ÚJratervezés PÁLYÁZAT. az Új Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére

„ÚJratervezés”

PÁLYÁZAT az Új Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére

írták: Mátyássy Bence, Tóth Péter, Hegedűs Judit, Sarlós Dávid, Radnay Csilla, Vecsei H. Miklós, ifj. Vidnyánszky Attila

Budapest, 2016. július 28.

Kölcsey Ferenc

HUSZT Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts; s a haza fényre derűl! (Cseke, 1831. december 29.)

2

TARTALOM Bevezetés (4. oldal) ● a pályázók személyes motivációi (6. oldal) Művészeti koncepció (10. oldal) ● szakmai elképzelések ● produkciós tervek (15. oldal) ● a Színház és közönségének viszonya (19. oldal) ● marketing, PR-stratégia (21. oldal) ● Színházhoz kötődést erősítő programok (25. oldal) ○ Vallások Fesztiválja (#vfeszt) ○ Online versműsor (#verses) ○ Mesterek az ÚJban (#mesterekazujban) ○ Kötelező olvasmányok a színpadon (#kosz) ● Stúdió (29. oldal) ● belföldi és külföldi szakmai kapcsolatok, együttműködések terve (31. oldal) ○ pályakezdők bemutatkozása ○ külföldi rendezők meghívása ○ kiállítások, koncert ● alkotótársak, együttműködő partnerek (35. oldal) Gazdasági stratégia és üzemeltetési program (36. oldal) Befejezés (44.oldal) Törőcsik Mari támogató nyilatkozata Szándéknyilatkozatok Kötelező mellékletek ● üzleti terv ● szakmai önéletrajzok ● végzettséget igazoló okirat hiteles másolata ● szakmai gyakorlat igazolása ● hatósági erkölcsi bizonyítvány ● nyilatkozatok 3

BEVEZETÉS Kölcsey Ferenc Huszt című verse pályázatunk mottója. Kötelező megtanulni általános iskolában, sokan ismerik. De belegondoltunk-e kamasz fejjel, hogy miről is szól? Minket most találtak meg Kölcsey sorai, amelyek száznyolcvanöt év után is érvényesek és a legpontosabban beszélnek helyettünk. A Huszt számunkra azt jelenti, hogy nem szabad a múltban ragadni. "Régi kor árnya" — ez a múlt használhatatlan része, amivel nem érdemes foglalkozni, amit ott kell hagyni és nem tovább cipelni mert csak ólomsúlyként fog ránk nehezedni. Nem a régi korokkal van a baj, hiszen mi is belőlük lettünk. Viszont az árnyakat engedjük el! Tiszteljük a múltat, de a jövőt nekünk kell fölépíteni! Ez a mi generációnk felelőssége. A vers fő mondanivalója számunkra a felelősség. A jövő érdekében áldozatokat kell hoznunk a jelenben. Az általunk elképzelt ÚJ Színház legfontosabb alaptémája a felelősség. Felelősségünk, hogy pályázzunk. Hogy gondolkodjunk a jövőnkről, a magyar színház jövőjéről. A felelősség az alapja egy kapcsolat, egy család, egy közösség, a társadalom, vagy egy ország működésének. A mostani tenni akarásunk hasonló a reformkori fiatalok gondolkodásához. Felelősnek érezték magukat a hazájukért, a kultúrájukért. Mi is így érzünk. Tartozunk annyival az elődeinknek, a szüleinknek, a hazánknak, a színházi életünknek, hogy visszaadjuk azt a sok áldozatot, amit értünk hoztak. Szeretjük a hazánkat. Ez nem politikai állásfoglalás, ez ideológia- és politikamentes hazaszeretet. Azt jelenti, hogy szeretjük embertársainkat, földünket, kultúránkat, amelynek fontos alkotóeleme a színház. Ma a színházi életünkről is rögtön a politika jut eszünkbe. Ez rossz irány, nem kellene, hogy így legyen. Amellett, hogy a színház mindig az adott korra reflektál — tehát politizál, még ha nem akar, akkor is — szeretnénk példát mutatni azzal, hogy fölül tudunk emelkedni az ideológiai vitákon. Bárki bármit gondolhat, legyen jobbos, balos, közepes. A színészet, a munka, a befektetett energia számít, nem a hovatartozás. Ha kijön egy diplomás színész az egyetemről, ne kelljen 4

beállnia egyik szekértábor mögé se, csak azért hogy dolgozhasson. Ez egy harmadik út, mi ezen járnánk. Legfontosabb szakmai partnerünk ezen az úton a magyar dráma. Klasszikus drámairodalmunk megismerteti velünk a magyar lélek természetét, ami anno se volt jobb vagy rosszabb, mint ma. Tükröt tart elénk, szembesít a hibáinkkal, föltárja erősségeinket. A klasszikus valaha kortárs volt. Ezért ma felelősségünk a kortárs magyar dráma “felpörgetése” is, mert az képes megújítani a színházat, tükröt tartani elénk és gondolkodásra késztetni. Felelősségünk korlenyomatot hagyni az utókornak, hiszen a mi világunk is klasszikus kor lesz egyszer. A dráma időkapszula. Felelősségünk a jelenlegi, hagyományos kommunikációs eszközökhöz szokott nézőközönség megtartása mellett egy új, online szokásokat követő, de kultúrára kiéhezett közönségréteg megszólítása is. Ők az Y és Z generáció, akiket nehéz bevonzani a színházba, mert mások a kulturális szokásaik és kódjaik, mint a szüleiknek vagy nagyszüleiknek. Ez így természetes. De meg kell teremtenünk a lehetőségét, hogy megismerkedjenek gazdag klasszikus és kortárs drámairodalmunkkal. Az első találkozás létrehozása a mi feladatunk, az ő nyelvükön, az ő szokásaik szerint. Az utóélet már személyes döntés. Legyen az ÚJ Színház generációk találkozóhelye! Határozottan azt gondoljuk, hogy alkotó művésztől — legyen az rendező vagy színész — nem várható el, hogy nagyobb volumenű nonprofit gazdasági társaság ügyvezetésével, mindennapos, operatív teendőkkel tudjon foglalkozni amellett, hogy a művészi elképzeléseit is igyekszik közben megtervezni és azt a Társulattal megvalósítani. Természetesen nem vitathatók el nagyformátumú művészek vezetői képességei, de mi amellett vagyunk, hogy egy mai, modern, hatékony és sikeres színház vezetéséhez — amilyennek mi az ÚJ Színházat tervezzük — egy ügyvezetőre és egy művészeti vezetőre van szükség, a feladatok specifikus megosztása és az együttműködés jegyében. Az ő munkájukat pedig egy felkészült és együttműködő gazdasági vezető segíti. 5

Természetesen a pályázati kiírásnak megfelelően az ügyvezetői munkakört egy személyben Tóth Péter látná el, annak minden felelősségével, de a művészeti kérdésekben a lehető legszorosabb együttműködést képzeljük el Mátyássy Bence művészeti vezetővel. A Színház művészi arculatát elsősorban az állandó szerződéssel rendelkező színészek és a produkciókra meghívott rendezőkből álló alkotócsapat adja. A kettős vezetés (ügyvezető—művészeti vezető) nem csupán szimbolikus, több nyugat-európai színházi tapasztalat is azt mondatja velünk, hogy a rendszer működőképes és hatékony.

SZEMÉLYES MOTIVÁCIÓINK TÓTH PÉTER 2016. szeptemberében fogom kezdeni életem 20. színházi évadját. Ezt nem gondolom valami extra-teljesítménynek, ugyanakkor a 37 éves korom mellett mindenképpen azt jelzi, hogy nem nagyon volt/van más az életemben, csak a színház. Minden ott kezdődött, hogy az egyébként nagyon szeretett budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium speciális természettudományos tagozatán az általam nagyon kedvelt kémiában egyre több lett a matek. Ekkor gondoltam azt, hogy a színház iránt való érdeklődésemet jobban meg kellene vizsgálni, hogy csupán hobbi, vagy van-e benne fejleszthető hivatás-kezdemény. Így kerültem a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola Garabonciás Színjátszó Körébe, ahol kipróbálhattam magam a színpadon Karnyóné Lipitlotty-szerepében. Öröm volt, és nem csak a játék, de a csapat, a kellékekkel, a díszlettel, a jelmezekkel való foglalkozás is. Az „együtt valamit létrehozni”-érzése. Közben kerestünk egy olyan színházat, ahol az érettségi után is lehet tanulni, dolgozni. Ez lett az ÚJ Színház, amit én akkor még nem ismertem. Mindenképpen meg akartam nézni a helyet, az előadásait, hogy valóban tetszene-e oda bekerülni. Az első találkozásom az épülettel nagyon pozitív volt, Székely Gábor Don Juan előadására vásároltam jegyet, mert ebben Sinkó László és Cserhalmi György neve ismerős volt. 6

Elképesztően nagy élmény volt már a színházba való belépés pillanata, hogy fiatalok szedték a jegyeket, hogy „Jó szórakozást!” kívántak, hogy klasszikus kialakítású volt az épület belül, a homlokzattal ellentétben, de kicsi, szerethető és átlátható. Hogy nem volt függöny az előadásban, hogy a humor mennyire megfér a drámai hatások mellett és még sorolhatnám. Az egész repertoárt végignéztem, volt, amit többször is. Láttam például az előző alkalommal jegyet szedő fiatalt Novák Eszter Vérnász című előadásában táncolni. Határozottan be akartam kerülni, részese szerettem volna lenni ennek a színháznak! Az első sikertelen felvételim a Színház- és Filmművészeti (akkor még) Főiskolára-, valamint az érettségi után, bekerültem a hőn áhított ÚJ Színház Stúdiójába. Utána még háromszor felvételiztem a Főiskolára, de mindig az első rostán estem ki. Ami viszont a Stúdióban történt velem két év alatt, az egész mostanáig meghatározó élmény és alapvető színházi hozzáállás-tapasztalat lett. Reggeltől késő estig bent voltunk, tulajdonképpen ott éltünk a Színházban, reggel mozgásóra, délelőtt próba, délután foglalkozások, este pedig vagy előadásban statisztáltunk, szerepeltünk, vagy jegyet szedtünk, ruhatáraztunk, ültettünk. Mindenféle kényszer nélkül, egyszerű érdeklődés miatt „belémszűrődtek” a színház olyan működési részletei, mint hogy a próbatábla hogy van kiírva, hogy vannak felszerelve a lámpák, mit és hogyan dolgozik a kellékes, a hangosító. Az előadásokban való aktív közreműködés, a nézőtéri munka és a stúdiós vizsgáink létrehozása olyan sűrű és impulzív volt, hogy még azt is sikerült tiszta fejjel eldöntenem a második év vége felé, hogy nem kell erőltetnem, hogy én mindenképpen színész legyek, a „háttérországban” is vannak olyan feladatok, amelyekben örömömet lelem, mások pedig a hasznomat veszik. Így ismét létrejöhet az a közös alkotás, amiben mindenki a helyén van, és kiegészítjük egymást az ügy megvalósulása érdekében. A Stúdiót követően a Bárkában, a Krétakörben, a Szputnyikban eltöltött évek alatt mindig meghatározó volt az „újszínházi alap,” és erre rakódtak rá a különböző helyek tapasztalatai, megoldandó problémái, örömei, kudarcai. Kellékesként, később rendezőasszisztensként, művészeti titkárként és ügyvezetőként is mindig arra törekedtem, hogy megtaláljam magam az adott feladatban és sosem vágytam olyasmire, ami a képességeim vagy tudásom alapján nem volt való nekem.

7

Az ÚJ Színház ügyvezetői munkakörének betöltésében is az a kihívás számomra, hogy az eddig kisebb méretekben megvalósult közös alkotások, együtt-gondolkozás és munka hogyan valósítható meg a Paulay Ede utcai Színház sokat megélt épületében, a Belváros szívében. A feladatot felelősségnek gondolom, semmiféle hatalmi ambíció nem hajt, ugyanakkor tudom, hogy a színház nem klasszikus értelemben vett demokratikus intézmény, meg kell határozni az irányokat, fontos döntéseket ki kell mondani, tudatosan és hatékonyan kell gazdálkodni, de magát az alkotást, az előadások, produkciók, programok megvalósítását kizárólag csapatmunkában tudom elképzelni.

