IX. ÉVFOLYAM 1905/19GQ.
-
JEGYZEK. •C, ( I - X X I V .
„A TERMÉ5ZET" e'ofizptéíi jra r;iy
i'rrr
6
korona.
Állattani, vadászati és halá szati folyóirat. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én.
I. s z á m : B e r l i n á l l a ' k e r t j e . IZeller Kicliárd. Ő s z i h e r v i d á s . (Vers.) Szelényi József. Oszi ejszaitan. A . A madárvédelem történetéről, fontosságáról, a gyakorlati m a d á r v é d e l e m szükségéről. Kukul.jrvic József A í m n i k r i z i n u a r ó l . Sztura Szilárd dr. Megfagyelesek. Id. 1'erényi József dr. Vegyesek, i l . száiH : B-rlm á l l a t k e r t j e . ( F o l y t . ) 1/elUr Richárd. .Ári. Márkus Andor. \ m a d á r v é d e l e m t ö r t é n e t é r ő l , f o n t o s a á g á r ó l , a g y a k o r l a t i mad á r v é d e l e m szükségéről, i F o l y t , és vége.) Kukuljevic József. M é h v a d á s z a t . J f j . Szüts Andor. S z a b a d ég a l a t t . Kende Zsolt. A természetrajzi gyűjtemények gondozásáról F o l y t , és vége.) A budapesti akváriumról. 111. s z á m : B e r l i n á l l a t k e r t j e . ( F o l y t , ea vége. Zleller Richárd. A l k o n y a t k o r . (Vera.) I f j . Molnár Albert A r i . ( F o l y t , és v é g e j Márkus Andor. H e l i o t r o p i z m u s és g e o t r o p i z m u s . Szittyay Géza Medvelesen. 1\ A z élet e r e d e t e Tafner Vidor dr. A fo2yók t i s z t u l á s a , /''ráncé Rezsó. ÍV. a z á m : A z á l l a t o k s z e i l e i n v i l á g á b ó l . Márkus Andor. Jelen és i n u l t . Gliick István. A f ö l d i g i l i s z t á k r ó l . I f j . Szüts Andor A v i z s l a m i n t v a d á s z t á r s . Jiodon József. V szám : Osz végén. Vutskits Gyóryy dr. Miaó Jurán Vidor. A k u t y á k ])arazitái. Kukuljevic József, A z á l l a t és n ö v é n y . Tafner Vidor dt. Tengeri c s o d a h a l a k . ÍZ. Kmlékezetes v a d d i s z n ó v a d á s z a t I . K. Megfigyelés Steivwalter Ödön. I r o d a l o m . Szerkeszöi üzenetek. V I . szám : K ö d . (Vera.) Feleki Sándor <>roszlánvadáazat. a z ó-korban. Súlyom. Kjjeli les. Márkus Andor. .Megfigyelések az á l l a t v i l á g b ó l . Urns^ l\ndre. A h a j t á s . I f j . Sziits Andor. D i s / t o l l a k . N.
(iyógverejű állatok. //.
.NIeufíifyelések fecskékről
Vatolni
FA>'b'
S Z A M . ) £3
™rkeszti Dr. LENDL ADOLF Budapest,
VII
II , Donáti-utcza 7.
szám : Nyomok a hóban. Sólyom. A z erdő szivében. Márkus Andor. A k u r v á k p;;ia/it-: i >lvt. és vége.) Kukuljevic A z á l l a t o k fejlődéséről T'ifner Vidor dr. Az én f a l u m és h a t á r a . Bo>r Miklós. Á l l a t o k az ember s z o l g á l a t á b a n . I/"i/us: fstrán.
József.
V I I I . szám : V a d á s z a t l»-opárddal. Sólyom. A F á j d a l o m és én. Som/ó Frzsi. „Ószi tájnak hervadása. ŐHZÍ n a p n a k Gliick István. Medvetörténetek. I I . <). Apró közlemények II A b u d a p e s t i a k v á r i u m r ó l . 1. .1. Irodalom.
mosolyU'MA" ,
IX. szám : A f ö l d i élet eredete. I.endl Adol
Ferrm:.
X. szám : A földi élet eredete. ( F o l y t . ) Lendl Adolf T é l i v a d á n z k i r á n d u l á s . Mátray Gyula. Az á l l a t o k a d ó z á s a . IZanusz István. O a s z ú r n y a s a i n k és sorsutódaik Sólyom. Nilup-lakók. N. Irodalom
dr.
X I . azám A földi elet '-1 edete. , F o l v t / Lendl Adolf dr F t ó Íj á r a t i l o s b a n Majoros József. A rovarevő n ö v é n y e k . Tufncr Vidor dr. KIsösziilőttek. N N< ; hány szó é n e k l ő i n k g o n d o z á s á r ó l . N "idyom A p r ó k ö z l e m é n y e k . II X I I . szám : A földi élet ered»'te. . F o l y t , es vege. Lendl Adolf Az elsó h a v a z á s Gliick István. Kimúlt időkről Vutski.ts Gyóray dr. Vi^zaemlelvezé< Iloér M i k l ó s r a Szalay l-'Jetn r
-
dr.
MII. szám. E g y e s r o v a r c s o p o r t o k t ö m e g e s megjelenése. Sajó Károly. Veres n a p . Jurán Vidor. A v a d á s z a t i t ö r v é n y r e í o r m á l á - á h o z . Ilunray Zoltán. a d d i ^ z n ó v a d á s z a t o k Z e m p l é n b e n . Matolai Ktele. l eli k e p. í n . ' iter l ' r n ö . Érdekes lnrek l a b o r a t ó r i u m u n k b ó l . Szerkesztői üzenetek. XIV
,
szám : k ö l e s e k termékeimbe. Szittyay Géza. M á r c z i u s ( V e r s . ) Teleki Sándor | A z á l l a t , k i á l l í t á s f ő n y e r e m é n y e . Solyom. : r t m u t a t o a m e s t e r s é g e s f é s z e k o d v a k a l k a l m a z á s á h o z . Csö> yey Titusz. j l'él végen A p r ó s á g o k . Jurán Vidor.
A
W .
W i
szám : Mimikri-dolgok. Súlyom A z u t o l s ó f e l v o n á s , Mátray (hjula. A X a u v g u n v h ó n á l . Makói Makay Béla dr. l ' t m u t a t ó a mesterséges fészekodvak a l k a l m a z á s á h o z . ( F o l y t . ) V söryey Titusz. T a v a s z é j i e m l é k e k , yayy Jenő. A g y ű j t é s , Tafner Vidor. 'dr.
szám . : V a d m a c s k a és g ö r é n y a f o g s á g b a n . Vutskits György dr. H ú s v é t i h a n g u l a t . Sólyom. \ f t C t m u t a t ó a mesterséges f é s z e k o d v a k a l k a l m a z á s á h o z . ( F o l y t . és v é g e ) (sör yey Titusz. T a v a s z é j i e m l é k e k , i F o l y t , és v é g e ) A'ayy Jenő. A p r ó k ö z l e m é n y e k . Borovszky Károly, Steimealter (időn.
X V I I . szám : Vetési varjuk a Délvidéken. Solyom. T e r m é s z e t r a j z i mesek. Terhiyi Adolf. K o v a r c s a t a . Tömörkény latrán. S z a l o n k á k . . . Gy. Gy. A g y ű j t é s . F o l y t . ) Tafner Vidor dr. X e i i á n y szó a v a d á s z l á t c s ö v e k r ő l . Fiihrer A\,yy J<
Lajostól.
közli :
XVIII szám: Madagascar állatvilágából. a. A.— E l s ó s i k e t f a j d k a k a s o m . Mátray Gyula. Az állatti mérgek. Sólyom. Télen í v ó h a l a k 11. A g y ű j t é s . ( F o l y t . ) iafner Vidor dr. A p r ó k ö z l e m é n y e k . 11. és Steimealter Ödön. XIX
!
szám : < Jskorszakbeli
szárnyasaink
költözése.
Sólyom.
I N T E Z E T Ü N K B E N
V i r á g l i u l l á s . Gluck hlrán A vándorsólyom eleteból. II. A mi m a d a r á s z u n k V. Máthe Tál A g y ű j t é s . ( l ' o J y t . ) Tafner Vidor dr. A v a d á s z m a c s k á k . Aró k ö z I e m é n y e k II F e s z e k f o g l a l á s ( M e g t i g y e l é * . ) , Wirker István. S z a b á l y t a l a n k é p z ó d é s i i ó z a g a u c s . Merkl Kde. „ A T e r m é s z e t " t. o l v a s ó i h o z Tarján Tibor dr. E - t . (Vers.) Varsáyb János. Irodalom. Tisztelt olvasóinkhoz XXI azáiii : Ivia-ázsiai u t a z á s o m . Len dl Adolf dr l i é g i e m l é k e k , liodon József. A n g l i a r ó k a i d é n y e Gyulai Györyy. E r d ő z ú g á s . ( V e r s . ) Apor l4ászló A p r ó k ö z i ( ' m e n y e k . //. X X I I . Kzám : Kis-ázaiai u t a z á s o m . F o l y t ) Lendi Adolf dr. V a d d i s z n ó v a d á s z a t o k Z e m p l é n b e n . Mutolai Ktele. A n g l i a r ó k a i d é n y e ( F o l y t ) Gyulai Györyy lii'dek k ö z ősség a z á l l a t - és n ö v é n y v i l á g b a n . I I . O s z s z e l Ta.rtter Krnő. Á r n y . ( V e r s ) Feleki Sándor. Apró közlemények. X X I I I szám : K i s á z s i a i u t a z á s o m . ( F o l y t , és v é g e . ) Lendi Adolf Osz a t é l b e n . Vutskits Györyy dr. H á n y e m l ö s f a j él M a g y a r o r s z á g o n V K . E A g a n c s o s v a d j a i n k f e j l e s z t é s e . Gy. Gy. A p r ó közlemények. Szerkesztői üzenetek. X X I V . szám :
, Solyov*.
dr.
