Újra tavasz van. Gyermekév tavasza. Bimbókat fakasztó, szir. om-bontogató, vándormadarak visszatérését ünneplő tavasz. Lám,

Bevezető

Újra tavasz van. Gyermekév tavasza. B i m b ók a t fakasztó,

szi-

r om - b o n t o g a t ó , vándormadarak visszatérését ünneplő tavasz. Lám, ti is visszatértetek gyerekek. Vissza a Csallóközbe, taréjú szántás" pici birodalmiba,

a városba,

a "fekete

amely a következő

napokban az öröm, a játék városa lesz. M egelevenednek újra a bá bok, a mesék hősei,

itt lesz Lúdas M atyi, Nyilas M isi,

tündérek,

törpék megálmodott történetei, mind-mind valósággá vállnak általa tok. Négy éve kezdődött. Négy éve kezdte szárnyait bontogatni ez a fesztivál. Túl négy év tapasztalatá n, immár bizton mondhatjuk, legyőztük a szárnybontogatás nehézségeit,

ügyetlenségét,

és a Du-

namenti Tavasz országos hírű rendezvénnyé izmosodott. J ó volt látni, ahogy évről-évre sokasodtak pártfogóink. J ó volt magunkénak tudni a biztonságérzetet: hátországunk,

nem veszhet el a kultúránk,

hiszen van

és e hátország szorgalmas munkásai éppen a g y e r e k e k ,

akik minden bizonnyal a mi jövőbe vetett hitünk megtestesítői lesz nek. Hiszünk,

hogy a IV. Dunamenti Tavasz, méltó ünnepe, fóruma

lesz a játéknak,

az anyanyelvnek,

kultúránk ápolásának,

továbbfej

lesztésének. Az idén "ujjoncokat" köszönthet a fesztivál közönsége. E l s őíz ben szerepelnek D u naszerdahelyen az országos vers- és prózamondó verseny I.-III. kategóriájának résztvevői. irodalmi színpadokkal,

A bábosokkal,

és színjátszócsoportokkal együtt,

ők is sok örömet szereznek ma jd a szakembereknek,

gyermek bizonyára

s a közönségnek

egyaránt. Munkára fel tehát, hiszen a z odaadó , tartalmas munka biztosan meghozza gyümölcsét.

A szereplőknek sok sikert, a közönségnek kel-

lemes élményt k ívánunk. E v . č .bl.854/79/OOS.

A szerkesztőbizottság

A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A BRATISLAVAI NÉPMŰVELÉSI INTÉZETTEL,

A DUNASZERDAHELYI JÁRÁSI ÉS VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁGGAL

A JÁRÁSI NÉPMŰVELÉSI KÖZPONTTAL I V •DUNAMENTI TAVSZ néven Dunaszerdahelyen,

a Városi Művelődési Házban

1979.május 3-7-e k ö zött

m e g r e n d e z i

a csehszlovákiai bábjátszó együttesek,

iskolai kisszínpadok,

színjátszó csoportok, valamint a vers- és prózamondók országos versenyét. Műsor 1979. m á jus 3 - csütörtök a F asizmus áldozatai emlékművének megkoszo -

9.30 órakor

rúzása. 10.oo órakor

a verseny ünnepi megnyitása / énekkar, 2 vers/

10.30 órakor

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig - a / d i óspatonyi iskolai színjátszó csoport előadása

14.oo órakor

Illyés Gyula:

Tűvétevők - a naszvadi általános

iskola és művelődési központ színjátszó csoportjának előadása 17.oo órakor

Vadnay Dezső: A táncos csizma - mesejáték-

-

a szenc i általános

iskola Ifjú Gárda színjátszó

csoportjának előadása Minden nap értékelés

20.oo- 22.30

1979. m á jus 4 - péntek 8,00

órakor

-

Pedagógiai bábjáték - Szeminárium pedagógusok, bábegyüttes vezetők részére

11.30 órakor

A bábjátszó együttesek versenye Andersen:

Pirinyóka - a tornal jai Galagonya

előadása Hattyúlány - mari népmese - a komáromi Napsugár előadása Gaál Ida: A színes és színtelen világ - a dunaszerdahelyi Pipitér előadása Sánta Mária- A három kismalac és a farkasa tardoskeddi V a d r ó zsa előadása 14.45 órakor

Kiállítás - megnyitó

15.oo órakor

Hárs László: Mesélj magadnak- a deáki általános iskola Ú j Hajtás színjátszó csoportjának előadása

e v . č .bl.678/79-OOS

-

1 8 .oo órakor

órakor

1979. m á jus 5

11 . 3o

órakor

-

- Móricz Zsigmond - L údas Matyi - a rozsnyói általános

20 .oo

2

iskola színjátszó csoportjának előadása

- Értékelés

szombat, - Az általános iskolák vers- és prózamondóinak országos versenye a Városi Művelődési Ház mozihelyiségében

10 .oo

órakor

- a bábjátszó együttesek versenyének folytatása - Andersen: Borsó-hercegnő - a gútai pitypang előadása - Cirklová:

Cini rendet csinál - az ekecsi

Micimackó előadása - Marták K a t a l i n : - Erdőn, mezőn, réten át - a dunaszerdahelyi Százszorszép előadása - Egyszer egy királyfi— népballada- a kassai Délibáb előadása

15 .00

órakor

- Alojz Čobej: Pionírnyár- a dunaszerdahelyi Május 1 téri szlovák tannyelvű általános iskola színjátszó csoportjának vendégjátéka

16.30

órakor

- A vers- és prózamondók versenyének kiértékelése és díjkiosztás a Városi Művelődési Há z mozihelyi ségében

1 8.00 órakor

- A Hajdúhadházi Gyermekszínpad vendégjátéka

20.00

- Értékelés - Tábortűz

-

22.30

1979. m á jus 6 10 . oo órakor

vasárnap - A kisszínpadok versenye György Éva:

30. születésnap - a pelsőci Napsugár

előadása - Poór János- Időfa - a rimaszombati általános iskoiskola együttesének előadása

ev.č .bl.677/79-OOS

-

3

-

- Trevalecz L á s z l ó - Gyere velünk Grabócra - a szécs én kei KAI " NAPRAFORGÓ " előadása - Szitási Etel- Kukkantó - a légi Május előadása

14.00

órakor - Lázár Ervin: Peti és az oroszlánok- a felsőpatonyi

17.00 órakor - A kisszínpadok versenyének folytatása Simkó Tibor

••

általános iskola színjátszó csoportjának előadása

- Hajnaltól alkonyig - az izsai általános iskola együttesének előadása - Szikhart Z s u z s a :

I d őfa

- az alistáli Napsugár

előadása - Szobiné K erekes Eszter:

Süss fel napocska - a

nagycétényi általános iskola együttesének előadása. 20.00 - 2 2 . 3o

Hajdúhadházi vendégegyüttes fellépése Kiértékelés

1 97 9.május 7 - hétfő 10.00 órakor - Díszünnepség— értékelés,

oklevelek átadása

A kiállítás nyitvatartási ideje naponta 10.oo órától 19.oo óráig

Ev. č .bl.676/79-OOS

A tornal jai KA GALAGONYA bábegyüttesének előadása 1 9 7 9 . május 4-én 11.30 órakor Andersen: P

I R I N Y Ó K A

Rendezte: B e n k ó Pálné Veres Zoltánné Szereplők Moravcsík Mária Fodor Magda Kovács Júlia Ruszó Júlia Kovács Vera Lőrincz Angéla Kokavec Zsuzsa Pánka Ági Breznaník Róbert Koreny Zoltán Galicz Edit Technikai munkatársak:

Süttö Sándorné Barcziné Kovács Magda

ev.č .bl. 482/79 00S

Komáromi I I . lakótelepi KA NAPSUGÁR bábegyü ttesének előadása 1 9 7 9 . május 4-én 11.30 órakor

H A T T Y Ú

L Á NY

mari népmese

Rendezte:

Szép Erzsébet Szereplők Hrabovsky Péter Szép Mónika Szép Gábor F ü l öp Erika Weselovszky Judit Bartalos Éva Keszán Éva Fétrás Adrianna Varga Erika Nagy Adrianna Perczel Erika Makai Erika Héder Katalin Gunda Erzsébet Mlinkovics Róbert

ev.č .bl. 481/79 OOS

Tardoskeddi KA VADRÓZSA bábegyüttesének előadása

1979. május 4-én 11.30 órakor

Sánta Mária:

a

Rendezte:

h

Á r o m

K I S M A L A C

Sánta Mária

Szereplők

Vincze Mária Bédi Ildikó Sánta Ildikó Kele László Ruzsik László Szabó Gabriella Csernák Mária Bédi Erzsébet


É S

A

F A R K A S

A Deáki Kilencéves Alapiskola Ú J HAJTÁS színjátszó csoportjának előadása 1 9 7 9 . május 4-én 15.oo órakor Hárs László: M E S É L J

M A G A D N A K

Rendezte: Marcel Kornélia Szereplők Buci

Száz É va

M a m a , a mam ája

Grédi Mária

Pirók Zsuzsi, hét éves

Takács Mária

Öregember

Vanya Gyula

Közértes

Pataki Róbert

Oroszlán

Futó Oszkár

Piros autó

Merva József

Óriás

Varga Márta

Óvodások:

Ili

Szabó Mónika

Vili

Kolozsi Lajos

Lili

Beszédes Mária

Gyuri

Hajdú Zsolt

Vasorrú bába

Kozák Mónika

Holdkirály

Mészáros Lívia

Nap

Szabó Gabriella

Csillagok

Forró Júlia V á c z lav Mária Szabó L í d ia Néma Adrianna

Felhők

Kolozsi Ilona Varga Éva Serédi Ágnes Ürge M ária

Közlekedési eszközök.