MÁTYÁSSY BENCE Egyik első színházi élményem az Arany János Színházhoz kötődik. Tíz éves voltam, a Rómeó és Júliát néztük. Pár évvel később újra ott ültem a már ÚJ Színház nevű teátrum nézőterén a Novák Eszter rendezte Üdlak (Csongor és Tünde) előadáson. Aztán megint jó pár év múlva, még mindig ÚJ Színház néven, de már egy másik igazgató vezetése alatt újra közöm lett az intézményhez, ugyanis fölvettek stúdiósnak. Életem első nagyszínpadi lehetőségét egy Beregszászról érkezett, lobogó hajú és szellemű tehetség, bizonyos Vidnyánszky Attila adta nekem. Lakáj voltam. Kellékeztem, ki-be futkároztam a színpadról. Ekkor kezdtem meg azt a tanulási folyamatot, ami még ma is tart. Két év stúdiózás után fölvettek Ascher Tamás és Novák Eszter zenésszínész osztályába a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Novák Eszter lett az osztályfőnököm, akinek az első nagyszínházi rendezését láthattam anno, azt a bizonyos Csongor és Tündét az induló ÚJ Színházban. A Stúdióban Nagy Mari volt az osztályfőnököm, aki már nyolc éve kollegám a Nemzeti Színházban. Az ÚJ Színházban eltöltött két év nélkül ma nem lennék az, aki vagyok. Megismerhettem a színház működését, a szabályokat, a hagyományokat. Átéltem sikereket, bukásokat. Láthattam a „nagyokat” munka közben. Jó alapozás volt ez. Remek társaságba kerültem. A színműs osztályomból hatan voltunk „újasok”. Előttünk és utánunk is jó 8

volt a felvételi arány, ami azt bizonyítja, hogy jó nevelést kaptunk. Ez dicséret a tanárainknak és az ÚJ Színház szellemiségének, nyitott levegőjének. Amikor fölvettek minket a Színműre, a búcsúbulin egy ügyelő kollega, akitől nagyon sokat tanultam a színházról, azt mondta: „Még visszajártok egy-két premierre, aztán szép lassan elmaradoznak ezek is és soha nem jöttök vissza.” Sajnos igaza lett. Ott voltam a premiereken, megnéztem előadásokat, stúdiós vizsgákat, de szép lassan egyre kevesebb időm lett és elmaradoztak ezek a visszatérések, maradt a lelkiismeretfurdalás. Nem akarom, hogy igaza legyen! Mindig is éreztem, hogy vissza kell térnem valahogy. Egyszer már főiskolásként hívtak vissza. Alföldi Róbert Rómeó és Júlia rendezésébe kellett volna beugranom, de nem volt időm. Aztán Alföldi Róbert az igazgatóm lett, ahogyan Vidnyánszky Attila is. Az ÚJ Színház ilyen módon folyamatosan része az életemnek és emlékeztet arra a mondatra, hogy „nem fogtok visszajönni”. De hát mindig csak az idő, idő, idő, nincs időm. Harmincöt éves vagyok. Talán most jött el az ideje, hogy visszatérjünk? Ez a többesszám a mondat végén nem elírás. Tóth Péter szintén ÚJ Színház Stúdiós volt. Sok mindenben különbözően gondolkodunk, de azonosak az alapjaink, a gyökereink. Az ÚJ stúdiósai voltunk, dolgoztunk kőszínházban, de a független társulati lét szépségeit és hátrányait is megtapasztalhattuk. Az ÚJ Színház esetében tehát nem „csak úgy” pályázunk, az érzelmi indíttatásunk is erős.

9

MŰVÉSZETI KONCEPCIÓ SZAKMAI ELKÉPZELÉSEK „Szórakoztatni a nagyérdeműt nem szégyen.” - mondta Eisemann Mihály operettszerző 1965-ben a Bástyasétány 77 bemutatója előtt fiatal színészeknek. Mélyen egyetértünk ezzel a kijelentéssel. Az általunk tervezett ÚJ Színház művészi értékeket képviselő népszínház lenne. Célunk a nézők magas színvonalú szórakoztatása. Sokféle műfajt kínálnánk, hogy a közönség kedvére válogathasson. A vígjáték, a tragédia, a musical, a kabaré, az operett, a vers mind ugyanolyan inspiráló számunkra. Olyan repertoárt tervezünk, ami izgalmas témaválasztásaival, igényes kivitelezésével és a csak nálunk átélhető élményekkel elnyerné a közönség tetszését. A nagyszínpadon és a Bubik István Stúdiószínpadon váltakozva mutatnánk be populárisabb, „nézőcsalogató”, és kísérletező előadásokat. Nekünk a „nézőcsalogató” sem a megszokott, bevált recepteket jelenti. Minket a váratlan, figyelemfelkeltő, szokatlan ötletek érdekelnek a klasszikus értékek mellett. Egy nem szokványos szereposztás, rendező vagy darabválasztás egészen meglepő, ismeretlen tájakra viheti az alkotókat és a nézőket. Azt valljuk, hogy jó színház nem létezik humor és önirónia nélkül. Amikor színházról beszélünk, a sírva nevetés, a nevetve sírás, a katarzis élményét szeretnénk átnyújtani a közönségnek. A néző a legfontosabb, érte van ez a csoda, amit színháznak hívunk. Nem szégyelljük. Időkapszulák - klasszikus és kortárs magyar dráma A bevezetésben említettük, hogy a dráma időkapszula. Az adott kor kódjait, szokásait, nyelvezetét, viszonyait konzerválja. „Nem az idő halad, mi változunk.” Mi változunk, de az érzelmeink nem. Ugyanaz a belső kényszer vagy indulat hajtotta a múlt íróit mint kortársainkat, amikor papírra vetették soraikat, ugyanaz a szerelem, féltékenység,

10

lelkiismeretfurdalás vagy életösztön mozgatja a klasszikus és kortárs drámák szereplőit. A klasszikus és kortárs drámairodalmat ezért egységesen kezeljük és olyan darabokat keresünk, amelyek a legjobban reprezentálják ezt a gondolatot. Sikeres pályázat esetén alapvetően a következő művekből tervezünk bemutatni az öt évad során: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Vörösmarty Mihály: A fátyol titkai Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Móricz Zsigmond: Rokonok Gárdonyi Géza: Egri csillagok Szép Ernő: Lila ákác Füst Milán: A mester én vagyok Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön Rejtő Jenő: Csontbrigád Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom Csurka István: Eredeti helyszín Kárpáti Péter: Országalma Pintér Béla: Gyévuska Bartis Attila: Nyugalom Garaczi László: Szépet fogtok álmodni! Totth Benedek: Holtverseny Szálinger Balázs: Köztársaság Új magyar drámák Fontosnak tartjuk, hogy az ÚJ Színház új, élő szövegekkel dolgozzon, ezért egy-egy produkcióra elsőként Pass Andreát és Vecsei H. Miklóst kérnénk fel íróként. A továbbiakban is szeretnénk ismert és kevésbé ismert fiatal drámaírókat helyzetbe hozni. A 2018/19-es évadtól terveink szerint évente drámaíró pályázatot írnánk ki. Minden évad — ahogy később még szó lesz róla — külön tematika alapján épülne fel. A pályázatok is az adott évad tematikájához kapcsolódnának, de a lehető legnagyobb szabadságot adnánk műfaji és formai tekintetben. A legjobban sikerült műveket színházi- és felolvasó-színházi keretek között mutatnánk be. 11

Kísérletező jellegű előadások Az ÚJ Színház épületét valaha orfeumként is használták. Az „ékszerdobozhoz” hasonlító nézőtér izgalmas fúziót hozna létre a huszonegyedik század igényei szerint színpadra állított zenés művekkel. A Színházat szcenikai tulajdonságai alkalmassá teszik a prózai művek mellett a kisebb zenekart igénylő musicalek, jazz-operettek, daljátékok előadására is. Minden előadás zene. A prózai szövegnek is dallama, ritmusa, dinamikája van, ugyanakkor egy jó musical vagy operett is rendelkezik drámai mélységekkel. Az általunk elképzelt színházban kísérleteznénk azzal, hogy egy alapvetően prózai műben egyenrangú helyet kapjon a szöveg mellett a zene és a mozgás. A fentebb felsorolt művek között vannak regények, verses művek, amelyek színpadra állítását szintén kísérletként, izgalmas feladatnak képzeljük el, mint ahogy azokból esetleg új, zenés darabok bemutatását is. Terveink között szerepel még a Magyar Filmtörténet legendás alkotásaiból érvényes, mai színpadi művek létrehozása a forgatókönyveik alapján. A produkciók létrehozásánál a hagyományos játszóhelyek (nagyszínpad, stúdiószínpad) mellett keresnénk a lehetőséget a Színház egyéb, izgalmas tereinek kihasználására. Gyermek- és ifjúsági korosztályt megszólító előadások, programok Kiemelten fontos feladatunknak, felelősségünknek tartjuk a jövő közönségének megszólítását, felelős gondolkodásra való ösztönzését. A fiatal nézők a legnyitottabbak, így a tervezett előadásainkon keresztül könnyen megtaníthatók az olyan komolyabb, alapvető hozzáállásokra is, mint például a környezetvédelem (szelektív hulladékgyűjtés, állatok védelme, stb.), egészséges táplálkozás, tolerancia, elfogadás, vagy akár az újrahasznosítás. A természetvédelem témakörében tervezzük Gőcze Judit: Békakaland című könyvéből való gyermekelőadás létrehozását. A Virtuózok című tévéműsor sikere is mutatja, hogy fontos és népszerű a komolyzenei tanulás hazánkban. Szeretnénk műsorra tűzni egy, a magyar zenetörténetet bemutató, humoros, a fiatal közönség számára is érthető és élvezhető előadást. 12

A fentiek mellett kötelességünknek gondoljuk a szépségeit, ízeit, humorban gazdag fordulatait már megismertetni és megszerettetni fiatal nézőinkkel. terveink között például Fazekas Mihály Lúdas Matyi költeménye.

magyar nyelv gyermekkorban Ezért szerepel című elbeszélő

Az ifjúsági korosztály megszólításáról, előadásainkra való bevonzásáról „A Színház és közönségének viszonya” című fejezetünkben, valamint a “Kötelező olvasmányok a színpadon” részben még bővebben kitérünk. Társulat Sok helyen csak a színészeket és közvetlen művészeti munkatársakat értik „Társulat” alatt. Mi ezzel szemben azt gondoljuk, hogy a színház valamennyi állandó dolgozója a „Társulat” része, ki-ki a saját munkakörében és feladatával, de nélkülözhetetlen fogaskereke a Színház működésének. Változtatni akarunk a társulat jelenlegi összetételén. Fiatalítani szeretnénk, a szó tényleges és átvitt értelmében is, mert egy energikus csapat kell, akik bírják a terhelést. Ez természetesen nem csak életkortól függ, nyolcvan évesen is lehet valaki friss és energikus. Alapvetően a jelenlegi színészgárdában gondolkodva, néhány új színész szerződtetésével kezdenénk az első évadot. Nyertes pályázat esetén, amennyiben módunk lesz rá, a lehető leghamarabb ismertetnénk a terveinket, lehetőséget adva a jelenlegi tagoknak és munkatársaknak is átgondolni, hogy az általunk tervezett változtatásokhoz, új irányokhoz, elképzelésekhez van-e kedvük, éreznek-e bennük szakmai kihívást és érintettséget. Fontos, hogy színészeink képzettek legyenek a rájuk váró feladatokra. Társulatot szeretnénk építeni. Nyitottak vagyunk a jelenlegi színésztagokra. Nem gondoljuk, hogy ne tanulhatnánk tőlük. Sikeres pályázat esetén valamennyi jelenlegi előadást megtekintve, a működést és felelős gazdálkodást is szem előtt tartva alakítanánk ki az új műsortervet. Finom átmenetet szeretnénk amely szerintünk körülbelül két évet venne igénybe.

13

Ösztönöznénk művészeink színpadon kívüli közegben is megmutatkozó kreativitását, például a tervezett Stúdióban való tanítás, képzés; ifjúsági- és gyerekprogramok szervezése; kiállítás-tervezés; valamint a PR- és marketing tevékenységekben való aktív részvétel, amelyről bővebben az adott fejezetben írunk. Nagyon fontosnak tartjuk a Színház valamennyi háttér-munkatársát, a különböző tárakat, a művészeti ügykezelést, a titkárságot, de a takarítókat és a portaszolgálatot is. A független szférában szerzett tapasztalataink alapján nem gondoljuk megvalósíthatatlannak, hogy egy hagyományosabban működő kőszínházban is legyenek multifunkciós munkatársak, akiknek a segítségével hatékonyabban, gazdaságosabban és gördülékenyebben tud létrejönni egy-egy produkció. Ez nem jelent automatikus létszámcsökkentést, de a hatékonyságot és gazdaságosságot mindenképpen ötvözni kell a munkatársak kreatív képességeivel és szabad energiájával. Törekednénk a színészek, munkatársak folyamatos fejlődésének biztosítására, támogatnánk, hogy készségfejlesztéseken, szakmai workshopokon vegyenek részt, és fontosnak tartjuk a testi és lelki regenerálódást elősegítő lehetőségek kiaknázását is. Külső és belső egyensúlyt szeretnénk kínálni a Társulatnak, mert hisszük hogy ez kihat az előadások minőségére. Rendezők A Társulatépítés időszakában (első két évad) főleg fiatal alkotótársak segítségét kérnénk fel művészeti koncepciónk megvalósításához. Nem alakítanánk ki „főrendezői” pozíciót, de szeretnénk Zsótér Sándorral, illetve a Vecsei H. Miklós – Kovács Adrián – ifj. Vidnyánszky Attila „trióval” szorosabb együttműködést kialakítani, a további évadok műsorterveinek kialakításában is aktív közreműködésükre számítva. A későbbiekben ezen két évad szakmai tapasztalatai alapján egy-egy mestert is igyekeznénk megnyerni a Társulattal való közös munkára.

