www.baranyanet.hu
Közéleti és Társasági Magazin VI. évf. 2006. 5.
Új vezetõk a Megyeházán Paktum a pécsi kistérségért Bemutatjuk Szabadszentkirályt Dehogy ördögök, angyaliak... A 27 tagú Európai Unió
Baranyától Burgenland vette át az elnökséget
Tartalom Fókuszban Baranyától Burgenland vette át az elnökséget
3
Megújult a Postapalota elõtti tér
6
Képzések támogatással
7
A körülményeket, a lehetõségeket kell megteremteni 8 Paktum a pécsi kistérségért 11 Idõsügyi konferencia
18
Közösen a Kulturális Fõvárosért
18
Megyeháza A segítés a hivatásuk Nézõpont A 27 tagú Európai Unió
4 12
Színházi súgó Dehogy ördögök, angyalok... História A volt nemesfalu...
Közéleti és társasági magazin ISSN: 15870383 Internetes megjelenés: www.baranyanet.hu Kiadó és nyomda: Carbocomp Számítástechnikai és Nyomdai Kft. Felelõs kiadó: Petõ Attila Lapszerkesztõk: Markóné Szilágyi Ágnes, Petõ Attila, Dr. Erdõdy Gyula Számítógépes szerkesztõ: Markóné Szilágyi Ágnes Címlap fotó: Petõ Attila Szerkesztõség és hirdetésfelvétel címe: 7623 Pécs, Szabadság út 48. Tel.: (72) 511-500 Fax: (72) 511-969 E-mail:
[email protected] Levilágítás: Proof Stúdió Kft.
B ARANYANET Online
14 16
2006. november végén tartotta a Baranya megye által elnökölt Alpok-Adria Munkaközösség Regionális Kormányfõk Plenáris Ülése éves rendes ülését. A találkozón a Munkaközösség 13 tagtartományának vezetõi, illetve közvetlen helyetteseik vettek részt. Az idei Plenáris Ülés napirendjére számos fontos kérdés került. A reformfolyamat lezárásaként és mintegy megkoronázásaként a Plenáris Ülés most fogadta el a Munkaközösség új eljárási szabályzatát, amely tartalmazza az új struktúrát és a közös, határon átnyúló projektek finanszírozásának szabályait. Az Alpok-Adria díjat a munkaközösség két évente ítéli oda. Ez alkalomból Markó Péter kapta a kitüntetést, aki 1998-2000 között az AlpokAdria Munkaközösség elnöki tisztét is betöltötte. Verena miniszter asszony elmondta, hogy munkájuk során, így kiemelt figyelmet fordítanak az alternatív energiaforrásokra, valamint a turizmus kérdésére. Dr. Hargitai János a projekt alapú mûködtetés fontosságáról és az EU források megszerzésérõl beszélt. Burgenland itt van a közelben ez legyen a példa számunkra. – pa –
3
MEGYEHÁZA www.baranyanet.hu
A Baranya Megyei Önkormányzat életébõl
A segítés a hivatásuk Az idei esztendõ õszén történt választások után változások történtek a megyei önkormányzatokban. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyûlésének új elnöke lett, dr. Hargitai János személyében, alelnökként pedig Horváth Zoltán kezdte meg a munkát. A két politikussal szakmai múltjukról, szûkebb környezetükrõl és természetesen munkájukról is beszélgettem.
E
Eredeti szakmája szerint dr. Hargitai János pedagógus. Elõbb tanítói, majd történelem szakos tanári diplomát szer zett. 27 évesen lett tanácselnök (elmondása szerint édesapja szégyenkezett miatta), egy olyan helyzetben, amikor ezt a leköszönõ tanácselnök is így szerette volna és a tanári kar is ezt kérte tõle. Közben jogász doktor lett. Úgy fogalmazott, hogy a tanári szakma legnagyobb hátrányát mindig abban látta, hogy 45 percre kellett szorítkoznia. Ezzel szemben a késõbbi munkája szabadságot hozott, egy kötetlenebb világba érkezett. s A rendszerváltozás után polgármester lettem, de életem legfontosabb négy évét az 1994-1998 közötti idõszak jelentette, amikor a Megyei Önkormányzat Közgyûlésének alelnökeként dolgozhattam. Akkor megtanultam, mit jelent a kollégák tudásából összegyúrni valamit, ami elvezethet minket céljaink megvalósításához. Azóta is val-
4
lom, hogy egy ilyen pozícióban elsõsorban én nem pártpolitikus vagyok. Meghatározó jelentõségûnek tartom, hogy nagyon jó a kapcsolatom a hivatallal, munkánkat pedig éppen ezért az ésszerûség jellemezheti. 1998 óta vagyok a mohácsi körzet országgyûlési képviselõje. A Parlamentben két bizottságban dolgoztam. Az egyik volt a szerelem, az emberi jogokkal, kisebbségi ügyekkel és vallási területtel foglalkozó bizottság, a másik pedig az egyik legrangosabb feladat, a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság tagjának lenni. Mára az utóbbi maradt, ami viszont igen-igen fontos, hiszen döntés közeli pozíciót jelent. s Az elmúlt bõ másfél évtized arról szólt, hogy a köz érdekében dolgozott. Viszont ennek kell egy jó háttér. s Igen, így van. A családom jelenti a munkám hátterét. Fe leségem pedagógus, vele még kaposvári diákéveim alatt ismerkedtem meg. Nagynyárádon tanít, ott, ahol élünk. Lányunk éppen szakdolgozatát készíti, hiszen végzõs joghallgató az ELTE-n. s Mire jut ideje a rendkívül sok kötelezõ tennivaló mellett? s Azt, hogy mennyire nincs sok szabadidõm, mutatja, hogy idén elõször egy jó barátom szántott fel hedr. Hargitai János elnök lyettem egy zsebkendõnyi területet, amit egyébként én szoktam. De látja ez is milyen érdekesen változik, annak ide-
B ARANYANET Online
jén Mohácson végeztem a mezõgazdasági szakközépiskolában. Nem szerettem a szakmai gyakorlatokat. Ma pedig, ha csak tehetem, borászkodom, és kihasználom a 22 lóerõs traktorom tehetségét… s Hogy mennyire változik a világ… Ön a közelmúltban a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyûlésének elnöke lett. Így nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy nem könnyû idõszakban, bizonyos szempontból viszont gazdag idõszakban. s Hogy az államháztartás hiánya 11,6%, a mindenféle megszorító intézkedések, reformok után is 10,1%, és tudni, hogy ebbõl 3%-ot kell csinálni, nos, valóban nem egy fáklyás menet. És tudja, a legszomorúbb az, hogy fogalmazhatunk bárhogy, hogy a terhek egy részét kell csak az állampolgároknak vállalni, másik részét az önkormányzatoknak, a lényeg ugyanaz, a sor végén az állampolgár áll. Hiszen az önkormányzat áremeléseit is õk fizetik, nem beszélve arról, hogy többet adóznak… Közvetlenül és közvetetten is sújtja õket a sok megszorítás. s Hogyan érinti ez a megyét? s Hozzávetõleg 800 millió forinttal kevesebbõl gazdálkodhatunk, mindemellett persze a feladataink sokszorozódhatnak, hiszen ha egy városi intézmény, például a Komlói Kórház azt mondja, hogy a város tovább nem bírja fenntartani az intézményt, nekünk kötelességünk átvállalni, és gondolkodni a folytatáson. A Baranya Megyei Önkormányzatnak 2 milliárdos a hiánya (15 milliárd az összköltségvetése), és ehhez jön még hozzá a Megyei Kórház kb. másfélmilliárdos hiánya. Éppen ezért az általam fontosnak tartott szemlélet a puritánság. Ez megmutatkozik a képviselõi, elnöki, alelnöki tiszteletdíjakban, a külsõ szakértõk számában, a hivatali apparátus nagyságában és a tanácsnoki rendszer megszûntetésében. Elsõ körben. s Az imént gazdag idõszakot is említettünk. Közeleg például 2010. s Ezzel kapcsolatban a megyének két nagy feladata lesz. Az egyik, hogy egy Regionális Tudásközpontot alakítson ki, természetesen a város és az Egyetem bevonásával. Ez tulajdonkép-