Smida Ferenc Varga Katalin Kolozsi Mária Smeja Melinda Pataki Éva Száz Mária


A Gútai Kilencéves Alapiskola PITYPANG bábegyü ttesének előadása 1979. május 5-én lO.oo órakor Andersen: B O R S Ó H E R C E G N Ő Rendezte: B a gytáné Kürthy Katalin

Szereplők Máté István Balázs Edit D omján Róbert Kiss Erzsébet Szépe Nándor Csizmadia Ildikó Lengyel István F orró Zsuzsa Kiss Tibor Balázs Edit Babicz Ferenc Nagy Katalin

ev . č .bl. 478/ 79 OOS

AZ Ekecsi Kilencéves Alapiskola MICIMACKÓ bábegyüttesének előadása 1979. május 5-én 10.oo órakor

Cirklova: C I N I

Rendezte:

R E N D E T

C S I N Á L

Németh Ilona Szereplők Berényi József Lipóti Tibor Kovács Judit Kovács Erzsébet Kéri Ivetta Vendégh Piroska

ev.č .bl. 477/79 0 OS

A Dunaszerdahelyi Vajanský utcai KA SZÁZSZORSZÉP bábegyüttesének előadása 1 9 7 9 . május 5-én 10.oo órakor

Marták Katalin: E R D Ő N ,

M E Z Ő N,

R É T E N

Rendezte: Marták Katalin Bulajcsik Rozália Pápay Ilona Szereplők Angyal Piroska Bergmann Andrea Benkovics Erzsébet Borbély Márta B o r áros Mária B ódis Mónika Czajlik Ágota Gútay Magdolna Horváth Erzsébet Ignoták Mónika Kopecsny Anikó Kuczmann Ildikó Kulcsár Jutka Lelkes Mónika Lovas Mária Marták Jutka Nagy Ivetta Németh Krisztina Németh Rozália Nagy Andrea Nagy Mária Szabó Ildikó Varga Angelika ev.č .bl. 476/79 OOS

Á T

A Kassai KA DÉLIBÁB bábegyüttes előadása 1979. május 5-én 10.oo órakor

E G Y S Z E R

E G Y

K I R Á L Y F I

népballada Rendezte: Wechsler Mária Szereplők Balázs Attila Gágyor Beáta Zsóry Jutka Szeles László Zsigmond Mónika Éliás Enikő Parderák Erzsébet Tar nó czy Ildikó Kanócz Pál Abosy András Kohut N óra Mislav Edith Németh Szilvia Péndi Borbála


A D i óspatonyi Kilencéves Alapiskola színjátszó csoportjának előadása 1979. május 3-án 10.30 órakor Móricz Zsigmond:

L É G Y Rendezte:

J Ó

M I N D H A L Á L I G

Hurka Katalin Szereplők

Bella

Mátis Andrea

Viola

Szabó Eleonóra

Nyilas Misi

Kovács Mihály

Valkay tanár

Tánczos Csaba

Böszörményi

Kucsera Sándor

Diák

Fegyveres Péter

Orczy

Lábodi Sándor

S ándor

Gálffy Győző

Diák

Heller Péter

Andrási

Királyi Tibor

Sanyi

Varga József

Török Ilonka

Gálffy Adél

Török néni

Sín Ildikó

Török János

Anda Lajos

Cigány

Parr József

Lisznay szobafőnök

Andrásik Miroslav

Igazgató

Lelkes Géza

Pedellus

Lelkes Károly

G y é r e s ,tanár

Lelkes Attila

Zene

Burszki Erzsébet

Technikai munkatársak

Brányik Piroska Gálffy Piroska


A Szenei Kilencéves Alapiskola IGJÚ G ÁRDA színjátszó csoportjá nak előadása 1979. május 3-án

17.00 Vadnay Dezső: T A Á N C O S

Rendezte:

C S I Z M A

Csuka Gyuláné Szereplők

R ö csöge Mátyás, földesúr

Hamerlík Zsolt

Mindentudó varga

Pomsár István

Jani,

Schavel Péter

suszterinas

Miska,

segéd

Hoksa István

Delej király

Pomichal István

Királylány

Mecner Terézia

Kázmér,

Huszár Zsolt

íródeák

M á l é Tóbiás, hajdú

Hollósy Attila

Mari,

Balogh Szilvia

cselédlány

Örzse asszony

Takács Éva

Táncmester

Szimondel Róbert

Fölakáj

Proházka József

Szobalány

Neszméry Katalin

Skót herceg

Gábris István

Spanyol lovag

Jánosovits Tibor

Lengyel gróf

Farkas Zoltán

Tiroli gróf

Baricza László

Technikai munkatársak

Racskó Zoltánné Polák Imréné Szkurák Renáta


órakor

A Naszvadi Kilencéves Alapiskola és Művelődési Központ színját szó csoportjának előadása 1979. május 3-án

14.00

órakor

Illyés Gyula: T Ű V É T E V Ő K

Rendezte:

id. Fekete Zoltán

Szereplők Narrátor

Fekete Zoltán

Gazda

Takács Zoltán

Gazdáné

Brányik Rozália

Menyasszony

Babicz Ildikó

Vargalegény

Szabó Gyula

Örömanya

Maráz Márta

Örömapa

Paluska Dániel

Vőlegény

Mlinkovics József

Szolgáló

Molnár Edit

Kis szolgáló

Lalák Erika

I. vénasszony

Polgár Gizella

II. vénasszony

Csontos Ludmilla

I. násznagy

Csontos Viktor

II. násznagy

Gál Gyula

Szakácsné

Gerhát Erzsébet

Násznép

Nemes Angéla Furuglás János Pupák Mária Keszi Eleonóra Csuport János Moravcsík Zoltán

Citerások

Maráz Gizella Maráz Mária Vizsgyák Alena


i

A Szécsénkei Kilencéves Alapiskola irodalmi színpadának előadása 1979. május 6-án 10.oo órakor

Trevalecz László: G Y E R E

Rendezte:

V E L Ü N K

G R A B Ó C R A

Trevalecz László

Szereplők Celleng Ottó Ciglan Judit Cseri Ágnes Csernus Magdolna Halkó Márta Hrasko Erika Koncz Tibor Koncz Zsuzsanna Molnár Magdolna Naszvadi Mária Oroszlány Mária Szatmári Ágota Török Csilla Villant Erika Technikai munkatársak:

1. Abelovszky Mária 2. K ošuth Lajosné 3. Záhorsky István

Ev.č .bl.473/79 OOS

A Rozsnyói Kilencéves Alapiskola "Törekvés" Irodalmi színpadának előadása 1 9 7 9 .május 4-én I 8.00 órakor Móricz Z s i g m o n d : L Ú D A S Rendezte:

M A T Y I

Zabari Béla, Kl ob išnik Jaroslavné,

Zabari Béláné

Szereplők Döbrögi

Badin Adám L ú Fabo Tibor das Matyi Borzy Béla Ulbrik Laura Éva Hiczér Ágnes Anyó Mátyás Gyula K o b ak Laczó Béla , Bíró Hajdú György László Szabó Lóránt Kisbíro Répássy Mariann Ferke Erdélyi Géza Szakács Voda Zoltán Vá sá rbí ró Czintel István V á r o s b íro Zsoldos János Favágó nép Bokros Gábor S imon Róbert K ónya Zoltán Prímás Siratóasszonyok Borsodi Ibolya Bernáth Mónika Várady Katalin Bacsó Éva Tamás Enikő Balogh Adrienn Orbán Szilvia Csefifo Ildikó Vénasszony Várady Mónika Táncosok Szanyi Borbála Rusznyák Éva Katrenics Gabriella Klobusník M ária Tisza Eleonóra Árusok, nép Kamarás Anikó , Soltész Ildikó

E v .č .bl.467/79 OOS

Technikai munkatársak: Varga András Kristóf Ernő György Béla Máté Dénes Gazsik M i lan Vig László Burszky Béla Kelecsényi Attila Szernai Lajosné Gyöngyös Lászloné Csunyocska Arpádné

Az Izsai Kilencéves Alapiskola "Petőfi Sándor"

irodalmi

színpadának előadása 1 9 7 9 .május 6-án 17.oo órakor

Simkó Tibor: H A J N A L T Ó L

A L K O N Y I G

Szereplők Bátori Sára György Lajos Hajtman János Izsák Enikő Izsák Erika Kinczer Judit Kinczer Hajnalka Koczka Andrea Koczka Szilvia Németh Tibor Mester Angelika Papp Katalin Szabados Zsuzsanna Varga Mária Verbőczi Anasztázia Pronik Tünde Varga Lajos

Rendezte: Varga Mária

E v . č .bl.470/79 OOS

Az Alistáli Kilencéves Alapiskola "Napsugár"

irodalmi

színpadának előadása 1 9 7 9 .május 6-án 17.oo órakor Szikhart Zsuzsa

I D Ő F A Rendezte:

