Aquila L X X X — L X X X I . 1973—1974.
ÚJABB A D A T O K A JAPÁN FÜRJ ( C O T U R N I X
COTURNIX
JAPONICA) KARYOTÍPUSÁNAK MEGISMERÉSÉHEZ* Dr. Fábián Gyula — Dr. Nagy Mária
Összefoglalás A japán fürj m i n t s t a n d a r d laboratóriumi állat, az utóbbi időben M a g y a r országon is, m i n d j o b b a n előtérbe került. A z i r o d a l o m b a n található, ide v o n a t k o z ó publikációk igen k i s száma m i a t t a szerzők szükségesnek látták, h o g y vizsgálat tárgyává tegyék a japán fürjek karyotípusát. A japán fürjek kromoszómaszámát: 2n = 8 0 ± 2 - n e k ( 7 8 + Z Z v a g y 7 8 + Z W ) találták. A z első pár ( 6 , 9 — 1 , 7 m i k r o n méretű) makrokromoszóma alakja különböző, de jól meghatározható. A z 1 m i k r o n , v a g y annál kisebb méretű m i k r o k r o m o szomák a l a k j a (néha a száma is) nehezen ítélhető meg, de valószínűleg döntő többségükben a k r o e e n t r i k u s a k . A kromoszómák sajátságos térbeli elhelyez kedését: a makrokromoszómák által képezett ,,héj"-at és a m i k r o k r o m o s z o mák által a l k o t o t t ,,mag"-ot a szerzők is megfigyelték. Megbeszélték a m a d a rak — emlősökétől eltérő — c y t o g e n e t i k a i sajátosságainak e l v i és m e t h o d o lógiai problémáit.
Bevezetés és m t a ( 1 9 5 9 ) szerint n a p j a i n k b a n a japán fürjek is felsorakoztak a laboratóriumi kísérleti állatok közé. Hazánkban használatuk 1 0 éves múltra t e k i n t vissza ( A N G H I , 1 9 6 3 ) . Alkalmazásukat r e n d s z e r t a n i helyük ( D T T D I C H és m t a , 1 9 7 1 ) és kitűnő tenyészthetőségi v i s z o n y a i k ( T Ó T H , 1 9 7 0 ) indokolják. R ö v i d ideje való használatukból következik, h o g y még számtalan morfológiai és fiziológiai sajátosságuk, így normál karyotípusuk sem tisztá z o t t eléggé. E z utóbbinak az az o k a , h o g y e téren n a g y o n kevés i r o d a l m i a d a t t a l találkozhatunk ( B A M M I és m t s a i , 1 9 6 6 / a , b ; O G U M A , 1 9 3 8 ; P O N T E N i n S T T S U M O és m t s a i , 1 9 6 4 ; S H O F F N E R és m t s a i , 1 9 6 7 ; T A L L T J R Y és m t a , 1 9 6 5 ) . E z e k indokolják a kérdés mindennemű t o v á b b i vizsgálatát. PADGETT
Anyag és módszer Vizsgálataink során F E C H H E I M E R és m t a ( 1 9 6 6 ) által leírt eljárásból i n d u l t u n k k i , és kisebb módosításokkal alakítottuk k i következő módszerünket. Felhasználtunk 4 0 d b különböző életkorú és nemű, házi tenyésztésű japán fürjet. Preparátumainkat az állatok csontvelejéből n y e r t sejtekből készítet* Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszék Gödöllő (Tanszékvezető: Országos Közegészségügyi Intézet Budapest (Főigazgató: D R . BAKÁCS TIBOR).