14

PRODUKCIÓS TERVEK Ahogy azt a bevezetőben is írtuk, az ÚJ Színház és így az öt évad legfontosabb alaptémája a felelősség. A felelősség témakörét minden évadban külön tematika alapján vizsgálnánk. Következzen az első évad tematikája és tervezett műsora valamint az azt követő négy évad tematikája egy-egy tervezett előadással. 2017/18-as évad - „Hősnők” Férfitársadalomban élünk, ahol ma is sokan alsóbbrendűnek tekintik a nőket. Pedig nők nélkül sehol sem tartanának a férfiak. Első teljes évadunk női sorsokat mutatna be, amelyeken keresztül az egyenjogúság fontosságára hívnánk fel a figyelmet. Gárdonyi Géza: Egri csillagok rendező: ifj. Vidnyánszky Attila (Nagyszínpad) Az első évad és egyben az ÚJ Színház nyitóelőadását a Vecsei H. Miklós – Kovács Adrián – ifj. Vidnyánszky Attila alkotócsapat állítaná színpadra. Az egri nők az összes magyar női hősöket összegző listában előkelő helyen szerepelnek. Cecey Éva pedig egyetlen női főszereplőként áll helyt a 16. század maszkulin világában. Eisemann-Szilágyi: Miss Amerika rendező: Zsótér Sándor (Nagyszínpad) Eisemann Mihály első operettjét 1929-ben mutatták be nagy sikerrel. A történet a ‘30-as években játszódik New Yorkban, majd egy luxushajó fedélzete, Nápoly, a Szahara, Isztambul és végül Badacsony lesz a cselekmény helyszíne. A bonyodalom a gyönyörű, extravagáns amerikai milliomoslány, Daisy körül szövődik, aki kitűnő humorral és eredeti ötletekkel állja a férfiak ostromát, hiszen mindenki az ő kezére és persze vagyonára pályázik. Vörösmarty Mihály: A fátyol titkai rendező: Geréb Zsófia (Nagyszínpad) Erős női karakterek 1834-ből. Vilma, a reformkori Budapest független és öntudatos polgára, Lidi, a problémamegoldó, aki „összekutyulja” a dolgokat, és Katica, a vénlány. Együttes erővel és egy fátyol segítségével megleckéztetik a férfiakat. Vörösmarty darabjából zenés vígjáték készülne.

15

Füst Milán: A mester én vagyok rendező: Polgár Csaba (Bubik István Stúdiószínpad) „Az egyes szám első személyben megszólaló doktorkisasszony főszereplője és egyúttal lejegyzője is egy külső és belső történésnek: naplójegyzeteiben a sokszorosan összetett férfi-nő viszony merész megközelítésben fogalmazódik meg.” Füst Milán első világháborúban játszódó szerelmi története több remek színészi alakítást ígér. Pass Andrea: Hősnők (munkacím) rendező: Pass Andrea (Bubik István Stúdiószínpad) Első évadunkra Pass Andreát kérnénk föl, hogy írjon egy kortárs, napjainkban játszódó drámát. Egy fiatal nő története ma Magyarországon.

2018/19-es évad - „Küzdj!” „Fejezd be amit elkezdtél!; Edd meg az egészet!; Ne add fel!” kisgyermekkorunktól fogva halljuk ezeket a mondatokat, s már egészen korán tudatosul bennünk, hogy az élet küzdelem. Küzdj az álmaidért, az igazságért, a véleményedért! Ne hagyd, hogy az őrület, az elnyomás teret nyerjen! Bárhogy is alakul az életed, a lényeg, hogy merj tükörbe nézni. Nézz szembe magaddal! Erről szól ez az évad. Szabadságharc 2018-ban lesz 170 éves az 1848/49-es szabadságharc. Ebben az évadban mutatnánk be a Pfiffner Paulina életéről szóló előadást. Pfiffner Paulina magyar honvédhadnagy. Fiatalon színésznek állt, majd Ligeti Kálmán néven küzdötte végig a szabadságharcot. Többször kitüntették. Később letartóztatták, a börtönben szíven lőtte magát. Móricz Zsigmond: Rokonok A regény úgy aktuális, hogy semmit nem kell aktualizálni benne. Mai, átpolitizált társadalmunkban a korrupció sajnos a mindennapok része, elfogadott, megtűrt valami. A Rokonok a ma emberének segíthet megérteni, hogy miért is működünk így mi magyarok és mit kéne máshogy csinálnunk ahhoz, hogy ez ne így legyen.

16

2019/20-as évad - „Háború és béke” A háború a legértelmetlenebb dolog a világon. Senkinek sem jó. Vagy mégis? Van, akinek a háború a boldogság? Békében is háborúzunk? Miért csak akkor vesszük észre a szenvedést, ha minket is érint? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. Pintér Béla: Gyévuska Ha egy külföldi a legpozitívabb értelemben igazi magyar színházat akar látni, akkor Pintér Béla előadásokat ajánlanánk neki, mert hungarikumok. Miért? Mert friss, aktuális, a mai társadalmi problémákra reflektál, magyar népzenei hagyományokból építkezik és utánozhatatlan humorral teszi mindezt. Trianon 2020-ban lesz száz éves a trianoni békeszerződés. Erről az eseményről hozzánk hasonlóan tizenötmillió magyar és egész Európa meg fog emlékezni. Tény, hogy Magyarország nagy részét elcsatolták. Ez seb. Fáj. De több generációval korábban történt. A mi generációnknak nem az a lényeges, hogy akkor mi történt. Elmúlt, nem lehet meg nem történtté tenni. Számunkra az a fontos, hogyan hat ez ma ránk és a környezetünkre. Ezt kell tisztába tenni.

2020/21-es évad - „Emberi minimum” Emberek vagyunk. Vannak alapszabályaink: Ne ölj! Ne hazudj! Szeresd felebarátodat mint tenmagadat! stb. Ez a Tízparancsolat. Ezek a szabályok szinte minden vallásban azonosak. Egyszerűnek tűnnek, de mégsem tudjuk betartani őket. Miért? Hol kezdődik és hol ér véget az emberiesség? Mikortól válik valaki állattá? Hogy tudunk emberek maradni? Mi a minimum? Rejtő Jenő: Csontbrigád Rejtőt receptre kéne fölírni és kötelező olvasmánnyá tenni. Szintén hungarikum. „Ponyvái” a humor olyan művészi magasságaiba repítik az olvasót, amire csak a legnagyobbak képesek. A csontbrigád sorsában Rejtő előrevetíti a koncentrációs táborok képét és megjósolja saját tragikus sorsát. Egy ember a pokol közepén is ember marad és rádöbbenti az élőhalott fogvatartottakat, hogy valaha ők is emberek voltak. 17

Recsk 2020. októberében lesz 70 éve, hogy megnyílt a Recski Munkatábor. A kommunista rendszer ellenségeit zárták ide. A Gulag mintájára több ilyen tábor is működött Magyarországon az ’50-es évek elején. Köbli Norbert írna színdarabot a fellelhető dokumentumokat felhasználva. Fiatalok vagyunk, nem velünk történtek ezek az események, de bármikor megtörténhetnek. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy ezek a diktatúrák a mi felelősségünk, ugyanis magyarok követték el a gaztetteket magyarok ellen. Ezeket nem lehet másokra fogni. Az előadásokkal emlékezünk az áldozatokra, megkínzottakra és üzenünk a túlélőknek, hogy nem felejtjük el a történelem felkiáltójeleit.

2021/22-es évad - „Élni és élni hagyni” Addig terjed a szabadságom, amíg a másiké el nem kezdődik. Együtt kell élnünk, egy családban, közösségben, országban. Kommunikálnunk kell. Elfogadni, hogy különbözőek vagyunk. Menni fog? Csurka István: Eredeti helyszín Függetlenül a politikai tevékenységétől vagy hogy ki mit gondol róla, Csurka István nagy drámaíró volt. Az Eredeti helyszín remek önkritika és kórkép az emberi hülyeségről. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Kortalan mese, amelyben a szegény és gazdag egymás elleni küzdelméből mindig győztesen kerül ki a tisztaság, egyszerűség és leleményesség a gőggel, hatalommal és gonoszsággal szemben. De jó lenne, ha a valóságban is mindig 3:1 lenne az eredmény! „A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!”

18

A SZÍNHÁZ ÉS KÖZÖNSÉGÉNEK VISZONYA (Sarlós Dávid) Az ÚJ Színház a belváros kiemelten frekventált, fiatalok és külföldiek által nagyszámban látogatott területén helyezkedik el. A színházi világ által nehezen megszólítható közönség, akik hetente 3-6 kulturális eseményre is ellátogatnak, mégis egyre ritkábban jár színházba. A 1528 éves generáció számára hiányzik egy ingerküszöbüket és társadalmi érzékenységüket élénkítő színházi helyszín, amit kortársaikkal, barátaikkal vagy párjukkal rendszeresen látogatnának. A felnőtt korosztályokat ugyan eléri a színház, de a közönséget meglepni, maradandó értéket nyújtani nekik igazi kihívás. A fő cél a fiatal generáció megnyerése, de ugyanakkor szeretnénk, ha a mostani látogatók és a most épp nem ide látogatók is újra jönnének, akiknek egy jelentős része idősebb generációk tagja. Egy színes, magyar nemzeti értékeket vagány, progresszív formában szem előtt tartó színházi formátummal a kerület kulturális kínálatát szeretnénk tovább bővíteni, egyfajta kulturális és társasági-társadalmi referencia pontot létrehozva. Az előadások nagy részét szeretnénk angolul feliratozni. A magyar nemzeti értékek terjedésének még nyelvünk sem szabhat áthághatatlan akadályt. A magyar kultúra értékeit szeretnénk exportálni élő és közvetlen módon, mind a Magyarországra látogató, mind pedig az itt élő külföldiek számára. Nyitás a fiatal generációk felé A színház arculatát elsősorban az Y generáció (1980 és 1999 között születettek) valamint a Z generáció (2000 után születettek) számára formálnánk, az előadások promócióját valamint az előadások audiovizuális élményét főként hozzájuk igazítanánk. Az este 7 órakor kezdődő előadások egyik — PR-szempontból — ki nem használt előnye, hogy a legfiatalabbak számára sincs túl későn, míg az idősebb fiatalok számára pedig nem zárja ki a további esti program lehetőségét, sőt, elhelyezkedésénél fogva az ÚJ Színház a belvárosi estéket kiválóan megalapozza. A kortárs, impulzus-gazdag szórakoztatás elvárásait és a minőségi kultúra értékeit szem előtt tartva a színház vállaltan lehetne a bulinegyed látogatóinak referencia pontja is. Ehhez az ÚJ Színház 19

szemléletének szerves része kell legyen az interakció, a vélemények kikérése, láttatása és beépítése mind produkciós mind társulati szinten. Nemcsak a művészeket kell elérhetővé tenni online/mobil fórumokon, hogy a közönség/szakma kérdéseire gyorsan és tartalmasan válaszoljanak, de fel is kell készíteni a művészeket egy befogadóbb, alulról építkező közönségszervezésbe. A digitális hálózatban felnövő generációk attitűdje a kísérletezés, az alulról építkező közösségekben való önkéntes részvétel. A tömeges részvétel alapján a kultúrafogyasztásban újraszerveződött a ‘digitális bennszülöttek’ attitűdje. Ez a generáció már nem a tömegkultúra passzív befogadója, hanem az internet böngészésével, kutatásával, vizsgálódással, összehasonlítással a világról alkotott képét önmaga számára formáló nemzedék, amely alapvetően együttműködésben és szervezkedésben gondolkodik. Aktív médiatartalom-készítők, akik igénylik az interaktivitást. Világukban az értékteremtés gyors, gördülékeny, demokratikus és állandóan megújuló erő. Folyamatos kapcsolatban és visszajelzési rendszerben a színház a kínálatot a keresleti igények figyelembe vételével tudja formálni. A választékból eredő előnyök ugyanis e generációk számára nem magukból a lehetőségekből, hanem a választás folyamatából adódnak. Pontosan a hozzáférhetőség elsőbbsége, erősödése miatt folyamatosan gyengül a klasszikus marketing és a központosított kommunikáció ereje, és ezek szerepét párhuzamos, független, megbízható források veszik át. Ez a generáció felismerte, hogy véleményével mintegy kurátorként emberek tömegeinek tud üzenni, s megvan hozzá az a hitelességük, amit a központi marketing elherdált. E kurátori-navigátori-véleményvezéri tevékenységével a közönség maga is művészeti feladatot lát el. A színház ennek a közösség alapú tudásnak és időgazdálkodásnak a középpontjába helyeződik át. Tervezett weboldalunk egy „kollektív tudásbázis,” amelynek egyik előnye a marketing költségek csökkenése, valamint a különféle hatások összpontosítása. Az ezredfordulós generációk a technika ismerői, sőt megszállottjai. A színházi tartalmakat mobil és webes platformokon rendszeresen publikálni kell, és a mindennapi beszélgetés tárgyává kell tenni. Ha a színház magabiztosan kezeli ezeket az eszközöket, a folyamatos önmegvalósításban és digitális kifejezésmódban élő nemzedék ezt

20

hamar fel fogja ismerni, és hatása a jegyeladásokban is meg fog mutatkozni. A slágerektől a rétegtartalmak felé tolódó kultúra átszerveződő kereslet-kínálat mezejében egyre nagyobb a tartalom-kurátorok hatása és eszköztára. Ennek a nemzedéknek alapvető eszméje az egyenrangúak együttműködése, amely közös célok mentén valósul meg. A tartalombőség (kulturális választék) egyik nagy mentsvára azért a közösségekbe való szerveződés, mert ebben a formában a tapasztalatokat meg lehet osztani egymással. Pontosabban: a kísérletezések jelenleg a megosztásra épülnek. A közösségi platformok újszerűsége a remixkultúra, a sokszorosíthatóság új fejezete. Mára már maga a közönség is bevonható a történetmesélésbe. Azzal válik mesélővé, hogy beemeli önmagát a mesélés folyamatába: társszerzővé szegődik a történet konstruálásában és továbbmesélésében egyaránt. Stúdiószínpadon meghirdethető több olyan előadás-terv, amelyek közül a közönség előzetes információk és kölcsönös bizalom keretében választhatja ki a kedvencét. A kiválasztott és megvalósulásra kerülő előadás részben közösségi finanszírozás keretében valósulna meg, és ezen előadások létrehozásának fázisaiba a „társfinanszírozók” nagyobb betekintést nyerhetnének. Az ilyen jellegű, személyesebb figyelem, és „társalkotó” szerep révén a Színház a jelenlegi 8 ezres Facebook közösségét egy évad alatt meg tudná duplázni, és ez az aktivitás a jegyeladásokban is érződni fog.

