A SZENT KORONA TITKAI A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe. A Szent Korona-tan szerint a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a II. világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona. A hagyomány szerint 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, I. István király a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Így válhatott a magyar koronázási ékszerből az államiság jelképe. Egy 800 éves legenda szerint a Szent Koronát vagy annak felső részét, II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsek révén I. István királyunknak megkoronázás céljából. E mítosz Hartvik püspök legendáján alapul, amelyet Könyves Kálmán kérésére írt. Innen jutott a köztudatba és terjedt el világszerte az a feltevés, miszerint ez „Szent István koronája”. Hartvik legendája azt is említi, hogy az ő idejében a székesfehérvári királyi kincstár már tartalmazhatott egy koronát, amelyről akkoriban úgy tudták, hogy a pápától érkezett, vagy legalábbis I. Istváné volt. Egy másik korábbi és nagyobbnak megénekelt legenda, amelyet 1083 körül állítottak össze, elregéli, hogy „az apja halála utáni ötödik évben… pápai levelet és áldást hoztak neki… és Istvánt, Isten kiválasztottját, királlyá emelték, felkenték olajjal és szerencsésen megkoronázták a királyi diadémmal”. Ez a legenda minden bizonnyal nem hagyta volna szó nélkül, ha ez a korona a pápától érkezett volna. A kérdés – úgy látszik – örök vita téma marad: vajon a Szent Korona felső része valóban István királyé volt? 1978-ban úgy tűnt, hogy a kérdés végképp eldől, ugyanis a Koronát alapos vizsgálatnak vetették alá. Így nyert megállapítást, hogy a korona alsó és felső részének stílusa és gyártási technikája merőben eltér, s ebből az a következtetés szűrhető le, hogy két különböző helyen és korszakban készült a latin és a görög korona. Ám, az 1978-cal induló időszak nem a megfejtések és a lezárások évének bizonyult, hanem a rejtélyek kezdetének. A Szent Korona hivatalos története dióhéjban A Szent Korona kifejezéssel IV. Béla egyik oklevelében találkozhatunk először. Az Árpádház kihalását követően II. Vencel 1304-ben a koronázási ékszereket a Szent Koronával együtt Prágába vitte. Az 1305. augusztus 18-án megkötött német-cseh béke egyik feltétele úgy szólt, hogy utóda, III. Vencel, lemond a magyar trónról és a koronázási jelvényeket visszaszolgáltatja. I. Albert német király nem saját magának követelte a Szent Koronát, hanem anyai unokaöccsének, Károly Róbertnek kívánta megszerezni. Vencel annak rendje és módja szerint 1305. október 9-én Brünnben ünnepélyesen lemondott a magyar trónhoz való jogáról, de a Koronát szövetségesének, Bajor Ottónak adta át. Ottó Magyarországra jövetele nem volt veszélytelen, ezért Ottó a Képes krónika ábrázolása szerint egy nagyobb kulacshoz hasonló csobolyót (lábas kulacsot) készíttetett és abba rejtette a Szent Koronát. Egy éjszaka folyamán a csobolyó a földre esett és Ottó csak másnap este találta meg. A Szent Korona kutatói közül egyesek a kereszt ferdeségét a csobolyó leesésének következményeként magyarázták.
1307 elején Ottó Erdélybe indult. Kán László elfogta a magyar királyt a nála lévő Szent Koronával együtt. Ottó csak néhány hónapos rabság után, váltságdíj ígéretével szabadult és feladva magyarországi uralmi terveit Bajorországba távozott. 1309. június 15-én Budán Tamás esztergomi érsek királlyá koronázta Károly Róbertet, de mivel a Szent Korona még mindig az erdélyi vajda kezében volt, alkalmi koronát használt hozzá. Ezzel megszegte a hagyományt és a magyar szokásjogot, miszerint csak Fehérváron az esztergomi érsek által és a Szent Koronával történt koronázás érvényes. Ezért Kán Lászlót 1310. augusztus 20-án újra megkoronázták. Durazzói (II.) Károly nápolyi király 1385-ben a magyar belviszályokon felbátorodva megszerezte a Koronát és királlyá koronázta magát. Mária anyakirályné elfogta, majd megölette Károlyt, akit a pápa is kiátkozott. Ezt követően a Korona Mária, Zsigmond, majd Albert fejére szállt. Döbbenetes esemény, de tény, hogy 1440. febr. 21-én Kottanner Jánosné, a királyné udvarhölgye Visegrádon ellopta a koronát és egy vánkosba rejtve Komáromba vitte. Ezzel lehetővé tette V. László megkoronázását, s a Korona Frigyes császár kezére jutását, valamint meghiúsította I. Ulászló megkoronázását. A Koronát I. Mátyás király szerezte vissza III. Frigyestől 80 000 aranyforintért. Majd Fehérváron koronázták meg Mátyást 1464. március 29-én a Szent Koronával. Az 1526-os mohácsi csata után a Koronát II. Lajos özvegye, Habsburg Mária, átadta I. Ferdinándnak. A koronázásra 1527. novemberében került sor. Ez volt az utolsó fehérvári koronázás. 1848. december 30-án Kossuth Lajos, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzója Debrecenbe szállítatta a Szent Koronát. Végül az utolsó magyar koronázásra 1916. december 30-án került sor Budapesten, amikor IV. Károly és Zita Bourbon hercegnő fejére tették a Szent Koronát. 1919-ben megszüntették a Szent Korona és a koronázási jelvények őrzésének törvényét, amelyet 1920-ban visszaállítottak. 1944. novemberében védelem alá helyezték. 1945 márciusában az ausztriai Mariazellbe, majd onnan Mattsee-be szállították és elásták. Ugyanebben az évben Augsburgba, majd Frankfurtba került. 1951 és 1978 között az Amerikai Egyesült Államok Fort Knox katonai támaszpontján tárolták. Érdekes, hogy az Európából Amerikába átszállított Szent Korona ládáján állítólag ez a felirat állt: sugárzásveszélyes repülő-tárgy. 1978. januárjában a Szent Korona hazaérkezett. A Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki. 1999. december 21-én az Országgyűlés elfogadta a Szent Koronáról szóló 2000. évi. I. törvényt. 2000. január 1-jén a Parlament kupolacsarnokában állították ki. Mikor készült a Szent Korona? A hivatalos álláspont alapján a szakértők egy része az alsó koronarészt Dukász Mihályhoz köti Weszprémi István debreceni orvosprofesszor 1790-ben leírása alapján. Egy támpontunk van: „bíborban születettnek” kell lennie, mert ez szerepel a feliratában. De kérem, ilyenből több is volt Bizánc történelemében! Sőt, az sem egyértelmű, hogy Géza azonos a mi I. Gézánkkal, mert neve archaikus formában maradt csak fent. Két dátum tűnik valószínűnek, ami behatárolja a Korona keletkezésének, illetve elkészítésének dátumát: kb. 1070, mely Dukász Mihály és I. Géza közös uralkodásának kezdetére utal, illetve a másik az 1000-es év, ami előtt nem készülhetett a Korona. Miért? Mert a kereszténység felvételét I. (Szent) István nevéhez kapcsolják. Itt jön egy másik történészkör, amelyik nem kevesebbet állít, mint hogy a pápa és a Korona kapcsolata igencsak
megkérdőjelezhető. A történészi kutatás szempontjából nagyon kevés adat áll rendelkezésre és az is kétes arra nézve, hogy a korona Rómából érkezett volna. Egy kortárs történetíró, Thietmar von Merseburg beszámolójából kiderül, hogy a „coronam et benedictionem accepit” – formula nem jelenti azt, hogy a pápa koronát küldött volna Vajknak, hanem csupán annyit tesz, hogy egy koronázásra áldását adja. Ráadásul a „korona” szó nem kifejezetten tárgyra céloz, hanem sokkal inkább szimbolikus jelentésű. A másik sarkalatos, egyszersmind felettébb vitatható kérdés, hogy a kereszténység Szent István megkoronázásával vette volna kezdetét magyar földön. Az kétségtelennek tűnik, hogy a magyar Szent Korona képi elrendezésében egy keresztény programmal találkozhatunk. Azonban több kutató is arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nem római és nem görög keresztény program. Sokkal inkább egy mellékág: a manicheista kereszténységé. Amennyiben a manicheista dokumentumokat áttanulmányozzuk, észrevehetjük, hogy az évkör nem más, mint a fény felszabadításának a története. Tehát amint a Szent Korona esetében a szentek sorrendje mutatja, az voltaképpen a fény felszabadításának művelete. Ennek részleteibe itt nem mennék bele. A lényegre tapintva viszont megjegyzendő, hogy az egyház soha nem ismerte el ezt az irányzatot, illetve eszmerendszert. Ezek után felvetődik a kérdés, hogy ha a koronánk a manicheista rendszer alapján tartalmazza a küldetési programját, viszont az egyház ezt nem ismeri el, akkor vajon adhatta-e a pápa, az egyház feje, ezt a koronát a magyar királynak, vagy sem? Ha valaki nem ismeri a Szent Korona működését, akkor miért ajándékozza azt a magyarságnak? Vagy ha még részben ismeri, akkor is megválaszolatlan marad a kérdés. Még egyszer, a manicheista irányzat központi eleme az anyagba zárt fény felszabadítása. Tegyük fel az idevágó kérdést: miért ez a programja és kitől származik ez a program? Nos, először is fontos tudni, hogy a manicheizmust Maniról nevezték el. Ő egy vallásalapítónak nevezhető személy. Azonban a hagyomány szerint ő is valakitől kapta a tudást és a bölcsességet: őt Buddásznak hívták. (A kutatások kimutatták, hogy Buddász azonos Buddhával, a buddhizmus alapítójával.) A tanítványi láncolat felgöngyölítését folytatva, megtudhatjuk, hogy Buddász mestere Szkythiánosz. Ebből viszont az tűnik ki, hogy a szkíta bölcsesség a manicheista tanítások fő forrása. S kik azok az apostolok, akik közvetítik a Koronán keresztül a szkíta bölcsességet: András és Fülöp apostolok, a „szkítatérítők”. Mindezek tükrében térjünk vissza a Korona két oda nem illő zománcképére. Ha figyelembe vesszük a hónaprendet, akkor az egyik személy az Ikrek havából hiányzik. Őt május 21 és 31 között kéne megtalálni. A másikat hiányzó személy a Halak havában, február 21 és 28 között lehet. A Koronán jelenleg Géza és Konstantin látható. Azonban sosem voltak ilyen nevű szentek a nyugati egyházban! De akkor kinek a helyét vehette át ez a kettős? A manicheizmus legnagyobb ünnepét február 26-án tartják. Ez Béma ünnepe. Ez Mani mennybemenetelének ünnepe. Manit azonban a belső-ázsiai térségben a térítések folyamán nem Maniként, hanem Buddhaként emlegették (Buddha Maitreya). A másik hiányzó kép – ez már nem lesz meglepő – Etele (Attila), akinek a helyébe Konstantin került. Ez a hátsó képpárról előadott elképzelés Pap Gábor professzor hipotézise. Tehát, ahogy oly gyakran szokták mondani: „nem bizonyított”, pedig számomra eléggé meggyőzően hangzik. Annyi azonban bizonyosra vehető, hogy a magyar Szent Korona i.sz. 1000 előtti készítésének nincs semmilyen akadálya. A legmegbízhatóbb német szakirodalom az V-VI. század fordulója tájára teszi a korona alsó részének elkészítési dátumát. Ez pedig Attila és utódainak kora.
