Újra benépesülnek a vendéglõk teraszai

B A L A T O N I

XVIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2011. MÁJUS ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA

4

Balatoni borok Budapesten

8

Zamárdi, a vonzó város

15

Káoszból születik a szép

18

Újra benépesülnek a vendéglõk teraszai

Az egészségturizmus hatása a versenyképességre

2

AKTUÁLIS

Idén sem emelte árait a BAHART

LAPSZÉL

Ragyogó szezont szeretnék Gyermekkorunkban nem szezonnak, hanem egyszerûen nyári szünetnek neveztük. Könnyû volt, hiszen az utolsó csengõszó után mi, balatoni gyerekek, csak akkor jöttünk ki a vízbõl, ha éhesek voltunk. Nem is nagyon értettük a komolykodó felnõttek gondolkodásmódját. Nevezetesen, hogy mennyire „odavoltak” egy hét balatoni nyaralásért. Miénk volt az egész nyár, s ha hûvösre fordult is, hát pecáztunk, csibort fogtunk vagy éppen bámultuk a vadkempingezõket. Felcseperedvén rájöttünk, hogy az idõ több mint fogalom: kincs. Megtanultunk bánni vele. Az is lehet, hogy eleinte az idõ bánt (el) velünk. Meg tán most is. Mindegy. Csakhogy ifjúkori emlékképeink mára – bár szépségüket, egyéni bájukat azért nem tudta kikezdeni az idõ egyre sebesebb múlása – idealizálttá lettek. Szembe kell állítanunk borzolt jelenünkkel, s persze, hogy az elõbbi kerül ki gyõztesen, még akkor is, ha csak ötféle fagylalt volt, meg Bambi és Almuska. Tudatalattinkban (legalábbis az ötvenes-hatvanasokéban) azonban ott él a kitörölhetetlen kép: nyüzsgés, a sült hal és kolbász szaga, a kínkeservesen kivárt (vagy meleg vagy „áztatott címkéjû”) sör, a haverkodások, az esti diszkók. De mindenekfelett a ragyogás: a balatoni napé, amely minden napszakban egyedi, forró. Mára mintha eltûnt volna ez, meg sok minden. Kimértté, „felparcellázottá” lett körülöttünk a világ. Nem a nádason átcsörtetve jutunk a vízhez, nem állhatunk ki stoppolni az útszélre, pedig ránk szakadt a titkon vágyott szabadság. Pszichiáter kellene a magyarázatokhoz, de az is lehet, hogy õ is megkérdezné: mit is hiányolunk, mi után nosztalgiázunk… Gyermeki választ tudok csak adni: ragyogó, felhõtlen nyarat akarok, melynek ege alatt jól érezhetem magam, s velem együtt kereskedõ, vendéglátós, kül- és belföldi turista, hajós és horgász, paragrafusgyártó és szobakiadó. Egyszóval: mindenki. Hogy mindezt miért is? Erre már csak a felnõtt (aki azért lelkében még ott hordozza gyermekkora szépségeit) tud válaszolni: magunkért, balatoni emberekért, akiknek a békés ragyogás kenyeret, utódainak jövõt jelent.

Zatkalik András

X V I I I .

É V F O L Y A M

5 .

Idén kedvezett az idõjárás a hagyományos hajózási szezonnyitónak. Szikrázó napsütésben megannyi érdeklõdõ várta a balatonfüredi mólónál kikötõ elsõ hajót, a legendás Kelént, s hallgatta meg az ünnepi eseményt köszöntõket. Bóka István, Balatonfüred polgármestere, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke – miután emlékeztette a résztvevõket a város idei kettõs ünnepére, nevezetesen, hogy 800 évvel ezelõtt említette elõször a Tihanyi Apátság Balatonfüred nevét, és hogy 40 éve város a település – megjegyezte: roppant szerencsések vagyunk, mert a jó Isten nagyon jó helyre teremtett minket, így vigyázhatjuk, s szerethet-

Virággal köszöntötték a hajózókat

Sok volt az érdeklõdõ a füredi mólón jük a Balatont. Ez nagy felelõsséget ró reánk, amelynek igyekszünk is eleget tenni. Szólt arról is, hogy a nagy múltú balatoni hajózás elõtti tisztelgés jegyében a két legrégebbi hajó, a Kelén és a Helka történetét rövidesen könyv formájában is szeretnék megismertetni az érdeklõdõkkel. Horváth Károly, Siófok alpolgármestere ismertette a városához kötõdõ idei kulturális eseményeket, s a településen zajló

infrastrukturális beruházásokat, egyúttal kifejezte reményét, hogy az idei szezon sokkal jobb lesz a tavalyinál, s a sok csapadék helyett jó nyárra számítanak. Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke köszöntõjében hangsúlyozta: a balatoni polgármesterek jó ideje azon fáradoznak, hogy a kormány külön költségvetési fejezetben, elkülönítve biztosítson forrást a Balaton fejlesztésére. Ez reményteli garanciát jelenthet féltett kincsünk, a magyar tenger védelméhez, fejlesztéséhez. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. elnöke flottájuk felkészítésérõl, szolgáltatásaik bõvítésérõl szólt, valamint arról, hogy tarifáikat miként tavaly, úgy az idén sem emelték.

K.S.

Esõs évadnyitó Keszthelyen Keszthelyen nemcsak kozásunk évfordulóbizakodnak abban, ja), majd hangsúlyozhogy jobb lesz a szeta: a Balaton sok minzon, s a hazaiak meldenen ment keresztül lett megnõ a külföldi az elmúlt évtizedeklátogatók száma is, haben, ám egyre optinem sikeres pályázatamistábban áthatjuk a ikkal tesznek is az ügy jövõjét. Példaként érdekében. A 2011-es hozzátette: a kilencveévadnyitó ünnepségen nes években még az ezen gondolatok is szóegzotikusabb tájakat ba kerültek. keresték fel a hazai tuA kissé barátságtalan risták, majd egyre töbidõ ellenére is szép számben ébredtek rá értémal érkeztek érdeklõdõk künk, a Balaton szépa móló elõtti térre, ahol Nem maradt el a Balaton megkoszorúzása sem ségeire. A tó – monünnepélyes zászlófelvonással vette kezdetét a több évtizedes hadotta – mindenkinek mást jelent: itt élõnek, nyaralónak, sportogyományokra visszatekintõ évadnyitó. Keszthely polgármestere, lónak, vendéglátónak, a kultúra iránt érdeklõdõnek. A Balaton Ruzsics Ferenc beszédében röviden értékelte a korábbi szezonosokszínûségét szeretnénk visszaadni a kultúra jegyében is – tette kat, majd elmondta: drukkolnak azért, hogy minél több hazai és hozzá. Ilyen a fõtér és a parti rész megújulása is pályázati pénzekkülföldi vendége legyen a városnak, amihez a vendéglátásból bõl. élõknek is meg kell teremteniük a körülményeket. A Zala Megyei Az ünnepség résztvevõi befejezésül a Helka sétahajó fedélzetéKözgyûlés elnöke, Manninger Jenõ utalt az évadnyitó ritka egyberõl megkoszorúzták a Balatont. esésére (fehérvasárnap, anyák napja, május elseje, uniós csatlaSzöveg és kép: Zatkalik András

S Z Á M

INTERJÚ

Nem veszik el a csillagokat Az együttmûködés szezonja jöhet Nem a feltétlen büntetés, hanem a vállalkozások és a hatóságok közötti együttmûködés a sikeres szezon egyik záloga. Ennek szellemiségét erõsítette meg a többéves hagyománnyal bíró balatonfüredi szezonnyitó szakmai fórum, amelyet a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a KISOSZ Veszprém Megyei Szervezete rendezett a Hotel Annabellában. Veszprém megye gazdaságában komoly szerepe van a balatoni turizmusnak, a nyári idõszakban pedig meghatározó a foglalkoztatásban. Az ágazat szerepét szem elõtt tartva a kamara fontosnak tartja, hogy az ott dolgozó vállalkozók hozzájussanak azokhoz a speciális információkhoz, amelyek konkrét segítséget nyújtanak a napi mûködéshez – hangzott el a tanácskozás bevezetõjében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétõl, Markovszky Györgytõl. Szerinte, ha a hatóság és a vendéglátó elégedett, nyugodt légkörben tud dolgozni, akkor elégedett lesz a vendég is. Megjegyezte, hogy a hatóságokkal eddig is példaértékû kapcsolatot tudott kiépíteni mind a kamara, mind a KISOSZ. A Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, a vendéglátó város polgármestere, Bóka István „A Balaton jövõje” címmel tartott elõadásában többek közt a fejlesztéspolitikáról, a pályázati lehetõségekrõl beszélt. Megemlítette, hogy a jelenlegi rendszer (a három parti megye három régióhoz tartozik) nem mindig tudja biztosítani a legeredményesebb fejlesztést. Bóka István a BFT mûködésérõl, feladatairól is kimerítõ tájékoztatót adott a vállalkozóknak. Elhangzott az is, hogy a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet (BKÜ) lakossága elöregszik, a lakosság száma a sok beköltözõ miatt (akik elõnyös körülményeket találnak vállalkozásaikhoz) azonban növekszik. Csökken a Balaton gazdasági potenciálja is, s hogy a folyamat megálljon, a lehetõségeket biztosítani kell. Ilyen a Széchenyi-terv, melynek külön, ún. „Balaton” alprogramja is van. Ezzel, illetve munkahelyteremtésekkel lehet élni a fellendülés érdekében. A BFT elnöke figyelmeztetett, hogy a 2013 utáni uniós ciklusban már jóval mérsékeltebbek lesznek a fejlesztési és egyéb források, de a hazaiak is mérsékelt lehetõségeket biztosítanak. A BFT ezért szorgalmazni fogja a kormányzatnál, hogy több forrást különítsen el a Balaton régióra. Jelenleg ugyanis a ciklus végéig mindössze 6 milliárd forint áll rendelkezésre, míg ezzel szemben évente kellene legalább 10 milliárd forint. A megjelentek körében élénk érdeklõdés mutatkozott az új Széchenyi Pihenõkártya igénylése, felhasználásának lehetõségei iránt. Errõl a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelõs államtitkára, Szatmáry Kristóf tartott elõadást. Mivel ez egy új termék – mondta –, s a Balaton ebbõl a szempontból kiemelkedõ fontosságú terület, a szerepe is jelentõs lesz. A kártya modernebb, egyszerûbb és hatékonyabb, s olcsóbb is, mint az üdülési csekk, hiszen mindössze másfél százalékos teherrel bír, szemben

a csekk majdnem tíz százalékával. Éves szinten háromszázezer forintos munkavállalóként a kafetéria összege. Kifejezetten a szálláshelyekhez kötött turizmus fejlesztésére szolgál. Bõvül a kör is, ugyanis a lovas turizmustól a gyógyturizmusig sok mindenre felhasználható, ha ezzel párosul szálláshely. Az államtitkár itt a konferencián jelentette be, hogy kezdeményezték a korábbi, júliusban megszûnõ szállodaminõsítési rendszer érvényességének meghosszabbítását a jövõ év közepéig. Addig kidolgoznának egy önálló nemzeti minõsítési rendszert, amit szándékaik szerint minden szálláshelynek használni kellene. A tanácskozás folytatásában az elmúlt idõszak ellenõrzési tapasztalatait, a nyári ellenõrzési témákat a Veszprém Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelõségének megbízott vezetõje, Somogyi István foglalta össze: a nyári elSzatmáry Kristóf államtitkár lenõrzések kiemelt területe továbbra is a vendéglátóipari egységek ellenõrzése lesz, de kitérnek majd a taxikra, mutatványosokra, szálláshelyadókra. Emellett ott lesznek a nagyobb forgalmú szabadtéri rendezvényeken (pl. borhetek) is. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság új szervezeti rendszerérõl, feladat- és hatáskörérõl a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fõosztályvezetõje, Czuppon Rita informálta a vállalkozókat. A KISOSZ Veszprém Megyei Szervezetének elnöke, Vágó Péter szerint nehézségekre is kell számítania a vendéglátás vállalkozóinak, hiszen számos „csapás” sújtotta õket (gazdasági válság, forgalom visszaesése), de jogszabályi változások is jöttek, melyekhez alkalmazkodniuk kell. A Széchenyi kártya – mondta Vágó Péter – a szállodai szakmának jót, míg a vendéglátósoknak nem jót jelent. Fel kell készülni a nemdohányzók védelmére is – tette hozzá Vágó István –, s erre egy szûk év áll rendelkezésünkre. Nem kizárt, hogy forgalomcsökkenéshez vezet a majdan érvénybe lépõ rendelet. Jó hírként közölte, hogy az adminisztrációs terhek csökkennek, így többet tud majd vendégével foglalkozni a vendéglátó.

Zatkalik András

Több a szerzõdõtt projekt, gyorsult a kifizetés Kétszeresére emelkedett a Közép-Dunántúli Operatív Program /KDOP/ keretében szerzödõtt projektek száma az elmúlt csaknem egy évben, a korábbi esztendõkhöz viszonyítva, mig a kifizetett támogatások havi átlaga megnégyszerezödõtt. Mindezt Temesvári Balázs, a fejlesztési tanács ügynökségének igazgatója jelentette be a testület legutóbbi ülésén, amelyet ezúttal Tatabányán tartottak meg. Konkrét számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy míg a 2007 és a 2010. május 31. közötti idõszakban havi átlagban 9 darab szerzõdött projekt kötõdött a KDOP-hez, addig a 2010. június 1. és 2011. március 31. közötti 10 hónapban a havi átlag 19-re emelkedett. A kifizetések is felgyorsultak, tekintve, hogy az Új Széchenyi-terv által meghirdetett pályázati, illetve támogatáspolitikai céloknak megfelelõen a Regionális Operatív Program keretében az elmúlt 10 hónapban 1,98 milliárd forint havi átlagra emelkedett a kifizetések összege, szemben a korábbi esztendõk 0,51 milliárd forintos átlagával. Ez arról is tanúskodik, mondotta Temesvári Balázs, hogy maximálisan sikerült teljesíteni azokat az elvárásokat, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztéri-

um és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség fogalmazott meg a közremûködõ szervezetekkel szemben. A tatabányai testületi ülést követõ sajtótájékoztatón ismertették a Közép-Dunántúli Operatív Program „Ipartelepítés”, „Telephelyfejlesztés”, „Szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztése”, valamint az „Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása” elnevezésû pályázati kiírások nyerteseit. Régiónkból az „Ipartelepítés” elnevezésû pályázati kiírás keretében az Unilever Magyarország Kereskedelmi Kft., a Valeo, és a berhidai ONIS SOLAR Kft. közel 870 millió Ft uniós forráshoz jutottak. E vállalkozások beruházásaik megvalósításával a térségben 752 munkahely megtartásához, és 110 új munkahely teremtéséhez járulnak hozzá. A „Telephelyfejlesztés” elnevezésû kiírás keretében Veszprém megye két nyertes pályázója összesen 113 millió Ft támogatást nyert el. A „Szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztése” pályázati kiírás keretében Veszprém megye hat települése több mint 1 milliárd forintnyi vissza nem térítendõ forráshoz jutott.

H.R.

Konzultáció a vidékfejlesztési támogatásokról Csaknem száz Veszprém megyei önkormányzat képviselõje kapott meghívást arra az alsóõrsi fórumra, amelyen a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltségének munkatársai adtak tájékoztatót az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap vidékfejlesztési jogcímeinek kifizetési kérelmeirõl. A konzultációt annak érdekében szervezték, hogy lehetõség szerint hiánypótlási felhívás nélkül, jó színvonalú kifizetési kérelmek kerüljenek öszszeállításra, benyújtásra. A résztvevõket Kovács Zoltán Veszprém megyei kormánymegbízott köszöntötte, aki szólt a Kormányhivatal, valamint a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal együttmûködésérõl.

Kovács Zoltán, a Veszprém megyei Kormányhivatal vezetõje köszöntötte a résztvevõket

Hangsúlyozta: az MVH által szervezett fórumnak azért van jelentõsége, mert a jó színvonalú, hibátlanul kitöltött kifizetési kérelmek esetén lerövidül az ügyintézési határidõ, a hivatalnak kevesebb hiánypótlási dokumentumot kell kiküldenie, melynek következtében a támogatást igénylõk elõbb juthatnak a támogatási forrásokhoz. Czapáry Rita, az MVH megyei kirendeltségvezetõje elmondotta, hogy az eddigi pályázóknak 1,7 milliárd forint támogatást ítéltek meg a megyében. Az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból többek között falumegújítás- és fejlesztésre, mikrovállalkozások létrehozásának, turisztikai tevékenységek ösztönzésének, valamint vidéki örökség megõrzésének támogatására pályázhattak az önkormányzatok.

K. B.

2 0 1 1

M Á J U S

3

4

AKTUÁLIS

Balatoni borászok Paradigmaváltásra bemutatkozása van szükség a magyar Budapesten turizmusban

Egy korty napfény a Balaton partjáról – kóstolja meg címmel mutatkozott meg a Dél-Balatoni Borút Egyesület május elején a Mezõgazdasági Múzeumban. Az eseményen megjelent Gelencsér Attila, a Somogy megyei közgyûlés elnöke is, aki köszöntõjében – igazi lo- Gelencsér Attila (balról) a Somogy Megyei Közgyûlés kálpatriótaként - elnöke is részt vett a borok bemutatóján büszkén hangsúlyozta: Magyarországon ma rangjuk van a dél-balatoni, boglári boroknak. Örömmel konstatálta, hogy napjainkban nincs rivalizálás a különbözõ pincészetek és szakemberek között – a mostani együttlét is az összefogást szimbolizálja. Szólt arról, hogy a hetven állomást magában foglaló borút kitûnõ programokat kínál a magyar tenger déli partjára látogatóknak. Tudomására hozta a kiállítóknak, hogy közgyûlési elnökként, országgyûlési képviselõként is segíteni kívánja a somogyi borászokat, s jelezte, hogy e szakágazatnak parlamentben is több támogatója van. Mint mondta: a hungarikumok közrejátszanak az ország gazdaságának fellendítésében, turisztikai presztízsének növelésében. Garamvári Vencel borász a rendezvény fontosságára hívta fel a figyelmet: e fórum is lehetõséget kínált arra, hogy újabb információkhoz jussanak az érdeklõdõk a balatoni borokkal kapcsolatban. S mint fogalmazott: aki Somogy északi vidékét felkeresi, gyönyörû, dombos, szépen, szakértelemmel mûvelt tájat, barátságos embereket, s természetesen kitûnõ borokat találhat. Bacsa András, a zamárdi Szent Kristóf Pincészet tulajdonosa elmondta: hosszú évek óta favoritnak számít a Dél-balatoni borvidék, hiszen minden ínyencet ki tudnak szolgálni. Valamennyi tóparti településen pompás pezsgõt, minõségi fehér, vörös és rosé borokat tudnak szervírozni az ide látogató hazai és külföldi turistáknak. - Örömmel mondhatom: ma már lehet építeni a meghonosodott borkultúrára, a borturizmusra. Meggyõzõdésem, hogy a kitûnõ magyar nedûk az idegenforgalom egyik potenciális áttörési pontját jelenthetik. A balatoni borászok egyre nagyobb rangot vívnak ki a hazai szakemberek között, hiszen az elmúlt alig több mint fél évtizedben háromszor is közölünk került ki az év borásza. Úgy gondolom: ez a rendezvény hozzájárul ahhoz, hogy e csodálatos tájegységre fókuszáljanak a hazai borok kedvelõi. A minõségi munka, a sikerek egyébként húzóerõként, példaként jelennek meg azok elõtt, akik még kevésbé ismerik a borkészítés tudományát. A jó bor kulcskérdés a turizmusban, s köré kell szõni a helyi ételspecialitásokat és a folklórt is. Légli Ottó - a közelmúltban nyerte el az év bortermelõje címet – ugyancsak az összefogás és a tradíciók fontosságát emelte ki: - Úgy látom: kissé nehezen érett meg a feltételrendszer a közös fellépésre. Ez az esemény azonban megmozgatta a borászokat, hiszen a piac és a fõváros szinonim fogalmak. A bor jó példa arra, hogyan találhatunk vissza önmagunkhoz, a helyi értékekhez. A Balatonról és a régióról szóló reklámnak többek között errõl kell szólnia. Döntõnek tartom, hogy a tóparton ne a más tájakról „importált” borok domináljaA Szent Kristóf Pincészet standja nak. Süli Ferenc *** Az északi part, a Balaton-felvidék borászai is bemutatkoztak Budapesten április 29-május 1. között, a tavalyi nagy sikernek köszönhetõen ismét az Erzsébet téren. A Balaton Borrégió valamivel több, mint tízezer hektár szõlõterülettel európai mércével mérve csupán egy kicsiny borvidék lehetne, de magyarországi viszonylatban az összes termõterület egyhatoda a Balaton körül található. Kétség kívül az egyik legváltozatosabb, legszínesebb földrajzi tájegység és szõlõtermõ táj, hál’istennek számtalan kiváló borász otthona a Balaton-felvidék, akik közül két tucattal a fesztiválon személyesen is találkozhattak az érdeklõdõk. Öszszesen mintegy másfélszáz különleges bort mutattak be és kóstoltattak a rendezõk, méltó körítéssel. Így nem hiányozhatott sem a zene, úgymint jazz, világzene és népzene, sem a borkóstolás élményét teljessé tevõ gasztronómiai kínálat, vagyis sültek, sajtok, édességek, valamint a halételek.

X V I I I .

É V F O L Y A M

5 .