Á l l a t t a n i m e g f i g y e l é s e k k i s - á z s i a i u t a m o n . Lendi Adolf dr. A z o r v v a d á s z . Jurán Vidor. V a d k e c s k é k r e Gyulai Györ y. A d a t o k a f ö l d i k u t y a ( S p a l a x t y p b l u s F a l i ) é l e t é n e k éa előf o r d u l á s á n a k i s m e r e t é h e z Orosz Kndre. A h á z i v a g y fekete p a t k á n y ( M u s r a t t u s L.) előfordulása Magyarországon. K. K H ú e s u z ó . l)r. Lendi Adolf.
M E G K K N D E L H E T O K
:
„A T E R M É S Z E T " összes évfolyamai: az I. és II. kötve a iO korona, a I l i . — IX. kötve a 9 korona, vagy kötetlenül a (> korona.
Lendít
Allatok kitömóséröl
K o h u u t - L e n d l ,
Lakatos,
Mikroszkópi gyakorlat elemei. 2 kötet
•> kor. — .
f>
Császármadár
..
—
„
„
00
„
Nappali orvmadarak (r(/Ör/f{/,
Növénygyujtés
F r i r a l d s z k ! / .
Aves Hungáriáé
till.
n
—
„
00
r
—
„
IX.
KVKOLYAM.
I. SZAM.
Szerkeszti
„A Termés/el44 előfizetési ára fjfy ívre « korona ; díszes bekötési
tábla hozzá
Állattani, vadászati és halászati folyóirat.
kiadja:
I H Ij K X I > \j A 1»C»Ij K. Budapest,
Megjolenik m i n d e n hó 1-ón és 15-ón.
2 korona.
Merlin állatkertje/) I r t a : llcilc.r
ós
Hir/nifl.
Az állatkerteket legegyszerűbb alakjukban már az ó-kor ismerte: a régi rómaiaknál a gazdagok asztalát látták el c s e m e g é k k e l , :i kínaiak, indusok, mexikóiaknál, nemkülönben a nyugati népeknél az újabb korig a fejedelmi udvarok fényét emelték. Az utolsó félszázad magasabb czélok szolgálatába rendelte őket: először is lehetőség szerint valamennyi égöv állatait egyesítette bennük azért, hogy élet- és honosítási viszonyaik, betegségeik tanulmányozhatók legyenek, másodszor fel akarta velük kelteni a nép széhs rétegeiben a természet, de különösen az állat világ szeretetét és végre pénzügyi tekintetből előkelő mulató helyeket akart bennük szervezni, ahol kiki a munka fáradalmai után a természet és a vele karöltött művészetektől nyújtott élvezetekben találhasson lelki üdülést, tanulságom szórakozást. H hármas feladat sikeres megoldásával első helyre emelkedett köztük Berlin állatkertje, melynek történetér s leírását a következőkben adjuk : Az állatkert (Zoologischer (iarten. berlini népnyelven csak „Zoo") a város nyugati határában, Chari'irarten* lottenburg város tőszomszédságában, a •i Kutfnrrás.ik Ur;>1 'jj'iSí'hen < iarten, Uck, Lehelnie KiMer au tlt'iu Iv'eiche der Tiere. 1 lln hm ,\l»hi7//. \z állatok v i l i i é r t I I \ Sfrit'krr, t i e s e h i e l i t ' dél' Menauerien und der zmd. (iarten
i l . kor., Donáti-utcza 7. sz.
nevű ligetben fekszik. \ralaha Berlin mellett feküdt, a város két óriási karja azonban már teljesen körülfogta a pompás nyaralókkal szegélyezett, a szobrászat gyönyörű remekeivel ékesített ligetet úgy, hogy az ál latkert ma a város legelőkelőbb negyedének része. Kgyformán könnyen érhető el a kétmilliós város minden részéből, mert végső állomása a derekát átszelő Stadtbahn nak és közelében vonul ('harlott.enburg felé az új elektromos Hoch- und Untergrundbahn. A berlini állatkert létesítésének eszméjét Lichtenstein afrikai utazónak köszöni, aki tervét lS40-ben Humboldt Sándorral közölte. Ez. aki Kosmos czímü művével a természet tanulmányozása iránti kedvet már fölkeltette, a tervnek IV. Frigyes Vilmos királyt megnyerte. A király 1*41. jan. ri 1 -én kelt leirattal 22 ha területet és a Potsdam melletti Pávaszigeten tartott királyi állatgyűjteményből 407 darabot engedett át és azonfelül 15,01)0 tallér államsegélyt engedélyezett ~> évre kamat nélkül, azontúl pedig 3( <> os kam.ittizetés mellett. Két év múlva az államsegély 2~>,000 tallérra emelkedett es így a Lenné-től szervezett állatkertet IS 14 aug. 1-én meg lehetett nyitni. Az intézet viszonyai az első huszonöt évben igen szerények voltak, élete csak tengődés volt. 1846-ban az igen szegényes épületekben nem volt több száz állatfajnál. Két évvel később bevétele csak G0O0 tallér volt. Üzleti töke beszerzése végett lS45-ben r>0() drb 100 talléros részvényt bocsátottak ki, de ezekből lSliS-ig csak HM drb kelt el. Huszonöt évig tartott az intézet gyermekkora,
midőn 1809-ben egyszerre virágzásnak indul. Alapszabályait módosítják, élére dr. Bodinus-t, a kölni állatkert igazgatóját állítják és a régi részvények helyett ;{00.000 márka értékű új részvényeket bocsátanak ki
Ő s z i
Feltekintek . . . s felsóhajtok : Vándorok. ti boldogok! Qyönyörröl-gyönyörre szállva. Soha sínesen gondotok.
h e r v a d á s .
Oszi hervad ás a fajon Oly lemondó a világ, riint Aki
a nagy várja
beteg
a
kóra(/yan
halált
Szánva nézem az
elárvulr
Díszlete.!
természeti
7
Hová
a szav\
hang
lett
Tundérbája Szürke
hova
let!
égbolt
Es az is hűli.
}
^árr erve
Víg madárzene
/nlyr::
S/e/ hj(yörész
sz •
. hu'!
és 8 év alatt építkezési czélokra összesen 1.8(>f>,000 márka kölesönt vesznek fel. Az új épületek, melyek lakóik hazájából vett motívumok Ízléses alkalmazásával a szépérzéket nagyon kielégítik, a-: állatkertet
w;/;//-
Mért más a mi sorsunk ? . . ó mért Jö ború derű után?1. , . 5 üdvünk a gyász óezeánján Mért kicsiny sziget csupán?'. . lm azonban sóhajomra Választ szivem hangja ad: 0 csak az. kit gond. vesz edzett. Igazán csak az élvezhet S erdemei szebb napokat'
..
S/clruyi
József
-'
Oszi éjszakán. \ ,.TI:I:MÍ:S/I:T • M - D N I tárc/aj.i
A t n 1 s.» Ik'L! yoldal mauas i»Ti'ine/e inüuütt. )ú íiraszm\ na iv.ir.it.-. a sutét éijen 1 i i ü a telihold ezüstkorongja l"'i«'kint ;i mélyen lehú/ódó viilti'.vlx1. A lúlsó old.d árnyékban fekszik mén', nyugodalmas '•js/.akaban. I >«• ;i/. iimmisn letarolt lejtőn \ é<jiiH.mlik már • i !''ii\ é< k " r ii I < • 11 < • 111 :i 1 utkink ezernyi l"\elr fénylik £ • -11 • -1 -11 K. amint a 11. »M>im aH >an rezgeti a f«".|.".Miik elszaladó 0"
világhírűvé tették; a 3000 ember befogádására képes j nek bevételei 1870-ben 134,000, 1873-ban pedig már hangversenyterem felépítésével, a délutáni és esti j lli\000 markára emelkedtek. hangversenyekkel és az elektromos világítás bevezeBodínus igazgató 1884-ben halt meg, helyébe a tésévpí az állatkert előkelő mulatóhelylyé lett, mely- frankfurti állatkert igazgatója, dr. Schmidt lépett, aki
Kn egy félig kidőlt, nagy bükkfa árnyékában ülök. Nézegetek. hallgatózom és várakozva. sajnálom az óriást, melyet iimnár saját vénsége leront. Ismertein mar elöld) is. Talán százesztendős \olt. vagy öregebb: talán nagy Ixakóezi idejéből is regélhetne. ha lombja snsogásat megértenök. Muranyvára alján sokszor elvonultak a kunicz hadak. Akkor talán még csak fae>ka volt. Magában állt mindig és terebélyesen kibontotta ágas koronáját. (iyökereivel körülfogta a sziklatömböt és belekapaszkodott minden sarkaba. hogy ellenállhasson a viharnak, ha ez végigtombolt a hegyeken. Ks bármint nekifogott a szélvész, megrázkódott és daezolt. Most pedig magától múlik ki. Kölötte és alatta megnőttek a szalas fenyők, el is tinitek ismét mellőle: esak ő maradt meg. Ks most itt fekszik. Kikorhad a törzse, letöredeznek mohos ágai. gvökerei meg elszakadva, a levegőbe merednek. Már esak roll. Kijárt fölötte az idő. vége van. amint vége lesz mindennek, ami el.
láthatom. amint megriasztva átvált errefelé. S én itt ülök és várakozom. Lassan múlnak a perczek, lassabban az órák. Kigvelmem már elbágyad s alig veszem észre, amint lejebb ereszkedik az árnyék a völgyben. Kent az égen felhők szállnak. Könnyed őszi felhők. Szemem egyideig kísérgeti mindeniket. Alant meg csurogva eseveg a csermely : altatót mesél békésen elhangzó szavaval. Köről-kőre esik a csepp: csobog és fecseg s azuiaii újból kezdi. Korrasa körül nyírfák állnak. Kehérkérgű, sudár szálak, líitka lombjuk susog, mintha titkot tudna. Ingóringo gályákon sok apró levélke rezeg. A hold pedig mosolyogva letekint reám. Álmosodom.
