre, Kossuth L. u. 5. Tel.: 311-091 Tűzoltóság Szentendre, Ipar u. 12. Tel.: 505-215 TIGÁZ2 Kft. Gázigény-bejelentés, gázóraállás-bejelentés: 1036 Bp., Lajos u. 118-120. Tel.: 06-80-201-095 ELMÜ Észak-Budai Régió Bp. III. Kunigunda útja 47/A Tel./Fax: 238-3833, 238-3043

Tisztelt Lakosság! A dunakeszi komp menetrendje: HORÁNYBÓL DUNAKESZIRŐL 5:30 (első) 5:50 (első) 6:10 6:20 6:30-tól 8.30-ig 6:40-től 8.40-ig a komp folyamatosan üzemel 8:30-tól 20:30-ig 8:40-től 20:40-ig minden óra 10-kor és 30-kor 20-kor és 40-kor 11:30–12.30 11:40–12:40 között nincs járat Utolsó járat minden nap: 20:30 20:40 Szombat, vasárnap és ünnepnapon: első járat 6:30 első járat 6:40 utolsó járat 20:30 utolsó járat 20:40

Szigetmonostor ingyenes Önkormányzati havi lapja. Szigetmonostor, Fő u. 26. 26-593-064 Felelős kiadó: Báthori Gábor jegyző. A 2004. december, 2005 január havi számot szerkesztette: Kovács Attila Várjuk észrevételeiket, javaslataikat, gondolataikat, hozzászólásaikat az önkormányzat bejáratánál elhelyezett postaládába és az [email protected] e-mail címre.

28

ÚJSÁGOLÓ. A kilenc képviselőt ugyanazon három kérdéssel kerestük fel. A válaszadókat

Recommend Documents