S Z Á M

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács Több más téma mellett két, a tóparti idegenforgalmat is érintõ kérdéskör került terítékre a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén. A vita konklúziójaként elhangzott: teljes paradigmaváltásra van szükség a magyar turizmusban, s ebben a munkában a turisztikai desztinációs menedzsmentek valamennyi résztvevõjére jelentõs szerep hárul. Bóka István, a testület elnöke elõadásában hangsúlyozta: már korábban kezdeményezte a régiós TDM létrehozását. Álláspontja szerint akkor is végre kell hajtani a feladatot, ha sem hazai, sem uniós pályázati forrás nem biztosít ehhez megfelelõ anyagi hátteret. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. mûködése ugyancsak szorosan kapcsolódik a tóparti turizmushoz. A cég tevékenységérõl a március elején kinevezett vezérigazgató tájékoztatta a grémium tagjait. Puskás Zoltán felvázolta a közelmúltban történt átszervezéseket, s a részvénytársasággal szembeni társadalmi elvárásokat. Elmondta, hogy elsõdleges feladataik közé tartozik az õshonos halak megóvása, a vízminõség biztosítása, a horgászturizmus fellendítése, az állományszabályozó halászat és a havária helyzetek kezelése. Kitért arra is, hogy a busaállomány lehalászása változatlanul prioritást élvez a napi teendõk között, bár ez a kötelezettség jelentõs veszteséget okoz a társaságnak. Puskás Zoltán hangsúlyozta, hogy a jövõben is szeretnének a horgászok korrekt partnerei lenni – többek között a ponty- és csukatelepítés is ezt a célt szolgálja. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy míg 2000-ben száztízezer területi engedély adtak ki, addig ez a szám az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, s az aszályos évek is kedvezõtlenül hatottak a pecások aktivitásra.

A tanácskozás résztvevõi - A horgászegyesületekkel való napi kapcsolattartás, az igények ismerete nélkül nem tudunk érdemben javítani szolgáltatásaink színvonalán. Javaslataikra, korábbi hagyományainkra tekintettel a déli part kedvelt halastavait már április közepén, illetve május elején megnyitottuk, s a régebbi halászhajók felújításával, ezek bérbe adásával is szeretnénk horgászatra ösztönözni a Balaton és a halak szerelmeseit. Nagy energiát, jelentõs összeget – hatvanötmillió forintot - fordítunk a halõrzésre és az elhullott tetemek összegyûjtésére. S mivel gyakran elhangzó panasz a magyar tenger partján, hogy itt balatoni halat sem fogyasztani, sem vásárolni nem lehet, ezért új boltokat nyitunk a tóparti településeken. A Balaton Fejlesztési Tanács ülésén elhangzott, hogy 2012 év végéig meg kell oldani a háttértelepülések szennyvíztisztítását, ugyanis az érvényben lévõ jogszabályok ennek meglététõl teszik függõvé az újabb építési engedélyek kiadását. Filep Miklós, Zánka polgármestere a már hosszú évek óta tapasztalt anomáliák kapcsán elmondta, hogy az érintett településeken ugyan nem lehet építkezni, de a csodálatos fekvésû külterületeken szinte akadálytalanul húzhattak fel - esetenként több száz négyzetméteres – luxuslakásokat, nyaralókat is, s ezek ellenõrizhetetlenül szennyezik a talajvizet. Balázs Árpád, Siófok polgármestere a partvédõmûvek katasztrofális állapotára hívta fel a figyelmet. Mint jelezte: ezek kijavítása csak a déli parton mintegy ötszázmillió forintba kerülne, erre azonban az érintett önkormányzatok nem tudnak saját forrást biztosítani. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója e téma kapcsán elmondta, hogy sürgõs kormányzati lépésre van szükség, mert az esetleges viharok tovább ronthatják a védmûvek állagát. Kezdeményezte, hogy a mederhasználat díját csoportosítsák át erre a célfeladatra.

S.F.

TELEPÜLÉSEK

Egészségház az esélyegyenlõség jegyében

Hévíz idõutazása a monarchiába

Szentkirályszabadja Község Önkormányzata csaknem 20 millió forint összegû vissza nem térítendõ támogatást nyert el a Közép-dunántúli Operatív Program „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése” pályázata keretében. A beruházás keretében felújított egészségházat ünnepélyes keretek között adták át.

A város önkormányzata már megalakulását követõen deklarálta: nem csak a gyógy-idegenforgalommal, hanem számos programjával kívánja – minõségi szinten – szolgálni a turizmust. Ennek igazán látványos, üde eleme volt az április végi „Boldog békeidõk Hévíze” elnevezésû háromnapos eseménysor. Hagyományteremtõ céllal szervezték például azt a felvonulást is, mellyel a programsorozatot szimbolizálták. Aki tehette, a monarchia korát idézõ ruházatot öltött. Nem véletlen, hiszen a fürdõnek köszönhetõen ekkorra vált Európa-szerte ismertté Hévíz neve. A sor élén a város elõkelõségei is ott voltak. Papp Gábor polgármester napernyõs, díszkalapos hölgyek társaságában frakkban, lakkcipõben, cilinderrel a fején, sétapálcával a kezében mutatkozott be. Színes élmény volt a pusztaszentlászlói Csak Csajok csoport, a gólyalábasok, zsonglõrök és zenészek kavalkádja a sétálóutcán. Legalább száz hévízi polgár is visszalépett az idõben, s mutatta meg: így is lehet ünnepelni, szórakozni. Említést érdemelnek a gyerekek is, akik könnyedén tudtak alkalmazkodni a kissé szokatlan ruhadarabokhoz. A három nap igazi fesztiválhangulatban zajlott, s ki-ki megtalálhatta az érdeklõdési körének legmegfelelõbbet. Ehhez bõségesen kínálta portékáit a sátrak sora, ahol szerencsére hiányzott a bóvli, viszont ott voltak a népi alkotások, a cukrászok és húsfeldolgozók finomságai. A fellépõk (többek közt a Söndörgõ együttes, a Fabula Rasa, Szirtes Edina Mókus) is azt a színvonalat képviselték, amely méltó a város rangjához. Az autók szerelmeseit felhõszakadással sem lehetett volna elûzni, mert a VI. Lotus Retro veteránautó résztvevõi a legszebb modelleket vonultatták fel. Irodalmi értékû alkotás is az érdeklõdõk kezébe kerülhetett: megjelent ugyanis a Hévíz aranykorát reprezentáló négynyelvû kiadvány Szarka Lajos szerkesztésében. A könyv tudományos. dokumentatív és szórakoztató-ismeretterjesztõ is egyben.

Az ünnepségen Iványi András, Szentkirályszabadja község polgármestere, Horváth Zsolt, a térség országgyûlési képviselõje, Temesvári Balázs, a KDRFÜ ügyvezetõ igazgatója, és Kun-Gazda Melinda, az egészségház orvosa közösen vágták el a felújított épület bejáratához kifeszített nemzeti színû szalagot. Iványi András, a község polgármestere ünnepi köszöntõjében elmondta: a kor követelményeinek megfelelõ orvosi rendelõ 42 millió forintos felújítását, bõvítését részben uniós támogatásból, részben pedig az önkormányzat költségvetési tartalékából finanszírozták. Az újjáépített, 173 négyzetméter alapterületû egészségházban egy gyermekorvosi rendelõ, egy felnõttorvosi rendelõ, valamint egy védõnõi szoba kapott helyet. A teljes egészében akadálymentes egészségház mûemléki környezetben, új, impozáns formájában, korszerû eszközökkel felszerelve, valamint informatikai rendszerének kiépítésével alkalmas lesz arra, hogy a gyarapodó település gyermek- és felnõtt lakosai számára a lehetõ legjobb orvosi- és egészségügyi ellátást, illetve járóbeteg szakellátást biztosítsa. Horváth Zsolt parlamenti képviselõ a település szülöttjeként örömét fejezte ki, hogy Szentkirályszabadja Község Önkormányzata meg tudta teremteni a térség lakói számára a magas minõségi színvonalú egészségügyi szolgáltatások feltételeit, ezért a felújított egészségház átadását az esélyegyenlõség ünnepének nevezte. Temesvári Balázs, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetõ igazgatója beszédében elmondta, az „Egészségügyi szolgáltatás, illetve egészségügyi alapellátás fejlesztése” pályázati kiírás keretében a régióban 38 önkormányzat nyert el több mint 1 milliárd forint vissza nem térítendõ támogatást egészségügyi szolgáltatásaik fejlesztésére, orvosi rendelõk, egészségházak kialakításra, vagy azok felújítására. Szentkirályszabadja sikeres beruházását példaértékûnek nevezte, hiszen ahogy fogalmazott; a település komoly összefogással nemcsak infrastrukturális fejlesztést valósított meg, hanem eszközbeszerzéssel, és informatikai fejlesztéssel olyan színvonalra emelte az orvosi ellátást, amely minden európai polgárnak jár.

Korabeli ruhákban idézték a múltat Hévíz várossá avatásának napja idén nemcsak fehérvasárnappal, a munka ünnepével, de az anyák napjával is egybeesett. Így aztán Papp Gábor polgármester köszöntõ beszédében az anyákat, nagymamákat is meleg szavakkal üdvözölte a Boldog békeidõk Hévíze zárónapján. A Deák térre összeseregletteket a katolikus, református és evangélikus egyházak képviselõinek áldása fogadta, majd fellépett Szirtes Edina Mókus. A Zala Megyei Közgyûlés elnöke, Manninger Jenõ beszédében történelmi áttekintést is adott Hévízrõl, megjegyezve, hogy a település további fejlõdése biztosítva van. Ennek egyik eleme lehet a Széchenyi-terv kínálta pályázat is.

Z.A.

H.R.

Keszthelyi fiatalok a holland Helikonon Harmadik alkalommal látogatott fiatal mûvészek csoportja a keszthelyi hagyományok nyomán megrendezett Helikon Fesztiválra Hollandiába – tudtuk meg a város sajtóreferensétõl, Zsalakovics Esztertõl. Keszthely csaknem két évtizede ápol testvérvárosi kapcsolatot a holland Deldennel, illetve Hof van Twente önkormányzatával. Az, hogy a kapcsolat nem pusztán hivatalos szinten valósul meg, az itthoni Keszthely-Delden Alapítvány és a Hollandiában mûködõ Hof van Twente - Keszthely Alapítvány áldozatos munkájának köszönhetõ. A két szervezet tagjai a baráti szálak szorosabbra fûzése és a kulturális hagyományok ápolása révén töltik meg tartalommal a városok kapcsolatát. Néhány éve a Keszthelyen vendégeskedõ holland delegációnak annyira megtetszett a helikoni kulturális seregszemle, hogy úgy döntöttek, 2007ben õk is szerveznek egy hasonló fesztivált. A rendezvényre szintén kétévente, a magyar ünnepséget kö-

vetõ évben kerül sor, és meghívják rá a Keszthelyen kiemelkedõ eredményt elért fiatal mûvészeket. Magyarországot idén a Boombatucada ütõsegyüttes, a Your Friends kórus és egy komolyzenei szekció képviselte Keszthelyrõl, valamint Pécsrõl a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának népzenei-néptáncos csoportja. A csoport vezetõje és összefogója Regényiné Király Éva, a Keszthely-Delden Alapítvány titkára volt. A magyarok mellett egy szlovén fúvószenekar is fellépett a hollandiai fesztiválon. A vendégeket az öt települést összefogó Hof van Twente önkormányzatának központjában, a Goor-i városházán Jeroen Goudt polgármester fogadta. A fesztivál egy emlékezetes estjét a Boombatucada koncertje vezette fel a hengeloi zeneiskola udvarán, a rendezvényen jelen volt Sümeghy Gyula, hágai magyar nagykövet és szlovén kollégája, Leon Marc.

– ks –

2 0 1 1

M Á J U S

5

VESZPRÉMI FESZTIVÁLOK 2011. www.veszprem.hu - www.veszpreminfo.hu

2011. május 25-28.

2011. augusztus 4-20.

A Tánc Fesztiválja

A fesztivál a magyar tánc- és mozgásmûvészeti élet legjobbjainak országos seregszemléje. A meghívott együttesek névsora a legsikeresebb intézményesített színházaktól a legmagasabban képzett, finanszírozásukat tekintve alternatív együttesekig terjed. Tel.:(+36) 88 563 200 • www.pannonvarszinhaz.hu

2011. június 4.

Ökofesztivál

Veszprémben az Óváros téren ezen a napon mindent megtalálsz, ami jól jöhet „zöld“ életed kialakításához: többek között nap- és sörkollektorok, napelemes játékok, esõvízgyûjtõ rendszerek, szigetelõanyagok, környezetbarát szolgáltatások, tisztítószerek, olvasnivalók, praktikák. Számtalan program, kóstoló és sok-sok ötletes zöld megoldás vár tehát június elsõ szombatján, amelyekkel könnyen környezetbaráttá teheted otthonod. Gyere és hozd magaddal a szomszédot is! Zöldüljetek együtt! Tel.:(+36) 88 578 390 • www.csalan.hu

2011. június 17-19.

Kabóciádé Családi Fesztivál A veszprémi Kabóciádé a gyerekek és az „örök gyermekek“ fesztiválja. Jöjjenek és lássanak: játszóházak, koncertek, babaszínházi mûsorok és óriás társasjátékok, kabócás és vendég elõadások láthatók több napon át, városszerte! Tel.: (+36) 88 590 150 • www.kabocababszinhaz.hu

2011. június 23-26.

Modern Táncsportok Világbajnoksága és Nemzetközi Amatõr Modern Táncfesztivál 2011-ben a Veszprém Arénában kerül megrendezésre a táncosok nagy örömére a Modern Táncsportok Világbajnoksága és a Nemzetközi Amatõr Modern Táncfesztivál, mely során három napon keresztül hódolhatnak szenvedélyüknek a zene és a tánc rajongói. A fesztivál rendezõje a Modern Táncsportok Magyarországi Szövetsége, a Gyermekmosoly Alapítvány és a SZÉPORSZÁG Rendezvényiroda. Tel.:(+36) 88 789 986 • www.dance.different.hu

2011. július 8-10.

Veszprém Rallye

Száguldás, por és szerelem - ezt kínálja Önnek a Veszprém Rallye! Veszprém dimbes-dombos vidéke tálcán kínálja a kiváló terepet, valamint az autót és pilótát próbáló útvonalakat a lendületes autózás szerelmeseinek. Az országos bajnokság veszprémi futama évek óta népszerû, évek óta több tízezer rallye-rajongó zarándokol el a városban és környékén megrendezett futamokra. Tel.:(+36) 88 407 639 • www.veszpremrallye.hu

2011. július 13-16.

Utcazene Fesztivál

Veszprém minden júliusban néhány napra igazi fesztiválvárossá alakul át: különbözõ stílusú (etno, jazz, blues, rock) utcai formációk zenélnek délelõttõl késõ éjszakáig a belvárosban. Páratlan hangulat, vidám forgatag, amely a régen látott barátokat is összehozza és mindehhez persze a zene... Ne hagyja ki 2011-ben sem! E-mail: [email protected] • www.utcazene.hu

2011. július 27-30.

VeszprémFest A Veszprémi Ünnepi Játékok egy olyan zenei, kulturális nagyrendezvény, amely a magas minõségû magyar és nemzetközi produkciókat a klasszikus zenétõl a jazz-en át az operáig kívánja bemutatni nézõinek évrõl évre. A fesztivál 2004 augusztusában debütált a Veszprémi Vár csodálatos barokk fõterén, a Szentháromság téren felállított színpadon. Az azóta eltelt években tucatnyi nemzetközi produkció sikerével írta be nevét a Veszprémfest a magyarországi fesztivál-térképre. Részletes program a www.veszpremfest.hu weboldalon. Tel.: (+36) 88 444 454 • E-mail: [email protected]

Veszprémi Nyári Fesztivál

Az idén augusztusban 11. évét ünneplõ Veszprémi Nyári Fesztivál minõsített fesztiválként ismét igazi csemegékkel várja az érdeklõdõket. A Nyári Teátrum a hagyományoknak megfelelõen zenei változatosságra törekszik, kiegészülve prózai produkciókkal, színházi estekkel. A Veszprémi Vigasságokban augusztus 7-én egész napos népmûvészeti vásár várja az érdeklõdõket az Óváros téren. A Nyári Orgonavarázs sorozat hiánypótló szerepet tölt be és igazi zenei ínyencség. A hazai és külföldi orgonamûvészek maradandó zenei élményt nyújtanak a látogatóknak. A Világjava estek a világ különbözõ zenéit és „ízeit“ kínálják a látogatóknak, hogy földünk kulturális sokféleségét népszerûsítsék. A zenei ínyencségekre vágyók idén megismerhetik egy kis szeletét a roma, a dél-amerikai, az ír zene hangzásvilágának és kultúrájának. A Folklórparádé mára hagyományos mûsorrá vált a Szent István napi ünnep elõestéjén. Az elõadás után magyar táncház várja az érdeklõdõket. Tel.: (+36) 88 429 111 • www.vmkveszprem.hu

2011. augusztus 11-14.

Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál Ünnepeljük Liszt Ferencünket! A tény, hogy a világ ebben az évben ünnepli Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóját, kézenfekvõvé tette, hogy a világi örömök megszólaltatása mellett a musica sacra, ezen belül is a spirituális elragadtatás komponistagéniuszának alkotásai felé nyissunk. A Vivace 2011 - Ünnepeljük Liszt Ferencünket sajátos karakterével - a kitûzött közös kari számokkal és hivatásos szimfonikus zenekar közremûködésével - valóban emlékezetes élményt ígér - ne hagyja ki Ön sem! Tel.:(+36) 88 429 111 • www.vmkveszprem.hu

2011. augusztus 19-23.

Cell Cup Nemzetközi Kézilabda Fesztivál

Töltsön el öt napot a sport jegyében a királynék és a kézilabdázás fellegvárában, hiszen a korábbi sikerekre való tekintettel Veszprém ismét helyet ad a Cell-Cup elnevezésû nemzetközi kézilabda-fesztiválnak. Szurkoljunk együtt a Királynék városában! Tel.:(+36) 95 420 180 • www.cellcup.hu

2011. szeptember 14-18.

Mesefesztivál

A Kabóca Bábszínház szervezésében egy több mint fél évtizede tartó fesztivál hívja a gyermekeket és szüleiket Veszprémbe, amelynek célja, hogy minél több módon elevenítse fel és népszerûsítse a mese - a mesemondás és a mesehallgatás - hagyományait és közösségi élményét. Tel.:(+36) 88 590 150 • www.kabocababszinhaz.hu

2011. szeptember 24.

Ökovásár

Az évtizedes hagyományokkal rendelkezõ egészség vására, az Ökovásár - a Csalán Környezet- és Természetvédõ Egyesület szervezésében - évrõl-évre igyekszik közelebb hozni Veszprém és környékének lakóihoz az egészséges táplálkozást, a természetes környezetet és a méregmentes életet. Az Óváros téren megrendezésre kerülõ vásáron Ön is megtalál mindent, ami egészséges és bio: bort, sajtot, mézet, zöldséget és gyümölcsöt. Tel.:(+36) 88 578 390 • www.csalan.hu

2011. október 2.

Szent Mihály-napi búcsú

Míg Szent Mihály napján a néphagyományok szerint a pásztorok a Szent György napkor kihajtott állatokkal számolnak el, addig Veszprém hagyománytisztelõ város lévén, saját értékeit, helyi táncosait és kézmûveseit ünnepli Szent Mihály arkangyal ünnepén. A búcsú alkalmával a vásári forgatagban mindenki talál kedvére valót: minõségi, kézzel készült portékákat, ékszereket, csipkéket. Közelebbrõl ismerheti meg és próbálhatja ki a kedves vendég nagyapáink korának mesterségeit, kóstolhatja meg a régi korok ízeit, valamint vidám programok is szórakoztatják a Veszprémbe érkezõt egy egész napon át a Veszprémi Várban. Tel.:(+36) 88 404 548 • www.veszprem.hu • www.veszpreminfo.hu

2011. november 26 - december 18.

Illatos Advent

Veszprém családbarát önkormányzata az Illatos advent családi programsorozatával hívja és várja karácsonyi készülõdésre, ráhangolódásra a helybelieket és az idelátogatókat. A kísérõprogramok során állatsimogatóval, forralt borral és frissen sült kürtöskaláccsal várnak a szervezõk kicsiket és nagyokat az Óváros térre, ahol a legkisebbek még Joulupukkival, a finn Mikulással is találkozhatnak. Aki pedig karácsonyi ajándékot szeretne készíteni, azt a Városháza aulájában az ajándékkészítõ játszóházak várják, ahol gyöngyfûzés, csuhé, szalma és gyékénytárgyak készítésére is van lehetõség. Tel.:(+36) 88 404 548 • www.veszprem.hu

TELEPÜLÉSEK

Gizella Napok Veszprémben

Már nem lehet a víz az úr Keszthelyen

Ismét megannyi érdeklõdõt vonzottak a Gizella Napok Veszprémben. A Gizella-napok programja a Séd völgyéig is „elnyúlt“. Idén a vendégtelepülés, Passau egy sörsátrat is felállított, ahol bajor söröket kínáltak. A Gizella Napok május elsõ hetének közepén kezdõdtek el, a Flórián-napi hagyományos rendezvényekkel, a Csermák Antal zeneiskolában zongorahangversennyel, a városháza Kossuth termében könyvbemutatóval. Elõzetes rendezvényként már április 30-án, „Újjászületés” címmel kiállítás nyílt a Gizella királyné múzeumban herendi mûtárgyakból és mai reprodukciókból. Aznap, ugyanott Piotr Snatos és Szirányi Imre fotóiból nyílt kiállítás, melynek témája a boldoggá szentelt II János Pál életének bemutatása volt. A Gizella Napok rendezvénysorozat keretében a Laczkó Dezsõ Múzeumban, a zeneiskolában, a várszínpadon és a Petõfi Színházban is számos eseményre várták az érdeklõdõket. A hagyományoknak megfelelõen ezúttal sem maradt el az ünnepi szentmise a bazilikában, valamint a kirakodóvásár az Óváros téren és a Vár utcában. A vásári színpadon, s a kolostorok és kertek völgyében kistérségi mûsorokat mutattak be. A leglátványosabb attrakciónak idén is a középkori hangulatot idézõ lovagok, udvarhölgyek felvonulása, a kardforgatók korabeli csatái, a hölgyek reneszánsz táncbemutatói bizonyultak. Természetesen nem hiányozhattak a különbözõ mûvészeti, képzõmûvészeti, kézmûves, ezoterikus és gyógyító programok, s a gyermekek szórakoztatását szolgáló bábelõadások sem.