Szikhart Zsuzsa Szereplők Nagy Ágota Écsi Ivett Ilka Ilona Écsi Erika Kristóf Magda Czucz Adrianna Écsi Judit Szikhart Lajos Bíró Tamás Szabó Alfréd Bartalos Attila Kosár Dezső András

E v.č .bl.469/79 OOS

A Nagycétényi Kilencéves Alapiskola "Cétényke" irodalmi színpadának előadása 1 9 7 9 .május 6-án 17.oo órakor

Szob iné Kerekes Eszter S Ü S S

F E L

N A P

Rendezte: Pócsik Bélán é, Varga Lenke Szereplők Hajdú Adrianna J ócsik Tamás Mészáros Eleonóra Motesiczky Gábor Presinszky Éva Ravasz Mária Szabó Ottó Száraz Péter Szládecsek Jarka Szőke Albert Szőke Attila S z őke Valéria Sáfár Edit

Ev . č .b1.468/79 OOS

A Légi Kilencéves Alapiskola "Május” irodalmi színpadának

előadása 1979.május 6-án 10. oo órakor Szitási Etel K U K K A N T Ó Rendezte:

Szitási Etel

Szereplők Szitási Zsolt Bindics József Csölle Marian Stergerics László Szászi Tamás Szászi Bernadetta Sipos Zsuzsa Tóth Elvira Takács Mária Csörgei Zsuzsa Sipos Márta Takács Lívia Csölle Júlia

Ev.č .bl.471/79 OOS

A Rimaszombati Kilencéves Alapiskola irodalmi színpadának

előadása 1979. május 6-án 10.oo órakor Poór János: I D Ő F A R e n d e z t e : Csomós B a r n áné Szereplők Simon Lívia Csendes Andrea Földi Andrea Nagy Ágnes Nagy Erika Ivanics Éva Jónás Erika Kovács Mária Habán Erzsébet Simon Katalin Szabó Mónika Zsóri Ilona Törköly Zsuzsanna Lenner Egon Lipták Andrea Rácz Mária Bogdán János

ev.č.bl. 474/79 OOS

WEÖRES SÁNDOR TAVASZKÖSZÖNTŐ

Sándor napján megszakad a tél József napján eltűnik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog, aki él. Már közhírré szétdoboltatik: minden kislány férjhez adatik, szőkék legelébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék.

NAPSUGÁR A LEVEGŐBEN

KÉK HAJNAL Kék a hajnal, kék,

Napsugár a levegőben,

harmat hinti még.

tündököl a rét,

Éledező tarka mező

kincseit az ifjú tavasz

tavaszi csokra szép !

bőven önti szét.

Kék fönn az ég !

Szántogatók dala száll,

Kék fönn az ég !

égig evez a madár,

Tavaszi szellő fújja hátunk,

mézillatú libegéssel

ragyog a kikelet, örül a lég !

közeleg a nyár.

Nóta,meg ne állj,

Fényes idő lelke jár,

szállj te, szállj te, szállj !

belepezsdül a határ,

Fütty kanyarul, arc kipirul,

lengjünk, mint a harang nyelve,

szapora móka vár !

énekelve már !

Zeng, zsong a

táj !

Zeng, zsong a táj ! Viola-kedvünk, szöcske lábunk, röpül a cinege, dalol a száj !

Ev.č .bl.670/79/00S.

Mészáros Károly

Gyermekszáj avagy vázlatok az élet megismeréséhez

1. /A kulcs/ Az előszobában leveted a cipődet,

papucsba bújsz,

nézel. Feleséged kulcsa ledobva a telefon mellé. Nem, itthon.

A gyerek,

és körülő nem lehet

igen a gyerek.

A konyhaasztal fölé hajol és rajzol vagy ír. Elvesztette megint a kulcsot,

ezen a tavaszon már a harmadikat.

Az anyjáéval

jött be. Odaállsz fölé. - Rajzolsz ? - kérdezed. - Rajzolok - válaszolja. H áz vagy hegycsúcs ? Nem igazodsz el a rajzon. M o st m e g kellene szidnod, kiabálni vele: hogy hova tette megint az eszét stb.

A kulcs nem lehet olyan fontos, mint az a

rajz. Majd megmondod az anyjának, hogy alaposan megszidtad. M e g é r d e m l i , mert a kulcs,

az kulcs,

azzal ajtókat lehet nyitni,

s amennyiben nincs kulcs,

nem le h et ajtókat ny itni.

Becsoszogsz a másik szobába. Dolgozni szeretnél, megfogalmazni néhány gondolatot, megfogni az elrohanó időt. Mire megleled a papírt, tollat, megszólal a telefon. - Miért engedted le a gyereket ilyen piszkosan? - hallod a fe leséged

ingerült hangját.

- Nem engedtem. Itt volt... M á r nincs a lakásban.

Az asztalon a széttépett rajzlap.

Elrohant. Valami nem sikerült neki. Eszedbe

jutnak a te széttépett papírjaid. Legszívesebben te is

elrohannál. De te már fegyelmezed magad,

önuralkodsz. Ő még szabad.

Illetve: - Tudod, hogy megint elvesztette a kulcsot ? - Tudom - mondom-, csináltatok újat.

Ev.č .bl.856/79/OOS

alaposan megszidtam miatta, Majd holnap

2. /A pulzus/ Filmet nézünk a televízióban. aludni,

úgysem aludna.

A gyerek is. Hiába küldenénk

Azzal nvugta tjuk magunkat, hogy én nemré

giben olvastam egy tanulmányban,

hogy erőszakkal nem lehet aludni

küldeni a gyereket. Egész éjszaka nyugtalan lenne. Majd elalszik a filmen. Nem aludt el. Csak én bóbikoltam,

lógattam a fejem. Mit te

gyek, ha nem tudnak lekötni a bűnügyi filmek. A film után még dolgoztam,

illetve az í r ógép fölött munkát

mímeltem. Bejött a gyerek. Ránézek,

szeme kerek,

eleven, M ég a film bű

völetében él. Miért nem megy aludni ? Most dühösen rá kellene szól ni,

elzavarni, de vársz. Nem ok nélkül állt ide melléd. - Apuka - kezdi -, apuka, hogy tudja meg a bácsi abból, h a

megfogja a lány kezét,

hogy meghalt ?

- M i c s o d a? Hogyan ? - Igen,

a bácsi m e gfogta a lány kezét,

és a zt mondta, hogy

meghalt. Ja,

igen,

a film. Mégiscsak el kellene küldeni aludni a gye

reket a filmközvetítések előtt. Ho l n a p t ól nem nézhet filmet,

ha

tározod el. - Tudod - kezdesz körülményes magyarázatba-, a kezeden van egy ér, azt kell megfogni. Azt mondják,

itt a csuklódon,

Az orvosok is azt teszik.

hogy pulzust m érnek. M érik az ember pulzusát.

lüktetését érezni,

tudod.

Az ér

Amíg azt érezni, addig mondhatjuk,

hogy

él. A lánynak már biztosan nem vert a pulzusa. Hm. Kissé nehéz ez a dolog,

ezzel a pulzussal. De a gyerek e-

légedett. Elmegy. Kisvártatva befut a szobába: - Apuka,

apuka,

én élek! - kiáltja látható örömmel.

S f o g j a , szorítja csuklóján az eret.

Mészáros Károly

E v .č .bl.957/79/OOS.

A szép szó ünnepe

Kulturális fesztiváljaink közül a Jókai napok és a Dunam enti Tavasz a kifejezés konkrét értelmében is a szép szó, a helyes magyar beszéd ünnepei is. A fesztiválok ünnepek, fölkészülés,

a rájuk való

az egész évi munka pedig a szép magyar beszédért va-

ló mindennapi küzdelem, hatványozottan így van ez a gyermekszín játszók,

bábosok és irodalmi színpadok esetében. Olyan küzdelem

ez, melyre nyelvünk tisztaságának megőrzése

érdekében nagyon

nagy szükségünk van. M e rt - hadd figyelmeztessünk itt a fesztiválon is erre nyelvünk tisztaságára sok veszély leselkedik.

Szépen magyarul be

szélni nem könnyű teljes értékű anyanyelvi környezetben sem,

ott

ahol minden beszédbeli megnyilvánulásunk anyanyelvünkön történik, tehát a nemzet természetes nyelvi k ö z e gében.

A nemzetiségi kör

nyezetben élők beszédét nagyon sok negatív hatás éri. Ily en többek között az idegen nyelv hatása ami nem lebecsülendő tényező. Nem csa k a szlovák szavak és kifejezések magyar beszédünkben való gyakori használatára gondolok, hanem a szlovák ny elv kiejtési sza bályainkra anyanyelvi beszédünkben v a l ó érvényesítésére is, külö nösen a zöngésség és zöngétl enség maradéktalan érvény esítésében, bizonyos hangok /a,

e, ch/ teljes é r t ékű ejtésében,

latok szabályos érvényesítésében.

a hangkapcso

A hely es kiejtés szabályainak

érvényesítését nagyban gátolja a nyelvjárásos ejtés is. A nyelvjárásos beszéd a maga eredeti környezetében természetesen nem ki fogásolható,

ám bizonyos helyzetekben,

bizonyos "beszé környezet-

ben" csak a helyes magyar kiéjtés'szabályaihoz iga zodó igényes köznyelv az elfogadható.