MARKETING, PR-STRATÉGIA (Sarlós Dávid) Az ÚJ Színház kommunikációját hatékonysági szempontok mentén szükséges digitalizálni. A cél a nézőterek telítettsége és a közönség által megélt nemzeti és technikailag progresszív élmény. Ez a digitalizáció a házon belüli munkafolyamatokra és a közönséggel való kommunikációra is jótékony hatással lesz. Web A Színház honlapját egy vagány, interaktív, személyes fórum-alapú platformnak képzeljük el, ami aggregálja és összegzi a más közösségi hálókon megjelentetett tartalmakat mind a színház, mind a közönsége oldaláról. A nézői és szakmai véleményeket előadások mentén 21

csoportosítanánk, és lenne lehetőség kérdéseket posztolni a társulat bármelyik tagjához, amelyek közül néhány előremutató vagy izgalmas kérdésre központi technikus esetleges segítségével, írásos vagy videós formában válaszolnának a társulat elszántabb tagjai. Relevánsak szeretnénk lenni mind tartalmilag mind formailag, hogy egyszerű legyen az eligazodás, bármilyen eszközről is látogatják a honlapunkat. Hisszük, hogy a közönség által remixelt tartalmak már az első évadban meghozzák azt a közösségi telítettséget és aktivitást, ami elengedhetetlen feltétele a valós párbeszéden alapuló digitális jelenlétnek. A honlap újratervezésénél különösen nagy figyelmet szeretnénk fektetni a mobilokról érkező látogatók élményére. Egy mobil-barát weboldal jóval költséghatékonyabb, mint saját mobil applikáció építése. Asztali és mobil képernyőről egyaránt könnyen kezelhetőnek kell lennie a programfüzetnek, az online jegyértékesítésnek, az előadásokra vonatkozó fórumoknak, a társulat és a színház munkatársaihoz intézett kérdések és válaszok moduljának. Kedvezmények Kísérletet tennénk arra, hogy mobiltelefonról az előadások ideje alatt bankkártyás és SMS-fizetés ellenében élőben megtekinthetőek lennének az előadások. A Színház honlapjáról elérhető szolgáltatás minden megkezdett 10 perce után kellene fizetni, és ennek igénybevételével később kedvezményes színházjegy is vásárolható. Ehhez ingyenes szoftvert és egyetlen, dróton hangtalanul és takarásban mozgó zoom lencsés kamerát használnánk. Ezek a felvételek színház-szakmailag is jó referencia pontok az előadás megbeszélésére, vagy felújítópróbákhoz. Hasonló jegyvásárlási kedvezményt jelentene a ‘hatórás jegy’, amely csak az adott előadás kezdése előtt 1 órával vásárolható meg az esetleg addig el nem kelt ülőhelyekre a honlapon vagy személyesen. Az így korábban érkező vendégek a Színház épületében és tartalmaival tudják eltölteni az előadásig hátralévő időt. Közösségi média Facebookon estéről estére szeretnénk egy-egy hírt adni az aznapi előadásról. Ezek olyan személyes hangvételű bejegyzések lennének, amelyeket a művészek, alkotók vagy akár a technikai stáb kifejezetten 22

az aznapi előadásra vonatkozó kulisszatitok hangulatával oszt meg. Instagrammon a színház vizuálisan izgalmas vagy eddig nem látott pontjait szeretnénk képekként megosztani, és létrehoznánk a színház előterében LCD tévékből álló digitális falat, ahol a fotózkodók a telefonjukkal bejelentkezve kiválaszthatják, milyen háttérrel vagy kiknek a társaságában szeretnének fotózkodni. Mobilon a fiatalok által leginkább kedvelt Snapchat applikációban pedig kifejezetten videós tartalmakat osztanánk, elsősorban a próbákhoz és az előadásokhoz fűződően, valós időben. A közösségi csatornákat a Színház kirakatában is hirdetnénk, akár zárvatartás idején is. Közösségi helyek Egy környékbeli kávézóval szeretnénk hosszútávú megállapodást kötni, ahol több felületen is megjelenhetünk. A pultjuknál például egy táblagépen lehetne a honlapot és a programfüzetet böngészni. Cserébe a megállapodás részeként irodalmi- vagy felolvasó-színházi esteket tartanánk a kávézóban. A jegypénztárnál az ÚJ Színház előadásaiba felvételről a nyitvatartási idő bármelyik napszakában bele lehet nézni. Az egyes előadások közötti választást megkönnyítendő, fel lenne tüntetve az a néhány kulisszamegjegyzés, amit a Színház a facebookon is megosztott. Ezen a helyszínen tesztelnénk, hogy van-e olyan színházlátogató korosztály, aki a 7 órás előadáskezdéshez képest alternatív időpontokat preferál kvázi-színházi élményeihez. Interakció a közönséggel A nézőktől érkező véleményeket szeretnénk önjáróvá tenni, azaz lehetővé tenni, hogy a művészek ösztönzése és interakciója mellett maguktól készítsék el azokat a szöveges és audiovizuális bejegyzéseket, amelyeket időszakosan jutalmazna a Színház. Értékteremtő, kultúraközvetítő digitális tartalmakat díjaznánk. Kimondottan keressük a Színház “digitális nagyköveteit”. A videós formátumot sok esetben a szöveges elé helyeznénk, hiszen ez teljesebb módja az élmények átadásának, a gondolatok közvetítésének. A videós élménymegosztás támogatására a színház egész területén nagy sebességű ingyenes wifi-hálózatot tartanánk fent. Ez egyetlen internet előfizetést jelent, több modem-doboz összekapcsolásával. A 23

legötletesebb, előremutató vloggerek (digitális nagykövetek) munkáját külön képernyőn mutatjuk be a ‘Hét Vloggere’ névvel a már korábban említett digitális falon. Fizetni nem szeretnénk közösségi hirdetésekért, hiszen ez pont az üzenetek hitelességét kérdőjelezi meg. Meg kívánjuk találni, hogy mi az a hangnem és infrastrukturális háttér ami ösztönzi az autentikus tartalomgyártást. A hálózat-tervezés egy olcsóbb és könnyebben skálázható változata a reklámnak. Kísérleteznénk olyan alkalomszerű ‘flashmob’-ok létrehozásával, amelyek tematikusan egy-egy előadás kiegészítéseként, továbbgondolásaként működnének. Ezeket a ‘Színház digitális nagykövetei’-n keresztül hirdetnénk meg, szűk határidő betartásával és a művészek jelenlétével emelve az alkalom exkluzivitását. Brand Az ÚJ Színháznak egy öntudatos, érték-aggregáló márkaként kell viselkednie, amely a nyitottságát a közönség által generált tartalmakkal fejezi ki. Előadásainkat a piaci szemléletnek megfelelően ‘termékekként’ kell látnunk, amelyek estéről estére megannyi kulturális programmal versenyeznek a közönségéért. Művészeinket segítjük az igényes, értelmen és tartalmon alapuló beszélgetésekben való részvételben, és ügyelünk megjelenésükre, felkészültségükre a Színház ügyeit érintő kérdésekben. Mindezzel nem titkolt szándékunk, hogy az ÚJ Színház arculata minél szélesebb körben legyen ismert. A Színház nyitott a művészeinek például játékfilmben, igényes sorozatban való részvételére, természetesen a Színház időbeosztását tartva szem előtt. Sajtó A sajtóval rendszeres kapcsolatban állnánk, amelyek egyrészről az ÚJ Színház hivatalos közleményei, másrészről válogatások az ezekhez fűződő, nézők által előállított tartalmakból. A kritikusokat az ÚJ Színház minden esetben partnernek kell hogy tekintse, ugyanúgy mint a közönségét. Belső kommunikáció Házon belüli kommunikációs fejlesztéseket tervezünk, amelyek a hatékonyság-növelés, az információ-hozzáférhetőség és a duplikált költségek visszaszorítására hivatottak. Digitálisan elérhetővé tesszük a 24

munkarendet és szorgalmazzuk a valós idejű együttműködést a társulat és a műszak számára is. Felhő-alapú szolgáltatással mindenki számára hozzáférhetővé tesszük a könnyen frissíthető dokumentumokat, és keressük a házon belüli kommunikációnak azt az eszközét, amely lehetővé teszi kisebb munkacsoportok létrehozását (pl. műszak, vagy egy-egy produkcióban érintett alkotók). Az ilyen jellegű rendszereknél látható, hogy kik és mikor olvasták el az értesítéséket, kéréseket. Mindezzel nemcsak a munkafolyamat, de az archiválás és újrajátszás költségei is csökkennek. A példányok, riderek, kellék- és jelmezlisták, technikai igények és tudnivalók mind biztonságos digitális csomagok részét képezik majd. Ez a digitalizálás a tájolás és fesztiváloztatás tervezhetőségét is megkönnyíti.

SZÍNHÁZI KÖTŐDÉST ERŐSÍTŐ PROGRAMOK Vallások Fesztiválja Az ÚJ Színház jelenlegi vezetése három éve alapította meg a Keresztény Színházi Fesztivált. Ezt továbbgondolva és kibővítve, Vecsei H. Miklósra bíznánk az évente jelentkező programsorozat összeállítását: „Egyszer, egy kultúráktól távoli törzs felett megnyílt az ég, és Isten szólt le hozzájuk: „Törzsetek nemsokára el fog tűnni a föld színéről.” mondta, majd szörnyű vihar kerekedett. A törzs tagjai eufórikus ünneplésbe kezdtek az esőben, mert megtudták, hogy Isten létezik. Ebből az ünneplésből született a színház. – orosz színházi mese. A vallásos emberek hitélménye és a színházi katarzis, egymáshoz nagyon közel álló dolgok. Sok keleti színházban a mai napig spirituális szertartásként tekintenek az előadásokra. Ez az, ami miatt a különböző vallásokkal a színházon belül is érdemes foglalkozni, ha csak egy fesztivál erejéig is. Ugyan a magyarországi keresztények száma évről évre csökken, azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a határon túli magyar embereknek mindennapjait átszövi a krisztusi hit. Ezért is szükségszerű, hogy különös tekintettel legyünk a fesztivál szervezésekor a határon túli

25

színházakra, amelyek elmélyültebben foglalkoznak a témával, mint a magyarországiak. Azt gondolom hogy ne csupán a kereszténység témakörével foglalkozzon a Fesztivál, mert így ez a programsorozat alapvetően a "már" keresztény embereket célozza csak meg. A mai világban nem tendencia, hogy az emberek különösebben érdeklődnének a kereszténység iránt. Ha a fesztivált kiterjesztenénk más vallásokra is, akkor szélesebb skálán láthatnánk, hogy hol, miben, hogyan hisznek az emberek. Nem is a vallás lenne így a fesztivál alapja, hanem a HIT. Hogy ki hogyan éli meg a hitét. Ha sikerülne szimpatikus, bölcs embereket meghívni, ez nem lenne vitatéma, mert megmutathatnánk, hogy többféle út van Istenhez, akárhogyan nevezzük is. Fontos, hogy a Fesztiválon elismert vallásokról legyen szó, mint például a kereszténység, a zsidóság, az iszlám, a buddhizmus, a hinduizmus, stb., amelyekben bőven találunk közös nevezőt. Egy ilyen fesztivál — azt gondolom — meg tudná szólítani azokat a vallásos embereket, akik szívesen mélyednek el hitükben a művészetek által és esetleg szívesen ismernék meg más vallások értékeit és szokásait, de egyaránt izgalmas lehet ez azon művészetkedvelők számára is, akik életük során nem élhették át a hit élményét.” (Vecsei H. Miklós) Fesztivál-tematikák: · Értsük meg a másik vallását · Vallás és kultúra viszonya · A vallás egy idegen kulturális közegben · Vallások pozitív és negatív oldala · Kérdezzünk a vallásról #vfeszt Verses A ‘Verses’ egy kéthetente jelentkező online versműsor. A műsorban mindig egy klasszikus vagy kortárs magyar vers a téma. Átlagosan 10 perc egy adás, ez lehet rövidebb vagy hosszabb az adott vers hosszúságától függően. Röviden megismertetjük a költőt, a kort amiben íródott a mű, a vers típusát, egyéb érdekességeket. Majd a Színház 26