B ARANYANET Online
pen egy óriási könyvtárat jelent. A beruházás összértéke 4 milliárd forint, ennek 10%-a az önerõ. A másik fontos feladat a Nagy Kiállítótér projekt megvalósítása. Ez szintén közel négymilliárdos összeg. Ismert tény, hogy Budapest után Baranyának van a leggazdagabb múzeumhálózata. Viszont ez, jelen állapotában ésszerûtlen rendszerben mûködik, ezt szeretnénk racionalizálni. s Van még egy kiemelt projektje megyénknek, országos méretekben zászlósprojektnek hívnák. s Több, mint 40 milliárd forintos álom, az integrált egészségügyi rendszer kialakítása. Megvalósuló álom, hiszen nincs más út. Ahhoz, hogy Pécs legyen a regionális egészségügyi rendszer központja, ezt meg kell valósítani. Régebben a MÁV, a Honvédség, az Egyetem, a város és a megye is tulajdonosként szerepelt az egészségügyi intézmények élén, párhuzamos beruházásokkal, fejlesztésekkel, jóval több költséggel. Ezt fogjuk rendbe tenni, bár a kivitelezés hosszú távú folyamatot jelent. s Négy év múlva mi jelentené az Ön számára a boldogságot? s Az, ha az EKF program során legalább öt csodálatos objektummal gazdagodna a város, fellendülne a kulturális ipar, autópályán közelíthetnénk meg Pécset és környékét, valamint az, ha az egészségügyi intézményrendszerünkben érdemi változások kezdõdnének. Amikor Horváth Zoltán a Megyei Önkormányzat Közgyûlésének alelnöke leült velem szemben, azt kérdeztem tõle, ugye nem haragszik rám, amiért azt mondom, idõsebbnek gondoltam? Mire õ mosolyogva visszakérdezett: miért, egy alelnöknek idõsebbnek kéne lennie? Mondtam, nem, csak a fotókon Horváth Zoltán alelnök úgy tûnt, hogy … Aztán õt is meg akartam ismerni. s Azt javaslom, a szakmai múltat bontsuk ketté, hiszen van egy politikai és egy civil szakmám is. Azt szoktam mondani, a közvetlen környezetemben én vagyok a legfiatalabb és legidõsebb
5
Fideszes, hiszen 32 éves vagyok, de már 1991 óta a FIDESZ tagja. 1995-ben lettem a megyei, 2002-ben az országos választmány tagja. Ez az út számomra az értékek és nem az érdekek mentén való politizálást jelenti. Hargitai Jánossal 1998-ban ismerkedtem meg, a legfontosabb közös bennünk, a vidék és kistelepülések szeretete, azok élhetõbbé tétele. Közel egy évtizedes kapcsolatunk meghatározó jelentõségû lesz közös munkánkban, ahol nagyon fontos a jó összhang. A civil szakmámmal, szakmáimmal kapcsolatban mindig egy cél vezérelt. Ez pedig a segítség. Pedagógus vagyok, de miután feleségem is az, és két pedagógus egy családban túl sok, mivel jövedelmük csekély, a gazdasági szférát választottam, és tulajdonképpen, ha jól belegondolok, én mindig eladtam valamit. 2005. január 2-ig az akkori MATÁV-nál dolgoztam, az önkormányzatokkal voltam kapcsolatban. 2004-tõl a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanultam és már tudatosan készültem a szociális területre. Elsõ lépésként a fogyatékosok segítése céljából kht-t alapítottam, térségi szintû ellátórendszerrõl álmodva, majd a körbe bevontuk – kollégáimmal – a pszichiátriai- és szenvedélybetegeket, és az idõseket is. 2004ben készítettük el pályázatunkat, egy Alapszolgáltatási Központ létrehozására, amely ma már mûködik, és a tartós munkanélkülieknek is segít, mégpedig munkaerõpiaci képzéssel. Ezen egyébként 100-an vettek részt, 50-en ma már dolgoznak közülük. A sombereki központban helyet kapott a házi segítségnyújtás infrastruktúrája, egy jelzõrendszeres program, melynek segítségével 70 nyomógombos készüléket kísérünk figyelemmel a nap 24 órájában, ennek
meglétével pedig 14 településen élõ embertársaink kérhetnek segítséget tõlünk. Számomra mindig nagyon fontos volt az, hogy megteremtõdjék a lehetõsége annak, hogy az idõsek is otthonaikban élhessenek. Minthogy a központunk minden korosztálynak segít, idén nyáron gyermektáborokat szerveztünk, egyébként pedig kulturális programokat, és különbözõ oktatást is. Kialakítottunk egy falu tv hálózatot, ahol a legfontosabb információkhoz juthatnak hozzá az érintett települések lakói. s 5 intézmény, 50–60 milliós éves költségvetés, strukturális, gazdasági összhang. Ez a civil munkája kapcsán elmondható mérleg. A megye egy másabb dimenzió. s Így van, nagyobb kihívás, a feladat azonban ugyanaz. Segítség, segítés. s A családjáról beszél nekem? s Szüleim meghaltak, feleségemmel, két fiammal és nagyszüleimmel élek Sombereken. Hiszek a családban, abban, hogy ennek egységnek meg kell maradnia. Feleségem kisebbik fiunkkal van Gyes-en, de a falunkban a hitoktatást csak úgy tudják megoldani, hogy õ hetente egyszer megtartja ezeket az órákat. Közben Ágostonra a nagyszülõk vigyáznak. Áron fiam éppen az óvodai beszoktatás idõszakát éli. s Négy év múlva mitõl volna boldog? s Attól, ha Sombereken tudni fogják, mi is az a Megyei Önkormányzat, ha érzik, hogy bár kistelepülés, partnerei lehettek a nagyobbaknak, akár megyei, akár regionális programokról beszélünk, és nagyon bízom abban, hogy Áron fiam megbocsátja nekem, hogy az alelnöki munkám miatt, hétköznap nem ebédelek otthon. Bognár Szilvi
Megújult a Postapalota elõtti tér Pécs belvárosában a Jókai és Rákóczi út keresztezõdésénél új teret, közparkot avattak. A teret Opris Péterrõl a Pécsi Posta és Távírda elsõ igazgatójáról nevezték el. A Postai Világnapon tartott ünnepségen avatták fel Opris Péter bronzból készült mellszobrát, ami Tischler Ferenc szobrászmûvész alkotása. A 800 m2 alapterületû tér díszburkolatot kapott, növényeket telepítettek, padokat helyeztek el, így a város egy új, szép köztérrel gyarapodott. –p–
6
B ARANYANET Online
Képzések támogatással
A