A nyelvi igény es ség hiánya is, mely na-

g y on sok esetben a nemzeti közösség iránti közömbösségből fakad, a veszély ek között említhető. Soroljuk hát föl feladatainkat most ennek a fesztiválnak a z ürügyén is. /Ezek a feladatok elsősorban a pedagógusok feladatai./ A legfontosabb felada t a nyelvi igényesség kialakítása tanulóink ban, az anyanyelv szépségeinek fölismertetése, annak megszerettetése.

Ez állandó és minden pedagógusra és felnőt

tre egyaránt kötelező feladat.

E v . č .bl.858/79/00S.

és ezen keresztül

-

2

A gyakorlati feladatok - melyek első sorban a magyar szakos ra és a csoportokkal foglalkozó pedagógusokra vonatkoznak - a helyes kiejtés szabályainak megismertetése és főleg nagy türelmet igénylő gyakorlása. T a l á n nem tű nik ünneprontásnak, hogy épp ennek a fesztiválnak, melyet a szép szó ünnepének neveztünk,

ürügyén csupán a hibákról és

feladatokról beszéltünk. Tettük ezt azért, hogy a kedves ünnepünk az évente megismétlődő Dunamenti Tavasz mindig igényesebb, nyesebb legyen.

KOVÁCS László

E v .č .b l .35S/79/OOS.

eredmé

A Fesztiválon szereplő csoportokról

P ipitér - Dunaszerdahely

Az együttes 1976 szeptemberében alakult.

Az együttes létszá-

ma 16 tanuló. Az első m ű sorszámunk a " Csákvári csacsi " című, népi játék ból összeállított bábjelenet volt. Ezzel a m ű sorszámmal szerepel tünk az első Dunamenti Tavaszon. A második m ű sorszám u n k b an Osváth Erzsébet - Sapkakaland című m e s e j á t é k át dolgoztuk fel.

A II. Dunamenti Tavaszon a bábok és a

díszletek képzőművészeti kivitelezéséért diplomot kaptunk. Az 1977/73-as iskolai évben új oldalról mutatkoztunk be. Ze nére dolgoztuk fel a " Tündérszép Ilona

" című mesejátékot. Nagy

elismerést és tetszést aratott úgy a közönség, mint a szakemberek között. Első helyezést értünk el a járási,

a kerületi és a III.

Dunamenti Tavasz seregszemléjén. Meghívást kaptunk a martini

"Scenická žatva " seregszemléjére.

Az egész ország és külföldi bá bszakemberek előtt mutatkozhattunk be, ahol elismeréssel vélekedtek munkánkról.

Gaál Ida

P ITYPANG - KOLÁROVO

Bábcsoportunk 1975-ben alakult. K e z d őlétszámunk hat tanuló ból állott.

A gyerekei

nagy lelkesedéssel dolgoztak. Többnyire

a helybeli óvodákban léptünk fel. 1976-ban jelentkeztünk a járási népművelési osztály által rendezett seregszemlére. Nem vártunk díjat, helyezést, hiszen első ízben szerepeltünk G ú t án kívül.

A k o m áromi szereplés a r r a szolgált

hogy tanuljunk. Egy kerámia faliképet kaptunk emlékül,

E v .č .b l .360/79/0 0 S .

amely talán

2

-

még mindig a legbecsesebb a sok értékesebb trófea között, hiszen ez volt az első tárgyi jutalom,

amit a csoport

szerepléséért

kapott. A járási seregszemle után sorra

kaptuk a meghívásokat a kör-

nyező falvak iskoláiból. Első ízben Keszegfalun vendégszerepeltünk. Maradandó élményt jelentett számunkra látni az óvodások csodálkozó tekintetét, hallani az előadás után elhangzott sok kérdést, a kiváncsiskodók m o s o l y g ó arcát,

látni

amikor a paraván mögött kipróbál

hatták a bábukat. 1977-ben a Tábortűz írt rólunk. tíz főre növekedett. Kesztyűs-,

sik-,

A csoport létszáma időközben és fakanálbábukkal dolgoztunk.

A 77-es járási fesztiválra a Kiskakas rézkrajcárja c. mesejá tékkal készültünk.

A fesztivál előtt részt vehettünk a járási újévi

ünnepélyen Komáromban. A seregszemlén sikeresen szerepeltünk,

a második díjat nyer

tük, és ez feljogosított arra, hogy a II. Dunamenti Tavaszon részt vegyünk. Szerepeltünk együtt a bolgár B e lcsik együttessel

is. Néhány

darabunka t cseh nyelvre fordítottuk és az észak-morvaországi Frýdlant nad Ostravici testvériskolánkban mutattuk be. Az 1973-as versenvdarabunkk al a C s i k c s i c s ói Csiporka c.székely népmesefeldolgozással a járási és a kerületi versenyen való továbbjutás után a III. Dunamenti Tavaszon is szerepeltünk. Az idei versenydarabunk Andersen, B o r s óhercegnő c.mesejátéka. A járási versenyen a második díjat nyertük és a kerületi verseny után ismét eljutottunk az országos seregszemlére. Csoportunk tizen két VII. B. osztályos tanuló. A jövő évben szeretnénk bemutatni a János vitézt.

A gyerekek

sajnos jövőre nyolcadikosok lesznek és elhagyják néhányan az isko lát. Reméljük, hogy akadnak k övetői a Pitypangnak, mert a bábjátszás nemcsak a közönségnek szerez örömöt, de m aguknak a bábjátékosoknak is. Azon vagyunk,

hogy iskolánk és bábcsoportunk n e v é t öregbítsük. Bagitáné Kürthy Katalin

Ev.č.bl.S61/79/OOS.

A "DÉLIBÁB" együttes munkájáról

1974-ben Dr. Szőke István,

iskolánk akkori szülőszövetség

elnöke felkérte az iskola

igazgatóját, hogy ajánljon a tantestü

let tagjai közül valakit,

aki hajlandó a z iskolán megszervezni

s vezetni az AKI bábjátszó- k öré t. Engem jelölt,

elfogadtam. Tovább

szerveztem a kolégák között. Pálmai Rudolfné és Simon Márta koleg a n őkkel együtt kezdtünk dolgozni, P álmainé velem a 6-9-en a "Délibáb",

s Simon M.

pedig az 1-5-ön a "Pitypang" bábegyüttessel.

Az első évben nagy lelkesedéssel de különösebb szaktudás nélkül a D. magyar népdalokra táncmozgásokkal próbálkozott.

A következő

évben P álmainé kivált /más szakterületen való elfoglaltsága miatt/,egyedül úgy éreztem, nem megy.

1976-ban a kassai Thália színházból

kértem s kaptam segítséget Boráros I. színművész személyében. Ebben az évben " A hét holló

" c. magyar népmesét dolgoztuk fel, de házi

fellépéseken kívül versenyekre nem jutottunk el. 1977/78-ban át dolgoztuk a darabot olyan sikerrel,

hogy a kerületi versenyen 3.

díjat /rendezéséért én is díjat kaptam/ s a "Dunamenti Tavasz" országos fesztiválon a zsűri külön d í j á t ,kaptam. Ez évben nagy probléma elé voltam állítva.

A Délibáb tagjai középiskolások let

tek. Új tagokat vettem fel. De a Délibáb volt-lelkes tagjai, ma már gimnazisták kérésére, megalapítottam a Vox elnevezésű bábegyüttest a gimnáziumban is.

Ezzel a z együtessel új darabot,

leteket készítettünk,

bábokat, dísz

sajnos meghívá st a fesztiválra nem kaptunk.

A Délibáb együtessel az "Egy szer egy királyfi" c. népballadát dol goztam fel.

A kerületi versenyen a 2. díjat vittük el. Örülök,

hogy legalább a kicsikkel eljutottunk a z országos fesztiválra, kiváncsian várjuk, hogy milyen viszhangot kelt, közismert népballada,

ez a sokat játszott

a mi újfelfogás szerinti feldolgozásunkban ?

Wechler Mária

E v . č .b l . 8 6 2 / 7 9 / 0 0 S .

s

4 GALAGONYA - TORNALJA

Alakult kb. 1968-ban. Helyi viszonyok k ö z ött dolgoztunk. Fellépésünkkel szép sikert értünk el, az iskolai bábjátszás terén. A járás területén egyedüli bábkör vagyunk,

ezért verseny társra

sem számítha tunk. Eddig kétszer hívtak meg a Dunamenti Tavasz fesz tiváljára. Ettől az időtől számítva kapunk több anyagi és erkölcsi segítséget. Mivel iskolánk keretén belül sok kör működik,

a kör

tagjait nem a legtehetségesebb tanulók közül választhatjuk ki. E b b ő l kifolyólag is nagyobb feladat hárul a kör vezetőire.

A techni-

kai megoldásoktól kezdve a d a r ab színreviteléig, mindent egyedül végzünk.