3
Aquila
D R . FÁBIÁN
G Y U L A ) és
33
Makrokromoszóm
a
cs
fl
fl
1 Mik
§ •
2
3
i t
i t
4
5
• • ZW
rokromoszóma
» *
» t
70
77
» • 72
73
20
21
22
23
24
25
25
27
25
23
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
73
74
75
2. ábra. Japán fürj (Coturnix coturnix japonica) karyotípusa Figure 2. Karyotype of the Japanese Quail
9* 75
»
* 77
•
* 7fl
tük. A z állatok decapitálása előtt 45—180 perccel 1 ing/testsúly k g - n y i k o l c h i c i n t a d t u n k s u b c u t a n . A femurokból és a tibiákból ml-enként 1 csepp 0,45%-os citrátot is tartalmazó, C a - és Mg-mentes fiziológiás sóoldattal a csontvelősejteket k i m o s t u k . A sejtszuszpenziót 500/perc fordulatszámú síkceni rifugával centrifugáltuk 10 percig. A felülúszó eltávolítása után 0,45%-os Na-citrát o l d a t t a l d u z z a s z t o t t u n k 30 percig. 10 perces centrifugálás és a szupernatáns eltávolítása után 1 : 3 arányú jégecet — m e t a n o l l a l fixáltunk 30 p e r c i g . A fixáló többszöri cserélése és a szupernatáns eltávolítása után a sejtszuszpenziót hűtött tárgylemezre cseppentettük és láng felett szélesz tettük. A preparátumokat G i e m s a v a g y Carr-féle festéssel festettük. P r e parátumainkból a jól értékelhető sejteket kiválasztottuk, 900-szoros nagyítás mellett lefényképeztük, f o t o t e c h n i k a i úton t o v á b b nagyítva készítettük e l a papírképeket, amelyekből a kromoszómákat kivágva, a szokásos módon k i r a k t u k a karyotípusokat. A preparátumokat először a nap különböző sza k a s z a i b a n készítettük és így kikéréstTik azt az időpontot, a m i k o r a csontvelő ből a legtöbb mitózis nyerhető.
Eredmények I g e n nagyszámú és jól értékelhető sejtosztódást k a p t u n k a k k o r , h a a pre parátumokat f i a t a l (14 — 21 napos) állatokból, a k o r a reggeli órákban (4 —6 ) készítettük. A k r o m o s z ó m á k számának moduszát: 80-nak (78-f-ZZ v a g y 78 + Z W ) h
Makrokromoszómák
m m
II t | II Ü
Mikrokromoszomák
•A
*A
• *
•
mm
11 9
*
Itt 3. ábra. Japán fúrj (Coturnix coturnix japonica) karyotípusa Figure 3. Karyotypc oj the Japanese Quail 3*
35
4. ábra. Makro- és mikrokromoszomák térszerkezete Figure t. The space-structure of the macro-and mic rochromes 5.
találtuk, de g y a k r a n előfordult az is, hogy a két legkisebb k r o moszómát n e m t u d t u k i d e n t i fikálni. A z első 5 pár kromoszóma mérete: 6,9 - 4,0 - 3,0 — 2,6 — 1,7 m i k r o n . E z e k n e k a n a g y , ún. ,,makrokromoszómák"-nak az alak j a az alábbi: az első pár: subákro, a második: meta-, a h a r m a d i k : akro-, a n e g y e d i k : meta-, az ötödik pár: a k r o c e n t r i k u s . A z első kromoszómapár kar aránya: 3, ezért tekintettük submetacentrikusnak. A z i r o d a l o m m a l megegyező en (19,21) Z kromoszómának a 3. legnagyobb metacentrikus és \ Y kromoszómának a legki sebb a k r o c e n t r i k u s m a k r o k r o moszómát t a r t o t t u k . A többi kromoszóma mérete: 1 m i k r o n v a g y annál kisebb, ezek az ún. „mikrokromoszo mák". E z e k a l a k j a — a m e n y n y i r e ezt a fénymikroszkópos felbontás határát súroló k i csinységük megengedi — acroc e n t r i k u s n a k tűnik (2. ábra). M i is meg t u d t u k figyelni a homológ kromoszómapárok af finitásán alapuló, L E W I S és m t a által 1963-ban (in B A M M I és mtsai, 1966/b) „somaticus párosodás"-nak nevezett jelen séget, a m e l y nyomán a makrókromoszómák ,,héj "-szerűen veszik körül a ,,mag"-szerűen elhelyezkedő mikrokromoszómákat (3., 4., 5. ábra).
Kö vétkezi etés
ábra.
Makra- és mikrokromoszomák térszerkezete The spacc-striicrure of the macro- and mic rochromes
F i g u r e •">.
3(3
A z első pár makrokromoszómát kivéve, a többi kromoszó m a alakját illetően vélemé nyünk megegyezik az iroda l o m m a l ( S H O F F N E R és mtsai.
