Tartalom Bevezetés ...................................................................................................... 7 Jutas .............................................................................................................. 8 Magyarország szent koronája ....................................................................... 8 A Szent Korona-tan ...................................................................................... 9 A Szent Korona XX. századi története ....................................................... 10 1938 - a Szent Jobb országlása .................................................................... 11 A Szent Korona utolsó bemutatása a II. Világháború előtt ........................ 13 A Szent Korona utolsó útja Mattsee-ig ....................................................... 15 A korona az egyesült államokban ............................................................... 22 A korona hivatalos átadása és átvétele ........................................................ 24 Összegzés .................................................................................................... 24
függelék Magyarország koronázott királyai ....................................................... 25 Koronaőrök akik 1608-tól becikkelyeztettek ........................................ 27 Irodalomjegyzék .................................................................................. 29 Képmellékletek .................................................................................... 30 A Napló .............................................................................................. 46
5
BEVEZETÉS A Szent Korona és a koronaőrség XX századi történetének rövid összefoglalására az inspirált, hogy minden magyarnak kötelessége ismerni a korona történetét, viszontagságait, koronázásuk idejét. A Szent Korona II. VH végén történő útjáról részletesebben írok. Azért mert ez van hozzánk a legközelebb, és mégis ezt az időszakot fedi oly sok rejtély. Hogy miért történt ez így? A politika is felelős érte, mert azokat, akik könyvben publikáltak a koronáról, és koronaőrségről csak a kor szellemének, az akkori ideológia szellemében engedte publikálni. A mi személyes felesőségünket az terheli, hogy nem akartunk és nem mertünk a magyarság Szent Koronája felől érdeklődni félve a következményektől. Abban az időben, pedig amikor ezek az írások születtek éltek még koronaőrök. Visszaemlékezések, amik esetleg maradtak, a még élő családtagoknál vannak, (fényképek írásos dokumentumok), vagy az enyészetté váltak. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Édesapám koronaőr volt és fényképek, írásos emlékek, valamint az én emlékezetemben megmaradt elbeszéléseit még mindig nem felejtettem el. Sokszor sétáltunk a Várban. Megmutatta nekem a volt koronaőr laktanya helyét, amelyet a II. világháborúban gránát találat ért és később le is bontottak. Elmondta a kivonulások szertartását és a katonaélet „akkori rejtelmeit” is, Szeretném megköszönni az olyan konkrét adatokat, amelyek segítséget nyújtottak az események pontosításában, a fényképeken szereplő személyek azonosításában.
Takács Ferenc
7
JUTAS Mielőtt a koronaőrségről beszélnénk meg kell említeni a Veszprém mellett lévő Jutas nevezetű pusztán alakult altisztképzőt. A Magyar Királyi Honvédség altisztjeinek ez volt a legkeményebb és legszínvonalasabb kiképzőhelye. Kemény, fegyelmezett kiképzést kaptak a fiatal katonák. Később a kiképzés befejeztével csapatokhoz kerültek és a bevonult állomány kiképzése, fegyelemre tanítása volt rájuk bízva. 1924 novemberében kezdődött az első évfolyam kiképzése. 1944 augusztusában volt az utolsó altisztavatás. Innen a katonák már egyenesen a frontra lettek vezényelve. Horthy Miklós kormányzó 1926-ban csapatzászlót adományozott az intézetnek. 1944 után még szakaszparancsnokokat, karpaszományosokat) képeztek ki, mert erre volt a legnagyobb igény a honvédség részéről. A koronaőrség számos tagja is ebből a katonaiskolából került ki, mivel a katonai képzettség elengedhetetlen feltétel volt. Ezen kívül még a testi adottságoknak és szigorú erkölcsi követelményeknek is meg kellett felelni.
MAGYARORSZÁG SZENT KORONÁJA A Szent Korona, arany és drágakő, gyöngy és zománckép a valóságban. Ennél azonban sokkal több: Magyarország Szent Koronája. A következő oldalakon található füzet Édesapám koronaőr kiképzési füzete. Tartalmazza mindazokat a tudnivalókat és katonai kötelmeket, amik a koronaőri feladatok ellátását meghatározták. Tudtommal csak ez az egy példány maradt meg teljes terjedelemében, amelyet Édesapám írt. A hitelesség kedvéért az eredeti teljes másolata(1) szerepel. Pajtás Ernő őrnagy 1937. augusztus 31.-én a kiképzés befejeztével saját kezűleg értékelte. Érdekesség, hogy az előző lap hátulján (dátum nélkül) piros színes ceruzával még századosként írta alá. 1
A napló a mellékletben, a 46. oldaltól olvasható teljes terjedelemben.
8
A SZENTKORONA-TAN A magyar polgárság ideológiája erősen át volt szőve feudális elemekkel; ezek közt ott szerepelt a Szent Koronára vonatkozó tanítás, sőt tovább is fejlődött. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a szentkorona-tan dualizmus kori formája nem volt tovább tartható. Az elvesztett háború az ország egyes területeinek a Trianon-i szerződés következtében elszakítása új körülményeket teremtett. Ennek ellenére a Horthy-korszak, uralkodó osztályai a változatlanság, a töretlenség, azonosság kimutatatására törekedtek. Átmeneti jelenségnek tüntették fel Magyarország egyes területeinek elvesztését is. A szentkorona-tan ebben a helyzetben is alkalmazható volt: „a magyar nemzet a Szent Koronában él tovább” nézet ideologizálására. Horthy Miklós kormányzó 1937-ben azt hangsúlyozta, hogy „minden hatalom a Szent Koronáé, minden jog belőle fakad. Ebben a felfogásban egyesülhetünk valamennyien, akik történelmi múltunkat meg nem tagadjuk…” A tan lényege hogy a hatalmat nem a személy, hanem a Szent Korona gyakorolja. A hatalmon lévő személy, döntést hozhat, ítéletet hirdethet, de ezt a Szent Korona és annak erkölcsi értékének nevében cselekszi. Dr. Rátvay Géza kéziratán(2) az évszám sajnos nem szerepel, de a 95 oldalas dokumentum az akkori szellemiségi irányzatnak megfelelően tömören kifejti az elején a szentkorona-tan lényegét, az ő gyűjtése alapján. 1949. augusztus 20.-án (1949: XX. tc.) Magyarország államformája népköztársaság lett. A szentkorona-eszme megszűnt napi politikai szinten ideológia lenni már csak a jogtörténészek és a történészek foglalkoztak vele.