B an k óné - Veresné

NAPSUG ÁR

-

KOMÁRNO

Bábcsoportunk 4 éve működik a Béke utcai magyar iskola mellett Nagyon örülünk, hogy gyakorlásainknak helyet adott a komárnói Szakszervezetk Háza, ahonnan anyagi támogatást is k a punk. Jelenleg a csoportnak 48 tagja van. Egy évben több jelenetet is betanulunk a kezdő és haladó csoporttal. Műsorainkkal rendszeresen fellépünk a z óvodásoknak az iskolá soknak és sokat szerepelünk a körny ező falvakban. Min d en évben részt vettünk a járási bábfesztiválon,ahol első vagy második helyezést értünk el. Az idén Kisné Pólyák Erzsébet: H a t t y úlány című mari népmesét tanultunk be a haladó csoport tagjaival,

akik sajnos m ár 7. osztá

lyosok. Ezzel a jelenettel a járási első hely után a kerületi bábfesztiválon az értékes második helyezést értük el. A Dunamenti Tavaszon harmadszor veszünk részt és reméljük nem utoljára. Szeretnénk ha a "napsugarunk" még sokáig fényesen sütne sok kisgyermek örömére. E v . č .bl.863/79/OOS.

VADRÓZSA - TVRDOŠOVCE

13 tagú csoport, Vezetője

6. évfolyamos tanulók, 4 éve működik.

: Sánta Mária

Az e d d ig előadásra betanult darabjaink Ceruza

:

és a kisegér

Begér Béni b u ngallója M ici óvodás lesz -

Ezzel a darabunkkal a tavalyi

Ny.-Szlov.Kerületi Seregszemlén II. helyezést értünk el, s így a III. Dunamenti

Tavasz-on is felléphettünk.

Az idén színre vitt darabunk:

” A három kismalac és a farkas"

című mesejáték. Bábszínpadra feldolgozta Sánta Mária a bábcsoport vezetője. Ezzel a darabunkkal az idei Ny.Szlov. Kerületi Seregszem le győztesei lettünk,

I. helyezést értünk el.

A bábuinkat magu nk készítjük. lától,

Anyagi segítséget kapunk az isko

a PSz-töl és a szülőktől.

A Nemzetközi gyermekév keretén belül, játékokból,

az eddig színre vitt

kb. 1 órás műsort állítunk össze, mellyel az iskolánk

és az óvoda apróságainak szeretnénk örömet szerezni.

NAP S U G ÁR

-

ALISTÁL

Az Alistáli Napsugár együttes 1974-ben alakult. Tagjai akkor 2. osztályos tanulók voltak. Jelenleg a VII.

évfolyamba

Rendszeresen szerepeltünk a járási fesztiválokon. részt vettünk a II. Dunamenti Tavaszon,

járnak. 1977-ben

ahol a "szép magvar beszéd"

díját kaptuk. Munkánkat rendszeresen végezzük,

több sikeres összeál

l í t ással szerepeltünk helyben a járás által rendezett ünnepségeken. Felléptünk a járási szakszervezeti napokon, zett gyermekfesztiválon.

a Csemadok által s z e rve

Jelenlegi összeállításunk a 4 évszakot m u

tatja be. Az összeállítás nyár részét a Nemzetközi Gyermekév tisz teletére állítottuk össze,

Ev.č .bl.826/79/OOS.

különböző gyermekjátékokból,

versekből.

Pillanatkép az első előadásról

Légy jó mindhalálig. Nagy kérés, bálni. Kovács Miska a főszereplő,

de meg lehet,

s kell pró

jól játszotta Nyilas Misi sze

repét. Bizonyára mindenki ismeri Móricz Zsigmond regényét, b e n egy kis

emberkéről ír, aki esendő mint minden gyerek, aki

becsületességével, számára

szorgalmával próbálja megtalálni helyét egy

ismeretlen világban.

Miska előadó készségére, a közönség is ráérzett, dettség,

amely

s nem u tolsó sorban hálás szerepére

ezt bizonyította az előadás utáni elége

az eltűnődő arcok.

zsűri végzi el. Számunkra,

A szakmai bírálatot persze, majd a s a gy erekek számára csak egy a fontos

a játék öröme. Ezért tekintet nélkül arra, hogy milyen lesz a színjátszócsoportok rangsorolása,

elmondhatjuk, hogy ez az előa

dás, erényeivel s hibáival együtt, méltó kezdése volt a fesztiválnak.

E v . č .bl.830/79/00S

A Nagycétényi AKI irodalmi színpadáról

Együttesünk a Cétényke nagyon fiatal hiszen ebben a tanévben alakult. Néhány irodalmi színpadi próbálkozása már volt az irodalmi szakkörösöknek /a NOSzF évf.tiszteletére, a PSz megalakulásának évfordulója alkalmából, a szülők báljára/, de versenyen még nem vettünk részt. Iskolánkban ebben ez évben a hagyományos Szülői bálra február közepén került sor. Nagy sikert aratott a szülők körében a Weöres S. verseiből készült összeállítás. Ekkor beneveztünk a Csemadok ál tal meghirdetett járási ill. kerületi versenyre, M ikor megtudtuk, hogy az országos versenyen is fellépünk, határtalan volt az öröm ebben a kis iskolában. Az együttes 13 tanulója szorgalmas és lelkes, mindnyájan tagjai az irodalmi szakkörnek. Van köztük 2-ik, 3-ik, 5-ik és 6-ik osztá lyos. A véletlen folytán lettünk 13-an. A próbákat gyakran végighallgatta egy irodalmi érdeklődésű kilencedikes fiú is. Mert jó hallása van és hangszeren is játszik, furulyát adtunk a kezébe. Vele együttesünk teljesebb lett. Izgalommal és szorongással tekintünk az 1979.V.6-Í fellépé sünk elé. NAPSUGÁR

-

PELSŐC

Első próbálkozásunk 1977-ben volt. Weöres Sándor : Jön a kocsi fut a kocsi c.összeállítással Rozsnyón, a járási versenyen sikere sen mutatkoztunk be. M int a járás egyetlen gyermek irodalmi színpa da elkerültünk Dunaszerdahely-re, ahol szép emlékű napokat töltöt tünk. Nagy élmény volt, fölemelő érzés. Ebben a tanévben a 4.5. osztályos tanulók a "30. születésnap" c. összeállítást mutatják be. A több kis faluból összegyűlt gyermeksereg eddig háromszor lépett közönség elé. A járási versenyen, a Csemadok ünnepi estjén és egy iskolai rendezvényen. Községünkben nincs kultúrház, ez mun kánkat nagyon megnehezíti és föllépésre is ritkán nyílik alkalom.

Ev.č.bl.827/79/003.

György Éva

AKI IZSA - PETŐFI SÁNDOR IRODALMI CSOPORT

A Petőfi Sándor Irodalmi Csoport a gyermekév tiszteletére alakult a 3.4.5. osztályos, vidám, irodalom kedvelő gyerekekből. Ezt az összeállításunkat bemutattuk néhány óvodás csoportnak, az óvodások nem kis örömére. Bemutattuk községi rendezvényeken, évzá ró közgyűléseken. Eddigi legnagyobb fórum a Csallóközaranyosi Járási fesztivál volt, ahol felléptünk. Legközelebbi tervünk író-olvasó találkozó az összeállításunk szerzőjével, májusban, ezen-kívül a gyermeknap tiszteletére is szeretnénk bemutatni. További terveink új összeállítással köszönteni az 1979 szep tember elsejét, melyre a nyári szünetben is ny itva tartó Népkönyv tárban készülnek fel. VARGA MÁRIA

SZÉCSÉNKE

Együttesünk, a Napraforgó Irodalmi Színpad 1977-ben alakult meg. Összeállításainkat az iskolai rendezvényeken és a községi ünnepségek keretében szoktuk bemutatni. Eddig öt irodalmi színpa di összeállítást mutattunk be./ Hajnal, Élt, él, élni fog, Sza badságot hoztak, Győzelmes Február, Gyere velünk Ta-ka-rak-ba. /Tavaly a Győzelmes Február c. összeállítással szerepeltünk a III. Dunamenti Tavaszon. A fesztivál mindannyiunk számára kedves élmény volt.

o -

Ev.č.bl.828/ 9/OOS.

o -

o -

Dióspatonyi AKI színjátszó csoport

A Dióspatonyi Kilencéves Alapiskola színjátszó csoportja 1976-ban alakult. Vezetője Hurka Katalin, tanítónő. 1978-ban részt vett a III. Dunamenti Tavasz országos sereg szemléjén, ahol a főszereplő, Mátis Andrea a " legjobb lányszereplő " díjat kapta . Ebben az évben Móricz Zsigmond születésének 100. évforduló ja alkalmából bemutatta a Légy jó mindhalálig c. mű színpadi változatát. A darab főszereplője Kovács Mihály, 6. osztályos tanuló.

Naszvad-i színjátszó csoport

1974-ben a Koldus és királyfi c. darabbal szerepelt isko lánk a Jókai napokon. Ötéves pauza után a két nyolcadik osztály tanulóival kezdtünk tanulni csak úgy a magunk szórakozására Illyés Gyulától a Tűvétevőket. Majd egy előadás kerekedett belőle. És a folytatás nyilván való. A kezdeti szorongást félelmet a további előadások oldották fel. Jövőre ismét megpróbáljuk.

Ifjú Gárda - SZENC

Színjátszó körünk 1970 óta működik iskolánk pionírszerveze tének keretében. Minden évben egy színdarabot játszottunk. A diá kok körében leginkább a mesejátékok kedveltek. Játszottunk a magunk és a szülők szórakoztatására. Nagyon sok tehetséges tanuló van egy-egy iskolán. Sokat közülük segít a színjátszás a tanulásban.

Ev.č. bl.82 9/79/00S

.