A keszthelyi Zámor térségben élõk talán csak az ördögtõl félnek jobban, mint a kiadós égi áldásokat követõ árvíz jellegû elöntésektõl. Ez utóbbi mostantól már a múlté, elõbbi legfeljebb az ott élõk esti meséiben jöhet elõ… Pályázati pénzbõl ugyanis befejezõdött a látványnak sem akármilyen záportározó felújítása.

A projekt befejezésének ünnepi pillanatai

Pompás felvonuláson mutatkoztak be a királynék Újdonsága volt az idei veszprémi Gizella Napoknak a Kárpát-medence, illetve Közép-Európa istenes, szakrális mûvészetének bemutatása, amelynek keretében 8 ország 78 alkotójának 177 mûtárgyát ismerhettek meg az érdeklõdõk az érsekség, valamint a város további 4 kiállítóhelyén. S nemcsak a rendezvénysorozat idején, mivel az egyedülálló tárlat október 15-ig tekinthetõ meg.

A.A.

Finn partnerek a Balatonnál Finnországból érkezett egy húsz tagú környezetvédelmi delegáció április közepén a Balatonhoz. A Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. vendégeként Siófokon, az önkormányzat Balaton termében találkoztak magyar partnereikkel. A finnek környezetvédelmi vállalkozások, nemzetközi projektmenedzsment és partnerkapcsolatok témakörben vettek részt három hetes magyarországi képzésen, melynek része volt a balatoni látogatás is. A vendéglátók bemutatták a Balatont és környékét, fejlesztési programjaikat, a finnek pedig elõadások formájában számoltak be országuk szennyvízkezelési gyakorlatáról, a megújuló energiaforrások lehetõségeirõl, valamint a globális környezetváltozás hatásairól és a lehetséges alkalmazkodási stratégiákról. Szó volt az együttmûködési lehetõségekrõl is, amelyek a tapasztalatátadás és csere mellett közös projektek finanszírozási lehetõségeit is felvetette.

Gy.L.

Síremlék Bujtor Istvánnak A balatonszemesi temetõben családtagok, rokonok,barátok, kollégák körében felavatták Bujtor István színmûvész, a veszprémi Petõfi Színház volt igazgatójának, a Tihanyi Ünnepi Játékok egykori direktorának síremlékét. A Melocco Miklós szobrászmûvész készítette síremléket Németh Miklós volt kormányfõ, a népszerû mûvész legendás Robobán vitorlás mancsaftjának tagja emlékezett a Balaton megszállott szerelmésérõl, aki filmjeinek többségét is a magyar tengernél forgatta. Hangsúlyozta: Bujtor István igaz ember, jó barát és nagy mûvész volt. Síremlékének avatásakor lett volna 69 éves.

A Zámor térség csapadékvíz-elvezetését biztosító záportározó rendszer kettõs célt szolgál: nem kerülnek víz alá pincék, kertek, utcák, de a Balaton vízminõségének javítását is szolgálja. Sõt: a turizmus is profitálhat a kulturáltabb környezet révén. A beruházásra bõ 116 millió forint támogatást nyert Keszthely a Nyugat-dunántúli Operatív Program jóvoltából (vissza nem térítendõ uniós keretbõl) – mondta a munkálatokat lezáró sajtótájékoztatón Ruzsics Ferenc polgármester. A Zala Megyei Közgyûlés elnöke, Manninger Jenõ hangsúlyozta: egyre több beruházás végére jut el a régió, s örvendetes, hogy a Balaton vízvédelmét is figyelembe tudják venni a kivitelezõk. Megjegyezte, hogy a záportározó rekonstrukciójával talán kevesebb lesz a közelgõ turisztikai szezonban a szúnyog is. Az építés és felújítás közel öthektáros területen oldja meg a csapadékvíz okozta eddigi súlyos gondokat. Az összegyûlt csapadékvizet a város központi részébõl a Szent Imre árkon és a Keszthelyi övárkon keresztül a Büdösárok vezeti el a Balatonba. A fejlesztés során az árkokat kiszélesítették, burkolatot kaptak, egyedi átereszeket építettek be. A munkálatok része volt az érintett utcák árkainak kitisztítása, de a kijáratok, a hidak és korlátok is megújultak. A Balatontól A felújított záportározó nem messze, a Büdösárok torkolatánál készült el a hatalmas méretû ülepítõ tározó. Ennek kapacitása várhatóan a legnagyobb esõzések vagy a hóolvadás idején is képes biztosítani a csapadékvíz befogadását. A létesítmény átadását követõen a zámoriaknak kis ünnepséget is rendeztek. Z.A.

Népház és postamúzeum A kettõs jubileumához érkezett Balatonfüred – mint település 800 éve ismert, várossá pedig 40 éve nyilvánították – ünnepi eseményeinek sorában Népházat és Postamúzeumot avatott arácsi városrészében. A beruházáshoz 233 millió forintot a norvég alaptól nyert pályázaton a város, 42 milliót pedig az önkormányzat biztosított. Balatonfüred polgármestere. Bóka István avatóbeszédében hangsúlyozta: Füred legrégebbi, „legtradicionálisabb területe“ Arács, amely városrész mindig az autonómiáját képviseli a város életében, s ennek megfelelõen az itt élõk összetartása igencsak példamutató. Ezt szolgálja a közösségi rendezvényeknek, a civil szervezeteknek, a városrészi könyvtárnak helyet biztosító úgynevezett Népház is. Az ehhez tartozó régi polgárházban ugyanakkor postamúzeumot hoztak létre, és ide telepítették a városrész postáját is, amely eddig a népháztól mintegy 150 méternyire lévõ épületben mûködött. Az egykori Balatonarácson 1913-tól mûködött posta. Schmidt Pál, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója az avatón kiemelte: a múzeumban pontosan nyomon követhetõ a Magyar Posta technológiájának és technikájának az elmúlt évszázad alatti változása, fejlõdése. Az avató ünnepségen részt vett Vegar Andreassen, Norvégia budapesti nagykövetségének elsõ titkára is, aki hangsúlyozta: hazája következetesen támogatja a kulturális örökség megõrzését, a kultúrát szolgáló épületek felújítását. Ezt tették Balatonfüreden is, miután a beruházás az európai kulturális örökség részéve vált.

A.A.

2 0 1 1

M Á J U S

7

8

TELEPÜLÉSEK

Uniós pályázat segítségével

Zamárdi, a vonzó város

A csopaki iskola lépést tart az oktatástechnika fejlõdésével

Rendkívül elégedett lehet Zamárdi képviselõtestülete azzal a felméréssel, melyet a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatósága végzett a márciusi Utazás kiállítás látogatói körében. Az összesítésbõl ugyanis kiderült, hogy a régió leglátogatottabb városa Siófok, ám a zamárdi vendég elégedettsége a legmagasabb. A felmérés nem reprezentatív, komoly következtetések levonására így kevésbé alkalmas, de Csákovics Gyula polgármester szerint jól jelzi a település helyét, értékét a balatoni idegenforgalomban. - Ez a pozitív visszajelzés rendkívül fontos számunkra, mivel meggyõzõdésünk: az a legjobb, ha a vendég minõsíti az általa igénybevett szolgáltatást, hiszen ha elégedett, ismét örömmel tér vissza hozzánk. Ennek köszönhetõen az elmúlt években már háromszázezer feletti vendégéjszakát regisztráltunk. Kiváló Csákovics Gyula polgármester programokkal – melyek közül több már hagyományosnak mondható - csalogatjuk városunkba a különbözõ korosztályokat. Az Utcazenész fesztivál, a Balatoni Játszadalom, az Avar Íjász Kupa és az immár ötödik alkalommal megrendezendõ BalatonSound önmagukban is kuriózumnak számítanak a kulturális- és sport palettán, de ez utóbbiról elmondhatjuk azt is, hogy a vidéki Magyarország legnagyobb szabadtéri rendezvénye. Az elmúlt évben négy nap alatt százezer látogatót fogadhattak a szervezõk. S mivel számtalan külföldi ifjút is köszönthettünk a jelenlévõk között, úgy gondolom: ez a könnyûzenei esemény nem csak Zamárdi hírét, hanem a Balaton imázsát is erõsíti. Fontos hangsúlyoznom, hogy a környezõ települések szálláshelyei is megtelnek ebben az idõszakban. A polgármester, s a képviselõ-testület tagjai azonban egyetértenek abban: nem elégedhetnek meg a jelen sikereivel. Különbözõ pályázati forrásokat is felhasználva szépítik és egyre komfortosabbá teszik a települést. A fejlesztések egy része már erre a szezonra elkészül: játszóteret alakítanak ki a tóparton, napozóstéget helyeznek ki, a mozgássérült, fürdeni vágyó vendégekre gondolva akadálymentesített lejárót építenek - új vizesblokkok létesítése is a közeli tervekben szerepel -, s egyúttal olyan konténert helyeznek el a parton, amely a vízimentõk és az ügyeletes orvosok munkahelyéül is szolgál. S mivel a zamárdi szabad strand rangot vívott ki magának a régióban, egyre többen érkeznek gépkocsival a településre – a parkoló bõvítésével ezen a gondon is túl kívánnak lépni. A turisztikailag frekventált területek mellett új csomópontot építenek ki a Fõ utcában, s ebben az évben - kisebb kiadási tételekkel - járdaépítésre is sor kerül. - Településünk önkormányzata gondoskodik a strandon ügyeletet ellátó orvosok szállásáról, napi ellátásáról, a vízimentõk, valamint Zamárdi-Felsõn a vöröskeresztes aktivisták meleg étkeztetésrõl - s bizony, ez sem kis költséggel jár. Jó házigazdaként azonban nem csak a vízi veszélyre gondolunk, hanem az itt élõk és nyaralók személyes és vagyontárgyaik biztonságára is. Hamarosan – a megyei fõkapitánysággal közösen - átadjuk az új KMB-s irodát. A helyiséget a város bútorozva biztosítja a szolgálatot teljesítõ rendõröknek, míg a fegyveres testület az informatikai rendszert építi ki. A körzeti megbízottak kötõdését két szolgálati lakással is elõ kívánjuk segíteni. Hamarosan megnyílik az új, több száz férõhelyes, négycsillagos wellness hotel, amely minõségi ugrást jelent a zamárdi szálláshely kínálatban. Csákovics Gyula elmondta azt is: a tóparti vállalkozók rendkívül aktívak a helyi közéletben, az önkormányzat pedig az ingyenes parkolással, a vizesblokkok díjtalan használatával és a szabad stranddal segíti elõ üzleti sikereiket. - A három kilométer hosszú partszakasz fenntartása jelentõs összeget emészt fel, hiszen a szemét elszállítása, a fûnyírás, a hulladék kezelése még akkor is sokba kerül, ha ez utóbbi munkálatokhoz présgépet vásároltunk – tájékoztatott a polgármester.

Az utóbbi években a csopaki általános iskolában a fenntartó önkormányzat és az intézmény együttmûködésével számos fejlesztést valósítottak meg. A nyílászárók cseréjével, a fûtés és a melegvíz szolgáltatás korszerûsítésével jelentõs energia megtakarítást értek el, folyamatosan felújítják a tantermeket is. A tudatos és folyamatos fejlesztésnek köszönhetõen az iskola lépést tudott tartani az oktatástechnika fejlõdésével, az eszközigények és a dologi feltételek biztosítása révén minden szempontból megfelelõek a korszerû oktatás feltételei. A közelmúltban újabb sikerrõl számolt be Ambrus Tibor polgármester és Huszár Péterné iskolaigazgató. Csopak Község Önkormányzata öt és félmillió Ft vissza nem térítendõ támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja (TIOP) keretében az Intelligens iskola programja címû pályázattal. Ebbõl az összegbõl 4 darab tantermi csomag valósul meg, azaz néhány hónapon belül 4 tanterembe kerül projektor, laptop, illetve interaktív tábla. A csomag tartalma még 1 darab szerver, 1 darab WIFI, illetve 1 darab, a sajátos nevelési igényû tanulók oktatását segítõ speciális fülhallgató. Ezen kívül a pályázat egy 10 órás képzést is tartalmaz 12 pedagógus számára, ennek során a résztvevõk elsajátítják az interaktív táblák tanításban történõ használatát.

Ambrus Tibor elmondta: Ennek a pályázatnak a megvalósulásával a csopaki képviselõ-testület továbbra is bizonyítja, hogy az önkormányzatnak nem pusztán a jelenleg 92 tanulóval mûködõ iskola megtartása a cél, hanem a gyermekek fejlõdését legjobban biztosító, új technológiával, megfelelõ infrastruktúrával, megfelelõen képzett tantestülettel ellátott iskola. Fontos, hogy a gyerekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. A korszerû informatikai, illetve oktatási eszközök hihetetlen sokszínû felhasználási lehetõséggel új távlatokat nyithatnak az oktatásban. Huszár Péterné szerint egy-egy oktatástechnikai eszköz nagyban segítheti a kitûzött célok hatékony elérését, az iskola nevelõtestülete felkészült az új feladatra, azonban nem feledkezhetnek el arról, hogy az oktatás, a tanítás elsõsorban a pedagógus-gyermek interakciójában valósul meg, sikeressége ennek a kapcsolatnak a függvénye.

Juhász Ferenc

Süli Ferenc

Folytatódik a bringa-út építés Tihanyban Tihany is kerékpáros barát településsé válik annak a többlépcsõs fejlesztésnek köszönhetõen, amelyhez a költségek jelentõsebb részét uniós forrásból, pontosabban a Közép-Dunántúli Operatív Program pályázatán nyert az önkormányzat, a kötelezõen elõirt önrész biztosítása mellett. A bringa-út építése még 2008-ben kezdõdött el, a faluközpont és a 71-es fõút összekötésével. A mostani második szakaszhoz 81,5 millió forintot nyert az önkormányzat, mondotta a projekt indításakor Tósoki

X V I I I .

É V F O L Y A M

5 .

S Z Á M

Imre, Tihany polgármestere. A teljes költség 96 millió forintot tesz ki. A 2,6 kilométeres újabb útszakasz a balatoni bringakörutat köti össze a diósi elágazótól a hajóállomással, a fõút mellett haladva. A munka februárban kezdõdött, s miután a tervezettnél jobb ütemben haladnak a kivitelezéssel, jó esélye van annak, hogy már ebben a hónapban birtokba vehetik a bringások. A polgármester elmondotta még, hogy már folyik a harmadik szakasz elõkészítése is, amely 2012-2013-ban majd a révvel köti össze a most épülõ kerékpár utat.

A.A.

TELEPÜLÉSEK

Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér Balatonszentgyörgyön Európai Uniós támogatással multifunkcionális közösségi teret hoztak létre a balatonszentgyörgyi mûvelõdési házban. Ez magas szakmai színvonalon és 21. századi infrastrukturális feltételek között biztosítja a közszolgáltatásokat a helyi és a mikrokörzeti lakosság részére. Az úgynevezett Integrált Közösségi és Szolgáltató Térnek helyet adó épületben havi, kéthavi és negyedéves ciklusokban kerül sor kulturális, közmûvelõdési, ifjúsági-oktatási programokra, civilek mûködését támogató elõadásokra, illetve vállalkozásfejlesztést szolgáló

tanácsadásra. A megújult környezetben természetesen továbbra is elérhetõk lesznek a könyvtár, a Teleház, az eMagyarországpont, az FIP pont és a stúdió szolgáltatásai. A multifunkcionális közösségi tér legfontosabb funkciója, hogy kiszolgálja a fiatalokat – elsõsorban közösségi programok szervezésével –, de helyet ad az ifjúsági információs pontnak is. Segíti a helyi lakosok és vállalkozások információhoz jutását is, miután a szolgáltató tér ad helyet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat információs szolgálatának is.

Fõtér: lezárva

Premium Hungaricum Ház Tihanyban

A korábbi korlátozásokat újabbak váltják fel, s a nyár derekára bekövetkezik a teljes tilalom: Keszthely fõterére ma már csak korlátozottan lehet behajtani jármûvel. Az ok egyszerû: a tér rekonstrukciója olyan stádiumába került, amelyet zavarna, esetleg balesetveszélyessé tenne a jármûközlekedés. Az átmeneti kényelmetlenség azonban megéri, mert a város központja visszakapja századfordulós (XIX-XX.) arculatát. Emberközpontú lesz nagy zöldfelületekkel, rendezvényeknek helyet biztosító térrészleteivel. Ha a kivitelezés a terveknek megfelelõen folyik, novemberben sor kerülhet az átadásra.

Z.A.

Megújult a megtépázott strand Húsvétkor már a felújított strandon sétálhattak, napfürdõzhettek a balatonfenyvesiek, illetve a településre látogatók. Az elmúlt évi viharok és az õszi magas vízállás okozta károk következtében nagymértékben megrongálódott a község központi strandja, melynek következtében 600 négyzetméteren teljes mértékben cserélni kellett a partvédelem mögötti zöldsávot. - Az önkormányzat közmunkásaival végezte a helyreállítást, amit a szeles idõjárás, valamint a közmunkaprogram csúszása is késleltetett – mondta Hadnagy Lászlóné. A település fõkertésze elmondta; kimetszették a sérült részeket, a mély lyukakat elõször kõvel, majd két rétegben földdel töltötték fel, melyeket rétegenként tömörítettek. A gyepszõnyeget a leterítés követõen, a teljes megtapadás idejére rögzítõ-hálóval védenek. - A viharok keltette hatalmas hullámzás elmosta a partvédõmû elõtti hullámtörõ köveket, melyek egy részét már „felhúzták”, a hiányos területekre pedig 100 tonna új terméskõ került – mondta Farkas Tamás, a polgármesteri hivatal munkatársa.

Molnárné Horváth Gyöngyi

Támogatjuk a helyi adottságokra épülõ gazdaságot hangsúlyozta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Tihanyban, a tihanyi Premium Hungaricum Ház megnyitóján, ahol egyúttal átadták az idei Premium Hungarica díjakat. A vidék újraéledését az segíti, ha kiaknázzuk a helyi lehetõségeket, ezért a kormány is a helyi adottságokra támaszkodó, abból építkezõ gazdaságot támogatja - hangsúlyozta az ál- Ángyán József államtitkár lamtitkár. Fontos, hogy vegyük lajstromba saját értékeinket, és segítsük azok kibontakozását. Ángyán József elmondta: az úgynevezett vidék alkotmányát, tehát a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepciót hathetes társadalmi vitára bocsátották, azt remélve, hogy minden érintett részt vesz a jövõ vidékének alakításában. A stratégia célja, hogy tíz évre kijelölje a hazai agrárgazdaság és vidékfejlesztés fõbb irányait. A hungarikum törvény mielõbbi elfogadásával a magyar produktumok törvényes védelmének és a hungarikum rendszer jogi garanciáinak megteremtése a cél. A Prémium Hungarica díjat idén 18-an vehették át. K.S.

Bringapark épül Füreden A Balaton Bike Fest Európai Uniós pályázaton támogatást nyert a Balatonfüredi Bringaparkra. Elõreláthatólag a szezon kezdetére befejezõdnek a munkálatok. Balatonfüred állandó otthona lesz a triál és a dirt pályának. A Balaton Bike Fest ugyanis Európai Uniós pályázaton támogatást nyert a Balatonfüredi Bringaparkra. A pálya mérete igazodik a nemzetközi rangú versenyek ugraLátványterv a bringaparkról tó méreteihez, amely szerint nyolc méter magas földhegyek borítják az 1200 négyzetméteres pályát. A vendégeknek függõ híd épül a pálya felett, ahonnan az egész területet belátni. A 14 ezer négyzetméteren kétezer négyzetméteres triál pálya is épül, melyet körülvesz egy mesterséges tó és egy európai normáknak megfelelõ épület is, ahol megtalálható lesz a bicikliszerviz, raktár, zuhanyzó és elsõsegélynyújtó helyiség is. A Bringaparkot ingyenesen látogathatják és használhatják majd a sportolók, minden év áprilistól szeptember végéig.

M.A.

Sz.P.