2
A mellékletben, 40-41. old.
9
A SZENT KORONA XX. SZÁZADI TÖRTÉNETE 1900-ban a Budai Várban külön páncéltermet alakítottak ki a korona elhelyezésére és őrzésére. A koronát a Vár Vérmezőre néző oldalán a második emeleten helyezték el. A falak elég erősek voltak a külső védelmére, a szoba ajtaját azonban vastag páncélból alakították ki. Ettől kezdve a Szent Koronát 1942. szeptember 5.-ig itt őrizték. 1916-ban, IV. Károly (utolsó koronázott királyunk) koronázásakor, amikor a király elhagyta a Mátyás templomot, egy drágakő kiesett a koronából. Ezt a követ külön őrizték a korona mellett. IV. Károly koronázása alkalmával került sor a korona második tudományos vizsgálatára is 1918-ban az őszirózsás forradalom elsöpörte a királyságot. A köztársaság kikiáltása után az 1919. évi XXXI. Néptörvény hatályon kívül helyezte a korona és a koronázási jelvényekre vonatkozó korábbi rendeleteket. A Károlyi-féle „népköztársaság” megszüntette a koronaőri tisztséget és a korona őrzését a miniszterelnök és a belügyminiszter feladatává tette. A köztársaság még előterjesztést is tett a korona elpusztítására. A magyarság viszont a koronában már akkor sem a királyság szimbólumát látták elsődlegesen, hanem inkább a magyar államiság történelmi jelképét. (Szentkorona-tan eszméjének továbbélése).. A Tanácsköztársaság idején olyan állhír terjedt el, hogy egy müncheni régiségkereskedő megállapodott Kun Bélával, hogy a koronát 100000 frank kikiáltási áron elárverezik, és a befolyt pénzt élelmezési célokra fordítják. Ez a hír a Vossische Zeitung július 21.-iki számában jelent meg, ami azonban nem bizonyult igaznak 1920. március 22-én a hercegprímásból, az országbíróból, a nemzetgyűlés elnökéből, a miniszterelnökből és gróf Ambrózy Gyula koronaőrből álló bizottság Horthy Miklós kormányzó jelenlétében felnyitotta a páncélkamrát és mindent rendben találtak. A Horthy korszak, a király nélküli királyság alatt
10
fontos ideológiai szerepet játszott a szentkorona-tan. Az 1928. évi XXV. Tc. még azt is szabályozta, milyen alkalmakkor és milyen formaságok, betartásával lehet felnyitni a páncéltermet és elővenni a koronát. Ez a törvénycikk a páncélterem felnyitásához előírta a miniszterelnök és a két országos koronaőr jelenlétét. A páncélterem és a koronaláda felnyitásához három kulcs kellett. Ezeket, a kulcsokat a fenti személyek őrizték és használatuk csak mindhárom kulcs együttes alkalmazásával volt lehetséges. A páncéltermet ezen kívül állandóan három fegyveres koronaőr őrizte. A koronát csak kivételes esetekben: koronázás (amelyre IV. Károly koronázása óta nem került sor), közszemlére tétel és veszély esetén lehetett előhozni. A páncélterem felnyitásáról jegyzőkönyvet kellett felvenni. Az őrutasítában részletesen le van írva az esemény.
1938 – A SZENT JOBB ORSZÁGLÁSA Az 1938-as év programját, a budapesti 34. eucharisztikus világkongresszus és a Szent István jubileumi év előkészítésének és egyházi ünnepségeinek megszervezése és lebonyolítása tartalmazta. Amikor a püspöki kar meghirdette Szent István királyunk halála 900. évfordulójának megünneplésére a jubileumi évet elhatározta, a Zsigmond-kápolnában őrzött Szent Jobbot körülhordozza az országban. Május 30-án reggel a Szent Jobbot állandó őrzési helyéről díszes kísérettel, a Parlamenttel szembeni Kúria nagycsarnokába vitték. A Szent Jobb jelenlétében Pacelli bíboros pápai legátus, a későbbi XII. Pius pápa celebrálta a szentmisét, amelyen megjelent Horthy Miklós kormányzó is. A mise befejezése után felsorakozott a Szent Jobb körmenet; alabárdos testőrök, a díszegyenruhás koronaőrség és katonai díszőrség hármas sorfala között Mészáros János budapesti általános érseki helynök a Szent Jobb őre kísérete a díszes tartóban elhelyezett ereklyét. A körmenet több kilométer hosz-
11
szan a Vilmos császár úton át az Andrássy útra és onnan a Hősök terére, ahol még álltak az eucharisztikus kongresszus központi rendezvényeinek díszletei. Az ünnepség befejezéseként felhangzott a Himnusz, majd a díszmenet átvitte a Szent Jobbot a Jáki-kápolnába. Az aranyvonat megtervezése és felépítése komoly műszaki feladatot jelentett. A MÁV 1937. december 4-én azzal a kéréssel fordult Esztergomhoz, hogy közöljék vele a püspöki kar határozatát a Szent Jobb országjárásáról. Erre azért volt sürgősen szükség, mert a vasúti szerelvény, elkészítéséhez legalább négy hónapra volt szükség. Emellett a menetrendet a MÁV-nak egyeztetni kell a vasúti forgalommal és a helyi ünnepségek programjaival. Az eredeti elképzelések szerint a szerelvényt egy vadonatúj gőzmozdony vontatta. A mozdony után három kocsi következett: elöl és hátul egy-egy luxus személykocsi, amelyekben a koronaőrség pihenőben levő állománya, illetve a kíséret egyházi és világi tagjai tartózkodtak. A kocsik száma esetenként bővült, mert a kíséret száma is nőtt. Középütt kapott helyet a speciálisan kiképzett vagon, a díszkocsi, amelynek kétoldalt nagy felületen üvegfalai voltak, hogy az ereklyét ott is jól láthassák, ahol azt nem emelték le a vonatról, hanem csak megállt vagy áthaladt a szerelvény. A díszkocsi külső falán, mindkét oldalán az 1038–1938 évszámok hirdették a szent király jubileumát. A díszítés a magyaros és az egyházias motívumokat egyesítette. A kocsi tetején bíborszínű és zöld-arany keretből emelkedett ki az aranyozott Szent Korona nagyméretű másolata, amelynek két oldalán két-két címertartó angyal térdelt. A kocsi egyik oldalát Szent Gellért, Szent Imre, Szent István és Boldog Gizella egész alakos képe díszítette, magyar és Árpád-házi angyalos címerek között. A díszkocsi másik oldalán Boldog Margit, Szent Mór, Szent László és Szent Erzsébet életnagyságú alakjai voltak láthatóak hasonlóan aranyozott keretben. Az díszkocsi belső mennyezete fehér, selyemborítású volt, alatta bíborral bevont emelvényen nyugodott a Szent Jobb ezüst ereklyetartója, mögötte pedig trónszerű szék állt, a Szent Jobb őre számára. Az aranyvonatban a Szent