Ha vannak tündérei az erdőnek, ahogyan a költők regélik, feliéi* fátyolban lebegő, lengő tánezban keringő, szépséges szüzek, kiket még nem érintett emberi vágy kívánsága és esak tavaszi almok képzelte boldogságban kelni, szállni véljük őket. de ha látni óhajtjuk fátyoltestük bajos alakját, könnyedén elsurrannak: oh e r d ő ! ha ( >daat tüzet gyújtottak az emberek, akik ilyenkor vannak ártatlan titkaikat esak ilyen helyütt őrizhetik ősz elején kijan>gatnak éjjelenkint ^zejjényes kis földmeg. S mintha latnam őket avagy álmodom már V jeikre. almi zabot, arpat t-Tiiieinek. meg egy ki> burgoSűrűbben \oniilnak fel az égen a felhők, hogy nyát. Kgyebiik úgy sines. < M/.ik. amijök van, felvalt\a elfogják előlem a világító fényt, barahosan szaggatja okét napról-napra. A tűztől d n a d a \adkaiiesa med\.«: kárt a s/él. Lassan-lassan elborul előttem minden. Mar nem ne tegyen a ké^ö.i érlelndo termesben. M;, is • »tt lilnek a b dm m j I n / , köi ii 1 és ludjak. hogy N la'ok : esak emlékezem. Kifutottak a tündérek, elnémult kei e*-ű k re ; i ne- i11 • •'1 > 11 <1111. a knriiado nagv biikkfaa patak es a nehéz fatörzs mintha ram borulna : érzem a terhet, a nvomast. nvirkos teste súlyát. Kikomorodik mrüe. | latba <•! • • |11 u •! < • 11: akar!.\o \adaf. Nekem -/antak. a/, aliiiom. Nem felek, de aggod<> hanykodasai életemnek esik mt'Li^zabadiiljanak »lf. I bdd\ila-ns az ejs/aka. meg-
4
-
alig három évi működése alatt a vállalat üzleti és a fizetések és bérek 153,000 márka kiadassal jartak; gazdasági fejlesztésére fektette a fősúlyt. Halála után elhullott 20,000 márka értékű állat, az összes bevetedr. Heck, a kölni állatkert igazgatója lepett a vállalat lek 849,000 márkára rúgtak. A látogatók szama rendélére; működésének első éveiben a német birodalmi kívül emelkedett, az u. n. olcsó vasár- és ünnepgyarmatokkal és az exotikus országokkal való össze- napokon két társvendéglős 50 ^0,000 embert lát el étel kottetései révén az állatok állományát megkétszerezte és itallal. úgy, hogy az ma 1300 fajban 2800 példányt számlál Megkezdjük vándorlásunkat. A főkaputól balra, és e tekintetben valamennyi állatkert föle emelkedett a nagyvendéglő előtt felállított 12,000 szék és asztal s a tudományos kutatásnak is nem csekély szolgála- tömkelegén keresztül eljutunk az egypatások házához, tokát tesz. melynek főalakjai: 1. Az alföldi zebra, az afrikai csí1897-ben az intézet életének harmadik s z a k a k o s v a g y tigrislovak legnemesebb faja; alapszíne fehér, kezdődött: igazgatóság és dr. Heck versenyeznek a hátul sárgás, végtagjai fehérek, orra és csíkjai fekelegmagasabb czélok elérésében, melyeket állatkert, ték, a vendégcsíkok barnák. Hazája a Yaal-folyó körmint tudományos szemléltető intézet és előkelő mu- j nyéke Dél-Afrikában, csaknem teljesen kiirtották, csak latóhely, maga elé tűzhet, 1898 és 1900-ban 1000 1000 a fogságban van még néhány pár; a kancza 10-12 drb 1000 márkás új részvényt bocsátanak ki, ezek éves korában kezd elíeni. 2. Böhm zebrája, alapszíne utóiját 40° o felpénzzel adják el és részvénytőkéjüket szintén fehér, lábai csaknem a patákig csíkosak, 2.300,000 márkára emelik. Az így beszerzett tőkéből melle és hasa hosszában széles sáv húzódik végig, felépül a kerékpárosok csarnoka, két zenepavillon, a meiyjyel a csíkok egybefolynak. 3. A hegyi zebra ; gyermekek játszócsarnoka a meseköltészetből vett alacsony, zömök kancza, gyönyörűen szép és szabáművészi falfestményekkel, számos állatlakóház, az lyos fekete csíkozással. Mellette shetlandi ponyméntől erdei csárda kevésbbé vagyonosok étkező helyéül, a származó csikója, aranysárga alapszínnel és fekete nagy mozaik kövezésű körút, a nagy játszótér, a pálma- csíkokkal. 4. A nubiai vadszamár, a házi szamár és növényház, a látótorony, két új híd a tavak felett, ősapja, vöröses-szürke színnel, a hátán fekete kereszta kávéház, a gazdasági és igazgatósági épület s szá- tel. Nálánál erősebb testalkatú a szomáli szamár, vállmos kisebb épület. Mindezek nagyban fokozták az kereszt nélkül, lábain zebraszerű csíkokkal. 5. A kulán állatkert vonzóerejét. Belépődijakból 1903-ban 722.000 vagy dzsiggetáj világos sárgás barna, sörénye és farka márka folyt be; a város 12.000. az állam 0000 márka fekete, megjelenése a vadság benyomását kelti. Elősegélyt ad azon kikötéssel, hogy az állatorvosi és ázsiai rokona, a perzsa vadszamár, fehéres; hazája mezőgazdasági főiskola tanárai és hallgatói előadások Kína sivatagjai, Mongolia, Tibet, az Altai-hegység, tartása végett díjtalanul látogathassák a kertet. Az déli Szibéria és Turkesztán. 0. Az állatkert legérde1904. évi zárószámadásban az állatok értéke 278,000, kesebb alakjai két ősló vagy ázsiai tarpán (Kquus az épületeké 3.200.000 márkával szerepel: az élelme- Przevalskii I'olyakotT) Dzsungáriából, melyet Przevalski zés 124,000, a kertgondozás 51,000, a hirdetések 21,000. negyedszázaddal ezelőtt fedezett fel. Sokan tagadják, zavart képekben sötéten elvonulnak most elöltem. Vagy talán a tehetetlenség félelme is elkapja lelkemet, hogy elragadja és rángassa, majd lekösse és némán borzongassa, mintha számon kérne az ítélet utolsó órámon. Egyszer életemben éreztem én rémületet, halálos, nagy félelmet és ezt újból átszenvedjem most V Tabui vétkeztem, súlyosan, megbocsathatlanul. mert. mint az átok, ismét reám száll. Ereztem akkor és érzem most is. hogy elkövetkezik a vég1 — és reszketek, mint akkor. Élénken feltámad bennem a régi. félelmetes emlék, amit kerültem és felejtettem. Ma megint üldöz. Mintha költöget ni akarna, pedig zsibbaszt ós cliiyniii. í'sak eszemet birom, ez pedig rettentően festi elem a régeuinúlt jelent.
Tag kapuból szúk folyosóba értein ; csúszva, gyenge gyertyafény mellett kövekbe kapaszkodva, beljebb jutottam : majd nagy odúba kerültem. Kelül cseppkő, alul víz és megszámlálhatatlan denevér a dohos légben. Sötétség körülöttem, kísérteties, sárgás fény az éleken : teljes csend, egyéb semmi. Nyugtalan volt lelkem, ismeretlen környezetben, fogva mint a börtönben, úgy éreztem magam. Kutatni akartam, de nem volt nyugtom : reám nehezült a gond. hátha lakja a barlangot a nagy ragadozó vad. hatba itt neveli a kölykeit az irtózatos anyamedve. Fegyverein, védelmem nincs, de menekülésem sem volna és ki segíthetne ilyenkor V Veszélyeknek szembe néztem mar, de most bátortalanul alltam és tétovázva gondoltam kifelé.
Múlt az i d ő : éreztem, hogy gyengülök : keresni akartam a kiutat csak lépésnyire világító lámpásommal. Talau sok a ig is időztem nem tudom mi okozta eleimben meghűlt a véi1: reszkettem, már csak alig halEgvetlen ember kisért barangolásaimon. lottam. mint közeledik a veszedelem. Sötét barlang elé értünk. Isten teremi menyei \ bejarat felöl morgó, tompa hangok : ijesztően milliónyi szamban itt élnek körülöttünk a színen, a tenyben visszaadja a barlang boltozata. Hideg- verejték futott le s mi mégis látni "hajtjuk azt. ami szemünk elöl rejtett : arezoMion. sötét barlangban visszahúzódva mi búvik ° Kak és \ iraguk l-'.s magamba ^/alltam. ! .eszamoltani életemmel. Keain nőnek előttünk : bogarak, lepkék, madarak s/allnak a - .ii11 a halalos telelem. Tudtam, hogy végem v a n : ineiieklégben és más. aprók és nagyék tutnak szerte, medve, \«'-ein n i ii e -. ha itt talál a hazatérő fene\ad. Pedig itt ér, farkas es vadkan, mindenfelé' láttuk a u\<'in.it a i • -11eteL! - inéit mai !i;;ni hallom a lulyusóhan. ben; mégis kutatni \ág\tam. ;. méh barlang bau n i .'1 \/u!ai! m \ imádtam. Lelkem félelme elvonult. I behatoltam M M 1.UM .1 | 11 11 1 i i k l - l á l l L ' o l Rengeteg' erdőben jartam. ismeretlen utakon : esak kutató vagyam \ezetett a karszthegvseg éles ormain, sziklás völgyein atal.
hogy őse vagy csak rokona is volna a mi lovunknak. Fehéres farkszörei csak farka alsó felében vannak, sörénye mereven álló. Uagenbeck, a hírneves hamburgi állatkereskedő 2H ilyen lovat importált. 7. A
masszái szamár Xémet.-Kelctafrikából. zömök testtel és nagy fejjel; színe vöröses-szürke, nyaka és feje rózsaszínben játszó ; őshazája Szomalí-föld és a Verestenger vidékei. S. Kgy alig métermagasságú shetlandi
A MPicznaz.