Az Európai Unió és a magyar állam támogatásával indult tavaly a ROP 3.4-es pályázat, amely a régióspecifikus szakmai képzéseket támogatja. A projekt célja a régiós munkaerõ-piaci kereslet és kínálat közötti összhang megteremtése, ezzel a versenyképesség erõsítése. A ROP megvalósítására a régióban mûködõ kamarák konzorciumot hoztak létre, ennek vezetését a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarára bízták. A kamara a ROP 3.4 programot is felhasználja a Pécs Fejlesztési Pólus projektjeinek segítésére. A kamarák feladata a programban a gazdálkodók képzési igényének valamint a képzõ intézmények kínálatának felmérése. A két eredményt összefuttatva alakítják ki a programban igénybe vehetõ képzési kínálatot, amelynek tanfolyamaira elsõsorban kis- és középvállalkozások valamint alkalmazottaik jelentkezhetnek. Új elemként jelent meg a projektben a képzések fejlesztése. A gazdaságban felmerülnek olyan képzési igények, amelyeket nem tudnak kielégíteni a képzõ cégek. A kamara vállalja, hogy kifejleszti a képzési tematikát, akkreditáltatja a képzéseket és a program további részében e szerint oktathatnak a képzõ cégek. s Folyamatosan megfogalmazzák a vállalkozások vezetõi a képzési igényt, nem véletlenül program az élethosszig tartó tanulás az Unióban és Magyarországon is – mondja Cséfalvay Ágnes, a kamara szakképzési vezetõje. – A nehézséget az okozza a gazdaságban, hogy a tanulás idejére ki kell venni a munka-
FÓKUSZBAN www.baranyanet.hu
erõt a termelésbõl. A program egyik különlegessége, hogy nemcsak a képzési díj 60-80%-át kaphatja meg támogatásként a pályázó, hanem a kiesõ munkaerõ bérének 60%-át is. Egy fõ 250 ezer forint támogatásban részesülhet, és ezt a támogatást egy összegben vagy folyamatosan 2007 december 31-ig veheti igénybe. Egy vállalkozás összesen 5 millió forint támogatást kaphat az önrészt pedig leírhatja a szakképzési hozzájárulási alapjából, így egy kedvezõ konstrukcióval tudja megvalósítani a képzést. A felmérések alapján kialakult a képzési lista, errõl választhatnak a vállalkozások. Ha új képzési igény jelentkezik, akkor azt is felvesszük a listára és megkeressük hozzá a megfelelõ képzõ céget. s Melyek a legkeresettebb képzési lehetõségek? s A gépipar területén a gépkezelõi tanfolyamok iránt élénk az érdeklõdés, a kereskedelemhez kapcsolódó képzésekbe pedig amiatt szeretnének sokan bekerülni, mert egy törvénymódosítás miatt csak szakképzett eladók dolgozhatnak az üzletekben. Nagyobb számban kerestek minket a támogatott mesterképzésekkel kapcsolatban is, hiszen egy mester tanfolyam 250-300 ezer forintba is belekerülhet, ha e pályázat által 60-80%-os támogatást kaphat a jelentkezõ, akkor az mérhetõ költségmegtakarítással jár a vállalkozások számára. Nemcsak OKJ-s, hanem rövidebb idejû, 30-60-80 órás szakmai megújító képzésekrõl is szó van. A kamara nemcsak a képzõ intézmény megtalálásában segít a vállalkozásoknak, hanem az igénylõ lapok kitöltésében, és akár az ügyintézésben, az adminisztrációban is.
A mesteri cím rangot jelent! Mesterképzés támogatással A mestervizsga célja, hogy a szakmunkás a magasabb szintû szakmai elismertséget jelölõ MESTER minõsítést megszerezze. A jelentkezés feltétele szakmunkás bizonyítvány és legalább 5 éves szakmai gyakorlat. További információ: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központ Szemere Adrienn 72/507-110, 20/359-6340
A ROP 3.4. programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza.
B ARANYANET Online
7
FÓKUSZBAN www.baranyanet.hu
A körülményeket, a lehetõségeket kell megteremteni… „Ez a falu tipikus baranyai kistelepülés, azoknak minden örömével és gondjával. Az írásos emlékek a kora középkorban említik elõször, a krónikák szerint kapott már mezõvárosi címet is, a lakossága pedig nemességet. Ez ma már történelem, de ami mindig is érvényes volt, hogy ez a falu a körzetének mindig vonzó települése volt, és ma is az” – mondja Frittmann László, Szabadszentkirály polgármestere, amikor beszélgetni kezdünk az általa vezetett, kicsivel több, mint nyolcszáz fõs lélekszámú faluról.
M
s Mi adja a község vonzerejét? s Szabadszentkirály nincs meszsze Pécstõl, illetve Gerde, Pécsbagota és Velény községek közelsége, hiszen az új letelepülõk számára fontos a munkalehetõség megléte. Bár mi semmiképp sem szeretnénk Pécs alvóvárosává válni, inkább itt, helyben igyekszünk lehetõségeket teremteni a közlekedés fejlesztésével, az infrastruktúra bõvítésével, a szolgáltatások színvonalának emelésével. De Pécs kulturális vonzereje természetesen számít. A legfontosabb az, hogy a Frittmann László település lakóit – a folyamatosan felnövekvõ generációkat – itt tartsuk, miközben kívülrõl is mind többeket próbálunk idecsalogatni. Mindig hangsúlyozom, hogy ennek az egyik legfõbb záloga az, hogy olyan általános iskolánk legyen, amely a városi intézmények színvonalával vetekszik, vagy még azok-
8
nál is jobb. Ami jobbá teheti, az éppen az, hogy a kisebb mérete miatt a pedagógusok és a szülõk jobban oda tudnak figyelni a gyerekekre és egymásra, más lehet a miliõ, mint a városban. Miközben az oktatás magas színvonala is elsõd-
Képeslap az 1930-as évekbõl
leges követelmény. Talán nem véletlen, hogy a szentlõrinci kistérségben a mienk az egyedüli általános iskola, amelyiknek az elmúlt négy évben nem csökkent a tanulói létszáma. Az oktatás, az iskolázottság a legfõbb akadályozója lehet a munkanélküliségnek. Másrészt egy település jövõje mindig az új generációk helyben maradásán múlik, s meggyõzõdésem, hogy ha a gyerekeknek kisiskolás korban erõs kötõdésük alakul ki a lakóhelyükhöz, akkor fiatal felnõttként is jobban ragaszkodnak majd a szülõfalujukhoz. És ez alatt nem a faluba való bezárkózást értem, hanem épp a település nyitottá tételét. s Akár a kívülrõl jövõk becsalogatását is jelenti ez? s Mindenképpen. Éppen ezért szerepel a terveink között körülbelül százharminc házhely kialakítása, mert az eddig meglévõk gyakorlatilag mind gazdára találtak már. Innen gyorsabban be lehet érni Pécs belvárosába, mint mond-
B ARANYANET Online
juk Kertvárosból a reggeli csúcsforgalomban, az országosan és nemzetközileg is ismert Szentkirály Kft. és az itt mûködõ mezõgazdasági Rt. munkalehetõséget is kínál – ezek mind segíthetik az újonnan betelepülõk érdeklõdését.