12
Jobb mögötti széken Mészáros János, a Szent Jobb őre foglalt helyet főpapi ornátusban. Az ereklye díszkíséretét a koronaőrség egy díszszakasza adta, amelynek parancsnoka Pajtás Ernő koronaőr-őrnagy volt. Az ereklyetartó mellett két-két díszegyenruhás, alabárdos koronaőr állt. A jubileumi évben összesen 22 magyar várost látogatott meg a Szent Jobb. Pécsett, Győrött, Szegeden, Nyíregyházán és Egerben ahol az aranyvonat nem csak megállt, hanem az ereklyét abból kiemelték és a városban közszemlére téve tiszteleghettek előtte. (Az érintett helységek száma ennek természetesen a többszöröse volt.) A Szent Jobb bizonyos értelemben részévé vált a hatalmi jelvényeknek, amelyek gerincét a koronázási együttes képezi. Ezért hurcolta magával Szálasi a Szent Jobbot is, és került az amerikai hadsereg hadizsákmányai közé. Az amerikaiak számára azonban az elsődlegesen szakrális tárgy nem jelentett különösebb politikai értéket, és így függetlenül a koronázási jelvényektől XII. Pius pápa engedélyével 1945. augusztus 20-ára visszaadták a Magyarországnak. Mivel a Vár romokban hevert, új átmeneti őrzési helye az Angolkisasszonyok temploma lett, majd a Szent István Bazilika helyreállítása után abban lelt állandó nyughelyre.
A SZENT KORONA UTOLSÓ BEMUTATÁSA A II. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT Mint a királyság szimbólumát közszemlére 1938-ban, a Szent István-jubileumi emlékév alkalmából állították ki utoljára a Szent Koronát. Augusztus 16.-án reggel fél 8-kor Horthy kabinetirodájának főnöke, Imrédy Béla miniszterelnök, a miniszterelnökségi államtitkár, a minisztertanács jegyzője, valamint báró Perényi Zsigmond és gróf Teleky Tibor a két országos koronaőr, Pajtás Ernő a koronaőrség parancsnoka Máriássy László alparancsnok megjelent a páncélkamra melletti koronaőrségi őrszobában. Felsorakozott a koronaőrség is.
13
A jelentéstétel után felnyitották a páncélkamrát, majd a koronát és a jelvényeket tartalmazó ládát átvitték a Várpalota márványtermébe, s egy díszes emelvényre helyezték. Az emelvényre állított karosszékekben ült a két országos koronaőr, mögöttük ált a koronaőrség parancsnoka és alparancsnoka. Az emelvény két oldalán teljes díszben a koronaőrség három-három tagja állt őrt. A közszemle augusztus 16- 17-én reggel 8-tól este 8-ig, 19-én reggel 9-től délután 6-ig tartott. Augusztus 18-án szünetelt, mivel a koronaőrök az országgyűlés székesfehérvári ünnepi ülésén vettek részt. A közszemle három napja alatt mintegy 88 ezer ember látta a koronát. Megtekintette a Budapesten tartózkodó német és olasz katonai küldöttség, Faruk egyiptomi király édesanyja két lányával, imádkozott előtte Pacelli bíboros a későbbi XII. Pius pápa is. A közszemle alkalmával a kutatók is végezhettek rövidebb vizsgálatot, de a fényképezéshez nem volt szabad mesterséges fényt használniuk, és a koronát nem érinthették meg kézzel. Ugyanakkor vettek méretet az illetékes szakemberek az új koronaláda és a tokok készítéséhez is. Petrás István fényképfelvételeket készített a nemzeti ereklyéről. 1938. augusztus 19.-én délután 6 órakor ugyanazok helyezték vissza a koronát és a koronázási jelvényeket őrzési helyükre, akik három nappal korábban jelen voltak a kivételnél. A ládát fedő selyemtafotát a kormányzó, a miniszterelnök, a két koronaőr és a minisztertanácsi jegyző pecsétjével zárták le. Ezután a vasládát és a koronázási palástot tartalmazó ládát visszavitték a páncélkamrába. A Koronaőrség fegyverrel tisztelgett, a miniszterelnök és a két koronaőr pedig bezárta a kamrát. A bíborosi látogatás emlékére a díszőrség tagjai személyre szóló emléklapot és kitüntetést kaptak. Sajnos ezeket már nem tudom bemutatni, mert a többszöri költözködés során az emléklap elveszett (részem volt személyesen látni) a kitüntetés pedig a hadifogságban „értékesebb” dologra lett elcserélve.
14
A SZENT KORONA ÚTJA BUDÁTÓL MATTSEE-IG A koronát a bemutatása után 1944.-ig nem vették ki a ládából A hagyományos napi őrfeladatok és ünnepi díszelgések ellátásán kívül a koronaőrségnek sem volt különösebb teendője. A viszontagságos idők elmúltával Kolláth Ferenc és Komáromi Tivadar és Vitéz József megérhette a Szent Korona hazaszállítását. Alapítói lettek a Koronaőrök Egyesületének és ismét büszkén magukra ölthették a díszegyenruhát. Ne menjünk azonban ennyire a történtek elé, hiszen a java csak ezután kezdődött. A korona történetének erről az időszakáról édesapám feljegyzései és elbeszélései, koronaőrök leszármazottainál megmaradt emlékek, valamint korábban írott anyagok összegyűjtése és pontosítása alapján, alapján számolok be. Nem egyszerű dolog ilyen nagy idő távlatából kiszűrni az emlékek valós eseményeit. Megtalálni azokat a történeteket, amiről még a hetvenes-nyolcvanas években sem lehetett beszélni. Olyan személyes dolgokat kérni hozzátartozóktól, amire még ma sem szívesen emlékeznek vissza, vagy csak egyszerűen titokban akarják tartani. Fényképeket beazonosítani. Némelyikük 80 évvel ezelőtt készültek. Valahol azonban el kell kezdeni. A két országos koronaőr, Radvánszky és Perényi sok reálisan gondolkodó emberrel együtt kezdte felismerni, hogy a II. Világháború nem a németek győzelmével fog véget érni. Többször is tanácskoztak arról, hogy mi legyen a korona sorsa, ha ez bekövetkezik. Szóba kerül az is, hogy a koronát és a koronázási ékszereket a pannonhalmi apátságra kellene bízni. 1944 őszéig nem hoztak erről döntést. 1944 őszén Románia kiugrásával várható volt, hogy Magyarország is hadszíntérré válik. Horthy kormányzó, utasította a két koronaőrt, hogy lépjenek kapcsolatba a miniszterelnökkel Lakatos Gézával, a korona biztonságos elhelyezésével kapcsolatos teendők előkészítésére. Felmerült, a pápai nunciatúrán történő elhelyezés, de a koronaőrök nem tartották elég biztonságosnak az épületet, bár a nuncius Angelo Rotta készséges volt a koronaőrséggel szemben.