< >h. mily bűnösük vagytok, emberek, a Küldőn, kik mindenkor tényét látjátok a Napnak, mégis Istent megtagadni akarjátok ! Majd a halál óráján imádkozni tanultok ! . . . és bocsásd meg- vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk ellenünk vétkezctteknek . . . Ámen ! Már nem leltein, már nem n szkedtem. Kreztem. hogy á Mindenhatót. aki íme most felettem Ítélkezni fog. szeretnem kell. nem pedig félnem. Ks ez lelkemnek újabb erőt adott. Nyugodtan vártam. Tisztán hallottam mindent ; hazatérőben á hatalmas állat, a szűk folyosón végig- súrlódik most : ha beér a nagy barlangba, majd megszimatol és megül, széttép, vagy halálra sebez és itt veszek. Mind lassabban jött. Ks mintha a kövek szélén el-ehiéin uló kis derengést is láttam volna.
Még' mindig mosolygott a hold, de már erről az oldal ól. Az innenső magas hegvek teteje mögött épen letűnni készült. < >daat az erdő szélén még' fénylett a tűz. Alul pedig- a völgyben esak alig' láttam a fehéres zabvetéshéu mozgott valami nagy fekete állat. Talán vadkan volt. amely túrta a földet, vagy medve nem tudón?: de lőttem. < 'sak úgy találomra, hogy elriaszszam onnét. Messze hangzó, elnyújtott kiáltás a túlsó oldalról volt a válasz rea. Szegény emberek ürömrivalgása volt. A tuz körül iildügélve. félig sülve, meg dideregve is. átvirrasztották a fél éjszakát és most azt hitték, hogy tabui lelőttem az ó rémséges ellenségüket. Majd magasan az égig fellobban a lang : friss fennyőgalyat raktak az elhaló parazsra.
Még egyet Kittem, hadd tudjak, hogy nem találtam. I )i(leregteni én is. Kelkelteni mohos agyamból, bog v Nem hiszek a szememnek pedig öntudatomban hazatérjek. erős vagyok. Nem káprázom tényleg fény ! kívülről Sajnáltam otthagyni a kidőlt óriást. Sajnáltam, inert jövő gyenge lény ! isiiieiteni és többé nem latom. Lassan indultam letele. Kj reményem kel és erősödik mai latom, mar halTündéralom, hálálsejtés. leinondo megnyugvás lekilom . . . sokáig időztem s utánam jön a kísérőm, hogy se11 ek a völgybe. segítsen, ha baj ért volna heliil. llyújtóval keresi az utat. Szinté egvkedvíien fogadtam. 1 >e ki\iil fellélegzett Azután teljesen beS o t e t e d i • 11. bennem a hala. Istennek hala. hogy feleled bet lein újból. K vek multak el S ezt lllnst \egig kellett a 1111 <»d 11 o | ll 1-lliet. a / ó t a. S / a b a d b a n t o I \ mint meg künn vebiilteiii. felé-bredtem. \b'g i > I,id ii I \ e ,i ki ii h.idi' tat. ii/-di. •/.. k«»i 111 ne/1<• 111 1«a>H UtoLe ^ / e j > ej^.'.ak.Oll volt e/.. /»'. I) U \ I e -/.,! k a i 1.1 II.
—
pony-mén legkisebb alakja az egypatások ezen páratlanul álló gyűjteményének. Az egypatások háza mellett van a baglyok és kisebb ragadozó madarak háza. Lakói a rút és irtóz tató hangú nagy fülesbagoly, a patagoniai, a foltos, az erdei és az egyiptomi bagoly, a réti fülesbagoly, az uráli bagoly, a vén korában egészen fehér hóbagoly, a gatyás ölyv, az élősködő kánya, az ékfarkú sas, amely ápolójával a legjobb barátságban él, de hazájában annál nagyobb ellensége a juhok és fiatal kenguruknak; melléjük sorakoznak a kara-kara, a khimahima és a nagy és kis chimangó. Ezt a nagy ragadozó madarak, a sasok és keselyük háza követi. Néhány példányban van meg benne legnagyobb ragadozónk, a réti sas. óriási csőrrel, hatalmas karmokkal; a fehérfejű, a szalagos és a lármás réti sas, három példányban a czímerek ősállatja, a rozsdabarna szirti sas, a nála kisebb parlagi sas, a pusztai sas. a bóbitás tarkójú vitézsas, a héjasas, a csúnya, rikácsoló hangú, fehérfarkú ölyv, az afrikai bukázó sas fekete tollazattal, világosbarna köpenynyel. A dögmadarak sorát a dögkeselyű, a bese vagy angolai keselyű, az 1 méternél magasabb barátkeselyű nyitja meg; mellettük a kondor fekete tollazattal, fehér gallérral. a hím torkán veres bőrkarélyokkal, nyakán veres bibircsekkel: a királykondor szépszínű tollazattal, tojója nagyobb a hímnél : ezekután a szakállas, a fak'V a fehérkeselyű, az ólomszínű hollókeselyű és Rüppeli fakókeselyűje, minden tollán szennyeiehér félholdakkal. A nagy vendéglő előtt terül el a Xeptun-tó, melyet az úszómadarak serege, különösen hattyúk, ludak, kacsak, afrikai és amerikai flamingók élénkítenek; a tó felső részét fekete hattyúk és vadludak lakják. Feltűnő köztük az erős, fekete nyakú kanadai lúd, melynek a házi híddal nemzett sarjait ízletes pecsenyéjük és értékes dunnáik miatt Észak Amerikában széltében tenyésztik. A szárazföldi nagy ragadozók háza a szabadba nyíló ketreczekkel bír. hol a tigrist, leopárdot, pumamacskát télen-nyáron tartják; a földrajzi varietásokat egymás mellé helyezik, hogy a külső életviszonyok behatása annál szembeötlőbb legyen. A tigrisnek öt faja van meg: 1. a bengáli királytigris: ± a kisebb szunda-tigris; o. egy pár keletszlbériai tigris barom hempergő, az öregekkel pajzánkodó kölyökkel, melyek nevelésében az apa. ami a legnagyobb ritkaságok köze tartozik, meleg gyengédséggel vesz részt; 4. az altai tigris, fekete foltokkal és'hosszú szakállal; ö. a turkesztáni tigris, fakó foltokkal és rövidebb szakállal. Nyolcz varietás képviseli a párduezot: 1. egy tel jesen szelíd keletázsiai nőstény ; i\ egy hun Ugandából: :í. egy hím Elö-India belsejéből, szép nagy fekete foltokkal, 4. egy kicsiny, fakó foltos nőstény Ceylonból: -Y egy pár Sziámból apró fejekkel, igen suru gvurűs foltokkal sötétsárga alapon : r>. egy perzsa párducz, nagy rendkívül j a d liímpéldány világos alapszínnel, nagy." foltokkal : 7. az előbbinek teljes ellentéte, a szelni, békés, simogatást tűrő mandzsúriai párducz, hosszú szőrözettél. bozontos farkkal : s. a fekete párducz. az indiai párducz fekete varietása. Ezek .szomszédja egy pár liópárducz. gyönyörű példányok. felüi szürke, alul sárgás-fehér, igen hosszú szőröz1'11el, nagy kerek foltokkal. Hiúz három lajbm : 1. az altai hiiiz; 2. a turkesztám hiúz: :{. a kanadai hiúz. eros. az áll alatt
(;
i i ! ' ! ; i ! í
—
összefutó pofaszakállal; szinte három varietásban van meg a jaguár, két példányban a puma-macska vagy kuguár; a Kaliforniából való hím erőteljes, veres; a Chiléből való nőstény kisebb, szürke. Érdekes az indiai párducz és a puma bastardja, továbbá egy kis szürke puma nagy, barna gyűrűs foltokkal. Az állatkert valamennyi oroszlánja eredeti, vadonban fogott példány. A múlt hetekben elhalt Wissmann német afrikai í kormányzó 18ÍKi-ban három féléves oroszlánt ajándé| kozott a kertnek. Egyen túladtak, a feltűnő hasonlósági! másik kettő szomáli oroszlánnal él boldog házasságban. A transvaali oroszlán számtalanszor volt a szobrászok modellje, a Vilmos császár emlékszobron | elhelyezett négy oroszlánt is utána mintázták. Hangja rettenetes, megreszketteti a földet s különösen az esti • hangversenyek bombardonjai szólaltatják meg rémületet gerjesztő hangját. A nagy ragadozók házának lakója még a Tasj mania szigetéről való erszényes farkas; hossza 1 m., bundája szürkés-barna, hátát 12—14 csík tarkítja. , Éjjeli állat, szemei nem birják a világosságot, a legvadabb az erszényes ragadozók közt; kihalóban van. A medveház nevezetesebb lakói: a sarlós vagy japán medve, az ajnók szent állatja fehér mellfolttal; az örvös medve Koreából, szénfekete szőre nyakán örvöt képez; a maláji medve, agyagsárga mellfolttal; az amerikai bariból; az óriási jegesmedve, külön fürdőmedenczével; a barnamedve egy hím és két nőstény példánynyal, melyek ismételten fiakat neveltek; KisÁzsiából származó néhány bocs ; a rettentő medve, a barna medve észak-amerikai varietása; a yesso-medve, szintén ennek varietása és végül a szürkés-sárga kuldsa-medve. A medveháztól gyönyörű virágültetvény mentén a japán-chinai zenepavillon előtt a pelikán-tóhoz érünk, melynek vizszinén és sziklás partjain pelikánok, kormoránok és sirályok tanyáznak. A pelikánok közül felötlő az orrszarvú pelikán