2 0 1 1

M Á J U S

9

10 T E L E P Ü L É S E K

Hivatásról, elkötelezettségrõl, értékekrõl – Imre Lászlóval, Veszprém megye fõjegyzõjével A pedagógus szülõk révén alföldi gyökerek – sõt a születés helyeként is egy Szolnok megyei települést jegyezhetünk - de az eszmélés, az általános iskolai, majd a gimnáziumi évek már a magyar tengerhez, közelebbrõl Balatonszabadihoz, illetve Siófokhoz kapcsolódnak. Imre Lászlót, Veszprém megye május elején kinevezett fõjegyzõjét ma már minden a régióhoz köti: a család, a Balaton nyári fõvárosában lévõ lakás, a munka, a barátok… s az emlékek. Mert – bár az alig több mint négy évtized ezt kevésbé indokolja – ezekbõl is jócskán elraktározott magában a jogi diplomával, s számos szakmai jellegû bizonyítvánnyal rendelkezõ köztisztviselõ. Imre László - Alulról kezdtem a közigazgatási munkát: az egyetem elvégzése után Siófokon elõször családgondozó, majd a városi polgármesteri hivatal gyámügyi fõmunkatársa, késõbb pedig ez utóbbi szervezet vezetõje voltam. Pályafutásomban jelentõs állomásnak minõsíthetõ az a közel másfél év, melyet egy, a Balatontól mindössze tíz kilométerre fekvõ kétezer-kétszáz fõs település, Ádánd jegyzõjeként tölthettem el. Több mint tíz év multával is rendkívül hasznosnak tartom az itt szerzett tapasztalatokat, hiszen kiváló alapot nyújtottak további tevékenységemhez. A váltás azonban törvényszerû volt! Az ezredforduló évében eredményesen pályáztam meg Tapolca aljegyzõi állását - új kihívások, új körülmények és új lehetõségek vártak rám ebben a meghitt hangulatú, kellemes atmoszférájú városban. Résztvevõje lehettem az ISO minõségbiztosítási rendszer bevezetésének, s annak vezetõi teendõit szívesen vállaltam. Fontos mérföldkõnek tartom a produktumot, hiszen tudomásom szerint Veszprém megyében csak két polgármesteri hivatal rendelkezik ezzel az elismeréssel. A tudatos építkezésnek köszönhetõ, hogy a minõségirányítási rendszerben is a legmagasabb szintre léptünk, sõt 2009-ben hivatalunk nyerte el a Veszprém Megyei Minõségi Díjat. A szervezetfejlesztés során mindig arra törekedtem, hogy a hivatal ügyfélkapcsolati rendszere napjaink követelményeinek megfeleljen: az elmúlt évtizedben többek között a kor igényeihez alkalmazkodó okmányirodát és ügyfélvárót alakítottunk ki, megvalósult a polgármesteri hivatal akadálymentesítése és az ügyfélhívó rendszer kiépítése, utolsó intézkedésként pedig még aláírhattam a Magyar Postával azt a megállapodást, amely postai szolgáltatások nyújtására jogosította fel hivata-

lunkat. A nyertes pályázatok lehetõvé tették, hogy másutt talán feleslegesnek tûnõ beruházást is felvállaljunk. Tapolca vezetése azonban úgy döntött: a humánus hivatal-ügyfél kapcsolat ápolása szinte kötelezõvé teszi számunkra, hogy a gyermekekkel érkezõket is megfelelõ környezet fogadja – a váróban ezért gyermeksarkot alakítottunk ki játékokkal, mini asztallal, székekkel. A viszszajelzések bennünket igazolnak, s engem örömmel tölt el, hogy részese lehettem egy kiváló kollektíva kialakításának. Támogató, önzetlen partnereket találtam az önkormányzati képviselõk között is, de jelentõs segítséget kaptam a tragikusan korán elhunyt Ács János polgármestertõl, s a jelenleg funkcióban lévõ – korábban alpolgármesteri tisztséget viselõ - városvezetõtõl, Császár Lászlótól, akivel évekig együtt dolgozhattam. A Tapolcán eltöltött tíz év arról gyõzött meg, hogy a jó munkakapcsolat és a harmonikus együttmûködés lehet csak a sikerek kovácsa. Új beosztásomban, megyei fõjegyzõként sem tudok más mentalitással dolgozni: csapatban gondolkodom, s remélem, ismét szerencsés leszek - áldozatkész, felkészült, kitûnõ emberekbõl álló apparátust tudok kialakítani. Feladatunkat a jogszabályok ugyan egyértelmûen meghatározzák, ám hangsúlyozom, hogy – fõjegyzõi teendõim mellett - legfontosabb kötelezettségünk a közgyûlés munkájának segítése. S bár a szakmai lépcsõfokokat eddig is óvatosan vettem, mégis azt vallom: alázattal kell dolgoznom, hiszen kezdetben számomra a tanulás lesz az egyik kötelezõ elfoglaltság. Komoly segítséget jelent, hogy nem ismeretlen közegbe kerültem. Lasztovicza Jenõvel, a megyei közgyûlés elnökével hosszú évek óta ismerjük egymást - õ országgyûlési képviselõként is sokat tett a város és a szûkebb régió fejlõdéséért. Ebben - most már a megye egészének felvirágoztatásáért – kívánok az elnök és a képviselõk partnere lenni. A gazdasági körülmények, az ország elkeserítõ öröksége miatt az önkormányzatok a hajdani végvárak szomorú szerepét kénytelenek felvállalni. Naponta szembesülhetünk az emberek gondjaival, de tisztességes köztisztviselõként tudatnunk kell velük, hogy a jogszabályokat értük alkotják, s a hivatalok ezeket az érdekükben alkalmazzák. Hazánk, s a jövõ számára fontos, hogy megértsék ezt, s azonosuljanak vele - ez adja munkánk értelmét és szépségét.

Süli Ferenc

Megyei rendezvény Tapolcán „Álmodj, lelkem, álmodjad hazámat, mely nem szorul fegyverre, se vértre, mert nem holt rög, hanem élõ lélek.” Babits Mihály A trianoni békediktátum aláírásának napja a magyar történelem gyásznapja, melynek társadalmi, gazdasági, lélektani következményei a mai napig nem enyhülõ fájdalommal töltenek el minden magyart, határon innen és túl. A Nemzeti Erõforrás Minisztérium megkeresésére a Veszprém Megyei Önkormányzat nagy megtiszteltetésben részesítette városunk középiskoláját, felkérve a Batsányi János Gimnáziumot, az I. Veszprém Megyei Nemzeti Összetartozás Napjának megszervezésére. A programban hat település összesen tíz iskolája vesz részt: Gárdonyi Géza Általános Iskola (Devecser), Magyar - Angol Tannyelvû Gimnázium (Balatonalmádi), Petõfi Sándor Gimnázium (Pápa), Kisfaludy Sándor Gimnázium (Sümeg), Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Zalahaláp), Nagyboldogasszony Római Katolikus Általános Iskola, Szász Márton

X V I I I .

É V F O L Y A M

5 .

S Z Á M

Általános Iskola és Szakiskola, Tapolcai Általános Iskola, Széchenyi István Szakképzõ Iskola (Tapolca). A 2011. június 4-én 9 órától a bevont intézmények és az érdeklõdõk a Tamási Áron Mûvelõdési Központban elõadást hallhatnak Trianonról Czuczor Sándortól, a felvidéki családból származó, egykor a Batsányi János Gimnáziumban tanító, a balatonalmádi gimnázium nyugalmazott igazgatójától. Ezt követõen irodalmi felolvasó délelõtt, mûvelõdéstörténeti vetélkedõ zajlik. Ezzel párhuzamosan a Városi mozi 9 órától vetíti Matúz Gábor: A legbátrabb város címû filmjét, amely ingyenesen megtekinthetõ. 11 órától a Köztársaság térrõl indul a mozgáskedvelõk „menete”, 1920 méteres távot teljesítve, így emlékezve a békeszerzõdés aláírásának évére. A célba érkezõket határon túli magyar táncok bemutatójával várja a Kinizsi táncegyüttes a Köztársaság téren, ahol 12 órakor központi megemlékezéssel zárul az emléknap. Tisztelettel és szeretettel várunk minden érdeklõdõt, kérve, hogy megjelenésükkel is juttassák kifejezésre a magyarsághoz való tartozásukat.

Császár László Tapolca Város Polgármestere

T E L E P Ü L É S E K 11

Balatonberény: óvatos optimizmus, visszafogott fejlesztések Szomorú örökséggel kellett megbirkóznia az elmúlt fél évtizedben Balatonberény képviselõ-testületének – korábbi hibás döntések, különbözõ perek miatt száztízmillió forintot kellett kifizetnie az önkormányzatnak. Négy év alatt azonban konszolidálódott a település anyagi helyzete, s napjainkban már minden adott ahhoz, hogy az ezerkétszáz állandó lakossal bíró tóparti község – ha kis lépésekkel is – de elinduljon a fejlõdés útján. A háromszázmillió forintos költségvetés ugyanis határt szab a szárnyaló terveknek, s mint Horváth László polgármester elmondta: ebbõl az összegbõl nem könnyû valamennyi – az önkormányzatra testált - feladatot végrehajtani. - Gondjaink nem egyediek, hiszen köztudott, hogy az elmúlt években az adóbevételek növekedtek, az állami támogatás pedig folyamatosan csökkent. Az elvesztett perek miatt saját forrásaink arra sem voltak elegendõek, hogy az önrészt biztosítsuk a különbözõ pályázatoknál, holott ezek az elõrelépés, a fejlõdés zálogát jelenthették volna. Tavaly ezen a téren is áttörés történt: sikeres pályázataink révén autóbuszvárókat építettünk, s tizenegymillió forintos költségvetéssel a strandon is korszerû, biztonságos játszóteret alakítottunk ki. Idei terveink is rendkívül visszafogottak, szerények, alkalmazkodnak a lehetõségeinkhez. Tizennyolcmillió forintból kívánjuk megvalósítani a település központjában az új közlekedési csomópontot, míg tizenötmillió forint értékben turista útvonalat alakítunk ki. Terveinkben kerékpártárolók építése és a strandon a vizesblokkok felújítása is szerepel. A polgármester szomorúan konstatálja, hogy az egykor oly kedvelt berényi vállalati és szakszervezeti üdülõk jelentõs része lehúzta redõnyeit, bezárta kapuit. Ezek az épületek nem csak esztétikailag rombolják a településképet – hajdan munkalehetõséget biztosítottak a helybelieknek és a szûkebb régió lakóinak egyaránt. Napjainkban azonban már az önkormányzat a legnagyobb munkáltató – közel félszáz embernek biztosítanak rendszeres elfoglaltságot – de az aktív korúak nagyobb része Keszthelyre, Marcaliba és Fonyódra kénytelen utazni. - Gondjaink ellenére szép reményekkel várjuk az idegenforgalmi szezont: a közterületek felkészítését, parkosítását ennek megfelelõen már a szokásosnál korábban megkezdtük. Örömmel tölthet el bennünket, hogy strandunk változatlanul népszerû, s a kedvezõ árak miatt Zalaegerszegrõl, sõt Keszthelyrõl is járnak hozzánk fürdeni. Az ingatlantulajdonosok közül kétszázhúszan kértek fizetõHorváth László polgármester vendéglátó engedélyt, ám ténylegesen csak mintegy ötven százalékuk tud élni ezzel a lehetõséggel. Bár az elmúlt év viharos idõjárása nem volt túlságosan kedvezõ a turisták számára, Berényben hat-nyolc százalékos vendégéjszaka növekedést regisztrálhattunk. Ebben szerepet játszik az is, hogy a Balatontourist – amely az önkormányzattól bérli a naturista kempinget és strandot – jó gazda módjára évente tízmillió forintot költ a létesítmények korszerûsítésére. Ugyancsak sokat várunk a vízi turizmus fellendítésétõl is, ám a pénzügyi, finanszírozási problémák e téren is jelentkeznek. S bár a 280 férõhelyesre - a szükséges infrastruktúrával, vízparti szállodával, apartman házakkal, oktató bázissal - tervezett vitorláskikötõ szakmai befektetõje kitûnõ referenciákkal rendelkezik, a beruházáshoz szükséges összegbõl még százmillió forint hiányzik. A polgármester elmondta azt is, hogy Balatonberény a külföldi ingatlantulajdonosok tekintetében hetedik az országos listán: száznegyvenhét telek és lakóház már zömmel német, holland és belga állampolgárok kezében van, s õk szívesen vásárolnak mezõgazdasági területeket is. Külön klubjuk ellenére jól beilleszkedtek a település mindennapi életébe, s hogy itt, a magyar tenger partján igazi otthonra leltek, az is jelzi, hogy jelentõs részük az egész évet a Balaton partján tölti.

Felgyorsulnak a munkák a 71-es fõút elkerülõ szakaszán Elsõsorban a régészeti feltárások és kisajátítások állnak a 71-es fõút elkerülõ szakasza késedelmes átadásának hátterében. A részletekrõl a Zala Megyei Önkormányzat elnöke adott tájékoztatót a helyszínen. Manninger Jenõ bevezetõjében elmondta, hogy az ügy gyorsításának érdekében levelet írt Fellegi Tamás fejlesztési miniszternek.

Ruzsics Ferenc, Manninger Jenõ és Papp Gábor Az eredeti tervek szerint már idén tavasszal közlekedhetnénk az úton, ám ma még a gépek csak a földmunkáknál tartanak. Most megvan a remény arra, hogy akár az év végén birtokukba vehessék a közlekedõk az 5,2 kilométer hosszú (Keszthelyt északról elkerülõ) útszakaszt, melynek bekerülési költsége 1,8 milliárd forint. Manninger Jenõ szólt arról is, hogy levelének köszönhetõen felgyorsulhatnak a régészeti feltárások (a régészeknek az eddig ismert lelõhelyeket ki kell bõvíteniük, de ha a továbbiakban is elhúzódnak munkálataik, akkor az kétségessé teheti az év végi befejezést). Az elkerülõ út a már meglévõ úthálózathoz (71-es és 75-ös utak) többségében körforgalmú csomópontokkal csatlakozik. Érdekes eleme a kivitelezésnek, hogy már a tervezés után merült fel annak az igénye, hogy Cserszegtomaj felé is hasonló keresztezõdésre lenne szükség. Manninger Jenõ szerint ennek megvan-meglesz a lehetõsége. Az arra járók hónapok óta láthatják, hogy a hévízi elkerülõ út is napról napra alakul. Két kilométer hosszan felújítják a 75-ös fõút Keszthelyrõl Alsópáhok felé vezetõ szakaszát, s Hévíz–Alsópáhok között új nyomvonalon pedig egy 7,2 kilométernyi szakasz épül. Ezen kívül Zalacsány irányába két kilométer utat újítanak fel. Az egymáshoz is csatlakozó útépítéseket európai uniós forrásokból finanszírozzák. Keszthely polgármestere, Ruzsics Ferenc megemlítette, elõnyös lett volna, ha a két beruházás idejében tehermentesíthette volna Keszthely belvárosát és a Hévíz felé vezetõ utat az átmenõ forgalomtól, ugyanis jelenleg is folynak a belvárosi rekonstrukciós munkálatok. Hévíz polgármestere, Papp Gábor szerint a Hévízen élõk és az ott pihenni szándékozók számára jelentõs elõbbre lépés, hogy a tranzitforgalom ne terhelje a várost. Kiemelte, hogy Hévízen új közlekedési koncepciót alakítottak ki, mely igazodik az elkerülõ utakhoz és a sármelléki repülõtérre érkezõk számára gyorsabb közlekedést biztosít akár Hévíz, akár Keszthely irányába.

(Forrás: Zala Megye)

Süli Ferenc

Csopakon településrendészet végzi az ellenõrzéseket Sajátos, az országban valószínûleg egyelõre egyedülálló szervezet létrehozását határozta el a csopaki képviselõ-testület, a településrendészetet március elsejétõl mûködik a faluban. A félreértések elkerülése végett szó sincs valami rendfenntartó csapat megalakulásáról, az önkormányzat alkalmazásában állók feladata döntõen a polgármesteri hivatal egyes egységei munkájának segítése, a helyi adók, különösen a kurtaxa, az új építményadó rendeletbõl adódó befizetések ellenõrzése, a parlagfû mentesítés figyelemmel kísérése, az illegális hulladéklerakók felderítése, a gondozatlan szõlõk regisztrálása. A korábbi vállalkozástól átveszik a strandõrség tennivalóit is. A szervezet mûködéséhez néhány önkormányzati rendelet módosítására is szükség van. Bodnár Józseftõl, a szervezet kinevezett vezetõjétõl tudjuk, hogy egyelõre három fõvel kezdték el a munkát, szezonban még négyen csatlakoznak hozzájuk, majd két adóellenõr és egy közterület-felügye-

lõ alkotja az „állományt”. A hangsúly az ellenõrzésen van, ezt a rendõrséggel és a polgárõrséggel kötött együttmûködési megállapodás alapján összehangoltan végzik. Feljegyzéseket írnak, javaslatokat dolgoznak ki a hivatal részére, bírságot csak az adóellenõrök, illetve a köztisztviselõk róhatnak ki. Csopak útjait járva már most több, a település közlekedésrendjének módosítását is kezdeményezték, például egyes utcákban a megállást tiltó, a súly- és sebességkorlátozást jelzõ táblák kihelyezését. A nyári szezonban a 71-es út és a strandtól kivezetõ Fürdõ utca keresztezõdésében kísérletképpen a forgalmi rendet is újra szabályoznák, miután a késõ délutáni, esti órákban évek óta gondot okoz az autósoknak a kihajtás, itt más utcákat ajánlva megtiltják a bekanyarodást, az egyirányúsított három sáv ugyanakkor megkönnyítheti, biztonságosabbá teheti a Balatonfüred, Veszprém és Balatonalmádi irányába igyekvõ autósok dolgát.

J. F.

2 0 1 1

M Á J U S

12 T E L E P Ü L É S E K

Balatonfûzfõ: Mobil vízisípálya mûködik nyáron a Föveny strandon

Akciók a „Tiszta Fonyódért” Változatos és nagy érdeklõdéssel kísért népszerûsítõ akciókkal beindult a Dél-balatoni településen a „Fonyód városközpontjának funkcióbõvítõ fejlesztése” elnevezésû projekt. Ennek részeként a „Tiszta Fonyódért” környezetvédelmi kampány elsõ elõadásán a helyi általános iskolában az energiatakarékosságról és a környezetbarát fûtõanyagokról hallhattak tájékoztatót az érdeklõdõk.

- A 2010. évi zárszámadást még nem végeztük el, de a magunk elõtt görgetett 130 milliós hiány és a 200 milliót meghaladó, részben reménytelennek tûnõ kintlévõség ellenére fegyelmezett gazdálkodással a tavaly meghatározott költségvetés keretei között tudtunk maradni – tájékoztat Balatonfûzfõ helyzetérõl Marton Béla polgármester. – Az önkormányzat idei költségvetését a tervezett fejlesztésekkel együtt 1,7 milliárd forinttal fogadta el a képviselõ-testület. A kintlévõségeket egy külsõ cég segítségével igyekszünk behajtani, ha ez sikerül, ez számottevõ tartalékot jelenthet, mint ahogy a mûködési bevételek és kiadások tervezett 50 milliós pozitív különbözete is forrásul szolgál majd. Tervezzük a Papírgyár területén lévõ önkormányzati tulajdonú rész értékesítését, a negyvenvalahány milliós bevétel egyrészt a költségvetés stabilizálását szolgálná, másrészt ebbõl hoznánk létre egy vállalkozásokat segítõ alapot. A fejlesztéseknél sajátos helyzetbe kerültünk, néhány pályázattól visszaléptünk, másokat szûkített mûszaki tartalommal valósítunk meg. A polgármester a továbbra is szigorú gazdálkodás ellenére sem pesszimista. A fejlesztések nem látványosak, de több területen komfortosítják a települést. Idén augusztusban elkezdik a strand beruházását, mintegy százmilliós költséggel megvalósul a bölcsõdei felújítás a gyártelepi részen, hamarosan elkészül a Balaton körút aszfaltozása, a közeljövõben átadják a tobruki egészségházat, a berendezését saját forrásból már megvásárolták. A régi családsegítõ intézetbõl kialakított körzeti megbízotti iroda is elkészült, a rendõrség kérésére ugyanitt vizsgálják egy rendõrállomás megvalósításának lehetõségét, itt lennének elszállásolva a készenléti rendõrség egységei. Az önkormányzat önként vállalt feladatként a MÁV-val és a munkaügyi központtal együttmûködve helyi munkanélküliek foglalkoztatásával rendbentartja a vasútállomás utastereit. A környezõ önkormányzatok, vállalkozások segítségével nyolcvanmillió forintért vásároltak egy vízszállító jármûvet a fûzfõi tûzoltóságnak, de pályázati támogatással több eszköz beszerzése is lehetõvé válik. Természetesen a balatonfûzfõi önkormányzat is különbözõ fejlesztésekkel szeretné fellendíteni a turizmust. Ezért példaértékûen négymillió forintot utalt át a Balatonfûzfõ-Litér Turisztikai Egyesületnek, azzal a céllal, hogy két fõt foglalkoztathassanak, akik többek között pályázatokat készítenek, turisztikai attrakciókat szerveznek. Idén kétfajta kártyát adnak ki, a Fûzfõ-, illetve az Öböl kártyát. Utóbbit az itt tulajdonnal bíró, adóhátralékkal nem rendelkezõk vásárolhatják meg, ezzel ingyen látogathatják a strandokat és néhány vállalkozásnál kedvezményeket kapnak. Ezen a nyáron egy mobil vízisípálya mûködik majd vállalkozói formában a Föveny strand keleti részén, reményeik szerint ez is vonzó lesz az idelátogatók számára. Bár a Balaton Uszoda nem az önkormányzaté, Marton Béla ezt is vendégcsalogatónak tartja. Információi szerint a létesítményt nem zárják be, elsõ lépcsõben az uszoda energetikai racionalizálását végzik el, ezt infrastrukturális fejlesztések követik, szállásférõhelyek kialakításával.

Az iskolás gyerekek többek között megismerkedhettek a megújuló és a nem megújuló fûtõanyagokkal, a környezetbarát brikettel és a pellettel. Kocsis Árpád, a Landasin Agrogazda Kft termékmenedzsere segítségével betekintést nyerhettek a gyártásukba, és az alapanyagok termesztésébe, illetve feldolgozásukba is. Ezt követõen az otthoni világítás és egyéb elektromos gépek energiatakarékosabbá tételérõl hallgathattak meg elõadást Nogli Zsolt, a Novill Elektro Kft- ügyvezetõje jóvoltából. A program végén az elhangzott elõadásokból a szervezõk által összeállított kérdésekre helyesen válaszolók ajándékként energiatakarékos fénycsöveket nyertek. Az újabb környezetvédelmi foglalkozáson Kollárné Mecseki Renáta az AVE Zöldfok Zrt. marketingvezetõje „Tiszta környezet-tiszta megoldás-tiszta jövõ. Miért fontos szelektíven gyûjteni a hulladékot?” cimû elõadásán a szelektív hulladékgyûjtéssel kapcsolatos. fontos információkhoz juthattak a fiatalok. Az elõadás alatt és után az iskola mellett a Kossuth erdõben kiállításra kerültek a szelektív gyûjtésben résztvevõ gépek, berendezések, gyûjtõszigetek, melyekkel megismerkedhettek az iskolások. Legnagyobb sikere természetesen a szemetes autóknak volt, melyekre az AVE Zöldfok Zrt. munkatársainak a segítségével akár fel is ülhettek a bátrabbak. A „Tiszta Fonyódért” környezetvédelmi kampány további eseményeként az általános iskola elõl induló „Helyi Környezettudatosság elterjesztését segítõ tájékoztatási szemléletformálási akciók” elnevezésû városi mûemlékeket bemutató sétára invitálták a szervezõk az általános iskolásokat, pedagógusokat, képviselõket, melynek célja a városi közösség fejlesztése, és a lakosság környezet-tudatosságának fokozása volt. A település könyvtárában megrendezésre került a „Beszélgetés a padon” címû programsorozat nyitányaként Kertész-Balázs József képviselõ és Kovács Ferenc tervezõ mutatta be a városfejlesztési projektet, a tervezett épületeket, beruházásokat. Színes látványterveken keresztül ismerhették meg az érdeklõdõk a beruházásban elkészülõ új épületeket, tereket. A folytatásban Hidvégi József polgármester válaszolt a megjelentek kérdéseire a várost érintõ fejlesztésekkel, pályázatokkal kapcsolatban. Ennek során betekintést nyerhettek a legújabb tervek, fejlesztési elképzelések jelenlegi szakaszára, a régebbi munkálatok értékelésére. Több új, eddig még meg nem valósult lehetõségre is felhívta a figyelmet Hidvégi József, aki a város jelenlegi anyagi helyzetét tekintve elégedett az eddig elvégzett beruházások- Hidvégi József polgármester kal. Hozzátette, hogy a közeljövõben tovább szeretné szépíteni és fejleszteni Fonyódot, ami elsõsorban a már benyújtott, vagy benyújtani kívánt pályázatok elbírálásán és kiértékelésén múlik elsõsorban.