15
Amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy Szálasi át akarja venni a hatalmat gyorsan kellett cselekedni. 1944. szeptember 04-05.-i hajnali légitámadás után nyilvánvalóvá vált, hogy a koronát a Vár alatti biztonságosabb helyre szállították. Itt a szűkösebb és levegőtlenebb elhelyezés miatt már csak két koronaőr őrizte, hat órás váltásban a korábbi 24 órás szolgálat helyett. A hely azonban biztonságosabb volt, mind az ereklyék, mint pedig az őrség számára. 1944. október 10-11.-re virradóra Horváth Kálmán és Kappéter József a koronát a koronaőrség laktanyájának (Váralja u 14) szenespincéjében elrejtették a részére készített bőrtokban. A korona kivételénél jelen volt az akkori őrség, Lakatos Géza miniszterelnök Perényi Zsigmond és Radvánszky Albert országos koronaőrök Pajtás Ernő parancsnok, Vály István parancsnokhelyettes valamint Borbély János szolgálatvezető. Ez még a nyilas hatalomátvétel előtt a legnagyobb titoktartás mellett, minden írott formaságot mellőzve történt, de továbbra is úgy kellett őrizni mint addig. A másnapi őrség észrevette, hogy valami történt a koronaszobában. Csontos István őrparancsnok, Pajzs János és Vitéz József volt szolgálatba. Csontos jelentette is Pajtásnak. Pajtás titoktartásra kötelezte és megmondta neki, hogy a láda tényleg fel lett nyitva és a korona biztonságosabb helyre lett elvíve.1944. október 15.-én Horthy sikertelen és későn eldöntött kiugrási kísérlete után Szállasiék átvették a hatalmat. A harcokat édesapám elmondása szerint egy gázlámpa gyújtogató robbantotta ki. 1944. október 16.-án hajnali három óra körül Rekene Mihály a munkája végzése közben a sétányon felrobbantott egy aknát, amelyet már korábban a testőrség telepített a Vár védelmére. Sérüléseibe nem halt bele egy közeli házban ellátták sebeit. Erre az akkor már pattanásig feszült idegzetű katonák elkezdtek lövöldözni. Nem tudták a sötétben, hogy ki támadott meg kit. A németek és az átállt magyar alakulat megkezdte a vár ostromát. Rövid harc után október 16.-án a Vár is a kezükre került. Horthy testőrségét feloszlatták. A koronaőrség különösebb ellenállást nem tanúsított. Erre sem a fegyverzetük, sem a létszámuk nem volt elégséges. Az ostrom alatt a koronaőrök (Bunda
16
József) részéről egyetlen lövés dördült el, amely megölt egy magyar származású németekhez átállt katonát. Bunda József Csontos István fegyverével lőtt, amit azonnal kitisztítottak olajos kóccal. Csontosra nem lehetett rábizonyítani a lövést, mert nem is tartózkodott a laktanyában. Ráckevén volt szüreten. A németek keresték a tettest, de a parancsnok és a koronaőrök is állították, hogy közülük senki sem lőtt. A lövés elismerése egyenlő lett volna a halálos ítéletükkel. A 24 tagú koronaőrséget azonban Szálasi nem oszlatta fel. Nyilas őrség mellett felsorakoztatta a Tabánban. Pajtást és Vályt, viszont a németekhez vitték kihallgatásra. Hosszas tárgyalás után elengedték őket és visszatérhettek az egységhez. Szálasinak érdeke fűződött ahhoz, hogy az ö nemzetvezetői beavatása a hatalmi jelképek mellett nagy díszelgéssel történjen meg. Szüksége volt a koronaőrségre. Ők is a nyilasok felügyelete alatt maradtak. Valószínű szerepe lehetett ebben az akkori parancsnoknak bunkói Pajtás Ernő ezredesnek, aki ismerte Szálasit. Sikerülhetett kimagyaráznia, hogy a koronaőrség nem bocsátkozott harcba. A koronaőrséget csak úgy, mint a testőrséget is lefegyverezték. Fegyvereiket összezúzták. Elfelejtkeztek a két szolgálattevő koronaőrről, akik akkor is őrizték a „semmit”. Ekkor Takács Ferenc törzsőrmester és Bálint András őrmester volt szolgálatban. Őket csak a kihallgatások végeztével váltották le. A náluk lévő két puska lett a későbbiek során a koronaőrség fegyverzete. Október 15.-én Pajtás ezredes parancsára a koronát titokban, egy teherautóval Veszprémbe szállították. Itt abban a sziklabarlangban helyezték el, amelyben aMagyar Nemzeti Bank kincseit is őrizték. Az őrség az óvóhelyen továbbra is, háromórás váltásokban őrizte az üres ládát! Ezzel ismét további bonyodalmak keletkeztek. Pár nap múlva Szőllősi Jenő miniszterelnök-helyettes utasította Pajtás ezredest, hogy a koronát vigyék fel a díszterembe, mert Szálasi november negyedikén a Szent Koronára akarja letenni a „nemzetvezetői” esküjét. A korona viszont nem volt a helyén. Ugyanazok a koronaőrök, akik Veszprémbe szállították éjnek idején visszahozták Budára. Akkor már mindenütt nyilas őrség állt így a koronát levették a teherautóról és édesapám társaival együtt az alagútból
17
vezető lejáraton át vitték az óvóhelyre. A teherautó a kijelölt útvonalon haladt tovább az őrségen keresztül. Ezek a küldetések akkor a koronaőrök számára életveszélyes feladatok voltak. Ezért is nem volt beavatva a koronaőrség teljes állománya. A koronát is akkor tették a helyére, amikor az előző őrt leváltották és a beavatott került szolgálatba. (Ezt Édesapám személyes elmondása alapján írom. Más szerzők szerint a korona a laktanya pincéjében volt.) Perényi országos koronaőr nem kívánt asszisztálni az eskütételnél, „betegségre” hivatkozva kimentette magát. A kijelölt koronaőröknek nem volt más választási lehetőségük, mint a koronát felvinni a Királyi palota Márványtermébe és az eskütételhez kénytelenek voltak díszőrséget állni. Máriássy vezetésével hat koronaőr volt jelen. Erről a filmhíradó is tudósított. Sajnos a későbbiek során a nyilas hatalomátvétellel azonosították a koronaőrséget. Ez egzisztenciális és erkölcsi veszteséget is okozott a volt koronaőröknek és családtagjaiknak. A hatvanas évek iskolai tankönyveiben, igaz nem nagy terjedelemben, de mindenütt az volt leírva, hogy egy Pajtás nevű koronaőr a nyilasok kezére átjátszotta a koronát. Így kis betűvel. Kis fejezet volt ez a történelemkönyvben, de abban az időben nagy súlyt helyeztek rá. Az eskütételnél részt vett Veessenmayer birodalmi megbízott, a japán követ ésa pápai nuncius is. A szovjet csapatok előrenyomulásával Szálasi beleegyezésével a koronát el kellet szállítani Budáról. Ezzel kezdődött a nagy utazás, amit még akkor senki sem remélt, hogy a tengeren túlra vezet. Az utolsó pillanatig azonban megpróbálták a koronát Magyarországon tartani megőrizve ezzel a törvényesség látszatát. 