1 9 0 7 ; T A L L U R Y és m t a , 1 9 6 5 ) . A makrokromoszómák általunk mért nagy sága T A L L U R Y és m t a ( 1 9 6 5 ) a d a t a i h o z hasonló. A m a k r o - , i l l . mikrokromoszomák általunk is megfigyelt sajátságos térbeli pozíciója o l y a n g o n d o l a t o k a t kelt, hogy ez talán n e m jelentőség nélküli a gének egymás közötti szabályozási rendszerében. A japán fürjek kromoszómaszámát P O N T E N (in STJSTTMO O H N O és m t s a i , 1 9 6 4 ) , i l l . T A L L U R Y és m t a ( 1 9 6 5 ) 7 8 - n a k , B A M M I és m t a i ( 1 9 6 5 / a , b) v a l a m i n t S H O F F N E R és m t a i ( 1 9 6 7 ) 8 0 - n a k találták. A z esetek többségében m i is 8 0 kromoszómát találtunk, ezért t a r t j u k ezt a 2%-nek. U g y a n a k k o r a z o n b a n , elég sok t e c h n i k a i l a g jónak tekinthető szettben az utolsó pár, legkisebb (kb. 0 , 3 m i k r o n nagyságú) mikrokromoszómát nem találtuk meg. A madár (de egyéb, n e m emlős) c i t o g e n e t i k a i publikációk sora demonstrál hasonlót. E m i a t t , az emlősökben megszokottól eltérően, a m a d a r a k kromoszómaszámát ± 2 — ± 1 0 pontossággal adják m e g ( A T K I N és mtsai, 1 9 6 5 : A W T A R és m t s a i , 1 9 6 5 ; B Á L I N T , 1 9 6 5 ; C A S T R O V I E J O , és m t s a i , 1 9 6 5 ; H A M M A R , 1 9 6 6 ; J O V A N O V I C és m t a , 1 9 6 9 ; M A S A H I R O és m t s a i , 1 9 6 9 ; N A B U O és m t a , 1 9 6 6 ; P A N C S E N K O , 1970; R A Y - C H A U D H U R I és m t s a i , 1 9 6 9 ; S U S U M O és m t s a i , 1 9 6 4 ; T H O R N E Y C R O F T , 1 9 6 6 ) . E jelenségben — a sokáig valódi kromoszómáknak sem t a r t o t t mikrokromoszomák ( H A M M A R , 1 9 6 6 ) számának hiányában — t e c h n i k a i ok lehetősége is felmerülhet, a m e l y magyarázatát nyerné a mikrokromoszomák igen n a g y számában, rendkívül k i c s i n y méretében, kevés D N S - t a r t a l m á b a n . U g y a n a k k o r effektív hiányuk lehetőségét sem vethetjük e l . A m e n n y i b e n ez valóban így v a n , a k k o r ennek jelentősége m a még felbecsülhetetlen, mert az e d d i g i vizsgálatokból az derült k i , hogy sem a kromoszómák száma, sem a D N S mennyisége, sem a kromoszómák mérete v a g y a l a k j a , n e m jellemző kizárólag 1 — 1 madárfajra ( A T K I N és m t s a i , 1 9 6 5 ; C A S T R O V I E J O és m t s a i , 1966;
HAMMAR,
1966;
JOVANOVIC
és
mta,
1969;
MASAHIRO
és
mta,
1969;
és m t a , 1 9 6 6 ; R A Y - C H A U D H U R Y és m t s a i , 1 9 6 9 ; S U S U M O és m t s a i , A madárfajok karyotípusai sorában fellelhető n a g y egyöntetűség m i a t t j u t o t t a k R A Y - C H A U D H U R Y és m t a i ( 1 9 6 9 ) a r r a a következtetésre, hogy a m a d a r a k evolúciójában a kromoszómák strukturális változásának kicsiny volt a szerepe. A n a g y egyöntetűséggel s z e m b e n T H O R N E Y C R O F T ( 1 9 6 6 ) v i szont arról számolt be, h o g y egy — bár morfológiailag is p o l i m o r f madárfaj b a n (Zonotrichia albicollis) n e m egy-, h a n e m ötféle karyotípust talált. A fentiekből következik, hogy az egész madárcitogenetikában sok még a n y i t o t t kérdés, m e l y e k tisztázása további vizsgálatokat igényel. NABUO 1964).
Irodalom — Literature
Am/hi Cs. (I!lli:t): (Quelques nouveaux aniniaux de labora I o i r e ( C a i l l e japonaise). bah. Álla! ok., 2. 3 4 - 3 6 . p. Atkin, X. B.—Mattinson, G. — Bccak, W.— Susumo Olm« (1 9tiö): The eoniparatKe | > \ . \ content of I!) species of placental marnmals, reptiles and birds. Chromosoma., 17. I 10. p. Awtar
K.—Haiden,
G. J.—Shoffner,
I!. N.