Beöthy Mihály, a Koronát kutató mérnökcsoport egyik tagja, vetette fel annak lehetőségét, hogy a Korona szerepelhetett az úgynevezett avar kincsben. Tehát az elmélet szerint Nagy Károly idejében rabolták el a Koronát, merthogy annak szerepelnie kellett az avar kincstárban. Ez egyébként azért nem földtől elrugaszkodott teória, mert az Árpád-házi királyok kincstárában is voltak Attila-kincsek. Folytatva a gondolatmenetet a történész oda lyukad ki, hogy a Korona Nagy Károlytól a pápához került. Majd következtek a kalandozások, amelyeket egyes történészek nem vad portyázásoknak, fosztogatásoknak látnak, hanem – mint például Fehér Mátyás Jenő is – olyan helyszínek felkeresésének, ahová Nagy Károly egykoron bizonyítottan (!) elajándékozta az avar kincstár darabjait. Ezért voltak a kalandozások célpontjai például az apátságok. Így kerülhetett Rómába a Szent Korona. S innen a római típusú kereszténység felvételének fejében vissza Szent István fejére. Kalandos történet, de nem elképzelhetetlen. Olyan elmélet is ismeretes, mely arról számol be, hogy Nagy Tudum avar kagán 796-os aacheni látogatása alkalmával vitte ajándékba Nagy Károlynak, akit 800-ban III. Leó pápa ezzel koronázott meg. 1000 húsvétján III. Ottó megtalálta Nagy Károly sírját és benne a koronát, amelyet elvitt II. Szilveszter pápának, aki ezt küldte Szent Istvánnak. Hivatalos és nem hivatalos álláspontok Hivatalosan a magyar Szent Koronának nincs semmiféle rejtélye, s a titokzatosság köde sem lengi körül egy cseppet sem. E szerint Szent István királyunkat nem ezzel a koronával koronázták meg, s éppen ezért az államalapításhoz sem kapcsolódik szent ereklyénk. Ez az elmélet arról szól, hogy a Korona két részből áll: egy latin részből, amelynek a készítőiről és keletkezési dátumáról semmit sem tudunk, illetve egy görög részből, amelyet VII. Dukász Mihály bizánci császár ajándékozott I. Géza magyar királynak. Minthogy Dukász Mihály az 1070-es években uralkodott, ezért I. István király nem viselhette a Koronát. Az Egyesült Államokból 1978. január 6-án történt hazahozatala után egy négytagú mérnökcsoport és később két aranyműves, Ludwig Rezső és Csomor Lajos is vizsgálhatta. Az előbbiekhez képest Csomor Lajos összehasonlító, néprajzi, művészettörténeti, mitológiai, ötvös-technikai elemzése alátámasztotta, hogy a magyar Korona minden jegyében középázsiai eredetre vall. Ha ez igaz, akkor a Korona nem lehet sem bizánci, sem nyugat-, vagy észak-európai készítésű. A zománcképeken használt technika kaukázusi készítők kézjegyeit viseli magán. Az ősi rovósámánjaink által írt feljegyzések (Arvisurák) azt állítják, hogy a Szent Korona három különböző korona igen gondos összeállítása. Az első az aranykeresztes, oldalfüggős, drágakövekkel rakott, tömör arany uruki (Mezopotámia) sámánkorona, amely az ősmagyar szereteten alapuló vallást képviseli. Ezt annak idején Gilgames készíttette a Kr.e. 3500-as években. Ezt a Nimród-Gilgames-Árpád vérvonalbeli fejedelmek koronázásához mindig is használtak. Romulust a görögök elleni győzelme után az uruki hagyományok értelmében ezzel a koronával koronázták királlyá, mivel az etruszkok tudták, hogy Romulus és Rémus széki-hun származásúak, s hogy Nimród családjának Gilgames-ágából származnak. A másik koronarész a Dukász Mihálytól kapott zománcképes korona, amely a bizánci egyházat reprezentálja. A harmadik a pápától kapott liliomos aranykorona, amely a római egyházat jelképezi. Az „összekovácsolás” célja a teljes vallási tolerancia megjelenítése, minthogy Isten csak egy van.
Ennek az elméletnek a hívei szerint van igazságalapja annak az elméletnek is, amelyik tagadja, hogy a Szent Koronánkkal koronázták volna meg Istvánt, hiszen akkor még nem volt meg a jelenlegi formájában. Másfelől, akik ennek a fordítottját állítják, nekik is részben igazuk van, csak éppen még nem egybeötvözve került István fejére a Gilgames korona és liliomos etruszk korona. De a lényeg, vagyis István beavatása, így is, úgy is megtörtént. A Korona „beszélő kövei” Eme teória szerint a Szent Koronába beépítettek 12 úgynevezett beszélő, gondolatrezgésre reagáló követ. Származásukat tekintve ezek a Szíriusz-rendszerből, az Arvisura-Anyahita hozományaként kerültek Ataiszra (Atlantisz) Kr. e. 8508-ban. Majd a sziget elsüllyedését követően a köveket kimentették. Az első kő Kr. e. 4040-ben Agabához került Ordoszba (mai Kína északi része), aki újjászervezte a 24 Hun Törzsszövetséget. A második kő Kuszkó (Cusco) Birodalmába (mai Peru) került. A harmadik, a negyedik és az ötödik kő Gilgames ajándéka volt Aranka, Erzsébet és Mari úz származású leányoknak, akik kérésére a legtöbb fiút szülték neki. A hetedik, a nyolcadik, a kilencedik és tízedik kövek a Karnaki Beavatott Központba jutottak el. A tizenegyedik kő a szavárd-magyarok tulajdona volt, Aracsilla kincseiből. Végül a tizenkettedik kő az avar törzs tulajdonát képezte, majd visszakerült a Gilgames-koronába. Beavatás a Szent Koronával Bizonyos spirituális elméletek szerint a Szent Korona kövei különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. A Korona viselője csakis beavatott személy lehet, aki képes telepatikus úton kapcsolatba lépni bizonyos felsőbb hatalmakkal. Úgy tartják, hogy a Korona, illetve a beépített szent kövei több bolygórendszer magasabb rendű szellemi lényeivel állnak idő- vagy fluidszálas kapcsolatban. Valójában minden ember rendelkezik ilyen fluidszállal, ami mindenkit a magasabb világokhoz kapcsol. A látók számára ez egy ezüstszínű, vékony szálnak látszik, melyet testen kívüli élmények során szintén látni lehet. Eme ezüst szálnak a segítségével kommunikálni is lehet a szellemi lényekkel távolságtól és időtől függetlenül. Ennek tudható be az is, hogy ha a megfelelő személy fejére helyezi valaki a Koronát, akkor egyfajta kommunikációs csatorna nyílik meg a számára, melyen keresztül kapcsolatba léphet olyan entitásokkal, akik erre rá vannak hangolódva. Ez is a beavatás egyik formája. Természetesen múlhatatlanul szükséges feltétele ennek a mágikus kapcsolatnak, hogy a kiválasztott személy beavatott legyen. Ez egy magas rezgésszámot feltételez a beavatott részéről. Eme óvás, avagy intelem ellenére olyan is előfordult már, hogy egyesek felkészületlenül illesztették fejükre a Szent Koronát. Történelmi adatok igazolják, hogy az ilyen emberek többsége megőrült vagy meghalt a Korona erejétől. Állítólag a Habsburgdinasztiabeli királyainkkal is előfordult ilyen eset. Például II. Rudolf vagy V. Ferdinánd járt pórul ily módon. Ők meggárgyultak, s ezért lemondatták őket. Pap Gábor rámutatott arra, hogy a Korona tetején lévő kereszt egyfajta antennaként funkcionál, míg az alján lévő csüngők a földelést látják el. A Korona titokzatos erejével magyarázható az is, hogy a beavatónak és a beavatottnak – az esztergomi érseknek és a királynak – mindig speciális öltözékben kellett lenniük. Már az előkészítő ceremóniák is azt a célt szolgálták, hogy a különleges és szokatlan rezgéseket a résztvevők elbírják viselni. A királyt például felszentelt vízzel fürdették le és szentelt olajokkal kenték be. A királyi öltözék részét képezte a palást, egy pár kesztyű, valamint egy pár saru. Ezek mind aranyszövésűek voltak, azaz kitűnő vezetői a spirituális energiáknak, s egyúttal a védőöltözék szerepét is betöltötték.