A Polgármesteri Hivatal épülete, elõtte az I. világháborús emlékmûvel
Még nagyobb vonzerõt jelenthetne, ha javulna a tömegközlekedés színvonala, ami azért most még hagy kívánnivalót maga után. Reméljük, hogy az uniós támogatások segítségével kiépülhet egy olyan úthálózat, ami átjárást biztosít a zsáktelepülések között, így a tömegközlekedést gazdaságosabbá lehetne tenni, s a buszjáratokat sûríteni. Nagyon fontos lenne számunkra, hogy az oly sokat emlegetett 6A út megépüljön, mert az lehetõséget teremthetne kisebb ipari létesítmények telepítésére és akár logisztikai feladatok megoldására is. Ha pedig teret tudunk biztosítani új ipari vállalkozásoknak, az a lakosságot, a betelepülõket is bevonzza. Úgyhogy a
Az általános iskola bõvítése a 2005-ös évben fejezõdött be.
száz fölötti házhely tervezése nem illúzió, persze nem egy-két, hanem 15-20 évre tervezünk. Mindehhez viszont elengedhetetlen, hogy a településen megõrizzük a falusi miliõt életvitel-
B ARANYANET Online
ben, életszemléletben. Azoknak szeretnénk lehetõséget kínálni, akik ezt az életformát kedvelik, akik azokat az elõnyöket keresik, amelyet a város nem adhat meg. s A most Szabadszentkirályon élõk mennyire érzik magukénak a falut? s A tõsgyökeres lakosok mindig is a magukénak érezték, minden rendszerben és körülmények között. A néhány évtizede betelepülõk közül nagyon sokan tudtak itt gyökeret ereszteni, és a gyermekeiket, a következõ generációkat is itt tartani. Nagyon jól látható ez a rendezvényeinken, a falunapokon, ahol mindenki ott van, az idõsek és fiatalok együtt. Persze az otthon-érzést mi is igyekszünk segíteni. Ennek egyik szép példája a virágosítási akciónk, ami eredetileg egy szomorú dologból indult: az egyik évben, amikor a közterületekre virágokat ültettünk, két héten belül szinte mindet ellopták. A
A templom
következõ évben kitettünk egy táblát a virágok mellé, hogy „ne lopd el, inkább gyere be az önkormányzathoz, és adunk egy szálat”. Aztán arra gondoltunk, hogy akkor már miért ne ösztönözzük az embereket, hogy virágosítsák a saját portájukat, hiszen egy olyan faluban jó élni, és oda jó ellátogatni is, ahol gondozott kertek, udvarok, utcák fogadják a bejövõt. Ebbõl az lett, hogy most már a falu lakossága alig várja, hogy július közepén a képviselõtestület emberei végigjárják a települést, pontozzák a portákat, és a legszebb udvarok tulajdonosai a falunapon ajándékot, oklevelet kapnak, húszat közülük pedig megvendégelünk az ünnepi sátorban. Azt hiszem, büszkék a gyõztesek, és azóta a köztéri virágok közül is alig tûnik el egy-két szál. Civil szervezõdésünk nincs túl sok, régóta és jól mûködik a sportkörünk és a nyugdíjas klubunk, az 1998-ban létrejött értékvédõ, faluszépítõ
9
A liget bejárata
egyesület, a Nobilis Rex az utóbbi idõben kicsit kevésbé aktív, mint korábban, de remélhetõleg ez változni fog. Ami pedig a közeli terveink között szerepel, az a polgárõrség létrehozása, amit, úgy tûnik, az önkormányzati választások óta szerencsésen „megfiatalodott” képviselõtestület lelkesen vállal magára. s Az elmondottak alapján, és amit a faluba érve tapasztalhat az odalátogató, nagyon jól mû ködõ településnek tûnik Szabadszentkirály. Mik azok a tervek, feladatok, amik elengedhetetlenek a közeljövõben? s Az egyik legfontosabb az oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények magas szinten tartása és fejlesztése. Az óvodabõvítésre minél hamarabb sort kell kerítenünk, és szeretnénk a falu központját is újjávarázsolni. A „régi iskolának” nevezett mûemléképület felújítása már elkezdõdött, de a homlokzatára még forrást kell találnunk. Szeretnénk a templom, az önkormányzat körüli parkot teljesen átépíteni, hogy
A tornaterem öltözõje
a faluközpont tényleg centrum legyen. Ausztriában, vagy Nyugat-Európa más országaiban, ha beérünk egy bármilyen pici faluba, a központ
10
szépsége, rendezettsége jelzi mindenki számára, hogy hová érkezett, ott van a múlt és a jelen egyszerre. Szeretném, ha ez Szabdszentkirályon is így lenne. Nagy gond a szennyvíz problémája a faluban, aminek elodázhatatlan a megoldása, hiszen most a saját mérgeinket engedjük a saját földünkbe. Sem a házhelyek benépesülése, sem a korábban említett iparterület kialakítása nem lesz lehetséges, ha ezt a kérdést nem rendezzük minél hamarabb. s Ön ötödik éve vezeti a települést. Miben változott azóta Szabadszentkirály? s Rengeteg mindenben. De a beruházások, felújítások pusztán fizikai változást jelentenek, ami mögött sokkal több van. Az elmúlt években
A játszótér
azokat a kulturális, mûvelõdési intézményeket próbáltuk fejleszteni, amelyek a kisebb, vagy a teljes faluközösség igényeit szolgálják ki. A fiatalok számára kialakítottunk egy kis teret a kultúrotthonban, és újjávarázsoltuk a szabadidõparkot kézilabdapályával, sportöltözõkkel, pingpongasztalokkal, szalonnasütõvel. De üresen ezek csak falak és aszfalt lennének. Számomra a legnagyobb öröm az, amikor látom, hogy a nyári és kora õszi estéken a falu fiataljainak a többsége ott fut, sportol, vagy beszélget. Vagy hogy a két éve elkészült játszótéren vasárnaponként sorban állnak a gyerekek a játékok elõtt, miközben szüleik körülöttük egymással találkoznak... Hiszen akkor van ezeknek a helyeknek értelme, ha az emberek magukénak érzik õket. Nem erõszakolt rendezvényekkel, vagy jól hangzó, funkció nélküli létesítményekkel lehet igazi közösséget teremteni, hanem a körülmények, a lehetõségek biztosításával. Én ebben hiszek. Varga Éva
B ARANYANET Online
FÓKUSZBAN www.baranyanet.hu
Paktum a pécsi kistérségért A Baranya Megyei Munkaügyi Központ és két partnere sikeres pályázaton (ROP 3.2.1) vett részt a közelmúltban. Ennek eredményeként írták alá azt az együttmûködési szerzõdést, melynek célja egy 2008-ra sikeresen mûködõ Kistérségi Foglalkoztatási Paktum létrehozása. Hornyák Istvánt, a BMMK osztályvezetõjét kértük meg a kezdeményezés bemutatására.