(1965): M i t o t i c chromosomes and
the
W-sex
ehromosome of l he great horned owl (Bubo v. virginianus). Chromosoma., 17. 258 263. p. Bammi, R. K. — Shoffner, R. X. — Haiden. G. •/. (196(i/a): Sex ratios and karyotype in the chicken-coturnix quail h y b r i d . Canadiaii .1. Geneties and Cytology. VIII 3.533 — 536. p. Bammi, R. K.—Shoffner, Ii. X. — Haiden.
somatic chromosomes in fche chicken-coturnix quail h y b r i d and the parental species. Canadian J . Genetics and Cytology. V I I I / 3 . 537 — 543. p . Bálint A. (196b): A minőségi változások törvényszerűségeinek filozófiai vizsgálata heteroés poliploid szervezetekben. Agrárt. E g y e t e m Közleményei. 219 — 225. p . Castroviejo, J.—Christian, L. C. — Gropp, A. (1966): K a r y o t y p e s of four species of birds of families Ploceidae and Paridae. j . H e r e d i t y . , 6*0.3. 134 — 136. p . Dudich E.—Loksa J. (1971): Állatrendszertan. Tankönyvkiadó Vállalat Budapest. Fechheimer, N. S.—Jaffe, W. P. (1966): M e t h o d for the display of a v i a n chromosomes. Nature., 5050 7 7 3 - 7 7 4 . Hammar, B. (1966): The karyotypes of nine birds. Hereditas., 55. 367 — 385. Jovanovic, V. — Atkins, L. (1969): K a r y o t y p e s of four Passerine birds belonging to the families Turdidae, Mimidae and Corvidae. Chromosoma., 26. 388 — 394. p. Lewis i n Bammi és m t a i . 1966/b. Masahiro Itoh — Tatsuro Ikeuehi — Haehiro Slrimba — Mich ihn Mori — Motomichi Sasaki — Sajiro Makino (1969): A comparative k a r y o t y p e study i n fourteen species of birds. J a p a n . J . Genetics., 44. 3. 163 — 170. p. Xalmo Takagi — Sajiro Makino (1966): A revised study on the chromosomes of three species of birds. Caryologia., 19. 4. 443 — 455. p. Oguma, A". (1938): Studies on Sauropsid chromosomes. The k a r y o t y p of the quail and d u c k : different from those reported b y previous author. A n n . Zool. Jap., 17. 612 — 622. p . Padgett, C. A.—Ivei/, W. D. (1959): C o t u r n i x Quail as a laboratory research animál. Science., 129. 276 - 2 6 8 . p. Pancsenko, N. A. (1970): Metodü, isszledovanyija hromoszom u domasnej kuricü. Citologija., 12. 4. 5 5 8 - 5 6 0 . p . Ponten i n : Susumo Ohno, és mtsai, 1964. Ray-Ghaudhuri, R.—Sharma, T.—Ray-Ghaudhuri, S. (1969): A comparative study of the chromosomes of birds. Chromosoma., 26. 148 — 168. p. Shoffner, It. N. - . I irtar Krishan - Haiden, G. J. —Bammi, II. K. — Otis, J. S. (1967): A v i a n ehromosome methodology. P o u l t r y Sei., 16. 333 — 344. p. Susumo Ohno-Stenius, Ch. - Christian, L. C. - Becak, W. - Becak, M. L. (1964): Chromosome uniformity in the a v i a n subelass Carinatae. Chromosoma,, 15. 2S0 — 288. p . Tallury, M. V. — Vegni, L. (I 965): Fine resolution of the karyogram of the quail, C o t u r n i x c o t u r n i x japonica. Chromosoma., 17. 264 — 272. p. Thomegcroft, H. B. (1966): Chromosomal p o l y m o r p h i s m i n the white-throated sparrow, Zonotrichia albicollis (Gmclin). (1966) S c i e n c e . , / 7 / . 1571 — 1572. p . Tóth L. (1970): A domes/.tikált fürj (Coturnix coturnix japonica) tenyésztésbiológiájának k r i t i k a i vizsgálata. D o k t o r i értekezés. Gödöllő.
» w e r data to the recognition of karyotype of the Japanese quail (Coturnix coturnix japonica)* Dr. Gyula Fábián—Dr.