A magyar király a koronázási beavatása során rendkívüli minőségű és mennyiségű energiát kapott a Teremtőtől. Ezért a magyar királyok mindig istenfiúi minőségben szerepeltek a hiteles krónikákban. Ezért került a pantokrátor-kép a szent Korona tetejére, mely azt hivatott üzenni, hogy az uralkodó felett már csak Isten áll. A királlyá koronázás tehát csak megfelelően előkészített (beavatott) személyek esetében, csak a kijelölt helyen (Fehérváron) és kifejezetten a megadott ünnepnapon volt megtartható. Ennek az elméletnek az alapján nem is annyira a Szent Korona, mint inkább a beszélő kövek voltak a Korona szentségének és működőképességének a zálogai. Amikor már a másik, etruszk liliomos korona is elkészült, akkor pedig úgy végezték el a szertartást, hogy a liliomos korona alatt a király fejére helyezték a Gilgames koronát is, mivel a beszélő kövekre mindenképpen szükség volt a szellemi csatorna megnyitásához. Egyébiránt mindezek tükrében érdemes pár percig eltűnődni a Kristálykoponyák, a Szent Korona kövei és a szuperszámítógépek adattároló és információtovábbító technikai eljárásain. Az őslakos amerikai indiánok hagyományai szerint Földünk egy 12 bolygóból álló kozmikus család egyik tagja. Minden egyes ide tartozó planétának a lakói egy rendszer részei. Természetesen ahányféle bolygó, annyiféle fejlettségű lénycsoport. A fáma szerint Földünk a legfejletlenebb, míg a Szíriusz-rendszer negyedik bolygója a legfejlettebb. Minden bolygónak a bölcsei az általuk felhalmozott, összegyűjtött tudást egy-egy Kristálykoponyába, vagyis „holografikus számítógépbe” táplálták. Ezen felül létrehoztak egy 13. Kristálykoponyát is, amely az összes többi kollektív tudást tartalmazza, majd a Földre küldték azokat. Nem kizárt, hogy Lemúria, Mú, Mieyhun (=Ataisz) és Atlantisz is ennek nyomán, ezen koponyák segítségével vált naggyá. A koponyák tudásának megfelelően misztériumiskolákat alapítottak a nagy tanítók. A kristályokat később az olmékok, majd a maják, ezt követően pedig az aztékok őrizték szent piramisaikban. Mivel félő volt, hogy nagy gyarmatosítások korában rossz kezekbe kerülnek, az akkori beavatottak szánt szándékkal Föld különböző pontjaira vitték és elrejtették a koponyákat. Amíg az emberiség el nem ér egy bizonyos spirituális fejlettségi szintet, addig gondosan és titokban felügyelik a koponyákat. Kérdés: mi az összefüggés a Kristálykoponyák és a Szent Korona kristályai között? Válasz: Minden kristály a Földön kívülről származik. A koponyakristályok 12 különböző bolygóról származnak és a Korona 12 kövét az Arvisura-Anyahita, azaz a magyarok Nagyboldogasszonya a Szíriusz-rendszerből hozta ide. Az indián monda 12 planétából álló kozmikus csoportról beszél. Állítólag a Koronához tartozott egykoron egy nagyobb tizenharmadik kő is, ami a mostani kereszt helyén állt. A vizsgálatok már kimutatták, hogy a jelenlegi kereszt nem eredeti ráhelyezéssel, hanem csak később került fel, mivel a foglalat jóval tágabb. Egyes látók úgy vélik, hogy ezt a szent követ levették onnan és visszajuttatták a Szíriusz-rendszerbe. Ám hamarosan elérkezik az idő, amikor a 13. szent kő is visszakerül a magyar Szent Koronára, s akkor talán egy új korszak veheti kezdetét. Boldog napot! Száraz György
A PÁLOSOK ÉS A PÁLOS REND 2. rész
A Pálosok neve kezdetben keresztúri remete barátok vagy ágostonos barátok volt. 1309ben lett Szent Pál Első Remete Rendje, majd a XVII. századtól Első Remete Szent Pál Szerzetesei, 1883-tól datálódik a jelenlegi nevük: Szent Pál Első Remete Szerzeteseinek Rendje. Németül 1750-től Pauliner-eknek hívták őket. A XIX. századtól nevezik őket pálosoknak. A pálosok címere Ovális pajzs kék mezejében zöld talajon álló pálmafa, melyhez két oldalról egy-egy sörényes hímoroszlán támaszkodik ágaskodva. A fa tetején kitárt szárnyú, fekete holló, csőrében egy darab cipóval. A címer elemei Remete Szent Pál életrajzára utalnak, amit Szent Jeromos jegyzett. A címer elemeinek elrendezése az évszázadok folyamán változott. A pálmafa szolgáltatta ruházatot Remete Szent Pálnak. A holló vitte a fél cipót naponta a szentnek. Az oroszlánok ásták ki a sírját. S mint tudható, az oroszlánok királyi állatok. Egy középkori himnusz így állított emléket Szent Pálnak: „Bámulj világ, mert halandó ilyet nem láttál soha, amilyen Pál temetése volt s különös gyásztora: sírját oroszlánok ásták, amiben majd lent pihen, szentjein keresztül Isten századoknak így izen.” A pálosok jelmondata: „Duplicavit annonam” (megkettőzte a járandóságot) utalás arra, hogy a Remete Szent Pált cipóval tápláló holló kétszeres mennyiségű élelmet hozott, mert Remete Szent Antal is ott volt. Esztergomi Boldog Özséb kanonok Boldog Özséb nevéhez fűződik az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrend, a Pálos Rend megalapítása. Ez a szervezet mind vallási, mind kulturális, mind spirituális téren jelentős szerepet töltött be Közép-Európa, sőt Európa történelmében. Özsébet életében nem kevés szenvedés gyötörte meg. Az 1241-42-es tatárjárás idején a példaadást, az engesztelést, a szeretetet és Krisztus keresztjének tiszteletét jelölte meg Özséb kivezető útnak. Özséb Esztergomban (Magyarország akkori fővárosában) született 1200 körül. Családját több történetíró is kapcsolatba hozza a királyi vérrel. P. Gyöngyösi Gergely pálos történetíró röviden annyit mond, hogy híres magyar család sarja. Özséb már igen korán elsajátította a betűvetést és a könyvekhez mindennél jobban vonzódott. "Pajtásainak haszontalan szórakozásait elkerülte. És mégis, ez a szelíd, komoly, elvonultságra hajló, könyveket bújó kisfiú senkinek sem volt terhére, sőt, akik közelében éltek, nem győztek betelni szeretetreméltó látásával és édes szavaival." Észrevehető vonása volt, hogy kedvelte a magányt, amikor elvonulhatott a világ zaja elől. Ha lehet ilyet mondani, „remeteségre” született. Naphosszat imádkozott, meditált, rengeteget böjtölt. Ehhez képest jó megjelenésű és derűt sugárzó fiatalember hírében állt. Fantasztikus hévvel és átszellemültséggel tartotta a szentmiséket miután pappá szentelték. Özsébet csakhamar előléptette az esztergomi főkáptalan, így kanonok lett. Özséb rászolgált az
elismerésre. Szinte teljes elragadtatásban tartotta a szentmiséket. Egyetlen percet sem hagyott kihasználatlanul. Könyörületessége nem ismert határokat, minden jövedelmét a szegények szolgálatára fordította. A tanulatlanokat okította. A remeték szürke köntösben a pilisi erdőben éltek magányosságban. Egész életüket az imának és a vezeklésnek szentelték. Özséb szívesen beszélgetett a remetékkel. Csodálattal adózott az életformájuk iránt. Minden bizonnyal lelki atyjuk is volt, tehát a lelki vezetőjük és gyóntatójuk is egy személyben. Elvágyódott a hivatalos egyházi élettől a rengeteg csendjébe. Azonban a tatárdúlás közbeszólt és keresztülhúzta terveit. Az emberek fejvesztve menekültek Isten házaiba, a templomokba, s ott volt leginkább Özsébre szükség. Ápolta az elesetteket, imádkozott az elhunytakért és vigasztalta a túlélőket. A tatárjárást követően Özséb atya kivette a részét az ország lelki újjáépítéséből is. 1246-ban lemondott kanonoki méltóságáról és anyagi javait szétosztotta a rászorulók között. Ezt követően a Pilisszántó közelében lévő sziklás erdőbe vonult vissza, ahol sanyarú sorsú nemzete számára kért oltalmazást Istentől. Böjtölt, imádkozott és könyörgött az Úrhoz. Hármas barlangja alatt a forrás mellé letűzte a szent keresztet. Csakhamar híre ment szent életének, s egyre többen kezdték felkeresni, tanácsért folyamodtak hozzá, s követői is lettek. Boldog Özséb nagysága talán éppen abban ált, hogy soha egyetlen pillanatra sem szakadt el a földi valóságtól. Azonban egyik éjjel csodálatos égi látomást kapott, amely örökre bevésődött a lelkébe. Imádság közben az erdő mélyén sok kis lángra lett figyelmes. Az apró lángocskák felé közelítettek, majd Özséb keresztje előtt tüzes fénynyalábban egyesültek. Ezt az atya azonnal égi jelnek tekintette, nevezetesen, hogy a szétszórtan élő remetéket össze kell gyűjtenie, hogy egyesítve erejüket, hitüket és tudásukat Napként ragyoghassanak. 1250-ben Pilisszántó közelében, a kesztölci völgy fölötti magaslaton kisebb templomot építettek a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére. A csúcsíves templomhoz észak felől egy négyszögletes monostor csatlakozott, melyet magas fallal vettek körül. Ezután Özséb bejárta az országot és felkereste a remeteségeket. Először a Pécs melletti Szent Jakab-hegyi remetékhez vezetett az útja, majd a két monostor egyesült. Özsébet választották meg első tartományfőnökükké. Közösségük égi pártfogójává Remete Szent Pált tették meg. Így lett nevük "Első Remete Szent Pál testvérei". Mivel az első monostoruk a Szent Kereszt tiszteletére épült, sokáig a "Szent Kereszt testvéreinek" is hívták őket. Később egyre több kolostor csatlakozott hozzájuk. Boldog Özséb 1262-ben néhány társával együtt Rómába ment, hogy engedélyt kérjen a rendlapításhoz. Itt jól jött neki a magyar édesanyától származó Aquinói Szent Tamás támogatása IV. Orbán pápa színe előtt. A pápa jóváhagyta az új Rendet, s Pál veszprémi püspökre bízta az ideiglenes szabályok felállítását. Azonban az anyagi feltételek hiányában csak valamivel később került sor a Rend hivatalos jóváhagyására, jelesül 1308-ban. Esztergomi Boldog Özséb atya 1270. január 20-án tért vissza az égbe. A Pálos Rend terjedése Az 1340-es években a martonyi nemesek megépítették Martonyiban a Háromhegyi Pálos Kolostort és I. (Nagy) Lajos is több monostort alapított. 1377-ben kivették a megyéspüspökök joghatósága alól a rend tagjait és monostorait, majd pedig közvetlenül a Szentszék alá rendelték. 1381-ben a király Velencéből a szentlőrinci monostorba szállítatta Remete Szent Pál ereklyéit. Ekkor a király társ-védőszentként Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta Magyarországot.