1944. november 06. A koronát előbb Pannonhalmára majd Veszprémbe a már említett sziklabarlangba vitték. Édesapámtól tudom, hogy Veszprémből Kőszegre történő szállításakor a Szent Jobbot felesége (Takács Ferencné szül: Tóth Irén) vitte Pajtás ezredes személygépkocsiján Witz Béla apátplébános a Szent Jobb őre kíséretében. Ezt a tényt Vitéz József is megerősíti visszaemlékezésében. 1944. december 6.-án Veszprémből Kőszegre, először a gimnáziumba utána a számára készített óvóhelyre vitték.
18
1944. december 29.-én A korona Velembe került. Itt egy katonai bunkerben őrizte két őr váltásban. Az őrség többi tagja külön volt elszállásolva. A koronaőrök egy része le akart mondani tisztségéről. Pajtás a koronaőrség parancsnoka nem fogadta el a koronaőrök lemondását azzal indokolva, hogy az eskü kötelez. A két országos koronaőr felmentéséről az országgyűlésnek kellett volna a lemondás tényét törvénybe iktatni; az országgyűlés azonban a háborús események miatt nem létezett. A két országos koronaőrt, Perényit és Radvánszkyt csak Sopronig engedték. 1945. március 19.-ig A korona Velemben volt. Márciusban Vály István parancsnokhelyettes, Borbély János szolgálatvezető, Szöllösi és néhány koronaőr Pannonhalmára ment a palástért, amely már korábban ide lett szállítva. A palástot Velembe vitték, de Szöllősi már nem utazott velük. 1945. március 27. – A koronát szállító teherautó Kőszegnél elhagyta Magyarországot. A koronát további útjára Pajtás ezredes és Borbély alhadnagy vezetésével már csak hat koronaőr (Pajzs János, Horváth Kálmán, Csontos István, Bunda József, Takács Ferenc és Kocsis József koronaőrök) valamint Szabados és Asztalos honvédek (ők a koronaőrségnél szolgáltak) gépkocsivezetőként pedig Urbán nevezetű személy kísérte. 1945. március 27 - 1945. május 2. – Ez alatt a korona Kőszeg–Rattendorf– Kirchslag–Neukirchen–Semmering-Mürzzuschlag–Mürzsteg–Seeberg– Mariazell–Attersee útvonalon folytatta útját Mattseebe. Semmerindben kapták meg a további utasítást az útvonalra vonatkozóan. Március 31.-énMürztegben élelmet szereztek a készleteik pótlására. Attenseeben egy hétig állomásoztak, de a lakosság mozgolódása miatt folytatták az útjukat félve egy esetleges támadástól. Mariazellben már Szőllősi miniszterelnök-helyettes várta egy családi házban a rokonainál. Az akkor kimenekített értékes rakományokat lerakatta és utasította a koronaőröket, hogy menjenek tovább Mattseebe. A bombázások közepette is sikeresen megérkeztek és egy tó partján táboroztak le. 1945, április 28.-án Mattseeben (Shifts Kirsche) kötött házasságot Szálasi Ferenc és Lutz Gizella. Az esküvőn a koronaőröknek is jelen kellett lenni, ki-
19
vétel a két őr aki a ládát őrizte. Itt ásták el a koronát egy benzineshordóba csomagolva. A koronaőrök fegyveres őrséggel biztosították magukat attól tartva, hogy az őket kísérő nyilasok a művelet után lelövik őket és megkaparintják a koronát. A Szent Korona első elrejtése a túlélők elmondása szerint ilyen módon történt. Akik ebben a kérdésben nyilatkoztak különböző módon adták elő a történetet. A második, végleges rejtekhelyről véleményem szerint csak Pajtás Ernő és Borbély János (esetleg még egy koronaőr) tudott. A koronaőri esküjük kötelezte arra, hogy ezt a későbbiek során soha ne hozzák nyilvánosságra. Titoktartási kötelezettségükhöz híven egyikőjük sem tárta fel a teljes igazságot. Magukkal vitték a sírba. Ez így van jól, béke és tisztesség velük. Ekkor már az amerikai csapatok egész közel voltak. A koronaőrök eltávolodtak a nyilasoktól, hogy ne együtt kerüljenek fogságba. Ez a terv bevált. Megadták magukat, és így külön elbírálásban részesültek és a saját teherautójukon kísérték vissza Mattseebe majd onnan Augsburgba szállították őket az amerikai főhadiszállásra. Egy történet az amerikai fogságról összehasonlítva a többi győztes hadsereg által begyűjtött hadifoglyok életéről édesapám személyes elbeszélése alapján: „Augsburgban, amikor még nem tudták az összes hadifoglyot elhelyezni külön pihenőhelyet jelöltek ki a számunkra. Ez úgy nézett ki, hogy a foglyokat egy szabad területen őrizték minden kerítés nélkül. A táborhely sarkára egy-egy rohamsisak volt letéve és mellette állt egy-egy amerikai fegyveres őr. A hadifoglyokat élelemmel, csokoládéval, és ivóvízzel látták el és közölték velük, hogy a rohamsisak által jelölt képzeletbeli kerítést ne lépjék át, mert az őrök felszólítás nélkül tüzet nyitnak. Volt, aki félelmében és a feszült helyzetben nem hitt ennek az intésnek. Sajnos a többiek szeme láttára szó nélkül lelőtték. A „táborhelyről” a szökések illetve menekülési kísérletek száma ezek után megszűnt. Korrekt ellátásban részesültek, a háborús körülményeket figyelembe véve.” Ez csak átmeneti pihenő táborhely volt csupán pihenés céljából.