egyik színésze előadja a verset. A műsor végén megjelenik öt újabb vers címe, amelyeknek a teljes szövege elérhető lesz a színház weboldalán. A nézők szavazatai alapján ezek egyike lesz a téma a következő adásban. Egy hétig lehet szavazni. A versmondás mindig más, lehetőleg szokatlan, izgalmas helyszíneken történik. A ‘Verses’ évente egyszer élőben is megrendezésre kerülne. Az est különlegessége, hogy a nézők állítják össze az anyagot. Az általuk beküldött kedvenc versek közül sorsolnánk ki az esten elhangzó műveket. A feldolgozás és létrehozás már a művészek feladata. #verses Mesterek az ÚJban Az élet minden területére igaz, hogy az idősebb generációk átadják tapasztalataikat, életismeretüket a fiatalabb generációknak. Ez az egészséges körforgás a színházban is hasonlóképpen történik. A szakmát munka közben lehet igazán megtanulni, a próbák során vagy a színpadon játék közben. A legizgalmasabb ínyencségeket, szakmai trükköket azonban a színházi sztorikból lehet elcsenni. Egy színházi dolgozó számára nincs annál izgalmasabb, mint amikor egy idősebb színész nyelve megered és már előre láthatóan órákon keresztül beszélni fog. A múltról, a nagy elődökről — akikkel még együtt játszott — a filmekről, legendákról, sikerekről, bukásokról. Ilyenkor úgy érezzük, hogy mi, fiatalok is részesei vagyunk a térben és időben végtelenül létező színházi közösségnek. Ilyenkor nincsenek generációs különbségek. Ilyenkor figyelem van, szeretet, jóleső feszültség. Mesterien felépített poénok, kirobbanó nevetés, feszült csöndek, elmorzsolt könnycseppek. Szeretnénk, ha nézőink is részesülnének ezekből az élményekből. A ‘Mesterek az ÚJban’ egy beszélgetős műsor, az ÚJ Színház nagyszínpadán, évadonként néhány (három-négy) alkalommal. Szeretnénk, ha generációk találkozóhelye lenne a színpad és a nézőtér is. Két meghívottunk: egy idősebb színészkollega és egy fiatal zenekar. Egy moderátor beszélget mindkét féllel. Alapvetően az idősebb kollega élete, munkássága a téma, a zenekar pedig bizonyos pontokon eljátssza egy-egy dalát. A beszélgetés interaktív, a nézők is kérdezhetnek. A 27

műsor végén a két meghívott vendég egy közös meglepetés produkciót mutat be, amit előzetesen egyeztettek, lepróbáltak. Az eseményt archiválnánk és keresnénk a lehetőséget szponzorok bevonására. Elképzelt párosok: Törőcsik Mari + Ivan and the Parazol Udvaros Dorottya + Wellhello Cserhalmi György + Margaret Island #mesterekazujban Kötelező olvasmányok a színpadon Ennek a programnak a megvalósítására ifj. Vidnyánszky Attilát kérnénk fel: „Napjainkban nehéz beszélni bármilyen művészi áttörésről. A mi generációnk mindenben a szórakozás lehetőségét keresi. Az internetnek, a tévének sikerült elérni, hogy nagyjából azonos ízlés uralkodjon a világ nagy részén. Mi lettünk a „popcorn generáció”. Gyakran azt érzem, hogy ezeket a folyamatokat már mindenki tudomásul vette. Azt hiszem, komoly feladat színházba szoktatni egy olyan, most tizenéves generációt, amelyik videoklipeken és számítógépes játékokon nőtt fel. Kérdés az, hogy mennyire kell alkalmazkodnia a ma színházának a mai nézői igényekhez? Mit jelent „aktualizálni” egy darabot? A siker kulcsa a sok effekt, az öltönyfarmer, és a szleng stílus? Mennyire lehet ma komolyan venni azt, hogy a színháznak nevelő szerepe is lehet? Véleményem szerint ugyanolyan fontos az, „amit” tanítunk a diákoknak, mint az, „ahogyan” tanítjuk. A kötelező tanulmányok egy részét törvényszerűen elfelejtjük, de a hatás, az élmény, ahogy kapjuk, belénk ültetődik és velünk marad. Ma az iskolába járás a kötelező feladatok közé tartozik. Nem a tudás megszerzését, a világ megismerésének a lehetőségét jelenti. Minden kérdést feltesznek helyettünk, azokra könnyen választ találhatunk, nem szükséges már kimozdulni otthonról, nincs kellő igény társaságra, tanárra, vezetőre, példaképre. A 21. században megváltozott a tanulás fogalma, az iskola szerepe. Azt gondolom, a színháznak feladata felismerni ezt, foglalkozni kell ezzel a problémával és megpróbálni nem a saját generációjának előadásokat létrehozni, hanem belőlük kiindulni. 28

„Kötelező olvasmányok” – ez van minden irodalomfüzet elején. A mi feladatunk az volna, hogy a „kötelező”-t vágjuk le, és maradjon csak az „olvasmányok”. Kíváncsivá kell tenni a tanulókat. El kell érni, hogy a színház, az irodalom, és a kultúra az életük része legyen. Évről évre nagy kihívást jelentene egy olyan műsorterv kialakítása, ami tartalmazná azon iskolában tanult olvasmányok valamelyikét, amelyeket ritkábban alkalmaznak színpadra. Megpróbálni egy színházi tanterv keretein belül vezetni a próbákat, létrehozni az előadást. Diákok jelenlétében az olvasópróbától a bemutatóig. Megismertetni velük egy színpadra kerülő anyag életútját, annak részévé tenni őket, kikérni a véleményüket. Feladat volna ezt a színházi tantervet a tapasztalatok alapján kibővíteni és minél több diákhoz eljuttatni. Még nem alakult ki az a korszerűen fogyasztható színházi forma, amely meg tudná világítani milyen „szórakoztató” tud lenni például Homérosz Iliásza, vagy éppen milyen „aktuális” most Móricz Zsigmond bármelyik regénye. Újra kell értelmezni darabokat, kísérletezni velük, megpróbálni közelebb hozni őket úgy, hogy ne a „light-kultúra” részét alkossák. Gondoljunk bele, Móra Ferenc Kincskereső Kisködmön regényét Disney- és Pixar meséken felnőtt gyerekeknek kell adaptálni. Így például a Marvel és DC szuperhős filmekből tanulva, az igazi hősök szemén keresztül kellene létrehozni Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem vagy Gárdonyi Géza Egri Csillagok című klasszikusát.” (ifj. Vidnyánszky Attila) #kosz

STÚDIÓ Terveink szerint a Stúdió ÚJraindulna. Hasonlóan működne, mint az öt éve megszűnt képzés, továbbra is az ÚJ Színház színészei tanítanának. A Stúdiósok játszanának az előadásokban, ami nem feltétlenül statisztálás, a lényeg, hogy megismerjék a színház működését. Azon kívül, hogy ez részben felkészítés lenne az Egyetemre, de reményeink szerint a színházi háttérszakmák is találnának utánpótlást, ahogy régebben is volt. A Stúdió újraindítását Gosztonyi János tanár úr emlékének ajánlva Radnay Csillára bíznánk: “Volt szerencsém a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának színészképzésén belül együtt dolgozni Cserhalmi György osztályával egy 29

évig és így megtapasztaltam, hogy a tanítás felelőssége még annál is nagyobb, mint ami gondolatban először elriasztja az embert egy ilyen feladat elvállalásától. Úgy gondoltam és így gondolom most is, hogy elsősorban szabadon gondolkodó, szabadon ítélő és alkotó emberekké kell válniuk, mert egy színész sokkal több annál, minthogy eszközeiben, szakmai elméletben és gyakorlatban jól képzett, exhibíciójában és ambícióiban túlfejlett síró-nevető gép legyen. Természetesen elengedhetetlenek a szakmai ismeretek, de tapasztalataim szerint ez a torta legkisebb szelete. Ez az, amit lényegében bárki, akinek már volt dolga színpaddal, át tud adni. Rengeteg metodika áll a színésztanonc rendelkezésére, van orosz-, lengyel-, német-, stb. iskola és ezeknek ismerete rengeteg előnnyel járhat, mégis amikor III. Richárdot, Kurázsi mamát, Júliát, Ivanovot játszik a színész, senkit nem fog érdekelni a nézőtéren, hogy mennyire van tisztában a színházelmélettel. Egy dolog fogja érdekelni, jól játszik-e vagy sem. Ennek a kulcsa pedig véleményem szerint csak és kizárólag a játszó személy(ek) személyiségében rejlik. A mély önismeret, ember- és világismeret, a tapasztalatok szabad és merész használata és kifejezése, a differenciált gondolkodás tesznek egy színészt pótolhatatlanná. A színház és a színészet bizonyos mértékig az utánzás művészete, éppen ezért azt hiszem, azt kell először — minél sokszínűbben — megmutatnunk, mi az, amit leképezni próbálunk. Ezek a dolgok nem taníthatók, ezek irányok, utak, amikre ráterelhetjük a fiatalokat (hogy aztán jól lehagyjanak bennünket.) Mi az, ami tanítható? Minden, ami megsegíti a szabad alakulást, fejlődést. Itt nyeri vissza a jelentőségét az elméleti ismeret, a színpadi ismeretek, a beszéd, a mozgás, az ének, a színészmesterség, a társművészetek és művészek ismerete, bármi, ami inspirálhatja a kifejezést, mintegy motorként a kíváncsisághoz, a saját út, saját hang megtalálásához. Rendkívül szerencsésnek tartom, ha egy stúdióképzés egy működő színház falain belül folyik, mert a stúdiósok így átfogó képet alkothatnak az intézmény komplexitásáról. Fontosnak tartom még a társművészetek szerepét, mindenképp szorgalmaznám a különböző művészeti képzésekkel való együttműködést, a zenészekkel, képzőművészekkel, filmes tanulókkal, irodalmárokkal, bölcsészekkel való találkozást. Az oktatás minél sokszínűbb, annál ideálisabb, a különböző színház- és világlátású emberek, oktatók bevonása ezért alapvető jelentőséggel bír. Elsősorban természetesen a színház 30

művészeire számítanék, de mindenképp forszíroznám a találkozást a művészeti (és hangsúlyosan nem csak színházi) élet máshová kötődő tagjaival is, alkalomszerűen vagy kurzus formájában. Érdekesek lennének a nem kimondottan hagyományos tanár-tantárgy párosítások. Az ÚJ Színház stúdiójának számos színészt és színházi szakembert köszönhetünk Bánfalvi Esztertől Mészáros Béláig, vagy Nagy Dániel Viktortól Zsigmond Emőkéig. Úgy hiszem, hogy a ÚJ Stúdió feltámasztásával egy olyan generáció szakmai oktatásában vehetnénk részt, amely fontos és szükséges változásokat eszközölhet majd a jövőben, közös színházi életünkben.” (Radnay Csilla)

BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI SZAKMAI KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TERVE Pályakezdők bemutatkozása A pályakezdés a színész-szakmában más szakmákhoz hasonlóan nem egyszerű. Felgyorsult az élet, folyamatos versenyhelyzet van. A színművészeti egyetemeken (Budapest, Kaposvár) a diákok „védett helyen” vannak munkalehetőségek szempontjából. Az osztályfőnökök igyekeznek gyakorlatra kiajánlani színészhallgatóikat. Szerencsére színházaink élnek ezzel a lehetőséggel, sőt van hogy egész osztályok tanulhatják a szakmát közvetlen közelről. (Nemzeti Színház, Vörösmarty Színház) A diploma után azonban nem magától értetődő az elhelyezkedés. A pályakezdő fiatalok ilyenkor nem ülnek ölbe tett kézzel, hanem cselekednek. Az elmúlt években több műhely, társulat is alakult (HOPPart, KOMA, -011- Alkotócsoport, K2 Színház, stb.), egyrészt a beszűkült munkalehetőségek, másrészt az új irányok keresése és az együttgondolkozás miatt. A pályázók közül többen ott voltunk ilyen műhelyek születésénél és tudjuk, hogy milyen nehéz a megmutatkozás. Nem elég a lelkesedés, kell egy hely, infrastruktúra, egy első lehetőség. Ez nem mindenkinek adatik meg. Az ÚJ Színház amellett, hogy lehetőséget adna gyakorlatos színinövendékeknek, a TITÁNium Színházi Szemle támogatóihoz 31

csatlakozva helyet biztosítana diplomás színészeknek vagy alakuló csoportoknak a bemutatkozásra.

Függetlenek Úgy látjuk, hogy az elmúlt években a hazai független szcéna a kulturális élet gyűlölt és szeretett fekete báránya lett. A kulturális kormányzatok eddig hol jobban, hol kevésbé érezték fontosnak a színházi élet ezen részének támogatását. Természetesen megindokolható, hogy a függetlenek támogatása ne közpénzekből történjen, hiszen az a mecenatúra vagy közösségi finanszírozás dolga lenne. Ez sok nyugat-európai országban így működik, ahol kialakult hagyománya van ezeknek és létezik egy erős, fizetőképes középosztály, amely kultúrára tudja költeni a megtakarításait. De amíg ez nincs így hazánkban, addig az is fontos szempont, hogy a magyar kultúra részeként a sporthoz, egészségügyhöz, oktatáshoz, tudományhoz, zenéhez hasonlóan a színházi élet ezen szegmense is támogatást kapjon. Aki felelősen gondolkodik, tudja, hogy kultúrába fektetni a legkifizetődőbb. Hosszútávon ez a kis ország a kultúra által tud a legversenyképesebbé válni. Az, hogy a kulturális kormányzat egyáltalán támogatja a független szcénát, egyenesen hungarikum. Arra bíztatnánk az illetékeseket, hogy még több energiával és anyagi ráfordítással tegyék ezt. Hiszen belegondoltunk-e valaha, mennyi mindent köszönhetünk a független szcénának? Az alulról jövő, friss, színháztörténeti jelentőségű kezdeményezések mindig megújították színházi életünket. A 25. Színház, az Egyetemi Színpad levegője életre keltette a legendás Kaposvári Színházat, a Szolnoki Színházat, majd a Katona József Színház megalakulásával „mainstream”-mé tette a friss gondolatokat. Halász Péter munkássága szintén újítólag hatott. Az elmúlt húsz évben elsősorban a független társulatok reprezentálták a magyar színházi életet fontos nemzetközi fesztiválokon, nem a kőszínházak. A Vidnyánszky Attila által vezetett Beregszászi Társulat, a Schilling Árpád vezette Krétakör, Pintér Béla és Társulata, a Stúdió „K” Fodor

32

Tamással, vagy Frenák Pál Társulata, Horváth Csaba Forte Társulata és még sorolhatnánk. Közülük sokan vitték tovább gondolkodásukat és tapasztalataikat a kőszínházi létbe. Ez a megújulás a magyar színház érdeke és kötelessége. Bár a pályázati kiírás szerint az ÚJ Színháznak nem feladata foglalkozni a függetlenekkel, mi mégis — mivel ezer szállal kötődünk a szcénához — folyamatosan keresnénk az együttműködési lehetőségeket.