A
s A paktum szónak talán van egy kellemetlen zamata Magyarországon, de mi szó szerint le akarunk paktálni a kistérségben mindenkivel, aki tehet valamit azért, hogy nõjön a foglalkoztatottság Pécsett és környékén. Az európai uniós pályázaton arra kaptunk pénzt, hogy ezt a hálózatot létrehozzuk. A fõ pályázó a Baranya Megyei Munkaügyi Központ, valamint a pécsi kistérség és Pécs Megyei Jogú Város. Közremûködõ partnerként részt vesz a Pécsi Regionális Képzõ Központ, az Iparkamara, az Agrárkamara, a Regionális Forrásközpont, a Baranya Megyei Munkaügyi Tanács és a MIOK is. Mire a pályázati idõszak végére érünk, azt szeretnénk, ha 50-60-an aláírnák a paktumot és megpróbálnánk összehangolni a dolgainkat, mert a munkanélküliség problémája égetõ kérdés. s Milyen szervezetek csatlakozására számítanak még? s A foglalkoztatottsági szint növelése ugyanúgy feladata az önkormányzatoknak is, falusi, városi és kistérségi szinten egyaránt. Ezen kívül meg kell nyernünk a vállalkozókat, szerepük lehet a civil szervezeteknek, képzõ szervezeteknek, talán még az egyházaknak is.
Hangoljuk össze dolgainkat – Hornyák István
s Mit tesznek a paktum aláírásáig? s Workshopokat szervezünk, ahol szeretnénk a felekkel megismertetni a paktumot. Emellett a foglalkoztatási stratégia kidolgozásához próbálunk ötleteket gyûjteni a résztvevõktõl, akár konkrét projekt terveket is. Azt szeretnénk, hogy ne csak Pécs városának jusson az uniós támogatásból, hanem megpróbáljuk a környezõ településeket is magunkkal húzni. Ezen kívül egy képzési koncepciót szeretnénk kidolgozni. Ennek segítségével próbáljuk meghatározni azt, hogy kinek mi a szerepe abban, hogy a fiatalokat a megfelelõ irányba tereljük, annak érdekében, hogy az iskola elvégzése után esélyük legyen az elhelyezkedésre. Szeretnénk úgy befolyásolni a gyerekeket, akár a szülõket is bevonva, hogy olyan pályát válaszszanak, ami a munkaerõ piacnak megfelelõ. Reméljük, hogy a megfelelõ elõkészítés után a Paktum 2008-ban aláírásra kerül, és hatékonyan mûködik majd a kistérségben.
A Paktum célja, hogy növekedjen a foglalkoztatottság Pécsett és környékén
B ARANYANET Online
11
NÉZÕPONT
Sorozatszerkesztõ Kerner Barbara
www.baranyanet.hu
A 27 TAGÚ EURÓPAI UNIÓ Románia és Bulgária 2007. január 1-jétõl az Európai Unió tagjai. Minden korábbinál keményebb feltételeket szab azonban az unió a két új országnak, belépésük után is szigorú ellenõrzés alatt maradnak, különösen három – az igazságügyi rendszer átalakítása, az uniós támogatások kezelése, kifizetése és az élelmiszerbiztonság – területen. Védzáradékokat azonban csak akkor léptetnek életbe ellenük, ha nem teljesítik a vállalt átalakításokat.
R
Románia 1995 júniusában, Bulgária decemberben adta be csatlakozási kérelmét, a csatlakozási tárgyalások pedig 2000. február 15-én kezdõdtek meg. A két ország tagságának feltételeit rögzítõ szerzõdések aláírására 2005. április 25-én került sor. Ugyan akkor az EU 2004. júniusában elfogadott egy ún. „biztonsági klauzulát”, mely szerint amenynyiben valamely ország nem halad megfelelõen a még hátralévõ feladataival, különösen három – az igazságügyi rendszer átalakítása, az uniós támogatások kezelése, kifizetése és az élelmiszerbiztonság – területen, az E U - c s a t lakozás egy évvel elhalasztható, az EU külügyminiszterei azonban idén október ben jóváhagy ták a két ország belépését. Az igazságszolgáltatás területén az Európai Bi-
12
zottság jelentése szerint további elõrelépés szükséges a két ország reformjaiban, illetve a szervezett bûnözés és a korrupció elleni küzdelemben is. Az országoknak rendszeresen be kell majd számolniuk elért eredményeikrõl: az elsõ jelentést 2007. március 31-ig kell benyújtaniuk. Amennyiben az EU az elõrehaladást nem találja megfelelõnek, akkor alkalmazni fogják a csatlakozási szerzõdésben foglalt védzáradékokat. A másik szigorúan figyelt terület a mezõgazdasági alapok felhasználása lesz. A jelentés szerint az EU által biztosított mezõgazdasági támogatások nagyon komoly arányt jelentenek a bolgár és a román agrárkiadásokban, így a támogatási rendszer megfelelõ mûködtetése nagy jelentõséggel bír. Meg kell akadályozni a belépés utáni elsõ évek esetleges jogtalan kifizetéseit, s fel kell készülni annak kivédésére, hogy esetleg komoly problémák keletkezhetnek a mezõgazdasági belsõ piac mûködésében. A Bizottság országjelentéseiben külön alfejezetben foglalkozik az élelmiszerbiztonság kérdésével. Rámutat, hogy jelenleg mind Romániából, mind Bulgáriából tilos élõ disznók, valamint disznóhús behozatala az EU területére a két országban kimutatott sertéspestis miatt. Ezt a tilalmat a belépés után is fenn fogják tartani, s az ehhez szükséges intézkedések a csatlakozással egyidejûleg életbe lépnek majd.