Juhász Ferenc

Gy.K.

Alsóörs: Folytatódnak a fejlesztések Az alsóörsi önkormányzat az elmúlt évekhez hasonlóan idén is több, részben a turizmust szolgáló fejlesztést valósít meg. A strandon tovább folytatódik a családbarát szolgáltatások bõvítése, a tavalyelõtt átadott, nagy sikernek örvendõ fedett játszóház, a „gyermekpagony” után most a Balaton vizét felhasználó „gyermekpancsoló-homokozó és mediterrán pihenõsarok” kialakítását végzik el a megszokott mederhomokozáson túlmenõen! A játszótéren pedig a térségben egyedülálló, rák és csiga alakú „fûzépítmények” biztosítják majd a gyermekek részére a biztonságos árnyékot. Szeptember közepére a mûvelõdési ház pályázati támogatással történõ belsõ átalakításának következtében konferenciák, elõadások lebonyolítására alkalmas korszerû terek állnak rendelkezésre. Õsszel induló beruházásként a község központi részén 8000 m2 területû Leader kultúrpark szolgálja majd különleges elemeivel és eszközeivel a pihenni vágyók igényeit. A Széchenyi-terv pályázat keretében újabb fejlesztést kívánnak végrehajtani a népszerû, 700 fõt befogadó, önkormányzati tulajdonban lévõ Riviéra kempingnél is , a tervek szerint a beruházás önrésszel együtt több tízmillió forintba kerül. A vendégek kényelmét szolgáló fejlesztések mellett a használati melegvíz elõállításához napkollektor felszerelése és mûködtetése is szerepel a programban. Hasonló

X V I I I .

É V F O L Y A M

5 .

S Z Á M

megoldást dolgoztak ki a sportcsarnok melegvíz ellátásához is, a nagy, 1200 négyzetméteres tetõfelület mintegy felére napelemeket telepítenének. Természetesen ehhez is pályázati támogatást szeretnének elnyerni. Ismeretes, a Balaton-parti települések sok évtizedes gondja, hogy a 71-es fõközlekedési út és a vasút gyakorlatilag elvágja a lakó- és üdülõépületeket a strandoktól és a kapcsolódó szolgáltatásoktól, így a nyári szezonban a nagy gépkocsi forgalom miatt meglehetõsen nehézkes és nem eléggé biztonságos az átmenõ gyalogos közlekedés. Az alsóörsi önkormányzat ezért két pályázatot is benyújtott „Az országos közutak átkelési szakaszain a forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére, a jármûvek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozások társfinanszírozására” címmel kiírt KKK Közl-Bizt-2010 sz. felhívásra. Két gyalogátkelõ helyet létesítenének egyrészt az alsóörsi Vadtelep és Paloznak határánál a 71-es fõút 30+085 km szelvényében, többek között 70 km/h-s sebességkorlátozó jelzõtáblával, fényvisszaverõ prizmákkal, valamint az Endrõdi park-Strand II. bejárat között a 32+340 km szelvénynél, 50 km/h-s sebességkorlátozó táblával, burkolati jelekkel, közvilágítás kiépítésével.

Juhász Ferenc

T E L E P Ü L É S E K 13

„Feltámadt” a nyolcvanéves iskolaépület Igazi húsvéti meglepetésnek örülhetett az ünneplõ felnõtt és gyermek közönség Balatonfûzfõn április végén, amikor hivatalosan átadták a Fûzfõfürdõi Öregdiákok és Tanárok Baráti Köre és segítõik lelkes munkája és az önkormányzat támogatásának köszönhetõen felújított egykori egy, majd két tantermes iskolaépületet. A nyolcvan évvel ezelõtt a Klebersberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter népiskola építési programja keretében megvalósult létesítmény 1964-ben egy új épülettel bõvült nyolcosztályossá, és kapta a Jókai Mór nevet. Az elmúlt években a képviselõ-testület döntésével a Jókait az Irinyi Általános Iskolába integrálták, azóta számos elképzelés fogalmazódott meg az épületegyüttes hasznosítására, ennek elsõ lépéseként „támadt fel” az iskolatörténet, helytörténeti és kézmûves kiállításnak helyet adó új közösségi tér. Tarcsiné Czukelter Márta keramikus, az épület felújításának, hasznosításának megálmodója, a munkák szervezõje elmondta, a továbbiakban a volt tanítói lakást alakítják át a városalapítók emlékszobájává, egyháztörténeti kiállítás helyszínévé. Mivel többen vannak a településen

kézmûves munkával foglalkozók, elhatározták, hogy a város kulturális életének, turizmusának fellendítése érdekében egyelõre tíz fõvel egyesületet szerveznek, BÉKE névvel, amely gyakorlatilag a Balatonfûzfõt Éltetõ Kezek Egyesülete rövidítése. Így iparosok és más mûvészek is csatlakozhatnak hozzájuk. Nem kevés nosztalgia is vegyül Marton Béla polgármester kiegészítõ megjegyzésébe, hiszen õ több mint harminc évig tanított ebben az iskolában. – Azt szeretnénk, ha Tarcsiné lenne ennek a közösségi térnek az üzemeltetõje, létrejönne egy kézmûves ház, ennek a szolgáltatásaiból, díjaiból teremtenék meg a fenntartási költségeket. Tábort, tanfolyamokat, kulturális programot jelentõ vásárokat szerveznének, a gondolataim között szerepel egy helyi piac kialakítása is, valamint az, hogy az iskola sportpályáját megnyitjuk a lakosság számára. A lényeg, hogy felpezsdítsük ennek a településrésznek az életét. A hat tantermes nagyobb épület hasznosításához keressük azt a pályázatot, amelynek támogatásával turisztikai szállást létesítenénk és mûködtetnénk.

J. F.

Tarcsiné Czukelter Mária és Marton Béla

Fonyód városfejlesztési lehetõségei Csaknem 30 alkalommal találkozhatnak ez évben és az elkövetkezõ esztendõben az érdeklõdõk a környezet megóvására felhívó kampányokkal, elõadásokkal, a város idegenforgalmi és gazdasági lehetõségeit bemutató fórumokkal, színes programokkal, gyermekfoglalkozásokkal, családi vetélkedõkkel, Fonyód és környékének, illetve a Balatonnak a bemutatásával.

Legutóbb Pókos Katalin – a Balatoni Regionális Marketing-Igazgatóság képviselõje – adott tájékoztatót Fonyód város helyérõl és szerepérõl a Balaton turisztikai régió és a Dél-Dunántúli statisztikai régió stratégiai fejlesztési programjában. Jelenka György – a Somogy Megyei Vállalkozói Központ képviselõje – a különbözõ pályázati lehetõségekre és a vállalkozás-ösztönzési támogatásokra hívta fel a figyelmet.

Gy.K.

Egymilliárd forint értékû beruházások Balatonszentgyörgyön mûvelõdési ház ugyancsak megújult. Itt is új hõszigetelõ réteget helyeztek el, kicserélték a nyílászárókat, Irigylésre méltó helyzetben vannak azok a diákok és pedagógusok, akik a balatonszentgyörgyi új vizesblokkokat és könyvtárhelyiséget avattak a közelmúltban. Funkciójában is bõvült az intézmény: a általános iskola kötelékébe tartoznak. A négy évvel ezelõtt elindított pályázat sikerének köjövõben nem csak a mûvészegyüttesek, a nyugdíjasok és a fiatalok számára szerveznek itt programokat, szönhetõen közel egymilliárd forint jutott az oktatási létesítmény felújítására. hanem szívesen látják a vállalkozókat is, akik természetesen díjtalanul használhatják a telekommunikáA külsõ megjelenésében is impozáns alapfokú oktatási intézmény felújítása ugyan komoly megpróciós szolgáltatásokat. A szakképzett népmûvelõk még soha nem voltak ilyen nagyszerû helyzetben, s báltatást igényelt az érintettektõl, a végeredmény azonban a település vezetõit, a pályázatírókat, a peugyanez elmondható a negyvenöt éves Kis-Balaton dagógusokat és a szülõket igazolta. Nagy Lajos, a Táncegyüttesrõl is, amely Európa számos országátelepülés polgármestere szerint hosszú távra megban tette elismertté a magyar folklórt. Nagy Lajos a oldódott az iskola mûködése, hiszen olyan korszenemzetközi kapcsolatokat is elõtérbe helyezi, s fonrû eszközökkel és oktatótermekkel látták el a létetosnak tartja hangsúlyozni: a nagyidai táncegyütsítményt, amelyek a közeljövõben csak apró kortessel immár három évtizede szoros munka- és rekciókra, karbantartásra szorulnak majd. szakmai kapcsolat jött létre. Mint mondja: nem lesz - Az iskola felújításával egy idõben a tanárokat is gond a csoport utánpótlásával sem, hiszen a táncofelkészítették az új technikai-nevelési módszerek alsok szakmai vezetõje - Üst Gyula, aki a Táncmûvékalmazására. Az építkezés és a termek berendezése szeti Fõiskola elvégzése után is visszatért egykori siközel egy évet vett igénybe –ez idõ alatt az intézmény kerei helyszínére - eredményes és sikeres munkát egy részében szakmunkások dolgoztak, miközben az végez a mûvészeti iskolában. A nyolcvan fõs csoépület másik részében tanítottak. Ez már önmagában port összetartásában és menedzselésében azonban nagyfokú szervezést igényelt Vass Béla igazgatótól. Az nem maradt egyedül - önzetlen segítséget kap Oreredmény viszont olyannyira lenyûgözõ, hogy a körszág Béla együttesvezetõ személyében. nyezõ településekrõl is szívesen íratják be iskolánkba a - A szentgyörgyi lokálpatriotizmus diadala, tanköteles korú gyermekeket. A létesítmény nem csak hogy a tucatnyi civil szervezetben több százan aktiúj oktatási helyiségekkel bõvült, de kicserélték a nyílásvizálják magukat – õk a letéteményesei a helyi renzárókat, korszerûsítették a fûtési-, világítási rendszert dezvények eredményes lebonyolításának. S bár az is. Ugyanezeket a munkálatokat végeztettük el az óvoönkormányzat anyagi lehetõségeihez mérten váltodában is – ez utóbbihoz tornaszobát is építettünk. Nagy Lajos polgármester és Vass Béla igazgató zatlanul támogatja õket, zömmel saját bevételeikbõl Meggyõzõdésem, hogy a huszonnyolc pedagógus és fedezik mûködésüket. A négyszáztizenhárommillió forintos éves költségvetés mintegy ötven százalékát tizenkilenc technikai dolgozó olyan körülmények között végezheti munkáját, amelyhez hasonló kevés van a szûugyanis az intézmények fenntartására fordítjuk, s az említett jelentõs beruházások mellett ebben az évben kebb régióban. Kétszázhúsz laptop, digitális táblák, tágas étterem, korszerûen felszerelt konyha, a helyi sportcsak csekély összeget tudunk az utak, járdák karbantartására, felújítására fordítani. Úgy gondolom, az életet is segítõ tornaterem jelzi, hogy Balatonszentgyörgy az oktatás elõtérbe helyezésével a jövõbe fektet. 1700 lelkes település infrastruktúrája, a közterületek arculata alkalmas arra, hogy egy dinamikusan fejlõA polgármester elmondta, hogy az egyházközség és az önkormányzat által benyújtott pályázat sikedõ község képe rajzolódjon ki a hozzánk látogatók körében. rének köszönhetõen felújították a parókiát is, ám a templom rekonstrukciója még újabb feladatot ad a teSüli Ferenc lepülés képviselõ-testületének. Az ötvenes években épült, s mintegy negyven év óta nem korszerûsített

2 0 1 1

M Á J U S

T E L E P Ü L É S E K 15

Káoszból születik a szép Siófok belvárosa teljesen megújul Sokan hitetlenkedve ingatták fejüket, s nem igazából értették, hogyan is van ez? Az országban széltében-hosszában ömlik a panaszáradat, hogy semmire nincs pénz, kilátástalan a helyzet, sorra szûnnek meg a vállalkozások és csõdölnek be a nemrég még kiválóan mûködõ cégek is… Siófokon pedig egyszerre „ezer” dolog nõ ki a földbõl, s látványosan épül, szépül a város! A folyamatosan zajló, s hamarosan befejezõdõ – vagy legalábbis az idegenforgalmat már nem anynyira zavaró – beruházások bemutatására sajtótájékoztató keretében került sor április végén. A médiumok képviselõi személyesen is megtapasztalták a jelenleg még zajló „káoszt”, amely azonban az elkövetkezendõ hetekben-hónapokban már hatalmas változást hoz a város életében. Különösen nagy a felfordulás a Szabadság téren, ahol június végére megújul a város jelképének számító víztorony, amelynek földszintjén kap helyet a Tourinform Iroda, a magasban pedig – két panorámaliften keresztül – egy exkluzív kávézóban fogyaszthatják majd el mindennapi „feketéjüket” a turisták. A városközpontban több mint hatmilliárd Könyvtárépület a magasból forint értékû fejlesztésre kerül sor, részben magánberuházásban, nagy részben önkormányzati beruházásban, de teljes egészében átalakul a városközpont arculata, forgalmi rendje, funkciója. A Kulturális Központhoz illeszkedõ Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház elnevezésû intézmény a legkorszerûbb felszereltséggel a legkényesebb kutatói és olvasói igényeket is igyekszik majd kielégíteni augusztustól, a tervek szerint ugyanis akkortól kerülnek majd helyükre a könyvek. Az épület alsó szintjén már megnyitottak az üzletek, amelyek sokak nemtetszését váltották ugyan ki, de e bevétel-orientált világunkban – sajnos – mindennapos megoldásnak számítanak. Ami mindenképpen öröm: hamarosan megkezdik a központ parkosítását, amely után végre európai színvonalú központja lehet Siófoknak. Ez a pláza nem olyan pláza…. állítják az építtetõk. Ami Siófokon magánberuházásban készül, az izgalmas és különleges építészeti megoldásaival, nyitottságával és az idegenforgalomhoz-színvonalas vendéglátáshoz igazodó elképzeléseivel egyedi hangulatot ígér. Nem beszélve a moziról, amelyet szintén szeretnének létrehozni, de olyan modernet, amilyen még az országban sem igen található. A kereskedelmi központ nyár második felére kapja meg végleges külsõ képét, a beruházó ígérete szerint pedig karácsonyra birtokba vehetik a bérlõk, majd a vásárlók. Új látvány fogadja a siófoki nagystrandra érkezõket is. A vendégforgalom növelését célzó korszerû-

sítés során teljes egészében megújult a több mint 8 hektáros terület fûvel, új sétányokkal, partvédmûvel, új burkolattal. A sportlehetõségek közül a legjelentõsebb az a négy új, UEFAszabványnak megfelelõ strandfoci- illetve strandröplabdapálya, amelyek megépítésével a létesítmény nemzetközi rendezvények lebonyolítására is alkalmassá válik. Az idei szezonra a Coca-Cola Magyarország Kft. is teljesen felújítja, és újabb elemekkel egészíti ki a Coke Club létesítményeit. A fõbejárat átkerül a terület keleti oldalára, a színpad pedig a korábbi röplabdapálya helyét fog- Megújult a kikötõ lalja el. Az új hangrendszerrel elérhetõ, hogy a város lakóövezeteiben élõk a korábbinál kisebb zajterheléssel szembesüljenek a nyári hónapokban. Már júniusban új arcát mutatja a Balaton legnagyobb, legforgalmasabb kikötõje. A siófoki nyári rendezvények jelentõs részének helyt adó hajókikötõ felújítási munkái három ütemben zajlanak. Elsõként a térburkolat cseréje történt meg, lecserélték a közmûveket és az utcaburkolatokat. Az új elemek arculata, színvilága összhangba kerül a város egyéb közterein található hasonló berendezési tárgyakkal. Az épülõ pláza A beruházás õsszel a hajóbeállók és a rózsakert közötti biztonságos partfal kialakításával folytatódik, végül a móló újul meg, a rondellákkal, pihenõhelyekkel, térbútorokkal, egyben elkészül a régen várt éjszakai mólóvilágítás is a teljes szakaszon. „Hamuból születik a jövõ”. 2009 karácsonya elõtt egy rövidzárlat következtében porig égett a térség legendás étterme, a Piroska Csárda. A tulajdonos az elsõ sokk után úgy döntött, hogy újjáépíti az éttermet és a vendéglátás mellett szálláshelykínálattal bõvíti szolgáltatásait.

Kép és szöveg: Gyarmati László

Az Óperencián innen, az Üveghegyen túl Tavaly szeptember 30-án, a Népmese Napján nyitotta meg kapuit a világ elsõ Meseterápia Központja Paloznakon. Boldizsár Ildikó meseterapeuta készségesen állt a rendelkezésünkre, akinek „Meseterápia” címmel az elmúlt évben könyve is megjelent. - Milyen céllal hozták létre ezt az egyedülálló vállalkozást? - Huszonhat éve foglalkozom mesékkel, és a tudományos munkát követõen az utóbbi tizenöt évben terápiás célra is használom a történeteket. Miután találkoztam a Wirtz házaspárral, akik látták azokat az eredményeket, amelyeket ezzel a terápiás módszerrel el lehet érni, úgy gondolták, hogy létrehoznak egy gyerekparadicsomot, amely több lenne egy élmény- vagy kalandparknál. Célunk az, hogy egy komplex mûvészetterápiás modell keretében kapukat nyissunk meg a gyerekekben egy stabil, saját belsõ értékeken nyugvó, a szûkebb és tágabb környezettel is harmonikus kapcsolatot fenntartó élet kialakításához, és a boldogság képességének elsajátításához. - A meseterápia milyen hatással van a gyerekekre? - Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy ezt a módszert terápiás céllal, elsõsorban felnõtteknél alkalmazom, nem gyerekeknél. Amikor terápiás csoportról beszélünk, akkor az mindig felnõtteket érint, akik Boldizsár Ildikó fizikailag és mentálisan is egészségesnek számítanak, de életük bizonyos pontján olyan nehézségekbe ütköztek, amelyekkel nem tudnak segítség nélkül megbirkózni. Vannak férfi és nõi csoportok, de beszélhetünk párterápiás közösségekrõl is. A Meseterápia Központban, ahol gyerekcsoportokkal dolgozunk, elsõsorban a megelõzésre, a prevencióra fektetjük a hangsúlyt, hogy idõben vissza lehessen fordítani azokat a folyamatokat, amelyek a testben és a lélekben

betegségeket okoznak. Megtanítjuk õket olyan megküzdési stratégiákra, módszerekre, melyek segítségével boldog életet alakíthatnak ki, még akkor is, ha nincs megfelelõ családi hátterük. Ezért elsõsorban állami gondozott gyerekekkel foglalkozunk, akik nélkülözik a szülõi támogatást. - A mai rohanó világban mennyire van igény a mesékre? - A mese közösségi mûfaj, hiszen annak idején minden este mesét hallgattak az emberek. Ilyen formában ma már sajnos nincs igény rá, pedig a mese évszázadokon keresztül a felnõttek mûfaja volt. Tévedés azt hinni, hogy a gyerekeknek szólt. A felnõtteknek ma már nincs igényük a mesékre, de a gyerekeknek annál inkább. - Mikortól és milyen turnusokban várják a gyerekeket? - Június 20-án érkezik az elsõ csoportunk. A központ a Meseterápia Alapítvány segítségével karitatív alapon mûködik, egész évben nyitva áll a rászorulók elõtt. Tíznapos turnusokban fogadjuk az érkezõket, maximum 20 fõs csoportokban, hét éves kortól felfelé, de családok esetén kisebb gyerekek is érkezhetnek. Alkalmanként meseterápia tanfolyamokat is szervezünk, ezeket térítés ellenében lehet igénybe venni. Az alapítvány azonban támogatja olyan jelentkezõk részvételét is, akik nem tudják a részvételi díjat fizetni. Jelentkezni a Meseterápia Alapítványnál lehet a www.mesekozpont.hu weboldalon. A Meseterápia Központot külsõ megjelenésében a mesék világa köti össze, mely az ég és Föld összekapcsolására, megjelenítésére utal, hangsúlyozni kívánja az ember kapcsolatát a körülötte lévõ természettel és a világmindenséggel. A kertben a gyerekek és a felnõttek megtanulhatnak kertészkedni és gazdálkodni.

Szendi Péter

2 0 1 1

M Á J U S

16 T E L E P Ü L É S E K

Balatonkeresztúron Eredményes „testre szabott” átszervezések pályázatokra várnak Balatonszabadiban Az ezerhétszáz állandó lakost számláló tóparti település egyre vonzóbb lesz a villatulajdonosok körében – több, az aktív munkától már visszavonult, Balatont kedvelõ polgár döntött véglegesen a keresztúri letelepedés mellett. A tavaly õsszel másodszor is polgármesterré választott Kovács József szerint érthetõ ez a felfokozott érdeklõdés és vonzalom a község iránt, hiszen a Balatonmáriával közösen mûködtetett körjegyzõség és a hét település által létrehozott szolgáltatási központ garanciát jelent a minõségi, komfortos, biztonságos életvitelhez. - A hatszázötvenmillió forintos költségvetésünk nagyobb részét ugyan mûködési kiadásokra fordítjuk, ám egy önkormányzati ingatlan értékesítésébõl befolyt kétszáznegyvenmillió forintot kimondottan pályázati önrészként kezelünk. A képviselõ-testület álláspontja szerint ez biztosíthatja az általános iskola és a közelmúltban megvásárolt Bél Mátyás Turistaház felújítását. Ez utóbbit az idegenforgalmi alapfunkció mellett közösségi célra is hasznosítani kívánjuk – itt alakítanánk ki a házasságkötõ termet is. S bár e célfeladatra jelenleg nem írtak ki pályázatot, terveink között szerepel a Keszeg utca teljes rekonstrukciója, s díszburkolattal való ellátása.