Fesztiválok Úgy gondoljuk, hogy nem a fesztiválszereplések vagy díjak határozzák meg egy színház minőségét, létjogosultságát, hiszen nem ritka eset, hogy egy sokszorosan díjazott előadás hidegen hagyja az átlagnézőt. Előadásainkkal ettől függetlenül szeretnénk reprezentálni színházunk munkáját a hazai kulturális fesztiválokon (Művészetek Völgye, Ördögkatlan, stb.), valamint a magyar színházkultúra népszerűsítése érdekében keresnénk a kapcsolatot nemzetközi fesztiválokkal.

Külföldi rendezők Egy társulat számára az esetek nagy többségében újítólag hat, ha külföldi rendező keze alatt dolgozhatnak. A „külső szem” új dolgokat hívhat elő egy színészből, új utakra vezetheti a társulatot, más technikákkal, színházi kultúrákkal ismerkedhet meg. Hiszen a színházi alkotómunka folyamatos tanulás, megújulás. Egy ilyen találkozás tapasztalataink szerint akkor egészséges, ha már van egy erős, szinte kialakult társulat. Ezért — nemzetközi kapcsolatainkat bevetve — azt szeretnénk elérni, hogy harmadik évadunk elejétől külföldi rendezők is dolgozzanak a társulattal. Törekednénk arra, hogy a próbafolyamatokat megelőzően pár napos workshop keretében ismerkedhessen az adott rendező és a társulat. Hosszútávon az a célunk, hogy nemzetközi színtérről is a fiatal rendezőtehetségeket tudjuk meghívni, akiknek ismert magyar színdarabokat ajánlanánk. Például Örkény István: Tóték, Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, vagy Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. 33

A „külső szem” elve a magyar drámák esetében szintén érvényesül. Egyes drámáink mondhatjuk, hogy évszázados viták kereszttüzében állnak, pedig azok nem tehetnek semmiről, csak megírták őket. Egy előítéletektől, meggyőződésektől, beidegződésektől mentes „külső szem” azonban az adott színdarab új színeit, jelentésrétegeit hívná elő.

Kiállítások Tematikus összművészeti kiállítás: A 2017/18-as évadtól kezdve a színházi évad megnyitásának napján az adott évad tematikáját mutatjuk be egy összművészeti kiállítás keretein belül: festmény, szobor, videó-installációk, zene, performance, stb. A kiállítást felkért képzőművészek készítenék és az első bemutatóig lenne megtekinthető. Premier kiállítás: A premierek estéjén, az előadás alatt kerül ki egy kiállítás, amely a próbafolyamatban résztvevő alkotók műveiből áll: rajzok, fotók, installációk, videók, amik kifejezik a próbafolyamat hangulatát. A kiállítás az utolsó szünet után kerül ki, meglepetésként a színházteremből kijövő nézőknek. Az anyag gyorsan kirakható és beszedhető. A premiert követő két előadáson látható még.

Koncert Az Óbudai Danubia Zenekarral évadonként egy kiemelt eseményhez kötődő komolyzenei koncertet szerveznénk, amely illeszkedne az évad aktuális tematikájához és több korosztályt tudna megszólítani.

ALKOTÓTÁRSAK, EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK

34

Az alábbi munkatársakra, partnerekre számítunk nyertes pályázat esetén 2017. február 1-től. A szándéknyilatkozataikat mellékeltük. ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

Mátyássy Bence, művészeti vezető Hegedűs Judit, gazdasági vezető Zsótér Sándor, rendező ifj. Vidnyánszky Attila, színész, rendező Vecsei H. Miklós, színész, író Kovács Adrián, zeneszerző Radnay Csilla, színész, Stúdió-felelős Geréb Zsófia, rendező Pass Andrea, író, rendező Polgár Csaba, rendező Óbudai Danubia Zenekar

35

GAZDASÁGI STRATÉGIA és ÜZEMELTETÉSI PROGRAM (Hegedűs Judit) “Soha ne költsd el előbb a pénzed mielőtt még megkerested volna.” (Thomas Jefferson) A fenti mondat jól tükrözi az Új Színház Nonprofit Kft. 2017-2022 közötti gazdálkodására vonatkozó alapvető elképzeléseinket. Sokan és sokszor leírták, hogy a gazdasági év és a színházi évad eltérése miatt nehéz a színházak gazdálkodásának tervezése. Az évad műsorterve már az adott naptári év tavaszán - nyarának elején meghirdetésre kerül, ugyanakkor a következő év — amelyben az évad második felére hirdetett bemutatók is készülnek — üzleti tervéhez szükséges információk jó esetben is csak a következő év elején, tavaszán állnak rendelkezésre (pl. az adott évi jegybevétel összege, amely a következő év Tao támogatásának alapját képezi). Gazdasági terveink elkészítésekor ezeken felül is még számtalan konkrét kérdéssel kerültünk szembe. A 2016/17-es évad a színház honlapja szerint már meghirdetésre került, azonban nem tudjuk, hogy a 2017-re tervezett bemutatók alkotóival, közreműködőivel a szerződtetések már lezajlottak-e? A színház meglévő szerződései a működtetés vagy akár a művészeti területet érintően milyen időtartamra, milyen tartalommal kerültek megkötésre, a meglévő munkaszerződések milyen időtartamra szólnak, adott munkakörön belül ki mivel foglalkozik, és még lehetne folytatni a kérdések sorát, amelyekre azonban nem tudunk válaszolni, így a bizonytalansági tényezőkkel számolnunk kell nyertes pályázatunk esetén. Mindezek tükrében gazdasági tervünkben nem a konkrét számok, hanem inkább az irányok, törekvések és azok megvalósítását szolgáló tervek mutatják céljainkat, elképzeléseinket, amelyek megvalósítását az adott gazdasági helyzet (2017. év eleji gazdasági állapot) megsegíti, vagy esetleg az első időszakban a tervezettnél nagyobb kompromisszumokat követel tőlünk.

36

Azonban azt gondoljuk, hogy minden körülmények között fontos, hogy a meglévő és tervezhető bevételeinkhez alakítsuk kiadásainkat. Vannak területek, ahol a kiadások csökkentése — a jelenleg érvényben lévő szerződésektől függetlenül is csak hosszabb idő alatt valósítható meg, vannak, ahol rövid távon, de csak egyszeri nagyobb ráfordításokkal. És vannak, amelyekre rövid idő alatt is nagyobb hatással tudunk lenni pl. új produkciók létrehozási és játszási költségei. Ahogy a legtöbb gazdasági tervben is szerepel — hiszen mi más is lehetne —, alapvető célunk a bevételek növelése és a meglévő források minél hatékonyabb felhasználásának megvalósítása mind a működtetés területén, mind pedig a művészeti programok esetében.

BEVÉTELEK Fenntartói támogatás A pályázati kiírás alapján a 2017-2022 közötti időszakra a 2016-os támogatás nagyságrendjével kell tervezni. Sajnálatos módon ez a tervben szereplő összeg az elmúlt évek legalacsonyabb támogatási összege (hiszen míg 2012-ben a fenntartótól kapott támogatás még 410.397 eFt volt, addig a 2016-ra elfogadott üzleti tervben csak 310.200 eFt szerepel, (közel 25%-os csökkenés) vagyis a gazdasági tervünk elkészítésekor ezzel az összeggel számolunk az adott időszakra. A tulajdonosi támogatás összege a színházak esetében a bevételek alapját képezi. Fontos, hiszen ha sarkítva fogalmaznánk, akkor ez az a bevétel, amely biztos a működés tervezésekor, vagyis ez biztosítja a gazdálkodás alapját, erre építve lehet tervezni. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a támogatás összegének állandósítása mellett a költségek (művészeti és működési), ahogy az elmúlt időszakban is, várhatóan emelkedni fognak, vagyis a támogatás reálértéken egyre kevesebb lesz.

37

Az elképzeléseink megvalósítása érdekében az említett állandó összegű fenntartói támogatás mellett a többi bevételünket folyamatosan növelni kell, vagyis terveink szerint a támogatás aránya az összbevételen belül folyamatosan csökken és a terveink megvalósításához szükséges további bevételeket nekünk kell megteremteni, azaz növelni kell a jegybevételeket, az egyéb bevételeket (pl. bérbeadás, épület hasznosítás, stb.) Kiemelten fontos lesz a hazai, nemzetközi támogatások igénybevétele, a Tao-s támogatások mellett a szponzori támogatások növelése. Egyéb támogatás Bízunk benne, hogy a fenntartó által biztosított támogatáson felül, a Fővárosi Önkormányzat konkrét felújítási-, épület-megóvási-, vagy költségmegtakarítást biztosító beruházások megvalósítására, vagy konkrét programsorozatok létrehozására más rendelkezésére álló keretekből a további támogatás biztosítása érdekében mindent megtesz. Természetesen a kiírásra kerülő pályázati lehetőségeket igyekszünk maximálisan kihasználni, és bízunk benne, hogy terveinket az NKA és a pályázatokat kiíró testületek is majd támogatásra méltónak találják. Jegybevétel Az elkövetkező években a jegybevétel növelésének minden lehetséges eszközével szeretnénk élni. Tervezzük a nagyszínpadi előadások arányának növelését az előadásokon belül, a látogatottság és nézőszám emelését. A második-harmadik évadban a jegy-és bérletárak emelését terveznénk, és nem utolsó sorban a vendégjátékaink számának növelésével az abból származó forgalmazási bevételek növelését is. Mondhatjuk, hogy a jegybevétel kétszeresen is fontos a bevételek növelése érdekében, hiszen az adott évi jegybevétel az alapja a következő évben igénybe vehető Tao-támogatásnak is. A rendelkezésünkre álló információk alapján, úgy véljük, hogy vannak még lehetőségek a látogatottság és nézőszám növelésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy vezető- vagy koncepcióváltás esetén a jegybevételek az első időszakban általában csökkennek, azonban reményeink szerint az általunk összeállított műsorterv a mostani látogatók mellé visszanyeri a korábban az ÚJ Színházat látogatók 38

táborát, sőt a pályázati ciklus második felére már az eddig még az ÚJ Színházat nem ismerő, akár életkoruk, akár színházlátogatási szokásaik miatt eddig azt elkerülő nézőket is sikerül megnyernünk és rendszeres látogatóinkká tenni. Mindezen célokat szolgálja az is, hogy az első időszakban jelentős jegyés bérletár emelést nem tervezünk, azonban az újonnan bemutatásra kerülő előadások esetében azt gondoljuk, hogy már ezzel is tervezhetünk. Ugyanis a tervezett produkcióink reményeink szerint a magasabb fizetőképességgel rendelkezők számára is vonzó, és „menő” lesz, így a magasabb jegyárakat is meg akarják majd fizetni. Természetesen a jelenleg is alkalmazott kedvezményeket áttekintve szeretnénk olyan kedvezményes formákat megtalálni, amelyekkel a kisebb bevétellel rendelkezők számára is elérhetővé válnak előadásaink. Ideális állapot az lenne, ha a jegyár megállapítása önköltség-számítás alapján történhetne, vagyis a jegyekből befolyó bevételek fedeznék legalább a produkciók létrehozásának és játszásának költségeit, sőt ideálisabb esetben még a működtetési költségeket is, de sajnos ez még nem vált valóra. Jelenleg a jegyárak megállapítása becsült érték, többek között a fizetőképes kereslet és más színházak árainak figyelembevételével is kerül megállapításra. Középtávon törekszünk arra, hogy az egy este nettó közvetlen költségeit (vendégművészek tiszteletdíja, fogyókellékek, jogdíjak, stb.) fedezze az adott este nettó jegybevétele. Szeretnénk az eddigieknél magasabb bevételeket realizálni az előadásaink színházból való kimozdítása révén is. Ebben az esetben nem csak a hagyományos hazai és külföldi vendégjátékokra gondolunk, hanem terveink szerint igyekszünk felvenni a kapcsolatot a különböző fesztiválszervezőkkel. Olyan fesztiválokat is szeretnénk megszólítani, ahol már most is vannak rendszeresen előadások és olyanokat is, ahol még erre nem volt példa. Ezáltal, a bevételeink növelése mellett, eddig talán színházban még nem, vagy nem rendszeresen járó fiatal közönségrétegekhez is eljuthatunk. 39