-

2

a kisebbségi érzések legyőzésében /beszédhiba, kövérség, kis termet, stb. kihasználása, sikerélmény biztosítása/. Minden évben jelentkeztünk a járási művelődési házon keresztül a versenyre eredménytelenül. Ez évben ez sikerült. A tanulóknak a siker önbizalmat és munkakedvet adott. Hetenként próbálunk. Fellépé sek előtt többször is. Célunk a szép magyar beszéd terjesztése városunkban és a kör nyező falvakban. A színjátszás iskolánkon természetes és igényelt dolog lett, melynek igen örülünk. Megnehezíti munkánkat az, hogy a LITA kevés magyar gyermekszíndarabot ad ki, így kénytelenek vagyunk a darabokat különféle m ódon beszerezni. Az év folyamán több esetben fellépünk a kisebb /1.2.3.4.évf./ tanulókkal, akik népdal és balladafeldolgozásokat adnak elő.

ÚJ HAJTAS - DEÁKI

1974-ben alakult, Marcel Kornélia tanítónő vezetésével.. Kez detben rövid jeleneteket tanultak be, melyeket esztrádműsorok ke retében lépett fel. Később népmesék dramatizálásával kezdtek fog lalkozni. Első ilyen próbálkozásuk a Csudakarikás c.mesejáték be tanulása volt. A mesejátékot nagy sikerrel mutatták be a községben. Utána az elvarászolt királykisasszony következett, melyért már já rási elismerést kaptak. A legsikeresebb évnek az elmúlt év mondha tó. Ladislav Luknár: Mackó úrfi királysága c.mesejátékát tanulták be. A járási seregszemlén II. helyezést érték el, és a III. Dunamenti Tavaszon Dunaszerdahelyen elnyerték a "legszebb színpadi beszéd" díját. Idén, mivel a téli szünidő hosszúra nyúlt, úgy volt, hogy egy évet pihennek. Aztán mégis meggondolták és február elején elkezdték Hárs László: Mesélj magadnak c. játékmeséjét, 29 szereplővel. Nagyon nehéz, kitartó napok következtek. Szinte minden nap próbáltak, még szombatokon is, hogy idejére elkészüljenek a járási seregszemlét megEv.č.bl.831/79/OOS

előző fellépésre. Sikerült is elkészülni és az idei járási sereg szemlén ismét a II. helyezést érték el. A csoport tagjai nem állandóak, maradtak ugyan a tavalyiak, de új tagokra is szükség volt, A legügyesebb - aki megemlítést érdemel Száz Éva, Buci szerepében. Céljuk újabb mesejátékok dramatizálása modernebb változatban.

Tóth László V á s á r b a n Tarkabarka forgatagban csodasátor álldogál, benne Bonna Aligéró, tálján donna kiabál: - Három szöcske eladó, meg egy szekér rúdja , addig húzza egerem, amíg meg nem unja, Nyolc garas a rongybaba , hét a piros béka, a melleden viruljon papírból bokréta. Mézeskalács huszárok állnak emitt sorban, mellettük a palackokban vadvirágméz s bor van. Eladó egy kalpag is, találj fejet hozzá, meg egy száraz halastó, találj vizet, találj halat hozzá !

Ev.č.bl. 332/79/OOS.

Táncos csizma /A nézőtérről/ Nevetés. Nevetés. Hosszantartó, szívből fakadó nevetés, mindjárt az elején. Csupa, csupa derűs arc, mindegyiknek ott ül a szeme a színpadon. Itt-ott egy-két fojtott hangú megjegyzés: " Az a lány tényleg ellátja a gyerek baját. Jól megkapta! " Az egyik székszomszédom, egy négy év körüli kislány, pár évvel idősebb nővérkéje ölében ülve ütögette össze ütemesen kis tenyerét, és kacagva félhangosan mondta: - Jaj de jó Ica ezen annyit lehet nevetni. A szünetben az erősebb fénynél próbáltam belesni az arcok mögé. Félreérthetetlen jelek: tetszik a műsor. Közben később besurranó új szomszédok jöttek, két kis srác személyében. Tapogatózva tekintettek körül - csak nem vette őket észre valaki. Nem. Senki. Megkönnyebülve adták át magukat a folytatódó játéknak. Zutty, most pedig hasra estek az "esetleges járandóságot" osztogató földesúr előtt. M é g egy pottyanás. Na látod zsugori Röcsöge, kellett néked. Mért veretted meg a csizmadiamestert ! Megkaptad a magadét. Az előadás vidáman pörgött, a közönség él vezte a játékot. /A rendező/ A játékot Csurka Gyuláné rendezte. - Miért éppen ezt a darabot választotta ? - Egyszerű a válasz. Két alapszempont vezérelt, ami végül is összeépül. Egyik, hogy mindenekelőtt a szereplőknek tetszen a da rab, tehát szívesen örömmel játszanak a színpadon. A másik, a közönEv.č.bl.833/79/OOS

-

2

-

ség. A közönség ugyanis nagyon hálás, ha vidám és tartalmas da rabot l á t h a t. A közönségsiker a szereplőket szabadabb, jobb elő adásra ösztönzi. - Voltak-e, s vannak-e önöknél megoldásra váró problémák ? - Voltak és vannak. A Bratislava-vidéki járásban nagyon kevés a színjátszocsoport. Elég hosszú idő kellett ahhoz is, hogy tudomásul vegyenek minket, regisztráljanak, hogy egyáltalán lé tezünk. Ezen már szerencsére túl vagyunk, őszintén örülhetünk ed digi eredményeinknek. - Es a még meglévő hiányosságok ? - Kevés a rendelkezésünkre álló felhasználható anyag. A LITA nagyon kevés magyarnyelvű gyermekdarabot ad ki.

Jó lenne ha az

illetékesek nagyobb gondot fordítanának ez amatőrrendezőktovább képzésére. Ha viszont erre nincs lehetőség, legalább kellő menynyiségű

és minőségű módszertani segédanyaggal igyekezzenek pótol

ni az elmaradt segítséget. - S végül, röviden a tapasztalatokról, hogy közelít a gye rekekhez ? - Sokat kirándulunk együtt a gyerekekkel. Ilyenkor ismeri meg őket igazán az ember, fölszabadulnak, kitárulkoznak. Ha csak lehe tőség kínálkozik, nagyon sokat kell velük együtt lenni, beszél getni, s ami elengedhetetlen, őszintén.Ha megismerjük őket, sok kal könnyebben megy a munka.

Ev.č.bl.834/79/OOS.

FIGYELEM!

A fesztivál idején, a Dunaszerdahelyi Könyvesbolt alkalmazot tai, a fesztivál színhelyén a városi művelődési házban könyveket árusítanak. A még kapható két szép verseskötetből közlünk az aláb biakban részleteket :

Kormos István Marci bácsi arra tanítja Vackort, hogy az életet komolyan vegye

Ajj, hajj, hajjajjaj ! Az iskolakerülésből gyűlik a csöpp piszén pisze ama boglyos bozontjára tizenhét kaskányi baj. Eszter néni csak nézett rá, s könny fátyolozta szemét, otthon pedig Vackor papa csapott éktelen zenét, Vackor mama ült a széken, megállt a kötés a kezében, ezért iskolakerülőnk kibömbölte szégyenét : - Többé ilyet nem teszek, rendes ELSŐ BÉS leszek ! Mert hová jutna a világ, ha eztán a kölyökmackók, amolyan FLSŐ BÉS aprók tekeregni kezdenek ? Ev.č.bl.S36/79/OOS

2

Szól Vackor mama : - No, jól van ! Tartsd meg a szavad valóban ! Rendes gyerek leszel akkor. V

.*

De most aludj egy kicsinykét, mert vendégségbe mész innét, horkolássz egy kicsit, kölykem, nehogy álmosan menj, Vackor. Vackor az első bében című kötetből

Varga Imre Világvégen, faluszélen, az ős rengeteg tövében élt egy szegény, kicsi ember félmagában: két gyerekkel, fiúval és leányával, nehéz sorsú félárvákkal. Felesége korán meghalt, s gondozatlan nőtt a két sarj. A fanyűvő szegény ember, alig virradt, máris felkelt, friss időbe, derengésbe, indult, ment az erdőségbe; vállán fűrésze s baltája, nyakába kerítve zsákja: lapos - nincs benne pogácsa, hamuban sült, az útjára. Két éhes magára szakadt, étel nélkül otthon maradt, s minden zugot átkutattak, üres hassal szimatoltak, hogy míg apjuk dönti a fát, találnak ők egyet s mást: dióbelet. almát, cipót, nyugtatni a korgó haskót. Kezükbe egy kenyérdarab nem sok, még annyi sem akadt. Ott, hol ring a nagy-nagy erdő, éhkopp járta, üres bendő. A Sárkányölő Jankó cimű kötetből

Ev.č.bl.837 /79 /00 S.