Amerikából, melynek a nászidőben csőre közepén almanagyságú szaruképződmény, fején pedig üstök nő; ezeket a nyár végén elhullatja. Alapszíne fehéres, csőre, lába veressárga, úgy a mellső ujjakat egymással, mint a hátsó ujjat a szomszéd mellső újjal is úszóhártya köti össze; nagy mennyiségű apró halat fogyaszt, melyeket az ápoló feléje hajit annélkül, hogy egy is csőrét tévesztené. Mellette afrikai rokona, a vereshátú pelikán, rózsaszínű hát- és szárnytollakkal, jellemző evező lábakkal ; óriási számban lepi el a tengert, étvágya szinte határtalan, csőre tátongó iirén a gyomráig vélünk látni. A barna és az ausztráliai pelikán, a kormorán, a panyókás és az ezüstsirály egészítik ki e gyűjteményt. Az erdei csárda előtt az alsó tó, tőle jobbra a felső- vagy zuhatag-tó terül el. Amazon hattyúk, ludak és kacsak. emezen csupa külföldi, igen ritka uszómadarak honolnak, minden par fészke mesterséges sziklaüregben, faoduban vagy kéregházban talál helyet. A gágogó-hápogó csapatból kiválik a tüskés lud. a török kacsa, a tyúklúd, az amerikai és egyptomi lúd. a vörös ásólúd, vagy kazarka, a fekete ásólúd, az örvös lud, nyakán fehér, hátul megszakadó gyűrűvel. az apaeza lúd, Hútchins lndja, a sarki és a jeges lúd. a törpe sarki lud. az amerikai hattyú; a zuhatago n a koskoroba-hattyú fehér toll izattal. rózsaszínű lábakkal es csőrrel, a sípos récze, a nyílfarkú récze
— i R —
a sarlós récze öt sarlóim megnyúlt válltollal; az üstö- | növeszt és alkot halakat, madarakat a mi élvezetünk kös récze bozontos, rozsdavörös üstökkel úszkál ide- í és használatunk czéljára. oda és teszi változatossá a víz szinét. ! A herczegnek kijelentését a jelenlevők nagy tetA zuhatag-tóval szemben kilencz rekeszben vízi- : széssel fogadták, felállt azonban egy 12 éves fiú és madarak élnek; itt a búvárok viselkedését a víz alatt j azt mondta: Nem így, uralkodó! Az ember elveszi nagy üveglapokon át figyelhetjük meg. A karolinai 1 mindazt, amit megehetik és megeszi, az ég azért teremrécze, a csörgő- és a böjti récze az egyik rekesz, a goda- j tette? A moszkitók vért szívnak, a farkasok és tigrisek szalonka, az izlandi és az észak-amerikai partfutó, a ! húst esznek. De az ég csak nem teremtette az embert parti szalonka, a vékony, fölfelé pörgén hajló csőrű ! a moszkitók kedvéért, a tigrisek és farkasok kedvéért gulipán vagy kardorrú sneff, a göröngysneff vagy arany- | a húst? lile a másik rekesz lakói; a íilebibicz, a tüskésbibicz, E példabeszéd is arról tanúskodik, hogy már két vízi guvat, egy ugartyúk, a csigaforgató népesítik Krisztus előtt 500 évvel a távol kelet egy bölcselkebe a harmadikat. Az Íbiszek közül megvannak: az dője: Lihtoe is tudatában volt annak, hogy Isten nemegyptomi ibisz, fehér tollazattal, fekete válltollakkal, csak az emberek kedvéért teremtette az állatvilágot, a fej és nyak csupasz bőre fekete, az ausztráliai, hanem annak minden egyes képviselője a világegyechinai tüskenyakú ibisz. A batla, különféle gémek, tem óramüvének egy kerekét képezi és az egész Minkócsagok, két faj bölömbika, egy kárókatona, az afrikai denség érdekében kell, hogy fenmaradjon még akkor kígyónyakú madár és egy pinguin lakói a többi re- is, ha annak, ki a teremtés koronájának nevezi magát: kesznek. az embernek, nemcsak, hogy hasznot nem hajt, hanem (Folyt, köv.) ellenkezőleg, kárt okoz. Igaz, hogy már évezredekkel az ember megjelenése előtt a földön számtalan állatfaj megszűnt létezni A madárvédelem történetéről, és a természet összhangja mindazonáltal nem szenvefontosságáról, a gyakorlati madárvédelem szükségéről. dett. Miért ? Azért, mert maga a természet küszöbölte ki azokat az elemeket, amelyekre szüksége nem volt Irta: Kukuljevic József. • többé, melyek hivatásukat már betöltötték, melyek pótlásáról már előbb gondoskodott. A kihalt fajok Már csak néhány hét választ el egy új évszak, helyébe újak léptek. De az ember megjelenésével megaz ősz beálltától és ez teszi aktuálissá, hogy a fen- í változott ez a világrend. tebb jelzett tárgyról írjak. j Az ember az idők folyamán részben önzésből, E lap igen tisztelt szerkesztőjének szíves jóvol- j részben kedvtelésből sok fajt pusztított ki teljesen, tából már több ízben volt alkalmam e lap hasábjain i annélkül, hogy azok pótlására új fajok keletkezhettek a természet barátjaihoz, kedvelőihez szólhatnom és í volna, míg egy másik csoport küzdelmét a létért az eddig elért eredmény bátorít fel arra, hogy most ! megnehezítette azáltal, hogy nem adott módot nekik a második költést megelőzőleg tisztelt olvasóim figyel- í arra, hogy a körülményekhez alkalmazkodjanak és a rnét felhívjam a lég vándoraira, a teremtés, a termé- j megváltozott viszonyok között megállva helyüket, a szet szárnyas lényeire. ! nagy Mindenség óraművének egy-egy kereke ki ne Hogy miért vegyük oltalmunkba ezeket a lényeket, j hulljon. Még az újabb időben is így fogták fel a madárazt már más alkalommal ismertettem, ugyancsak szólót- védelmet, többek, között maga Gloger, egyik nevesebb tam arról is, mily módon részesíthetjük őket a kellő j ornithologus is. Ő is a madarakat a mező- és erdőgazvédelemben. Ezúttal azt a kérdést figyelmen kívül ! daságra nézve hasznos voltuk miatt tartja csak hagyva, csak jelen közlemény befejező részében fogok j védendőknek. egynehány, agyakorlatból vett példát felsorolni, annak j Az ethikai alapon nyugvó madárvédelem csak igazolására, hogy az általam e helyen annyiszor han- az újabb időben kezd tért hódítani. Egyik legnagyobb goztatott gyakorlati madárvédelem szükségét ismét j harczosa ez irányzatnak K. Th. Liebe tanár, a híres megerősítsem. ornithologus, ki számtalan madárvédelmi iratot szerkesztett azzal a czélzattal, hogy az ethikai madárvédeEz adatok felsorolását megelőzőleg röviden szándékozom ismertetni a madárvédelem történetét, lemnek minél több hívet toborozzon. Ő a világegyetem keretébe tartozó minden madarat védendőnek tart, keletkezésének okát. A madárvilág iránti szeretet fontossága és az, még a ragadozókat sem véve ki, ez utóbbiak fölszahogy ennek szükségét már évszázadokkal Krisztus j porodásának emberséges módon való megakadályozászületése előtt ismerték és gyakorolták, az alábbiak- sát helyesli, de a természet háztartásából való kiírtából fog világosan kitűnni. ; sát nem tartja összeegyeztethetőnek az emberiség Csak egy idézet kapcsán tudom erre vonatkozólag fenségével, mert őket nem az ember alkotta, hanem a Természet maga, a Mindenható és nem tartja jogofejtegetéseimet megkezdeni. sítottnak a gyarló embert arra, hogy a Mindenható Kari íírn/er (Berlin. Zur (reschichtc n.itholo«iisch»» Monatss. hiirt l>ri»s
—
8
—
hangjában jós szavat velte; a csak a haszon miatt tartja védendőnek a madárvilá- ' hallotta. A kakuk got. Az említett kezdetleges felfogás semmi magasz- sasban pedig magát a hatalmas istenséget latta. Mindtosai nem rejt magában, ott fődolog a gyomor, az ezeknek amadarak védelme parancs/törvény volt. Szomorúan látták őket az ősz beálltával tanyájukról elköltözérzékek, a szenvedély és kedvtelés kielégítése. ködni, de kedvelt vendégeknek tekintették, ha tavaszHa az ethikai alapon nyugvó madárvédelem kelet szal visszatértek. kezese után kutatunk, úgy azt fogjuk találni, hogy A madarak iránti tiszteletben annyira mentek, azt egyes ókori népek vallása keretében megtaláljuk. hogy edényeket raktak az eresz alá, ho?y fészket Egyes vallásokban megtaláljuk a nyomát annak, hogy az állatvilágot ép oly teremtett lénynek, sőt egyes rakhassanak bele és törvénynyel védték a hollókat, esetekben magasztosabbnak tartották, mint az embert melvek hitök szerint a holtak lelkeit átvitték a túlés ezért védelemben, esetenként tiszteletben részesí világra. tettek, sőt nem ritkán — mint istent — imádták. Az ősnépek mindegyikénél erős alapon nyugoEzt a felfogást ápolták