TAO támogatás Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIC. törvényhez kapcsolódva, 2009. október 28. óta az előadó-művészeti szervezetek támogatói társasági adókedvezményt vehetnek igénybe. Az Európai Bizottság N 464/2009. számú határozatával működő program hatálya 2015. december 31-én lejárt, azonban a Kormány a 440/2015 (XII.28) Korm. rendeletével a kedvezmények 2020. december 31-ig érvényben maradnak. Ennek alapján a regisztrált előadó-művészeti szervezeteknek, így az ÚJ Színháznak is, az előző évi nettó jegybevételének 80%-áig a társasági adó fizetésére kötelezett társaságok kétféle módon nyújthatnak támogatást a fizetendő társasági adójuk terhére, amelyek után további kedvezményeket is érvényesíthetnek: 1. adókedvezmény formájában, amelynek során a felek között létrejövő szerződés tartalmazza a támogatás és a hozzá kapcsolódó kiegészítő támogatás összegét, és folyósításának határidejét, 2. adófelajánlással, amelynek során a támogatást a megfizetett adóból az adóhatóság utalja a kedvezményezett számára, a meghatározott igazolásokat követően, a rendeletben előírt határidőn belül. Az így befolyó támogatás az előadó-művészeti szervezetek működésének igen fontos pillére. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez egy „adható” támogatás, vagyis nincs rá garancia, hogy az így befogadható támogatásokat az adott szervezetek meg is tudják szerezni, vagy arra, hogy a támogatások az adott gazdasági évben kerülnek átutalásra. Ezekért a támogatásokért is hatalmas küzdelem zajlik, főleg hogy a sportszervezetek is igénybe vehetnek támogatást a társasági adókból, azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezek megszerzése, ha nehezen is, de megvalósítható. A bevezetett adójóváírás révén pedig akár arra is lehetőség van, hogy a korábban szinte csak decemberben befolyó támogatás már a tárgyév II. negyedévében is megjelenjen a

40

bankszámlán, ami az előadó-művészeti szervezetek jelentkező likviditási problémáira is segítséget nyújthat.

évközben

A Tao támogatás bevezetésével az előadó-művészeti szervezetek jelentős részénél csökkentek a fenntartói támogatások, így jelen gazdasági terv esetében is fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a tavalyi évben „meghosszabbított határidő” 2021-ig van érvényben. Hogy az azt követő években is lesz-e erre lehetőség, vélhetően csak évek múlva derül ki. (Mi a teljes pályázati időszakra számolunk ezzel a bevétellel. Úgy véljük és reméljük, ha ez meg is szűnik, a kieső összeg pótlására más formában, de talál megoldást az állam, illetve a fenntartó.) A Tao támogatási rendszer bevezetése egyrészt megkönnyítette az előadó-művészeti szervezetek gazdálkodását, ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezen támogatási forma mellett erősen visszaesett a vállalatok, multinacionális cégek, sőt a magánszemélyek támogatási kedve is. Aki teheti inkább a további adókedvezményt is biztosító ún. Tao támogatást nyújtja, mintsem, hogy akár emellett, vagy akár ehelyett adózott jövedelméből nyújtson támogatást. Biztató lehet, hogy az üzleti kommunikációban határozottan kimutatható trend, hogy a szolgáltató, vagy termelő szervezet és célcsoportjai közötti bizalmi kapcsolat megteremtésére kerül a hangsúly. Erre nyújt lehetőséget a kultúra és ezen belül a színház is. A színház támogatása révén így lehetősége van saját termékeiről, szolgáltatásairól pozitív képet kialakítani a potenciális vásárlóinak. Így reményeink szerint az általunk tervezett, a fiatal és ifjúsági korosztálynak hangsúlyosan szóló előadásaink, programjaink tartalma és magas színvonala révén az ezt a korosztályt is célzó multinacionális vállaltok megnyerhetők lesznek az együttműködésre. Egyéb bevételek A színház alapvető feladatainak és céljainak szem előtt tartásával, fontos a színház mint épület, a benne létrejövő előadások okozta lehetőségek kihasználása. A helyszín és a piac adta lehetőségek (pl. a színház, vagy egyes részeinek bérbeadása, előadásokkal összekapcsolt céges rendezvények, stb.) révén szeretnénk a céljaink megvalósításához további forrásokat szerezni. 41

KIADÁSOK Ahogy azt korábban is írtuk, a bevételek növelése mellett fontos a jelenlegi kiadások és hozzá tartozó szerződések átvizsgálásával, a költségek csökkentési lehetőségeinek feltárása, hogy a művészeti céljaink megvalósítása mellé egy hatékonyan, és ha lehet olcsóbban, de stabilan működő háttér kerüljön kialakításra. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a jogszerűen megkötött és érvényes szerződéseket, amelyek akár hosszú távra is meghatározhatják egyes területek működését, tiszteletben tartjuk, de a felülvizsgálatuk lehetőségét fenntartjuk. Olyan intézményt szeretnénk megvalósítani, amely megfelel a jogszabályi környezetnek, amely átlátható és ellenőrizhető, amely megfelelő rugalmassággal bír és így megfelel a színházi működésből adódó „rendszertelenségnek”, ahol a dolgozók érzik, hogy munkájukra szükség van, akik számára biztosítani tudjuk a megfelelő munkakörülményeket, ahová a dolgozók örömmel és büszkeséggel jönnek dolgozni, ami fejlődési lehetőséget biztosít, ahol mindig történik valami jó, ahol jó lenni. Hiszen ahol a dolgozók jól érzik magukat, ott a nézők is csak jól érezhetik magukat. Épület Ahogy a rendelkezésre álló anyagokból kiderült, az elmúlt években biztosított támogatások lehetőséget nyújtottak az épület, illetve a benne lévő technikai felszerelések fejlesztésére. Reményeink szerint, nyertes pályázatunk esetén ez a folyamat nem szakad meg és — ha apró lépésekben is — lehetőségünk lesz egy korszerűbb és megfelelő technikai felszerelésekkel ellátott színház megvalósítására. Ezen a területen különösen fontos a meglévő szerződések, munkakörök felülvizsgálata, hiszen ezen kiadások jelentős része az előadások és bemutatók számától függetlenül létező költségek. Művészeti kiadások A költségvetések készítésének egyik alapvető feladata, hogy a bevételek és ún. állandó költségek mellett meghatározásra kerüljön a művészeti feladatokra — bemutatók létrehozására, előadások- és egyéb programok megvalósítására — fordítható keret. Ezen keret ismeretében szárnyalhat a művészeti vezetés és tervezheti a tervezett bemutatókat 42

a rájuk fordítható összegeket, és ezek ismeretében tervezhető egy-egy bemutatott előadás játszási költsége. Mindezek után, már csak egy feladat van hátra — a gazdálkodás oldaláról nézve — hogy szigorúan be kell tartani, be kell tartatni a költségvetési kereteket. Tudomásul kell venni, hogy egy-egy produkció esetében adott plusz forrás a következő produkciók kereteit csökkenti. A műsorterv kialakításánál a művészeti vezetésnek, a szervezési osztálynak és a PR- és marketing tevékenységért felelős vezetőnek is szorosan együtt kell működnie. Csak a különböző területek jól átgondolt, összefogott és összehangolt munkája eredményezhet sikeres évadokat. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY Az eddigi tapasztalataink szerint a vezetőváltások ezen a területen jelentik a legnagyobb bizonytalanságot az új vezető és a színházban dolgozók számára is. Az új vezetőnek nehéz véleményt mondania a jelenlegi struktúráról, az egyes területeken dolgozók munkájáról, hiszen nem ismeri pontosan az adott munkaköröket, az adott területeken kialakult munkamegosztást. Ki miben jó, ki miben gyengébb esetleg, ki képes és szeretne a korábbi munkájánál többet, esetleg mást is magára vállalni, ki elégedett a jelenlegi munkakörével, ki nem, és lehetne még folytatni. Ez egy több éve az adott intézményt vezető számára is nehéz feladatot jelent, hát még egy pályázó számára. Természetesen van elképzelésünk a hatékonyan működő színház struktúrájáról, azonban ezen a területen nem célravezető előzetesen „kőbe vésett” véleményt megfogalmazni. Egy intézmény szervezeti működését, a benne részt vevők munkáját, a közöttük lévő munkamegosztást csak az együtt dolgozás, együtt gondolkodás során lehet igazán megismerni, arról és a benne dolgozókról felelősségteljes véleményt mondani. Fontos, hogy olyan dolgozók legyenek, olyan struktúrát alakítsunk ki együtt, amely segíti a műsortervek megvalósítását. A 2017-2022-ig tartó üzleti tervünk a kötelező mellékletek között, külön oldalon található.

43

BEFEJEZÉS Egy generáció képviselőiként szeretnénk megpályázni az ÚJ Színház vezetői posztját. Egy energiától duzzadó, friss, dolgozni akaró csapat toporog az ajtók előtt, bebocsájtásra várva. Sokan közülünk bizonyították már a tehetségüket szobákban, pincékben, köztereken és egyes színpadok deszkáin is, igen. De most egy kőszínházban szeretnénk megmutatni magunkat, élni akarunk a felkínált lehetőséggel. Nagyképűek vagyunk? Egoisták? Annak tűnünk? Nem vagyunk azok! Tiszteljük a múltat. A színházi kultúránkat. A mestereket, akiktől mindent tanultunk. Tátott szájjal figyeljük őket. Ezt a szakmát csak tőlük lehet megtanulni. A gesztusokból, a sztorikból, a hagyományokból. Tiszteljük a kellékeseket, a fodrászokat, a műszakot, a hangosztályt, fényországot, a büféseket, a kritikusokat, a portásokat, egyszóval a színházért dolgozókat. Mert egy csapat vagyunk! Egy a célunk: jó színházat csinálni a nézőknek, akikért mindez történik. A tisztelet mellett azonban jogunk és kötelességünk gondolkodni, kérdéseket föltenni, vitatkozni. Megkérdőjelezni a mestereket. Mert valaha ezt tették ők is a mestereikkel, és velünk is ezt fogják tenni az utánunk jövők. Ne a mesterek mondják meg, hogy mit gondoljunk vagy mit kéne gondolnunk. Egy kőszínházba „bevéve” magunkat a színházi élet fősodrában is meg tudnánk osztani azon gondolatainkat, amelyekre szüksége van a színháznak a fejlődése érdekében. A mi ötleteinken keresztül a mesterek is új impulzusokat kaphatnak. Így a tudásáramlás oda-vissza működik, mert tőlünk is lehet tanulni. Mit lehet tőlünk tanulni? A fiatalságot, a színház iránti rajongást, a naivitást, a szerelmet, az őszinteséget, ami idővel kikophat az emberből. A csapat fontosságát. Ha visszagondolunk, a Főiskolán csapatként kellett működni. A színházban is csapatként kell működni, ami nem mindig sikerül. A színházi világ egészében is csapatként kell működni, ami szinte soha nem sikerül. Térjünk vissza az alapokhoz!

44

Értetlenül állunk olyan dolgok előtt, mint: Ilyen Társaság, olyan Társaság. Ilyen ideológia, olyan ideológia. Ilyen oldal, olyan oldal. Ilyen szín, olyan szín. És sorolhatnánk... Mi történik itt emberek? Érzékeljük, hogy nem egyszerű ezeket megbeszélni. Érzékeljük, hogy sok a sértettség minden irányban. Érzékeljük, hogy nehéz felülemelkedni az ideológiai vitákon. Lehet, hogy túl naivak vagyunk és túl egyszerűen véleményezünk kibeszéletlen múltbeli történéseket, amik a szüleinkkel és a nagyszüleinkkel történtek meg. Szeretnénk kimaradni ebből! Mi csak dolgozni szeretnénk! Olyan színházat képzeltünk magunknak, ahol sok különböző vélemény, politikai nézet megfér egymás mellett. Ahol felül tudunk emelkedni az ideológiai különbségeken. Ahol megfér egymás mellett fekete és fehér. Ahol tiszteli egymást heteró és meleg. Ahol elfogadja egymást vallásos és ateista. Ahol a nő nem kevesebb a férfinál. Ahol nem számít szélsőségnek, ha szeretem a hazámat, az anyanyelvemet, a kultúránkat. Ahol nem számít szélsőségnek, ha szeretem a másmilyent, az idegent, a más kultúrákat. Ahol az emberek felelősséget vállalnak a döntéseikért. Ahol a szakmai szempontok számítanak. Olyan alapállítások ezek, amelyeknek természetesnek kéne lenniük. Sajnos nem azok. Szeretnénk tiszta lappal indulni egy kőszínházban, ahol a múlt tisztelete mellett a mi elképzeléseink szerint alakíthatjuk a jövőt!

45

Az ÚJ Színház 5 éves üzleti terve 2017-től (Tóth Péter pályázatának melléklete) 2017. év terv

2018. év terv

2019. év terv

2020. év terv

2021. év terv

A

Összes bevétel (I.+II.+III.+IV.)

526 700,0

544 300,0

550 100,0

559 500,0

563 200,0

I.