Bemutatjuk a fesztiválon tevékenykedő bírálóbizottságokat

A színjátszás, irodalmi színpadok, vers- és prózamondók verse nyének zsűrije :

Bodnár Gyula

-

elnök

Juhász Mária Szobi Kálmán Havasi Péter Gyurcsó István Debreceni Tiborné Kulcsár Tibor

A bábosok versenyének zsűrije : Dr. Szőke István - elnök Hižňai Ján Kopócs Tibor Sigeti László Mészey Gézáné

Ev.č.bl.835/79/00S

Gyermekszáj, avagy vázlatok az élet megismeréséhez 3. /Kérdőjelek/ - Apu, Juhász Jácint él ? - Él. - Hol lakik ? - Budapesten. - És Kabos László ? - Az is. - Kovács Kati is él ? - Igen. - Hol lakik ? - Budapesten. - Mindenki Budapesten lakik - mondja rosszallóan a gyerek.Itt nem lakik senki ? - Itt is laknak emberek, de nem olyan híresek. - Chaplin is él ? - Nem, már nem él. Meghalt ősszel. - És ellopták, ugye ? - Igen, ellopták a rossz emberek, hogy váltságdíjat kapjanak. Pénzt, -

érted ? Igen, és megkapták ? Biztosan. Apu, Nyilas Misi is él ? Nem, ő nem létező személy. Egy könyv főhőse. Mint mesékben

a királyfi. - Lenin él ? - Nem, már régen meghalt. - De azt mondják, hogy örökké él, ugye ? - Igen, a híres emberek alkotómunkájuk révén halhatatlanná válnak. - De amúgy meghalt, ugye ? - Igen, meghalt. - El is temették ? - Igen, eltemették.

Ev.č.bl.838/79/00S.

- M égis él ? - Él a szelleme, a tanítása : a könyveiben, alkotásában, érEgész életében azon fáradozott, hogy nekünk, neked jobb le-

ted? gyen. - És jobb lett ? - Jobb. - Te is híres leszel, apu ? - M ég nem tudom. Szeretnék. M inden ember szeretne hasznosat cselekedni, hogy halhatatlanná váljon. Te nem ? - Én is. M észáros Károly


Az " IDŐFA " c. műsor bemutatása előtt

" Híres város Batyi..." - gyermekei másodszor szere pelnek a Dunamenti Tavasz versenyén. " Gyermekhang " cso portunk az " I d ő f a " c. műsorban költőink segítségével most arról szól, amiről oly sokszor beszélnek öregek, fiatalok és gyermekek is természetesen, az időről, az év szakokról, a természet megváltoztathatatlan rendjéről. A " négy tündér " mindenki számára tartogat valami kedveset, örömet. Csak az a kérdés, vajon sikerül-e kira gadnunk, megtalálnunkaz általuk nyújtott, gazdagon terített asztalon a számunkra megfelelő szépet, érdekeset ? S ha igen, úgy bátran mondhatjuk, a " négy tündér " egyaránt szép, nincs legszebb, legrosszabb, csak szép, ér dekes, bánatot, örömet, gondot, vidámságot hozó van ha repül is az idő észrevétlenül.

Foór János

Ev.č .bl.841/79/00S

Részletek a Légi KAI Május irodalmi színpad KUKKANTÓ című rából /rendező: Szitási Etel és Nagy Erzsébet/

Szekerem-hekerem kukkantó, merre van a sárga tó ? Sárkánynak torkába, fekete szarvába, Megpatkolom a csizmádat, vagy laposra, vagy magosra, üssön meg a lapos guta.

Tegnap vettem egy kisborjút, nem akar kimenni, tüccs ki ! Idesányám azt üzeni : köll-e kecsketúró

Ad be, ad, vaskalap, ha megütöd megharap

Cigóri - cigóri hejnese móri, mánese geszte, trinen geszti citrom félkézzel.


műso-

A

H A T T Y Ú L Á N Y

Az olvasott mese szép, a mondott mese még szebb, a meg jelenített mese a legszebb, A komáromi bábosok előadásiban meg jelenített mese ezen kívül még különlegességével is hatott, hisz mind a gyerekek, mind a felnőttek számára ismeretlen nép meséjét, egy mari népmesét dolgoztak föl. /A marik egyébként egy félmillió lélekszámú rokonnép a Szovjetunióban./ Az érdekes motívumokból felépülő történet - mint általában a ter mészeti népeknél - az ember és a természet szoros kapcsolatáról szól. A feldolgozás, a lényeges motívumok kiemelése nagyon jól sikerült, csak a párbeszédek voltak kissé vontatottak, itt a dramaturgiai beavatkozás " erősebb " lehetett volna, s ezzel a cselekmény maga is balladisztikusabbá válhatott volna. A törté net tragikumát azonban így is sikerült érzékeltetni. Egy megjegyzést azonban nem hallgathatok el : a bábokat nem lett volna szabad oroszos ruhába bújtatni, a hitelesség kedvéért egy mari népviseletutánzatot kellett volna rájuk ad ni. Ugyanez vonatkozik a zenei aláfestésre /ez persze nem eszté tikai vélemény/. Az előadás egészében azonban kétségkívül ha tásos és szép volt.

Kovács László

Ev.č.bl.345/79/00S

Názov : Cím :

Fürge irka Fürge irka

Zodpovedný : Héger Károly a JNK igazgatója Felelős : riaditeľ OOS Zostavil : Barak László Összeállította: Náklad : 300 Példá nyszám :

Vydal : Okresné osvetové stredisko Kiadta : Járási Népművelési Központ Tlač : OOS, Dunajská Streda Ev.č.bl.340/79/00S

Dunaiská Streda

Bereck József A csiri-cseri madiak

Az elmúlt napokban egyik képes hetilapunk néhány csallókö zi regét tett közzé gyermekolvasói számára Gálffy Dezsöné, a Dunaszerdahelyi művészeti Népiskola pedagógusának gyűjtéséből. A hírneves madi bicsak története három változatban is szerepelt e kis csallóközi rege-csokorban. Hadd mondjam el e tárgyban nektek, minden tájainkról idesereglett gyerekeknek most az én faggatozásaim eredményét, amely a bicskán túlmenőleg azt a gyerekkori kíváncsiságomat volt hivatott kielégíteni, hogy e kis csallóközi falucska lakóit miért hívják csiri-cseri madiaknak, hogy két madi szomszéd miért beszélget olyan hangosan a kerítésen át, mintha legalábbis mérföldnyire lennének egymástól ? Ezt tapasztaltam ugyanis gverekkorom éveiben szülőfa lumban, a Mad községgel szomszédos Albáron. Nos, a dolog magyarázata a régmúlt időkbe, M átyás király ide jébe nyúlik vissza. Annak idején a királv szívesen elvadászgatott vitézeivel Csallóköz lapájain és erdőségeiben. Buda v árából gyak ran lerándult, és szilaj legényei kiséretében napokig űzte a vadat. Mád határában akkoriban volt egy hatalmas fa, az Őrfa, amely tekintélyes méreteivel messziről megkülönböztethető pontként őrkö dött a vidék fölött. Olyan hatalmas fa volt, hogy hat ember is csak ! üggyel-bajjal tudta átkarolni a törzsét. Egyébként még ma is Ő r f a dűlőnek hívják azt a határrészt, ahol ez a fa állott. Enyhet adó árnyékában szívesen elpihent a király. Ahányszor csak Mad közelében járt, kedvelt fáját sose mulasztotta el megnézni. Egy alkalommal éppen az Őrfa tövében pihengetett, falatozott legényei társaságában, amikor egy gyönyörű szarvas tűnt föl a kö zelben. Nosza lóra kapott az egész társaság, és űzőbe vette a vadat A fa alatt ott maradt a fűben a sok ízes pecsenye, valamint a vi tézek zöld és piros nyelű, csillogó bicskái. Egy két vitéz hamarjá ban a fa törzsébe szúrta a magáét.


-

2

-

Két jámbor atyafi arra jártában csodálkozva állt meg a fa alatt. - Nézd csak, koma, bicskát terem a fa - mutatott a z egyik a fába szúrt bicskákra. - Az ám ! - ámult el a másik. - A pirosak már megértek, lepotyogtak... - tódította meg az egyik. - Csodálatos fa ez, koma ! - mondta a másik. Ebben aztán mindketten megegyeztek, és elterjesztették a hírt M adban, hogy bicskát terem a Mátyás király fája. Örültek a balga madiak, hogy ilyen híres fájuk van, az újabb bicskatermést azonban hiába várták. Nem nőtt többé a fán egyetlen egy sem. Az örömöt hamarosan harag váltotta fel, el is határozták, hogy kivágják a fát, ha egyszer nem terem többé bicskát. Úgy is tettek. Legközelebbi vadászata alkalmával szomorúan tapasztalta a király, milyen sorsra jutott kedvenc fája. Neheztelését, haragját nem is rejtette véka alá : - Örök meg nem értés legyen a sorsotok, csiri-cseri madiak! mondta hirtelen indulatában, s úgy látszik, az átka fogott a madiakon, mert azóta házsártosak, örökké veszekszenek. Hanem abban azért nem nyugodtak bele hogy nincs többé bicskatermő fájuk. Hogy a látszatot fenntartsák s ezzel a környékbeli falvak lakóinak kárörvendő gúnyolódását elkerüljék, saját maguk kezdjenek készíteni zöld és piros nyelű bicskákat, a legkülönbö zőbb méretekben. S ebben olyan tökélyre tettek szert, hogy senki sem tudta őket utánozni a környéken. Nos, gyerekek, hogy valóban így történt-e, ahogy most nektek elmeséltem, nem tudom. Én a nyolcvannégy éves madi Bogyai Ignác bácsitól hallottam, s ő váltig bizonygatta, hogy így történt. Maradjunk ebben, jó !