Mar// Nagy
Summary
Etecent ly. in Hungary, the Japanese q u a i l as a standard laboratory animál, came too into pii »minence. Owing to t he litt le number <>f such publications in the lit erat ure dealing this problem, the authors thought proper the search of the Japanese quail k a r y o t y p e . The authors found, t h a t the number of the chromosomes at the Japanese quail is: 2n = = 80 + 2 (78 + Z Z or 78 + Z W ) . F r o m these chromosomes, the first 5 pairs (size: 6.9 — 1.7 fz) are the macrochromosomes. The forms of the macrochromosomes are different, but their Identification is rather easy. The other chromosomes are the mierochromosomes. Their measures are: 1 [JL or smaller. T o judge the form (or sometimes the number) of the miero chromosomes is very hard. Perhaps i n the majority, the mierochromosomes are: aerocentric. The authors observed similarly, that the chromosomes have a characteristic position i n the space: the macrochromosomes form the shell and the mierochromosomes compose the core. The authors discussed the theoretical and methodical problems of the birdeytogenet ics — which arc different from the n m n i m a r cytogenetie problems. • Z o o l o g i c a l I n s t i t i i l r i»f Afiricult ural L ' n i v c r s i l v P u b l i c H e a l t h . Budapest ( H e a d : T . Bakács)
38
(lüdölló (I I r a d : 0 . Kábián) a n d
National Institute
of
Tiitroductíon A c c o r d i n g to P A D G E T T and co. ( 1 9 5 9 ) , recently the Japanese quails got also, among the labor'experimental animals. I n our eountry, their put to use, look back on ten years ( A N G H I , 1 9 0 3 ) . T h e i r systematical position ( D U D I C H a n d co, 1 9 7 1 ) , and their v e r y good breeding conditions T Ó T H , 1 9 7 0 ) , give the reason to their use. B e i n g i n use for a v e r y short time relative, raany of their niorphological and physiological properties — such their n o r m a l k a r y o t y p e — aren't sufficiently cleared. T h i s is the cause t h a t i n this terri t o r y , are v e r y few d a t a ( B A M M I a n d co., 1 9 6 6 / a , b ; O G U M A , 1 9 3 8 ; PONTION- i n S U S U M O O H N O , 19(54; S H O F F N E R a n d co. 1 9 6 7 ; T A L L U R Y a n d co., 1 9 6 5 ) g i v e n . Therefore further
investigations of this question are necessary. Material a m i metlioil
In our investigations, we set out f r o m the F E C H H E I M E R a n d co. ( 1 9 6 6 ) method, w i t h some litt le modifications. We used: 4 0 pieces, household breeding Japanese quails, of different age a n d sex. We made our preparations from the bone m a r r o w cells. \ \ it h 4 5 — ISO minutes before the decapitat ion, we treated the animals w i t h 1 m g . sc. c o l c h i c i n / b o d y weight k g . We washed out the bone marrow cells from the femurs a n d tibias w i t h saline Solution (without C a a n d Mg) containing l drop N.i-cit rate ( 0 . 4 5 % ) per m l . The cell-suspension was centrifugated w i t h 5 0 0 / s e c speed 1 0 minutes. A f t e r the clear a w a y of the supernatant, we swelled the cells w i t h Na-citrate ( 0 . 4 5 ° , ' , ) Solution 3 0 minutes. T h i s S o l u t i o n we centrifugated unt il 1 0 minutes, a n d after the Clearing a w a y of the supernatant, we fixed the cells w i t h 1: 3 proportion glacial a e i d : metanol m i x t u r e 3 0 minutes. A f t e r the Clearing a w a y of the supernatant, we dropped the cell-suspension on eooled slides and we spread out the ceUs above the flame. T h e preparations were stained w i t h the G i e m s a or Carr-staining methods. We selected w i t h microscope the good cells of the preparations, t h e n we photographed t h e m w i t h 9 0 0 - t i m e s enlargement and the paper pictures were further enlarged on phototechnical way. F r o m the paper we cut out the chromosomes a n d we took out the k a r y o type as usual. We made our preparations in different times of the day, looking for the time in which bhe most ofmitoses from t he bone m a r r o w can be gained. Results We received m a n y a n d valuable mitoses, when we made our preparations from y o u n g ( 1 4 — 2 1 d a y old) animals, in the early m o r i n g ( 4 — 6 hours a. m.). We found t h a t the modus of the chromosomenumber i s : 8 0 ( 7 8 + Z Z or 7 8 + Z W ) , b u t often we couldn't identificate the two smallest