Kovács József polgármester A polgármester elmondta azt is: rendkívül sürgetõ feladat a belvíz elvezetés megoldása, ugyanis a rendkívül csapadékos õsz és tél során több száz ingatlant borított el a víz. A hosszú évtizedek óta súlyos gondot okozó probléma végleges megoldása azonban elképzelhetetlen helyi forrásokból - a munkálatok költsége eléri a háromszázmillió forintot. Kovács József szólt arról is, hogy – turisztikai célpont lévén - jelentõsebb összegeket kellene fordítani az utak rendbetételére, aszfaltozására, ám jelenleg nincs kiírva ilyen jellegû pályázat. Az alapszolgáltatási központ – amelynek tagjai Berény, Mária, Szentgyörgy, Hollád, Vörs, Tikos, Keresztúr - elsõsorban a szociális ellátásban, étkeztetésben és a házi segítségnyújtásban könnyíti meg a gondozásra szorulók életét, s szervezet ötvenkétmillió forintos költségvetése ehhez megfelelõ anyagi bázist nyújt. A polgármester a közeljövõ feladatai közé sorolta a partvédelmet és az ehhez kapcsolódó tereprendezést, melyhez a következõ években kívánnak pénzügyi fedezetet biztosítani.

Rekord költségvetéssel dolgozik ebben az évben a balatonszabadi önkormányzat – a hatszázmillió forintos büdzsé ugyanis meghatározott célfeladatokra fordítható forrásokkal egészült ki – többek között ebbõl a jelentõs összegbõl 80 millió forintot kell a mûvelõdési ház rekonstrukciójára fordítani. A közösségi létesítmény kívül és belül egyaránt megújul: a tetõ- és burkolatcsere mellett korszerûsítik a fûtést, a vízellátást, az elektromos hálózatot, s a mintegy hétszáz négyzetméterre bõvülõ intézményben szakköri helyiségeket, számítógép termet alakítanak ki. Gondolnak a civil szervezetekre is számukra külön helyiséget biztosítanak, míg a színpad mellett öltözõhelyiségeket alakítanak ki. Molnár Árpád, a település polgármestere elmondta: optimális feltételeket kívánMolnár Árpád polgármester nak biztosítani a pedagógusoknak, könyvtárosoknak, népmûvelõknek, s a stabil hátteret az elmúlt év õszén végrehajtott strukturális változás is segíti. - Bár csak rövid, mindössze nyolc hónapos tapasztalataink vannak, mégis megállapíthatjuk – az általános mûvelõdési központ kitûnõ szakmai munkát végez Kozmáné Kovásznai Mária igazgató irányításával. Az iskola, az óvoda, az oktatási intézményeket ellátó konyha és a mûvelõdési ház több mint hatvan fõt foglalkoztat, s így elmondhatjuk, hogy az önkormányzat a település legnagyobb munkáltatója. A szakmai munka egységes irányítása mellett praktikus szempontok is közrejátszottak a központ létrehozásában. Tavaly szeptember óta tíz-tizenegymillió forinttal tudtuk csökkenteni a kiadásokat, s a pozitív tapasztalatok alapján újabb fejlesztéseket is végre tudtunk hajtani. Digitális táblákat, számítógépeket nyertünk a pályázatokon, s így az alsó- és felsõ tagozatosok napi rendszerességgel használhatják az oktatást segítõ eszközöket. A közel húsz éve átadott iskola épülete - a mûvelõdési házhoz hasonlóan – szintén korszerûsítésre szorul. Terveinkben szerepel a fûtésrendszer felújítása, a napkollektorok elhelyezésével pedig a melegvíz- és az energiaellátás költségeit kívánjuk csökkenti. Élni szeretnénk a szigetelõanyagok terén zajló „forradalmi” változásokkal is, hiszen az ilyen jellegû beruházásokkal milliókat spórolhatunk meg. Ezekre a munkálatokra százmillió forintos kiadást tervezünk, melynek – eredményes pályázat esetén - tizenöt százaléka az önrész. Az óvoda tetõszerkezetének felújítására, az energetika korszerûsítésére még ebben az évben közel harmincnyolcmillió forintot fordítunk. Úgy gondolom: az oktatást szolgáló épületek korszerûsítésével hosszú távra megoldjuk az intézmények takarékos mûködését. S mivel Balatonszabadiban sem jellemzõ a túlzott gyermekvállalási kedv, valószínûleg bõvítésekre sem lesz gondja a közeljövõben a képviselõ-testületnek. Molnár Árpád elmondta: a civil szervezetek mûködésére, munkájuk támogatására ebben az évben a tavalyinál valamivel többet tudtak fordítani. Ebben közrejátszik az is, hogy a képviselõk lemondanak tiszteletdíjukról - vagy annak egy részérõl. S ha már a szabadiak önzetlenségérõl beszélünk: elképzelhetõ, hogy a korábban sikert sikerre halmozó focistáknak a következõ szezonban el kell búcsúzniuk a megyei elsõ osztálytól. Ez a szint ugyanis több csapat mûködtetését írja elõ, s mivel szezon közben az elsõ csapat finanszírozásánál problémák merültek fel, az egyesület vezetõi fontolgatják a másodosztályba való visszatérést.

S.F.

Süli Ferenc

ÚMVP nyertes pályázatok A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Leader helyi akciócsoport területén újabb önkormányzati, vállalkozói, egyesületi pályázatok nyertek támogatást az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, összesen 216 millió 109 ezer 786 forint értékben. A vidéki örökség megõrzése jogcímen például Csajág község önkormányzatának ítéltek oda közel 5 milliót helyi érték bemutató épület létesítéséhez, a turisztikai fejlesztések között pedig Balatonfûzfõ város önkormányzata nyert 16 millió 855 ezer forintot ifjúsági szálláshelyek kialakítására. Mikrovállalkozások alapításához , fejlesztéséhez összesen 125 millió 317 ezer forintos pályázati támo-

X V I I I .

É V F O L Y A M

5 .

S Z Á M

gatást nyújtanak, ezek között szerepel borpatika létrehozása, eszköz- és gépbeszerzés, telephely fejlesztés, lovas oktatási központ, sportlövõ pálya megvalósítása. Falufejlesztés, megújítás címen Balatonfõkajár falumegújításra, Szentkirályszabadja közterületi játszótér és sétaút megvalósításra, a litéri Falunkért Egyesület a településközpont fejlesztésének 3. ütemére, valamint az Ond utcai játszótér korszerûsítésére. 2011-ben falufejlesztésre, megújításra és a vidéki örökség megõrzésére ismét benyújthatók pályázatok, a helyi akciócsoport területén a harmadik fordulóban közel 379 millió támogatást lehet elnyerni.

J. F.

G A Z D A S Á G 17

Ingyenes Újra a Balatoné a csatornarákötés lehet a Brettyó? már 115 településen Ingyenes csatornarákötési akciót indított a Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. A siófoki székhelyû – a Dunántúl 300 településén szolgáltató – társaság már 115 településen engedi el a csatornahálózatra csatlakozáskor fizetendõ szakfelügyeleti díjat, a lista pedig folyamatosan bõvül. A DRV Zrt., az ország elsõszámú víziközmû szolgáltatójaként kiemelt feladatának tekinti a felszíni és felszín alatti vízbázisok minõségének javítását, illetve megõrzését, amelyhez a szennyvízhálózatok kiépítése és folyamatos bõvítése is alapvetõen hozzájárul. A településeken kiépített közcsatornák kihasználtságának növelésével nem csak a környezetszennyezés mértéke, de az üzemeltetési költségek is csökkenhetnek. Mindezek érdekében fontos tehát, hogy az ingatlanok tulajdonosai igénybe vegyék a csatornaszolgáltatást és rácsatlakozzanak a meglévõ rendszerre. A csatornabekötés kiépítésének költségei sok esetben megterhelõ kiadást jelenthetnek a háztartások számára. Ezt mérlegelve hirdette meg a DRV Zrt. 2011. április 1. és 2011. június 30. között csatornarákötési akcióját, melynek keretében az együttmûködõ önkormányzatokkal kötött megállapodásoknak köszönhetõen a DRV Zrt. a mûködési területén csatornázott 150 településbõl már 115 településen teljes egészében elengedi a csatorna rákötés üzembe helyezésekor fizetendõ 13.750.-Ft-os szakfelügyeleti díjat. A szennyvízbekötések szakfelügyeletét a bejelentett rákötési igényeket összegyûjtve, meghatározott napokon, egyszerre végzi el a Társaság a meghirdetett idõtartam alatt. Az akcióban résztvevõ települések, az önkormányzati megállapodások alapján folyamatosan bõvülõ listája, a csatorna bekötési tájékoztató, illetve a megrendelõ lap megtalálható a DRV Zrt. honlapján és a Társaság ügyfélszolgálati irodáiban is.

Érdekes ötlettel kereste fel lapunkat Szentkuti Kiss Gábor tájépítõ mérnök. Szerinte ugyanis a Zamárdihoz tartozó Brettyót úgy lehetne visszaadni a Balatonnak, hogy abból az ott lakók és a turisták is jól járhassanak. Szentkuti Kiss Gábor kidolgozott egy vázlattervet, amely abból indul ki, hogy az említett területen végre lehet hajtani egy rekonstrukciós programot, amely egyben a minõségi idegenforgalmat is szolgálná. A „Brettyó” egy 120 hektár kiterjedésû, turzások által lefûzött, elzárt Balaton-meder. Egykor a tóhoz tartozott, ám a déli vasútvonal megépítése során egy méterrel csökkentették a tó vízszintjét, lecsapolták, kiszárították. Igaz, pár ásónyomnyira azért ott „tocsog” a Balaton. Ma már nincs sok értelme a miérteket kutatni, de tény, hogy a harmincas években belterületbe került, s a privatizáció során ún. „nadrágszíj-parcellákra” osztották. Csakhogy mûvelés hiányában a terület „megtért” anyjához, a tóhoz, s több helyütt megjelent a nádas. Ennek következtében (is) a Brettyó tekintélyes hányada a Natura 2000 védelme alá esik annak áldásos és vitatott vonzataival.

D.A.

Szemesi vállalkozói fórum Plusz széksorokat is be kellett vinni a balatonszemesi mûvelõdési ház kistermébe, hogy elférjenek azok a helyi és környékbeli vállalkozók, akik érdeklõdtek a közelmúltban megrendezett vállalkozói fórum elõadásai iránt. Takács József polgármester köszöntõje után nagy érdeklõdés kísérte a Priváttender Kft. tevékenységét és különbözõ környezetvédelmi, megújuló energia innovációval kapcsolatos fejlesztési lehetõségeket bemutató elõadást, amelyet Juhász Zoltán rendszerigazgató ismertetett a résztvevõkkel. A cég az önkormányzatoknak, a vállalkozásoknak és a lakosságnak is nyújt különféle exkluzív, rendkívül hasznos és gazdaságilag is megvalósítható programokat, megoldásokat. Az egyik ezek közül a mostanság rendkívül sok önkormányzatot és vállalkozást érintõ Szélerõmû-program, amely hosszabb távon, folyamatos bevételt biztosíthat a tulajdonosok számára. Balatonszemes és az egész Balaton turizmusáról, idegenforgalmi lehetõségeirõl és gátjairól, valamint új pályázati lehetõségekrõl is szó volt két másik szakember elõadása során. A jól sikerült fórum résztvevõi hozzászólásaikkal, kérdéseikkel színesítették az eseményt.

Gy. L.

A tájépítõ mérnök az egykori eredeti állapotot szeretné visszaállítani, nem pedig a területet feltölteni. Ehhez kotrásra lenne szükség, s így kialakulhatna egy „belsõ” tó. A kikotort anyagból a beépítésre tervezett területeket lehetne feltölteni. A parton „alacsony beépítési intenzitású” ökoturisztikai beruházás indulhatna, amely minden egyes elemében a természetvédelmi és ökológiai szempontoknak lenne alávetve. Nem esne csorba a Natura 2000 elõírásain sem, sõt: bõvülnének a vízi élõhelyek. És mert a Balaton turisztikai kínálatából részben hiányzik az ökoturisztika, ennek is megteremtõdnének az alapjai. Mindehhez természetesen a lakosság (és a terület tulajdonosainak), az önkormányzatok, a szakhatóságok, a BFT hatékony támogatása szükségeltetik. Ismereteink szerint a mintegy kétszáz tulajdonos immáron nyolc éve nem tud zöldágra vergõdni jogos tulajdonával. Képviselõjük kijelentette: akár nemzetközi bíróságra is elmennek, ha érdekeik sérülnek. Szentkuti Kiss Gábor terve szerint a Brettyóban helyet kaphatna a somogyi, illetve a dél-balatoni népi építészetet reprezentáló, egyszintes, nádtetõs vályogházakból kialakított üdülõfalu, de halász- és pákásztanya is helyet kaphatna saját csónakkikötõvel, csárdával. Feltételezései szerint nem is túl mélyen meleg- avagy gyógyvizet is rejt a föld, s erre építve a gyógy- és wellness turizmus is meggyökerezhetne. A tanulmány a fentiek mellett részletesen elemzi a növénytársulást, a nádas szûrõ szerepét, a hal- és vadállomány lehetséges alakulását, a nyíltvízi kapcsolatot a tóval. Az ötletgazda úgy véli: a Brettyó ügyét a Balaton Fejlesztési Tanácsnak kellene felkarolnia, a kormány elé terjesztenie, annak érdekében, hogy a terv kivitelezéséhez állami és uniós támogatásokat vehessenek igénybe. A tájmérnök – megfelelõ felhatalmazással a birtokában – egy szaktervezõi gárdával képesnek tartja magát a projekt kivitelezésére. Zamárdi polgármestere, Csákovics Gyula régóta ismeri a tervet, melyet szakmailag jónak tart, ám õ a terület egységes kezelésére a Nemzeti Parkot tartaná a legalkalmasabbnak. Tisztában kell lenni azzal is, hogy meg kellene váltani az ingatlanok tulajdonosait. Egy Illés Zoltán államtitkárral váltott levélcserében azt a tájékoztatást kapta, hogy a tulajdonosoknak lehetõségükben áll felajánlani földterületüket az állam javára. A polgármester úgy tudja, hogy a szakminisztérium a korlátozó védettség megszüntetését nem tervezi, s nem is támogatja. A Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, Bóka István szerint a koncepció figyelemreméltó, s ha az a BFT elé kerül, támogatni fogja, ám elõtte valamennyi jogállást tisztázni kell.

Zatkalik András

2 0 1 1

M Á J U S

18 G A Z D A S Á G

Az egészségturizmus hatása a versenyképességre Beszélgetés Oláh Miklóssal, a magyar-horvát határmenti közös kutatás vezetõjével Rövidesen befejezõdik az a 2010 márciusában indított, uniós IPA (elõcsatlakozási támogatási eszköz) támogatással folytatott kutatás, amelynek keretében a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. hazai kutatókkal és a csáktornyai Medimure Megye Fejlesztési Ügynökséggel (REDEA) szorosan együttmûködve azt vizsgálja, hogy a magyar és horvát határmenti régiók versenyképességét hogyan befolyásolja az egészségturizmus, milyen helyi gazdasági és társadalmi hatásai vannak az elmúlt évek fejlesztéseinek. Ezt fejezi ki a 182 ezer eurós költségvetéssel (5 százalék önrésszel és 95 százalékos támogatással) részben már elkészült tanulmány címe is: Az egészségturizmus szerepe Magyarország és Horvátország határmenti térségei versenyképességének javításában. A kutatók a magyar oldalon Baranya, Somogy és Zala megyék, horvát oldalon pedig zömében zágrábi turisztikai szakemberek, szociológusok Muraköz, Kapronca és Verõce-Drávamente megyék területén végeztek helyzetelemzést, felméréseket, készítettek interjúkat önkormányzati vezetõkkel, egészségturisztikai Oláh Miklós létesítmények üzemeltetõivel, vállalkozókkal, a lakossággal. A kutatás részleteirõl, eredményeirõl Oláh Miklóssal, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. és a projekt magyarországi kutatásvezetõjével beszélgettünk. - Szakmai körökben közismert, hogy becslések szerint Magyarország területének mintegy négyötöde alatt (különösen a Dunántúl most vizsgált megyéiben) jelentõs mennyiségû, részben gyógyvíznek minõsülõ termálvíz található. Régen, a tervutasításos rendszerben is létesültek gyógy-fürdõhelyek, az elmúlt másfél-két évtizedben pedig az uniós követelményeknek megfelelõ, modern keretek között különbözõ stratégiák, koncepciók, fejlesztési programok keretében hirdetik meg a fejlesztési lehetõségeket. Az elnyert pályázati támogatásokkal megvalósult létesítmények tulajdonképpen közpénzekbõl jöttek létre, ezért különösen fontos annak vizsgálata, hogyan hasznosulnak ezek a pénzek, a mûködtetés hogyan érinti az érintett önkormányzatokat, miként élik meg a vendéglátásban érdekelt vállalkozások, illetve maga a lakosság. Mi a kft. keretében 2002 óta folyamatos helyzetelemzéseket, fejlesztési szakmai monitoring munkát végzünk a Balaton környezetében, létrehoztunk egy gazdasági, társadalmi, környezeti, infrastrukturális közelítésû monitoring rendszert, folyamatosan nézzük, hogy a térség milyen állapotban van, megfelelõ fejlesztési forrásokat generálnak-e a fejlesztési programok…Így kellõ tapasztalatunk volt ahhoz, hogy a horvát féllel együtt pályázzunk az egészségturizmussal kapcsolatos kutatáshoz. - A hazai kutatásban mások is résztvettek, milyen feladatot végzett a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.? - Kapacitás hiányában a magyar oldal három megyéjének területén a kvalitatív feladatok egy részét közbeszerzési pályázat révén a zalaegerszegi székhelyû Saturnus M Bt. végezte, alapvetõen keszthelyi egyetemi tanárok közremûködésével, nekik már van gyakorlatuk a hasonló turisztikai vizsgálatokban. Mi pedig megnéztük azt, hogy uniós, hazai, régiós, megyei, települési szinteken hogy kezelik az egészségturizmust, mikor, mennyire tartják fontosnak ezt az ágazatot, milyen elvárásokat fogalmaznak meg ezekkel kapcsolatban, ehhez képest mit produkálnak a már megvalósult beruházások. Három nagy adatbázist, a Területfejlesztési Információs Rendszer (TeIR), a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által fejlesztett Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR), valamint a KSH részletes egészségstatisztikai adatbázisát, utóbbi település soros adattartalmát integráltuk és tettük fel számítógépre. Így matematikai-statisztikai módszerekkel részletes elemzéseket, idõbeni és területi összehasonlító vizsgálatokat készíthettünk a fejlesztések gazdasági és

X V I I I .

É V F O L Y A M

5 .

S Z Á M

társadalmi hatásainak kimutatása céljából. Ez rávilágíthat a további fejlesztéseknél figyelembe veendõ tényezõkre is. Érdekes, hogy az elsõ Széchenyi-tervnek volt egy markáns gyógy-termál fejlesztési programja, ezt az Állami Számvevõszéknek egy tavalyi jelentése elemezte. Többségében azt állapították meg, hogy ezek a fejlesztések jótékony hatással voltak a helyi gazdaságra, társadalomra, az önkormányzati költségvetésre. A mi tapasztalatunk ettõl egy kissé eltérõ. Valóban vannak, ahol a beruházások hasznosnak bizonyultak, de jó néhány esetben, különösen a kisebb településeken a fenntartók a mûködés költségét sem tudják kitermelni, és ez gyakran gondot okoz a nagyobb településeknek is. Ahhoz, hogy egy-egy gyógyfürdõ vonzó, ugyanakkor gazdaságosan mûködtethetõ legyen, legalább a közvetlen környezetükben ki kell egészíteni több szolgáltatással, például megfelelõ szálláshelyekkel, gasztronómiai élményekkel, a vendégek számára érdekes programokkal. - A magyar és a horvát oldalon végzett vizsgálatok milyen azonosságokat és különbségeket mutatnak? - A hat megye egészségturizmusát tekintve elég nagy eltéréseket tapasztaltunk. Teljesen mások a horvát oldali megyék adottságai, más az összetétele, jellege az õ kínálatuknak, két vagy három jelentõsebb termálfürdõjük van, a többi elsõsorban egészségügyi intézményekhez kötõdik. A történelembõl ismerjük, hogy valamikor ezekben a határmenti megyékben élõk között intenzív gazdasági, kulturális kapcsolatok voltak, attól függõen, hogy melyik országban milyen volt az áruválaszték, kölcsönösen átjártak vásárolni. Napjainkban ezek a kapcsolatok beszûkültek. Ennek csak egyik oka, hogy például ezen a határszakaszon van olyan 83 kilométeres rész, ahol nincs határátkelõ, sokkal lényegesebb, hogy kölcsönösen nem ismerjük a határ túloldalán mûködõ egészségturisztikai létesítményeket. A horvátok többsége csak átfut a kutatásban vizsgált magyar megyéken, mondjuk egy budapesti vízilabda mérkõzésért, bár lehet, hogy szüksége lenne az általunk nyújtott egészségturisztikai szolgáltatásokra, de nem ismeri azokat, mi magyarok is a horvát tengerpartra utazva nem állunk meg a határon túli gyógyfürdõknél, a magyar szempontból is érdekes látnivalóknál. - A kutatási anyag minden bizonnyal számos hasznosítható megállapítást, eredményt tartalmaz, hogyan ismerik majd meg az érintett megyék döntéshozói, az érdekelt önkormányzati vezetõk, vállalkozók? Milyen fõbb ajánlásokat fogalmaztak meg? - A projekt úgy indult, hogy tájékoztattuk a megyék önkormányzatait, szakmai csoportjait a kutatás részleteirõl, szándékaink szerint a kutatás befejezése után konferenciákat szervezünk a határ mindkét oldalán, angol-magyar-horvát nyelvû kiadványok lesznek, a bõvebb információk iránt érdeklõdõk egy honlapról tájékozódhatnak. Úgy gondoljuk, hogy ennek eredményeként a hat megye között létrejöhet valamilyen hálózatosodás, az egészségturizmus révén intenzívebbé válhatnak a jelenleg beszûkült gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatok. Szerintünk sürgõsen meg kellene építeni például Sellyénél egy határátkelõt. Fontosnak tartjuk, hogy egyik oldalon se mindenáron zöldmezõs fejlesztésekben gondolkodjanak, inkább finomítsák, hangolják össze a létesítmények és a csatlakozó szolgáltatások mûködését, ajánlják ki a másik fél számára, vigyék be a tömegkommunikációba is ezeket a szolgáltatásokat. Azt is ajánljuk, hogy kerüljön be a két ország oktatási rendszerébe, a tanmenetbe a másik oldal komplex turisztikai, kulturális kínálata. Jobban építeni lehetne arra is, hogy a magyar oldalon vannak horvát, a határon túl pedig magyar kisebbségek.