László oppelni herceg a XIV. században alapította az első lengyel pálos monostort Częstochowa mellett a Jasna Górán, magyarul a Fényes-hegyen, amely a częstochowai Fekete Madonna képe révén a lengyelek nemzeti szentélye lett. 1384-ben Gerényben (Kárpátalja) épült a pálosok újabb kolostora. A XIV- XV. században Horvátországban, Isztriában, Ausztriában, Bécsújhelyen, majd Rómában jelentek meg a Pálosok. 1470 körül már 58 monostor állt Magyarországon, s ez a szám 1526-ra még 12-vel bővült. Ezeken kívül 1470-ig létezett még – igaz, csak rövid ideig – 17 pálos remeteség. I. (Hunyadi) Mátyás király kérte a pápát, hogy Szent Márk-templom bíborosát nevezze ki a Pálos Rend protektorává. Ő a premontreiek zsámbéki és csúti monostorát, valamint Fehéregyházat a pálosoknak adta. Később a vázsonyi (Nagyvázsony) monostor és II. Ulászló alapításával a visegrádi és szentjobbi bencés monostorokat is megkapták a Pálosok. A Pálosok élete Az évi generális káptalant a monostorok perjelei és a több monostor küldötte pünkösdkor tartották. Ekkor a perjelek lemondtak a tisztségükről, de rendszerint újra megválasztották őket. A vezetőválasztást a pápa rendelte el. A vikárius generális volt a generális perjel helyettese. 20 monostor Szentlőrinc, Nosztra, Diósgyőr, Gombaszeg, Lád, Újhely, Ungvár, Bereg, Kápolna, Szentmihályköve, Szentlászló, Told, Szentpéter, Garic, Remete, Csáktornya, Gvozd, Örményes, Jenő és Csatka perjelei egyszersmind vikáriusok is volt. 1471-ben a generális perjel azzal a kéréssel fordult a pápához, hogy tíz hazai monostor részére búcsútartás engedélyezését kérje. A középkori Magyarországon a ferencesek mellett a pálosok voltak a legkedveltebb szerzetesek. Malmot üzemeltettek, szőlőt termesztettek, halastavakat létesítettek, hogy önellátók maradjanak. A Rend az 1550-es évekig megőrizte remete jellegét. Eleinte saját breviáriumot (imákat és zsolozsmákat tartalmazó latin nyelvű könyvet) használtak, később áttértek az egységes római mise- és zsolozsmáskönyvre. Napközben sokszor imádkoztak, sokat olvastak, elmélkedtek és dolgoztak. Az 1456-ban megjelent első magyar nyelvű, teljes Biblia a pálos Báthory László munkája volt. Nevét a Báthory-barlang viseli a Hárs-hegyen. 1526-ban a mohácsi csata után a törökök 11 pálos monostort kifosztottak és fölégettek. A Pálosok példaképe Szent László, a lovagkirály volt, imígyen Visegrádnál szembeszálltak a törökökkel, hogy a Szent Koronát megőrizzék. Az ellenség mindent feldúlt, amit csak ért, elpusztították a Rend központját és felégették a könyvtárukat, eltulajdonították a kódexeket is. Remete Szent Pál ereklyéit végül nem sikerült megmenteni, a tűz martalékává váltak. A pálos kincstárat Felsőelefántra, majd a horvát Lepoglavara vitték. A Pálosok fejedelme, Fráter György szervezte meg Erdélyt. A Pálos Rendnek fénykorában Európában, sőt még Egyiptomban és Palesztinában mindent egybevetve csaknem kétszáz kolostora volt. Ellenben Magyarországon a kettős király-választás, a török terjeszkedés és a reformáció következtében pár évtized alatt szinte elnéptelenedtek a pálos kolostorok. A XVII. században újabb monostorokat alapítottak országszerte. Részt vettnek a papneveldék képzésében, majd gimnáziumokban és egyetemeken is tanítottak. Ami az irodalmat illeti, Ányos Pál István, Virág Benedek, Verseghy Ferenc is pálos volt. Esterházy Imre, a későbbi püspök, hercegprímás, aki Mária Teréziát koronázta meg, úgyszintén pálos volt.
XIV. Kelemen pápa 1770-ben Esterházy László Pál generális perjel kérésére a pálosokat a monasztikus rendek közé sorolta, ezzel több kiváltsághoz jutottak. A lengyel monostorok már a középkorban külön rendtartománynak számítottak. 1700-ban a magyar rendtartománytól különvált a horvát–osztrák provincia, majd 1710-ben azok is kettéváltak. A Pálos Rend vagyona a XVIII. században több mint 4,5 millió rénus (rajnai) forint volt. Rátermettség és szociális érzékenység terén brillíroztak a Pálosok, ennek köszönhették vagyonosodásukat. A szegényeknek és a rászorultaknak például kamatmentes kölcsönt adtak. Saját iskoláik voltak, amelyben nem csak Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás tanait oktatták, hanem a rendre mindenkor jellemző erősen magyar szellemiséget is kidomborították. Ez volt a pálosok lelkülete, avagy a „pálos szellem”. Nem csoda, hogy II. József nem látta „hasznosnak” ténykedésüket, ezért 1786-ban kihirdette a Pálos Rend eltörlését és birtokainak lefoglalását. Összesen 381 rendházról és több mint tízezer könyvről beszélünk. Esterházy Pál László, pálos szerzetesből lett pécsi püspök, titokban felújította a püspökszentlászlói templomot, s ott egy püspöki nyaralónak álcázott kolostort alakított ki. Így a remeteség továbbélt. 1864-ben Scitovszky János bíboros szerette volna hazatelepíteni a rendet, de ez a kísérlete végül is meghiúsult. Sokszori sikertelen kísérletet követően a lengyel pálosok segítségével 1934-ben Budán sikerült birtokba venniük a Gellért-hegyi Sziklatemplomot, majd Pécsett és Petőfiszálláson (Pálosszentkút) alapítottak ismét pálos házakat Magyarországon. 1950-ben elrendelték valamennyi szerzetesrend feloszlatását. 1951. húsvéthétfőjén az ÁVH betört a Sziklatemplomba és mindenkit letartóztatott és mindent elkobzott vagy összetört. A barlang bejáratát két méter vastag betonfallal zárták le. Több atyát megöltek. A rendszerváltás után újjáalakult a Pálos Rend magyar tartománya és ismét működni kezdett a Sziklatemplom. A központ immáron Pécs lett. 2008-ban a magyar Pálos Rendnek 22 tagja volt. Jelenleg a nagyvilágban – Lengyelországban, Németországban, USA-ban, Olaszországban, Ausztráliában, Szlovákiában, Horvátországban, Ukrajnában, Dél-Afrikában, Belgiumban, Fehér-Oroszországban, Csehországban és Kamerunban – összesen 54 rendházban nagyjából 400 pálos szerzetes él. Boldog napot! Száraz György
MAGYAR AMULETTEK Az amulett szó az arab hamalet, (függő, csüngő) szóból ered. Egy olyan mágikus erővel feltöltött eszközt jelent, amely megvédi viselőjét az ártó erőktől, a bajtól és mindattól, amihez babonás hittel kötődik. Általában az amulett az analógiás mágia alapján működik, tehát olyan fém-, kődarab, gyöngy, szövet, bőr stb., ami az adott védő energia befogadására és megtartására alkalmas. Az ametiszt, ami egy lilás színű kristály, elnevezés például a görög részegségtől óvó kifejezésből ered, s éppen ezért viselték magukon az ókori görögök. Az amulettet szokták hordani nyakban, fülben, karon, ujjon vagy akár zsebben is. Szinte minden kultúrában fellelhető: előszeretettel használták az egyiptomiak, a sumérok, az indiaiak, a kínaiak, később a görögök, a rómaiak és természetesen az indián kultúrák
úgyszintén. Ma is nagy divatja van, bár ezek inkább csak formájukban hasonlítanak az ősi amulettekre. A valódi amulettek ténylegesen felszentelt mágikus eszközök, amelyeket nagy gondossággal és körültekintéssel szoktak használni és legtöbbször egyénre szabottak, tehát nem szokás átruházni másokra, sőt még a megérintésük sem szokványos. Életfa vagy világfa amulett Az élet- illetve világfa motívuma a magyarság tradícióiban is fellelhető. A világfa a világ tengelyét szimbolizálja, amely összeköti a fentet a lenttel, az alsó, a középső és a felső világokat. Az alsó világban leledznek a démoni erők – ezek alkotják a fa gyökérzetét, a középső világban a mi világunk erői találhatók – ez a fa törzse, míg a lombkorona a felső világokat, tehát a mennyei szinteket alkotja. A világfa összességében egy kozmológiai programot tükröz. A magyar táltosok képesek közlekedni ezen az életfán. A táltos tudatosan és révült állapotban egyaránt képes utazni a világ különböző szféráiban, vagyis dimenzióiban. A beavatás útja fogalmazódik meg a világfa megmászásának mitológiai kincsében, illetve ugyanezzel a motívummal találkozunk a népmesékben is. Aki amulettként életfát, illetve világfát visel, az a problémák és az akadályok leküzdésének erejét és a felemelkedés programját, a kitartást és a szívósságot kívánja felerősíteni magában. Tatárlakai amulett A tatárlakai lelet három, piktografikus jelekkel díszített táblácska, amely 1961-ben került elő Erdélyben, pontosan Alsótatárlaka falucskában. A leletre a Nicola Vlassa által vezetett román