Ev.č .bl.843/79/OOS

T óth László Á K O M B Á K O M /Részlet/

Amint Kriksz és Kraksz ekképp tanakodott, egyszer csak odament hozzájuk egy cipő. - Hej, cipő, cipellő, hol a láb belőled ? - kérdezte kíván csian Kriksz. - Fürdik a tengerben - mondta vidáman a cipő és továbbsétált Kriksznek épp csak annyi ideje maradt, hogy megkérdezze még: És hová mész ? - begyek a cipészhez, elkopott a sarokvasam. Ellenkező irányból jött egy hal. - Hej, hal, halacska, hová mész? - kérdezte a haltól Kraksz. - A pikkelyeimet viszem föl az égre, közeleg az éj - mondta a hal a cimboráknak, s még gyorsan hozátette: - Ne tartóztassatok sietnem kell ! Kriksz és Kraksz erre fölnéztek az égre, de a Nap még maga san állt, dél felé járhatott az idő. Ej, ej, lassan siethet ez a hal - gondolták mindketten, de nem szóltak semmit. Lehet, hogy nem is hal volt, morfondírozott tovább Kraksz, hanem csiga. De csiga aligha lehetett, mert a házát nem láttam a hátán. Netalántán elvesztette volna ? Vagy kiadta albérletbe ? - okoskodott magában, és gyorsan az előbbi jövevény után fordult, hogy meg győződjék róla, hal volt- e valóban, vagy tényleg csiga ? De már nem látta. Halnak egészen csiga volt, csigának egészen hal, meg lehet hát, hogy egy valóságos csigahallal találkoztunk az imént tett pontot kételyei végére Kraksz. S mivel neve se volt a csiga halnak, vagy legalábbis nem kötötte a két cimbora orrára, Kraksz gyorsan elnevezte Tóbiásnak. Hogy miért éppen Tóbiásnak, azt maga se tudja, de különben egészen

Ev.č .bl.344/79/OOS,

Tóbiás- formája volt.

-

2

Eközben - észre se vették, mikor - előttük termett egy fér fi. Bajusza volt, de cipője nem, illetve volt az is, de csak egy; egyik vállán szák lógott, a másikon meg iszák, de mindkettő üre sen. - Nem láttatok erre egy cipőt? - kérdezte a két cimborát. - De láttunk - mondta Kraksz helyett is Kriksz. - És hová ment? - kérdezte a férfi. - A cipészhez - mondta Kriksz, nem engedve szóhoz jutni Krakszot. - Hát egy halat, azt láttatok-e? - érdeklődött tovább az üres szákos mezítlábas. - Láttunk bizony ezt is. - És hová ment ? Kriksz erre nem szólt semmit, csak némán az ég felé bökött a muta tóujjával. - A pikkelyeit vitte föl az égre a cipészhez, sarokvasat ra katni rájuk, - keveredett bele Kraksz, aki csak most jutott szóhoz. De őrá a bajuszos bizony már nem figyelt. Azon töprenkedett, hogy most merre is vegye az útját. A cipője után a cipészhez ? Vagy föl az égre a hal után ? Gondolataiba mélyedve indult el, de nem tudni, hová... Közben dudorászott. Kriksz azonnal fölismerték a"Hej, halászok, halászok”c ímű dalt: Égén fénylő pikkelyek, földre hullnak - kikelnek. Földre hullnak - kikelnek, halakat is teremnek. Három álmos halászok, pikkelyfákon halásznak. Rázza egyik meg a m ásik, a harmadik hadonászik. - Totyognak a pikkelyek, hej, halászok, haj halászok, csak hal nem hull, mit tegyek ?


" Egyszer egy királyfi... " /A kassai Délibáb együttes előadásáról/

Ha röviden szeretnénk jellemezni a kassai Délibáb együttes versenyelőadását, ennyit mondhatunk: egyszerű és ötletes volt. A sokszor, különböző formában dramatizált népballada újszerűen került szemünk elé. A rendhagyó alakítás /a cselekmény nem a paraván szabta színpadtéren játszódott/, elmondhatjuk, hogy mindannyiunk számára kellemes meglepetés volt, még akkor is, ha néhány, csiszolásra váró részletet is találtunk benne. Az előadásban találóan azonosult a rendező ötletessége és a szereplők rátermettsége magával a tör ténettel, a felhasznált zenével. Külön kiemelhetjük a zenekíséret /furulya, ütőhangszerek/, a hangutánzó és hangulatfestő elemek fontos funkcióját, amely megadta a cselekmény ritmusát, hűen kö vette a ballada hangulatváltozásait. A kiválasztott mű megfelelő ismeretéről tanúskodott a bábok ügyes elkészítése úgy, hogy az az egyes szereplők jellemét tükrözze. A könnyen kezelhető, ízlésesen megtervezett díszlet olykor csak mozdulatnyi változásával ügyesen érzékeltette a darab környezetének változásait. A közismert népballada ősi elemeit és mindig aktuális monda nivalóját érdekes, a bábjátszásban " modern " kifejezőeszközökkel jelenítették meg. S mindemellett sikerült egy egységes egészet színre vinniük. Az előadáshoz gratulálunk, és további sok sikert kívánunk a rendezőnek és a szereplőknek.

Tóth Izabella

E v . č .bl.851/79/OOS

Végetért immár a fesztivál,

mely varázsával, gyermeki üde-

ségével, ez őszinte játék örömével lázban tartotta azokat, akik kultúránk oltárán akarnak áldozni. Áldozni tenniakarással , tartal mas munkával, biztos jövőt igérő tervekkel, amelyeknek valóraváltása több a z egyén érintő becsületbeli ügynél, az emberség szep lőtlen, kézzelfogható biztosítéka. Egy év múlva a szereplők egy része, bizonyára viszontlátja egymást, de bízunk benne, hogy új arcokkal is találkozhatunk m ajd. Nagyon fontos dolog ez, a foly tonosság biztonságát nyújtja.

I.

kat. 1.

Százszorszép - Dunaszerdahely - Vajanského

II.

kat. 1.

Délibáb

- Kassa

2.

Vadrózsa

- Tardoskedd

3.

Napsugár

- Komárom

4.

Zsűri díja

- Kuzmány iho

- KA, DO

- Pipitér -Dunaszerdahely - Gorkého

Többéves áldozatkész munkájáért Benkö Pálné, a tornaljai bábcsoport vezetője. Gyermekzsűri díja - Vadrózsa - Tardoskedd

Versmondás I.

1. Boda Ferenc

Buzita

2. Keszegh Tímea -

M arcelháza

3. Krivánek Brigitta - Csallóközaranyos II.

1. Szabó Ildikó

-

2. Lelkes Hajnalka-

Dunaszerdahely Somorja

3. Ezsenyi Henriette - Komárom

Ev.č.bl.807/79/00S.

2

III.

1. Nagy Kornélia

Vásárút

2. Bartók Katalin

Moldava nad Bodvou

3. Tankó Ágnes

Bratislava

Prozamondás I.

II.

1 . Pándi Zoltán

—

Kassa

2. Váradi Renáta

—

Dunaszerdahely

3. Molnár Zsolt

-

Felsöszeli

1 . Bock Andrea

—

Alistál

2. Veszelovszky Judit - Komárom

III.

3. Tóth Anikó

—

Negyölved

1 . Monósy Péter

—

Bratislava

2. Szabó

—

Kistárkány

—

Somorja

Géza

3. Lelkes Csilla

Színjátszók I.

A szenci alapiskola Ifju Gárda színjátszó együttese

II.

A rozsnyói alapiskola színjátszó együttese

III.

A deáki alapiskola Új Hajtás színjátszó együttese

A zsűri különdíja: A naszvadi KA és Műv. Ház együttese legjobb fiú alakítás :

Fabó Tibor, Rozsnyó, Ludas Matyi szerepéért

Ev.č.bl.310/79-00S

- 3 -

a legjobb leányalakitás : Brányik Rozália, Neszvad, Gazdasszony szerepéért A Gyermekzsűri díja :

A szenci KA Ifjú Gárda színjátszó csoportja

Kisszínpadok: I. A nagycétényi KA irodalmi színpada II. A légi KA Május irodalmi színpada III. A szécsénkeiKA Napraforgó irodalmi színpada a zsűri különdíja :

Az alistáli KA Napsugár irodalmi színpada

a legjobb

fiúszereplő : J ócsik Tamás, Alistál

a legjobb leányszereplő : Nagy Agota , Nagycétény

A Gyermekzsűri díja :

Az alistáli KA Napsugár irodalmi színpada

Kedves gyerekek, tisztelt pedagógusok, egy év múlva ha nem is teljes létszámban bizonyára újra találkozunk. Azt kivánjuk, hogy az elkövetkezendő év tartalmas munkával teljen el.

Viszont látásra !

Ev.č .bl.811/79-00S

Názov : Cím :

Fürge irka Fürge irka

Zodpovedný : Héger Károly a JNK igazgatója Felelős : riaditeľ OOS Zostavil : Barak László Összeállította: Náklad : Példá nyszám :

300

Vydal : Okresné osvetové stredisko Kiadta : Járási Népművelési Központ Tlač : OOS, Dunajská Streda Ev.č.bl.340/79/00S

Dunaiská Streda

Újra tavasz van. Gyermekév tavasza. Bimbókat fakasztó, szir. om-bontogató, vándormadarak visszatérését ünneplő tavasz. Lám,

Recommend Documents