20
Itt szeretném megjegyezni, hogy amikor a Magyar Televízió készített filmet a Szent Korona útjáról, édesapámat és a még élő koronaőröket is megkeresték, de sokan nem vállalták az akkor elmondható „igazságot”! A koronaládát Paul Kubala a katonai felderítés őrnagya vette át. Pajtás ezredesnek nem volt alkalma elmagyarázni az amerikaiaknak, hogy a láda üres. Ekkor még a korona holléte nem tisztázódott. Az amerikaiak a koronaládát 1945. július 24.-én Eisenhover tábornok főhadiszállásán nyitották fel és megdöbbenve látták, hogy a korona nincs benne. Ezután vissza kellett menni a helyszínre (már a második elrejtés helyszínére), amely már a 3. amerikai hadsereg által megszállt területen volt. Pajtás ezredesnek nem volt más választása, minthogy megmutassa az amerikaiaknak az igazi rejtekhelyet. Ez kockázatos vállalkozás volt, mert a 7. hadsereg más hadsereg területén nem folytathatott semmilyen tevékenységet engedély nélkül. Ahhoz, hogy a Szent Korona kiásásra kerüljön elévülhetetlen érdeme fűződik Worth B. Andrews hadnagynak, aki Pajtás ezredes navigálása segítségével éjszaka átment a másik hadsereg területére és kiásták a koronát. A palástot Mattseebe már a 3. amerikai hadsereg találta meg. A Szent jobbot Truman elnök engedélyével 1945. augusztus 20-i körmenetre visszakaptuk. Az hogy Szent Koronát és a többi jelképet miért nem adták vissza az amerikaiak már talán egy másik történet lehetne. Pajtás, Borbély, Pajzs és Asztalos Augsburgban maradt, a többi koronaőrt viszszavitték Mattseebe ahol 30 kilométeres körzetben szabad mozgást biztosítottak. Így csak Takács Ferenc, Horváth Kálmán, Csontos István, Szabados és Asztalos jöhettek vissza az alábbi igazolás alapján. (Sajnos a két utóbbinak a keresztnevét nem tudom és sajnálatos módon nem is találtam mások visszaemlékezésében sem.) Bunda József és Kocsis József innen sikeresen megszökött (1945. június) a fogságból és hazaérkezvén elmondásuk szerint beszámoltak a Hadügyminisztériumnak a történtekről. Ők különösebb meghurcoltatás nélkül visszatérhettek a civil életbe. Kocsis József tiszteletére, emléktáblát helyeztek el szülőhelyén.
21
A többieket később Daggendorfba szállították és itt várhatták a szabadulást. A még fogságban lévő koronaőrök az alábbi németországi magyar képviselet által kiállított okmány(3) birtokában hagyhatták el a tábort. A magyar határon mindenkinek személyre szóló okmányt állítottak ki, amellyel jelentkezni kellett az utolsó bejegyzett lakóhelyén. Horváth Kálmán viszszaemlékezéséből tudjuk, hogy neki is Komáromban kellett jelentkezni a magyar hatóságnál. A német nyelvű igazolásból sajnos még nem derült ki, hogy ki volt az a négy katonatárs, aki elhagyhatta az amerikai tábort. A korona és a koronaőrség történetében ezzel új fejezet nyílt meg. A koronaőrség „megszűnt”, a korona útja és története viszont még mindig német területen folytatódott. Azért használtam az idézőjelet, mert a koronaőrség hivatalosan nem lett feloszlatva! A koronát az augsburgi tábor megszűnése után 1945. július 31-én Heidelbergbe szállították az amerikai főparancsnokságra. Itt készült ez a felvétel, 1945. augusztus 3.-án ami Pajtás ezredest (aki nem tért haza Magyarországra), ábrázolja a koronaládával. Szeptember 17-én a koronát a Deutsche Bank frankfurti trezorjába vitték. 1951 augusztusában az Európai parancsnokságra, Friedbergbe szállították. 1953-ban az amerikai Kentuky állambeli Fort Knoxba vitték a koronát. Így a korona nem csak Magyarországot, hanem Európát is elhagyta.