chromosomes. T h e measure of the first 5 pair chromosomes are the f o l l o w i n g : 6 , 9 — , 4 , 0 — , 3 , 0 — , 2 , 6 — , 1, 7 II. These are t h e "macrochromosomes". The form of these macrochromosomes are the f o l l o w i n g : first pair i s : subacro-, second : :meta-, t h i r d : acro-, f o u r t h : meta-, f i f t h : acrocentrieal. The arm-ratio of the first chromosome p a i r i s : 1 : 3 , for this reason, we j u d g e d i t , for submetacentric. A c c o r d i n g to t h e l i t e r a t u r e ( R A Y - C H A U D H U R I a n d co., L 9 6 9 ; S U S U M O O H N O a n d 1 9 6 4 ) we j u d g e d the t h i r d biggest, metacentrical chromosome as " Z " chromosome
co.,
and
the smallest acrocentrieal; as " W " chromosome. T h e measure o f the other chromosomes a r e : 1 [i o r smaller. These are the "mierochro mosomes". T h e f o r m of these chromosomes are, perhaps : acrocentric ( 2 . picture). We observed likewise, t h a t phenomenon, w h i c h based on the affinity of the h o m o l o gous chromosome' pairs, and w h i c h was named b y L E W I S and co. i n 1 9 6 3 (in B A M M I a n d c o . 1 9 6 6 / b ) as somatical m a t i n g of chromosomes. I n this phenomenon, the macro chromosomes form o n e external shell and the mierochromosomes composed the internal eore ( 3 . , 4 . 5 . pictures). Discussion Our
opinion, i n the consideration of the chromosome'form a g r e e w i t h the literature
( S H O F F N E R a n d CO., 1 9 6 7 ; T A L L U R Y a n d co., 19(55), except the first chromosome p a i r
(6, 9 opposite to 6 , 0 ) . Our results, in regard to the macrochromosomé' T A L L U R Y and
co.
measure are s i m i l a r to the data of
1965.
39
The particular position of the macro-, and mierochromosomes i n space, gives a hint for the possible importance among the genes, i n the regulát ing S y s t e m . A c c o r d i n g to
P O N T E N (in S U S U M O O H N O and
co.,
1964)
and
T A L L U R Y and
co.
(1965),
the chromosome'number of the Japanese quail i s : 78, B A M M I and co. (1966/a, b) ami S H O F F N E R and co. (1967) f o u n d : 80. We found generally 80 chromosome too. F o r this reason, we regard this number as: In. A t the same time however, i n many, technically good sets, we d i d n ' t find the last pair the smallest (roughly 0,3 jx measure) microchromosome. The publications bird-eytogenetics (but other, not mammal'cytogenetics ones) are demonstrating the similar. F o r this reason, differently from the mammal'-eytogenetics, the eromosome'number of the birds are given w i t h + 2 — ± 1 0 accuracy ( A T K I N and co., 1965; A W T A R and co., 1965; B Á L I N T , 1966; C A S T R O V I E J O and co., 1966; H A M M A R , 1966; J O V A N O V I C , 1969; M A S A H I R O and co., 1969; N A B U O T A G A K I and co., 1966; P A N C S E N K O , 1970, R A Y - C H A U D H U R I and co., 1969; S U S U M O O H N O and co., 1964; T H O R N E Y C R O F T
1966). I n the mistake of the mierochromosome'number, the possibility of a technical mistake can't be excluded. B u t the difference of the mierochromosome'number can be explained b y the very big number, extremly little measure and very few D N A content of the mierochromosomes. B u t , at the same time, it is impossible to refuse an effective want of this two chromosomes. I f this is true, then its importance might be very big. A s according to different investigations, neither the number or D N A content, nor the measure or form isn't exclusivly t y p i c a l for a certain bird species ( A T K I N , 1965; C A S T R O V I E J O and co., 1966; H A M M A R , 1966; J O V A N O V I C and co., 1969; M A S A H I R O and co., 1969; N A B U O T A G A K I and co., 1966; R A Y - C H A U D H U R I and co., 1969; S U S U M O O H N O and co.,
1964). Being the very big uniforinities which are among the birds-karyotypes R A Y C H A U D H U R I and co. (1969), thought, that i n the birds species evolution the chromosomes structural modifications had little role. Opposite this uniformity, T H O R N E Y C R O F T (1966) found that, i n one bird-species (Zonotrichia albicollis) which is morphologically poly morph, is not one, but five kinds of karyotype. It results from these, t h a t on the territory of the bird-eytogenetics are many open questions, which to clear, demands further investigations.
40