B ARANYANET Online
A jelenlegi bõvítési folyamat megfelel a 2004-ben csatlakozott országokkal kapcsolatban alkalmazott eljárásnak. A tagság feltétele az 1993-ban lefektetett ún. Koppenhágai Kritériumoknak való megfelelés: · a demokratikus intézmények stabilitása, a jogállamiság, a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartása · mûködõ piacgazdaság, mely képes helytállni az európai uniós versenyben · a közösségi jogROMÁNIA
a n y a g Terület: 237 500 km2 teljes át- Népesség: 22 303 552 fõ Etnikai összetétel: román 89.5%, magyar vétele E g y r e 6.6%, roma 2.5%, egyéb 1.4% Határos: Magyarországgal, Szerbia és Mont ö b b e t tenegróval, Bulgáriával, Ukrajnával, h a l l a n i Moldovával azonban Nagyobb városok: Bukarest, Iasi, Kolozsm a n a p - vár, Temesvár, Brassó, Constanza, Craiova Poltikai rendszer: köztársaság ság egy Hivatalos fizetõeszköz: lej (ROL) ún. negyedik kritériumról is, amely azt vizsgálja, hogy Európai Unió képes-e újabb tagok befogadására. Az EU bõvítési politikája Bulgária és Románia csatlakozása után alapvetõen meg fog változni. A régi 15 tagállamban érezhetõ bõvítésellenes hangulat, és a befogadóképességével kapcsolatos aggodalmak miatt az Európai Unió ezentúl óvatosabb bõvítési politikát folytat majd. Ez természetesen nem azt BULGÁRIA Terület: 110 910 km2 Népesség: 7 385 367 fõ Etnikai összetétel: bolgár 86%, török 9.4%, roma 4.7%, egyéb 2% Határos: Görögországgal, Macedóniával, Szerbia és Montenegróval, Romániával és Törökországgal Nagyobb városok: Szófia, Várna, Burgasz, Plovdiv Politikai rendszer: köztársaság Hivatalos fizetõeszköz: leva (BGL)
B ARANYANET Online
jelenti, hogy becsukja kapuit a nyugatbalkáni államok és Török-
ország elõtt, de nagy valószínûséggel ebben az évtizedben már nem kerül sor újabb bõvítésre. A téma fõként a török EU-tagságot leghangosabban ellenzõ osztrákok és franciák nyomására került napirendre, és most a Bizottság a bõvítési folyamat minden kulcsfontosságú szakaszában áttekinti majd az unió befogadóképességét, azaz, hogy egy-egy ország csatlakozása miként hat a különbözõ közösségi politikákra, a személyek szabad mozgásától kezdve a határellenõrzésen és a mezõgazdaságon át a felzárkóztatási alapokig, illetve az egyik legfontosabb dologra, az unió költségvetésére. A jelenlegi tagállamok tartanak a két új országtól, félnek a bûncselekmények számának
jelentõs növekedésétõl, valamint többen korlátozzák munkaerõpiacukat a román és bolgár munkavállalókkal szemben (egy bolgár felmérés szerint az állampolgárok túlnyomó többsége külföldön szeretne munkát vállalni a csatlakozás után). A jövõben az EU megkülönböztetett jelentõséget tulajdonít majd annak, hogy a tagállamok közvéleménye is támogassa új országok csatlakozását. Az uniónak szüksége van most néhány év stabilizációra és konszolidációra a további bõvítések elõtt. Kerner Barbara Forrás: BruxInfo, EUvonal, Európai Tükör
13
SZÍNHÁZI-SÚGÓ www.baranyanet.hu
Sorozatszerkesztõ: Bognár Szilvi
Dehogy ördögök, angyaliak… A színházszeretõ közönség új arcokat fedezhetett fel az elmúlt elõadásokon Pécsett. Szabó Vera és Pál András kétkét darabban játszik és közvetlenül kaposvári tanulmányaik után érkeztek városunkba. Mindketten nagy szerencsének tartják, hogy vidéki színházban kezdhetik pályájukat, valamint azt, hogy a Pécsi Nemzeti közönsége elõtt szerepelhetnek.
S
Szabó Vera Budapesten született, ott nõtt fel, és mielõtt a VI. kerületbe költözött szüleivel, a VIII. kerületben élt. Elmondása szerint, itt sokfélét látott… Most pedig mi láthatjuk õt, az „Ördögök”-ben, vagy a jóval könnyedebb darabban, a „Csak kétszer vagy fiatal”-ban. Diplomáját a közelmúltban szerezte. s A Kaposvári Egyetem Mûvészeti Fõiskolai Karán indult egy képzés, négy évvel ezelõtt, amelynek elsõ osztályába járhattam. Ez igen sok izgalmat hozott életembe. Babarczi László volt az igazgató és a Kaposvári Színház rende-
Ron Aldridge: Csak kétszer vagy fiatal címû vígjátékban Szabó Vera és N. Szabó Sándor (Rendezte: Bodrogi Gyula)
14
zõi és színészei oktattak minket. Tanáraink voltak többek között Mohácsi János, Kelemen József meg Balikó Tamás is. Miután végeztem, azonnal Pécsre kerültem. s Hogy érzed, jól történt ez így? s Szerintem vidéken azért szerencsésebb Szabó Vera a helyzet, mert nagyon sokféle darab fut, ezáltal több és jobb lehetõségeket kaphatsz. Jó volt, hogy Balikó Tamás, aki Shakespeare drámákat és tragédiákat tanított nekünk másodikas korunkban, ismert minket, megnézte a vizsgáinkat, minden körülmény úgy alakult, hogy jó kapcsolat alakulhatott ki vele. Így aztán az iskola után könnyebb volt… s Pécsi Nemzeti Színház. Ez az elsõ állomás a szakmai életedben. s Eddig egyedül a Kaposvári Színházat ismertem, illetve volt osztálytársaim elbeszéléseibõl a többit, de egyet megállapítottunk: bár más-más a repertoár, mindenki nagyon jól érzi magát abban az Intézményben, ahová került. s Pécsett két darabban játszol. Az egyik egy nyári darabként került be most a kõszínházba, ez a „Csak kétszer vagy fiatal”, a másik egy magvasabb, komolyabb, az „Ördögök” címû. s Elõbbiben nagy pécsi nevekkel játszom, és mondhatom, hogy egyetlen konfliktushelyzetem sem volt. Igaz, a nyári próbák, a kellemes hangulat talán ezt is vonzza magával. Az „Ördögök” egy jóval másabb feladatot jelent nekem, hosszabb ideig, két hónapig próbáltuk,
B ARANYANET Online
többet voltunk együtt a szereplõkkel. s A kétlakiság, hiszen jelenleg is szüleiddel élsz, Budapesten, viszont a munkád Pécshez köt, nem nehezíti meg nagyon az életed? s Ha nem próbálok, Pesten vagyok a barátaimmal, szüleimmel. Most jól bírom, mert ebben az idõszakban nincsenek próbák, csak az elõadásra járok le Pécsre. Elõfordul azonban, hogy vágyódom egyik helyrõl a másikra. s Mi történne veled, ha többet kéne ebben a városban lenned? s Ha dolgozom, akkor a munka számít, nincs idõm a honvágyammal törõdni, az azonban nekem is, mint minden családját szeretõ embernek nagyon fontos, hogy tudjam, újra és újra hazatérhetek. Ugyanabban az osztályban, abban a legelsõben végzett Kaposváron Pál András is, aki az „Ördögök” címû darab mellett a „Vízkereszt, vagy bánom is én”-ben is játszik. Budapesten született, ott is nevelkedett, gimnáziumi Pál András érettségije után került a Kolibri Színház Dajka Margit stúdiójába, majd a Szegedi Pinceszínházba. Elõbbi helyszínen ifjúsági, gyermek és felnõtt darabokban is kipróbálhatta magát, de felváltva játszott a két intézményben. s Miután felvettek Kaposvárra, a legizgalmasabb dolgot az jelentette, hogy olyan tanáraink is voltak, akik azt megelõzõen még nem tanítottak, így tulajdonképpen együtt, emberi hangon fejlõdtünk, ki-ki a neki szabott szerepben. Mondhatom, igazán emberséges közeg volt. Nagyon nagy élmény jelentett nekem például, hogy Spíró György is tanított. s Mi történt még veled ezekben az években, ami aztán Pécsre repített? s Fontos állomás volt, amikor harmadikas koromban Szép Ernõ Tûzoltó címû, egyfelvonásos,
B ARANYANET Online
háromszereplõs darabjában eljátszhattam a tûzoltót. A POSZT- on versenydarabként lehetett látni, de más fesztiválokra is meghívást kapott a produkció. Ez egy „tündérbogár”, imádom. s Miért Pécs? s Az iskolában együtt dolgoztunk Balikó Tamással, volt ideje jól megismerni minket. s Volt szó „tündérbogárról”, de mely darabok jelentettek számodra még sokat?