régészcsoport bukkant. A táblácskák valószínűsíthető kora a középső neolitikum (újkőkor) idejére tehető. Minden bizonnyal i. e. V. évezredben Erdélyben virágzó Vinča–Tordos-kultúra idején készítették. Ha a feltételezés megállja a helyét, akkor a világ egyik legrégebbi írásos emlékével van dolgunk. A táblácskákon geometrikus jeleket találunk, amelyre nyugodtan mondhatjuk, hogy írás. Ezek a jelek meglepően rokonságot mutatnak a korai elámi és sumer ékírásos táblákkal, továbbá a székely írás jeleivel. Sőt, egyes kutatók még a kínai írással is kapcsolatba hozzák. A tatárlakai jeleket összefüggésbe hozzák sok más kultúra jelrendszerével, minthogy a csillagképek jeleivel szinte minden kontinensen találkozhatunk. Más tudósok úgy vélekednek, hogy nem írás, hanem pusztán csillagtérkép, vagy világmodell látható a leleten, de kérdem én, ilyet az őskorban hogyan készíthettek a primitív emberek? Másik felvetésem a „csak”-ra vonatkozik: az írás bonyolult képződmény, de a csillagtérkép készítése sem sokkal egyszerűbb, sőt? Egyébiránt nem az egyetlen írásjelekkel ellátott őskori lelet a tatárlakai, ugyanis találtak már székely rovásjelek előképével karcolt agyagtárgyakat is. Például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobrot. Jómagam hajlok afelé, hogy ne szimpla fazekas jeleket lássunk a tatárlakai táblácskák rovásában, hanem csillagtérképet. Ebből a szempontból viszont akkor nem egy szokványos tárgyról, hanem egy ősi amulettről van szó. Turul amulett Attilától Géza fejedelemig a turul volt a magyarság hadi jelvénye. Ma nem egyértelmű, de úgy tűnik, hogy a turul a sólyommal, a kerecsensólyommal vagy a szirti sassal, illetve a
szakállas keselyűvel is azonosítható. A turul egyébként török eredetű szó (a turgul vadászsólymot jelent). Összességében a sólyomhoz áll a legközelebb. A turul bekerült a magyarság mondavilágába, meséibe és mitológiájába. Egy honfoglalás korabeli legenda szerint a magyar fejedelem azt álmodta Levédiában, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat. Az emberek tehetetlenek voltak, mígnem egy gyors és bátor turul megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezután indultak a magyarok Attila földjére. Igen ám, de az utat nem ismerték. Ekkor újra megjelent a turulmadár, s lekiáltott a fejedelemnek, hogy kövessék őt. Eddig az álom. Nem sokkal később dögvész pusztított, az állatok elhullottak és a keselyűk elkezdték szétmarcangolni a tetemeket. Ekkor jelent meg egy turul, ami megtámadta az egyik keselyűt. Ekkor eszmélt rá a fejedelem az álom jelentésére. Ezután a magyarok felkerekedtek és a turult követve eljutottak Pannóniába, Attila földjére, a kerecsensólyom fészkelő vidékére. Innen a turul amulett születése, ami az égi iránymutatás jelképévé vált. A jelenleg forgalomban lévő ötven forintos érmén például a kerecsensólyom domborműve található. Boldog napot! Száraz György
BABONASÁG Ezúttal az emberi hiedelemvilág igazi és valósnak vélt, ismert és okkult birodalmába pillantunk, ahol szembetalálkozhatunk a belső démonainkkal csakúgy, mint a mágikus képességeinkkel. De hogy mikor melyik „hang” szól hozzánk, annak eldöntéséhez nem árt egy kis útmutató. Babonaság és kereszténység A babona minden bizonnyal a babvetés szóra vezethető vissza. Keresztény megközelítési mód szerint a babona a világ mágikus szemléletéből fakadó hitet jelent, ami nem a logikán vagy a tudáson alapul. Bár itt megjegyzendő, az általános értelemben vett emberi hit – legyen az bárminemű – nem alapul tudáson. Ezért a babonaságot mint megnevezést gyakorta rosszalló értelemben használják mások feltételezetten irracionális hiedelmeire. De ha egészen őszinték akarunk lenni, akkor a babonaság roppant szubjektív, de nem lebecsülendő jelenség. Bár sokszor a szerencsével, a jóslással és a spirituális lényekkel kapcsolatos nézetekre utal, egyáltalán nem elhanyagolható tudati tényező, hiszen onnantól kezdve, hogy a saját személyes valóságunkat mi magunk teremtjük, illetve aktívan részt veszünk a hiedelmeink megalkotásában, olykor elsöprő erejű lehet. Persze egyházi hittudósok szempontjából a babona közelebb áll a sarlatánsághoz és a kuruzsláshoz, mint az igazsághoz és Istenhez. Én ezt a nézetet nem feltétlenül osztom, mivel ez sokhelyütt ideológiai, pontosabban keresztényellenes szempontiságra alkalmazott fogalom. Holott sokszor éppen a babona minősítője vallja be, hogy nem ismeri, hogy pontosan mi megy végbe a babonák hatására, illetve hogy egy-egy babonának van-e alkalmasint valóságalapja. Az Ószövetségben az egyes etnikumok vallási szokásai állandó kísértést jelentettek a zsidó nép számára. Így az eltévelyedés lehetőségét, illetve a másfajta hitrendszerek felé történő elcsábulás veszélyét látták a többi nép hitében. Ennek ellenére a zsidók körében szépen terjedt a jövőbelátás, a jóslás, a szellemidézés, az asztrológia és az amulettek használata. Ezeket keményen meg is torolták. Például a jóslást egy időben halállal büntették.
Ez a felfogás valamiféle formában átment a kereszténységbe is. Mondván, a babona a hitetlen embereknek való, egyfajta mankó, valláspótlék és hamis, ördögi eszköz, semmi több. Ezért az egyház óva int minden babonaságtól, mely megmételyezi a derék hívők tisztaságát. Magyarországon a nagyszombati katolikus tartományi zsinat 1611-ben és 1629-ben a következőképp fogalmazott: „A ráolvasást, mágiát, jövendölést, sorsvetést, tenyérjóslást, kuruzslást a prédikációban gyakran ostorozzák, és ha valakiről kiderül a babonaság, értesítsék róla a püspököt.” „Az egyszerű nép könnyen babonás, sok helyen javasasszonyok babonával gyógyítanak és ráolvasásokat művelnek. A plébános kérdezze gyónásban és azon kívül is, gyógyítanak-e babonás módon embereket vagy állatokat, és térítse el ettől az embereket.” Babonaság a pszichológia szemével A babona és az okkult jelenségek alapvetően animisztikus szemléleten alapulnak. Az anima itt lelket, illetve pszichét takar. A babonás szokások gyökerei nem is annyira a tudatban, mint inkább a tudattalanban keresendők. Freud szerint az animisztikus mágia (lélekkel, lelkiséggel kapcsolatos varázslás) a primitív törzseknél lehet vallási ihletettségű, neurotikus (kényszerekre visszavezethető) és pszichotikus (akár tudathasadásos) eredetű. A művészi lelkületben is kulcsfontosságúak, hiszen itt a fantázia szabadon szárnyalhat és büntetlenül kiélheti magát a művész. A babonaság egyik modern válfajának tekintik a sci-fit, míg antik megjelenési formájának a mitológiát. A mágus például mágikus elemekkel dolgozik, hat és hatásba tesz, jót és rosszat is tehet durván leegyszerűsítve. Ennél fogva a babona lényege a hatás, a ráhatás és az erő, a mágikus energia. Hogy az most illúzió, trükk, ködkép vagy más látszat, az másodlagos, mivel a lényeg az, hogy működőképes-e a gyakorlatban vagy sem. A babona pusztán csalás lenne? De akkor ki csap be kit? A jós minden esetben megtéveszt? S mi van akkor, ha bejön a jóslata? Netán minden boszorkány pszichológiai eset volt és súlyos személyiségzavarban szenvedett volna? A babona és a babonás jóslások hatnak az emberi tudattalanban eltárolt mágikus elemekre. Felerősíthetnek a szorongásokat, a pánikot és megannyi komplexust, ezáltal rámutathatnak az ember gyenge és érzékeny, vagy fejlődésre szoruló pontjaira. A babona ilyen értelemben legyengíti az ént. Így az embert lényegében nem a babona, hanem önmaga sodorja veszélybe, mármint a tudat téveszti meg önnön magát, hiszem az addig lappangó, eltemetett félelmét kompenzálni igyekszik. Ezért keres fogódzót, biztonságot és gyógyírt lelki sebeire, ami nem más, mint tudattalan gyengeség vagy valamilyen megoldatlan hiányosság. A babona fenyegető és óvó is lehet. A rosszat elriaszthatja és a jót bevonzhatja, illetve megtarthatja. Péntek 13. és a Hullócsillag Szerény véleményem szerint a legjobb védekezés a babonák ellen a megismerés és a felesleges misztifikációk megszűntetése, illetve a téveszmék felszámolása. Tudomásom szerint a péntek 13-át egy mágus ültette bele a köztudatba. Egyszer ugyanis egy varázsló megelégelte, hogy az emberek meggondolatlanul járatják a szájukat és cselekedeteiket semmi nem zabolázza meg. Sokszor még a vallási tilalmak és tabuk alól is igyekeztek kibújni, egyszóval csaltak, ahol tudtak. Ez a mágus eltöprengett a dolgon és a következő felismerésre jutott: elültet egy semleges szokást az emberek tudatában, amelynek hatására az emberek majd törekedni fognak a jóra és az átlagostól jobban figyelnek arra, hogy a rossztól távol tartsák magukat. Így találta ki a péntek 13. babonáját. Gyakorlatilag az történt, hogy elhitette az emberekkel, hogy a 13-as szám szerencsétlenséget hoz, kiváltképp, ha péntekre esik. Így