402 200,0 310 200,0 20 000,0 72 000,0 114 000,0 92 000,0

408 800,0 310 200,0 25 000,0 73 600,0 122 000,0 95 000,0

411 200,0 310 200,0 25 000,0 76 000,0 127 400,0 98 000,0

413 600,0 310 200,0 25 000,0 78 400,0 129 400,0 100 000,0

415 200,0 310 200,0 25 000,0 80 000,0 129 500,0 100 000,0

14 000,0

17 000,0

17 000,0

17 000,0

17 000,0

III. IV.

Támogatások Fenntartói támogatás Pályázati támogatás TAO támogatás Értékesítés nettó árbevétele Jegybevétel Közhasznú tev. Saját bevétele (előadások értékesítése) Büfé üzemeltetés Vállakozási tev. Egyéb bevétele Egyéb bevétel Pénzügyi műveletek bevétele

2 000,0 6 000,0 9 000,0 1 500,0

2 000,0 8 000,0 12 000,0 1 500,0

2 400,0 10 000,0 10 000,0 1 500,0

2 400,0 10 000,0 15 000,0 1 500,0

2 500,0 10 000,0 17 000,0 1 500,0

B.

Összes kiadás (V.+VI.+VII.+VIII.)

526 000,0

543 500,0

549 000,0

558 000,0

562 000,0

V. VI VII. VIII.

Anyagjellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítás

170 000,0 333 000,0 18 000,0 5 000,0

185 000,0 335 000,0 18 000,0 5 500,0

187 000,0 338 000,0 18 000,0 6 000,0

195 000,0 339 000,0 18 000,0 6 000,0

198 000,0 340 000,0 18 000,0 6 000,0

C.

EREDMÉNY (A-B)

700,0

800,0

1 100,0

1 500,0

1 200,0

II.

TÓTH PÉTER – szakmai önéletrajz született: Budapest, 1979. május 4. lakcím: 2451 ERCSI Panoráma utca 17. telefon: 06-30-9916674, e-mail: [email protected] Tanulmányok, végzettség 1996-1997 Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola – Garabonciás Színjátszó Kör 1997 Érettségi – Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest (kémia-biológia tagozat) 1997-1999 a Székely Gábor vezette ÚJ Színház Stúdiója. Tanáraim voltak többek között: Györgyfalvay Katalin, Gosztonyi János, Magyar Éva. Dolgoztam többek között Novák Eszterrel, Ács Jánossal. 2002-2006 Diploma – Eszterházy Károly Főiskola, Eger (művelődésszervező-film szak) Szakmai tevékenység 1999-2002: Bárka Színház. Kellékes, majd rendezőasszisztens és ügyelő, majd a színpadi munkatársak tárvezetője voltam. Dolgoztam többek között Bérczes Lászlóval, Tim Carroll-lal, Mohácsi Jánossal, Keszég Lászlóval. Színházi szerepeim 2002-ig: Lipitlotty (Karnyóné – r.: Farkas Ágnes, Garabonciás Színjátszó Kör) Angyal (Angyal szállt le Babilonba – r.: Dulay László, ÚJ Színház) Munkatárs (Előhívás – r.: Bérczes László, Bárka Színház) Jenő (A vészmadár – r.: Mohácsi János, Bárka Színház) 2002-2007: Krétakör Színház. Rendezőasszisztens voltam Schilling Árpád mellett (HazámHazám, Siráj, Mizantróp, FEKETEország, hamlet.ws), Zsótér Sándor mellett (Peer Gynt, Bánk-bán – ebben Myska bán szerepét is alakítottam) és Wulf Twiehaus mellett (A hideg gyermek – ebben 2003. őszétől átvettem Katona László szerepét), és művészeti titkár. 2007-2008: Maladype Színház. Rendezőasszisztens voltam (Leonce és Léna, r.: Balázs Zoltán) és művészeti titkár. 2008-2009 között szabadúszó rendezőasszisztens voltam a következő előadásokban: Mobil – r.: Baksa Imre Vassza Zseleznova/A kivétel és a szabály, Nemzeti Színház – r.: Zsótér Sándor Homburg herceg, Örkény István Színház – r.: Dömötör András 2009. januárjától a Szputnyik Hajózási Társaság tagja lettem. Rendezőasszisztens voltam (Bérháztörténetek – r.: Bodó Viktor; ReHab – r.: Bodó Viktor, Terecske – r.: Kovács Dániel) és művészeti titkár. 2009. májusától a Szputnyik Nonprofit Kft. ügyvezetője lettem. Az ügyvezetői feladatok mellett a Kft. gazdálkodása, az éves működési és egyéb pályázatok beadása és elszámolása, a tervezés, valamint a vendégjátékok és az itthoni- és külföldi koprodukciók lebonyolítása is feladatom volt. Miután sem gazdasági osztályunk, sem titkárságunk nem volt, szinte valamennyi adminisztratív feladatot is én láttam el, valamint a műsorrendek kialakítását és az egyeztetést is intéztem.

1

Produkciós vezetőként a következő előadások létrehozásában dolgoztam: Kockavető – r.: Bodó Viktor; Élnek, mint a disznók – r.: Göttinger Pál; Törmelékek – r.: Bodó-CzukorDömötör-Kárpáti; Antigoné – r.: Gigor Attila; Rosencrantz és Guildenstern halott – r.: Gigor Attila; Majdnem – r.: Czukor Balázs; Social error – r.: Bodó Viktor; Kottavető – r.: Polgár Csaba (Szputnyik-HOPPart-Átrium koprodukció); Szociopoly – r.: Fábián Gábor; Reflex – r.: Kovács D. Dániel; Párnaember – r.: Radnai Márk; Leselkedők – r.: Boross Martin; akezdetvége – r.: Kovács D. Dániel; Baal – r.: Kovács D. Dániel; A heilbronni Katica – r.: Kovács D. Dániel Külsősként eközben rendezőasszisztens voltam a következő előadásokban: nőNYUGAT – r.: Mácsai Pál (Örkény-Thália koprodukció); Liliomfi – r.: Mohácsi János (Örkény Színház); Merlin, avagy Isten, Haza, Család – r.: Polgár Csaba (Örkény-HOPPart koprodukció) Színházi szerepeim 2009-2015 között: Simone (Terecske – r.: Kovács Dániel, Szputnyik-Zsámbék koprodukció) Betz (Válasszunk párt! – r.: Polgár Csaba – HOPPart-Neuköllner Oper, Berlin koprodukció) Portás (Das Ballhaus – r.: Bodó Viktor – Szputnyik-Schauspielhaus Graz koprodukció) Sörtn Garbarek (Vinnai-Bodó: Motel – r.: Bodó Viktor - Szputnyik-Graz koprodukció) Pista (Alázatos szolgája – SZFE vizsga-rövidfilm – r.: Wrochna Marcell) 2015. áprilisától a Szputnyik Hajózási Társaság – mint Társulat – megszűnését követően a Mentőcsónak Egység alkotócsapat üzemeltetője lett a SZPUTNYIK Nonprofit Kft. (ennek jogutódja 2016. júniusától a THEA Theatre Entertainment & Art Nonprofit Kft.) Én maradtam az ügyvezető. 2015. augusztusától az Örkény István Színház tagjaként rendezőasszisztens (Köd utánam – r.: Mohácsi János; Mese az igazságtételről avagy A hét szamuráj – r.: Polgár Csaba; Az ügynök halála – r.: Mácsai Pál) és az Ifjúsági Részleg és Alkotóműhely (IRAM) munkatársa is lettem. Díjak, elismerések 1997 Berzsenyi Közösségért Díj 2000 “Mesterember-díj” – Bárka Színház 2001 “Mesterember-díj” – Bárka Színház Készségek, képességek • Angol nyelv társalgási szintű ismerete • Felhasználó szintű számítógépes ismeretek • Problémamegoldó- és szervezői készség • Jó kommunikációs képesség

2

MÁTYÁSSY BENCE - szakmai önéletrajz Született: Budapest, 1981. február 19. Lakcím: 1014 BUDAPEST Bécsikapu tér 8. Tanulmányok: 1987-1988 Általános Iskola, Nemesgulács 1988-1992 Bárdos Lajos Ének-zenei Általános Iskola, Tapolca 1988-1992 Járdányi Pál Zeneiskola, Tapolca – gordonka 1992-1995 Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Budapest 1993-1995 Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Budapest – jazz szak – dob 1995-2000 Városmajori Gimnázium, rajz-ének szak 2001-2003 Új Színház Stúdió - osztályfőnök: Nagy Mari 2003-2007 Színház- és Filmművészeti Egyetem, zenés-színész szak osztályfőnökök: Ascher Tamás, Novák Eszter. tanárok: Selmeczi György, Zsótér Sándor, Ladányi Andrea Szakmai tevékenység: 2007 HOPPart Társulat, alapító tag 2008-tól a Nemzeti Színház társulatának tagja 2015 Nemzetiszínháztörténeti Vetélkedő – zsűritag, promóciós videók gyártása 2015-től a MASZK Országos Színészegyesület igazgatósági tagja Színházi munkák színészként: - Pán Péter (Vígszínház, 2006) r: Méhes László, sz: Pán Péter - Varázsfuvola (HOPPart Társulat, 2007) r: Novák Eszter, Ascher Tamás, sz: Monostatos - Halálkemény (HOPPart Társulat, 2007) r: Társulat, sz: Kemény János - K.mama (HOPPart Társulat - SZFE, 2007) r: Zsótér Sándor, sz: Fejő - Tovább is van… (HOPPart – Nemzeti Színház, 2007) r: Harangi Mária, sz: Erasmus Spiker - Hermann csatája (HOPPart Társulat, 2008) r: Polgár Csaba, sz: Hermann - Vassza Zseleznova/Kivétel és a szabály (Nemzeti, 2008) r: Zsótér S., sz: Zseleznov/Kuli - János Vitéz (Nemzeti Színház, 2009) r: Alföldi Róbert, sz: Kukorica Jancsi - Bánk Bán Junior (Nemzeti Színház, 2009) r: Alföldi Róbert, sz: Ottó - Atália (Nemzeti Színház, 2009) r: Valló Péter, sz: Joás - Eljövök érted (HOPPart Társulat, 2010) r: Máthé Zsolt sz: Károly - Mein Kampf (Nemzeti Színház, 2010) r: Rába Roland, sz: Hitler - Chicago (HOPPart Társulat, 2010) r: Zsótér Sándor, sz: Roxie Hart - Három nővér (Nemzeti Színház, 2010) r: Andrei Serban, sz: Tuzenbach - Magyar ünnep (Nemzeti Színház, 2010) r: Alföldi Róbert, sz: Gábor Palcsi - Az ember tragédiája (Nemzeti Színház, 2011) r: Alföldi Róbert, sz: sok - Egyszer élünk (Nemzeti Színház, 2011) r: Mohácsi János, sz: Bacskády Lóránt - A fösvény (Nemzeti Színház, 2011) r: Rába Roland, sz: Valere - A tanítónő (Nemzeti Színház, 2012) r: Novák Eszter, sz: Szolgabíró - Hamlet (Nemzeti Színház, 2012) r: Alföldi Róbert, sz: Horatio - A velencei kalmár (Nemzeti Színház, 2013) r: Mohácsi János, sz: Lorenzo - Háry János (Erkel Színház, 2013) r: Vidnyánszky Attila, sz: Kodály Zoltán - Katonák (Orlai Produkció, 2014) r: Mátyássy Bence, sz: Ördög - Boldogságlabirintus (Nemzeti Színház, 2014) r: Galambos Péter, sz: Rimbaud - Operett (Nemzeti Színház, 2014) r: Andzej Bubien, sz: Csirkefogó - Szentivánéji álom (Nemzeti Színház, 2014) r: David Doiashvili, sz: Demetrius - Brand (Nemzeti Színház, 2015) r: Zsótér Sándor, sz: Einar - Hair (Orlai Produkció, 2015) r: Mohácsi János, sz: Claude 1

- Száll a kakukk fészkére (Orlai Produkció, 2015) r: Znamenák István, sz: Harding/Scanlon - Szindbád (Nemzeti Színház, 2015) r: Vidnyánszky Attila, sz: Igazgató - Galilei Élete (Nemzeti Színház, 2016) r: Zsótér Sándor, sz: Kurátor Színházi munkák rendezőként: Prokofjev: Péter és a farkas / Stravinsky: A katona története (felolvasószínház gyerekeknek) - Nemzeti Színház, Nagyszínpad, 2011 KATONÁK – Hunyady Sándor: Bakaruhában / Stravinsky: A katona története Az Orlai Produkciós Iroda és a Tavaszi Fesztivál közös produkciója - Thália Színház, 2014 Filmszerepek: - Rohatt dolog (kisjátékfilm, 2002) r: Mátyássy Áron, sz: Ricsi - Rinaldo (játékfilm, 2002) r: Tóth Tamás, sz: Aladár - Kontroll (játékfilm, 2003) r: Antal Nimród, sz: Gyalogkakukk - Mínusz (kisjátékfilm, 2006) r: Mátyássy Áron - „Egy” (játékfilm, 2007) r: Pater Sparrow, sz: Fiatal ügynök - Örök harag (TV-film, 2007) r: Bollók Csaba, sz: Ádám – Utolér (játékfilm, 2010) r: Dyga Zsombor, sz: Orvos - Legyőzhetetlenek (TV-film, 2012) r: Madarász Isti, sz: Tomi – Egynyári kaland (sorozat, 2015) r: Dyga Zsombor, sz: Máté – Befaltuk az életet (kisjátékfilm, 2016) r: Orosz Dániel, sz: Benjámin Társalgási szintű nyelvismeret: német, angol, olasz. Házas, két gyermek apja.

2