Dosztojevszkij: Ördögök címû darabban Stubendek Katalin és Pál András (Rendezte: Béres Attila)
s Az osztályunk eljátszotta a Szentivánéji álmot, majd jött Mohácsi Jánossal az I. Erzsébet, ami különleges élményt nyújtott mindnyájunknak, hiszen együtt írtuk a szöveget. Ez már egy nagyszínpadi gyakorlatot jelentett, amit aztán bérletes elõadásként láthattak a nézõk. Ez elõtt már játszottam Pécsett, a Vízkereszt, vagy bánom is én címû darabban. s Mit jelent neked ez az állomás? s Azt hiszem, ez a lehetõ legjobb, ami történhetett velem, hiszen olyan lehetõségeket és feladatokat kapok, amelyekbõl rengeteget tanulhatok. s Mi a véleményed a pécsi közönségrõl? s Kicsit bánom, hogy egyébként keveset találkozhatunk. De azért van egy-két dolog, amit nagyon szeretnék másként tapasztalni, mint szoktam. s Mint például? s A minap háromszor csörrent meg mobiltelefon az elõadás alatt… s Szereted ezt a várost? s Imádom. A hangulatát. Azt szoktuk rá mondani, hogy olyan mediterrán. Nekem igazán jó dolgom van itt. Bognár Szilvi
15
HISTÓRIA www.baranyanet.hu
Sorozatszerkesztõ: Dr. Erdõdy Gyula történész
A VOLT NEMES FALU... Szemelvények Szabadszentkirály történetébõl
A
A helyi hagyomány szerint a szentkirályiak a 15. században a menekülõ Zsigmond királynak segítettek, ezért jutalmul „kutyabõrt”, nemességet kaptak tõle. Szabadszentkirály a török hódoltság alatt folyamatosan lakott helység volt, magyar egytelkes nemesek lakták. A nép a 150 éves török uralmat nem feledte, erre utalnak történeti-földrajzi nevei között a török sánc és a török temetõ elnevezés. A hódoltság megszûnése után a település lakossága korábbi nemességét visszaszerezte. Kiváltsága alapján kapta meg a mezõvárosi rangot és használhatta a Szentkirály elnevezés elõtt a Szabad- megkülönböztetõ nevet. Volt fõbírói lakjuk, Városházájuk, utóbbi a település régi mezõvárosi rangját is bizonyítja. Szabadszentkirály nevének keletkezése azzal kapcsolatos, hogy a falu templomának elsõ királyunk, Szent István király volt a védõszentje. A falu tehát már ekkor lakott volt. A Szabadelõtag régi mezõvárosi voltával és a lakosság többségének nemesi rangjával van összefüggésben. Egy másik, a 20. század elsõ felében megfogalmazott álláspont szerint „Baranyavármegye községei közül egyedülállóan érdekes múltra tekinthet vissza ez a község. Elnevezését a Szentkirályi családról nyerte, mely még a XV. és a XVI. században is ura volt”. Nevét elõször 1326-ban említették, majd 1353-ban is leírták Zentkyral változatban. Az 1326-os említés szerint a pécsi káptalan kiküldöttjeként szereplõ papja 1335-ben 30 báni pápai tizedet fizetett. Neve Bertalan volt. Ha pedig ekkor a pécsi káptalan által kiküldött papja van, akkor az akkori viszonyok között, valamint környezetében jelentõsebb helynek számított. Ez önálló plébániával is párosult, sõt azon kevés települések közé tartozott, amely plébániáját a török hódoltság alatt is megtartotta. Szentkirály történetére a Zsigmond király alatt esemény évszázadok-
16
A nemesi oklevél megerõsítése I. Lipót korából
ra hatással lett, hiszen a falu egésze nemességet kapott, amelynek elismeréséért a török kiûzése után pereskedniük kellett, de elérték igazukat. A szentkirályiak tehát segítették Zsigmondot a menekülésben. A történet még ma is elevenen él Szabadszentkirály lakosságának körében. Eszerint az 1400-as évek táján Zsigmond király az ellene fellázadt nagyurak elõl menekülve Szentkirály határában került üldözõi elé. A falu patakjánál két asszony ruhát mosott. Õk rejtették el a mosóteknõ alá a menekülõ királyt. Õ nem feledkezett meg az õt megmentõ Évákról és Katákról és késõbb hálából nemességet adományozott a Szentkirálynak. Az 1570-es török kincstári defterekben szerepelnek az õsi szabadszentkirályi familiák, így a Beke és Kata családok. A falu temploma 1679-ben épült, az egyetlen baranyai templom, amely a török alatt kezdte meg mûködését. A falu élni akarását bizonyítja, hogy 1687-ben iskolát alapítottak gyermekeik számára. Ilyen jellegû elõrehaladás az akkori Baranyában, a falvakban egyedülállónak számított.