érdemes minden 13-ára eső pénteken őrizkedni a rossztól, a negatív gondolatoktól és beszédtől, pláne a helytelen cselekedetektől. A valóságban azonban a péntek 13-a nem érdemel különösebb figyelmet a többi naphoz képest. De az alapgondolatiság a lényeg, vagyis minden nap figyeljünk erkölcsi tisztaságunkra, mintha éppen ma volna péntek 13-a. Míg a péntek 13-i hiedelemnek úgymond nincs valóságalapja, addig nem így áll a helyzet a hullócsillagokhoz kötődő kívánságokkal. Egyszer történt ugyanis, hogy egy hatalmas teremtő lény, egy szeráf, hogy pontos legyek, alkotott egy szabályfélét. A szabály nem másról szólt, mint az emberek megsegítéséről és arról, hogy az emberek olykor-olykor megérezhessék, hogy létezik Isteni Gondviselés. Ezért úgy döntött, hogy beépít a mi kultúránkba egy szokást: ha az emberek hulló csillagot látnak, akkor kívánhatnak valamit, s talán éppen ők lesznek a szerencsések, akiknek kívánságuk valóra válik. Később ez azzal a feltétellel egészült ki, hogy kívánni csak addig érvényes, amíg a hullócsillagot látja az ember. (De ez a toldalék valójában nincs benne az eredeti szokásban.) Nos, a valóságban a hullócsillagos babona arra jó, hogy az emberekből a legmélyebb, vagy legalábbis a hőn áhított vágyaikat, érzelmeiket és álmaikat néhány másodpercre felszabadítsa. Amikor ez megtörténik, olyan extatikus és boldog lelki energiák szabadulhatnak fel az emberben, amelyek túlcsorduló, pozitív érzelmeket öltenek. Az ily módon keletkező pozitív energiák összeadódnak, mivel egyidejűleg több ezer vagy tízezer ember is láthatja a hullócsillagot. A sok kis energiacsomagot összegyűjtik a magasabb világokban és elraktározzák. Hogy mi lesz pontosan a sorsa az energiának, azt nem lehet tudni. Valószínűleg majd felhasználják az emberiség nehezebb napjaiban. Ami viszont igaz: egy kis mennyiségét ténylegesen arra fordítják, hogy néhány ember kívánságát valóra váltják. Ez igazán nem nagy kunszt egy akkora energiatöbbletnél, mint amekkora mondjuk az augusztusi hullócsillagzáporokkor létrejön. Így mindenki jól jár. Ezek után nézzünk néhány közkeletű babonát! Ki tudja, ezen esetekben mennyi igazság rejlik? A fekete macska szerencsétlenséget okoz, ha balról jobbra megy át előtted az úton. Ha kéményseprőt látsz, fogd meg a gombodat, mert az szerencsét hoz. Ha gyerekkorodban átlépnek feletted, kicsi maradsz. Ha körbesöpörnek, akkor nem fogsz férjhez menni. Ha az asztal sarkánál ülsz, akkor nem fogsz férjhez menni. Indulás előtt ne fordulj vissza, mert az szerencsétlenséget jelent. Ha a tyúk kukorékol, akkor meghal a gazdája. Régen azért nem volt szabad eladó lányoknak merőkanálból kóstolgatni az ételt, mert azt mondták, hogy akkor meg fogja verni az anyósa. A lányok azt tartották, hogy ha saját izzadtságuk pogácsába sütik és azt a legénnyel megetetik, a legény halálosan beléjük szeret. Ha valakinek viszket a púpja, akkor egy pap fog meghalni. Aki egy ruhadarabot fordítva vesz fel, azt szerencséség fogja érni. Ha fonákul öltözködik valaki, annak a napja szerencsés lesz. Az újszülött kisgyermeket első látogatásakor meg kell köpdösni, hogy egészséges legyen. Lakodalom napján az esős idő arra utal, hogy a fiatalasszony pletykás lesz. Ha az új asszony alatt a szék megcsikorog, akkor lesz gyermeke. Álmatlan gyermekkel pálinkás kenyeret kell etetni. Ha az ember halottal álmodik, akkor eső lesz. Ha a tyúk az udvar közepén kapirgál eső lesz. Ha cikázik a macska, eső lesz.
Ha valakinek nagyon szép gyereke született, a ruhát fordítva adták fel rá, nehogy valaki szemmel verje. A baba bölcsőjébe fokhagymát tettek, hogy elűzze a rossz szellemeket. A gyermeket mielőtt kiengedték volna az utcára, az anyja a ruhája belső felével mindig megtörölte a gyerek arcát, nehogy valaki megigézze. Éjszaka kenyérrel álmodni vendéget jelent. Karácsonykor nem szabad a szemetet kivinni. Ha a verebek vagy a tyúkok a porban fürdenek, eső lesz. A küszöbre azért szegeztek patkót, hogy a szerencse ne hagyja el a házat. Az istálló ajtajára fehér keresztet festettek, hogy az ördög ne apassza el a tehén tejét. A mezőről korsóban nem szabadott vizet hazavinni, mert elverte a jég a határt. A só kiborítása mindig szerencsétlenséget hoz. Ha a sóval egy időben borsot is kiborítasz, akkor kétszer annyi szerencsétlenségre számíthatsz. Ha valakinek sót adsz, akkor azzal együtt szomorúságot is adsz neki. Ha egy tojás leesik és széttörik, jó híreket fogsz kapni. Ha azonban nem törik szét a tojás, miután leesett, hanem csupán megreped vagy egyáltalán semmi baja nem lesz, balszerencse fog érni. Ha eltörsz egy tükröt, akkor hét évig szerencsétlen leszel. Balszerencsére számíthat az ember, ha teljesen kioltja a tüzet, mielőtt aludni megy. Néhány parázs mindig égjen. Szerencsétlenséget hoz, ha az újholdat először az ablakon át pillantod meg. A nőknek nem szabad fütyülniük, mert a fütyülés hozzájuk vonzza a gonosz szellemeket. A fütyülő hajadonok soha nem fognak férjet találni maguknak. Ha véletlenül keresztbe teszel két gyufát, öröm és boldogság vár rád. Ha vonzani akarod a szerencsét, akkor a hajadat újholdkor vágd vagy vágasd le. Boldog napot! Száraz György
ASZTROLÓGIA – A NÉGY TENGELYPONT RENDSZERE Ismerkedjünk meg a horoszkóp négy legfontosabb pontjával, amelyek két tengelyt alkotnak nem csak a horoszkópunkban, hanem az életünkben is. Talán ez segíthet megfejteni, hogy honnan jöttünk, mit hoztunk és merre tartunk. AC - Aszcendens Az aszcendens (jelentése felkelő) a szülött alapvető személyiségére utal, amelyet az a zodiákus jegy képvisel, amelyben születési horoszkópjának az aszcendense áll. Az aszcendens arra az állatövi jegyre utal, amely a keleti égbolton a születés idejében felkelt. Az aszcendens azt mutatja meg, hogy az egyén hogyan éli meg a saját zodiákus jegyét. Általában egy kagylóhoz hasonlítják, melyben benne foglaltatik a lényeg, ugyanakkor megmutatja, hogy a színésznek milyen szerepet kell eljátszania az élet színpadán. Ezt az arcunkat ismeri a külvilág, mert aszcendensünk szerint állunk a környezetünkhöz. Az aszcendens az a pont, ahol az ekliptika (a Nap útja) keleten keresztezi a Föld horizontját. Akad némi ellentmondás az Aszcendenst kiszámoló módszerekben, de a végeredmények nem számottevőek. Sokan nem ismerik a pontos születési idejüket. Pedig az aszcendens szempontjából roppant fontos, hogy a születési idő egészen pontos legyen. Az sem mindegy, hogy melyik horizonton alapulnak a számítások: geografikuson, azaz földrajzin vagy a
geocentrikuson. Az efemeridák, vagyis az olyan táblázatok, amelyek szélességi körönként a különböző csillagidőkhöz tartozó bolygó és házsarok pozíciókat tartalmazzák, a geocentrikus horizontot veszik alapul. Az aszcendens a személyes életút kezdetét, jellegét szimbolizálja, amely karakterjegyekben, ismétlődő helyzetekben és egészségügyi kérdésekben egyaránt kifejeződhet. Sokszor jellemzőbb az emberre, mint a Nap-jegy (a születésnapja alapján meghatározott állatövi jegy), viszont igazán csak felnőttkorban kezd érvényesülni. Azután fokozatosan, majd 35 éves kortól dominánsan veszi át az irányítást a karakter felett. Az aszcendens megmutatja, hogy hogyan, milyen hangulattal és attitűddel fordulunk a környezetünk felé és hogyan fogunk az új dolgokba. Az első reakcióink és a spontán megnyilvánulásaink az aszcendensünkben rejlenek. Tehát a sorsdinamika jelölője: a cselekvés, az aktivitás és a megvalósítás. Ez az I. ház csúcsa. MC – Medium Coeli A Medium Coeli az ekliptika legmagasabb pontja. Itt metszi az ekliptika a horizont felett délben a meridiánt. Ezért nevezik a MC-t az ekliptika delelő pontjának vagy az ég közepének. A MC az életben megtanulandó célt jelöli, illetve azt a fő célt, amerre tartunk. Ez a küldetésünkre, a missziónkra, az