Juhász Ferenc

G A Z D A S Á G 19

Átlátható szakmai „Mert áll még a sátor” és pénzügyi gazdálkodás – Zánka Megkezdõdtek a haltelepítések a Balatonon Teljes nyíltságot, gazdasági és szakmai átláthatóságot biztosít a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a tóparti partnereknek, önkormányzatoknak, horgászegyesületeknek - nyilatkozta lapunknak Puskás Zoltán. Az egyik legpatinásabb tóparti cég vezérigazgatója arról is szólt, hogy a turisztikai szezon közeledtével napi munkájuk során a haltelepítés került elõtérbe, s ennek keretében április végén kétszázhatvanezer elõnevelt csukát helyeztek ki a magyar tengerbe. - Jövõ õszre már fogható méretet érnek el ezek a kopoltyúsok. A horgászok bevonásával - elkerülendõ a nagy állománysûrûséget - a nádasok mentén kisebb egységekben helyeztük el a halakat. Május elején a balatonlellei tavaktól harminc tonna, két kilogramm átlag testtömegû ponttyal keltek útra munkatársaink, s ezeket megfelelõ arányban az északi és déli part közelében engedtük vízbe a horgászegyesületek képviselõinek jelenlétében. Ez azonban csak az elsõ ütem volt: még ebben a hónapban folytatjuk ezt a munkát - ezúttal kétnyaras, átlagosan ötven dekagrammos pontyok kerülnek a tóba, melyeket õsszel lehet legálisan kifogni. Szakembereink szerint ugyanis ez a testsúly felel meg legjobban a tó ökoszisztémájának. Minden haltelepítési akciónk a nyilvánosság bevonásával zajlik, s szeretnénk elérni, hogy ezeken az eseményeken a sajtó érdeklõdõ munkatársain kívül a horgászok is jelen legyenek. Ma még talán újdonságnak hat, hogy honlapunkon invitáljuk ezekre az eseményekre az érdeklõdõket, de tudjuk: a korrekt partneri kapcsolatoknak a pontos és hiteles tájékoztatás az egyik alapköve. Így lesz ez a közeljövõben a Kis-Balatonon történõ haltelepítés kapcsán is: a tavaly elmaradt akciónkat most kétszázezer darab elõnevelt süllõvel pótoljuk. A kihelyezendõ állomány kiváló Puskás Zoltán vezérigazgató kondícióban van, s bizonyára sok örömet szereznek majd a pecásoknak, amikor horogra akadnak. A részvénytársaság gazdálkodásában fontos szerepet kap az értékesítés, tehát a tradicionális tevékenységet is favorizálnunk kell. Idõarányosan a tavalyi fogási szintet tartjuk, s reményteli, hogy április végéig már negyven tonna busát tudtunk eladni – fõként román üzletfeleink érdeklõdnek e halfaj iránt. Örömmel látnánk, ha a hazai piacon ilyen érdeklõdés nyilvánulna meg a busa iránt, hiszen rendkívül egészséges a húsa. Ezért készülõben van egy promóciós anyagunk, amely elsõsorban a balatoni halak fogyasztását kívánja népszerûsíteni. A tavasz, s a kora nyár egyik legfontosabb feladata a haltetemek gyûjtése. Napi kapcsolatban vagyunk az önkormányzatokkal, hiszen a cél és a feladat közös: a turisztikai szezont, az idelátogató vendégek közérzetét nem ronthatja el a foszló haltetemek látványa. Ez a munka komoly összehangoltságot és felkészültséget igényel. Tavaly április végéig nyolcvan darab, mintegy kilencszáz kilogramm, idén pedig már háromszáz darab, négyezer-nyolcszáz kilogramm elhullott busát kellett megsemmisítenünk. A feladatot, vagyis a haltetemek elszállítását igyekszünk huszonnégy órán belül megoldani, a gyûjtéshez pedig zsákokat, kesztyût biztosítunk az önkormányzatoknak és a kikötõknek. Tudni kell azonban, hogy ez a közérdekû teendõ a halõrzéstõl vonja el a személyi állományt. A vezérigazgató elmondta: május elejétõl teljes üzemben mûködik a töreki, a buzsáki és a szárszói halastó, s a fogyás függvényében újabb pótlásokra is sor kerül. Ezeket a tavakat zártkörû rendezvényekre is igénybe vehetik a horgászegyesületek. - Megtiszteltetés lenne számunkra, ha részvénytársaságunk és a balatoni halak iránt érdeklõdõk rendszeresen felkeresnék honlapunkat – ebbõl a forrásból nemcsak a haltelepítésekrõl, az aktuális versenyekrõl, hanem a heti halászati tervekrõl is hasznos információkat szerezhetnek.

A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum jelenét, de még inkább jövõjét a rendszerváltás óta valamennyi kormányzat kiemelten kívánta kezelni, de ez többnyire megmaradt a szándékok szintjén. Ennek ellenére mindig is bizakodó volt, s az ma is Bogó Ágnes, a nagyvilágban is jól ismert centrum, pontosabban az ezt mûködtetõ oktatási és üdültetési nonprofit, közhasznú kft. ügyvezetõ igazgatója. Immáron 18 éve. - Valóban voltunk már kiemelt nagy fejlesztési program, zászlós-hajó projekt – megannyi kormányhatározat született jövõnk garantálása Bogó Ágnes kazah partnerei körében érdekében, s mi magunk számtalan elképzelést, tervet, koncepciót állítottunk össze, pályázatok sokaságát nyújtottuk be. De például az elmúlt 8 évben EU pályázatokon mindösszesen 32 millió forintot kaptunk kikötõnk felújításához. Tartoztunk már különbözõ minisztériumokhoz, amelyeknek révén különbözõ közfeladatokat láthattunk el, három éve a vagyontörvény belépésétõl kezdve csak vagyonelemként kezelnek, nem a tartósan állami tulajdonú cégek között szerepelünk, nonprofit jellegünk kezelhetetlen. Ennek megfelelõen a Nemzeti Vagyon Tanácshoz, illetve az MNV Zrt.-hez tartozunk. Korábban ifjúsági, szociális és oktatási terület volt az üzletrészek tulajdonosa és a közfeladatainkat is õk határozták meg, ennek megfelelõen az õ költségvetési soraikon jelentek meg a támogatásaink. Legfõbbképpen a mintegy 3 millió magyar gyermek és fiatal érdekében, szolgálatában tenni szép munka. Reméljük, hogy az állam által dedikált közfeladatok, jogszabályok és források összehangoltabbak lesznek. - A kívánatos szakmai feladatok újbóli elnyerését – gondolom – elõsegítheti, hogy a március óta miniszteri biztosa is van az ifjúságpolitikai teendõk koordinálásának, Mihalovics Péter személyében? - Annál is inkább, mert régiónk, azaz veszprémi parlamenti képviselõként jól ismeri Zánka gondjait, terveit. Éppen ezért bízom abban, hogy az ifjúságpolitika terén az õ segítségével is képesek leszünk kölcsönösen elõnyös feladatok végrehajtására. Bízom Bóka István és az általa irányított Balaton Fejlesztési Tanácsban is, amely ugyancsak szorgalmazza, hogy kormányhatározat tisztázza tartósan ellátható közfeladatainkat, amelyhez idõvel a kellõ források is rendelkezésre állnak majd. Ez persze nem zárja ki, hogy más típusú forrásokkal a többletszolgáltatások érdekében is történjenek fejlesztések, amire az állam nem vállalkozhat. - Miközben az elmúlt csaknem tíz esztendõben egyetlen egy nagyobb szabású fejlesztési elképzelésük sem vált valóra, a zánkai gyermek és ifjúsági centrum mégis talpon, s állva maradt. Minek köszönhetõ? - Nagy lehetõséget jelentett, hogy 1996-tól közoktatási tevékenységet is folytathattunk. Részt veszünk a pedagógusok továbbképzésében, s a vendéglátó-ipari szakképzésbe is bekapcsolódhattunk. Ez lehetõvé tette a téli házaink megújítását mintegy ezer ággyal. Tanszállónk, tanéttermünk immáron 2-3 csillagos minõsítésûnek felel meg. Megújíthattuk sportlétesítményeinket is. Így miközben jelentõs mértékben hozzájárulhattunk a balatoni régió turisztikai szakember ellátásához, a gyermek és ifjúsági üdültetés, vendégfogadás feltételei is jelentõsen javultak. Erre építve számottevõen bõvült turisztikai terméklistánk, egy kalandparkkal, egy új haditechnikai parkkal és több sportpályával is gazdagodtunk. Egyre népszerûbb például a lovasturisztikai kínálatunk. Nemzetközi hírünknek, elismertségünknek köszönhetõen pedig ma már a világ 30-40 országából érkeznek hozzánk gyermekek. A magyar kormány által vállalt nemzetközi feladatokat is kapunk. - Korábban igen jelentõs, több ezres számban fogadhattak állami támogatással hátrányos helyzetû, vagy árvíz-, természeti katasztrófa sújtotta belföldi gyerekeket, családokat. Az utóbbi években ezeknek száma igencsak megcsappant. - Valóban, az idén még nem tudunk egyetlen ilyen szervezett akcióról sem. De például a termékfejlesztéseink keretében az anyagilag nehéz helyzetbe jutott családok nyugodtan küldhetik hozzánk szülõi felügyelet nélkül is gyermekeiket, itt biztonságban nyaralhatnak kedvezõ térítés mellett. Egyre népszerûbbek a gólyatáborok, s a különbözõ tematikus táborok is. Ugyanakkor nagyon sok a visszatérõ család is, akik nálunk pihennek, többek között a nagyszülõkkel. Állva maradásunkhoz természetesen hozzájárulnak a ma már hagyományosnak számító nagyrendezvényeink, mint például a Diák Olimpia, a Zánkavics Nap, a Lovas Napok, a Gyermek és Ifjúsági Táncfesztivál, a Százszorszép Kulturális Fesztivál, ingyenes sport- és kulturális rendezvényeink, hogy csak néhányat említsek. Mindezeknek köszönhetõen tavaly 200 ezer látogató vendégünk, s ötvenezer olyan vendégünk volt, akik 120 ezer éjszakát töltöttek Zánkán. Ezzel a balatoni régió kereskedelmi szálláshelyeinek TOP listáján a nyolcadik helyet foglaljuk el. Az ifjúsági turizmus terén a Balatonnál piacvezetõk vagyunk 50%os részesedéssel, míg az országos ifjúsági szálláshelyek forgalmából 20%-ot valósítunk meg. - A többször említett termékfejlesztés révén, az Új Széchenyi-tervhez igazodva úgy tudom, szeretnének egy úgynevezett gyermek-rehabilitációs központot is létrehozni Zánkán. - Ez szerves része lehetne a kiemelt egészségturisztikai kormányprogramnak. Feltételeinek jó része már adott is nálunk, van szálláshelyünk, kiépítettük az oktatás-sport-életmód szolgáltatások egy részét, az egészségügyi központ és a gyógylovarda feltételek hiányoznak. A térség két kórházával összefogva több betegség típus kezelését végezhetnénk, gyermekek rehabilitációját valósítanánk meg a kórház + iskola modell létrehozásával. Ennek elõzetes projektterve már elkészült, de még sok feladat van hátra, mely a program megszületéséhez vezet. - S meg fog születni? - Bízom benne! Annak ellenére, hogy az idei év kétségtelenül roppant nehéz lesz számunkra. Zánka mûködtetéséhez, fenntartásához, az állami közfeladatok ellátásához a tavalyinál 100 millió forinttal kevesebbet kapunk. Támogatásunk úgy került be a költségvetésbe, hogy külön is lobbizott érte térségünk két parlamenti képviselõje, Navracsics Tibor és Bóka István. A ránk bízott vagyon-együttesnek 10 éve vagyunk kezelõi, az állami vagyon ez idõ alatt 13-szorosára nõtt. Ez évben takarékosabban, bevételeink növelése mellett kell gazdálkodnunk. A jövõ azoké, akik hisznek az álmaikban! S én hiszek abban, hogy Zánka, az egykori úttörõváros elsõ, azaz úttörõ jellegû minta projektje lehet a szükséges társadalmi és gazdasági megújulásnak.

Süli Ferenc

Andrássy Antal

2 0 1 1

M Á J U S

20 K U L T Ú R A

Munkácsy-képek Keszthelyen

Olcsóbb jegyek a Veszprémfesten

„Munkácsy Keszthelyen... ahogy még sosem láttuk” címmel nyitotta meg kapuit az érdeklõdõk elõtt a Helikon Kastélymúzeumhoz tartozó Hintómúzeumban az a tárlat, mely egy köz- és egy magángyûjtemény páratlanul értékes és érdekes alkotásait reprezentálja. A kastélymúzeum a Munkácsy Alapítvánnyal együtt rendezte-szervezte a kiállítást egyrészt a Magyar Nemzeti Galéria, másrészt Pákh Imre magángyûjteményébõl. A Balaton-parti városba került – mintegy hetven kép „társaságában” – többek közt az Ásító inas is. Ahhoz, hogy a Balatonnál soha nem látott formában kiállíthassák a Munkácsy-mûveket, több átalakítást is végeztek a Hintómúzeumon (a múzeumban ugyan volt már Munkácsy-tárlat, ám jóval szerényebb formában). A képeket ugyanis nem érheti természetes fény, a helyiségeket fel kellett szerelni a szükséges klímát, páratartalmat fenntartó berendezésekkel. A hintókat a tárlat idejére a múzeumi épület nyugati szárnyába helyezték át.

Új névvel, de a megszokott minõségben idén nyáron nyolcadik alkalommal rendezik meg a Veszprémi Ünnepi játékokat, azaz a Veszprémfestet.

A felvétel közepén Czoma László, Navracsis Tibor és Pákh Imre A megnyitón Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes mondott beszédet. Munkácsy – mondotta – az elsõ olyan magyar festõ, aki „betört Európába”. A folytatásban szólt történelmünk dicsõ korszakáról, mely tükrözõdik az alkotásokban is. Az országgyûlés kulturális bizottságának elnöke, L. Simon László (egyszemélyben a Munkácsy Alapítvány kuratóriumi elnöke) példaértékûnek minõsítette a kiállítást, mely egy magángyûjtõ és alapítványa, illetve az állami intézmények között jött létre. A kastélymúzeum igazgatója, Czoma László felhívta a megnyitó hallgatóságának figyelmét arra, hogy ennyi Munkácsy-kép egy idõben, egy helyen még valószínûleg soha nem volt látható. A Magyar Nemzeti Galéria gyûjteményébõl érkezett alkotások zömmel az életmû elsõ felét dokumentálják a mûvész karrierjének kiteljesedéséig. Az 1870-ben a párizsi Salon aranyérmével jutalmazott Siralomház címû festményétõl kezdõdõen, a népi életképeken, sokalakos kompozícióin (mint az Éjszakai csavargók, Zálogház) át a világsikert hozó, a párizsi világkiállításon aranyérmet szerzõ Milton címû festményig. Olyan különleges tájképek mellett, mint a Poros út, a Colpachon készült Hazafelé, a Fasor, vagy a Colpachi park, a korszakváltást jelzõ Mûteremben címû képen át, egészen az arcképfestészetének egyik fõmûvéig, a Paál László portréjáig számos kiemelkedõ alkotás szerepel a keszthelyi kiállításon. Pákh Imre gyûjteményébõl többek között: az Ásító inas álló formátumban készült, életképi változata látható. Ezenkívül számos nagyobb népi életképhez készült tanulmány és vázlat, többek között a Zálogházhoz festett Bohém és az Öregasszony mappával címû képek, valamint a Nõ zöld ruhában vagy Madame Chaplin bájos arcképe, a tájképek közül pedig a Cigányok az erdõszélen és a Mosónõk korai változatai kerültek a bemutatóra. Az október elejéig látogatható tárlatra a Nemzeti Galéria 42, Pákh Imre alapítványa pedig 29 mûvet kölcsönzött. A képeket 5 teremben állították ki.

S.K.-H.A.

Egry emléktárlat Budapesten és Badacsonyban Fényhidakon át címmel július végéig látható Budapesten, a Kogart Galériában Egry József emléktárlata, amelynek bemutatásához a szervezõk Egry József több mint száz alkotását kapták kölcsön tizenkét közgyûjteménybõl és annál több magángyûjtõtõl. A mûvész mostoha sorsát jelzi, hogy az életmûve egy jelentõs részét, ötven alkotását bemutató badacsonyi emlékmúzeum októberben bezár és csak tavasszal nyit ki. A turistákhoz és a fûtési szezonhoz igazodva idén április 30-án volt a hivatalos megnyitó, a nagyközönség május 3-tól látogathatja ismét. A házat, amely a festményekkel együtt a Veszprém Megyei Múzeumigazgatás tulajdonában áll, 2007 óta a város üzemelteti, mivel a megyének nincs rá pénze. A városnak sincs sok, mivel mindössze tízmillió forint jut éves szinten a Szegedy Róza-ház és az Egry emlékmúzeum mûködtetésére. Ennek ellenére törekednek újdonságokkal is igyekeznek vonzóbbá tenni az emlékmúzeumot. Ebben a hónapban például a névadó tárlata melett Marc Chagal festõmûvész, valamint Pálffy Károly festõmûvész képei is megtekinthetõk.

A.A.

X V I I I .

É V F O L Y A M

5 .

S Z Á M

A világzenét játszó brazil Gilberto Gil, a londoni Incognito, a skandináv Nils Landgren, és a szenegáli Youssou N’dour lépnek fel a július 27. és 30. közötti fesztiválon, a klasszikus zenei estén a Concerto Budapest, Snétberger Ferenc és az Amadinda együttes szórakoztatja a közönséget. Az 5000 és 8500 forint közötti jegyárak a tavalyihoz képest olcsóbbak, ismertette a Veszprémfest 2011 programjait bemutató sajtótájékoztatón Mészáros Zoltán fesztiváligazgató, aki azt is elmondta: a fesztivál tervezett költségvetése 115 millió forint (a tavalyi 142 millióval szemben), ám még 25 millió forint hiányzik, a központi költségvetésbõl egyelõre nem érkezett támogatás. A város 22 millió forintot biztosít, a fesztivál fõtámogatója, az E.ON Hungária Zrt. 18 milliót. Porga Gyula polgármester kiemelte, Veszprém a kultúra városa, az önkormányzat lehetõségeihez képest segíti a rendezvényt. Patay László, az E.ON Közép-Dunántúli Gázhálózati Zrt. igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: a fesztivál professzionalizmust, értéket, színvonalat képvisel, kötelességüknek érzik azt támogatni. A szervezõk idén egy nulladik és egy plusz nappal is kedveskednek a vendégeknek. Az elõbbin a veszprémi Petõfi Színház mutatja be a Pomádé király új ruhája címû operát július 26-án, az utóbbin pedig gyerekekbõl álló szimfónikus zenekar lép fel. Megtiszteltetés a Petõfi Színház számára, hogy ilyen rangos, magas színvonalú rendezvényen mutathatja meg magát – fogalmazott Oberfrank Pál a teátrum igazgatója, hozzátéve, külön öröm, hogy veszprémiek is komoly feladatot kaptak ebben.

A.A.