B ARANYANET Online
olvasható: SIG. OPPIDI. NOBIL SZARO. SZ. KIRAL. 1787. Vagyis Szabadszentkirály nemesi mezõváros pecsétje 1787. A pecsétmezõben vízszintes vonallal, alatta ferde vonalkázással jelzik a földet, amelyen magyaros ruhában, vállán palásttal, fején koronával a király áll. Bal oldalán a királyi kard, baljában jogar, jobbjában az országalma. Mint nemesi rangú emberek a szentkirályiak részt vehettek a megyei választásokon. A monda szerint „egy alispán választásra kivonult a nemes falu s alaposan eláztak, az egyik atyafit, akit földre húzott a buzgóság, megnyalta a kutya. S az önérzetes nemes – mert akkor éppen ellenzékben voltak – kitört: Hiába hízelegsz, nem te leszel az alispány”. A mezõvárosi rangra emelés oklevele Mária Terézia korából
Szabadszentkirály lakói a 18. század elsõ felében harcoltak nemességükért, pereskedtek a szomszédos Eszterházy uradalommal, mert az egy jókora darabot lekanyarított a szentkirályi határból, a Batthyány uradalommal, mert szõlõiket az uradalom területére telepítették, aztán a pécsi káptalannal, mert az erdeiket akarta megkaparítani. A század második felében perbe keveredtek Velény faluval, mert azok a Szabadszentkirályra vezetõ út egyrészét felszántották, a varjasiakkal, mert erdõiket irtották. A település 1779. március 12-én Mária Teréziától ismét mezõvárosi rangot kapott, aki vásártartási joggal is felruházta õket. ez évente két állat- és kirakodóvásár megrendezését jelentette. Szabadszentkirály elsõ ismert pecsétje 1787-bõl származik. Benne a következõ szöveg
A nemesi oklevél megerõsítése III. Károly korából
B ARANYANET Online
A mezõváros vásártartási joga megerõsítésének és újabbak szerzésének oklevele I. Ferenc korából
A faluban 1826-ban új iskolát kezdtek építeni. A szabadszentkirályiak közül többen részt vettek az 1848-1849-es szabadságharcban, így a nemzetõrségben is harcoltak. A település templomát 1881-ben felújították. Postát 1883-ban kaptak. Mezõvárosi rangját 1885-ben megszüntették és nagyközséggé nyilvánították. A PécsBarcs vasútvonalat nem engedték át a területükön, pedig a tervezõk ide vasútállomást is akartak, így a pálya a falutól délre halad el. 1902ben létrehozták a Szabadszentkirályi Gazdák Szövetségét, 1906-ban temetkezési egyletet, 1909-ben tûzoltó egyesületet alakítottak. Az elsõ világháborúban 27 szabadszentkirályi férfi esett el. A Szabadszentkirályi Katolikus Kör 1923-ban jött létre. 1927-ben sportkör alakult. A második világháború 25 szabadszentkirályi életét követelte. Dr. Erdõdy Gyula
17
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és sikeres Új esztendõt kívánunk! Carbocomp Kft. dolgozói
Idõsügyi Konferencia A Baranya Megyei Önkormányzat dísztermében 2006. novemberében tartották meg az Idõsügyi Konferenciát. A tanácskozás résztvevõit Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyûlésének alelnöke köszöntötte. Az alelnök hangsúlyozta, hogy az idõs ember szemszögébõl nézve nagyon fontos a családi kötelék. A munka világából kilépve – fõleg, ha nem készült fel megfelelõen a pihenés korára – megrázkódtatásokkal éli át a nyugdíjazás utáni napokat, hónapokat, sõt éveket. A legnagyobb baj, ami ilyenkor érhet egy eddig aktív embert, ha feleslegesnek érzi magát. A feleslegesség érzése, olyan hangulati állapot eluralkodása, mikor úgy érzi, már nincs rá szükség, sok idõs embernél megbetegedéshez, depresszióhoz, teljes életuntsághoz vezethet. Ennek jó ellenszere a nagycsaládban élés, ahol a családi közösségben tervszerûen készülnek új helyzetük megélésére. Fontos az idõsek aktivitásának fokozása, az idõsbarát környezet kialakítása, az egészségügyi és szociális ellátásuk fejlesztése.
Közösen a Kulturális Fõvárosért A Pécsi Tudományegyetem kezdeményezésére pénteken hálózat alakult a volt és 2010-ig leendõ Európa Kulturális Fõvárosainak egyetemeibõl. Az Európai Kulturális Fõvárosok Egyetemeinek Szövetségének alakuló ülésen a Pécsi Tudományegyetem, Pécs Megyei Jogú Város és a Baranya Megyei Közgyûlés vezetõi háromoldalú megállapodást írtak alá az Európa Kulturális Fõvárosa – Pécs 2010 program sikere érdekében. Az együttmûködés fontosságáról szólt dr. Mayer Mihály megyés püspök is, aki kiemelte a 2009es évet, hiszen 1000 éves évfordulót ünnepel az egyházmegye. Köszöntõikben Lénárd László rektor, Tasnádi Péter polgármester és Hargitai János megyei elnök is kihangsúlyozták: közös célnak és érdeknek tekintik az Európa Kulturális Fõvárosa (EKF) program megvalósítását, melynek megfelelõen minden szakmai és politikai fórumon és egyeztetésen az EKF program megvalósítását saját céljukként és feladatukként azonosítják és annak megfelelõen reprezentálják. Dr. Lénárd László, Tasnádi Péter és dr. Hargitai János E célok megvalósítása érdekében a Városi Önkormányzat, valamint a Megyei Önkormányzat a „Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont” és a „Zsolnay Kulturális Negyed” projektekbe partnerként az Egyetemet bevonja. A Tudásközpont olyan egyetemi funkciókat is betölt majd, mint egy társadalomtudományi szakgyûjtemény, illetve két 200 fõs elõadóterem (ún. Bologna-terem). Az Egyetem hozzájárulását adta, hogy a kezelésében levõ PEAC-pálya területén megépüljön a Tudásközpont és hozzájárul a projekt önerejéhez. Fotó: Rajnai Ákos pte–bnet
18
B ARANYANET Online
B aranyanet Online Megjelenik kéthavonta. Terjesztése a kiadó címlistája alapján díjmentesen a Magyar Posta által történik. A kiadvány eljut Baranya megye nagyobb településeinek Polgármesteri Hivatalába, valamint a megye minden fontosabb intéz ményébe, hivatalába. Megkapják a megye nagyobb vállalkozásának vezetõi, megyei, városi önkormányzati képviselõk. A kiadó célja, hogy minél több olyan intézménybe, vállalkozáshoz jusson el a kiadvány, amelyek megyénk életét, jövõjét befolyásolják, meghatározzák. A magazin interneten is olvasható: www.baranyanet.hu/magazin címen. A Baranyanet Online magazin az alábbi helyeken díjmentesen hozzáférhetõ.
Ezerszínû Baranya Kht. Tourinform Irodája Pécs, Széchenyi tér 9. s Carbocomp Számítástechnikai Üzlet Pécs, Szabadság út 48. s Csorba Gyõzõ Megyei Könyvtár Pécs, Apáca u. 8. s Európa Ház Pécs, Mária u. 9. s Hullámfürdõ Pécs, Szendrey J. u. 7. s Írisz Optika Komló, Kossuth L. u. 40. s József Attila Városi Könyvtár Komló, Városház tér 2. s Molnár István hegedûkészítõ Pécs, Szabadság út 31. s Mûvészetek Háza Pécs, Széchenyi tér 7-8. s Pannon Filharmonikusok Pécs Pécs, Király u. 19. s Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Pécs, Majorossy I. u. 36. s Pécs Városi Lövész Klub Pécs, Nyírfa u. 8. s Pécsi Ipari Park Rt. Pécs, Finn u. 1/1 s Pécsi Kulturális Központ Információs Irodája Pécs, Széchenyi tér 1. s Pécsi Nemzeti Színház Pécs, Színház tér 1. s Polgármesteri Hivatal Komló, Városháza tér s Sportközpont Komló s Színház és Hangversenyterem Komló
7623 Pécs, Szabadság u. 48.
Napi hírek, információk:
www.baranyanet.hu Pécs és Baranya vezetõ internetes hírszolgálata