mindazok a népek, melyek dott a vallási érzék és így erős alapon nyugodott a az ember- és állatvilág leszármazását illetőleg nézemadarak iránti szeretet is. teikben nem alkottak túlságos áthidalhatatlan űrt, ahol Ezen ősrégi időkből fenmaradt mondákból tudmegvolt a hajlamosság az ember és állat keletkezé- juk. hogy a kezdetleges papi hivatásból fejlődött a királysét illetőleg összekötő kapcsot keresni, feltételezni és ság. Ismeretes, hogy az e korbeli királyok egyszerstalálni. mind főpapok is voltak és így volt lehetséges, hogy Ezek a népek belátták, hogy a világegyetem min- a madarak iránti védelem nemcsak a vallás keretében, den része, ha külön-külön tagot képez is, egymással hanem az állam szervezetében is megvolt. vonatkozásban van : ez adta meg az alapot arra. hogy A második vallás-epochában, melyben a kínaiak az emberiség belátta, hogy az állatvilágot, azt, amely éltek, az akkori szent férfiak hagyományából tudjuk, védelemre szorul, védeni kell. hogy Hiránti kinai császár humanitása oly nagy volt, Legjobban szolgálta az ethikai madárvédelmet az hogy ezt a humanitását kiterjesztette a madarakra, a ós vallás. Már keletkezése idejében is kiterjesztette vadállatokra, de még a rovarokra is. védőszárnyait a lég és föld madaraira, már akkor E kort követőleg az emberiség a tudomány létesített kapcsot köztük és az istenség között. és műveltség terén fejlődésnek indult, de ezzel egyeAz ősnépek vallása: természetimádás. Imádása nes arányban sülyedt az állatvilág iránti szeretete. és tisztelete a nagyszerű, fenséges, teremtő erőnek, Azonban az ősvallás ez idejétől a kereszténya természetnek. ség fellépéséig eső időben voit még egy korszak, Midőn az ősvallast az újabb vallások dogmái amelyben az állatot értelmes érzőlénynek tekintették fokonként megdöntötték, átalakították, új eszményeket és amelyben az állatot az emberiséghez viszonyítva, vittek bele és egy egészen új vallás épült ki, úgy az coordináltnak és nem subordináltnak tekintették. E ösvallasban foglalt eszmények lassan veszendőbe mennézet legjobban visszatükröződik a nagy kinai bölcs tek ; mindazonáltal egyes nyomok továbbra is fennma(onfttciits mondásában, aki azt mondja: ,,Az istenség radtak, bar ezeket a maradványokat babona névvel szelleme minden lényben megtalálható. Az ember illettek. részesül benne és az az emberi szellem; a tárgyak Azonban a babonát sem szabad megvetnünk akkor, amidőn annak czélzata nem más. mint a madár, illetve részesülnek benne, ez a tárgyak szelleme; a fák, fű, madarak és állatok részeseivé lesznek és ez az ő az állatvilág számára is védelmet biztosítani. A babona szellemük." ápolása közepette is feltaláljuk az érdekszempontok Ily alapokra volt fektetve Buddha nézete is és érvényesülését és szemmeltartását. vs hindu vallás Az ősnépeknél a műveltség nem lévén még ebből magyarázható, hogy a baddha annyira kifejlődve, ők nem tudva megmagyarázni a tanai szerint egyes kasztok és fajok eltiltattak attól, természettüneményeket, félelmét érezték, majd felsőbb hogy valamely állatot megöljenek, a társadalom többi hatalmat ismerve fel benne: imádták. Es így láthatjuk, kasztjai pedig csak feltételesen tehették azt. hogy ősrégi időkben is szokás voit az emberek közeEbben a tanban látjuk legszebben letéve a madárlében letelepedett madarakat védelemben részesíteni. védelem ethikai alapját, mely a vallásban leli gyökeOtt fészkeltek kunyhója tetejen, az eresz alatt, ott a ret. Itt láthatjuk, hogy egyes állatok, daczára annak, fan. amely tűzhelyet beárnyékolta. Elkísérték útjokra hogy egyenesen ártalmára vannak az emberiségnek, gazdájukat, ott zengtek körülötte az erdőben, midőn pl. a tigris és az ember bőrén élősködő rovarok, védevadászatra ment. lemben részesíttetnek, mert élő és érző lények. Ilyen Idővel magasabb lénynek tartotta az ember a a helyzet Ázsia egész délkeleti részében, mert ott a házán fészkelő gólyát, az eresz alatt fészkelő fecskét, buddhismus el van terjedve. Ugyancsak így van ez a tornáczban tanyázó verebet, mely szárnyasaival együtt Kina délkeleti részében, míg északon igen divatos a szemezett. Ezeket az allatokat, melyek eleinte e *ak madárlövészet. A madárlövészet tilalma Dél-Kinában segítőtársként szerepeltek, felismerve hasznukat, mindfennáll, annak daczára, hogy számos ember, különösen inkább vélelemben részesítette az ember. a szegényebb néposztály abból él, hogy az elejtett Isten különös adomanyanak tekintette az ősember zsákmányt külföldieknek adja el. Az említett országa gólyát es fecskét : a galambot a túlvilágon lévők részben lépten-nyomon találunk kifüggesztett táblákat, hírnökének : nagy jóltevőt látott a harkályban, amely amelyeken mindenki felkéretik, hogy a madarakat ne kopaesolasával megmutatta, mint k"ll szikrát kicsiholni pusztítsa, de még azokat a fákat is kímélje, melyeken a fából. A termeszét fiának szemében a hollo az erőszak madarak fészkelnek. <egitoíar>akenr terepeit : a bagoly kiáltását a démon Ugyanilyen törvényes intézkedésekről melyek .tito szavának tekintette. H a a fülemüle bánatosan ^iámban dívnak ad számot ll-'Mian Adolf, ki eze••nckelt. ugy .-i.ben egy elköltözött tarsa panaszát ket á törvényekét egy buddha pap könyvében olvasta.
—iR—
Ugyanezeket a szokásokat honosította meg a buddha vallás egy ágazata, a lámaismus is. Kiről számot ad számos utazó és útleíró, többek között Mcndcr Pinto, ki fültanúja volt 1512-ben a láma egyik prédikácziójának, melynek folyamán többek között így szólt híveihez„Ks szeretetetek legyen oly nagy és oly általános minden teremtmény iránt, hogy még a madarak a légben is érezzék a ti jólelkűségteket*). Oly kiváltságokban nem részesítette az állatokat egy vallás sem, mint a buddha, de megközelítette ezt némileg a hindu; már jóval nagyobb különbséget látunk az Islam vallásában. Az ebben foglalt tanok részint ó-arabs, de legnagyobbrészt az ős vallásból vannak összeállítva, nem pedig Mózes törvényeiből. Mózes törvénye, mely a keresztény vallásnak is alapja, elrendeli és prédikálja az állatvédelmet, de az csak írott malaszt maradt. Nem tagadhatjuk, hogy az állatoknak nines lelkük, de a keresztény vallás az állatokat csak alárendelt teremtéseknek tekinti. Bármennyire terjedt azonban a kereszténység, e népek lelkében a régi terraészetiraádás nyomait nem tudta eltörölni. A természetimádó ősök oltárainak utolsó köve is eltűnt már, de a néplélek nem feledkezett meg az ősök védenczeiről, védte továbbra is annélkül, hogy hasznos voltukra tekintettel lett volna. így megtette a fecskét a béke szimbólumának. Herrgotts Yögelein (úristen madara) nevezik manapság \ \ estfaliában, Muttergottes Yögelein-nek (istenanya madara) Csehországban és Tirolban. Délmagyarországban azt tartják, hogy béke honol abban a házban, melynek eresze alatt fecske fészkel; az arab paradicsom madarának nevezi, mert már ott is az emberek társaságában élt. A japánok ősidő óta szentnek tartják a kócsagot és az lí)(J2-iki törvényük ép úgy óvja, mint a fülemülét. Kpen nem ritka látvány, hogy a japán földraivest egy-egy kócsag követi, pedig a kócsag nem hasznos, hanem káros; de talán legáltalánosabban a gólyát védik. Nemcsak egyesek védték mindenkoron, hanem a luzerni kantonban lf>0{)-ban törvénynyel védték a gólyát, az aargaui kantonban pedig alapítványok vannak, melyek arra szolgálnak, hogy a gólyák létfeltétele biztosittassék. Az ó korban a sólymot tisztelték különösen és számukra edényeket aggattak a házakra fészkelő helyül (tinna edény) és innen ered latin neve és elnevezése : Tinwnicultts. Nemcsak a vad és félvad népek hiszik azt, hogy egyes madarak megöléseért szerencsétlenség éri őket, hanem még a művelt nyugat sem ment ettől a néphittől. (Folytatjuk).
*) Pintos Nőisen. Konlitntta Kulh, p 120 h.
A
inimikrizmusról. Irta:
dr.
Sztura
Szilárd.