RELACS Hálózat – a Turisztikai Szálláshelyek Épületeinek Európai Megújuló Energia Hálózata Szeretne „zöld szálláshelyek” közé tartozni? Csatlakozzon a RELACS Hálózathoz, és éljen a hálózat nyújtotta szolgáltatásokkal, amelyek segítenek abban, hogy javuljon a turisztikai szálláshelyépület környezetvédelmi teljesítménye, ezzel összhangban a környezetvédelmi arculata, csökkenjenek az üzemeltetési költségek, és megnyithassa kapuit a környezettudatos turisták elõtt! A RELACS Hálózat a RELACS Projekt keretében szervezõdik az Európai Bizottság transzeurópai projektje, az Intelligens Energia Program támogatásával. Bõvebb információ a RELACS Hálózattal kapcsolatban a RELACS honlapon érhetõ el (www.relacs.eu), vagy a hazai információs pontnál: Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Tel/Fax: +36/84/317-000 / 115 E-mail: [email protected]

K U LT Ú R A

Harley-Davidson Open Road Fest Alsóörsön Némileg megváltozott néven, immáron tizenkettedszer rendezik meg Közép-Európa legnagyobb és legnépszerûbb motoros fesztiválját június 8-12. között Alsóörsön. A rendezvény hivatalos neve ezúttal: Harley-Davidson Open Road Fest. Június 8-án, szerdán 10 órakor a Class FM rádió mûsorvezetõivel együtt nyitják meg az Európa Kempingben az 5 napon át tartó nyári motoros és a Balaton szezonnyitó fesztivált, s este már a Pop-Rock Aréna színpadán várja a vendégeket Szilárd és A kutyavacsorája zenekar. A nagyüzemi fesztiválozás csütörtöktõl indul 3 zenei helyszínen. A nagyszínpadon az Órás, Nemjuci és este 10-kor a 20 éves QUIMBY lép fel. A szabadtéri színpadon, a Pop-Rock Arénában Jurij, Esti Kornél, The Colin, valamint a Zorall, Best of, AB/CD és mások. Este retro disco a Pop-Rock Arénában, és DJ Sterbinszky a szabadtéri színpadon. Pénteken tovább fokozzák a hangulatot minden fronton, este a nagyszínpadon az ALPHAVILLE 2 órás koncertjére bulizhatunk egy hatalmasat, tinédzserkori emlékeinket idézve. De a többi színpad is számos zenei csemegét ígér, fellép a Balkán Fanatik, Láma Dalai, Chrone, Green Dye, Hollywood Rose, este Dévényi Tibi bácsi cserélgeti a bakelitet, míg a másik esti buliról Cooky and M.gee gondoskodik. Szombaton sem állunk meg: Magyar Atom, Doors tribute, Rómeó Vérzik, este újabb nemzetközi sztár fellépõ a szabadtéri színpadon: Julia Carpenter és Chocolate Puma Dj-k míg egy másik bulin egy régi jól ismert parti csapat, a Madarak látható, hallható. Napközben sem engednek senkit unatkozni, motoros ügyességi játékokra, rendõrmotoros bemutatóra és erõs ember bemutatóra kerül sor. A programokat lélegzetelállító motoros és kaszkadõr bemutatók gazdagítják. Többek között ismét látható lesz a méltán népszerû Halálgömb-produkció, amely az elmúlt években már nagy sikert aratott. Gombos Attila idén is borzolja majd a közönség idegeit félelmetes motoros kaszkadõr show-jával. Délutánonként a Dumaszínház sztárjainak poénjai alapozzák a hangulatot. A vasárnap ezúttal is a családok napja lesz. A kicsiket és nagyokat többek között a Bóbita zenekar, Szandi szórakoztatja egy vidám gyerekmûsorral, este pedig a Zanzibár mutatja be új albumát. Természetesen a hagyományokhoz hûen nem maradhat el a fesztivál fénypontja, a motoros felvonulás sem. A rendezvény teljes idõtartama alatt, kiváltképp a szombati felvonulás idején Balatonalmádi – Tihany – Veszprém térségben jelentõs forgalomkorlátozásra lehet számítani, ugyanis évrõl évre egyre több kétkerekû teszi meg ezt a távot konvojban. De nem lesz könnyû megközelíteni az alsóörsi amfiteátrumot sem, ahol vasárnap este a Pannon Várszínház elõadásában az ÉGI VÁNDOR c. monumentális musical kerül bemutatásra.

/Balaton-Vehir/

A múzeumalapító körzeti orvos Józsa Tivadar – költõként Bodosi György néven vált ismertté és országosan elismertté - pécselyi lakásában népmûvészeti tárgyak között él, mint mondja, hol egy sarokpadot, faragott asztalt, széket kapott, pincékbõl, padlásokról ajánlották fel a már nem használt régi dísztárgyakat, eszközöket a helybeliek. Illyés Gyula is gyakran megfordult a „forrásnál”, Borsos Miklós viszont örömmel fogadta, ha egy-egy régi malomkõ- Józsa Tivadar vel ajándékozták meg. A nyugdíjas körzeti orvos most nem kis büszkeséggel vezet végig az általános iskola egyik termében berendezett helytörténeti múzeumban, amely a vendégkönyv tanúsága szerint egyre több helybéli és idelátogató érdeklõdését kelti fel. - Az 1970-es években a pécselyi tsz mélyszántást végzett a völgyben, a Varjas-kút körüli földeken. A pincémbe menet észrevettem, hogy a gépek agyagedények, üvegek cserepeit, csontokat, bronz- és vastárgyakat hoztak felszínre, egy érdeklõdõ parasztember hívta fel rá a figyelmemet, hogy ezek az értékek gondozás hiányában a szemétbe kerülnek. Mivel érdekelt a település története, a feleségemmel együtt minél több töredéket igyekeztem összegyûjteni, részben a saját régészeti kutakodásom (egy kis könyvtárnyi régészeti könyvet szereztem be), illetve szakértõ muzeológusok, barátok, - például Kralovánszky Alán, Passuth László - segítségével elkezdtük korszakok szerint rendszerezni a leleteket. Egyelõre az orvoslakás verandáján, majd a pincében. Így jött létre az a kis múzeumi anyag, amely a település hét évezredének lenyomatait õrzi. Felajánlottam a falunak, ifjú Sebõk Lajos polgármester is méltóbb helyet szeretne kialakítani a múzeumnak, de jelenleg csak az általános iskolában látható. A körzeti orvos Pécselyhez való sok évtizedes kötõdését jelzi, hogy a múzeumban külön blokkban dolgozta fel és mutatja be a település egykori, ma már nem használt dûlõneveit, a szõlõmûvelés itteni történetét. S hogy az író sem tagadta meg önmagát, a családtól kapott néhány kézirattal elõkelõ helyet szentel a pécselyi születésû, méltatlanul elfeledett írónõnek, Bohuniczky Szefinek.

Juhász Ferenc

22 K U L T Ú R A

Múltunk felvállalása nemzedékünk kötelessége Történelmi parkot terveznek Zamárdiban Kelták, germánok, rómaiak, avarok lakták e tájat, de a latin nyelvû hódítók által Pelsonak nevezett tó partján talált õskori leletek tanúsítják, hogy a Balaton déli partja már évezredekkel korábban alkalmas volt emberi letelepülésre. Zamárdi neve azonban a rendkívül eredményesen folytatott ásatásokról is bekerült a köztudatba: a somogyi régészek ugyanis – hosszú éveken keresztül folytatott munkálataik során - Közép-Európa legnagyobb avar kori temetõjét tárták itt fel. A gazdag leletanyag restaurálása, szakmai feldolgozása lehetõvé teszi, hogy már a közeljövõben kuriózumnak számító körülmények között kerüljenek a nagyközönség elé a több mint ezeréves viseleti tárgyak, használati eszközök, fegyverek. Ezek – fõként arra alkalmas bemutatótermek hiányában - jelenleg csak korlátozottan tekinthetõk meg, a település vezetése ezért állandó kiállítás, s egy funkciójában is újszerû park létrehozását tervezi. - Múltunk felvállalása nemzedékünk kötelessége, hiszen ez örökségünk legszentebb részét

képezi – nyújt szellemi hátteret a koncepcióhoz Csákovics Gyula polgármester, aki szerint a tradicionális tárlatokon túlmutató, a látogatókat aktív részvételre ösztönzõ történelmi emlékparkra van szüksége Zamárdinak. - Csodálatos természeti környezetben lévõ, a Tihanyi-félszigetre pazar panorámát nyújtó, mintegy négyhektáros területet szeretnénk e célra hasznosítani. Elképzeléseinket megosztottuk a helyi kötödéssel bíró Zelnik István mûgyûjtõvel, aki felvállalta e program menedzselését. Terveinkben - a régészeti leletek bemutatásán túl - meghatározó szerepet kapna a sport, valamint a szûkebb régió néprajzi emlékeinek bemutatása. A létesítményben rendszeres fellépési lehetõséget kívánunk biztosítani a hagyományõrzõ egyesületeknek, csoportoknak – õk egyébként már jól ismerik városunk ilyen irányú elkötelezettségét. A IV. Szt. Kristóf Avar Íjász Kupa – melyet július 2-án rendezünk meg – a sportág hívei körében egyre nagyobb rangot vívott ki magának. Számunkra örömteli, hogy évrõl évre gyarapodik azoknak a vendégeknek a száma, akik e program miatt látogatnak el hozzánk. Európa egyik legelismertebb íjkészítõje, Grózer Csaba is felfedezte az eseményt, s jelezte, hogy bázist nyit a Szent Kristóf Pincészet szomszédságában. A versenyek meghonosításában múlhatatlan érdemei vannak Bacsa Andrásnak, a Szt. Kristóf Pincészet és Rendezvényközpont tulajdonosának, akinek önzetlen támogatására a fenti koncepció megvalósításában is számítunk. A Szent Kristóf Pincészetet éppen egy évtizede alapították, s a jubileumot nagyszabású tervek kidolgozásával, a fejlesztések elõkészítésével kívánják emlékezetessé tenni. A már jól bejáratott étterem, kerthelyiség mellé egész évben mûködõ wellness panziót, fedett íjász pályát álmodnak, s a közelben, egy romantikus, erdõs-dombos területen pedig a közelmúlt-

X V I I I .

É V F O L Y A M

5 .

S Z Á M

ban nyitották meg az új, tizennégy darab 3D-s állatcéllal rendelkezõ Szt. Kristóf vadász-íjász pályát. - Az alkotó- és elõadómûvészet állandó jelenléte nálunk nem szorítkozik a nemzeti hagyományok ápolására, bár kétségtelen, hogy e téren a folklór meghatározó szereppel bír. A termõ gyümölcsfák árnyékában elhelyezett színpadunkon gyakran köszönthetjük a régió néptánc együtteseit, s a látogatók a magyar népdal legfényesebb kincseit is meghallgathatják. Az étteremben keramikusok, grafikusok, festõk mûvei mellett amatõr és professzionális fotósoknak is bemutatkozási lehetõséget biztosítunk – nemritkán a vissza-viszszatérõ vendégek alkotásai kerülnek fel a falakra. Jazz- és blues esteket, komolyzenei programokat szervezünk, s ha bõvülnek a tárgyi-technikai feltételek, ezek a rendezvények dominánsan jelen lesznek majd Zamárdi kulturális életében. Megtiszteltetésnek vesszük, ha a helyi családi események, partik házigazdája lehetünk, az pedig már elkötelezettségünket jelzi, hogy ételek és italok terén a helyi tradíciókra építünk. Ennek keretében a zamárdi rétes sütõ asszonyok híre már az országhatárt is átlépte. Jelentõs a törzsvendégek száma, s abban bízunk, hogy ezt a kört tovább tudjuk bõvíteni. Az Avar Kupa Íjászverseny erre kiváló alkalmat teremt, hiszen a vetélkedõre Európa több országából is jelentkeztek már. Abban bízom, hogy a tervek megvalósulásával pincészetünk még tágabb teret kap a zamárdi hagyományok bemutatásában.

Csákovics Gyula polgármester szerint a jól felépített forgatókönyvek lehetõvé teszik majd egy olyan történelmi emlékpark létrehozását, amely a sümegi várjátékokhoz hasonló, de avar és magyar hagyományõrzõ, látványos, harci és egyéb programok helyszíne lehet.

S P O R T 23

Világbajnoki ezüstérem Klubházavató a Fradival? Szoros versenyben szerzett világbajnoki ezüstérmet a Wossala György, Vezér Károly, Németh Péter összeállítású magyar csapat a Chiemseen megrendezett soling vitorlás világbajnokságon.

Verseny közben Wossaláék A tizenhárom nemzet mintegy ötven egységét felvonultató vébé utolsó futamában néhány méteren múlt, hogy a magyar hármas „csak” a második helyen zárt, mert a végsõ gyõzelmet megszerzõ kanadai alakulat szenzációsan versenyzett és nagy hajrával beelõzte Wossaláékat. Az Audi Ramada Balaton Team legközelebb nyáron Lago de Iseon a masters világbajnokságon, majd az Atterssen az Európa-bajnokságon bizonyíthat.

1200 feletti rekordrészvétel a Bringamánia Balatonkörön Balatonföldvárról indulva, majd oda visszaérkezve került megrendezésre a McDonald’s BringaMánia Balatonkör az elmúlt hónapban. A Föld napjához kapcsolódó program történetében rekordrészvétel született; a 206 kilométeres tókerülésen és a 86 kilométeres kiskörön összesen 1204-en rajtoltak el. Az eseményhez hasonlóan hosszú, egész napos kerékpáros rendezvények ritkák Magyarországon: az elsõ rajtra reggel hatkor, az utolsó befutóra este háromnegyed tízkor, az eredményhirdetésre féltizenegykor került sor. - A Balaton-kerülõ túra 12 éves történetében az idei létszám rekordnak számít! A teljes tókerülésre 802-en, a kiskörre kerek 400-an indultak el; utóbbiak egyidejû kompátkelése nem mindennapi látványt nyújtott. Sok érdeklõdõt vonzottak a családi rendezvények: népszerûnek bizonyultak a több korosztályban megrendezett gyermekversenyek, a BringaSuli oktatás, a különbözõ sportos bemutatók. A rendezvény sikere idén is igazolta az ötletadó Balatonkör Team munkáját, akik kétezerben útjára indították a túrát és azóta is aktív szerepet vállalnak a lebonyolításban – összegzett a Vuelta Sportiroda vezetõje, Eisenkrammer Károly. Látványos bemutatót hozott Nagy „Gizmo” Attila és csapata, a hátraszaltók mellett a 16, földön ülõ bátor jelentkezõ feletti átugratás minden bizonnyal földvári csúcsnak számít. A triál-bemutató, a gyermekversenyek, a földvári 10 kilométeres túra, a BringaSuli ezúttal is vonzotta a fiatalokat és a családokat; a magyar találmányú, rohamos népszerûségnek örvendõ Gauswheell kuriózumot jelentett. A McDonald’s BringaMánia Balatonkör kiegészítõ-rendezvényein részt vevõk száma tavalyhoz képest megduplázódott. A 86 „kilométeresek” mezõnyét Pindroch Csaba is színesítette. A színmûvész a kétkerekûhöz való viszonyát érintõ kérdésre elmondta, agglomerációban élõ emberként szeretne a vonattal, kerékpárral történõ közlekedésre áttérni. – Alapvetõen azt látom, Budapesten a megfelelõ intelligenciával és szerénységgel történõ biciklis közlekedés lesz a jövõ. Kerékpáros kultúra van kialakulóban, melyhez a külföldi egyetemisták is jelentõsen hozzájárulnak, ezt több vidéki nagyvárosban, például Szegeden is tapasztalni lehet. A mai tekerésem nagyon megérintett, a balatoni szél, a nap, a hangulat, a bringás tömeg mind-mind nagy élményt adott – mondta a színész.

V.F.

Lapzártáig sikert-sikerre halmoz a Balatonfüred FC az NB III-ban. Ráadásul hamarosan átadják az európai normáknak megfelelõ klubházat. Az avatómérkõzésre Magyarország legnépszerûbb csapatát a Ferencvárost szeretnék meghívni. A tavasszal lejátszott nyolc mérkõzésen még veretlenek a fürediek, mindössze egyszer remiztek. Huszonhárom rúgott góljuk mellé egyet kaptak, így a tizedik helyrõl a negyedik helyre masíroztak. Lantai Balázs vezetõedzõ elégedett az eddigi eredményekkel. -A bajnokság kezdete elõtt a biztos bennmaradást tûztünk ki célul, és lehetõség szerint az elsõ nyolcban kívántunk végezni. Jelenleg a negyedik helyen állunk. Ennek érdekében muszáj volt frissíteni a kereten. Az új játékosok hatékonyabbá tették a támadójátékunkat, nem egyszemélyes csatársorral rendelkezünk. Kovács Gábor és Gábor Gergõ jól kiegészítik egymást, ráadásul Marosvölgyi Tamás válláról is óriási teher szabadul fel. Továbbra is szerénynek kell maradnunk, nem Lantai Balázs vezetõedzõ szabad elbizakodottá válni. Lantai szerint a feltételek továbbra is adottak az eredményes munkához, örömmel nyugtázta, hogy hamarosan elkészül a klubház, melyet Fülöp Zoltán szakosztályvezetõ mutatott be. -Elõreláthatólag május közepén-végén beköltözhetünk a klubházba. Nem vagyunk elkésve semmivel, szerencsére a kivitelezõ jól halad a munkálatokkal, így tartani tudja a határidõt. Az avatómérkõzés szervezése már megkezdõdött. Felvettük a kapcsolatot az FTC vezetõivel, akik visszajeleztek, hogy hamarosan jelentkeznek. Számunkra a legideálisabb idõpont június vége lenne, amikor elkezdõdik a felkészülés. Balatonfüreden ebben az idõszakban nagyon sok ember tartózkodik, sok nézõt lehetne kicsalogatni a nem mindennapi mérkõzésre. A Fradi továbbra is „húzónévnek” számít, várjuk a visszajelzésüket. Az épületben négy öltözõ biztosítja a megfelelõ körülményeket a felnõtt és utánpótlás csapatok részére. Jó hír a játékvezetõknek, hogy végre õk is nyugodt helyen készülõdhetnek a mérkõzésre. Az emeleten egy harminc fõ befogadására alkalmas klubszobát alakítanak ki, a hozzátartozó irodákkal, kiszolgálóegységekkel együtt. Szendi Péter

Szekeres Pál a Keszthelyi Kilométerek fõvédnöke

Elfogadta a felkérést Szekeres Pál, így a Nemzeti Erõforrás Minisztérium sportügyekért felelõs helyettes államtitkára lesz a június 5-ei Keszthelyi Kilométerek utcai futóverseny fõvédnöke. A szervezõk a mozgáskorlátozottak számára eltörölték a nevezési díjat. Mint Bedõ Beáta, a 4RUN Félmaraton sorozat záró állomásának fõszervezõje elmondta, nagy megtiszteltetés, hogy a sportoló elfogadta a felkérésüket: „Külön öröm, a kerekesszékesek és a hand-bike-os versenyzõk nevében is, hogy Szekeres Pál személyesen ellátogat a rendezvényre.”A Balaton-parti viadal félmaraton és maraton versenyszámaira már közel félezren neveztek. Támogatva a mozgáskorlátozottak versenyzését, számukra a szervezõk eltörölték a nevezési díjat. A Keszthelyi Kilométerek futóversenyre a www.keszthelyikilometerek.hu honlapon lehet elõnevezni május 22-ig. Megjelenik a Balaton Fejlesztési Tanács, a Balatoni Szövetség, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Fõszerkesztõ: Andrássy Antal 8200 Veszprém, Erdész u. 32. Tel./fax: 88-421-247 E-mail: [email protected] Kiadja a Balatoni Futár Bt., Budapest Felelõs kiadó: Süli Ferenc 1088 Budapest, Vas u. 2/B. Tel./fax: 06-1-267-6879 E-mail: [email protected] Tipográfia: Kiss Csaba Készült: Tradeorg Nyomda Kft., Fûzfõgyártelep Magyar Turizmus Rt.

Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán ISSN 1588-6778

Lapunk megtekinthetõ a www.balatonregion.hu - sajtószoba menüponton valamint a www.partlap.hu internetes hírportálon 2 0 1 1

M Á J U S

24 S Z A B A D I D Õ

Jókaival „laktattak” Füreden Irodalmi elõadásokkal, gyermekprogramokkal, s a hagyományos Jókai bablevesfõzõ versennyel emlékeztek többek között a nagy mesemondóra, s füredi kötõdésére. Ismét több ezren gazdagodtak irodalmi és gasztronómia élményekkel a balatonfüredi hagyományos Jókai Napokon, amelyet immár huszadik alkalommal rendeztek meg. A Jókai Emlékházban, a Vaszary-villában és a Bergmann cukrászdában irodalmi estek, színháztörténeti konferencia és zenei koncertek szolgálták az érdeklõdök szellemi igényeinek kielégítését, míg a reformkori városrész éttermeiben Jókait idézõ ételeket kínáltak. S akinek ez nem volt elég, kilátogathatott a festõi Koloska völgybe, ahol több mint félszáz bográcsban fortyogott a nevezetes Jókai bableves, vagy annak a vetélkedõ csapatok kreálta fantáziadús változata. Mindeközben sokszínû kulturális és gyermekmûsorok tarkították a fõzés, az evés-ivás élményeit.

A.A.

A versenyt a vendég város Kecskemét Tanya-csárda elnevezésû csapata nyerte

Látványos események a Szent György-hegyi Napokon Öt napon várta április végén az érdeklõdõket, helybelieket és az ország számtalan vidékérõl érkezõket az idei, immáron tizenkilencedik Szent György-hegyi Napok gazdag eseménysorozata Hegymagason, Kisapátiban, Raposkán, Tapolcán a települések önkormányzata, a Badacsonyi Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet, valamint a Vinum Vulcanom Borlovagrend szervezésében. A hagyományokhoz híven borversennyel kezdõdött a megannyi látványos eseményt tartalmazó rendezvénysorozat, majd Tapolcán a Gábriel Hotelben ínyencek vacsorájával folytatódott, környék-

beli borokkal fûszerezve. Ezúttal sem maradt el a szakmai konferencia, amelyen a különbözõ szõlõfajtákkal, a szõlõmûvelés múltjával és a jelen aktuális feladataival foglalkoztak. Három borúton is ismerkedhettek a résztvevõk Raposka, Hegymagas, Kisapáti boros gazdáinak termékivel, míg a záró napon a borverseny eredményeinek kihirdetése mellett nagy érdeklõdéssel kisérve színes öltözeteikben az ország minden részébõl érkezett borlovagrendek képviselõi vonultak fel.

A.A.

Nyitva tartás: Nyári szezonban Non-Stop, szezonon kívül 05–21-ig.

Fodor Autó Kft., Siófok, Fõ u. 264., Tel.: 84/313-722 www.fodorauto.hu

• A pékség termékei: A hagyományok õrzésének jegyében a pékség többek között hamuban sült kenyérrel várja vásárlóit, mely igazi fával fûtött búbos kemencében sült, régi magyar technológiával. Emellett kapható itt fokhagymás-tejfölös kenyérlángos, tökfix kenyér, teljes kiõrlésû rozsból és búzából, magas rost tartalommal, és még számos más kenyérféle, kakaóscsiga, rétesek sok-sok töltelékkel, õszibarack mosolygósan botocska elegánsan, aranygaluska sok darabos dióval, többfajta pogácsa és még nagyon sokféle friss péksütemény. • A Kávé- és Teaház szolgáltatásai: A kitûnõ olasz kávé- és tea, valamint fagylalt különlegességeken kívül reggelizési és egésznapi étkezési lehetõség: amely lehet a sütõüzem által termelt friss pék- és cukrászsütemény, tej és kakaó, tejeskávé, tojás ételek, frissen sültek, nyáron grillezési lehetõség, pizzák, akár kívánság szerinti feltéttel is. • Internet és WiFi hozzáférési lehetõség! • Kávé- és Teaház egyéb szolgáltatásai: képzõmûvészek mûveinek bemutatása, kiállítások, mûvész találkozók (íróolvasó), családi rendezvények, baráti találkozók, elõadások, kártya partik, zenés rendezvények, randevúk és még számos meghitt meleg és barátságos helyszínt biztosító ház.