A KORONA AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN A koronaékszerek május 23.-án délután fél négykor érkeztek Fort Knoxba ahol a 31. számú fülkében helyezték el a két ládákat. Állítólag még az erőd parancsnoka sem tudta mit tartalmaznak. 1953. július 6-án a koronaládát felnyitották a tárgyakat leltárba vették a ládához tartozó kulcsokat átadták Walworth Barbournak, aki a kelet európai osztály magyar referense volt. 1975-től a ma3
megtekinthető a mellékletben, a 42. oldalon
22
gyar „koronaőri” posztot Thomas Gert töltötte be. Az amerikai kormány ebben az időben soha nem hozta nyilvánosságra a korona őrzésének helyét csupán, 1965-ben ismerte el, hogy a relikviák az Egyesült Államokban vannak. A korona kiadásáról több ízben is folytak diplomáciai kísérletek. A magyar amerikai viszony megromlása miatt Eisenhower kormánya a koronaékszerek további Amerikában való elhelyezése mellett döntött. Magyarország szovjet megszállása miatt az amerikaiak nem hozták nyilvánosságra a korona pontos tárolási helyet Ez visszavezethető a magyar-amerikai kapcsolatok drámai megromlására és a hidegháborús események kialakulására (A III. VH. esetleges kirobbanása a katonai tömbök – NATO, Varsói Szerződés – egymással szemben történő létrehozása.) 1977-ben már valószínűvé vált, hogy a kommunista rendszer megdöntésére fölösleges várni. Felgyorsult a tárgyalások menete a diplomácia és a szakértők között is. Rájöttek, hogy érdemesebb a normális kapcsolatok kiépítésén dolgozni. Carter döntését, amelyet a kormány is elfogadott annak ellenére, hogy a kommunizmus megrögzött ellenségeinek nem tetszett. Többszöri sikertelen egyeztetés és az időpontok megváltoztatása után végre sor kerülhetett a bizottság amerikai útjára. A rendelkezésükre álló anyag elég szegényes volt. A legfrissebb felvételek a még 1938-ban Petrás István által készített fotók voltak. A bizottságban résztvevő Kovács Éva jászapáti származású történész férjével (mivel időközben sajnos ő is meghalt) sikerült személyes kapcsolatba kerülnöm. Mojzer úr elmondta, hogy a feleségének és kutatótársainak elég szűkös idő állt rendelkezésükre a relikviák eredetiségének megállapítására. A sajtónak és az elektronikus médiának sem jövetelük céljáról sem a vizsgálat eredményeiről nem nyilatkozhattak. A bizottság a részletes munkáról jegyzőkönyvet vett fel, melynek fordítása december 20-ra készült el addig két magyar szakember Washingtonban tartózkodott. December 27-én már Magyarországon írták meg a jelentésüket és két nappal később a Magyar Televízió bejelentette, hogy a regáliák Magyarországra érkeznek. Ők már Fort Knoxban tudták, hogy a szállítmány 1978. január 5-én érkezik Magyarországra. Az átvétel még azon az éjszakán lezajlott.
23
A KORONA HIVATALOS ÁTADÁSA ÉS ÁTVÉTELE. A koronát Vance az USA magyarországi nagykövete adta át Apró Antalnak. Ezzel a Szent Korona és a koronázási jelvények 33 év távollét után ismét a Magyar nép tulajdonába kerültek. Az eseményről széleskörű tájékoztatást kapott a lakosság a médián keresztül. Azok az iratok, amik még ekkor is, 10-15 évre titkosítva voltak a koronakutatók XXI. századi történelmi írásaiban látnak majd napvilágot. A Szent Koronát ezután a Nemzeti Múzeumban a Munkásőrség, majd a Rendőrség őrizte később az Országház kupolatermébe került. A Szent Korona, ezeken a helyeken története során még soha sem volt. Kiállítási tárggyá vált, amit turisták ezrei megcsodálhatnak, de a mítoszából sokat vesztett. Ma már így nem egy nemzet szimbóluma, hanem egy aranytárgy, amit bármely festményhez, vagy szoborhoz hasonlóan meg lehet tekinteni.
ÖSSZEGZÉS Megpróbáltam a legtöbb személyes gyűjtést és emléket felhasználni. Egyénivé és olvasmányossá téve ezt a nemzetünk részére fontos történelmi időszakot. A saját tulajdonomban lévő anyagok, fényképek mind eredetiek valamint a volt koronaőrök leszármazottainak tulajdonát képezik. Nagy segítséget kaptam az immár hatvan évvel ezelőtt készült képeken szereplők azonosításában. Az idők múlásával kicsit megkoptak, de pótolhatatlanok. Azzal hogy olyan elbeszéléseket is felelevenítettem melyek az eddig megjelent írásokban információhiány miatt nem olvashatók, szeretnék segíteni azoknak, akiket a Szent Korona nem is oly régen történt viszontagságai érdekelnek.
24
MELLÉKLETEK
magyarország megkoronázott királyai 1000. karácsony 1038. augusztus 1046. szeptember 1058. 1060. december 6. 1075. 1077. április-május 1095. augusztus 1116. február 1131. április 28. 1141. február 16. 1162. június eleje 1162. Június-július 1163. január 27. 1173. január 13. 1182. május 16. 1204. augusztus 26. 1205. május 29. 1235. október 14. 1270. május 13. után 1310. augusztus 27. 1342. július 21. 1282 szeptember 17. 1385. december 31. 1387. március 31. 1438. január 1. 1490. szeptember 18. 1508. június 4.
I. István Péter I. András Salamon I. Béla I Géza I. László Kálmán II. István II. Béla II. Géza III. István II. László IV. István III. Béla még III. Béla életében megkoronázzák Imrét III. László II. András IV. Béla V. István I. Károly I. Lajos Mária (I. Nagy Lajos lánya) II. Károly Luxemburgi Zsigmond Habsburg Albert II. Ulászló(Jagelló) II. Lajos
25
1526. november 11. 1527. november 3. 1563. szeptember 8. 1572. szeptember 25. 1608. november 19. 1618. július l. 1625. november 27. 1647. június 16. 1655. június 27. 1687. december 9. 1712. május 22. 1741. június 25. 1790. november 15. 1792. június 6. 1830. szeptember 27. 1867. június 8. 1916. december 30.
Szapolyai János I. Ferdinánd I. Ferdinánd megkoronáztatja fiát Miksá-t I. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd III. Ferdinánd IV. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly Mária Terézia II. Lipót I. Ferenc V. Ferdinánd Ferenc József IV. Károly az utolsó magyar király koronázására került sor.
26
Koronaőrök akik 1608-tól becikkelyeztettek 1608. 1622 . 1625 . 1630 . 1647. 1662. 1681 . 1715 . 1741 . 1751 . 1758 . 1771 . 1784 .