életcélunkra, a hivatásunkra, az elismertségünkre és a pozíciónkra utal, amiben kiteljesedhet az egyéniségünk. Fokozatosan beépül a gondolkodásmódunkba, sőt még a külsőnkben is megmutatkozik egy idő után, ezért aztán a környezetünk számára ez jól érzékelhető. Ez a X. ház csúcsa. Ez az életben elérhető legtöbb, a csúcs vagy a karrier. A MC a végső értelem és a végzet. DC - Deszcendens A DC az a pont, ahol az ekliptika nyugaton keresztezi a horizontot, tehát éppen az aszcendenssel szemben helyezkedik el, s vele alkot egy tengelyt. Ez a VII. ház csúcsa. A deszcendens a házasságra, a társkapcsolatokra és általában az emberek közötti viszonyokra utal. Amíg az aszcendens az énről szó, addig a deszcendens másokról szól. A deszcendens a „te” világa. A deszcendens jegy jellemzőit az énünk idegennek érzi, sokáig csak másokban vesszük észre. Miért? Mert kivetítjük belső, rejtett tartalmukat másokra. Később az önismereti és személyiségfejlődési utunkon jövünk csak rá, hogy a másokban nagyra becsült vagy alulértékelt tulajdonságok valójában saját személyiségünk rejtett és tudattalan részei. Ez a felismerés vezeti el az individuumot a teljességhez. A deszcendens jegye megmutatja, hogy mi mit keresünk a kapcsolatainkban, milyen embertípust tartunk vonzónak, vagy ellenszenvesnek. A DC a gondolkodás, a választás, a kiegyenlítődés és a kiegyensúlyozó passzivitás jelölője. IC - Immum Coeli Az IC (Immum Coeli) az ekliptika legmélyebben fekvő pontja, ahol a Nap útja keresztezi a horizont alatt a meridiánt. Az IC az égbolt alja. A 4. ház csúcsa. A családi kapcsolatokat, az otthoni életet, az apát, a lakást és az élet végét mutatja meg. Ez a MC-től 180 fokra fekvő pont, s éppen ezért azzal tengelyt alkot a horoszkópunkba. Az IC azt jelöli meg, ahonnan jövünk. Ez az éjszakai pont, a horoszkóp legsötétebb és legtitokzatosabb pontja. Csillagászati szempontból számunkra láthatatlan, hiszen a Föld másik oldalán helyezkedik el. Pszichológiai értelemben a tudatalatti területének felel meg, ami kívül
esik tudatunk fényén. Az IC lényünk rejtett, intim oldala. Ez az eredetünkről és a gyökereinkről adhat felvilágosítást. Az IC a bölcső, a származás, a befogadó és a női rész. Boldog napot! Száraz György
HALLOWEEN, AVAGY SAMHAIN A samhain (kiejtve száuiny, vagy szaviny) a skót-gael nyelvű népeknél a november hónap elnevezése. Jelentése „nyár vége”. Az íreknél „szó-in”, a skótoknál „szaven”. Ez a kelták évkezdő napja, amely voltaképpen október 31-ről november 1-jére virrad. Ehhez még azt kell tudnunk, hogy a kelták a kontinensbeliekkel ellentétben összesen két évszakra osztották fel az évkört. Ez úgy nézett ki, hogy a tél Samhain estéjétől nyár kezdetéig tartott. Utóbbi a Beltane (Beltaine, ami a Cétshamhain) estéje, amely május 1-re esik. Samhainnek több elnevezése is él a népi folklórban, így többek között: Halloween, Hallowmas, All Hallow's Eve, Mindenszentek Napja, Halálünnnep. Mindebből következik, hogy minden kelta származású népnél találkozunk ezzel az ünneppel. Sőt, az újpogány vallásokban – például a Wiccánál – szintén kiemelkedő ünnepnap. Mindenhol picit eltérő, egyedi megnevezéssel illetik az újévet: Samhuinn – skót-gael, Sauin – manx. A szó jelentése a sam (nyár) és fuin (vég) összetevőkből: nyárvég. Hollantide vagy Calan Gaeaf (welsh – tél első napja), Kala Goañv (breton – november eleje). Ezen a napon az a hagyomány jut érvényre, amely szerint a világ rendje megbillen és az evilági és a túlvilági határok átjárhatóvá válnak. Megnyílnak a sídhk (tündérdombok) és a szellemi lények, valamint a halottak szabadon járhatnak köztünk. S fordítva, az élők is könnyebben bejutnak a láthatatlan szellemi világokba. Mivel a halottak szellemei visszatérhetnek szeretteikhez, ezért gondoskodni kell róluk. Külön terítéket tesznek fel számukra a vacsoránál. Az ír tradíciók szerint Samhain idején a föld alól előbújnak a jóságos és a gonosz lények egyaránt. Ettől hivatott megóvni az ijesztő képűre faragott töklámpás, amelyet az ablakba, a folyosóra, az udvarba, s a kertbe szokás helyezni a belsejébe egy egész éjjel égő gyertyával. Hasonló a célja az álarcos felvonulásnak is, amikor a rémisztő és morbid jelmezek felöltése az ártó szellemek elijesztéséért történik. Ezen felül az írek is házról-házra jártak ekkortájt és énekléssel-kántálással igyekeztek elűzni a démonokat és a szellemeket, amiért cserébe megvendégelték őket. A nép számára a Samhain a pihenést is jelentette, hiszen ekkor értek véget a mezőgazdasági munkák, amit mindenképpen meg kellett ünnepelni. Ilyenkor összegyűlt a család és a rokonság, majd örömtüzeket gyújtottak. A tűz körül kísértethistóriákat meséltek, de volt ahol Tarot-kártyát vagy rúnakövet vetettek és jóslatokat jövendöltek. Minthogy ez volt az év legmágikusabb éjszakája, nyilvánvalóan kihasználták mindenféle spirituális célra: időjárásról, házasságról, szerencséről jósoltak, s megpróbálták kifürkészni a jeleket. Halloween két legfontosabb szimbóluma az alma és a töklámpás. E varázséjszaka gyümölcse azért lett az alma, mert az a termékenységet és az életet jelképezte. Az alma Vénusz, Aphrodité és Iduna istennők attribútuma (jelvénye). A gránátalma pedig kifejezetten az
alvilággal áll kapcsolatban, ugyanis Perszephoné gránátalmamagokat evett, ezután lett az alvilág királynője Hadész Birodalmában. Népi tradíció, hogy aki először almába harap, az fog elsőként házasságot kötni az új évben. Egy másik szokás szerint, ha egy egészséges alma héját sikeresen egyben lefejtjük, majd a bal kezünkkel áthajítjuk a jobb vállunk felett, akkor a tekervényből kirajzolódik szerelmünk neve. Az idő homályába vész, hogy a töklámpa szimbóluma ír vagy skót eredetű szokás. Ami azonban bizonyos, hogy ezen az estén tilos volt hosszú útnak indulni. Akinek mégis muszáj volt, annak töklámpással kellett megvédenie magát az ártó szellemektől. Skóciában köveket tesznek a tűzbe, s akinek a köve másnapra elhalványul, az új évben meghal. Ha a tűzhely hamujában másnap lábnyomot találnak, akkor az a valaki hal meg a családból, akinek a lábnyoma éppen beleillik. Halloween pogány szokását többen igyekeztek lejáratni és megfélemlítéssel elrettenteni tőle a népet. A keresztény írástudók például egy bálványt említenek – Cróm Crúaichot –, akinek állítólag emberáldozatokat mutattak be ezen az ünnepen. Valószínűbb azonban, hogy ez inkább egy Halloween-ellenes és pogányellenes kampány része volt. Egyes keresztény emberek mindenáron azt akarták elhitetni másokkal, hogy a Samhain szó valójában egy istent, illetve gonosz szellemet vagy bálványt jelent. A kelta samhain az angolszász vidékeken a Halloween ünnepben él tovább. Gyakorta összefüggésbe hozzák a néprajzkutatók a római Pomona, a gyümölcsök númenének ünnepével és a Feraliával, a holtak emléknapjával is. A Samhain valódi értelme talán az eltávozottakról való megemlékezés, a velük való kapcsolat ápolása és a segítségük kérése. Ez az elengedés és megbocsátás időszaka, amikor az ember számot vet és közelebb kerül az élet legnagyobb misztériumához. Boldog napot! Száraz György
KÉZELEMZÉS – CHIROMANTIA A kéz sok minden elárul A kéz beszél és elárulja az emberről a sorsát. S mivel a kéz mindig kéznél van, ezért az önismeret szó szerint elengedhetetlen eszközévé válhat, ha vallatóra fogjuk. Már i.e. 2000 évvel a Himalájában foglalkoztak kézelemzéssel és tenyérjóslással. Miért? Mert az anyagi test börtönébe zárt lélekről úgy gondolkodtak, hogy az valamiképpen megírja a saját sorsát. Később a görög kultúrába is eljutott a kézelemzés tudománya. Olyan neves személyiségek, mint Anaxagorasz, Platón, Arisztotelész, később Plinius és Hispanius is hittek abban, hogy a lélek egyik titkos nyelve a kézben olvasható. Volt olyan idő, amikor egyetemeken tanították a kézből olvasást, illetve fekete mágiának, boszorkányságnak is sokszor kikiáltották már. A cigányasszonyok manapság is szívesen élnek ezzel a készségükkel. A kéz az ember életének térképe, amelyben benne foglaltatik mindaz, amit mi a születésünk előttről hoztunk magunkkal, amit kaptunk az univerzumtól, valamint az ösztöneink, a hajlamaink és az öröklött dolgaink. Kezünk ujjai olyanok, mint az antennák. Ahogyan az energiaáramlatok folynak az ujjainkban, úgy rajzolódnak ki a vonalak is rajtuk. Az erőáramlásoknak jól meghatározott irányuk van. Éppen ezért az ellenáramlatok kereszteket,