Amikor dr. Lendl Adolf két év előtt a temesvári „Szabad lyceumban" a inimikrizmusról előadást tartott, akkor megígértem neki, hogy az esetben, ha ő két éven belül a mimikrizmus filozófiáját meg nem írja, megírom én s írásom, ha beválik, a „Természet"-ben megjelenik. A kitűzött, terminus elmúlt és nyilvánvaló, hogy tudósbarátom rám, a műkedvelőre hagyta a nehéz feladatot; a megfejtését ime megkísérlem. Világfelfogásom szerint minden, ami van, mechanikusan jött létre s minden, ami történik, automatikusan történik. Világfelfogásom ez alapelve a darwinizmussal összeütközésbe hoz és sok úgynevezett tudományos igazságot babonaságnak tüntet fel. Világfelfogásomból kiindulva a darwinizmust angol betegségnek minősítem s annak alapelveit, a létért való küzdelmet s a természetes kiválasztást babonának tartom. A természetnek nincsenek országai, királyai, alattvalói és kiválasztottjai. A természet egységes s annak törvényei általános érvényűek. A szervesek és szervetlenek, az élők és az élettelenek világa ; a testi és a lelki világ megkülönböztetése nem tudományos megkülönböztetés, mert a világ csak egy s -annak tárgyai egyminőségűek. Nincsen külön testi s külön lelki világ s nincsenek külön törvényei a testi s külön a lelki világnak. Ugyanazok a természeti törvények, melyek az ásványokra vonatkoznak, a növényekre s az állatokra, az állatok testi és lelki életére, a természeti és szellemi világra is vonatkoznak. A mozgás, a vonzás-taszítás, szóval a változás, a növekedés és elsatnyulás, az élősdiség. a környezethez való alkalmazkodás törvényei pl. általános érvényűek. Az ásvány is, a növény is, az állat is folytonos változásnak van alárendelve és ugyanaz a törvény érvényesül az erkölcsi, a szellemi világban is. Az összes emberi intézmények és erkölcsök is változók. Élősdi nemcsak az ásvány,- növény- és állatországban van, hanem az erkölcsi világban is. A csalók, sikkasztok, hamisítók s a többi, aki a mások fáradságait emészti és restségből a mások védelmére bizakodik, mind parazita. S a környezethez való alkalmazkodás is általános és egyetemleges érvényű törvény. A környezet formálja s magához hasonlóvá teszi az ásványokat ép úgy, mint a növényeket és az állatokat. Az erkölcsi környezet pedig (a család, a társadalom, az iskola, az irodalom) formálja és magához hasonlóvá teszi az emberek szokásait, erkölcseit, Ks ez az átformálás, átalakulás nem valamely előre kigondolt terv szerint, nem valamely czélból történik, hanem mechanikusan és automatikusan, az okság általános törvénye szerint. A mimikrizmus sem egyeb. mint a környezethez való szükségszerű és kényszerű alkalmazkodás. Az ásványok, növények és állatok előbb-utóbb mind hasonlatosak lesznek környezetükhöz. S azok az ásványok, növények, állatok, amelyek megfigyelésükkor környezetükhöz alakra, színre, szagra stb. hasonlatosak, nem azért azok. hogy az úgynevezett „létért való harezban" az ellenségeik elöl védve legyenek és
—iR—
illetőleg a természet kiválasztottjai és kegyenezeiként fenmaradjanak, hanem azért, mert a környezet a dolgokat előbb utóbb magához hasonlatosakká teszi s mert az átalakulás és áthasonlás mechanikusan megy végbe. A hasonlatossá tevés változás s a mimikri alapja és oka is nem a fenmaradás, hanem a változás. A létért való harcz a nagy természetben sehol fel nem fedezhető és c harcz csak erkölcsi értelmű. A természetnek nincsenek kegyenczei, választott ásványai, növényei, vagy állatai, hanem vannak általános érvényű és kivételt nem ismerő törvényei. Ha a mindenség parányokból áll és a parányok mind egyenlők; ha a természet tárgyainak tartalmi és alaki különbözősége a parányok összetételeinek különbözőségén alapszik s ha a természet folytonos változásban van s e változás a parányok összetételeinek a bomlása és egyesülése: akkor nem nehéz a környezetnek a benne és általa élő tárgyakra való átalakuló , és hasonlatossá tevő hatását s magát a mimikrit is megérteni. A fa levelét, ágát, törzsét ugyanaz a természeti erő színezi s alakítja, a mely a békának, a bogárnak, a lepkének az alakját és színeit meghatározza. S a sás csíkjainak s a tigris csíkjainak az oka azonos. Nem a tigris utánozza lakhelyének, tehát közvetlen környezetének, a sásnak csíkos színeit és nem a zöld levelesbéka utánozza a levélnek színét, nem a bogár utánozza a fa kérgének színeit és alakját, mert az utánzás törekvés és igyekezet már meglevő szerveink segítségével (pl. a hang segítségével) külső mozgásokat megismételni, már pedig a biblia is azt mondja, hogy igyekezet által egyetlen hajszálunkat sem növeszthetjük meg. Nincs is értelme annak, hogy a tigris a sást. a béka a levelet, a bogár a fatörzs kérgét utánozza, mert az utánzás ép oly mechanikusan és automatikusan megy végbe, mint akármely más mozgás, tehát ép úgy nem függ a tigristől, a békától s bogártól az. hogy milyen legyen külső színük és alakjuk, amint nem függ a sástól, a levéltől és a féregtől azok színe és alakja. Valamennyit ugyanaz az erő formálja s valamennyi a környezetéhez alkalmazkodik. Az északi sarkvidék örökös fehérségének és a jegesmedve bundája fehérségének egy az oka: a hideg környezet. A fehér fa és a barna vas a tűzben egyszínű lesz : tuzszínű, mert a tűz az új környezete s mindkettő izzóvá válik, mint új környezete. A melegvíz a jég közt kihűl és megfagy, vagyis új környezetéhez alkalmazkodik s ahhoz hasonlóvá válik. A föld valaha a nap alkotó része volt s tartalma a napéval teljesen megegyezett. Mikor a föld a naptól elszakadt s ö n á l l ó égitest ként külön életet kezdett élni, m á s lett a környezete s ahhoz alkalmazkodni kezdett. K i h ű l t felületén kéreg képződött. A föld is született tehát és fejlődött. Mar férfikorát éli. Megvénül és meg is fog halni. Ismét ;zza lesz. amiből a must is
ifjúsága pompájában tündöklő anyja, a nap lett: parányokra bomlik és ismét betölti a világűrt, a míg új égitestté nem válik. A föld élete Í3 tehát folytonos alkalmazkodás a környezetéhez s a földön létező tárgyak élete is folytonos alkalmazkodás közvetlen környezetükhöz, vagyis mimikrizmus. S hogy a mimikrizmus az erkölcsi világban is érvényesül, nemcsak azért igaz, mert a természet törvényei az egész természetre érvényesek, hanem azért is, mert közvetlenül tapasztaljuk, hogy az erkölcsi környezet az embert erkölcsileg teljesen átalakítja s magához hasonlatossá teszi. Kz alól az általános érvényű törvény alól nincsen kivétel. De az erkölcsi környezetnek is számtalan titkos eleme és erője munkál s alakítja s változtatja a benne és általa élő embereket. S ez az oka annak, hogy például egyazon családnak több tagja erkölcsileg különböző lehet. Az emberek érzékenysége, fogékonysága különböző, a külső hatások és ellenhatások is különbözők. De azért igaz marad, hogy az ember erkölcsisége környezetének erkölcsiségéhez hasonló. Az emberek közt is vannak zöldek, érettek, tarka jellemüek. Az emberek közt is vannak alkalmazkodók, kapaszkodók, simulékonyak; vannak patrióták, panamisták ; de valamennyien mimikristák.
\ I e o 11 o y e l e s e k . A táplálék fölöslegét elvermelö kutya. A biológia a kutyaibl sok mindenféle tulajdonságot említ fel, de azt a jellemvonását, hogy a bőséges táplálékból a felesleget elrejti, elvermeli, azt leírva sehol sem olvastam. Kecskeméti nyaralómban J m t l y ű " nevű szép fehér kutyát tartottam. Hattyú hűséges kutya volt, éberséggel őrizte a nyaralót nemcsak nyáron, hanem télen is, amikor nem laktunk benne. Nappal hosszú lánczra volt kötve, esté szabadon volt bocsátva, úgy, hogy ilyenkor semmiféle élö lény nem mert közeledni a nyaraiéihoz, különben hattyú kutya szétszedte volna darabokra, l ' g y őrizte a nyaralót, mint a rémes Cerberus az alvilágot. Hangos ugatását és csaholásat több kilométerre el lehetett hallani. Knnivalót napjában csak egyszer kapott, de bőven. A cselédség nagy tálba találta fel neki a délről megmaradt ételhulladékot, még pedig kotyvalék alakjában. Hattyú kutya az elébe tett eledelt, mielőtt még elfogyasztotta volna, jól szemügyre vette. A nagy tálat köriiljarkalta és meg-megszaglálta, sőt orrával a kotyvalékot ideoda kotorászva megízlelte, de nem linyaskodasból. hanem hogy meggyőződést nyerjen az ebéd minősége felől. Klöször is a kotyvalék levét lelcpetyelte. azután orrával a nagyobb darabokat a tál szélére lökdöste, végié egyenként a íöldr.' rakta es szigorú szemlét tartott felettük. Kövid meggondolás után az alkalmas, sziláid, csontos részeket a fahaza mögé rakosgatta, míg a többit j ó étvágygyal elfogyasztotta.
Kbéd után \i>
— Olykor-olykor jobbra-balra tekintgetett szét, nem ügyeli-e
meg'
valami
rosszindulatú
11 —
vájjon
kóborló
szekrényt
társa,
szabadon
engedték
amely azután m e g d é z s m á l n á elrejtett falatjait. Miután meg-
ineinek. Krilekes m é g azt is felemlíteni, hogy hattyú kutya ; evéskor milyen egoista volt. Nemcsak a baromfiakat kerhanem
az
odatolakodó
elesipegotni.
Sót
verebeket is,
egy légy repült a tála környékén 4 ,
ha
ügyességgel
kapdosta el.
Friss afrikai angolnák Németországban. Halkeres-
addig- eszi,
sikertelenek
maradtak e g é s z e i a l e g ú j a b b
valósította. Mintegy 2 h ó n a p p a l ezelőtt tett kísérlet elné-
a m í g jó! nem
mította a kétkedőket, mert a halak elevenen megérkeztek
pen kiválogatta
monopoliuniot biztosított m a g á n a k ilyféle
doskodott
magáról.
Az
elvermelt
Egyszóval
eleséget
gon-
legtöbbnyire
csakhamar
kat, amelyek
közé
leginkább.
Ezt
róluk a homokot j ó l lerázogatta és
az
elvermelési
hajlamot
megette.
valamennyi
el is
k a p k o d t á k őket.
Állítólag az a czég szállításra s az
altonai kiállításon bőven mutatott Imí élő afrikai
éjjel vagy hajealfelé kereste lel, óvatosan kikaparta, fogai véve,
időig,
czég ezt mégis meg-
s
máskorra elrejtette.
Régen
megkísérelték e n n é l f o g v a ezeket az ott n a g y o n is szép és j ó l
lakik s a z u t á n a többit otthagyja, hanem a fölösleget széés
bővel-
k ü l ö n ö s e n g a z d a g az Euró-
pában mind r i t k á b b á váló hegyesfeju a n g o l n á k b a n .
azonban
Tehát hattyú k u t y a nem ú g v tett, mint egyéb állat, eleségét
helyze-
kedői körökben régtől fogva t u d j á k , h o g y E g y p t o m
a mikor Meyer K. és J . h a m b u r g i
tálalt
úszni, a
táplált halakat N é m e t o r s z á g piaczaira bevinni. A kísérletek
Asztalközösséget.
nem tartott senkivel. hogy az elélni
egyiit
nevezetesen a m a d a r a k is így
kedik a n g o l n á k b a n és h o g y
amelyek az elszórt h u l l a d é k b ó l szerettek volna egyet-mást : azt. is n a g y
árral
tük a szekrény f ő i n k é h e z képest nem változott. L y o n azt
győződött, b o g y m u n k á j a rendben van, n y u g a l m a s a n tért | hiszi, hogy más állatok, be f a h á z á b a és átengedte m a g á t a dolce far niente ürö- j tájékozódnak.
gette el a tál elől,
az
halak is azonnal megváltoztatták állásukat, mert
között
főleg
a
Nílusból
\;il*k
angolnátetszettek Halászat.
tanyai
k u t y á n á l fel lehet találni. E b b ő l m a g y a r á z h a t ó meg, hogy a j ó tanyai
kutya
miért
nem
tíir
Tisztelt Olvasóinkhoz.
meg' a saját portáján
más idegen k u t y á t : mert félti tőle az elrejtett falatját. Nem ritka az az eset húsféle elvész,
sem.
ha
szárnyas
jószág
vagy e g y é b
a k k o r a kutatók a k u t y á k pihenő helyeit
ássák fel, ahol g v a k r a n meg is találják a corpus delictit, persze csak m a r a d é k a l a k j á b a n , mint elvernielt fölösleget. itt.
i'erényi
József
dr.