Révay Péter, Pálfy István Apponyi Pál Pálff y János, Gr. Dóczi István Forgács Péter Ipolykéry Kéry János, Ostrosits Miklós Pálff y Miklós, Gr. Zichy István Erdődi Kristóf, Gr. Kolonics Ádám Gr. Nádasdy Tamás, Gr. Erdődi György Gr. Eszterházy János, Gr. Eszterházy Miklós Gr. Grassalkovich Antal Gr. Pálff y Lipót, Gr. Keglevich József Gr. Balassa Ferenc herceg Grassalkovich, Gr Csáky József
1790-ben a Szent Koronát Pozsonyból Budára vitték át, ahonnan már csak váratlan és nyílt veszély esetén szabad a veszély elmúlásáig, más helyre szállítani. 1790. 8. tc. Gr. Keglevich József, Gr. Nádasdy Mihály 1802. 5. tc. ezek halála után, illetve Nádasdy más méltóságra lépvén elő, a király (országgyűlés nem lévén) kinevezte Gr. Teleky Józsefet és Gr Ráday Gedeont, kiknek halála után az országgyűlés megerősíti és megválasztja a király által már korábban kijelölt Splényi Józsefet és ifj. Almássy Pált 1827. 2. tc. Almásy Pál királyi lovászmesterré lépvén elő, helyére megválasztották Végh Istvánt (Splényi maradt). 1836. 2. tc. Splényi és Végh halála után Gr.Keglevich Gábor és Szilassy József kerül megválasztásra. 1840. 1. t.c. Szilassy helyére Gr Teleky Józsefet választják meg. 1844. Ürményi Ferenc és báró Vay Miklós (Gr. Keglevich tárnokmester lett, Gr. Teleky pedig erdélyi kormányzó)
27
1867. 6. t.c. Ürményi Ferenc halála és Vay Miklós másnemű hivatalos rendeltetés miatt a felség ideiglenesen megbízta Gr. Károlyi Györgyöt és báró Radvánszky Albertet. Radvánszky leköszönése után báró Nyáry Antalt. Az országgyűlés még ebben az évben megválasztotta Radvánszky helyére báró Vay Miklóst, aki 1844-1867-ig volt. 1873.10.t.c. Gr. Festetics György kerül Gr. Károlyi György helyére. 1883.14.tc. Kinevezésre kerül Szlávy Ferenc (Festetics helyére). 1895.9. t.c. báró Vay Miklós halála után báró Radvánszky Bélát választották meg. 1901.23.tc. Szlávy elhunytával 1901. 04. 23.-án beiktatásra kerül Gr. Széchenyi Béla. 1906. dec. 22.-én báró Vesselényi Miklós lett beiktatva akit az 1907. 24. tc. ismételten megerősített pozíciójában. 1918. 6. t.c. az elhunyt Vesselényi Miklós helyére megválasztják Gr. Ambrózy Gyulát 1928-ban Gr. Széchenyi Béla halála után megválasztják Gr. Károlyi Gyulát. 1931-ben a külügyminiszterré kinevezett Gr. Károlyi Gyula helyére megválasztják Gr. Széchenyi Emilt. 1933-ban Gr Széchenyi Emil helyére báró Perényi Zsigmond, Ambrózy Gyula helyére Gr. Teleky Tibor 1942-ben az elhunyt Gr Teleky Tibor utódjául megválasztották és 1942. december 18.-án beiktatták radványi és sajókazai Dr. Radvánszky Albertet.
28
Irodalomjegyzék Bertényi Iván: A magyar korona története. 1978, Kossuth kiadó. Fekete György - Sulyovszky Sylvia: A Szent korona ezer arca. 2000, Kairosz kiadó. Glant Tibor: A Szent Korona amerikai kalandja 1945-1978. 1997, Kossuth Egyetemi kiadó. Haranghy Miklós: A Szent Korona viszontagságai 1944-45-ben. 2010, Magyar Koronaőrök Egyesülete. Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. 1978, Magyar Nemzeti Múzeum. Zétényi Zsolt: Magyarország Szent Koronája. 2001, Kairosz kiadó. A Magyar Koronaőrők Egyesületének archív anyagai Saját tulajdonomban lévő kéziratok. Saját tulajdonban lévő fényképek. A Szent Korona Tana, a koronaőri intézmény a magyar alkotmányban (I. közlemény) Dr. Rátvay Géza kézirata. (Kézirat, 1-95. oldal, saját tulajdon.) A koronaőri intézmény a magyar alkotmányban (IV. közlemény) Dr. Rátvai Géza kézirata. (Kézirat, 1-42. oldal, saját tulajdon) Édesapám koronaőr kiképzési és alapismereti füzete, (kézirat, 1937. III.-IX. hó, saját tulajdon)
29
Takács Ferenc, Jutas,1930. XII. 3.
Takács Ferenc szkv. (jobb oldalon ülve, Jutas, 1930-as évek
30
Jutas (az ülő sorban balról a második Vitéz József)
Takács Ferenc szkv.középen (Jutas, 1930-as évek
31
Az Aranyvonat, korabeli képeslap
Az Aranyvonat, 1938. Vitéz Vaszari József és Szabó Gyula koronaőrök. Középen Mészáros János a Szent Jobb őre.
32
Az Aranyvonat előtt (Bárdos Sándor, Juhász György, Toma István, Koltai Lajos)
Szent Jobb körmenet – Mészáros János a Szent Jobb őre, Tóth Sándor, Járfás Mihály, Takács Ferenc és Zentai Gyula koronaőrök
33
Szent Jobb körmenet Csontos István, Takács Ferenc koronaőrök
Eugenio Pacelli bíboros a várban, 1938
34
1938, a Szent Korona közszemlén. Toma István, Nagy Károly, Takács Ferenc, Máriássy László, Pajtás Ernő, báró Perényi Zsigmond és gróf Teleki Tibor koronaőrök, ül Perényi Zsigmond orsz. kőr
1938 évi közszemlére tétel. Máriássy László, Csontos István, Pajtás Ernő, Teleki Tibor, Perényi Zsigmond,Horvtáh János.
35
Kappéter József és Horváth Kálmán
Vály István parancsnok helyettes, Borély János, Takács Ferenc, Kocsis József koronaőrök, 1943
36
Bárdos Sándor és Takács Ferenc koronaőrök eligazításon Deák Ferenc ezredesnél
Szálasi eskütétele. Takács Ferenc, Kocsis József koronaőrök, 1943
37
Takács Ferenc és Bárdos Sándor koronaőrök
38
Szabóki János és Vitéz József
39
Kolláth Ferenc, Takács Ferenc és Komáromi Tivadar koronaőrök dísz és szolgálati egyenruhában
Koronaőrök
40
Dr. Rátvay Géza kézirata
41
42
Fent: XII. Pius pápa kitüntetése (Járfás László tulajdona) Túloldalt fent: Paul Kubala igazolása a koronaláda átvételéről. Középen: Édesapám és négy koronaőr társának német nyelvű igazolása deggendorfi polgármestertől. Alul: Édesapám komáromi jelentkezésének igazolása a határon.
43