csillagokat, rácsokat, köröket és szigetek rajzolnak tenyerünk és ujjaink azon helyére, ahol az égitestek területei vannak. Merthogy a kezünk a kozmosz lenyomata és rajta van minden, ami a világegyetemben megtalálható. Ha elfogadjuk, hogy a sorsunk meg van írva a csillagokban, illetve hogy a különböző égitestek erői alakítják a sorsunkat, akkor nem lesz nehéz elhinni azt sem, hogy a testünk különböző jelzőpontjain ezek leképződnek, mintegy levetülnek. Ezért sem könnyű kifaggatni a titkos jeleit. Bolygók a tenyéren Elsőként mindjárt itt van a Nap. Mit mutat meg Apolló ereje a tenyerünkben? A Nap jeleníti meg a dicsőséget, a gazdagságot, a tudomány és művészet magas fokát, a szépérzéket, a kifinomodást, az igazságra való hajlamunkat, a jószívűséget és a boldogságot. Mindezeket mutatja az Apolló-ujj (gyűrűs ujj) és az alatta lévő Apolló-domb és az Apolló-vonal, amelyet eredményvonalnak is hívnak. A Hold a változékonyságot, a képzeletet, a szeszélyt, az utazást jelképezi. A testi és a lelki termékenységet, a misztikus képességeket, az intuíciót, a kedélybetegségeket és a vízi katasztrófákat jelöli. A Mars a nemzőerő, az ösztönös vágy, a sóvárgás, továbbá a bátorság, az akarat, ugyanakkor az agresszió és a könyörtelenség szimbóluma is. A Mars mutatja a veszekedést, a konfliktusokat és a háborúskodást. Érdekes, hogy a Marsot a Vénusztól az életvonal választja el. A Merkúr a gondolkodás, a magasabb intellektus, a tudomány, az ipar, a kereskedelem,, az utazások, az ékesszólás, a kommunikáció, s a rafinéria szimbolizálója. Figyelemreméltó, hogy a Merkúr-ujj (kisujj) alatt helyezkedik el a Merkúr-domb és Merkúr-vonal, amelyet egészségvonalnak szoktak nevezni. A Jupiter a szerencsét, az erkölcsösséget, a becsvágyat, a becsületet és a hatalmat mutatja. A Jupiter hatása a Jupiter-ujj (mutatóujj) alatti Jupiter-dombon fejeződik ki leginkább. A Vénusz a nemi vonzalmat, a társas életet, az együttérzést, a jó szándékot, a harmóniát, a kiegyenlítődést, a festészetet, a költészetet és a zenét reprezentálja a tenyéren. Hatása a kéz hüvelykujjában és az alatta található Vénusz-dombon van. Utóbbi az érzékiségről és a szerelemről adhat felvilágosítást. A Szaturnusz irányítja az ember jó és rossz sorsát, végeredményben a karmáját. A legyőzendő akadályok, a veszélyek, a bajok, a szerencsétlenségek, a katasztrófák és a szükségszerűségek mind a Szaturnuszon múlnak. A kézen a Szaturnusz-ujj a középső, alatta a Szaturnusz-domb és a sorsvonal (Szaturnusz-vonal) található. Az Uránusznak nincsen dombja, viszont van vonala. Az Uránusz-domb részint az értelmi képességeket, részint a misztikus erőket és a médiumi képességeket jelképezi. Szinte mindig váratlan lelki megrázkódtatásokat vált ki. A Neptunusz csak vonalalakban mutatkozik meg. A Neptunusz erői okozzák a bódítást. Ez a pszichiátriai problémák jelölője, a mérgek és a szenvedélybetegségekre való hajlam mutatója. Összegezve, a hüvelykujj és dombja a Vénuszé. A mutatóujj és dombja a Jupiteré. A középsőujj és dombja a Szaturnuszé. A gyűrűsujj és dombja a Napé. A kisujj és dombja a Merkúré. A Merkúr-domb alatt helyezkedik el a Mars-domb, s ez alatt van a Hold-domb. A dombok korántsem mindig szabályosak, sőt sokszor rendellenesek: túl méretesek vagy elsatnyultak, de az is lehet, hogy elmozdulnak, esetleg más dombokkal összeolvadnak. A kéz vonalai
Külön diszciplína foglalkozik a kéz megannyi vonalával. Szám szerint talán meg sem lehetne határozni, hogy mennyi féle van belőlük. alakjuk, formájuk, irányuk, szakadásaik, egybeolvadásaik és hiányaik éppen annyira sajátosak, mint mi magunk. Sokszor hallhattunk már róluk, de valójában sokkal több van belőlük, mint hinnénk. Akit jobban érdekel ez a „kézzelfogható” téma, javaslom, vegyen a kezébe egy kéztérképet és azonosítsa be az alábbi vonalakat. Garantáltan meg fog lepődni az eredményen! Ezek után lássunk a kéz fő- és mellékvonalai közül néhányat: Életvonal – a tettvágyat és a fajfenntartást mutatja, Fejvonal – a szellemi és az anyagi érdeklődés jelzője, Szívvonal – ez az érzelmi, a pszichikai és az egészségügyi harmóniát jeleníti meg, Mars-vonal – nem minden kézen fordul elő, megerősítheti az Életvonalat, Sorsvonal – a földi pályánkat mutatja, Nap-vonal – nem mindenkinek van, általában tehetséget és eredményességet árul el, Merkúr-vonal – egészségvonal vagy májvonal, amely a testi harmóniánkat reprezentálja, Vénuszgyűrű – igazából félkör, amely az idegrendszer állapotáról tanúskodik, Házassági vonalak, Uránusz-vonal – más néven intuícióvonal, Neptun-vonal – másik elnevezése a méregvonal, Gyermekek jelei, Utazási vonalak, Balesetvonal, Klimakterium-vonal – ez az Életvonal mellékága, amely az öregkor kezdetét jelzi, illetve azzal kapcsolatos.. Boldog napot! Száraz György
EZO-GASZTRONÓMIA E heti ezoterikus jellegű gasztronómiánk középpontjában az alma áll. Ismerkedjünk meg az almaleves, az almafánk, az almás kalács, az almás rizsfelfújt és az almasaláta receptjével. Mert spirituális szempontból is fontos energiákat hordoz az alma. Almaleves Hozzávalók 4 személyre: fél kg alma, 1 citrom leve, 15 dkg porcukor, 2 db szegfűszeg, 1 mokkáskanál őrölt fahéj, 1 dl fehérbor, 2 dl tejföl, 1 evőkanál liszt, 1 dl tejszín Elkészítés: Az almát megtisztítjuk és apró kockákra vágjuk. Kis citromlével megcsepegtetjük, nehogy megbarnuljon. Kb. 1 liter vizet felforralunk a porcukorral, egy csipet sóval, a szegfűszeggel és a fahéjjal. Betesszük az almát és 4-5 perc alatt megfőzzük. A lisztet a tejföllel és a tejszínnel csomómentesre keverjük és óvatosan behabarjuk vele a levest, tehát apránként adagolva, folyamatos keverés közben a leveshez adjuk. Pár perc alatt a borral együtt kiforraljuk, majd jól lehűtve tálaljuk. Almafánk
Hozzávalók: 50 dkg reszelt alma, 25 dkg liszt, 1 tojás, 1 sütőpor, 1 mokkáskanál őrölt fahéj és porcukor ízlés szerint Elkészítés: A reszelt almát a sütőporral elkevert liszttel és a tojással jól összedolgozzuk. Egy kanál segítségével pogácsákat formázunk, majd forró olajban pár perc alatt kisütjük. Itatóspapírra szedjük és fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk. Almás kalács Hozzávalók: 50 dkg reszelt alma, 30 dkg kristálycukor, reszelt citromhéj, őrölt fahéj és mazsola ízlés szerint, 1 db tojás, 35 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, pici vaj és zsemlemorzsa a tepsi kikenéséhez Elkészítés: A reszelt almát a cukorral és a fűszerekkel (és a mazsolával) jól összedolgozzuk, majd fél órára állni hagyjuk. Ekkor az alma levet fog ereszteni. Ezután hozzáadjuk a tojást és a sütőporral elkevert lisztet. Az így kapott masszát kivajazott és zsemlemorzsával hintett tepsibe öntjük és 170-180 Celsius fokra előmelegített sütőben nagyjából fél óráig aranybarnára sütjük. Almás rizsfelfújt Hozzávalók: 15 dkg rizs, 15 dkg vaj, 7,5 dl tej, 4 egész tojás, 2 tojásfehérje, 5 evőkanál cukor, 6 közepes alma, gyümölcslekvár ízlés szerint Elkészítés: A rizst puhára főzzük a tejben. Közben a vajat a tojással, a tojásfehérjével és a cukorral jól kikeverjük. Az így kapott masszát a rizshez adjuk. Az almákat meghámozzuk, kettévágjuk, a magházukat eltávolítjuk és megtöltjük finom gyümölcslekvárral. Egy tűzálló tálat kivajazunk. Beleöntjük a rizses massza felét. Ráhelyezzük a megtöltött almákat, majd befedjük a massza másik felével. Sütőben 40 percig készre sütjük. Almasaláta Hozzávalók: 4 db jonatán alma, 1 pohár natúr joghurt, 1 kávéskanál mustár, 1 evőkanál méz, 1 darab fahéj, 1 db citrom, 2 db szegfűszeg Elkészítés: A megmosott almák magházát eltávolítjuk, majd vékony szeletekre vágjuk. Meglocsoljuk egy kis citromlével, hogy ne barnuljanak meg. Majd rácsorgatjuk a mézet. A fahéjból, a szegfűszegből egy kevés vízzel redukciót főzünk, magyarul beforraljuk. Ha kihűlt, az almára öntjük. Időközben a joghurtot összekeverjük a mustárral. Tálalás előtt ezzel az öntettel meglocsoljuk az almaszeleteket. Természetesen fantáziánkra és ízlésünkre van bízva, hogy még mivel egészítjük ki az almasalátánkat. (Jól illik hozzá például a dió.) Boldog napot! Száraz György