Vegyesek.
j
Hogyan tájékozódnak a halak áramló vízben? Közt u d o m á s szerint
folyóvizekben a halak fejjel fordulnak a
víz ellen s rendszerint az ár ellen igyekeznek
menekülni.
E d d i g e l é a h a l a k ebbeli tulajdonságát azzal a nyomási ingerrel m a g y a r á z t á k , melyet a folyó víz a haltestre gyakorol. A l i g lehet a z o n b a n
kétséges,
A mai számmal megkezdjük a IX. évfolyamot. Mint eddig, ugy a jövőben is az lesz törekvésünk, hogy folyóiratunkat számos kiváló dolgozótársunk szíves közreműködésével azon a színvonalon tarthassuk, melyet immár nyolez évi munka révén elérnünk sikerült. Kérjük t. Olvasóinkat, méltóztassanak bennünket e törekvésünkben támogatni és úgy a lap szellemi részéhez megfigyelések, értekezések vagy' tárczalevelek közzéadásával szívesen hozzájárulni, mint a lap anyagi fentartásában az előfizetési díjak beküldésével segíteni.
hogy a vízben álló hal ép
Kiváló tisztelettel
oly kevéssé érzi a folyás okozta nyomást, mint a hogyan
a szerkesztő és kiadó.
nem érzi a szabadon lebegő m a d á r vagy léghajós a levegő mozgását. Eredeti módon döntötte el ezt a kérdést újabban egy a m e r i k a i természetvizsgáló: Lyon E. tesen
halakat tett egy
teljesen üvegből
1\ Neveze-
készült
akvári-
u m b a s ennek feneke alatt egy csíkos szövetet egyenletesen
mozgatott egyazon
i r á n y b a n . A halak erre
csak a látszólag m o z g ó fenék h a l a d á s á n a k dultak nemcsak,
ugyan-
i r á n y á b a for-
de a szövöttel együtt úsztak is az edény
h o m l o k f a l á i g . E b b ő l kitetszik tehát, hogy a halak tájékozódási képessége
semmiesetre
h a n e m abbeli igyekezetükön, keznek
megtartani,
vagyis
sem alapul a víznyomáson, h o g y szemhatárukat alapjában
vúvo
az
igyeoptikai
természetű. K ö r n y e z e t é r ő l észleli a hal, hogy a víz ereje ót eltávolítani igyekszik s h o g y a m á r megszokott környe- ; zetet el ne veszítse, úszik az ár ellen. Ezt a magyarázatot m é g i n k á b b megerősíti egy m á s i k , a természetes viszonyokhoz
még inkább
alkalmazkodó
kísérlet. A halakat
egy hosszú faszekrénybe rakták, a melynek
homlokfalait
dróthalók képezték. Ma a szekrényt egv nagy víztartóban \\u\ erősítették meg, hogy azon át áramló víz folyhatott, a halak
rögtön az ár ellenébe
fordultak. Ha a z o n b a n a
Vadászok, természetbarátok
és kirándulók
szíves figyel-
ajánlom k i t ű n ő m i n ő s é g ű , g a r a n t á l t tiszta, liires
mébo
„Baglasi" vörös boraimat, melyek évtizedek óta erős vetélytársai a ménesi és villányi vörös boroknak. Szállítom úgy palaczkokban, mint hordóban a legkisebb mennyiségben is az ország minden részébe. Mintákkal és árajánlatokkal készségből szolgálok.
Dornor István Somogry-Kétholy
Bekötési táblák lapunk most befejeződő VUI. évfolyamához, valamint a régebbi évfolyamokhoz is J! koronájával kaphatók.
-
12 -
D r . L e n d l AdoSf p r e p a r a l ó r i u m a
MAGYAR
Telefon 194. lllhlapest. 11., Donati-ll. 7. Telefan 194. A tis*v.telt viiil:is/U»")/(")nsi,,y; s/ivos ti«iy olniObo a.i 'iiljuk l ' K K I ' A R Í L Ó l \ T Í : y j : T l \ k KT.
TANSZERKÉSZ1TÓ-INTÉZET
F E I t D M A N N
ff
IU DAIMIST, VI., FI1LSÖ KKIMÍSO.. ( T E L E F O N 17
Gondos, iiiíívrs/.i preparaczió,tartós munka,
Minden
jutányos árak. Az állatok
dendők
azok
be,
lehetőleg friss
annak
vagy
csu-
kott szárnynyal, stb.]
Szakszerű tanáesesal ós tájékoztató költségvetéssel szívóson szol üálunk
iskolák
tanszerek
Nagyobit emlősök (például
(Ktfdvü, zcrjj?.,
í Tv4»«»'t4M*liiiiK:ii i• 11 ó / . r l .
(állványra,
nyitott
farkas.
*tb.)
clianikai
nehezebb
csomagok
kül-
dondok vasúton (gyorsárúkónt). Pontos
czimet
vasúti állomás
es esetleg megjelölését
Vorjük.
felszerelése
alkalmával.
I jabb szerkezetű
olkószítósót ós tanszerek javítását elvállaljuk ; me ós
iivoirteelinikni
preeziziós
munkákat
elfogadunk.
Árjegyzékek ingyen ós bermentve.
kizsigerelendok ; csak 10 kilónál
vezetőinek,
fizikai, kliémiai, természetrajzi és geometriai tanszereit.
kívánják
f a l r a , szőnyeg, fali dekoráczió, tablettára,
i r á n y ú iskola t.
hazai saját gyártású
megjelölé-
hogy miképen preparálását
2H.)
tanárainak ós t a n í t ó i n a k szíves figyelmébe a j á n l j a
állapotban és nyuzatlanúl kül-
sével,
GYIIIrA
_ A ni. kii. Val las- é- Knznktatá>i Minister a Keldmaim Oyula fele phy-ikni e-, rhéniiai tanszei nyarat és liv eiMerhnikai intézetet az enenili beszerzési fnrrasokúl ajanlott hazai rzetrek közé utulacosaii fei\ette.' (Ilivatams kiizliiny X. II. .A m. k. Vallas- és Közoktatási Minister Keldinann Oyula budapesti tanszerjryáriis által készíteti tenneszettani eszközökből a részletes jegyzékben felsorolt physikai alap es kibővített fölszerelési jegyzéket a népiskolák szamara tanszerfll engedélyezte es az engedélyezett tanszerek jegyzőkébe felvette." (Hivatalos Köz liiny. X. 17. 3ti0.) (40782 1902.)
Vadászok
Mint szőlőnagybirtokosok
iit*in taplalliatjak kutyáikat semmiféle inas eledellel jobban, mint a
FATTINGER-FÉLE húsrostos kutyalepénynyel.
ajánljuk kiváló ininfisé^ű hordó- ós pahiezkborainkat, molyok mint a mónos-maLryarádi borvidék g y o r o k i , valamint a család v a d k e r t i é s v á m o s p é r c s i najry kiterjedésű sz<"> 16birtokainak kifogástalanul tisztán kezelt saját tormóso kerülnek forgalomba. Kzen borok kitiinó voltáról számos olisnioró levól tesz tanusáirot, euyobek között a következő: .A nekem küldött jó borokkal minden tekintetbon i^en meir vagyok elégedve s itry azokat minden vadászembernek szívesen aiánlomV Novotny »l., es. ós kir. szab. feyyverLryár, l'rátra. Kivallatta
bonnintak küldetnek. Árjegyzékek meiitve állnak rendelkezésre.
\ l - f J..M, inai napiL' Ilitlii.M, szamai 1 fajt a k u t \ a >v£y •'•!• 1 !•!•'! F:\fl h.l- /1 i i " a k > • ; m 11 f 1» 11 lila- el»*d»*lt i,"iiilniiil \ klllv ak •• i- L'i /.• • - /.•• rii !•!• e V d - i utad s/.-p | U'-tiu-k. r p t>k . •ec-Z-t^cSrk • Zlifk \ LECN:»E, .,1,1, |>W- a 1 a t ' ! ! , - e i - l . - •• 1 MI -1' 1 I. - k ut \ a i ••! »'! i..-k a / ,..•,('. ti--,•!•! u.-:-. • iiH*s k(•/»• »• a t.it'"--ai.'a 1 í, J^r korona. •> kii.-- ,-„ -a, - . . i n a k o r o n a t•»-1 Iii.-nt e . \ k • i* • .• »*• / • :< •• < • c/.itilii v e( k-'L III •inkii i li '."ii ma- l ' a v j i u . - i , • < l - H l ! >> m v:ik tjíir • in ti ha'HiK niada• t ak - /.ama: a - / . u n ;,r \/.• :, 11 • -j \ «•liMjlii. 11
Andrényi Kálmán utódai Aradon,
KezHöHil^
F A T T I \ <>i i : Ifi l> S T \ Ifi S A állati eledelgyára. Bécs. Wieden. I ..lil. mini '.'KI I-IM> ilij ! I t;iii/ú*.i-H fii. ki. I.-IM-I.
Tisz
MŰVÉSZETI folyoiratok, k ö n y v e k ,
az
őszi
vadászat.
ajánljuk preparáló intézetünket kiiziitiHÓ" szíves t i m e l m é b e .
w Q T o - v m m m & W k w m (lirhtk
ingyen és Imt-
a vadászó
m ö i h t é h t .
SOKSZOROSÍTÁSOK. á r j e g y z é k e k es t u d o m á n y o s mii vek szamara,
kitűnt kivitelben, legjobb módszerek szerint előállítva. ( z i m
csakis:
.Ul
DAPKST.
Jül;íny«N ;«r;ik.
VI.
TKI,KK<)\
fcer..
Uajós-utczu
18 - íiíi.
.t'J.
szüm.
Jutányofl á r a k .
:U < MM
.tjaf.-i?i
1
:tf i
7
!r
i "li-
\ I .1 ! 1 Üt- :t »*
Hl t •'•/«'li«
